IRÁNYÍTÁS ÉS FELELŐSSÉG

„Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni.” Antoine de Saint-Exupéry

IRÁNYÍTÁS ÉS FELELŐSSÉG vezetői pályázat

a Budafoki Herman Ottó Általános Iskola intézményvezetői (magasabb vezetői) beosztás ellátására.

Készítette:

Cím:

Vitéz Gyula

Dél-Budai Tankerületi Központ

1117 Budapest, Nádorliget u. 5.b

1116 Budapest, Fehérvári út 126-

III.309.; 06-20-390-4296;

128.

[email protected]

2017.

Vezetői pályázat – 2017.

dr. Gálné Csabai Klára igazgató asszony részére Dél-Budai Tankerületi Központ 1116 Budapest, Fehérvári út 126-128.

Tisztelt Igazgató Asszony!

Alulírott, Vitéz Gyula pályázatot nyújtok be a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján 2017. február 28-án, a Közszolga portálon megjelent pályázatra. A pályázati kiírás az 1222 Budapest, Pannónia utca 50. szám alatti Budafoki Herman Ottó Általános Iskola (mint magasabb vezetői) intézményvezetői állás hirdetését tartalmazza. A pályázat előírásaként feltüntetett dokumentumokat az alábbiakban mellékelem. Kérdésekkel

kapcsolatban

készséggel

állok

a

véleményezők

rendelkezésére.

Kérem pályázatom szíves elfogadását.

Budapest, 2017. március 15.

Őszinte tisztelettel:

Vitéz Gyula

1

és

elbírálók


TARTALOMJEGYZÉK Tartalom IRÁNYÍTÁS ÉS FELELŐSSÉG ............................................................................................................................ 1 TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................................................... 2 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ .................................................................................................................................... 3 A VEZETŐI PÁLYÁZAT ELÉ .............................................................................................................................. 7 BEVEZETÉS .......................................................................................................................................................... 8 1. SZAKMAI HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................ 10 1.1. AZ ISKOLA MÚLTJA ÉS KÖRNYEZETE....................................................................................... 10 1.2. A NEVELÉS - OKTATÁS HUMÁN FELTÉTELEI .......................................................................... 14 1.2.1. Személyi feltételek, erőforrások ...................................................................................................... 14 1.2.2. Közalkalmazottak ............................................................................................................................ 16 1.2.3. A szakmai munka alapjai ................................................................................................................ 19 1.2.4. A tanév állandó, fontosabb programjai ........................................................................................... 23 1.2.5. Tanórán kívüli tevékenységek a 2016-2017-es tanévben ................................................................ 24 1.2.6. Tanulmányi versenyek eredményei............................................................................................. 27 1.2.7. A kompetenciamérés eredményei (2016).................................................................................... 30 1.2.8 Tanulói létszámok ........................................................................................................................... 35 1.3. TÁRGYI FELTÉTELEK..................................................................................................................... 37 1.3.1. Az iskola épületei ............................................................................................................................ 37 1.3.2. Eszközök ......................................................................................................................................... 38 1.4. PARTNERKAPCSOLATOK .............................................................................................................. 41 2. VEZETÉSI, VEZETŐI FELADATOK ........................................................................................................ 42 2.1. A VEZETÉSI TERV ALAPJAI .......................................................................................................... 42 2.2. A VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS FELADATOK .......................................................................... 44 2.3. GAZDÁLKODÁS ............................................................................................................................... 45 2.4. AZ ISKOLA BELSŐ VILÁGÁNAK FEJLESZTÉSE ........................................................................ 45 2.5. AZ ISKOLAI MUNKACSOPORTOK KAPCSOLATA .................................................................... 47 2.6. AZ ISKOLAVEZETÉS SZERKEZETE ............................................................................................. 48 2.7. ALKALMASSÁG, ELFOGADOTTSÁG ÉS ÉRTÉKESSÉG. ELVÁRÁSOK ................................. 49 2.8. AZ ALAPELVEK MEGVALÓSÍTÁSA............................................................................................. 50 2.9. AZ INTÉZMÉNYI ARCULAT FORMÁZÁSA ................................................................................. 52 2.10. VEZETŐI ELVÁRÁSOK A CÉLOK TÜKRÉBEN ........................................................................... 53 3. VEZETŐI AJÁNLÁSOK ............................................................................................................................. 54 3.1. A NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA FELADATA, TEVÉKENYSÉGE, CÉLJA, MÓDSZEREI ......... 54 3.2. A PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÜLTSÉGE, SZEMÉLYISÉGE ........................................................ 55 3.3. AZ ISKOLA, MINT FEJLESZTŐ KÖRNYEZET ............................................................................. 55 3.4. AZ OKTATÁS-NEVELÉS PRIORITÁSAI, PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK ............................. 56 3.5. OKTATÁSI SEGÉDLETEK, TANKÖNYVEK ................................................................................. 58 4. UTÓSZÓ ........................................................................................................................................................... 60 5. FORRÁSOK ..................................................................................................................................................... 61

2


SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1958. május 21-én születtem Budapesten. Édesanyám,

Kemecsi

Mária

háztartásbeli

2017-ben,

édesapám, Vitéz Gyula budafoki pincemester 1985-ben hunyt el. Feleségem Vitézné Andrásy Mária továbbképzési referens, kormánytisztviselő. Három gyermekem és öt unokám van. Érettségi után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola nappali tagozatára nyertem felvételt. A főiskolát, igen súlyos autóbaleset

után,

matematika-műszaki

levelező

tagozaton

ismeretek

általános

fejeztem iskolai

be

tanári

szakon. Első munkahelyem (1978) a budafoki Gádor utcai Általános Iskola volt. Napközisként kezdtem a pályámat. Fél éven át két műszakban dolgoztam. Délelőtt tanítóként helyettesítettem, délután napközis csoportot vezettem. A következő két tanévben

felső

tagozatos

tanárként

matematikát

oktattam.

A

nyári

szabadságolások idején, Balatonakalin, a kerületi táborban vállaltam munkát. Nősülésem után (1981) a Csillaghegyi Általános Iskolában folytattam tanári pályámat. Matematikát tanítottam és osztályfőnöki megbízást kaptam. Diákjaim számos eredményt értek el országosan a Magyar Rádió Törd a fejed c., illetve a szintén országos Zrínyi Ilona matematika versenyeken. Tanítványaim közül sokan tanultak tovább az óbudai Árpád Gimnázium matematika tagozatán. A jobb képességű diákok differenciált képzése mellett a szociálisan elhanyagolt, szerényebb képességű diákjaimat is szeretettel neveltem, oktattam. Figyelmet fordítottam a képességfejlesztésre, felzárkóztatásra, a lemaradó diákok hosszabb, kitartóbb és türelmesebb oktatására. Az órai munka szervezésében, az óravázlatok megfogalmazásában hangsúlyt helyeztem a lassabban és gyorsabban haladók közti különbség áthidalására. A

nyolcvanas

évek

végén

technikát,

pontosabban

számítástechnikát

is

taníthattam. A szakköri oktatáshoz az iskolai hulladékgyűjtésből befolyó igen komoly összegből informatikai eszközöket szereztem, s számítástechnikai labort

3


építettem ki. Nyári táborokat, ünnepélyeket szerveztem. Kerületi dicséretben részesültem. 1991-től 1997ig igazgató voltam a békásmegyeri Mustármag Ökumenikus Keresztény Iskolában (Általános Iskola és Gimnázium). Szakmai kihívásként éltem meg az új iskola szervezését, az országban egyedülálló pedagógiai programban való

részvételt,

a

személyközpontú

megközelítés

alapján

folyó

nevelés

mindennapos irányítását. Az első szabad helyhatósági választás után 1990 és 1998 között ÓbudaBékásmegyer Önkormányzat Oktatási Bizottság munkájában önkormányzati képviselő tagként vettem részt. Ezáltal

a rendszerváltás

utáni innovatív

oktatáspolitikai légkörben számos korszerű, alternatív pedagógiai kezdeményezést közelről ismerhettem meg, pedagógiai és intézményszervezési szempontból egyaránt. (Rogersi, Waldorf, AKG, komprehenzív, népzenei, különböző egyházi, stb.) 1994-97 között végeztem el az ELTE számítástechnikai középiskolai tanári szakát. Szakdolgozatomban felmértem és elemeztem az iskolák informatikai ellátottságát, a Nemzeti Alaptanterv vonatkozásában. Az egyetem elvégzése után igazgató-helyettesként (Kis János Középiskola), majd igazgatóként (KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola) kerültem a szakképzésbe. A közneveléstől nem távolodtam el. Az alakuló Katolikus Pedagógiai Intézetben, társadalmi munkában három tanéven keresztül főelőadóként szerveztem az országos

tanári

továbbképzéseket

és

tanulmányi

versenyeket.

Szervezői

tapasztalatommal segítettem az újonnan alakuló egyházi iskolákat. Jelenlegi munkahelyemen (KOPINT-DATORG Szakgimnázium) 1999 tavasza óta intézményvezetőként dolgozom. Az iskolai élet alakításán és irányításán túl különböző

OKJ

szakmák

(közgazdaság,

kereskedelem

és

turisztika

szakmacsoport) informatikai tárgyait tanítottam, ECDL és vállalati tanfolyamokat és vizsgákat szerveztem, felügyeltem és ellenőriztem. A szakképzési oktatási feladatok mellett évről évre felelősségi körömbe tartozott a gyakran módosuló központi

elvárásokhoz,

jogszabályi

előírásokhoz

igazodó

szakközépiskolai

hivatalos tanügyi dokumentumok megfogalmazása, elkészítése. (Pedagógiai program, SzMSz, ISO, stb)

4


Szívügyemnek tekintettem a diákok és tanárok közösségformálását. Az iskolai helyszíneken kívüli ünnepségek, rendezvények, kirándulásaink szervezése országhatáron belül és túl - a nevelési céljaim központi helyén szerepelt. 2000-2002 között elvégeztem a Szegedi Tudományegyetem közoktatás-vezetői szakát. A kurzus vezetői felfogásomat, pedagógiai szakmai képzettségemet formálta. Különösen a társadalmi átalakulások leképezése, innovációk kezelése és a pedagógiai kultúra változásának értelmezése tekintetében kaptam számos hasznos ismeretet és tudást. Szakdolgozatomban egy iskola három gazdasági évének elemzését vázoltam a beiskolázás és a munkaerő-piaci elvárások összefüggését alapul véve. Igazgatóként partnerkapcsolatokat építettem ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, minisztériumok oktatási és továbbképzési referenseivel, a Lengyel Intézettel, a Fogyasztóvédelmi Hivatallal, vállalatokkal és határon túli iskolákkal. Intézményünk szerepét az oktatási piacon megerősítettem, elismertté tettem. A KOPINT-DATORG a képzők között márkanév lett. Fokoztuk mindezt az informatika és a digitális világ elvárásaihoz illeszkedő tantermi IKT eszközök szinten tartásával, a rendszergazdai és marketing munka személyes támogatásával, és az iskola virtuális felületeken való megjelenésének folyamatos karbantartásával. Évenként számos alkalommal szakmai és érettségi vizsgaelnöki tevékenységet látok el. 2014 óta mesterpedagógusként veszek részt a pedagógusok minősítésében és a tanfelügyeleti ellenőrzésben. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal intézményi és programszakértői végzettségével rendelkezem. Folyamatosan részt veszek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Pedagógiai Oktatási Központ és az Oktatási Hivatal továbbképzésein. 2010 óta a XI. kerületi Köznevelési Bizottság, 2014 óta a Kulturális és Köznevelési Bizottság külsős képviselő szakmai feladatát látom el. Pártnak tagja nem vagyok.

