ANNEX I TO D8.1. REPORT GUIDELINES ON PREVENTION MEASURES
Irányelvek a gabonafélékben előforduló gombás fertőzés és mikotoxin képződés megelőzésére és ellenőrzésére Mia Eeckhout, Geert Haesaert, Sofie Landschoot, Nick Deschuyffeleer, Sarah De Laethauwer
2013. július
TARTALOM 1
BEVEZETÉS
1
2
ALKALMAZÁSI TERÜLET
1
3
MIKOTOXINOK
2
3.1
A MIKOTOXINOK DEFINIÁLÁSA, OSZTÁLYOZÁSA ÉS TÍPUSAI
2
3.2
HOGYAN KERÜL MIKOTOXIN A TAKARMÁNYBA ÉS ÉLELMISZEREKBE?
2
3.3
MIKOTOXINOK ÁLTAL OKOZOTT PROBLÉMÁK
3
3.3.1
HUMÁM- ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK
4
3.3.2
TECHNOLÓGIAI PROBLÉMÁK
4
3.4
TOXIKUS SZINTEK
3.5
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ALKALMAZOTT RENDELET ILL. AJÁNLÁS AZ ÉLELMISZEREK ÉS TAKARMÁNYOK MAXIMÁLIS MIKOTOXIN
3.6
4
5 6
SZINTJÉRŐL
6
A MIKOTOXIN KIMUTATÁSA
8
3.6.1
MINTAVÉTEL
8
3.6.2
VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
9
KALÁSZFUZÁRIUM: MIKOTOXINFORRÁS
11
4.1
TÜNETEK
11
4.2
KÓROKOZÓK
12
4.3
ÉLETCIKLUS
12
4.4
KALÁSZFUZÁRIUM FERTŐZÉS ÉS MIKOTOXIN TERMELÉS
13
HOGYAN AKADÁLYOZHATÓ MEG VAGY ELLENŐRIZHETŐ A GOMBÁS FERTŐZÉS ÉS A MIKOTOXIN TERMELÉS?
14
HELYES GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT
15
6.1
FAJTAVÁLASZTÁS
15
6.2
VETÉSVÁLTÁS
16
6.3
SZÁNTÓFÖLDI MUNKÁK TERVEZÉSE
17
6.4
TALAJKEZELÉS ÉS NÖVÉNYVÉDELEM
18
6.5
ARATÁS
20
6.6
AZ IDŐJÁRÁSI VISZONYOK ÉS A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLAT KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK: A DON-TARTALOMRA GYAKOROLT HATÁSOK
7
4
A HELYES GYAKORLAT AJÁNLÁSAI A BETAKARÍTÁSHOZ
21 22
7.1
ÁLTALÁNOS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATOK
23
7.2
MINŐSÉGELLENŐRZÉS ÁTVÉTELKOR
23
7.2.1
8
BIOSZENZOROS GYORSTESZT ALKALMAZÁSA DON-TARTALOM MÉRÉSÉRE
24
7.3
NYOMONKÖVETHETŐSÉG
24
7.4
SZÁRÍTÁS
25
JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLAT AJÁNLÁSAI A RAKTÁROZÁSRA VONATKOZÓAN
26
8.1
TÁROLÓ ÉS KEZELŐ HELYISÉGEK
26
8.2
RAKTÁROZÁS VÍZSZINTES TÁROLÓBAN ÉS SILÓBAN
26
8.2.1
RAKTÁROZÁSI KÖRÜLMÉNYEK
26
8.2.2
KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS
27
8.2.3
RAKTÁRAK, SIKLÓ, BERENDEZÉSEK TAKARÍTÁSA ÉS KARBANTARTÁSA
28
8.3
HULLADÉKKEZELÉS
28
8.4
KEMIKÁLIÁK ÉS GOMBAÖLŐ SZEREK
28
9
JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLAT AJÁNLÁSAI ÁRU ÁTVÉTELRE ÉS SZÁLLÍTÁSRA
29
10
IRODALOMJEGYZÉK
30
10.1 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ÉS AJÁNLÁSOK
30
10.2 HONLAPOK
30
10.3 TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK
31
1
BEVEZETÉS
2003 szeptemberében a Fuzárium gombafajok által termelt mikotoxinok élelmiszerekben való előfordulásáról készült egy európai tanulmány. Többek között azt is felmérték, hogy az EU tagállamok lakossága élelmiszerekkel milyen mennyiségű mikotoxint juttat a szervezetébe. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a Fuzárium toxinok széles körben elterjedtek az élelmiszerláncban, mikotoxin terhelésnek kitéve a lakosság egészét. A toxinok leginkább a gabonafélékből (búza, kukorica) készült termékekben fordulnak elő. Mivel ezeket az állatok takarmányozásánál is használják, megfelelő állategészségügyi intézkedéseket kell hozni az állattenyésztésre gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében. Ezért az Európai Bizottság kiadta 2006/576/EK (2006. augusztus 17.) számú ajánlását, amelyben az állati takarmányozásra szánt termékek esetében mikotoxin irányértékeket határoz meg. Ezek az irányértékek az EU gazdáit arra kötelezik, hogy minimalizálják a Fuzárium toxinok általi szennyeződést. A várható mikotoxin szennyeződés korai felismerése hasznos az ellátási lánc összes szereplője számára. Megfelelő fungicid használatával és egyéb terménykezelési technikák alkalmazásával csökkenthető az évről-évre előforduló veszteség. Mivel a gombák és a gombaspórák a környezetünkben mindenütt előfordulnak (levegő, talaj, stb.), lehetetlen tökéletesen kiküszöbölni a mikotoxin szennyeződést a gabona alapú készítményekben. Ezért rendkívül fontos, hogy az élelmiszerlánc összes szereplője felismerje, hogy a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGy) az első védelmi vonal, amelyet a Jó Gyártási Gyakorlat (GMP) kell kövessen az élelmiszer és takarmány célra szánt termény kezelése, tárolása, feldolgozása és szállítása során (CAC/RCP 51-2003). Ezen Gyakorlatok betartása csökkentheti a mikotoxin koncentrációt és mérsékli a humán- és állategészségügyi kockázatot.
2
ALKALMAZÁSI TERÜLET
Ez a gyakorlati útmutató az iparban dolgozók számára készült, akik a gabonaalapú termékek kezelésével, tárolásával, feldolgozásával és szállításával foglalkoznak. Mindegyik fázis tárgyalásánál kifejtésre kerülnek azok az intézkedések, amelyek a gombák elszaporodásának megfékezése és az azt követő mikotoxin termelés csökkentésére alkalmazhatók. Az útmutató a kimutatásra vonatkozó módszereket és a megengedett felső határértékeket is ismerteti. Ezek az információk segítik a piaci szereplőket abban, hogy átvételkor megállapítsák a mikotoxin koncentrációt. A mikotoxinok okozta probléma minél hatékonyabb kezelése érdekében a Jó Gyártási Gyakorlat mellett alkalmazni kell a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatot. Ez az útmutató egy egész fejezetet szentel annak ismertetésére, hogy hogyan kerülhető el a gombafertőzés a szántóföldi termesztésben. Az iparban dolgozók felhasználhatják ezeket az információkat a gazdákkal való konzultáció során, és a kockázat a termelési folyamat már egy korai stádiumában csökkenthető.
1
3
MIKOTOXINOK 3.1
A MIKOTOXINOK DEFINIÁLÁSA, OSZTÁLYOZÁSA ÉS TÍPUSAI
A “mikotoxin” kifejezést rendszerint a terményeken ill. takarmányon és élelmiszeren megtelepedő gomba (fungi) által termelt másodlagos, toxikus anyagcsere termékre használjuk. A gombafajok többsége egy sor különböző mikotoxin termelésére képes. Kémiai felépítésük alapján a mikotoxinok többféle csoportba sorolhatók; közegészségügyi és mezőgazdasági szempontból a legfontosabb mikotoxinok a következő csoportokba tartoznak: aflatoxinok ochratoxinok trichotecének zearalenon fumonizinek A legfontosabb aflatoxin az aflatoxin B1, a legfontosabb ochratoxin az ochratoxin A. A legelterjedtebb trichotecének a deoxynivalenol (DON), nivalenol (NIV), a DON és NIV acetilezett származékai (3-ADON és 15-ADON), T-2 toxin (T-2) és HT-2 toxin (HT-2).
3.2
HOGYAN KERÜL MIKOTOXIN A TAKARMÁNYBA ÉS ÉLELMISZEREKBE?
