ÍOSOöt
MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ
ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE
HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM
SZERKESZTI:
YÁNYÜLÚS MIKLÓS
KOLOZSVÁR, 1909 AZ
EGYESÜLET TULAJDONA.
TARTALOM: Oldal
1909
1 /. Egyleti ügyek.
A z 1908. évi zárszámadás A z 1909. évi költségvetési előirínyzat Közgyűlési meghívó Közgyűlési jegyzőkönyv Évi jelentés Választmányi jegyzőkönyvek Sorsolás. A z egyleti tagokhoz A z 1910. évi költségvetési előirányzat 2.
3 4 17, 187 21 23 89, 122, 137, 170 169, 185 188
Szakcikkek.
A méz felhasználása a háztartásban Uj kaptár Donáth Aladár Havi teendők : Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Vándorméhészet. K . . , Olcsó és j ó viaszprés. Vajnovszky Vince A méhek kitelelése. Tábori Természetesség a méhek tenyésztésében . . . . ,. . . . . A családok egyenlősítése. Sándor Mihály. . y^p^l" . . . . .
5 6 11 32 43 60 80 98 109 129 145 165 181 198 31 45 49 51 57
Vékony mülépek használata kis kaptárakban. Vafnovszky Vince A rajok elhelyezése. Sándor, A mülép. Kálmán. • A z első esztendő. Balogh Meggátoljuk-e a rajzást ? Matossa Károly Gazdaságos eljárás a méhészetben. Vitályos Gáspár A z anyásitás Szük sejtek. Solymóssy A \idék túlterhelése. 5. Péter Hogyan értékesítsük mézünket? Balogh Elővigyázók legyünk. Virág A méhek áttelepítése. \ Bőséges rajzás. Zilahi A híg méz bepecsételése. Sóvári A méhek kezelése őszi hordáskor. Juhász Károly. . . . . . Csalfa remények. Szilágyi A méhek betelelése. V. A rablás. Virág Különös mézelés. József János A méz besűrűsödése. Virág Anyanevelés a méheknél. Szilágyi Orgyilkos méhek. B. Péter, (a szövegben sajtóhibából „S") . A méhek telelésének uj módja. Virág A méhek téli pusztulása és annak okai. V. A méhek téli lakása A méz értékesítése A méhészetről. Bölöni István 3
61 73 75 78 90 93 96 105 107 111 114 123 125 127 139 141 143 147 149 157. 159 162 172 177 189 192 198
Közérdekűek,
Az okszerű méhészet történelmének rövid vázlata. M. . . . 12 Méhészeti szakoktatásunk. Dr. Balázs Ferencz 15, 34 Körkérdés. Lakatos Károly. 36 Egyletünk téli előadásai . 40 Kimutatás a méhészet 1908. évi állapotáról. Nagy Jánot . . 64 Nyilt levél Joó István úrhoz. Dr. Fényes Kálmán 67 Pályázati hirdetmény : Helyi tanfolyamra 69, 86, 100 Gödöllői tanfolyamra 70, 86, 100, 119, 133 Méhészeti előadások 70, 135 A méhészeti szakoktatás. Matoma Károly 82 T . Lakatos Károly urnák. Vitályos Gáspár 84 A z akácfa és élősdije. V 113 4. Vegyesek. Uj méhész-egylet Székelyudvarhelyt
84
A magyar, osztrák és német Weissenfelsben tartott 54-ik vándorgyűlése. \ A méhek szállítása. B...y K....y 5, Megriadt kirándulók. A méh. (Költemény)
153 179
Szépirodalom.
V. Tarcsafalvy 6.
Albert
116 131
Irodalom.
Der Bienenhonig und seine Ersatzmittel. A háziorvos. Méhészeti értesítő. Házinyúl tenyésztés A gazda • E g y hézagpótló díszmunkáról A háziorvos •
18 85 101 135
7 . Nekrológ. Benedek Gábor
39 8. Tagdijnyugtázás 9.
118
Hirdetések
20, 37, 56, 71, 87, 103, 120, 136, 151, 167, 183
XXIV. évfolyam.
Méhészeti Közlöny. AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLÖNYE.
M E G J E L E N I K M I N D E N H Ó l.-ÉN. A z erdéiyrészi
méhész-egylet
tájijai a tagsági díjért k a p j á k . T a g s á g i
dij rendes tagok r é s z é r ő
évi 4 korona. E l ő f i z e t ő k n e k : E g é s z évre 4 k o r o n a ; félévre '?. k o r o n a . A lap szellemi részét é r d e k l ő k ö z l e m é n y e k a szerkesztő nevére K o l o z s v á r , D e á k F . - u . '2 sz., reclamátiók, hirdetésekre vonatkozó megkeresések dr. B a l á z s Ferenc főtitkár hoz K o l o z s v á r , Mészáros-utca, 3. sz., a pénz küldemények Z s ö g ö n Rácz M i h á l y egyl. pénz tárnokhoz K o l o z s v á r , M á t y á s k i r á l v t é r lián ff)-- palota intézendők. A
Hirdetés dija : E g v s z e n hirdetésnél egész ol dal (187 négysz. cm.) 6 k., f é l o l d a l 3 k., ne g y e d oldal 1 k. 50 f. E g y e s ü l e t i tagok es fél J, é v e s hirdetőknek 10'' ,,-al, egész é v e s hirdetők° nek 15",,-al o l c s ó b b , A hirdetési d i j a k e l ő r e b e k ü l d e n d ő k az egyesület pénztárába. C i k keink átvétele csak a forrás („Méhészeti K ö z löny" Itüzetes m e g j e l ö l é s é v e l van m e g e n g e d v e . K É Z I R A T O K A T NKM ADJUK VISSZA.
Felelős szerkesztő: V á n y o l ó s
Miklós.
1909. E sárgolyó már Isten tudja hányadikszor, de újból megfutotta a világegyetemben részére szigorúan kijelölt pá lyát s felső kulminációjába ért. A végtelent vizsgáló véges ember szent borzalommal áll meg ezen a ponton s midőn elkalandozik lelke a mindenségben s határt sehol sem talál, sem egy pillanatnyi nyugvást, ahova a nehézkedés törvénye ki nem hat, önkénytelenül Istenre gondol, a ki egyedül és föltétlen hatalommal uralkodik mindenek felett. Mi véges emberek —- ez évezredek óta rohanó föld gömb időszaki lakói — kik rövid életünk egyik osztópont jához értünk, egy pillantást vetünk a múltra, lelki szemeink elé idézzük mindazt, ami a lefolyt év alatt történt s tapasz talataink bányájából kiaknázott kincsekkel m e g g a z d a g o d v a nézünk a sötét, bizonytalan jövő elé. Egyletünk szerény lapja a „Méhészeti K ö z l ö n y " is a mai nappal fordulóponton áll, a mennyiben fennállásának huszonnegyedik évébe lép.