Publikációk: Puskás Tivadar és a telefonhírmondó - szakdolgozat (1981. Szeged, JGYTF), Számítástechika tantárgy és a Nemzeti Alaptanterv a katolikus iskolákban szakdolgozat (1997. ELTE Bp.), Egy szakközépiskola három gazdasági éve - szakdolgozat (2002. Szegedi Tudományegyetem), 5


Számítástechnikai feladatok (2009. KOPINT-DATORG SZKI), Élet-és pályatervezés (2010. tananyag.centroszet.hu), A Mustármag húsz éve - 1991. (2011. mindennapi.hu - A rendszerváltás hősei blog.hu),

Budapest, 2017. március 15.

6


A VEZETŐI PÁLYÁZAT ELÉ A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola 2017. szeptemberétől induló és öt tanéven át tartó intézményvezetői feladatkör alábbi vezetői programja a Dél-Budai Tankerületi Központ Közszolga portálon meghirdetett kiírás szempontját tekinti preambulumnak. „A köznevelési intézmény vezetőjének feladata az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, a takarékos gazdálkodás, a munkáltatói jogok gyakorlása és döntéshozatal az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.” Az

intézmény

vezetésére

vonatkozó

program,

tartalmazza

a

szakmai

helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket. Első fejezetében – Szakmai helyzetelemzés – az iskolai környezetet írja le. A személyi és tárgyi feltételek számbavételekor utalás történik a meglévő kritériumok fejlesztésére, átgondolására. Második fejezetében – Vezetési, vezetői feladatok - irányítási stratégiai és operatív tervek, teendők következnek, a gazdálkodás elveivel kiegészítve. A pályázat befejező része az iskola pedagógiai programját alapul véve tárgyalja a nevelő-oktató munka hangsúlyosabb területeit - Vezetői ajánlásokat fogalmaz meg az iskola szakmai programjára és a pedagógiai fejlesztés irányára vonatkozóan. Itt egységben

tárgyalja

a

program

a

pedagógusok

minősítési

rendszerében

meghatározott kompetencia területeket és az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott elvárások összehangolását a vezetői elvárások tekintetében. Mindhárom rész utal a vezetői tanfelügyelet által elvárt kompetenciák beépülésére, megjelenítésére.

7


BEVEZETÉS Közel negyven éve, 1978 óta dolgozom pedagógus munkakörben. A napközis nevelői feladatoktól indulva tanítóként, köznevelési szaktanárként, szakképzési elméleti és gyakorlati tanárként, általános és középiskolai igazgatóként, e mellett az utóbbi években pedagógiai szakértőként és tanfelügyelőként vettem részt a diákok nevelésében és oktatásában, a mindennapok pedagógiájában, az irányításban, folyamat ellenőrzésben és tanácsadásban. A 2016/17-es tanév alapvető változást hozott pályám alakulásában. Jelenlegi iskolám kikerült a támogatott szakképző intézmények köréből, megszűnt a magániskolai szakképzési keretszáma. Kifutottak a végzős osztályok, más munkahelyekre kerülnek régi kollégáim, a húsz éve ismert tanárok és iskolai munkatársak. A több évtizedes vezetői gyakorlatom, összegyűjtött pedagógiai ismeretem és jártasságom arra késztet, hogy keressek egy közösséget, tantestületet, melybe integrálódva

továbbadhatom

szaktudásomat,

közreadhatom

rutinomat

és

tapasztalatomat. A Dél-Budai Tankerületi Központ intézményvezetői kiírását ezért pályázom meg. Ezért kerestem fel a Budafoki Herman Ottó Általános Iskola Előkészítő Bizottságát, s szeretném kikérni a tantestület véleményét és a fenntartó döntését.

2017. március 20-án találkoztam az intézményvezető választást Előkészítő Bizottság három tagjával. Bemutatkozásként, röviden vázoltam szakmai múltamat, s utaltam

igazgatói

pályázatom

beadásának

indítékaira.

Kérdésre

válaszolva

elmondtam, hogy nem veszek részt más iskola igazgatóválasztási eljárásában. Kitértem budafoki „gádoros” kezdő tanári éveimre, matematika-informatika tanári pályám további alakulására általános és középiskolai intézményekben. Utaltam közel 25 éves intézményvezetői megbízásomra, illetve a szakoktatásban, különösen az informatika területén való szakmai tevékenységemre. A Bizottság rákérdezett, szeretném-e a vezetés szerkezetét módosítani. Kifejtettem alapelveimet, a jogszerűség, folytonosság és a következő vezető „kinevelésének” szempontjairól. Nem szeretnék felesleges feszültséget kelteni, sem a jelenlegi igazgató-helyettesek számára, sem a testület részére. Figyelembe veszem a

8


kialakult struktúrát, s ahhoz illesztem elképzeléseimet és terveimet. A jelenlegi testülettel és vezetési modellel kívánom jövőképünket felvázolni, céljaimat elérni, a kialakult közösség részévé válva alakítani stratégiai és operatív programomat. A beszélgetés és intézménybejárás után megállapítottam, hogy az egyik legégetőbb fejlesztési területet az iskolai informatikai hálózat és oktatási tevékenység, valamint a hatékony digitális adminisztrációs és tájékoztatási folyamat hardver és szoftver alapú ellátottság növelésében találom meg. Örömmel töltött el, hogy szakmai területem, múltam és kapcsolatrendszerem felhasználható lehet az iskola stratégiai elgondolásainak megvalósításához. Vezetési elképzeléseim között az informatikai fejlesztést részletesebben meg is jelenítem. Felvetődött a helyi tanterv módosítása, a hagyományőrzés és ökológiai irányultság arányának változtatási igénye. A néprajz, mint helyi tantervi óra helyett hasznosabbnak vélik a természetismeret (reál) tantárgyak 0,5-1 órás növelését. Egyetértettem felvetésükkel, mert a kárpát-medencei magyar hagyomány, kultúra, zene és egyéb művészeti területe megjelenik, különösen az alsó tagozat, és a felsős tárgyak majd mindegyikében. Az osztályfőnöki órák, a „Határtalanul” pályázati program, a határon túli testvériskolai kapcsolat egyaránt magába foglalhatja a gyermekek

honismereti

tárgyú

tudásának

alakítását,

a

néprajz

elemeinek

megismertetését. A testület továbbra is fontosnak tekinti a néptáncot (mindennapos testnevelés), a néphagyományokat ápoló jeles napok ünneplését (Szent Mihály napi vásár) és a játszóházakat (húsvét és karácsony). Az Előkészítő Bizottság véleményét alapul véve a testület elkötelezett és tájékozott a pedagógus minősítési rendszer és tanfelügyelet elvárása szerinti szempontoknak. Az idei és a következő tanévben is tervezett a minősítő vizsga illetve eljárás. Az intézmény egy mesterpedagógusi és nyolc Ped. II. minősítéssel rendelkező tanítóval, tanárral rendelkezik. (alsó-felső tagozat.) Következő tanévi tanfelügyeleti ellenőrzésről még nem érkezett tájékoztatás. Munkaközösségi szintre helyezték az intézményi Belső Ellenőrzési Csoport (Önértékelést Támogató Munkacsoport) tevékenységét.

9


1. 1.1.

SZAKMAI HELYZETELEMZÉS AZ ISKOLA MÚLTJA ÉS KÖRNYEZETE Az iskola két épülete /Pannónia u. 50. és Dévény u. 62./ a XXII. kerület

központja fölé emelkedő dombtetőn található. Beiskolázási területe többségében családi házas övezet, illetve két kisebb lakótelep környéke. Mindkét épület általános iskolai képzésnek ad helyt. A külső és belső rendezettség és felszereltség /bútorzat, taneszköz/ átlagosnak mondható. A tanulók az iskola körzetéből jelentkeznek, de jellemző a más körzetből való beíratás is. Szülői közvélemény alapján az iskola otthonos légkört nyújtó, jól alapozó és tevékeny-gazdag programot kínáló intézmény. A Pannónia utcai épület a kerület egyik legrégibb, jó hírnevű iskolája. 1980-ban egy felújítás kapcsán az akkori kerületi Tanács összevonta a közelben működő Dévény u-i Általános Iskolával. Indoka a „gazdaságos” működtetés, mivel az új iskola belépésével 1970-től a 100 %-os feltöltés a közelség miatt nem valósult meg. Ettől kezdve a Pannónia épületben az alsó tagozatos képzés valósult meg. A tíz éves együttműködés kapcsán a távolság és a tagozati elkülönülés miatt sok mindenben /gazdasági és pedagógiai/ felerősödtek azok a hátránynövelő tényezők, amelyek az újra önállóvá válás gondolatát élesztgették. A rendszerváltás kapcsán az 1991/92-es tanévben újra megkért és engedélyezett önállóságot mindkét iskola megkapta. A Pannónia Utcai Általános Iskola 1993-tól önálló gazdálkodói jogkört kért és kapott a képviselőtestülettől. 1993. szeptembertől a felső tagozat indítását is engedélyezték. A két közeli iskola között egy 4 éves közmegegyezés alapján biztosítottnak látszott a 8 évfolyam kiépítése. 1996 áprilisában / a Pannónia u. a 8. osztály előkészítése közben, a Dévényi alsó tagozat felhozatalával párhuzamosan / ismét összevonták a két iskolát, így a megkezdett szerkezetépítés külön épülethez és iskolához kötöttsége hirtelen megváltozott. Jelenleg a Pannónia utcai épületben az alsó tagozat működik. ................................................. 10


A Dévényi utcai épület tíz évig önálló általános iskolaként működve erős, jó hírnevű iskolájává vált a kerületnek. 1980-tól 1991-ig felső tagozatos képzésre rendezkedett be. Az iskolaszerkezeti változások és a szabad iskolaválasztási jog a tanulólétszám csökkenését eredményezte. 1991-től ismét önálló intézményként működve az alsó tagozat kiépítését 1994-től kezdte meg. A két iskolát 1996 áprilisában újból összevonták. Az összevont Pannónia – Dévényi Utcai Általános Iskola neve 1999. szeptemberétől Herman Ottó Általános Iskola lett.

