Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás jelentkezett, amely a keletkező szennyvíziszap egy részének kimosódását, illetőleg a nitrifikáció nagymértékű csökkenését eredményezte. Egy technológiai, biotechnológiai fejlesztés eredményeiként napjainkra az iszapduzzadást sikerült teljesen megszüntetni, sőt a nitrifikációt is folyamatossá tenni az említett nyárvégi, átlagos terhelésnek két és félszeresét kezelő időszakban. A 2003 évben kezdett üzemmódosítás 2006-ra sikeresen befejeződött, amikor is már csak a vegyszerekkel történő foszforkicsapatás és minimális ülepedés javítás kísérleteit végeztük. Mindezekkel elértük, hogy a kukorica feldolgozási időszakban a tisztított szennyvíz minősége jogszabályi előírások majdnem minden – Na eé% kivételével – paraméterének megfelelt. A probléma ilyen megoldása azt jelentette, hogy megszüntettük azt a minden évben 110-130 napig tartó időszaknak a szennyvíztisztítás folyamatára gyakorolt káros hatását. Ehhez a legfontosabb lépéseknek a nyár eleji szelektív mikrobiális beoltás, valamint a kellő oxigénellátás folyamatos biztosítása bizonyultak.
A telep kiépítése A debreceni szennyvíztisztító telep technológiai sémája az 1. ábrán látható.
1. ábra: A debreceni szennyvíztisztító kiépítése. A város szennyvíztisztító telepe 60 000 m3 napi szennyvíz mechanikailag és biológiailag tisztítására, illetve 400.000 leé. terhelés fogadására alkalmas. A mechanikai előtisztítás rács és homokfogót és két előülepítőt jelent.
A biológiai tisztítóblokk 4 párhuzamosan kiépített eleveniszapos medencesor, mely fogadja az előülepített szennyvizet. A négy medencesornak közös iszapköre van. A fölösiszapot az előülepítés előtt a telepre érkező szennyvízbe keverik adszorpciós és ülepedés javító hatásának kihasználására (1. ábra). A biológiai tisztítóegység 1-1 biológiai sora gyakorlatilag a következő medencékből áll: anoxikus medence (770 m3), aerob medence (3800 m3), utódenitrfikáló medence (2950 m3).
2. ábra: A telep eleveniszap medencéinek a távlati képe.
Az előülepített szennyvízhez a medencesorokra történő osztás előtt (I.sz. osztóakna) keverik be a négy utóülepítő vegyes iszapját (iszaprecirkuláció). A szennyvíziszap kezelése gravitációs vagy, gépi sűrítését követően rothasztóban történik. A termelődő biogáznak maradéktalan hasznosítása gázmotorokkal, az általuk villamos és hőenergia nyeréssel valósul meg. A rothasztott szennyvíziszap víztelenítésrét (centrifugálásra) követően komposztálásra és mezőgazdasági elhelyezésre kerül. A komposzt, mint végtermék 2006 óta termékminősítéssel rendelkezik.
A tisztítómű hidraulikai, és szervesanyag terhelése Debrecen napi szennyvízmennyisége 48 - 54.000 m3/d között változik, mint az a több éves vízhozamot bemutató ábrán is megfigyelhető. ( 3. sz. ábra )
biológiai szennyvíztisztító átlagos hidraulikai terhelése 2002 - 2006 70 000 60 000
m3/nap
50 000
2002 2003
40 000
2004
30 000
2005 2006
20 000 10 000
jú au liu gu s sz sz tu s ep te m be r ok tó be no r ve m be de r ce m be r
jú ni u s
m áj us
áp ril is
ja nu ár fe br u ár m ár ci us
0
hónap
3. ábra: A debreceni szennyvíztelep hidraulikus terhelésének alakulása az utóbbi években. A tisztítómű biológiai terhelése a hidraulikus terhelés viszonylagos stabilitásával szemben a nyári időszakban többszörösére növekszik. Ez az előülepített szennyvíznek a biológiai tisztítóra érkező szennyezettsége alapján jól látható. (4. sz. ábra) biológia i szennyvíztisztító KOI konce ntrá ciók átla ga 2006 é vekben
2002 -
1 400 1 200
KOI m g/l
1 000 2002
800
2003 2004 2005
600
2006
400 200
ok tó be no r ve m be de r ce m be r
jú au lius gu sz tu sz s ep te m be r
jú ni u s
m áj us
áp ril is
ja nu ár fe br u ár m ár ci us
0
hónapok
4. ábra: A szennyvíztisztítóba érkező nyersvíz KOI alakulása a legutóbbi években. A tisztítóműt terhelő szennyvíz mennyiségének 20 %-a, (12 – 15 ezer m3/d) ipari szennyvíz. A főbb, és jelentős ipari szennyvízkibocsátók: gyógyszergyár, tejipar, húsipar, konzervgyárak. Az ipari szennyvizek keletkezésük helyén többnyire előtisztításban részesülnek Ez általában mechanikai előkezelést, gravitációs ülepítés, vagy vegyszeres kezelést és flotálást jelent. A gyógyszergyár esetében biológiai előkezelés is történik.