A takarmányok és élelmiszerek mikotoxinnal történő szennyeződése két helyen következhet be. Az első a szántóföld, ahol mikotoxint termelő gombák (pl. Fuzárium fajok) fertőzhetik meg a gabonafélék gyökerét, szárát, levelét, kalászát és termését. A talaj állapota és az időjárási feltételek, mint a hőmérséklet és nedvességtartalom, kulcsfontosságú tényezők a gombafertőzés terjedése és a mikotoxin termelése szempontjából. Ezeket a feltételeket viszont nagyon nehéz befolyásolni, ezért a gombafertőzés megelőzéséhez a szántóföldi táblák alapos és rendszeres vizsgálata szükséges. A mikotoxinnal történő szennyeződés másik lehetősége a már betakarított és feldolgozott termékek gombákkal történő fertőződése (pl. Aspergillus vagy Penicillium fajok). Ez abban az esetben következik be, amikor a raktározási feltételek és/vagy a szárítás nem megfelelőek. Ebben az esetben is a hőmérséklet és a nedvesség a meghatározó tényezők a gombafertőzés terjedése és a mikotoxin termelés szempontjából. Magának a betárolt árunak a nedvességtartalma - különösen gabona esetén - döntő jelentőségű. A tárolási feltételeket nagyon gondosan kell kialakítani és ellenőrizni a gombás fertőzés terjedésének elkerülése érdekében. Az 1. táblázatban egy összefoglaló található a legfontosabb mikotoxint termelő gombákról, a közegről, ahol leginkább előfordulnak (gazdanövény a szántóföldön 2
előforduló gombák esetén; áruféleség a raktárban fertőző gombák esetén), ill. az általuk termelt legfontosabb mikotoxinokról. 1. táblázat: Áttekintés a legfontosabb mikotoxint termelő gombákról, előfordulási helyükről, az általuk termelt mikotoxinokról. Szántóföld Alfaj
Gazdanövény Mikotoxin
Tárolás Alfaj
Áruféle
Mikotoxin
Fusarium Búza spp. Kukorica Árpa Zab Fűfélék
Trichotecén Zearalenon Fumonizin Moniliformin Enniatin
Aspergillus Gabonakészítmények Aflatoxin spp. Gabona Ochratoxin melléktermékek Kukorica termékek Kukorica melléktermékek Diófélék Patulin Szárított gyümölcsök Gyümölcsök és gyümölcsitalok (főleg alma)
Alternaria Búza spp. Árpa Burgonya Paradicsom Alma Citrusfélék Napraforgó Repce
Alternariol Altenuene Altertoxin Tenuazonic sav Alternariol monometil éter
Penicilium Gabonakészítmények Ochratoxin spp. Gabona Citrinin melléktermékek Kukorica termékek Kukorica melléktermékek Diófélék Patulin Szárított gyümölcsök Gyümölcsök és gyümölcsitalok (főleg alma)
Claviceps Gabonafélék spp. Fűfélék
Anyarozs alkaloidák
Alternaria Friss gyümölcsök spp. Friss zöldségek Olajok
3.3
Alternariol Altenuene Altertoxin Tenuazonic sav Alternariol monometil éter
MIKOTOXINOK ÁLTAL OKOZOTT PROBLÉMÁK
A kukorica, búza és egyéb gabonafélék gazdasági jelentősége miatt ez az útmutató elsősorban az ezeket fertőző Fuzárium fajokra és az általuk termelt mikotoxinokra koncentrál. A Fuzárium toxinok két szempontból okoznak problémát: humán- és állategészségügyi, ill. technológiai szempontból.
3
3.3.1 HUMÁM- ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK
Mikotoxinok általában szennyezett étel vagy takarmány fogyasztásával kerülnek a szervezetbe. Mivel a mikotoxinok rendszerint nem bomlanak le az emésztés során vagy hőkezelés hatására, nagy mennyiségben felhalmozódhatnak az élelmiszerekben vagy a takarmányban, így komoly kockázatot jelentenek mind az emberi, mind az állati szervezet számára. A mikotoxin mérgezésnek (mikotoxikózis) sok tünete van, legtöbbjét állatok esetén jól leírták. Közvetlen kapcsolatot azonban a mikotoxikózis és a humán megbetegedések között ritkán tárnak fel. Mikotoxikózis kétféleképpen történhet: akut megbetegedés nagy mennyiségű toxin bevitelével, ill. krónikus betegség rendszeres, kisebb mennyiségű toxin bevitele esetén. Az akut mikotoxikózis tünetei az émelygés, hányás, gyomorfájdalom és hasmenés. A krónikus mikotoxikózis tünetei étvágycsökkenés, növekedés és fejlődés visszamaradása, ellenálló-képesség csökkenése, egyes rákos megbetegedések kialakulása, magzati és születési rendellenességek, vemhesség/terhesség során zavart embrionális fejlődés és termékenységi zavarok.
3.3.2 TECHNOLÓGIAI PROBLÉMÁK
A mikotoxinok nemcsak a magasabb rendű szervezetekre, hanem a mikroorganizmusokra is hatással vannak. Technológiai problémákat okozhatnak pl. A sörgyártásban, ahol mikroorganizmusok végzik a fermentációt. A mikotoxinok az enzimatikus folyamatokat akadályozzák, ezért fontos figyelni rájuk a malátagyártás és a sütőipari folyamatok során. A gombák és toxinjaik jelenléte általában rontja a gabona minőségét és befolyásolja a gabona feldolgozhatóságát.
3.4
TOXIKUS SZINTEK
A mikotoxinok toxicitása két szinten nyilvánul meg: akut és krónikus dózisú mikotoxinbevitel. Ez a két szint az LD50 (akut dózis, aminél a tesztelt állatok 50%-a 24 órán belül elpusztul) és ADI (elfogadható napi bevitel) alapján kerül meghatározásra. A 2. táblázatban a különböző szervezeteknél megfigyelt, szájon át bevihető, akut toxikus szintek (LD50) találhatók. A 3. táblázat az emberi szervezet számára megengedhető napi beviteli értéket tartalmazza, az 1881/2006/EK rendelet alapján.
4
2. táblázat: Akut toxikus szintek (LD50) (/kg testtömeg) különböző állatfajok esetén. Mikotoxin
Állatfaj
LD50 (/kg testtömeg)
Aflatoxin B1
Sertés Csirke Egér
0,6 mg 6,3 mg 9 mg
Ochratoxin A
Sertés Csirke Pulyka
1 mg 3,3 mg 5,9 mg
Deoxynivalenol (DON)
Baromfi Egér
140 mg 46-78 mg
Zearalenon
Egér és patkány
4000-20000 mg
T-2 toxin (T-2)
Sertés Csirke Rágcsálók
5 mg 2-6 mg 5-10 mg
HT-2 toxin (HT-2)
Csirke (1 napos) Egér
7,2 mg 6,5 mg
Fumonizin B1
Ismeretlen
3. táblázat: Elfogadható napi bevitel (/kg testtömeg) az emberi szervezet számára, az 1881/2006/EK rendelet alapján Mycotoxin
ADI (/kg testtömeg/nap)
Aflatoxin
1 ng
Ochratoxin A
17,1 ng (120 ng/kg testtömeg/hét)
Patulin
0,4 µg
Deoxynivalenol (DON)
1 µg
Nivalenol
0,7 µg
Zearalenon
0,2 µg
T-2 + HT-2 toxin
0,06 µg
Fumonizin B1/B2/B3
2 µg
5
3.5
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ALKALMAZOTT RENDELET ILL. AJÁNLÁS ÉLELMISZEREK ÉS TAKARMÁNYOK MAXIMÁLIS MIKOTOXIN SZINTJÉRŐL
AZ
2006-ban az EU felső határértékeket és irányértékeket állított fel a humán fogyasztásra szánt termékek (1881/2006 EK rendelet) és takarmányok (576/2006 EK ajánlás) mikotoxin tartalmára. A 4. táblázat néhány gabona-alapú élelmiszer aflatoxin B1, ochratoxin A, deoxynivalenol, zearalenon és fumonizin határértékeit tartalmazza. Az 5. táblázat az irányértékeket adja meg deoxynivalenol, zearalenon, HT/T-2 toxin, ochratoxin A, fumonizin és aflatoxin B1 toxinokra gabona-alapú takarmányokban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mikotoxin-szabályozás dinamikusan változik, és a közeljövőben a határértékek meghatározása finomodhat és kiegészülhet egyéb toxinokra vonatkozó további iránymutatással. 4. táblázat: Mikotoxin határértékek humán fogyasztásra szánt, feldolgozatlan gabonafélékben és végtermékekben (további részletek 1881/2006/EK rendeletben). Élelmiszer
Felső határértékek (µg/kg) AFB1 AFB1+B2+ G1+G2
OTA
* Feldolgozatlan gabona
2,0
4,0
5,0
* Feldolgozatlan gabonafélékből származó valamennyi termék, beleértve a feldolgozott gabonakészítményeket és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt gabonaféléket, kivéve: - Az emberi fogyasztás vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatásnak és egyéb fizikai kezelésnek alávetett kukorica és rizs - Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek - Speciális gyógyászati célra szánt diétás élelmiszerek kifejezetten csecsemők számára
2,0
4,0
3,0
5,0
10,0
3,0
* Feldolgozatlan gabonafélék kivéve durumbúza, zab és kukorica * Feldolgozatlan durumbúza és zab * Feldolgozatlan kukorica * Gabonaliszt, korpa és csíra * Kukoricaliszt * Kenyér, tésztafélék, kekszek, gabonaszeletek és reggeli gabonapelyhek * Csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek
0,1
0,5
0,1
0,5
DON
ZEN
1250 1750 1750 750 750 500 200
100 100 350* 75 200 50 20
FUM*
4000 1400 800 200
AFB1: aflatoxin B1; AFB1+B2+G1+G2: aflatoxin, B1, B2, G1 és G2 összege; OTA: ochratoxin A; DON: deoxynivalenol; ZEN: zearalenon; FUM: fumonizinek, B1 és B2 összege * A feldolgozatlan kukoricára vonatkozó határértékeket a 1126/2007/EK rendelet módosította, eredetileg 200 µ/kg volt a határérték. * kizárólag kukorica termékekben
6
5. táblázat: Irányértékek takarmányozásra szánt termékek mikotoxin szintjére (12%-os nedvességtartalmú takarmányra vonatkoztatva), 576/2006/EK Ajánlás és 100/2003 Bizottsági Irányelv. Mikotoxin
Takarmányozásra szánt termék
Irányérték (mg/kg) *
DON
Takarmány alapanyag: - gabonafélék és gabonakészítmények, kivéve a kukorica melléktermékeket - kukorica melléktermékek Kiegészítő és teljes értékű takarmányok, kivéve: - sertéseknek szánt kiegészítő és teljes értékű takarmányok - borjaknak (< 4 hónap), bárányoknak és gidáknak szánt kiegészítő és teljes értékű takarmányok
Zearalenon
Takarmány alapanyag: - gabonafélék és gabonakészítmények, kivéve a kukorica melléktermékeket - kukorica melléktermékek Kiegészítő és teljes értékű takarmányok: - malacoknak és kocasüldőknek (fiatal emsék) - tenyészkocáknak és hízósertéseknek - borjaknak, tejelő marháknak, juhoknak (beleértve a bárányokat) és kecskéknek (beleértve a gidákat)
HT/T-2 toxin Kiegészítő és teljes értékű takarmányok: - malacoknak és borjaknak - baromfiknak - hízósertéseknek Ochratoxin A
Fumonisin B1 + B2
8 12 5 0,9 2
2 3 0,1 0,25 0,5
0,2 0,4 0,5
Takarmány alapanyag: gabonafélék és gabonakészítmények
0,25
Kiegészítő és teljes értékű takarmányok: - sertéseknek - baromfiknak
0,05 0,1
Takarmány alapanyag: kukorica és kukoricakészítmények
60
Kiegészítő és teljes értékű takarmányok: - sertéseknek, lovaknak, nyulaknak és kedvtelésből tartott állatoknak - halaknak - baromfiknak, borjaknak (< 4 hónap), bárányoknak és gidáknak - felnőtt kérődzőknek (>4 hónap) és vidra
5 10 20 50
Aflatoxin B1 Minden takarmány alapanyag
0,02
Teljes értékű marha-, juh- és kecsketakarmányok, kivéve: - tejelő állatoknak szánt takarmányok - borjú- és báránytakarmányok
0,02 0,005 0,01
Teljes értékű sertés- és baromfitakarmányok (kivéve a növendék állatoknak szánt takarmányok) Más teljes értékű takarmányok Más kiegészítő takarmányok
0,02
* 12%-os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozóan
7
0,01 0,005
3.6
A MIKOTOXIN KIMUTATÁSA
A komoly egészségügyi kockázat és az okozott technológiai problémák miatt nagyon fontos a mikotoxin szintek megfigyelése az egész termelési láncban. A monitoring megfelelő mintavételi módszert és pontos mérési technikát foglal magában.
