2
Intézmény neve:
Mozdonyvezető Óvoda
Szabályzat típusa:
Pedagógiai program
Intézmény címe:
1155 Budapest, Mozdonyvezető u. 3-5
Intézmény OM-azonosítója:
201539
Intézmény fenntartója:
Budapest Főváros XV. ker Önkormányzat
0
Tartalom ÓVODAI ADATLAP .............................................................................................................4 1.Törvényi megfeleltetés ........................................................................................................6 2.Az óvoda jövőképe ..............................................................................................................6 2.1. Óvodakép .................................................................................................................7 2.2 Gyermekkép ..................................................................................................................8 3. Az óvoda nevelési alapelvei.............................................................................................9 3. Az óvoda nevelési célkitűzései ...................................................................................... 10 3.1. Általános célkitűzés ................................................................................................ 10 3.2. Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzés .......................................... 10 3.3 A fenntartó által engedélyezett további feladat ellátási kötelezettségből adódó speciális célkitűzés .......................................................................................................................... 10 4. Az óvodai nevelés feladatai .............................................................................................. 11 4.1. Az egészséges életmód alakítása ............................................................................. 11 4.1.2. Az egészséges életmód alakításának célja ................................................................ 11 4.1.3. Az egészséges életmód alakításának tartalma .......................................................... 11 4.1.4. Az óvodapedagógus feladatai ................................................................................. 12 4.1.5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................. 12 4. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása .................................................................. 13 4.2.1 Az érzelmi nevelés és szocializáció célja ................................................................. 13 4.2.2 Az óvodapedagógus feladatai ................................................................................. 14 4.2.3 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................. 14 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ........................................ 15 4.3.1. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja ............................................... 15 4.3.2. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma ......................................... 15 4.3.3. Az óvodapedagógus feladatai .................................................................................. 16 4.3.4. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére ............................................. 17 4.3.5. Tehetséggondozás ................................................................................................... 17 4.4 A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......................................... 18 4.4.1 Gyermekvédelem célja: ............................................................................................ 18 4.4.2. Gyermekvédelemi feladataink: ................................................................................ 18 4.5 Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését segítő nevelési feladatok ........... 19 4.5.1 Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését segítő nevelési célunk: ....... 19 4.5.2. A sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek: .......................................................................................................................... 20 4.5.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során: ................................................................................................... 20 4.5.4. Pedagógiai feltételek: .............................................................................................. 21 4.5.5. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére vonatkozó alapelvek és célok: ...... 21 4.5.6. A fejlesztés legfontosabb területei .......................................................................... 22 4.5.7. Az óvodapedagógus feladatai .................................................................................. 22 4.5.8. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................ 23 4.6. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányának enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása ....................................................................................................................... 23 4.7. Migráns gyermekek óvodai nevelése .......................................................................... 26 4.7.1. Alapelveink ............................................................................................................. 26 1
4.7.2. A migráns gyermekek interkulturális neveléséből adódó óvónői feladatok ............... 26 4.7.3. Óvodapedagógus legfontosabb feladata: ................................................................. 27 4.7.4. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére ............................................. 27 5. Az óvodai élet tevékenységformái ................................................................................. 28 5.1. Játék ....................................................................................................................... 30 5.1.2 A játék célja ............................................................................................................ 30 5.1.3. A játék tartalma ...................................................................................................... 30 5.1.4. Az óvodapedagógus feladatai ................................................................................. 31 5.1.5 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................. 32 5.2. Vers, mese ................................................................................................................. 32 5.2.2. A vers, mese célja ................................................................................................... 32 5.2.3. A vers, mese tartalma .............................................................................................. 33 5.2.4. Az óvodapedagógus feladatai .................................................................................. 33 5.2.5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................ 34 5.2.6. Tehetséggondozás ................................................................................................... 34 5.3. Ének, zene, énekes játék............................................................................................. 34 5.3.1 Az ének, zene, énekes játék célja ............................................................................. 34 5.3.2. Az ének, zene, énekes játék tartalma ...................................................................... 34 5.3.3. Az óvodapedagógus feladatai ................................................................................. 35 5.3.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................. 35 5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka ................................................................................... 36 5.4.1. A rajzolás, mintázás, kézimunka célja ................................................................. 36 5.4.2. A rajzolás, mintázás, kézimunka tartalma ............................................................ 36 5.4.3. Az óvodapedagógus feladatai .............................................................................. 36 5.4.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ........................................................... 37 5.4.5 Tehetséggondozás .................................................................................................... 37 5.5. Mozgás ...................................................................................................................... 38 5.5.1. A mozgás célja ...................................................................................................... 38 5.5.2. A mozgás tartalma ................................................................................................. 39 5.5.3. Az óvodapedagógus feladatai ................................................................................. 39 5.5.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................ 40 5.6. A külső világ tevékeny megismerése .......................................................................... 40 5.6.1. A külső világ tevékeny megismerése – környezet és természet ............................ 40 5.6.1.1. A környezet és a természet tevékeny megismerésének célja ............................. 41 5.6.1.2. A környezet és természet tevékeny megismerésének tartalma .......................... 41 5.6.1.3. Az óvodapedagógus feladatai .......................................................................... 42 5.6.1.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ........................................................ 42 5.6.1.5. Tehetséggondozás ........................................................................................... 43 5.6.2.1A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések .......... 43 5.6.2.2. A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének célja ............... 43 5.6.2.3. A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének tartalma.......... 44 5.6.2.3. Az óvodapedagógus feladatai ............................................................................... 44 5.6.2.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ............................................................. 45 5.6.2.5. Tehetséggondozás ................................................................................................ 45 5.7. Néphagyományőrzés ..................................................................................................... 45 5.7.1. A néphagyományőrzés célja: ................................................................................... 46 5.7.2. Az óvodapedagógus feladatai:................................................................................. 46 5.7.3. Tevékenységi formák: .............................................................................................. 46 5.7.4.Néphagyomány – Jeles napok................................................................................... 47 2
5.8. Munka jellegű tevékenység ........................................................................................ 48 5.8.1. A munka célja ........................................................................................................ 48 5.8.2. A munka tartalma ................................................................................................... 48 5.8.3. Az óvodapedagógus feladatai ................................................................................. 49 5.8.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ............................................................... 49 5.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás .................................................................. 50 5.9.1. A tanulás célja......................................................................................................... 50 5.9.2. A tanulás formái, kerete, szervezeti formája .......................................................... 50 5.9.3. Az óvodapedagógus feladatai .................................................................................. 51 5.9.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................ 51 6. Az óvodai élet megszervezésének elvei ......................................................................... 52 6.1. Az óvodai gyermekcsoportok szervezésének elvei .................................................. 52 6.2. A nevelés személyi feltételei .................................................................................. 52 6.3. A nevelés tárgyi feltételei ....................................................................................... 53 6.4. A hetirend és napirend kialakításának elvei ............................................................ 54 6.5. Az óvodai nevelés tervezése ................................................................................... 55 6.6. A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését szolgáló dokumentumok ................................................................................................................. 55 6.7. Az óvoda kapcsolatai .............................................................................................. 56 6.7.1. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei........................................................................................................................ 57 6.7.2. Együttműködés a bölcsődével és az általános iskolával .......................................... 59 6.7.3. Kapcsolattartás egyéb nevelési, oktatási, szakszolgálati és kulturális intézménnyel . 59 7. Érvényességi rendelkezés .............................................................................................. 60 7.1. A helyi nevelési program érvényessége ...................................................................... 60 7.2. A helyi nevelési program módosítása ......................................................................... 60 7.3. A helyi nevelési program nyilvánossága..................................................................... 60 8. Legitimációs záradék ..................................................................................................... 61
3
ÓVODAI ADATLAP Alapító okirat száma: 4/2000 Név: Budapest Főváros, XV. Kerületi Önkormányzat Mozdonyvezető Óvoda Rövid név: Mozdonyvezető Óvoda OM azonosító: 201539 Székhely: 1155. Budapest Mozdonyvezető u.3-5. Az alapítás éve: 2000 Közvetlen jogelődök: Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Szent Korona Általános Iskola és Óvoda 1155 Budapest, Szent Korona útja 5. Hrsz: 80735/17 Alapító: Budapest Főváros, XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete, 1153. Budapest Bocskai u. 1-3. Fenntartó, felügyeleti és irányító szerve: Budapest Főváros, XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő testülete 1153. Budapest Bocskai u. 1-3. Működési köre: Budapest Főváros XV. kerület közigazgatási területe. Besorolása: a) tevékenység jellege alapján: Közszolgáltató költségvetési szerv b) feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv c) közszolgáltató szerv fajtája szerint: Közintézmény 4
Költségvetési szerv: a) típusa: óvoda b) tagozata: c) nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrált óvodai nevelése. Az integrált nevelésben ellátható az SNI gyermek, aki szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd - dyslexia prevenciós (logopédiai) óvodai csoport - diétás és ételallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése d) csoportok, száma: óvodai csoportok: 8 e) maximális gyermek létszám: óvoda: 200 Költségvetési szerv közfeladata és tevékenysége: Jogszabályban meghatározott közfeladat: A közoktatási intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 37.§ (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladata: óvodai nevelés. óvodai nevelés TEÁOR 851020 iskolai előkészítő oktatás Alaptevékenységei: 851000-1 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011-1 Óvodai nevelés ellátás 851012-1 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912-1 Óvodai intézményi étkeztetés 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 682001-2 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 821900-2 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 841907-9 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
5
1.Törvényi megfeleltetés Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait és a közoktatási koncepció irányelveit. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/20012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól 1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja 1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról
2.Az óvoda jövőképe Óvodánk Rákospalota kertvárosi zöldövezetében, családias, kertes házakkal, illetve a MÁV lakótelep emeletes házaival övezett területen fekszik. Óvodai csoportjaink osztott, ill. osztatlan összetételűek. A csoportok feltöltöttsége átlagosan 100 % körüli. Óvodánkba járó gyerekek 80%-a rendezett élet és lakáskörülmények között él. Az itt élő családokra az egygenerációs együttlakás a jellemző. A gyerekek 50 % - a családból, 50 % - a bölcsödéből jön. 6
Gyermekeink különféle szociális háttérrel érkeznek. Évek során nőtt a munkanélküliség, romlott a családok életszínvonala. Következésképpen növekedett a szociális gondozást és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylők köre. A kedvezőtlen változások hatására nőtt a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Minden ötödik család anyagi nehézségből eredően hátrányos körülmények között él. Társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő, részképesség zavarral – lemaradással érkező, sajátos nevelési igényű gyermekek száma. Évről évre nő a kerületi beszédfogyatékos és az ételallergiás óvodások létszáma. Óvodánk speciális feladatai: - Logopédiai csoportjában 12 – 15 fő akadályozott, megkésett beszédfejlődés és nyelvi fejlődési zavar miatt beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek fejlesztése folyik. A megnövekedett igények miatt, a többi beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekeket, a többi óvodai csoportjainkba integráltuk. A gyermekek speciális fejlesztését utazó gyógypedagógusok és mozgásterapeuták látják el. - Óvodánkban cukorbeteg, liszt érzékeny, és halmozott ételallergiás gyermekek egész napos integrált óvodai nevelése valósul meg. Az óvodapedagógusok munkáját dietetikus és orvos segíti. Az emelkedő igények miatt óvodánkban, több csoportban is biztosítjuk e speciális ellátást. Óvodánk nyitott a partneri elvárások iránt. Szorosan együttműködik a nevelési színterekkel – család, bölcsőde, óvoda, iskola. Pedagógiai gyakorlatunk a családi nevelésre épít. Óvodai nevelésünk csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. A gyermekek fejlődési szükségleteihez igazítjuk az óvodai nevelési programot. 2.1.
Óvodakép
Az óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelési célunk az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítsük, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelvünk: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseinknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 7
Az óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről. Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről. Különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Biztosítjuk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
2.2 Gyermekkép Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető egyedi, és közösségi lény egyszerre. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A gyermekek fejlődése folyamatos és állandó. A fejlődés és érés ritmusa azonban nem minden gyermeknél egyforma. Meghatározzák genetikai adottságai, és meghatározza az a természeti és társadalmi környezet, amelyben él a család és működik az óvoda. E tényezők hatására a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Óvodai nevelésünk során ezeket a testi és lelki szükségleteket próbáljuk kielégíteni, azért, hogy a gyermek jól érezze magát, korához és önmagához képest optimálisan fejlődjön. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy nevelési törekvéseinket jól ismerjék a szülők is, hiszen a közös cél elérése annál eredményesebb, minél szorosabb az együttműködés. Azt szeretnénk, ha az intézményünkbe járó gyermekek kellemes, családias környezetben töltenék napjaikat. Arra törekszünk, hogy a gyermek érdeklődése sokirányú legyen, jellemezze őket a gyermeki kíváncsiság, legyenek aktívak, feladataikat és problémahelyzeteiket próbálják meg önállóan megoldani. Szeressék a természetet, pozitív érzelemmel viszonyuljanak az őket körülvevő társadalmi és természeti környezethez. Legyen bennük segítő szándék, jóakarat. Pedagógiai tevékenységrendszerünket és tárgyi környezetünket úgy alakítjuk ki, hogy az segítse a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Rendelkezzenek elegendő élménnyel ahhoz, hogy játékuk önfeledt és tartalmas legyen. Szívesen mozogjanak, váljék igényükké a rendszeres mozgás, testedzés, a mozgásos játékok és az egészségük megóvása. 8
Beszédük legyen tiszta, érthető, helyesen fejezzék ki gondolataikat, mondanivalójukat. Törekedjenek társas kapcsolatok kialakítására, örömmel járjanak óvodába. 3. Az óvoda nevelési alapelvei
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Óvodai nevelésünk az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul: az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés bizalom övezi. A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú nevelési attitűddel, inkluzív szemlélettel segíti a gyermek személyiségfejlődését. Nevelő munkánk középpontjába a gyermek kompetenciájának fejlesztése, a tevékenységben megvalósuló tanulás áll. Az óvodai nevelésünkben az alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyéhez igazodnak, ezzel segítjük a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Törekszünk a hozott hátrányok kompenzálására. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során igyekszünk érvényesíteni az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldását. A más országokból hozzánk érkezett óvodáskorú gyermek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése. Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséghez igazodnak. Óvodánk közösen kialakított pedagógiai értékeinek megőrzésére törekszünk.
