INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

2010.

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TARTALOMJEGYZÉK 0. Bevezetés ............................................................................................................................................2 1. Vezetői összefoglaló ...................................................................................................................4 2. Intergrált Városfejlesztési Stratégia ....................................................................................... 12 2.1. Az IVS szemléletmódja ..................................................................................................... 12 2.2. Az IVS tartalmi elemei ..................................................................................................... 13 2.2.1. A város szerepe a településhálózatban...................................................................... 13 2.2.1.1. A város vonzáskörzetének bemutatása .............................................................. 15 2.2.2. Város szintű helyzetértékelés.................................................................................... 13 2.2.2.1. Városszerkezet.................................................................................................... 19 2.2.2.2. Gazdaság ............................................................................................................22 2.2.2.3. Társadalom ........................................................................................................ 31 2.2.2.4. Települési környezeti infrastruktúra.................................................................39 2.2.2.5. Közszolgáltatások...............................................................................................48 2.2.2.6. Korábbi időszak fejlesztései............................................................................... 67 2.2.2.7. Összegzés............................................................................................................ 76 2.2.3. Városrészek elemzése ................................................................................................ 77 2.2.4. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése ...........85 3. Stratégia.................................................................................................................................. 90 3.1. A város jövőképe .............................................................................................................. 90 3.2. Fejlesztési célok a városra és városrészekre ....................................................................93 3.3. Akcióterületek kijelölése ..................................................................................................99 3.4. A stratégia külső és belső összefüggései ........................................................................106 3.4.1. A stratégia külső összefüggései................................................................................106 3.4.2. A stratégia belső összefüggései ...............................................................................108 3.5. A stratégia megvalósításának kockázatai ...................................................................... 110 4. A megvalósítási eszközei ........................................................................................................113 4.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek .........113 4.1.1. Városmarketing célú tevékenységek.........................................................................113 4.1.2. Helyi adókedvezmények biztosítása.........................................................................114 4.1.3. Műszaki támogatás ...................................................................................................114 4.1.4. Homlokzatfelújítási alap létrehozása .......................................................................114 4.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások.....................114 4.3. Településközi koordináció mechanizmusai....................................................................116 4.4. Ingatlangazdálkodási koncepció.....................................................................................117 4.5. Partnerség....................................................................................................................... 124 5. Városfejlesztő társaság.......................................................................................................... 126 6. Antiszegregációs terv ............................................................................................................ 128 6.1. Bevezetés ......................................................................................................................... 128 6.2. Helyzetelemzés ............................................................................................................... 129 6.2.1. Antiszegregációs területek beazonosítása............................................................... 129 6.3. Anti-szegregációs szempontból tervezett beavatkozások időbeni ütemezése.............. 156 6.3.1. Rövid távú célkitűzések ........................................................................................... 156 6.3.2. Megvalósítás ............................................................................................................160 6.3.3. Monitoring és nyilvánosság .................................................................................... 162 7. Fenntartható fejlődés programja .......................................................................................... 166 Mellékletek .................................................................................................................................171

1


0. BEVEZETÉS Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbővítő város-rehabilitációs akciók célja akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. A városrehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. Az IVS a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítandó elemeket is magában foglal, ilyenek például a forráskoordináció segítségével, lehetséges pályázati és egyéb támogatási források felhasználásával végrehajtandó projektek és programok, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhetı támogatási lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése. Az IVS-ben a város jellegéből, méretéből és lakosságszámából adódóan városi léptékű célok és fejlesztések kerültek megfogalmazásra, amelynek „haszonélvezője”, célcsoportja a város teljes lakossága. A KSH népszámlálási adatai alapján készült elemzéseknél újabb, frissebb statisztikai adatok (főleg önkormányzati forrásból) is beépítésre kerültek. Az

IVS

készítése

során

az

Önkormányzati

és

Területfejlesztési

Minisztérium

„Városrehabilitáció 2007-2013-ban. Kézikönyv a városok számára” című útmutatója került felhasználásra. Városfejlesztés európai szabályozási háttere, stratégiai dokumentumai Az Európai Bizottság kezdeményezésével és egyetértésben a tagországokkal a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése.

2


Az Európai Unió hivatalos dokumentumai, melyek a városrehabilitációs fejlesztések keretét képezik:  Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra, Bizottsági közlemény, 2006. július  Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációk hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatottságához: bizottsági kommunikáció, 2006. július  Bristoli megállapodás a fenntartható városi közösségekről, 2005. december Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, 2007. május  Területi Agenda, 2007. május Az Európai Bizottság által támasztott követelmények A városi dimenziónak az Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben történő megjelenítése során az Európai Bizottság az alábbi főbb elvárásokkal él:  városok szerepének erősítése, mint a regionális versenyképesség motorjai, valamint

mint

a

belső problémák

helyszíne,

ahol

kívánatos

a

gazdasági

szerkezetváltás, a leromlott területek kezelése, a szociális beilleszkedés segítése, a környezetvédelem, a közlekedés fejlesztése, stb.  koherensebb és szinergiára épülő integrált városfejlesztési koncepció kidolgozása, mely szervesen illeszkedik a regionális programba  a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat) bevonása a program-készítésbe  hosszabb távú fejlesztési tervek kidolgozása a partnerség elvén  a tapasztalatcsere erősítése és hálózatépítés a városok között az URBACT program keretei között A főbb szempontok a városfejlesztési stratégia vonatkozásában:  integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében)  a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása  a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága  erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása

3


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbővítő város-rehabilitációs akciók célja akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. A városrehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. Az IVS a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítandó elemeket is magában foglal, ilyenek például a forráskoordináció segítségével, lehetséges pályázati és egyéb támogatási források felhasználásával végrehajtandó projektek és programok, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhetı támogatási lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése. Az IVS-ben a város jellegéből, méretéből és lakosságszámából adódóan városi léptékű célok és fejlesztések kerültek megfogalmazásra, amelynek „haszonélvezője”, célcsoportja a város teljes lakossága. A KSH népszámlálási adatai alapján készült elemzéseknél újabb, frissebb statisztikai adatok (főleg önkormányzati forrásból) is beépítésre kerültek. Az IVS készítése során az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium „Városrehabilitáció 2007-2013-ban. Kézikönyv a városok számára” című útmutatója került felhasználásra. Helyzetértékelés Nyíradony 1992-ben kapta meg a városi címet. A Debreceni agglomeráció szomszédságában fekvő település helyzete nem könnyű, hiszen a város és vonzáskörzetének lakossága a megyeszékhelyen fejlett, sokszínű szolgáltatásokat tud elérni, a távolság 28 km, nem jelentős. A Debreceni agglomerációs hatás érezhető a városban, pl. foglalkoztatás, szolgáltatások, lakossági vándorlás területeken. A város gazdasági,- társadalmi erőtere sajnos az elmúlt évtizedben nem erősödik a kívánt mértékben. Az vándorlási egyenleg pozitív mérlege valószínűleg a megyeszékhely közelségének tudható be. A település társadalmi-gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetűnek minősül. Ezt a helyzetet még tovább nehezíti egyedi település szerkezete, -a három külterületi,- a várostól de egymástól is több kilométerre fekvő településrészek elmaradott közmű infrastruktúrájának fejlesztése többe kerül, mintha egy-egybefüggő településrészen kellene a beruházásokat megvalósítani. Talán ez is az egyik oka az elmaradt beruházásoknak.

4


A város egészére vonatkozó SWOT elemzés: Erősségek

Gyengeségek

 Egyre több fiatal települ be a környező

 Állandó népesség közel 1/3-a külterületen él  Tartós munkanélküliek száma magas (az összes

településekről  Jelentősen növekedett az iparűzési adó az elmúlt 5 évben  A település logisztikai adottságai kedvezőek (közlekedés, Debrecen és az államhatár közelsége)  A településen kiegyensúlyozott a szolgáltatások rendelkezésre állása  Kiváló vadászterület, vadászturizmus fejlődése  A lakosok relatíve magas iskolázottsága  Művelődési igények kiszolgálása megoldott  A város korszerkezete egészséges (több fiatal, mint idős)  A környezet tisztasága kielégítő  Vonaton jól megközelíthető a település  A vízhálózatra kapcsolt lakások aránya magas (99%)  Szennyvízhálózat kiépítettsége 95%  Hulladék kezelés megoldott  Földgázhálózat kiépítettsége 95%  Aradványpuszta külterületen óvoda és iskola is működik  Egészségügyi alapellátás megoldott (gyermekorvos és orvosi ügyelet is van)  Tanyagondnoki szolgáltatás Aradványpusztán, Tamásipusztán és Szakolykertben  Jó színvonalú uszoda és sportcsarnok, ami nagy rendezvények helyszínének is alkalmas  Bozsik programban utánpótlás alközpont  Nemzetközi nyári alkotó tábor Lehetőségek

álláskeresők 2/3-a)

 A földek mezőgazdasági termelésre alkalmatlanok  A keleti piacok elvesztése jelentősen érintette a helyi ipari és kereskedelmi vállalkozásokat

 Turizmus fejlődését hátráltatja a kereskedelmi           

szálláshelyek hiánya Nincs ipari park Nincs elkerülő út Nincs házasságkötő terem Aránylag nagy számú szakképzett munkaerő munkanélküli A kulturális tevékenység jelentős része Városközpontban zajlik Alacsony az 1 főre jutó adózók száma, mert alacsony a lakosság gazdasági aktivitása A szegregált területeken igen nagy az alacsony komfort fokozatú lakások száma A településhez vezető közúthálózat állapota nem kielégítő Tamásipuszta és Szakoly-kert villamos hálózata korszerűtlen Tamásipusztán az orvosi rendelő csak időszakosan működik Bölcsőde felújításra szorul

Veszélyek

 A rendezési terv lehetőséget teremt a település

 Újabb pályakezdő fiatal csoportok jelennek meg a

   

 Az alacsony jövedelmek miatt nem fejlődik a

        

arculatának megőrzésére Megszerezze a kistérség vezető szerepét Ipari és kereskedelmi lerakatok jelennek majd meg Meglévő turisztikai adottságok komplex fejlesztése MLSZ edzőközpont – fejlesztési lehetőségekkel (pl. gyógyászati részleg) Kedvező helyi adópolitikai a befektetések és gazdasági tevékenységek ösztönzésére Ipartelepítés ösztönzése a munkanélküliség csökkentésére Családi gazdaságok ösztönző rendszere a munkanélküliség csökkentésére Ipari, vállalkozói övezet fejlesztése Agro-park létrehozása Tamásipusztán és Szakolykertben információs ház és mini-könyvtár létesítése Nő a civil szervezetek száma Szociális bérlakás építési program Nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok bővítése

munkaerő piacon lakáspiac

 Emelkedik a tartós munkanélküliek száma, az alacsony végzettséggel rendelkezők száma

 Szakképzett fiatalok elvándorlása  Kevés gyermek születése  Hátrányos helyzetű lakosság

arányának növekedése  A lakosság rossz egészségügyi állapotának további romlása  A 471-es főút fejlesztése, rekonstrukciója elhúzódik

5


A Város jövőképe: „Nyíradony: Minőségi életfeltételeket és javuló életminőséget biztosító, intenzíven fejlődő, versenyképes gazdaságot teremtő, természeti értékeket megőrző környezet a városban élő lakosság és vállalkozások számára, valamint a közösségi kapcsolatok és az aktív térségi, központi szerepkörét megerősítő város” A város célja, hogy az itt élők számára minőségi életfeltételeket biztosítson a társadalmigazdasági fejlesztések megvalósítása által, figyelembe véve a lakosság igényeit. A minőségi élet csak a versenyképes település meglétére alapozható. Stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy a helyi gazdaság fejlődése folyamatos legyen, mely a megfelelő infrastruktúra kiépítése nélkül elképzelhetetlen. A természeti értékek megőrzése a Gúthi erdő közelsége miatt elengedhetetlenül fontos. A város fokozott figyelmet szentel a természeti környezet értékeinek védelmében, tudatos természet- és környezetvédelem révén segíti ezt elő. A város „nyitott városként” működik. Tudatos városfejlesztési politikájának köszönhetően a nagyobb rendszerekhez kapcsolódott. Ezt kettős jelleget tovább kell erősíteni, úgyhogy az együtt járjon a település kistérségi vezető szerepének erősödésével. A városnak hangsúlyt kell fektetnie a település vonzerejének növelésére, a településről történő elvándorlás mértékének csökkentésére, valamint a fiatal szakképzett munkaerő igényeinek kiszolgálására a település tudatos társadalmi-gazdasági fejlesztésén keresztül. A város jövőképének elemei  teljes körű, és magas szintű kisvárosi szolgáltatások elérésének garantálása a városi lakosság számára  sokoldalú programokkal rendelkező városi és humán közszolgáltatások rendelkezésre állása a lakosság részére.  versenyképes gazdaság, erős kis- és középvállalkozások jelenléte.  a város elérhetőségének és megközelíthetőségének jelentős javulásának garanciája.  a szegregált területen élők számának, a szegregált területeket meglétének csökkentése gazdasági és humán programok szervezésével.  a vonzáskörzet lakosságának igényeinek figyelembevételével együtt képes fejlődni.  tiszta és egészséges a környezet, jó a levegő, sok a park biztosítása, fejlett, racionális és biztonságos a közlekedés megteremtése, a település rehabilitációjának megvalósítása révén.  helyi adottságokra épített turisztikai célponttá válás (vadászat, sport)  szoros a helyi társadalmi-gazdasági életet segítő kapcsolat a megyeszékhellyel

6



Fejlesztési célok a városra és városrészekre ÁTFOGÓ CÉL

„Fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapkövetelményeinek megteremtése, életminőség javítása

Tematikus célok

I. Gazdaság versenyképességének fokozása, a helyi gazdaság fejlesztése

1.sz. városrész

A központi területek megújítása, egységes vonzó településkép kialakítása, magas színvonalú szolgáltatásnyújtás alapfeltételeinek biztosítása, versenyképességének növelése

II. Minőségi élet feltételeinek javítása

2.sz. városrész

Lakóövezeti funkciók erősítése, infrastrukturális hiányosságok megszüntetése

III. Mikro-térségi központi szerepkör erősítése

IV. Turizmus fejlesztése

V. Humán erőforrás fejlesztése

3.sz. városrész

A különálló, de városhoz tartozó területek felzárkóztatása, infrastrukturális hiányosságok megszüntetése

ÉAOP-5.1.1/D-09-1f-2010-0002

7


Részcélok I. Gazdaság versenyképességének fokozása, a helyi gazdaság fejlesztése  Mezőgazdaság helyi szintű támogatási rendszerének megteremtése  Gazdasági szereplőkkel történő fokozott együttműködés  Kedvezményezési rendszerek kialakítása  Ipartelepítés ösztönzése  Kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok fejlesztése II. Minőségi élet feltételeinek javítása  Helyi közlekedési, oktatási, gazdasági, szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése, alapvető működési feltételek biztosítása  Zöldfelületek, parkok kialakítása  Közösségi terek létrehozása  Társadalmi kohézió, helyi identitástudat erősítése III. Mikro-térségi központi szerepkör erősítése  A városvezetés közösségi kapcsolatainak kiépítése  Városmarketing tevékenység fokozása, megvalósításának aktivizálása  Térségi,

lakossági

közszolgáltatások

fejlesztése,

szolgáltatásnyújtás

elemeinek

kiszélesítése IV. Turizmus fejlesztése  Vadász és sport/ konferencia turizmus szerepének erősítése  Turisztikai kiszolgáló infrastruktúra kialakítása  Vendégéjszakák számának emelkedése V. Humán erőforrás fejlesztése  Szakképzések, átképzések széleskörű biztosítása  Aktív kapcsolat kialakítása a munkaügyi kirendeltségekkel, képzési központokkal  Tanfolyamok szervezése

8


Akcióterületek kijelölése: 1.

sz. akcióterület: Városközpont akcióterület (kiemelt terület)

2.

sz. akcióterület: Nyíradony lakóövezeti akcióterület

3.

sz. akcióterület: Aradványpuszta akcióterület

4.

sz. akcióterület: Tamásipuszta akcióterület

5.

sz. akcióterület: Szakolykert akcióterület

Akcióterületek elhelyezkedése

9


Fejlesztések BEAVATOZÁSOK

ÖNKORMÁNYZAT VÁROSKÖZPONT Városrehabilitációs fejlesztések 687 Sétány (városközpont – sportcsarnok) 70 Konferenciaszálló és környezete 664 Utazó rendezvénypark 19 Gyógyszertár homlokzati rekonstrukció 16 LAKÓÖVEZET Roma - közösségi ház 120 Útépítés 100 Játszótér, park 60 Sportpálya 150 Belvízrendszer 660 Kerékpárút 803 ARADVÁNYPUSZTA Közösségi ház: faluház 80 Útépítés+belvízrendszer fejlesztése 220 Óvoda építés 250 TAMÁSIPUSZTA Közösségi ház: faluház 120 Útépítés+belvízrendszer fejlesztése 180 Játszótér 20 Gáz 150 Villany 200 Szennyvíz+ ivóvíz bővítése 500 SZAKOLYKERT Közösségi ház: faluház, játszótér 80 Útépítés+belvízrendszer fejlesztése 160 Villany 20 Szennyvíz+ ivóvíz bővítése 30

MAGÁNTŐKE 66 -

-

Fejlesztések eredményei A közösségi terek kialakításával, fizikai rehabilitációjával az épületek felújításával, a környezetminőség javításával olyan minőségi életfeltételek kerülnek létrehozásra, melyek javítják a lakosság, a városba látogatók, turisták , valamint a helyi vállalkozások elégedettségét, növelik a város vonzerejét. A fejlesztések kedvező gazdasági hatásaként kedvezőbb körülményeket teremtenek a városba betelepülni vágyók számára.

10


A megújuló városrészek, de legfőképpen a városközponti területének megújulása, új szolgáltatások

kialakítása

hozzájárulnak

Nyíradony

város

térségi

szerepkörének

erősödéséhez, bővüléséhez. Az esztétikus, rendezett, biztonságos környezet fenntartható fejlődés tesz lehetővé, melynek hatásaként a város üzemeltetése hatékonyabbá válik, valamint a fokozódik a város vonzereje. A vonzó élettér kialakítása segíti a helyben maradást, és támogatja a társadalmi és gazdasági aktivitás növekedését. A beruházások megvalósítása hozzájárul a város esetleges negatív megítélésének javításához, ezzel is növelve a város vonzerejét. Ezek a kedvező hatások befektetésre ösztönzik a tőkeerős vállalkozásokat, melyek eredményeként számos új munkahely teremtésére nyílik lehetőség.

11


2. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.1. Az IVS szemléletmódja

Az

integrált

városfejlesztési

stratégia

minden

város

számára

eredményes

eszköz

fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. igazodva a Strukturális Alapok tervezési – programozási ciklusához, az IVS tartalmazza a város és részeinek 2017-ig elérendő céljait, tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és – kb. 35 évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az integrált városfejlesztési stratégia a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához szükséges, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. A stratégia tehát elsődlegesen a város önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait, céljait. Mindazonáltal fontos szerepe emellett a stratégiának az annak megvalósulásában érdekelt – a tervezési folyamatba bevont – partnerek támogatásának fenntartása, a magán- és civil szféra tevékenységének orientálása szempontjából. Érdekeltjévé válik a stratégiának az a külső szereplő is, amely forrásokat kíván a város fejlődéséhez biztosítani: hazánkban ez a szerep kizárólagosan a központi kormányzaté, a szakpolitikák megvalósításáért felelős intézményein keresztül. A kézikönyv szerinti módon és információtartalommal elkészített városfejlesztési stratégia kielégíti a központi kormányzat igényét a stratégiával kapcsolatban, emellett – a kézikönyv kiadójának szándéka szerint – hasznos eszközként szolgál az önkormányzat fejlesztési munkájának hatékonyabbá tételére.

12


2.2. Az IVS tartalmi elemei 2.2.1. A város szerepe a településhálózatban A város Hajdú-Bihar megyében, annak ÉK-i peremén, Debrecentől 28 km-re található. A 471es főút mentén helyezkedik el, vasútállomása a Debrecen-Mátészalka vasútvonalon van. A megye városait tekintve Nyíradony hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el, hiszen a legtöbb megyei város a Szolnoktól-Nyíregyházáig áthúzódó fő térszerkezeti tengelyen vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. A megye e fejlettebb régiójához észak-nyugaton, keleten és délen gazdasági fejlődésben elmaradt térségek csatlakoznak. E térségek közé tartozik a Ligetalja Kistérség is, melynek települései a centrumhoz képest perifériálisan helyezkednek el. E települések összefüggő elmaradt zónát alkotnak, amelyből fejlettsége miatt kiemelkedik Nyíradony és Vámospércs. A város egyetlen kiemelkedő térszerkezeti adottsága tehát, hogy nincs nagy távolságra Debrecentől. Nyíradony város közigazgatása alá tartoznak: Aradványpuszta (6 km), Szakolykert és Tamásipuszta (10 km). Szakolykert a városközponttól mindössze 3 km-re helyezkedik el, külön vasútállomása nincs, szemben a másik két területtel, melyek önálló vasútállomással rendelkeznek, és a 471-es főút mentén fekszenek Debrecen felé. A 9659 ha összterületű Nyíradony homokkal fedett hullámos hordalékkúp-síkságon helyezkedik el. Az uralkodó talajtípus a homoktalaj, melynek jó része futóhomok, így mezőgazdasági szempontból csaknem terméketlen. Egyedi természeti értéke Nyíradony határának a Gúthi erdő, mely a legnagyobb egybefüggő erdő az Alföldön. Tamásipusztán található 2 fa, melyek idős korukról nevezetesek, védettek. Az egyik egy kocsányos tölgy, mely 250 éves, a másik pedig egy ostorfa, mely több mint 100 éves. Nyíradony helyzete a régióban: Átlagosnak tekinthető a régióban a kisvárosok száma (13, az országban 77), közülük azonban csak Karcag, Mezőtúr és Jászberény tekinthető teljes értékűnek (az utóbbi hosszú ideig a középvárosok csoportjába tartozott, és csak az elmúlt évtizedben csúszott vissza ebbe a csoportba),

míg

a

többiek

(Berettyóújfalu,

Hajdúböszörmény,

Hajdúszoboszló,

Püspökladány, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Vásárosnamény)

csak

hiányos

értékűnek

számítanak.

Bizonyos

mértékű

felülreprezentáltságot mutat a legalsó kategória, a törpevárosok köre, ahol az ország 92 városából 23 a régióban található, közülük 8 teljes értékű (Balmazújváros, Hajdúnánás, Polgár, Kisújszállás, Kunhegyes, Tiszaföldvár, Nagykálló, Tiszavasvári). 15 pedig hiányos

13


értékű (Biharkeresztes, Derecske, Hajdúdorog, Nádudvar, Téglás, Jászapáti, Jászárokszállás, Martfű, Túrkeve, Baktalórántháza, Csenger, Tiszalök, Újfehértó, Záhony). /Forrás: Északalföldi Stratégia/ Nyíradony a hazánkban kialakult népességszám alapján meghatározott településhierarchia alapján a kisvárosok közé sorolható, lakossága 5 és 20 ezer fő közötti.

Elnevezés

Népességszám alapján kialakult hierarchia

metropolis

1 millió felett

nagyváros

100 ezer felett

középváros

20-100 ezer között

kisváros

5-20 ezer között

község

5 ezer alatt

A városok egyes hierarchikus fokozatokba való besorolásának alapját a városi alapfunkciók (ide tartoznak a tágan értelmezett szolgáltatások viszonylag ritkán előforduló intézményei és szerepkörei, többek között az egyetemek, színházak, kórházak, bíróságok, speciális szakboltok) mennyisége és minősége határozza meg. A városhierarchia meghatározására az ún. „leltározó módszert” használatos, amely másfélszáznál több intézmény meglétét vagy hiányát regisztrálja településenként. A magyarországi városok esetében hat hierarchia szintet különböztetnek meg:  Főváros  Regionális központok  Megyeközpontok  Középvárosok  Kisvárosok  Városias intézményekkel rendelkező települések Nyíradony ennek alapján szintén a kisvárosok közé sorolható. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódás

14


Nyíradony város az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódása közvetett. A Koncepció Középtávú céljaiban meghatározott „régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése” prioritásba „sorolható be” szerepköre. Közvetett kapcsolata Debrecenhez, mint pólusvároshoz köthető: A fejlesztési pólusok gazdasági-társadalmi térszervező erejének erősítése érdekében a térségi – innovációs, gazdasági, kulturális – funkcióik fejlesztése, képessé téve őket a térségük dinamizálására az elérhetőségük és az együttműködési kapcsolataik erősítése révén. A régiók versenyképességének erősítése érdekében a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttműködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő fejlesztési tengelyek dinamikus fejlesztése. A pólusok az ország településhálózatába szervesen illeszkedve, a régióban lévő fejlesztési alközpontokkal alakítsák ki a funkcióik megosztására vonatkozó stratégiáikat és használják ki az együttműködésből származó előnyöket. Nyíradony együttműködése Debrecennel, a város fejlődésének és térségi központtá válásának egy alapvető jelentőségű pillére lehet a jövőben. A két várost egy igen kiemelt forgalmú főút köti össze, valamint a város keresztül szeli, érintve a kiemelt szereppel bíró városrészeket.

2.2.1.1.