2
-
Ha visszatekintünk a mult év folyamára, édes békes ség száll meg, bár küzdelmes volt az, de nem csüggedtünk, mert fényes, majdnem negyedszázados multunk dicsősége, kitartásra, munkára buzditott s tudtuk, hogy „Isten segit, ha ember dolgozik." És mi dolgoztunk az Isten végtelen kegyelmébe vetett őszinte bizalommal s munkánkat áldás is követte, mert le nem tértünk az igazság útjáról, bármily göröngyös volt is az, hanem végig haladtunk rajta férfias erővel, fáradságot nem ismerő buzgalommal. Áldás követte munkánkat, mert nem a magunk előnyére, hanem Isten dicsőségére és ember társaink hasznára dolgoztunk. Nem vakítottak el a j ö v ő hiu ábrándjai, nem voltunk filléres zsoldosai senkinek, nem töm jéneztük sem a hatalom bálványát, sem nem óhajtottunk a hízelgés mezejére lépve róka politikával magunknak áldo zatokat ejteni, hanem igenis mindig azon voltunk, hogy kedves méhésztársaink felismerjék bennünk az igazságra való törekvést, még akkor is, ha egyik másik czikkünk egye sek nem tetszésével találkozott. Mint az okszerű méhészet szerény zászlósai megküz döttünk annak érdekéért, s a küzdelemben, ha nem is vol tunk az elsők, de az utolsók sem s szolgáltuk tagtársaink érdekeit ernyedetlen szorgalommal és kitartó buzgósággal. De ez nem a mi érdemünk, hanem azé a díszes közön ségé, mely küzdelmeinkben támogatott, csüggedésünkben ujabb munkára buzditott. Most sem kezdünk uj irányt, mert belátjuk, hogy irá nyunk helyes; a minek legjobb bizonysága fennállásunk éveinek száma. E helyen egyúttal hálás köszönetet mondunk mind azoknak, akik a lefolyt évben szíves közreműködéseikkel segítségünkre voltak s kérjük, hogy közreműködéseiket ez után se vonják meg tőlünk, hogy nemes célunkat, a tökéletesbülés felé való törekvést elérhessük. Ezt csak tisztelt tagtársaink támogatásával vagyunk képesek elérni, a mit ezúton is kérve „Boldog uj cvd kivan"
a
szerkesztőség.
Az Erdélyrészi Méhész-Egyesület zárszámadása az 1908. évről. Bevétel 1 2 3 4 5
K
f.
K
M u l t évi pénztári m a r a d v á n y . . 472 88 T a g s á g i dijakból 94 l j — K a p t á r a k eladásából 9-26481 Államsegélyből 5740|Hirdetési dijakból 127 54J V e g y e s bevétel 313 48[8521 38 Összes bevétel L e v o n v a a kiadást Marad pénztári
]8521|38!|8521j38 8043 41 .. \ 477 94 készlet
K
Kiadás
i f.
L a p e x p e d i t o r é v i mnukadija 2|: Főtitkár és irodaáltalánya és tisz| teletdija . 3: Szerkesztő é v i irodaátalánya ós tiszteletdija 4|! Pénztárnok é v i irodaáltalánya és j; tiszteletdija 51 l g . alelnök é v i irodaátalánya és i tiszteletdija 0 ' I I . titkár é v i irodaátaláuya és tisz,; teletdija !
;
j f.
K
f.
110 60 ; 280 (
; 396 .! 280 ' 230 :
;
7j Méhészeti k ö z l ö n y évi nyomása fe! Postadijakra 9j A d ó és pásztorbérbe 101 K a p t á r készítésre ;
11; A z egyesület méhészének fiz. . . I2i T a n f o l y a m i költségekre 13 E l ő r e nem láthat kiadásokra . . Összes kiadás
. 130 -
1426 60
<80jo6
122!20Í97
12GOI1032183Í63 799 96 799 96 2428160 242S 60 1204165 1204 65 18043 44|8043|44
K e l t K o l o z s v á r t , 1908. é v i deczember hó 23-án.
Z s ö g ö n R á c z Mihály, méh. egyl. pénztárnok.
Az Erdélyrészi Méhészegyesület költségvetési előirányzata az 1909-ik évre. Fedezet
1908. évi tagdíj hátralékból 1909. évi tagdijakból Méhtelep jövedelméből 1908. évi hirdetési dij hátralékból . 1909. évi hirdetési dijból Kaptár készítésből M . kir. Földmivelésügyi minisztériumtól az 1908. évi tanfolyamán elhasznált anyagok téritménye 8. A m. kir. Földmivelésügyi miniszter által tanfolyamok költségeire segély . . . Összes fedezet Összes szükséglet .. Fedezetlen hiány . . . . ~ ! '. '. \ ~
Szükséglet
• tóvabagyott
j r
elöiriinyiat
K
K lj 2i! 3 4 5 6 %
i 1908. é v i : 1909. évi
1908. év : 1909. év
| 300 1000 150 80, 180 íooo!
I. Személyi j á r a n d ó s á g o k :
300 1000 150 80 180 1000
Lapkiadó évi munkadija Méhész évi fizetése Tisztviselők tiszteletdija v. jutalma . II.
i 840
840
2700
2700 6250
6250
15050 8800
11—908. fkvi szám. Tárgyalta és eifogadta az Erdélyrészi Méhészegyesület igazgató-választmánya Kolozsvárt, 1908. november hó 8-án tartott ülésében azon megjegyzéssel, hogy a bevételi hiány fedezésére államsegély fog kéretni. Kolozsvárt, 1908. nov. hó 8. Dr. Balázs Ferencz s. k. D r . Z s ö g ö n Béla s. k. főtitkár. ig. alelnök. Zsögön Rácz M i h á l y , méh. egyl. pénztáros.