A probléma eredete A mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek szennyvizeit a közcsatornák gyűjtik, ahol az keveredik a városi szennyvízzel. A csemegekukorica gyártás szennyvizének mechanikai tisztítását követően az még jelentős oldott szerves anyag tartalommal rendelkezik. A tisztítómű hidraulikus terhelése átlagosan 48 ezer m3 naponta, a nyári csúcsban azonban 4,5 ezer m3 napi többlettel szükséges számolni. A biológiai blokkra jutó átlagos szennyezettség 450 mg KOI/l. Ez terhelésben 22,5 tonna KOI/nap, illetőleg 17 t BOI5/nap. A csemegekukorica gyártás szennyvize a kibocsátás helyén mérten 9.000-9.500 mg KOI/l. (Voltak 14 000 mg KOI/l, feletti méréseink is). Az iszapkezelés során a rendszerben maradó présvíz KOI tartalma is további terhelésnövekedést eredményez. A feldolgozás időszakában a szennyvíz átlagosan 1700 mg KOI/l terhelés mellett érkezik a biológiai tisztítóra, 1100 mg KOI/l terhelés a biológiai blokkra, ami az 500-600 mg KOI/l , mely a tisztítómű tervezett kapacitásának a kétszeresét meghaladó. Számszerűsítve ez 71 tonna KOI/nap, vagy közelítőleg 50 t BOI5/nap. A biológiai tisztító túlterhelés a korábbiakban, és mint minden évben ebben az időszakban az eleveniszapos tér oxigénellátottság ugrásszerű romlását okozta. Ennek, valamint a köztudottan iszapduzzadást eredményező csemegekukorica gyári tápanyagnak a hatására alakult ki az adott időszakokban az iszapduzzadás, ami a keletkezett iszap ülepítés problémáját eredményezte. Az oxigénhiány, az iszapduzzadás mellett szükségszerűen a nitrifikáció folyamatának hatásfoka is leromlott. Ezért kellett a szennyvíztisztítónak megoldást találni az ipari szennyvizek tisztítás során jelentkező iszapduzzadás kiküszöbölésére. Előbb a közcsatorna határérték szigorú betartása látszott a megoldás egyik lehetőségének, melyet az üzemek nem tudnak(tak) teljesíteni. 2002. év végén a Debreceni Vízmű zRt. döntési kényszer előtt állt a kukorica feldolgozó üzemek szennyvizeinek befogadása, illetőleg azokra helyi előtisztítás megépítésének kötelezése tekintetében. A területi Környezetvédelmi Felügyelőség, a Vízmű., és a DEKO üzemek egyeztető tárgyalásának eredményeként kísérleti, átmeneti megoldást választottak a 2003, 2004-es évre. Az éveket kísérleti időszaknak terveztük, adatnyerés, és a megfelelő technológiák kiválasztása érdekében. A szóba jöhető lehetőségeink a következők voltak: - klasszikus, nehezítő szerekkel történő iszapülepedés javítás, - biotechnológiai módosítás a keményítős szennyvíz szerves anyagai lebontásának a speciális tenyészettel történő meggyorsításával. Időben előbb a biotechnológiai lehetőséget vizsgálta a Vízmű. Bebizonyosodott, hogy a megoldás iránya helyes, de egyidejűleg kellő oxigénellátás növelésre is szükség van. A kiépített kapacitások mellett a cseppfolyósított ipari O2 gáz bevitelt is alkalmaztunk. A következő évek a beoltás és levegőztetés javítás együttes hatásának eredményességét a 2002 -2005 évek bizonyították. Ezekben az években az eredmények értékeléséhez, véleményezéséhez a Veszprémi Egyetem, és a Budapesti Műszaki Egyetem segítségét is kértük. Megállapításaikat a fejlesztési munkáink során hasznosítottuk. A mikrobiális oltóanyag kiválasztását, s a szükséges mennyiségben történő előállítását a Központi Élelmezéstudományi Intézet és az INVESTCHEM Kft végezte.