A város vonzáskörzetének bemutatása

Hajdú-Bihar megyében 82 település található, ebből 21 város, 61 község. A városi népesség aránya 77,6 %, a legmagasabb az országban (az országos átlag Budapest nélkül 65%). Ez az arány, azonban nem jelenti az urbanizáció magasabb szintjét. Debrecennek, és a megye középső területén található nagy népességszámú településeknek köszönhető. 1991-1993 között a KSH kialakított egy centrum-periféria alapon nyugvó kistérségi területi beosztást (138 db). Ez a kistérségi rendszer 1994-ben lépett életbe. Hajdú-Bihar megyében 9 NUTS4 szintű kistérség került kialakításra. A kistérség, olyan földrajzilag összefüggő települések együttese, melyek között többfélék a kapcsolatok, pl. munka, lakóhely, alap- és középfokú ellátási, egészségügyi, oktatási,

15


kereskedelmi jellegűek. Ezek a kapcsolatok az eddigi tapasztaltok alapján még hiányosnak mondhatók. A 9 kistérség közül 8 -kivétel a Debreceni- a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett, amelyek közül 5 (Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Polgári, Püspökladányi, Hajdúhadházi), a leghátrányosabb helyzetű kis térségek közé tartozik. Valamennyi kistérségben működik többcélú kistérségi társulás, s több helyen fennmaradtak az önkéntes kistérségi társulások is. A Hajdúhadházi kistérséget 2004-ben alakították ki. Ehhez a kistérséghez 11 település tartozik:

Nyíradony,

Bocskai-kert,

Fülöp,

Hajdúhadház,

Hajdúsámson,

Nyíracsád,

Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs.

NEV

JOGALL

TERULET

NEPESSEG

Bocskai-kert

Község

11

2 915

Fülöp

Község

56

1 834

Hajdúhadház

Város

88

13 395

Hajdúsámson

Város

69

12 149

Nyírábrány

Község

56

4 126

Nyíracsád

Község

75

4 118

Nyíradony

Város

97

8 058

Nyírmártonfalva

Község

57

2 132

Téglás

Város

38

6 495

Újléta

Község

30

1 087

Vámospércs

Város

58

5 616

636

61 925

Összesen Forrás: TEIR

A Hajdúhadházi Kistérségi Társulás 2005. október 14-én alakult meg. A Társulás a feladatok nagy részét mikrotérségi szintre határozta meg, így a kistérséget 3 mikrotérségre is felosztották. A 3 mikrotérség: a Nyíradonyi, Hajdúhadházi, és a Vámospércsi. A Nyíradonyi mikrotérséghez a következő települések tartoznak: Nyíradony, Nyíracsád, Fülöp, és Hajdúsámson.

Nyíradony vonzáskörzet – mikro térség- lakossága: 26 ezer fő

16


Az Észak-alföldi régióban a mikro-térség 26 ezer fős vonzáskörzettel, átlag felettinek számít. Az átlagos adat 16-15 ezer fő körül alakul. A Hajdúhadázi kistérség Magyarország keleti részén, az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar észak-keleti, keleti részén található. A kistérség 7 települése 3 fő közlekedési útvonal (vasút és közút) mentén sorakozik. A többi az ezeket összekötő mellékutak mentén.  A kistérség területe 636 km2  A lakónépesség száma 61. 448 fő  Átlagos népsűrűség: 94 fő (a lakosság 55%-a városlakó)  Települések száma: 11  Város: Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Téglás, Vámospércs  Község: Bocskaikert, Fülöp, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Újléta  Központ: Hajdúhadház Város, a kistérség legnagyobb és legnépesebb települése.  A kistérség legkisebb települése: Újléta, 1. 081 fő  Önálló polgármesteri hivatal: a kistérség valamennyi településén  A kistérség besorolása: a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, társadalmi-, gazdasági szempontból elmaradott. Demográfiai viszonyok: A Hajdúhadházi kistérség lakónépessége 61 925 fő, ami a megye lakosságának kb. 11 %-a. A kistérség területe 635,75 km2, az egy négyzetkilométerre jutó átlagos lakónépessége 94 fő, magas népsűrűségű terület a megyei átlaghoz viszonyítva. A kistérség legnépesebb települése, Hajdúhadház 13. 395 fővel, a legkisebb lakónépességű települése Újléta 1 087 fővel. Az élve-születések száma a kistérségen belül kiemelkedően magas Hajdúhadházon (196 fő), ugyanakkor a halálozások száma is itt a legmagasabb (160 fő). A vándorlási különbözet Hajdúhadház, Nyírmártonfalva és Újléta kivételével minden településen

pozitív.

Kiugróan

magas

Hajdúsámsonban

(141)

és

nagyon

alacsony

Hajdúhadházon (-94). A kistérség népességszámának alakulása eltér az országos, és a megyei átlagtól is, hiszen itt népesség növekedésről beszélhetünk. A munkanélküliség miatt viszont egyre többen vándorolnak el más, fejlettebb (általában a közeli Debrecenbe) térségekbe. Az elöregedés egyelőre nem jellemző a térségben, de a veszély folyamatosan fennáll. A veszély elkerülése érdekében a térségnek meg kell akadályoznia, hogy a munkaképes korú és fiatal lakosság elvándoroljon a térségből. Mind az intézményfenntartó önkormányzatok, mind a pedagógusok, mind pedig a közelben lévő oktatási régióközpont által nyújtott továbbtanulási lehetőségek ellenére a Hajdúhadházi kistérség lakosságának képzettségi színvonala kedvezőtlen képet mutat. A statisztikai adatok

17


alapján a lakosság 32 %-a csupán alapfokú (általános iskolai), vagy annál is alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, és nagyon kevesen vannak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (mindössze 7,59 %) Ez az arányszám a megye kistérségei közül a Hajdúhadházi kistérségben a legkedvezőtlenebb, a megyei átlagmutató felét sem éri el (17,16 %). Mivel a főiskolát, egyetemet végzettek számára a polgármesteri hivatalok és az oktatási intézmények nyújtanak korlátozott számú munkalehetőséget, ezért ennek hiányában a térség elhagyására kényszerülnek. A kistérség lakosságából 37 074 fő munkaképes korú, tehát a népesség 61,5 %-a, ami igen nagy arány. A nyugdíjasok száma viszonylag magas, kb. 10 000 fő. Rajtuk kívül a legnagyobb számban inaktívak a rendszeres szociális járadékban részesülők, arányuk a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 6,7 %, ami a megyei mutató majdnem háromszorosa. A térségben tehát a gazdasági aktivitás alacsony, ennek egyik legfőbb oka, az inaktívak magas aránya és a térségben a megyei átlagot meghaladó munkanélküliségi ráta. A Hajdúhadházi kistérség munkanélküliségének alakulása az országoshoz hasonló módon alakult. A kistérségben az 1990. évi munkanélküli arány 2001-re a négyszeresére, 2003- ra a hatszorosára nőtt. A munkanélküliek aránya a megyén belül 1990-ben (2%), 2001-ben (8%) és 2003-ban (13%) is a Hajdúhadházi kistérségben volt a legmagasabb. Ami még ennél is nagyobb probléma, hogy a munkanélküliek körében 62% a tartós (180 napon <) munkanélküliek aránya. A kistérségben nagyon magas a hátrányos helyzetű roma lakosság létszáma és a munkanélküliek nagy része ebből a csoportból kerül ki. A 11 település három Munkaügyi Kirendeltséghez tartozik, Debrecen, Hajdúhadház és Vámospércs. A számottevő munkanélküliség egyik oka, hogy a kistérségben magas a hátrányos helyzetű roma lakosság létszáma és a munkanélküliek nagy része ebből a csoportból kerül ki. A romák hátrányos helyzetének fontos jellemzője, hogy a munkanélkülieken belül fokozatosan nőtt a munkanélküliségük időtartama. A munkapiacról történő tartós kiszorulásuk a munkavégző képességük elvesztését vagy annak kialakulatlanságát eredményezi.

18


2.2.2. Városi szintű helyzetértékelés

2.2.2.1.

Városszerkezet

Nyíradony város Hajdú-Bihar megye északi részén, a megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével határos területén helyezkedik el. A térség az 1950-es évekig Szabolcs vármegyéhez tartozott, annak Ligetaljai járása székhely települése volt. Közigazgatási területe több mint 9600 hektár. A földrajzi fekvésére jellemző, hogy jelenleg is 18 élő tanyai területe van, melyben a 5-10 fős bokor tanyáktól az 1000 fős egyéb belterületi minősítésű lakóterületek fellelhetők. E lakóegységek jellemzően a volt uradalmi birtokokhoz kötődtek, a településen fellelhető elnevezések (Dézsy tanya, Viczmándi tanya, Gass tanya stb.) is erre utalnak. A nyírségben található településekhez hasonlóan jellemző adat, hogy az állandó népesség közel 1/3-a külterületeken él. A

település

városhiányos

térségben

helyezkedik

el,

Debrecentől

28

kilométeres,

Nyíregyházától mintegy 40 kilométeres, Nyírbátortól 35 kilométeres távolságra. A forgalmi helyzetét alapvetően a 471-es főút közelsége határozza meg, melyet a növekvő személy- és teherforgalom jellemez. A vasúti összeköttetést a Debrecen-Mátészalka és a NyíradonyNyíregyháza tengelyben kiépített vasúti közlekedés biztosítja. A város - hasonlóan a térségben található többi önkormányzathoz - gazdasági szempontból elmaradott térségként jellemezhető, melyet főként a munkahelyek hiánya sújt alapvetően. A munkanélküliség az országos átlag 2,5 szeresét is meghaladja. A település az 1950-es tanácsi rendszerben végrehajtott közigazgatási terület átszervezés során elveszítette a környező településekkel addig kialakult kapcsolatát, ezzel térségi szerepköre számottevően csökkent, melyet a megyehatárok áthatolhatatlansága tovább fokozott.

19


Hajdú-Bihar megye kistérségei 2009

A város 1980-2008 közötti időszakban végrehajtott fejlesztései a település arculatát kedvezően

változtatták

meg.

A

központi

belterület

meghatározó

épületegyüttesek

(Egészségügyi Központ, Árpád téri park, Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola, Rendőrség épülete, Városháza, Árpád úti ABC, Jókai út 1-3. szám alatti iskola épületei, a Kossuth úton a vállalkozók által létrehozott és átalakított épületek) európai kisvárosi arculatot adnak a településnek. Kellemes összképet adnak ebben a körben a lakosság lakóház építései is, melyek beilleszkednek a városképbe. A település helyi védelem alá vett épületei

20


(Rózsa Presszó utcafronti homlokzata, Mozi épülete) a város építészeti történelmi értékeit védik az utókor számára. A tervezett fejlesztések a város központjának arculatába szervesen épülnek be. Az elfogadandó rendezési terv alapvető feladata, hogy a központi belterületen olyan építési szabályokat vezessen be, mely alkalmas a település arculatának megőrzésére, a meglévő építészeti értékek védelmére.

A város „nyitott településként” működik. Ennek megfelelően arra lehet számítani, hogy a környező települések fiataljai egyre többen választják lakóhelyüknek. A város szerkezete, infrastruktúrái a 10.000 fős lélekszámnál magasabb állandó népesség ellátására és kiszolgálására is képessé teszik Nyíradonyt. A népesség számának alakulásában alapvetően a helyi gazdaság fejlődése játszik meghatározó szerepet. Kiemelendő, hogy a jelenleg folyamatban lévő ipari és raktározási területek kialakítása, az alapvető infrastruktúra fejlesztése lehetővé kell, hogy tegye újabb iparágak megjelenését, valamint egy új foglalkoztatási struktúra kialakulását. E tevékenységben főként 21


a fafeldolgozást, a mezőgazdasági termékek feldolgozását, valamint a magasabb szakértelmet igénylő ipari üzemek letelepedését szükséges támogatni. A város nyitott jellegéből és az eddigi tudatos településfejlesztési politikából adódóan a nagyobb rendszerekhez kapcsolódik. Elsősorban a megyeszékhely és a debreceni agglomeráció másodsorban a szatmári térség – értve ezalatt a romániai Szatmár megyét – közelsége miatt valamint a Szatmárnémeti - Mátészalka - Debrecen közlekedési-kereskedelmi útvonalon történő elhelyezkedésén keresztül a város lehetőségei adottak arra, hogy a kistérségi vezető szerepe markánssá váljon. Az előbbiek szerinti kedvező adottságok miatt megalapozottan számítani kell arra, hogy ipari és kereskedelmi lerakatok fognak megjelenni a településen

A város kiemelten kezelendő része: a település történelmi központja, az Árpád tér– Árpád útSzéchenyi út–Vörösmarty út vasútállomásig terjedő részével, valamint a Rákóczi út-Árpád tér–Debreceni út, a Kossuth út–Deák Ferenc útig terjedő része, az Ady Endre út–Bartók Béla útig terjedő része, és a Jókai út– Wesselényi-Kinizsi-Arany János út. E központi belterületen a város történelmi épületeinek, építészeti emlékeinek, építési módozatainak a megóvására, ápolására különös figyelmet kell fordítani. Ugyancsak védeni szükséges a természeti védelem alatt álló fákat is, amihez megfelelő alapot szolgáltat az önkormányzat által elfogadott természeti és építési értékek helyi védelméről szóló rendelet is.

2.2.2.2. Gazdaság

Nyíradony gazdasági az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. A település munkaerőpiacának helyzetére kedvező hatást gyakoroltak a 70-es évektől létrehozott jelentősebb gazdálkodó egységek, mint a Ruhagyár, a Kemikál Építési és Műgyanta Gyár, Ládagyár és a Fűrésztelep. Mindezek mellett a község hagyományainak és adottságainak megfelelően jelentős szerepe maradt Nyíradony gazdálkodásában és életében a mezőgazdaságnak is. A legjellemzőbb felszínformák a széles sávban elhelyezkedő szélbarázdák és deflációs mélyedések. A felszín közeli üledékek jelentős része 1-25 m vastagságban kifejlődött futóhomok; ritkábban megjelenik 1-5 m vastagságban a folyóvízi homok is. Az uralkodó talajtípus a homoktalaj, melynek jó része futóhomok, így mezőgazdaság szempontból csaknem terméketlen. A talajtérképen némi réti, mélyben sós csernozjom és homokos vályog talaj is felfedezhető. 22


Összességében a táj klasszikus, termelői mezőgazdasági potenciálja igen kicsi, jellemző a háztji kis- és konyhakertészet, valamint a mezőgazdasági nemzetgazdasági ágon belül a fakitermelés és hozzá kapcsolódó tevékenységek, amelyek a mai napig a népesség jelentős százalékát tartják el: az1990-es években a mezőgazdaságban dolgozók aránya 26,4 %-os, ma a legjelentősebb 30 foglalkoztató 1/6-a teremt munkalehetőséget mezőgazdaságban dolgozók számára. A helybeliek túlnyomó többsége jelenleg jövedelem-kiegészítés céljából mezőgazdasági tevékenységet folytat. A mezőgazdasági kistermelők száma meghaladja a háromszázat és több mint 1800 őstermelői igazolványt váltottak ki. Nagy hagyománya van a kordonos uborkatermesztésnek, a libatartásnak, illetve az állattenyésztés tájjellegű jelenlétének. Jelentős mértékben növekedett az ültetvények és az erdősítések aránya. Továbbra is tendencia a gyenge adottságú területek erdősítése, esetenként a gazdálkodók 100 ha feletti erdőterülettel is rendelkeznek. A keleti piacok elvesztése érzékenyen érintette a helyi ipari vállalatokat és a két termelőszövetkezetet. A 80-as évek végén megjelenő és később tartóssá váló munkanélküliség okai közül a gazdasági teljesítőképesség romlásán és a recesszión túl a helyi előállítású élelmiszerek és termékek piacvesztésnek volt a legnagyobb szerepe. A 90-es évek elején a város gazdasága átalakult, a korábbi foglalkoztatók közül több megszűnt vagy lényegesen kisebb létszámmal működött tovább. 1997-ben már 231 egyéni vállalkozó, illetve számos kft., bt., rt. és szövetkezet működött, Számuk dinamikusan növekedett, tíz év alatt a regisztrált vállalkozások száma megkétszereződött, a közel 500 vállalkozás kétharmada egyéni vállalkozás, 73 kft és 86 bt működött Nyíradony területén. . Az egyéni vállalkozók elsősorban ipari, kereskedelmi és egyéb szolgáltatói tevékenységet folytattak.

ÁGAZATI SZERKEZET Nyíradony gazdasága az iparra és a mezőgazdaságra épül. Az ipari szektort tudatos fejlesztés eredményeként az építőipar és építőanyag-ipar túlsúlya jellemzi, megtalálható ezen kívül a fafeldolgozó- és textilipar, a modern kori tendenciákhoz képest kisebb mértékű, de jellemző a szolgáltató szektor jelenléte is. Mezőgazdasági termelésre a város és környezete a korábban említett természeti adottságai miatt alkalmatlan (futóhomok a meghatározó talajforma) különleges gazdasági értéket képvisel azonban a település környéki erdőség, amelyre jelentős fakitermelő és -feldolgozó vállalkozások épültek.

23


Ágazati szerkezet 40 Ipar

30

Mező-és erdőgazdaság

20

Kereskedelem Szolgáltatás

10 0 1990

2000

2005

2008

(Forrás: települési adatszolgáltatás, a foglalkoztatottság alapján legnagyobb 30 cég ágazati megoszlását vizsgálva). A nemzetgazdasági ágak szerkezetét vizsgálva láthatjuk, hogy az ipar túlsúlya jellemző, igaz, aránya kis mértékű ingadozást mutat. A 30 legjelentősebb iparűzési adót fizető cég

a

település lakosságának több, mint 30 százalékát foglalkoztatja; míg az összes működő vállalkozás figyelembe vételével az arány megközelíti a nyolcvan százalékot. A gazdasági környezet korábban említett sajátossága is látható: a mezőgazdaságban dolgozók aránya jelentős, de az utóbbi időben nem növekedett, míg a szolgáltatások és kereskedelem ágazatok fejlődtek legdinamikusabban az elmúlt években. A gazdasági fejlődés másik mutatója a befizetett iparűzési adó mértéke és növekedése.

Iparűzési adó (eFt) 150000 100000 Iparűzési adó (eFt) 50000 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: KSH Az iparűzési adó növekedése 5 év alatt mintegy 130%-os volt, és így a megye többi településénél nagyobb bevétel növekedést realizált Nyíradony. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy a bevétel mértéke távolságfüggő: a megyeszékhelytől távolodva egyenletesen csökken. Megítélésünk szerint ennek oka, hogy minél távolabbi egy telepüés a

24


regionális/megyei/logisztikai centrumoktól, annál kevésbé vonzó a befektetők számára; így elmaradnak a kívánt beruházások, amelyek növelhetnék a helyi adók (íy az iparűzési adó) volumenét. Nyíradony adottságai (közelsége) kedvezőek: az előállított termékek jó logisztikával könnyen eljuttathatók a kívánt célállomásra (kiépült közúti, vasúti és légi hálózat áll rendelkezésre). Debrecen, mint megyeszékhely és a viszonylagosan közeli államhatárok (Románia, Ukrajna) széles körű felvásárló piacot jelentenek. A működő vállalkozások társasági formájának változását mutató adatsoron látható, hogy a 2003-at bázisévnek választva 2007-re kis hullámzásokkal nőtt a településen regisztrált vállalkozások száma, a növekedés kismértékben tudható be a társas vállalkozások számának növekedésének, jellemzően az egyéni vállalkozási forma erősödött meg (2003-at bázisévnek alapul véve közel 20 százalékkal nőtt arányuk).

Regisztrált vállalkozások és formáik 600 Regisztrált vállalkozás

400

Társas 200

Egyéni

0 2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: KSH VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA A vállalkozásokat a következő méret és árbevétel kategóriákba soroltuk be: 1. Kisvállalkozás Foglalkoztatottak száma : 1-50 fő Árbevétel: maximum 500 millió Ft 2 Középvállalat Foglalkoztatottak száma : 50-300 fő Árbevétel: maximum 500 millió – 3 milliárd Ft 3. Nagyvállalat Foglalkoztatottak száma : 300 fő felett Árbevétel:3 milliárd Ft felett

25


A fenti paramétereknek megfelelően Nyíradonyban kisvállalkozások vannak jelen, a Paulik Kft éri el a középvállalkozások foglalkoztatotti és árbevételi kritériumát. A legnagyobb foglalkoztatók sorrendben a következők:

Vállalkozás

Foglalkoztatottak száma

megnevezése Paulik Fafeldolgozó Kft

102

Karsol Kft.

95 fő

Artoner-Fructcenter

16 (időszaki foglalkoztatottakkal 120 fő)

Forrás: települési adatszolgáltatás

Nyíradonyban jellemzően kisvállalkozások működnek, a legnagyobb foglalkoztató is mindössze 102 munkavállalót alkalmaz. Az elhúzódó gazdasági válság a kisvállalatokat az átlagosnál

nagyobb

mértékben

érinti

alacsony

tartalékszintjük

és

kedvezőtlen

hitelképességük miatt, így számukra minden, a várost érintő fejlesztés meghatározó jelentőségű lehet. Ugyanakkor a vállalkozások általános működési feltételei alapvetően (a helyi adottságok szintjén) kedvezőnek mondhatóak: van gyorsforgalmi út, a vasúti szállítás lehetőségei adottak, és a közelben található Debrecen, amely a térség logisztikai centruma is egyben. GAZDASÁGI AKTIVITÁS LEGFONTOSABB TÉRBELI KÜLÖNBSÉGEI Nyíradony közösségi terei a település központjára koncentrálódnak. A városközpont kiépítettsége, a közszolgáltatások koncentrációja természetszerűleg eredményezi a szolgáltató vállalkozások központi részeken történő működtetését. A kereskedelem, szolgáltatás területén működő vállalkozások 70%-a a település központjában koncentrálódik, a település többi részén egyenletes eloszlásúak. A település egyéb részein is könnyen elérhető a lakosság számra az alapszolgáltatások bizonyos köre (vendéglátóegység és bolt ).

26


KUTATÁS-FEJLESZTÉS HELYZETE

A K+F motorjai jellemzően az egyetemi, akadémiai kutatóhelyek, innovációtechnológiai cégek, nagyvállalkozások. A fentiek közül egyik típusú sem folytat tevékenységet a településen, így a kisebb, lokális K+F fejlesztéseken kívül, melyet az egyes cégek önmagukban valósítanak meg (környezetipari beruházásaikkal, gyártósoraik fejlesztésével) kifejezetten erre a célra szerveződő gazdasági vállalkozás nem szerveződött.

TURIZMUS, ATTRAKCIÓK, SZOLGÁLTATÁSOK

A település sajtos fekvése és természeti környezete lehetőséget ad a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére. Nyíradony erdőbe ágyazott település, a város közigazgatási területén jelentős természeti értékekkel találkozhatnak az ide látogatók – melyek a tudatos városfejlesztés, valamint ezzel összekapcsolt természet-és környezetvédelem garantálja az értékek megőrzését is. A Gúthi erdő országos hírű vadászterület, egyben az Alföld legnagyobb összefüggő erdeje is – minden szempontból unikumnak számít nemcsak regionális, hanem országos viszonylatban is. Jelentős botanikai értéke van a Tamásipusztán található mintegy 250 éves kocsányos tölgynek, valamint a mintegy 100 éves ostorfának. Az erdőben 2 vadászház található, a Zöldház és a Kis vadászház, melyekben pihenésre, kikapcsolódásra, sétakocsikázásra és sportolásra van lehetőség. A néhány éve alapított Ligetalja-Guth Idegenforgalmi Egyesület - melyet négy önkormányzat és 19 magánszemély alapított - a térség rekreációs szerepének erősítését, idegenforgalmának és turizmusának fejlődését tűzte ki célul. A turizmus és idegenforgalom gátja a kereskedelmi szálláshelyek alacsony száma a településen.

A

vendéglátóhelyek

(melyek

a

kereskedelmi

tevékenységek

között

a

legjellemzőbbek a településen) száma stagnál, mivel jellemzően a belső fogyasztási igényeket elégíti ki. A meglevő adottságokat komplex programszolgáltatások kialakításával megfelelő szinten lehet fejleszteni. 2003.december 10-én megnyílt a Harangi Imre Rendezvény- csarnok, melynek nemzetközi minősítésű uszodája és 1000 főt befogadni képes sportcsarnoka kiválóan alkalmas sportesemények lebonyolításához. Az uszoda a vízi sportok részére biztosít alapfeltételeket,

27


míg a sportcsarnok a térségben működő sportegyesületek részére biztosíthat megfelelő bázist. A város az MLSZ edzőközpontja, ezen túlmenően országos labdarugó és atlétika utánpótlás nevelési központ is. A létesítmény arra is kedvező feltételeket teremt, hogy középtávon a környezetében panzió, valamint gyógyászati túrizmus folytatására alkalmas kiszolgáló komplexumok épüljenek meg. Ez újabb kitörési pontot jelenthet a város számára. A sporthoz, vadászathoz kapcsolódó turisztikai programok megrendezésére kiváló adottságai vannak Nyíradonynak.

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS A település elkötelezett a helyi ipar és vállalkozásfejlesztés támogatására. 2006-2010 közötti időszakra Gazdasági Programban határozta meg a település képviselőtestülete a kívánt fejlődési irányokat. A település vezetése fontosnak tartja a helyben működő vállalkozásokkal megfelelő kapcsolattartást és a fejlesztésekről, tervekről rendszeresen konzultálnak a gazdasági élet szereplőivel. Példaértékűnek tekinthető, hogy középtávú intézkedési tervet fogadott el a vállalkozások helyi gazdaságban betöltött szerepének erősítésére, a vállalkozásbarát környezet kialakítására. A tervben foglalt feladatok időarányosan teljesülnek. A tervek között szerepel többek között olyan helyi adópolitika kialakítása is, amely ösztönzi a vállalkozások fejlesztését, különböző kedvezményekkel ismeri el a helyi munkaerő foglalkoztatását.

INFRASTURKTÚRA-FEJLESZTÉS Jelenleg nincsen kialakított ipari park, a helyi vállalkozások és ipar támogatása közvetett eszközökkel lehetséges.  Fontos célok: -

Ipari övezet kialakítása

-

Elkerülő szakasz megépítése

-

Vállalkozói övezet fejlesztése

A város által kijelölt ipari fejlesztésekre szánt területrészeken kívül Nyíradony mezőgazdasági hagyományai és adottságai miatt a fafeldolgozást és a helyben megtermelt mezőgazdasági

28


termékek feldolgozását biztosító üzemek letelepedését szolgáló Agro-park létrehozását is közép- és hosszú távú tervei között szerepelteti.