8 7j
i 13 14
is; 16: l7j 20 21
120 720 1200:
120 800 1200
50 100 200 100 1500 300 80
50 100 200 100 1200 300 140 100 2000 1000 1000 100 1200 200 500 2700
Dologi kiadások :
Igazgató alelnök Főtitkár ( évi iroda általánya Szerkesztő i Pénztárnok ' Méhészeti Közlöny nyomására . . . . Postadijakra Adó, vízdíj, kéményseprés, biztosítás Szaklapokra és könyvekre Telepfentartás és uj befektetésre . . . Kaptár és egyébb a készítéshez való anyag Vándorgyűlésekre Pályadijakra . . Kongresszus és kiállítás előkészületeire Alapszabály ujjányomására Jutalmazásokra Tanfolyam költségeire Tanfolyamon felhasználandó deszka anyag dija Előre nem látott vegyes kiadásokra . Összes szükséglet
lOOj 2000 1000 800: 100 1200 200 500
— 1200,,
— 1:
840 1200 15050
5 —
A méz felhasználása
a
háztartásban.*
Meth (hydromel). l
B
I. Oldjunk fel 2 /a kg- mézet 12 1. vizben, forraljuk / óráig gyenge tűzön, miközben szorgalmasan lehabozzuk, hagyjuk a folyadékot 10° R. fokra lehűlni, töltsük egy kádba, keverjünk bele két evőkanálnyi jól megszűrt sör élesztőt, kössük be a kádat abroszszal, hagyjuk két napig állani; szűrjük át a folyadékot egy hordóba, függeszszünk bele egy tört szerecsendíóvirág, fahéj és gyömbérrel telt vászon zacskót, tegyük a hordót a pincébe, deszkázzuk és szurkozzuk be vagy ássuk el a földbe, hagyjuk azt erjedni, azután húzzuk le üvegekbe; az üvegben való hosszasabb állás után az ital megjavul. i
II. Töltsünk egy üstbe 12 1 vizet, jegyezzük meg fel tűnően a viz magasságát az üst belső oldalán, öntsünk rá még 4 1. vizet, tegyünk bele 3—3V kg. mézet; főzzük egy fél óráig, a habját folyton l e s z e d v e ; tegyünk bele egy szűk marok komlót s hagyjuk addig főni, amig a folya dék a jegyig elfő. Töltsük a folyadékot egy dézsába, hagyjuk rövid ideig lehűlni, keverjünk bele 4 evőkanál friss sörélesz tőt, kössük be a dézsát s hagyjuk 48 órát állani, szűrjük ezután át a folyadékot egy hordóba, egy vászonzacskóban akasszuk bele 4 karikára vágott, mag nélküli citromot, 30 gr. tört fahéjat, 15 gr. szegfűszeget, dugaszoljuk jól be, hagyjuk 6—8 hétig állani, azután húzzuk le üvegekbe. 2
III. Vegyítsünk össze 50 1. vizben 6 tojásfehérjét, 10 kg. mézzel, hagyjuk egy óra hosszat csendesen főni, tegyünk bele egy ágacska rozmarint, egy kevés kukoricát, gyömbért, szegfűszeget, ha a folyadék lehűlt, fahéjat, egy kanál élesz tőt, töltsük a folyadékot egy hordóba, hogy erjedjen, dugjuk be az erjedés után s hagyjuk száraz pincében 6—8 hónapig állani, azután üvegezzük le. * Mutatvány Dr. Hasterlik Alfréd «Der Dienenhonig und seine Ersatzmitteli) ciinii, most megjelent, művéből.
6 —
Kneip atya mézbora. Tiszta rézüstbe melegítsünk 60—65 liter vizet, kever jünk bele 6 liternyi mézet. Hagyjuk \ / óráig főni, miköz ben habját leszedjük. Ha a fövés ideje lejárt, töltsük a folya dékot bádog- v a g y cserépedénybe. Ha langymelegre kihűlt, egy gondosan kimosott hordóba töltjük, de nem dugaszol juk be egészen. Ha a pince kellő meleg 5 — 10 nap múlva erjedni kezd. 14 napi erjedés után az uj, kiforrt mézbort más hordóba húzzuk le, természetesen a seprő visszamarad. A második hordóban is 10—14 napig fog még a mézbor erjedni, ha már forrása megállott a hordót jól bedugaszol juk. 3—4 hét múlva megtisztul ós ihatóvá lesz. Ekkor leüvegezzük, jól ledugaszolva hideg homokba fektetjük. 1
2
Orosz mézbor. 2 kg. mézet 1 kg. cukofporral összekeverünk, 4 cit romnak cukorral összezúzott héját és 6 citrom levét össze főzzük és tökéletes lehűlés után 8 1. hideg forrásvízzel jól összevegyitjük, hordóba töltjük s jól ledugaszolva pincébe tesszük. 14 nap után az italt leüvegezzük, az üvegeket bedugaszolva és leszurkolva egy hétig pihenni hagyjuk, azután a bor ihatóvá lesz.
Új kaptár, A közkedveltségnek örvendő Méhészeti Közlöny V.)Ux évi decemberi számában, fenti cim alatt megjelent cikkre, — szaktekintélyem és tudásom érzetének hiányában is, — h i v a t v a érzem magamat, az érdemes és kétségtelenül méhész-cikkirónak, mély tisztelettel válaszolni az alábbiakban: Mondanom sem kell, hiszen K . . . cikkíró, silány köz leményeimet figyelemre méltatta és jól tudja, hogy nem tartozom a >méhtelcn méhészek'!, közé, akik jó ideje méhészkednek és igy a méhészetbe vágó dolgokat, kellő gyakorla ton alapuló m e g g y ő z ő d é s hiányával bírálhatják meg.