Mikroorganizmus tenyészettel történő beoltás A tisztító telep eleveniszapos terében a keményítő lebontására ’specializálódott’ mikroorganizmusok koncentrációja alacsony, ezért csak többlet energia bevitellel és magasabb iszap koncentrációval képesek a csemegekukorica feldolgozásának időszakában a rájuk háruló feladatot megoldani. Ez a korábbi években, Debrecenben és más városainkban is gondot okozott a lakossági szennyvíztelepek üzemeltetésénél. Az iszapduzzadás nagyon érzékennyé tette a tisztító telepeket az iszapelúszásra, ami különösebb csapadékhatás nélkül is könnyen kialakulhatott. A debreceni szennyvíztelepen a 200-300 mg KOI /l koncentrációt is elérte a tisztított víz KOI érték. Ez értékek a kibocsátási határérték többszöröse. A speciális tenyészet alkalmazása biotechnológiai optimalizálást jelentett olyan starter kultúrával, amely a -
-
-
-
-
-
a szennyező anyagot képes specifikus energiaforrásként felhasználni, tápanyagként hasznosítani, ezáltal a szennyvíz keményítő-tartalmán szaporodva jelentősen lecsökkentik annak KOI értékét aerob körülmények között kis– a tisztítandó víz átlagos tartózkodási idejénél kisebb, vagy azt csak kissé meghaladó - generációs idővel szaporodik és anaerob körülmények között is életképesek maradnak, ’specialisták’, amelyek –megfelelő tápanyag jelenlétében- kisebb iszap koncentráció esetén is jobb hatásfokkal képesek a bevitt oxigént hasznosítani, mint a rendszerben állandóan jelen lévő, a keményítőt nem elsődleges tápanyagként használó mikrobák, ennek következtében csökken a keletkező biomassza fajlagos tömege, iszaphozama, csökken a rendszerbe juttatandó fajlagos oxigén mennyisége (a specifikus mikroorganizmusok anoxikus térben is képesek szaporodni (bár sokkal lassabban mint a levegőztetett medencékben), továbbá, a szennyező anyag (pl.: keményítő) koncentráció változásával párhuzamosan változik a koncentrációjuk, azaz a terhelés (pl.: csemege kukoricagyártás) befejeződése után –megfelelő tápanyag hiányában- a kinyert biomasszával kiürülnek a rendszerből, s mindezek mellett alkalmazásuknak környezetkárosító hatása nincs.
A starter kultúrák alkalmazásának előnye: -
-
az oxigén hasznosítás hatásfoka javul, ezáltal a tisztítás fajlagos energiaigénye kevésbé nő, mint a KOI terhelés, a tisztított szennyvíz KOI értéke alig tér el a normál időszakétól, az eltávolítás hatásfoka >95 %, a bejuttatást követően mindaddig a rendszerben marad, amíg az elsődleges tápanyagként hasznosított szennyezőanyag a rendszerben mérhető koncentrációban jelen van, azután pedig kiürül, a fonalasodás visszaszorul.
A starter kultúrák alkalmazásának hátránya: - minden egyidejűleg előforduló szennyezőanyag kombinációra ki kell fejleszteni az optimális oltóanyagot, - ha a szennyezőanyag, amelyet elsődleges tápanyagként hasznosított hosszabb időre eltűnik a rendszerből és emiatt a starter összetevői kiürültek, akkor újra kell oltani.
Starter kultúra tenyészet szaporítása speciális környezetet, gondosságot igényel, így azt csakis a tenyészet gyártója biztosíthatja, hogy hatását is egyidejűleg garantálhassa.
