INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS EL REJELZÉS
2009. július - kivonat -
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a
VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Budapest, Szeged 2009. július 8.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 júniusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 39 mm (Tiszaörvény) és 210 mm (Iklódbörd ce) [Zala m.] között alakult, az országos területi átlagérték 94 mm volt, amely 23 mm-rel (32 %-kal) volt több a júniusi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén meghaladta a júniusi átlagot. A legnagyobb csapadéktöbblet (60-124 mm) Zala megye nyugati részén fordult el . Jelent s kiterjedés , összefügg területet érint csapadékhiány (1-38 mm) a Duna-Tisza köze déli részén jelentkezett. A 2009. június havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 200 180 160 140 120 100 80 60
Országos áttekintésben a júniusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (38 mm) Jánoshalma, a legnagyobb csapadéktöbblet (124 mm) Iklódbörd ce állomáson fordult el . Különösen a hónap harmadik dekádjában jellemz ek voltak a rövid id alatt lehulló, nagymennyiség csapadékok. Az alábbi táblázatban ezekre mutatunk be néhány példát:
Id szak
Állomás
Csapadékösszeg, mm
Június 11.
Tata
57,5
Június 26.
Szeged-külterület
49,9
Június 20-26.
Szentgotthárd
118,0
Június 20-26.
Sopron-Fert rákos
106,0
Június 22-26.
Zalaegerszeg-Nagykutas
79,0
Június 22-26.
Budapest belterület
66,0
2
A következ szövegközi ábrán a 2009. január-június id szakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértékt l. A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (%) a 2009. január-június id szakban 100 80 60
eltérés, %
40 20
44
45
0
32
27 -37
-20 -76
-40 -60 -80 -100 I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
Az alábbiakban a 2009. január-június id szakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A hathavi csapadék-összeg 148 mm (Vedresszék) [Csongrád m.] és 530 mm (Iklódbörd ce) [Zala m.] között alakult, az országos területi átlagérték 268 mm volt, amely 2 mm-rel (0,8 %-kal) haladta meg az id szakos átlagot. A 2009. január-június havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása
500 450 400 350 300 250 200
Síkvidéken a január-június id szakban lehullott csapadék mennyisége – a Kisalföld területének, valamint a Tiszántúl egyes északi és középs körzeteinek kivételével – f leg a csapadékszegény április ás május következtében elmaradt az id szakos átlagtól. Országos áttekintésben az id szakos átlaghoz viszonyított legnagyobb hathavi csapadékhiány (50-113 mm) az Alföld déli-délkeleti részén fordult el , ugyanakkor a Dunántúl nyugati részén 50-196 mm között id szakos csapadéktöbblet alakult ki.
3
Az átlaghoz viszonyított legnagyobb id szakos csapadékhiány (113 mm) Vedresszék [Csongrád m.], a legnagyobb hathavi csapadéktöbblet (196 mm) Iklódbörd ce állomáson fordult el . Légh mérséklet A havi középh mérséklet 13,2 °C (Kékestet ) és 20,4 °C (Szolnok-Szandasz l s) között alakult, az országos területi átlagérték 18,3 °C volt, ami 0,1 °C-kal volt alacsonyabb az átlagnál. A havi középh mérséklet az ország egész területének túlnyomó részén a júniusi átlag közelében alakult, az átlagtól való eltérés mértéke általában nem haladta meg a ±0,5 °C-ot. A 2009. június havi középh mérséklet (°C) területi eloszlása 20.0 19.0 18.0 17.0 16.0 15.0 14.0
Az alábbi ábrán a havi középh mérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. A havi középh mérséklet országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (°C) a 2009. január-június id szakban
6,0 5,0 4,0 eltérés, °C
3,0 2,0
3,8
1,0 0,0
-1,0
0,3
0,3
1,0
-0,9
-0,1
-2,0 -3,0 I
II
III
IV
V
VI
4
VII
VIII
IX
X
XI
XII
Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. 2009 júniusának utolsó napján síkvidékeink túlnyomó részén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest számottev en növekedett. Ezen talajréteg nedvességtartalmát általában a 90-100 % közötti telítettségi értékek jellemezték, de egyes körzetekben átmenetileg túltelített állapot is kialakult. A 20-50 cm-es talajrétegben nedvességtartalma júniusban ugyancsak er teljesen növekedett. A hónap utolsó napján a síkvidékek területi átlagában az 50-80 % közötti telítettségi értékek voltak jellemz k. Egyes körzetekben (a Mez föld, a Duna-Tisza köze északnyugati és déli része, az Északi-középhegység alföldi el terében) 35-50 % közötti telítettségi értékek fordultak el jellemz en. Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalmát június végén – számottev különbségek nélkül – a 70-80 % közötti telítettségi értékek jellemezték.