A VÁLLALKOZÓK TÁMOGATÁSÁVAL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK: Nyíradony város önkormányzata a helyben működő vállalkozásokkal megfelelő kapcsolatot alakított ki. Példaértékűnek tekinthető, hogy középtávú intézkedési tervet fogadott el a vállalkozások helyi gazdaságban betöltött szerepének erősítésére, a vállalkozásbarát környezet kialakítására, melynek eredményeként is a vállalkozói réteg stabilizálódott, megerősödött, s ezáltal a munkanélküliség kezelésében az önkormányzat hatékony partnere tud lenni.  Kiemelt cél tehát továbbra is a kedvező helyi adópolitika kialakítása

MUNKAHELY-TEREMTÉS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA A településen élő aktív korú foglalkoztatottak a városban működő és egyre jelentősebb szerepet játszó kisvállalkozásoknál állnak munkaviszonyban. Jelentős részük a fafeldolgozó iparban, mezőgazdaságban

humán szolgáltatásban, könnyűiparban tevékenykedik. A

városban működő több mint 300 vállalkozás – bár jelentős szerepet vállal a foglalkoztatási gondok kezelésében – egyelőre a munkanélküliség megoldásában csak kisebb szerepet tud vállalni. Jellemzően mutatja e tényt, hogy a város legjelentősebb munkáltatója az önkormányzat, mely intézményei révén közel 400 munkavállalót foglalkoztat. A város legsúlyosabb problémájának a tartós jelenséggé váló munkanélküliség tekinthető. A megyeközpont ipari szerkezet átalakításával elsődlegesen az alacsonyabb iskolai végzettségű, napi ingázók váltak munkanélkülivé. Ugyanakkor a városban élők relatíve magas iskolai végzettségének következménye, hogy a nyilvántartott munkanélküliek 43%-a érettségizett. A helyi kutatások és statisztikák azt igazolják, hogy jelentős a jelenleg munkanélküli, szakképzett munkaerő aránya. Ebben jelentős a középfokú, és közép korosztályhoz tartozó nők száma. Ezért az önkormányzat ipartelepítési elképzelései kialakításánál ezen problémák megoldására fókuszál. A foglalkoztatási gondok megoldásában csak új vállalkozások, üzemek megjelenése hozhat számottevő változást, ezért a fejlesztések részeként új munkahelyek létrehozását, zöldmezős beruházások révén képzeli el az önkormányzat.

29


A munkanélküliség kezelésének hasznos kiegészítő eleme lehet a családi gazdaságok ösztönző, támogatási rendszere. A mezőgazdaságban megtermelt árú feldolgozása és ilyen formában történő értékesítése ugyancsak kedvező lehetőséget teremt kisebb vállalkozások létrejöttére. VÁROSMARKETING

A városmarketing tevékenysége a közigazgatási és kulturális tevékenységekhez kapcsolódik. A Nyíradonyban működő képzőművészeti tábor külföldi művészeket is vendégül lát, a városban tevékenykedő táncegyüttesek és népdalkörök fellépéseik kapcsán számtalan európai országban lépnek fel, erősítve a nemzetközi kapcsolatokat és együttműködéseket. Itthon elsődlegesen a környező települések önkormányzatai mutatnak érdeklődést az együttműködésre, amelynek koordinálására a település önálló szervezeti struktúra kialakítását tervezi, például önkormányzati klub kialakításával.

30


2.2.2.3. TÁRSADALOM DEMOGRÁFIA Nyíradony népessége az 1870-es népszámlálás óta lassú, de egyenletesen növekvő tendenciát mutatott egészen 1960-ig, amikor hullámzó visszaesésekkel egy közel három évtizedes demográfiai stagnálás volt figyelhető meg 1960-hoz képest. Ligetalja településeinek görög katolikus lakossága körében mindig is magasabb volt a születések száma. A településről el- és beköltöző száma évtizedeken keresztül kiegyenlített volt. A 60-as években Debrecenben a megindult iparfejlesztés vonzotta az embereket, s a bővülő munkalehetőségek hatására megfigyelhető volt a lakosság megyeközpontba vándorlása. A népesség fogyása azonban jóval alatta maradt a megyei községi átlagnak, hiszen csak 5,4 % volt, míg a megyei 13,1 %. Mindezek ellenére a település népességmegtartó képessége jónak bizonyult, hiszen az 1970-es évtizedben a népességszám ismét nőtt. Ebben már szerepe volt a bevándorlásnak is illetve a 80-as 90-es években lezajló rendszerváltás gazdasági-társadalmi hatásainak. A lakosság száma 1990-re érte el a korábbi mértéket, 2005-ig egyenletesen növekedett, majd az utóbbi években ismét enyhe negatív trend volt megfigyelhető. 2009. áprilisában a lakónépesség 7931 fő volt.

Lakosság száma

2009

2005

2000

1990

1980

1970

1960

1949

1940

1930

1920

1910

1990

1890

1880

1870

10000 8000 6000 4000 2000 0

Lakosság száma Forrás: KSH A város korszerkezete az elmúlt évtizedekben megőrizte egészséges struktúráját, a legfiatalabb korosztály népesebb a település időskorú lakosainál. Ugyanakkor látható, hogy 6 év alatt összesen 250 fővel lett kevesebb a 0-14 éves korosztály városon belüli száma, ami 31


jelentős csökkenésnek számít. A gazdaságilag aktív korúak aránya kismértékben növekedett (137 fővel), ugyanakkor az időskorúak száma is nőtt, de nem a gyermekek számának dinamikus csökkenésével párhuzamosan, ezért a település lakosságszáma csökkent az elmúlt években. A település öregedési indexe (0-14 évesekre jutó 60 év felettiek aránya) 2002-ben az index 0,68, 2008-ban már 0,82.

Lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása 2000-2008 Évek

0-14 éves

15-59 éves

60 - éves

2002.

1843

4916

1264

2003.

1810

4942

1268

2004.

1810

5022

1339

2005.

1754

5056

1330

2006.

1735

5005

1318

2007.

1653

5058

1317

2008.

1605

5053

1327

Forrás: önkormányzati adatbázis A település adatait a megyei adatsorokkal összevetve azonban megállapítható, hogy a kedvezőtlen trend ellenére még így is meghaladja a megyei átlagot a fiatalok aránya a településen, és az aktív korúak száma is magasabb. 2007. évi KSH adatok azt mutatják, hogy a megye városi rangú települései közül kizárólag 6 településen születtek többen, mint amennyien az adott időszakban elhaláloztak. A település korfája mindezekkel együtt jónak ítélhető.

32


A népesség megoszlása életkori csoportok szerint

80 60 40 20 0 Hajdú-Bihar Megye

Nyíradony 2000

0-14 év

15-59 év

Nyíradony 2008

60 év felett

Forrás: KSH , önkormányzati adatbázis

FOGLALKOZTATÁS Munkaerőpiaci folyamatok Általános munkaerőpiaci helyzetkép a régióban, megyében, kistérségben Az Észak-alföldi régióban 2008. évben átlagosan 110.594 fő álláskereső volt nyilvántartva, mely 5,9%-kal magasabb, mint az előző évben. Ez idő alatt a régió mindhárom megyéjében növekedett az álláskeresők száma, a létszámemelkedés és annak üteme is Szabolcs-SzatmárBereg megyében volt a legnagyobb, Hajdú-Bihar Megyében az összes álláskereső alig több, mint egyharmadát regisztrálták. (Forrás: http://earmk.afsz.hu/engine.aspx?page=munkaeropiaci_tajekoztato_2008).

Az álláskeresők körében nőtt a szakképzetlenek, a legfeljebb nyolc általános (4 elemi) végzettséggel rendelkezők aránya. A nyilvántartott álláskeresők többsége mind a régióban, mind a megyében férfi, döntő részük fizikai foglalkozásúak köréből került ki. Speciális folyamat, hogy a régió átlagától eltérően Hajdú-Bihar Megyében a felsőfokú álláskeresők aránya növekedett legnagyobb mértékben a megelőző bázisévhez képest (év végére elérte a 4%-ot). 2008 folyamán kevesebb regisztrált munkanélküli volt nyilvántartva a Hajdú-Bihar Megyében, a három megye adatait összehasonlítva azonban látható, hogy a legtöbb új belépő álláskeresőt itt regisztrálták.

33


A foglalkoztatáspolitika aktív-passzív eszközeinek kimutatásai alapján általánosan jellemző volt az Észak-Magyarországi régióra a munkaügyi központokon, illetve az önkormányzatokon keresztül folyósított ellátások növekedése 2007-hez képest. A járadék típusú ellátásokban részesülők aránya csökkent, a segélyezetteké nőtt. A Hajdúhadházi Kistérségben 2,7%-al nőtt a nyilvántartott álláskeresők aránya a megelőző évhez képest, összesen 2705 fő nyilvántartott szerepelt a kistérségi adatbázisban 2008-ban. A regionális trendekkel egyezően többségük férfi, életkori eloszlásuk az aktív korúak körében egyenletesnek mondható és közel 5%-uk 50-60 év közötti. Hatvan százaléka az álláskeresőknek nyolc általános vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, 91%-uk munkanélkülivé válását megelőzően fizikai foglalkozású volt. A többi kistérséggel összehasonlítva kiemelkedően magas a szociálisan segélyezettek aránya az ellátottak között (54%), ugyanebben az összehasonlításban viszonylag alacsony az ellátás nélküliek aránya (32). (A megyei átlag első esetben 36%, az ellátás nélküliek esetében 41%). (Forrás: http://earmk.afsz.hu/engine.aspx?page=earmk_allaskeresok ) Nyíradonyban a munkaképes korú lakosság az AFSZ nyilvántartása alapján 5160 fő volt 2008. december 31-én. Az állandó népesség száma kisebb visszaesésektől eltekintve egyenletesen növekszik, ezzel együtt az aktív korú népesség számaránya is (ha nem is jelentős mértékben) de egyenletesen nő az összlakosságon belül. Aktív korú népesség aránya a település összlakosságán belül (százalék) 63,5 63 62,5 62 61,5 61 60,5 60 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: települési adatszolgáltatás A település lakosságának gazdasági aktivitása ugyanakkor alacsony, az egy főre jutó adózók számát tekintve utolsó előtti a megye városainak rangsorában, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó mértéket tekintve sem találhatunk jobb paramétereket: ebben az összehasonlításban egy hellyel szerepel előrébb a városi listán (tehát hátulról a harmadik).

34


Adózók száma településenként, Hajdú-Bihar-Megye Hajdúhadház Nyíradony Létavértes Komádi Hajdúsámson Tiszacsege Biharkeresztes Nádudvar Polgár Vámospércs

Adózók száma

Püspökladány Balmazújváros Derecske Kaba Téglás Hajdúdorog Hajdúböszörmény Hajdúnánás Berettyóújfalu Debrecen 0

100

200

300

400

500

Hajdúszoboszló

Forrás: KSH, 2007-es adatsor Amint azt korábban láthattuk, a településen az aktív korú népesség a település lakosságán belül enyhén, de egyenletesen nőtt. Ezt azonban nem követte egyenletes foglakoztatásnövekedés. Az aktívak aránya 6 év alatt kevesebb, mint három százalékponttal nőtt, hasonló adatot találhatunk az álláskeresők lakosságszámhoz viszonyított arányának növekedésében is.

35


Álláskeresők aránya 20 15 10 5 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

Álláskeresők aránya

Forrás: AFSZ és KSH adatok A munkanélküliség az utolsó két évben növekedett jelentősebb mértékben, a megelőző időszak

12-13%-os

munkanélküliségi

mutatója

2007-től

hirtelen

ugrott

meg

két

százalékponttal. Az országos trendeknek megfelelően legdinamikusabban az inaktívak aránya növekszik. A munkaerőpiaci és társadalmi feszültségek hordozója ez a belső átrendeződés, mely esetében figyelembe kell venni, hogy az összes álláskereső közel kétharmada (64%-a!) tartós munkanélküli, akiknek az átlagosnál jóval kisebb az esélyük visszatérni a munkaerőpiacra. A város a rendszerváltást követően vesztese lett az ipari szerkezet átalakításának. Az addig budapesti, dunántúli, debreceni munkahelyeken dolgozó kvalifikált szakemberek kerültek a munkanélküliek listájára. A városba települt munkahelyek jelentős hányada került átalakítási, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá. A kialakult – s a térség településeihez viszonyítva erős – vállalkozói réteg jelentős szerepet vállal a munkanélküliség kezelésében, azonban annak jelentős csökkenését nem tudja eredményezni. Főként az alacsony végzettségű, valamint a 40 év fölötti és a női munkavállalók kerültek ki a munka világából, s váltak inaktívakká. Az is figyelemre méltó, hogy a munkavállalók körében meghatározó az érettségivel rendelkezők száma is. Nyíradonyban a helyi foglalkoztatás szintjére jellemző, hogy a település gazdaságilag aktív korú foglalkoztatott lakosságának 65%-a dolgozik Nyíradonyban, 35%-uk (leginkább a kereskedelmi és szolgáltatási nemzetgazdasági ágakban dolgozók) más településen vállalnak munkát. A helyben foglalkoztatottak 35%-a dolgozott a faiparban, 7%-uk mezőgazdaságban, 59%-uk kereskedelemben és szolgáltatásban a 2001-es népszámlálás adatai alapján. A harminc legnagyobb (legtöbb iparűzési adót fizető cég) helyben foglalkoztatottak számának változását mutatja a következő táblázat:

36


Helyben foglalkoztatottak 2000 1500 1000 500 0 2002

2005

2008

Helyben foglalkoztatottak

Forrás: települési adatszolgáltatás Látható, hogy a legnagyobb helyi vállalatok helyi foglalkoztatási kapacitásai jelentős mértékben csökkentek, hat év alatt 1546 főről 1134 főre esett vissza a körükben helyben foglalkoztatottak száma. Képzettség és iskolázottság Hajdú-Bihar Megye (7 évesnél idősebb) népességének iskolai végzettség szerinti megoszlása 2001-ben a „települési lejtőnek” megfelelően alakult, azaz a városokban élők iskolai végzettsége rendre magasabb, mint a községekben élőké. Táblázatunkban a 7 évesnél idősebb népesség iskolai végzettségét mutatjuk be a 2001-es népszámlálási adatok alapján: Iskolai végzettség közigazgatási területenként és megszerezhető fokonként Terület,

Általános iskola

Középiskola

Egyetem, főiskola

37,4

43,1

19,4

Többi város

54,9

38,5

6,4

Községek

64

32,2

1,0

Nyíradony

58,6

36

5,4

Megye

50,4

38,7

10,8

igazgatási rang Megyei jogú város

összesen

37


Forrás: 2001. évi népszámlálás, és azok alapján számított adatok Reprezentatív felmérésünk megerősíti a települési adatsorokat. Nyolc általános vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel a település lakosainak közel 60%-a rendelkezik. A többi mutató esetében Nyíradony adatai a községi és a városi mutatók között találhatók, ami jelzi a település népességének egyfajta urbanizáltságát is. A nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettségűek körében a szakmunkások képviselik a legnagyobb csoportot. A felsőfokú végzettségűek aránya a megye többi városához képest alacsony, a megyei átlagnak csupán a fele. A település egyes településrészein és szegregátumiban jelentős eltérések tapasztalhatóak a városi átlagokhoz képest. Az akcióterületen kiemelkedően magas a felsőfokú végzettségűek aránya, míg a szegregátumokban az alacsonyan iskolázott lakónépesség az összes lakos több, mint kétharmadát teszi ki.

Az iskolázottsági és a gazdasági aktivitási mutatók alapján megfogalmazható, hogy a város az iskolázottsági mutatókat tekintve a megye kisvárosainak mutatóihoz közelít, míg a foglalkoztatást a megyeszékhely közelsége, az agglomeráció kedvező hatása, és a lakosságnak az életkori csoportok szerinti összetétele alakítja. E tendenciák érvényesülése esetén várhatóan tovább nő az iskolai végzettség szintje, és már középtávon jelentős fiatal életkori csoportok jelenhetnek meg a munkaerőpiacon. Bár a települési önkormányzatnak közvetlen feladatai a foglalkoztatásban nincsenek, a várhatóan magasabban képzett fiatal korosztályok elvándorolhatnak a településről és a régióból még Debrecen viszonylagos szívóhatása ellenére is, azaz a városnak a kistérségi és az agglomerációs térségi lehetőségeket és együttműködést kiaknázva már most meg kell teremteni e nagy létszámú korosztályok számára a térségen és a településen belüli foglalkoztatás lehetőségeit. Ez azt is jelenti, hogy a városnak a már prognosztizált, a fiatal korosztályokra fókuszáló helyi oktatás és szociális, valamint egészségügyi politika mellett a foglalkoztatáspolitika és a lakáspolitika céljait és prioritásait is meg kell határoznia.

38


2.2.2.4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETI INFRASTRUKTÚRA TERMÉSZETI KÖRNYEZET

A város a Dél-Nyírség Északi peremén, homokkal fedett, hordalékkúpos síkságon helyezkedik el. Területe 9659 hektár, melyből 677 hektár belterület. A beépített területek aránya a teljes földterület 0,7%-a. A termőterület jó része mezőgazdasági szempontból értéktelen futóhomok. A terület átlagos termőértéke 7,2 AK értéknek felel meg. A város határának különleges természeti értéke a Gúthi erdő, mely az Alföld legnagyobb egybefüggő erdeje. A helyi védettségű zöldfelületek közé tartozik a Görög Katolikus Templom és Plébánia belső parkja, a HAHUSZO Kht. belső parkja, a Nyíradony-Tamásipuszta, Penyige tanya 250 éves kocsányos tölgye, a Nyíradony-Tamásipuszta, Penyige tanya több mint 100 éves ostorfája, és Nyíradony, Láró tanya nyári csíkos fűszeres almafája, ami több mint 150 éves. A védett zöldfelületek számához tartozóan megjelenítésre került a három fa és közvetlen környezete mivel ezen természeti értékek kultúrtörténeti és természetértéki szempontból kiemelkedő jelentőségűek. Fontos jellemző még, hogy a fenti felsorolásban szereplő további védett zöldfelületek nem az önkormányzat tulajdonát képezik és nem is közterületen találhatóak hanem az egyik például a görög katolikus templomhoz tartozik (amelyre vonatkozó fejlesztési elképzelést is tartalmaz a pályázat), míg egy másik a megyei önkormányzat fenntartásában működő HAHUSZO Kht Ápolási Otthonának parkja. A zöldfelületek aránya 0,0176% Nyíradonyban. A települési környezet tisztasága az 1980-es évek közepétől folyamatosan javult. Ezt elsődlegesen a bevezetett szervezett szemétszállítás teremtette meg, amelynek értelmében hetente egy alkalommal a lakosság által összegyűjtött kommunális hulladékot elszállítottuk. Ezt tovább erősítette, hogy az önkormányzat által beszerzett kedvezményes gyűjtőedényeket a lakosság részére kedvezményes áron és fizetési feltételek mellett adtuk tovább, amellyel kulturált körülményeket teremtettünk a hulladék gyűjtéséhez. Ezt tovább javította, hogy az 1995-ben elindított regionális hulladéklerakó telep 1998-ban átadásra került Szakoly községben. A közterületekre és a közintézmények elé kihelyezett 5 m3-es konténerek is kihelyezésre kerültek, így a lakosságnak nem kell minden, a gyűjtőedényekbe nem berakható, hulladékot a lerakó telepre kiszállítani. A legfontosabb közintézmények előtt (polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, művelődési ház stb.) és utcaszakaszokon kihelyezett gyűjtőedények szintén pozitív változást eredményeztek, melyeknek

köszönhetően

ezen

területek

szintén

kisebb

mértékben

szennyezettek.

39


Ugyanakkor további javulás indokolt, amelyet a gyűjtőedények további kihelyezésével és az óvodai, iskolai oktatás területén a környezeti értékek megóvására való felhívással tovább lehet javítani. A település központjában és belterületén kialakított zöldfelületek, parkok a köztisztaság és a természeti értékeink megőrzésében további javulást eredményeztek. A nyitott települési arculat kedvezően befolyásolja a lakosság hozzáállását, amely szemmel láthatóan is jól érzékelhető a virágok és dísznövények megóvásával, valamint a parkosított területek népszerűségével.. A város életében szintén fontos esemény a civil szervezetek számának emelkedése, hiszen céljaik és kapcsolódó tevékenységeik révén az emberek egyre inkább odafigyelnek környezeti értékeinkre. A településen a csapadékvíz-elvezetés csatornahálózatának kiépítése az 1970-80-as években készült el, amely az akkori földutak igényének és vízelvezető kapacitásának megfelelően lettek kialakítva. A város közigazgatási területe abban a sajátos helyzetben van, hogy két vízgazdálkodási terület, a Berettyó és a Nyírségi társulások érdekeltségi területe osztja ketté. Az elmúlt évtizedekben elhanyagolt, nem megfelelően karban tartott csapadékvíz elvezető csatornák – mivel a város belterületéről a vizet nem tudják megfelelően kivezetni - számtalan esetben veszélyeztették a városban élők anyagi javait. Az utóbbi 3-4 évben pályázati támogatással kiépített csatornarendszerek csak részlegesen tudták és tudják a problémákat kezelni. Ezért átfogó, a város teljes közigazgatási területét felölelő csatornahálózat fejlesztési tervének elkészíttetésére és ennek ütemes megvalósítására van szükség.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET A

lakossági

és

közszolgáltatási

(vendéglátás,

település-üzemeltetés,

kiskereskedelem) eredetű zaj, -rezgés- és légszennyezés elleni védelem: A város központi belterületének sűrű beépítettsége miatt a településen jelenleg a vállalkozások telephely-engedélyezési eljárásaiban 3-5 éves időszakot határoz meg az önkormányzat a belterületről történő kitelepülésekre. Ezzel elérhető a város levegő tisztaságának védelme a lakosság egészségi állapotának megőrzése és védelme érdekében és egyben a zaj- és rezgés védelemmel kapcsolatos célok elérésének eszköze is lehet. Fontos biztosítani a város központi belterületébe beékelődött, további fejlesztésre emiatt nem alkalmas vállalkozások (pl. fafeldolgozó üzemeket) megfelelő, ipari termelésre alkalmas és egyben a vállalkozások számára is kedvező telepítését, illetve ennek elősegítését. A városban a veszélyes üzemi minősítésű, elsődlegesen építési kemikáliák gyártásával foglalkozó üzemek

40


hulladékgazdálkodási

feladatait

szakhatóságok

bevonásával

fokozottan

szükséges

figyelemmel kísérni. A vendéglátó-ipari létesítmények megfelelően helyezkednek el a településen, az általuk kibocsátott zaj nem zavarja a lakosság nyugalmát, amelyet az engedélyezett nyitva tartáson keresztül szabályozott a város képviselő-testülete. A településüzemeltetési feladatokat az önkormányzat által alapított intézményi gondnokság és a Nyíradony Vagyonkezelő Kft. végzi. Az intézmények gázüzemű fűtése a központi kazánházból a szabványnak megfelelő technológia kiépítésével biztosított. A kiskereskedelmi egységek

száma

és

nagyságrendje

szintén

nem

veszélyezteti

a

zaj,-

rezgés–és

légszennyezettségi értékeket. A lakosság által ilyen jellegű számottevő környezeti hatásokkal nem kell számolni. LAKÁSÁLLOMÁNY

Lakásállomány 2003-2007 Évek Lakásállomány (db)

2003

2004

2005

2006

2007

2694

2724

2741

2756

2784

Forrás: KSH 2003-2007

Mutató

Városközpont

Aradvány-

Nyíradony

Külterület

megnevezése

I. városrész

puszta

városköz-

III.

III.

ponton

városrész

városrész

kívüli városrész II. városrész

Lakónépesség száma

1 373

931

5 067

330

Lakásállomány (db)

513

307

1 656

165

Alacsony

komfort

18,1

40,1

34,1

fokozatú

lakások

86,7

aránya (%) Forrás: KSH 2001

41


A városban a lakásállomány tekintetében kettős hatás figyelhető meg. Egyfelől magas a városban az alacsony komfortfokozatú lakások száma (35%), aminek elsődleges oka a szegregált területek egyéb városi területekhez viszonyított magas arányában keresendő. A legjobb a helyzet a városközpontban, itt az alacsony komfortú lakások aránya csupán 18%. A lakáskörülmények összefüggnek a lakosság jövedelmi, illetve foglalkoztatási helyzetükkel. Érdemi javulás ezen a területen csak a foglalkoztatási színvonal javításával, a hátrányos helyzetű családok jövedelemtermelő képességének növekedésével érhető el. Egyes kisebb célcsoportok esetében az önkormányzat által indított szociális bérlakás építési program jelenthet segítséget (pl. A hátrányos helyzetű családokban nevelkedett fiatal házaspárok újrakezdésének támogatása révén).

Tendencia:

Év

Új lakás db

2003

30

2004

17

2005

15

2006

28

2007

22

Forrás: Önkormányzati adatbázis

Az átadott új lakások száma a kedvezményes hitellehetőségek folyamatos lassú csökkenését követve 2003-2007 között méréskelten csökkent a városban. A 2007-es adat szerint a város összes lakásállományának alig 1%-a az új lakások száma, ez az adat nem csak országos, de regionális és megyei összehasonlításban is nagyon alacsony, aminek az oka, hogy az alacsony lakossági jövedelmek miatt nem tud a lakáspiac Nyíradonyban fejlődni.

