Intelligencia és kognitív képességek
• Az intelligencia – amit tudunk róla és amit nem (Neisser, 1996)
• A szellemi fogyatékosság genetikai alapjai
Az intelligencia elméletei NEISSER, U. et al (1996) Intelligencia: amit tudunk róla, és amit nem. American Psychologist, 1996 Feb, 51(2):.77-101
A cikkről… Intelligence: Knowns and unknowns. American Psychologist, 51(2), 77–101.
Mi az intelligencia?
Az emberek különböznek azon képességükben, hogy
megértsenek bonyolult gondolatokat
hatékonyan alkalmazkodjanak a környezetükhöz
tanuljanak a tapasztalataikból
különféle okfejtéseket levezessenek
akadályokat győzzenek le
gondolkodás segítségével.
Mennyire egyedi, mennyire stabil?
Az IQ-ban tapasztalt egyéni különbségek jelentős mértékűek lehetnek
Ugyanakkor sohasem teljesen következetesek: adott
személy intellektuális teljesítménye alkalomtól, helytől és a kritériumtól függően változik.
Az “intelligencia” elméletei
pszichometriai megközelítés – dominál…
Hány faktorból áll? különböző “intelligenciák” – képességek rendszere
Kultúrafüggő aspektusok …
Fejlődéslélektani aspektusok …
Neurológiai - biológiai aspektusok …
A pszichometriai (mérésen alapuló) megközelítés Intelligencia = IQ teszt pontszám Alfred Binet:
mentális kor x 100 IQ = életkor Mennyi az IQ-ja annak a 10 éves gyermeknek, 130! aki a 13 éveseknek megfelelő átlagos szinten teljesít?
Gyermeki bölcsességek... Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Alison Gopnik - Patricia K. Kuhl Andrew N. Meltzoff
Kő kövön… Péter haja…
Intelligenciatesztek
Wechsler, Stanford-Binet teszt: sokféle tétel Az ismerettartomány felmérése: •“Mi a mimikri?” •“Ki írta a Csongor és Tündét?” •“Milyen hosszú az egyenlítő?” Számismétlés, képsorkiegészítés, kakukktojás kiválasztása, stb.
Az IQ pontszám normális eloszlású! A népesség 95%-a!!!
A „g” faktor és társai …
A különböző képességeket mérő résztesztek általában pozitívan korrelálnak. Spearman:
egy általános faktor: „g” Thurstone: 3 specifikus faktor: emlékezet, verbális megértés, számolás Egy mai nézet: hierarchikus elrendeződés, tetején a g faktorral
nincs teljes megegyezés arról, hogy g tulajdonképpen mit jelent
Gardner: többtényezős IQ Intelligence is the ability to solve a problem that is valued in at least one culture.
Sternberg: többtényezős IQ elmélete
Successful Intelligence Analytic Creative Practical
A gének és az intelligencia
Genetikai és környezeti hatások
Nincs konzisztens öröklésmenet: A genetikai rokonsággal nő a korreláció
Az IQ örökletessége az életkorral nő Miért? genotípus–környezet interakció PROAKTÍV: Az egyének szelektíven
választják meg környezetüket! A családi élet és a társadalmi gyökerek okozta körülmények fontossága csökken. I Idősebb emberek jobb helyzetben vannak arra, hogy maguk válasszák meg a környezetüket.
Tévhit: „ami örökölhető, az nem tud megváltozni”
Ha egy, az adott jellemző szempontjából fontos környezeti tényező a populáció minden tagja számára egyformán javul meg, akkor e jellemvonás átlagértéke megnő, anélkül hogy az örökölhetősége megváltozna (mivel a populáció egyedei közt a különbség állandó marad).
Pl. testmagasság: örökölhetősége magas, ám átlagértéke folyamatosan növekszik.
Flynn-hatás: a tesztpontszámok
folyamatos növekedése világszerte Az átlagos növekedés kb. 3 IQ-pont évtizedenként, több mint egy teljes sztenderd szórás kb. 1940 óta. A mindennapi élet fokozódó komplexitása változásokat okozhat a gondolkodás komplexitásában! IQ tesztek folyamatos sztenderdizálása!