9
3.
Az óvoda nevelési célkitűzései 3.1.
Általános célkitűzés
A gyermekek egyéni képességeinek megfelelő sokoldalú, harmonikus személyiség kibontakoztatása, tevékenységeken keresztül, érzelem gazdag óvodai légkörben. Az eltérő fejlődésű gyermekekre, kiemelt figyelmet fordítva. 3.2.
Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzés
Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes ösztönző légkör megteremtésével, játékos megismerő, komplex tevékenységek biztosításával a testi - lelki szükségletek kielégítése, testi, szociális és értelmi képességek alakítása, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése. A gyermek életkori és egyéni sajátosságainak fejlődési ütemének szem előtt tartásával egészséges, sokoldalú harmonikus személyiségfejlesztése. Biztosítjuk minden óvodánkba járó gyermekünk számára az előítélet mentes egyenlőbánásmódot. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Az SNI gyermekek részképesség lemaradásából eredő hátrányainak csökkentése. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, és a tehetséges gyermekek fejlődésének támogatása. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása. A gyermeki jogok tiszteletben tartásával a különbözőség elfogadása és elfogadtatása. A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlesztése.
3.3 A fenntartó által engedélyezett további feladat ellátási kötelezettségből adódó speciális célkitűzés Logopédiai csoportunkban az akadályozott, megkésett beszédfejlődés és nyelvi fejlődési zavar miatt beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek fejlesztése. Óvodánkban cukorbeteg, liszt érzékeny, és halmozott ételallergiás gyermekek egész napos integrált óvodai nevelése valósul meg.
10
4. Az óvodai nevelés feladatai 4.1.
Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere az alábbiakban foglalható össze: a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez es fejlesztéséhez szükséges egészséges es biztonságos környezet biztosítása; ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 4.1.2. Az egészséges életmód alakításának célja A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során formálódjanak : az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek, fejlődnek testi képességeik váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére. Egészséges táplálkozási szokások és a kulturált étkezési magatartás kialakítása. Egészséges, edzett gyermekek nevelése. Az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A környezet higiénéjének védelmére nevelés, a természetes és mesterséges környezet óvására való készség kialakítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások, környezettudatos magatartás megalapozása. 4.1.3. Az egészséges életmód alakításának tartalma
Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásrendszerének kialakítása a differenciált életritmus figyelembe vételével. Az óvodába lépés után folyamatos mérésekkel (megfigyeléssel) tárjuk fel az egyéni sajátosságokat. Igyekszünk a lehető legrövidebb időn belül megismerni a gyermekeket A nevelést egyénre szabottan tervezzük-, végezzük- és értékeljük. Ennek tervezési és értékelési helye a csoportnaplóban található egyéb nevelési területek mellett. Ezt az időszakot az ölbeliség jellemzi. Ekkor ismerkedik meg a gyermek a csoportjával, más csoportokkal, az óvoda dolgozóival, az óvoda egyéb helységeivel. Az első két hétben a két óvodapedagógus együtt várja a legkisebbeket. 11
Az egészséges életmód egységes kialakítását az óvodai szokás-, szabályrendszer és a családok szokás-, szabályrendszerének összhangjával biztosítjuk. Az óvodai életre való ráhangolás igazodik a család igényeihez, a gyermek reakcióihoz. Az egyéni igényeket, otthonról hozott szokásokat figyelemmel kísérjük, megértő elfogadó magatartásunkkal segítjük – a közösséghez történő alkalmazkodás keretein belül.
4.1.4. Az óvodapedagógus feladatai
A gyermekek gondozása, a testi, lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, egészségük megóvása, ápolása. Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés és betegségmegelőzés az egészségmegőrzés, szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. A gyermekek fejlődéséhez, és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához, elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas napirend kialakítása. A szokás –és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka között. A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése. A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése szükség esetén megfelelő szakember bevonása. A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése, befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások). Csoportnaplóban egy évre tervezze meg a nevelési feladatokat. 4.1.5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
Szükségleteiket képesek kielégíteni, illetve késleltetni. Önállóan, alaposan és helyes technikával mosakodjanak, törülközzenek - saját törölközőjükbe. Használják a körömkefét. Helyes technikával mossanak fogat. WC használatkor a fiúk hajtsák fel a WC-deszkát. Mindig használjanak WC papírt. A tisztálkodási eszközökre vigyázzanak, tartsák tisztán, és használat után tegyék vissza a helyére. Használják szükség szerint a zsebkendőt. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, természetes teendőként lássák el. Vegyék észre az elvégezhető feladataikat. Segítsenek társaiknak, valamint a felnőtteknek. Étkezés közben kulturáltan viselkedjenek. Szívesen fogyasszanak zöldségeket, gyümölcsöket és magvakat. Helyesen használják az evőeszközöket. 12
Tartsák meg az asztal és környékének esztétikus rendjét. Önállóan, megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek, szükség esetén kérjenek segítséget. Ruhájukat igyekezzenek összehajtva a helyére tenni. Tudjanak cipőt kötni. Ügyeljenek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára, tisztaságára. Alakuljon ki igényük a rendre. Nyugodtan pihenjenek. Tegyék rendbe ágyneműjüket a csendes pihenő végén. Váljon igényükké a rendezettség, tisztaság, ápoltság. Szívesen mozogjanak a szabadban. Legyenek megfelelően edzettek. Óvodai pedagógiai tevékenységeink elősegítik a környezettudatos magatartás kialakulását. Ismerjék és tartsák be a balesetvédelmi magatartásformákat.
4. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Óvodai nevelésünk támaszkodik a családi nevelésre, és szoros együttműködésre törekszünk. Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának minősége. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Az óvodapedagógus első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, ő szervezi meg a gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. A szocializáció, a közösségi nevelés az óvodai élet egészét átszövi. 4.2.1 Az érzelmi nevelés és szocializáció célja Érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör biztosításával a társadalmilag elfogadott szocializációs értékek közvetítése. A közösségi érzés alakítása, a magatartásformálás, mások megbecsülésére nevelés, a közös szokások kialakítása, a hagyományok tiszteletben tartására nevelés, valamint a társas érintkezés, együttműködés alakítása.
Pozitív viselkedési normák, szokások és szabályrendszerek kialakítása. Az udvariassághoz tartozó szokások alapozása. Alkalmazkodó képesség alakítása, az egymás közti bizalom kiépítése. A különbözőségek elfogadásának, tiszteletének elősegítése. Nyitott a közösségben otthonosan mozgó gyermekek nevelése. A gyermekek egyéni tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül. 13
A gyermekekhez és felnőttekhez való érzelmi kötődés kialakítása, mely olyan alaphangulatot teremt, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek biztonságérzetének megalapozása, az önbizalom- és a szocializáció elősegítése. A szűkebb és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet iránti kötődés elősegítése. Szociális érettség alakítása, az iskolába lépéshez. 4.2.2 Az óvodapedagógus feladatai Bensőséges, családias, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör biztosítása. Pontos, körülhatárolható szokás és normarendszer kialakítása, mely növeli a gyermekek biztonságérzetét. A gyermekek beilleszkedésének segítése az óvodapedagógus, és a dajka, gondoskodó szeretetteljes magatartásával. Közös élményre épülő, közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodapedagógushoz, dajkához, segítő szakemberekhez és a többi gyermekhez való kapcsolatot a modell érték, pozitív attitűd, az érzelmi töltés jellemezze, melyek segítik a természetes társas szükségletek kielégítését. A természet szépségeire való rácsodálkozás, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tiszteletre és becsületre való hajlam kialakítása. A gyermekekben megfelelő önfegyelem, önbizalom, önértékelés kialakítása. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével, az esélyegyenlőség biztosítása. Egyéni fejlődési ütemük figyelembe vételével szocializációjuk segítése. A konfliktus helyzetek megfelelő kezelésének segítésére, mentálhigiénés és drámajátékok alkalmazása. A magyarság, a magyar nép kultúrájával, és hagyományaival való ismerkedés.
4.2.3 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekcsoportban alakuljanak ki a közösségi együttélés szabályai, normái. A gyermekek aktívan vegyenek részt a közös tevékenységekben. Fogadják el az egyes tevékenységek által megkívánt magatartási formákat. Viselkedjenek tisztelettel a felnőttekkel és társaikkal szemben. Bizalommal forduljanak a velük foglalkozó felnőttekhez. Alakuljon ki szabálytudatuk és vállalják tetteik következményeit. Társas kapcsolataikban egyszerű konfliktusaikat legyenek képesek megoldani. Élményeiket és gondolataikat egyre könnyebben és árnyaltabban, választékosabban fogalmazzák meg, hogy ez által alkalmassá váljanak a másokkal való együttműködésre. Értsék meg és tartsák tiszteletben társaik közötti különbözőségeket.
14
4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósul, mert a nevelés eszközeinek, és a gyermeki tevékenységrendszernek is tartalmát képezi. Változatos formában, komplex módon, sok beszélgetéssel, játékkal, a spontán helyzeteket is kihasználva gazdagítjuk, kreatívabbá formáljuk óvodásaink kifejezőkészségét, szókincsét, verbális alkotó készségét.
4.3.1. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja Az óvodáskorú gyermekeink sokoldalú harmonikus fejlesztése. Célunk az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel, különböző tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlással. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi formában valósuljon meg. Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, az óvodai nevelési módszereink segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósuljon meg. Célunk a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, célirányos bővítése. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. Nevelésünk kiemelt eleme a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése, a verbális és nonverbális eszköztár kialakítása. 4.3.2. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - a nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igényes kielégítésére nagy figyelmet fordítunk. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelésünk, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenység rendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. A gyermeki beszéd alakulásához szükséges az olyan környezet - beszélő környezetahol figyelemmel kísérjük metakommunikációját, egyszerű jelbeszédét, számára fontos szavak értelmes összekapcsolását. Élményszerű beszéddel növelni próbáljuk a gyermek beszédkedvét, kérdésekkel ötvözött párbeszédre ösztönözzük, figyeljenek rá, érdeklődést mutatunk mondanivalójuk iránt. Beszélő környezet nélkül nincs inspiráció a beszédre, és nincs beszédminta sem, amelyet követhet. A gyermekközösség társas kapcsolatai, társas tevékenységei a beszédkedv alakulására különösen nagy hatással van. 15
A meghitt beszélgetések erősítik a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélő kedvét. Az óvodai nevelésünk a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataikra, élményeikre és ismereteikre építve biztosít a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A nevelés során a gyermek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit különböző tevékenységekben és élethelyzetekben rendszerezzük, s alkalmat adunk a gyakorlásra. Minél több érzékszervet bevonunk a tapasztalatszerzésbe, s ezen keresztül fejlesztjük a gyermek értelmi képességeit, - érzékelését, észlelését, emlékezetét, figyelmét, képzeletét, gondolkodását – valamint kreativitását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve, intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását, kompetenciák fejlődését. A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, párbeszédek kialakítására. Szerepvállalásaink modellként szolgálnak. Szókapcsolataink, mimikánk, gesztusunk, hanglejtésünk, hangsúlyunk, hangerőnk, hangszínünk mind minta gyermekeink számára. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást segítik elő a dramatikus játékok. Az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, a szókincs és a kifejezőkészség fejlesztéséhez. 4.3.3. Az óvodapedagógus feladatai A kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodapedagógus, és a beszélő környezet helyes mintaadásával. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére. A valamennyi tevékenység keretében megvalósuló anyanyelvi nevelés „javítgatás elkerülésével” történő fejlesztése. Beszédértés és beszédtechnika fejlesztése – beszédtempó, hangerő, hangszín megfelelő alkalmazása. A gyermek aktív és passzív szókincsének bővítése, a metakommunikációs ismeretek gazdagítása a gesztusok, mimikák, testtartások helyes használatával. A nyelvileg hátrányos helyzetű, illetve nyelvileg kiemelkedő gyermek differenciált fejlesztése. Migráns gyermek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén. Szakmai kapcsolattartás a logopédussal, a Beszédfejlesztő Intézettel. Változatos sokszínű tevékenységek szervezése, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása az egész nap folyamán. A gyermek spontán szerzett tapasztalataira, ismereteire, kíváncsiságára és érdeklődésére való építés. 16
A gyermek értelmi képességeinek - érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - és kreativitásának fejlesztése, valamennyi tevékenységi forma keretében, gyakorlása különböző élethelyzetekben. A játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése az életkornak megfelelő újabb fejlesztő hatású játékok, technikák megismertetésével, elsajátíttatásával, megszerettetésével. A részképességek fejlődésében elmaradott és hátrányos helyzetű gyermek egyénre szabott fejlesztési terv alapján való tevékenykedtetése. Minden gyermek képességét önmagához képest fejlesztjük, külön figyelemmel kísérjük a kiemelkedő képességű – tehetséges - gyermeket. 4.3.4. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére
A keresztcsatornák működése koruknak megfelelő legyen. A közölt információt megértsék. Bátran és szívesen kommunikáljanak. Helyesen, tisztán, érthetően beszéljenek. Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Egyszerűbb történeteiket, élményeiket, gondolataikat képesek legyenek önállóan megfogalmazni és elmondani. Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait, az udvarias kifejezéseket. Helyesen használják a metakommunikációs eszközöket. Alakuljon ki a pontos érzékelés, észlelés. Térbeli viszonyokat képesek legyenek felismerni, és megnevezni. A problémamegoldásra törekedjenek. Jelenjen meg a szándékos bevésés. Figyelmük korukhoz képest tartóssá váljon. A migráns gyermek is képes legyen megérteni az óvodai élethez szükséges kifejezéseket. 4.3.5. Tehetséggondozás Légző gyakorlatok magán illetve mássalhangzókkal, ezek összekapcsolásával, ajakkártyák használatával. Légző gyakorlatok egyre hosszabbodó mondókák, nyelvtörők gyakorlásával. Irányított mondatalkotás képek, képsorozatok felállításával, időbeli sorrendiség betartásával. Ajakkártyák segítségével a szavak hangokra történő bontása. illetve fordítva is: hangok szavakká történő formálása. Zöngés-zöngétlen párok megkülönböztetése. Önálló szövegalkotás, illetve direkt módon irányított „fogalmazás”. (Szabad téma, vagy egy konkrét téma) Szótagolás előkészítése: mondatok letapsolása, kirakása pálcikákkal. Hosszabb-rövidebb mondatok, számlálás.