42


KÖZÚTHÁLÓZAT A Hajdúhadházi kistérség fő közlekedését meghatározó utak a 4. számú főút, a 48. számú út és a 471. számú út. A fő közlekedési utak elsősorban a Debrecennel való összeköttetést biztosítják. Nyíradonyból Debrecenbe a 471-es számú főúton juthatunk el, a két település közötti távolság 28 km. Az út minősége Hajdúsámsonnál megfelelő, a többi szakaszon viszont nem megfelelő minősítést kapott. Ugyanakkor az alsóbb rendű utak állapota sem kielégítő; bizonyos szakaszokon sebesség-, és súlykorlátozásokat is bevezettek. Egyes mellékutak fejlesztése elengedhetetlen, hiszen kihasználtsága jóval nagyobb a megszabott értéknél. Az eddigi tendenciáknak megfelelően valószínűsíthető, hogy a további években ezeknek a mellékutaknak a forgalma még nagyobb lesz. Ilyen útnak számít, pl. a Nyíradony Nyírábrány közötti út is. A zsáktelepülések fejlődésének elősegítéséhez fontos azok zsákjellegének megszüntetése, Nyíradony esetében tehát Szakoly-kert zsákjellegének feloldása. A kistérségben található belterületi utak hossza 310 km, ebből a burkolt utak aránya viszont csak 45 %, ami aránytalanul kevés hasonló méretű városokhoz képest. Az utak karbantartása igen költséges és a forráshiányban lévő önkormányzatoknak ez igen nagy terhet jelent, így erre megoldás csak külső források igénybevételével születhet. KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZAT: A kerékpárutak hossza a kistérségben 45 km, melyek állapota nem kielégítő, felújításra szorulnak. A már meglévő kerékpárutak döntő többsége a településeket, illetve a településrészeket köti össze. Igaz, a kerékpáros úthálózat kiépítettsége nem csak helyi szinten, hanem országosan sem megfelelő, messze elmarad az Európai Uniós átlagtól. VASÚTI KÖZLEKEDÉS: A 110. számú vasútvonal Nyíradony városát is érinti, illetve az IC legágazása, az „Inter pici” is megáll a településen.

43


VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK Nyíradony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 22/2001 (X. 16.) számú rendeletében döntött a település védett építészeti értékeinek védelméről. A rendelet alapján védett építészeti értéként az alábbi épületeket határozta meg: Guthpuszta Romtemplom, Római Katolikus Templom, Görög Katolikus Templom, HAHUSZO Kht. főépülete, Városi Mozi épülete, Nyíradony, Szakolykert volt Gencsi kúria épülete, Református Templom épülete, Rózsa Presszó Étterem épületének homlokzata. A romtemplom a XII. században épült és a gúthi erdőben található, a római katolikus templom tornyán a település korábbi birtokosainak, a Gencsy családnak a címere található, szintén az ő tulajdonukat képezte a szakolykerti városrészben található kúria vagy kastély épülete is. A Rózsa Presszó Étterem homlokzata pedig a pályázat során felújításra kerül tehát fejlesztéssel érintett.

INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG

Nyíradony infrastruktúrájának kiépítettsége 120 100

100 65

80 % 60 40 20 0

95

99

95 kerékpárút belterületi közút elektromos hálózat szennyvízhálózat ivóvízhálózat vezetékes gáz

2

Forrás: KSH és önkormányzati adatbázis

44


Infrastrukturális ellátottság 2003-2007 Infrastruktúra megnevezése/Évek

2003

2006

2007

száma (db)

2256

2344

2371

Közüzemi ivóvízvezeték hossza (km)

39

39

39

lakások száma (db)

1492

2030

2050

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat (km)

29,8

29,8

29,8

Vezetékes háztartási gázt fogyasztók (háztartás)

1472

1670

1709

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt

Forrás: KSH 2003,2006-2007

IVÓVÍZELLÁTÁS Az ivóvízhálózat kiépítettsége nagymértékben utal a lakosság életminőségének alakulására. A közüzemi vízhálózat a megye területén szinte minden lakás számára elérhető. (94%-os kiépítettség). Országos viszonylatban is ezzel az értékkel kedvező helyen szerepel a megye. A Hajdúhadházi kistérség a 86%-os ivóvízhálózat kiépítettségével a megyében található kistérségek közül csak az utolsó helyet foglalja el. Nyíradony kedvező helyzetben van, hiszen az ivóvízhálózatra rákapcsolt lakások számának aránya 99%-os.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A település hulladékgazdálkodási tervét a Képviselő-testület 8/2004. (IV. 15.) rendeletével fogadta el.

a./ Folyékony-hulladékgazdálkodás A város közigazgatási területének 90%-án a 2000-2003-as években került kiépítésre a szennyvízhálózat és a szennyvíztelep. Az önkormányzat a kivitelező vállalkozóval kötött konstrukcióban olyan kedvező lehetőséget teremtett, mely lehetővé tette a lakásokban és az építési telkekre a csatlakozóvezetékek kiépítését, amelynek eredményeképpen a lakosságnak

45


és a nem lakossági szennyvízkibocsátóknak a hálózatra történő rácsatlakozása mintegy 95%os arányban vált lehetővé. Közműolló (m) szennyvíz-csatorna hossz (m)/vízvezeték hossz (km) bekötések nélkül: 1286,3769. A szennyvízhálózat kiépítettsége az ivóvízhálózatéhoz képest kedvezőtlenebbül alakult mind a megyében, mind pedig a kistérségben. A megyei arány 45,4%, míg a Hajdúhadházi kistérségben a szennyvízhálózatra rákapcsolt lakások aránya az utóbbi pár évben nagyon sokat fejlődött, és így a megyében található kistérségek közül a középmezőnyben található. Az Európai Uniós és hazai forrásoknak köszönhetően több település is el tudta kezdeni, illetve ki tudta építeni a szennyvízcsatorna hálózatot. Nyíradony szennyvízhálózatának kiépítettsége jelenleg 95%-os. Az elmúlt időszak eredményeit figyelembe véve az önkéntes rácsatlakozásra türelmi idő lett megállapítva 2003. december 31-ig, de ennek a régebben megépített rendszerek vonatkozásában (Deák Ferenc, Kossuth út, Jókai út, stb.) a szennyvízkibocsátóknak mindössze 50-60%-a tett eleget, amely nagyon alacsony arány. Ennek gyorsítására több döntés született, mellyel azt szeretnénk elérni, hogy a régebben használatba vett lakások esetében a szennyvíz-szikkasztók véglegesen felszámolásra kerüljenek, s az újonnan épített lakások esetében pedig a lakások használatbavételére csak akkor kerülhet sor, ha a lakás szennyvíz elvezető rendszerre történő csatlakoztatás megfelelően megtörtént. Kedvező fejleményként

értékelhetjük,

hogy

az

önkormányzat

által

nyújtott

részletfizetési

kedvezmények hatására a Bokrétás úton is egyre több lakó él a lakás szennyvíz hálózatba kötésének a lehetőségével. A rendszer üzemeltetésével kapcsolatban problémát jelenthet, hogy a rendszerre rácsatlakozó Balkány-Abapuszta területen olyan kis mennyiségű szennyvíz keletkezik, mely csak hosszabb pangási időszakot követően kerül a tisztítóműbe. Ennek az időszaknak a csökkentésére technikai megoldást kell Balkány várossal és az üzemeltetővel találnunk. Tamásipusztán a szennyvizek kezelése nem megoldott és komoly környezeti problémát okoz. Ezen a területeken műszaki vagy gazdaságossági szempontból nem megoldható a települési, vagy térségi szennyvíztisztító telepek létesítése, mivel ipari módszerekkel gazdaságosan nem kezelhetőek a kommunális szennyvizek, így egyedi, alternatív megoldásokkal lehet csak ezt a környezeti problémát kezelni. A tengelyen szállított szennyvízzel kapcsolatos szolgáltatást – mint kötelező közszolgáltatást –

a

Nyíradony

Vagyonkezelő

Kft.

közbeiktatásával

végezhetik

a

szolgáltatók.

A

szennyvízelhelyezés a Nyíradonyi Szennyvíztisztító Telepen történik. Ez megfelelően nyomon követhető rendszert jelent. Ugyanakkor az elkövetkező időben az illegális ürítéseket megfelelően kell szankcionálnia az önkormányzatnak a jogkövető magatartás elérése érdekében.

46


A Hortobágyi Nemzeti Park a város közigazgatási területén több olyan védendő természeti területet tart nyilván, melyek megőrzése a városban élők alapvető érdeke. A Fényes tó területe és a mögötte húzódó területek fokozott helyi védelmét biztosítani szükséges. A TIKÖFE a települést sérülékeny vízbázison lévő területű településnek minősítette, ezért az ivóvíz védelme érdekében hosszú távú és hatékony intézkedéseket szükséges tennünk. A szennyvízkezelés BIOVAC technológiával működő szennyvíztelepen történik a kijelölt gyűjtőmedencékben. Ugyancsak ide kerül kiszállításra a szippantott szennyvíz döntő többsége is, azonban még mindig előfordul olyan eset is, amikor a szippantott szennyvizet nem itt helyezik el. Ennek felderítésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a mezőőri szolgálat bevonásával, hogy a nem megfelelő helyre ürített szennyvízelhelyezőket nagyösszegű bírság kiszabására és megfizetésére lehessen kötelezni. Fontos rövid távú feladat, hogy a szennyvízkezelőmű hosszú távú működtetésének biztosítása érdekében a keletkezett szennyvíz teljes befogadására és tisztítására alkalmas bővítés induljon el. A településen a folyékony-hulladékszállítással érintett ingatlanok száma 2424 volt 2008-ban. A településen talajterhelési díj fizetésére 151 ingatlantulajdonos kötelezett. b./ Szilárdhulladék-gazdálkodás A szilárdhulladék kezelése és elhelyezése az 1998-ban átadott, az Európai Uniós normáknak is megfelelő hulladéklerakó telepen történik szervezett gyűjtés keretében. Az erre vonatkozó részletes szabályozást a helyi hulladékgazdálkodásról szóló rendelet előírásai tartalmazzák, amely megfelelően szabályozza a szilárdhulladék kezelés és elhelyezés feltételeit. A a megyei hulladékgazdálkodási programmal összhangban a későbbiekben a szelektív

hulladékgyűjtés

bevezetését

is

lehetővé

teszi

a

Debreceni

Regionális

Hulladéklerakóhoz történő csatlakozás eredményeként. Ez 17 darab szelektív hulladékgyűjtő sziget megépítését teszi lehetővé. Ez jelentős mértékben javítja – főként a város központi belterületén – az összegyűlt hulladék újrahasznosítását. A legszabályozottabb terület, amelynek értelmében a hulladék begyűjtése, szállítása és kezelése hosszabb távon megoldott. Jelenleg a nyolc település összefogásával megépített lerakó telepet a Nyír-flop Kft. Üzemelteti, a közszolgáltatási szerződés 15 évre szól. A lerakó a jelenlegi állapotában megfelelően nem tudja ellátni feladatait. A kompaktor nem megfelelő műszaki állapota nem teszi lehetővé a hulladék tömörítését, ezért vélhetően ez legfeljebb 3-5 éves időszakra tudja fogadni a keletkezett hulladékot. Szelektív hulladékgyűjtés keretében kerül begyűjtésre a műanyag, üveg, hullámdoboz és a papír.

47


A megyei hulladékgazdálkodási programhoz csatlakozott az önkormányzat, amelynek értelmében a jelenlegi lerakó telephez való csatlakozásunkat is szükséges felülvizsgálni, mivel a Szakolyi hulladéklerakó megszűnik, s átrakó telep lesz a program megvalósítása után. FÖLDGÁZELLÁTÁS A vezetékes gázhasználat igen vegyes képet mutat a megye kistérségei között. A Hajdúhadházi kistérség gázhálózat kiépítettsége 53%-os. A gázellátást a kistérségben a TIGÁZ Rt. biztosítja. Nyíradony gázhálózatának kiépítettsége nagyon magas (95%-os), habár Tamásipusztán nincs kiépített gázhálózat. VILLAMOSENERGIA, KÖZVILÁGÍTÁS Az energiaellátás a gazdasági és társadalomi tevékenységek működésének alapfeltétele. A megye energiaellátását a Tisza Hőerőmű biztosítja. A hálózat mára már teljesen kiépült, Nyíradony kiépítettsége 100%-os, viszont Tamásipuszta és Szakoly-kert villanyhálózata korszerűsítésre, fejlesztésre szorul, mivel a biztonságos áramszolgáltatás érdekében szükséges a hálózat felújítása.

2.2.2.5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

A város a külterületek miatt egyedi településszerkezettel rendelkezik. A településszerkezetnek megfelelően helyezkednek el a közszolgáltatások, intézmények. A városban található egy számos funkciót tömörítő központ Nyíradonyban, és egy részleges funkciókkal rendelkező alközpont a legnagyobb külterületi városrészben Aradványpusztán (külterület abban az értelemben, hogy Nyíradony város határától 4 km-re fekszik).

Városrész Nyíradony, belváros

intézménytípus Polgármesteri Hivatal APEH Hajdú-Bihar Igazgatósága Okmányiroda

Megyei

Megjegyzés funkcióhiányos akcióterület elavult épület

épület-

elavult, romos épület

48


Városi Gyámhivatal Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Kölcsey Ferenc Általános Iskola

Gimnázium

és

Óvoda Dózsa Gy. u. Óvoda Árpád u. 4.

Aradványpuszta

Tamásipuszta

Egészségügyi Központ Kossuth u. Móricz Zsigmond Művelődési és Információs Ház Mikro-térségi egyesülés Arany János Általános Iskola és Óvoda Orvosi rendelő Orvosi rendelő

Akcióterület Jelenleg nincs biztosítva iroda

Időszakos épületben

rendelés

romos

A településen biztosított közszolgáltatásokat bemutató táblázat részletesen tartalmazza a város által ellátott közoktatási, szociális, közművelődési és egészségügyi feladatok működési rendszerét.

49


Közszolgáltatás

száma

2009 Bölcsőde

gyermek/

közalkalmazottak fenntartás

tanuló szám

száma

jellege Mikrotérségi

1

20

9

Óvoda

2

326

n.a.

Önkormányzat

Általános iskola

2

929

n.a.

Önkormányzati

Gimnázium

1

182

n.a.

Önkormányzati

1

-

13

Szociális intézmények

Mikrotérségi társulás önkormányzati

Közművelődési intézmények,

társulás

2

-

7 fő

7

-

-

3

-

6 fő

könyvtárak Orvosi körzet Egészségügyi intézmények

vállalkozói önkormányzati

Forrás: Önkormányzati adatbázis 2009 OKTATÁS-NEVELÉS Bölcsődei ellátás 2008-ban a tagönkormányzatok (Nyíradony, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyíramártonfalva, Újléta, Vámospércs és Fülöp) intézményfenntartói társulás útján látták el a bölcsődei ellátás feladatait. A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedő 20 hetestől a 3 éves korú gyermekig történő napközbeni ellátásának, testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. Személyi feltételek: Szakmai vezető mellett 4 fő gondozónő dolgozik az intézményben. Összesen 9 fő közalkalmazott dolgozik a bölcsődében. Tárgyi feltételek: 50


A bölcsőde épülete alapjaiban megfelel a kisgyermekellátásának, azonban annak elhasználódási foka olyan mérvű, hogy külső és belső felújítása indokolt (festés, mázolás, vizes blokk felújítása). Az ÁNTSZ 2008. február 11-én rendelte el a bölcsőde gyermek mosdó-fürösztő WC helyiség 2008. december 31-ig történő felújítását, korszerűsítését. Az ÁNTSZ a határozat végrehajtási határidejét 2009. évben meghosszabbította.

Bölcsődei kimutatás (2008) Férőhelyfeltöltöttség Hónapok

(a

felvett

gyermekek

és

a

Férőhelykihasználtság

férőhely számának aránya) Január

113%

89%

Február

120%

93%

Március

120%

94%

Április

120%

93%

Május

120%

107%

Június

125%

97%

Július

92%

85%

Augusztus

-

-

Szeptember

106%

96%

Október

113%

96%

November

115%

100%

December

118%

96%

Összesen:

115%

95%

Forrás: Önkormányzati adatbázis 2009

51


Bölcsődések száma 2003-2009.

Bölcsődei év

Bölcsődések száma

2003/2004. okt.01.

14

2004/2005. okt.01.

14

2005/2006. okt.01.

15

2006/2007. okt.01.

20

2007/2008. okt.01.

20

2008/2009. okt.01.

20

2009.09.18.

20

Forrás: Önkormányzati adatbázis 2009

A kistérségi bölcsődei ellátás a csökkenő gyermeklétszám miatt problémákkal küszködik. A korábban férőhelyhiánnyal küzdő bölcsődék fenntartása mára már nehézkes. Több bölcsőde is bezárásra került az utóbbi években. Napjainkban azonban nagy szükség lenne a bölcsődei férőhelyek bővítésére, és a meglévő épületek korszerűsítésre, felújítására. A Nyíradonyi Városi Bölcsőde 38 éves múltra tekint vissza. Az akkori bölcsőde 40 férőhellyel kezdte meg működését, amit sajnos 2000-ben 25 főre csökkentettek.

Ha a településen

fejlődik, bővül a bölcsődei ellátás, akkor a szülés után, újra dolgozni akaró nőknek hamarabb nyílik lehetőség a munkába való visszatérésre. Óvodai ellátás A Hajdúhadházi kistérségben található 14 óvodában 2258 férőhely biztosított a gyermekek számára. Nyíradonyban jelenleg óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma 325 fő. A városban két óvodai feladatot ellátó intézmény működik. A Szivárvány Óvoda Nyíradony városközponti részén, kizárólag

óvodai feladatat

lát el,

míg

az

aradványpusztai

településrészen található Arany János Általános Iskola és Óvoda mind az óvodai mind az általános iskolai feladatellátásnak helyszíne.

52


Szivárvány Önkormányzati Óvoda /Nyíradony/:

Évek

Óvodások

Óvodai

Férőhelyhiány

száma

férőhelyek

miatt

száma

elutasítottak száma

2003

281

275

0

2004

291

275

0

2005

295

275

0

2006

274

275

0

2007

276

275

0

2008

253

250

0

2009

245

250

0

Forrás: Önkormányzati adatbázis 2009.

Közoktatás

A kistérségi általános iskolában tanulók számának alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a tanulók létszáma 1995-2000 között 7,7%-kal, majd 2000-2005 között pedig 3,9%-kal növekedett. Számokban megadva: 1995-ben 6304 fő, 2000-ben 6835 fő, 2005-ben pedig 7108 fő vett részt általános iskolai oktatásban.

A nyíradonyi általános iskolában tanulók létszámát vizsgálva növekedés tapasztalható. 1995ben a tanulók létszáma 878 fő volt, majd 2000-ben 931 fő, és 2005-ben pedig 991 főre gyarapodott. Ez %-ban megadva 5,7%-os, majd 6,1%-os növekedést jelent. Az óvodai ellátásban részesülő gyerekek száma 2001-2006 között növekedett, majd kismértékben csökkent, a csökkenés a 2001-es adathoz képest nem jelentős. EGÉSZSÉGÜGY A kistérség többségében az egészségügyi alapellátás megoldott. Több településen nem működik gyógyszertár, önálló háziorvos és házi gyermekorvos. A Balmazújvárosi, Hajdúszoboszlói, Polgári, Derecske-Létavértesi és a Hajdúhadházi kistérségben nincs kórház,

53


így az itt élők szakorvosi ellátása a járó beteg szakrendelőkben, illetve a debreceni vagy berettyóújfalui kórházban történik. Az egy háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra jutó lakosok száma országosan 1525 lakos/orvos. A Hajdúhadházi kistérség a megyei kistérségek közül a legutolsó helyen áll. Itt az arány 1959 lakos/orvos, ami közel 30%-kal haladja meg az országos átlagot. A háziorvosi -, és védőnői ellátás a megyének szinte minden településén megoldott. Az általános iskolával rendelkező települések 94%-ánál található iskola-egészségügyi ellátás. Csak a 800 főt meghaladó oktatási intézményekben kötelező fő állású iskolaorvost és iskolavédőnőt alkalmazni. A Hajdúhadházi kistérségben jelenleg 32 háziorvos és gyermekorvos tevékenykedik. A gyógyítást a háziorvosok többsége már gazdálkodó szervezeti-, vagy magán orvosi formában végzi. Gyermekorvos található Nyíradonyban, Fülöpön, Hajdúhadházon, Hajdúsámsonban, Tégláson, Vámospércsen. 6 településen működik orvosi ügyelet: Nyíradony, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyírábrány, Nyíracsád, Vámospércs. A Hajdúhadházi kistérségben 26 védőnő dolgozik, többségük közalkalmazotti jogviszonyban. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Nyíradonyban 1998 óta működik a Szociális Szolgáltató Központ amely integrált intézményként magába foglalja az önálló szakmai egységként működő: - gyermekjóléti szolgálatot - családsegítő szolgálatot - tanyagondnoki szolgálatot - bölcsődei feladatok ellátását A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai: 

a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelkedésének elősegítése,



a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése,



a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése,



javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására,



a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása,



a helyettes szülői hálózat szervezése,



örökbefogadással kapcsolatos feladatok ellátása.

54


A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében tájékoztatást nyújtunk a gyermeki jogokról, az igényelhető ellátásokról, segítjük az ügyfeleket hivatalos ügyeik intézésében. Tájékoztatjuk a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát, az őt megillető jogokról, ellátásokról, segítünk problémái rendezésében. Segítjük a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban. A 2007-es szakmai tevékenységek számát az 5. táblázat tartalmazza. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szolgálat nevelési, életvezetési, és családtervezési tanácsadást nyújt, rendszeres kapcsolatot tart az egészségügyi és oktatási nevelési intézményekkel, a veszélyeztetettséget előidéző okokat feltárja, és ezek megoldására javaslatot készít. A gyermekjóléti szolgálat egyik legfontosabb feladata a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése. Az észlelő-és jelzőrendszer célja: feltárni a veszélyeztető tényezőket, elősegítve a problémák időben történő felismerését, valamint azok megoldását. A nyíradonyi jelzőrendszer tagjai: a Védőnői Szolgálat, Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola, a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Tagozata, Szivárvány Önkormányzati Óvoda, Nyíradony Rendőrőrs, az aradványpusztai Arany János Általános Iskola és Óvoda, a házi gyermekorvosok, gyámhivatal, gyámhatóság. A gyermekjóléti szolgálat eredményesebb munkavégzését egy külső szakember a pszichológus segíti, aki 2002. január 1-től dolgozik megbízási szerződéssel szolgálatunknál. A pszichológus havonta 16 órában fogadja a klienseket. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében gyermekjóléti szolgálat családgondozást végez. A szolgálat közreműködik a családi konfliktusok megoldásának elősegítésében, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és kapcsolattartás esetében, kezdeményezi az egészségügyi és szociális ellátásokat a felmerülő problémák esetén, családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására. Jelzés esetén - sürgős ügyben - 24 órán, egyéb esetben 3 napon belül veszi fel a kapcsolatot az érintett családdal. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére a családgondozó - a gyermek és a szülő közreműködésével gondozási tervet készít, melyet legalább hat havonta értékelnek. Ez az alapellátás keretében történő családgondozás. 2007-ben 25 gyerek vonatkozásában folyt alapellátásban történő családgondozás. Javaslattétel

gyermekvédelmi

gondoskodás

alkalmazására.

Amennyiben

a

gyermekjóléti szolgálat a rendelkezésére álló eszközökkel nem tudja a gyermek

55


veszélyeztetettségét megszüntetni, javaslatot tesz egyéb hatósági intézkedés megtételére a jegyzőnek a gyerek védelembe vételére, vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére, a gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére. 2007ben 12 gyerek állt védelembe vétel alatt. Amennyiben a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti, a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére2008ban 2 gyermek került. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozásakor a családgondozó azon túl, hogy együttműködik a családjából kiemelt gyermekkel kapcsolatban álló szakemberekkel, elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. Utógondozáskor a családgondozó egy évig figyelemmel kíséri az ellátásból kikerült gyereket, és segítséget nyújt, hogy a családba beilleszkedjen. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése érdekében kiegészítő szolgáltatásaként folyamatosan működik a gyermekláthatás, kapcsolatügyelet. A gyermekjóléti szolgálatok gondozási eseteinek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint (2008)

Sorszám

Kapcsolatfelvét

Megnevezés

el száma

01

Önkéntes (gyermek kezdeményezte)

5

02

Szülővel közösen

19

03

Gyermekjóléti

szolgálat

(szervezeti

egység)

kezdeményezett

által

14

04

Jelzőrendszer által kezdeményezett

111

05

Együttműködésre kötelezett (hatóság által kötelezett)

30

06

Összesen (01-05. sorok)

179

56


Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint (2008)

Sorszám Probléma típusa

Kezelt problémák száma

01

Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.)