3.6.1 MINTAVÉTEL
Megbízható és reprezentatív mintavételi módszer választása nagyon fontos a mikotoxinok pontos kimutatásához és a helyes döntéshozatalhoz. A minta mérete különös jelentőséggel bír, az egész tétel szempontjából reprezentatívnak kell lennie. Az Európai Bizottság az élelmiszerek mikotoxin tartalmának ellenőrzéséhez mintavételi és elemzési szabályokat, ill. módszereket határozott meg, amely előírja a minta súlyát és az alkalmazandó mintavételi módszert a különböző nagyságú gabonatételek esetén Hiba! A hivatkozási forrás nem található.(6. táblázat). Részleteket ld. a 401/2006/EK 2006. február 23.) rendeletben. A legelterjedtebb mintavételi módszer részminták vételére épül (normál esetben 100 g), Részminták (100g) a tétel amely az egész (al)tételt reprezentálja. A egészéből részminták összessége adja az egyesített mintát, amelyet gondosan homogenizálnak (a mikotoxinok általában nem homogén módon Egyesített minta terjednek el a tételekben). Laboratóriumi mintát (homogenizált) ebből vesznek laboratóriumi elemzésre, hatósági, kereskedelmi és referencia célokra. Minden mintát tiszta, semleges és száraz Laboratóriumi minta tartályba kell helyezni, ill. minden óvintézkedést (labor, ismétlés, referencia) meg kell hozni annak érdekében, hogy a minták összetétele ne változzon. A mintákat az adott tagállam előírásainak megfelelően lepecsételik és Lepecsételés és felcímkézés felcímkézik. A 401/2006/EK rendelet nem említ speciális technikákat és eszközöket, amelyeket a gabonafélék mintavételezése során használni kellene. Mindamellett egy útmutató a gabonafélék mikotoxin mintavételezéséről elérhető az EU honlapján (http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/guidance-samplingfinal.pdf). Ez a dokumentum hajók, raktárak és silók nagy tételeinek mintavételezésére koncentrál, de tartalmaz egy leírást a kisebb tételek mintavételi eszközeiről is.
↓ ↓ ↓
8
6. táblázat: Gabonafélékre és gabonakészítményekre vonatkozó mintavételi módszer a tétel tömegétől függően: altételekre osztás, a részminták száma és az egyesített minta tömege (részletek a 401/2006/EK rendeletben). Tétel tömege (tonna)
Az altételek tömege vagy száma
A részminták száma (100g)
Az egyesített minta tömege (kg)
≤ 0,05
-
3
1
> 0,05 - ≤ 0,5
-
5
1
> 0,5 - ≤ 1
-
10
1
>1-≤3
-
20
2
> 3 - ≤ 10
-
40
4
> 10 - ≤ 20
-
60
6
> 20 - ≤ 50
-
100
10
> 50 - ≤ 300
100 tonna
100
10
3 altétel
100
10
500 tonna
100
10
> 300 - ≤ 1500 > 1500
3.6.2 VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
A gabonaalapú készítmények mikotoxin tartalmának kimutatásához a minta további előkészítése szükséges. A minta előkészítése az őrlést, a mikotoxinok kivonását és a kivonat tisztítását jelenti. Az őrölt mintából a mikotoxinok rendszerint oldószerkombinációval vonhatók ki. A leggyakrabban használt oldószer az acetonitril és a metanol. Ezt követően a kivonatot tisztítják, hogy eltávolítsák a szennyeződéséket, amelyek rontanák a mikotoxin kimutatásának hatékonyságát. Bár a mikotoxinok kimutatására többféle technika létezik, csak a leggyakrabban használtakat mutatjuk be. ELISA (enzimhez kötött immunoszorbens vizsgálat) egy immunalapú technika, amely gyors és könnyen használható. Számos kémiai reakció és mosási lépés után kék színű oldat keletkezik, ahol a szín intenzitása fordítottan arányos a minta mikotoxin koncentrációjával. Ezt a színintenzitást mérik ELISA olvasóval, és összevetik egy standard sorozattal, hogy megállapítsák a minta mikotoxin szintjét. Egyéb immunalapú módszerek mérőpálcát és szemi-kvantitatív módszert használnak a mikotoxin tartalom megállapítására. A HPLC (nagy teljesítményű folyadékkromatográfia) és az LC-MS (folyadékkromatográfia - tömegspektroszkópia) a mikotoxinok kémiai és molekuláris tulajdonságait kihasználva szeparálja és mutatja ki azokat. Ezek a technikák nagyon
9
érzékenyek, pontosak és megbízhatóak, de megfelelő képzettséget és ügyességet igényelnek, ill. maga az eszköz is igen érzékeny. 7. táblázat a fenti három módszert hasonlítja össze a kimutatható mikotoxinok, ill. előnyök és hátrányok alapján.
7. táblázat: Mikotoxinok gabonaalapú legelterjedtebb módszer összehasonlítása
készítményekben
történő
kimutatására alkalmas három
Módszer
Mikotoxin
Előny
Hátrány
ELISA
Aflatoxinok Ochratoxin A Fumonizinek Zearalenon Deoxynivalenol Citrinin T-2 toxin
Gyors Nagy teljesítmény Kis mennyiségű minta Egyszerű Hordozható Gyakran nincs szükség tisztításra
Mátrix függő Keresztreakció Alapos validálás szükséges Egyszerre egyféle mikotoxin kimutatása
HPLC
Fumonizinek Zearalenon Trichothecének Ochratoxin A Aflatoxinok
Érzékeny Megbízható Minimális változékonyság
Időigényes Alapos tisztítás szükséges
LC-MS
Trichothecének Zearalenon Fumonizinek Enniatinok Anyarozs alkaloidák Ochratoxinok Aflatoxinok Moniliformin
Nagy mintamennyiség Nagy szelektivitás Nagy érzékenység Többszörös elemzés (párhuzamos MS)
Mátrix kölcsönhatás (szükséges a minta tisztítása) Költséges Időigényes
A legtöbb mikotoxin vizsgálatot még mindig a fent említett hagyományos módszerek egyikével végzik annak ellenére, hogy új technikákat - mint a bioszenzoros módszerek fejlesztettek ki. A bioszenzor a mikotoxin szint meghatározására egyesíti a biokémiai reakciót (ELISA – antitest) és a fizikai-kémiai detektorokat [elektrokémiai, optikai (fény), tömeg érzékeny (súly), kalorimetriás (hő)]. A bioszenzorok gyors, érzékeny, robosztus és költséghatékony mérési eszközök, terepen történő mérésre is alkalmasak.
10
4
KALÁSZFUZÁRIUM: MIKOTOXINFORRÁS
Az élelmiszerláncba bekerülő mikotoxinok leginkább a Fuzárium fajoktól származnak. A gombák termelte mikotoxin általi szennyezés rendszerint a szántóföldön következik be, mikor a gabona kalászfuzáriummal fertőződik. A kalászfuzárium a búza és kalászosok (árpa, zab, triticalé stb.) gombás megbetegedése. A kalászfuzárium kétféle gazdasági problémát okoz: hozamkiesést és minőségromlást. Jelentős hozamcsökkenés következik be az elégtelen virágzás, a kisebb hektolitersúly és a cséplés során kipergett, erősen károsodott szemek miatt. Ezenkívül a minőség is csökkenhet a sütőipari tulajdonságok romlása, vagy a magas mikotoxin tartalom miatt. Ezért a növénytermesztésben a kalászos gabonák termesztése során a Fuzárium fertőzés és a vele járó mikotoxin termelés minél alacsonyabb szinten tartása a cél.