Környezeti tényezők hatása az intelligenciára
Szociális változók: az adott kultúra elvárásai ibériai rizstermesztők jók a rizs mennyiségének felbecslésében botswanai gyerekek remek emlékezőtehetsége a mesékre (Mindkét csoport messze túlszárnyalja az amerikai átlagot ezekben a feladatokban.) amerikaiak a “kultúrafüggetlen” pszichometriai tesztekben jobban teljesítenek a hagyományos társadalmakban élőknél.
Csoportok közötti IQ különbségek
Az IQ történetében gyakori volt a csoportok közti állítólagos IQ különbségeket felhasználása a faji megkülönböztetés racionalizálására.
Pedig a csoportok átlaga alapján nem lehet egyénekről következtetéseket levonni.
Hasonlóképpen: magas heritabilitás adott csoporton belül, nem enged meg következtetéseket a csoportok közti különbségek okaival kapcsolatban.
A feketék-fehérek IQ különbségének genetikai hipotézisét cáfoló példa:
Ha az X táblán a növényeket megfelelően trágyázzák, míg az Y táblán lévő növényektől megvonják a legfontosabb tápanyagokat, akkor egy olyan csoportok közti különbséget produkáltunk, amely teljesen a környezettől függ.
Vajon az amerikai fehérek és feketék környezeti és kulturális helyzete ugyanilyen lényegesen és konzisztensen különböző?
A szellemi fogyatékosság genetikai alapjai
Közepesen súlyos mentális zavar:
Phenylketonuria (PKU)
A betegség kialakulása: kora-gyermekkorban
Előfordulási gyakoriság: 1 / 10,000
A korai értelmi fejlődés súlyos visszamaradása, mely visszafordíthatatlan értelmi hanyatláshoz vezet
A fenilalanin metabolizmusának elégtelen működése
Kezelés: speciális fenilalanin mentes diéta, melyet egész életen át tartani kell
A mentális zavarok második leggyakoribb oka:
Törékeny X szindróma
A betegség kialakulása: gyermekkor után
Előfordulási gyakoriság: 1/1250 fiú, 1/2500 lány
Enyhe vagy közepesen súlyos mentális zavar, beszédhiba, kommunikációs zavar, jellemzően gyors, ismétlésekkel tarkított strukturálalan beszéd
Permutáció: kiterjedt 3-as ismétlődés –
A hatékony szűrési módszerek modern molekuláris genetikai módszerei kidolgozás alatt állnak…
Az enyhe-közepes fogyatékosság jellemzően örökletes, míg a súlyos fogyatékosságra ez kevésbé jellemző! Súlyosan fogyatékosok testvérei Enyhén fogyatékosok testvérei
IQ
Kromoszóma-rendellenességek: pl. Williams szindróma
Klinikai tünetek: fejlődési zavar, mentális retardáció, más kognitív képességekhez képest esetenként kevésbé érintett nyelvi készségek
Deléció a 7-es kromoszómán
1/25000
Kromoszóma-rendellenességek: pl. Down szindróma
Klinikai tünetek: lemaradás a növekedésben, mentális retardáció, jellemző arc és fejforma, szív rendellenességek, korai öregedés
Az esetek 95%-ban a homológ kromoszómák a mamában maradnak együtt
1/1000
Az anya korának növekedésével egyre nagyobb az esélye (>35)
Az idősebb anyában olyan éretlen petesejtek is aktiválódhatnak, melyek évtizedekig szunnyadtak
Az Alzheimer kór örökletessége Genetikai rizikófaktorok
Genetikai betegség
Mutáció (<5%) PS 2 (0,1%) APP (0,4%) ??? PS 1 (3%) Sporadikus esetek (95%) Richard F, Amouyel P. Genetic susceptibility factors for Alzheimer's disease. Eur J Pharmacol. 2001 412(1):1-12.
Az Alzheimer kór genetikai rizikófaktorai Genetikai rizikófaktorok
Genetikai betegségek
apoE ε4 (Odds ratio = 12.5)
Sporadikus esetek (95%)
???
Richard F, Amouyel P. Genetic susceptibility factors for Alzheimer's disease. Eur J Pharmacol. 2001 412(1):1-12.
Szakirodalom
NEISSER, U. et al (1996) Intelligencia: amit tudunk róla, és amit nem. American Psychologist, 1996 Feb, 51(2):.77-101.
Plomin (2001) Behavioral Genetics: Preface, Ch 1. (fordítás)