311

02

Gyermeknevelési

218

03

Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

42

04

Magatartászavar, teljesítményzavar

53

05

Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők – gyermek közti)

23

06

Szülők vagy a család életvitele

409

07

Szülői elhanyagolás

354

08

Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális)

3

09

Fogyatékosság, retardáció

15

10

Szenvedélybetegségek

29

11

Problémák száma összesen (01 – 10. sorok)

1457

A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek száma (2008)

Szakmai tevékenységek száma

Sorszám

Megnevezés

01

Gyermeki jogokról, információnyújtás

02

Tanácsadás, közvetítés más szolgáltatásba

276

03

Segítő beszélgetés

111

04

Hivatalos ügyekben való közreműködés

252

05

Családlátogatás

631

06

Közvetítés más szolgáltatásba

97

ellátásokkal

08

Felülvizsgálati tárgyaláson részvételek

09

Esetkonferencia

16

Összesen (01-09. sorok)

07

való

Átmeneti vétel

kapcsolatos

nevelésbe

Védelembe vétel

285

2 12 10 1676

57


A Gyermekjóléti Szolgálat a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően látja el feladatait, dolgozói a gyermekek családban történő nevelkedésének fontosságát szem előtt tartva, a jogszabályi előírások betartásával végzik tevékenységüket. Személyi feltételek: A három főállású, felsőfokú végzettséggel rendelkező családgondozó alkalmazásával biztosítottak a személyi feltételek. Tárgyi feltételek: A gyermekjóléti szolgálat a Szociális Szolgáltató Központ önálló szakmai egységként, annak székhelyén működik. Az épület falán tájékoztató tábla található a szolgáltatásra vonatkozóan. Az intézmény helyiségei, bútorzata berendezési tárgyai megfelelőek a feladat ellátásához, azonban gondot jelent, hogy nincs mindig lehetőség arra, hogy a családgondozó négyszemközt beszélje meg a problémákat az ügyfelével. A családgondozók részére egy dolgozószoba, egy interjú szoba, valamint egy iroda áll rendelkezésre.Az irodának több funkciója is van: várószoba, ugyanakkor a pszichológus is itt fogadja a klienseit, illetve az esetmegbeszélésekre is itt kerül sor. Az ügyfélfogadást nagy odafigyeléssel, szervezéssel végzik. A dolgozók a munkavégzéshez szükséges technikai eszközök rendelkezésre állnak. A családsegítő szolgálat által ellátott feladatok A családsegítő szolgáltatás feladata tevékenysége során az egyének életminőségének javítása, családi funkciók működésének segítése, a problémák súlyosbodásának megelőzése. A családsegítő szolgálat munkatársai családgondozói feladatokat látnak el, ellátásokat közvetítenek, és szervezési tevékenységet végeznek. A családsegítés keretében biztosítjuk: -

a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

-

a családgondozást, a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

-

a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés

problémákkal

küzdő

családok,

személyek

körét,

és

személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. -

a munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a krónikus betegek, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

58


-

az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz,

továbbá

a

szociális

szolgáltatásokhoz

való

hozzájutás

megszervezését, -

a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat

-

a szociális információs szolgáltatáshoz való hozzáférést,

-

az adósságkezelési tanácsadó által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférést,

Ellátottak köre: -

munkanélküliek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők,

-

a krónikus betegek, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik,

-

az anyagi nehézségekkel küzdők, a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

-

azok a családok jelentkező ahol működési zavarok, illetve konfliktusok jelentkeznek,

-

a veszélyeztetett és krízishelyzetben lévő családok,

Nyíradonyban kiemelten magas a veszélyeztetett helyzetben élő családok aránya a Bokrétás utcán, illetve Tamásipusztán, Nyestekertben. Egyre növekszik a Debrecenből vagy a környező nagyobb városokból kitelepülők száma, akik főként kényszerből / általában eladósodás miatt / költöznek ki. Itt nagyszámú roma kisebbség él, nagyon rossz infrastrukturális környezetben és nagy létbizonytalanságban. A családokban meghatározó a munkanélküliség, s körükben jellemző a segélyekből támogatásokból való megélhetés, mint életforma kialakulása. Kapcsolattartás a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülőkkel A kapcsolattartást a családsegítő szolgálat munkatársa biztosítja. A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében 

a Szociális Szolgáltató Központ nyilvántartásba veteti magát,



a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a családsegítő szolgálat ügyintézőjével,



továbbá teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: 

a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra,



a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy

59




az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,



a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,



a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőség elfogadására,

A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, kérelem alapján működik, melyet az igazgatóhoz kell benyújtani. Az étkeztetés A Szociális Szolgáltató Központ - Nyíradony város közigazgatási területén - az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Naponta a 4 szociális segítő 16-18 ebédet visz ki kerékpárral, ami figyelembe véve az egymástól távol eső településrészeket - nem jelent egyszerű feladatot. Az étel elvitelének a lehetőségével 15 család biztosít étkezést eltartottja, vagy hozzátartozója részére. 2007-ben 70 fő ellátása került biztosításra. Ezen kívül meg kell említeni a tanyán élő idősek, és rászorultak étkezésének biztosítását, amit az aradványpusztai konyháról a tanyagondnoki személygépkocsi szállításával történik. Ez 8-10 családnak biztosítja a napi egyszeri étkezést. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk: -

az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

-

az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

-

a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

A házi segítségnyújtás során a szociális gondozónő segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete 

saját környezetében,



életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően,



meglevő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

60


A tanyagondnoki szolgáltatások A tanyagondnokok különösen a tanyai körzetekben élő lakosság részére díjmentes szolgáltatási, szállítási, beszerzési és ügyintézési feladatokat látnak el, a lakosok igényeihez, szükségleteihez igazodóan. Két körzetet alakítottunk ki, az egyik Aradványpuszta és Tamásipuszta külterületi településrészein biztosítja az ellátást. Ezek között olyanok is találhatók amelyek Nyíradony Város központjától 10-15 km-es távolságra vannak (Kispóka, Nagypóka, Szatmári út, Bagosi út). A másik tanyagondnok Nyíradony - Szakolykert külterületi településrészein látja el feladatait. A tanyagondnokok legfontosabb feladatai: A Szociális Szolgáltató Központon belül önálló szakmai egységként működő tanyagondnoki szolgálatok az alábbi feladatokat látják el: 

különféle, a szociális alapellátás körébe tartozó feladatok,



egyéb - szolgáltatás jellegű - feladatok.

A tanyagondnoki szolgálat szociális alapellátás körébe tartozó feladatai különösen: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat igénybevételéhez történő személyszállítás, - egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása /gyógyszerkiváltás, betegek szállítása orvosi rendelésre stb/, A tanyagondnoki szolgálat egyéb - szolgáltatás jellegű - feladatai: - személyszállítások: - óvodások és általános iskolások szállítása, - munkanélküliek munkaügyi központba történő szállítása, - rokonok, hozzátartozók látogatásra szállítása kórházhoz, - családi eseményekre történő szállítás (esküvő, temetés, stb.), - önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényre szállítás, - önkormányzati feladathoz tartozó egyéb szállítási feladatok, - önkormányzati rendezvények szervezése, a lebonyolításban való részvétel,

A támogató szolgáltatás feladatainak bemutatása

61


A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgálat tevékenysége három területre koncentráltan, komplex módon valósul meg. 1./ A személyi segítő szolgálat a feladatellátása keretében segítséget biztosít: 

a fogyatékos személy személyi (higiéniás, életviteli, életfenntartási) szükségleteinek kielégítéséhez,



a társadalmi életben való teljes jogú részvételhez,



az önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, szociális és egészségügyi szolgáltatások

igénybevételéhez,

kulturális,

művészeti,

sport,

szabadidős

tevékenységek végzéséhez. 2./ Információs szolgálat A rendelkezésre álló, folyamatosan frissített és bővített adatbázisból igény szerint adatot szolgáltat az azt igénylőknek, ill. szükség szerint ügyintézésben segít és tanácsadást végez. 3./ Szállító szolgálat Hozzájutást biztosít az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz. A támogató szolgálat gépjárműve (9 személyes Ford Tranzit) alkalmas elektromos kerekes székes személy szállítására, valamint rendelkezik mobil rámpával, valamint 4+3 pontos biztonsági rögzítéssel. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk: 

az ellátott személy segélyhívása esetén a helyszínen történő haladéktalan (max: 30 perc) megjelenést,



a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében biztosítjuk a szükséges intézkedés azonnali megtételét,



szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátást kezdeményezünk,

62


A közösségi pszichiátriai ellátás A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. Probléma megoldás, problémaelemzés: 

A személyes célok meghatározásának segítése.



A változtatásra motiváló tényezők feltárása.



Problémamegoldó beszélgetések.

Készségfejlesztés: 

Életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése.



Az önellátásra való képesség javítása és fenntartása.



Tájékoztatás

a

betegséggel

kapcsolatos

tudnivalókról,

az

ahhoz

való

alkalmazkodás és kezelés teendőiről. Pszicho-szociális rehabilitáció: 

A munkához való hozzájutás segítése.



A szabadidő szervezett eltöltésének segítése.



Szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése.



Tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási lakhatási lehetőségek igénybevételéről.

A közösségi ellátást végző gondozók a fenti szolgáltatásokat az ellátott otthonában, ill. lakókörnyezetében – az ellátott személyes céljaira és egyéni szükségleteire alapozva, gondozási terv alapján – személyesen biztosítják vagy közvetítéssel, szervezéssel, tanácsadással segítik az azokhoz való hozzájutást.

A 2007. január 11-én megkötött Intézményfenntartói Társulás melyet Nyíradony, Nyíracsád és Fülöp hozott létre a támogató szolgáltatás, közösségi pszichiátriai ellátás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatainak közös ellátására - 2008. január 28-án módosult. Ettől az időponttól szintén társulásban látja el a város a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást továbbá a bölcsődei ellátást. A Szociális Szolgáltató Központ által 2008-ban a nyújtott szolgáltatások formái és ellátási területük: 

családsegítő szolgáltatás Nyíradony város és Fülöp község közigazgatási területén,

63




támogató szolgáltatás Nyíradony város, továbbá Nyíracsád és Fülöp község közigazgatási területén,



jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Nyíradony város, továbbá Nyíracsád és Fülöp község közigazgatási területén,



közösségi pszichiátriai ellátás Nyíradony város, továbbá Nyíracsád és Fülöp község közigazgatási területén,



gyermekjóléti szolgáltatás Nyíradony város és Fülöp község közigazgatási területén,



gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsőde Nyíradony város, Vámospércs város, továbbá Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Fülöp, és Újléta község közigazgatási területén,



étkeztetés Nyíradony város közigazgatási területén,



házi segítségnyújtás Nyíradony város közigazgatási területén,



tanyagondnoki szolgáltatás Nyíradony város közigazgatási területén,

Szociális feladatellátás Évek

Igénybevevők éves száma 2005

2006

2007

2008

15

16

16

19

689

721

732

758

Szociális étkeztetés

87

87

91

101

Nappali ellátás

X

X

X

X

Jelző rendszeres

X

5

8

10

Közösségi ellátások

X

17

31

33

Támogató szolgálat

X

16

31

40

Utcai munka

X

X

X

X

Tanyagondnoki szolgálat

79

81

81

83

Tartós bentlakásos intézmény

X

X

X

X

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

X

X

X

X

Egyéb intézmény

X

X

X

X

277

278

263

261

Házi segítségnyújtás Családsegítés

szociális

speciális

Gyermekjóléti szolgálat

64


SPORT, SZABADIDŐ, KÖZMŰVELŐDÉS A településen Városi Sportegyesület tevékenykedik. Az általa fenntartott 4 szakosztályban mintegy 75-80 sportoló sportolási feltételeit tudja biztosítani. Az általános iskolában működő DSE az iskolás korú gyermekek iskolai sportolási feltételeinek szervezésén túl megfelelő utánpótlás nevelési bázist nyújt a tehetséges fiatalok élsportolóvá válásához. A város labdarugó életét az Olasz Foci-suli tovább színesíti. Jelenleg a Városi Sportegyesület labdarúgó szakosztályt versenyeztet 5 csapattal. Diáksport egyesület és Olasz Foci Suli működik a városban, 2001-től újra indult a kézilabda szakosztály. Az általános iskolában 1982 óta testnevelés tagozat működik, mely a gyerekek egészségesebb életmódját, viselkedéskultúráját hivatott segíteni, formálni. Problémát jelent, hogy a hiányzó szakosztályok miatt a tehetséges fiatalok más településeken versenyzenek. A város, a térség gyerekeinek, felnőttjeinek sportolási, mozgási lehetőségeit segíti az uszodaés sportcsarnok, az objektum kialakítása során rendezvények bonyolítására is alkalmas műszaki megoldások teszik lehetővé, a nagy létszámú közösségi sport, kulturális és szórakoztató események rendezését. A vízgépészeti megoldások kialakításánál a külső medencék építését is figyelembe vették a tervezők. Tervben szerepel még egy gyógyászati részleg kialakítása is, mellyel a gyógy-túrizmus alapjait szándékoznak megteremteni. A Bozsik-Program keretében a város labdarúgó utánpótlás nevelő alközpontnak lett jelölve, melynek hozadéka egy műfüves futballpálya és kiszolgáló létesítményei . A településen megfelelő hagyományai vannak a küzdő sportoknak. Ezért ezen lehetőségek újrateremtésére megfelelő szervezeti kereteket kellene kialakítani. Művelődési lehetőségeket a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, a közel 22.000 kötettel rendelkező városi könyvtár és a 169 férőhelyes városi mozi biztosít a lakosság számára. A művelődési ház kívánja az itt élő lakosság szórakozási, művelődési igényeit kielégíteni. E tevékenységben elsődlegesen partnert a közép korosztályban talál. A fiatalok igényei jelenleg latensek, s emiatt az intézmény általuk való látogatottsága nem kielégítő szintű. A létrejött ifjúsági koordinációs tanács egyik fontos küldetése a fiatalok bevonása a közéletbe, a város kulturális és művelődési életébe. Az intézmény fizikális környezete megfelelő, azonban az elmúlt években végzett rekonstrukció sem tudott olyan helyiségeket teremteni, mely kiscsoportok fogadására lenne alkalmas. Az elképzelésekben szereplő tetőtér beépítés, illetve az épület Város-házával történő összeépítése és új helyiségek kialakítása hosszú távra teheti alkalmassá az épületet az igények fogadására, s meg-felelő új arculatot teremthet a város központjának is.

65


Az intézmény tagintézményi struktúrája megfelelő. A szervezetben működő Információs ház számítástechnikai hátterének fejlesztésével a város ilyen igényeit ki tudja elégíteni. Az elmúlt évben

felújított Mozi épülete

a nem megfelelő látogatottság miatt rentábilisan nem

működtethető. Ezért célszerűnek tűnik olyan funkció váltást létrehozni, mely a korhű állapotba hozott épület kihasználtságát megfelelően tudja javítani. A művelődési ház sokszínű tevékenységi körével, változatos programjaival magas szinten elégíti ki a település lakóinak kulturális igényeit. Az intézményben népi tánccsoport és énekkar működik. Az országos hírű, aranyminősítésű Nyíradonyi Pávakör 30 éve létezik, hasonlóan az Aradványpusztai Pávakörhöz, mely hírnevét 29 év alatt alapozta meg. Az épületben ezen túl zongora-, citera- és balett oktatás is folyik. Nyaranta képzőművészeti alkotóház, illetve évente 4-5 alkalommal kiállítás is helyet kap. A nyári alkotótábor négy éve nemzetközi szintre emelkedett és a 11 éves működése alatt, kategóriájában a megye legrangosabb műhelyévé vált. Aradványpusztán Faluház működik, de tervek között szerepel Tamásipusztán és a Szakolykertben is információs ház és mini könyvtár kialakítása. A közművelődési tevékenységeket Nyíradonyban a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, a közel 22.000 kötettel rendelkező városi könyvtár és a 169 férőhelyes városi mozi biztosítja a lakosság számára. A művelődési ház sokszínű tevékenységi körével, változatos programjaival magas szinten elégíti ki a település lakóinak kulturális igényeit. Az intézményben népi tánccsoport és énekkar működik. Az országos hírű, aranyminősítésű Nyíradonyi Pávakör 30 éve létezik, hasonlóan az Aradványpusztai Pávakörhöz, mely hírnevét 29 év alatt alapozta meg. Az épületben ezen túl zongora-, citera- és balett oktatás is folyik. Nyaranta képzőművészeti alkotóház, illetve évente 4-5 alkalommal kiállítás is helyet kap. A nyári alkotótábor négy éve nemzetközi szintre emelkedett és a 11 éves működése alatt, kategóriájában a megye legrangosabb műhelyévé vált. Aradványpusztán Faluház működik, de tervek között szerepel Tamásipusztán és a Szakolykertben is információs ház és mini könyvtár kialakítása. A településen a hivatalos állami és helyi ünnepek rendszeresen megrendezésre kerülnek:  Március 15-e alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés  Augusztus 20-án Szent István napi városi ünnepség  Október 23-án városi ünnepség

66



2.2.2.6. KORÁBBI IDŐSZAK FEJLESZTÉSEI

Nyíradony városközpont revitalizációja a közösségi szolgáltatások körének bővítése érdekében Beavatkozás célja

Városközpont revitalizációja

Tartalom

Fejlesztési elemek:  Aktív zöldfelületi elemek létrehozása a Sportcsarnok ingatlanán  Közcélú Teniszpálya és Játszótér kialakítása, ingyenes parkolók létesítésével  Díszburkolatú sétány, világítási rendszerrel való kiépítése  Fasorok telepítése, nagy számú fa egyeddel  Kiépített tűzrakóhely megvalósítása a park belsejében  Utcabútorok kihelyezése

Bekerülés értéke.

54.561.288 Ft összköltség

Forrás

ROP 2007-2013, ÉAOP-2007-5.1.1/E – Helyi településfejlesztési akciók

Megvalósító

Nyíradony Város Önkormányzata

Fejlesztés hatásai

A település fejlődésének a lakók számára mindenekelőtt az életminőség javulását kell jelentenie, melynek egyik alapfeltétele a környezetminőség javítása. A fejlesztés elsősorban az épített környezet elemeire terjed ki, illetve azon környezeti tényezőkre, elemekre, amelyek a település élhetőségét teremtik meg. Megteremti a versenyképes gazdaság számára a fejlődési alapot, illetve megfelelő vonzerővel bír a külső szereplők számára is, valamint a helyi lakosság számára biztosíthatja a minőségi élet feltételeinek elérését, illetve a településre látogató turisták számára a megfelelő színvonalú ellátás lehetőségét. A beruházás együtt járul hozzá az életminőség és a környezetminőség javulásához.

67



Egységes utcanévtáblák és információs tábla kihelyezése Nyíradonyban Beavatkozás célja

A városban található utcanév táblák modern kivitelben történő cseréje.

Tartalom


A Nyíradonyban található évtizedekkel ezelőtt kihelyezett utcanévtáblák teljes körű cseréje, valamint plussz információs táblák kihelyezése amelye a különböző településrészek hollétéről adnak információt és a közérdekű információkat is tartalmaznak. 1.143.000 Ft

Forrás

AVOP-3.5.2 LEADER+ Vidéki térségek prioritás

Megvalósító



A településen élők illetve a településre érkezők tájékoztatásának színvonala növekszik.

Értékünk a Mihálydi út Beavatkozás célja


A Nyíradony-Nyírmihálydi között található mezőgazdasági feltáró úttal kapcsolatos a mezőgazdaság területén tevékenykedő őstermelők vállalkozók kapcsolatteremtésének, partnerségi kapcsolatok kiépítésének elősegítése. A Nyíradony-Nyírmihálydi között található mezőgazdasági céllal használt út közelében egy rendezvény került lebonyolításra ahol a mezőgazdasági termelők bemutathatták termékeiket és találkozhattak a szintén e területen tevékenykedőkkel. 2.347.150 Ft

Forrás

AVOP-3.5.2 LEADER+ Vidéki térségek prioritás

Megvalósító



A településen és környékén a mezőgazdaságból élők számára jelentett megjelenési illetve kapcsolatépítési lehetőséget.

Tartalom

68



Kerékpárút építése Nyíradony-Aradványpuszta belterületén Beavatkozás célja


Kerékpárút építése Nyíradony-Aradványpuszta belterületén annak érdekében, hogy a településrészt átszelő 471 számú másodrendű főút közlekedési körülményei javuljanak valamint a kerékpárral közlekedők közlekedési biztonsága megteremtődjön. Nyíradony-Aradványpuszta településrészét pontosan ketté szeli a 471 számú főút amely közlekedési leterheltsége miatt balesetveszélyes a gyalogosan illetve kerékpárral közlekedők számára ezért a településrész teljes hosszában a főút mellett kiépítésre került a kerékpárút. 54.163.667 Ft

Forrás

ROP 2007-2013, ÉAOP-3.1.3 Regionális hivatásforgalmi kerékpárutak fejlesztése

Megvalósító



Biztonságos közlekedési feltételek megteremetése, egészséges életmód követésére való ösztönzés, motorizáció káros hatásainak csökkentése

Tartalom

Kerékpárút építése Nyíradony-Tamásipuszta belterületén Beavatkozás célja


Kerékpárút építése Nyíradony-Tamásipuszta belterületén annak érdekében, hogy a településrészt átszelő 471 számú másodrendű főút közlekedési körülményei javuljanak valamint a kerékpárral közlekedők közlekedési biztonsága megteremtődjön. Nyíradony-Tamásipuszta településrészét pontosan ketté szeli a 471 számú főút amely közlekedési leterheltsége miatt balesetveszélyes a gyalogosan illetve kerékpárral közlekedők számára ezért a településrész teljes hosszában a főút mellett kiépítésre került a kerékpárút 27.982.432 Ft

Forrás

ROP 2007-2013, ÉAOP-3.1.3 Regionális hivatásforgalmi kerékpárutak fejlesztése

Megvalósító



Biztonságos közlekedési feltételek megteremetése, egészséges életmód követésére való ösztönzés, motorizáció káros hatásainak csökkentése

Tartalom

69



Nyíradonyi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola komplex fejlesztése Beavatkozás célja


Az alap és középfokú iskolai nevelés hatékonyságának növelése a kollégiumi épület felújításán és bővítésén keresztül. A fejlesztés eredményeként javulnak az iskolai nevelés tárgyi feltételei, az eszközellátottság. Új oktatási elemek beépítésére kerül sor a pedagógiai programba a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. A településen található Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskolához tartozó korábban diákotthonként szolgáló a 70-es években épült épület teljes rekonstrukciója a gimnáziumi szolgáltatások fejlesztésével tantermek kialakításával.A diákotthon épületének teljes rekonstrukciója modern lakószobák kialakítása illetve a gimnáziumi oktatást segítő tantermek kialakításával. 538.585.390 Ft

Forrás

ROP 2007-2013, ÉAOP-4.1.1/2F Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése

Megvalósító



Fejlődnek a település középfokú oktatási szolgáltatásainak színvonala a tárgyi feltételei növekszik a város vonzereje.

Tartalom

Nyíradony Város belterületi csapadékvíz elvezető rendszerének bővítése Beavatkozás célja


A csapadékvíz illetve a belvíz elvezető rendszer kiépítésre kerül és megvalósul teljes rehabilitációjuk. A településen található Kodály Zoltán, József Attila, illetve Toldi utca csapadékvíz elvezető rendszerének rehabilitációja és összekötése a Bodzás éri vízelvezetővel. 269.472.000 Ft

Forrás

ROP 2007-2013, ÉAOP-2.1.2/D Települési bel-és külterületi vízrendezés

Megvalósító



A településen belvíz okozta károk mérséklése, vonzó városkép kialakítása, minőségi életszínvonal feltételeinek megteremtése

Tartalom

70



Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igénybe vehető támogatás – Kisbusz beszerzése Beavatkozás célja

Tanyagondnoki szolgálat fejlesztése tanyabusz megvásárlásával.

Tartalom Bekerülés értéke.

1 db Wolksvagen Transporter típusú 8 fő szállítására alkalmas tanyagondnok által használt kisbusz beszerzése 8.906.000 Ft

Forrás

EMVA 9/2008. (I.24.) FVM rendelet

Megvalósító



Növekszik az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatások köre a tanyai külterületen élők számára is elérhetővé téve az egészségügyi illetve a közszolgáltatásokat.

Nyíradony Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Beavatkozás célja


A polgármesteri hivatal ügyfélkapcsolatainak ügyviteli rendszerének kommunikációjának fejlesztése. Kommunikációs ügyfél orientáltságot elősegítő tréningek tartása a köztisztviselők számára a polgármesteri hivatal külső kommunikációjának és ügyfélkapcsolati rendszerének fejlesztésével 21.738.408 Ft

Forrás

ÁROP-1.A.2/A

Megvalósító



Nő a közszolgáltatások színvonala. - A hivatalnak lehetősége nyílik a hivatalon belüli koordinációs funkciók javítására; az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítésére; a civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének lehetőségére; a döntési folyamatok gyorsítására, egyes munkafolyamatok optimalizálására; a hivatal dolgozóinak hatékonyabb, összehangoltabb munkaszervezésére.

Tartalom

71



Nyíradonyi Európa Park fejlesztése I. –II. ütem Beavatkozás célja

Tartalom

A tervezett projekt a Parkban rendezett különböző kulturális, sport, egyéb szabadidős rendezvények látogatói részére a biztosítanák a zavartalan pihenést, továbbá a lakosság egyéni összejöveteleinek helyszínéül is szolgálna.

I. Ütem: Nyíradony város közigazgatási területén, a 471-es számú főút mellett


helyezkedik el az Európa Park. A park területén a város évek óta több regionális és nemzetközi rendezvényt szervez. A park területén 1 db bűfé és 1 db öltöző került kialakításra, amely kiszolgálja a kulturális és sport rendezvények résztvevőit és látogatóit. II. Ütem: A 0317/5 hrsz-ú ingatlanra 3 db kerti pavilon került tervezésre. A pavilonokba a DNY-i és az ÉK-i homlokzatok felől lehet bejutni. A pavilon pillérei között 85cm vastagságú mellvéd fal kerül kialakításra. Az épületek egyetlen fedett, teljes egészében akadálymentes helyiségből állnak. Az építmény magassága 2,65m, bruttó alapterülete 40,13m2. Szerkezetét tekintve, az épület minden főfala alatt sávalap készül, a mellvédfalak és a pillérek bontott kisméretű téglából nyersmodorú kivitelben készül, H10-es habarcsba falazva. A mellvédfalak külső és belső felületén 3cm vastag 2 lapján vágott mádi terméskőburkolat készül. A keményfacsapos tetőszerkezet tűzvédelmének céljából lángmentesítő szert, gombamentesítés céljából gombamentesítő szer kerül alkalmazásra. Ezen kívül világító kandelláberek is elhelyezésre kerülnének és létrejönne egy zúzott kő burkolatú belső közlekedési út, valamint 8 db szilárd burkolatú parkoló 50.178.451 Ft

Forrás

LEKI 2008, CÉDE 2009.

Megvalósító



Növelné a település lakosainak életminőségét azáltal, hogy egy minőségi közösségi helyszín kerül kialakításra. Növeli a rendezvények turisztikai látogatottságát.

