Ipar- és szerzıi jogvédelmi tanácsadás

„MAGYAR NEMESÍTÉSŐ FÁS SZÁRÚ DÍSZNÖVÉNYEK SZERVEZETT GONDNOKSÁGÁNAK , TERMESZTÉSÉNEK

ELİKÉSZÍTÉSE”

PROJEKT 2008

Ipar- és szerzıi jogvédelmi tanácsadás Tanulmány

Készítették : Dr Schnitta Antal és Benkıné Csillag Lucia szabadalmi ügyvivık

1

I. Bevezetés és alapfogalmak A Gondnokság témaköre több szempontból is felvet ipar- és szerzıi jogvédelmi kérdéseket : egyrészt maga a Gondnokság ideája, mőködtetési elve, a mőködést megalapozó háttéranyagok és a mőködésnél alkalmazott piaci eszközök jogtisztasága és védhetısége ; másrészt a mőködés során felkutatott, összegyőjtött, támogatott fajták és fajta-jelöltek oltalmazhatósága kapcsán - így érdemes röviden áttekinteni a felmerülı, alapvetı szellemi tulajdonhoz köthetı jogi intézményeket és a kapcsolódási pontokat..

Növényfajta-oltalom A növényfajta-oltalom a nemesített fajták jogi oltalmát biztosítja a nemesítı vagy jogutódja számára, az adott földrajzi területen, bizonyos idıtartamra - nemzetközileg lényegében egységesített feltételekkel és tartalomban.(részletesebb kifejtése a II. fejezetben)

Védjegyek Védjegy lehet minden olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást mások áruitól , szolgáltatásától megkülönböztessen. Lajstromozási kérelemmel adott területre, adott idıtartamra lehet vagyoni értékő jogot szerezni – amennyiben a kérelem megfelel a tartalmi és formai követelményeknek, és megfizetik a díjakat. Az oltalom 10 éves idıközönkénti díjfizetéssel meghosszabbítható A védjegyünk lajstromozásának ténye önmagában nem akadályoz másokat abban, hogy a mienkkel összetéveszthetı megjelölést kezdjenek használni, vagy azt oltalomra bejelentsék - de a lajstromozott védjegyoltalom következtében rendelkezésünkre állnak olyan jogi eszközök, amelyekkel a használatot és lajstromozást megakadályozhatjuk. (bıvebben III.fejezetben)

Szabadalom, használati minta A szabadalom és használati minta új technikai jellegő megoldások, találmányok jogi oltalmát biztosíthatja a feltaláló vagy jogutódja számára , adott földrajzi területen és adott idıtartamra - amennyiben az oltalom tárgya és az oltalmi kérelem formailag és tartalmilag a jogszabályoknak megfelelı, és a megfelelı díjakat megfizetik . Egy adott országban tett nemzeti bejelentés elsıbbségét kihasználva, a nemzetközi egyezményeken (PCT) keresztül igényelhetı oltalom más országokra, országonkénti külön eljárásban, külön költséggel. Magyarországon jelenleg szabadalmakra a többszörösen módosított 1995.évi XXXIII.törvény (Szt); használati minta oltalomra a 1991.évi XXXVIII.törvény vonatkozik; amelyek szerint növényfajtákra, illetve

2

üzleti tervre, tudományos elméletre, információk megjelenítésére – önmagában, mint olyanra nem kérhetı szabadalmi- vagy használati minta oltalom.

Formatervezési minta, design A formatervezési minta oltalom valamely termék megjelenésének, külsı kialakításának újszerőségét, egyediségét védi a kidolgozó vagy jogutódja számára , adott földrajzi területen és adott idıtartamra - amennyiben az oltalom tárgya világszínten új, és az oltalmi kérelem formailag a jogszabályoknak megfelelı, és a megfelelı díjakat megfizetik . Egy adott országban tett nemzeti bejelentés elsıbbségét fél éven belül kihasználva, a nemzetközi egyezményeken (Hágai Megállapodás) keresztül igényelhetı oltalom más országokra, illetve Magyarországra érvényes jog szerezhetı az EU közösségi mintaoltalm kérelemmel.




A Gondnokság szempontjából akkor válhatnak érdekessé ezek az utóbbi iparjogi

kategóriák, ha valamelyik pártfogolt fajta, fajta-jelölt gondozásához vagy üzemszerő szaporításához, kiszereléséhez, csomagolásához új eljárás, új eszköz, új mód kerül kifejlesztésre. Ilyenkor érdemes felhívni a fejlesztö figyelmét arra, hogy ellenıriznie szükséges, a megoldás valóban új-e, fıként nem sérti-e más oltalmát ; továbbá meg kell gondolnia, hogy a bemutatás vagy nyilvános gyakorlatbavétel elıtt nem érné-e meg szabadalomként , használati vagy formatervezési mintaként bejelenteni az új megoldást, hogy néhány évig kizárólagos joga maradjon a hasznosítására . Ez közvetetten az érintett fajtát is védheti, illetve jövedelemforrás lehet a technológiák piacán.

Szerzıi jogok A szerzıi jogról szóló 1999.évi LXXVI. törvény (Szjt) szerint szerzıi jogi oltalma keletkezik annak, aki a tudomány, vagy a mővészetek bármely területén egyéni, eredeti jelleggel rendelkezı mővet (szerzıi alkotást) hoz létre, továbbá - többek között – szerzıi jogi oltalom jár a szoftverek és adatbázisok elıállítóinak; de nem tartozik a Szjt. hatálya alá valamely elv, ötlet, elgondolás, mőködési módszer . Az Szjt-ben nincs a mővek elsıbbségét regisztráló és garantáló jogintézmény, de jogvita esetén bírósági eljárásban bizonyítékul szolgál , ha a Magyar Szabadalmi Hivatalnál a szerzık a mő önkéntes mőnyilvántartásba vételét kérték, illetve bejegyzett jogkezelı szervezetnél vagy közjegyzınél letétbe helyezték.


A fentieknek megfelelıen, a Gondnokság ötlete, kidolgozandó struktúrája és mőködtetési

terve nem állhat szerzıi jogi oltalom alatt az esetleges utánzással szemben, de mőködési elvét tekintve nem is eshetünk az utánzás hibájába.

3

Viszont a mőködést megalapozó tudományos értekezések, adatbázisok, kiadványok , egy esetleges konferencia elıadásai és anyagai mind a szerzıi jog hatályába tartoznak, mások általi publikálásuk vagy egyéb felhasználásuk csak a szerzık, illetve a megrendelı Gondnokság engedélyével jogszerő.

Miért fontosak ezek az ismeretek, milyen hatással vannak a vállalkozások konkrét piaci helyzetére? A különbözı oltalmi formák ismerete, megismertetése és tudatos alkalmazása fontos, mert -

a kiválasztott jogintézmény oltalmának megszerzése, meghatározott területen és idıre kizárólagos jogot és így üzleti értéket jelent a jogosult számára, aminek segítségével növelheti termelését, elısegítheti az értékesítést, s ily módon erısítheti piaci pozícióit;

-

jogainak megsértése esetén hatósági segédlettel léphet fel a jogosulatlan használó (bitorló, fajtakalóz) ellen és a jogszabályokban meghatározott igényeit érvényesítheti bírósági eljárásban;

-

informálódhat a konkurrencia helyzetérıl;

-

elkerülheti a mások érvényes jogaiba való ütközést, és annak következményeit;

-

esetleg nem kezd már létezı, oltalmazott megoldás saját fejlesztésébe, ami jelentıs idı és költségráfordítással és veszteséggel járhatna.

II.

NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM

A növényfajta-oltalom általános nemzetközi elvei: UPOV Az új nemesítéső növények oltalmának feltételeit , tartalmát és az oltalomra irányuló eljárás fıbb követelményeit a Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Egyezmény (UPOV) határozza meg, a részleteit regionális és nemzeti jogszabályok. Az egyre több nemzetet érintı egyezmény az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) kezdeményezésére 1961 óta létezik; tartalmát 1972-ben, 1978-ban és 1991-ben korszerősítették, hogy elfogadható és alkalmazható legyen további államok és államtársulások számára is. Az UPOV-tagállamokban növényfajta-oltalom tárgya lehet általában bármely fajhoz tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közti hibrideket is. Egyes tagállamokban átmenetileg elıfordulhatnak kizárások .

