INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS EL REJELZÉS
2009. március
- kivonat -
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a
VITUKI Nonprofit Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2009. március 5.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 februárjában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 14 mm (Szeged-külterület) és 81 mm (Hegyeshalom) között alakult, az országos területi átlagérték 42 mm volt, amely 13 mm-rel (45 %-kal) volt több a februári átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén meghaladta a februári átlagot. A legtöbb csapadék (60-81 mm) a Kisalföld nyugati részén hullott. Összefügg területet érint csapadékhiány (1-11 mm) a Duna-Tisza köze déli harmadán fordult el . Országos áttekintésben a februári átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (51 mm) Hegyeshalom, a legnagyobb csapadékhiány (12 mm) Tés [Veszprém m.] állomáson jelentkezett (1. ábra). A 2009. február havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása
80 70 60 50 40 30 20
A csapadék egy része hó formájában hullott. Síkvidéken átmenetileg mindenütt kialakult összefügg hótakaró, amelynek maximális vastagsága 1-27 cm között változott. A 10 cm-t meghaladó hóvastagságok összefügg területen a Tiszántúlon fordultak el . Síkvidéken a maximális hóvastagságot (27 cm) Sarkad-Malomfok állomáson jegyezték fel.
2
Maximális hóvastagság (cm) 2009. februárban
Hóvastagság (cm) 1- 5 6 - 10
11 - 20 >21
A következ ábrán a 2009. január-február id szakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértékt l. A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (%) a 2009. január-február id szakban 100 80 60
eltérés, %
40 20
44
45
I
II
0 -20 -40 -60 -80
-100 III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
A 2009. január-február id szakban lehullott kéthavi csapadék-összeg 47 mm (NyíregyházaNapkor) és 157 mm (Sümeg) között alakult, az országos területi átlagérték 88 mm volt, amely 27 mm-rel (44 %-kal) haladta meg az id szakos átlagot. Síkvidéken a január-február id szakban lehullott csapadék mennyisége – a Tiszántúl néhány kisebb körzetének kivételével – meghaladta az id szakos átlagot. Országos áttekintésben az id szakos átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (60-84 mm) a Dunántúl nyugati harmadán fordult el .
3
kéthavi
A 2009. január-február id szak csapadékösszegének (mm) területi eloszlása
150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50
Az átlaghoz viszonyított legnagyobb id szakos csapadékhiány (8 mm) Újfehértó [SzabolcsSzatmár-Bereg m.], a legnagyobb kéthavi csapadéktöbblet (87 mm) Sümeg állomáson fordult el . Légh mérséklet A február havi középh mérséklet -4,3 °C (Kékestet ) és 2,3 °C (Öregcsert Csorna-puszta) [Bács-Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 0,9 °C volt, ami 0,3 °C-kal haladta meg az átlagot. A havi középh mérséklet az ország túlnyomó részén kevéssel az átlag felett alakult, a legnagyobb eltérés (1,2 °C) Cegléd állomáson jelentkezett. Különösen a hónap els dekádját jellemezte az átlagosnál lényegesen enyhébb id járás, ugyanakkor február 15-23. között a napi középh mérsékletek az átlagos alatt voltak. A 2009. február havi légh mérséklet (°C)
2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 -0.5 -1.0 -1.5 -2.0 -2.5 -3.0 -3.5 -4.0
4
A következ ábrán a havi középh mérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. A havi középh mérséklet országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (°C) a 2009. január-február id szakban
6,0 5,0 4,0 eltérés, °C
3,0 2,0 1,0 0,0
-1,0
0,3 -0,9
-2,0 -3,0 I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyel re csak a 0-20 cm-es mélységi régióra tekinthet k megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajréteg nedvességviszonyait jellemezzük. 2009 februárjában síkvidékeink túlnyomó részészén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz viszonyítva alig változott, a hónap utolsó napján ezen talajréteg nedvességtartalmát általában a 90-100 % közötti (a telített állapotot er sen megközelít , helyenként elér ) telítettségi értékek jellemezték. Az átlagosnál kevesebb csapadék hatására a Duna-Tisza köze déli részén februárban a talaj legfels rétegének nedvességtartalma mérsékelten csökkent, a 75-80 % közötti telítettségi értékek voltak jellemz ek. Talajvíz Magyarország síkvidéki területei csaknem egészén emelkedett a talajvízszint februárban (0-25 cm). A jellemz értékek 10 cm-nél kisebbek voltak, azonban a Szatmári-síkság és a Tiszahát területén, a Bodrogköz keleti térszínein, a Borsodi-Mez ség keleti felén, a Duna negyedkori árterülete jelent s részén, a Mez föld központi részén, a Dráva-mellék legnagyobb részén, a Kisalföldön a Hanság, a Marcal-medence és a Gy r-tatai teraszvidék számottev részén 25-50 cm közötti emelkedések jelentkeztek. (A Dráva-melléken, az Ormánság területén egyes körzetekben 70-80 cm-es emelkedés mutatkozott.) Az 1971-2000 közötti id szak február havi középértékeinél alacsonyabban (>200 cm) helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén, a Hátság északi és délnyugati 5
területrészén, illetve a Mátra el terében. A Hátság területének jelent s részén, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén 100-200 cm közötti, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Tiszahát területén kisebb körzetben, a Mez föld déli részén, a Dráva-menti sík nyugati részén kisebb kiterjedésben, valamint a Mosoni-sík északi és a Fels -Szigetköz északi, kisebb területrészén 50-100 cm közötti eltérés mutatkozott. 50 cm-nél kisebb eltérés a Tiszántúl, a Dél-Mez föld és a Kisalföld egyes körzeteiben figyelhet meg. A viszonyítási-id szaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén 100-200 cm, a Sajó torkolatvidékén, a Maros hordalékkúpján, a Drávamente nyugati peremvidékén, a Mez földön és a Hanság területén 50-100 cm, a Fels -Tisza vidéken, a Borsodi-Mez ség keleti részterületén, a Maros hordalékkúpján, a Zagyvamedence délkeleti részén, a Mez föld néhány körzetében, a Dráva-mellék nyugati részén és a Hanság területén 25-50 cm mutatkozott. 25 cm-nél kisebb eltérés alakult ki a Fels -Tisza vidék egyes körzeteiben, a Dráva-melléken a Villányi-hegység déli el terében és az Ormánságban, a Kisalföldön a Mosoni-sík déli részén, a Kapuvári-sík keleti felén és a Marcal-medence jelent s részén. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az 1971-2000. közötti id szak február havi átlagértékénél ~40 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el.