A mikrobiális beoltás hatása 2003 -at megelőző években a csemegekukorica feldolgozásának időszakaiban az átlagos Mohl index átlagosan 760 (minimum érték 347, maximum 2100) körül alakult. Ilyenkor az iszap ülepedése nem, leginkább csak az elúszása volt érzékelhető. Először 2003 –ban történt speciális mikrobiális beoltás az eleveniszapos biológiába. Ez dózisát tekintve nem volt jelentős, mégis kedvező irányba vitte a lebontási folyamatokat. Hatására, és a viszonylagosan jobb oxigénellátás eredményeként az iszap ülepedése a rendszerben kedvezőbbé vált, elúszása az utóülepítőkből megszűnt. Ez a 2003-as év (fekete) görbéjén ugyan még elérte a kritikus időszakban a 350-es index értéket, de a további években 200 alatt maradt (5. ábra). Debreceni Vízmú Zrt. szennyvíztisztító üzem elveniszap Mohlmann indexének alakulása 2003-2006 években
700 600 500 400 300 200
2003
2004
2005
365
352
339
326
313
300
287
274
261
248
235
222
209
196
183
170
157
144
131
118
92
105
79
66
53
40
27
1
0
14
100
2006
5. ábra: A Mohlmann index alakulása a debreceni szennyvíztelepen 2003-2006 években. A 2005 - év elején kialakult nagyfokú iszapduzzadás egyéb üzemeltetési problémák következménye volt, s egyáltalán nem kapcsolódott a csemegekukorica feldolgozásához.
Az iszapindex javulásával, csökkenésével az iszapelúszás is megszűnt, a tisztított víz KOI értéke a kibocsátási határértéken belül maradt. A 6 sz. ábra mutatja a 2002 – 2006 évek csemegekukorica feldolgozási időszakokban a tisztított szennyvíz KOI tartalmát.
2002-2006 évek csemegekukorica feldolgozás időszakában a tisztított szennyvíz KOI tartalma 2002
2003
2004
2005
2006
Kibocsátási határérték
400 300 200 100 0
július
augusztus
szeptember
október
november
Hónapok
6. ábra: 2002-2006 években a feldolgozási időszakban a tisztított szennyvíz KOI tartalma.
A 7. ábra a beoltás előtti év, a 8.sz ábra az azt következő években biztosított oxigénellátottságot mutatja a levegőztető medencék DO mérőjének a regisztrált értékei alapján. Megfigyelhető, hogy 2004-től ebben is sikerült eredményt elérni. oxigén ellátottság beoltás előtt 2,5
1,5 átlag ox 1
2003.12.01
2003.11.01
2003.10.01
2003.09.01
2003.08.01
2003.07.01
2003.06.01
2003.05.01
2003.04.01
2003.03.01
0
2003.02.01
0,5
2003.01.01
oxigéntartalom mg/l
2
napok
7. ábra: Az oxigénellátottság a levegőztetett medencékben beoltás előtt. A 7. sz. ábrán látható, hogy a beoltás előtt a levegőztető medencékben az átlagos oxigéntartalom csupán 0,6 mg/l. a szükséges 1-1,5 mg/l helyett. A rendelkezésre álló oxigén mellett nitrifikáció nem, legfeljebb kismértékben valósult meg.
oxigénellátottság gombás beoltás után 2003-2005 években 3,5
oxigéntartalom mg/l
3 2,5 2 1,5 1 0,5
december 24.
december 7.
november 20.
november 3.
október 17.
szeptember 30.
szeptember 13.
augusztus 27.
augusztus 10.
július 24.
július 7.
június 20.
június 3.
május 17.
április 30.
április 13.
március 27.
március 10.
február 4.
február 21.
január 18.
2003-5.01.01
0
napok
8. ábra: Az oxigénellátottság a levegőztetett medencékben beoltás után. A 8. sz. ábrán látható, hogy a beoltást követő években a levegőztető medencékben az átlagos oxigéntartalom csupán 1,2 mg/l. Az oxigéntartalom mellett nitrifikáció hatásfoka nem javult, de a tisztított szennyvíz KOI tartalma tartósan, stabilan a kibocsátási határérték alatt maradt.