4

A bejelentı lehet bármely UPOV-tagállam területén lakó vagy székhellyel rendelkezı személy vagy cég – a nemzetivel egyenlı elbánással - és a bejelentésében igényelheti más tagállamban, 12 hónapnál nem régebben tett bejelentésének elsıbbségét . A növényfajta-oltalom elsısorban a nemesítıt vagy jogutódját illeti meg. Nemesítı az a természetes személy, aki a növényfajtát hagyományos módon nemesítéssel hozta létre, vagy aki a természetben elıforduló, általa vagy más által felfedezett fajtából fejlesztett ki egy új fajtát. Ha a bejelentı nem a nemesítı, a jogutódlás módját dokumentummal kell igazolni. Ha a nemesítés szolgálati jogviszonyban történt, a fajtaoltalomra való jogot az adott tagállam nemzeti jogszabálya szabja meg – általában a bejelentés joga jogutódként elsıdlegesen a munkáltatóé, de a nemesítıt a használat alapján díjazás illeti meg. Egy fajta oltalmazható, ha új, más közismert fajtáktól megkülönböztethetı, egynemő és állandó; továbbá azonosításra alkalmas fajtanévvel látták el; valamint a bejelentés alakisága megfelelı és befizették a nemzeti ( vagy regionális) jogszabályokban elıírt díjakat.. Az UPOV értelmében új a fajta, ha a nemesítı vagy jogutódja tudtával és beleegyezésével hasznosítás céljából a fajta szaporítóanyagát vagy terményét nem adta el, vagy azzal más módon nem rendelkezett – belföldön a elsıbbségi napot megelızı egy évnél korábban, külföldön szılı és fa esetén az elsıbbségi napot megelızı hat évnél , más növények esetében négy évnél korábban A megkülönböztethetıség , egynemőség és állandóság vizsgálatát nemzetközi kritériumok alapján végzett kísérleti vizsgálattal (DUS-vizsgálat) kell igazolni , amit államilag kijelölt vagy elismert szervezetnek kell végeznie . ( Itt közismert fajta az, amelynek termesztése elterjedt, vagy összehasonlító fajtagyőjteményben szerepel, vagy közleményben pontosan leírták ) Az UPOV értelmében megfelelı a fajtanév, ha azonos vagy rokon fajjhoz tartozó korábbi elsıbbségő fajtanévvel nem összetéveszthetı; használata más korábban szerzett jogát nem sérti; nem megtévesztó a növényfajta értékének, azonosságának, jellemzıjének, vagy a nemesítı azonosságának tekintetében; nem csupán számjegyekbıl áll (kivéve, ha ez az adott fajra szokásos); használata az adott állam nyelvén közrendbe nem ütközik. Az ütközések elkerülésére az egyes UPOV –tagállamoknál fajtalistára vett vagy oltalomra bejelentett fajták neveit közös, kutatható adatbázisba győjtik össze (UPOV-ROM) Az egyezmény szerinti fajtaoltalom hossza a megadástól számítva szılık és fák esetében huszonöt év , egyéb növényfajtákra husz év, legalább. A tagállamokban nyilvános lajstromot kell vezetni az érvényben lévı jogok nyilvántartására. Egyes tagállamokban szedhetnek díjat a fajtaoltalom fenntartására . Az oltalom idıtartama alatt a jogosult köteles gondoskodni a fajta biológiai fenntartásáról. A fajtaoltalom ideje alatt a jogosult (tulajdonos) kizárólagos hasznosítási joggal rendelkezik, ezért bárki ellen felléphet, aki engedélye nélkül az oltalmazott fajta szaporítóanyagát elıállítja vagy

5

többszörözi, szaporítás céljából elıkészíti, forgalomba hozatalra ajánlja vagy forgalmazza, exportálja, inportálja, raktározza. Olyan államba átvinni a fajta szaporítóanyagként használható növényrészeit és terményeit, ahol nincs oltalma, csak a fajtatulajdonos tudtával és beleegyezésével szabad. Az oltalom kihat a lényegében származtatott fajtákra és a szaporítóanyag jogosulatlan használatából származó termékre ( pl vágott virág), terményre (pl gyümölcs), illetve az ilyen terménybıl közvetlenül elıállított termékre ( pl oltalmazott búza-fajta lisztje, kenyere). A kizárólagos jog nem terjed ki a magán cselekményekre, kísérleti- és oktatási célú felhasználásra, tovább nemesítésre (ha csak egyszeri kiindulóanyagként használják a fajtát), és egyes szántóföldi fajták esetén az u.n. farmer-privilégiumra. A fajtaoltalom tulajdonosa a jogosulatlan használat ellen az adott állam jogszabályainak megfelelıen léphet fel. Az oltalmazott fajtát lehetıleg minden UPOV-tagállamban ugyanazon a néven kell nevezni, és a fajtával kapcsolatos minden cselekménynél felismerhetıen fel kell tüntetni a fajtanevet, akkor is, ha a fajtához védjegyet kapcsolnak.

A fenti minimumfeltételekhez képest az egyes tagállamokban a bejelentés alakisága, a képviselet kérdése, a lajtromozási eljárás szabályai és az oltalom maximális ideje, valamint a nyilvántartás és fajta-leírások nyilvánossá tételének módja és a jogérvényesítés eszközei regionális egyezmények és nemzeti jogszabályok által meghatározottak . Az UPOV hivatalos www.upov.int honlapján elvileg utána lehet nézni , mely államok és államalakulatok tagok, az adott tagállamban mely hivatal végzi az eljárást és mely fajták vannak kizárva az oltalomból .Közvetlen linkekkel a tagok illetékes szervei és a vonatkozó nemzeti jogszabályok is elérhetıek, de ezek az internetrıl szerezhetı információk idegen nyelvőek, nem mindig naprakészek, és nehezen ellenırizhetıek . Gyakorlatilag az UPOV honlapján és konkrét regionális vagy nemzeti hivatalok honlapján való tájékozódás csak kiegészítheti a helyismerettel rendelkezı szakembertıl kapható tájékoztatást, hiszen külföldinek a képviselet általában kötelezı




Mivel a Gondnokság fajtákat és fajta-jelölteket egyaránt felkutat és értékel, segíteni tud és

javaslatot adhat a nemesítınek, érdemes-e a fajtáját valamilyen jogi eszközzel védenie, érdemes-e fajtaoltalmat kezdeményeznie, szükség lenne-e kereskedelmi névre . - Az adatbázisba kerülöknek megvizsgálható az oltalomképessége, kutatható a javasolt fajtaneve, és rendelkezésre állnak a hazai vagy közösségi oltalmi kérelem blankettái. - Az adatbázisban feltétlenül érdemes nyilvántartani, ha a fajta valahol oltalom alatt áll, adott esetben meg kell különböztetni a fajtanevet és esetleges védjegyet .

6

- A Gondnokság végleges modelljében lehetıséget kell találni a legígéretesebb fajták fajtaoltalmi bejelentésének gyakorlati ( és esetleg pénzügyi) támogatására - Érdemes vigyázni arra, hogy a nem hasznosított fajtáknál a nemesítı akaratán kívül az adatbázis bizonyos részei ne legyenek nyilvánosak - egyrészt az egyes nemesítıi programok védelmében, másrészt , hogy egy nem UPOV-szemlélető oltalmi igénynél ne rontsuk el az újdonságot. (pl USA oltalom érdekében )

Magyarországi növényfajta-oltalom Magyarországon 1969 óta van lehetıség az új fajták védelmére, 2002-ig a szabadalmi redszerbe illeszkedıen (növényfajtára irányuló szabadalomként), azóta az 1991évi UPOV-val harmonizáló növényfajta-oltalomként. A fajtaoltalom és az oltalmazott fajták lajstroma nem összetévesztendı az állami fajtaelismerés és a mezıgazdasághoz kapcsolódó szakigazgatási szervek által vezetett nemzeti fajtalisták rendszerével : elıbbi vagyonértékő, kizárólagos hasznosítási jogot garantál, utóbbi önmagában vagyoni jogot nem keletkeztet, viszont egyes fajoknál a köztermesztésbe vétel vagy forgalmazás feltétele.

A fajtaoltalmi kérelmek befogadását és elbírálását a Magyar Szabadalmi Hivatal végzi, az oltalom jelenlegi formáját és az eljárási rendet az EU Tanácsa által kiadott 2100/94/EK számú közösségi fajtaoltalmi rendelettel összhangban a 2002.évi XXXIX. törvénnyel módosított 1995.évi XXXIII.törvény(Szt) ötödik része, valamint a 20/2002(XII.12)IM rendelet határozza meg.. A hivatal nemesítınek azt a személyt tekinti, akit a bejelentésben megjelöltek - mindaddig, amíg ezt bírósági végzés meg nem változtatja. A fajta UPOV szerinti újdonságát a hivatal a bejelentı nyilatkozata alapján vélelmezi, amíg ellenkezı észrevétel nincs . A javasolt fajtanév megfelelıségét a hivatal többek között az UPOV-ROM adatbázisban és a védjegy adatbázisokban való kutatással is ellenırzi. A kísérleti vizsgálatot arra államilag felhatalmazott szervnek kell végeznie, hazai viszonylatban ezt a fajta-jelölt tulajdonosának megrendelésére és költségére az FVM Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatala (MgSzH, régebben OMMI) végzi, de viszonosság esetén elfogadtadható külföldi akreditált hatóság által végzett DUS-vizsgálat eredménye is. Meg kell jegyeznünk, hogy a DUS-vizsgálat eredménye elvileg bármilyen öreg lehet – ha a fajtát semmilyen módon nem hasznosították belföldön 1 évnél, külföldön 4 ill. hat évnél régebben, a fajta oltalomképes lehet. Az érvényes bejelentési nap a hivatalba érkezés napja, ha a bejelentés tartalmazza az oltalmi igényt, a bejelentı adatait, nemesítı adatait, ideiglenes fajtanevet, magyar és latin fajnevet ,

