INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS EL REJELZÉS
2009. január
- kivonat -
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a
VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2009. január 9.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2008 decemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 30 mm (Sátorhely) [Baranya m.] és 113 mm (Balmazújváros) között alakult, az országos területi átlagérték 62 mm volt, amely 18 mm-rel (41 %-kal) volt több a decemberi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén meghaladta a decemberi átlagot. A legtöbb csapadék (90-113 mm) a Hortobágyon, a Mátrában és Murakeresztúr térségében hullott. Összefügg területet érint csapadékhiány (1-21 mm) az ország déli részén – a BarcsKalocsa-Bácsalmás vonaltól délre es területen – fordult el . A 2008. december havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 110 100 90 80 70 60 50 40
Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (75 mm) Balmazújváros, a legnagyobb csapadékhiány (21 mm) Sátorhely [Baranya m.] állomáson jelentkezett (1. ábra). A hónap harmadik dekádjában a csapadék egy része hó formájában hullott. Síkvidéken jellemz en az Alföld középs és déli részén alakult ki összefügg hótakaró, amelynek maximális vastagsága sehol sem haladta meg az 5 cm-t. A maximális hóvastagságot (5 cm) Városföld és Kiskunfélegyháza állomáson jegyezték fel.
2
Maximális hóvastagság (cm) 2008. decemberben
Hóvastagság (cm) 1- 5 6 - 10
11 - 20 >21
Az alábbi ábrán a 2008. január-december id szakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértékt l. A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (%) a 2008. január-december id szakban 100 80 60
eltérés, %
40
71
41 13
0 -20
57
46
20
-13
-19
-29
-40
-36
-35
-79
-40 -60 -80 -100 I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
A január-december tizenkéthavi csapadékösszeg 456 mm (Kiskunmajsa) és 818 mm (Kékestet ) között alakult, az országos területi átlagérték 583 mm volt, amely az id szakos átlagot 18 mm-rel (3 %-kal) haladta meg. Síkvidéken a január-december id szakban lehullott csapadék mennyisége – a Duna-Tisza köze déli részének egyes körzeteiben és a Dráva menti síkság területén – elmaradt az id szakos átlagtól. A síkvidékek túlnyomó részén a tizenkéthavi csapadékmennyiség általában elérte, helyenként meghaladta az id szakos átlagot, a legnagyobb csapadéktöbblet (100-216 mm) a Duna-Tisza köze északi részén és a Jászságban fordult el . Az ország délnyugati részén (a Balaton vízgy jt területének nyugati felén) 2008-ban jelent s (100-163 mm) csapadékhiány halmozódott fel.
3
A 2008. január-december id szak csapadékösszegének (mm) területi eloszlása
800 750 700 650 600 550 500
Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb évi csapadékhiány (163 mm) Balatonmagyaród tópart 4T [Zala m.], a legnagyobb tizenegyhavi csapadéktöbblet (216 mm) Jászberény állomáson fordult el . Légh mérséklet A december havi középh mérséklet -1,6 °C (Kékestet ) és 3,4 °C (Hercegszántó) [BácsKiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 2,4 °C volt, ami 2,1 °C-kal volt magasabb volt az átlagnál. A havi középh mérséklet az ország egész területén az átlag felett alakult, a legnagyobb eltérés (3,6 °C) Cigánd állomáson jelentkezett. A 2008. december havi légh mérséklet (°C)
°C 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 -0.5 -1.0 -1.5
4
Az alábbi ábrán a havi középh mérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. A havi középh mérséklet országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (°C) a 2008. január-december id szakban
