Intézményvezetı 2013

A MAKÓI ÓVODA PEDAGÓGIAI P R O G R A M J A

Intézményvezetı

2013.

Program szerkezete, tartalma: Bevezetı gondolatok

1. oldal

1.) Az óvoda jellemzı adatai

2. oldal

2.) Az óvoda bemutatása

3. oldal

2.1 Adottságaink

3. oldal

2.2 Az óvoda személyi feltétele

6. oldal

2.3. Az óvoda tárgyi-dologi feltétele

8. oldal

2.3.1 Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

9. oldal

2.3.2 Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása

9. oldal

3.) Jövıképünk

10. oldal

4.) Óvodakép, gyermekkép

11. oldal

4.1. Óvodakép

11. oldal

4.2. Gyermekkép

12. oldal

5.) Az óvoda alapvetı nevelési céljai és feladatai

16. oldal

6.) Az óvodai nevelés alapvetı keretei

19. oldal

6.1. Egészséges életmód alakítása

19. oldal

6.2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció biztosítása

24. oldal

6.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

30. oldal

7.) A nevelımunka dokumentálásával kapcsolatos feladatok

37. oldal

8.) Tevékenységformák és azok tartalmi rögzítése

40. oldal

9.) Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

72.oldal

10.) Az intézmény kapcsolatrendszere

73. oldal

11.) Gyermekvédelem az óvodában

79. oldal

12.) Nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatok

80. oldal

13.) Az óvoda speciális szolgáltatásai

86. oldal

14.) Sajátos Nevelési Igényő gyermekek ellátása

87. oldal

15.) Tehetséggondozás

91. oldal

16.) Óvodánk ellenırzési, értékelés rendszere

94. oldal

17.) Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem

98. oldal

18.) Érvényességi rendelkezések

98. oldal

19.) Legitimációs záradék

99. oldal

BEVEZETİ GONDOLATOK Köszöntjük azokat, akik óvodánk iránt érdeklıdve kezükbe veszik pedagógiai programunkat. A Makói Óvoda saját innovatív törekvéseit magába foglaló helyi pedagógiai programot készített, amely a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira épülve összhangban áll az Óvodai Nevelés Alapprogramjában foglaltakkal. Programunk elkészítésénél figyelembe vettük eddigi nevelési gyakorlatunkat, a szülıi, a fenntartói, a nevelıi igényeket, lehetıségeket. Pedagógiai programunk hangsúlyozza a készség és képesség fejlesztést, amely áthatja

az

egész

nevelési

folyamatot.

Inkluzív

(befogadó)

pedagógiai

szemlélettel integráltan történik az együtt nevelés, az egyenlı hozzáférés biztosításával. Az alkalmazott módszerek és a sokszínő gyakorlati megvalósítás mellett

nevelési

alapelvünk

és

nevelésfilozófiánk

azonos

minden

óvodaházunkban. Kiemelt terület az egészséges életmód igényének alakítása, a mozgásfejlesztés, a mővészeti nevelés. Az

óvodaépületekben

biztosítani

tudjuk

az

óvodáskorú

gyermekek

fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit. Szeretetteljes, családias óvodai légkört alakítunk ki, melyben-tiszteletben tartjuk a gyermeki jogok érvényesítését, a személyiségfejlesztés az egyéni képességek szerint, az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével folyik. A családi nevelésre alapozva hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését, és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását. Programunkkal

elısegítjük,

hogy

a

gyermekek

eligazodjanak

környezetükben, megtanulják kifejezni magukat, tudjanak együttmőködni, ezáltal magatartásformákat sajátítanak el. Mindezt jó szervezéssel, korszerő pedagógiai

tudással

rendelkezı

óvodapedagógusok

segítségével,

a

mindennapi élet feltételeinek és eszközeinek megteremtésével érjük el. Nevelımunkánkat elsısorban a gyermekek alapvetı tevékenységére, a játékra, valamint a mozgásra, a kommunikációra, a tehetséggondozásra és a hátrányok kompenzálására alapozzuk. Programunk homogén, részben osztott csoportokban egyaránt alkalmazható.

1

Ez a dokumentum az óvodánkban folyó nevelımunka eredményeire építve a jövı céljait, feladatait fogalmazza meg. 1.

AZ ÓVODA JELLEMZİ ADATAI

Hivatalos elnevezése:

Makói Óvoda

Címe:

6900 Makó, Erdélyi p. u. 8.

Telefonszáma:

06-62-510-330

Fenntartója:

Makó Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Fenntartó címe:

6900 Makó, Széchenyi tér 22.

Fenntartó telefonszáma:

06-62-511-800

Az óvodához tartozó feladatellátási helyek neve, címe:
Erdélyi püspök utcai Székhely épület (Erdélyi püspök utca 8.)
Kálvin Téri Tagintézmény (Kálvin tér 6.)
Hold utcai óvodaépület (Kálvin tér 6.)
Kassai Utcai Tagintézmény (Kassai u. 3) Alapító okirat kelte: 2013.09.25. Határozat száma: 390/2013. (IX.25.) MÖKT határozat Az óvodai csoportok száma: Érvényes Alapító okiratban meghatározva Az óvoda vezetıje: Bába Andrásné intézményvezetı

2

2. Az óvoda bemutatása „…ha annak látjuk a gyermekeket, aminek lenniük kellene, akkor segítjük ıket azzá válni, amivé képesek.” Goethe

2.1. Adottságaink Makó, Csongrád megye székhelyéhez közel, a Maros partján fekvı mezıváros, amely a környezı települések térségi központja. A Makói Óvoda Makó város integrált óvodája, mely jelenleg négy épületben mőködik. Három a városközpontban (Erdélyi püspök utcán, Kálvin téren, Hold utcán,), egy a kertvárosi városrészben helyezkedik el (Kassai utcán). Belvárosi körzetünk a város nagy részét öleli fel, ennek megfelelıen a családi összetétel meglehetısen differenciált, a szülık foglalkozását és a családok szociális körülményeit tekintve. Az óvodaépületekben folyó nevelımunka a családok körülményeitıl, a sokszínő gyermeki természettıl fogva igen eltérı, de a gyermek-, személy, - és játékközpontúság, a családias légkörben folyó nevelés – ami figyelembe veszi a gyermek egyéni fejlıdési ütemét, életkori sajátosságait – óvodaházainkban meghatározó alapelv. Óvodánkban korszerő pedagógiai tudással rendelkezı, szakmailag állandó megújulásra

kész,

elfogadó,

segítı,

támogató

attitőddel

rendelkezı

óvodapedagógusok és szakképzett gondozónık, dajkák végzik összehangoltan a munkájukat. Magas fokú szociális érzékenységgel, szakmai hozzáértéssel, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával dolgozunk. Az óvodaépületekben folyó nevelımunkánk során figyelembe vesszük a gyermekek különbözı egyéni fejlıdési ütemét, életkori sajátosságait. Lehetıséget teremtünk arra, hogy a más országból érkezık (migráns) gyermekek kultúráját is megismerjék a többiek. A Makói Óvoda Programjának elkészítésekor az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját, a helyi sajátosságokat, az eddig kialakult és továbbfejlesztett pedagógiai gyakorlatunkat vettük alapul. Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik.

3

A gyermekek személyiségfejlesztését, képességeik kibontakoztatását a nevelési folyamat egészén belül, az egész napos óvodai ellátás keretében valósítjuk meg. Kiemelt helyet kap nevelımunkánkban az egészséges életmód igényeinek alakítása, a mozgásfejlesztés, a mővészetek megszerettetése, a tehetség gondozása és a rászorulók felzárkóztatása. Integráltan együttneveljük a különbözı képességekkel rendelkezı gyermekeket. Egyéni bánásmóddal, a sajátos nevelési igény biztosításával, minden óvodáskorú gyermeknek egyenlı esélyeket

adva,

differenciáltan

foglalkozunk

velük.

Inkluzív

(befogadó)

pedagógiai szemlélettel és hozzáállással hisszük, hogy mindenki más és más, ezért igyekszünk mindenkihez megtalálni az egyéni bánásmódot. A nevelımunka többségében heterogén csoportszervezési formában történik, ahol azonos életkorú gyermekekkel foglalkozunk egy csoporton belül. Munkánk eredményessége érdekében megismerjük a gyermekek és a családok körülményeit, a szülıkkel folyamatos kapcsolatot tartunk, együttmőködésre törekszünk. Fontosnak

tartjuk

néphagyományhoz

az

és

óvodai

a

helyi

élet

hagyományos

szokásokhoz

ünnepeinek,

kapcsolódó

a

események

megünneplését. Óvodásainkkal eredményesen veszünk részt a számukra rendezett országos, regionális

és

városi

pályázatokon,

rajzversenyeken,

a

kulturális

és

sportrendezvényeken. Az önkormányzat által biztosított anyagi feltételeket igyekszünk kiegészíteni a szülık és a pártfogó vállalkozók adományaival, a különbözı pályázatokon nyert támogatásokkal.

A

nevelés

feltételeinek

javítását

szolgálja

az

óvoda

Alapítványának mőködtetése is. Óvodánknak kiegyensúlyozott, jó kapcsolata van partnereivel (bölcsıdével, általános

iskolákkal,

közmővelıdési

intézményekkel,

védınıi

fıiskolákkal, határon átnyúló szakmai partner intézményekkel.

szolgálattal, Mindennapos

kapcsolatunk van a városban mőködı általános iskolákkal. İszinte örömünkre szolgál, hogy óvodásaink szeretnek nálunk, gyakran visszalátogatnak az iskolából, és elmesélik sikereiket, élményeiket. Pedagógiai programunk következetes alkalmazása eredményeként óvodásaink 6-7 éves

4

korukra alkalmassá válnak az iskolai életre. Hitvallásunkat, óvó, aggódó, ugyanakkor

segítı,

bátorító,

ösztönzı

tevékenységünket

fogalmazta meg Ruth Sandford:

„Ott leszek, amikor szükséged lesz rám, törıdni fogok veled és megvigasztallak, de nem foglak föltartani, amikor már egyedül is tudsz járni.”

5

gyönyörően

2.2 Az óvoda személyi feltételei Az óvodában a nevelımunka kulcs-szereplıje az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész idıtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára; személyisége az elfogadó és segítı, támogató attitődön alapszik. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda mőködését segítı nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelı óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitőzéseit. Az óvodánkban dolgozó nevelık számát az Önkormányzat minden évben a következı évi várható statisztikai gyermeklétszám, valamint az ellátandó feladat figyelembe vételével határozza meg. Az

óvodapedagógusok

szakmailag

magasan

képzettek.

Folyamatos

az

önfejlesztés. A különbözı képzéseken részt vett pedagógusaink kompetenciáinak bıvülése a nevelés minıségének és a szolgáltatások bıvülésének a biztosítéka. Óvodánkban dolgozó 38 óvodapedagógus közül 18 fı szakvizsgával rendelkezik. A végzettek közül 2 fı vezetı óvodapedagógusi szakvizsgával rendelkezik, 2 fı gyermektánc oktatói, 2 fı nyelv- és beszédfejlesztı, 4 fı óvodai gyógytestnevelı szakvizsgával rendelkezik. 6 óvodapedagógus alapfokú angol nyelvvizsgával, 1 óvodapedagógus német nyelvvizsgával rendelkezik. 1 fı közoktatási szakértı A nevelıtestület tagjai közül 15 fı nemzetközi számítástechnikai bizonyítványt (ECDL) szerzett. A gyógy testnevelı továbbra is segíti a gyermekek testi fejlesztését, illetve szükség szerint gyógypedagógus foglalkozik a rászoruló gyermekekkel. A látás sérült kisgyermek fejlesztését a jövıben tiflopedagógia szakos gyógypedagógia tanár végzi, a hallássérült gyermekek fejlesztését pedig szurdopedagógus látja el. A pedagógusok csoportban végzett munkáját a gyermekek integrált nevelésében pedagógiai és pszichológiai szempontból 0,5 fı óvodapszichológus segíti.

6

Az ügyviteli munkát 3 fı segíti. Az óvodatitkár pedagógiai diplomával, a pénztáros kolléganı mérlegképes felsıfokú végzettséggel rendelkezik, gazdasági dolgozó fıiskolai tanulmányait végzi. Technikai dolgozóink száma a csoportok számához viszonyítva megfelelı. Az óvoda épületeinek és udvarainak állagmegóvását, kisebb karbantartási, és szerelési munkák elvégzését 2 fı karbantartó végzi. A dajka nénik szakképzettek, a 19 csoportban egy-egy óvodai dajka segíti a nevelımunkát, többségük szakirányú képesítéssel rendelkezik, illetve rendszeres HACCP képzésben részt a gyermekétkeztetés higiéniai elıírásai szerint.

7

2.3. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei A

tárgyi

felszereléseket,

amelyeket

a

gyermekek

használnak,

számukra

hozzáférhetı módon és a gyermekek biztonságát figyelembe véve kell elhelyezni. Az

óvoda

egyidejőleg,

biztosít

megfelelı

munkakörnyezetet

az

óvodai

munkatársaknak, és teremt lehetıséget a szülık fogadására. A csoportszobák barátságos berendezéseivel, pasztell színével nyugalmat és derőt biztosítanak a gyerekek számára. A csoportszobák más-más méretőek, felszerelési tárgyai folyamatosan újakra cserélıdnek. Biztosítani tudjuk a sokszínő, változatos játék lehetıségét, egyéb párhuzamosan végezhetı tevékenység lehetıségét, és az

elkülönülést

a

kialakított

kuckókban.

A

csoportszoba

nem

csak

a

tevékenységek színtere, hanem az étkezésé, a pihenésé és a mozgásé is. A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztéséhez szükséges megfelelı speciális eszközökkel bıvítjük a készletet. A látássérült és hallássérült gyermekeknek biztosítjuk az akadálymentes közlekedés lehetıségét (falfelületek éleinek, üvegajtók felületének, oszlopoknak, lépcsık korlátainak, elsı és utolsó lépcsıfokok éleinek élénksárga színnel való jelölése). A speciális fejlesztésre alkalmas játékok, eszközök beszerzése minimális mértékben szükséges. A meglévı játékállomány sok szempontból alkalmas az egyéni fejlesztésre. Speciális eszközök egy részét az utazó gyógypedagógus javaslatai alapján fogjuk beszerezni,

illetve

az

egyéni

foglalkozás

keretében

használt

eszközök

a

gyógypedagógus saját munkaeszköze. Az óvodaépületekben megfelelı munkakörnyezetet tudunk biztosítani az óvodai munkatársaknak (felnıtt öltözı, mosdó és WC, tusoló, nevelıi szoba). A szülık fogadására, megbeszélésre mindenütt a nevelıi szobát, irodát tudjuk e célra használni.

Az óvodák nagy, tágas udvarát különbözı jellegő talajfelület borítja, ami lehetıvé teszi a változatos tevékenykedést. Az árnyékolást fák és napernyık biztosítják. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét megfelelı mérető, folyamatosan karbantartott felszerelési tárgyak, udvari mászókák, hinták szolgálják. Ezek jó része beépített mozgásfejlesztı eszköz, de jól használhatók a

8

mobilizálható tornaszerek is. A meglévı homokozók, a szerepjátékok kellékei, a labdák, mind növelik a gyermekek játékkedvét, és változatos játéktevékenységre serkentik ıket. Az udvari játékok, mászókák felújítását, EU szabványnak megfelelı cseréjét tervezzük. Az egybefüggı játszóterület, amely nem, vagy csak részben van elhatárolva, lehetıséget biztosít a baráti és testvérkapcsolatok szorosabbá válásához. 2.3.1. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere Az óvodában ugyan igen sok játékeszköz található, mégis a személyiséget leginkább fejlesztı

szerepjátékokhoz,

gondolkodást és

anyanyelvet, nyelvi

képességet fejlesztı játékokra még szükség van. A mozgásos és gyógy testnevelı játékokhoz is kiegészítıkre van szükség. A mesekönyvek bıvítése mellett a legszebb magyar népmesék, videofilmen, diafilmen való megjelenítésére is módot kell találni.

A hiányzó felszereléseket a költségvetési lehetıségek figyelembe vételével folyamatosan szerezzük be. Különösen a HHH gyermekek fejlesztéséhez szükséges különleges fejlesztı eszközöket kívánunk használni. Erre pályázati lehetıségeket kell kihasználni. Eszköz beszerzésünk során figyelembe vesszük 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 2. számú melléklete alapján Foglaltakat. 2.3.2 Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása Az óvoda az Önkormányzat által biztosított pénzügyi keretbıl gazdálkodik. Gazdálkodási jogköre: részben önálló gazdálkodó, önálló bérgazdálkodó.

Az állami normatív támogatás és az Önkormányzat által biztosított kereten kívül az óvodának egyéb anyagi forrásai is vannak (Alapítvány, Szülıi szervezet, támogatók és pályázati összegek).

9

3. Jövıképünk „Nem elég azt mondani: „Megteszek minden tılem telhetıt.” Amire szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni.” Churchill Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet, vidámságot adó béke szigete lenne, ahová a gyerekek örömmel és boldogan,

önfeledten

érkeznek

és

sok

érdekes

játékkal

tölthetik

a

mindennapjaikat. Óvodánk minden munkatársa arra törekszik, hogy partnereink igényeinek a fenntartó által biztosított feltételek mellett, minél szélesebb körően, hatékonyan megfeleljünk. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakozását. A

társadalmi

elvárásoknak

megfelelıen

elısegítjük

a

gyermekek

szocializálódását, így képessé válnak arra, hogy a családi környezeten túl hasonló korú társaikkal és más felnıttekkel is együtt éljenek. Fontosnak érezzük, hogy megfelelı magatartásformákat alapozzunk meg. Ahhoz, hogy a gyermekek jól eligazodjanak környezetükben, a családdal együttnevelve, minél kedvezıbb feltételek között megtanítjuk ıket életkoruknak megfelelıen kommunikálni, együttmőködni. A gyermekek optimális személyiségfejlıdését kívánjuk elérni saját képességeik és fejlıdési ütemük figyelembevételével. Az óvodapedagógusok rendelkezzenek inkluzív (befogadó) szemlélettel, teremtsék meg az integrálás (együttnevelés) lehetıségét. Az integrációs folyamatban a különbözı képességekkel rendelkezı gyerekeket differenciálás módszereinek felhasználásával, egyénekhez igazítottan segítsék, támogassák, fejlesszék. Legyenek kreatívak, jókedvőek szakmailag kiválóak, együttmőködı, mindig megújulni képes óvónık és szakképzett nevelımunkát segítık az óvodában.

10

4. Óvodakép, gyermekkép „Minél több szeretet és jóság sugárzik belıled, annál több áramlik rád vissza.” Sigmund Freud

4.1

Óvodakép

Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, az itt dolgozók szeretetteljes elfogadó és befogadó neveléssel veszik körül az ide járó gyermekeket. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit. Elsısorban a szabad játék és a mozgás sajátos eszközeivel készítjük fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és a szülık kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk az óvodai életet, melyhez a nevelık hivatásszeretete, a gyermekek és szülık tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda egyszeri és megismételhetetlen hely, ahol minden nap „varázslat” történik mások és a magunk örömére. A gyermekek és a felnıttek egymásra hatva alakítják, formálják azt. Fontosnak tartjuk, hogy segítsük a különbözı közösségek kialakulását, fejlıdését,

ezzel

összhangban

biztosítjuk

az

önmegvalósítás

feltételeit.

Védettséget, örömet nyújtó óvodai közösségben alakítjuk ki és fejlesztjük azokat a képességeket, készségeket, amelyek lehetıvé teszik, hogy a gyermek sikeres emberré

váljon.

Közvetetten

segítjük

az

iskolai

közösségbe

történı

beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlıdését. Valljuk, hogy az aktív, egészséges életmód igényét óvodáskorban kell megalapozni. Így a gyermekeken keresztül tudatosan, de indirekt módon próbáljuk befolyásolni a szülık életmódját. A

kisgyermek

személyiségének

kibontakozásához

olyan

bizalmat,

biztonságot, megértést és toleranciát sugárzó légkört, feltételeket teremtünk, ahol megismerheti önmagát, felfedezheti a világot, kielégítheti szükségleteit. Tudatosan építünk a gyermekek aktivitására, utánzására. 11

Gyermek-,

játék-,

és

személyközpontúnak

valljuk

magunkat,

mert

tevékenykedtetı, személyiségfejlesztı nevelésünk tiszteletben tartja a gyermek egyéni sajátosságait, eltérı fejlıdési ütemét. Ennek megfelelıen olyan életteret biztosítunk számukra, ahol mindegyikük szükségletei szerint valósíthatja meg vágyait, megélheti álmait elsısorban a játékokon keresztül.