7

ideiglenes leírást, képet - szükség esetén elsıbbségi igényt, képviseleti meghatalmazást . Pótlólag mielıbb benyújtandó az újdonsági nyilatkozat, esetleges jogutódlási irat . Ha a bejelentés teljes, a bejelentés alapadatait és a fajtanevet nyilvánosságra hozzák (leközlik a hivatal havonta megjelenı szakközlönyében és bekerülnek a nyilvános adatbázisba) majd 18 hónap után közzéteszik azokat (a közlönyben és honlapon). A közzététel után bárki észrevételt tehet a fajta újdonságára, javasolt fajtanevére, esetleg a bejelentési jogosultságra vonatkozóan, észrevételét az érdemi eljárásban a hivatal mérlegeli. A közzétételtıl a fajta ideiglenes oltalmat élvez, és rá fenntarási díjat kell fizetni. A kísérleti vizsgálat eredményét 4éven belül be kell nyújtani – lehetıleg a vizsgálati szerv és az MSzH közti hivatalos úton, vagy hivatalos együttmőködésben nem álló külföldi hatóság vizsgálata esetén annak kísérılevélbe foglalt engedélyezı nyilatkozatával együtt. Az vizsgálat jegyzıkönyvének lezárása, illetve az érdemi vizsgálat lezárulta elıtt , kellı indokkal még lehetıség van a javasolt fajtanév megváltoztatására, késıbb csak törlési eljárás keretében. Kedvezı DUS-eredmények benyújtása és megfelelı fajtanév esetén az oltalom megadásra kerülhet. , a fajtanevet lajstromozzák, a fajta lajstromszámot kap és okiratot bocsátanak ki. Az oltalom idıtartama szılıre és fára legfeljebb 30év, egyéb fajtára legfeljebb 25év, de a fajtaoltalom fenntartására az MSzH-nak évenként díjat kell fizetni, és biztosítania kell a a biológiai fajtafenntartást is . Az oltalom megszünhet díjfizetés hiányában, lemondással vagy megsemmisítés okán is. A 2002-ben érvényben lévı növény-szabadalmi kérelmek és lajstromozott oltalmak alapján a fenti fajtaoltalommal azonos tartalmú és tartamú jogosultság áll fenn, azonos fenntartási feltételekkel. A növényfajta-oltalom lajstromba bejegyzett jogosultja (tulajdonosa) vagyon értékő jogot szerez, amely megterhelhetı, átruházható, hasznosítási szerzıdés alapja lehet. A jogosultnak kizárólagos joga van a fajta és szaporítóanyaga hasznosítása felett rendelkezni. Aki a növényfajta szaporítóanyagát jogosulatlanul használja, a növényfajta-oltalom bitorlását (jogosulatlan fajtahasználatot, fajtakalózkodást ) követ el. A sértett jogosult követelheti: - a bitorlás bírósági megállapítását - a bitorlás abbahagyását és eltiltást a további jogsértéstıl; - a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett áruk forgalomba kerülésének megállítására (2003.évi CII.törvény alapján) - a bitorlásra használt eszközök és érintett termékek lefoglalását, elkobzását - a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlásban érintett résztvevıkrıl - a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését; - a bitorló nyilvános nyilatkozattétellel adjon elégtételt - a bitorló fizessen kártérítést Magyarországon a bitorlás (fajtakalózkodás) büntetıjogi kategória, tehát az eljárás a

8

vagyoni következmények mellett akár szabadságvesztéssel is járhat. Az oltalom státusát illetı ügyekben ( lajstromozás, jogutódlás és hasznosítás nyilvántartása, hatályon kívül helyezés és felélesztés; megsemmisítés, megszőnés és újra érvénybe helyezés megállapítása, fajtanév törlése ) az eljárást az MSzH folytatja le; hasznosítási szerzıdések díjvitáiban , a nemesítı személyét illetı jogviták és bitorlási keresetek elbírálására nem illetékes . Az MszH érdemi határozatai elleni megváltoztatási kérelmet , valamint bitorlási keresetet csak a Fıvárosi Bíróságnál lehet benyújtani.

Magyarországra érvényes oltalmat nemcsak a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett nemzeti bejelentéssel, hanem az európai Közösségi Növényfajta Hivatalnál (CPVO) tett közösségi kérelemmel is lehet szerezni. (regionális oltalom) A közösségi oltalomról szóló 2100/94/EK rendelet 92.cikk(1)és (2) bekezdése miatt ameddig érvényes közösségi oltalommal rendelkezik egy növényfajta, addig a nemzeti oltalom hatálytalan. A megadott és hatálytalanított nemzeti növényfajta-oltalom „alvó” szakaszában fenntartási díjat nem kell fizetni; a jog a közösségi oltalomi megszőnése esetén az oltalmi idı lejárta elıtt feléleszthetı, a kiesı idıre való díjfizetés nélkül.

A magyar fajtaoltalom költségei: A Magyar Szabadalmi Hivatalnak fizetendı eljárási díjakat a 19/2005.(IV.12.)GKM rendelet szabályozza. A fajta-oltalmi bejelentési díj 32 000Ft , ha a nemesítı a bejelentı, akkor általában ennek negyede ; ha a fajta szılı vagy fás szárú, az elızıek fele . ( Szociálisan indokolható esetben, a bejelentéshez csatolt kérelemmel és igazolásokkal a megfizetésére a hivatal elnöke másfél - négy év halasztás adhat.) A Magyarországon végeztetett kísérleti vizsgálat díjtételei a nemzetközi vizsgálatok díjtételeihez képest jóval kedvezıbbek. A 122/2005.(XII.26.)FVM rendelet alapján, tájékoztatólag : bejelentés nyilvántartásba vétele 31 200Ft /fajta-jelölt ; DUS-vizsgálat díja dísznövényekre 48 800Ft/ év (fás szárú disznövényre 1vagy2 év kell) ; DUS- jelentés készítése és átadása MSzH számára: 12 500Ft.. A fajtaoltalmi bejelentésnek és az oltalomnak a fenntartására a közzétételtıl kell évdíjat fizetni, ami 1-10.évig 53400Ft /év, 11.évtıl 106 800Ft/év . A nemesítı-bejelentı a fenntartási díjak felét kell fizesse; szılıre vagy fás szárú fajtára az elsı 10 évben a fele, további évekre háromnegyede esedékes . Az adatváltozások, képviselet-váltás bejelentése díjmentes; új tulajdonos vagy hasznosító bejegyzése a Fajtaoltalmi Lajstromba általában 15 000Ft megfizetése mellett kérhetı. EU-s lakóhellyel vagy telephellyel rendelkezı bejelentı nem köteles hivatásos képviselıt megbízni a hivatal elıtti eljárásban , így képviseleti költség nem feltétlenül keletkezik.

9

Tehát ha fás szárú dísznövényt jelent be a nemesítı, akkor a jelenlegi díjrendelet szerint annak bejelentéskor 4 000Ft az illetéke ; évdíjköltség másfél év múlva 26 700Ft, majd 8 évig évente 13 350Ft, késıbb 40 500Ft; a DUS-vizsgálatot fajtától függıen 100000-150000Ft-ból tudja elvégeztetni.

EU közösségi fajtaoltalom Közösségi növényfajta-oltalommal egy kérelem benyújtásával az összes közösségi tagállamra érvényes jogot lehet serezni. Benyújtható az angersi székhelyő Közösségi Növényfajta Hivatalnál közvetlen, vagy valamelyik Nemzeti Kirendeltségénél. Magyarországi bejelentı személy képviselheti magát, vagy megbízhat EU-ban honos hivatásos képviselıt (jogkezelı céget, ügyvédet, szabadalmi ügyvivıt) ; Magyarországi cég köteles megadni a cégszerő képviselıjét, és eljárási képviselıként vagy egy alkalmazottját, vagy egy EU-ban honos hivatásos képviselıt megnevezni. A fajtaoltalmi eljárás lényegét tekintve UPOV-nak megfelelı, a magyar eljáráshoz képest egyes feltételekben szigorúbb: - nem kapható bejelentési nap, ha a bejelentésben beadott papírok alapján a nemesítı és bejelentı közti viszony nem kellıen tisztázott, vagy nem egyidejően dokumentált a jogutódlás. - a fajta ujdonságát nem külön nyilatkozattal, hanem az esetleges hasznosítások pontos dátumával kell dokumentálni. - a CPVO fenntartja a döntési jogot, hogy a bejelentéskor már megkezdett DUS-vizsgálatot elfogadja-e, vagy nem. Elıfordul, hogy EU- tagállamban végzett vizsgálati eredményt sem vesznek át , ha a kibocsátó vizsgáló szerv a tagállamok és vizsgálóhelyek közti közösségi munkamegosztásban arra a fajtára nem kijelölt. (PL búza-fajta frissen befejezıdött szlovákiai DUS-vizsgálatot nem vettek át 2007 ıszén) más esetben EU-n kivüli DUS-dokumentumot is elfogadnak (pl újzélandi magnólia-fajták); továbbá DUS- dokumentumot kizárólag hivatalközi átadással vesznek figyelembe, egységes díjkötelezettség mellett. - ha a CPVO által kijelölt határidı munkaszüneti napra esik, akkor a teljesítésnek a határidı lejárta elıtti munkanapon be kell érkeznie a hivatalhoz - míg az MSzH magyar oltalmi ügyekben elfogadja a határidı utáni elsı munkanapon való beérkezést, adott esetben akkori postai feladást is . - az oltalmi idı szılıkre, fákra és burgonyákra 30, egyéb fajtákra 25 év - Fontos különbség a magyar gyakorlathoz képest, hogy a jogokról való lemondás csak az addig az idıpontig esedékessé nem vált díjak megfizetése alól mentesít - tehát a fajta oltalmáról lemondani a következı oltalmi év kezdınapja elıtt, vizsgálatból a fajtát kivonni a következı