17
4.4 A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Gyermekvédelmi munka minden óvodapedagógus feladata. Minden óvodai dolgozó kötelessége a rábízott gyermek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, pedagógiai eszközökkel való segítése. A gyermekvédelem az óvodában elsősorban az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, biztosítását jelenti. 4.4.1 Gyermekvédelem célja: A prevenció, mely során feltárjuk a tényeket, okokat, amelyek a gyermek fejlődését akadályozzák, veszélyeztetik. A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése. Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.
4.4.2. Gyermekvédelemi feladataink: A gyermek problémáinak felismerése, kezelése, orvoslása. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családi környezetben nevelkedjék, és minden szükséges segítséget megkapjon személyiségének kibontakoztatásához, valamint az esetleges veszélyeztető helyzet elhárításához. Óvodánk törekedik a családokkal szoros, közvetlen partnerkapcsolat kialakítására, családgondozásra, mely lehetőséget biztosít az ártalmas környezeti hatások kiszűrésére és a megfelelő védelmi lépések megtételére. Minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a gyermek családban történő felnevelését. A szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése érdekében a szülőkkel jó együttműködésre törekszünk. Figyelmet fordítunk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek óvodába kerülésére és rendszeres óvodába járására. Tájékoztatjuk a szülőket a gyermekvédelmi felelősről, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat, ellátó intézményeket kereshetnek fel. A faliújságon közzéteszzük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személy és intézmények címét, telefonszámát. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a kerületi társintézményekkel és indokolt esetben segítségüket, kérjük. Minden alkalommal élünk jelzési kötelezettségünkkel, ha bármely gyermek esetében a veszélyeztetettség lehetősége fennáll. Hatékonyan együttműködünk más társadalmi, egészségügyi szervezetekkel is, akik alaptevékenységük keretében gyermekvédelmi feladatokat látnak el. Minden tőlünk telhető segítséget megadunk a szociálisan hátrányos helyzetben élő, vagy átmeneti nehézséggel küzdő gyermekek szüleinek a támogatási lehetőségek eléréséhez, jogaik gyakorlásához.
18
Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, a szociális segítségnyújtással kapcsolatos együttműködési munkáink: - A rendszeres szűrővizsgálatok alkalmával felhívjuk a szülők figyelmét az esetleges problémákra, a szükséges szakmai vizsgálatokra. - Szülői értekezletek, megbeszélések témái közé beépítjük, az egészségügyi illetve szakmai szolgáltatók által biztosított ismeretnyújtás és tanácsadás lehetőségét a szakemberek bevonásával. - pszichológus, fejlesztő pedagógus, orvos, védőnő, dietetikus, stb. - Lehetőséget teremtünk a gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételére. Célunk, hogy a gyermekjóléti szolgálat, védőnői hálózat, szakmai szolgáltatókkal való hatékony együttműködés eredményeként az esélyegyenlőségi és pedagógiai célok megvalósuljanak. Közös munkánk, erőfeszítésünk hozzásegíti a családokat és a gyerekeket a hátrányok. A veszélyeztetettség csökkentéséhez.
4.5 Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését segítő nevelési feladatok
Az óvoda alapító okiratába foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.
4.5.1 Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését segítő nevelési célunk: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelésű igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása az óvodai nevelés keretében. Kölcsönös elfogadás, és tolerancia kialakítása. SNI gyermekek közösségbe való beillesztése, nevelése, fejlesztése. Fejlődésük elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődési üteméhez igazodva a fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült részképesség funkciók fejlesztése, hátrányok csökkentése. A meglevő ép funkciók bevonása, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. 19
A speciális eszközök elfogadtatása, és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók komplex fejlesztése. Mindezek alapján a komplex fejlesztés magába foglalja az egyensúlyészlelés a taktiliskinesztétikus, a vizuális, az auditív észlelés folyamatait, a nagymozgások, finommotorika, a szociális-emocionális területen mutatkozó eltérések fejlesztését, az önirányításban, önértékelésben, beilleszkedésben mutató előrehaladást, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más. más terület kap nagyobb hangsúlyt. 4.5.2. A sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek: a szakértői bizottság által meghatározott szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, a foglalkozásokhoz szükséges speciális nevelési terv, speciális tárgyi eszközök, a gyermek részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. 4.5.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során: A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Az óvodában biztosítani kell – a gyermek állapotának megfelelően – akadálymentes közlekedést,, a megfelelő mozgás- és életteret mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásnevelés rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. A látási kontroll hiányosságainak korrigálása minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap, az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – korai pedagógiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallás állapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől. Az anyanyelvikommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermeket. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodáskorúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal 20
való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és más minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelésbe A beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek fejlesztése az anyanyelvi nevelést központba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex – az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó – nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséhez. Az autista, autisztikus gyermek óvodai fejlesztésének fő céljai és feladata a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia. Az SNI gyermekek óvodai felvételének feltételei: Betöltötte a harmadik életévét. Közösségbe illeszthető. Óvodaérett. Alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jeleit mutatja. Rendelkezik a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével, orvosi igazolással, pszichológiai-gyógypedagógiai véleménnyel, vizsgálati eredménnyel. 4.5.4. Pedagógiai feltételek: Gyógypedagógusok alkalmazása A sajátos nevelési igényhez való módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása. Eszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés. Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre képes. Az egyéni foglalkoztatáshoz rugalmas szervezeti keretek kialakítása Az óvodai dolgozók és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, Együttműködni az SNI gyermek családjával. A speciális nevelés hatékony működéséhez szükséges, hogy az óvodapedagógusok elsajátítsák a befogadáshoz, az egyéni bánásmód és differenciált neveléshez szükséges készségeket. Fontos a nyitott, támogató környezet, az óvodai intézmény felkészítése az SNI gyermekek nevelési programjának befogadására és alkalmazására. Gyógypedagógusok alkalmazása Az óvodánk együttműködik a Száraznád NOK, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató intézmény Pedagógiai Szakszolgálati egységével. A két intézmény közötti megállapodás keretében a fogyatékos specifikumnak megfelelően szakirányú végzettséggel rendelkező utazó gyógypedagógus segítségét vesszük igénybe. A sajátos nevelési igény szerinti környezetet, a helyiségeket és a tárgyi feltételeket biztosítjuk. 4.5.5. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére vonatkozó alapelvek és célok: 21
A sajátos nevelésű igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. Az óvónőknek olyan befogadó, toleráns csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás az emberi méltóság megsértése). Méltóság tiszteletben tartása. Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megvalósítása, különbözőség elfogadása Gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek egyéni képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez. A fejlesztést minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó szakértői és rehabilitációs bizottság gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Titoktartási kötelezettség betartása. 4.5.6. A fejlesztés legfontosabb területei
A kognitív funkciók fejlesztése. Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérzék fejlesztése. Manuális készség, finommotorika fejlesztése. Megfelelő kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bővítése és a grammatikai rendszer kiépítése. Játéktevékenység alakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása. Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése. 4.5.7. Az óvodapedagógus feladatai Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása, szocializáció elősegítése. A sajátos nevelésű igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő a differenciált, egyéni bánásmóddal biztosítsa az eltérő fejlődés lehetőségét. Vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát. A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködés a szaksegítőkkel – gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus. Szakember, gyógypedagógus segítségével, irányításával életkorhoz igazodó játékos egyéni és csoportos fejlesztés. Ismerje fel, és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt. Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. 22
A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékű, mint az övé. A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai téren. Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő szakszolgálatoktól. A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság függvényében, szakmai kompetenciánk határain belül, speciális fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása, negyedévenkénti értékelése. Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket is juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés. Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, lateralitást, téri tájékozódást, beszédészlelés és-megértés fejlesztését és a gondolkodási stratégiák támogatását szolgáló eszközök.
4.5.8. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A sajátos nevelésű igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába. A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek peremhelyzetbe. Örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon. A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés. A pedagógus irányításával, mintaadásával megtanul gyakorló, konstruáló, illetve didaktikus játékot játszani. Az egyszerű szabályjátékokban részt vesznek, illetve spontán is végeznek játék tevékenységet. SNI gyermekek képességeikhez mérten részt vesznek a közösségi munkatevékenységekben. Önkiszolgálási feladatokban (segítséggel) mutasson előre lépést, haladást az önállóság felé. Kiinduló állapotához képest harmonikus fejlődés testileg és lelkileg. Képességeihez mérten sajátítsa el az egészséges életmód szokásait és éljen is velük.
4.6. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányának enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása Az ingerszegény, alacsony szellemi mikrokörnyezetben, családban, elmaradott, szociokultúrális rétegkörnyezetben felnövő gyerekek óriási hátrányban vannak azokkal szemben, akiket születésüktől fogva meleg, védő, segítő emberi közösség és ösztönző kulturális légkör vesz körül. 23
A részképesség zavarok, a magatartási problémák hátterében nagyon sok esetben elégtelen környezeti hatások állnak. A szociálisan hátrányos helyzetű családokból jött gyerekeknek ilyen tekintetben potenciálisan nagyobb az esélyük arra, hogy fejlődésük menetében pszichés, vagy az előbb említett problémák bármelyike felmerüljön. Hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, aki hátrányos helyzetű, és a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozat szerint - gyermek három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Veszélyeztetett az a gyermek, aki maga vagy más által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza
4.6.1.A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beiratkozásának támogatása, valamint a minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében szükség esetén kapcsolatot kezdeményezünk a társintézményekkel, e területen működő civil szervezetekkel, stb. Beiratkozáskor fokozottan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételére és lehetőség szerinti arányos elosztására az óvodai csoportok kialakításánál. A gyermekek minél kevesebb óvodai hiányzása érdekében alkalmazzuk a meggyőzés pedagógiai módszerét. Az óvoda 12 órás nyitvatartási idejében növeljük a szülők munkavállalási esélyeit 4.6.2.A pedagógiai munka kiemelt területei Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés készítése (részletes anamnézis) lehetőleg család-látogatás alkalmával Egészséges életmódra nevelés egészségtudat kialakítása, táplálkozási szokások alakítása, mozgásra nevelés Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés az intézményes nevelésbe való illeszkedés elősegítése, bizalom-, elfogadás-, együttműködés érvényesítése Kommunikációs nevelés szókincs-, nyelvi kifejezőkészség-, beszédértés-, beszédészlelés fejlesztése Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése 24
Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása kompetencia alapú óvodai nevelés (mozgás, zene, dráma, stb. felhasználása), környezettudatos magatartás alakítása pozitív minta alapján, differenciálás, kooperatív tanulási technikákv egyéni fejlesztés, szülőkkel való megújuló partneri kapcsolatok. 4.6.3.A gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek testi fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szakorvosi vizsgálatok – fogászat, szemészet, ortopédia -) kezdeményezése, megszervezése. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel közös programok – pl. egészségnap – megszervezése.). Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulásokon való részvétel és rendezvények látogatásának biztosítása). Szociális ellátó rendszerrel való aktív együttműködés (a rászorulók segítése a természetbeni és pénzbeli juttatásokhoz). 4.6.4. Az óvoda–iskola átmenet támogatása Fokozott hangsúlyt fektetünk a Porkolábné dr. Balogh Katalin féle mérés eredményeinek és az abból adódó feladatoknak a figyelembe vételével a motivációra minél sokoldalúbb ismeretszerzési lehetőség, gyakorlás biztosítására fokozatos időintervallum növelésével segítjük a figyelemkoncentráció növekedését tudás és alkotásvágy kialakítására, erősítésére a pozitív megerősítés módszerével Szülői értekezleten – fogadó órán tanácsadással segítjük a szülőket a gyermekük számára legmegfelelőbb iskola kiválasztásában. A gyerekek számára iskolalátogatást szervezünk. Az iskolával való kapcsolatot fenntartjuk, az iskola első évében a tanítókkal információt cserélünk. 4.6.5. Szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés Az óvodába való beilleszkedés megkönnyítése érdekében a szülőkkel egyéni beszélgetést kezdeményezünk a beszoktatásról. Minden szülővel személyes, közvetlen bizalomra épülő kapcsolatot alakítunk ki, hogy: megismerjük a gyermek szociális hátterét, megismerjük a családok szokását, értékrendjét, a szülők bizalommal forduljanak az óvodapedagógushoz, 25
bekapcsolódjanak a helyi közösségi életbe, közös rendezvényeinken minél többen vegyenek részt. A szülők gyermekük fejlődésével kapcsolatos tájékoztatása érdekében, egyéni fejlesztőlapot vezetünk. Tájékoztatásunk alapjául a Porkolábné dr. Balogh Katalin féle teszt szolgál. Az óvoda családias, segítő légköre, az óvoda és a család pozitív kapcsolata, együttműködése megfelelő alapot biztosít a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek sikeres fejlesztéséhez. Fejlesztéseink során „Az óvodáskor fejlesztőjátékai” és a munkaközösségünk által kidolgozott „Gyakorlati útmutató és segédanyag az óvodáskorú gyerekeknél leggyakrabban jelentkező részképesség – gyengeségek korrigálásához” átdolgozott, és kiegészített kéziratot használjuk 4.6.6. Óvodán kívüli szervezetekkel való együttműködés kialakítása
Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat
Védőnői hálózat
Szakmai szolgáltatók – Nevelési Tanács-adó
Roma kisebbségi önkormányzat
Szülők támogatása, erőforrásaik feltárása A gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás Konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások megtervezése, biztosítása A gyermekek óvodai beíratásával-, a hiányzások csökkentésével-, iskolaválasztással-, szülői programokkal kapcsolatos segítségadás.