Összefoglalva: A biológiai szennyvíztisztítás technológiai folyamatát szabályzó eszközök és berendezések módosításának, átalakításának hatására elértük, hogy a 2007 évben a • Szennyvíztisztítás technológiai folyamatait sikerült stabilan tartani • tisztított szennyvíz minőségét a jogszabályi megfelelőség szerint tartani. Számok tükrében mutatjuk be a technológiai átalakítás hatását, a szennyvíztisztítás folyamatát támogató oltóanyag és vegyszerhasználat eredményeit. Eredmények számokban kifejezve.
jan Biológiailag tiszt.szv (m3)
febr
márc
2007 év máj jún
ápr
1 184 647 1 150 185 1 241 153 1 216 338
Biológia felvett vill energia (kWh)
júl
aug
szept
okt
nov
1 317 659 1 224 612 1 261 936 1 180 379 1 205 224 1 231 815
dec
1 283 884
1 295 661
390 800
344 600
447 600
400 400
415 600
411 900
389 000
427 300
341 200
371 200
303 400
393 300
Fajlagos energia felh (kWh/m3)
0,33
0,30
0,36
0,33
0,32
0,34
0,31
0,36
0,28
0,30
0,24
0,30
Biológia KOI terhelés (mg/l)
624
453
466
388
286
415
385
599
440
382
357
329
59
52
89
57
56
43
39
38
29
34
3
32
Eltávolítás hatásfoka (%)
90,5
88,5
80,9
85,3
80,4
89,6
89,9
93,7
93,4
91,1
99,2
90,3
Biológia foszfor terhelés (mg/l)
37,6
18,6
18,3
12,9
11,8
8,9
8,4
8,4
11,6
12,0
10,6
9,6
6,8
6,1
5,8
6,2
6,8
4,3
4,5
1,3
2,4
3,5
6,5
5,1
82,0
67,3
68,6
51,8
42,4
51,7
46,1
84,2
79,3
70,8
38,5
46,9
6,866
6,796
6,944
7,464
9,517
7,883
7,375
3,215
3,739
4,991
8,411
8,500
12 540 161 9 653 616 9 306 778 3 794 918 4 506 333 6 147 989
10 798 748
11 013 119
2 256
Biológia elfolyó KOI (mg/l)
Biológia elfolyó foszfor (mg/l) Eltávolítás hatásfoka (%) Vízterhelési díj (Ft/m3) VTD szv menny vetítve (Ft)
8 133 786 7 816 657 8 618 566 9 078 747
Víztelenített iszap (m3/hó)
3 049
2 455
1 836
2 208
2 359
2 287
1 993
1 802
2 186
2 335
2 152
Víztelenített iszap sz.ag (%)
21,98
22,97
23,43
22,81
28,84
29,75
30,37
26,85
23,28
22,57
24,66
24,54
Polielektrolit (tonna/hó)
7 200
5 975
4 825
5 000
4 500
4 900
3 600
3 800
4 600
4 600
3 000
5 000
10,7
10,6
11,2
9,9
6,6
7,2
5,9
7,9
9,0
8,7
5,7
9,0
Centrifugák üzemóra
1 199
1 045
818
819
859
1 020
637
813
976
912
992
982
HV-TURBO üzemóra
1 363
1 148
1 415
1 268
1 423
1 377
1 352
1 282
1 175
1 190
1 440
1 950
1 767 665 3 493 922 3 567 463 3 646 172
1 266 766
Fajl poli felh (kg/tonna isz. sz.ag)
PAX 18 adagolás 40 gr/m3 74 Ft/kg (Ft.) Vas III szulfát 29 Ft/kg (Ft.)