10

vizsgálati periódus kezdınapja elıtt érdemes , máskülönben az esedékessé vált díjakat meg

kell fizetni. EU-s oltalmi költségek A közösségi fajtaoltalmi bejelentés illetéke 900,euro (~ 225 000,Ft ), melyet a bejelentéssel közel egyidıben kell a Közösségi Fajtahivatal számlájára átutalni. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatalon keresztül nyújtják be a kérelmet, akkor az MSZH részére 10 700Ft továbbítási díjat kell befizetni. Ha a bejelentı magyar fajtaoltalmi bejelentés elsıbbségét igényli, a hitelesített elsıbbségi iratot az MSzH az oldalak számától függıen 3500-6000,Ft hitelesítési díj ellenében állítja ki. Ha sikerül máshol elvégzett DUS –vizsgálatot elfogadtatni, úgy az eredmények átvétele miatt esedékes 240,euro ( ~60 000Ft ) díj fizetésére felszólítást küld a CPVO. Ha a CPVO saját kísérleti vizsgálatot rendel el, akkor annak idıtartama és ára a fajta-jelölt besorolásától függ; a vizsgálati díj periódusonként 1105-2380,euro (276 000- 595 000Ft). Kedvezıen záródott DUS-vizsgálat esetén, a megadástól kell évi 200,euro (~50 000,Ft) fenntartási díjra számítani, amire a CPVO mindig felszólítást küld. Fellebbezés, vagy megsemmisítési kérelem díja általában 1500,euro . A hivatalos nyilvántartás alapadataiban eszközölt minden változtatás (jogosult nevének, címének változása, képviselıi megbízás visszavonása) 100,euro illeték-kötezettséggel jár. A CPVO kérésre hitelesített másolatokat általában min. 20euro megfizetése után bocsát ki.

Mivel EU-n belüli székhellyel vagy lakóhellyel rendelkezı bejelentınek nem kötelezı hivatásos képviselıt megbíznia, így képviseleti költség nem feltétlenül keletkezik . Hazai székhelyő hivatásos képviselı igénybevétele esetén tiszteletdíja a körülményektıl és szolgáltatástól függıen az eljárás egészére 50 000-200 000Ft; a díjközvetítés tarifája 15-50% között mozog. EU-n belüli székhelyő, külföldi hivatásos képviselet tiszteletdíja általában a bejelentésnél 300-600,euro, késıbbi lépésekre általában aktusonként 50-300,euro; díjközvetítésre 15-30% közötti; komplex jogkezelés esetén egyedi ,esetleg megelılegezett. Magyar elsıbbséggel tett, azonos tulajdonban maradó, hivatalos képviselı segítségével tett közösségi fajtaoltalmi bejelentés finanszírozására adott esetben jelentıs pályázati támogatás igényelhetı a GKM „Magyar találmányok külföldi oltalomszerzését támogató pályázat” keretein belül – ennek pontos feltételei éppen átalakulóban vannak, az aktuális információk a www.nkth.gov.hu honlapon keresztül érhetık el..

USA - beli oltalmi lehetıségek

11

Az USA hatalmas piac dísznövények számára, amelyre a tengerentúlról gyakorlatilag csak oltalmazott vagy oltalomra bejelenthetı fajtákat érdemes értékesíteni. Jogrendszerében valójában háromféle oltalmi forma fordul elı növények számára, és ezek különböznek az illetéles hivatal, eljárás, újdonság-fogalom, oltalmi idı és oltalom terjedelme szempontjából : -

PVP(Plant Variety Protection) : az 1991-es UPOV-egyezmény szerinti növényfajta-

oltalmat csak generativ úton (maggal) szaporított vagy gumós fajtákra lehet kérni, a Mezıgazdasági Minisztérium(USDA) Fajtaoltalmi Hivatalánál (PVPO) benyújtott kérelemmel; -

PP (Plant-Patent Protection) :

az USA Szabadalmi és Védjegyhivatalánál (USPTO)

lehet igényelni , csak vegetatív úton szaporítható, nem gumós új növényfajtákra; -

UP (Utility Patent Protection) :

ugyanazon USPTO-nál igényelhetı általános

szabadalmi oltalmi forma, aminek a tárgya lehet bármely módon reprodukálható új növény vagy növényi rész; vagy új növény, oltalmazandó elıállításával együtt, vagy új növény, oltalmazandó ipari feldolgozásával együtt.

Az utóbbi két oltalmi forma nem az UPOV szerinti, hanem inkább szabadalmi jellegő oltalom, melyekben csak a nemesítı lehet bejelentı, és külföldi bejelentı csak a USPTO-nál regisztrált hivatásos képviselı által tud kérelmet benyújtani.

PVP-kérelem: Az 1991-es UPOV tartalmának megfelelı feltételekkel szerezhetı, és az oltalom köre és hossza is harmonizált. Helyi képviselet kötelezı. A fajta új, ha az USA-n belül 1 évnél régebben nem hasznosították, egyéb UPOV-államban 6 illetve 4 évnél régebben ; továbbá kérhetı más UPOV-állambeli bejelentés 12 hónapnál nem öregebb elsıbbsége. A fajtát kísérleti vizsgálata után regisztrálják . Hivatali költségei, az USDA / PVPO honlapja alapján:: 518,USD bejelentési díj; 3864,USD kutatási díj és kísérleti vizsgálati költségtérítés; 768,USD megadási díj, amelyek együtt ~927 000Ft . Fenntartási díj nincs . A honlapi információk szerint csak helyi, de nem feltétlenül hivatásos képviselet kötelezı, tehát akár a kinti fajtafenntartó vagy licencia- partner is képviselhet, ezért ez a költségtényezı alacsonyabb lehet, mint az amerikai egyéb jogi eljárások esetében. Az UPOV-adatbázis szerint kb fele annyi fajtaoltalom(PVP) él, mint növény-szabadalom (PP). Az on-line kutatható PVP-adatbázisban nincs nyoma, hogy magyar bejelentı elıfordult volna.

12

UP-kérelem Az „Utility Patent Protection” általános szabadalmi oltalmi forma, ami a bejelentéskori abszolút újdonságot tételez fel, viszonylag bonyolult leírási formát, és hosszú, drága eljárást igényel . Az oltalom terjedelmét, és így az új növény felhasználását is a bejelentésben megfogalmazandó és a hivatali engedélyezésen átesett igénypontok határozzák meg,ezért az a növényfajta hasznosításánál szélesebb is lehet . Más országbeli , hasonló tartalmú bejelentés elsıbbsége igényelhetı. Az oltalom a lajstromozással kezdıdik és maximális tartama a beadástól vett 20 év . A megadástól bizonyos idın belül igazolni kell a szabadalmi hasznosítás megkezdését , és 3éves idıszakonként díjat kell fizetni az oltalom fenntartására. Az oltalomszerzés költsége – mint az egyéb amerikai szabadalmaké - másfél millió Ft körüli .

PP-kérelem (Plant -Patent): A „Plant Patent protection” azaz növényfajta-szabadalom vegetatívan szaporítható új fajták esetére általánosan elterjedt: az UPSTO adatbázis szerint 7069 bejelentést tettek, abból összesen 4 (négy) magyar eredető : Retkes József 3 oxalisa és Németh Jenı tujája. A növény-szabadalom szemszögébıl az a fajta számít újnak és oltalmazhatónak, amely a bejelentési vagy elsıbbségi napja elıtt 1évnél régebben nem vált ismertté, bárhol a világon. Ismertté válásnak számít, pl ha kereskedelmi forgalomba került ; kiállításon szerepelt ; összehasonlító fajtagyőjtenényben megtalálható; hivatalos fajtajegyzékben felsorolták; azonosítható fényképpel bárhol, akár interneten is közzétették ; botanikai leírása hozzáférhetıvé, kutathatóvá vált ; más állambeli oltalmazási eljárás során meghirdették; vagy másik, ismertté vált fajta nemesítésére tudatosan felhasználták. Lehet igényelni a más államban tett, 12 hónapnál nem öregebb bejelentés elsıbbségét . nem csak UPOV-tagállamokból, hanem a WIPO minden tagállamából. A növényfajta-szabadalom bejelentési kérelemhez leírást kell csatolni, amelyben az új fajta eredetét és botanikai jellemzését, valamint a javasolt fajtanevet kell megadni , jellemzı fotókat , különbözı jognyilatkozatokat és a bejelentési illeték befizetési igazolását mellékelve. Kísérleti vizsgálat nincs. A 9-15 hónap mulva a hivatal által kijelölt vizsgáló a bejelentést formailag és tartalmilag átvizsgálja, szükség esetén hiánypótlásra vagy korrekciókra szólít fel. A bejelentési naptól számított 18.hónapban a kérelmet az USPTO honlapján hivatalosan közzéteszik, bizonyos idın belül lehetıség van külsı észrevétel benyújtására . Ha a bejelentés és leírás minden szempontból megfelel, megadási illetéket kell fizetni, a fajta lajstromszámot kap, és az illeték befutásához képest 6 hónap múlva értesítenek a növényszabadalom életbe lépésérıl. Az oltalom a megadástól érvényesíthetı, és a bejelentéstıl számított 20 évig tart, fenntartási díjat nem kell fizetni.