4.1
TÜNETEK
A kalászfuzárium első tünetei búzán a barna, sötétvörös-fekete elszíneződés a virág alján, a kalászkákon. Ahogy a fertőzés előrehalad, a kalászkák világosbarnává válnak vagy kifehérednek (1. ábra). A fertőzés egyetlen kalászkára is korlátozódhat, de az egész kalászt is be tudja lepni. A fertőzött kalászkák alja gyakran sötétbarnává válik. Ha az időjárási tényezők kedveznek a kórokozók szaporodásának a gomba narancsszínű spóracsomókat vagy fekete szaporító képleteket fejleszt a toklászon, mely neve perithecium. A fertőzött szemek gyakran összetöppedtek, fehérek és krétás kinézetűek. Azok a szemek, amelyek a késői magfejlődési stádiumban fertőződnek meg, úgy tűnhetnek, mintha egészségesek lennének. Elhúzódó nedves időszak során rózsaszínlazacszínű gombatömegek láthatók a fertőzött kalászkákon, toklászon és szemeken (1. ábra). a
b
c
1. ábra: Kalászfuzáriummal fertőzött búza. A beteg kalászkák kifehérednek vagy sárgásbarnává válnak (a,b), Kalászfuzáriummal fertőzött gabona (c, balra) és egészséges szemek (c, jobbra).
11
4.2
KÓROKOZÓK
Kalászfuzárium fertőzést számos Fuzárium faj okozhat. Eddig 17 fajról írták le, hogy felelős lehet a kalászfuzárium tüneteiért. Európában a Fusarium avenaceum (ivaros fejlődési szakaszban Gibberella avenacea), F. culmorum, F. graminearum (ivaros fejlődési szakaszban Gibberella zeae), F. poae és Microdochium nivale (ivaros fejlődési szakaszban Monographella nivalis) a fő kórokozók. A betegséget okozó gombafajok régiónként eltérőek lehetnek. A földrajzi elterjedésüket a hőmérsékleti és nedvességi viszonyok határozzák meg. A növénytermesztési gyakorlat is nagymértékben befolyásolja, hogy mely patogének kerülnek túlsúlyba (ld. még 6. fejezet).
4.3
ÉLETCIKLUS
A Fuzárium fajok a kalászosok, kukorica és más gazdanövények (pl. fűfélék) fertőzött maradványain tenyésznek és szaporodnak. Néhány Fuzárium faj a talajban, micélium vagy spóra formájában telel át. Szaporodás és spóraképződés enyhe időjárási időszakban történik. Ivartalan fejlődési szakaszban konídium képződik, míg az ivaros fejlődési szakaszban aszkospórák (2. ábra). A konídiumot az esőcseppek szállítják, széllel a vízcseppbe zárt konídium nemigen terjed. Ezzel ellentétben az aszkospórákat könnyen felkapja a szél, és nagy távolságokra eljuttatja. A búza a virágzástól a mag viaszéréséig fogékony a fertőzésre. Nedves időjárási környezetben a gombaspórák széllel vagy esőcseppekkel a kalászra kerülnek, így fertőzve meg a növényeket. Párás, nedves körülmények között a micélium (gombafonál) a kalászkák teljes felületét behálózhatja. A kalászfuzárium általában egyéves ciklusú, de előfordulhat, hogy a korai fertőzés során levegőbe kerülő spórák másodlagos fertőzést okoznak, különösképp akkor, ha egyenetlen a virágzás (2. ábra).
12
2. ábra: A Fuzárium fajok életciklusa.
4.4
KALÁSZFUZÁRIUM FERTŐZÉS ÉS MIKOTOXIN TERMELÉS
Bár a kalászfuzárium hozamkiesést okozhat, a jelentőségét mégis elsősorban a Fuzárium fajok többségének azon képessége adja, hogy különböző mikotoxinokat termelnek. Ezek a gomba által termelt másodlagos anyagcsere termékek jelentős mennyiségben felhalmozódhatnak, és komoly humán- és állategészségügyi kockázatot jelentenek. A F. avenaceum, F. culmorum, F. graminearum és F. poae mikotoxinokat termel, míg Microdochium nivale (F. nivale) nem termel. A Fuzárium fajok által termelt leggyakoribb és legismertebb mikotoxin a deoxynivalenol (DON). A gombák mikotoxin termelése összetett folyamat, amelyet jelenleg még nem ismerünk egészen. Minden egyes Fuzárium faj számos mikotoxint képes termelni. A trichothecének, fumonizinek, az ösztrogén zearalenon és moniliformin a legfontosabb Fuzáriumok által termelt mikotoxinok. A kalászosokon található legfőbb mikotoxinok a trichothecének, mely csoport több, mint 200 toxinból áll. Közülük a T-2, HT-2, diacetoxyscirpenol (DAS), deoxynivalenol (DON), nivalenol (NIV) és acetilezett származékaik (3-ADON és 15-ADON) a legelterjedtebb. 13
A kalászfuzárium látható tünetei és a DON-szennyezés közötti kapcsolat igen változatos: látszólagos mentességtől az erős fertőzöttségig. Ez a változatosság a búzafajták, az időjárási tényezők, a kórokozók és a fertőzés szántóföldi kezelésének különbségeiből, ill. egyéb véletlenszerű hatásokból adódik. Egy, a Genti Főiskola által végzett tanulmány szerint jelentős összefüggés van a kalászfuzárium látható jelei és a DON-szennyezés között. Mindamellett a DON toxin felhalmozódhat látható jelek nélkül is, ill. nem minden kalászfuzáriumot okozó faj termel DON toxint (pl. Microdochium fajok). Ezért elővigyázatosnak kell lenni, mikor a DON-szennyezés előjeleként a tüneteket vesszük alapul! Mivel a DON és egyéb trichothecének magára a növényre nézve is toxikusak, a búza egy sor méregtelenítő folyamatot indít el, ami a “maszkolt mikotoxinok” kialakulásához vezet. A maszkolt mikotoxinok egyre jobban előtérbe kerülő egészségügyi problémát jelentenek, mivel ezek a kapcsolt formulák látens módon vannak jelen a növényi szövetekben, készen arra, hogy az emberi vagy állati emésztő szervek által termelt enzimek hatására vagy a feldolgozás során kiszabaduljanak.
5
HOGYAN AKADÁLYOZHATÓ MEG VAGY ELLENŐRIZHETŐ A GOMBÁS FERTŐZÉS ÉS A MIKOTOXIN TERMELÉS?
FARM
BETAKARÍTÁS
TÁROLÁS
SZÁLLÍTÁS
ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYGYÁRTÁS
A humánegészségügyre és a mezőgazdaságra gyakorolt jelentős hatás miatt igen fontos a gombafertőzés és a hozzá társuló mikotoxin termelés megakadályozása és ellenőrzése. A teljes élelmiszerláncban, a növénytermesztéstől (szántóföldön fertőző gombák: Fusarium, Alternaria és Claviceps) a végtermék tárolásáig (raktárban fertőző: Aspergillus és Penicillium) megfelelő intézkedések meghozatala szükséges. Ezért a védekezés a szántóföldön, a helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazásával (HGGy) kezdődik. A betegségek szempontjából a HGGy fő elve az inokulum (fertőző anyag) mennyiségének csökkentése és terjedésük megakadályozása. A védekezés másik eszköze a táblák folyamatos figyelése, ami alapján időben meghozhatók a megfelelő intézkedések. A búza különösen a virágzási fázisban nagyon érzékeny a Fuzáriumos fertőzésre. Alább egy sor helyes gazdálkodási gyakorlat kerül bemutatásra, elsősorban a búzát fertőző Fuzárium fajokra koncentrálva, de az alapelvek alkalmazhatóak egyéb gazdanövényekre és az őket fertőző gombákra is.
14
Betakarítás után, a tárolás, szállítás és további feldolgozás alatt a minőség megőrzése a cél. Ezért a betakarítás, kezelés, tárolás és szállítás során ajánlott jó gyakorlatokat is ismertetjük. A mikotoxin szint folyamatos ellenőrzésének a fontossága is elemzésre kerül.
6
HELYES GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT 6.1
FAJTAVÁLASZTÁS
ÓFÖLD
FAJTAVÁLASZTÁS - A térségre ajánlott fajta választása - Kalászfuzáriumra rezisztens fajta választása
Nagyon fontos, hogy limitáljuk az összes stressz-faktort, amely a növekedést és fejlődést befolyásolja annak érdekében, hogy a növény gombafertőzésekkel szemben kevésbé legyen érzékeny. A talaj, éghajlati viszonyok és az alapesetben alkalmazott agronómiai gyakorlatok lehetnek a fajtaválasztást befolyásoló tényezők. Csak az adott régióban ajánlott fajtákat célszerű termeszteni. Másik tényező, melyet figyelembe kell venni a fajtaválasztásnál, az egyes betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Lehetőség szerint olyan fajtát kell választani, amely rendelkezik némi ellenálló képességgel speciális gombabetegségekkel, mint pl. a kalászfuzáriummal szemben.
15
6.2
VETÉSVÁLTÁS
VETÉSVÁLTÁS Fuzárium gazdanövények és Fuzáriumra nem fogékony növények váltása:
NAGY KOCKÁZAT
Kukorica Búza
ALACSONY KOCKÁZAT
Burgonya Búza
Bizonyított, hogy a Fuzárium gazdanövények (pl. fűfélék, kukorica, búza, egyéb kalászosok) és Fuzáriumra nem fogékony növények (pl. burgonya, takarmányrépa, hagyma, bab, herefélék, lucerna, zöldségfélék és cikória) vetésforgóban történő termesztése csökkentheti a kalászfuzárium fertőzés kockázatát és a DON termelést. A vetésváltással a gombák életciklusa megszakad, így az inokulumok túlélési esélye kisebb, számuk csökken. Emiatt a fertőzés esélye abban az esetben is kisebb, ha gazdanövényt vetünk. Jó példa a búza/pillangós vetésváltása. Búza/kukorica vetésforgó kockázatos, mivel mindkettő nagyon fogékony a Fuzárium fertőzésre. A búza egyéb kalászossal történő váltását szintén kerülni kell, kivéve ha a kockázatelemzés szerint kicsi a fertőzés esélye (ld. még 4. ábra DON kockázatelemzés). Fontos megjegyezni, hogy a Fuzárium fajok képesek az elhalt növényi részeken túlélni.