72



Nyíradony, Makkos utca építése Beavatkozás célja Nyíradony-Aradványpuszta Város területén jelenleg a meglévő út földes, burkolat nélküli. A Makkos utca szilárd burkolattal való ellátása szükségessé vált. Az utcában haladó gépjárművek és mezőgazdasági járművek a házak műszaki állapotát rontják. Tartalom A fejlesztéssel létrejön egy szilárdútburkolattal rendelkező útszakasz A jelenlegi tervezet során 543,37 m hosszan kerül kialakításra szilárd útburkolat. A tervezett útburkolatra 30 km/h sebesség tervezett. Az út szélessége 4 méter. Az útburkolathoz más út nem csatlakozik. A tervezett út oldalesése 2,5 %. Az útburkolat rétegei a következőkből állnak: Tömörített altalaj, homokos kavics ágyazati réteg 20 cm vastagságban, szórt útalap 0/80 jelű zúzottkőből 20 cm vastagságban, kiékelés 0/20 jelű zúzottkőből 5 cm vastagságban, aszfalt kötőréteg K-22 jelű keverékből 7 cm vastagságban. Bekerülés értéke. 26.625.437 Ft Forrás

LEKI 2009

Megvalósító



A Nyíradony-Aradványpuszta területén található Makkos utca mind az ott lakó mezőgazdasági vállalkozók és mind a lakosok által igénybevett utca. A szilárd burkolat kialakítását követően a jelenlegi használók száma pozitív irányban változik. Az úton haladó járművek tervezett sebessége 30 km/h. A környéken lakó gépjárművel rendelkező személyek várhatóan használni fogják az újonnan kialakítandó Makkos utcán uti céljuk elérése gyanánt, hiszen egy sima, sík felülettel rendelkező pormentes út a gépjárműveik fizikai állagát is jelentős mértékben megóvja. A közlekedési feltételek javítása hozzájárul a település versenyképességének növeléséhez, az életszínvonal emelkedés biztosításához.

73



Honvéd utca felújítása Nyíradony belvárosában Beavatkozás célja A fejlesztés célja a Honvéd utca útburkolatának felújítása. Tartalom


Az utca jelenlegi állapota: A Széchenyi utcától a Táncsics utcáig 4 méter, a 471 és a 4903 j. utak csatlakozásánál 25 méter hosszan 6 méter széles aszfaltmakadám út található. Az út burkolata erősen repedezett, felülete hámlott, erősen kátyús. A felújítás célja, hogy mind a lakosság és mind a vállalkozói, mezőgazdasági szektor képviselő megfelelő infrastruktúrát tudjanak igénybe venni. 43.062.391 Ft

Forrás

TEUT 2009

Megvalósító



A felújítással megállítható az útburkolat romlása, amelyen közlekedő gépjárművek által létrehozott zaj és rezgés terhelés rontja a szomszédos ingatlanok műszaki állapotát. A közlekedési feltételek javítása hozzájárul a település versenyképességének növeléséhez, az életszínvonal emelkedés biztosításához.

Bölcsődei férőhelybővítés Beavatkozás célja Tartalom

A jelenlegi bölcsőde épületének rekonstrukciója egy többfunkciós szociális szolgáltató központ kialakítása. Egy újabb bölcsődei csoportszoba kerül kialakításra, valamint a meglévő épületre emelt szinten szociális szolgáltató irodák is megtalálhatóak lesznek.

Bekerülés értéke

110.000.000 Ft

Forrás

ROP 2007-2013, ÉAOP-2008-4.1.3/B Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztése Nyíradony Város Önkormányzata

Megvalósító Fejlesztés hatásai

Nő az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatások nyújtásának színvonala valamint a bölcsődei ellátás színvonala és férőhelyeinek száma. 74



Nyíradony belterületén lévő Jókai és Toldi utcák felújítása Beavatkozás célja Jókai és Toldi utcák felújítása Tartalom

A Jókai és Toldi utcák leromlott állapotának megszüntetése, használhatóságának javítása.

Bekerülés értéke

22.600.000 Ft

Forrás

TEUT 2008

Megvalósító



A közlekedési feltételek javítása hozzájárul a település versenyképességének növeléséhez, az életszínvonal emelkedés biztosításához.

A fejlesztések egy rész már megvalósult, azonban többségük megvalósítása most is folyamatban van. A megpályázott beruházások egyöntetűen azt a célt szolgálják, hogy Nyíradony város fenntartható fejlődését biztosítsák, életszínvonal emelkedést eredményezzenek, valamint emeljék a város jelenlegi versenyképességének szintjét. A projekt jelenleg is támogatottságot élveznek a város polgárai részéről. A város vonzóvá tétele csak is fejlesztések megvalósításával érhető el. Cél a lakosság helyben maradásának elérése, a migráció minimálisra szorítása és az elégedettség növelése.

75


2.2.2.7.

ÖSSZEGZÉS

SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek

 Egyre több fiatal települ be a környező

 Állandó népesség közel 1/3-a külterületen él  Tartós munkanélküliek száma magas (az összes

településekről  Jelentősen növekedett az iparűzési adó az elmúlt 5 évben  A település logisztikai adottságai kedvezőek (közlekedés, Debrecen és az államhatár közelsége)  A településen kiegyensúlyozott a szolgáltatások rendelkezésre állása  Kiváló vadászterület, vadászturizmus fejlődése  A lakosok relatíve magas iskolázottsága  Művelődési igények kiszolgálása megoldott  A város korszerkezete egészséges (több fiatal, mint idős)  A környezet tisztasága kielégítő  Vonaton jól megközelíthető a település  A vízhálózatra kapcsolt lakások aránya magas (99%)  Szennyvízhálózat kiépítettsége 95%  Hulladék kezelés megoldott  Földgázhálózat kiépítettsége 95%  Aradványpuszta külterületen óvoda és iskola is működik  Egészségügyi alapellátás megoldott (gyermekorvos és orvosi ügyelet is van)  Tanyagondnoki szolgáltatás Aradványpusztán, Tamásipusztán és Szakolykertben  Jó színvonalú uszoda és sportcsarnok, ami nagy rendezvények helyszínének is alkalmas  Bozsik programban utánpótlás alközpont  Nemzetközi nyári alkotó tábor Lehetőségek

álláskeresők 2/3-a)

 A földek mezőgazdasági termelésre alkalmatlanok  A keleti piacok elvesztése jelentősen érintette a helyi ipari és kereskedelmi vállalkozásokat

 Turizmus fejlődését hátráltatja a kereskedelmi           

szálláshelyek hiánya Nincs ipari park Nincs elkerülő út Nincs házasságkötő terem Aránylag nagy számú szakképzett munkaerő munkanélküli A kulturális tevékenység jelentős része Városközpontban zajlik Alacsony az 1 főre jutó adózók száma, mert alacsony a lakosság gazdasági aktivitása A szegregált területeken igen nagy az alacsony komfort fokozatú lakások száma A településhez vezető közúthálózat állapota nem kielégítő Tamásipuszta és Szakoly-kert villamos hálózata korszerűtlen Tamásipusztán az orvosi rendelő csak időszakosan működik Bölcsőde felújításra szorul

Veszélyek

 A rendezési terv lehetőséget teremt a település

 Újabb pályakezdő fiatal csoportok jelennek meg a

   

 Az alacsony jövedelmek miatt nem fejlődik a

        

arculatának megőrzésére Megszerezze a kistérség vezető szerepét Ipari és kereskedelmi lerakatok jelennek majd meg Meglévő turisztikai adottságok komplex fejlesztése MLSZ edzőközpont – fejlesztési lehetőségekkel (pl. gyógyászati részleg) Kedvező helyi adópolitikai a befektetések és gazdasági tevékenységek ösztönzésére Ipartelepítés ösztönzése a munkanélküliség csökkentésére Családi gazdaságok ösztönző rendszere a munkanélküliség csökkentésére Ipari, vállalkozói övezet fejlesztése Agro-park létrehozása Tamásipusztán és Szakolykertben információs ház és mini-könyvtár létesítése Nő a civil szervezetek száma Szociális bérlakás építési program Nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok bővítése

munkaerő piacon lakáspiac

 Emelkedik a tartós munkanélküliek száma, az alacsony végzettséggel rendelkezők száma

 Szakképzett fiatalok elvándorlása  Kevés gyermek születése  Hátrányos helyzetű lakosság

arányának növekedése  A lakosság rossz egészségügyi állapotának további romlása  A 471-es főút fejlesztése, rekonstrukciója elhúzódik

76


2.2.3. Városrészek elemzése A városrészek hézag és átfedésmentesen ölelik fel a város területét. A lehatárolás alapját a szabályozási terv, valamint a jelenlegi és tervezett funkciók városon belüli elhelyezkedése határozták meg. A helyzetelemzés készítése során a település sajátosságaira és a településrészek adottságaira tekintettel 3 városrész került lehatárolásra. Az első a „Városközpont” megnevezést kapta. Jellemezője ezen területnek, hogy a város stratégiai fejlesztései itt valósulnak majd meg. A második városrész lehatárolása a városközpontot körbevevő, funkcióját tekintve lakóövezeti területként történt. A területe ezen területnek is hasonlóan a városközponthoz a város belterületéhez tartozik. Elnevezése „Lakóterületek” a helyzetelemzésben. A

harmadik

városrész

földrajzilag

nem

egybefüggő,

lakott

külterület.

A

terület

Aradványpuszta, Tamási-puszta, Szakolykert részekből áll. A városközponttól legtávolabb Tamási-puszta található. Aradványpuszta 4 km-re található és 1000 fős népességével a legnagyobb lakott külterületi településrész, városi alközponti funkcióval. Szakolykert elhelyezkedésében a lakóövezethez simulva terül el.

„Városközpont” városrész

A városrész a település központja, centruma. A városrész területe 104,2 ha. A területet a 471. számú főút vágja ketté. A Városközpont területén helyezkednek koncentráltan a városi intézmények, a legfontosabb szolgáltató vállalkozások. A központban zajlanak a város legjelentősebb szabadtéri eseményei. A településrészen a legjelentősebb a közúti forgalom.

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%)

Nyíradony összesen

Városközpont

7 701 23,6

1 373 19,8

59,8

62,4

16,6

17,8

77


Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

46,6

26,5

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%)

3,7

10,6

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

2 641 35,0

513 18,1

62,0

49,7

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)

36,3

19,4

35,4

46,7

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség száma (fő)

52,5

44,4

7 862

1 410

* A kijelölt terület adatai tartalmazzák az itt található intézet (139 fő) adatát is. Forrás: KSH-2001 Társadalom: A város lakosságának 18%-a él a városrészben, amely a város központja, frekventált területe. A városrész korösszetétel vizsgálva megállapítható, hogy az két mutató tekintetében kedvezőtlenebb, mint a városi átlag, alacsonyabb a 14 év alattiak és magasabb a 15 és 60 éven felüliek aránya a városrészben. A 25-59 év közöttiek aránya azonban a városi átlagtól magasabb. A város 25 vagy annál idősebb lakosai körében 3,7% -a felsőfokú iskolai végzettségű, ezzel szemben a városrészen ez az arány 10,6%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 56%-a az átlagnak. A Városközpontban élők a település magasabban kvalifikált humánerejét jelentik. Foglalkoztatás A városrészben a foglalkoztatottak aránya magasabb, mint a városi átlag. Közel 13 %-al kevesebb a munkanélküli, több a jövedelemmel rendelkező háztartás. Gazdaság: 78


A városrészben található a kereskedelem, szolgáltatás területén működő vállalkozások 70%-a, az önkormányzat által beszedett adók 2000-2006 között 5-8%1-a származott a területről. Megállapítható, hogy a szolgáltató szektor jelenléte a városrészben magas, gazdasági teljesítménye azonban nem jelentős. Lakásállomány: A városrész lakásállományában az alacsony komfort fokozatú lakások aránya alacsony, csak fele a városi átlagnak, ez az adat megyei átlaghoz képeset jó. (18%). Hiányosságok- fejlesztési igények A Városközpont közlekedési szempontból jelentősen terhelt. A több kiemelt probléma közül az első, hogy a városrész alapinfrastruktúrája közlekedési hálózata, (közút, járda) nem megfelelő. A pormentes úthálózat aránya 70%-os. Másik probléma, hogy a gépjármű forgalom növekedését azonban nem követte parkolásra alkalmas területek kiépítése. A Városközpontban található intézményekben ügyet intéző, ott szolgáltatásokat igénybevevő lakosok parkolási lehetőségei nem megoldottak. A Városközponton átmenő főútvonal forgalmának lassítása, a baleset-megelőzési szempontok indokolttá teszik egy körforgalom megépítését. (Debreceni-Wesselényi út sarok) Mind a Városi Gyámhivatal mind az Okmányiroda épülete leromlott állagú, felújításra szorulnak. A közigazgatási ügyintézés fejlesztéséhez szükséges munkavállaló és egyben ügyfélbarát környezet nem áll így rendelkezésre. A közszolgáltatási funkciók ellátásához szükséges tárgyi infrastruktúra hiányosságai mellett a hatalmas probléma a minőségi közösségi terek hiánya. A város központi részén nincs egyetlen egy kiépített tér, pihenő park és nincs játszótér sem. A Városközpont arculati hiányossága, hogy a helyi vállalkozások – gazdasági nehézségekre hivatkozással – nem fejlesztenek az elvárható módon, ezért az üzletek homlokzata építészeti, városképi szempontból elavult, a belső szolgáltató tér korszerűtlen. A

városrészben

vállalkozások

helyiségigényeit

megoldani

hivatott

Inkubátorház/Szolgáltatóház nem működik. A település földrajzi adottságai lehetővé tennék a sport- vadászturisztikai szolgáltatások fejlesztését. Azonban hiányzik az ezek kiszolgálásához szükséges szálláshelyek kiépítése, vendéglátó és egyéb szolgáltató egységek megléte.

1

Önkormányzati adatbázis

79


„Lakóövezet” városrész

A II. városrész lehatárolása a Városközponton kívüli, belterületi városterület alapján történt. A városrész nagysága 429,5 ha. A lakott városterület több mint 60%-át teszi ki a terület. A városrészben él a város lakosságának 70%-a.

A területen a lakóövezeti funkció a

meghatározó. A város lakásállományának 62,7% - a ebben az övezetben található.


Nyíradony összesen

Lakóövezet városrész

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

7 701 23,6

5 067 24,6

59,8

59,5

16,6

15,9

46,6

48,2

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

3,7

2,2

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

2 641 35,0

1 656 34,1

62,0

63,6

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

36,3

37,9

35,4

34,1

52,5

52,2

7 862

5 183

Foglalkoztatott nélküli aránya Állandó népesség száma Forrás: KSH 2001

háztartások

80


Társadalom A városrész korstruktúrája kedvezőbb, mint a városi átlag, több a gyerek a városrészben, mint a városban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, a városrészben nem sokkal kedvezőtlenebb a városi átlagnál. Foglalkoztatás: A KSH által megadott fenti táblázatokban szereplő foglalkoztatási mutatók a városrészben kedvezőtlenebbek, mint a városi átlag, de az eltérés nem jelentős. Gazdaság: A kereskedelmi és szolgáltató üzletek 10%-a található a városrészben. A helyi adó bevételek alacsonyak a városrészben a lakófunkció a meghatározó. Hiányosságok – fejlesztési igények -

Közösségi tér: Játszótér, közösségi ház leromlott állapotú, kiépített park nincs.

-

Közlekedés: a meglévő úthálózat minősége több utcában nem megfelelő, a gyalogosközlekedéshez a járda nincs kiépítve. Pormentes úthálózat aránya 65%.

-

Rekreáció terület, sportpálya közösségi használatra nincs kiépítve.

-

Belvíz rendszer nincs kiépítve a városrész egész területén , illetve a meglévő rendszer kapacitása kicsi.

Aradványpuszta-Tamásipuszta- Szakolykert városrész


Nyíradony

Aradvány-

Külterület

összesen

puszta

III.

III.

városrész

városrész Lakónépesség száma

7 701

931

330

Lakónépességen belül 0-14 évesek

23,6

26,0

16,7

59,8

58,8

57,3

16,6

15,3

26,1

aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

81


Legfeljebb

általános

iskolai

46,6

60,5

72,5

3,7

1,4

1,3

Lakásállomány (db)

2 641

307

165

Alacsony komfort fokozatú lakások

35,0

40,1

86,7

62,0

66,7

78,3

36,3

45,7

61,9

35,4

30,8

19,5

52,5

57,3

76,3

7 862

940

329

végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb

általános

végzettséggel

iskolai

rendelkezők

és

rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott

nélküli

háztartások

aránya Állandó népesség száma Forrás: KSH 2001 Társadalom Korösszetételét tekintve, magas az aktív korosztály száma. Iskolai végzettségre jellemző, hogy magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Foglalkoztatás Az átlagtól kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzet uralkodik a városrészben. A lakosság 45,7 61,9 %- a semmilyen rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Gazdaság

82


A kereskedelmi és szolgáltató üzletek 20%-a található a városrészben. A helyi adó bevételek alacsonyak a városrészben a lakófunkció a meghatározó. Hiányosságok – fejlesztési igények -

Hasonlóan a II. városrészhez itt sincs kiépített közösségi tér: nem rendelkezik egyik területrész sem játszótérrel, közösségi házzal, kiépített parkkal. Ugyancsak probléma, hogy rekreáció terület, sportpálya közösségi használatra nincs kiépítve.

-

Közlekedés: a meglévő úthálózat minősége több utcában nem megfelelő, a gyalogosközlekedéshez a járda nincs kiépítve. Pormentes utak aránya Aradványpuszta 60%, Tamásipuszta 30%, Szakolykert 15%. Kiépített járda 30%-10%-5%.

-

Tamásipusztán nincs a gáz, szennyvíz, belvíz rendszer kiépítve a villanyhálózat korszerűtlen.

-

Aradványpusztán a belvíz rendszer hiányos, nincs megfelelően kiépítve.

Városrészek összehasonlítása

Városközpont

25-59 év közöttiek aránya magas Magas a felsőfokú végzettségűek aránya

Lakóterületek

Demográfia Több a gyerek, mint a városi átlag Felsőfokú végzettségűek aránya alacsonyabb a városi átlagnál Foglalkoztatottság

Itt a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya Magas a jövedelemmel rendelkező háztartások száma

Lakott külterület Aradványpuszta, Tamásipuszta, Szakolykert Magas az aktív korúak aránya Alacsony az iskolázottsági szint

Magas a foglalkoztatott nélküli háztartások száma Magas a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők száma Lakásállomány

Kevés az alacsony komfort fokozatú lakások száma

Nagy az alacsony komfortfokozatú lakások száma Gazdaság

A városrész gazdasági teljesítőképessége alacsony Nincs szabadtéri közösségi

Helyi adóbevételek alacsonyak Közösségi terek Nincs közösségi tér

Nincs kiépített közösségi tér

83


tér Itt zajlanak a jelentős szabadtéri események Közlekedési szempontból igen leterhelt

Közlekedés, úthálózat Úthálózat minősége nem kielégítő, több utcában nincs járda

Úthálózat minősége nem kielégítő, sok helyen nincs járda

Itt a legjelentősebb a közúti forgalom Nincs elegendő parkolóhely Víz, csatorna, belvíz Belvízrendszer nincs kiépítve

Itt találhatók a legfontosabb szolgáltatók Itt találhatók a városi intézmények Épületek arculata nem kielégítő: elavult, korszerűtlen

Tamásipusztán nincs gáz, szennyvíz és belvízrendszer kiépítve, villanyhálózat korszerűtlen Aradványpusztán belvíz rendszer hiányos

Egyéb Itt él a lakosság 70%-a

84


2.2.4. Szegregált,

vagy

szegregációval

veszélyeztetett

területek

helyzetértékelése (területi alapú és ágazati helyzetértékelés) Az integrált városfejlesztési stratégia városrészek vonatkozó elemzésében már bemutatásra került, hogy melyek a város alacsonyabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele, szociális helyzete és a terület fizikai állapota is a legrosszabb. Ebben a fejezetben erre az elemzésre támaszkodunk. Szegregátumok azok a területek, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%, és ahol 100 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak, ott intézkedési terv is készül. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) A KSH által megküldött kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott tterületnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)

85


Nyíradonyban öt szegregált területet különböztetünk meg, melyek a területeken fekszenek: 1. számú antiszegregációs terület: Vasútvonal – Vörösmarty u. – Rákóczi u. 2. számú antiszegregációs terület: Vágóhíd u. – Hajnal u. – Béke u. – Acsádi u. – Móra F. u. – Béke u. – belterületi határ (Bokrétás utca) 3. számú antiszegregációs terület: Vasút u. – Aradványpuszta tanya – Cserepes tanya – vasútvonal 4. számú antiszegregációs terület: Rózsa út – Szél u. – Iskola út – Rét út 5. számú antiszegregációs terület: Jázmin út. – Diófa út – Viczmándi tanya – Viczmándi út Az alábbi táblázat a 2006-2009-es időszak szociális juttatásait mutatja be a város összlakosságának tekintetében:

Szociális támogatások Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Közgyógyellátás Lakásfenntartási támogatás

Ellátásban részesülők száma 2007 2008

2006

505

516

605

2009 (tervezett) jelenlegi szám 123

-

-

-

645

987 68 600 1022

1110 76 950 945

1050 52 996 857

900 53 992 872

86


Adósságkezelési szolgáltatás Köztemetés Ápolási díj Időskorúak járadéka

6

5

3

2

16 186 18

14 177 18

20 185 17

9 187 16

A fenti táblázatból kiolvasható, hogy az Önkormányzat által nyújtott szociális támogatások évről-évről csökkennek, mely a csökkenő költségvetésnek tudható be. Az alábbi táblázat a fenti táblázathoz kapcsolódva, a szegregált lakörterületeken élők számára juttatott szociális támogatásokat, illetve egyéb statisztikai adatokat mutat be 2009. Évre vonatkozóan.

87


Szegregált terület

1. számú antiszegeg ációs terület 2. számú antiszegre gációs terület 3. számú antiszegre gációs terület 4. számú antiszegre gációs terület 5. számú antiszegre gációs terület

Ingatlano k száma (db)

Bejelente tt lakosok száma (fő)

18 év alattiak száma(fő)

Lakásfennt artási támogatás ban Részesülők száma (fő)

Rendszer es gyermekv édelmi kedvezmé nyben részesülő k száma (fő)

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (fő)

149

429

52

29

16

11

351

1319

413

170

160

74

78

240

47

24

13

11

111

355

84

38

29

10

62

196

68

29

21

17

A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a legnépesebb szegregált a terület, a kettes, ún. Bokrétás település rész. Ebből adódóan a szociális juttatások aránya is ebben a városrészben a legmagasabb. A várostól kapott adatok alapján ezen a településrészen túlnyomóan roma lakosság él. A jelenleg lakónépesség 13,2 %-a tartozik a roma kisebbséghez. Megoszlásuk korcsoportos bontásban a következő 2009-ben: 0-5 éves

6-14

15-17

18-54

55-59

60-100

éves

éves

éves

éves

éves

Összesen

Férfi

40

133

28

234

32

7

504

Nő

44

145

29

308

34

17

547

összesen

84

278

57

542

66

24

1051

88


A Bokrétás út mellett még az ötös számú szegregált területen (Jázmin út. – Diófa út – Viczmándi tanya – Viczmándi út) élnek koncentráltan romák a városban. Bokrétás (2. számú antiszegregációs terület): A terület a városközponttól nem messze található belterületi rész. Pormentes úttal nem, de vezetékes gázzal, villannyal, vízzel, szennyvízcsatornával rendelkezik. A településrészen 154 lakóingatlan található. Tamásipuszta: (5. számú antiszegregációs terület): A településrészen nincs vezetékes gáz, szennyvízcsatorna hálózat, pormentes út. Az itt lakók a 471-es számú főúton tudják megközelíteni a várost. A településrészen 62 lakóingatlan található.

89


3. STRATÉGIA 3.1.

A város jövőképe

A célok, feladatok kijelölése előtt nagyon fontos megismerni a célcsoportoknak a várossal szembeni megfogalmazott igényeit, amelyek egyébként a nemzetközi és a hazai környezeti, magatartási trendekből következnek, továbbá lehetőségeket-veszélyeket képeznek a város fejlődése vonatkozásában. E meghatározó trendek az elmúlt években jelentős változásokat éltek meg, amelyek közül néhányat külön kiemelünk: A társadalmi és a gazdasági versenyképesség meghatározó tényezőjévé a tudás, az információ, azaz a hozzáadott érték vált, amely kulturális tőkeként értelmezhető. Felértékelődött a kapcsolati hálók szerepe, amelyek részben hagyományosak, részben az infokommunikációs eszközök által közvetítettek; a horizontális kapcsolati hálók bizalmon alapulnak és társadalmi tőkeként értelmezhetőek. A gazdaság meghatározó ágazata a premodern társadalmakban a mezőgazdaság, a modern, úgynevezett indusztriális társadalmakban az ipar; az információs társadalmakban viszont a szolgáltatások válnak azzá. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás esélyt nyújt az európai szintű életminőség elérésére Magyarországon is: megváltoztak, illetve változnak az életmód elemei, az értékrendek, a szokások, az életstílus, az egyéni boldogulás feltételei, a tudás, az innováció követelményei kerülnek előtérbe, s ezáltal megváltozik a lakosság egy várossal kapcsolatos igénye is; az új információs- és kommunikációs technológiák a társadalmi lét minden területén helyet teremtenek maguknak, s ezáltal egy város sikere sem lehetséges anélkül, hogy ne teremtené meg pozícióit, készségeit az információs társadalomban is; a térségi identitás, a városidentitás, a társadalmi kohézió elemei igen összetetté váltak, jelentősen felértékelődnek a bizalom, a biztonság, az esélyegyenlőség, az együttműködés aspektusai;

jelentősen

módosulnak

a

gazdasági

telephely-elvárások,

a

gazdasági

versenyképesség kritériumai, a piacok egy globalizált gazdaságban az üzleti hálózatok, kapcsolatok terepén sikeres menedzsmentet kívánnak; jelentősen módosulnak ebből eredően a kis- és középvállalkozások siker-kritériumai, amelyeknek kulcseleme az innováció- és kooperációképesség; átalakulnak a turizmus trendjei, megváltoznak a turisztikai szokások, a döntési mechanizmus, s erre csak egy tudatos, az új info-kommunikációs technológiákra, közösségi és vállalkozói kooperációra épülő desztináció - menedzsmenttel bíró város képes válaszolni.