13

A bejelentések állása és a regisztrált fajta-szabadalmak kutathatók a www.uspto.gov
Search
Patents
Published Applications és
Issued Patents

oldalakon, fajtanév,

bejelentési adatok, vagy lajstromszám alapján. PP-bejelentésnél hivatali költségként mindenképpen kell számitani 660,USD bejelentési- és 1 100,USD megadási illetékre. Emellett minden kiegészítı cselekménynek (az esetleges elsıbbség érvényesítésének, egy szükségessé váló fajtanév-módosítás bejelentésének, valamint a felszólításra végzett leírás-korrekcióknak ) vannak kisebb, 80-150 USD nagyságú módosítási illetékei. Fenntartási költsége a Plant-Patentnek nincs. Az USPTO elıtti eljárásnak jelentıs költségtényezıje az amerikai képviseleti díj, ami a megbízott hivatásos képviselı óradíjától, a tennivalóktól, postai küldeményeinek számától függıen 750 –2000 USD is lehet . Költségnövelı, hogy a képviselınek a leírás elkészítéséhez általában precízen fordított amerikaiangol nyelvő írásos dokumentumokat kell kapnia. Öszegezve tehát, vegetatívan szaporított fajtánál az USA-beli oltalom megszerzésére 2500-4000,USD (átszámítva

450 000 - 720 000 Ft) költséggel kell számolni, a fordítási- és

kapcsolattartási költségektıl eltekintve. A költségeket , jogérvényesítési lehetıségeket és a távolságot figyelembe véve: USA-beli oltalmat akkor érdemes kezdeményezni, ha helyismerettel rendelkezı, biztos és megbízható szerzıdéses partnerek vannak – ugyanakkor gyors döntés kell róla,hiszen az újdonsági kritérium szigorúsága miatt az elsı nyilvános megjelenéshez képest 1 éven belül kell lépni..

III.Védjegyoltalmi lehetıségek A védjegyeztetett megjelölés lehet szó, szóösszetétel, beleértve személyneveket vagy jelmondatokat; lehet bető, szám, ábra, kép, szín, színösszetétel, hang-vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat és ezek kombinációja - ha kellı megkülönböztetı jellege van, és nem áll fenn lajstromozásával szemben feltétlen vagy viszonylagos kizáró ok. Az oltalmat konkrétan felsorolt áruk vagy szolgáltatások körére lehet igényelni, melyet a bejelentéshez benyújtott árujegyzékben kell felsorolni, lehetıleg a nemzetközi egyezménynek ( Nizzai Osztályozási Rendszer) megfelelı áruosztályi besorolással együtt. Egyes államok szabályozása szerint a már bejegyzett védjegyhez való hasonlóság eleve megakadályozza a bejegyzést , más államoknál - ilyen a magyar és EU közösségi védjegy szabályozás is – a lajstromozási eljárás során lehetıség van arra, hogy a korábbi elsıbbségő regisztrált jogok tulajdonosai a védjegy bejegyzése ellen felszólaljanak.

14

Magyarországra érvényes oltalmat a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett nemzeti bejelentéssel ; az Európai Unió Belsı Piaci Harmonizációs Hivatalnál (OHIM) tett közösségi kérelemmel , továbbá máshol lajstromozott védjegynek a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és Jegyzıkönyv alapján a WIPO Nemzetközi Irodán keresztül tett nemzetközi kiterjesztésével .

Árujelzık típusai A hagyományos áruvédjegyek és szolgáltatási védjegyek esetén a jogosult jogot szerez arra, hogy saját árujára, szolgáltatására a megjelölést adott földrajzi területen használja, annak használatára másnak engedélyt adjon, továbbá meg tudja akadályozni, hogy más az övével összetéveszthetı megjelölést bejegyeztessen vagy elkezdjen használni, az övével hasonló tárgyban, ugyanazon a területen. Oltalmazott fajta neve

Az együttes védjegy olyan megjelölés, amellyel valamely egyesülés, társadalmi szervezet vagy köztestület saját tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg - a védjeggyel megjelölt áruk vagy szolgáltatások minısége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján. A kezdeményezı szervezet maga a védjegyet nem használhatja, de ellenırzi a tagok védjegyhasználatát, a bejelentéshez alkotott szabályzatnak megfelelıen . (pl: CBA )

A tanusító védjegy olyan megjelölés, amely meghatározott minıségő vagy egyéb jellemzıjő árukat és szolgáltatásokat azzal különböztet meg másikaktól, hogy e minıségi jellemzıjüket tanúsítja. Maga a jogosult a tanúsító védjegyet saját tevékenségi körében nem használhatja, másoknak engedélyezi azonban annak használatát az elıírt jellemzıknek megfelelı árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, miközben az ellenırzést biztosítja, a bejelentéshez benyújtott szabályzat alapján.(pl: kiváló áruk foruma; eredeti magyar szürkemarha termék) Sima védjegy nem kelthet olyan látszatot, mintha tanúsító védjegy lenne – különben félrevezetı jellege miatt, abszolút lajstromozást gátló okra hivatkozva elutasítják

A földrajzi árujelzı speciális megjelölés, amelyet a forgalomban a bizonyos hagyománnyal rendelkezı termékek földrajzi eredetének azonosítására használnak . (Szegedi paprika, tarpai torma, gyulai kolbász , makói hagyma, hortobágyi kamilla ) Regisztrált oltalma kérhetı az MSzHn keresztül, és nemzetközi kiterjesztése is lehetséges. Az 1997.évi XI.törvény 107.§ és a 16/2004. (IV.27.) IM rendelet szerint a bejelentéséhez pontos földrajzi behatárolás, terméklista és technológiai leírás szükséges. Bármely az adott földrajzi területen , az adott termékcsoportot termelı-feldolgozó személy, cég, vagy termelıi csoport is a

15

bejelentı, a megjelölést használhatja és az oltalmat mindenki élvezi, aki az adott területen, az adott technilógia szerint, a termékjegyzékben szereplı cikket állít elı – viszont bárki más eltiltható azonos vagy hasonló megnevezés használatától. E speciális árujelzı miatt egyéb védjegyben földrajzi név csak úgy alkalmazható, hogy az véletlenül se kelthesse földrajzi árujelzı látszatát – különben félrevezetı jellege miatt, abszolút lajstromozást gátló okra hivatkozva elutasíthatják

MSzH-nál tett nemzeti bejelentés A magyar védjegylajstromozási eljárás a többszörösen módosított 1997.évi XI.törvény (Vt.) szerint folyik; a általában 6-16hónapig tart ; az oltalom a bejelentési naptól számított 10 évre szerezhetı, és 10 évenkénti díjfizetéssel bárhányszor megújítható. A bejelentett megjelölések és megadott védjegyek kutathatók az MSzH honlapján elérhetı ingyenes PIPACS adatbázisban, a www.mszh.hu
PIPACS

összetett keresés oldalon; a megjelölés szöveges eleme, áruosztálya és a grafikus elemek jellege szerint is . költségei: áru és szolgáltatási védjegy bejelentési díja az elsı áruosztályra : 74 800Ft, további osztályonként 32 000Ft . Együttes vagy tanusító védjegy esetén elsı áruosztályra 320 000FT, továbbiakra 32 000FT. Gyorsított eljárási kérelem pótdíja a bejelentési díjjal egyezı; extrán gyorsított eljárás pótdíja annak másfélszerese. Földrajzi árujelzés oltalmi kérelmének bejelentési díja 107 000Ft . Felszólalás díja: 64 000Ft (sikeres felszólalásnál átháríthatják a bejelentıre) Megsemmisítési kérelem díja 128 000Ft.(utólag a költségeket a vesztes félre hárítják) - Képviselet az EU-beli bejelentıknek nem kötelezı. Ha valaki hivatásos képviselıt bíz meg, annak ára a szolgáltatás idıtartamától, tartalmától és az adott képviselı óradíjától függ.