4.7. Migráns gyermekek óvodai nevelése Migráns gyermek az a gyermek, aki, valamint akinek a családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú.
4.7.1. Alapelveink A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést. Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden migráns kisgyermeket megillet. Az egyéni bánásmód elvét az ő nevelésük során is érvényesítjük. A bevándorló családból érkező gyermekek értékességét egyediségükben, individualitásukban keressük. 4.7.2. A migráns gyermekek interkulturális neveléséből adódó óvónői feladatok 26
Felkészülés a gyermek fogadására. Az óvónő felkészülése a szülőkkel és a gyermekkel való kapcsolatfelvétellel kezdődik. A későbbiekben a gyermek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos információkat is össze kell gyűjtenie, szükség esetén utána kell olvasnia. Ezek az információk hozzásegítik ahhoz, hogy jobban megérthesse a gyermek viselkedését, meghatározhassa a pedagógiai beavatkozás lehetséges irányait. Tanácsos ezeknek az információknak egy részét a csoportban dolgozó dajkával is megismertetni. Az érkező gyermek empátiás fogadása. A migráns gyermek kezdeti viselkedését meghatározza aktuális érzelmi beállítódása és előzetes szocializációs tapasztalatai: A migráns kisgyermek, amikor bekerül a számára teljesen idegen környezetbe, egyedül lévőnek, kirekesztettnek érzi magát. Nem érti a körülötte lévő felnőttek és gyerekek beszédét, és őt sem értik a többiek. Fél az ismeretlentől, a változástól, a bizonytalanságtól. Vallási okból előfordulhat sajátos étkezési szokás, ettől úgy érzi, ő más, mint a többi kisgyerek. Általában a család szociálisan is rászorult, ezért a többi kisgyermekhez viszonyítva hátrányosabban érezheti magát. 4.7.3. Óvodapedagógus legfontosabb feladata: A kezdeti időszakban a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése. Az eltérő nyelv, szokások, viselkedési módok, étrend elfogadtatása, értékként való bemutatása szükséges a többségi gyermekek számára. A más kultúrákról, a vallásokról, a bőrszínről, az etnikai különbségekről szóló, életkornak megfelelő ismeretek bemutatása apró lépésekben, a gyermekek érdeklődési körét – játék, mese, vers, ének, zene, tánc – figyelembe véve valósítható meg. A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, melynek leghatékonyabb eszköze a játék, tere pedig maga a közösség.
-
4.7.4. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Szívesen jár óvodába. A gyermekcsoport egyenrangú tagjának érzi magát. Szívesen játszik társaival, és a csoporttársak is keresik a társaságát. Megérti a magyar szavak jelentését, szavakat, tőmondatokat képes magyarul kimondani.
27
5.
Az óvodai élet tevékenységformái
A néphagyományőrzés óvodánkban a tradicionális kultúra értékeire épül. Hiszünk a hagyományok nevelő-, értékközvetítő-, a műveltségi hátrányokat kompenzálni tudó erejében. Fontosnak találjuk az értékek megőrzését, amely az alapját képezi magyarságunknak A népszokások jelentős része a naptári évhez fűződik. Az évszakok változásához, napfordulóhoz, a természet örök körforgásához kötődik. A népi kultúrában az ember és a természet kapcsolata tükröződik vissza. A sokszínű magyar műveltség megismertetése záloga az egészséges szellemi fejlődésnek, mert a tevékenységformák, elemek, szokások, gyermekkori elsajátításával egy gazdag világ nyílik meg a gyerekek előtt, ami egy életre szóló útravalót jelent. A magyar nép hagyományaiból azokat próbáljuk kiemelni, melyek hozzánk közel állnak, és a gyermekekhez is közel hozhatók. A hagyományos ünnepek, mint a karácsony, farsang, húsvét, nemzeti ünnep, és az év körös rendjéhez fűződő jeles napok, nagyszerű lehetőségei a közösségformálásnak, a családdal való együttműködésnek. Ezek köré szervezzük óvodai életünket, így forr egységbe a természeti és társadalmi környezet, hiszen már óvodáskorban ez a két színtér veszi körül a gyermekeinket, ebbe nőnek bele, hagyományozódik rájuk és hagyományozzák a következő óvodás generációra. A néphagyományőrzés célja: - A gyermekek a néphagyományainkhoz ragaszkodó felnőttekké váljanak. - A gyermekek harmonikus fejlesztése a néphagyomány ápolás eszközrendszerével. - A gyermekekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása. - A néphagyomány ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át. - A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának, érdeklődésének megfelelő, számukra örömteli ingereket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása és azoknak a nevelésbe illesztése. Az óvodapedagógus feladatai: -
néphagyományőrzés; helyi és a tágabb környezet hagyományaival való ismerkedés, múzeumlátogatás; népi motívumok gyűjtése; kirándulások szervezése városunk, környékünk megismerésére; népi dalos játékok, rigmusok, sport jellegű játékok felkutatása; népmesék, kiolvasók, parasztregulák gyűjtése; jeles napokra készülődés, ajándékkésztés;
Tevékenységi formák: -
játék; vers, mese, szimbolikus szerepjáték; ének, énekes játékok, zenehallgatás; rajz, mintázás, kézimunka; 28
- a környezet tevékeny megszerettetése; - mozgás, mozgásos játékok; - táncház;
Jeles napjaink Megnevezés Szent Mihály hava szeptember „Szeptemberi bőrigázás, földjeinknek mindig hálás”
Mindszent hava október „Októberben ha hó, ha jég januárra nem jut elég” Szent András hava „ Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik” Karácsony hava December „Hideg havas december, jó termést vár az ember”
Boldog asszony hava Január „Ha újév napja világos, nem lesz a termés hiányos” Böjtelő hava február „Ha gyertyaszentelőn havaz, közel a tavasz”
Szüreti hét - termésasztal készítés - termésekből játék készítés - szüretelés a közeli kertekben - mustkészítés - őszi táncház - szüreti bál
Minden korcsoport
Állatok világnapja (okt.04.)
Minden korcsoport
Márton nap (nov.11.)
Mikulás Karácsony
Szent György hava Április „Szent György napi eső kergeti a fagyot” Pünkösd hava május „Májusi eső aranyat ér”
Az óvónők közössége által megválasztott formában Minden korcsoport Az óvoda közössége által megválasztott formában. Minden korcsoport Az óvónők által megválasztott formában. Minden korcsoport
Újév – köszöntések, jókívánságok
Minden korcsoport
Farsang
Minden korcsoport
Március 15. Böjtmás hava március „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”
Korcsoport
Víz világnapja (márc. 22.) Húsvét
Megemlékezés az óvónők által megválasztott formában. Minden korcsoport Minden korcsoport Minden korcsoport
Föld napja (ápr. 22. )
Minden korcsoport
Anyák napja Madarak és fák napja (máj. 10. )
Minden korcsoport
Évzáró
Minden korcsoport
Minden korcsoport
29
Szent Iván hava június „Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”
Gyermeknap
Minden korcsoport
Kihívás napja
Minden korcsoport
A lebonyolításhoz az óvodapedagógusok a gazdag ötlettárunkból – is - a csoport egyéni arculatának megfelelően szabadon választhatnak.
5.1.
Játék
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, mely mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul valósul meg. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakulásától. 5.1.2 A játék célja Legyen örömük a játékban. A helyes magatartás gyakorlása, elfogadható viselkedési szabályok kialakítása. Egyéni vágyaikat és ötleteiket próbálják megvalósítani, szabadon és kreatívan használják a rendelkezésre álló eszközöket. 5.1.3. A játék tartalma
Óvodánkban derűs, nyugodt légkört biztosítunk a kötetlen játékhoz. A gyermek maga dönti el kivel, milyen játékot játszik, milyen eszközt választ. A szabad társválasztás magába foglalja a félrehúzódás, az egyedüllét lehetőségét is. Mi teremtjük meg azt a játékos, oldott, kreatív légkört, amelyben a gyermekek az elképzeléseiket valóra tudják váltani. A játék színterei, a csoportok, öltözők és az udvar. A gyermekek aktív közreműködésével önállóan, de óvodapedagógusi segítséggel is kialakít-hatnak játszóhelyet, átrendezhetik a termet. Vegyes életkorú csoportjaink lehetőséget biztosítanak a klasszikus és általuk szervezett játék-fajták egyidejű megjelenítésére. A gyermekek igényei, a vegyes életkor, a szabad választás hatására a játékfajták nem különülnek el, inkább egymásra épülnek, illetve hordozzák egymás jellemzőit. Jókedvű vezetés, derűs légkör során teljes értékű átélés, mozgás, kikapcsolódás lehetőségét teremtjük meg a gyermekeknek. 30
A csoportszobában minden játéknak megvan a maga helye (pl. az ábrázolási tevékenységekkel kapcsolatos eszközök egy adott helyen találhatók). A gyermekek kedvenc játszóhelye a csoportszobán kívül az óvoda udvara. A külső környezetben elsősorban nagymozgásos tevékenységekre ösztönözzük őket. Ide tartoznak a következők: fogócskák, futójátékok, labdajátékok, szembekötősdik, ugró - és szökdelő játékok, ügyességi - és versenyjátékok. A fogócskákkal, futójátékokkal, labdajátékokkal a gyermekek minden porcikáját megmozgatjuk. A szembekötősdivel az érzékszervek finomítását, fejlődését segítjük. Az ugró és szökdelő játékokkal bizonyos feladatokat kell elvégezniük a gyermekeknek. Az egészséges mozgáson túl, az a jó érzés tölti el a játszókat, hogy sikerült valamilyen nehézséget leküzdeniük. Az ügyességi játékkal a gyermek erejét próbálgatja, állandóan mozog, kísérletezik, tapasztalatokat gyűjt, pl. kötélhúzás, patakátugrás, kígyójáték. Az óvoda udvarán az időjárástól függően lehetőséget nyújtunk a gyakorló és szerepjáték folytatásához. Továbbfejlesztjük, bővítjük a csoportszobában elkezdett énekes - mozgásos játékokat. Nyugodt játéklehetőségeket biztosítunk a kreatív tevékenységek kibontakoztatására is, pl. ábrázolási tevékenységek, barkácsolás. A játék időtartamát a napirendben határozzuk meg. A délelőtti játék a következőképpen alakul: A csoportszobába lépéstől folyamatos. Közben zajlanak le a kezdeményezések, fejlesztések. A délelőtt következő részét az udvari játék tölti ki. Időtartalmát meghatározza az időjárás és a tervezett séta vagy megfigyelés. A délutáni játék az uzsonnától a szülők érkezéséig tart. A gyermekek gondolatban kitalálják, megalkotják a játékot, utána valamilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesítik. Óvodáink rendelkeznek egy alapvető eszközállománnyal, melyet a gyermekek felhasználnak játékaik során. Figyelemmel kísérjük tevékenységüket, hogy a szükséges eszközöket, ötleteket megfelelő időben biztosítani tudjuk. Eszközállományunkat folyamatosan bővítjük, egyrészt a szerepjátékokhoz és az esztétikai neveléshez szükséges kellékekkel, másrészt az értelmi képességeket fejlesztő játékokkal.
5.1.4. Az óvodapedagógus feladatai
Nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése, harmóniát sugárzó környezet kialakítása. A napirenden belül a szabad játék túlsúlyának biztosítása. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A játékhoz szabadon választható sokszínű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagok, játékszerek biztosítása. 31
Olyan helyzetek, megteremtése, melyek hatással vannak a játékra, elősegítik azt. Indirekt irányítással lehetőséget teremteni arra, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat valósítsák meg a játékban, ezáltal segítve a kreativitásuk fejlődését, pszichikumuk erősítését. A félénk, bátortalan gyermekek játékba való bekapcsolódásának segítése. A közös játék által a közösségi élet fejlesztése. Játékhagyományok kialakítása, népi játékok megismertetése. A gyermekek játékának megfigyelése, a megfigyelési tapasztalatok felhasználása saját nevelési céljaink érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Változatos játéklehetőségek megteremtése az udvaron és a csoportszobában. Elegendő szabadban használható játékszer biztosítása a gyermekek udvari játékának tartalmassá tétele érdekében. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A szociális kreativitás fejlesztése - magatartásmódok, együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, mások ötlete iránti nyitottság stb. 5.1.5 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Alakuljon ki az együttjátszás igénye; Fogadják el társaik ötleteit, javaslatait; Alkalmazkodjanak a játék szabályaihoz, tartsák be a társas viselkedés elemi szabályait. Legyenek kezdeményezőek, elmélyültek, kitartóak. Váljanak képessé tevékenységük közben az együttműködésre, problémahelyzetek kreatív megoldására, a kommunikációra; Ismerkedjenek meg különböző anyagokkal, szerszámok használatával, egyszerűbb technikai fogásokkal; Legyenek képesek bonyolultabb alkotásokat, építményeket készíteni; Ismert meséket szimbolikus szerepjátékban dolgozzanak fel. Saját élményeik, meséikhez önállóan készítenek egyszerű bábokat. Egészséges versenyszellemben tevékenykedjenek. Fejődjön emlékezetük, gondolkodásuk, figyelmük, manipulációs képességük, térbeli tájékozódásuk, vizuális és auditív felfogóképességük
5.2.Vers, mese 5.2.2. A vers, mese célja A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, a biztonságos önkifejezés megalapozása, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmény nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése, a világ 32
megismerése, viselkedés minták átvétele, népünk kultúra értékeivel való ismerkedés. Az érzelmi biztonság megadásának az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek a rigmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével, a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar népköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot adnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésre. A mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5.2.3. A vers, mese tartalma
Csoportjainkban a gyermekek számára elérhető helyen találhatók a könyvek, bábok, báb-paraván, valamint azok az eszközök, melyek az irodalmi élmény feldolgozását segítik elő. A vers - mese spontán, vagy szervezett formában jelenik meg mindennapjainkban. Mind a kezdeményezést, mind pedig az elalvás előtti mesét szükségesnek tarjuk. A vers - mese naponta beépül napirendünkbe, megfelelő helyet, időt biztosítva annak. A mese figyelmes végighallgatására fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket. A mondókák, versek megtanulása után ösztönözzük az egyéni verselést. Az elbeszélések hallgatását követően, néhány jelképes kellékkel motiváljuk a gyermekeket a mesék önálló elmondására, dramatizálásra, bábozásra, új mesék kitalálására. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus játék során lehetőséget adunk a társalgási kedv fokozására, önálló beszédre, különböző mozgásokra. A szerepvállalásnál segítünk, hogy fejlettségüknek megfelelően, sikerélménnyel végződően vegyenek részt a játékban. 5.2.4. Az óvodapedagógus feladatai
A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az irodalmi tevékenység gerincét a magyar és más népek meséi, irodalmi alkotásai képezzék, de ismertesse meg a klasszikus és a kortárs irodalmi műveket is. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés és az elalvás előtti mese között. Nyugodt légkör biztosításával minden nap mesélünk, verselünk, napszaktól függetlenül. A meséken, verseken keresztül rávezetni a gyermekeket a természet szeretetére. Évszakokhoz, ünnepekhez, aktualitásokhoz igazítsuk a mesék, versek témáját. 33
Biztosítjuk a gyermeknek a saját vers – és mesealkotást, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. segítsük elő, hogy különféle eszközökkel el is játszhassák a nekik tetsző meséket, verseket. Szerettessük meg a gyermekekkel a könyveket, tanítsuk meg őket a könyvekkel való helyes bánásmódra. A gyermekekkel más népek irodalmi értékeinek megismertetése. Az egész évi anyag kiválasztásánál 5.2.5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
Várják, kérjék a mesét, szívesen hallgassák a folytatásos meséket, verses meséket, a mese szálait tudják összekötni, megjeleníteni. Szívesen éljenek a szimbolikus szerepjáték lehetőségeivel. Szívesen nézegessék a könyveket, vigyázzanak rá, meséljenek egymásnak. A nevelési év végére a megismert irodalmi alkotásokat sajátítsák el. Legyenek képesek erkölcsi ítéleteket megfogalmazni. Érezzék át a mese, vers tartalmát, hangulatát. Beszédfegyelmük kialakul. Beszédkészségük, beszédkedvül szókincsük erősödik.