_
7 —
Mindent sejtettem és „ A természet ú t m u t a t á s á é b a n megírtam előre. Itt mondtam el azt is, hogyha egymásban nem tudjuk becsülni az embert« s a higgadt tárgyilagosság helyett, fék vesztett indulatok törnek egymásra, magasztos ügyünknek csak ártunk. Tehát ne támadjunk. Támadni minden emberi intézményt, dolgot szabad bárkinek; védekezni is joga van mindenkinek: ha a táma dás és a védelem, a tárgyilagosság határai között mozog. Az émelyítő ön magasztal ás, a lekicsinyelő nagyzási hóbort, — jól tudom — a vitatkozó feleknek semmiesetre sem kívá natos és a közönség előtt, további szereplésre ajánló képessé gei, s ezért kerülöm én is. Előre kijelentem, hogy az ilyen támadásokra nem is reflektálnék. A tárgyilagos vitában szívesen résztveszek, hiszen igy oszlanak el a tévedések, így tanulhatunk. Bizonyítsa be cikkíró az általam hirdetett igazságok téres voltát és én készségesen más hitre térek. Mutasson nekem egy olyan kaptárt, mely a méhek természetének jobban megfelel, kezelése könnyebb, rajzása kizártabb és 40—:W kg.-nál töhli mézet biztosit, — természetes, hogy jó legelőni — s akkor: én teszek az első, aki állításaimat megcáfolom, vissza vonom s a job/>at« elfogadom I Ehhez pedig első feltétel, kaptáram ismerése és kipróbá lásai A logikai következetesség legelemibb feltótele, hogy ahhoz ne szóljunk, amit nem ismerünk és meg nem pró báltunk ! Én pedig rendszerem leglényegesebb részét, — nagy sajnálatomra, a közbejött beteges állapotnak — még nem közöltem le; sőt „Kaptáram belső világa'' c. cikkem végén kiírtam, hogy mi következik; mert már a 10. számban „ A kaptárakról" írott „M"-jelzésü cikkben láttam, ha jól sejdítem, az „Uj k a p t á r ' előbbi írójának türelmetlenségét, miért az említett 11. számban, türelmet kértem a leközlésig; amikor a ni/ifrúnos bírálatot amúgy is kértem és szive-sebben fogadtam volna; s így „ a dicsvágy, felületesség, valótlan ság, meggondolatlanság, meggyőződéstelensóg" továbbra is otthon maradhattak volna.
— 8 — A m i pedig a multat illeti, azt én is érdem szerint mél tatom ! S ha tudni v á g y ó lelkem néha szomjúhozza — akad egy-két k ö n y v is, — olvasgatok néha és tán többet is, mint valaha; de a multak mystikus homályán áthatolni nem tudok. Tudásomban még a jelen is hézagos, a jövó't pedig odafenn rendezik. Én nem tudom, de el kell higyjem, hogy cikkiró azt hiszi, az egyptomiaknak „kifejló'dött" méhésze tük volt. Csak annyit tudok, hogy a kelet ó-kori népei méhészkedtek, de hogy méhészetük a fejlődésnek minő fokán állott, az még titok és felderítése a tudósokra tartozik, — nem reám. Mondom, ezek után csak annyit tudok méy, hogy az ős egyptomi és assyr hieroglypheken, papyrusokon, a méh ről szóló kisebb adomák, dicsőítések maradtak fenn és annak ábráját felismerték. ( L á s d : „ A kelet ókori népeinek története" — Maspero Gaston után Fogarassy — c. mű 124—125. 1. V a g y báró Ambrózy remeke: „ A Méh" 7 1 . 1.) És „találkozunk a méhekkel már az ó-szövetség és Zoroaster könyveiben, bele vannak szőve az indus hitregékbe, a po gány mythosba, a koránba; beszélnek róluk a legrégibb görög és római irók, {megénekelték a költők" stb. mondja: Sötér Kálmán. ( L á s d : „ A méh ós világa." elm. r. 15. 1.) Azonban, világhírű tudósunk, e páratlan müvében, se hol sem koczkáztatja meg az ókori n é p e k j e l e s ü l : az egyip tomiak „kifejlődött" méhészetéről szóló véleményét; amit talán czikkiró is szaktekintélynek ismerne el. Ha tisztán a föylalkozásszeriiséyet tekintjük /V, xem a kifejlődést, sem annak ellenkezőjét nem merném állítani, csupán azon tényt, hoyy méhészkedtek ! A lakás őseredetiségét illetőleg elismeri az érdemes czikkiró, hogy az egyiptomiak kúpos kasokban méhészked tek. ami csak az én hitvallásomat erősiti meg, ha ugyan megdönthetetlenebb támasztéka nem volna, h o g y : „Sir Gardiner Wilkinson azonban ujabban egy thébai siron felismerte a méhkas alakját i s ' irja Sötér. A z o n állítását pedig, hogy az egyiptomi „kosárkötők még nem voltak annyira gyakor-
lofctak, hogy a kosárnak a mostanihoz hasonló lapos fene ket készíthessenek, egyszerűen kúpban fejezték be." (?) ( t a lán kezdették!) tagadja a 4—5 ezer év előtt született mű emlékek kézügyességre — s a mi koránkban igazán luxus számba m^nő -— gondolkodásra valló, bámulatos tökéle tessége ! Szorosabb értelemben vett kifejlődésről, még az egyip tomiaknál jóval fiatalabb 2500 éves kháldeai ős népek mé hészetében sem beszélhetünk. A szumer akkád népfaj irása is, eredetileg, tisztán hieroglyphikus volt, mint az egyiptomi! „Minden írásjegy annak a dolognak képe volt, amelyet jelezni akart, vagy az anyagot mutatta, melyből analógia folytán, a legkönnyebben ki lehetett találni a kifejezendő elvont fogalmat. így pl. az Isten eszméjének kifejezésére a a méh képéhez folyamodtak." Sőt a király fogalmának kifejezésére használt méh áb rázolása, — eredetiségéből kivetkőztetve — háromféle és egymástól különböző jegygyei is történt. Idők folytán pedig minden fogalmat, különbözően csoportosított v. egyszerű vonalak és éket fejeztek ki. Igen sok jegy többféle értelem mel bir tehát többféleképen is olvasható. Ez pedig annyi zavart és homályosságot okozott, hogy néha magák az assyrok és babyloniaiak is elvesztek benne. Ha tehát tudó saink is nehezen olvashatják, hogyan bizonyíthassak én az ős népek méhészetéről; amíg egy olyan ivott emlékre nem akadnak, mely a méhészet kultuszával bővebben nem foglal kozik. Ha ilyet nekem ismertet, hálásan fogadom, tanulni soha sem szégyeltem, hiszen: „ T u d o m á n y t ujjából senki sem szopott." Abból pedig, hogy az ős egyiptomiak kúpos kasokkal méhézkedtek, ennek a népnek csak következetessége és gondol kodása tűnik ki. Bizonynyal, midőn az első szerencsés ku tató a méhet fellelte a fa odvában, vagy bárhol a világon, abba az odúba be is tekintett! Megfigyelte, ellette a lakó ter mészetét, életviszonyait, szokásait és építkezési rendszerét; s a felülről lefelé szélesedő, befejezett lépek alakjának megfelelő lakást is formált! Hogy én is sokszor megfigyeltem, röviden
— 10 — érintettem milyen legyen az ideális kaptár berendezése cim alatt H o g y pedig az őseredeti lakás, valószínűleg inkább a faodu, mint a sziklaüreg lehetett, következtethetjük abból is, hogy az — az élősdiektó'l eltekintve — a rovarok növé nyekre vannak utalva. Már pedig a sziklaüregekben bővelkedő kopár vidékek nem mindig kedvezők a rovarok, jelesül: a méhek meyélhelésére. Bizonyítja az is, hogy a méhek szívesen felkeresik a virágos rónát, völgyeket, de azért méy is csak az erdőhöz, be rekhez, szóval a fásvidékhez vonzódnak, meri jól tudják, hoyy ott találhatnak természetes lakást. Ez a vonzalom vezeti a meyszökött rajokat is. Ha a régmúlt időkről igen sokszor csak feltevésekre is vagyunk utalva, a méh természetét illetőleg sokkal bizonyo sabban láthatunk, mert az ősréyi korszaknak ma is élő alakja a méh s a multakról /teszel maya! Átalakulások, klimátizálódás stb. történhettek, de a jelleg az ősi természet ma is az, ami vott réyen s mindiy az ősi tesz ! Önként következik, hogy a fatörzsek kúphoz hajtó alak jában, akár a természet keze, akár a állatvilág ácsmesterei: a harkályok által, kivájt üveg, csak felülről lefelé szélesed hetett. Ha pedig az odvas részek még nem váltak volna le, a fokozatos és lefelé haladó gyarapodás szerint, maguk a mé hek formálnak kúpalakú lakást, levágják és kihordják az odvas farészeket. lyy formálódott évezredek folytán a méhek lakása és építkezése a faodu hoz, illetve a lakás alakja a méhek termé szetéhez. És az »•»>« bármilyen belmérettel bir, ők a termé szetüknek megfelelően építkeznek; de örömmel fogadják, ha a lakás, mégis csak az ők természetéhez alkalrnazkdik, amit az országos kaptárról elmondani nem lehet. így láttam a legnagyobb „űr '-ben, a szabadban is, melyet ez az épít kezés betölteni nem képes. Donáth Aladár.