A Pannónia u. 50. telephelyen az alsó tagozat, a Dévény u. 62. alatt a felső tagozat működik. Mindkét épület biztonságos, nyugodt környéken, autóbusszal (141) is megközelíthető helyen fekszik. A tanulók az iskolába gyalogosan és kerékpárral is járhatnak.

11


A 2016-2017-es tanévben, az alsó tagozatban nyolc osztály (1-4. osztályig A és B), míg a felső tagozatban öt osztály (5. A és B, valamint egy-egy 6-7. és 8.) kapott helyet. A tanulói létszám jelenleg: Pannónia utcai épület:

216 tanuló,

Dévény utcai épület:

97 tanuló,

összesen

313 tanuló

Tanulói létszámmegoszlás a két épület között

Pannónia u. 50. 31%

Dévény u. 62.

69%

osztálylétszámok 35 30 25 20 15 10 5 0 1.a

1.b

2.a

2.b

3.a

3.b

12

4.a

4.b

5.a

5.b

6.a

7.a

8.a


A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint az intézmény köznevelési alapfeladata 

Általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat



Fejlesztő nevelés-oktatás



A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, akik enyhe értelmi beszédfogyatékos vagy

pszichés

fejlődési

zavarral

(tanulási,

figyelem-

vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdenek Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 370 fő Évfolyamok száma: 8 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel Speciális jellemzők: 

Hagyományőrző és természetismereti (ÖKO) irányultság,



5-8. évfolyamon projektoktatás

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

13


1.2.

A NEVELÉS - OKTATÁS HUMÁN FELTÉTELEI

A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tanterv, a pedagógia színtere a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz, a feltételekhez, humán, és tárgyi realitásokhoz igazodik.

1.2.1. Személyi feltételek, erőforrások

Az előkészítő Bizottság tájékoztatása szerint A 2016-2017 tanév folyamán egy fő üres állást nem töltöttek be (felső tagozat, fejlesztő órák ellátása). A következő tanév tervezése megtörtént, a személyi állomány biztosítja a feladatellátást. Várhatóan egy fő kéri a nyugdíjazását. A tantestület létszáma: 32 fő. A fiatal pedagógusok mellett tapasztalt tanárok és tanítók alkotják a testületet. Férfi pedagógusok száma 2 fő. A tantestület megfelelő szakmai tudással rendelkezik, amely alapjául szolgál az iskola iránti érdeklődésnek a szülők részéről. A pedagógusok többsége Ped. II. besorolású, Ezen kívül 1 fő mesterpedagógus, 8 fő Ped. II., és 2-2 gyakornok jelenti a személyi ellátottságot. A munkatársak szeretik a gyermekeket, jóindulattal kezelik a felmerült ügyeket. A tantestület kapcsolatot tart a szülőkkel, a törvényi kötelezettségek alapján folyamatos a párbeszéd, a tájékozódás, a problémák megbeszélése. A szülői ház együttműködik a BTM-es gyermekek nevelőivel, aktívan támogatják a fejlesztést. Iskolaépületenként 1-1 fő iskolatitkár közalkalmazotti besorolással segíti közvetlenül a nevelést, oktatást. A technikai dolgozók köre a fenntartó által irányított gazdasági társaság alá tartozik. Épületenként 1-1 gondnok, valamint takarítók és konyhai dolgozók képezik az oktatásnevelés nem közvetlenül segítő dolgozói körét. Rendszergazdai ellátást szintén a gazdasági társaság útján kap az iskola.

A tantestületben fontos továbbra is a fluktuációt minimális mértéken tartani. Rang legyen itt tanítani. Az összekovácsolódott, jó szellemű közösséget meg kell tartani, szükséges tovább erősíteni. Legyen a következő időszak a személyi feltételek 14


alakulásában kiegyensúlyozott, stabil. A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola tantestülete igyekezzen fegyelmezett, jelentős szakmai tudással és korszerű módszertani ismeretekkel rendelkezni. Ez ugyanis az alapja a szülők részéről az iskola iránti fokozottabb érdeklődésnek. Érezzék sajátjuknak a nem közvetlenül pedagógiai feladatokat ellátó alkalmazottak is az iskola közösségét, osztozzanak a célok elérésének felelősségében.

(hermanisk.hu/diakjainkmunkai)

15


1.2.2. Közalkalmazottak Közalkalmazotti létszám: 34 fő

1 Patkóné Kiss Adél

tanár

2 Forgóné Ollári Zsuzsanna

tanár

3 Körmendiné Kóber Judit

tanító

megbízott igazgató felsős igazgatóhelyettes alsós igazgatóhelyettes

biológia, közoktatás-vezető osztályfőnök 8. a

matematika, kémia, fizika, mérnök

tanító 3. b

közoktatás-vezető

osztályfőnök 1. a tanító 1. a osztályfőnök 1. b tanító 1. b osztályfőnök 2. a tanító 2. a osztályfőnök 2. b tanító 2. b osztályfőnök 3. a tanító 3. a osztályfőnök 3. b

alsós munkaközösség vezetője

pedagógiai asszisztens, napközi 3. b

gyermekvédelem, alapítványi kuratórium tagja

13 Segesdiné Nagy Mária 14 Bezerédy Erzsébet

tanító tanító tanító tanító tanító tanító tanító tanító tanító tanító tanító szociálpedagógus tanító tanító

15 Vellainé Gombos Irén

tanító

osztályfőnök 4. b

16 Galsáné Macsek Csilla

tanító

tanító 4. b

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Molnárné Hajdu Zsuzsanna Göndöcs-Csontos Kitti Zsoldos Mónika Kovács Bianka Horváth Lászlóné Barberné Leszkóczi Rita Tóthné Matula Márta Varga Kitti Hajdu-Tóth Irén Szalay Brigitta Nyitrai Ferencné

12 Séráné Dingha Margit

osztályfőnök 4. a tanító 4. a

16

diákönkormányzatot segítő pedagógus


1 2 3 4

Németh Józsefné Szijártó Tímea Bertalanné Fodor Katalin Pálinkásné Lengyel Dorottya

5 Szabó-Bencze Gabriella 6 Bogyó Mária 7 8 9 10 11 12

Alkerné Ivánku Ágnes Baló-Glück Anita Bartha Attila Fehér Dániel Hoffmann Margit Lajosné Traub Katalin

13 Simon Jánosné

1 Forgó Ágnes 2 Gellért Jánosné

tanár tanár tanár tanár

osztáyfőnök 5. a osztályfőnök 5. b osztályfőnök 6. a osztályfőnök 7. a

tanár

felsős napközi

gyógypedagógus tanár tanár tanár tanár tanár tanár könyvtáros, tanító, tanár közgazdász mérlegképes könyvelő

kémia, természetismeret angol, ének magyar angol alapítványi kuratórium elnöke, pedagógiai asszisztens fejlesztő pedagógus technika történelem, német testnevelés informatika földrajz, rajz magyar, német könyvtáros

iskolatitkár iskolatitkár

17


Iskolavezetés: Megbízott igazgató

1 fő

Igazgatóhelyettes

2 fő (alsó és felső tagozat)

Szakmai feladatellátás: Pedagógus 29 fő ebből Szociálpedagógus 1 fő Gyógypedagógus

1 fő

Könyvtáros 1 fő

Egyéb feladatot ellátó: Adminisztratív munkatárs

2 fő

Technikai munkatársak a külsős kft alkalmazottai

18


1.2.3. A szakmai munka alapjai

Az iskolai munka alapját a pedagógiai program fogalmazza meg. Az érékeléstől, fejlesztéstől, felzárkóztatástól kezdve a tantárgyi alapvetéseken, iskolán kívüli tevékenységkörök áttekintésen keresztül jutunk el az oktató-nevelő munka személyi

feltételeit,

mintegy

humán

programként

támogató

egységekig,

tevékenységekig. Leírásunk, számbavételünk kitér ezekre a pontokra. Miként a tanév állandó, fontosabb programjaira, a tanórán kívüli tevékenységekre, tanulmányi versenyekre, kompetenciamérésekre és más tanulói eredmény-, létszámadatokra. A köznevelési törvény által biztosított pedagógusi szabadság mellett a kollégák tudatosan törekednek az egységes eljárásokra. Folyamatos a tanulók különböző értékelése, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot, a sajátos nevelési igényt és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel való foglalkozást program alapján közösen vállalja a testület. „Az igazgató irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.” (Országos tanfelügyelet kézikönyv negyedik javított kiadás, 2016.) „Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának

folyamatos

ellenőrzését

és

értékelését.

Az

előírt

követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik, értékelik.” (Herman Ottó Általános Iskola Pedagógiai Program 106. o.) „Nevelési, oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátrányt kompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási tanítási folyamat eredményesebbé tehető. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása.” (PP. 105.o.) „Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és 19


felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A velük kapcsolatos pedagógiai tevékenység célja a tehetség felkutatása. A tanulók egyéni ambícióiknak és képességeiknek megfelelő fejlesztés. Helytállásuk és egyéni boldogulásuk segítése.” (PP. 51.o.) „A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva szervezzük meg.” (PP. 49.o.) „A nevelőtestület tagjai folyamatosan tájékozódnak a másik épületben zajló tanulmányi és pedagógiai munkáról. Az iskolai dokumentumokat közösen hozzák létre. A munkaközösségek közös feladatai, az áttanítás rendszere a biztosítéka az együttműködésnek.” (SzMSz 10. o.) Az iskolai munkaközösségek felsorolása: 

alsó tagozatos



felső tagozatos



ökológiai



belső ellenőrzés csoport,

A

munkatársak

továbbképzési

együttműködésének, információk

a

belső

továbbadásának

a

tudásmegosztásnak fenti

szakmai

és

a

teamek

a

mozgatórugói, központi bázisai. A tantestület tagjai a kerületi és országosan szervezett továbbképzéseken szívesen

vesznek

részt.

A

továbbképzési

terv

elkészült.

A

tanévben

konfliktuskezelő, SNI és hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése, gyógypedagógia és informatika témájú továbbképzéseken képezik magukat a testület tagjai. Az informatikai fejlesztés terén különös elkötelezettség nyilvánul meg a pedagógus

közösségben.

Szívesen

alkalmaznák

a

XXI.

századi

technikai

vívmányokat, ha arra módjuk nyílna. Örömmel tapasztaltam, hogy a PREZI alkalmazástól az e-napló használatáig szívesen részt vennének a közös informatikai munkában. (Másként fogalmazva, az órákon oktatási segédletek, magyar fejlesztésű alkalmazásától a digitális adminisztráció befogadásáig.) Mindehhez hardver oldali támogatást kell nyújtani, elnyerni. Ehhez az igazgatónak, a támogató alapítványnak és intézményi partneri hálózatnak aktív közreműködésére lesz elengedhetetlenül szükség. Különösen fontos a tanév eleji és tanévvégi mérés a matematikából és magyarból (alaptantárgyakból).