Belvízi helyzetértékelés 2009 februárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 143,68 millió m3 volt, amely 32,06 millió m3-rel (29 %-kal) haladta meg az el z havi mennyiséget. A január havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés a 6. Kis-balatoni, a 22. Bodrogközi és a 45. Fels szabolcsi belvízrendszer területén fordult el , amelynek maximális kiterjedése együttesen 10130 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az el z havi értékhez képest 4,90 millió m3-rel (6 %-kal) növekedett.
6
2. EL REJELZÉS Id járás-el rejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. február 25-én kiadott hosszú távú meteorológiai el rejelzése szerint a március átlagos h mérséklet , az átlagosnál csapadékosabb, április az átlagosnál h vösebb és az átlagosnál csapadékosabb, míg május az átlagosnál kissé h vösebb és az átlagosan csapadékos lesz. A havi középh mérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi el rejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl):
Hónap
Havi középh mérséklet °C
Havi csapadékösszeg (mm)
március
3,8 – 6,4 (5,4)
30 – 65 (32)
április
8,4 – 10,9 (10,3)
35 – 65 (46)
május
14,3 – 16,0 (15,6)
45 – 80 (62)
Az OMSZ 2009. március 5-én kiadott középtávú el rejelzése szerint a következ 10 napon változékony, kora tavaszi id várható. Az id szak els harmadában sokfelé lehet számítani kiadós (területi átlagban 10 mm/nap értéket meghaladó) mennyiség csapadékra. Ezt követ en a csapadékhajlam átmenetileg csökken, majd a jöv hét közepén is igen változékony, csapadékos id járásra lehet számítani. Az id szak elejét jellemz enyheség után mérsékelt leh lés várható, de a napi középh mérsékletek a következ 10 napon el reláthatólag nem csökkennek az id szakos átlag alá. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. márciusra el rejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. februári és 2008. februári értékeib l számított arányszám országos átlaga 1,292. Ezek szerint 2009 februárjában országosan nedvesebb volt a vízháztartási helyzet, mint 2008 februárjában. Az 2009. március hónapra három változatban el rejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. Ezen jól kit nik a Dunántúl és ÉszakMagyarország nedvesebb helyzete. A 2009 márciusára el rejelzett GVM értékek a sokévi márciusi átlagtól lényegesen nem térnek el. Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén általában 0,8-1,2 GVM-értékekkel jellemezhet átmeneti vízháztartási állapot, míg az ország nyugati és északi nedvesebb vízháztartási helyzet alakulhat ki, 1,2-1,8 közötti, helyenként e fölötti GVM értékekkel.
7
A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. márciusra el rejelzett értékei A-változat (csapadékszegény márciusi id járás esetén)
GVM B-változat (átlagosan csapadékos márciusi id járás esetén)
C-változat (átlagosnál csapadékosabb márciusi id járás esetén)
Belvíz-el rejelzés Mivel 2009 februárjában síkvidéki területeinken belül csak a Kisalföldön és a Tiszántúl középs részén volt az átlagosnál számottev en több csapadék, a belvízi helyzet és a további belvízképz dési viszonyok lényegesen nem változtak. A március havi csapadéktól függ en általában csekély belvíz lesz (a belvízindex 0,5-1,0 közötti értékeivel), helyenként közepes méret belvízre számíthatunk (a belvízindex 1,0-1,5 közötti értékeivel). A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok által jelentett, összességében mintegy 10000 ha elöntött területben lényeges változás nem valószín . A belvízi elöntések területi eloszlását tekintve növekedés leginkább a Körösök és a Berettyó völgyében várható. 8
A belvízindex (PBI) el rejelzett értékei 2008/2009. téli félévére
A belvízindex alakulása csapadékszegény márciusi id járás esetén
PBI
A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos márciusi id járás esetén
A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb márciusi id járás esetén
9