11
-
Január a méhesben. A nagyon zordnak ígérkező telet, december vége felé enyhe napok váltották fel, annyira, hogy egy pár nap a déli órákban egyik-másik családból kiki jártak a méhek. Nem kell azonban nagyon elbizakodnunk, mert ez az idő járás a legszeszélyesebb. A meleg időt hirtelen hóvihar, vagy száraz fagy követheti. A jól betelelt, kellő mennyiségű táplálékkal ellátott méhek, bármily nagy hideget v a g y rosz időt kiáltanak, amiatt ugyancsak kevés aggodalmunk lehet. Ebben a hónapban sem terjedhet figyelmünk egyébre, mint arra, hogy méhesünk felett külső szemlét tartva őriz zük meg méheinket minden olyan külbehatástól, mely őket békés nyugalmukban a legcsekélyebb mértékben is zavarná. Mindazok az erős zajok, melyek méheinket téli kényszer nyugalmukban zavarják, azoknak ártalmára vannak. N e m kevésbé ellensége a méneknek a harkály, amely el-ellátogat a kaptárakhoz s azokon csőrével olyan nagy zajt okoz, hogy a méhek attól megrémülve a gomolyt elhagyják, me nekülni akarnak s vagy megdermednek a kaptár aljdeszká ján, v a g y ha kijönnek az ott leselkedő rabló telhetetlen begyében lelik sírjukat Legjobb védelem ellenük, ha a kap tárakhoz közel nem férkőzhetnek, de ha ezt elérni nern tudjuk, igyekezzünk azokat a méhestől távoltartani, amit csak úgy tehetünk, ha gyakran üldözzük, a gyakori üldö zés a legarcátlanabb állatot is képes idővel eltávolítani. A harkályhoz hasonló, de más irányú ellensége télen át a méneknek az egér. Táplálékát nem a méhek maguk teszik, hanem a méhek termékei a viasz és a méz, a melyért képes még a kaptárak oldalfalát is átfúrni, s miután a mé hek a hidegtől való dermedtségükben ellene nem védekez hetnek, képes tönkre tenni az egész építményt. Védekezhe tünk ellene zajtalanul működő egérfogókkal, a melyekbe az ő legkedvesebb eledelét tesszük csalétekül: a sült szalonnát. Ahol a cickány tanyát üt a méhesben, öszpontositja a két előbbi ellenség rosz tulajdonságát, amennyiben rovar evő állat lévén, a méhek élete ellen tör, de ezen működésé-
— 12
—
ben az építményt sem kíméli. Garázdálkodásában nagy előnyére van kicsiny, nyúlánk teste, a mely lehetővé teszi, hogy a kaptárak röpülő nyilasán keresztül (ha azok jól nincsenek elzárva) kényelmesen bejuthasson. Ez ellen is az egérfogók felállítása a legjobb védelmi eszköz. A méhésznek ebben a hónapban is, mint az előbbiben, főfoglalkozása, hogy ócska kaptárait kijavítsa, esetleg uja kat építsen, szegezzen kereteket, készítsen műlépet, legfőképen pedig jó méhészeti munkákat o l v a s ; tapasztaltabb méhészek útbaigazításait meghallgatja, magába gyűjti, hogy adandó alkalommal fölhasználhassa. Jegyezze föl saját tapasztalatait, hasonlítsa össze a másoktól hallottakkal és olvasottakkal vonja le belőle a legjobb végeredményt, mert nekünk senki sem adhat jobb tanácsot, helyesebb útbaiga zítást, mint a magunk tapasztalata, amely csak akkor válik tökéletessé, ha azt másoktól is hallottuk.