20


A természettudományos órák keretében a felső tagozaton a tanulók a projektórák keretében foglalkoznak ökológiai kérdésekkel. A természettudományos tárgyak oktatásánál a tanárok törekednek a projekt módszerek használatára, terepgyakorlatok végzésére. (PP. 12. o.)

(hermanisk.hu) A humán oktatás része többek között a rendszeres olvasás- szövegértő mérés, a helyesírási felmérők sora, melyek eredményei alapján kerülnek meghatározásra a következő tanév feladatai, fejlesztendő területei. A pályázatok, vers- és prózamondó versenyek, néprajzi vetélkedő, színházlátogatások jól kiegészítik, színesítik a tanári tevékenységet, megerősítik a tanulói tudást. Az iskolában angol és német nyelv oktatása folyik. Az Előkészítő Bizottság tájékoztatása szerint az idegen nyelvek (angol-német) aránya kb. 2:1. Az angol nyelv választása inkább preferált a szülői körben. S bár a testület nem ért egyet az általános iskola első két évfolyamán az idegen nyelv kötelező oktatásával, szülői igényre mégis elkezdődik a kis nebulók angol illetve német nyelvű játékos, korosztályuknak megfelelően motivált, csökkentett órájú (2x25 p) tanítása. A további évfolyamokban a heti óraszám háromra, majd négyre módosul. Ez hetedik évfolyamban ismét heti háromra változik. Nagyon fontos az iskolában a készség- illetve művészeti tárgyak tanítása. Vannak olyan tanulók, akik ha más területen kevésbé eredményesek, képességeiket, adottságukat a rajz, ének – zene vagy testnevelés, technika területén bontakoztatják ki. A kerületi zeneiskola növendékeinek oktatása az iskolai élet szerves része. Bár a Herman Ottó Általános Iskola nem testnevelés tagozatos, lehetőségei figyelemre méltóak. A mindennapos testnevelés szervezése nem okoz gondot. A néptánc is szerepel a program palettáján. Az iskolaudvarok, tornatermek, a BMTE pálya közelsége, vonzáskörzete már atmoszférájában is egy különös adottság. Ez a sporteredményekben is realizálódhat. Ép testben ép legyen a lélek (Sit mens sana in 21


corpore sano-Iuvenalis). A kerületi sportrendezvényeken rendszeresen részt kell venni. A tanulók igen büszkék az érmekre, még ha az nem is az első díjat jelenti. Az iskola diákjai számos sikert értek el az elmúlt tanévben a kerületi Úszóversenyen és a Futafok rendezvényén. Javasolt a testnevelés terén jelentkező igények SWOT analízisét elkészíteni. A kerületi, fővárosi vagy országos szaktárgyi versenyeken is komoly, alapos felkészítés után érdemes elindítani tanulóinkat. A pedagógusok a tanulmányi versenyek alkalmával diákjaikkal együtt vesznek részt a megmérettetésen. Tehát nemcsak felkészítik tanítványaikat, hanem felelősségüket így is kinyilvánítják. A szabadidős tevékenység a napközi rendezett és elismert munkája mellett a klubfoglalkozásokra, szakkörökre és önköltséges tanfolyamokra épül. Működnek a tanórán kívüli tevékenységek c. fejezetben felsorolt kézműves szakkörök, foglalkozások. Nem utolsó sorban szólni kell a napköziben, dolgozó kollégák munkájáról, akik nem „gyermekmegőrzési” munkát látnak el, hanem a tanulás és szabadidős programnak meghatározottságát szem előtt tartva a higiéniás tevékenységtől az étkeztetésen át a fejlesztő tevékenységeken át, manuális foglalkozásokig áldozatos munkájukkal teszik az iskolában délutánjukat töltő gyermekek napját teljessé. Ismerve az anyagi lehetőségeket, külön köszönet illeti azokat a kollégákat, akik évek óta, szerény díjazás mellett táboroztatják tanulóikat. Ez utóbbi pontban is alkalmat kell adni a pedagógusoknak terveik, és elképzeléseik teljesítéséhez. Akár újabb szabadidős tevékenység bevezetése, akár újabb tábori helyszínek, testvériskolai kapcsolatok kialakításában egyaránt.

A Víz Világnapja 2017. 03. 22. (hermanisk.hu)

22


1.2.4. A tanév állandó, fontosabb programjai



tanévnyitó és tanévzáró ünnepség,



nemzeti ünnepek, / okt. 23., márc. 15./



megemlékezések,



az iskola alapításának, fennállásának kerek évfordulói,



Szent Mihály-napi vásár,



az iskola névadójához kapcsolódó kerek évfordulók, Herman Ottó Napok,



kulturális estek, a költészet napja,



alapítványi bál,



farsang,



egészségnap,



iskolai versenyek,



nyílt nap,



húsvéti és karácsonyi iskolai játszóházak, ajándékgyűjtő akció,



az ÖKO programhoz kapcsolódó napok,



jeles napok,



népszokásjátékok a hagyományőrző programon belül,



őszi papírhulladék-gyűjtés,



túratábor,



iskolai őszi túra

Érdemes beépíteni az iskola programjai közé az évek óta sikeres pénzügyi, vállalkozási, digitális témahét, fenntarthatósági hét Emberi Erőforrások Minisztériuma által preferált tavaszi rendezvényeit. A mindenkori tanév rendje ezt rendeletben is választhatóvá teszi. A diákok pénzügyi tudatosságát, digitális kompetenciáit hasonlóképpen, interaktívan fejlesztik, amint azt az ÖKO programok országosan színes

választékával

már

megtapasztalhatták

a

digitalistemahet.hu, www.fenntarthatosagi.temahet.hu/

23

kollégák.

(www.penz7.hu,


1.2.5. Tanórán kívüli tevékenységek a 2016-2017-es tanévben

Az

iskola

hivatalos

dokumentumai

szerint

az

alábbi

tanórán

kívüli

tevékenységek folynak az intézményben (SzMSz 24. o., PP 24. o., honlap)



beszélgető kör,

o rajz,



énekkar,

o könyvklub,



önálló munka,

o dráma,



szakkörök

o társasjáték, o néptánc

o sport, művészeti, o előadás

(PREZI-

Power Point) 

ügyelet,



sportfoglalkozások,



udvari játékok,



étkezés,



könyvtári

könyvtárhasználat, 

o atlétika

hagyományos iskolai rendezvények,

o futball 

o karate



foglalkozások,

erdei iskola,

o röplabda

osztálykirándulás, nyári

o sakk

tábor

különleges

bánásmódot

igénylő tanulók o felzárkóztató, o tehetségfejlesztő foglalkozásai, 

erkölcstan,

hit-

és

erkölcstan oktatás, 

művészeti foglalkozások o játszóház, (hermanisk.hu)

o kiskórus, o báb-dráma,

24


A szabadidős sávban lehetőséget biztosítunk a fejlesztendő, korrepetálandó, vagy felzárkóztatandó (sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási vagy magatartási zavarral rendelkező) diákok mellett a tehetséges tanulók egyéni és kis csoportos foglalkoztatására. Szülői kérelemre az intézmény vezetője részleges felmentést adhat tanórai foglalkozás alól, egyéni, kiscsoportos fejlesztés céljából. A lemaradó tanulóinkkal igény szerint folyamatosan foglalkoznak pedagógusaink. (PP. 17.o.) Olyan programokat kell nyújtanunk (közösen tervezni, szervezni), amelyen a gyermek érdeklődésére, adottságaira, képességeire épülve sokoldalúan, érdekesen, komplexen fejlődik. A szabadidős tevékenység terveiben egyszerre van jelen az ismeretterjesztés, az irodalmi anyag, a zene, a képzőművészet, a mozgás, a játék, a manuális tevékenység és a digitális kommunikáció. A tanórán kívüli tevékenységeknek a nevelő-oktató munkába való tudatos alkalmazásával az a nem titkolt szándék, hogy segítsen oldani az oktatás, illetve az iskolahasználók eredménycentrikus, osztályközpontú iskola-szemléletét és segítse az “észrevétlen” nem direkt szervezett ismeretszerzést. A szabadidős elfoglaltságok hangsúlyos helyszíne a könyvtár, az olvasóvá nevelés nyomatékos célkitűzése nevelési-oktatási rendszerünknek. Értve ezalatt az eolvasás kiszélesedő tárházát is. A

hagyományőrző

programokat

a

tantestülettel

egyeztetve

érdemes

megtervezni. Az alsó tagozat és az osztályfőnöki tevékenység színes palettáját nyújtja e terület gazdag tárházának. Nem biztos, hogy külön helyi tantervi tervezést kell biztosítani ennek a területnek. A felszabaduló órákat az egyéb kompetenciákat magába foglaló tantárgyakra kell felhasználni. Valamint a szabadidős tevékenységek révén hangsúlyt kell helyezni a Kárpát-medence néprajzi hagyományainak a célcsoport szintjéhez mérhető ismertetésére, tudatosítására. Az iskola névadója, Herman Ottó kiváló munkájában az Arany, Tompa, Petőfi És A Népköltés Madárvilága c. művében is utal néprajzi vonatkozásokra, hazánk kulturális tájegységeinek folklorisztikus összetevőire “A Néprajzi Múzeum tárgyi anyagát az ő gyűjtései formálták át magyar jellegűvé. Örökké vitára kész szellemének köszönhető a magyar néprajz első tudományos vitája, mely kérdésföltevésével a következő évtizedek

25


kutatásait is ösztönözte.” (Kósa László). Névadó polihisztorunk tudományos munkáját követve is elsajátíttathatjuk hazánk etnográfiai ismereteit.

(hermanisk.hu)

26


1.2.6. Tanulmányi versenyek eredményei 2015/2016 és 2016/2017. tanév (márciusig)

Alsó tagozat eredményei

Kazinczy verseny

I. Schadl Dóra 4. a II. Rizmayer János 4. b III. Vörös Anna 4. a

Emléklapot kapott Vécsy Nándor 4. b Kovács-Tuba Kristóf 4. a

Kerületi versenyen Schadl Dóra II. helyezést ért el.

Bolyai matematika csapatverseny

4.a 18. 3.a 19.

Játsszunk matematikát!

Az iskolai verseny eredményei: 1. Kovács Máté 2. b 1. Kemenczei Csanád 2. b 2. Csige Zsófia 2. a

27


Német kerületi projektverseny

3. csapat (Berki Zsófia, Pénzes Rebeka, Rehó Bálint)

Bolyai anyanyelvi csapatverseny

3. csapat Pénzes Rebeka, Bodnár Sára, Rábai Gellért, Pálinkás Lili (Kovács Bianka)

Felső tagozat eredményei Kerületi angol tesztverseny

1. hely Csatári Levente 6. a 3. hely Kruck Péter 6. a (Pálinkásné Lengyel Dorottya)

5. hely Hegedűs Tamás 5. a 6. hely Szabó Levente 5. a (Szijártó Tímea)

a Hagyományok Háza által szervezett Forgószél néprajzi vetélkedőn

országos 1. Szigeti Anna 5. o.és Szabó-Vitéz Zsófia 6. o.