16
6.3
SZÁNTÓFÖLDI MUNKÁK TERVEZÉSE
SZÁNTÓFÖLDI MUNKÁK TERVEZÉSE - A magképződés és érés során a hő és szárazság okozta stressz fokozza a fertőzésveszélyt - A virágzás korai stádiumában a túlzott nedvesség szintén növeli a fertőzés esélyét - Megfelelő sor és tőtávolság tartása (a túl sűrű egyedszám növeli a páratartalmat)
NAGY KOCKÁZAT
A fertőzött növények betakarításának késleltetése növeli a mikotoxin tartalmat
ALACSONY KOCKÁZAT Az aratást lehetőség szerint teljes érésben és alacsony nedvességtartalom mellett kell végezni
Tudvalevő, hogy bizonyos időjárási feltételek segítik a gombák fejlődését. Például azok az időjárási körülmények, amelyek késleltetik az érést, ill. a szárazság olyan tényezők, melyek kedveznek a Fuzárium fertőzésnek. Főleg a szemek fejlődése és érése során okozhat gondot a magas hőmérséklet és a csapadékos időjárás. A virágzás korai stádiumában a túlzott nedvesség és páratartalom növeli a fertőzés esélyét. A mikotoxin szennyeződés kockázata minimalizálható, amennyiben teljes érésben, alacsony nedvességtartalom mellett lehet elvégezni a betakarítást. A már fertőzött táblák betakarításának késleltetése jelentősen növeli a mikotoxin szintet a gabonában. A sor- és tőtávolságra is különös figyelmet kell fordítani, ezzel el lehet kerülni a túlzott egyedsűrűséget. Hosszabb csapadékos vagy párás periódust követően a túlzsúfoltság és túlzott lombsűrűség segíti a spóraképződést. A sor- és tőtávra vonatkozóan a vetőmag nemesítők és előállítók ajánlásait be kell tartani.
17
6.4
TALAJKEZELÉS ÉS NÖVÉ NYVÉDELEM
TALAJKEZELÉS ÉS NÖVÉNYVÉDELEM
NAGY KOCKÁZAT
Növényi maradványok Stressz: aszály, nedvesség, rovarkárosítók
ALACSONY KOCKÁZAT A fertőzött növényi maradványok eltávolítása, megsemmisítése vagy talajba forgatása Két Fuzáriumra fogékony növény termesztése között különösen fontos a mélyszántás Optimális tápanyagutánpótlás és öntözés Rovarkártevők elleni védekezés, gyomirtás (fűfélék) Gombaölő szerek időben történő kijuttatása
Minden olyan gyakorlat, ami a fertőzött növényi maradványok eltávolítására, megsemmisítésére vagy talajba forgatására irányul, jó talajművelési technikának számít. Minél mélyebben forgatják át a talajt a szántás során, annál kevésbé valószínű, hogy a következő vetésen megjelennek a Fuzárium gombák. Két Fuzáriumra érzékeny növény termesztése között különösen fontos a szántás. Amikor csak lehetséges a magágyelőkészítés szántással történjen, mert el kell eltávolítani a kalász-, pelyva- és egyéb növényi maradványokat. Ezek a maradványok táptalajt adhatnak a mikotoxint termelő gombáknak. Nagyon fontos a stressz hatások csökkentése is, minden lehetséges esetben. Növényi stresszt több tényező okozhat, mint az aszály, alacsony hőmérséklet, tápanyaghiány, ill. a talajművelés, növényvédelem során használt anyagok. Az öntözés csökkenti az aszály okozta stresszt, de a permetező öntözést kerülni kell a virágzás során. Műtrágyák használata csökkenti a stresszhatást, mivel megfelelő talaj pH-t és tápanyag utánpótlást biztosít. A tápanyagellátást a növény igényeihez és a talaj állapotához kell igazítani. A műtrágyák és növekedés szabályozók helyes használatával elkerülhető a túlzott növekedés és a növény megdőlése. A megdőlt növények fogékonyabbak a Fuzárium fertőzésre. 18
A rovarok, madarak és rágcsálók okozta kártétel miatt a növény érzékenyebbé válhat a Fuzárium fertőzésre. Amennyire lehetséges meg kell akadályozni a kártételeket. Szükség esetén regisztrált rovar- és gombaölő szerek használatával kivédhető a rovarkártétel és az azt követő gombafertőzés. A gyomirtás, főleg a Fuzáriumra fogékony fűféléké, szintén nagy fontossággal bír. Gyomirtó szereken kívül mechanikai módszerek is alkalmazhatók. A növényvédőszerek használatának illeszkednie kell egy integrált növényvédelmi programba. A gombaölő szerek időben történő, az időjárási körülményeket és az egyedfejlődést figyelembe vevő kijuttatása különösen fontos. Fuzárium fertőzés rendszerint párás környezetben, a virágzás során következik be. Ebben a stádiumban figyelni kell a táblákat és védekezni kell Fuzárium ellen. A gombaölő szerek kijuttatása akkor a leghatékonyabb, ha a fertőzést megelőző és követő három nap közötti időszakban alkalmazzuk. A hatékonyságot növelni lehet megfelelő szórófej kiválasztásával vagy hatásfokozó szer használatával.
Fungicid kezelés
1. ábra: A kalászfuzárium elleni védekezés a kalászhányás időszakában a leghatékonyabb.
19
6.5
ARATÁS
ARATÁS
NAGY KOCKÁZAT
Magas nedvességtartalom (> 15%) Kalászfuzáriummal fertőzött maradványok Összetöppedt, károsodott szemek, megdőlt gabona
ALACSONY KOCKÁZAT
Aratás előtti DON-vizsgálat Takarmányozásra és élelmiszer célra szánt gabona elkülönítése Gyenge minőség elkülönítése
Az aratás a termelési lánc első állomása, ahol a nedvességtartalom és a minőség pontosan megállapítható. Ezek a mutatók a tábla különböző részein nagy eltérést mutathatnak, azért hasznos megvizsgálni a különböző helyekről származó gabonát vagy az aratás során az összes tételt. A minőség, de különösen a DON-tartalom mérése könnyen elvégezhető aratás előtt, ha a még álló gabonából mikotoxin vizsgálatra mintát veszünk. Az aratás előtti mikotoxin teszt nagyon jó módja annak, hogy megbecsüljük a kalászfuzárium okozta kártételt, főleg, ha a fertőzésnek nincsenek látható jelei. Kedvezőtlen időjárási körülmények között azonban a mikotoxin szint az aratásig még emelkedhet. A további mikotoxin szennyezés megakadályozására helyes aratási gyakorlatot kell alkalmazni.
Aratáskor, ahol lehetséges, a kalászfuzáriummal fertőzött növényi részeket külön kell kezelni. A megdőlt gabona szintén fertőzésforrás lehet. Amennyiben megvalósítható, a gabonatételeket a minőségi követelmények alapján elkülönítetten kell kezelni, mint élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználás, ill. gyenge minőség, úgymint megdőlt gabona, nagy nedvességtartalmú vagy összetöppedt szemek. A szemek fizikai sérülését és talajjal történő szennyeződését el kell kerülni. Az apró, összetöppedt szemek mikotoxin tartalma magasabb lehet. A kombájn helyes beállításával és aratás utáni tisztításával a károsodott szemek eltávolíthatók. 20
Az aratás utáni mikrobiológiai stabilitás és minőség-megőrzés szempontjából a nedvességtartalom a legfontosabb tényező. Az aratás alatti időjárási viszonyoktól függően előfordulhat, hogy a gabonát szárítani kell a megfelelő nedvességtartalom elérése érdekében.
6.6
AZ IDŐJÁRÁSI VISZONYOK ÉS A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLAT KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK: A DON-TARTALOMRA GYAKOROLT HATÁSOK
Egy szabadföldi kísérleti tanulmány vizsgálta a mezőgazdasági gyakorlat és az időjárási tényezők kalászfuzáriumra és DON-tartalomra gyakorolt hatását, ill. a tényezők közötti kölcsönhatásokat. A vizsgált paraméterek az elővetemény (kalászfuzáriumra fogékony vagy nem), az adott búzafajta fogékonysága, virágzáskori esőzések és talajművelési eljárások (szántás vagy annak elhagyása) voltak. A begyűjtött adatok alapján egy döntéshozatali ábra készült (4. ábra). Az első döntéshozatali változó a virágzás alatti esőzés. A virágzás során a DON-tartalom szempontjából az időjárási körülmények a legfontosabb tényezők. Abban az esetben, ha a virágzás alatt esős volt az időjárás, akkor az elővetemény fajtája határozza meg a fertőzés veszélyét. Amennyiben virágzás alatt nem esett, akkor a választott fajta fogékonysága van a legnagyobb hatással a DONtartalomra. A döntéshozatali ábra alapján a DON-tartalom akkor a legkisebb, ha virágzáskor nincs eső, ellenálló fajtát választottunk és az elővetemény nem Fuzárium gazdanövény. Ezzel szemben a legnagyobb a DON-szint, ha esett, az elővetemény gazdanövény volt, a választott fajta Fuzáriumra érzékeny és vetés előtt elmaradt a talajforgatás. Ez a döntéshozatali ábra felhívja a termelők figyelmét arra, hogy mikor van fokozott figyelemre szükség, és mikor kell védekezni a fertőzéssel szemben. A tanulmány arra is rámutat, hogy az intenzív kukorica/búza vetésforgó eredményeként a DON-tartalom akár nyolcszor magasabb lehet, mint az emberi fogyasztásra előírt EU határérték. Kimutatták, hogy a Fuzáriumra nem fogékony növény/búza vetésváltás, forgatásos talajműveléssel és mérsékelten ellenálló búzafajtával együtt alkalmazva, jelentősen csökkenti a kalászfuzárium megjelenését és a kapcsolódó mikotoxin termelést. A mezőgazdasági tényezők mennyiségre gyakorolt hatását azonban a betegségre való kitettség összefüggésében kell meghatározni, amelyet elsősorban az éghajlat befolyásol (virágzás alatt).