OHIM-nál kezdeményezett közösségi védjegy: A 40/94/EK rendelet alapján megjelölésünkre egyetlen kérelemmel az EU összes államára oltalmat szerezhetünk - de csak akkor kerülhet megadásra, ha egyik EU államban sincs a lajstromozásnak abszolút akadálya, és semelyik tagállamban sem nyújt be régebbi védjegyjogosult méltányolható felszólalást . Egy esetleges felszólalás költségei megalapozott esetben továbbhárítódnak a bejelentıre, és a bejelentés is elvész - ezért is érdemes karakteres védjegyet választani, és a benyújtás elıtt kutatni tagállamonként a régebbi jogokra.

16

A bejelentést idegennyelvő (angol / német / francia) formanyomtatványon kell 2 példányban postán az OHIM-hoz kiküldeni, esetleg átvevı hivatalként az MSzH-nál benyújtani. (Már regisztrált ügyfél vagy képviselı esetében akár on-line benyújtás is lehet) költségei A bejelentési díj védjegyre 3 áruosztályig 900euro - elektronikus benyújtásnál csak 750euro, melyet az európai hivatal számlájára kell on-line fizetni,vagy közvetlenül utalni. Megadásnál fizetendı díj: 850euro. Esetleges felszólamlás díja, ha bejegyzésünk ellen fellépnek, vagy ha jogunkat sértı bejegyzés ellen fellépünk : 350 euro ( végsı soron a vesztes félre hárul ). Meghosszabbítása 10 évenként : 1500euro (elektronikus meghosszabbításnál 1350euro). Tanusító vagy együttes védjegyre a bejelentési díj 1300euro, megadási díj 1700euro; 10 évenként esedékes meghosszabbítása 3000 euro. EU-beli bejelentıre képviseleti kötelezettség nincs, de képviselettel csak az OHIM-nál nyilvántartott ügyvédek, szabadalmi ügyvivık és irodák bízhatók meg – a munkadíj a szolgáltatás tartalmától, idıszakától és a megbízott óradíjától függıen rendkívül változó.

MADRIDI EGYEZMÉNYEKEN ALAPULÓ NEMZETKÖZI VÉDJEGYKITERJESZTÉS Magyar bejelentık védjegyet külföldön az egyes államokban való direkt bejelentéssel is szerezhetnek, de általánosan elterjedt, hogy magyar védjegyüknek a WIPO Nemzetközi Irodán keresztül tett nemzetközi kiterjesztésével terjesztik ki oltalmukat a célországra. A nemzetközi kiterjesztés esetén jól átlátható díjtételekkel, általában külföldi képviselı bevonása nélkül szerezhetı csaknem minden országra oltalom, egyetlen beadvánnyal, országonként egymástól függetlenül , csupán az alapvédjegy sorsához kötötten, míg egy nemzeti bejelentés esetében kevésbé kalkulálhatóak a költségek, és ottani képviselı kell. Az alapvédjegy ( elsı bejelentés) elsıbbsége általában akkor vihetı tovább, ha a nemzetközi kérelem benyújtásakor hat hónapnál nem régebbi bejelentési napú, lajstromozott védjegyrıl van szó . Magyarországon ez csak gyorsított eljárással lehet elérni, amit a hazai benyőjtás napjához képest 1hónapon belül kell kérni a MSzH-nál . A madridi egyezmények alapján elérhetı államok listája és a díjak megtalálhatók az interneten, a WIPO Nemzetközi Iroda www.wipo.int/madrid honlapján . A nemzetközi bejelentések és adataik , valamint az egyes államokban regisztrált jogok általában kutathatók interneten, a WIPO és az adott nemzeti hivatalok honlapjain keresztül.

17

A bejelentést a honlapról letölthetı idegennyelvő ürlapokon, a bázisvédjegyet nyilvántartó hivatalon keresztül (magyar bejelentı az: MSzH-nál), magyar kísérılevéllel kell benyújtani., amit az ellenırizve és hitelesítve továbbít a Nemzetközi Irodának . Újabb államokra kiterjesztés késıbb is kérhetı, az újabb kérelem benyújtásának dátumától. A 10 év oltalmi idı lejártával közös, ugyanilyen nagyságrendő illetékfizetéssel lehet kérni a meghosszabbítást. Az adatváltozások bejelentését és a meghosszabbítást közvetlenül a Nemzetközi irodánál is lehet intézni, utóbbit akár on-line kérelemmel és fizetéssel is. A továbbítási díjat Ft-ban az MSzH számlájára, a nemzetközi díjat CHF-ben, közvetlenül a genfi Nemzetközi Iroda számlájára utalva kell leróni, az adott beadványban kitöltött díjkalkuláció alapján . A genfi Iroda számlát nem küld, de utólag befizetési bizonylatot postáz a befizetınek. Amennyiben valamely célállamban hivatali észrevétel, vagy felszólalás van, általában lehet dönteni, hogy lemondunk-e az országról, vagy további költségek vállalásával helyi képviselıt vonunk be. Az adott államban elfogadott nemzetközi védjeggyel a nemzeti úton szerzett védjeggyel azonos jogokat nyerünk, az ottani jogérvényesítési lehetıségeknek megfelelıen.

Költségei: MSzH, mint átvevı hivatal számára fizetendı továbbítási díj 10 700,Ft; Madridi egyezmények szerinti kiterjesztési kérelem alapilletéke 653 CHF (háromnál többedik áruosztályra +73 CHF, színes védjegyre +250 CHF) + régebbi egyezménytípus szerinti tagállamok megjelölési díja

73CHF / célállam

+ csak az újabb egyezmény szerinti tagállamok megjelölési díjai -

Próbálgatható:

változóak

http://www.wipo.int/madrid/en/fees/calculator.jsp oldalon.

1.pl magyar bázisról kiterjesztéssel EU közösségi vj + környezı nem EU államokra: 653 alapdíj + 2 × 73 + 2229 = 3028 CHF ~ 530 000,Ft 2.pl: magyar bázisról csak a szomszéd államokra, és USA-ra: 653 alapdíj + 5 × 73 + 406

=

1424 CHF ~ 250 000,Ft

Képviselet nem kötelezı, de hivatásos képviselı megbízható. Munkadíja elviekben nem megadható, mert a védjegy típusától, árujegyzék bonyolultságától, célállamoktól valamint a vállalt szolgáltatástól és a szokásos óradíjától függı.


-

A Gondnokság számára a védjegyoltalom többféle területen fontos lehet. Szükség lehet egy a Gondnokságot jelképezı logo hazai, esetleg nemzetközi

védjegyeztetésére, illetve a marketing-tevékenység során felmerülhet a Gondnoksághoz kapcsolható frappáns szókapcsolatok, szlogenek hazai oltalmazása

18

-

Tipikusan együttes vagy tanusító védjegyben védhetı a „Kontinentális klímán kipróbált -

Magyarországon tesztelt” cím, és használatának a know-how leírás által részben elıkészített kritérium-rendszere.




Az egyes pártfogolt fajta-jelöltek és fajták tulajdonosai számára korlátot és lehetıséget is

jelentenek a védjegyek : -

A fajtanév kiválasztásánál gondolni kell arra is, hogy ne csak a rendszertanilag közeli fajták

nevétıl különbözzön a javasolt név, de kerülni kell a növényfajtákra bejelentett védjegyekkel (31. nizzai osztály) való összetéveszthetıséget is . -

Ha a fajtájukat egy védjegyként bejegyzett kereskedelmi névvel együtt vezetik be a piacra,

és következetesen együtt használják a védjegyet és fajtanevet, a fajtaoltalom lejártával is marad eszköz a fajtahasználat közvetett ellenırzésére; -

Ha a nemesítık több fajtátjukat közös márkával is megjelölik, az hosszú távon hatékony

marketing-eszköz lehet. -

A kereskedelm újdonság hijján növényfajta-oltalommal nem védhetı, de nem elterjedt saját

nemesítéső fajták neve az MSzH gyakorlatában védjegyeztethetı, ami a fajtahasználat felett hosszú távon közvetett ellenırzési lehetıséget ad .

Lényeges még egyszer leszögezni, hogy a védjegyoltalom csak a megjelölés, elnevezés használatára vonatkozik : az érintett termék másolása , vagy a forgalmazott növényfajta más kereskedelmi néven való forgalmazása ellen nem véd, valamint az oltalom nem mőködik magától , csak eszköz a jogosult kezében a jogérvényesítéshez.

IV. HASZNOSÍTÁS Az oltalmazott fajta jogosultja a törvény szerint privilégiumot szerez a növényfajta hasznosítására, ami alapján bárki ellen felléphet, aki engedélye nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát elıállítja vagy többszörözi, szaporításra elıkészíti; forgalomba hozatalra ajánlja; forgalomba hozza; exportálja; importálja; ilyen célból raktáron tartja. Ugyanez vonatkozik a jogosulatlan felhasználásból származó terményre, az ilyen terménybıl közvetlenül elıállított termékre; a lényegében származtatott fajtákra. Joga nem terjed ki a magánhasználati-; kísérleti célú-; tovább nemesítési cselekményekre, valamint egyes szántóföldi fajtáknál a farmer-privilégiumra.