6,0 5,0 4,0
eltérés, °C
3,0 2,0 1,0
2,7 1,2
1,1
1,0
0,0
1,7 0,7
0,2
1,4
0,7
2,2
2,1
-0,8
-1,0 -2,0 -3,0 I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. 2008 decemberében síkvidékeinken a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest kismértékben – területi átlagban mintegy 10 %-kal – növekedett. A hónap utolsó napján ezen talajréteg nedvességtartalmát általában a 80-100 % közötti telítettségi értékek jellemezték. A 20-50 cm-es talajréteg nedvességtartalma december végén lényegesen magasabb volt az egy hónappal korábbi állapothoz viszonyítva. A legmagasabb telítettségi értékek (90-100 %) a Dráva menti síkság egyes körzetiben, a Duna-Tisza közén és a Szatmári-síkságon fordultak el . Ebben a talajrétegben a legalacsonyabb nedvességtartalom (70-80 % közötti telítettségi értékek) a Tiszántúl középs területén jelentkezett. A rendelkezésre álló adatok szerint december utolsó napján az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalmában az egy hónappal korábbi állapothoz képest számottev – területi átlagban mintegy 20 %-os – emelkedés volt megállapítható. A hónap utolsó napján ezen talajréteg nedvességtartalmát általában az 50-80 % közötti telítettségi értékek jellemezték, ennél magasabb telítettségi értékek (80-100 %) a Duna-Tisza köze egyes körzeteiben és a Dráva menti síkságon fordultak el . Talajvíz Decemberben megkezd dött a síkvidéki területeken a talajvíztartóban tárolt készlet gyarapodása. Néhány körzet (Fels -Tisza vidék északkeleti peremterülete, Nagykunság déli része, Duna-Tisza köze két területrésze, Mez föld délnyugati peremterülete, Mosoni-síkság északi része, Fels -Szigetköz) kivételével emelkedett a talajvízszint. A Zagyva-medence
5
területén és a Duna-Tisza köze északkeleti peremterületén számottev (helyenként 50 cm-t meghaladó) emelkedés alakult ki. Az 1971-2000 közötti id szak december havi középértékeinél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén a Homokhátság északi és délnyugati térszínein és a Mátra el terében (>100 cm). A Hátság peremterületén, a Nyírség északnyugati peremvidékén, a Hortobágy déli felén, a Dél-Mez földön, a Dráva-menti síkság nyugati felén, valamint a Mosoni-síkság északi részén és a Fels -Szigetköz területén 50-100 cm közötti, a Fels -Tisza vidéken több kisebb körzetben, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Duna negyedkori árterületén, a Dráva-menti síkság délkelti részén 50 cm-nél kisebb eltérés alakult ki. A viszonyítási id szaknál magasabban (100-200 cm) helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén. A Tiszántúl több körzetében és a Zagyva-medence délkeleti részén 50-100 cm közötti, a Hajdúság keleti felén, a Maros hordalékkúpján és a Zagyvamedencében 25-50 cm közötti, a Hajdúság keleti felén, a Sárrét területén, a Kapuvári- és a Csornai-sík területén, a Mosoni-síkság déli részén és a Hanság területén 25 cm-nél kisebb eltérés jelentkezett. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az 1971-2000. közötti id szak december havi átlagértékénél 40-45 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2008 decemberében országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 98,30 millió m3 volt, amely 33,73 millió m3-rel (52 %-kal) haladta meg az el z havi mennyiséget. A december havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés a 22. Bodrogközi és a 45. Fels szabolcsi belvízrendszer területén fordult el , amelynek maximális kiterjedése együttesen 2950 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az el z havi értékhez képest 7,23 millió m3-rel (9 %-kal) növekedett.