21
4. ábra: Döntéshozatali ábra a DON-kockázat elemzéséhez: megmutatja a virágzás alatti időjárási tényezők (esős vagy száraz periódus); az elővetemény (fogékony vagy nem); a talajművelés (szántás vagy forgatás nélküli művelés); ill. a termesztett fajta fogékonyságának egymáshoz viszonyított jelentőségét. Az ábra alján lévő színes mezők jelzik azt a DON kockázatot, amire számítani lehet az egyes feltételek megléte esetén.
7
A HELYES GYAKORLAT AJÁNLÁSAI A BETAKARÍTÁSHOZ 1
Aratás után nagyon fontos a gabona minőségi változásainak figyelemmel kísérése és amennyire lehetséges a szemkárosodás, minőségromlás és mikrobiológiai romlás megfékezése, különösen a gombafertőzés és mikotoxin termelés szempontjából. Ezért általános és speciális higiéniai, ill. minőségellenőrzési intézkedéseket kell hozni, hogy megakadályozzuk a fertőzött gabona által szennyezett kombájnnal, utánfutóval, csigával, tárolóval és mindenféle egyéb eszközzel történő inokulum terjesztést. Nagyon fontos egy következetes higiéniai program betartása, az aratástól kezdve a raktározáson át a szállításig.
Minden betakarításra vonatkozó általános higiéniai irányelv megtalálható az “Európai útmutatóban a gabona-, olajosmag- és fehérjenövények betakarításakor, tárolásakor, szállításakor, valamint értékesítésekor követendő higiéniai eljárásokról”, csak a mikotoxint érintő irányelvek kerülnek itt tárgyalásra. 1
22
7.1
ÁLTALÁNOS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATOK
A jó higiéniai gyakorlat tulajdonképpen az aratással kezdődik. A mikotoxin szennyezés és gombafertőzés terjedésének megakadályozására a kombájnt és a szállítószalagokat meg kell tisztítani minden aratási munkálat előtt és után. A szállítóeszközöket, teherautókat is tisztán kell tartani (kívül és belül). Abban az esetben is ki kell takarítani a járműveket, ha előzőleg nem gabonafélét vagy olajosmagot szállítottak. Az átvevő helyen és a raktárban is be kell tartani néhány higiéniai szabályt. A létesítmények környékét, legyen az gyep, beton, árok stb. rendben kell tartani. Az esővizet és az elfolyó vizeket gondosan el kell vezetni. Rágcsálócsapdákat kell kihelyezni nemcsak a gabonatárolók, hanem a selejtes áru környezetében is.
7.2
MINŐSÉGELLENŐRZÉS ÁTVÉTELKOR
BETAKARÍTÁS
MINŐSÉGELLENŐRZÉS - mintavételi terv - nedvességtartalom - mikotoxin vizsgálat
MINŐSÉGEN ALAPULÓ ELŐZETES SZELEKCIÓ tárolóba (siló) történő raktározás előtt: - az erősen eltérő minőségű tételek keverésének kerülése - elkülönítés nedvességtartalom, fehérjetartalom, hektolitersúly, egyéb paraméterek, kártevők jelenléte stb. alapján
A gabonaszállítmány átvételénél meg kell határozni a minőséget. A nedvességtartalom a mikrobiolóiai állapotmegőrzés - ideértve a gombafertőzést és mikotoxin termelést szempontjából kulcsfontosságú. A minőség meghatározása több lépésben történik: mintavétel, érzékszervi vizsgálat (pl. gombás fertőzés, rovarkártétel jeleinek keresése) ill. a minőségi paraméterek és szennyeződések kimutatása. Fel kell állítani azokat a kritériumokat, melyek alapján az átvevők a minőségi vizsgálatokat, az osztályozást és az
23
áru elhelyezését el kell végezzék. Ezek a kritériumok határozzák meg az alkalmazott technológiai vizsgálat típusát is. A gabonát többféle paraméter alapján, különböző felhasználási célokra lehet elkülöníteni: nedvességtartalom, fehérjetartalom, hektolitersúly, egyéb paraméterek, rovarkártevők és egyéb kártevők jelenléte stb. Ez az előzetes szelekció segít elkerülni, hogy nagy mennyiségű magas mikotoxin tartalmú gabonát vegyenek át, ill. hogy erősen eltérő minőségű tételek összekeveredjenek. Egy további, fajsúlyon alapuló szeparációval hatékonyan lehet csökkenteni a gombaspórák és mikotoxinok mennyiségét, mivel a szeparátor a törött, károsodott, összetöppedt és fertőzött szemeket eltávolítja, így a DON, ZEN és fumonizinek mennyiségét jelentősen csökkenti. A különböző felülettisztítási módszerek is akadályozhatják a Fuzárium spórák terjedését. A minőségellenőrzés alapvető elemei a mintavétel és mikotoxin vizsgálat (401/2006/EK). A mikotoxin vizsgálatot az élelmiszerlánc számos fázisában el lehet végezni: aratás előtt, átvételkor, betároláskor vagy szállításkor. Fontos hangsúlyozni, hogy a magas mikotoxin tartalmú tételek nem kerülhetnek forgalomba, még keverés után vagy élelmiszeripari termék összetevőjeként sem!
7.2.1 BIOSZENZOROS GYORSTESZT ALKALMAZÁSA DON-TARTALOM MÉRÉSÉRE
A bioszenzoros gyorsteszt átvételkor, por mintavételén alapul, melyet kivonat/extraktum készítése és immunoszenzoros vizsgálat követ. A mintavevő rendszert az átvételi ponthoz közel kell elhelyezni, ahol a búza szállítójárműből történő ürítése történik. A búza zárt szállítócsövekben történő mozgása felkavarja a benne lévő port, melyet egy ciklonhoz kötött szívórendszer leválaszt. A porból automatikusan kivonat/extraktum készül, és a DON-tartalom meghatározásra kerül. A por 5.000 ppb vagy afeletti DON-koncentrációja szennyezett búzára utal. Ez esetben további mintavétel, vizsgálat és elkülönítés ajánlott.
7.3
NYOMONKÖVETHETŐSÉG
BETAKARÍTÁS
NYOMONKÖVETHETŐSÉG - Árukövetés - Élelmiszer vagy takarmány Kereskedők számára fontos!!
24
A gabonafélék árukövetése nem egyszerű. A feladat összetettsége abban áll, hogy kisebb, különböző minőségű tételek kerülnek átvételre, ill. különböző tároló helyekre, míg végül egyéb tételekkel keverik azokat. Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági előírások miatt azonban nyomon kell követni ezeket az árukat. Ebből a szempontból a nyomonkövethetőséget kockázatkezelési eszköznek kell tekinteni, ami lehetővé teszi a piaci szereplők, de ugyanúgy az illetékes hatóságok számára is, hogy szükség esetén pontosan és célzottan hívjanak vissza és vonjanak ki termékeket a forgalomból (a 178/2002/EK rendeletnek megfelelően).
7.4
SZÁRÍTÁS
BETAKARÍTÁS
SZÁRÍTÁS
NAGY KOCKÁZAT
Nagy nedvességtartalmú gabona betárolása (>15%)
ALACSONY KOCKÁZAT
Szárítás nedvességtartalom <15 % Egyéb, nedvességtartalomtól függő eljárások alkalmazása
Aratáskor vagy közvetlenül azt követően megmérik a nedvességtartalmat. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen a gombák szaporodása a raktározás során, a nedvességtartalmat a gomba igénye alatti szintre kell csökkenteni. Ez a szint búza esetén 15%, míg kukoricánál 14%. Ha a learatott gabona túl nedves, szárításra van szükség, hogy a tárolás alatti minőségromlást megakadályozzuk. Aratás után, mihelyt lehetséges, el kell végezni a szárítást, mert a gombák, főleg meleg időben, pár nap alatt elszaporodhatnak a felhalmozott, nedves gabonában. A nedves gabona szellőztetéséről gondoskodni kell, hogy szárításig ne fülledjen be. Az aratást a szárítókapacitásokhoz igazítva célszerű megtervezni.
25
8
JÓ HIGIÉNIAI GYAKORL AT AJÁNLÁSAI A RAKTÁROZÁSRA VONATKOZÓAN 2
TÁROLÁS
JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLAT RAKTÁROZÁS SORÁN Átvételkor minőségellenőrzés A tárolt termékek szennyeződésének megakadályozása (keresztfertőzés a tárolt áruk között, ill. szennyezett környezetből származó fertőzés) Nedvességtartalom ellenőrzése
ALACSONY KOCKÁZAT
Megfelelő tárolási környezet: hűvös: száraz, szellőztetett Kártevők elleni védekezés
A helyiségek megfelelő takarítása és karbantartása
8.1
TÁROLÓ ÉS KEZELŐ HELYISÉGEK
Raktározás során biztosítani kell az áru minőségének megőrzését. Ez azt is jelenti, hogy a gomba, rovar és egyéb kártevők, ill. különböző kemikáliák, vegyszerek általi szennyezést meg kell akadályozni. A mikotoxin termelésért felelős gombák fejlődését segíti a nedvesség. Ezért az épületek és az infrastruktúra karbantartása kiemelten fontos. A csomagolt árut tiszta, száraz zsákban kell tárolni, azokat raklapokra kell helyezni.