19

A fajtahasznosítás régebbi modellje szerint a nemesítı új fajtájára nemzeti fajtaoltalmat szerez , és élve kizárólagos hasznosítási jogával, szaporítja, raktározza, reklámozza, forgalmazza fajtája szaporítóanyagát, terményét , valamint arra díjfizetés ellenében hasznosítási engedélyeket ad. A fajta hozadékából térülhet meg szellemi és anyagi befektetése ; következı lépcsıben esetleg közösségi fajtaoltalmat szerez, és egyre szélesebb piacon tudja oltalmazottan értékesíteni a fajtát. Ez a modell nálunk csak kivételes esetben mőködik, mert a magyar piac olyan kicsi, és olyan esetleges, hogy nem tudja kitermelni a szélesebb oltalmi költségeket. A közösségi kérelmet az elsı belföldi forgalmazáshoz képest 1 éven belül be kell nyújtani (hazai bejelentés elsıbbségével ez kissé nyújtható ) ezalatt a kevéssé profi piaci módszerekkel megjelentetett fajta forgalma be sem indul, a külföldi fajtaoltalom szerzéséhez szerezhetı állami pályázati támogatások lehetısége, feltételei, mértéke pedig folyton változik, ezért egyelıre nem lehet rájuk alapozni. Az oltalom megszerzése tehát általában nagy befektetést igényel, amelynek megtérülése kockázatos. Az is elkedvetleníti a nemesítıt és nehezebbé, tervezhetetlenné teszi a helyzetet, hogy a fajtahasználók egy része elcsalja a hasznosítási díjat, illetve engedély nélkül használja a fajtát – ezzel nemcsak a nemesítıt, hanem a fajtát jogszerően használó termesztıket is hátrányos helyzetbe hozva. Jogi eszközök és végrehajtási szabályok vannak ugyan a jogosulatlan fajtahasználat ( fajta-kalózkodás ) elleni fellépésre, de még nem eléggé közismertek ahhoz, hogy a jogosultakat végigvitt eljárásokra bátorítsák ,a piac szereplıit jogkövetı magatartásra szoríttsák.

Egy másik stratégia szerint, még mielıtt minısítésre vagy oltalomra bejelentenék itthon, az igéretes fajtából kipróbálásra mintát adnak ki a megcélzott országba, egy széles kapcsolatú külföldi partnernek, a termeszthetı mennyiségre vonatkozó megkötéssel . A helyi partner ismeri a helyi piaci lehetıségeket, bemutatja a szakmának (nemzetközi forgalmazóknak, faiskoláknak) a fajtát, és kedvezı fogadtatás esetén megegyezik a nemesítıvel a forgalmazás feltételeirıl. A legnevesebb nyugati cégek kínálatuk egy részét ilyen fajtalicenc megállapodásokkal biztosítják. Általában akkor születik egyeszség, ha a fajtára vonatkozó minden jogot sikerül átvenniük, licenciadíj fejében. Az aláírt szerzıdéstıl függıen , esetleg a nemesítı is csak a fajtajogosult engedélyével használhatja a fajtát; vagy azt is vállalja, hogy azonos piacon hasonló fajtákkal nem jelenik meg; adott esetben a jövıben nemesítendı fajtáira is elıjogot ígér. A partner a megfelelı piacokon oltalmat szerez, az oltalomszerzés költségeit levonják a licencdíjból, így a nemesítı licencdíjat akkortól kap, ha a fajtavédelem már megtérült. Adott esetben a fajtához kapcsolt kereskedelmi név költségeit is elszámolják a licenciadíj terhére.

20

( A fajta átadása után tehát a nemesítı elıbb-utóbb licenciadíjat kap, de a hasznosítás közvetlen haszna a külföldi licenciavásárlónál jelentkezik – és egyúttal a munkalehetıség, és az adótartalom sem a hazai gazdaságot szolgálja) Ha van amerikai érdeklıdés, akkor az oltalomszerzést általában ott kezdik, a szigorúbb újdonságkritérium és gyorsabb eljárás miatt, de általában közösségi oltalmat is szereznek. Mivel a szerzıdések túlnyomó részt nem kétnyelvőek, elıfordul, hogy a nemesítı csak utólag szembesül azzal, hogy a fajta feletti minden rendelkezési jogról lemondott, további fajtáira is elkötelezte magát; ráadásul a szerzıdéssel kapcsolatos minden jogvitában a partner által kikötött, kinti bíróságot jelölték meg illetékesként (ami praktikusan lehetetlenné teszi a nemesítı számára a bírósági jogérvényesítést ). Tapasztalt nemesítık, nagyon ígéretes fajták birtokában, természetesen ennél sokkal kedvezıbb szerzıdési feltételeket érhetnek el, de általában az elsı fajták átadásánál „megfizetik a tanulópénzt” .

Minden hasznosításnál, a nemesítı és a jogszerzı számára is nagyon fontos, hogy a hasznosítási szerzıdés írásba legyen foglalva, és minden lényegi körülményt tartalmazzon, továbbá mindkét fél pontosan értse és ugyanúgy értelmezze, amit aláír. A használati szerzıdés (licencia-szerzıdés) szabad formátumú megállapodás, de vannak „kötelezıen ajánlott” elemei: a).

szerzıdı felek megnevezése (név, székhely, felelıs aláíró)

b)

szerzıdés tárgya (alapfogalmak tisztázása, fajta jogi státusának leszögezése) fajtatulajdonos kijelenti, hogy a fajta az övé (nincs másnak joga rá) és hasznosítható

c)

jogok és kötelezettségek mire terjed ki? kizárólagosság (általánosan vagy adott területen? Nemesítıvel szemben is?) allicencek engedélyezésére külön ki kell térni feltételek ( minıség, kiszerelés, név-használat , hasznosítás minimális mértéke, stb) díj fajtája, mértéke, elszámolás módja, határidıi

d)

ellenırzés módja

e)

módosítás, felmondás módjai

f)

viták intézése, illetékesség (melyik bíróság?)

A szerzıdésben máshogy nem szabályozott kérdésekben a Ptk. Rendelkezései
A Gondnokság egyik célkitőzése az is lehetne, hogy támogatná a nemesítıket az önálló oltalomszerzésben és azutáni értékesítés kiépítésében, vagy bábáskodhatna egy a munkalehetıséget és hasznot itthon tartó „harmadik út” kiépítésénél.. Nem tudok róla, hogy létezne olyan magyar vállalkozás vagy egyesülés, amely ilyen jellegő licenc-vásárlással és fajta-forgalmazással foglalkozna .

21

Határon túlmutató, széles piaci kapcsolatokat , a nyugati kertészeti kiállításokon és árverési csarnokokban is jelenlévı képviselıket , az egyes államalakulatok fajtaoltalmában jártas, képviseleti joggal rendelkezı partnereket tételez fel , továbbá az oltalomszerzésbe forgatható tıkét és rutinszerő banki lehetıségeket, valamint a jogérvényesítéshez szükséges képviselıket, tájékozottságot. Hazai keretek közt nyilván csak ágazati összefogással, esetleg kezdetben pályázati finanszírozással lehet létrehozni egy ilyet , de nagy szükség lenne rá.

V.

JOGÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZEI

Aki a növényfajtát és szaporítóanyagát jogosulatlanul használja, a növényfajta-oltalom bitorlását (jogosulatlan fajtahasználatot, divatos nevén fajtakalózkodást ), aki más védjegyét jogosulatlanul használja, védjegybitorlást követ el.

A sértett jogosult követelheti: -

a jogosulatlan használat abbahagyását ( tértivényes felszólítást kell küldeni, benne a

lajstromozott jogra való hivatkozás, és a használat mértékére és az üzleti kapcsolatrendszerre vonatkozó adatszolgáltatási felhívással); - a jogsértés bírósági megállapítását és eltiltást a további jogsértéstıl ( a Fıvárosi Bíróságnál indított bitorlási keresetet kell beadni a lajstromozott jogra való hivatkozással, esetleg a fenti levéllel egyidıben) ; - a vámhatóság intézkedését a jogosulatlan használatban érintett áruk forgalomba kerülésének

feltartóztatására vagy megakadályozására (2003.évi CII.törvény alapján )

A leleplezés esetén a nemzetközi gyakorlat szerint lehetıség van a bitorlási láncban érintettekkel való peren kívüli megegyezésre, de ha ilyen nem történik, akkor bírósági úton lehetıség van arra, hogy követelje - a jogosulatlan hasznosításhoz használt eszközök és érintett termékek zárolását, ( akár elırehozott intézkedéssel is) ; azok lefoglalását, akár teljes megsemmisítését; - a leleplezett bitorló szolgáltasson adatot a bitorlásban érintett további résztvevıkrıl (megrendelı, gyártó, feldolgozó, közvetítı, forgalmazó, felhasználó ) - a jogosulatlan hasznosítással elért gazdagodást térítsék meg, az amiatt kiesı várt saját haszonnal együtt ; - a bitorló nyilvános nyilatkozattétellel adjon elégtételt, állítsa helyre a termék jó hírét - a bitorló az erkölcsi kár miatt is fizessen kártérítést

22

Mivel Magyarországon a bitorlás nem csak polgári jogi, hanem büntetıjogi kategória, ezért az eljárás a vagyoni következmények mellett akár szabadságvesztéssel is járhat, a Ptk és Btk megfelelı helyei alapján. A fajtakalózkodás leleplezése azáltal lehetséges, hogy az oltalmazott fajta jogosultjának a 2004/48/EC irányelv és azzal harmonizáló hazai szabályozás szerint szerint joga van a fajtájával kapcsolatba kerülı forgalmazóknál is a hasznosítás jogosságát ellenırizni, valamint a fajtajogosult kérésére a 1383/2003/ET tanácsi rendelet alapján hatósági vámfigyelés lehetséges. A forgalom jobb ellenırzését célozza a kötelezı fajtanév-használatra és a kísérıokmányokra, a szaporítóanyag termelık szigorúbb nyilvántartására, valamint a kivitelre szánt szaporítóanyag elkülönített kezelésére vonatkozó egyre szigorúbb szabályozás is. Magyarországon a gazdasági bőncselekmények és az iparjogvédelmi jogok megsértésének hatósági felderítésére jelenleg a Vám- és Pénzügyırség illetékes;külön Szellemi tulajdon-védelmi Osztálya van .