A z okszerű méhészet történelmének r ö v i d vázlata. • Nem kell nagyon messzire visszamennünk, nem fárad el emlékezetünk addig, amíg az okszerű méhészet kezdetére érünk. Ezen alig félszázad történelmén, ha végigtekintünk, előttünk áll egy egész nemzet történelmének világos tükör képe miniatűr kiadásban. A keletkezés, fejlődés, aranykor, szétoszlás és a hanyatlás. Volt idő, amikor hazánk színe-java szóval, tollal hir dette a méhészet áldásos igéig, de nem igen akadt fül, amely ezekre hallgatott volna. Ha akadt volna is, azok szava elhangzott, mert nem volt olyan eszköz, amely ezt az áldásos igét a nép minden rétegében közvetitte volna. Ez a kor a fejlődés kora volt s ebben találjuk az igazi okszerű méhészet félreismerhetlenül legnagyobb irodalmi kincsét, a méhészet szentirását. A szép fejlődésnek el is jött a várt eredménye, a méhé szet aranykora, midőn kevés, de jó okszerű méhésze volt hazánknak, akik békességben, egyetértésben, barátságban és szeretetben éltek egymással, akár ismerősök, akár isme-
rétiének voltak és a Mindenható ezt az egyetértésben élő társaságot meg is áldotta bőséges mézszürettel, nem várt nyereséggel s az ebből származó lelki örömmel. Irigyelte is a méhészeket mindenki Ez volt a méhészet arani/kora. Eljött az idő, a mikor illetékes forumok megismerték ezt az aranykort, lelkük tisztaságával, emberbaráti szere tetük egész hevével megragadták a rendelkezésükre álló eszközöket, hogy a méhészet áldásaiban részesítsék mind azokat, akik az iránt érdeklődnek s szerény jövedelmüket emelni óhajtják. Ezt tette a földmivelésügyi kormány és ezzel örök dicsőségét alapította meg. A sziklát megemészti a pór, az állatok egymást, még a tormában is van féreg; ebből indulva bátran mondhatjuk, hogy minden életképes intézménynek megvannak a maga parazitái, igy a méhészetnek is. A m í g a méhészet nagyobb állami felkarolás nélkül volt, általános béke és jólét uralkodott a méhészek között, de mihelyt azt az állam felkarolta mindjárt felütötték fejü ket azok az alakok is, akik a méhészetből más jövedelmet akartak kovácsolni, mint amit m a g a a méhészet nyújt. Gomba módra felszaporodott a sok haszontalanabbnál haszontalanabb kaptár, melyek mindenike a tudományos megfigyelés és tapasztalat kétes tartajmu csomagjába bur kolózva kínálja fel magát mindazoknak, akik a barátságos és szeretettel hívó szóra a méhészek soraiba óhajtanak beállani. Elbizakodottságukban magukról megfeledkezve szembe szállanak még azon intéző körökkel is, amelyeknek létezésöket köszönhetik, s a melyek szorgalmas működésé nek eredményétől függ ekszisztenciájuk. Fel-fel bukkan egyegy s nagy dobbal hirdeti felfedezésére legtökéletesebb vol tát. Igen és jól jegyezte meg valaki e lapok hasábjain és tökéletesen igazat adok neki, hogy „könnyebb 6 drb. desz kát külömböző nagyságban és formában összeilleszteni, mint a méhek beléletéről valami okosat mondani" s épen ezért a feltalálók serege ezt a könnyebb oldalt miveli. Megtudtunk lenni 30 évig az országosan elfogadott kaptárral; nagy méheseket szereltek fel vele s jövedelmezett
14
-
is az mindenkinek, ha az időjárás kedvezett, nem panaszolt rá senki addig, amig a méhészet kiterjesztése nagyobb len dületet nem vett, ekkor is azok kezdették ellene a panaszt, akiknek eladó kaptáruk volt. S miután a nagyközönség tekintélyes része bármilyen legyen is az ujitás, érdeklődik iránta s ha módjában áll akárcsak a divatos kalapot, meg veszi s jónak ismeri el, mert ha más előnye nincs is, de meg van az, hogy uj. S a méhészek egyik-másik kaptár körül csoportosulnak s megkezdődik a méhészet történelmében a negyedik forduló pont: areiult harcol- vagy a megoszlás kora. Most éljük ezt a kort, amelyben egyik méhész a mási kat szemébe megmosolyogja kaptáráért, hátamegett kigú nyolja s ha nyilvánosan szóval v a g y Írásban kell megemlé keznie róla, egyenesen nekiront, leócsárolja. Ez a külömböző kaptárak érdekében folytatott harc a méhészeket az eddigi tömörülésből kibontja, szétosztja, mert valóságos érdekcso portokká válnak, amit a kaptár feltaláló alakit meg, s a vége pedig az, amit a latin közmondás tart: ..inter duos litigantes tertius gaudet" beválik, mert összeveszítvén az azelőtt békében élő méhéhészeket, markába nevet, mert övé a haszon, elkelnek kaptárai. A kaptár feltalálóknak sem a saját rendszerű kaptárban lakolt méhek adják a hasznot, hanem az eladott kaptárakból befolyt összeg. Miután kis vázlatom oknyomozó történelem, a közölt előzményekből nem nehéz megállapítani, hogy rövid időn belül be fog állani: a hanyatlás kora. A hosszú áldástalan harc előbb-utóbb meghozza a maga káros következményeit. A hanyatlás ott kezdődik, ahol a bizonytalanság és bizalmatlanság felüti a fejét. És ez már megkezdődött, de még csak kismértékben, hála a kaptárak sokaságának. A kezdő méhészek már nagyon is bizalmatlanok a méhészet iránt s ennek más oka nincs, mint az, hogy fejüket telezugják hasznosabbnál-hasznosabb kaptárak dicséretével. S ha ez már ma igy van, nem adok öt évet s egyetlen embert nem fog megnyerni a méhészet nek sem az ékesszólás, sem a kedvezmény, de talán az erőszak sem. Ez lesz a harc vége.
Minden háborúnak meg vannak azon alakjai, akik csendes szemlélői a viszálynak a nélkül, hogy bevegyülné nek abba. Ezek folytatják megkezdett útjaikat s nem törőd nek a harccal, hanem várják a küzdő felek kimerülését. Ezek a kezdőket azzal riasztják el a méhészettől, h o g y : „nincs benne haszon." Örülnek a harcnak, mert tudják, hogy az a küzdő feleket kimeríti, kedvüket a méhészettől elvonja s azok akik egykor elkeseredett harcot folytattak egymással, azon békülnek ki, hogy sem te sem én hibás nem voltam, hanem az a másik, s nem érdemes a méhészet tel foglalkozni. Ez lesz a vrybnkás. De lesznek, akik örülnek ezen is, mert a csendes szem lélők malmára hajtja a vizet, megapad a méhészek száma s Ők fogják uralni a helyzetet, legnagyobb irigységére a küzdő feleknek. írtam ezeket nem a magam gyönyörűségére, hanem, hogy mások vagy kinevessék v a g y okuljanak rajta, de hogy igaz a mit irtam, azt mindenki tudja s később be. fogja látni. M.
Méhészeti Köztudomású
szakoktatásunk.
dolog, hogy ugy a mezőgazdasági, mint bár
mely iparágban foglalkozó
egyén
foglalkozásának g y ü m ö l c s é r e
csak akkor számithat, eredményt ugy mutathat fel, ha f o g l a l k o zása
tárgyát
— mondjuk
mesterségét — j ó l ismeri, j ó l
tudja.