8.2
RAKTÁROZÁS VÍZSZINTES TÁROLÓBAN ÉS SILÓBAN
8.2.1 RAKTÁROZÁSI KÖRÜLMÉNYEK
A raktározási körülmények, mint a hőmérséklet és páratartalom alapvető hatással vannak a gabona mikrobiális stabilitására. A mindenkori hőmérséklet befolyásolja a gombák fejlődését és szaporodását. Amikor a gabonát betárolják, nagy mennyiségű levegő szorul a szemek közé. Az ömlesztett gabona belsejében a hőmérséklet az aratáskori érték közelében marad, míg a külső zóna a falakkal érintkezik. A
Minden raktározásra vonatkozó általános higiéniai irányelv megtalálható az “Európai útmutatóban a gabona-, olajosmag- és fehérjenövények betakarításakor, tárolásakor, szállításakor, valamint értékesítésekor követendő higiéniai eljárásokról”, csak a mikotoxint érintő irányelveket kerülnek itt tárgyalásra. 2
26
hőmérséklet csökkenésével a külső zóna gyorsabban hűl. Nedves gócok alakulhatnak ki, amely kedvez a gombák fejlődősének. A gombák szaporodásával az érintett gócokban gyorsan emelkedik a hőmérséklet. 2-3°C-os hőmérséklet-emelkedés gombás fertőzésre utalhat. A gombák többségének a 25 és 30°C közötti hőmérséklet az optimális. A hőmérsékletet és a páratartalmat rendszeresen ellenőrizni kell, különböző helyeken és magasságokban kell mérni, és az adatokat feljegyezni. A megfelelő és egyenletes hőmérséklet fenntartásához hűtés és szellőztetés szükséges. Ventillációval csökkenthető a hőmérséklet és kiegyenlíthető a különbség a gabona és levegő hőmérséklete között. A következő szabályokat kell betartani:
A megmozgatott levegő mennyisége egyenértékű legyen a gabona mennyiségével. A levegő hőmérséklete legalább 5°C-kal legyen alacsonyabb, mint a gabona hőmérséklete. A meleg levegő kiszorítása segít megakadályozni a nedves gócok kialakulását.
Fertőzés esetén az érintett gócot el kell különíteni, és mintát kell küldeni vizsgálatra. Ezután a hőmérsékletet csökkenteni kell és a még egészséges gabonát át kell szellőztetni. Fertőzött gabona nem használható élelmiszer- vagy takarmánygyártásra!
8.2.2 KÁRTEVŐK ELLENI VÉDE KEZÉS
A gabonaraktárak nagyon csábítóak a rovarok és rágcsálók számára. Amellett, hogy közvetlenül károsítják a betárolt árut, jelenlétük folytán növekedhet a páratartalom, ideális feltételeket biztosítva ezzel a gombák megtelepedésének és a mikotoxin termelésnek. Néhány rovar még magában a mikotoxint termelő gombák terjesztésében is részt vesz (pl. a fénybogarak az Aspergillus flavus hordozói). Ezért a raktár és kezelő helyiségeket rendszeresen takarítani kell, és megfelelő gombarovarölő és rágcsálóirtó szereket kell kijuttatni, vagy egyéb módszerekkel kell védekezni a kártevők ellen. Különös gondossággal kell elvégezni a takarítást a raktárhelyiség kiürítése után. Minden lehetséges eszközt fel kell használni a kártevők elleni védekezésre (a takarítástól kezdve a szellőztetésen át a kemikáliák kijuttatásáig), de a gázosító/fertőtlenítő használata erősen korlátozott, csak előírások szerint végezhető. A metal-bromid betiltása után, fertőtlenítésre, ill. rovar- és gombakártétel elleni védekezésre a foszfin a hatékony füstölőszer. A foszfin alternatívái lehetnek az illóolajok.
27
8.2.3 RAKTÁRAK, SIKLÓ, BERENDEZÉSEK TAKARÍTÁSA ÉS KARBANTARTÁSA
Évente legalább egyszer a kezelő helyiségeket ki kell takarítani, hogy meggátoljuk a por felhalmozódását, ami segítené a gombák fejlődését és rovarok megjelenését. A raktárakat szintén ki kell takarítani, főleg ha az előzőleg tárolt áru fertőzött volt. A használatban lévő berendezéseket (szárítók, aknák) rendszeresen tisztítani kell, de különösen betárolás előtt. A vegyszeres kezeléseket a gyártók előírásainak megfelelően kell alkalmazni, hogy a megengedett maradványértékeket ne lépjük túl.
8.3
HULLADÉKKEZELÉS
Gondoskodni kell azon gabonatételek elkülönített tárolásáról, amelyeket magas mikotoxin határértékek miatt nem lehet forgalomba hozni és feldolgozni. Jó higiéniai gyakorlat alkalmazásával meg kell akadályozni a még egészséges tételek (kereszt) fertőzését. A selejt összegyűjtését megfelelő gyakorisággal kell végezni. Védekezni kell a kártevők, főleg rovarok ellen, amelyek terjesztői lehetnek a raktárban fertőző gombáknak.
8.4
KEMIKÁLIÁK ÉS GOMBAÖLŐ SZEREK
Gyenge savakat tartósítóként használnak az élelmiszekben és takarmányokban, hogy megakadályozzák a gombák általi minőségromlást. A legelterjedtebb tartósító savak a szorbinsav, benzoesav és propionsav. A propionsav és sói fungisztatikus hatásúak, nedves gabona tartósítására használják aratás után, szárítást megelőzően a befülledés és gombafertőzés megakadályozására. A tartósítókat megfelelő berendezéssel kell kijuttatni, hogy az egész tételben egyenletesen kerüljenek szétoszlatásra. Ezen szerves savak hatását azonban a toxikus gombák visszavethetik, mivel metabolizálják a savakat, amelyek a továbbiakban már nem tudnak aktívan működni. Egyéb anyagok, mint illóolajok és antioxidánsok nagyon drágák, emiatt a gyakorlatban ritkán használják azokat.
28
9
JÓ HIGIÉNIAI GYAKORL AT AJÁNLÁSAI ÁRU ÁTVÉTELRE ÉS SZÁLLÍTÁSRA 3
SZÁLLÍTÁS
SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATOK Konténerek tisztítása, kiszárítása Növényi maradványok eltüntetése Eső elleni védekezés Kártevők elleni védekezés
Az élelmiszer vagy takarmány célra szánt gabona nagy részét elszállítják további feldolgozás céljából. Rendszerint ezt mozgó raktározásnak tekinthetjük, főleg nagy távolságra történő szállítás esetén. Ezért a (kereszt)fertőzés megakadályozására a betakarításnál és raktározásnál alkalmazott gyakorlat érvényes, különös tekintettel a gomba- és mikotoxinfertőzésre. A szállítmányozók felelőssége biztosítani, hogy az eszközök megfeleljenek az élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelményeknek. A következő általános szabályok érvényesek mindenféle gabona szállítása esetén (közúton, vasúton, vízi úton):
A szállítmányozónak naplóban kell rögzítenie az egymást követő szállítmányok adatait (szállított áru megnevezése, elvégzett tisztítási munkálatok, stb.) A nyomonkövethetőség érdekében a szállítmányokat fel kell címkézni. Szállítás során nem érheti az árut esővíz vagy permet. A szállítandó gabona berakodása előtt minden látható, az előző szállítmányból származó maradványt el kell távolítani a jármű, vagon, uszály belsejéből/külsejéről. A növényi maradványok a gombafertőzés és mikotoxin szennyezés forrásai lehetnek. Berakodás előtt meg kell vizsgálni, hogy az eszközök: - Tiszták, szárazak, vízhatlanok, szagtalanok. - Nincs bennük semmi szennyező forrás (rovar, gomba, rágcsáló, előző szállítmányok maradványai, etc.). - Alkalmasak az adott áru berakodására és szállítására.
Minden szállításra vonatkozó általános higiéniai irányelv megtalálható az “Európai útmutatóban a gabona-, olajosmag- és fehérjenövények betakarításakor, tárolásakor, szállításakor, valamint értékesítésekor követendő higiéniai eljárásokról”, csak a mikotoxint érintő irányelveket kerülnek itt tárgyalásra. 3
29
- Megfelelnek a szállítási célnak, védik az árut esőtől, rovaroktól és egyéb lehetséges mikotoxin forrásoktól. - Azokat a járműveket, amelyek előző alkalommal szennyezett gabonát szállítottak, fertőtleníteni kell.