4.2 Gyermekkép „Nem elég a tojás falát áttörni, meg is kell tanulni repülni!” közmondás

☺ Az óvodába lépı kis ember egyéni személyiséggel rendelkezı, egyedi, mással nem helyettesíthetı individuum és szociális lény egyszerre. ☺ Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. ☺ Fejlıdı személyiség, fejlıdését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. ☺ Az óvodai dolgozók által közvetített minta alapján, a gyermek képessé válik arra, hogy befogadó, elfogadó toleráns magatartást tanúsítson másik társával szemben, kerülve az elıítéleteket. ☺ Szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. ☺ Mindenekelıtt elfogadásra, bizalomra és szeretetre vágyik. ☺ Önálló vágyakkal, képességekkel és ismeretekkel rendelkezik. ☺ Állandó

változásban,

fejlıdésben

van,

elsısorban

érzékszervei,

és

tevékenységei révén kezdi birtokba venni saját magát és a környezı világot. Sikeres és sikertelen próbálkozási révén megtanul benne eligazodni. ☺ A kisgyermeket könnyő rávenni a tanulásra, hiszen nagyfokú hajlama van az utánzásra. A jól megválasztott pedagógiai ráhatások segítségével, fejlıdnek képességei, érzelmei, kapcsolatai. ☺ Kialakul erkölcsi, esztétikai értékrendszere. Aktív, öntudatos, kellı szociális érzékenységgel rendelkezik, így megtalálja helyét a világban. ☺ Fontosak számára azok az emberek, akiket szeret, átéli mások érzéseit. Megérti és próbálja elfogadni a másságot.

12

☺ Az inger gazdag, sok érzékszervet igénybe vevı környezet elıhívja belsı aktivitását. Nagyon fontos, hogy elég ideje legyen arra, hogy a saját tempója szerint tudja felfedezni a világot, feldolgozni a tapasztalataiból származó élményeket. ☺ Szívesen vesz részt közös tevékenységekben. ☺ Szeret játszani, mozogni. ☺ Elfogadja a közösség szabályait, értékrendjét, képes azokat megtartani. ☺ Tiszteli szüleit, az óvónıket, dajkákat, bizalommal fordul hozzájuk. ☺ Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikál, érzelmeit képes verbális és nonverbális módon is kifejezni. Érdeklıdı, sok – sok tapasztalattal felvértezett. ☺ Szereti a természetet, és a lehetıségeinek megfelelıen óvja is azt. ☺ Magatartás és viselkedéskultúrája korának megfelelıen fejlett, udvarias, illemtudó.

13

Az óvoda nevelési alapelvei a következık:
Óvodánkban folyó nevelésnek a gyermeki jogok és alapvetı szabadságok tiszteletben

tartásának

megerısítésére

kell

irányulnia;

az

egyenlı

hozzáférés biztosításával
Az óvodába járó gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg.
A gyermekek nevelése elsısorban a család feladata, joga és kötelessége, s ebben a folyamatban az óvoda a tıle telhetı maximális kiegészítı szerepet kell, hogy vállalja.
A

megismerı funkciók vagy a viselkedésfejlıdés

tartós

és

súlyos

rendellenessége, illetve a megismerı funkciók vagy a viselkedésfejlıdés súlyos rendellenességével küzdı, a többi gyermekkel együtt nevelhetı sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése-oktatása (továbbiakba: sajátos

nevelési

igényő

gyermekek),

különleges

gondozása,

személyiségfejlesztése.
Az inkluzív / befogadó nevelés a sajátos nevelési igényő gyermekek (látássérült, hallássérült) ellátásával az esélyegyenlıség, a társadalmi szemléletváltozás elısegítése.
Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek fejlıdésének elısegítése.
Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatjuk a kisebbségi önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét.

Az alapelvek figyelembe vételével a Helyi Pedagógiai Programunk megvalósítása során kiemelten kívánunk foglalkozni:
A játéktevékenység sokszínőségével, mint a gyermek személyiségének kibontakoztatásának

egyik

eszközével.

egységének megteremtésével.

14

Az

élmény-fantázia-játék


Az

anyanyelvi

kialakításával,

nevelés a

területén

drámapedagógia,

a

tiszta, a

érthetı,

bábozás

tagolt

adta

beszéd

lehetıségek

kihasználásával, a folyamatos beszéd kialakításával.
A környezet megismerésére, megóvásával kapcsolatos tennivalókra való figyelemfelhívással,

az

értékekre

érzékeny

gyermekek

(felnıttek)

nevelésével.
Olyan, mozgásukban is fejlett gyermekek nevelésével, akik nemcsak a hagyományosan vett testnevelés során fejlıdnek, hanem a tánc, néptánc, testtartás károsítását megelızı speciális tornáztatással.
Az

egyéni

képességeknek

különbözıségét

figyelembe

véve

zenei,

énekmővészeti, képi ábrázolás fejlesztésével.
Az identitás

megırzését, ápolását,

átörökítését a néphagyományok

megismerésével, az etnikai kisebbségek igényeit és sajátosságait figyelembe véve.
A szülıi igények alapján kívánunk lehetıséget biztosítani idegen nyelv tanulására, más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére.
Magatartásában, viselkedésében, szokásaiban fejlett, az iskolai életmódra képes gyermekek nevelésével.
Az iskolai életmód elengedhetetlen követelménye a figyelemkoncentráció, a megfelelı ismeretanyag a környezı világ dolgairól, benne matematikai, közlekedés kultúrával kapcsolatos ismeretek is. Ezek folyamatos fejlesztését az egész óvodai élet kiemelten fontos elemeinek tartjuk.
A családi nevelés és az óvodai élet összhangjának, egymást segítı tevékenységének kiemelten fontos szerepet szánunk.
Az óvodán belüli egységes nevelési elvek megvalósulásával a nyugodt, kiszámítható környezet biztosításával mind a gyermekek, mind a felnıttek számára.
A

hátrányos

helyzetben

élı,

szociálisan

sérült,

fejletlen

gyermekek

differenciált fejlesztésével.
Speciális terápiák, módszerek alkalmazásával a sajátos nevelési igényő gyerekek személyiségének fejlesztése.

15

5. Az óvoda alapvetı nevelési céljai és feladatai Céljaink: •

A 3 - 7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérı fejlıdési ütemének, érési jellemzıinek szem elıtt tartásával sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése.

•

A gyermeki személyiséget tisztelet, megbecsülés, elfogadás és bizalom övezi.

•

Gyermekközpontú nevelés megvalósítása, tevékenységre ösztönzı, élményeket nyújtó környezet biztosítása.

•

A családi nevelésre alapozva, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtésével a különbözı szociális környezetbıl érkezı gyermekek minél teljesebb személyiségfejlıdésének elısegítése.

•

Környezetében

jól

eligazodó, jó kapcsolatteremtı képességekkel

rendelkezı, a tanulásra alkalmassá váló gyermekek nevelése. •

Pozitív énkép, szociális érzékenység és reális én tudat kialakítása, az egymás és a felnıttek tiszteletére, a másság elfogadására nevelés.

•

Kiemelt célunk, hogy a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

•

A szülık támogató magatartásának megnyerése annak érdekében, hogy segítsék elı gyermekük közösségbe történı beilleszkedését, az óvoda

rendjének,

a

közösségi

élet

magatartási

szabályainak

elsajátítását. •

A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása.

•

A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek (SNI, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdı, a tehetséges, a HH és HHH) megsegítése.

•

A sajátos nevelési igényő gyermek közül az a különleges bánásmódot igénylı ellátása, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján érzékszervi (nagyothalló) fogyatékossággal küzd.

•

A differenciálás talaján folyó egyéni kibontakoztatás és fejlesztés megvalósítása.

•

A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése.

16

•

Szervezetépítés, szervezetfejlesztés a befogadó intézménnyé válás érdekében.

•

A gyermekekkel való foglalkozások megszervezése a partnerek igényeit figyelembe véve oly módon, hogy az óvoda eleget tudjon tenni a neveléssel

és

a

gyermekek

napközbeni

ellátásával

összefüggı

feladatoknak.

Feladataink: •

Megteremtjük az egészséget megırzı, a helyes életvitelt modelláló, érzelmi intelligenciát fejlesztı, anyanyelvi, értelmi fejlıdést biztosító óvodai környezetet.

•

Komplex

személyiségfejlesztés

keretében

alapozzuk

a

gyermekek

egyéni

erısségek

alapképességeit és kompetenciáit. •

Teret

adunk

a

kreatív

képességek,

az

bontakoztatására, lehetıséget a hiányosságok pótlására. •

Befogadjuk, és állapotukhoz illeszkedıen fejlesztjük az SNI - s gyermeket, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján érzékszervi (nagyothalló), fogyatékossággal küzdı, a különleges ellátásra jogosult gyermekeket, a migráns családok gyermekeit.

•

Tevékenységben és élményekben gazdag óvodai élet szervezése, mely keretein belül a gyermekek pozitív megerısítést kapnak.

•

Az anyanyelvi, kommunikációs, értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése

a

gyermekek

életkori

és

egyéni

sajátosságainak

figyelembevételével, eltérı fejlıdési ütemükhöz igazodva, játékos, cselekvéses, tapasztalatokra, élményekre épülı tanulás keretein belül. •

A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek esetében a szokások, a viselkedéskultúra és képességbeli elmaradás kompenzálása az egész napos óvodai ellátás keretében.

•

A szülık fokozott bevonása az óvodai életbe, a gyermek fejlesztésébe.

•

Az intézmény óvodapedagógusainak folyamatos képzése az egyéni differenciált személyiségfejlesztés megvalósításához, esélyegyenlıség biztosításához, ellátásához.

a A

sajátos

nevelési

megszerzett

17

igényő

gyermekek

kompetenciák

szakszerő

alkalmazása.

Az

óvodapedagógusok

egymás

közötti,

ill.

szakemberekkel

történı

konzultációs lehetıségének rendszeres szervezése. •

A

kompetenciák

fejlıdését

intézményen belül.

18

segítı

mentorhálózat

létrehozása

6. Az óvodai nevelés alapvetı keretei 6.1 Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód, életvitel igényének alakítását kiemelt jelentıségő feladatként kezeljük, mert az óvodáskor az erıteljes testi fejlıdés és a szokások megalapozásának szakasza.

Célunk: •

a gyermekek gondozása, testi fejlıdésének elısegítése,

•

az egészséges, aktív életmód igényeinek megalapozása,

•

a szociálisan hátrányos helyzető gyermekeknél az egészséges életmód igényének felkeltése, megszilárdítása,

•

a mentálhigiénés feladatok ellátása,

•

balesetek megelızése.

Feladatunk: •

gondozási, egészségvédelmi szokások alakítása,

•

a mozgásigény biztosítása,

•

harmonikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése,

•

a testi komfortérzet kielégítése, képességek fejlıdésének elısegítése,

•

a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megırzése,

•

az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelızés, az egészségmegırzés szokásainak kialakítása,

•

a gyerekek fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése,

•

megfelelı szakemberek bevonásával, a szülıkkel, óvodapedagógussal együttmőködve, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, nevelési feladatok ellátása,

•

speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása érdekében megfelelı szakemberek bevonása, együttnevelésre törekvés,

•

a környezetvédelemhez és megóvásához illetve a környezettudatos magatartást megalapozásához kapcsolódó szokások alakítása.

19

Az óvodában az életritmus, a gondozás, táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés megszervezésével biztosítjuk a megfelelı életmódot. Az életkornak megfelelı napi életritmus kialakításakor figyelembe vesszük a családok életritmusát, és szükség szerint igyekszünk azt pozitívan befolyásolni. A tevékenységeket oldott, kellemes légkörben végezzük, az egyéni bánásmód elvét alkalmazzuk. A gyermekek testi komfortérzetének kielégítését bensıséges gondozási feladatok teljesítésével, türelmes és megértı, támogató segítségnyújtással biztosítjuk. A növekedés, fejlıdés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Óvodánk az ételt készen

kapja, de

az étrend

kialakításánál

figyelembe

veszik

észrevételeinket, javaslatainkat. Preferáljuk a vitaminban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket nyers formában is. Modellt szeretnénk nyújtani a családoknak a korszerő táplálkozás kialakításához. Az étkezések közösen, vagy folyamatosan történnek a csoportszokás -, szabályrendszeréhez igazodva. Az önálló étkezés, önkiszolgálás szokásainak alakítását fokozatosan végezzük, elegendı idıt hagyunk a gyermekeknek a tevékenységekre. Az étkezésekhez kulturált környezetet, megfelelı eszközöket biztosítunk, derős, nyugodt légkört teremtünk. Az étel elfogyasztására sosem kényszerítjük a gyermekeket, igyekszünk elérni, hogy mindent megkóstoljanak. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak. Ennek megszervezési módját a csoportok szokás- és szabályrendszere tartalmazza. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekek igényesek legyenek testük, ruházatuk tisztaságára,

rendezettségére.

A

testápolás

a

gyermekekkel

való

legbensıségesebb kapcsolatot igényli tılünk. Törekszünk a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. Az egyéni sajátosságoknak és a gyermekek eltérı fejlettségének megfelelıen nyújtunk segítséget, de az óvodába lépéstıl kezdve ösztönözzük az önálló testápolást. Megteremtjük a feltételeket a kézmosáshoz, WC- használatához, fogmosáshoz, fésülködéshez, az orr tisztántartásához. Minden gyermeknek saját jellel ellátott törölközıje van. Kellı intimitást biztosítunk a WC- használatához. A megfelelı öltözék nagyon fontos a gyermekek számára. Igyekszünk elérni, hogy az praktikus, kényelmes és az idıjárásnak megfelelı legyen. Az

20

óvodaépületben a gyermekek cipıt váltanak. Erre a célra szobacipıt vagy szandált tartunk alkalmasnak. A gyermekek az óvodában papucsot nem használhatnak. A gyermekek életeleme a mozgás. A mindennapi szabad mozgás biztosítását

nagyon

fontosnak

tartjuk.

Rövidebb

sétákat

és

hosszabb

kirándulásokat is szervezünk a mozgásigény kielégítésére, közös élmények biztosítására. Az egészség megırzéséhez szükség van az ellenálló képesség fokozására, a szervezet edzésére. Az idıjárási viszonyoktól függıen rendszeresen tartózkodunk a szabadban. A levegızés rossz idı esetén nyitott ablaknál, mozgásos játékok szervezésével történik a csoportszobában. Az óvodaépületek adottságaitól függıen, miden évszakban minél több idıt a szabadban töltjük. Lehetıséget biztosítunk a rendszeres futásra. A szülık igényeit figyelembe véve megszervezzük az uszodai vízhez szoktatást. A napfürdızésre az idıjárási és a sugárzási viszonyokhoz alkalmazkodva teremtünk lehetıséget. Télen, megfelelı feltételek esetén szánkózást szervezünk. Igyekszünk minél több olyan eszközt beszerezni, amivel a napi 10 – 30 perces intenzív mozgás lehetıvé válik (labda, roller, bicikli, stb.). A gyermekek egészséges fejlıdésének másik fontos feltétele a mozgás és pihenés megfelelı arányának biztosítása. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenéshez szükséges jó légkört alapos szellıztetéssel

és folyamatos levegıcserével

biztosítjuk. A gyermekek a

kényelmes pihenéshez pizsamába öltöznek át. A jó közérzetet megfelelı mérető fektetıkkel, meleget biztosító takarókkal érjük el. A külsı ingerek /zaj, fény / csökkentésével megteremtjük a nyugodt pihenés feltételeit. Elalvás elıtt minden nap mesét mondunk, vagy altatót dúdolunk a gyermekeknek. Egészségvédelmi szempontból fontos, hogy a fektetık legalább 20-30 cm távolságra legyenek egymástól. A pihenéshez a gyermekek magukhoz vehetik otthonról hozott kedves játékukat, személyes tárgyaikat, vagy választhatnak a csoportszoba játékai közül. A gyermekeknek különbözı az alvásigénye, ezért lehetıvé tesszük, hogy a nem alvók a körülményeknek megfelelıen, csendben pihenhessenek.

21

A személyiség fejlesztéséhez egészséges, biztonságos környezetre van szükség. Az óvoda épületeiben és udvarain betartjuk a közegészségügyi elıírásokat.

A

dajkák

rendszeresen

takarítanak,

elvégzik

a

szükséges

fertıtlenítést. Megteremtjük a személyi tisztálkodás feltételeit mind a gyermekek, mind

az

óvoda

dolgozói

számára.

Az

óvodához

tartozó

udvarok

munkaegészségügyi és balesetmegelızı elıírásainak megtartásával védjük a gyermekek egészségét, testi épségét. Az

egészséges

életmódra

nevelés

kiemelt

feladtunk,

melyet

a

jó

gyakorlatunkban foglaltunk össze. Tartalmazza: • az egészséget támogató és balesetmentes környezet létrehozását, • a tápláló ételek biztosítását (diéta biztosítása, vitaminnapok szervezése, dietetikus által összeállított étrend), • a mozgás és rendszeres testedzés megkedveltetését, • az egyéni egészségvédı készségek kialakítását, • a káros függıséghez vezetı szokások megelızését, • az egészségügyi ellátás, egészség – gondozás szélesítését, • az egészségnevelés hatékony módszerének alkalmazását, • a szocializációt, a beilleszkedés segítését, • speciális lehetıségeink felhasználását (sószoba, gyógytestnevelés, lábtorna, úszás,

preventív

tornagyakorlatok,

mozgásfejlesztı

programok

és

mentálhigiénés játékok.).

Az óvodai egészségnevelést közvetlenül az egészségügyi szakszolgálat (védını), és a speciális, korrekciós feladatokat ellátó személyek (logopédus, pszichológus, gyógytestnevelı, gyógypedagógus, szurdopedagógus, tiflopedagógus) segítik. Az óvoda vezetıje biztosítja és megszervezi a védınıi látogatások zavartalan lebonyolítását. İszi Családi napi rendezvényünk keretében a szülık egészségkultúrájának emelésére egészségvédı elıadásokat, tanácsadást szervezünk. Az óvodavezetı elvégezteti az óvónık, dajkák kötelezı szőrıvizsgálatát, a biztonsági szemléket az elıírásoknak megfelelıen.

22

A fejlıdés eredménye az óvodáskor végén:  Kialakul belsı igényük a tisztálkodásra, szükségleteik kielégítésére, a tevékenységeket önállóan is tudják végezni.  Vigyáznak a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket használják, a helyére teszik.  A papír zsebkendıt önállóan használják, használat után a szemetesbe dobják.  Étkezés

közben

kulturáltan

viselkednek.

Helyesen

használják

az

evıeszközöket.  Önállóan öltözködnek, vetkıznek, ha kell, segítséget kérnek. Ruhájukat ki, begombolják, összehajtogatva teszik a helyére.  Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Nem szemetelnek.  Igénnyé válik a rendezettség, tisztaság, ápoltság.  Szívesen mozognak a szabadban, évszaktól függetlenül.  Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat.  Kialakul a környezettudatos magatartás iránti igényük.

23

6.2

Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció biztosítása

A gyermekek a családon kívül is igénylik az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, otthonos, derős kiegyensúlyozott, megértı légkört, környezetet. Törekszünk arra, hogy az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – dajka, gyermek – gyermek kapcsolatot pozitív attitőd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlıdését, én tudatának alakulását, és teret enged az önkifejezı törekvéseinek. Lehetıséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes, társas szükségleteit, a különbözıségek elfogadására, tiszteletére neveljük. Az óvodai élet szervezésével segítjük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlıdését, a szokás és normarendszer megalapozását. A gyermeki nyitottságra építve elısegítjük, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermek ismerje a szőkebb és tágabb környezetét, amely a szülıföldhöz való kötıdés alapja. A

gyermeki

magatartás

óvodapedagógus

és

az

alakulása óvoda

szempontjából

más

dolgozóinak

modell

értékő

az

kommunikációja,

bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényő, hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, valamint a kiemelkedı képességő gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törıdést igényel, szükség esetén megfelelı szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor) közremőködésével.