5.2.6. Tehetséggondozás Összetettebb nyelvtörőket és mondókákat is mondogathatnak. Meséket, verseket rigmusokat is kitalálhatnak, melyeket meg is jeleníthetnek. Az egyéni érdeklődésnek számot tartó történeteknek teret biztosítunk, akár saját mesekönyv készítésével Drámajátékaik, pontosak gyakorlataik árnyaltan kifejezőek.
5.3.Ének, zene, énekes játék 5.3.1 Az ének, zene, énekes játék célja Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népi szokások és a népi hangszerek megismertetése által. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. 5.3.2. Az ének, zene, énekes játék tartalma A gyermekek általában lassabban énekelnek, mint beszélnek. Ez segíti a szavak pontos, szép kiejtését. 34
Hangképző szótagok éneklésével segítjük a magán-és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. Az énekes játékok változatos szövegével pedig a gyermekek szókincsét is bővítjük. Zenei nevelésünk anyagát főképpen az ÉNÓ-ból, a Zenehallgatás az óvodában, Kis emberek dalai, népzenei gyűjteményekből válogatjuk, előtérbe helyezzük a népi mondókákat, kiolvasókat, dalos játékokat. A zenehallgatás anyagát az óvodapedagógusok hangszeres játékával, többszólamú énekével, valamint klasszikus zeneszerzők műveinek hallgatásával tesszük változatossá, élményszerűvé 5.3.3. Az óvodapedagógus feladatai
Jókedvű zenei légkör kialakítása Zenei érdeklődés felkeltése, zenei képességek - ritmus, éneklés, hallás, mozgás fejlesztése és zenei kreativitás alakítása elsősorban a magyar néphagyományból vett ölbeli játékok, mondókák, népi gyermekdalok, dalos játékok segítségével, illetve igényesen válogatott népi, klasszikus és kortárs művészeti alkotások élményt adó előadásával. A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése. A gyermekek életkorának és az adott csoport képességszintjének megfelelően tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. A dalanyag összehangolása a zenei feladattal. A művészi értékű, a gyermek számára pozitív érzelmi töltetű, hangszálainak, mozgásának, értelmi képességeinek megfelelő dalanyag kiválasztása. A fokozatosság elvének alkalmazása a zenei anyag feldolgozásában. A gyermek zenei élményhez juttatása, érzelmi nevelés különböző hangulatú dalok bemutatása során Esztétikai fogékonyság alakítása, zenei ízlés formálása Az éneklés, az énekes játékok és a zene megszerettetése éneklés ösztönzése. Szép, tiszta éneklésre szoktatás. A gyermekek játékos zenei alkotókedvének ösztönzése. A gyermekek közösségi élményekhez juttatása a közös énekléssel, zenéléssel, énekes játékokkal. A gyermekek ritmusérzékének és mozgáskultúrájának fejlesztése precíz, pontos példaadással, dicsérettel, buzdítással 5.3.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
Örömmel és szívesen énekeljenek, s játszanak dalos játékokat. Tudjanak mondókákat, hat hangterjedelmű dalokat. Szép szövegkiejtéssel énekeljenek. Tempójuk a természetes járásnak megfelelő legyen. Ismert dalt hallás alapján szöveg nélkül is tudjanak énekelni (pl.: dúdolva). Ismerjék a zenei fogalom párokat (magas-mély, halk-hangos, gyors-lassú, szünet), s ezeket alkalmazzák éneklés, mondókázás közben. Felelgetős játékokat két csoportban folyamatosan is el tudjanak énekelni. 35
Bátran, tisztán énekeljenek akár egyedül is. Váljanak érzékennyé a természet és a környezet hangjaira, figyeljék és különböztessék meg a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon, ritmushangszereken. Különböztessék meg az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, alkalmazzák a kettes lüktetést. Tudjanak egyszerű tánclépéseket, alakítsanak térformákat. Egyszerű hangszereket önállóan használjanak Tudjanak ünnepekhez kapcsolódó alkalmi dalokat énekelni. Ismerjenek fel dalokat kezdő, belső motívumról. Legyenek képesek dallambújtatásra. Vállalkozzanak egyéni szereplésre. Legyenek fogékonyak a szép befogadására. Jókedvű, örömteli zenélés, éneklés jellemezze őket
5.4.Rajzolás, mintázás, kézimunka 5.4.1. A rajzolás, mintázás, kézimunka célja Az észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyedebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. 5.4.2. A rajzolás, mintázás, kézimunka tartalma
A gyermekek napi rendszerességgel folyamatosan, szabadon választhatják a rajzolást, festés, mintázást, kézi munkát, barkácsolást, mint speciális játékformát. Tevékenységüket figyelemmel kísérjük, szükség szerint segítjük, irányítjuk. Fontosnak tartjuk a megfelelő, nyugodt hely biztosítását az alkotó - alakító tevékenységhez, ahol a nap folyamán bármikor, bárki szabad választás alapján ábrázoló tevékenységet kezdhet. Biztosítjuk a megfelelő minőségű eszközöket, festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz, barkácsoláshoz, ragasztáshoz. Ezek közül a gyermekek szabadon választhatnak a különböző témák kifejezése során. Az eszközök praktikus, könnyen elérhető esztétikus elhelyezésével ösztönzően hatunk a gyermekre. 5.4.3. Az óvodapedagógus feladatai Vizuális tevékenységre az egész nap folyamán lehetőséget biztosítani sokféle, változatos eszközzel. 36
Minél több egyéni és közös élményt biztosítani, mely pontosabbá teszi a vizuális és művészeti bevésődést. Ábrázoló tevékenységre való igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A gyermek tér- forma- szín képzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíteni a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képesség alakulását. Megismertetni a gyermekeket a különböző eszközök használatával, különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Építeni a gyermekek kíváncsiságára, megadni számukra a választás lehetőségét anyagban, témában, technikában, vagy mindháromban. Művészetre nevelés a népi és klasszikus, kortárs, multikultúrális műalkotásokkal való ismerkedés által. Spontán ábrázolás támogatása, kötetlen ábrázoló tevékenységek szervezése. Megfigyelési, tapasztalatszerzési, tanulási lehetőségek, élmények biztosítása. Kézműves munkák bemutatása 5.4.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Élményeiket, elképzeléseiket, képzeteiket - többnyire biztonsággal és örömmel jelenítsék meg. Használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Formaábrázolásuk és színhasználatuk legyen változatos. Emberábrázolásukban jelenjenek meg a részformák, próbálkozzanak meg egyszerű mozgások jelzésével is. Tudjanak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával. Önállóan és csoportokban is készítsenek egyszerű játékokat, kellékeket. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert változatos technikákat. Szívesen vegyenek részt környezetük díszítésében. Képalkotásukban fejezzék ki élményeiket. Képesek legyenek a téralakításra, ismerjék fel a térbeli viszonyokat. Szívesen nézegessenek népi és műalkotásokat. 5.4.5 Tehetséggondozás A színek keverése, egymás melletti hatása, fényviszonyok vizsgálata. Mozgás, cselekményábrázolás: az emberi alak és állatok testének vázlatos felépítése. Arányainak megfigyelése, mozgó pontjainak megállapítása, testhelyzetek vizsgálata. Kompozíció :A képsík harmonikus kitöltése. Tervezés, vázlatkészítés. Ismerkedés a kompozíciós lehetőségekkel –középpontos (centrikus), szimmetrikus, zárt, nyitott, sorakoztató. Épített környezet :Épületek, tornyok, kerítések, közlekedési eszközök szerkezete, arányai. 37
Népművészet : Motívum, ritmikus sordísz alkotás.Hímzés, faragvány, festett motívumok megfigyelése – épületek, tárgyak, viseletek alapján. (népdal, népzene felhasználása, kifejezéseinek értelmezése).
5.5. Mozgás A mozgás a gyermekek számára nélkülözhetetlen, semmi mással nem helyettesíthető és nem pótolható a testi és lelki fejlődésük során. A mozgás, hatással van a gyermek egész életére, növekedésére, testi és szellemi fejlettségére egyaránt. Minden tevékenységi formában jelen van. A mozgás hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához, és a gyermek személyiségfejlődéséhez. Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A tornára, a játékos mozgásokra, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységekre csoportszobában és a szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában, - az óvodai nevelés minden napján, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. A mindennapi mozgásos tevékenység intenzív, változatos gyakorlásához megfelelő helyre és eszközre van szükség. Mindenkinek nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktív együttműködésére ad lehetőséget. A jó eredmény eléréséhez azonban az óvodapedagógus és a gyermekek aktív közreműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású, napi 15-20 perces testmozgás nem csak a kondicionálás és a koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi mozgásos tevékenység tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik. Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Természetesen ide tartoznak a testnevelési játékok is. Az óvodapedagógus szabadon választhatja meg a mozgásos tevékenység 15-20 percének tartalmát. E tevékenység napirendbe illesztéséről szintén minden óvodapedagógus maga dönt. Célszerű a szabadban tartani, ilyenkor minden, ami az óvoda udvarán található - fák, bokrok, homokozók, mászókák, játékeszközök, stb. - felhasználhatóak a mozgásos tevékenység feladatainak megvalósításához
5.5.1. A mozgás célja A gyermekek természetes mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgástapasztalatok bővítése. Mozgásos játékok és feladatok megoldása, a pszichomotoros készségek és képességek kialakítása érdekében.
38
Kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésének alapozása, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Az egészséges életmód igényeinek és szeretetének alapozása, középpontba állítva az agyi funkciók serkentését. A speciális sokmozgásos tevékenységek alkalmazásával motoros képességek fejlesztése. 5.5.2. A mozgás tartalma A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának. A mozgásfejlesztést a gyermekek kötetlen, motivált mozgástevékenységének biztosításával, a konkrét fejlesztést szolgáló testneveléssel, testedzéssel és ügyességfejlesztő sportprogramokkal gondoskodunk. A szabad mozgástevékenységnél cél a természetes mozgáskedv és a mozgásigény kielégítése, a tudatos környezetalakítás. Kísérletezhessenek kedvük szerint, korlátozás nélkül, bátorságuk szerint minden tornaszeren, udvari játékon. A rendszeres testnevelés a gyermek napirendjében fontos szerepet tölt be, felfrissíti, edzi őket, elősegíti mozgásszintjük és testi képességeik fejlődését. Testnevelési foglalkozások: kötelezően szervezett tevékenységek, amelyek természetesen nem jelenthetnek kényszert a gyermekek számára, helyszíne a tornaszoba illetve jó idő esetén az udvar. A mindennapos testnevelés a napirendünk eleme. A gyermekek a különböző nehézségű feladatokat fokozatosan, egyéni képességeiknek megfelelően sajátítják el, fontos, hogy folyamatosan mozogjanak és a mozgás öröm legyen számukra. 5.5.3. Az óvodapedagógus feladatai A tornát, játékos mozgás tevékenységeket, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve kell biztosítani. A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, igénnyé formálása az egyéni szükségletek figyelembe vételével. Rendszeres mozgással egy egészséges életmód kialakítása. Sokoldalú mozgástapasztalat szerezése az alapvető mozgásformák gyakoroltatása által. A gyermekek nagy- és finom mozgásának, szem-kéz, szem-láb koordinációjának, testsémájának folyamatos fejlesztése. A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakítása, mozgáskultúrájának fejlesztése. Jó hangulatteremtés a mozgásos feladatok végzéséhez. 39
Szükséges és elégséges szabály és normarendszer megtanítása. Spontán mozgáslehetőségek biztosítása. A nap folyamán adódó lehetőségek kihasználása a mozgásra. Egész nap biztosítani a gyerekek számára a megfelelő helyet és eszközöket - ugráló labda, labda, trambulin, gördeszka, egyensúlyozó eszközök stb. - a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában - létszámtól és lehetőségektől függően: ha mozgásra alkalmas balesetmentes, biztonságos környezetet tudunk biztosítani - és az udvaron is. Biztosítani, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Segítse a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, és a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Figyelembe venni az egyes gyermekek szükségleteit, képességeit, terhelhetőségét, egyéni sajátosságait. 5.5.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
Növekedjen teljesítőképességük, állóképességük. Mozgásuk váljék összerendezettebbé, harmonikusabbá. Cselekvőképességük legyen gyors, mozgásuk kitartó. Fejlődjön testtudatuk tér és időtájékozódó képességük, alaklátásuk. Szeressék meg és igényeljék a mozgást. Tartsák be a szabályokat. Értsék meg az egyszerű vezényszavakat. Sajátítsák el a természetes mozgások elemeit. Legyenek képesek alkalmazkodni egymáshoz. Váljanak magabiztossá. Fejlődjön erkölcsi érzékük, alakuljon ki az egészséges versenyszellem
5.6. A külső világ tevékeny megismerése 5.6.1. A külső világ tevékeny megismerése – környezet és természet A környező világ iránti érdeklődésünk velünk születik. A természet az, ami a legközelebb áll az emberhez, s megfelelő alapot teremt a fejlődéshez. Cselekvéseink alapvető színtere és táptalaja. Gyermekeinket felkészítjük arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk, mely elsősorban a valódi környezetben történik, ezért a komplex tevékenységek legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. 40
A környezetvédelem kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex tevékenységek rendszerébe. Ennek megfelelően a természet – társadalom – ember komplex tevékenységek rendszere magába foglalja mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő törvényszerűségek megismeréséhez, gyakorlásához. 5.6.1.1. A környezet és a természet tevékeny megismerésének célja A gyermeknek segítséget nyújtunk, hogy a sokszínű világot megismerje, összefüggéseit megértse a maga egészében, és tanuljon meg harmóniában élni a környezetével. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét és védelmét.