10 IRODALOMJEGYZÉK 10.1 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ÉS AJÁNLÁSOK
A Codex Alimentarius Bizottság CAC/RCP 51-2003 sz. gyakorlati útmutatója a gabonákban a mikotoxin-szennyezés megelőzésére és csökkentésére, ideértve az ochratoxin-A-ról, a zearalenonról, a fumonizinekről és a trichotecénekről szóló mellékleteket A Bizottság 2003/100/EK Irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról A Bizottság 2006/576/EK Ajánlása a a deoxinivalenol, a zearalenon, az ochratoxin-A, a T2, a HT-2 és a fumonizinek állati takarmányozásra szánt termékekben való előfordulásáról A Bizottság 2006/583/EK Ajánlása a gabonákban és gabonakészítményekben a Fusarium-toxin-szennyezés megelőzéséről és csökkentéséről A Bizottság 2006/1881/EK Rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról A Bizottság 2006/401/EK Rendelete az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról Európai útmutató a gabona-, olajosmag- és fehérjenövények betakarításakor, tárolásakor, szállításakor, valamint értékesítésekor követendő higiéniai eljárásokról
10.2 HONLAPOK
http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/guidance-samplingfinal.pdf: Útmutató a gabonafélék mikotoxin mintavételezéséhez http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/index_en.htm: ochratoxin A, Fuzárium toxinok, aflatoxinok http://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/mycotoxins.htm
30
patulin,
10.3 TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK
Aldred D and Magan N (2004) Prevention strategies for trichothecenes. Toxicology Letters, volume 153:page 165-171. Audenaert K, Callewaert E, Höfte M, De Saeger S and Haesaert G (2010) Hydrogen peroxide induced by the fungicide prothioconazole triggers deoxynivalenol (DON) production by Fusarium graminearum. BMC Microbiology, volume 10:page 112-125. Audenaert K, Landschoot S, Vanheule A, Waegeman W, De Baets B and Haesaert G (2011) Impact of Fungicide Timing on the Composition of the Fusarium Head Blight Disease Complex and the Presence of deoxynivalenol (DON) in Wheat. In Thajuddin N. (ed) Fungicides-Benecial and Harmfull Aspects, page 79-98. InTech. Awad WA, Ghareeb K, Bohm J and Zentek J (2010) Decontamination and detoxification strategies for the Fusarium mycotoxin deoxynivalenol in animal feed and the effectiveness of microbial degradation. Food Additives and Contaminants Part A, volume 27:page 510-520. Bai GH and Shaner G (2004) Management and resistance in wheat and barley to Fusarium head blight. Annual Review of Phytopathology, volume 42:page 135-161. Brennan JM, Leonard G, Fagan B, Cooke BM, Ritieni A, Ferracane R, Nicholson P, Simpson D, Thomsett M and Doohan F M (2007) Comparison of commercial European wheat cultivars to Fusarium infection of head and seedling tissue. Plant Pathology, volume 56:page 55-64. Bryden WL (2007) Mycotoxins in the food chain: human health implications. Asia Pacific Journal of Clinical Nutrition, volume 16(suppl1):page 95-101. Champeil A, Doré T and Fourbet JF (2004) Fusarium head blight: epidemiological origin of the effects of cultural practices on head blight attacks and the production of mycotoxins by Fusarium in wheat grains. Plant Science, volume 166:page 1389-1415. Dalié DKD, Deschamps AM and Richard-Forget F (2010) Lactic acid bacteria – Potential for control of mould growth and mycotoxins: A review. Food Control, volume 21:page 370-380. Edwards SG (2004) Influence of agricultural practices on Fusarium infection of cereals and subsequent contamination of grain by trichothecene mycotoxins. Toxicology Letters, volume 153:page 29-35. Edwards SG and Godley NP (2010) Reduction of Fusarium head blight and deoxynivalenol in wheat with early fungicide applications of prothioconazole. Food Additives and Contaminants, volume 25:page 629-635. Fung F and Clark RF (2004) Health effects of mycotoxins: a toxicological overview. Journal of Toxicology, Clinical Toxicology, volume 42:page 217-234. 31
Jard G, Liboz T, Mathieu F, Guyonvarc’h A and Lebrihi A (2011) Review of mycotoxin reduction in food and feed: from prevention in the field to detoxification by adsorption or transformation. Food Additives and Contaminants Part A, volume 28:page 1590-1609. Jestoi M (2008) Emerging Fusarium mycotoxins fusaproliferin, beauvericin, enniatins and moniliformin – A review. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, volume 48:page 21-49. Jouany JP (2007) Methods for preventing, decontaminating and minimizing the toxicity of mycotoxins in feed. Animal Feed Science and Technology, volume 137:page 342362. Kabak B, Dobson ADW and Var I (2006) Strategies to prevent mycotoxin contamination of food and animal feed: a review. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, volume 46:page 593-619. Koch H-J, Pringas C and Maerlaender B (2006) Evaluation of environmental and management effects on Fusarium head blight infection and deoxynivalenol concentration in the grain of winter wheat. European Journal of Agronomy, volume 24:page 357-366. Landschoot S, Audenaert K, Waegeman W, Pycke B, Bekaert B, De Baets B and Haesaert G (2011) Connection between primary Fusarium inoculum on gramineous weeds, crop residues and soil samples and the final population on wheat ears in Flanders, Belgium. Crop Protection, volume 30:page 1297-1305. Landschoot S, Waegeman W, Audenaert K, De Baets B and Haesaert G (2012a) An empirical analysis of explanatory variables affecting Fusarium head blight infection and deoxynivalenol content in wheat. Journal of Plant Pathology, volume 94:page 135-147. Landschoot S, Waegeman W, Audenaert K, De Baets B and Haesaert G (2012b) Towards a reliable evaluation of forecasting systems for plant diseases: a case study of Fusarium head blight. Plant Disease, volume 96:page 889-896. Leonard K J and Bushnell WR (2003) Fusarium Head Blight of Wheat and Barley. APS Press, St. Paul, Minnesota. 512p. McCormick SP, Stanley AM, Stover NA and Alexander NJ (2011) Trichothecenes: from simple to complex mycotoxins. Toxins, volume 3:page 802-814. Mesterházy A, Tóth B, Varga M, Bartók T, Szabó-Hevér A, Farády A and Lehoczki-Krsjak S (2011) Role of fungicides, application of nozzle types, and the resistance level of wheat varieties in the control of Fusarium head blight and deoxynivalenol. Toxins, volume 3:page 1453-1483.
32
Monbaliu S, Van Poucke C, Detavernier C, Dumoulin F, Van De Velde M, Schoeters E, Van Dyck S, Averkieva O, Van Peteghem C and De Saeger S (2010) Occurrence of Mycotoxins in Feed as Analyzed by a Multi-Mycotoxin LC-MS/MS Method. Journal of Agricultural and Food Chemistry, volume 58:page 66-71. Moss MO and Thrane U (2004) Fusarium taxonomy with relation to trichothecene formation. Toxicology Letters, volume 153: page 23-28. Pestka JJ (2007) Deoxynivalenol: Toxicity, mechanisms and animal health risks. Animal Feed Science and Technology, volume 137:page 283-298. Pestka JJ (2010) Deoxynivalenol: mechanisms of action, human exposure, and toxicological relevance. Archives of Toxicology, volume 84:page 663-679. Richard JL (2007) Some major mycotoxins and their mycotoxicoses – an overview. International Journal of Food Microbiology, volume 119:page 3-10. Schrodter R (2004) Influence of harvest and storage conditions on trichothecenes levels in various cereals. Toxicology Letters, volume 153:page 47-49. Streit E, Schatzmayr G, Tassis P, Tzika E, Marin D, Taranu I, Tabuc C, Nicolau A, Aprodu I, Puel O and Oswald IP (2012) Current situation of mycotoxin contamination and cooccurrence in animal feed--focus on Europe. Toxins, volume 4:page 788-809. Turner NW, Subrahmanyam S and Piletsky SA (2009) Analytical methods for determination of mycotoxins: a review. Analytica Chimica Acta, volume 632:page 168-180. van Egmond HP, Schothorst RC and Jonker MA (2007) Regulations relating to mycotoxins in food: perspectives in a global and European context. Analytical and Bioanalytical Chemistry, volume 389:page 147-157. Vogelgsang S, Hecker A, Musa T, Dorn B and Forrer HR (2011) On-farm experiments over five years in a grain maize - winter wheat rotation: effect of maize residue treatments on Fusarium graminearum infection and deoxynivalenol contamination in wheat. Mycotoxin Research, volume 27:page 81-96. Voss KA, Smith GW and Haschek WM (2007) Fumonisins: Toxicokinetics, mechanism of action and toxicity. Animal Feed Science and Technology, volume 137:page 299-325. Xu X-M, Monger W, Ritieni A and Nicholson P (2007a) Effect of temperature and duration of wetness during initial infection periods on disease development, fungal biomass and mycotoxin concentrations on wheat inoculated with single, or combinations of, Fusarium species. Plant Pathology, volume 56: page 943-956. Xu X-M, Nicholson P and Ritieni A (2007b) Effects of fungal interactions among Fusarium head blight pathogens on disease development and mycotoxin accumulation. International Journal of Food Microbiology, volume 119:page 67-71. 33
Xu X-M, Parry DW, Nicholson P, Thomsett MA, Simpson D, Edwards S, Cooke BM, Doohan FM, Brennan JM, Moretti A, Tocco G, Mule G, Hornok L, Giczey G and Tatnell J (2005) Predominance and association of pathogenic fungi causing Fusarium ear blight in wheat in four European countries. European Journal of Plant Pathology, volume 112:page 143-154. Yoshida M, Nakajima T, Tomimura K, Suzuki F, Arai M and Miyasaka A (2012) Effect of the timing of fungicide application on Fusarium head blight and mycotoxin contamination in wheat. Plant Disease, volume 96:page 845-851. Zinedine A, Soriano JM, Molto JC and Manes J (2007) Review on the toxicity, occurrence, metabolism, detoxification, regulations and intake of zearalenone: an oestrogenic mycotoxin. Food and Chemical Toxicology, volume 45:page 1-18.
A MYCOHUNT projekt az Európai Bizottság 7. Keretprogramjának (FP7) társfinanszírozásában, a “Research for the Benefit of SME-s” támogatási rendszer keretében valósult meg (243633 sz. Támogatási Szerződés)
34