Célunk: •

A gyermekek egyéni érdekeinek érvényesítése mellett tanuljanak meg közösségben élni, beilleszkedni társaikhoz, a közösség normáihoz alkalmazkodni.

•

Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erısítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és helyzetteremtésével.

•

A különbségek elfogadására, tiszteletére nevelés.

24

•

A szülıföldhöz főzıdı pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megırzése, átörökítésének biztosítása.

•

Szokás - és szabályrendszer megalapozása.

•

Esélyteremtés a migráns gyermekek számára.

•

A

kiemelkedı

képességő

gyermekek

igényeit

figyelembe

vevı

tevékenységek által történı személyiségkibontakoztatás.

Feladatunk: •

Nyugodt, derős, barátságos légkör kialakítása és folyamatos biztosítása.

•

A szociális tanulás szervezett, tudatos és spontán lehetıségeinek kihasználásával

a

gyermekek

közösségi

magatartásának,

társas

kapcsolatainak, együttmőködésének fejlesztése, udvarias viselkedés kialakítása. •

Inkluzív szemlélettel a különbségek elfogadásának segítése.

•

A

gyermeki

személyiség

tiszteletben

tartása,

önálló

véleményalkotásának és döntésfejlıdésének támogatása. •

Az

udvariassági

beszédformák

megismertetése,

alkalmazásának

fegyelemmel kísérése. •

A csoport normáinak kialakítása, elfogadtatása,

•

A személyközi (interperszonális) kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek alakítása. Társas kapcsolatok formálásának segítése, mélyítése.

•

A tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása.

•

A lassabban fejlıdı, halmozottan hátrányos helyzetben lévı gyermekek felzárkóztatása.

•

A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése.

•

A családdal való szoros együttmőködésre törekvés, a kapcsolattartási formákon keresztül.

•

Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása.

•

Hagyományok ápolása.

25

Közösségbe befogadás, beszoktatás Az óvodáskorú gyermeket érzelmei vezérlik. Többségük igen nehezen viseli el az anyától való elválást. Ezért az óvodában derős, szeretetteljes légkört alakítunk ki, megértı, türelmes gondoskodással vesszük körül a gyermekeket. Lehetıséget biztosítunk arra, hogy a szülık elızetesen megismerkedhessenek az óvodával, az óvónıkkel, dajkával. Mindig a gyermek és a szülı körülményeinek figyelembe vételével történik a beszoktatás. Igyekszünk elérni, hogy fokozatos legyen és a szülı jelenlétében kezdıdjön el. Eleinte kevés idıt töltsön el a kisgyermek édesanyjától távol, lehetıleg csak egy - két hét után vegyen részt a délutáni pihenésben. A beszoktatás idıszaka több törıdést igényel az óvónıtıl és a dajkától, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy az elsı két hétben a csoport mindkét óvónıje, az egész nap folyamán együtt legyen a gyermekekkel. A beíratáskor jelezhetik a szülık, hogy a kialakult ismeretségi, baráti kapcsolatok alapján kikkel szeretnék egy csoportba járatni gyermeküket. A szülıknek lehetıséget adunk arra, hogy megismerjék a Pedagógiai Programot. Kiadványunkból tájékozódhatnak az óvoda elvárásairól, a szülık jogairól, az intézmény céljairól, feladatairól. A bölcsıdébıl jött gyermekeknek is új az óvodai környezet, a szokásrendszer, ezért fokozatosan közelítjük azt az óvodaihoz. A délutáni pihenésnél különös gyengédséggel foglalkozunk a gyermekekkel. Magukkal hozhatják kedves játékukat, az alvásnál megszokott tárgyaikat. A cumizásról nagy türelemmel és gyengédséggel szoktatjuk le ıket, minden esetben kérjük a szülı segítségét is. Mindennap mesével, altatódallal térnek pihenni, minden gyermek igényelheti az óvónı egyéni törıdését, közelségét. A gyermeket és a szülıt elfogadó környezet meghatározó szerepet tölt be az óvoda elfogadásában, megszerettetésében. A csoportszobákat a mozgás- és tevékenység igényeknek megfelelıen rendezzük be úgy, hogy a gyermekeknek lehetıségük legyen az elkülönülésre, nyugalomra is.

26

A gyermekek saját helyük, holmijuk megkülönböztetésére jelet kapnak, aminek kiválasztásában figyelembe vesszük a bölcsıdei jeleket, illetve a szülık és a gyermekek igényeit is. A csoport szokás és szabályrendszere tartalmazza az elfogadott normákat, magatartási, viselkedési szokásokat. Célunk a csoporton belüli demokratikus partnerviszony kialakítása, ahol figyelembe vesszük egymás jogos kívánságait, igényeit, de elvárjuk a szokások, szabályok betartását. A jó óvodai gyermekközösség a tevékenységek rendszerén keresztül alakítható ki. A társas kapcsolatokat az együttjátszás, a közös munka, a közösen szerzett élmények, a változatos, sokszínő tevékenykedtetés révén fejlesztjük. A közös élmények biztosítják a gyermekek közötti együttmőködés, az egymásra figyelés, együttérzés és önzetlenség képességének kialakulását. Megtanulják a kialakult viták kulturált elintézési módját, tudják életkoruknak megfelelıen kezelni a konfliktusokat. Az aktív, tevékeny óvodai élethez elengedhetetlen a fegyelem. A fegyelem azonban nem öncélú, hanem a tevékenységnek megfelelı fegyelmet jelent. Nem tekintjük fegyelmezetlenségnek a tevékenységek, étkezések közbeni beszélgetést, jókedvet, fokozott mozgásigényt, hanem megtanítjuk annak kulturált formáját. A mentálhigiénés játékok segítségével formálni kívánjuk a közösséget és az egyes gyermeket. Minden óvónı a csoport szokás és szabályrendszerében határozza meg az alapvetı

szabályokat,

amik

azután

minden

körülmény

között,

minden

gyermekre érvényesek. Igyekszünk úgy megszervezni a csoport mindennapi életét, hogy a gyermekek ne ütközzenek állandó tilalmakba, de az alapvetı normákat tanulják meg. Törekszünk arra, hogy óvodaépületenként egységes elvek szerinti elvárások, szemlélet

alakuljon

ki

a

csoportok

szokás-

és

szabályrendszerében,

a

hagyományok ápolásában. Így tudjuk biztosítani az óvodaépületek és a csoportok közötti átjárhatóságot, az óvodához való pozitív érzelmi viszony erısödését, a szabadidıs tevékenységek szervezésének sikerét, ami által erısödik az intézményi közösség együttmőködése a kedvezıbb egyéni arculat kiteljesedése mellett. Az óvodai hagyományokon kívül minden csoportnak vannak kisebb ünnepei, hagyományai. Ezeket nagyon körültekintıen szervezzük meg, mert sok

27

kisgyermeknek csak az óvodában van lehetısége átélni az ajándékozás, az egymásra figyelı, szeretetteljes légkör örömét. Ahhoz, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, jó kapcsolatot kell teremteni a szülıkkel, hogy kellı bizalom alakuljon ki a család és az óvoda között. A szülıknek és az óvónıknek ismerniük kell minden gyermek lehetıségeit és korlátait. Azokat el kell fogadnunk, és el kell fogadtatnunk a szülıkkel és a gyermekekkel egyaránt. Mindig a gyermek érdekeit szem elıtt tartva kell segítenünk. A negatív viselkedési mód megerısítését szándékosan mellızzük, az agresszivitást nem megbántással, hibáztatással, kioktatással, bírálgatással gátoljuk, hanem a pozitívumok kiemelésével, hangsúlyozásával igyekszünk azt befolyásolni. A jó gyermekközösség az óvónık, dajkák személyes példamutatásával spontán is fejlıdik. A gyermekeknek módot adunk arra, hogy tevékenységekbe ágyazottan megfigyelhessék és gyakorolhassák a társas érintkezés udvarias formáit. Ezért fontos, hogy szeretettel és elfogadással forduljunk minden gyermekhez, hogy kialakuljanak az olyan alapvetı erkölcsi tulajdonságok, mint az együttérzés, segítıkészség, egymással szembeni türelem és a másság elfogadásának képessége. Nagy szabadságot biztosítunk a pontos határok megjelölésével, bátorítjuk a gyermekeket úgy, hogy pozitív énképük kialakuljon. A humort jól használhatjuk a nehézségek, a görcsösség feloldásában. A humor azonban sohasem lehet gúnyolódás vagy sértegetés! A pozitív hatások érvényesítését tartjuk követendınek: sokat dicsérünk, a dicséretben azonban mindig hangsúlyt fektetünk az elért eredményre. A bátortalan gyermekek nevelésekor minden apró elırelépést, fejlıdést sikerként értékelünk. Az óvoda a szülık számára nem csak a beszoktatás ideje alatt nyitott. Kölcsönös egyeztetés után az óvodáskor végéig lehetıvé tesszük a szülık számára a nevelımunkánkba való közvetlen betekintést, tájékozódást.

28

A fejlıdés eredménye óvodáskor végén:  A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, óvónıjükhöz, társaikhoz.  Megtanulják és elfogadják a kulturált viselkedési és magatartási szokásokat, képesek magatartásukban is érvényesíteni ezeket.  Érzelmeiken, indulataikon koruknak megfelelıen tudnak uralkodni.  Betartják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat, szabályokat.  Képesek egymáshoz alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni.  Aktívan rész vesznek a közös

tevékenységekben, szívesen vállalnak

megbízatást, munkát.  Szívesen kommunikálnak, köszönnek, betartják az udvariassági szokásokat.  Észreveszik, hogy kinek van szüksége segítségre és segítik az arra rászorulót, együtt éreznek a közösség tagjaival.  Elfogadják, tiszteletben tartják a felnıttek munkáját, követik az óvodában dolgozó felnıttek kérését, útmutatását.  A tevékenységeket türelmesen befejezik, alakulóban van feladattudatuk.  Képesek együttmőködni a feladat elvégzésében, alakult felelısségérzetük, véleménynyilvánításuk módja.  Vigyáznak egymás holmijára, a játékokra és más használati tárgyakra.  Természetes szükségletükké válik a közös tevékenység.  Baráti

közösségeket

alakítanak

ki,

amelyek

beilleszkednek

a

csoportközösségbe.  Szeretik, és koruknak megfelelıen védik a természetet, óvják és gondozzák azt.  A szülıkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén mőködik.  Szociálisan érettek az iskolakezdésre.

29

6.3

Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Célunk: •

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bıvítése.

•

A tanuláshoz szükséges értelmi képességek - észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás – fejlesztése.

•

Beszédkedv felkeltése és fenntartása, beszédhallás és a szövegértés fejlesztése.

•

Kapcsolatteremtı

képesség fejlesztése

a

verbális

és

nonverbális

eszköztár kialakításával. •

Kommunikáció

fejlesztése,

metakommunikációs

képességek

kibontakoztatása. •

A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek esetében jelentkezı képességbeli lemaradás csökkentése.

Feladatunk: •

Biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol a gyermekek elmondhatják gondolataikat.

•

Változatos

tevékenységek,

ismeretszerzési

szervezése,

lehetıségek

sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása. •

A

gyermekek

kíváncsiságára,

érdeklıdésére

építés,

az

egyéni

érdeklıdési kör figyelembe vételével. •

A

gyermekek

beszédkedvének

felkeltése,

szókincsének

bıvítése,

metakommunikációs eszköztár megismertetése és gyakorlása. •

A hátrányos helyzető gyermekek, a kiemelkedı gyermekek differenciált képességfejlesztése.

•

A gyermekek fejlıdésének folyamatos nyomon követése, a szükséges fejlesztési feladatok tervezése, értékelése.

•

Egyéni, készség - és képesség fejlesztés, kompetencia fejlesztés megvalósítása.

•

Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén.

•

Szakmai kapcsolat tartása a logopédusokkal, fejlesztıpedagógusokkal, gyógypedagógussal. 30

•

A család és az óvoda fejlesztı tevékenységének összehangolása, a szülık fokozott bevonása gyermekek fejlesztésébe.

A gyermekek személyiségét komplex tevékenységek által fejleszthetjük a leghatékonyabban, mivel ez a tanulási mód felel meg a leginkább életkori sajátosságaiknak. Az anyanyelvi nevelés fejlesztése, a kommunikáció különbözı formáinak

alakítása

–

beszélı

környezettel,

helyes

mintaadással

és

szabálykövetéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelı tevékenység egészében

jelen

kell

jegyen,

valamennyi

tevékenység

formában

megvalósítandó feladat. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére kell törekednünk. A gyermekek meghallgatására, kérdéseire, a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Nevelımunkánkban arra alapozunk, hogy a mozgás, a cselekvés, a változatos tevékenységek felkeltik a gyermekek figyelmét, és cselekvésre, utánzásra ösztönzik ıket. A meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve, változatos tevékenységek biztosításán keresztül további élményeket, tapasztalatokat nyújtunk a környezı világról, a természeti és társadalmi környezetrıl. A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztését a nevelési folyamat egészében valósítjuk meg. E folyamatban a gyermek spontán fejlıdése, érése és a nevelési céloknak megfelelı tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesül. A tudatos fejlesztés általunk irányított, befolyásolt folyamat, amelyet a szerzett tapasztalatok, ismeretek bıvítésére, rendszerezésére fordítunk. Ezen és a változatos tevékenységeken, élethelyzetekben való gyakorláson keresztül valósítjuk meg az értelmi képességek fejlesztését, a kreativitás kibontakoztatását. Az óvodába érkezı migráns gyermek fogadása esetén biztosítjuk annak a lehetıségét, hogy a közösség megismerje a külföldrıl érkezı kultúráját, hagyományait, szokásait, anyanyelvi sajátosságát.

31

Sikerkritériumok  Szókincse korának megfelelı, bátran kérdez, kérdésekre válaszol, helyesen, tisztán, érthetıen beszél, használja a metakommunikációs eszközöket.  Bátran, szívesen kommunikál társaikkal és a felnıttekkel.  Korának

megfelelıen

kialakult

a

pontos

érzékelése,

észlelése,

emlékezete, képes auditív differenciálásra, a térbeli viszonyokat felismeri és megnevezi, a keresztcsatornák mőködése megfelelı, képes tartós figyelemre. Törekszik a problémamegoldó gondolkodásra, kreativitás jellemzi.  Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.  Élményeit és gondolatait el tudja mondani.  Ismeri az udvariassági szavakat és használja is.  A

migráns

kisgyermek

is

megérti

az

óvodai

élethez

szükséges

kifejezéseket, képes magát megértetni

A nevelés tervezése A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Fontos feladatunk a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása. Számba vesszük az egyes gyermek fejlıdési ütemét és különbözı szintő

képességeit.

A

nevelés

és

tanulás

tervezését

egymással

szoros

kölcsönhatásban valósítjuk meg. A fejlesztést a cél és a feladatok ismeretében, hosszútávon gondoljuk át, ám konkrét formában, kéthetes projektekben tervezünk. A gyermekek folyamatos megfigyelése, élményeik meghallgatása és a közös élmények a tervezés elıkészítı folyamatának részei. A tevékenységeket komplexen tervezzük és szervezzük. Nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különbözı

nézıpontokból

való

megközelítésre

helyezzük

a

hangsúlyt.

Feljegyzéseket vezetünk a gyermekek fejlıdésérıl, hogy konkrét megfigyelések adjanak

alapot

az

egyéni,

differenciált,

megvalósításához.

32

készség

és

képességfejlesztés

A fejlesztés módszerei A gyermekek fejlesztése a csoport keretein belüli, egyénre szabott, differenciált fejlesztés módszerével történik. Az óvónı dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés, vagy kötött tevékenység szervezés keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztést, a tevékenység formáját nem csak a gyermekek életkora, hanem fejletségi szintje is meghatározza. Cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közremőködéssel érzékelnek, tapasztalnak, tanulnak a gyermekek, és valódi, meglévı problémákkal foglalkoznak. Az óvoda feladatai közé tartozik a tehetséggondozás, a speciális nevelési igényő gyermekek felismerése és fejlesztése. Az értelmi fejlesztés legfıbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermekeket aktivitásra, a problémák meglátására, kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük ıket azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönzünk. A nevelımunkát elemezzük és értékeljük a gyermekek fejlıdési

ütemétıl

függıen. Az értékelés

tapasztalatai

adnak

támpontokat a további tervezéshez.

A nevelési folyamatba szervesen illeszkedı tanulási folyamat részei: •

utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),

•

spontán játékos tapasztalatszerzés,

•

a cselekvéses tanulás,

•

gyermeki kérdésekre és válaszokra épülı tapasztalatszerzés,

•

óvodapedagógus

által

irányított

megfigyelés,

tapasztalatszerzés,

felfedezés, •

a gyakorlati problémamegoldás.

A nevelés idıkeretei: A nevelési év szeptember 01-tıl következı év augusztus 31-ig tart. A tanulás idıszaka szeptember 01. és május 31. közé esik, a nyári idıszakban pedig szabadidıs tevékenységeket és programokat szervezünk a gyermekeknek. Az óvodában a napirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható körülményeket. A napirenden belül a legtöbb idıt a legfontosabb tevékenységre, a játékra fordítjuk. Ebbe az idıkeretbe illesztjük bele a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendıket (étkezést, tisztálkodást, 33

pihenést). A napirenden belül rugalmasan vesszük figyelembe az egyes tevékenységek idıigényét. A napirendet ezen kívül az évszakok változása, a gyermeki fejlıdés alapján változtatjuk, módosítjuk. Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári idıszakra (június 1-tıl- augusztus 31-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett napirend szolgál. Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával a nyári élet megtervezésénél lehetıséget adunk a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadon élvezze, közben legyen lehetısége változatos tevékenységekre, közvetve kompetenciáinak fejlesztésére.

34

Az óvodai élet megszervezése A gyermekek óvodai életét céltudatosan kell kialakítani. A napirend és hetirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlıdését, hiszen megfelelı állandóságával megfelelı idıkereteket jelöl meg minden tevékenységhez. Ugyanakkor a rendszeres ismétlıdések érzelembiztonságot nyújtanak a gyermek számára. A stabil elemeken túl (étkezés, pihenés) az óvónı készíti el saját csoportjára vonatkoztatva a napirendet, figyelembe véve az óvoda adottságait és a csoport szerkezetét, a gyermekek személyiségét.

A napirend általános idıkeretei 11 órás óvodai nyitva tartás esetén: - játék és szabadidıs tevékenység min.:

5 óra

- étkezés, pihenés max.:

4 óra

- öltözködés, tisztálkodási tevékenység max.:

1 óra

- komplex foglalkozások naponta max.:

1 óra

A

napirendben

az

egyes

tevékenységekre

fordítható

idı

rugalmasan

változtatható a körülmények, a váratlan események hatására.

Javasolt napirend Idı

Tevékenység

6-1030

Párhuzamos

tevékenységek:

szabad

játék,

szabadon

választott

tevékenység,

folyamatos tízórai, óvónı által kezdeményezett tevékenység. Kötelezı testnevelés heti egy alkalommal, mindennapos testnevelés. 1030-1145

Udvari játék, levegızés.

1145-1245

Öltözködés, mosdóhasználat, ebéd.

1245-1315

Elıkészület a pihenéshez.

1315-15

Pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés.

15-17

Párhuzamos tevékenységek: átöltözés, mosdóhasználat, uzsonna, szabadjáték, szabadon választott tevékenység, óvónı által kezdeményezett tevékenység

35

Javasolt nyári napirend Idı

Tevékenység

6-12

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, tízórai, fürdés, napozás, egyéb szabadon választott tevékenység, óvónı által kezdeményezett tevékenység.

12-1230

Elıkészület az ebédhez.

1230-13

Ebéd.

13-1445

Elıkészület a pihenéshez. Pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés.