5.6.1.2. A környezet és természet tevékeny megismerésének tartalma A külső világ tevékeny megismertetését az évszakok folyamatos változásaihoz kapcsoljuk. Közvetlen környezetünkből kiindulva, tevékenységek által ismertetjük meg a táguló világot a természeti - tárgyi és társadalmi környezet összefüggéseit. Minden csoportszobánkban található élősarok, ahol a közösen gyűjtött, évszaknak megfelelő, „kincsek” találhatók. Udvarunk jó lehetőséget biztosít a kisebb állatok, rovarok, bogarak megfigyeltetésére. Rendszeresen látogatjuk az Állat - és Növénykertet. Zöld jeles napok megünneplésével (Állatok napja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak- és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap) ráirányítjuk a figyelmet a környezetvédelemre. A gyermekek természeti - és tárgyi környezetről nyert ismereteit, a csoportokban található ismeretterjesztő könyvek és lexikonok biztosításával bővítjük. A gyermekek által gyűjtött képekből, - különböző témakörökben - albumokat készítünk az ismeretek rögzítése, rendezése céljából. Megismertetjük az anyagok fizikai tulajdonságait. Játékos módon lehetőséget adunk tapasztalatszerzésre, az anyagok halmazállapot változásairól, súlyáról, egyéb tulajdonságairól. Az időjárás és a természet változásainak folyamatos megfigyeltetésével az ok - okozati összefüggések megláttatására törekszünk. Beszélgetünk az idő múlásáról az évszakok és a napszakok változásairól. Az érdeklődő gyerekekkel, földgömb segítségével ismertetjük meg a különböző földrészeket, óceánokat, tengereket. Társadalmi környezetünk megismertetése céljából elátogatunk olyan intézményekbe, ahol a felnőttek munkáját figyeltetjük meg (Tűzoltóság, Mentőállomás, Posta, Rendőrség, Vasútállomás, pékség). Gyakoroltatjuk a gyalogos közlekedés szabályait, forgalomban figyeltetjük meg a személy - és teher-szállító járműveket, a helyi közlekedés jellegzetességeit. 41
Az utazások során megalapozzuk a helyes viselkedési szokásokat, megtanítjuk gyermekeinket tájékozódni a világban. A természet - és környezetünk megismertetéséhez a tapasztalatokat helyszíni, természetes környezetben biztosítjuk. E munkánk során is együttműködünk a családokkal, igyekszünk elérni, hogy a gyermekek vigyék haza az óvodában kialakított környezetbarát viselkedést. Tudatosítjuk, hogy az ember, felelős a természetért, és ha nem vigyáz, rá tönkre is teheti. A gyermekek fejlesztése minden korosztályban mikrocsoportban történik élmény - és tapasztalatszerző megfigyelések, séták alkalmával. Az élmények egyeztetésére a beszélgető percekben a gyűjtemények rendezgetése közben nyílik lehetőség. Célunk, hogy gyermekeinkben megalapozzuk a természet szeretetét, a természet szépségének biztonságának védelmét. 5.6.1.3. Az óvodapedagógus feladatai Olyan feltételek megteremtése, változatos tevékenységek szervezése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben. Megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, a helyi hagyományokkal, és szokásokkal. Felhívni a figyelmet annak értékeire, szépségeire és védelmére. Lehetővé tenni a gyermekek számára a természetben való tevékenykedést, vizsgálódást, kísérletezést a természettel kapcsolatos megfigyeléseket, tapasztalatok gyűjtését. Spontán és szervezett formában biztosítani a feltételeket - téma, hely, idő, eszközök - a megismerési tevékenységhez. A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása. Építeni a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenységi és megismerési vágyára. A gyermekek tapasztalataira, élményeire, emlékeire támaszkodva új ismereteket nyújtani, illetve a már meg lévőket mélyíteni, rendezni. Elősegíteni, hogy a gyermekek maguk fedezhessék fel környezetük tárgyait, jelenségeit A témák válogatásánál igazodni lakóhelyünk, környezetünk sajátosságihoz, óvodánk, csoportunk arculatához. Elősegíteni a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyermekek fejlettségének megfelelő differenciált feladatokat adni. Biztosítani a csoportszobában élősarok létrehozásának feltételeit. 5.6.1.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukról és környezetükről. Tudják nevüket; lakcímüket; szüleik foglalkozását; ismerjék fel a napszakokat; ismerjék és gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; 42
ismerjék szűkebb lakóhelyüket; a környezetükben élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; ismerjék fel az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Jussanak előbbre az önálló tapasztalatszerzésben, véleménynyilvánításban. Fejlődjön kommunikációs készségük. Váljanak képessé elemi problémák felismerésére és megoldására Ébredjen fel bennük a felfedezés, a tudás, az alkotás öröme. A közös tevékenységek során teremtsenek kapcsolatot társaikkal, legyenek türelmesek, erősödjön akaratuk, önfegyelmük A környezet megismerése során alakuljanak ki a gyermekekben a kulturált, biztonságos életvitel szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok. Ismerjék a viselkedés alapvető szabályait. Alakuljanak ki azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Motiválja őket a környezettudatos gondolkodás.
5.6.1.5. Tehetséggondozás Névismeret: szűkebb lakóhelyünk hírességei,családfa készítése fotókkal Főbb testrészek és azok megnevezései: belső szervek megnevezése esetleg funkciójuk. Évszakok – ismérvei, összehasonlítása. Időjárás hatásai. Gyűjtő fogalmak (állat, jármű, gyümölcs) Alapszínek: Földgömb segítségével az éghajlati övek. Időjárási jelenségek (hurrikán, tornádó, szökőár) időjóslatok. Állatok, rovarok – természetes környezetben megfigyelése, felismerése, megnevezése, mozgás, hangutánzás: Állatgondozás, Őslények megismertetése, veszélyeztetett fajok említése, az emberi felelősség tudatosítása. Növények – gyümölcsök-zöldségek, virágok felismerése, megnevezése: Festő és gyógynövények megismerése, hasznosítása, biogazdálkodás fontossága. Gyalogos közlekedés szabályai. Járművek. Kerékpáros jogosítvány megszerzése, kerékpáros közlekedés gyakorlása Foglalkozások: Népi és kihalt mesterségek említése (kosárfonó, kovács, takács…) Zöld ünnepek megélése: Modellezés (földgömbkasírozás,) Víz körforgása. Bolygók megevezése
5.6.2.1A külső világ tevékeny megismerése – mennyiségi és formai összefüggések A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok. A környezet megismerése közben tapasztalatok birtokába is jutnak a gyermekek. 5.6.2.2. A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének célja A gyermekek érdeklődésükből fakadó aktív tevékenységük során, szerezzenek tapasztalatokat a közvetlen és tágabb természeti – társadalmi környezetről, annak formai, mennyiségi, téri viszonyairól és az így szerzett ismeretekkel segítsük őket abban, hogy életkoruknak megfelelően biztonságosan eligazodjanak, tájékozódjanak az őket körülvevő világban. 43
A környezet megismerése során matematika tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat, a tevékenységeiben alkalmazza. Alakuljon a gyermek ítélőképessége, fejlődjön tér-, sík- és mennyiségi szemlélete. 5.6.2.3. A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének tartalma Megfigyelések, összehasonlítás, szétválogatás tulajdonságok szerint, saját szempontok alapján. Sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint, meghatározott szempont szerint. Matematikai ismeretek megalapozása mérési, összemérési feladatokkal, mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel. Tapasztalatszerzés a geometria körében: építés, síkbeli alkotások, geometriai formák felismerése. Tájékozódó képesség fejlesztése térben és síkban (testnevelés, rajzolás, énekes körjátékok, stb.).
5.6.2.3. Az óvodapedagógus feladatai
A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése. Az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása komplex formában. Minél több alkalom, idő, hely, eszköz biztosítása a gyermekek spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésére. Figyelve a gyermekek érdeklődését, képességeit, előkészíteni és megtervezni az egyénre szabott fejlesztési területeket. Minél több érdekes problémahelyzet létrehozása, ezzel késztetve a gyermekeket a logikus gondolkodásra. Építeni a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére, problémamegoldás iránti igényére. A helyes módszerek megválasztása a fejlődés optimális biztosítása érdekében. Az önálló problémamegoldás fejlesztése játékban, cselekvésben való megoldással. Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. A matematikai kifejezések tudatos alkalmazásával a gyermekek aktív és passzív szókincsének bővítése. Felismertetni a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat, így elősegíteni a gyermekben az önálló gondolkodást, önálló véleményalkotást, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
44
5.6.2.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
A gyerek képes arra, hogy az óvodapedagógus kérdéseit megértse, utasításait kövesse. Matematikai jellegű problémákról gondolatait szabadon elmondja, egymás állításainak igazságát megítéli, esetenként javítja tévedését. Képes tulajdonságok szerinti válogatások folytatására, sorba rendezésére. Érti és helyesen használja az összehasonlítást kifejező szavakat. Össze tud mérni két halmazt párosítással az elemek színétől, méretétől elrendezésétől elvonatkoztatva is. Elő tud állítani különféle elemekből bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat meg tud számlálni 10-20-as számkörben. A térben és síkban jól tud tájékozódni, kialakul oldalisága. Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, felismerni. Képes az időbeli relációk felismerésére. A tevékenységeknél érvényesíti problémamegoldó képességét. 5.6.2.5. Tehetséggondozás Számképek ismerete Bontás – pótlás műveletének kiterjesztése nagyobb számkörben (10 vagy 10-es átlépéssel) Geometriai alakzatok felismerése megnevezése (speciális tulajdonságaik) Sakkjáték szabályainak megismertetése Kombinatorikai feladatok Vizuomotoros, grafomotoros készségek fejlesztése Mátrixok Kettesével – hármasával való számolás
5.7. Néphagyományőrzés A néphagyományőrzés óvodánkban a tradicionális kultúra értékeire épül. Hiszünk a hagyományok nevelő-, értékközvetítő-, a műveltségi hátrányokat kompenzálni tudó erejében. Fontosnak találjuk az értékek megőrzését, amely az alapját képezi magyarságunknak A népszokások jelentős része a naptári évhez fűződik. Az évszakok változásához, napfordulóhoz, a természet örök körforgásához kötődik. A népi kultúrában az ember és a természet kapcsolata tükröződik vissza. A sokszínű magyar műveltség megismertetése záloga az egészséges szellemi fejlődésnek, mert a tevékenységformák, elemek, szokások, gyermekkori elsajátításával egy gazdag világ nyílik meg a gyerekek előtt, ami egy életre szóló útravalót jelent. A magyar nép hagyományaiból azokat próbáljuk kiemelni, melyek hozzánk közel állnak, és a gyermekekhez is közel hozhatók. 45
A hagyományos ünnepek, mint a karácsony, farsang, húsvét, nemzeti ünnep, és az év körös rendjéhez fűződő jeles napok, nagyszerű lehetőségei a közösségformálásnak, a családdal való együttműködésnek. Ezek köré szervezzük óvodai életünket, így forr egységbe a természeti és társadalmi környezet, hiszen már óvodáskorban ez a két színtér veszi körül a gyermekeinket, ebbe nőnek bele, hagyományozódik rájuk és hagyományozzák a következő óvodás generációra.
5.7.1. A néphagyományőrzés célja: A gyermekek a néphagyományainkhoz ragaszkodó felnőttekké váljanak. A gyermekek harmonikus fejlesztése a néphagyomány ápolás eszközrendszerével. A gyermekekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása. A néphagyomány ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át. A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának, érdeklődésének megfelelő, számukra örömteli ingereket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása és azoknak a nevelésbe illesztése. 5.7.2. Az óvodapedagógus feladatai: -
néphagyományőrzés; helyi és a tágabb környezet hagyományaival való ismerkedés, múzeumlátogatás; népi motívumok gyűjtése; kirándulások szervezése városunk, környékünk megismerésére; népi dalos játékok, rigmusok, sport jellegű játékok felkutatása; népmesék, kiolvasók, parasztregulák gyűjtése; jeles napokra készülődés, ajándékkésztés; 5.7.3. Tevékenységi formák:
-
játék; vers, mese, szimbolikus szerepjáték; ének, énekes játékok, zenehallgatás; rajz, mintázás, kézimunka; a környezet tevékeny megszerettetése; mozgás, mozgásos játékok; táncház;
46
5.7.4.Néphagyomány – Jeles napok
Jeles napjaink Megnevezés Szent Mihály hava szeptember „Szeptemberi bőrigázás, földjeinknek mindig hálás”
Mindszent hava október „Októberben ha hó, ha jég januárra nem jut elég” Szent András hava „ Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik” Karácsony hava December „Hideg havas december, jó termést vár az ember”
Boldog asszony hava Január „Ha újév napja világos, nem lesz a termés hiányos” Böjtelő hava február „Ha gyertyaszentelőn havaz, közel a tavasz”
Szüreti hét - termésasztal készítés - termésekből játék készítés - szüretelés a közeli kertekben - mustkészítés - őszi táncház - szüreti bál
Minden korcsoport
Állatok világnapja (okt.04.)