Asztalos hiába fog cipő készítéshez, v a g y lakatos ruha csináláshoz, csak elrontja az anyagot s kárba gának
előny
veszett fáradsága s ma
helyett anyagi kárt okoz. Mint az iparnak, ugy a
mezőgazdaságnak is számtalan ága van s ha ezen ágakban ered ményesen
akar
valaki gazdálkodni,
feltétlen
ismernie
kell
e
gazdasági ágnak a mivelésével j á r ó gyakorlati és elméleti isme reteket, mert
máskülönben — eltekintve elemi
csapásoktól —
fáradságának k e v é s gyümölcsét fogja élvezni, csak kontár mun kát végez, megcsalja magát s megcsalja a természetet. A tudomány
s
a gyakorlati tapasztalat
a mezőgazdasági
ágak müvelésében is nap nap után ujabb meg ujabb elveket állit
•
fel,
melyeknek _eélja
a
anyaföld minél erősebb A
ki
a
lő
produktívabb
termelés
az ősanyag —
kihasználása.
tudomány
és
kor
eszméivel
lépést akar tartani,
tanulnia kell, mert ellenkező esetben másokkal
szemben
hamar
belátja hátramaradását. U g y a földmivelési, mint többi kormány, ha anyagi áldoza tok
árán is. arra
törekszik, hogy szakmunkásokat
neveljen —
mert hiszen végeredményében azzal a nemzeti jólétet mozdítja elő. A méhészet is a mezőgazdaságnak — szakértelemmel űzve mondhatjuk
egyik
méhészeknek
legjövedelmezőbb
50—(>0%~
a
ága. Á m d e
kasokkal méhészkedik
még ma is a s az
okszerű
méhészetre — mert azzal természetesen több bajoskodás van — nehezen tér át. U g y a földmivelési kormány, lehetőt elkövetnek az okszerű
mint
az egyesületek minden
méhészetnek szakismerettel való
szélesebb körbeni müvelésére. A
méhészetben
a
szakoktatásra
vonatkozó első lépés
a
vándortanitói intézmény életbeléptetése volt. Halhatatlan emlékű Grand
Miklósnak érdeme, hogy elsőként kísérelte meg hazánk
ban az apostolkodást. A méhtenyésztési
ismeretek hirdetése v é
gett vándor előadásokat tartott. A z előadásaival terjesztett elmé letek
s
gyakorlati ismeretek
méhészek száma rohamosan
gyorsan terjedtek
s
az
okszerű
szaporodott; s végre sok nehézség
után a kormány is belátta annak üdvös voltát s 1881-ben nevezte ki néhai
Kemény Gábor báró akkori
földmivelés-, ipar- és k e
reskedelemügyi miniszter Grand Miklóst mint első vándortanítót s nem sokkal később a többieket s j e l e n l e g 8 ilyen vándortanító hirdeti kerületek szerint a méhészet igéit. A vándortanitói
intézmény fenntartásának az a célja, hogy
a méhtenyésztés ne csak
általánosságban,
hanem az okszerűség
rendszerébe egyöntetűen fejlesztve országszerte fellendüljön, gya rapodjék s virágzásnak induljon. A vándortanítók nyáron kerületeikben a népoktatási és gaz dasági irányú intézeteket azoknál előadásokat
és iskolákat
ről-kÖzségre járnak,
méhesekben
igyekeznek
az okszerű
a népet
sorrendben
felkeresik
s
tartanak, méheseket rendeznek be, k ö z s é g előadásokat méhészet
tartanak,
számára
szóval
megnyerni.
A vándortanitói intézmény mindenesetre nagy haladást idé zett elő méhtenyésztésünk illetőleg. Ez intézmény
fejlődésében az okszerű méhészetet
életbeléptetése előtt sem a tanítóképző,
sem más gazdasági irányú intézeteknél nem volt méhészet, mig ma minden
ily irányú
intézetnél van
mintaszerűen
berendezett
méhes s különösen az ifjúság örömmel tanulja s terjeszti o r s z á g szerte a méhészetet. A méhészet okszerű tanításának a vándortanítók utján való oktatását azonban nem mondhatjuk
egésznek, mert a mint tud
j u k , az a vándortanító rövid időt tölthet egy méhesben, előadása is rövides s igy a cél nincs elérve. A méhtenyésztés tovább fejlesztésére
irányuló ezen t ö r e k
véssel nem állhattunk meg. Miként állattenyésztésünk
más ága
zatai számára — ugy a méhészet müvelésére is állami g o n d o s k o dással szervezett középpont létesítése vált szükségessé, a honnan a helyes gyakorlat irányítása
a tenyésztés fejlesztése s a célhoz
vezető utak kijelölése kiinduljon önálló
s
a hol
a nagyobb
vezetésére méhészek képeztessenek
folyamok
tartassanak.
így
létesült
a
méhesek
ki, s időszaki
gödöllői
m.
kir.
tan
állami
méhészeti gazdaság 1902. évben, melynek célja az okszerű méh tenyésztés minél jövedelmezőbbé
fejlesztése, a k ü l ö m b ö z ő rend
szerek kipróbálásával a hazai viszonyoknak legmegfelelőbb mü velése
és terjesztése,
méhlegelők létesítésének,
javításának
és
fönntartás módjának a bemutatása, a méhészeti szakoktatás, tan folyamok
tartása,
és pedig
önálló kezelésére alkalmas
a
nagyobb
méhészeti
méhészmunkások
gazdaságok
szakszerű k i k é p
zése. 2 éves tanfolyamok, továbbá lelkészek, tanítók, vincellérek, erdő-
és
mezőőrök, földmives
kisgazdák
stb.
részére 2 és 3
hetes tanfolyamok tartása. ( V é g e köv.)
Dr. Balázs Ferencz.
Közgyüiósi m e g h í v ó . Egyesületünk 28-ik évi rendes közgyűlését 1909. évi január hó 24-ón, vasárnap délután 3 Órakor fogja megtartani Kolozsvárt a városház közgyűlési termében, egyes tagját meghívja az elnökség.
melyre
az
egyesület minden
— 18 —
A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. A z igazgató-választmány évi jelentése. 3. Pénztárnok jelentése az 1908
évi bevételek
és
kiadá
sokról. 4. A pénztárvizsgáló-bizottság jelentése. 5. A z 1909. é v i költségelőirányzat megállapítása. 6. Választások. 7. ^Indítványok. 8. „Természetesség a
méhek
tenyésztésében".