90


Az európai uniós tagságunkkal együtt járóan egyre intenzívebben jelentkeznek a természeti értékeket védő követelmények, amelyek az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás, természetvédelem mellett szinte minden fejlesztési akció kritériumaként megjelenik. Az előző kiemelésekkel érzékeltetett trendek, tendenciák minden országban, minden városban, mindenkinek új kihívásokat, megújulási kényszert jelentenek. Nyíradony számára a kitörési pontot az jelentheti, ha a külső környezethez és a városlakók által megfogalmazott igényekhez igazodva újraértelmezi saját belső erőforrásait és ezekre alapozza stratégiáját. Így fejlesztési erőforrásként főként kedvező természeti adottságaira, meglévő környezeti és kulturális értékeire, gazdasági adottságaira, valamint a tudásra, a humán erőforrásokra épít, ezen tényezőkkel biztosítja tágabb és szűkebb értelemben vett versenyképességét. A városfejlesztési stratégia olyan adottságokra kell, hogy épüljön, amelyek teljesítménnyé formálása és megfelelő elismertetése komparatív versenyelőnyt eredményez, javítja a város versenyképességét, pozícióit. A stratégiai lehetőségek, versenyelőnyök feltárásának jelentősége abban áll, hogy alkalmasake a várost pozícionáló, versenyképességét erősítő programok, teljesítmények kialakítására, ezáltal a város vonzerejének, belső és külső identitásának erősítésére, ezért mind a stratégiai célok, mind a realizáló programok kialakításában jelentős szerepet játszanak. Ma Nyíradony helyzetében csak tudatos, integrált fejlesztésre épülő, a nemzetközi városfejlesztési folyamatokkal összhangban levő lépések lehetnek sikeresek. A stratégiai forgatókönyv-javaslatunk az integrált fejlesztés forgatókönyve, mivel a nemzetközi, az európai fejlődés meghatározó tényezői csak ezen elv, forgatókönyv alapján bontakoztathatóak ki. A Város jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

„Nyíradony: Minőségi életfeltételeket és javuló életminőséget biztosító, intenzíven fejlődő, versenyképes gazdaságot teremtő, természeti értékeket megőrző környezet a városban élő lakosság és vállalkozások számára, valamint a közösségi kapcsolatok és az aktív térségi, központi szerepkörét megerősítő város” A város célja, hogy az itt élők számára minőségi életfeltételeket biztosítson a társadalmigazdasági fejlesztések megvalósítása által, figyelembe véve a lakosság igényeit. A minőségi élet csak a versenyképes település meglétére alapozható. Stratégiai szempontból kiemelt

91


jelentőségű, hogy a helyi gazdaság fejlődése folyamatos legyen, mely a megfelelő infrastruktúra kiépítése nélkül elképzelhetetlen. A természeti értékek megőrzése a Gúthi erdő közelsége miatt elengedhetetlenül fontos. A város fokozott figyelmet szentel a természeti környezet értékeinek védelmében, tudatos természet- és környezetvédelem révén segíti ezt elő. A város „nyitott városként” működik. Tudatos városfejlesztési politikájának köszönhetően a nagyobb rendszerekhez kapcsolódott. Ezt kettős jelleget tovább kell erősíteni, úgyhogy az együtt járjon a település kistérségi vezető szerepének erősödésével. A városnak hangsúlyt kell fektetnie a település vonzerejének növelésére, a településről történő elvándorlás mértékének csökkentésére, valamint a fiatal szakképzett munkaerő igényeinek kiszolgálására a település tudatos társadalmi-gazdasági fejlesztésén keresztül. A város jövőképének elemei  teljes körű, és magas szintű kisvárosi szolgáltatások elérésének garantálása a városi lakosság számára  sokoldalú programokkal rendelkező városi és humán közszolgáltatások rendelkezésre állása a lakosság részére.  versenyképes gazdaság, erős kis- és középvállalkozások jelenléte.  a város elérhetőségének és megközelíthetőségének jelentős javulásának garanciája.  a szegregált területen élők számának, a szegregált területeket meglétének csökkentése gazdasági és humán programok szervezésével.  a vonzáskörzet lakosságának igényeinek figyelembevételével együtt képes fejlődni.  tiszta és egészséges a környezet, jó a levegő, sok a park biztosítása, fejlett, racionális és biztonságos a közlekedés megteremtése, a település rehabilitációjának megvalósítása révén.  helyi adottságokra épített turisztikai célponttá válás (vadászat, sport)  szoros a helyi társadalmi-gazdasági életet segítő kapcsolat a megyeszékhellyel

92


3.2.


Fejlesztési célok a városra és városrészekre ÁTFOGÓ CÉL

„Fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapkövetelményeinek megteremtése, életminőség javítása

Tematikus célok

I. Gazdaság versenyképességének fokozása, a helyi gazdaság fejlesztése

1.sz. városrész A központi területek megújítása, egységes vonzó településkép kialakítása, magas színvonalú szolgáltatásnyújtás alapfeltételeinek biztosítása, versenyképességének növelése

II. Minőségi élet feltételeinek javítása

2.sz. városrész Lakóövezeti funkciók erősítése, infrastrukturális hiányosságok megszüntetése

III. Mikro-térségi központi szerepkör erősítése

IV. Turizmus fejlesztése

V. Humán erőforrás fejlesztése

3.sz. városrész A különálló, de városhoz tartozó területek felzárkóztatása, infrastrukturális hiányosságok megszüntetése

93


Átfogó cél városi szinten A város legfőbb célja, hogy a helyi meglévő adottságokra támaszkodó fejlesztések megvalósításával, a sajátosságok jobb kihasználásával a településen növekedését és fenntartható fejlődést érjen le. Annak érdekében, hogy Nyíradony hosszú távon is megmaradó fejlődést indítson el, biztosítania kell a helyi lakosság életszínvonalának emelkedését, ami nem valósítható meg a gazdasági, társadalmi környezet fejlődése nélkül. Mindez által növekszik a polgárok elégedettsége, városhoz való ragaszkodásának mértéke, erősödik az identitástudatuk, melyek elérik az a célt, hogy a településről elköltözők száma csökkenjen, a potenciális beköltözők száma emelkedjen. A várospolitika szempontjából igen kiemelt szerepe van a lakosságnak, a város csak is a népesség életkörülményeinek javításán keresztül tudja elérni mind az életminőség javulását, mind a lakosság számának növekedését, és ennek város versenyképességének növekedését is. Megfelelő kommunikáció révén biztosítani kell, hogy a lakosság érzékelje a fejlesztések pozitív hatásait, és elérje a lakossági támogatottság növekedését a későbbi beruházások vonatkozásában is. Mindazon által fontos elérni ugyanezt a befektetők, vállalkozások oldaláról is. A gazdasági-társadalmi elégedettség alapja a város növekedésének.

Tematikus célok a város egészére vonatkozóan

Részcélok I. Gazdaság versenyképességének fokozása, a helyi gazdaság fejlesztése  Mezőgazdaság helyi szintű támogatási rendszerének megteremtése  Gazdasági szereplőkkel történő fokozott együttműködés  Kedvezményezési rendszerek kialakítása  Ipartelepítés ösztönzése  Kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok fejlesztése II. Minőségi élet feltételeinek javítása  Helyi közlekedési, oktatási, gazdasági, szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése, alapvető működési feltételek biztosítása  Zöldfelületek, parkok kialakítása  Közösségi terek létrehozása  Társadalmi kohézió, helyi identitástudat erősítése III. Mikro-térségi központi szerepkör erősítése

94


 A városvezetés közösségi kapcsolatainak kiépítése  Városmarketing tevékenység fokozása, megvalósításának aktivizálása  Térségi,

lakossági

közszolgáltatások

fejlesztése,

szolgáltatásnyújtás

elemeinek

kiszélesítése IV. Turizmus fejlesztése  Vadász és sport/ konferencia turizmus szerepének erősítése  Turisztikai kiszolgáló infrastruktúra kialakítása  Vendégéjszakák számának emelkedése V. Humán erőforrás fejlesztése  Szakképzések, átképzések széleskörű biztosítása  Aktív kapcsolat kialakítása a munkaügyi kirendeltségekkel, képzési központokkal  Tanfolyamok szervezése

I. Gazdaság versenyképességének fokozása, a helyi gazdaság fejlesztése A gazdaság fejlesztésnek célja elsősorban a helyi vállalkozások stabilitásának megerősítése és a helyi foglalkoztatási problémák megoldása. A városban, és a térségben egyaránt igen jelentős a munkanélküliség aránya, és a szakképzettség hiánya. A város célja olyan vállalkozások „letelepítése”, akik felvállalják a helyi munkaerő foglalkoztatását. A település számos olyan ösztönző elemet alkalmaz és kíván alkalmazni helyi politikájában, mely elősegíti a vállalkozások hatékonyabb működését, hosszabb távú fennmaradását. A városvezetés célja, hogy az önkormányzati fejlesztések megvalósításával biztosítsa a cégek infrastrukturális elvárásait, adópolitikája révén ösztönözze a helyi munkaerő foglalkoztatását, valamint garantálja a hatósági ügyintézés gördülékenységét. A jövőbeni beruházások közbeszerzésinek lebonyolítási során jogszabályi keretek között előnyben fogja részesíteni, azon vállalkozásokat, kik vállalják a helyi hátrányos helyzetű lakosság alkalmazását. II. Minőségi élet feltételeinek javítása Nyíradony város életszínvonalának növelése az alapvető infrastrukturális feltétel kialakítása nélkül elképzelhetetlen. Helyi infrastruktúra fejlesztése minden városrészre kiterjed, magában foglalja a városi alap infrastruktúra fejlesztését és az önkormányzat által biztosított

95


közszolgáltatások hozzáféréséhez szükséges beruházásokat. A településen lévő hiányokat be kell tölteni, bővíteni szükséges a közszolgáltatások körét, biztosítani az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Erősíteni szükséges a városi polgárok identitását, mely csak is közösségi fejlesztések megvalósításával lehetséges: szükséges közösségi terek kialakítása, minőségi zöldterületek kiépítése. A közlekedési feltételek minőségi javítása nélkülözhetetlen a lakossági elégedettség mértékének növeléséhez. III. Mikro-térségi központi szerepkör erősítése Nyíradony vonzáskörzete, mintegy 26 ezer lakosra terjed ki. A vonzáskörzet, akkor működik élőkapocsként, ha az érintett lakosság által elérhető szolgáltatások versenyképesek és komplexek. Debrecen közelsége miatt különösen fontos hangsúlyozni a versenyképességet, a megyeszékhely a vonzáskörzetből tömegközlekedési eszközzel, személygépkocsival 25-40 percen belül elérhető. A helyi lakosság komfortját, életminőségét szolgálják a helyben – önkormányzat, magánszféra által- létrehozott szolgáltatásfejlesztések. Közösségi programok, magánszféra, kereskedelmi fejlesztések, mikro-térségi társulás számára infrastruktúra biztosítása. IV. Turizmus fejlesztése Nyíradony város a sport és vadász és a kapcsolódó konferencia turizmus fejlesztésének területén rendelkezik átlagon felüli adottságokkal. A város minőségi életfeltételeinek javítását valamint a gazdaság versenyképességének fokozását szolgáló fejlesztések támogatják a turizmus fejlesztését. A magánszféra számára befektetési környezet kedvező változása, lehetőségeket teremt szálláshelyek kialakításában. Elsődleges feladata a városnak a turizmust kiszolgáló infrastruktúra kiépítésének ösztönzése. A turizmus gazdaságélénkítő hatása miatt kiemelt figyelmet érdemel, ezért szerepel a tematikus célok között. V. Humán erőforrás fejlesztése A cél elérése a következő területeken jelent fejlesztéseket (nem ingatlan beruházás), projektek indítását: hátrányos helyzetű tanulók oktatása, felnőtt lakosság szakképzése, átképzése a piaci igényeknek megfelelően, általános és középiskola oktatási fejlesztése új szakirányok kialakításával. (pl. faipari szakmunkások). A helyi középiskolában meg lehet teremteni a helyi szakképzés feltételrendszerét. Az oktatási programok forrását a város pályázatokból kívánja fedezni. A cél minden városrészre kiterjed.

96


A városrészekhez kapcsolódó fejlesztési célok 1.sz. városrész Mutatók: INDIKÁTOR

2008

2017

Új városi funkciók betelepedése

-

1 db

A városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága A támogatással érintett területen a telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Teremtett munkahelyek száma

-

3,9 ha

-

4 db

-

5 fő

A fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi szolgáltatások száma Létrejövő új zöldterület

-

3 db

-

9645,99 m2

Felújított úthálózat nagysága

-

152,7 fm

Új járdahálózat nagysága

-

415,4 fm

Felújított járdahálózat nagysága

-

120,7 fm

100 %

+20 %

-

9 db

-

75 %

vendégéjszakák számának növekedése Fenntartható városmarketing akciók száma Lakossági elégedettség

és

társadalmi

2.sz. városrész Az alapközművek kiépítettsége a városrészben megfelelő kivéve: utak, járdák, közösségi terek, belvízrendszer. Lakóterület bővítése jelenleg nem indokolt. Az önkormányzat a hiányosságok fejlesztésével tudja a lakófunkciókat fejleszteni. Mutatók:

2008

2017

Épített, felújított utak (járdával együtt)

100%

+30%

Épített, felújított, zöldövezetek területe ha (közösségi terek, parkok,

100%

+30%

Indikátor

játszóterek)

97


3.sz. városrész Az alapközművek kiépítettsége a városrészben nem megfelelő (lásd. Helyzetelemzés, városrészek elemzése). Egyéb hiányos területek: utak, járdák, közösségi terek. Lakóterület bővítése jelenleg nem indokolt. Az önkormányzat a hiányosságok fejlesztésével tudja a lakófunkciókat fejleszteni. Mutatók:

INDIKÁTOR

2008

2017

BÁZIS

NÖVEKEDÉS

ÉV Épített, felújított utak (járdával együtt)

100%

+50%

Épített, felújított zöldövezetek területe ha (közösségi terek,

100%

+40%

parkok, játszóterek)

98


3.3.

Akcióterületek kijelölése

Akcióterületek kijelölése: 6.

sz. akcióterület: Városközpont akcióterület (kiemelt terület)

7.

sz. akcióterület: Nyíradony lakóövezeti akcióterület

8.

sz. akcióterület: Aradványpuszta akcióterület

9.

sz. akcióterület: Tamásipuszta akcióterület

10.

sz. akcióterület: Szakolykert akcióterület

Akcióterületek elhelyezkedése

99


1.sz akcióterület (városközpont)

Fejlesztendő funkciók:  Közlekedés (út, parkolók, járdák, gyalogosközlekedés sétáló övezet)  Kiskereskedelem,

szolgáltatások

(pavilonsor

és

környezete,

civilház,

piaccsarnok)  Közösségi terek kialakítása, fejlesztése  Közigazgatási szolgáltatások bővítése A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik: Zárójelben a tematikus célok elérését szolgáló fejlesztendő funkciókat a konkrét beavatkozások jelölik.  Gazdaság fejlesztése (főtér, Kkv. szolgáltatások, pavilonsor és környezete, szolgáltatóház, piaccsarnok)  Turizmus fejlesztése (főtér, sétány, konferenciaszálló, Kkv. szolgáltatások)  Minőségi élet feltételeinek javítása (út, parkolók, járdák, gyalogosközlekedés sétáló övezet)  Kistérségi szerepkör erősítése (főtér, sétány, polgármesteri hivatal bővítése, pavilonsor és környezete, civilház) Millió Ft BEAVATOZÁSOK

ÖNKORMÁNYZAT

MAGÁNTŐKE

Városrehabilitációs fejlesztések

687

66

Sétány (városközpont – sportcsarnok)

70

Konferenciaszálló és környezete

664

Utazó rendezvénypark

19

Gyógyszertár homlokzati rekonstukció

16

Összesen

1456

66

ÉAOP-5.1.1/D pályázat elemei 1. Csapadékvíz-elvezetés rendszerének kiépítése 2. Parkolók kialakítása 3. Belterületi közúthálózat fejlesztése 100


4. Járdák fejlesztése 5. Térfigyelő rendszerek kialakítása 6. Környezetrendezés 7. Civil Ház kialakítása 8. Művelődési Ház felújítása és bővítése 9. Polgármesteri Hivatal felújítása és bővítése 10. Nyíradonyi Görög Katolikus Templom felújítása 11. Pavilonsor felújítása 12. ABC épületének felújítása 13. Ékszerbolt felújítása 14. Rózsa Étterem felújítása 15. Piaccsarnok kialakítása 16. Villamos energia ellátás és díszvilágítás fejlesztése 17. Árpád téri sétány kialakítása

Egyéb fejlesztések 1. Városközpontot a sportcsarnok környezetével összekapcsoló sétány kialakítása 2. Konferencia szálló kialakítása 3. Konferencia szálló mögötti tér kialakítása 4. Utazó rendezvénypark feltételeinek kialakítása 5. Gyógyszertár épületének homlokzat rekonstrukciója

101


2.sz. akcióterület (lakóövezet)

Fejlesztendő funkciók:  Rekreációs, szabadidős szolgáltatások, terek kialakítása, bővítése (sportpálya, játszótér)  Közlekedési infrastruktúra fejlesztése(út és járdaépítés felújítás, kerékpárút hálózat bővítés).  Közösségi terek (játszótér, parkok, közösségi ház)  Alapközmű infrastruktúra (belvízrendszer) A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:  Humánerőforrás fejlesztése (rekreáció)  Gazdaságfejlesztés (rekreáció- munkaerő)  Minőségi életszínvonal javítása (közlekedés, közösségi terek, belvízrendszer) Millió Ft BEAVATOZÁSOK

ÖNKORMÁNYZAT

MAGÁNTŐKE

Roma - közösségi ház

120

-

Útépítés

100

-

Játszótér, park

60

-

Sportpálya

150

-

Belvízrendszer

660

-

Kerékpárút

803

Összesen

1090

-

Akcióterületen két darab játszótér és egy park kerül kialakításra, valamint a meglévő erősen lepusztult sportpálya felújítására is sor kerül a szociális blokkokkal és öltözőkkel együtt. A lakóövezet legnagyobb egybefüggő problémája a belvíz, a megoldást egy új rendszer kiépítése. A városrészben magas a roma lakosság aránya, akiknek jelenleg nincs közösségi házuk. Ezt a hiányt pótolja a megépítésre kerülő roma közösségi ház.

102


3.sz. akcióterület ( Aradványpuszta)

Fejlesztendő funkciók:  Közlekedés (út és járdaépítés felújítás).  Közösségi terek (játszótér, parkok, közösségi ház)  Közoktatás (óvaoda) A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:  Humánerőforrás fejlesztése (rekreáció, közösségi terek)  Gazdaságfejlesztés (rekreáció- munkaerő)  Minőségi életszínvonal javítása (közlekedés, közösségi terek, belvíz) Millió Ft BEAVATKOZÁSOK

ÖNKORMÁNYZAT

MAGÁNTŐKE

Közösségi ház: faluház

80

-

Útépítés+belvízrendszer fejlesztése

220

-

Óvoda építés

250

-

Összesen

550

-

Aradványpusztán, a faluház átfogó külső –belső átalakításával közösségi ház kerül kialakításra. A felújítás során nyílászárók, tető, homlokzat rekonstrukciója, illetve előadóterem kialakítása, szociális blokkok bővítése valósulna meg. Nyíradony belvízvédelmi infrastruktúrájának fejlesztése a belvízveszély és az okozott károk csökkentése érdekében indokolt a záportározó építése mind Szakoly-kertben, mind pedig Aradványpusztán. A bel- és külterületi belvíz-problémák megoldása nagyon fontos feladat. Az intézkedés során olyan záportározók kerülnek kialakításra, mely a belvíz és csapadékvíz tárolását biztosítani tudja 1 millió m3 kapacitásig. Az aradványpusztai óvodában jelenleg kapacitásbeli problémákkal küszködnek. Nincs elegendő csoportszoba, valamint az épület állapota sem kielégítő.

103


4.sz. akcióterület (Tamásipuszta)

Fejlesztendő funkciók:  Rekreációs, szabadidős szolgáltatások, terek kialakítása, bővítése (sportpálya, játszótér)  Közlekedés (út és járdaépítés felújítás).  Közösségi terek (játszótér, parkok, közösségi ház)  Lakóövezet (gáz, belvíz, villany) A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:  Humánerőforrás fejlesztése (rekreáció, közösségi terek)  Gazdaságfejlesztés (rekreáció- munkaerő)  Minőségi életszínvonal javítása (közlekedés, közösségi terek, belvíz, gáz, villany, ivóvíz)

Millió Ft BEAVATKOZÁSOK

ÖNKORMÁNYZAT

MAGÁNTŐKE

Közösségi ház: faluház

120

-


180

-

Játszótér

20

-

Gáz, Villany, Szennyvíz, ivóvízhálózat bővítése

850

-

Összesen

1170

-

Tamásipuszta infrastruktúrájában jelentős hiányosságok tapasztalhatóak. Ki kell építeni a gáz, szennyvíz, belvíz hálózatot, útfejlesztéssel egybekötve. Továbbá, mindenképp fejleszteni kell a jelenlegi korszerűtlen villanyhálózatot a fogyasztók jobb kiszolgálása érdekében. A település-

rész,

szigetszerűen

helyezkedik

el,

távol

a

központi

településtől

és

Aradványpusztától egyaránt. Indokolt a helyi társadalmi élet fejlesztése érdekében egy közösségi ház építése. A beavatkozások között szerepel még, egy játszótér építése is.

104


5.sz. akcióterület (Szakolykert)

Fejlesztendő funkciók:  Közlekedés (út és járdaépítés felújítás).  Közösségi terek (játszótér, parkok, közösségi ház)  Lakóövezet (szennyvíz, belvíz, villany, ivóvíz) A fejlesztendő funkciók az alábbi tematikus célok elérését segítik:  Humánerőforrás fejlesztése (rekreáció, közösségi terek)  Gazdaságfejlesztés (rekreáció- munkaerő)  Minőségi életszínvonal javítása (közlekedés, közösségi terek, belvíz, villany, ivóvíz, szennyvíz) Millió Ft ÖNKORMÁNYZAT

MAGÁNTŐKE

Közösségi ház: faluház, játszótér

80

-


160

-

Villany-, Szennyvíz-, ivóvízhálózat bővítése

50

-

290

-

BEAVATKOZÁSOK

Összesen

Szakolykert infrastruktúrájában jelentős hiányosságok tapasztalhatóak. Fejleszteni kell a szennyvíz, belvíz, ivóvíz, villany (közvilágítás) hálózatot, útfejlesztéssel egybekötve. A település-

rész,

szigetszerűen

helyezkedik

el,

távol

a

központi

településtől

és

Aradványpusztától egyaránt. Indokolt a helyi társadalmi élet fejlesztése érdekében egy közösségi ház építése. A beavatkozások között szerepel még, egy játszótér építése is.

105


3.4.

A stratégia külső és belső összefüggései

3.4.1. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Illeszkedés, összhang a településrendezési tervvel, a településfejlesztési koncepcióval Az Integrált Városfejlesztési Stratégia valamint az Előzetes Akciótertületi Terv elkészítése során változtak a város fejlesztési elképzelései, aminek következtében Nyíradony Város Önkormányzata a jelenleg érvényben lévő Településrendezési terv módosítása mellett döntött. A módosítások az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek (253/1997, XII.20 Korm. rendelet) megfelelően történnek, az alábbi pontokban: 1. Közlekedési kapcsolata (sétány) kialakítása az Ady Endre utca irányából tervezett útbekötés és a görög katolikus templom között 2. A

jelzett

tömb

(Hunyadi

utca

Árpád

tér

között)

építési

előírásainak

(építménymagasság) felülvizsgálata a tervezett beruházások tekintetében 3. Az Árpád-tér délnyugati sarkánál (Damjanich u. sarka) tervezett közpark és parkoló területének biztosítása, egymáshoz való viszonyuk, méretük rendezése 4. Meglévő pavilonsor bővíthetőségének megteremtése, a közterület és nem közterület viszonyának rendezése 5. Közcélú parkoló kialakítás a Kossuth és a Jókai utcák sarkán A rendezés oka Az

érintett

telektömböket,

illetve

az

azok

által

közrezárt

közterületek

jelenlegi

rendeltetésének, előírásainak módosítása, a városfejlesztési stratégiában megfogalmazottak megvalósítása érdekében, vált szükségessé. A helyi jelleg és sajátosság, valamint a távlati elképzelések figyelembe vétele mellett. A településfejlesztési koncepció kiegészítése szükséges a városfejlesztési stratégia vonatkozó részeivel. A településrendezési eszközök teljes mértékben összhangba fognak kerülni az IVS fejezeteiben rögzített tartalommal.

106


Az Önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang Nyíradony Város Önkormányzata Gazdasági programjának célja, hogy helyzetelemzésben feltárja a település fejlesztéséhez rendelkezésre álló és megszerezhető erőforrásokat, a működtetés és fejlesztés területén a prioritásokat kijelölje, a településen ellátandó feladatok hatékonyságának növelését ösztönözze, a város regionális szerepköre erősítéséhez szükséges eszközöket rangsorolja, s a város növekvő népessége számára ideális lakó és települési környezetet teremtsen, a város hazai és külkapcsolatait tovább építse.