405 040
827 132
Keletkezett biogáz (m3)
146 574
97 827
194 500
266 000
154 451
92 914
191 320
146 201
223 500
206 087
204 225
179 750
Gázmotorral előállított vill energia (kWh)
292 615
195 931
309 800
266 500
304 962
185 807
382 647
292 572
328 500
411 406
409 058
400 000
Biológiailag tisztított szennyvíz mennyisége 1 350 000 1 300 000
m3
1 250 000 1 200 000 1 150 000 1 100 000 1 050 000 jan
f ebr
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
okt
nov
dec
hónapok
1 sz. ábra SZENNYVÍZTISZTÍTÁSUNK 2007 ÉVI TELJESÍTMÉNY MUTATÓI
600 000 400 000
de c
ok t no v
jú l au g
sz ep t
200 000 0
2 sz. ábra
Biológiailag tiszt.szv (m3)
kWh / m3
0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00
1 000 000 800 000
ja n fe br m ár c áp r m áj jú n
m3 / hó
1 400 000 1 200 000
Biológia f elvett vill energia (kWh) Fajlagos energia f elh (kWh/m3)
Biológiai tisztítómű2007 évi terhelés mutatói 700
120,0
600
100,0
Biológia KOI terhelés (mg/l)
80,0
Biológia elfolyó KOI (mg/l)
400
%
mg / l
500
60,0
Eltávolítás hatásfoka (%)
300 40,0
200
Mozgó átl. 2 sz. (Biológia KOI terhelés (mg/l))
20,0
100 0
0,0 1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12
hónap
3 sz. ábra
3 500
8 000
3 000
7 000 6 000
m3/hó
2 500
5 000 4 000
2 000 1 500
3 000 2 000
1 000 500
tonna / hó
Szennyvíziszap 2007 évi mennyisége
Víztelenített iszap (m3/hó) Víztelenített iszap sz.ag (%) Polielektrolit (tonna/hó)
1 000 0
0 1 2 3
4 5 6
7 8 9 10 11 12
hónap
4 sz. ábra Debreceni Vízmű Zrt. elfolyó tisztított szennyvíz összes foszfor alakulása 2004-2006 években 14 12 10 8 6 4
hetek száma Össz foszfor (mg/l) 2004
Össz foszfor (mg/l) 2005
Össz foszfor (mg/l) 2006
5. ábra: A FOSZFOR tartalom változás 2004 -2006 években.
51
49
47
45
43
41
39
37
35
33
31
29
27
25
23
21
19
17
15
13
11
9
7
5
3
0
1
2
Összefoglalás Az eredményekből a következők számíthatók: 1. A konzervipari feldolgozás időszakában –csúcsidőben- a biológiai blokk által felhasznált villamos energia 5 %-al csökkent, miközben a szervesanyag terhelés 29 %-al növekedett. 2. A szervesanyag eltávolítás hatásfoka 81 %-ról 94 %-ra javult. A 29 %-al növekedett szerves terhelés elvileg a villamos energia felhasználás növekedését eredményezi azonos fajlagos érték mellett, de esetünkben ez is csökkenést mutat. (A csökkenés mértéke számokban kifejezve 23.63 Ft/kW egységárral számolva 3 498 386 Ft/hó.)
3. A szennyvíz legfontosabb szennyező komponenseinek a „C”; „N”; és a „P” eltávolításának hatásfoka a csúcsidőben javult, mely a vízterhelési díj számított értékében nyilvánul meg. A VTD 7,0 Ft-ról 3,2 Ft-ra mérséklődött m3-ként. Számokban kifejezve 4 823 648 Ft/hó „eredményességet” jelent. 4. A szerves terhelés 29 %-os növekedése mellett a víztelenített fölösiszap mennyisége 2%-al csökkent. A nitrifikációnak szinten tartása az iszap stabilitását jelentette, eredményeként kevesebb polielektrolit felhasználásával magasabb szárazanyag tartalom volt elérhető a préselt iszap (centrifugátum) vonatkozásában. A szennyvíziszap mennyisége -a szerves terhelés növekedés mellett- csökkent, (A mennyiségek alapján az elmaradt kezelés költségének számokban kifejezett értéke 3 324 057 Ft/hó megtakarítást eredményezett.) 2007-ben 500 m3 22-25 % sza.tart. szennyvíziszappal kevesebb került elszállításra, további feldolgozásra, mint 2006 évben. 5. A víztelenített szennyvíziszapnak 26 %-os szárazanyag tartalom elérésével (jelentős javulás) polielektrolit felhasználás csökkenésről tudunk számot adni. A mennyiség csökkenés számokban kifejezett értéke 1 849 611 Ft/hó. 6. Amit még figyelembe lehet venni, hogy a szennyvízbírság ezen időszakra nem volt megállapítható. 7. A többlet ráfordítás: az oltóanyag bevitel költsége. Ezt a költséget a szennyező üzemekkel fizettettük meg. A PAX 18 vegyszeradagolás költsége 3 493 922 Ft/hó, mely az eredményszámításnál miden esetben negatív előjelű.
A 2007 évi eredményünk igazolja, hogy adott szennyező anyagok eltávolításában résztvevő speciális mikrobák sokkal hatékonyabban, és kevesebb energiaigénnyel képesek végezni feladataikat, mint azok a „vad” törzsek, melyek a sok zavaró tényező mellett „rászaporodnak” a feladat végzésére.
Debrecen 2008 március 18
Ditrói János