Felolvasás,
tartja N a g y János méhtenyésztési vándor szaktanár. A z Erdélyrészi Méhész-egylet igazgató-választmányának K o lozsvárt, 1908 évi november hó 8-án tartott üléséből.
Báró Jósika Gábor,
Dr. Balázs Ferencz,
elnök.
főtitkár.
Jegyzet: A z alapszabályok 32. §-a értelmében a mennyiben a rendes
időre
összehívott
közgyűlés a
miatt nem lenne határozatképes,
a 8
tagok
részvétlensége
nap múlva tartandó k ö z
gyűlés a tagok számára való tekintet nélkül fog határozni.
IRODALOM. + Der Bienenhonig und seine Ersatzmittel von dr. Alfréd Hasteriik cim alatt e g y ujabb méhészeti zsebkönyv jelent meg A . H a r t l e b e n wieni és magában
leipzigi
könyvkiadóhivatalában.
A mii
foglalja mindazt, amit a mézre vonatkozólag az ujabb
kutatás talált. K i t e r j e s z k e d i k a méz össsetételére, a méz hamisitásának módjaira, a méz
védelmére, ipari
ís házi
felhaszná
lására. M i n t valóban becses mü megérdemli, h o g y azok, akik a t á r g y iránt érdeklődnek s a német
nyelvet
birják,
maguknak
. m e g s z e r e z z é k . Á r a 3 kor. 60 fill. |
1 „A háziorvos"
cimü népszerű
egészségügyi folyóirat
most megjelent, 36 oldalra terjedő karácsonyi száma egész soro* Esetleges indítványok a közgyűlés előtt 8 nappal a főtitkárnál ban ben\ujrandók. (Alapszabályok 30. §.)
Írás
—
zatát hozza
az
általános
19
—
hygienia
körébe
v á g ó közérdekű és
tanulságos czikk knek. í g y dr. Preisich K o r n é l e g y e t e m i tanár, körházi főorvosnak „ A v ö r h e n y j á r v á n y r ó l " , dr. K o v á c s A l a d á r nak
„A
tüdőbetegeket
gondozó
intézetekről",
dr.
Schwarcz
Gusztávnak „ A postai alkalmazottak e g é s z s é g ü g y i v i s z o n y a i r ó l " , dr. Bród Miksának „ A szabók
hygieniájáról",
dr. K e m é n y I g -
nácz törzsorvosnak „ A g y e r m e k e k nemi felvilágosításáról", stb. stb. ivt nagyérdekü értekeí-ési, nemkülönben A b á d i I m r e tárcája „ E m b e r e k k ö z ö t t " , G y u l a i G y ö r g y K á r o l y tanár, k ö z e g é s z s ó g i iró tanulságos czikkei, dr. L u i g i Barzetti olasz orvosnak „ A f e lesleges v a k b é l " cziment irt pompás karczolata, továbbá a n a g y számú, különöcen tanulságos „ A p r ó s á g o k " igazán érdekessé te szik a mindjobban-jobban olvasóink b. ára
egy
figyelmébe
évre
terjedő lapot, m e l y e t mi is ajánlunk
annál is inkább, m i v e l a lap előfizetési
2 korona 40
melyet a szerényebb v a g y o n i
fillér,
tehát
olyan csekély összeg,
v i s z o n y o k között
könnyen nélkülözhet és amely sekogysem gazdag szellemi kiadóhivatala:
tartalmával. Budapest,
áll
, , A háziorvos"
V I . , Audrássy-ut
élő
ember is
irányban
a lap
szerkesztősége és 27, sz. alatt
van,
ahova az előfizetések beküldendők.
=
Méhészeti értesítő a k o m á r o m m e g y e i gazdasági e g y e
sület méhészeti szakosztályának
1908. (18.) é v i működéséről. E z
a csaknem 8 ivre terjedő s z a k k k ö n y v felöleli
nemcsak a szak
osztály működését, hanem rendkivül érdekes szakczikkeket kö zöl,
a
m e l y e k czimeit
kedves
kötelességünknek
tartjuk
fel
említeni : A méhek tavaszi feljlődóse, Sznirtmik János. — M é hészeti tapasztalataimból, Hiszek N , — Meteorológiai lések, Szabó G y . —
Osdiságok a méhészetben,
mézelő fák érdekében, Szentimrey
Á. —
Baranyay G . —
Országos
méretű
megfigye
Lakatos. — A
A rovarok ós v i r á g o k ,
nagy
kaptár,
Joó J. —
A méh és az ember, B. Szabó J. — A z t mondják . . . . Tüske — V e g y e s e k . A z értesítőt a szakosztály titkára L a k a t o s K á r o l y kiváló méhész szerkeszti.
>; Ingyen oszt teuyésznyulakat a Háziuyultenyésztes és Értékesítés
ozimü
házinyultenyésztési
szaklap
kiadóhivatala,
Csillaghegyen, Budapest mellett, a házinyultenyésztés népszerű sítése czéljából. Pusztán azt köti
ki, h o g y
az
utódokból
egy-
- 20 néhány tanár
példány
visszaszolgáltassák. A lapot
szerkeszti,
főmunkatársa
Andrássovich
Aufíénberg Géza,
János
nyulügyi
előadó. E l ő f i z e t ő ára e g y é v r e 4 kor., f é l é v r e 2 kor. T a r t a l o m : 1909. A szerkesztőség. — A z Erdélyrészi Méhészegyesület zárszámadása az 1908. évről. — Az Erdélyrészi Méhészegyesület költségvetési előirányzata az 1909-ik évre. — A méz felhasználása a háztartásban. — Új kaptár. Donáth Aladár. — Január a méhesben. — A z okszerű méhészet tör ténelmének rövid vázlata Af. — Méhészeti szakoktatásunk. Dr. Balázs Ferenc. — Közgyűlési meghívó. — Irodalom.
igyelem! Szölőoltványt, szőlővesszőt ne rendel jen addig, mig tőlem árjegyzéket nem k é r ! Gyökeres oltványok ezre 140 korona, Delaware ezre 100 korona. Gzim:
Szigyártó N a g y M i h á l y Felsősegesd,
Somogymegye
A Biedermann-féle első hazai gőz erőre berendezett m ű l ó p g y á r összes g é p e i
családi okokból
= ELADÓK. = Értekezhetni
a tulajdonosnál: Kolozsvárt,
Bercsónyi-út 2. vagy e lap szerkesztőségénél. Nyomatott Gámán J. örökösénél Kolozsvárt, Kossuth Lajos-utoza lü.