Minden korcsoport
Márton nap (nov.11.)
Mikulás Karácsony
Szent György hava Április „Szent György napi eső kergeti a fagyot” Pünkösd hava május „Májusi eső aranyat ér”
Az óvónők közössége által megválasztott formában Minden korcsoport Az óvoda közössége által megválasztott formában. Minden korcsoport Az óvónők által megválasztott formában. Minden korcsoport
Újév – köszöntések, jókívánságok
Minden korcsoport
Farsang
Minden korcsoport
Március 15. Böjtmás hava március „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”
Korcsoport
Víz világnapja (márc. 22.) Húsvét
Megemlékezés az óvónők által megválasztott formában. Minden korcsoport Minden korcsoport Minden korcsoport
Föld napja (ápr. 22. )
Minden korcsoport
Anyák napja Madarak és fák napja (máj. 10. )
Minden korcsoport
Évzáró
Minden korcsoport
Minden korcsoport
47
Szent Iván hava június „Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”
Gyermeknap
Minden korcsoport
Kihívás napja
Minden korcsoport
A lebonyolításhoz az óvodapedagógusok a gazdag ötlettárunkból – is - a csoport egyéni arculatának megfelelően szabadon választhatnak.
5.8. Munka jellegű tevékenység A személyiségfejlesztésünk fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. A szocializáció egyik hatékony formája a munka, mely az óvodás korban munka jellegű tevékenységekben fejeződik ki. A munka önként, azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység, a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos eszköze. A közösségi kapcsolatokban a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 5.8.1. A munka célja
Az egyes munkafolyamatok megismertetése. Olyan készségek, képességek és tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, kötelességük teljesítését
5.8.2. A munka tartalma Az önkiszolgálás során a gyermekeket folyamatosan szoktatjuk az önálló, öntevékeny, önkiszolgáló munkára, ahol egyéni fejlettségüknek megfelelő feladatokat bízunk rájuk. A felnőtt segítségével ismertetjük meg a testápolás, öltözködés, a kulturált étkezés szokásait, mely az egészséges életmódjuk ki-alakítását segíti elő. A csoportért végzett munka minden gyermekre kiterjedő alakító tevékenység, mely a hasznosságon túl esztétikai értékeket is képvisel. Az alkalomszerű munkák és megbízások az ünnepek előtti készülődést, a takarítást, teremrendezést, a csoportszoba együttes díszítését foglalja magába. Heti egy alkalommal zöldség, illetve gyümölcssalátát készítünk. A saját termésű és otthonról hozott gyümölcsöket befőzzük, savanyúságot készítünk. Alkalmanként /karácsony, anyák napja/ a gyermekekkel együtt készítjük el a vendégváró süteményeket. A környezetgondozás magába foglalja az élősarok, rendbetételét, a szobanövények, veteményeskert gondozását, illetve az állatvédelmet – télen a madáretető kihelyezését, folyamatos feltöltését. A munka jellegű tevékenységekhez megfelelő méretű eszközöket biztosítunk a gyermekeknek. Megteremtjük a biztonsági feltételeket /eszközök rendeltetésszerű használatával/ a balesetek, sérülések megelőzése érdekében.
48
5.8.3. Az óvodapedagógus feladatai
A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést igényel. A munka jellegű tevékenység folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A munkajellegű tevékenységek megszerettetése, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés. A munkavégzéshez szükséges helyes attitűd kialakítása a gyermekben. Megteremteni a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához szükséges légkört. Biztosítani az önálló választás lehetőségét a felkínált lehetőségek közül a gyermekek számára. Elfogadható munkalehetőségeket kell biztosítani. Megtanítani a gyermekeket a feladatok elsajátítására, elvégzésére. Megismertetni velük az adott munka alapfogásait, azok sorrendjét. Biztosítani a munkatevékenységekhez szükséges, a gyermekeknek megfelelő, biztonságos munkaeszközöket. Lehetőséget adni az eszközök célszerű használatának megismerésére, önálló munkavégzésre. Biztosítani a munka állandóságát és folyamatosságát, mely a pozitív értékeléssel is a személyiség fejlődést támogatja gyermekeinkben. Figyelembe venni az egyes gyermekek egyéni sajátosságait, szükség szerint segítséget nyújtani. A munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok alakítása. Kialakítani a gyermekek igényét az eszközök rendben tartására.
5.8.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek sajátítsák el azokat a jártasságokat, készségeket, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják. Önkiszolgálás során tanulják meg azokat a fogásokat, melyek az egyéb munkajellegű tevékenységek elvégzésére alkalmassá teszik őket. Naposok önállóan tevékenykedjenek. Vegyenek részt a csoportszoba díszítésében, rendezésében. Vigyázzanak a környezetük rendjére. Segítsenek a kisebb hibák kijavításában. Vegyék észre, hogy hol tudnak segíteni a felnőtteknek, társaiknak. Szívesen segítsenek a környezet, növény- és állatgondozásban. Ismerjék a szerszámok, munkaeszközök használatát, tárolási helyét. Tudjanak és szeressenek együtt tevékenykedni.
49
5.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Óvodáskorban a tanulás folyamatos, nagyrészt utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Kiindulópontnak kell tekintenünk, a természeti, társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat, ezeket kell megértetni, feldolgozni, rendszerezni. 5.9.1. A tanulás célja Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése – az attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A készségek és képességek kialakítása, melyek révén az érzelmileg motivált cselekvő gondolkodás szintjéről eljutnak a fogalmi gondolkodás szintjére. A differenciált bánásmód biztosításával a részképesség lemaradások korrigálása, fejlesztése, valamint a tehetséges gyermekek kiemelkedő képességeinek kibontakoztatása. Hat-hét éves korra a testi, lelki, szociális érettség elérése, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. 5.9.2. A tanulás formái, kerete, szervezeti formája A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - spontán játékos tapasztalatszerzés, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, A tanulás terén kiindulópontunk kiscsoportban és középső csoport év elején a kötetlen foglalkoztatási forma, a testnevelés kivételével. Középső – és nagycsoportban a foglalkozások részben kötelező jellegűek, az óvónő által kezdeményezett irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés mellett nagy súllyal szerepeljenek a gyermek által kezdeményezett, illetve a spontán tanulási helyzetek. Lényeges, hogy a gyermekek önként vegyenek részt a kezdeményezéseken. A tervezésben tükröződik az óvónő szakmai felkészültsége, önmagával és a gyermekekkel szembeni igényessége. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
50
5.9.3. Az óvodapedagógus feladatai A gyermekek játékát megfigyelni, s felhasználni azt saját nevelési céljaink elérésére, személyre szabott pozitív értékeléssel. A gyermekek ismereteinek tapasztalatinak megalapozása, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákkal. A cselekvéses tanulás által a gyermekek jártasságainak, készségeinek és képességeinek kialakítása, fejlesztése az egyéni adottságainak megfelelően. különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak és ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése a játékon keresztül. A gyermek önállóságának, önfegyelmének, figyelmének, kitartásának, feladat- és szabálytudatának, feladattartásának, munkatempójának fejlesztése. A gyermekek tehetségének, hátrányainak felismerése, játékokkal, differenciált feladatokkal e területek fejlesztése. Szükség esetén speciális szakemberekhez irányítani a szülőket. A lemaradt gyerekeknél visszatérünk arra a szintre, amelyet már bizton elsajátított. Ügyelünk a gyermekeket körülvevő légkörre, amely a gyermekek személyiségét fejleszti. A tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását. Figyelünk kellő terhelés, pihenés, arányára. 5.9.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá szocializálódik. Az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális érettség szükséges. Kialakul benne az igény, hogy a feladatokat sikerrel oldja meg. Kialakulnak a közösségi élet szempontjából fontos normák, együttélési szabályok (egymásra figyelés, egymás meghallgatása, segítségadás), a viselkedés alapvető szabályai. Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő. Szándékos figyelemre képes. Kialakul benne a tanulás iránti igény. A cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
51
6. Az óvodai élet megszervezésének elvei Óvodánkban a fenntartó által jóváhagyott helyi óvodai nevelési program alapján folyik az óvodai nevelés Az óvoda teljes nyitvatartási idejében 6-18 óráig óvodapedagógus irányítja a gyermekekkel történő foglalkozást. 6.1.
Az óvodai gyermekcsoportok szervezésének elvei
A gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők, és a óvodavezető helyettes véleményének meghallgatása után az óvodavezető dönt. Óvodai csoportjaink osztott, ill. a speciális ellátásokból vagy az épület adottságaiból adódóan osztatlan heterogén összetételűek. 6.2.
A nevelés személyi feltételei
Óvoda dolgozói Óvodapedagógus Gyógypedagógus Óvodavezető Dajka Konyhai dolgozó Dietetikus Óvoda titkár Pedagógiai asszisztens Összesen
Létszám/fő 16fő 1fő 1fő 8fő 2fő 2fő 1fő 2fő 33fő
Valamennyi csoportban két fő felsőfokú végzettségű, óvodapedagógus dolgozik, váltott műszakban.
szakmailag
jól képzett
A logopédiai csoportban gyógypedagógus mozgásterapeuta dolgozik. A logopédiai fejlesztést a Száraznád NOK biztosítja. A diétás csoportban a gyerekek orvosi felügyeletét az óvoda orvosa megbízással látja el. Dietetikusunk napi 8 órában biztosítja a speciális ellátást. Óvodánkban 8fő dajka dolgozik. Munkánkat 2fő konyhás, 1fő kertgondozó, 1 fő karbantartó és 1 fő óvodatitkár segíti. Óvodai nevelőmunkánk kulcsszereplői az itt dolgozó óvodapedagógusok. Jelenlétük fontos feltétel az óvodai nevelés egész időtartamára. Nevelőtestületünk sokéves szakmai 52
tapasztalattal és szaktudással, rendszeres önképzéssel igyekszik megfelelni a kor kihívásainak, követelményeinek. Óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekeknek. A gondozás folyamatában is nevelnek, építik kapcsolataikat a gyermekekkel, egyúttal segítik önállóságuk fejlődését, együttműködve az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottakkal. Az óvodapedagógusok a családdal való együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Óvodánkban érvényesül az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek széles körű módszertani szabadsága. Nevelőtestületünk tagjai – a hagyományok őrzése mellett – nyitottak az új ismeretek befogadására, képesek a megújulásra, az innovatív pedagógiai törekvések megvalósítására. Óvodapedagógusaink munkáját a széles körű módszertani szabadság jellemzi. „Alkotói szabadság” addig érvényesül, míg a gyermekek érdekét nem veszélyezteti. Az óvodai és az egyéni érdekek összehangolásakor prioritást élvez a helyi óvodai program céljainak megvalósítása. Akkreditációs képzések által folyamatosan bővültek és bővülnek a pedagógusi kompetenciák – fejlesztőpedagógia, informatika, környezetkultúra, zoopedagógia, egészséges életmód, vizuális nevelés, minőségbiztosítás, TSMT, Játék és tánc, Kompetencia alapú óvodai nevelés, Meixner dyslexia prevenciós és redukációs módszer. A belső képzések rendszere – nevelési értekezletek, munkaközösségi műhelymunkák – szintén erősítik az óvodai programunk céljainak és feladatainak megvalósítását. Óvodapedagógusaink többféle módszertani segédanyagot készítettek és próbáltak ki. A képzéseken szerzett tudást, közös értéket összegyűjtöttük és ÖTLETTÁR formában tároljuk, és mindenki számára elérhetővé tesszük. Testületünk minden tagja arra törekszik, hogy a hozzánk járó gyermekek az óvodába lépés pillanatától kezdve szeretetteljes, családias, nyugodt, biztonságos kiegyensúlyozott környezetben töltsék napjaikat. Nagy hivatásszeretettel és a szülői, fenntartói igények figyelembevételével végezzük felelősségteljes munkánkat.
6.3. Intézményünk épülete 36 éves.
A nevelés tárgyi feltételei
Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételekkel. Az óvodák épületét, udvarát, kertjét, berendezéseit, úgy alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, kielégítse játék és mozgásigényüket. Óvodánk nagyméretű, ápolt, gondozott udvarral rendelkezik. A költségvetési keretből és az óvoda alapítványának segítségével, nagy hangsúlyt helyeztünk és helyezünk az udvar korszerűsítésére, szépítésére, és egészségesebbé tételére. Természetes anyagokból készült játékok és mozgásfejlesztő eszközök kerültek telepítésre. A csoportszobák berendezése, a hagyományőrző csoport kivételével átlagosak. Az óvodapedagógusok igényességének, kreativitásának köszönhetően a foglalkoztatók 53
esztétikusak, dekoratívak, és jól szolgálják a gyermeki tevékenységet. A felszereléseket, melyeket az óvodásaink használnak, számukra hozzáférhető helyen és a gyermekek biztonságára ügyelve helyezzük el. Díszítésben a természetes anyagok varázsát igyekezünk felhasználni. Pályázati pénzekből igen gazdag „játékparkot” sikerült létrehozni. Barátságos csoportszobáink, tágas udvaraink alkalmasak a sok-sok tevékenység, játék, közös munka, fejlesztés megvalósítására. Óvodánk rendelkezik tornaszobával. Intézményünket számítógépekkel láttuk el. Óvodánk internetes hozzáféréssel is rendelkezik, ami megkönnyíti az intézmény szakmai működését. Pályázati úton szakkönyvtárat működtetünk, mely nem csak az óvodapedagógusok szakmai munkáját segíti, hanem a szülők számára is korszerű ismeretek megszerzését teszi lehetővé. Az óvoda egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, és lehetőséget teremt a családok fogadására. A program céljaihoz rendelt eszközrendszer: Óvodánk eszközellátottságát - az oktatási miniszter 1/1998.(VII. 24.) OM rendelete a kötelező minimális eszköz és felszerelés lista útmutatása szerint - évről-évre tudatosan bővítjük, korszerűsítjük. A hiányzó helyiségek és azok felszerelései folyamatosan kerülnek kivitelezésre. Intézményünkben a gyermekek fejlesztéséhez az alap eszköztár biztosítva van. Szükséges azonban az elhasználódott eszközök, felszerelések évenkénti folyamatos pótlása. Óvodánk eszköz és felszerelés jegyzékét a melléklet tartalmazza. 6.4.