területi
Talajvíz Júniusban Magyarország síkvidéki területei csaknem egészén tovább csökkent a talajvízszint. A síkvidékek legnagyobb részén 25 cm-nél kisebb süllyedés mutatkozott, azonban egyes körzetekben – az Északi-középhegység el terében, a Nagy- és Kis-Sárrét területén, a Duna-negyedkori árterülete déli részén, a Dráva-menti síkság középs részén, a Mez földön több körzetben és a Gy r-tatai teraszvidék keleti részén – 25-50 cm közötti süllyedések is el fordultak. Kisebb (>25 cm) talajvízszint-emelkedés elszórtan csak a Tiszántúl északi részén mutatkozott. Az 1971-2000 közötti id szak június havi átlagértékéhez viszonyítva 200 cm-t meghaladó talajvízszint-süllyedés mutatkozott a Duna-Tisza közén a Hátság északi és déli részterületén valamint a Mátra el terében. A Hátság jelent s részén, a Tiszántúl és a Mez föld egyes körzeteiben 100-200 cm közötti, a Duna-Tisza közén a völgysíkokon, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén, a Nyírség északi részén, a Körös-Maros köze és a Dráva-menti síkság középs részén és a Dél-Mez földön 50-100 cm eltérés jelentkezett. A viszonyítási id szaknál helyenként 100 cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén. A Maros hordalékkúpon, a Hajdúság délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, a Kiskörei-tározó térségében, a Mosoni-síkság déli peremterületén és az Alsó-Szigetközben egyes körzetekben 50 cm-nél kisebb emelkedések alakultak ki. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az 1971-2000. közötti id szak június havi átlagértékénél 50-55 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2009 júniusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 103,41 millió m3 volt, amely 1,31 millió m3-rel (1,3 %-kal) haladta meg az el z havi mennyiséget. A június havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt.
5
A hónap folyamán a gy ri és a nyíregyházi KÖVÍZIG m ködési területén fordult el belvízelöntés, amelynek maximális kiterjedése összesen 4196 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az el z havi értékhez képest 11,23 millió m3-rel (13 %-kal) növekedett.
2. EL REJELZÉS Id járás-el rejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. június 29-én kiadott hosszú távú meteorológiai el rejelzése szerint a július és augusztus hónapok az átlagosnál melegebb és az átlagosnál kissé szárazabb hónapok lesznek. Szeptember is melegebb, de az átlagosnál csapadékosabb lesz. A havi középh mérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi el rejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap
Havi középh mérséklet (°C)
Havi csapadékösszeg (mm)
július
21,8 – 23,8 (20,4)
35 – 70 (65)
augusztus
20,3 – 22,5 (20,0)
40 – 75 (61)
szeptember
15,6 – 17,0 (15,6)
45 – 80 (52)
Az OMSZ 2009. július 8-án kiadott középtávú el rejelzése szerint a következ 10 napon folytatódik a térben és id ben változékony, nyári id járás. Az id szak els harmadában egy átvonuló hidegfront hatására többfelé várható csapadék, amelynek mennyisége területi átlagban valószín leg csak délnyugaton éri el a 10 mm/nap értéket. A zivatargócokban lokálisan ennél jóval több csapadék is el fordulhat. A hét végét l a csapadékhajlam csökken. A h mérséklet az id szak els felében általában kevéssel az évszakos átlag alatt várható, a jöv hét elején kezd d er teljes melegedés hatására a napi maximumh mérsékletek sokfelé 30 °C felett valószín ek. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. júliusra el rejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) jellemzéséhez összehasonlítási célból meghatároztuk a GVM 2009. júniusi és 2008. júniusi értékeib l számított arányszámot, melynek országos átlaga 0,947. Ezek szerint 2009 júniusában országosan szárazabb volt a vízháztartási helyzet, mint egy évvel korábban, de Észak-Magyarországon és a Dunántúlon fordított a helyzet. Az el rejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. A GVM júliusra el rejelzett értékei az alföldi állomásokon – Nyíregyháza kivételével mindhárom változatban alatta maradnak a sokévi júliusi átlagnak. A területi eloszlás tekintetében az Alföldön és a Dunántúl keleti részein jóval szárazabb vízháztartási helyzet várható, mint az ország többi részén. Az A-változatban (csapadékszegény júliusi id járás esetén) az Alföld nagy részén 0,4-0,6 közötti értékekre kell számítani. A B-változatban (átlagosan csapadékos júliusi id járás esetén) 0,6-0,8 közötti értékek várhatók. A nedves 6
vízháztartási helyzetet jelz 1,0 feletti értékek – egy-két hegyvidéki, illetve nyugat-dunántúli állomás kivételével – csak az átlagosnál csapadékosabb júliusi id járást feltételez Cváltozatban adódtak. Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. júliusra el rejelzett értékei A-változat (csapadékszegény júliusi id járás esetén)
GVM
B-változat (átlagosan csapadékos júliusi id járás esetén)
C-változat (átlagosnál csapadékosabb júliusi id járás esetén)
7
Aszály-el rejelzés Bár az idei június szinte mindenütt az átlagosnál csapadékosabb volt, a nyári aszály kialakulásának továbbra is megvan az esélye. A csapadékszegény július-augusztusi id járást feltételez számításaink eredménye azt mutatja, hogy az aszályindex (PAI) el rejelzett értékei sok állomáson nagyobbak az aszály küszöbértékének számító 6,0-nál (3. táblázat-sorozat és 16. ábra), de mégis alacsonyabbak az egy hónappal ezel ttieknél. Az er s aszályt jelz 10,0 feletti PAI értékek csak a Duna-Tisza közén fordulnak majd el , az Alföldön általában közepes aszály (PAI=8-10), míg az ország többi részén mérsékelt aszály (PAI=6-8) alakulhat ki. Az ország legészakibb és legnyugatibb területei valószín leg aszálymentesek maradnak. Amennyiben a további id járás átlagosan csapadékos lesz, országos aszályra nem kell számítani, legfeljebb a Duna-Tisza közén és az Alföld néhány kisebb térségében várható mérsékelt aszály. Az aszályindex (PAI) 2009-re el rejelzett értékeinek területi eloszlása
Csapadékszegény további id járás esetén
PAI
Átlagosan csapadékos további id járás esetén
8