1445-17

Párhuzamos tevékenységek: mosdóhasználat, uzsonna, szabadjáték, óvónı által kezdeményezett tevékenység

A hetirend Az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülık igényei szerint eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatainak. A hetirend nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását segítı tevékenységek rendszerét. A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, rendszerességet, nyugalmat teremti meg az óvodai csoportban. A szokásrendszer segítségével keretet biztosít a napi élet megszervezéséhez. Törekszünk

a

minél

rugalmasabb,

az

eseményekhez,

helyzetekhez

alkalmazkodó hetirend összeállítására. Figyelünk arra, hogy jusson elegendı idı a gyermeki

tevékenységek,

kezdeményezések,

ötletek

és

javaslatok

meghallgatására, kipróbálására. A hetirend tartalmazza az óvodai élet minden tevékenységformáját. A kötött tevékenységek maximális idıkerete napi 20-35 perc.

36

7. A nevelımunka dokumentálásával kapcsolatos feladatok A gyermekcsoportokban folyó pedagógiai munka dokumentumai: •

Csoportnapló

•

Fejlődési napló

•

Éves terv

Csoportnapló A nevelés, tanulás tervezése a csoportnaplóban történik. A csoportnapló tartalmazza: •

a gyermekek névsorát, jelét,

•

a gyermekek születésnapját,

•

a csoportban dolgozó felnıttek nevét, beosztását,

•

a

csoport

összetételének

statisztikai

adatait,

(bölcsıdébıl

érkezett

gyermekek, tanköteles koró gyermekek megjelölését) •

szokás és szabályrendszer negyedéves tervezését, értékelését,

•

hetirend és napirend összeállítását,

•

Kétheti tanulási tervet,

•

a tanulási terv megvalósulásának kiértékelését,

•

nyári szabadidıs tevékenység heti tervezését,

•

a csoport kapcsolattartását,

•

a csoportban végzett ellenırzések idejét, témáját.

Fejlıdési napló A gyermekek fejlıdésének megfigyelését szolgáló feljegyzéseket dokumentálja, az óvodába lépéstıl az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig. A Fejlıdési napló tartalma •

anamnézis lapot,

•

családlátogatás tapasztalatainak lejegyzését,

•

megfigyelési lapokat, a gyermek fejlıdésének értékelését évente két alkalommal,

•

a gyermekek egyéni fejlesztési tervét,

•

gyermekrajzokat, a gyermek rajzfejlıdésének eredményét, 37

•

vizsgálati eredményeket (Nevelési Tanácsadó, Szakértıi Bizottság).

Csoport éves terve A

projektek

tartalmazzák

tevékenységi

területenként

a

feldolgozandó

ismeretanyagot, a képességfejlesztés tartalmát, megvalósítási módját, a meséket, verseket, dalos játékokat, mondókákat.

Csoportszervezési forma A helyi adottságok és az óvodapedagógus attitődje alapján szervezhetı homogén és heterogén életkorú csoport is. A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, helyzetfelismerése, azaz egész egyénisége.

A gyermekcsoportokat a mesékbıl, gyermekdalokból jól ismert állatnevekkel (szimbólumokkal) jelöljük: Süni, Katica, Pillangó, Breki csoport. A heterogén életkorú csoportnál elınyös – éppen az életkori sajátosságok miatt – a köznevelési törvényben elıírt minimális létszám megtartása, hiszen az óvodapedagógustól nagyobb figyelem megosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. Szintén ez az elv érvényesítendı a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése esetében.

38

A program rendszerábrája A nevelés célja

A nevelés feladata

A nevelés keretei

Az egészséges életmód

Érzelmi nevelés,

Anyanyelvi, értelmi nevelés

A tevékenység kerete

Tevékenységformák Játék, tanulás Művészeti tevékenységek Mozgás Munka jellegű tevékenység

Az óvoda kapcsolatrendszere

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

39

8. Tevékenységformák és azok tartalmi rögzítése ☺

Játék és tanulási tevékenység

☺

Környezeti nevelés

☺

Mővészeti nevelés

☺

Mozgás

☺

Munka jellegő tevékenység

Játék és tanulási tevékenység

Játék A játék az óvodás gyermekek alapvetı, legfejlesztıbb, legfontosabb tevékenysége, amely a pszichikumot, kreativitást fejleszti és erısíti, élményt ad, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, elemi pszichikus szükséglete.

A

játék

során

a

gyermekek

kipróbálhatják,

kiélhetik

és

gyakorolhatják az életben elıforduló szituációkat. A játék a valóságot tükrözi, ezért

a

gyermekek

játékából

következtethetünk

örömükre,

bánatukra,

félelmeikre, vágyaikra. Hozzásegítjük ıket, hogy ezek feldolgozására megoldási módokat

találjanak.

A

játékban

fejleszthetı

leginkább

a

gyermekek

személyisége és képessége. A környezı világról, a világegyetem egészérıl is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játékban gazdagodik képzeletük, gondolkodásuk, fokozódik beszédkedvük. A játék a közösségi

élet fejlesztésének is

alapvetı eszköze. Közelivé

és

elfogadhatóvá válnak a viselkedési szabályok, fejlıdnek a társas kapcsolatok. Célunk: • A

tevékenységeken

keresztül

a

gyermekek

sokoldalú,

harmonikus,

személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése. • Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása. • Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása. Feladatunk a feltételek biztosítása: • nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése,

40

• esztétikus,

inger

gazdag,

esztétikus,

kíváncsiságot

felkeltı

környezet

kialakítása, • a játékok elérhetı magasságban, optimális mennyiségben rendelkezésre állnak • barkácsolás, mintázás, rajzolás, festés, kézimunka, bábozás, dramatizálás eszközeinek sokszínő, szabadon választhatóságának elhelyezése, • egyéb

eszközökkel

rendelkezés:

homokasztal,

víz-asztal,

természetes

anyagok, termések, stb. • mozgásos játék eszközei, • tapasztalatszerzési lehetıségek biztosítása, • szülık szemléletformálása, ötletadás játékvásárláshoz. Feladatunk a játék támogatása: • a gyermekek játékválasztásának tiszteletben tartása, • reflektív szemlélető jelenlét a játékban (a gyermekjáték fejlıdésének nyomon követése, differenciált reagálás, egyéni bánásmód megvalósítása), • a gyermeki fejlıdés folyamatának, illetve megtorpanásának észlelése, • a gyermekek játékának differenciált támogatása, képességük fejlesztése, • az új játék használatának megismertetése az érdeklıdıkkel, • a kreatív önkifejezés fejlıdésének segítése, • modellértékő viselkedés, cselekvés és beszédminta adás, • a gyermekek kérdéseire oda figyelés, egyéni fejlettségükhöz igazodó válaszadás, • csak szükség esetén történı beavatkozás, • a gyermekek igényeihez mérten játszótársként részvétel a játékban, • a játék fenntartásához szükséges szabályrendszer alkotása a gyermekekkel együtt, • egészséges versenyszellem megalapozása, • a gyermekek között érzelmi kötıdések, kapcsolatok támogatása. A játékot differenciálnunk kell a gyermekek eltérı személyiségjegyeinek megfelelıen. A feltételek, körülmények biztosításával és a játékba való

41

bekapcsolódással segítjük, hogy az egyes játékfajták a megfelelı életkorban megjelenjenek és továbbfejlıdjenek. Nagyon

fontosnak

tartjuk

olyan

hangulatok,

ingerek,

tárgyi

lehetıségek megteremtését, melyeknek hatására önmagától

feltételek, beindul a

gyermekek spontán játéka, tevékenysége. A gyermekek maguk döntik el, kivel, mit, mikor, és mennyi ideig játszanak. A gyermekek játékába igényeiknek megfelelıen és szükség szerint kapcsolódunk be, de szervezünk bizonyos fajta játékokat nevelési céljaink elérésére is. A játékba direkt módon csak akkor avatkozunk be, ha a gyermekek zavarják egymást, testi épségük veszélybe kerül, illetve nem képesek a konfliktust önállóan feloldani. Az elmélyült játékhoz megfelelı helyet, szervezési lehetıséget és elegendı idıt biztosítunk. A játék folyamatosságát nagyon fontosnak tarjuk és biztosítjuk. Indokolatlanul és az öncélú rend kialakítása érdekében nem szakíjuk meg, ezért a gyermekek segítségével alakítunk ki állandó és ideiglenes játszóhelyeket úgy, hogy a különbözı tevékenységet folytató gyermekek ne zavarják egymást. A játékeszközök igen nagy motiváló szerepe miatt alapvetı követelménynek tartjuk, hogy azok esztétikusak, jó minıségőek, könnyen tisztántarthatók és veszélytelenek

legyenek.

Fontosnak

tarjuk

az

egymással

jól

variálható

játékeszközök beszerzését. Gondoskodunk játszásra alkalmas anyagokról, félkész vagy szimbolikus eszközökrıl. A játékszereket a gyermekek számára elérhetı helyen tartjuk. Tárolásukról úgy gondoskodunk, hogy az elıvételük és elrakásuk ne vegyen sok idıt igénybe. A játék témája, tartalma a gyermekek benyomásaitól, tapasztalataitól, ismereteitıl

függ,

ezért

gondoskodunk

az

élményszerzı

tapasztalat

és

ismeretszerzés lehetıségeirıl. Kiemelt szerepet tulajdonítunk a közös sétáknak, kirándulásoknak, látogatásoknak. A gyermekek játékában keverednek a különbözı játékfajták. A gyakorlójáték hasznosságát abban látjuk, hogy a gyermekek manipulálás, rakosgatás közben megismerik a játékszerek használatát, sajátosságait, tulajdonságait. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem – kéz koordinációt, segíti a dominancia kialakulását. A beszéd és a mozgás is válhat gyakorlójátékká. Bátorítjuk a

42

halandzsa és szövegismétlı játékokat, hiszen eközben fejlıdik a gyermekek ritmusérzéke, beszédkedve. Az ismétlıdı mozgások fejlesztik a gyermekek nagymozgását és finommotorikáját egyaránt.

A gyakorlójátékból alakul ki – az együttjátszás igényének megjelenésével – a szimbolikus és szerepjáték. A szerepjáték fejlıdését segíti a gyermekek társas kapcsolatainak szorosabbá válása, az együttmőködési készség kialakulása, a kommunikáció fejlıdése, erkölcsi és akarati tulajdonságok fejlıdése. Gazdag élményanyagot nyújtunk a játék témájához, tartalmához, törekszünk a játék idıtartamának növelésére, és sokféle módon használjuk a kellékeket. A szerepjátékokhoz szükséges eszközök egy részét a gyermekekkel együtt készítjük el. Megteremtjük a konstruálás feltételeit: biztosítjuk a szükséges eszközöket, anyagokat. Megtanítjuk a gyermekeket a különbözı anyagok, eszközök használatára, egyszerő technikai fogásokra. A tevékenységek során annyi segítséget nyújtunk, amennyi feltétlenül szükséges és amennyit az gyermek igényel. Tiszteletben tartjuk egyéni elképzeléseiket, ötleteiket, nem erıszakolunk rájuk megoldási módokat. Az építı, konstruáló játékok igen népszerőek ebben az életkorban.

A játékeszközöket a gyermekek életkorának, a csoport

összetételének megfelelıen szerezzük be úgy, hogy legyenek köztük nagy és kismérető építıkockák, fa, fém, mőanyag összerakható játékok, kirakók, gyöngyök. Barkácsolás keretében eszközöket készítünk a bábozáshoz, dramatizáláshoz, sort kerítünk az elromlott játékok javítására is. Mesék, dalok, versek, nyújtotta élmény másik kifejezı eszköze a bábjáték. Kezdetben mi adunk elı bábjeleneteket, késıbb az élmény hatására a gyermekek is szívesen teszik ezt. A rendszeresen vagy többször ismétlıdı meséket szívesen bábozzák, dramatizálják. A bábozáshoz, dramatizáláshoz való kedv növeléséhez hozzájárul a csoport közös színház –, bábszínház látogatása is. Törekszünk arra, hogy megfelelı mérető és kellı számú bábok legyenek minden csoportban. Sík –, fakanál –, terménybábot készítünk a gyermekekkel. A

43

felhasznált jelmezeket, kellékeket olyan helyen tároljuk, hogy azt bármikor elıvehessék, és játékukban felhasználhassák.

A játék fejlıdését jellemzi, hogy a gyermekek egyre bonyolultabb alkotásokat hoznak létre, eredményességre törekednek, a modellt egyre pontosabban képesek követni. Alkotásaikat formagazdagság, egyéni ötletesség jellemzi. A játék speciális fajtája a szabályjáték, amiben az óvónı direkt irányító szerepet tölt be.

Megkülönböztetünk mozgásos és értelmi képességeket fejlesztı

játékokat. Mozgásos játékok a testnevelési játékok, a fogócskák, bújócskák, versenyjátékok. Értelmi képességet fejlesztı játékok a társasjátékok, dominó, kártyajátékok, nyelvi játékok, stb. A játék kiválasztásánál figyelembe vesszük – az életkoron és a fejlettségen túl – a helyi adottságokat, a csoport létszámát, összetételét. A kisebbeknek fıképp a mozgásszükségletet kielégítı, a nagyobbaknak több ügyességet, szellemi erıfeszítést igénylı játékot választunk, hiszen a nagyok már képesek a bonyolultabb szabályok megtanulására, betartására. A játék során biztosítjuk a szabad kommunikációs lehetıséget, melyben begyakorolhatják az érthetı beszédhez szükséges szövegfonetikai elemeket. Fejlıdnek a gyermekek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szociális készségei.

Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás lehetıségét és a szabad játék túlsúlyának érvényesülését.

A fejlıdés várható eredményei az óvodáskor végén:  Önfeledten, örömmel, elmélyülten és kitartóan tud játszani.  Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni.  Képes az élményeit eljátszani, szívesen vállal szerepet.  Be tudja tartani a társas viselkedés elemi szabályait, szabályjátékokban a szabályokat.  Egészséges versenyszellemben tevékenykedik.  problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik.

44

A tevékenységekben megvalósuló tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermekeket a tevékenységi vágy ösztönzi tapasztalatszerzésre, cselekvésre. Játék közben szinte észrevétlenül tanulnak, ezért a játék az óvodai tanulás alapvetı színtere. A játékon belül a motoros, a szociális, és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás része a nevelési folyamat egészének, amely a teljes személyiség fejlıdését, fejlesztését támogatja. Az óvodai tanulás elsıdleges célja attitődök erısítése

és a képességek fejlesztése. A

tanulást támogató környezet

megteremtése során építünk a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire. Célunk:  Az alap - kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése.  Az

ismeretek

alkalmazása,

felhasználására

felkészítés,

a

gyermekek

kompetenciájának alakítása.  Érdeklıdési kedv felkeltése, a tanulni vágyás megalapozása. Feladatunk:  A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése.  Változatos, a gyermekek cselekvı aktivitására épülı, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetıségének biztosítása.  Szokások alakítása utánzásos minta – és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel.  Spontán, játékos helyzetek kihasználása.  Kérdésekre épülı ismeretátadás lehetıségének kiaknázása.  Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülés a mindennapos feladatokra.  Egyéni fejlıdési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során.

45

 Személyre

szabottan,

pozitív

értékeléssel

segíteni

a

gyermek

személyiségének kibontakozását, ösztönzıleg támogatni az intellektus és kreativitás fejlıdését.  A kiemelkedı képességő, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. A tehetségígéretes gyermekek jellemzı megnyilvánulása: o intellektuális képességekben (szókincse, emlékezete, gondolkodása, kreativitása), o speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszicho motoros, szociális), o viselkedési

jegyekben

(intenzív

érdeklıdés,

erıs

akarat,

energetikusság, érzékenység).  A

gyermek

segítése

a

továbbfejlıdésben,

speciális

szükségleteinek

kielégítése.  A szülı segítése gyermeke nevelésében.  Részképesség – lemaradás, illetve egyéb problémák esetén idıben jelzés, kiszőrés és a megfelelı szakember segítségének kérése.

A több érzékszervet igénybe vevı tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a gyermek fejlıdése szempontjából. A közvetlen környezet

folyamatos

megismerése,

az

érzékelés

és

a

sokoldalú

tapasztalatszerzés központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk az ismereteket. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatjuk el hozzá azt, ami számára a világból megismerhetı, befogadható. A gyermekek óvodában szerzett tanulási tapasztalatai hatással vannak az iskolai tanuláshoz való viszonyukra. A belsı motiváltságból fakadó tanulás kialakítását kezdjük meg az óvodában. Célunk, hogy a gyermekek örömmel és önként vegyenek részt ebben a folyamatban, egyéni fejlettségüknek megfelelı szintő feladatok elé állítjuk ıket. Ezáltal sikerélményekhez

jutnak,

erısödik

önbizalmuk,

nehezebb problémák megoldásához.

46

bátorságot

merítenek

a

A

tanulási

folyamat megszervezése

és

tartalma szempontjából

kiemelt

jelentıségő a gyermekek megismerése ahhoz, hogy egyéni adottságaik szerint fejlesszük ıket. Így biztosítjuk a gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. Objektív és szubjektív feltételek határozzák meg, hogy milyen formában valósul meg a cselekvéses tanulás, felfedezés és gyakorlati probléma megoldás. Eldöntjük, hogy kötött vagy kötetlen kezdeményezések, mikro csoportos foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerzı

séták,

stb.

formájában

közvetítjük–e

az

ismereteket.

Befolyásoló tényezık lehetnek: a csoport összetétele, a gyermekek életkora, egyéni fejlettsége, a feldolgozandó ismeretanyag. Biztosítjuk a felfedezés és a kreativitás erısítését és a kutatás egyéni érdeklıdésnek

megfelelı

feltételeit.

Fejlesztjük

gyermekek

önállóságát,

kitartását, feladattudatát. Olyan tapasztalatokhoz juttatjuk ıket, amelyben megismerhetik saját lehetıségeiket és korlátaikat. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermekek személyiségének kibontakozását.

A fejlıdés várható eredményei az óvodáskor végén: 

A gyermekek érdeklıdıek,

játéktémában

bátran kérdeznek,

képesek tartósan,

egyazon

közösen részt venni.

 Szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékokban, tevékenységekben.  A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak megfelelıen fejlettek.  Szívesen dramatizálnak, báboznak meséket, verseket.  Társas viselkedésük alkalmazkodik a helyes viselkedési szabályokhoz.  Érdeklıdıek és nyitottak a külvilágra.  Szociális és intellektuális képességeik megfelelıen kialakulnak.  A speciális igényő gyermekek idıben megfelelı szakemberhez kerülnek.  A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedı képességüknek megfelelı tevékenységet.  Anyanyelvi és értelmi képességeik fejlettsége lehetıvé teszi az iskolai tanulás megkezdését.

47

Környezeti nevelés Az

óvoda

a

gyermekek

érdeklıdésére,

kíváncsiságára, életkori sajátosságaira, valamint a meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve

biztosít

a

gyermekeknek

változatos

tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl. A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a növények és állatok tisztelete, megbecsülése, a szülıföld, a lakóhely, az óvoda és a hozzájuk kapcsolódó személyek, az itt élı emberek megismerése és szeretete vezethet csak oda, hogy a gyermek megértse, mi a hazaszeretet, a magyarságtudat. Az anyanyelv fejlesztésének, a szókincs gyarapításának is nagyon fontos területe az óvodai nevelés egészét átfogó környezeti nevelés. E komplex tevékenység tartalma képezi óvodánkban az ismeretszerzés és tapasztalatok győjtésének, a környezet tevékeny megismerésének átfogó keretét. Az évszakok és a természet változásaihoz matematikai

kapcsoló tartalmú

felfedezéseket, tapasztalatok

a

mindennapok

tevékenységét,

ünnepeink,

hagyományaink

győjtését,

ápolását, környezetünk alakítását, a közösségben való együttélés szabályait. Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések elıször passzív szókincsé válnak, késıbb azonban beépül beszédükbe.

Célunk: •

a környezet megismertetésével sokszínő tapasztalatokhoz juttatás, készségek

és

képességek

alakítása,

környezettudatos

viselkedés

megalapozása, •

olyan szokásrendszerek kialakítása, amelyek lehetıvé teszik, hogy a gyermekek harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel,

•

megtanítjuk ıket, hogy tiszteljék az élılényeket, az ember munkája révén létrehozott értékeket védjék, óvják, és becsüljék meg a kialakított rendet,

•

a szülıföldhöz, a hagyományokhoz főzıdı pozitív érzelmi viszony kialakítása, 48

•

matematikai érdeklıdés felkeltése,

•

logikus gondolkodás megalapozása,

•

a gyermeket körül ölelı világ mennyiségi, formai összefüggéseinek felfedeztetése és megtapasztaltatása.