Praktikusan : -

ahol az oltalmazott fajta neve, vagy máshogy nevezett, de egyértelmően

azonosítható példánya a kereskedelmi forgalomban felbukkan, ott a lajstromozott fajta tulajdonosának vagy képviselıjének törvényadta joga van ellenırizni a használat jogosságát (ezt végezheti az u.n. fajtarendırség, a jogosult felmatalmazásával ) és nyomatékosított gyanú esetén lehet egy adott helyszínen elızetes bejelentkezés nélküli hatósági ellenırzést , hatósági mintavételt kérni ( telepen, raktárban, elárusítóhelyen) -

írásban a konkrét fajta vagy védjegy hazai vagy közösségi határforgalmának figyelését lehet

kérni – ilyenkor az azonosítást lehetıvé tevı jellemzı jegyeket (képek, lfajta-leírás) és kiegészítı információkat (csomagolás, cimkézés módja, jellemzı szállítók stb) kell adni, valamint egy helyi forródrótos kapcsolattartót kell kijelölni, aki adott esetben a feltartóztatott szállítmányt azonosítani tudja és információi vannak a legális szaporítói, terjesztıi hálózatról. A vámfigyelés alá vont szállítmányok visszatarthatók , mintavételre, kétség esetén végsı soron a fajta-azonosságot bizonyító gén-tesztre is sor kerülhet, bebizonyosodott gyanú esetén a szállítmány elkobzásán túl az egész termékpálya felderítésére és eljárásba vonására is kísérletet tesznek.

Nemzetközi léptékekben az egyes növényforgalmazók és szervezeteik együtt néhány precedensértékő ügyet már végigvezettek; zömében a feltárt többszörösen összetett nemzetközi hálózat tagjaival való peren kívüli megegyezéssel. A külföldi jogtulajdonosok igyekeznek ellenörizni fajtáik hasznosítását, idehaza is ismert fogalommá kezd válni a fajtarendırség, bár törvényes jogosítványai körül tudatlanság van.

23

Magyarországon egyetlen esetrıl lehet tudni, amikor kertészeti termékre vonatkozóan eredményes vámügyi intézkedés történt : Törökországból behozott vágott szekfő-szállítmányt leplezett le és semmisíttetett meg a (külföldi) fajtatulajdonos képviselıje. Szaporítóanyagra vonatkozó hazai precedensrıl nem tudok, és növényfajtát érintı védjegybitorlás végigvitelérıl sem. A jogi háttér tehát adott arra, hogy átláthatóvá váljék a dísznövény-piac, és csökkenjen a jogszerőtlen szaporítások száma, de a belföldi jogtulajdonosok egyelıre nem ismerik és használják ki a jogérvényesítés lehetıségeit. Pedig a megszerzett fajtaoltalom vagy védjegy önmagától nem védi meg a fajta piaci pozícióit, csak ha a jogosult tudatosan használja azokat érdekei védelmében . Valójában társadalmi csapdával állunk szemben: a magyar viszonyok között a termesztık közt többen egyidejően sértett jogtulajdonosok és más fajtájának a jogosulatlan használói.


a Gondnokság szerepet vállalhatna annak beláttatásában, hogy a kertész szakmának közös érdeke a fajtakalózkodás társadalmi csapdájából való kilépés. Enélkül a magyar nemesítéső fajták felmutatása és szervezett értékesítésének meghirdetése nem jelent valódi perspektívát a magyar nemesítık számára .

A hatósággal való konkrét együttmőködéshez a következı helyre lehet fordulni: VPOP Közép-magyarországi Regionális Parancsnokság Szellemi Tulajdon-védelmi Osztálya 1143 Budapest, Hungária krt 112-114; Tel: 1 470 4154, 1 470 4155, 1 470 4147; Fax: 1 470 4140 e-mail: [email protected] ; [email protected]

24

ÖSSZEFOGLALVA: A különbözı oltalmi formák ismerete, megismertetése és tudatos alkalmazása fontos a Gondnokság mőködése szempontjából és a pártfogolt fajták szempontjából egyaránt, hiszen csak a kiválasztott jogintézmény oltalmának megszerzése biztosít az adott földrajzi területen, adott idıtartamra kizárólagos jogot a hasznosításra . Szempontunkból leglényegesebb oltalmi forma a növényfajta-oltalom., aminek a segítségével bizonyos idınél nem régebben a piacon megjelent, kísérleti vizsgálattal igazoltan a közismert fajtáktól különbözı, állandó tulajdonságú és egyöntető, valamint megfelelı megkülönböztetı névvel ellátott növényfajtánk kizárólagos hasznosítására lehet jogot szerezni , belátható költségekkel. Fajtaoltalmi lehetıség a világ sok államában van . Közösségi oltalmi bejelentéssel egy eljárásban az összes EU-tagállamra kiterjedı jogot lehet szerezni. Ez költséges, de bizonyos feltételekkel pályázni lehet a benyújtás, kísérleti vizsgálat és az oltalom fenntartási költségeinek akár 90%-os állami támogatásra A növényforgalmazásban is sokszor használt eszköz a védjegy; amellyel a kereskedelmi név használatára tudunk jogot szerezni, így közvetetten védve a fajtát is. A fajtaoltalom vagy lajstromozott védjegy megszerzésének akkor van értelme, ha a fajtajogosult él a jogérvényesítés eszközeivel a kizárólagos hasznosítási joga megsértıivel szemben. A jogosulatlan fajta-vagy védjegyhasználat leleplezésében a Vám- és Pénzügyırség hatósági segítségét lehet igénybevenni, a határforgalom figyelése is kérhetı. A leleplezett bitorlás szereplıivel vagy utólagos díjszedéssel, peren kívül meg lehet egyezni, vagy a Fıvárosi Bíróságnál kell a jogorvoslatot kérni. A magyar nemesítéső dísznövény fajták közül csak néhány jut el a lajstromozott nemzetközi oltalomig, és azok hasznosítása sem váltja be a piaci várakozásokat. A növényfajta hasznosítását (szaporítóanyag, növényi termékek és termények, , ezek közvetlen feldolgozásával termelt áruk termelése, termeltetése,és forgalmazása, valamint részleges allicencek adása) egyes esetekben a nemesítı maga kísérli meg, de sokszor kényszerül arra, hogy licenciadíj ellenében kizárólagos fajtakezelıi jogokat adjon át egy tıkeerıs , külföldi forgalmazónak,aki biztosítja a fajtaoltalmat , szervezi a nemzetközi hasznosítást és a hasznosítás ellenırzését is. A szakmának szüksége lenne egy olyan piaci szereplıre, amely a magyar nemesítéső, hazai természeti adottságoknak megfelelı, esztétikailag is egyedi értékkel bíró fajták piacra juttatását, oltalomszerzését szervezné és felkarolná, lehetıség szerint támogatná. Amennyiben a Gondnokság be szeretné tölteni ezt a szerepet, a fajták felkutatása és kínálati listába vétele mellett a ajtaoltalommal kapcsolatos ismeretterjesztéssel és a fajtakalózkodás ellni fellépés támogatásával érdemes kezdenie . 25

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Bevezetés és alapfogalmak………………………………………………..1

II.

Növényfajta-oltalom……………………………………...………………….4

Általános elvek, UPOV………………………………………………………………4 Magyarországi fajtaoltalom………………………………………………………….7 Költségek……………………………………………………………………9 Közösségi fajtaoltalom………………………………………………………………10 Költségei……………………………………………………………………11 USA-beli lehetıségek ………………………………………………………………12

III.

Védjegyek…………………………………………………………………….14

Magyar nemzeti védjegy……………………………………………………………..16 Közösségi védjegy……………………………………………………………………16 Nemzetközi védjegykiterjesztés……………………………………………………..17

IV.

Hasznosítás……………………………………………………………………19

V.

Jogérvényesítés……………………………………………………………….22

ÖSSZEFOGLALÁS………………………………………………………………….…26

26