A hetirend és napirend kialakításának elvei
Óvodai tevékenységünket úgy szervezzük, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Napi életünk megszervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek egyéni szükségletét, aktuális állapotát, érdeklődését, valamint tekintettel vagyunk a helyi szokásokra, igényekre. A nevelés tudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyerekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek.
54
A napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A napirendben a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége a játék kapja. A gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozása. A napirend biztosítja a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatását. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők- étkezés, tisztálkodás, pihenés – ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. A napirenden belül rugalmasan kezeljük az egyes tevékenységek időigényét, ügyelünk a tevékenységek közötti harmonikus arányokra. A napirend rugalmasan változtatható az évszakok, körülmények, a váratlan események hatására. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, s figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokás- és normarendszerének kialakításával biztosítjuk a napirendben megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyerekek számára. A hetirend a kötött, a kötetlen és a szabadon választott tevékenységek, programok folyamatos, rugalmas rendszere. Csoportonként változó, mert alkalmazkodik a gyermekek életkorához. A kezdeményezett tevékenységi formák komplexek lehetnek, a napok között „átjárhatóságra” van lehetőség. A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat jelenti a gyermekek számára. Az összeállításánál ügyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására. A rugalmasság, az aktuális helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermekek életének szabályzása legyen. Heti ütemtervünket egy-egy környezeti téma köré csoportosítjuk, feldolgozva az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. Kivételt képez a testnevelés tevékenységi forma. A napirend és hetirend kialakítása az óvodapedagógus feladata. Az óvodai életünk megszervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. 6.5. 6.6.
Az óvodai nevelés tervezése
A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését szolgáló dokumentumok
Az óvodai nevelésünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését csoport dokumentumok is szolgálják. Csoport dokumentumai: - Felvételi és mulasztási napló - Előre nyomtatott csoportnapló - A nevelőtestületünk által összeállított gyermekek személyi anyaga – anamnézis, családlátogatás, beszoktatás, Porkolábné dr. Balogh Katatlin – féle fejlettségmérő lapok, szakvélemények, 55
Egyéni fejlesztési terv – az SNI-is gyermekek és a Nevelési Tanácsadó által beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek dokumentációja. Tartalmazza a gyermekre szabott egyéni fejlesztési területet és a fejlesztés tartalmát. Éves terv – alapja a nevelőtestületünk által összeállított központi ötlettár melyet az óvodapedagógusaink a csoportjukra szabnak.
-
-
Gyermekek személyi anyaga: -
A gyermek adatai – minden nevelési év elején frissítve; A gyermek személyiség lapja - anamnézis Környezettanulmány – családlátogatás; Beszoktatás megfigyelése; Porkolábné dr. Balogh Katalin fejlettségmérő lapjai 6.7.
Az óvoda kapcsolatai
A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Az óvoda folytatja és kiegészíti a családban megkezdett nevelési folyamatot, de annak szerepét nem veheti át. „A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak” /Óvodai nevelés országos alapprogramja/ Társadalmunk a gyermekek nevelésében a család alapvető felelősségét hangsúlyozza. Óvodai nevelésünk fő célja a gyermekek érdekeinek, kiegyensúlyozott fejlődésének a szem előtt tartása, elősegítése. Mindent meg kell tennünk a szülőkkel való jó kapcsolat kialakításának érdekében. Kiemelt feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés, családgondozás, a gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, az elsődleges prevencióra törekvés. Különös figyelmet fordítunk a cigány kisebbségre és a sajátos nevelési igényű gyerekek sikeres integrálására. A család irányába nyitottak és kezdeményezők vagyunk. A szülőket mindig egyenrangú partnerként kezeljük. Az óvodapedagógus és a szülők közötti kapcsolat bizalmi viszony, melynek tétje a gyermekek harmonikus együttnevelése. A családi házzal a kapcsolatunk stabil, kölcsönös elfogadáson alapul. Ilyen helyzetben a szülő könnyebben megnyílik és gátlások nélkül, beszélgetés szinten osztja meg velünk gondolatait, örömeit, gondjait. Az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Igyekszünk különféle lehetőségeket biztosítani, hogy a szülők is minél inkább magukénak érezzék gyermekük óvodáját, óvodai csoportját. Változatos programok szervezésével hangsúlyt helyezünk a szülői közösség összekovácsolására. A szokásos programokon kívül minden évben felajánlunk néhány új közös tevékenységet, melyet a szülők évről évre igényelnek, hiszen ezeken, a programokon közvetlen, aktív betekintést nyerhetnek az óvoda mindennapi életébe, és sokkal több lehetőség nyílik a kötetlen beszélgetésre. 56
Megnő a szülők felelősségérzete azáltal, hogy közvetlenül is megélik, megtapasztalják az óvodai életben az óvodapedagógusok felkészültségét és a gyermekük fejlesztésére tett erőfeszítéseket. Bővül pedagógiai, pszichológiai tájékozottságuk. Mintát látnak a nevelési helyzetek megoldására, elsajátíthatják az óvodapedagógusok attitűdjét. Az együttműködés, együttes tevékenység során a szülők sok információt szereznek gyermekükről. A közös programok által érzelmileg gazdagodhatnak a gyerekek, a szülők, az óvoda dolgozói. 6.7.1. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Ismerkedés az óvodával – nyílt nap: A beiratkozás előtt lehetőséget adunk leendő óvodásainknak és szüleiknek, hogy megismerjék óvodánkat. Egy közös játékra invitáljuk a családokat, ahol megismerkedhetnek az óvó nénikkel, az óvodai környezettel és az óvoda pedagógiai programjával. Beiratkozás: A legtöbb szülő a beiratkozás során találkozik először az óvodával. Már a beiratkozásnál is igyekszünk megalapozni a majdani jó kapcsolatot. A közvetlen, jó hangulatú, beszélgetés jellegű beiratkozásra elhívjuk a szülővel együtt a gyermekét is. A beiratkozás hivatalos része alatt a kisgyermeknek lehetősége nyílik a maga által választott játéktevékenységre. Biztosítjuk számukra, hogy betekintsenek a csoportok életébe és az ott zajló eseményekre. Családlátogatás A családlátogatásnak jelentős pedagógiai értéke van. Nagyon fontosnak tartjuk az első családlátogatást, mely megelőzi a kisgyermek óvodába lépését. Ekkor már képet kapunk a gyermek környezetéről, a szülők nevelési attitűdjéről, esetleges problémáikról, megkönnyíti a beilleszkedést, előkészíti a beszoktatást. A látogatás végére érezze a szülő, hogy gyermeke szeretetteljes, nyugodt, családias légkörű óvodába, gyermekszerető és biztonságot nyújtó óvó nénikhez kerül, akik a továbbiakban nevelőtársai lesznek. A családlátogatás alapvető célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban. Visszatérő családlátogatást szükség szerint – indokolt esetben – előre megbeszélt időpontban végzünk. Ha a család több alkalommal elzárkózik, akkor a Fióka Ifjúsági és Gyermekjóléti Központ segítségét kérjük. A gyermek személyi anyagában található környezettanulmány és anamnézis – a családlátogatást követően – a szülőkkel történt beszélgetés után kerül kitöltésre. Az új szülőknek az első tájékoztató szülői értekezlet – szülői megbeszélés Programja: az óvoda bemutatása; tájékoztató az óvodai nevelési programunkról; a házirend ismertetése; beszélgetés az óvodai életünkről, játékos mindennapjainkról. 57
Beszoktatás A beszoktatás nem az óvodába kerülés első napján kezdődik, hanem már a beíratás előtti nyílt napon. A beszoktatás megkönnyítését segíti elő az a családlátogatás, amely a beíratást követően – a kisgyermek óvodába kerülése előtt - történik. A felvételt nyert leendő óvodásaink szülei részére még a nyár folyamán közös szülői megbeszélést tartunk, ahol röviden bemutatkoznak az óvodapedagógusok, és a szülők megismerkednek az intézmény helyi programjával, házirendjével, valamint nevelési elveinkkel, nevelőmunkánkkal. Feltehetik kérdéseiket, érdeklődhetnek. A nyári hónapokban és közvetlenül a tanév megkezdése előtt is lehetőséget adunk arra, hogy a szülők a gyermekükkel belátogathassanak az óvodába egy kicsit játszani, ismerkedni. Így ősszel már nem teljesen ismeretlen környezetbe hozzák gyermeküket. A beszoktatásról a mi óvodánkban nincs kialakult szabály. Rugalmasan a szülők igényeihez, körülményeikhez alkalmazkodva, a mi tapasztalataink és a gyerekről szerzett első benyomások alapján a szülőkel közösen döntjük el. Javasoljuk, hogy az első napokban ne töltsenek teljes napot itt az újonnan érkezők. Ha a szülő részéről mód van rá, akkor szoktassa kisgyermekét fokozatosan az óvodai környezethez, a közösséghez, az új szokásokhoz, normához. Szülői értekezlet - szülői megbeszélés: Nevelési évenként kettőt tartunk. A szülők közös véleményalkotásának, javaslattételének fóruma. A gyermekeket, a szülőket, a csoportot és az óvodát érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat és esetleges problémákat beszéljük meg. Fogadó óra Évente egy, szükség esetén több alkalommal előre egyeztetett időpontban tájékoztatjuk a szülőket a gyermek egyéni fejlődéséről. Célja a személyre szabott információ csere, segítségadás, tanácsadás, javaslattétel, döntés-előkészítés. Szülőkkel való személyes érintkezés a mindennapokban: Általában rövid, tömör információ cserét jelent a gyermekről. A speciális szükségletű gyerekeknél fontos a mindennapi – a gyermeket érintő – eredményekről, problémákról való állandó tájékoztatás mind a szülők, mind az óvodapedagógusok részéről. Fontos a szükségletekkel kapcsolatos információ. Közös programok, ünnepek, ünnepélyek: Nagyon jó lehetőséget teremtenek a család és óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás megismerésére. A közös programok nemcsak az ünnepeket tartalmazzák, hanem kulturális eseményeket, játszó délelőttöket, barkácsoló délutánokat, családi napokat, gyermeknapokat, esetleg kirándulásokat, illetve ezekre való felkészüléseket. Fontosnak tartjuk, hogy ünnepeink minden esetben emelkedjenek ki a mindennapok közül. Nemzedékünknek fontos feladata a hagyományok, szokások megőrzése, ápolása.
58
Szülői Szervezet Képviselői: Egy-egy csoportban a szülői közösség képviselője, aki évente két alkalommal részt vesz a vezetőség által szervezett és megtartott értekezleten. Ott érdemben képviseli az adott csoportba járó gyermekek szüleit, és vezetőség felé továbbítja véleményüket, javaslataikat. Az értekezleten elhangzottakról informálja a többi szülőt. Tevékenységével elősegíti az intézmény zökkenőmentes és eredményes munkáját. Együttműködés írásbeli lehetőségei: Minden nevelési évben kétszer óvodai életünkről gyerek újságot jelentetünk meg. Honlapunkon szintén tájékoztatjuk a szülőket az óvodáink színes programjairól, aktuális tevékenységeinkről. Óvodai nevelésünk a családdal történő együttnevelésben teljesedik ki. 6.7.2. Együttműködés a bölcsődével és az általános iskolával Óvodánk kapcsolattartását a harmónia, a nyitottság, kezdeményezőkészség és a segítőkészség jellemzi. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. - Szent Korona Általános Iskola - Arany János u. bölcsőde - Bezsilla Nándor úti bölcsőde 6.7.3. Kapcsolattartás egyéb nevelési, oktatási, szakszolgálati és kulturális intézménnyel
Közművelődési Intézmények: Könyvtár: Szabó Ervin Kerületi Fiókkönyvtár Csokonai Művelődési Ház Pestújhelyi Közösségi Ház Bábszínház, Múzeumok
-
Egészségügyi intézmények: -
óvoda orvosa, védőnői, és fogorvosai, 1.sz. gyermekklinika
Gyermekvédelem: -
Bp. Főv. XV. ker. Önk. Polg. Hiv. Szociális és Egészségügyi Osztály Családsegítő Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ
Szakszolgálatok és szakmai szolgálatok: 59
-
Kerületi Nevelési Tanácsadó Száraznád Nevelési és Oktatási Központ Fővárosi 3. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Beszédvizsgáló Országos Szak. És Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény Gyengénlátók Általános Iskolája, és EGYMI és Diákotthon Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Központ.
Fenntartó Budapest Főváros, XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő testülete
7.
Érvényességi rendelkezés
7.1. A helyi nevelési program érvényessége
A program érvényességi ideje: 2013. szeptember 01.- 2018. augusztus 31. Nevelőtestület elfogadásának dátuma: 2013. augusztus 28 Szülői közösség egyetértésének dátuma: 2013. augusztus 28
7.2. A helyi nevelési program módosítása A program felülvizsgálata évente esedékes. 7.3. A helyi nevelési program nyilvánossága Megtekinthető az óvoda honlapján, illetve nyomtatott formátumban a nevelőtestületi szobában. 60
A helyi nevelési program melléklete: Az óvoda helyi nevelési programjának végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
61