Feladatunk: •

a sokoldalú ismeretszerzés, tapasztalás lehetıségeinek megszervezése, mélyítése, rendszerezése,

•

új ismereteket a gyermekek spontán érdeklıdésére, kíváncsiságára, érzelmeire,

megismerési

vágyára

építjük,

támaszkodva

eddigi

élményeikre, tapasztalataikra, •

változatos tevékenységeket biztosítunk felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre, kísérletezésre és gyakorlásra, alkalmazásra,

•

elsısorban a lakóhelyünk, környezetünk sajátosságait figyelembe véve választunk témákat,

•

ünnepeink és hagyományırzésünk formáiban közvetítjük kultúránk értékeit, hagyományait,

•

megláttatjuk az összefüggéseket, ok – okozati viszonyokat,

•

megismertetjük a környezetvédelem alapjait: a föld a levegı, a víz, a növények- és állatok, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét,

•

környezetbarát szokások megalapozása (takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, hulladékkezelés, szelektálás),

•

csoportszobában élı természetsarkot alakítunk ki, ahol mindig zöldell valamilyen növény,

•

udvaron lehetıséget biztosítunk a kertgondozásra, ehhez megteremtjük a feltételeket,

•

kirándulásokon a természet kincseinek felfedeztetésére irányítjuk a figyelmet, a természet kincseit összegyőjtjük,

•

az elemi közlekedési szabályokat megismertetjük, gyakoroltatjuk,

•

múzeumlátogatást szervezünk,

49

•

elısegítjük

a

gyermekek

önálló

véleményalkotását,

döntési

képességeinek fejlıdését a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában. •

a nyelvi kifejezıkészség, kommunikációs és gondolkodási képességek fejlesztése,

•

a tevékenységek végzéséhez szükséges differenciált szervezési formák biztosítása,

•

a játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása, szabályjátékok megismertetése, alkalmazása,

•

matematikai

fogalmak,

kifejezések

(térbeli

viszonyok,

irányok

és

helyzetek), összefüggések megismertetése, megtapasztaltatása, •

számfogalom elıkészítése, megalapozása,

•

tapasztalatok szerzésének biztosítása a geometria körében,

•

tájékozódás segítése a síkban és a térben.

Feladatunk elsısorban az, hogy a gyermekek közvetlen környezetükbıl szerezzenek életkoruknak megfelelı tapasztalatokat, élményeket, amikkel bıvítjük

az

ismert

fogalmak

körét.

Ezáltal

folyamatosan

fejlesztjük

beszédmegértı és kifejezı képességüket. A közvetített mőveltség tartalmakat egymásra építjük, így kiegészítik, és teljessé teszik egymást. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozásokat

legtöbb

környezetében,

udvarán

esetben

a

szervezzük.

szabad

természetben,

Legfontosabb

az

feladatunk,

óvoda hogy

megismertessük a gyerekeket azzal a természeti környezettel, amelyben élnek, felhívjuk figyelmüket annak értékeire, szépségeire. A tevékenységi formák élményközpontúságára

törekszünk.

Megfigyelhetik,

átélhetik

a

természeti

jelenségek hangjait (szél, esı, stb.), hangulatait (dalos és egyéb játékok segítségével), érzelem világát, számosságát, ezek együttes hatását. A mozgásigény kielégítésére a természetben végzett tevékenységekkel tág teret biztosítunk. Komplex tapasztalatszerzési lehetıséget nyújtunk sétákkal, kirándulásokkal, az élısarokban végzett tevékenységekkel, önálló és csoportos megfigyelések

50

révén. A gyermekeket értékes tapasztalatokhoz juttatjuk a természetben végbemenı folyamatokról és összefüggésekrıl. Arra neveljük ıket, hogy képesek legyenek elfogadni másokat, fejlıdjön önbizalmuk és ítélıképességük. A komplex foglalkozások tartalma az évszakok változását követi. A gyermekeket körülvevı valós természeti és társadalmi környezetbıl megismertetjük mindazt, ami érthetı és hasznosítható számukra. Segítse elı a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

A környezeti nevelés lényeges jellemzıje, hogy a gyermeket körülvevı világ felfedezési, megismerési lehetıségét sokoldalúan biztosítjuk. Ennek érdekében pályázati költség terhére és az alapítvány által nyújtott pénzügyi lehetıségek között, valamint szülıi kezdeményezésre felfedezzük tágabb környezetünk lehetıségeit.

A

növény

és

állatvilág

természetes

élıhelyén

történı

megismerését valósíthatjuk meg. A kirándulások szervezésekor a szülıi szervezet határozza meg azt az összeget, amelyet nem lehet túllépni. A gyermekek természettudományos ismereteinek bıvítése érdekében a Planetáriumba is ellátogatunk. Történelmi, nemzeti értékeink, hagyományaink megismerésére az Ópusztaszeri Nemzeti Parkban és a Múzeumokban nyílik lehetıségünk. A környezeti nevelés fogalomkörei szorosan kapcsolódnak mindahhoz, amit a gyermekek az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat, az életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetıséget, hogy a bennük lévı feszültségek feloldódjanak, hanem elısegítik a szocializálódás folyamatát is. A születés és felnıttkor közötti idıszakot átölelı témakör keretében foglakozunk a testápolás, az egészség megırzésének fontosságával, a biztonságos közlekedés szabályaival, a család szerepével, a helyes, kulturált viselkedés szabályaival. Ily módon nyújtunk támpontot a gyermekeknek a környezetükben meglévı szabályok megismeréséhez és gyakorlásához.

51

Séták alkalmával gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Tapasztalatot szereznek a gyermekek a jármőveken való utazás szabályairól is. Az óvodai életben a néphagyományokhoz kapcsolódó és a nemzeti ünnepek éppúgy részei a környezeti nevelésnek, mint az élı és élettelen természet nevezetes napjai. Megismeri a szülıföld, az ott élı emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerésére nevelés fontos eleme, hogy a gyermekekben tudatosítsuk a környezet védelmének fontosságát. A természet védelmére nevelés célja a természeti értékek megóvása, fenntartása, a fennmaradásukhoz szükséges feltételek biztosítása. A gyermekekkel meg kell tapasztaltatnunk, hogy a

természetben

minden

érték,

mindennek

van

oka

és

célja,

ezért

megismertetjük velük a biológiai körforgás alapjait. Tudatosítanunk kell, hogy a tiszta levegı, a tiszta víz nélkülözhetetlen az élılények számára. Fel kell készítenünk a gyermekeket a kudarc átélésére is: tapasztalhatják a növények pusztulását, a vizek, a levegı szennyezését.

Olyan sétákat,

kirándulásokat szervezünk a nagyoknak, ahol megfigyeltetjük, milyen hatása van annak, ha az ember nem vigyáz a természetre. Észrevetetjük a természetet veszélyeztetı dolgokat: füst, eldobált szemét, erdıbe kidobott hulladék, élıvizekbe engedett szennyvíz, olaj, a városi zajártalom, kipufogógáz, stb. Mivel városunkban sok helyen adottak a feltételek, felhívjuk a családok figyelmét a szelektív hulladékgyőjtés hasznára és fontosságára. Törekszünk arra, hogy a gyermekek vigyék haza az óvodában kialakított környezetbarát szokásokat. A

természet

szeretetére

hatékonyan

csak

akkor

tudunk

nevelni,

ha

megismertetjük azt. Megtanítjuk, hogy minden élılény és növény saját élıhelyén a legszebb, ott érzi magát a legjobban. Óvatosan mozgunk a természetben, öncélúan nem győjtögetünk. Megtanítjuk a séták, kirándulások alatti helyes viselkedésformákat. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a növény és állatvilág kölcsönös kapcsolatára, a természetvédelem jeles napjaira

52

Az élısarokban képeket helyezünk el azokról a növényekrıl, állatokról, amelyek a környékünkön veszélyt jelentenek az emberekre. A környezet védelmére nevelés folyamatába bevonjuk a családokat is. Megismertetjük

a

környezetvédelmi

munka

óvodáskori

lehetıségeit.

Ismeretterjesztı elıadásokat szervezünk a szülık számára (pl. dohányzás, zajártalom). Lehetıségeink szerint kirándulásokat szervezünk– történelmi nevezetesség, skanzen, zoológiai, botanikai győjtemény, stb. meglátogatására. A

néphagyományok

gyermekeket

az

ápolása,

felelevenítése

évszakváltáshoz,

céljából

idıjósláshoz,

megismertetjük a

a

gazdálkodás

munkafolyamataihoz kapcsolódó jeles napokkal, a hozzájuk főzıdı népi megfigyelésekkel. A megválasztott módszereket, eszközöket a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítjuk: megfigyelés, játékos tevékenységek, szenzitív játékok, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet elıidézése, kísérletezés, vizsgálat. A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikro csoportos szervezéssel történik.

A fejlıdés eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek tudják lakcímüket, életkorukat, szüleik nevét.  Különbséget

tudnak

tenni

az

évszakok

között,

ismerik

jellemzıiket,

gyönyörködnek a szépségükben.  Tudják a gyalogos közlekedés elemi szabályait, megfelelıen viselkednek az utcán, a jármőveken.  Megkülönböztetnek szárazföldi, vízi, és légi közlekedési eszközöket.  Felismerik és megnevezik környezetük színeit.  Ismerik a testrészeket, igényesek testük tisztaságára.  Tudják a hét napjainak nevét, megkülönböztetik a napszakokat.  Képesek az élılényeket csoportosítani megadott szempontok alapján.  Tapasztalatot

szereznek

az

alapvetı

növény

–

és

állatgondozási

mőveletekrıl.  Megértik és észreveszik a természet szépségét, óvják és tisztelik azt.

53

 Kialakulóban vannak az ehhez szükséges magatartási formák.  Megfelelıen viselkednek a szabadban, a természetben (mozgás, beszéd, megfigyelés, szemételtakarítás, stb.).  Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedı, érhetı beszédük.  Logikus

gondolkodása,

logikai

következtetései

és

problémamegoldó

képessége életkorának megfelelnek.  Számfogalma a 10-es számkörben mozog, képes halmazokat felsorolni, tulajdonság szerint szétválogatni, ismeri az irányokat, helyesen használja a névutókat, felismeri a sorba rendezés logikáját, azt jól képes folytatni.  Ismeri és megnevezi az alapvetı mértani formákat, az azonosságokat és a különbségeket.

54

Mővészeti tevékenységek A mővészeti tevékenységek fogalomkörbe a mese-vers, a zenei és a vizuális Tevékenységeket soroljuk Ezeket a tevékenységeket a nap folyamán bármikor mővelhetik a gyermekek. Célunk: •

mővészetek ismeretére, szeretetére való nevelés,

•

a gyermekek környezettel és önmagukkal szembeni igényességének alakítása, fejlesztése, esztétikai élmények befogadására nevelés.

Feladatunk: •

megismertetni a gyermekekkel környezetük szépségeit,

•

esztétikus, nyugalmat árasztó óvodai környezet megteremtése,

•

a kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés megalapozása.

Nagyon fontosnak tartjuk a mővészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerő,

átlátható,

nyugalmat

árasztó

környezettel

vegyük

körül

a

gyermekeket, ugyanis az esztétikusság harmóniát teremtve komoly hatást gyakorol ízlésvilágukra, egyéniségük sokszínő fejlıdésére. A tevékenységek során mindig arra törekszünk, hogy a gyermekek maguk találják ki és valósítsák meg elképzeléseiket, csak akkor nyújtunk ehhez segítséget, ha azt ık maguk is igénylik. A gyermeki kreativitás megnyilvánulását oldott légkör, nagy mozgástér és megfelelı eszközök biztosításával érjük el. Minél több eszközzel és élménnyel ismertetjük meg a gyermekeket, annál több lehetıségük adódik önmaguk kifejezésére. A gyermekek fogékonyak mindenre, minden érdekli ıket, mindent utánoznak, ezért a válogatás pozitív irányba való befolyásolása a feladatunk. Neveljük, alakítjuk ízlésüket, s ez alapja lehet annak, hogy amikor felnınek, meg tudják különböztetni a valódit a hamistól, az értékeset a giccstıl. 55

Mese-vers A gyermekekre óvodáskorban a mágikus gondolkodás jellemzı, ezért rendkívül fontos a mese, vers szeretetére nevelés. Ez a tevékenység szorosan összefonódik az anyanyelvi és a zenei neveléssel.

Célunk: •

a

gyermekek

érzelmi,

erkölcsi

fejlıdésének

segítése,

pozitív

személyiségjegyek megalapozása, •

a népi és tájnyelv szavainak megismerésével a gyermekek szókincsének bıvítése, árnyaltabbá tétele,

•

a gyermekek szabad önkifejezıdésének ösztönzése, saját vers – és mesealkotással,

ennek

mozgással,

ábrázolással,

bábozással,

dramatizálással való kombinálása, •

a magyar kultúra értékeinek átörökítése, az irodalmi érdeklıdés felkeltése,

•

interkulturális nevelés,

•

a szülık nevelési szemléletének formálása.

Feladatunk: •

az

irodalmi

anyag

igényes,

életkornak

megfelelı

válogatása,

összeállítása, •

elsısorban magyar népi, illetve mőalkotásokból válogatás, valamint kortárs irodalmi mővekbıl és migráns gyermekek hazájának kulturális értékeibıl,

•

a mese és vers hallgatásához, önálló alkotásához megfelelı légkör és hely megteremtése,

•

kedv teremtése és kellékek biztosítása a dramatizáláshoz, bábozáshoz,

•

nyelvi képességek fejlesztése,

•

az irodalmi anyag kifejezı közvetítése a gyermekek részére,

•

a gyermekek motiválása,

•

a mesélés szerepének megismertetése szülıi körben.

56

A gyermekek elsı élményei a mondókákhoz, öl béli játékokhoz kapcsolódnak. Az óvodába kerüléskor is ezekkel bátorítjuk, nyugtatjuk, vigasztaljuk ıket. A mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok nagy élvezetet okoznak számukra.

A

fejbıl

cselekményesebb

mondott

népmesék,

–

kezdetben

klasszikus

rövid

tündérmesék,

állatmesék, versek

–

majd kifejezı

elıadásmódjával, arc- és hangjátékkal tesszük élvezetessé a mesehallgatást. A belsı képalkotás képességének fejlıdése érdekében nem szemléltetjük a meséket,

verseket.

Néhány

képzetet

elıhívó

kellékkel

és

kifejezı

elıadásmóddal teremtjük meg a mese hangulatát, a mágikusság érzetét. A meséket, verseket többször ismételjük, majd igyekszünk megjeleníteni azokat, kedvet ébresztünk dramatizálásukhoz.

Bábozással elıadunk már ismert

meséket, de a gyermekek maguk is kitalálnak bábjelenetet. A gyermekek otthon sokat nézik a televíziót, videót, ezért az óvodában az élı elıadást részesítjük elınyben. Természetesen elvisszük ıket színházi elıadásokra is. A meséléshez, verseléshez nyugodt körülményeket biztosítunk. A mindennapos mondókázás,

mesélés

és

verselés

a

kisgyermek

mentális

higiénéjének

elmaradhatatlan eleme. Mivel mindennap mesélünk, lehet a mesélésnek kialakult szertartása (halk zene, gyertyagyújtás, mesepárnák, mesélı szék, stb.). Elalvás elıtt rendszeresen mesélünk. Ilyenkor elınyben részesítjük a szelíd lefolyású vagy folytatásos történeteket. A versek kiválasztásánál és elıadásánál a ritmust, a hangzást tartjuk elsıdlegesen fontosnak. Mondhatunk hosszabb, lírai verseket is, hiszen a gyermekek képesek átérezni a kifejezı elıadásmódú versek hangulatát. Soha nem magyarázzuk, kérdezzük, hogy mirıl szól a vers. A

mondókák,

versek

a

természetrıl,

idıjárásról,

évszakokról,

állatokról,

megszemélyesített tárgyakról szólnak. Szívesen mondunk vidám, humoros verseket is. Az ünnepi alkalmakra szánt versek közül elınyben részesítjük a hangulatot megragadó, vidám vagy bensıséges verseket. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi mőveknek egyaránt helye van. A gyermek saját vers – és mesealkotása, annak mozgással és ábrázolással történı kombinálása az önkifejezés egyik módja.

57

A mesék közül az óvodás korosztálynak való állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék, elmondására kerül sor. Megismertetjük a gyermekeket magyar és külföldi írók, költık verses meséivel is. A mesélés, dramatizálás, bábozás közben a gyermekek gyakorolhatják a a helyes kiejtést, fejlıdik a beszédértésük, beszédhallásuk, beszédük nyelvtanilag is helyessé válik. A rigmusokat, mondókákat a magán- és mássalhangzók kiejtésének, a megfelelı artikuláció gyakorlására is felhasználjuk. A mesékbıl, versekbıl új fogalmakat tanulnak meg a gyermekek, ezáltal bıvül aktív szókincsük. A szólások, közmondások alkalmazásával árnyaltabbá válik beszédük. A

bábozással,

dramatizálással

fejlesztjük

szabad

önkifejezésüket.

E

tevékenységek keretében kedvezı lehetıség nyílik a gátlásos, visszahúzódó gyermekek

feszültségoldására,

ezáltal

bátrabban

megnyilatkoznak,

könnyebben fejezik ki magukat.

A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végén  A gyermekek szeretik, igénylik, örömmel várják a verseket, meséket, élvezettel

hallgatják azokat.

 Megjelenítik az ismert mesehısöket játékukban, rajzaikban.  Képesek

kitartóan

figyelni,

emlékezetben

megtartani

egyszerőbb

mesefordulatokat, rövid verseket. Képesek felidézni, folytatásos mese szálait összekötni.  Szívesen mondanak mondókát, verset, mesét, történetet alkotnak.  Az ismert meséket dramatizálják, bábozzák, használják a jellegzetes szófordulatokat.  Szívesen nézegetik, szeretik és óvják a könyveket.  Kulturáltan viselkednek a színházi elıadásokon.

58

Zenei nevelés A néphagyomány és a mővészi értékő gyermekdalok, a zenehallgatási gyermeknek, formálják

zenei

ízlésüket,

szemelvények egyben

esztétikai

felkeltik

örömet zenei

fogékonyságukat,

nyújtanak

a

érdeklıdésüket, megalapozzák,

elısegítik a zenei anyanyelv kialakulását. Célunk: •

olyan zenei élményekhez juttatni a gyermekeket, amelyek zenei anyanyelvük alapjává válik,

•

a közös éneklés, közös játék örömének átélése,

•

a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése,

•

ízlés és esztétikai fogékonyság fejlesztése,

•

a szülıföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által.

Feladatunk: •

a tevékenység alapvetı feltételeinek megteremtése, friss levegı, megfelelı hely, motiváló hatású és élményt elıhívó eszközök biztosítása,

•

az életkornak, a csoport fejlettségi szintjének megfelelı, igényes zenei anyag válogatása,

•

a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevı dal- és zenei anyagválasztás,

•

az óvodában is játszható népszokások válogatása: szüreti mulatság, farsang, kiszézés, pünkösdölı, lakodalmas,

•

hallás és ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség, harmonikus szép mozgás alakítása,

•

tudatos, tervszerő és folyamatos fejlesztı hatások tervezése, szervezése,

•

a fokozatosság elvének betartása a zenei anyag feldolgozásában, a játékok sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében.

59

A hagyományos népi játékok tanításának kiemelt jelentıséget tulajdonítunk. A felhasznált zenei anyagot igényesen, az életkornak és a csoport fejlettségi szintjének megfelelıen válogatjuk össze.

A zenei nevelést Kodály Zoltán módszerével, Forrai Katalin útmutatásai alapján valósítjuk meg. Komplex foglalkozások keretében tervezzük, szervezzük a fejlesztést, kötött vagy kötetlen jelleggel. Lehetıséget teremtünk arra, hogy a gyermekek

kedvük

szerint

hallgathassanak

kórusmőveket,

hangszerekkel

megszólaltatott klasszikus mőzenét, esetenként zeneiskolások, zenetanárok elıadásában.