6
2. EL REJELZÉS Id járás-el rejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2008. december 27-én kiadott hosszú távú meteorológiai el rejelzése szerint a január az átlagosnál kissé melegebb és átlagosnál csapadékosabb, a február az átlagosnál kissé melegebb és az átlagosnál kissé csapadékosabb, míg a március az átlagosnál kissé hidegebb és az átlagosan csapadékos lesz. A havi középh mérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi el rejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl):
Hónap
Havi középh mérséklet °C
Havi csapadékösszeg (mm)
január
-0,9 – 1,1 (0,8)
30 – 60 (32)
február
0,4 – 3,3 (1,1)
20 – 55 (29)
március
3,8 – 5,9 (5,4)
15 – 50 (32)
Az OMSZ 2009. január 9-én kiadott középtávú el rejelzése szerint a következ 10 napon dönt en anticiklonális hatások irányítják hazánk id járását. Folytatódik a számottev változásoktól mentes, az átlagosnál hidegebb id járás. A hét végét l a ködhajlam növekedésére lehet számítani, egyre többfelé napközben is tartósan párás, ködös id valószín . Kisebb enyhülés legfeljebb a jöv hét közepét l várható. Az id szak folyamán az ország területén – a helyenként el forduló ködszitálástól, esetleg hószállingózástól eltekintve – csapadék valószín leg nem lesz. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. januárra el rejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. január hónapra három változatban el rejelzett értékeinek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. Összehasonlítási célból meghatároztuk a GVM 2008. decemberi és 2007. decemberi értékeib l számított arányszámot is, melynek országos átlaga 1,08. Ezek szerint 2008 decemberében országosan nagyjából ugyanolyan volt a vízháztartási helyzet, mint 2007 decemberében. A 2009. januárra el rejelzett GVM értékek a sokévi januári átlagtól lényegesen nem térnek el, egy árnyalattal inkább átlag alattinak tekinthet k. A vizsgált három változat közül a legvalószín bben a B változat bekövetkezésére lehet számítani. Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén általában 0,8-1,0 GVM-értékekkel jellemezhet átmeneti vízháztartási állapot, míg az ország nyugati és északi peremterületein nedvesebb vízháztartási helyzet alakulhat ki 1,0-1,2 körüli GVM értékekkel. A legmagasabb el rejelzett GVM értékek az Északiközéphegység térségére adódott (a B változatban Gyöngyös 1,395, Salgótarján 1,392, Szendr lád 1,436).
7
A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. januárra el rejelzett értékei A-változat (csapadékszegény januári id járás esetén)
GVM B-változat (átlagosan csapadékos januári id járás esetén)
C-változat (átlagosnál csapadékosabb januári id járás esetén)
Belvíz-el rejelzés Mivel az elmúlt év utolsó három hónapjának vízháztartási helyzete síkvidéki területeinken lényegesen nem tért el a sokévi átlagtól (a száraz októbert - novembert az átlagosnál csapadékosabb december követte), a 2009. évi téli – kora tavaszi belvíz helyzetet dönt en ezen id szak id járási viszonyai fogják meghatározni, ami a hosszútávú id járás-el rejelzés szerint az átlagosnál csapadékosabb lesz. Ezért a belvízindexre vonatkozó számításaink közül a csapadékosabb január – márciusra vonatkozó változat eredményei az irányadók, annak ellenére, hogy a január 8-ig eltelt id szakban számottev csapadék nem hullott. 8
Viszont a szokatlanul nagy hideg hatására a talajfagy többfelé jelent s, 15-25 cm-es vastagságban alakult ki, s ez növeli a belvízveszélyt. A téli félévre vonatkozó belvíz-index (PBI) 51 állomásra el rejelzett értékeinek területi eloszlása az átlagosnál csapadékosabb január - márciusi id szakot feltételez változat esetén azt mutatja, hogy 2008/2009 telén – koratavaszán közepes, s t helyenként (pl. a Közép-Tisza mentén és a Tiszántúl észak-keleti és keleti szélén) nagyobb belvíz is kialakulhat, amennyiben a csapadék nagy része – ahogy a számítási metodika feltételezi – hó formájában hullana le. Ezen változat szerint a belvíz-index el rejelzett értékének területi átlaga: PBI10%átlag=1,252. Átlagos vagy csapadékszegény további id járás esetén természetesen kedvez bbek lesznek a belvízi kilátások, csupán mérsékelt kiterjedés vagy kisebb belvízi elöntésekre kell számítani (PBI50%átlag= 0,785; PBI90%átlag=0,389). A belvízindex (PBI) el rejelzett értékei 2008/2009 telére PBI
A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos január-márciusi id járás
A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb január-márciusi id járás
9