28


XXVI. Öveges József Kárpát-medencei fizika verseny

2. Kiovics Dániel 8.o. (Ő több versenyen is szép eredményt ért el.)

Intézményi jó gyakorlat a honlapon történő megjelenés, tájékoztatás. A site-ok, oldalak megosztása, a más digitális felületeken történő applikáció szélesebb körökben ismertté teszi az intézményt, a felkészítő tanárt és szakmai közösségét. Nem utolsó sorban, elérhető az információ a tájékozódni kívánó potenciális szülői körnek.

(hermanisk.hu/tanulmanyiversenyek)

29


1.2.7. Kompetenciamérés eredménye (2016) Az intézményi összefoglaló jelentésből

Az intézmény eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott országos értéktől.

Az intézmény eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott budapesti értéktől, illetve egy esetben a telephely eredményénél szignifikánsan valamivel gyengébb az adott értéke, míg a másodiké megegyező.

30


Az intézmény eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől, illetve egy esetben a telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték

31


8. osztály

matematika

Az elért átlageredmény a vonatkozó viszonyítási csoportokhoz képest is átlagos. Országos szinten az intézmények 13 %-a teljesített gyengébben, mint a Herman Általános Iskola. A budapesti iskolák 44 %-a jobb az intézmény eredményénél és 7%a gyengébb.

szövegértés

Országos szinten az intézmények 23 %-a teljesített gyengébben, mint a Herman Általános Iskola. A budapesti iskolák 23 %-a jobb az intézmény eredményénél és 11 %-a gyengébb. 32


6. osztály matematika

Országos szinten az intézmények 39 %-a teljesített gyengébben, mint a Herman Általános Iskola. A budapesti iskolák csupán 9 %-a jobb az intézmény eredményénél, és 15 %-a gyengébb.

szövegértés

Országos szinten az intézmények 16 %-a teljesített gyengébben, mint a Herman Általános Iskola. A budapesti iskolák 38 %-a jobb az intézmény eredményénél, és 6 %-a gyengébb. Az Előkészítő Bizottság tájékoztatása alapján megemlítendő, hogy az iskola tanári kara a valóságos helyzetnek megfelelő mérésre biztosít minden évben 33


lehetőséget. Sem a diákok távoltartásával, sem nem megengedett eszközzel nem befolyásolják az objektív mérési mutatókat. Egyúttal fontos szempont a 6. és 8. osztályok eredményeinek összevetésénél, hogy lényegesen más az összetétele két év elteltével az adott évfolyamnak. Ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni, amikor a táblázatok eredményeit vizsgáljuk. Érdemes a kompetenciamérés további intézményi szintű elemzését elvégezni. A képességeloszlás vizsgálatok további árnyalt eredményekhez adhatnak információt. A képességfejlesztés

eredményességét

a

következő

évek

országos

mérései

igazolhatják. Lehetséges a másodelemzések felhasználásával az egyéni fejlesztések tudatos

megtervezése,

illetve

a

formatív

mérések

alkalmazásával

állandó

visszacsatolás biztosítása a tanulóknak a kulcskompetenciák elsajátítási szintjéről. Hasznos a szülők tájékoztatása a kompetenciamérések jellemzőiről a tanulók egyéni eredményeinek megismeréséről. A 8. évfolyamot végzett tanulók esetében a középiskolai követő mérések figyelemmel kísérése, a hozzáadott pedagógiai érték állandó, egzakt adatokra támaszkodó kontrollját adják. Benchmarking tevékenységek bevonása, az intézményi jó gyakorlatok publikálása nemcsak PR fogás, hanem erősíti pedagógusaink elkötelezettségét a minőség irányába. E téren fokozza a hatásfokot a tanári együttműködés formáinak alakítása, a műhelymunka igényének erősítése. Az egymást támogató és segítő megbeszélésekre, fórumokra, az egymástól való tanulásra még nagyobb hangsúly helyeződhet. (Általános iskolák célmeghatározásai a kompetencia felmérések után, Internet))

34


1.2.8 Tanulói létszámok

35


A táblázat és grafikon mutatja, hogy az iskola felső tagozatának tanulómegtartó képességét szükséges erősíteni. Ehhez figyelembe kell venni a kerületi (közeli) hat és nyolcosztályos gimnáziumainak szívó hatását. Elemezni szükséges a stratégiai célokat, s hozzárendelni a szükséges intézkedéseket. (PDCA ciklus) Központi elvárás a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulók nyilvántartása. Egyúttal testületi döntést igényel a jelentkező esetleges lemorzsolódás megelőzése. A hazai iskolai lemorzsolódás elleni összehangolt intézkedések szoros összhangban zajlanak az Európai Unió Bizottsága által javasolt és más uniós tagállamokban is végbemenő folyamatokkal. (www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/lemorzsolodas/ESL_intezmenyi_beavatk ozasok_tevekenysegek_taj201612.pdf)

36


1.3.

TÁRGYI FELTÉTELEK

1.3.1. Az iskola épületei

A Pannónia utcai épület több mint 80 éve működik általános iskolai oktatás céljából. A kerület egyik legrégibb iskolája „1929. április 29-én az egyházközségi képviselőtestület kérte Budafok megyei város vezetőségét, hogy a tervezett hegyi templom felépüléséig a Pannónia utcai újonnan épült állami elemi iskolában bocsásson rendelkezésre két egymásba nyíló tantermet istentisztelet céljaira” (www.budafokfelsovarosiplebania.hu)

(www.google.hu/maps)

37


A Dévény utcai épület 1971-ben típusterv alapján épült, hivatalosan 8 osztályos általános iskolaként. Az akkori terveknek megfelelően tornaterem, előadó, konyha és tágas folyosói megoldással. Az U alakú épület egy zárt belső udvarral illetve egy elkülönülő korszerű sportudvarral rendelkezik. (PP. 39. o.) Az iskolabejárás alkalmával (2017. 03. 20.) az épületek jól karbantartott és belakott iskolaépületek látványát nyújtották.

(www.google.hu/maps)

1.3.2. Eszközök IKT eszközök, informatika Mindkét iskolaépületben található számítástechnikai (digitális eszközökkel ellátott) szaktanterem, ahol a számítástechnikai órákon túl, számítástechnikai szakkörök, idegen nyelvi órák és más tantárgyak tananyagának interaktív oktatására, illetve a tantárgyakkal kapcsolatos ismeretek önálló megszerzésére, az internet használatára is lehetőség nyílhat. 38


Az intézmény épületeiben WIFI átvitel nincs, bár az SzMSz említi. A lokális hálózat vezetékes átviteli közeggel megoldott. A két épület között nincs alhálózati kapcsolat. Az alsó-és felső tagozaton zárható helyen őrzik a pedagógusok által használható laptopokat és projektorokat. A könyvtárban és a tanári szobában a pedagógusok használhatják a kihelyezett számítógépeket. A számítástechnika teremben és a természettudományi előadóban a kollégák a géptermi rendnek megfelelően üzemeltetik a számítógépeket. (Herman Ottó Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat. 44. o.) Interaktív tábla, projektor, LED tv található az épületekben. A felső tagozatban 16 db számítógépes munkaállomás található. Ez utóbbi csoport nem korszerű műszaki eszköz. (2017. 03. 20.) Könyvtár Az iskola nyitott polcrendszerű könyvtárainak alapterülete 50 m2 és 37 m2. Az állomány egy része szépirodalom, nagyobb része szakirodalom, kb. 15 %-a kézikönyvtári. Testnevelés, sport Az iskola speciális helyzete: a két épület, két tornaterem, kertvárosi környezet nagyon kedvező feltételeket biztosít a testi neveléshez, ill. sporttevékenységek folytatásához. A tornatermek alapterületei 163 m2 és 162 m2. A sportudvarokon 2 kézilabdapálya, 1 kosárlabdapálya, 1 távolugrógödör, 1 teniszpálya, 2 focipálya áll rendelkezésre. A sportszereket minden évben karbantartják. Gyógytestnevelés mindkét épületben folyik, amihez a speciális eszközigény biztosított. A gyógytestnevelés órákat heti 1 alkalommal gyógy-úszással egészítik ki a kerületben található tanuszodában. Az alsó tagozaton a 3. osztályosok számára szervezik meg az úszás oktatását a mindennapos testnevelés keretében. Technika, kézművesség, játszóház A technika tantárgy oktatásához a Dévény utcai iskolaépületnek van önálló szaktanterme és szertára. A Pannónia utcai épületben a játszóház termei alkalmasak a technika órák megtartására, ezekhez két szertár tartozik. Ezek a helyiségek egyben a játszóházi foglalkozások helyszínei is, ahol a 3 teremben megoldható a sütés-főzés, fazekasság, gyöngyfűzés, szövés-fonás, bőrmunka, játékkészítés, csipkeverés, fafaragás stb. 39


Előadó A természettudományi előadó a Dévény utcai iskolaépületben található, ami elsősorban a kémia, fizika, matematika oktatásához biztosít megfelelő helyszínt. 2008 óta ebben a teremben helyezik el az interaktív táblát és a tanulói CMPC készülékeket. Az IKT-eszközök lehetőséget biztosítanak az oktatási módszerek alkalmazására. (Pedagógiai program)

A tantárgyak oktatásához szükséges eszközök jegyzékét a helyi tantervek meghatározhatják. Az elkövetkező években a meglévő eszközök állagmegújításán túl hangsúlyt kell helyezni a high-tech szintet megcélzó (elsősorban) digitális eszközök, berendezések és tananyagok alkalmazására. Célszerű mindkét iskolaépületben egy-egy tantermet a digitális kommunikációs, multimédiás oktatáshoz szükséges eszközökkel bővíteni, mely erősíthetné az informális

tanulási

lehetőségek

bevonását

a

tanulók

ismeretszerzésébe,

képességfejlesztésébe. Életszerű az informatikai rendszert átgondolni, fejlesztésre javasolni. A tanárokat, osztályokat a mindennapos iskolai hardver és szoftver elemek használatába kell bevonni. A szakképzés túlpreferált eszközrendszeréből célszerű eszközök átvétele az iskolai állományba. Nem halasztható a partneri kör aktivizálása a technikai fejlesztés elindítása érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a felső tagozat tanulómegtartó potenciáljára.

(hermanisk.hu)

40


1.4.