A zenei nevelés során megismertetjük a gyermekeket mondókákkal, énekes játékokkal, igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotásokkal. Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak, a gyermekeknek egyben felkeltik a zenei érdeklıdését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

A kicsik számára nagyon fontos a

testközelséget, biztonságot nyújtó ölbeli játékok mondogatása, énekelgetése. A dalok hangkészletét, a mozgásformákat úgy választjuk meg, hogy az igazodjon az adott csoport fejlettségi szintjéhez. A dalokat, dalos játékokat az évszakok, ünnepek vagy egyéb aktualitásnak megfelelıen tervezzük.

A képességek fejlesztése fontos része a zenei nevelésnek. A hallásfejlesztés érdekében arra késztetjük a gyermekeket, hogy önállóan vagy kisebb csoportban is énekelgessenek. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus

figyelembe

veszi

a

nemzetiségi,

etnikai

kisebbségő

gyermekek hovatartozását is.

Megéreztetjük az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a mondókák, dalok

ritmusát.

A

gyakorlást

ritmushangszerek

használatával

tesszük

változatossá. A nagyobbakkal sokat játszunk olyan játékokat, amelyek fejlesztik zenei alkotókészségüket, formaérzéküket.

60

A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végén:  Szívesen énekelnek, hallgatnak zenét.  Megfelelı hangmagasságban és tempóban éneklik a dalokat.  Szívesen vállalnak szerepet a dalos játékokban.  Képesek érzékelni és kifejezni a hangmagasság, tempó és dinamikai különbségeket.  Változatos módon tudják kifejezni az egyenletes lüktetést és a ritmust.  Egyszerő táncmozdulatokat végeznek, térformákat alakítanak.  Szívesen hallgatnak zenét.  Tudják használni a megismert ritmushangszereket.

61

Rajzolás, mintázás, kézimunka Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetıvé a gyermekek számára. A vizuális nevelés az egész óvodai nevelést áthatja. Célunk: •

a gyermekek térbeli látásmódjának, képi ábrázolásának, fantáziájának fejlesztése,

•

az alkotás örömének minél többszöri átélése.

Feladatunk: •

a zavartalan és sokrétő tevékenykedés feltételeinek biztosítása,

•

a finommotoros koordinációs készség fejlesztése,

•

vizuális technikák megismerése, kipróbálása, gyakorlása,

•

párhuzamosan végezhetı tevékenységként lehetıséget adunk a szabad alkotásra,

•

megkedveltetni a rajzolás, festés alapjait, a mintázás technikáit, nyomdázást,

tépést,

ragasztást,

képalkotást,

vágást,

hajtogatást,

egyszerőbb fonás és varrás alapjait, mozaik készítését, nyomatok készítését, szövés technikáját, •

egyéni érdeklıdéstıl függıen bemutatunk mőalkotásokat, érdekes épületeket, a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit,

•

a

gyermekek

által

létrehozott

alkotásokat

pozitíven

értékeljük,

elfogadjuk, alkotásra ösztönözzük és bíztatjuk ıket, A gyermekek számára elérhetı helyen tároljuk a különféle anyagokat, eszközöket,

felszerelést,

amelyekkel

fantáziájuknak

megfelelıen

tevékenykedhetnek, alkothatnak a nap folyamán bármikor. Igyekszünk olyan lehetıségeket felkínálni a számukra, amelyek kevéssé eszköz – és anyag – igényesek, így ötleteket tudunk adni a szabadidı óvodán kívüli hasznos eltöltésére is, hiszen a feltételek otthoni környezetben is könnyen biztosíthatók.

62

A tevékenységek tervezéséhez az évszakok változásai, a természet szépsége, a gyermeki világ tárgyai, eseményei, az ünnepek adnak megfelelı alapot. A gyermekeket a képzımővészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Törekszünk arra, hogy olyan élményekhez juttassuk a gyermekeket, amitıl érzelmileg feltöltıdnek, megmozdul fantáziájuk. A gyermeki alkotás a belsı képek

gazdagítására

épül.

Nagy

jelentıséget

tulajdonítunk

a

népi

kismesterségek megismertetésének, a néphagyományokra épülı tárgyalkotás helyi vonatkozású bemutatásának (szövés, fonás). A gyermekek vizuális képességeinek fejlesztését a különbözı technikák gyakoroltatásával érjük el. Megismertetjük és gyakoroltatjuk a rajz- és festı eszközök

használatát,

a

mintázás,

kézimunka,

barkácsolás

technikai

alapelemeit, módját, fogásait. A technikák és a felhasználandó eszközök kiválasztásakor – tapasztalatainkra és a gyermekek fejlettségére építve – szem elıtt tartjuk a fokozatosságot és a tevékenységek egymásra épülését. Az alkotókedvet, az önkifejezés lehetıségeit fokozzuk a teljes önállóság biztosításával, ösztönzı bátorítással, szükség szerinti ötlet- és segítségadással, gyakori dicsérettel. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére  A gyermekek szívesen tevékenykednek, a megismert technikákat bátran alkalmazzák.  Biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit.  Ismerik a gyakrabban használt színeket, színárnyalatokat, helyesen fogják a ceruzát. Forma- és emberábrázolásuk változatos.  Vizuális észlelésük, megfigyelésük, emlékezetük koruknak megfelelı.  Ábrázolásuk során kitartóak, akár több napon keresztül is képesek munkálkodni.  Alkotás közben ügyelnek a környezetük rendjére, az eszközök épségére, munkájuk és ruhájuk tisztaságára.

63

 Képesek bonyolultabb építményeket létrehozni, barkácsolással egyszerő játékokat, kellékeket, bábokat elkészíteni.  Megismerkednek népmővészeti és mőalkotásokkal.

64

Mindennapi mozgás A mozgásöröm és a szellemi fejlıdés egymással szoros kapcsolatban áll. A derős légkörő, kellı intenzitású mindennapi testmozgás nemcsak a motoros képességek fejlıdését biztosítják, hanem hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához és az egészséges életmódot erısítı egyéb tevékenységekhez, valamint a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is.

Célunk: •

a mozgásigény kihasználásával a gyermekek harmonikus mozgásának, testi

képességeinek

fejlesztése,

az

egyéni

szükségleteket

és

képességeket figyelembe véve, •

differenciált terheléssel, megfelelı edzettség kialakításával egészségük megóvása,

fontos

személyiségjegyek

(bátorság,

fegyelmezettség,

kitartás, társra figyelés) erısítése, •

a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezıinek fejlesztése, a gyermekek szabad mozgáskedvének fenntartásával,

•

mozgáskultúra fejlesztése a tervezett, szervezett, irányított testnevelési játékokkal,

•

a figyelem felhívása a veszélyforrásokra.

Feladatunk: •

a tornával, a mozgásos játékokkal fejleszteni kívánjuk a gyermek természetes

mozgását

(járás,

futás,

ugrás,

támasz,

függés)

egyensúlyozás, dobás és testi képességeit, valamint az erıt, ügyességet, gyorsaságot, állóképességet, a társra figyelést, •

kedvezıen befolyásoljuk a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítıképességét,

•

a mozgás szorgalmazása, mert fontos szerepe van az egészség megırzésében, megóvásában,

•

felerısíteni és kiegészíteni a gondolkozás és egészséges életmódra nevelés

hatását,

segíteni

kívánjuk

65

a

térben

való

tájékozódást,

helyzetfelismerést, a döntést az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezıinek alakulását. A mozgásfejlesztés területei: •

szabad játékban - a gyermekek spontán, természetes mozgása közben,

•

kötött testnevelés foglalkozáson,

•

mindennapi testnevelésen,

•

udvari játék, mozgás,

•

finommotorika fejlesztése,

•

lábtorna,

•

vízhely szoktatás, úszás,

•

kirándulás, séta. Tapasztalataink szerint a gyermekek otthoni életmódja mozgásszegény ezért fokozott figyelmet fordítunk a mozgásos tevékenységek szervezésére. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erısítı egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegın, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában minden nap az egyéni szükségleteket és képességeket

figyelembe

véve

minden

gyermek

számára

lehetıséget

biztosítunk. Óvodáinkban biztosított a füves és szilárd burkolatú talajfelület egyaránt. Mivel adottságaink csak sík terepen való mozgást tesznek lehetıvé, ezért az év folyamán többször túrázunk a várost övezı vízparti erdıbe, ahol a védıgát lehetıséget biztosít a lejtın való mozgás gyakoroltatására. Ez nagymértékben hozzájárul az egyensúlyérzék fejlıdéséhez. Az udvaron rögzített játékok és tornaszerek kombinálásával tudjuk biztosítani a gyermekek motoros képességeinek a fejlesztését. A városi fürdı adta lehetıséget kihasználva megszervezzük a gyermekek vízhez szoktatását,

szakember bevonásával

a szülık igénye

szerint pedig

az

úszásoktatását. Minden óvodaépület rendelkezik tornaszobával, amely biztosítja a gyermekek számára a mozgásfejlesztéshez megfelelı feltételeket. Az eszközök elıkészítése – a gyermekek bevonásával – az óvónı és a dajka feladata. A délutáni szabadidıt kihasználva igény szerint gyermektornát szervezünk. Tudatosan fejlesztjük a kondicionális képességeket: erı, állóképesség, gyorsaság. A

66

mozgásanyag összeállításával az ortopédiai rendellenességek megelızésére is figyelünk. A mindennapi mozgás tartalmát döntı mértékben a természetes mozgások, a testnevelési játékok képezik. A testnevelési játékok tartalma futó-, fogójátékok, tartásjavító és lúdtalpmegelızı gyakorlatok, váltóversenyek. A gimnasztikai gyakorlatokat különbözı kartartások, testhelyzetek, kar-, törzs-, lábmozgások változatos gyakoroltatásával végezzük. A gyakorlatokba beépítjük a tartásjavító és lábtorna elemeit is. A természetes és speciális járások a ritmusérzék és a lábboltozat

fejlesztését

szolgálják.

A

rendgyakorlatokat

öncélúan

nem

végeztetjük, kizárólag a gyakorlatok végzéséhez megfelelı alakzatok felvételét szolgálják.

Az

ugrások

végrehajtása

fokozott

odafigyelést

igényel.

A

tornaszerekrıl történı talajra érkezés mindig a tornaszınyegre történik. A természetes futás távolságát és idıtartamát a gyermekek fejlettségéhez igazítjuk, a fokozatosság elvét figyelembe véve. A gyermekek tartó- vagy mozgásrendszeri, belgyógyászati betegsége esetén orvosi javaslat alapján állapítjuk meg a terhelhetıség mértékét. Az egyensúlyozás, koordinálás és téri tájékozódásképességének fejlesztésére igen nagy hangsúlyt fektetünk. A dobás és labdagyakorlatokat a mindennapi mozgás idején kívül, játékidıben is végeztetjük.

A

talajtorna

elemei

közül

megtanulják

a

gyermekek

a

gurulóátfordulást és a kézállás elıkészítı gyakorlatát. Támaszgyakorlatokkal a fizikai erınlétet az ízületi mozgékonyságot kívánjuk növelni. A gyakorlatokat változatos formában, kézi szerekkel is végeztetjük. Az óvodában használatos kézi szerek: labda, karika, szalag, bot, kendı, babzsák, körkötél. Szeptembertıl májusig heti egy alkalommal kötelezı jellegő testnevelés foglalkozást

szervezünk.

gyermekek

sportos

A

kényelmes

ruházatba

mozgás

öltöznek

át.

biztosítása A

csoport

érdekében

a

életkora

és

mozgásfejlettsége alapján dönti el az óvónı a foglalkozások megkezdésének idıpontját.

A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén 

A gyermekek szeretnek mozogni, futni, kocogni, kitartóak a mozgásos játékokban.



Igénylik a mindennapi mozgást, mozgásuk összerendezetté válik.

67



Fizikai erınléte, állóképessége életkorának megfelelı.



A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésére képesek, vizuális memóriája korának megfelelıen fejlett.



Ismerik a vezényszavakat, tudnak az utasításoknak megfelelıen cselekedni.



Képesek esztétikusan végezni a mozgásformákat, ismerik az irányokat, tudnak ütemtarással járni, betartják a szabályokat.



Megfelelıen tájékozódnak a térben, ismerik az irányokat.



Motoros képességeik életkoruknak megfelelıen fejlıdnek.



Tudnak labdával pattogtatni, célba dobni.

68

Munka jellegő tevékenységek A tevékeny, egészséges gyermek önként és örömmel végez erejének és képességeinek megfelelı munkát. A személyiség fejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvı tapasztalással végzett munka és munkajellegő játékos tevékenység.

Célunk: •

a

munkavégzéshez

szükséges

készségek,

képességek,

kompetenciák alakítása, •

önmagukért

és

a

csoportért

gyermekek

közösségi

végzett

munkán

kapcsolatainak,

keresztül

a

kötelességtudatának

erısítése, önállóságuk, felelısségtudatuk fejlesztése, •

cselekvı tapasztalás útján matematikai jellegő ismeretek szerzése, összefüggések megláttatása.

Feladatunk: •

a különbözı munkajellegő tevékenységek megszervezése, azok feltételeinek

biztosítása

(légkör,

hely,

idı,

eszköz,

feladat,

munkafajták, lehetıségek), •

Kerti

munkák,

növénygondozás,

állatokról

gondoskodás

megismertetése, •

saját

és

mások

munkájának

értékelése,

megbecsülése,

elismerésére nevelés, •

a munkavégzés elsısorban utalom forrása legyen.

Az óvodában a munka játékos jellegő, aktív tevékenység. Kezdetben a gyermekek elsısorban önmagukért végzik, késıbb meghatározó szerepet kap a közösségért végzett munka. Úgy szervezzük és irányítjuk a munkát, hogy az mindennapos, folyamatos tevékenység legyen. Az

egyes

munkafajtákat

tanulás

útján

sajátítják

el

a gyermekek.

Megmutatjuk az eszközök használatát, a munkafogásokat, a munkavégzés

69

sorrendjét. A munkavégzés ellenırzésekor buzdító, megerısítı értékeléssel fokozzuk a gyermekek munkakedvét. Minden munkafajtánál, minden korcsoportban lehetıvé tesszük az önálló munkavégzést. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be. Csak olyan munkát bízunk a gyermekekre, amelynek elvégzésére megerıltetés nélkül képesek. Az

óvodában

következı

munkafajták

jelennek

meg:

önkiszolgálás,

testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás, naposi munka, a csoport életével kapcsolatos és alkalomszerő munka. Az önkiszolgálás, étkezés, testápolás, öltözködés, a környezet rendben tartása terén végzett tevékenységek alapvetı jelentıségőek. Célunk annak elérése, hogy a gyermekek igényesen, tisztán, esztétikusan érezzék jól magukat, igényeljék a rendet, tisztaságot maguk körül. A gyermekek egyéni képességeinek, munkatempójának, eltérı fejlıdési ütemének megfelelıen nyújtunk segítséget, de az óvodába lépéstıl

kezdve

lehetıséget adunk az önálló próbálkozásra. Az önkiszolgáló tevékenység készség szinten való ismerete lehetıvé teszi a naposi munka bevezetését. A naposság önként vállalt a csoportok szokásrendszerétıl függıen különbözı feladatokat tartalmaz, de a fı tevékenység az étkezéssel

kapcsolatos

feltételek megteremtése. A

csoportok szokás– és szabályrendszerében határozzuk meg a naposok számát, a kijelölés rendjét, a munka vállalásának jellegét, az elvégzendı feladatokat. Alkalomszerően

ismétlıdı

munka

a

játékokhoz

és

a

különbözı

tevékenységekhez használt eszközök rendben tartása, a csoportszoba átrendezése, a környezet rendjének visszaállítása, egyszerő megbízatások teljesítése. Lehetıséget adunk arra, hogy a gyermekek az óvodában vagy azon kívül részt vegyenek állat és növénygondozásban. Segítenek az óvónınek és a dajkának az élısarok gondozásában, az óvoda udvar tisztántartásában. El szeretnénk érni, hogy észre vegyék, ha társuk segítségre szorul, kérjenek,

70

illetve nyújtsanak segítséget egymásnak. A munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze.

A fejlıdés várható eredményei az óvódáskor végén:  Életkoruknak megfelelı felelısséggel végzik a vállalt vagy rájuk bízott munkát.  Tudnak örülni munkájuk eredményének. 

Önállóan

és

igényesen

végzik

a

naposi

munkát,

képesek

megteremteni a kulturált étkezés feltételeit.  Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat.  Segítenek társaiknak és a felnıtteknek. 

Felelısséget éreznek a rájuk bízott növényekért, állatokért, szeretettel bánnak velük.

 Természetes igényükké válik az esztétikus környezet megteremtése, megtartása.  A tevékenységekbıl szerzett ismeretek, tapasztalatok alkalmazása (belsıvé válás).  Ügyelnek a környezet rendjének megırzésére.  Környezettudatos viselkedés beépül az életükbe.

71

9. Az

óvoda

hagyományos

ünnepei,

egyéb

rendezvényei Az óvodai ünnepek kulcsfontosságúak nevelımunkánkban. Szervezése óvodaépületenként a helyi sajátosságok figyelembe vételével történik.

Ünnepeink Az óvodai élet hagyományos ünnepei •

Anyák napja,

•

Ballagás

•

Gyermeknap,

•

A gyermekek név és –születésnapjának megünneplése.

Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek: •

Adventi készülıdés,

•

Mikulás,

•

Karácsony

•

Farsang,

•

Húsvét.

Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek, rendezvények •

Egészségnap,

•

Családi nap

•

Zöld jeles napok

•

Városi rendezvények

•

Nyárköszöntı

•

Sportnap

•

Nemzeti ünnepek

•

Március 15.

•

Október 23.

•

Összetartozás napja (06. 04.)

72

10. A

Az intézmény kapcsolatrendszere

gyermekek,

szülık,

pedagógusok

együttmőködésének

formái,

továbbfejlesztési lehetıségei

Az óvoda és a család együttmőködése Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítıje, ezért tiszteletben tartjuk a család nevelési eljárásait, törekszünk az összhang megteremtésére. Megismerjük a család nevelési elveit. A nevelıpartneri viszony kialakulása érdekében

megismertetjük

a

szülıkkel

programunkat,

munkánkról

folyamatosan tájékoztatást adunk, hogy a szülık tisztában legyenek a közösség nevelı hatásával. Nyitott óvodai napok, közös programok szervezésével biztosítjuk, hogy a szülık betekintést nyerhessenek az óvodai életbe. A családokkal való együttmőködés során figyelembe vesszük azok sajátosságait, szokásait. A családhoz illesztett segítségnyújtási megoldásukat javasoljuk. A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek családon belüli nevelését tapintatosan

igyekszünk

pozitív

irányba

befolyásolni.

Fokozottabb

odafigyeléssel vonjuk be ıket az óvodai programokba, tevékenységekbe.

A kapcsolattartás formái •

Beíratás: személyes találkozás a szülıvel és a gyermekkel.

•

Szülıvel közös beszoktatás: alkalmas arra, hogy a szülı és a gyermek megismerje az óvodai életét, szokásrendszerét

•

Összevont és csoport szülıi értekezletek: az óvoda mőködésével, házirendjével

a

megbeszélések;

a

gyermekek 6-7

éveseknek

nevelésével tájékoztató

kapcsolatos az

iskolákkal

kapcsolatos tudnivalókról. •

Napi kapcsolattartás: a naprakész tájékozottságot segíti, hogy a szülı tudja, mi történt aznap a gyermekével.

•

Családlátogatások:

óvodába

kerüléskor

a

családi

nevelési

szokások, a család környezetének és a gyermek szociokulturális hátterének megismerése.

73

•

Egyéni

beszélgetések: elızetes

idıpont egyeztetés

után

az

aktualitásnak megfelelıen. •

Nyíltnap: a szülık részt vehetnek a csoport napi életében; az óvodába kerülı gyermekek elızetes betekintést nyerhetnek a választott intézménybe.

•

Közös ünnepségek: Anyák napja, Ballagás, Nyárköszöntı.

•

Közös

kirándulások,

sportvetélkedı,

vacsoraest,

családi

nap

szervezése. •

Elıadás

szervezés

a

szülıknek:

pszichológus,

gyermekorvos

elıadása. •

Óvodaújság: tájékoztatjuk benne a szülıket programjainkról, eredményeinkrıl.