PARTNERKAPCSOLATOK Az intézmény kapcsolatrendszere nyitott. Természetes kapcsolatban van a

szülőkkel, munkatársakkal. Elsődlegesen közvetett kapcsolatot ápol az iskola a Fenntartójával (Dél-Budai Tankerületi Központ). Partnerei: 



Budafok-Tétény



Kristályforrás Alapítvány

Önkormányzati



BMTE Sportegyesület

Képviselőtestület



Nádasdy

Kálmán

Budafok-Tétény

Alapfokú

Polgármesteri Hivatal

Általános Iskola

Művészeti

és

Budafok-Tétényi Család-



Matild Médiaiskola

és Gyermekjóléti Központ



Promontor tv



Családsegítő Szolgálat



Városházi Híradó



Egységes



Dél-budai Egészségügyi



Gyógypedagógiai

Szolgálat

Módszertani Intézmények

Nonprofit Kft.

Országos Egyesület 

Hófehér Fóka Úszóiskola



Klauzál



Közhasznú

kerületi iskolák és óvodák

Gábor

Művelődési Házzal

Fel kell térképezni, s rögzíteni szükséges táblázatosan a közvetlen és közvetett partnerek kapcsolattartó személyeit, a kommunikáció módját, rendszerességét! A partnerek, szülők lássanak bele az iskolai oktató nevelő munka hétköznapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák menetét, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük munkájáról! Szükséges a partneri kör aktivizálása az iskola átgondolt fejlesztése érdekében.

41


2.

VEZETÉSI, VEZETŐI FELADATOK

2.1.

A VEZETÉSI TERV ALAPJAI

Minden vezetési terv, koncepció, törvényi alapokra épül. Munkám során meghatározó az összes, alábbi felsorolásban szereplő jogszabály. 

2011. évi CXC tv. a köznevelésről,



20/2012 (VIII.31.) EMMI r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,



229/2012. (VIII.28) évi k.r. a köznevelési tv. végrehajtásáról,



1992.évi XXXIII. tv. a Közalkalmazottak jogállásáról,



138/1992. k.r. a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. végrehajtásáról,



277/1997. k.r. a pedagógusok továbbképzéséről,



326/2013. k.r. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről



valamint az államháztartásról, pénzügyekről és költségvetésről alkotott évenkénti jogszabályok. Mint vezetőnek szakmailag ugyanilyen fontos a fenntartó által képviselt

kormányzati koncepció, a helyi rendeletek, hagyományok, szokások és elvárások rendje. A jogi keretek változását figyelemmel kell kísérni. Ehhez a Magyar Közlöny automatikus hálózati értesítőit, az Oktatási Hivatal és Pedagógiai Oktatási Központok szolgáltatásait érdemes telepíteni, olvasását mindennapi tevékenységeink közé iktatni. Az országosan elismert tanügyi szakértők oldalait meg kel ismertetni a testülettel. (pl. www.petroczigabor.hu) Második fontos alap a folyamatosság biztosítása. Ha az iskola vezetésében változás történik, az nem forgathatja fel az iskolai struktúrát, stabilitást és tervezést. Elvem a jó és bevált rendszerek, algoritmusok és eljárások megőrzése, mindezeknek az adott helyhez, időhöz és elváráshoz, személyi és tárgyi feltételekhez való igazítása. A meggondolt folyamatos megújulás a stabilitást jelenti. A nevelés és oktatás irányítás nem öntörvényű ötéves igazgatói periódusokból áll, hanem hosszú távú szervesen egymásra épülő fejlesztő szakaszokból épül.

42


Ezért szempont a folyamatosságon belül az utánpótlás nevelése is. Az utánunk következő generációnak adjuk át a műveltséget. Ez az ókor óta feladata a nevelésnek. A szervezeti kultúrát is tovább kell örökíteni, utánpótlást kell nevelni, rátermett és kreatív vezető személyt kell találni, tovább képezni, „kitaníttatni”. Egyszóval felelősen gondoskodni kell a vezetés továbbadásáról.

(www.mek.niif.hu, Római nevelés)

43


2.2.

A VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS FELADATOK Az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségei, annak fejlesztése és az

intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontokból történő felügyelete számos feladat tervezésével, elvégzésével, módosításával jár. Az intézményvezetőt saját céljaihoz képest elért eredményei alapján értékelik. Egyúttal az intézménybeli minőségi munkáért és a szervezeti klímáért különös felelősség terheli a vezetőt. Az iskolai színvonal megítélése elsősorban az ő következetes döntéseinek, másodsorban a pedagógus közösség teendőinek a függvénye. A működési rendszer kidolgozásának és működtetésének, a pedagógusok minősítő vizsgáinak és eljárásainak, tanfelügyeleteinek, a szakmai munka általános színvonalának első számú illetékese az intézmény igazgatója. A szervezet vezetőjeként személyesen vesz részt a stratégiai dokumentumok alakításában és együttműködik kollégáival az ezekhez kapcsolódó jövőkép, értékrend és fejlesztési célok, technikák folyamatos kialakításában. Vezetőként, mint a fejlesztés aktív résztvevője, példát szeretnék mutatni az intézményi alapelvek és az értékrend formálásában. A munkaköri leírások megfogalmazásában arra kell törekedni, hogy lehetőség szerint minden hatáskört és illetékességet pontosan rögzítsünk. Az iskola szakmai feladatainak ellátásában ösztönözni szeretném a projekt csoportok részvételét. Az iskola alapvető dokumentumait ismerjék meg az érdekeltek. Azok javítására adjunk alkalmat, nyíljon rá lehetőség, s a rendszeres felülvizsgálat segítse az alkalmazást, az érthetőséget. Fejlesztendő a modern infokommunikációs modell. A munkatársak, a különböző szintek és funkciók között a hatékony működés, a szükséges kapcsolattartás, érintkezési forma, vagyis az intézmény kommunikációs rendszere váljék gyorssá és átláthatóvá! Az intézményi, vezetői és pedagógusi önértékelés fejlesztő szempontrendszer jelleggel készül. A Belső Ellenőrzési Csoport (Önértékelést Támogató Munkacsoport) munkája az iskolavezetés felelős partnere.

44


A sikeres működtetés alapfeltétele, hogy minden munkatárs tisztában legyen a célokkal. 2.3.

GAZDÁLKODÁS Az iskola működéséhez szükséges forrásokat a fenntartó és működtető az éves

költségvetésben biztosítja. A nem önálló gazdálkodási feladatok helyi irányítását a jó gazda szemléletével az igazgató látja el. A költségvetés az iskola pedagógus álláshelyeinek finanszírozása mellett a teljes működést biztosítja. Várhatóan fejlesztésre is nyílik alkalom. Közös céljaink megvalósítása többletforrást igényelhet. Ezért koncepciót, felelősségi beosztást kell kidolgozni a helyi lehetőségek (alapítványi) és a tágabb környezet (régiós, országos, nemzetközi)

pályázati

finanszírozásának

feltérképezéséhez,

elnyeréséhez.

Szeretném az ilyen irányú tevékenységet hatékonnyá tenni. Rendszeresen figyeljük majd a pályázati kiírásokat és a céljainknak megfelelő programokhoz csatlakozva, akár személyes kapcsolati hálót felhasználva, szeretném növelni forrásainkat. Az iskola működtetése hatékony és eredményes működése érdekében menedzser szemléletre van szükség. A gazdálkodás terén törekednünk kell a takarékos működésre, az iskola vagyonvédelmének biztosítására. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a gyermekek fejlődését biztosító programjaink fedezetét biztosítani tudjuk. Az erdei iskola, múzeumpedagógiai foglalkozások, tanulmányi kirándulások, nemzeti ünnepeink, nagyjaink külső helyszíneken történő megemlékezései, a táborok, s a számos tanulási időn kívüli program, utazás mind komoly anyagi megterhelést jelenthetnek a szülői háznak. Ezt igyekeznünk kell csökkenteni.

2.4.

AZ ISKOLA BELSŐ VILÁGÁNAK FEJLESZTÉSE

A meglévő belső iskolai világot, szervezeti kultúrát szeretném megőrizni, s tovább fejleszteni, ezért igyekezni kell folyamatosan megújulni a tantestületi önértékelések alapján, együttműködő légkört kell teremteni, illetve meg kell őrizni azt, a konfliktusokat felszínre kell hozni, s megoldani. A döntéseket a megfelelő szinten kell kezelni. Ennek eszközei, módszerei a reális vezetői önértékelés, minta és elkötelezettség erősítése, a hatékony team-munka (pl. BECS) célszerű alkalmazása, továbbképzések, 45


csapatépítés, kötetlen összejövetelek, pl. karácsony előtt, tanévzáró után. Elvárható, hogy az információs és kommunikációs csatornák kellő helyen és időben szolgáltassanak. Az igazgatóhelyettesek földrajzilag más helyen, de azonos koncepció mentén dolgozzanak. Igény legyen az állandó igyekezet a javításra és fejlesztésre.

46


2.5.

AZ ISKOLAI MUNKACSOPORTOK KAPCSOLATA Az egyes munkacsoportoknak (vezetői, munkaközösségi) úgy kell a közvetlen

együttműködést

megvalósítani,

hogy

a

feladatok

ellátása

zavartalan

és

zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. Kívánatos a szakmai önállóság erősítése Az együttműködés

Ülések

formái

száma

Tevékenység

Tanterv beválás vizsgálata,

Munkaközösségek

Évente

(+Tanmenetek, tematikus tervek),

2-3,

módszerek, eszközök

feladattól

kiválasztása, módszertani

függően

tapasztalatok átadásának fóruma (bemutatók, ötletbörzék)

2 havonta Egy osztályban tanító tanárok megbeszélése

maga-

Magatartás, szorgalom

tartás és

értékelése, információk átadása,

szorga-

szöveges értékelés

lom

összehangolása

elbírálása

Munkatársi megbeszélések

Évente 1-2 alkalommal

Iskolavezetőségi

Havon-

megbeszélések

ként

Eredmény Mérési feladatok összehasonlító elemzése,

bevált módszerek terjesztése Az egyéni értékelés szerepe növekszik, nevelési problémák, konszenzuson alapuló megoldás A munkatársak nagy

Nevelési feladatok teljesülése,

része elkötelezett az

közös célképzés, jövőkép

intézmény fejlesztése iránt

Akciótervek megvalósulásának értékelése, napi feladatok végrehajtásának értékelése

PDCA szerinti működés

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás formái: különböző értekezlet, megbeszélések, fórumok, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza.

47


2.6.

AZ ISKOLAVEZETÉS SZERKEZETE

Szervezeti diagram, az intézmény vezetése fejezethez. Az igazgató részleges hatáskörrel rendelkezik a „külsős” kft irányításában. Az irányítás a felelősségi jogkörök alapján jön létre.

48


2.7.