•

Szülık közösségének támogatása minden óvodaházunkban.

•

Szülık

Tanácsának

megalakítása

és

munkájuk

segítése,

koordinálása. •

Az

óvoda

megszervezi

és

segíti

a

szülık

érdekegyeztetı,

érdekérvényesítı fórumait.

A szülık és az óvodapedagógusok kapcsolata Intézményünkben

kiemelt

feladatként

kezeljük

a

szülıkkel

való

együttmőködés összhangjának folyamatos fenntartását. Célunk, hogy a személyi és szülıi jogok, kötelességek tiszteletben tartásával erısödjön a partneri viszony. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettı összhangja, együttmőködése a gyermekek harmonikus fejlıdésének feltétele. Az intézmény nem vállalja át a család nevelési feladatainak megoldását, de felajánljuk a szakmai-pedagógiai együttmőködésünket.

A gyermekek

kompetencia területeinek fejlesztése során a szülık meggyızıdhetnek arról, hogy a nevelésünk középpontjában gyermekek állnak.

74

A gyermekek és az óvodapedagógusok kapcsolata A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnıttek közvetítésével valósul meg. A kisgyermek az óvodás évei alatt a családtagjain kívül a gyermekcsoportot vezetı óvónıkkel kerül a legszorosabb kapcsolatba, tılük igényli a törıdést, gondoskodást. A gyermekek egyéni fejlıdésének biztosításához az óvónı leginkább személyes példamutatásával járul hozzá. Az óvónı ıszinte, természetes magatartásával mutat mintát, és viselkedésével jelzi elvárásait. Szükséges tehát, hogy a gyermekek számára hiteles és elfogadható legyen a személye, hiszen a gyermek életkori sajátosságainál fogva elsısorban a metakommunikációra

figyel.

A

közösen

átélt

örömök,

élmények

elszakíthatatlan szállal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket. Az óvoda a gyermek szocializációjának elsı és legfontosabb lépcsıfoka. Az óvónı feladata, hogy ezen a „lépcsın” felfelé indítsa el gyermekeket, ápolva a társas kapcsolatokat, kialakítva csoportra jellemzı erkölcsi szabályokat és normákat. Az igényes türelem, következetesség, az elvárás, a bizalom az elismerés nemcsak az egyes gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot.

Az óvoda dolgozóinak egymással való kapcsolata A

csoportban

alkalmazottak

dolgozó napi

óvónıi

párok

kapcsolatban

és

vannak

a

nevelımunkát

egymással.

segítı

Munkájukat

összehangoltan, egymás tevékenységére építve végzik. Az intézményen belüli fluktuáció igen alacsony, ezért az óvodaházak kollektívája stabil, összeszokott, jól együttmőködı. Az óvoda éves munkaterve alapján szervezik az óvodaházak vezetıi a nevelımunkát, tájékoztatják a munkatársakat az aktuális feladatokról, a várható tevékenységekrıl, eseményekrıl. Rendszeres együttmőködést igényel a tehetséggondozást és differenciált fejlesztést szolgáló szabadidıs tevékenységek megszervezése. Az óvodaházak dolgozói közötti szakmai munkakapcsolat, az óvodai és városi rendezvények keretében létrejövı együttmőködés összekovácsolja az óvodaházakban folyó nevelımunkát.

75

A nevelıtestület tagjai a szakmai munkaközösségek, illetve az aktuális feladatok megoldására létrehozott szakmai mőhelyek tevékenységébe kapcsolódhatnak be. Az óvodavezetés havonta két alkalommal tart az eltelt idıszakban megvalósult feladatokat értékelı, és az elkövetkezı idıszak

feladatainak

tervezését

megvalósító

megbeszélést.

Az

intézményvezetı rendszeres (esetenként rendkívüli) kapcsolatot tart fenn az óvodaházak

alkalmazottaival

a

tervezett

feladatok

megoldásának

eredményességvizsgálata céljából. Az intézményvezetı, az intézményvezetı helyettes, valamint a gazdasági dolgozók szoros munkakapcsolatban állnak egymással a napi ügyek intézése és a gazdasági munka tervezése, szervezése kapcsán. Évente öt alkalommal kerül sor az intézmény nevelıtestületét érintı programok szervezésére az alábbiak szerint: •

szakmai nap,

•

döntéshozatal,

•

elemzı, értékelı megbeszélés,

•

nevelési értekezlet,

•

rendkívüli nevelési értekezlet.

A gyermekek egymással való kapcsolata Az

óvodaházakon

belül

a

gyermekek

napi

kapcsolatban

vannak

egymással. Lehetıségük van a közös tevékenységre a reggeli – délutáni, vagy a szabadban töltött játékidı alatt, és a szabadidıs tehetséggondozó, differenciált fejlesztı foglalkozásokon (báb- barkács szakkör, angol ovi, gyermektorna, gyermektánc, zeneovi, logopédia, gyógytestnevelés, úszás). A csoportközi kapcsolatok szorosabbá válását segítik az évente néhány alkalommal megszervezett közös séták, kirándulások, színházlátogatások, az óvodai vagy városi rendezvényekre történı felkészülés, azokon való részvétel. Az óvodapedagógusok a heterogén összetételő csoportokban az azonos életkorú gyermekek részvételével szerveznek az életkornak megfelelı

76

mozgásos, ill. zenei tartalmú foglalkozásokat, ezáltal helyes irányba befolyásolják a gyermekek én tudatát. A kompetencia alapú nevelés beépítése a mindennapokba a gyermekek számára önfeledt, boldog gyermekéveket biztosít, amelybe kedvük, igényeik, elképzeléseik szerint tevékenykedhetnek.

Az óvoda és a bölcsıde kapcsolata Az óvodába beiratkozó gyermekek egy része bölcsıdébıl kerül hozzánk. A bölcsıdés gyermekek meglátogatják az óvodát, egy kis idıt ott játszva ismerkednek a környezettel, az óvónıkkel. A bölcsıdei gondozónık tapasztalatait, a kialakított jó szokásokat figyelembe véve tervezzük meg a gyermekek beszoktatását, személyiségfejlesztését.

Az óvoda és az iskola kapcsolata Megismerjük

az

iskolák

pedagógiai

programját,

speciális

képzési

lehetıségeit. A gyermekek könnyebb beilleszkedése érdekében igyekszünk szorosabbá tenni a kapcsolatot. Törekszünk arra, hogy az iskola ismerje meg, és fogadja el az óvoda nevelési elveit, célját, feladatát, módszereit, szokásait. Ennek érdekében

a

gyakorlatban

tanítónıknek is

lehetıséget

megismerhessék

az

biztosítunk óvoda

arra,

hogy

a

személyiségfejlesztı

tevékenységét. Részt veszünk az iskolák által megszervezett „óvoda az iskolában” programokon. A kompetencia alapú nevelés olyan lehetıséget kínál az óvoda számára, amely megkönnyíti az óvoda – iskola közötti átmenetet.

A kapcsolattartás formái •

kölcsönös látogatások, amelyek alkalmával a tanítónık részt vesznek az óvodai nyílt napokon; az óvónık meglátogatják az elsı osztályosokat; a 6-7 évesek ellátogatnak egy iskolai tanórára,

•

közös szakmai megbeszélések, tanácskozások, továbbképzések megtartása,

77

•

közös rendezvények, ünnepek szervezése,

•

rendezvényeken való közremőködés,

•

kapcsolattartás mővészeti csoportokkal, rendezvényeik látogatása.

Az óvoda és a fenntartó közötti kapcsolat Mindennapos,

jó

kapcsolatra

törekszünk

a

fenntartóval.

Az

intézményvezetı, ill. távollétében az általa megbízott személy, részt vesz a Képviselı Testület, az Oktatási és a Mővelıdési Bizottság ülésein, a Közoktatási Osztály vezetıje által összehívott igazgatói értekezleteken. Az intézmény törvényes mőködésének biztosítása érdekében az óvoda minden döntés meghozatala elıtt kezdeményezi a fenntartó képviselıivel való konzultációt.

Az óvoda és a közmővelıdési intézmények kapcsolata Az

óvoda

kapcsolatot

tart

a

Hagymaházzal,

Gyermekkönyvtárral,

Múzeummal. Az intézmények kínálatából az óvodásoknak valót válogatja ki és látogatja rendezvényeiket. A

kapcsolattartás

formái:

látogatás,

tájékoztatás,

megbeszélések,

rendezvényeken részvétel.

Az óvoda egyéb kapcsolatai Pedagógia Intézetekkel, fıiskolákkal tartjuk a kapcsolatot. Figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat, és érdeklıdésünknek, programunknak megfelelıen részt veszünk azokon. Folyamatosan vállaljuk a fıiskolások gyakorlatvezetését. A makói Hagymatikumban szervezzük meg az óvodásaink számára a vízhez szoktató foglalkozásokat,az úszásoktatást Állandó kapcsolatot tartunk fenn a Makón

mőködı

Csongrád

Megyei

Pedagógiai

Szakszolgálat

Makói

Tagintézményével (Nevelési Tanácsadóval), a Szegeden mőködı Csongrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal. Az intézet munkatársai végzik a rászoruló gyermekek iskolaérettségi és képességvizsgálatát.

78

Az óvodáskorú gyermekek egészségügyi ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn az óvodaházak védınıivel, gyermekorvosaival, fogorvosával, akik tevékenységüket éves munkaterv alapján végzik. Évente törekszünk megszervezni a gyermekek ortopédiai szőrıvizsgálatát. A rászoruló hátrányos helyzető vagy halmozottan hátrányos helyzető családok és gyermekek esetében kiemelt figyelmet fordítunk kölcsönösen a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. Határon átnyúló több éves kölcsönös szakmai partnerkapcsolata van óvodánknak a szomszédos és távolabbi országok óvodáival

11.

Gyermekvédelem az óvodában Az óvodában gyermekvédelmi felelısök látják el feladatukat. A

halmozottan

hátrányos

helyzető

gyermekekkel

kapcsolatos

feladatok

ellátására külön munkacsoport mőködik óvodában.

Továbbra is feladat: -

az

intézményben

a

gyermekek

szociális

körülményeinek

figyelemmel kísérése -

a nyilvántartások vezetése

-

a szükséges intézkedések megtétele

-

a prevenciós munka elıtérbe helyezésével a családok segítése

-

a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolat tartása.

Az óvodában munkaközösségi szervezeten belül gyakran folyik az egyeztetés egyes családokkal kapcsolatban. A gyermekvédelmi felelısök figyelemmel

kísérik

életkörülményeit,

a

hátrányos

fejlıdésüket

helyzetben

szolgáló

lévı

gyermekek

ellátásukat.

Tartós

otthoni hiányzás

(igazolatlan) az óvónıvel együtt keresik fel a családot, tisztázzák a hiányzás okát. Amennyiben segítségre szorulnak, a megfelelı szervek felé megteszik a szükséges intézkedéseket.

79

A szülıkkel való beszélgetések során próbálják meggyızni és felvilágosítani ıket a lehetıségekrıl. Tanácsadással, példamutatással igyekeznek a szülıket a gyermeknevelés rejtelmeibe beavatni.

12.

Nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok

A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, átörökítését.

A gyermekek sajátos kultúrájából és családi életvitelébıl adódó másságra tekintettel

a

személyiség

fejlesztése

differenciált

módszerekkel

vezet

eredményhez. Meg kell valósítanunk a korai prevenciót az egészséges életmód,

az

érzelmi,

az

értelmi

nevelés,

a

szocializáció

területén,

együttmőködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok leküzdése érdekében. Kívánatos lenne az iskoláskor elıtt egy évvel fejlesztı csoport szervezése az átmenetek megkönnyítéséhez. Fontos feladatunk a nevelı hatások összehangolása a gyermek, a család megítélésének egyenértékősége – a szociális érzékenység megalapozása érdekében.

Óvodánk feladatai az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek nevelésében:
Jellegzetes hagyományok, szokások felkutatása, ápolása.
Az egészséges életmódra nevelés szokásainak kialakítása, a szociális hátrányból eredı hiányok kompenzálása. A higiénia, táplálkozási szokások, a pihenés, edzés, mentálhigiénét biztosító szemléletnek megalapozása.
Az

érzelmi

élet

gazdagítása,

a

kezdeti

gátlások

mintakövetéses tanulással, egyéni élmények átélésével.

80

feloldása,


Az értelmi képességek területén mutatkozó eltérések kiegyenlítése, az iskolai élethez szükséges személyiségjegyek, részképességek fejlesztése. A kisebbségi sajátosságok miatt kiemelten foglalkozunk az ének-zenei neveléssel.
Az esetleges veszélyeztetettség miatt kiemelt feladatnak tekintjük az együttmőködést a szőkebb és tágabb környezettel (család, fenntartó szerv, Kisebbségi Önkormányzat, iskola, egészségügyi intézmények, Gyermekjóléti Szolgálat)

Ahhoz, hogy ezen elvárások megvalósuljanak az óvodapedagógusok feladatai a különbözı tevékenységek megszervezésében: a) Játék és tanulási tevékenység Fontos feladat, hogy az óvónı ismerje meg az etnikai kisebbség családi környezetét, a gyermek családban elfoglalt helyét, szerepét, az otthoni játék lehetıségét, játékeszközeit a gyermek élményforrásait. Ha nem ismerik a játékeszközöket,

elsıdleges

cél,

hogy

ismertessük

a

gyerekeket

a

játékeszközökkel, tanulják meg azok nevét, s azt, hogy miként lehet vele rendeltetésszerően játszani. Ismerjék meg a gyerekek az óvoda rendjét, játékszokásait, alapvetı szabályát, legyenek képesek nyugodtan játszani. Neveljük a gyermekeket a játékeszközök elrakására és megbecsülésére. Játékban is érvényesüljön a differenciált bánásmód az egyéni fejlesztés. Negatív viselkedés esetén az óvónık tárják fel a problémák okát. Ne csak a tüneti

kezelésre

vállalkozzanak,

hanem

mőködjenek

közre

a

gyerek

viselkedésének átrendezésében.

Az óvónı az együttjátszás során egy-egy helyzet, téma mélyebb átélésére ösztönözze a gyerekeket. Használja ki a játéktevékenységben rejlı fejlesztési, nevelési lehetıséget (pl. apró asztali eszköz – kéz finommozgásának

81

fejlesztése, versenyjáték, társasjáték – problémák megoldásának fejlesztése, közösségi összetartozás erısítése). Játék közben vegyék észre a gyerekek a környezet szépségét, esztétikáját, tisztaságát.

A tanulási módok közül az eltérı életmód miatt nagy jelentısége van az utánzásos, mintakövetéses tanulásnak, a viselkedés, a szokásrend, az érzelmi élet

elsajátításában.

A

gyakorlati

feladatok

megoldása

a

praktikus

gondolkodást alapozza, míg a gyermeki kérdésekre adott válaszokról a gyermek verbális, auditív útján szerez ismereteket. Az óvónı által irányított, szervezett tanulás az imént említett és a családban megszerzett részképességekre épít. A részképességek közül a mechanikus, a szándékos emlékezet, a figyelem idıtartalmának növelése, megosztása, a feladattudat kialakítása, a mozgáskoordináció egyéni eltéréseinek követése és fejlesztése hangsúlyos feladat.

Mindezen tanulási módok, lehetıségek együtthatása szükséges ahhoz, hogy a gyermek elsajátítsa azokat a részképességeket, amelyeket az iskolakezdés igényel. b) Munkajellegő tevékenységek E tevékenységek szervezésekor jól kihasználható a cigány gyermekek mozgásos aktivitása. A gyermek motiválhatósága ebben az életkorban kedvezı alapot szolgáltat a munkavégzéshez szoktatáshoz. Fontos, hogy az óvodai munkafeladat önkéntes és játékos tevékenység legyen, biztosítsa a tapasztalatszerzést, a környezet megismerését, a hiányzó részképességek, készségek, tulajdonságok formálását. A munka kedvezıen szolgálja a közösségi kapcsolatok alakítását.

Ismerjük fel a családi nevelés eltéréseit a testápolás, az öltözködés és a környezet rendben tartása feltételeinek és szokásrendszerének területén.

82

c) A társadalmi érintkezést meglapozó komplex foglalkozások - Anyanyelv

Csak kellı nyelvi fejlettséggel rendelkezı gyermekek lesznek képesek az alap kultúrtechnikák elsajátítására. A kommunikáció, a beszéd, a gondolkodás egyik eszköze. Az egyéni fejlıdés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus

személyes

példájával,

kommunikációs

helyzetek

megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, bıvítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket. Differenciáltan kell foglalkoznunk a nyelvileg hátrányos helyzető gyerekekkel, feladatunk a szókincs bıvítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a nyelvtanilag helyes beszéd, a mondanivaló árnyalt megfogalmazására való képesség kialakítása. - Matematika

A környezet megismerése közben kialakul a 3-5 éveseknél a matematikai érdeklıdés, orientáció beállítódás, míg 5 éves kortól szervezett tanulás segíti a mennyiségi viszonyok, formák, irányok sokrétő megtapasztalásán alapuló elemi matematikai ismeretek elsajátítását.

d) A társadalmi gyakorlat belsı összefüggéseit tükrözı komplex foglalkozás - Külsı világ tevékeny megismerése

Fı feladata az óvodapedagógusnak, hogy a gyerekek egyéni fejlıdéséhez igazodva bıvítse a lakóhely az óvoda tárgyi környezetének tapasztalatait. Az élményszerzı séták hozzájárulnak a gyermekek életterét meghatározó személyek,

épületek,

közlekedés,

vásárlás,

betegség

kezelése

megismeréséhez, a tapasztalatok rendezéséhez. Az évszakok változásai a

83

gyerekek térbeli, idıbeli eligazodását segíti. Az állatok elıfordulása a környezetben,

a

természet

megfigyelése

az

értékek

megbecsülésére

ösztönöz. A környezet megismerése tapasztalati úton a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelıen történik. e) Mővészeti tevékenység

-

Mese, vers

Az irodalmi nevelés az etnikai gyerekek identitástudatának kiaknázatlan lehetıségeit rejti magában. A gyerekekkel való játékos beszédkapcsolat a szellemi szükségletek kielégítését, a szórakoztatás, a kellemes idıtöltés együttes élményét eredményezi. A mese világában jártas gyerek pontosan tudja, hogy a mese nem a hétköznapi valóság, mégis konfliktusmegoldást, konfliktuskezelést tanul belıle. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk ara, hogy biztosítsuk a gyerekeknek a mesehallgatás és a mondókás-verses együttjátszás örömét. Azt nyújtsa, ami sok családi nevelésbıl hiányzik: a gyermekre figyelı, neki szóló a felnıttel és a társakkal együttes élményben átélt formában.

A nehezen megnyilatkozó gyermeknél segítséget nyújt a dramatizálás, a báb. A közösségbe beilleszkedést elısegítheti azzal, hogy oldja a gátlásait, megnöveli önbizalmát. A

vers

megszerettetésében

segítségünkre

lehet,

hogy

a

cigányság

hagyománytisztelı nép, az ünnepeket szereti, az ünnepek kísérıje az alkalomhoz illı köszöntı, vers. A rövid természetes stílus, a megfigyelhetı artikuláció a nyelvi fejlesztés gazdag lehetıségét biztosítja. Ha a mese érzelmileg közel áll a gyermekhez, ha tetszik a vers csengése, ritmusa, akkor belsı igényévé válik az irodalom szeretete.

84

- Ének-zene, énekes játék

A gyermekek természetüknél fogva (etnikai sajátosság) fogékonyak az énekzenei tevékenységre. E tevékenység által fejlesztjük a gyerekek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, alkotókedvét, elısegíti mozgáskultúrájának fejlıdést, valamint a zenei nyelv megalapozását. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek ének-zenei fejlıdését, így az óvodapedagógus felfigyelhet egy-egy gyerek kiemelkedı képességére. Az évszakhoz, a családi eseményekhez kapcsolódó énekes, táncos zenei tartalom hozzájárul a gyermekek érzelmi, értelmi életének gazdagításához. - Rajzolás, festés, kézimunka

A vizuális élményt nyújtó foglalkozásokon arra törekedjünk, hogy a nagyobb felület térkitöltése után a kisebb kézmozgást, a nagyobb koncentrációt igénylı technikák felé vezessük a gyermekeket. Az eltérı kultúra, élményvilág a színhasználatban, az élénk vibráló hatásban és a formai ábrázolásban is kifejezésre jut. A cigány gyermekek mozgásigényének szabadságfoka megjelenik a rajzos feladatokban.