ALKALMASSÁG, ELFOGADOTTSÁG ÉS ÉRTÉKESSÉG. ELVÁRÁSOK Talán első hallásra meglepő, de a vezetői elvárások, melyeket a tanfelügyeleti

kézikönyv is megfogalmaz, a fenti alapigényeket elégítik ki. Munkahelyünkön is akkor érezzük magunkat a legjobban, „ha főnökeink alkalmas és értékes munkatársnak tartanak és elfogadnak minket. Ha egy beosztott ezt megkapja a főnökétől, akkor ő is másképpen fog a vezetőjére tekinteni, alkalmas, értékes vezetőt lát majd benne, akit szívesen fogad el főnökének.” (Pulay

Gyula: a szeretett vezető, KEVE Budapest 2004) Eddigi igazgatói munkámban, ahhoz hogy alkalmas, elfogadott és értékes

legyek, a következő alapelvekre figyeltem. Munkatársaimmal és diákjaimmal igyekeztem szeretettel és türelemmel bánni. Kerültem az indiszkréciót, próbáltam egyértelmű elvárásokat megfogalmazni, érdemi tájékoztatást adni. Személyes példamutatással fordultam az új kihívások felé. Az együttműködésre és a kölcsönös bizalomra építettem. A folyamatos fejlesztés, fejlődés és innováció igénye is elengedhetetlennek bizonyult az igazgatói tevékenységben. Széleskörű és korrekt információgyűjtésre volt szükség döntéseim előtt, a konfliktusokat ezáltal humánusan lehetett kezelni, véleményem szerint a legtöbbször igazságos döntést voltam képes hozni. Az iskola dolgozói érezzék hasznosnak munkájukat! A törvények és előírások betartása, az elért eredmények megtartása és továbbfejlesztése, a hagyományok ápolása, az innováció fontosságának hangsúlyozása mind-mind elmélyítik a munkahelyen dolgozók alkalmassági és komfort érzését. Az

elfogadottság

és

értékesség

igényének

beteljesítése

számos

személyiségjegyet kíván a vezető és munkatársai, beosztottainak kölcsönös viszonyában. Meg kell jegyezni, hogy a vezetői tevékenység során a fentieken túl törekedni kell, az esélyegyenlőség megjelenítésére, a takarékosság alkalmazására, az ésszerűség betartására és a tervszerűség megvalósulására egyaránt.

49


2.8.

AZ ALAPELVEK MEGVALÓSÍTÁSA Az alapdokumentumokban foglaltak a törvényes és szakszerű munkavégzés

alapjai. Fontos, hogy azokat bárki megismerhesse, tájékozódhasson belőle, a nevelőtestület tagjai pedig a napi munkájukban alkalmazzák. A főbb dokumentumok a honlapon, a tanári szobákban, könyvtárakban, vezetői irodákban is megtalálhatók. Az alapdokumentumok egy része elérhető az Interneten is. Jó gyakorlat, hogy a pedagógiai program mellékletei, helyi tantervek, sajátos igényű tanulók programjai is hozzáférhetőek a honlapon. (Budafoki Herman Ottó Ált. Isk. honlapja/Alapdokumentumok menüpont) A partnerkapcsolatok fenntartása és ápolása az iskolában belső motivációból fakad. Az ilyen felmérésekkel a szülők elégedettek. A tanfelügyelet szülői kérdőívén kívül is fel lehet térképezni az igényt és elégedettséget. Egyre több osztályfőnök elérhető a tanulók és szülők számára e-mailen, zárt hálózati csoportban. Pedagógusminősítéseim és tanfelügyeleteim alkalmával az osztályfőnökök kedvező tapasztalatokról számolnak be. A saját honlappal rendelkező osztályok esetében, a törvényi előírásokat szem előtt tartva, egy-egy osztályközösség életébe kaphatnak bepillantást az érdeklődők. Amikor

esélyegyenlőségről

felzárkóztatni szándékozott,

beszélünk,

vagy fejlesztendő

nem

feledkezhetünk

diákok

mellett a

meg

a

tehetséges

gyermekekről sem, az ő képességkibontakoztatáshoz való jogaik sem sérülhetnek. A tehetséggondozás támogatása a vezetői alapelvek közt is a megjelenik. A tehetséggondozás szervezeti kereteit a tanítási órák, tanórán kívüli szervezett tevékenységek, illetve az informális tanulás tudatos alkalmazása jelenti. Mindezekben a tevékenységekben szerepet kaphat a konnektivista tevékenységre épített tanulásszervezés. A

modern

pedagógiai

eljárások,

kooperatív

technikák,

differenciált

tanulásszervezés, drámapedagógia, szemléltetés, tapasztalatokon, cselekedtetésen alapuló tanítás, projektoktatás, ezek egyre szélesebb körű alkalmazása növeli az egyes tanítási órákra való felkészülés idejét. Hogy mindez megéri a fáradtságot, azt az eredmények alátámasztják.

50


Ha mindezt folytatjuk, illetve eltanuljuk, akkor várható a jobb tanulmányi átlag, számos versenyeredmény, javuló továbbtanulási mutató. A kompetenciamérések eredményei felfelé módosulnak. A Pannónia és Dévény utcai iskola számos hagyományt ápol. A hagyományok ápolása mellett megújulásra is szükség van. A pedagógiai innovációk és pályázatok növelhetik az iskola szakmai színvonalát és hírnevét, javítják a személyi és tárgyi feltételeit. A jó munkahelyi légkör alapjai a szakmai felkészültség mellett, a kiszámítható feladatvégzés, a nagyfokú önállóság, az egyéni ambíciók támogatása, a csapatmunka, a munkával szemben támasztott elvárások ismerete, a sok-sok pozitív megerősítés, az építő jellegű kritika, egymás munkájának megismerése és megbecsülése, az egyenletesebb leterheltség, továbbá az anyagi és erkölcsi ösztönzők alkalmazása. Ez utóbbi esetén támaszkodunk a Pedagógus életpálya modell adta lehetőségekre, ösztönözzük az egyéni és csoportos képzést, tanulást. Ösztönözni kell az elektronikus kapcsolattartást, az online feleleteken történő elégedettségméréseket. A pályázatok írása, a projektek megvalósítása és fenntartása jelentős humán erőforrást igényel, az elkövetkező időszakban fejlesztéseket eredményezhetnek az iskolában. Indokolt, hogy a pályázatírásra készítsük fel munkacsoportjainkat, rendelkezzünk elkötelezett, felkészült pedagógusokkal.

51


2.9.

AZ INTÉZMÉNYI ARCULAT FORMÁZÁSA A PR az iskola külső megjelenését formálja. Ezáltal a körülvevő környezetbe

simulunk, vagy kiemelkedünk belőle. A nyugodt, alkotó légkörön s hangulaton túl fontos, hogy ne csak szakszerűen működjünk, oktassunk, s neveljünk, hanem jó iskolának kell látszanunk! Ennek megnyilvánulása a tárgyi elemek külseje, minősége, tisztasága, esztétikája. (épület, tanterem, folyosó, mosdó). A személyes és informatikai, média kommunikáció, nyomtatott tájékoztatók. (Honlap, szórólap, kerületi hírközlő eszközök anyagai, iskolai tájékoztató videó anyagok, pedagógusok munkái a digitális felületen, blogban, pedagógiai site-on.) Ide sorolhatók a színvonalas rendezvények is. (Bálok, bemutató órák, továbbképzési helyszínek, testvériskolák, osztályok vendéglátása, rajz, kiállítások, stb.) A PR irányításába, megalkotásába minél több résztvevőt kell bevonni. Tanítók, tanárok, szülők és diákok csoportmunkáját fontos ösztönözni. Ezáltal szervezni és irányítani az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.

(hermanisk.hu/konyvtar)

52


2.10. VEZETŐI ELVÁRÁSOK A CÉLOK TÜKRÉBEN Az iskolavezetés alapvető célja a tanulás támogatása. Tanulási eredményeink javítását állítom a célkeresztbe, s ebben is együttműködöm a tantestülettel. A tanulási eredményesség vizsgálatát megosztom munkatársaimmal, a következtetéseiket felhasználom a további oktató-nevelő munka tervezésében, a folyamatok tekintetében és a visszacsatolásokban. (Értekezletek, tudásmegosztó tár, óraelemzések.) A személyes hospitálások utáni megbeszélések alkalmával tervezem a tanulói értékelések közös alapelveit a napi gyakorlattal összevetni, fejlesztő jellegét hangsúlyozni. A helyi tanterv alapján vezető társaimmal, a helyettesekkel és munkaközösségvezetőkkel szeretném összehangolni a tanmenetek kidolgozását, figyelemmel kísérni az iskola tanulóinak esélyegyenlőségét, a differenciált és egyéni tanulási utak megfogalmazását. Hangsúlyozott szándékomban áll szervezni a tehetséggondozást, illetve a felzárkózást igénylők speciális támogatását, korrepetálását és felzárkóztatását. Reflektív személyiségemből adódóan támogatom az önismeret, önértékelés fontosságát, egyúttal kollégáim véleményét is számba veszem, mérlegelem. Az iskolavezetés területein keresem az innováció lehetőségét, a szakmai fejlődést biztosító információkat. Folyamatosan felülvizsgálom, értékelem a vezetői elvárásaim teljesülését. A tantestületi csapatszellem kialakítása és a jó munkahelyi légkör ápolásának elsődleges helyszínétől, az iskola épületeitől független, azon kívüli programok, tréningek, kirándulások és összejövetelek szervezését szorgalmazom. Helyettes vezetőkkel az értekezleteket hatékonyan kívánom tervezni és vezetni. Az egyenletes terhelés elvét szem előtt tartom. A szabályos és korrekt dokumentációt és adminisztrációt elvárom.

53


3.

VEZETŐI AJÁNLÁSOK

3.1. A NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA FELADATA, TEVÉKENYSÉGE, CÉLJA, MÓDSZEREI Az iskola stratégiai terve a közösen kimunkált és elfogadott pedagógiai programja. Nevelőtestület maga határozta meg az iskola stratégiáját, alakította nevelési elveit, feladatait

és

azok

elérését

biztosító

eszközöket.

A

választott

tantervhez

megfogalmazta a tantárgyi struktúrát, az egyes tantárgyak óraszámait, a tanítás során alkalmazott

módszereket,

eszközöket,

értékelési

formákat.

A

tananyag

meghatározásakor figyelembe vette a tanulók képességeit, a tanítás feltételeit, a tárgyi adottságokat. (Budafoki Herman Ottó Ált. Isk. Pedagógiai programja 3.1. - 26. oldal) „Nevelési eljárásaink során a helyzetnek megfelelő közvetlen és közvetett módszereket használjuk fel annak érdekében, hogy a tanulók személyisége, közösségi élete minél sikeresebben alakuljon: 

a tanulói szokásrendszer kialakítása során,



a magatartási modellek közvetítése során,



a meggyőződés, tudatosítás folyamatában.

(PP. 28. o.) Az iskola megítélését alapvetően meghatározza a pedagógusok mindennapi nevelőoktató munkamódszereinek színvonala. Az értékítélet során a következő tényezők vehetők figyelembe: 

a tanulókhoz, a tananyaghoz, a feltételekhez igazodó módszer,



a megfelelő taneszközök használata, alkalmazása,



a segítőkész, fejlesztő légkör biztosítása,



a számonkérés és az azt követő fejlesztő értékelés alkalmazása,



a tanár- diák, diák- diák konfliktus kezelése.

A tanulók (és rajtuk keresztül a szülők is) a következő tulajdonságok meglétét, illetve azok mértékét tartják fontosnak: 

szakértelem,



segítőkészség,



megértés, 54




elérhetőség.

Az iskolai tevékenység legfőbb folyamata a nevelés- oktatás, ahol a vezető szerep a nevelőé, ezért e kettőre vonatkozóan szükséges a továbblépés irányát meghatározni.

3.2.

A PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÜLTSÉGE, SZEMÉLYISÉGE A hatékony nevelői- oktatói munka nem képzelhető el alapos szakmai tudás,

változatos módszertani kultúra, kellő mélységű pszichológiai ismeretek nélkül. A társadalomban és az oktatási eszközökben bekövetkező változások ugyanakkor szükségessé teszik a folyamatos megújulást, az innovatív készség fejlesztését. A vezető feladata e téren- a fejlődés irányának kimunkálása mellett- ösztönözni az előremutató jó és új kezdeményezéseket, valamint biztosítani a továbbképzés lehetőségét. A

hatékony

pedagógiai

munkát

megalapozó

jó

munkahelyi

légkör

kialakulásában is meghatározó a harmonikus, reális önképpel rendelkező, a közösséggel való együttműködést tudatosan vállaló nevelők közössége. Ezért cél a tantárgyakhoz kapcsolódó és módszertani továbbképzésen való részvétel ösztönzése, az online hálózati tanulási alkalmak feltételeinek kialakítása, és alkalmazása

3.3.

AZ ISKOLA, MINT FEJLESZTŐ KÖRNYEZET A tanuló az iskolában nem csak azt tanulja meg, amit tanítanak neki.

Értékrendjének alakulásában szerepet játszanak azok a környezeti tényezők, amelyek mindennapi életének keretet adnak. Ilyen tényező az a tárgyi környezet, amelynek fő elemei az iskolaépület és az udvar, de meghatározó az ebédlő, az összes tanterem és mellékhelyiség. E tárgyi környezethez tartozik az épület külső és belső dekorációja is. Nem mindegy, hogy ezek a tényezők erősítik-e az iskola által közvetíteni kívánt értékeket, avagy azzal ellentétesen hatnak. Az iskola sokat tehet annak érdekében, hogy az iskola vizuális megjelenése összhangban legyen a szülők, megrendelők elvárásainak megfelelő értékrendünkkel. Ezért cél az épület, iskolaudvar folyamatos karbantartása, a tantermek minőségi dekorációja, a szabadtéri játékok számának lehetőség szerinti növelése,

55


A fejlesztő környezet részét képezik azok az eszközök, felszerelések, melyek szükségesek az eredményes oktatómunkához. A szertárak eszközállományi fejlesztésében a továbblépést a folyamatos korszerűsítés jelentheti.

3.4.

AZ OKTATÁS-NEVELÉS PRIORITÁSAI, PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK

„Az iskolában a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamatok egészét, beépülnek

az

egyes

műveltségi

területek,

illetve

tantárgyak

fejlesztési

követelményeibe, tartalmába, meghatározóak az egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiaiszakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma” (PP. 70. o.) Az évekkel ezelőtti megfogalmazások és paradigmák némileg változtak. Az igazgatói munka új szakmai attribútumát jelenti a minősítés és tanfelügyelet. A pedagógus mindennapi szakmai feladatait szaktudományos tudásának folyamatos bővítése mellett, alapos szaktárgyi, tantervi ismeretekkel valósítja meg. A pedagógusminősítés első kompetencia területe ezt a tartományt fedi le. A szakértő véleményében, ezt szemléli a portfólióban, az óralátogatás alkalmával, erre alapoz elsődlegesen a pedagógus minősítés és a tanfelügyelet során. De ezek alapján tájékozódik, dönt, cselekszik, majd ismét újragondolja, tervezi a vezető is az iskolai pedagógiai munkáját. A tantervre alapozó tematikus egység, óravázlat kidolgozása, megvalósítása a tanuló személyiségfejlesztését állítja fókuszba. A tárgyi tudás növelése, úgy az osztálynak, csoportnak, mint az egyes tanulónak a fejlődését biztosítja. A megtervezett és operatív komplex elemekkel összeállított terveket a képzett pedagógus megvalósítja,

az

adott

helyzethez

igazítja.

Ő

is

beépíti

visszajelzéseit

munkafolyamataiba, amint az igazgató is reflexióival hangolja finoman a szervezeti irányítást. A tanulás támogatása különös hangsúlyt kapott világunkban. Egyre inkább tolódik el a hazai pedagógiai kultúra a tanulók értelmi, érzelmi és fizikai állapotának leginkább megfelelő módszerek, differenciák és modellek alkalmazása felé. A tanulási környezet dinamikája új szemléletet ad az iskolai tanítás, tanulás hétköznapjaihoz.

56


Nem felejtkezhetünk el a XXI. századi kommunikációs technikák beszüremléséről sem. A mi kis „digitális bennszülötteink” (Marc Prensky), tanulóink egészen más világban nőnek fel, mint a kilencvenes években, vagy a tíz évvel ezelőtt született nemzedék diákjai. Nem ösztönözni kell őket a média felületek alkalmazására, inkább annak etikus és hatékony üzemelése válik pedagógiánk szerves részévé. A nevelési és oktatási stratégiáknak a pedagógiai tevékenységben tanulásitanítási modelleket kell követniük. A gyermek személyiségfejlődéséhez úgy kell hozzájárulni, hogy a tananyag feldolgozását is hathatósan előmozdítsák. Ehhez a pedagógusnak friss, naprakész és motiváló módszerekkel kell rendelkeznie. Ha a közösség (osztály, testület) tagjai számára az egymás értékelése, elfogadása és támogatása természetes, akkor mindez a pedagógiai program napi lebontását, megvalósítását eredményezheti. S rövidesen jelentkezik, kézzelfoghatóvá válik a nehezebben nevelhető vagy sajátos igényű tanulók fejlődésében, előrehaladásában. Az osztályfőnök, csoportvezető, szabadidős tevékenységet irányító pedagógus figyeli a közösségen belüli esélyteremtés lehetőségeit. A társadalmi sokféleségre, szociokulturális különbségre válasz az integrációs tevékenység, a nyitottság. Ehhez ismerni szükséges a fejlődéslélektan alapjait, a pedagógiai főiskolákon, egyetemeken elsajátított

ismereteken

túli

napi

gyakorlatra

támaszkodó

konfliktuskezelő

módszereket, és a tanulási környezet megteremtésének fogásait. A tanítás-tanulási folyamatok és a személyiségfejlődés folyamatos értékelése és elemzése a pedagógiai program előzőekben is idézett fontosságát nem lehet kellően hangsúlyozni (A szakmai munka alapjai fejezet.) Kiemelendő a tanulói önértékelés, mint fejlesztési cél eszköze. A folyamatos és differenciált visszajelzés képessé teszi a tanulót a későbbi objektív kritériumrendszer elfogadására és követésére. Ezáltal a tanuló esetleges társadalmi beilleszkedési problémája is oldódik, feldolgozhatóvá válik. Tanítóink,

tanáraink kapcsolatrendszere, kommunikációja

és probléma

megoldási praktikái szintén újragondolásra érettek. Diákjainkat, az intézmény partneri körét és szakmai környezetünket ma már másképp érjük el. Hatalmas sebességgel (átviteli sávszélességgel), másodpercek törtrésze alatti információk tömegével szembesülünk. Hol van már a Facebook egyeduralma? Az IWIW-re már nem is emlékszünk. Instagram, Twitter, Wikipédia és digitális szakmai közösségek töltik ki a kapcsolattechnikai lehetőségek tárházát. A pedagógiában minden esetre használnunk kell a modern technikát. Hiszen ez az együttműködés, a versengés és a 57


kapcsolatépítés eszköze. kommunikációs

Ezért fontos megfigyelni

szerepviselkedését,

attitűdjeit.

a A

diákok legújabb tanító

és

kori tanár

problémamegoldásában szintén jelentkeznek a kommunikációs attitűdök. Az új kutatási eszközök, a kompetencia felmérések értékelése, a hazai és nemzetközi pedagógiai jelentések ismerete az előző kompetencia terület indikátorait is vonzzák az elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás tartománya irányába. Hiszen a kommunikációs attitűdök nélkül nemcsak a szakterminológia használatát, hanem a szakmódszertani eszközök leírását, új megközelítéseit sem tudjuk elsajátítani. A hiányosságainkat fel kell tudni ismerni. És válaszolni a mindig változó pedagógiai környezet kihívásaira.

3.5.

OKTATÁSI SEGÉDLETEK, TANKÖNYVEK

„Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az emberi erőforrások minisztere hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nevelők szakmai munkaközösségei szakmai szempontok és a jogszabályi előírások figyelembe vételével döntenek az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásáról.” (Herman PP. 67. o.) „A korábbi évek helytelen gyakorlatával szemben az oktatási tárca fontos célkitűzése, hogy az iskolák helyi tanterveiket az állam által központilag szabályozott tantervek alapján alakítsák ki, saját igényeik érvényesítésével, majd ehhez válasszanak a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet.” (https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tankonyv/tajekoztatas_a_tankonyv ellatas_valtozasairol.pdf) „A tankönyvek kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek további szempontokat is figyelembe vesznek:

Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják”

58


(PP. 67. o.) Jó gyakorlat a tanulási eszközök szélesítése, az iskolai informatikai eszközeinek korszerűsítése, azok hathatós bevonása az oktatási folyamatba, a könyv- és médiatár állományának fejlesztése, digitális tankönyvek és taneszközök alkalmazása, használata.

(hermanisk.hu)

59


4. UTÓSZÓ Pályázatom végéhez érve ezúton köszönöm meg kedves kollégámnak, Homolay Károly igazgatónak, az Újbudai Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatójának szakmai segítségét, jó tanácsait, melyek alapján vezetői programomat lényeges szakmai megközelítésekkel tudtam kiegészíteni.

Megválasztásom esetén is hű szeretnék maradni ars poeticám meghatározó gondolatához, de Saint-Exupery mondataihoz: „Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Büszkének lenni a bajtársak győzelmeire. Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább.” (Az ember földje)

60


5. FORRÁSOK Országos Tanfelügyelet kézikönyv az általános iskolák számára (Oktatási Hivatal 2017.), Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez (Oktatási Hivatal, 2017.), Intézményi önértékelés és tanfelügyelet (Petróczi Gábor, 2017.), A kompetenciamérés eredményei (2016) KIR, A Budafoki Herman Ottó Általános Iskola Pedagógiai programja (PP), Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) és honlapja (hermanisk.hu) Az Előkészítő Bizottság szóbeli tájékoztatása

61

IRÁNYÍTÁS ÉS FELELŐSSÉG

Recommend Documents