Vizuális

élményük,

tapasztalatuk

gazdagítását

segíti

a

szervezett, rendszeres foglalkozás és az önként vállalt rajzolás, festés, kézimunka. A gyermek fejlıdését az óvodai nevelés csak a családi nevelést kiegészítve szolgálja. Ennek alapvetı feltétele a családdal való együttmőködés, a család befogadása, a családgondozás, a rendszeres kapcsolattartás, a napi megbeszélés, a családlátogatás. Nagyon nagy feladatot ró ez az óvodapedagógusokra, mert különleges nevelıi attitőd kell a másság elfogadásához, az együttmőködés zökkenı menteségéhez.

85

13.

Az óvoda speciális szolgáltatásai

Az óvoda a szülık igényeit figyelembe véve, kéréseiket kielégítendı egyéb szolgáltatásokat is szervez.

Az életkor – specifikus szolgáltatások tervszerőek legyenek és erısítsék az óvoda nevelési céljainak elérést, sajátos arculatot adjanak az óvodának.

Az óvodában folyó egyéb szolgáltatások:
Néptánc oktatás
Idegen nyelv tanuláshoz lehetıség biztosítása
Fejlesztıpedagógia
Tartásjavító torna
Gyógytestnevelés
Logopédia
Gyógypedagógia
Ismerkedés a számítógéppel
Báb-barkács szakkör
Zeneóvodai tevékenység
Fürkész Csapat környezetvédelmi kör
Hitoktatáshoz hely biztosítása
Úszás-elıkészítés A szolgáltatást végzı személy óvodapedagógiai módszerekkel a gyermeki személyiséget tisztelve, szeretve, megbecsülve, elfogadva végezze fejlesztı munkáját. Az óvoda által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek, az óvoda a rendelkezésére álló órakereten belül szervezi azokat.

86

14.

Sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása

A Makói Óvodában az Alapító Okiratnak megfelelıen meghatározott sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása valósul meg. A sajátos nevelési igényő gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı pedagógiai, gyógypedagógia konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön. Óvodánk nevelési célja, hogy biztosítsa a gyermek sajátos nevelési szükségleteihez, életkori, érési sajátosságaihoz igazodó támasznyújtáson, érzelmi biztonságon túl, szolgálja a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, értelmi, szociális fejlesztését, s egyben törekszik: -

az interperszonális kapcsolatok, az énkép, önismeret fejlesztésére, új attitődök kialakítására.

-

Speciális

terápiák,

módszerek

alkalmazásával

az

egyre

pontosabb észlelés, figyelem-összpontosítás, gondolkozás és emlékezet fejlıdésének segítésére. -

A verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztésére.

-

A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésére.

Látás sérült gyermekek esetében: A látássérült gyermek a látás kiesése miatt az épen maradt érzékszerveire van utalva. (tapintás, hallás, szaglás, íz érzékelés) A foglalkozások elıkészítése során át kell gondolni, hogy a választott területen milyen információi lehetnek hiányosak, torzak, és hogyan lehet ezekhez ıt a leginkább közel vinni. Szoktassuk

hozzá

a

kisgyermeket

a

meghatározott

rendszer

szerinti

tapogatáshoz; a számára fontos sajátosságok megtalálásához. A játékeszközök adaptálására lehet szükség a gyengén látó gyermekek esetében.

87

Ha a játékhoz eszközökre van szükség, azok olyanok legyenek, amelyeket a gyengén látó gyermek is jól lát. A Braille- rendszer elıkészítı eszközökkel való tanítását a nagycsoportos gyengén látó gyermekeknél kezdjük el (lehet kezdeni!). Nagyothalló gyermekek integrálása: Nagyothalló az, akinek hallókészülékkel korrigált hallásvesztése, a tagolt beszéd észlelését, megértését és elsajátítását az épekhez képes csökkent mértékben, de valamilyen módon még lehetıvé teszi, vagyis többé-kevésbé meg is érti a hangos beszédet és ha nem is tökéletesen, de saját magát is hallja. A hallásveszteség fokozatai: Enyhe fokú nagyothallás (20-40 dB fokú hallásveszteség) • a halk vagy távoli beszéd megértésében okozhat problémákat. Közepes fokú nagyothallás (41-60 dB hallásveszteség) • enyhe hallásveszteségnek tekinthetı, közelrıl még érthetı a társalgó beszéd, • a hallókészüléknek igen nagy szerepe van, mert a gyermek számára jól hallhatóvá, érthetıvé válik a beszéd. Súlyos fokú nagyothallás (61-80 dB hallásveszteség) • csak a hangos társalgás érthetı • gyenge beszédfelfogás és beszédprodukció, korlátozott szókincs • szurdopedagógus fejleszti a gyermeket • a pedagógus figyeljen arra, hogy a szájról olvasási kép optimális legyen. Súlyos nagyothallás (81-95 dB hallásveszteség) • az erıs hangok kb. 40 cm-rıl hallgatók • torzul a beszéd • szoros együttmőködés a fejlesztı pedagógussal (szurdopedagógussal) • kudarc kizárása

88

Nagyothalló gyerekek integrációja Az integrációs folyamat legfontosabb tényezıje a gyermek, akit befogadunk,

illetve

a

gyermekközösség,

amelyik

befogad.

Az

óvodapedagógus feladata a gyermekcsoport felkészítése nagyothalló gyermek fogadására. A körültekintıen elıkészített és felkészített befogadó közösség nem zárkózik el a problémától és igyekeznek a befogadást a lehetı legjobban megoldani. Fontosnak tartjuk a jó partneri kapcsolat kialakítását (szülı, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szurdopedagógus) a különleges bánásmódot igénylı gyermekrıl a szakmailag színvonalas, nyílt tájékoztatás érdekében. A gyógypedagógus segítse a pedagógusok munkáját a fejlıdés érdekében. Óvodai nevelés feladata nagyothalló gyerekeknél: • nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése, • munkajellegő tevékenységbe bevonása, • beszédértés, szókincsfejlesztés, • beszéd érhetıség folyamatos javítása, • kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, • alapvetı önkiszolgálási szokások elsajátítása, aktív nyelvhasználat építése. Az

óvodapedagógus

munkáját

segítse

fejlesztıpedagógus,

gyógypedagógus, szurdopedagógus szakember.

A

gyermek

hatékony

fejlıdésének

egyik

forrása

a

pedagógus.

Pedagógusképünkbe az alábbi kompetenciák beépülését, elmélyülését tartjuk fontosnak. Az óvónı feladata: •

fogadja el és hangsúlyozza a megértés fontosságát,

•

olyan feladatokat tőzzön ki a gyermek elé, amelyek kapcsolódnak a mindennapi élethez és kellı nehézségi fokot képviselnek a gyermek számára,

89

•

biztosítsa a gyermek munkájában a folyamatos fejlıdést,

•

segítse elı a tanulási tapasztalatok sokféleségét,

•

biztosítja a gyermek számára a választási lehetıséget,

•

megfelelı szintő elvárásokat támaszt,

•

pozitív légkört teremt,

•

következetes,

•

elismeri a gyermek erıfeszítéseit és teljesítményét,

•

biztosítsa az együttmőködést,

•

kísérje figyelemmel a gyermek fejlıdését, biztosítja a rendszeres visszacsatolást,

•

fogadja el, hogy a gyermekek különbözıek, ezért mindenki más és más egyéniség.

Tárgyi, személyi feltételek A sajátos nevelési igényő gyermekek differenciált fejlesztéséhez fontos a kreativitást, értelmi képességeket fejlesztı játékok, fejlesztı feladatsorok beszerzése, alkalmazása, ezért az eszköztárunk állandó bıvítése, fejlesztése fontos feladat. A mozgásfejlesztés és a zenei nevelés eszközei lehetıvé teszik a differenciált csoportos és egyéni foglalkoztatást egyaránt. Minden óvodaépületünkben adott a fejlesztıszoba kialakításának lehetısége, ahol a gyermekek egyénre szabott fejlesztése folyik. A szakértıi és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye

alapján

az

érzékszervi

(nagyothalló),

fogyatékossággal küzdı gyermeket utazó szurdopedagógus segítségével fejlesztjük.

A

tiflopedagógus

látássérült

és

gyengén

segítségével

fejlesztjük.

látó

gyermekek Az

fejlesztését

óvodapedagógusok

gyermekcsoportjukban végzett hatékony fejlesztı munkájához a szakmai ismeretek bıvítésére van szükség, ezért támogatjuk a differenciálás, integrálás témakörben szervezett továbbképzéseken való részvételt ill. szakirányú képzettség megszerzését.

90

15.

TEHETSÉGGONDOZÁS

A gyermekek készség-, és képesség fejlesztését pedagógiai munkánkban az egész nevelési folyamatba ágyazva valósítjuk meg. Arra törekszünk, hogy a gyermeki személyiséget tiszteletben tartó, szeretetteljes, biztonságot adó, elfogadó, feszültségeket oldó, kiegyensúlyozott légkörben tág teret adjunk a gyermek képességének sokoldalú fejlıdéséhez. A gyermekben rejlı adottságokra építünk. Sok olyan lehetıséget igyekszünk számukra adni, amelyben minden gyermek kipróbálhatja önmagát. Törekszünk

arra,

hogy

a

prevenció,

kompenzáció

és

a

tehetséggondozás komplexen érvényesüljön fejlesztı munkánkban. Célunk: -

a

gyermekek

megismerési

vágyának,

kíváncsiságának,

érdeklıdésének felkeltése, motiváltságának fenntartása, -

kísérletezı kedvének biztosítása,

-

új utak keresése, a problémák sokoldalú megoldása,

-

teret adjunk az önmegvalósítás szándékának, az erı kipróbálásának,

-

nyitottság, játékosság, humor

-

önelfogadásra, önbizalomra, pozitív énkép kialakítására nevelés, a személyiség szabadságának kibontakoztatása.

Feladatunk:
Egyenlı

esélyek

biztosítása

érdekében

a

kiemelkedı

képességek kibontakoztatásával tehetséggondozás.
Kellı idıt és ösztönzést biztosítunk a sokoldalú észleléshez, felismeréshez,

felfedezéshez,

önmaguk

képességeinek

megismeréséhez.
Segítjük a gyermekeket önbizalmuk fejlesztésében, pozitív énképük formálásában, biztonságérzetük kialakulásában.
Megalapozzuk az önkifejezés képességét.

91


Serkentjük gyermekeinket az önálló ötletek, elképzelések megvalósítására, sokféle megoldási lehetıség keresésére, kérdések feltevésére.
Modellt adunk, ösztönzünk kreatív próbálkozásokra.
Fokozottan

segítjük

a

hátrányokkal

küzdı

gyermekek

képességeinek megalapozását és fejlesztését. A spontán kialakuló játék mellett felkínálunk olyan tevékenységeket, élet specifikus szituációkat, problémahelyzeteket, melyek révén minden területen eredményesen bontakozhatnak ki a kreatív képességek. A délutáni felkínált lehetıségek

között

szerepel

a gyermektánc,

kézmőves

és

bábjáték,

drámajáték, mozgásfejlesztés, egyéni fejlesztés, kompenzálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, idegen nyelvvel való ismerkedés.

Gyermektánc oktatást 12 éve végzünk az óvodában. Fontosnak tatjuk a néphagyomány és a népi kultúra átörökítését az óvodások számára. Nevelés a néptánc eszközeivel címő jó gyakorlatunkkal arra törekszünk, hogy a gyermekek ismerjék és szeressék meg kultúránk e részét a magyar népi játékokon, dalokon, mondókákon keresztül, korosztályuknak és egyéni fejlettségüknek megfelelıen. A szervezett tehetséggondozásban fıleg az 5-7 éves korosztály vesz részt. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nem csak változatos, minden gyermek érdeklıdésére igényt tartó

keretet

teremtünk,

hanem

a

csoportnál

nagyobb

közösség

megismerésére is lehetıséget biztosítunk.

A tehetséges és differenciált fejlesztést igénylı gyermekekkel való foglalkozás eredményesebb megvalósítása érdekében lehetıségünk van a problémás gyermekek

felzárkóztatására,

képességeik

keretein belül.

92

fejlesztésére

e

tevékenység

Nyári szabadidıs tevékenység keretében fıként a szabadban végezhetı mozgásos, dalos játékokat, meséket, verseket tervezünk. A természet, a környezet változásainak megfigyelésére sok túrát, kirándulást szervezünk.

A fejlıdés eredménye az óvodáskor végén: 

A gyermekek tudnak szabadon választani az óvónık által felkínált lehetıségek közül.



Szükségleteiknek,

érdeklıdésüknek

és

életkoruknak

megfelelı

tevékenységet választanak és kitartóan végzik.  Önállóság, kezdeményezıkészség és döntési képesség jellemzi a gyermeket.

Vannak

egyéni

ötleteik,

javaslataik,

emellett

elfogadják társaik javaslatait is.  Aktívak az erıfeszítést, ügyességet igénylı játékokban.  Képesek szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat követik.  Adott tevékenységhez helyesen választanak anyagot és eszközt.  Szívesen bekapcsolódnak a közös játékba.

93

16.

Óvodánk ellenırzési, értékelési rendszere

Írásos dokumentumaink A program sikerkritériumát a „A fejlıdés eredménye az óvodáskor végén” programelemek tartalmazzák. Ehhez viszonyítva ellenırizhetı, értékelhetı a gyermekek fejlettségi szintje. A fejlesztés eredményességének mutatója az, hogy egy – egy csoportból hány

gyermek

érte

el

a

kívánt

szintet.

A

Pedagógiai

Program

megvalósításához a következı ellenırzést, elemzést, értékelést segítı dokumentumokat vezetjük gyermekekrıl:

A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi terve Az óvodapedagógusok a Pedagógiai Programnak megfelelı, saját tervezéső

„Csoportnaplót”

vezetnek,

mely

a

nevelési

gyakorlat

tevékenységi rendszeréhez igazodik.

Tartalmazza:

•

A csoport szokás és szabályrendszerének tervezését és értékelését. Idıkerete:

1 év

Értékelések ideje: félévente

Egyéni fejlıdés, fejlesztés dokumentuma A gyermekek egyéni fejlettségét, a fejlesztés tervezését tükrözi a Fejlıdési Napló. Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetelemzı és fejlesztési feladatokat tervezı dokumentum, amely 3 éves kortól az iskolába lépéshez szükséges

fejlettség

eléréséig kiterjed

a gyermek érzelmi, szociális,

anyanyelvi, mozgás, értelmi fejlıdésére, tanulási folyamatokra. Vezetése folyamatosan minden gyermekrıl kötelezı.

94

Tartalmazza •

a gyermek anamnézisét,

•

a családlátogatás tapasztalatait (a kérdıív alapján),

•

a megfigyelılapok értékelését évente két alkalommal,

•

az egyéni képességfejlesztı feladatokat

•

a gyermekek ábrázolásait (A/4-es lapon), rajzfejlıdésük értékelését

•

az elvégzett szőrıvizsgálatok eredményeit,

•

a pedagógiai szakszolgálatok vizsgálati eredményeit (indokolt esetben).

Idıkerete: a gyermek óvodai nevelésben való részvételének ideje alatt félévente egy alkalommal.

Felvételi – mulasztási napló Tartalmazza: •

az óvodás gyermek és szülei, gondviselıi adatit, lakcímét, elérhetıségét,

•

a gyermek óvodában tartózkodását, a távolmaradásokat, napi rendszerességgel,

•

a gyermekcsoport létszámának adatait havi rendszerességgel,

•

az óvodában étkezı gyermek számát napi rendszerességgel.

Idıkerete:

1 év

Az óvodába és az iskolába lépés feltételei Az óvodába lépés feltételei A harmadik életévét betöltött gyermek, amikor az óvodába iratkozik, legyen

testileg

kommunikálni,

és

szellemileg

beszélni,

legyen

egészséges, szobatiszta,

segítséggel legyen képes kanállal enni.

95

és

tudjon

valamelyest

önállóan

vagy

kis

Az iskolába lépés feltételei: A gyermek belsı érése, valamint a családi – és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele

mellett

lehetıséget

ad

a

fejlettség

szerinti

iskolakezdésre.

Az egészségesen fejlıdı gyermek jellemzıi az óvodáskor végére A testi fejlıdés jellemzıi 

6 éves kora körül eljut az elsı alakváltozáshoz, megváltoznak testarányai, megkezdıdik a fogváltás,



teste arányosan fejlett, teherbíró,



mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció és a finommotorika,



mozgását,

viselkedését,

testi

szükségletei

kielégítését

képes

szándékosan irányítani. Értelmi képességek fejlıdése 

az óvodáskor végére nyitott, érdeklıdve áll készen az iskolába lépésre, a tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek,

 érzékelése, észlelése tovább differenciálódik, 

az önkéntelen emlékezeti bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama,



megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem idıtartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele;



a cselekvı -, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van,

 érthetıen,

folyamatosan,

megfelelı

kommunikál, beszél,

96

tempóban

és

hangsúllyal

 minden szófajt, mondatfajtát használ,  különbözı mondatszerkezeteket alkot,  tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat,  végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a környezetérıl,  ismeri a viselkedés alapvetı szabályait,  kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek,  elemi mennyiségi ismeretei vannak. Szociális fejlıdés  készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló

együttmőködésre,

a

kapcsolatteremtésre

felnıttel

és

gyermektársaival egyaránt,  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni,  késleltetni tudja szükségletei kielégítését,  feladattudata kialakulóban van; kitartásának, munkatempójának, önállóságának,

önfegyelmének

alakulása

biztosítja

ezt

a

tevékenységet.

A

neurológiai

folyamatosan,

és

egyéb

speciális

hátránnyal

szakemberek

küzdı

gyermekek

(gyógypedagógus,

esetében logopédus,

tiflopedagógus, szurdopedagógus, pszichológus) segítségével végzett korrekció mellett érhetı csak a fentiekben leírt fejlettségi szint.

97

17.

Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem

Az alkalmazotti érdekérvényesítés szervei, mőködése Közalkalmazotti Tanács A KT ügyeit a Kjt. szerint szabályozott háromtagú vezetıség intézi.

Pedagógus Szakszervezet képviseli. A

PSZ

alapszervezetének

tagsága

önkéntes

alapon

szervezıdik.

Vezetıségének létszáma a tagságot fenntartó munkavállalók számának függvénye.

A szülıi érdekérvényesítés szervei, mőködése A gyermekcsoportokban szervezıdik, és folyamatosan tevékenykedik a Szülık Közössége. Munkájukat intézményi szinten a Szülık Tanácsa fogja össze. A Tanácsban minden óvodaépület egy-egy fıvel képviselteti magát. A köznevelési törvény által meghatározott véleményezési, javaslattételi jogukat érvényesítik a gyermekeket érintı ügyekben.

18.

Érvényességi rendelkezések

A Makói Óvoda nevelési Programjának érvényességi ideje: A nevelıtestület határozata alapján: határozatlan ideig érvényes. A nevelıtestület elvégezte a MOP felülvizsgálatát és kiegészítését. Véleményezte

és

elfogadta

2013.10.14-én

nevelıtestületi értekezleten.

98

megtartott

rendkívüli

A Makói Óvoda programmódosításának lehetséges indokai: • Szervezeti átalakítás a fenntartó részérıl. • Az intézmény vezetısége kezdeményezi. • Leépítés. • A nevelıtestület több mint 75%-a módosításról határoz. • Egyéb érdekegyeztetı fórum módosítást javasol. Elıírás a programmódosítás elıterjesztésére: A módosításra vonatkozó javaslatot írásban kell az intézményvezetınek elıterjeszteni.

19. Legitimációs záradék Véleményt nyilvánított: A Makói Óvoda Szülık Tanácsa Dátum: Makó, 2013. 10.15. __________________________ Szülık Tanácsának Elnöke

A Makói Óvoda Nevelıtestülete P.H.

Dátum: Makó, 2013. 10.14. __________________________ intézményvezetı

A MOP módosítását jóváhagyta a 139-2-13/2013-as iktató számú határozat alapján: ___________________________ Bába Andrásné intézményvezetı

99

100