A Gazdasági Programban megjelölt fejlesztési célok 1. A természeti környezet megőrzése 2. A település arculatának megőrzése 3. A helyi gazdaság fejlesztése 4. A település kistérségi szerepkörének javítása 5. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése 6. A minőségi alapellátás, szociális ellátás biztosítása 7. A tartós munkanélküliség, illetve a cigány lakosság társadalmi beilleszkedési problémáinak kezelése 8. A minőségi élet feltételeinek javítása 9. A városvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése 10. a város aktív térségi, központi szerepkörének erősítése 11. A fejlesztési folyamatok menedzselése, városmarketing, monitoring Az Integrált Városfejlesztési Stratégia teljes mértékben illeszkedik a település gazdasági Programjában megjelölt fejlesztési célkitűzésekhez. A Települési Környezetvédelmi Programmal való összhang A környezetvédelmi program célja, hogy az ember és környezete harmonikus kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosított legyen. A program megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére való irányuló tevékenységében. Ebben kiemelt szerepet kap a lakosság a környezet állapotának feltárásban, megismerésében, az önkormányzatnak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában.

107


A program célja továbbá, hogy a helyi gazdaság működését, a helyi társadalmi, gazdasági fejlődést a környezeti követelményekkel összehangolja, hozza létre továbbá a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését. Az IVS fejlesztési céljainak meghatározásakor kiemelt szempont volt a település arculatának megőrzése, minden beruházás csak is úgy valósítható meg, hogy a település egységességét nem változtatja meg. A környezetet károsító tényezők kizárása, a szennyezési források minimalizálása, a területhasználat csökkentése az elsődleges környezetvédelmi feladat a kivitelezési munkák megvalósítása során.

3.4.2. A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Mind a városrészekhez kapcsolódó fejlesztési célok, mind az akcióterületek kijelölésével együtt meghatározott fejlesztési célok összefüggő, egymást erősítő rendszerben kerültek meghatározásra. Együttesen járulnak hozzá a tematikus és átfogó célok megvalósításához. A részcélok elérése a település tematikus és átfogó céljának teljesülését biztosítják. A városrészek fejlesztéseinek kijelölése az adott városrészben jelentkező szükségletekhez igazodva történt.

Fejlesztési célok

Városrészek fejlesztéseinek városrészre kifejtett hatásai VÁROSKÖZPONT

Városrehabilitációs fejlesztések 1. Csapadékvíz-elvezetés rendszerének kiépítése 2. Parkolók kialakítása 3. Belterületi közúthálózat fejlesztése 4. Járdák fejlesztése 5. Térfigyelő rendszerek kialakítása 6. Környezetrendezés 7. Civil Ház kialakítása 8. Művelődési Ház felújítása és bővítése 9. Polgármesteri Hivatal felújítása és bővítése 10. Nyíradonyi Görög Katolikus Templom felújítása 11. Pavilonsor felújítása 12. ABC épületének felújítása 13. Ékszerbolt felújítása 14. Rózsa Étterem felújítása 15. Piaccsarnok kialakítása 16. Villamos energia ellátás és díszvilágítás fejlesztése

más

A város teljes lakossága számára egy élhető, használható, elérhető városközpont kerül kialakításra. A városközpontba érkezők megfelelően el tudják helyezni gépjárműveiket. A közlekedési feltételek javítása a teljes település lakosságára hatással van javul a belváros leérhetősége, minőségi terek kialakítása megy végbe. A városi vonzó településkép javítja a versenyképességet. A köz- és kereskedelmi szolgáltatások mindenki számára elérhetővé válnak. Javul a szolgáltatások minőségi színvonala, mely a teljes lakosság elégedettségét kiváltja.

108


17. Árpád téri sétány kialakítása Sétány (városközpont – sportcsarnok) Konferenciaszálló kialakítása

és

Utazó rendezvénypark megteremtése

környezetének

feltételeinek

Gyógyszertár homlokzati rekonstrukció

Mindenki számára hozzáférhető minőségi közterület alakul ki. A turizmus infrastrukturális fejlesztéseinek pozitív hatása,h ogy a teljes település versenyképességét javítják, biztosítják a város turisztikai ágazatból származó bevételeinek növekedését, mely lehetővé teszi más városrészek fejlesztéseinek végrehajtását. Gazdaságélénkítő hatása az egész városra kiterjed. A turizmus infrastrukturális fejlesztéseinek pozitív hatása,h ogy a teljes település versenyképességét javítják, biztosítják a város turisztikai ágazatból származó bevételeinek növekedését, mely lehetővé teszi más városrészek fejlesztéseinek végrehajtását. Gazdaságélénkítő hatása az egész városra kiterjed. A teljes lakosság számára elérhető minőségi szolgáltatás jön létre.

LAKÓÖVEZET Roma - közösségi ház

Javítja a társadalmi kapcsolatok minőségét, erősíti a helyi identitástudatot A városrészek közötti közlekedési feltételek javulnak. Rekreációs területek kialakítása a városban élők életszínvonalát javítja A minőségi életfeltételek biztosítása a város folyamatos fejlődését éri el. A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakítása a teljes lakosság számára igénybe vehető, javítja a városrészek megközelítését.

Útépítés Játszótér, park, Sportpálya Belvízrendszer Kerékpárút

ARADVÁNYPUSZTA Közösségi ház: faluház Útépítés+belvízrendszer fejlesztése Óvoda építés

Javítja a társadalmi kapcsolatok minőségét, erősíti a helyi identitástudatot. A minőségi életfeltételek biztosítása a város folyamatos fejlődését éri el. Mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatások jönnek létre.

TAMÁSIPUSZTA Közösségi ház: faluház Útépítés+belvízrendszer fejlesztése Játszótér

Javítja a társadalmi kapcsolatok minőségét, erősíti a helyi identitástudatot. A minőségi életfeltételek biztosítása a város folyamatos fejlődését éri el. Rekreációs területek kialakítása a városban élők életszínvonalát javítja

109


Gáz, Villany, bővítése

Szennyvíz+

ivóvízhálózat

Alapvető közmű-infrastruktúra fejlesztése a város lakosságának helyben maradását segíti elő. Pozitív megítélést biztosít a városnak.

SZAKOLYKERT Közösségi ház: faluház, játszótér

Útépítés+belvízrendszer fejlesztése Villany-, Szennyvíz-, ivóvízhálózat bővítése

3.5.

Javítja a társadalmi kapcsolatok minőségét, erősíti a helyi identitástudatot. Rekreációs területek kialakítása a városban élők életszínvonalát javítja. A minőségi életfeltételek biztosítása a város folyamatos fejlődését éri el. Alapvető közmű-infrastruktúra fejlesztése a város lakosságának helyben maradását segíti elő. Pozitív megítélést biztosít a városnak.

Stratégia megvalósításának kockázatai

Kockázat mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a startégia megvalósítását, valamint amelyek lényegi befolyással lehetnek a szervezet célkitűzéseire, működésére. A projekt megvalósulására több tényező is veszélyt jelenthet. Ezek a következők: -

Műszaki kockázatok

-

Jogi kockázatok

-

Társadalmi kockázatok

-

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok

-

Intézményi szempontok

-

Környezeti szempontok

A kockázatelemzés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a szervezetre, ha valóban felmerülnek.

A kockázatok elemzését, bekövetkezési valószínűségét és hatásait a következő táblázat szemlélteti Kockázat

Valószínűség

Hatás

Kezelés

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok Pályázati forrás / Saját forrás hiánya

Közepes

Nagy

Forrás allokáció Önkormányzati források felkutatása

110


A világgazdaság pénzügyi folyamatainak kedvezőtlen alakulása, piaci viszonyok – árnövekedés, költségnövekedés

Közepes

Nagy

Megfelelő mértékű tartalék keret meghatározása, költségvetési átcsoportosítások

Elmaradó befektetői érdeklődés a fejlesztések megvalósítását illetően

Közepes

Nagy

Hatékony marketing tevékenységek megvalósítása

Jogszabályi kockázatok Városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezetének változása

Közepes

Közepes

Jogszabály változások folyamatos figyelése, Stratégia felülvizsgálata, évenkénti értékelése, 3-5 évenkénti módosítása

Intézményi szempont Tervezett üzemeltetői struktúra változása

Minimális

Közepes

Folyamatos konzultáció, információ csere

Környezeti szempont

Ökológiai hatások

Minimális

Közepes

Környezettudatos gondolkozás előtérbe helyezése, fontosságának hangsúlyozása mind a tervezésben, mind a kivitelezésben, üzemeltetési technológia környezeti szempontból történő megfelelő kiválasztása.

Társadalmi kockázatok Lakossági ellenállás

Minimális

Közepes

A lakosság megfelelő tájékoztatása

A stratégia fejlesztési elképzeléseinek kivitelezése a legnagyobb kockázati tényezője a forráshiány. Az IVS tartalmának megvalósítása jelentős pénzügyi forrás rendelkezésre állását

111


kívánja meg, amennyiben nincs lehetőség uniós, illetve állami támogatási források igénybevételére, az Önkormányzat önerőből nem tudja megvalósítani tervezett beruházásait. Kockázatkezelési stratégia A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek:  véletlenszerű események,  hiányos ismeret vagy információ,  ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat. A kockázatkezelés akkor a leghatékonyabb, amikor az Önkormányzat kijelöli az adott kockázatok folyamatgazdáit, általában saját felelősségkörükön belül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott szervezet szervezeti egységeken belül, az egyes vezetői szintek felelnek a kockázatok felismeréséért, kezeléséért. Elengedhetetlenül fontos hatékony szervezet felállítása, ahol a kommunikáció folyamata szabályozott, a különféle felelősségi területek jól lehatároltak. A kockázatok elkerülése, illetve bekövetkezési valószínűségének minimálisra csökkentése a gondos és pontos előkészítési, tervezési

folyamatokon

és

a

sikeres

információáramlás

biztosításán

alapszik.

Szervezetirányítási dokumentációban kell rögzíteni minden lényeges, projektet befolyásoló tényezőt. A feladatok ellátása a Városfejlesztő társaság tevékenységi körébe tartozik.

112


4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 4.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű Önkormányzati tevékenységek 4.1.1. Városmarketing célú tevékenységek A

városfejlesztési

stratégia

céljainak

megvalósítását

tudatos,

jól

kidolgozott

marketingstratégia elkészítésével tudja a város elősegíteni. A városmarketing tevékenység folytatása a városfejlesztés fontos önkormányzati eszköze. Alkalmazásával bővíthetőek a város forrásai, fokozható a település versenyképessége, vonzóvá válhat új befektetők számára. Mindemellett turisztikai szempontból is igen kiemelt jelentőséggel bír, pozitív képet sugározva felkelti az érdeklődést a város iránt növelve a város turizmusból származó bevételeit. A városnak szüksége van tudatosan felépített, kellően kidolgozott MARKETINGSTRATÉGIA elkészítésére. A városmarketing tevékenység céljai:  A város egészére nézve a fejlesztések véghezviteléhez magán tőke bevonása  Szoros partneri együttműködések kialakítása  Befektetés ösztönző marketingpolitika kidolgozása  A létesítmények kihasználtságának növekedése  A fejlesztési eredmények terjesztése, ismertségének növelése  A város vonzerejének, turisztikai potenciáljának növelése A marketingstratégia hatékonyságának, eredményességének alapja a városfejlesztési célok elérése érdekében a célcsoportok körültekintő beazonosítása, majd egységenként a megfelelő marketingeszközök kiválasztása és alkalmazása. Célcsoportok:  Városi lakosság  A városban gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások  A befektetni szándékozók  A városba és környékére látogató turisták

113


Fontos, hogy a városban a tervezett és megvalósuló fejlesztések minél szélesebb körben ismertek legyen, hiszen csak így biztosítható akár a lakosság, akár a befektetők, vállalkozások részéről az elfogadottság. 4.1.2. Helyi adókedvezmények biztosítása Az Önkormányzat a magántőke mobilizálása érdekében a vállalkozások fejlesztéseit adókedvezménnyel támogatja. Új munkahelyek létesítése esetén, legalább 5 fő részére, a vállalkozásoknak az első két évben iparűzési és kommunális adómentességet biztosít az Önkormányzat az új munkahelyek vonatkozásában. Az adókedvezmény erősíti Nyíradony város gazdaságát, továbbá befektetés ösztönző hatása van. 4.1.3. Műszaki támogatás Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során szükségessé vált a szabályozási tervmódosítása,

hogy

a

kitűzött

fejlesztések

megvalósíthatóak

legyenek.

Az

IVS

időközönkénti felülvizsgálata során ez a fajta támogatás továbbra is érvényben marad, biztosítva ezáltal a városrészek fejlesztéseinek véghezvitelét. 4.1.4. Homlokzatfelújítási alap létrehozása A homlozatfelújítási alap létrehozásának célja belváros épületeinek megújítása, amelynek hatására vonzóbbá válik a városközpont mind a polgárok, mind befektetők számára. Felértékelődnek a belvárosi üzletek, lakások, helyiségek értékei. A fejlesztések révén a település versenyképessége javul, gazdasági felemelkedése biztosított. 4.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Az Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtása jól strukturált szervezeti rendszer felépítését és hatékony működését kívánja meg. Elvárás, hogy biztosítsa az IVS folyamatos felülvizsgálatát, eredményeinek értékelését és visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába, valamint biztosítsa a stratégiában meghatározott fejlesztések sikeres megvalósítását. A menedzsment feladatok meghatározása alapján két egység jelölhető ki:

114


 Stratégiai menedzsment egység, mely a stratégia elvárt hatásainak érvényre jutását segíti elő  Operatív menedzsment egység, mely a stratégia eredményeinek megvalósulását biztosítja A stratégiai menedzsment szervezet nem választható el a város önkormányzatának szervezetétől, ezt a feladatot Nyíradony Város Önkormányzatának Területfejlesztési, Városgazdálkodási és Térségi Kapcsolatok Bizottsága fogja ellátni.

A stratégiai menedzsment fő feladatai:  Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése, elkészíttetése  Előzetes Akcióterületi Terv és Akcióterületi Terv elkészítése, elkészíttetése  Az IVS megvalósulásának folyamatos nyomonkövetése, értékelése  A fejlesztések elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése  IVS által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése  A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése  A külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése  A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az IVS cél- és eszközrendszerébe  Döntéshozatal előkészítése városfejlesztési kérdésekben Az operatív menedzsment feladatait a létrehozott Városfejlesztő Társaság viszi véghez. Az operatív menedzsment feladata, hogy adatokat, információkat szolgáltasson a stratégiai menedzsment részére, döntési jogköre nincs. A stratégiai döntéseket a város vezetése hozza meg. Feladatai  Az IVS felülvizsgálata, folyamatos fejlesztése a felmerülő igények és az önkormányzat stratégiai döntései alapján  Az ATT-k felülvizsgálata, szükséges korrekciók átvezetése  Az

IVS

és

ATT

által

kitűzött

fejlesztések

megvalósított

beruházásainak

dokumentálása, információ- és adatszolgáltatás  A civil szerveződések és a lakosság bevonása a fejlesztésekbe, a programok megvalósíthatóságának vizsgálata

115


 Az előkészítésben, a fejlesztésekben résztvevő szervezetek, partnerek közötti koordináció  Az Önkormányzat és a város érdekeinek képviselete  Együttműködés a Polgármesteri Hivatallal, a városi főépítésszel  Tárgyalásokat kezdeményez a városfejlesztés lehetséges irányairól  Kapcsolattartás a közreműködő közigazgatási, államigazgatási szervekkel  Befektetői források felkutatása a városfejlesztési célok megvalósítása érdekében,  Ingatlanhasznosítási és üzemeltetési koncepciók kidolgozása  Ingatlanhasznosítás és üzemeltetés  Projektmenedzsment tevékenység megvalósítása a ÉAOP- 5.1.1/D Intézkedés: Funkcióbővítő integrált település fejlesztések nevű, Nyíradony funkcióbővítő város rehabilitációja című pályázatban 4.3. Településközi koordináció mechanizmusai Nyíradony a Hajdúhadházi kistérség tagja. 2004. július 21-én megalakult a Hajdúhadházi Területfejlesztési Kistérségi Társulás, amely csak területfejlesztési céllal jött létre. Hosszas tárgyalások és egyeztetések után a közösségi szolgáltatások térségi szinten történő, kiegyenlített, magas színvonalú és minőségű ellátása érdekében a kistérség valamennyi települési önkormányzatának részvételével 2005. október 14-én megalakult a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás. A települések földrajzilag távol vannak egymástól, így indokolt volt a 3 mikrotérség kialakítása: 1.

Hajdúhadházi

mikrotérség

(Hajdúhadház, Bocskaikert,

Téglás, Hajdúsámson

-

jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban) 2. Nyíradonyi mikrotérség (Nyíradony, Nyíracsád - szociális feladatokban, Fülöp - szociális feladatokban, Hajdúsámson - szociális feladatokban) 3. Vámospércsi mikrotérség (Vámospércs, Újléta, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Nyíracsád oktatási feladatban, Fülöp - oktatási feladatban) A társulás által felvállalt feladatok: 1. Közoktatási feladatok ( pedagógiai szakmai szolgáltatás; pedagógiai szakszolgálati tevékenység

-

logopédiai

ellátás, gyógytestnevelés, továbbtanulási,

pályaválasztási

tanácsadás) 2. Szociális feladatok (támogató szolgáltatás; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás; közösségi ellátás)

116


3. Területfejlesztési, településfejlesztési, rendezési feladatok (területfejlesztési koncepció, program és területfejlesztési terv készítése; területfejlesztési koncepció

és

területrendezési

tervek

egyeztetése; önkormányzatokat,

vállalkozásokat, civil szervezeteket érintő fejlesztésekre kiterjedő koncepció, program készítése; projektek előkészítése) 4. Belső ellenőrzés 5. Közművelődési, közgyűjteményi tevékenység Nyíradony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a Hajdúhadházi kistérség Területfejlesztési Koncepció, Stratégia és Operatív Programjával teljes mértékben összhangban van. A kistérségen belül minden fejlesztés alapelve, hogy a Hajdúhadházi kistérség is felzárkózzon, kilépjen a leghátrányosabb helyzetű kistérségek sorából azáltal, hogy fejleszti az infrastruktúrát, mely megteremti a gazdaság fejlődéséhez az alapokat, javítva a térség versenyképességét, népességmegtartó és vonzó képességét. 4.4.Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése Az

önkormányzat

vagyonának

hangsúlyos,

meghatározó

eleme

az

önkormányzati

ingatlanvagyon. Az önkormányzat törzsvagyonába a forgalomképtelen, és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok tartoznak. Forgalomképtelen ingatlanok  a közutak, műtárgyak,  közterek, közparkok  vizek, közcélú vízi létesítmények  valamint az önkormányzati rendeletben annak minősített ingatlanok Korlátozottan forgalomképtelen ingatlanok  intézmények, középületek,  az önkormányzat rendeletében meghatározott ingatlanok A forgalomképtelen ingatlanok az önkormányzati feladatellátás részeként rögzített feladatok ellátását szolgálják, nem elidegeníthetők. A forgalomképtelen ingatlanok esetében az önkormányzat rendelkezési joga korlátozott, azt csak a törvény és a helyi önkormányzati rendelet keretében meghatározottak szerint gyakorolhat. A törzsvagyon körébe nem tartozó önkormányzati ingatlanok a forgalomképes ingatlanok.

117


A forgalomképes ingatlanokkal az önkormányzatok szabadon gazdálkodhatnak, azzal a feltétellel, hogy a tevékenység a kötelező közfeladatok teljesítését nem veszélyezteti. A fentiek figyelembe vételével, az IVS stratégiai céljainak ismeretében az ingatlan gazdálkodás alapelveit az alábbiakban fogalmazza meg:  Az ingatlangazdálkodási koncepciónak igazodnia kell az Integrált Városfejlesztési Stratégia céljaihoz.  Meg kell felelnie a fenntarthatóság ökológiai, ökonómiai, társadalmi követelményeinek. A fenti alapelveknek megfelelően biztosítani kell az egészséges környezet lehetőségét, a megfelelő foglalkoztatás elősegítését, valamint a városidentitás megerősítését. A fenti feltételeket olyan módon lehet biztosítani, hogy azoknak megfelelően illeszkedjenek a regionális környezethez, lehetőségekhez. Az önkormányzatnak természetesen meg kell tudni felelnie alapvető közfeladatai ellátásának is, és ehhez biztosítani kell a megfelelő működési feltételeket.

1) Az egészséges környezet lehetőségének biztosítása Az ennek a feltételnek történő megfelelés alapvető feltételei részben biztosítottak.  A város közművesítettsége meghaladja a 90%-ot.  Az átlagot meghaladó sportolási lehetőséget biztosít a város sportcsarnoka  Meghatározta a „kiemelten fontos természet-megőrzési területet”  A megfelelő lakhatási feltételek biztosítása érdekében kijelölte a lakóterületeket. Alapvető problémát jelent a városközponton áthaladó országos főút terhelése.(zaj és levegő szennyezés) Az ezzel kapcsolatos megoldás, amely az elkerülő út megvalósításával tehermentesíti a városközpontot, csak a regionális fejlesztés részeként valósulhat meg, amely meghaladja a város lehetőségeit. A város zöldterületeinek minősége nem éri el a megfelelő színvonalat, ezért ezek fejlesztése szükséges.

2) A megfelelő foglalkoztatottság elősegítése. A város életében jelentős gondot jelentő foglalkoztatási problémák esetében az önkormányzat szerepe a következő.  Jelenleg a város legjelentősebb foglalkoztatójaként aktív szereplője a piacnak. Ez a tevékenysége a közszolgálati funkciókon túlmenően a forgalomképes vagyon működtetésére is kiterjed.

118


 A meglévő, a bölcsödét, óvodát, iskolát, gimnáziumot fenntartó tevékenységével elősegíti a városban a megfelelő szintű munkaerő jelenlétét  Elfogadta 89/2007.(V.31.) sz határozatával Nyíradony Településszerkezeti Tervét. Az utóbbi különösen fontos a város jövője szempontjából, miután kijelölte a helyi gazdaság fejlesztése szempontjából meghatározó, a vállalkozások lehetséges területigényét kielégíteni képes területeket. Meghatározta a lehetséges idegenforgalmi funkciók befogadására elsősorban alkalmas területeket, felvázolta a kívánatos fejlesztési irányokat.

3) A városidentitás megerősítése A fenntarthatóság társadalmi követelményeinek biztosítása érdekében biztosítani kell a város polgárainak a településhez történő kötődését, a város szolgáltatásaival való elégedettségét, a város múltjával és jövőképével történő azonosulását.

4) A fenti követelményeken túlmenően a feladatokat úgy kell végrehajtani, hogy biztosított legyen a terület felértékelődése, az önkormányzati vagyon növekedése, valamint az ingatlanok gazdaságosabb működése. Az optimális városfejlesztési ütem biztosítása érdekében minden esetben meg kell vizsgálnia külső források bevonásának lehetőségét. Ennek egyik lényeges eleme lehet a magántőke bevonása a folyamatba. A fejlesztéseknél sok esetben célszerű igénybe venni a magántőke kreativitását és tapasztalatát. Erre azonban csak az alábbiak végrehajtását követően kerülhet sor. Fontos alapelv, hogy első lépésként meg kell határozni a fejlesztési célokat, azok illeszkedését az IVS-ben meghatározott stratégiához. Az ezután következő ingatlanpiaci elemzést követően lehetséges meghatározni, hogyan kívánja az Önkormányzat az ingatlan tulajdonát hasznosítani. Az elemzésekben folyamatosan felül kell vizsgálni a tartósan az Önkormányzat tulajdonában maradó vagyonelemeket, azok hasznosítását, a forgalomképes ingatlanok esetében azok jövedelemtermelő képességét. Meg kell határozni a rehabilitációs akciókba bevonásra kerülő ingatlanok körét, azok értékét, és gazdálkodási eredményeit, és ezeknek alapján hozható meg az ingatlanok további hasznosításáról, vagy értékesítéséről szóló döntés. Az Önkormányzat a koncentrált beavatkozás hatásainak erősítésére a következő időszakban állagjavító munkákat hajt végre a város központjában és a teljes közigazgatási területén.

119


A tervezett munkák az alábbiak:

Hrsz.

2

Megnevezés

Iskola

Címe

Kossuth

Forgalomképesség

u. Forgalomképes

Törzsvagyon része (I/N)

Tervek a következő 5-6 évben

Igen

Állagmegóvás

38. 471/3

Járda

Kossuth u.

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

500/2

Egészségügyi

Kossuth u. 4.

Korlátozottan

Nem

Állagmegóvás

Nem

Állagmegóvás

Központ és 12

forgalomképes

db bérlakás 532

Óvoda

Árpád u. 2.

Korlátozottan forgalomképes

1271

Tájház

Hunyadi u.

Forgalomképes

Nem

Állagmegóvás

1281

Szociális

Árpád út 2.

Korlátozottan

Nem

Állagmegóvás

Nem

Állagmegóvás

Nem

Állagmegóvás

Nem

Állagmegóvás

Nem

Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

szolgáltató

forgalomképes

Központ és 21 db

szolgálati

lakás 1286

1293/2

Vízmű épülete

Rendőrség

Hunyadi

u. Korlátozottan

3.

forgalomképes

Árpád tér 6.


1294/3

Beépítetlen

Árpád tér 6.

terület (út) 1696/2

Kölcsey


Árpád tér 10.

Ferenc


Gimnázium és Általános Iskola 1276/5

Út

1288/3

Út,

Hunyadi u. járda, Árpád tér

zöldterület 2228/8

Járda

Kossuth u.

120


1720/1

Kollégium

Jókai u. 2.

Korlátozottan

Nem

Állagmegóvás

forgalomképes 1698

Iskola udvar

Jókai u. 13.


Nem

Állagmegóvás

Jókai u. 3.

K.F.képes

Nem

Állagmegóvás

Iskola és bérlakás Iskola tanterem Könyvtár és Gyámhivatal Beépítetlen terület Beépítetlen terület

Jókai u. 1.

K.F.képes

Nem

Állagmegóvás

Kossuth u. 3.

K.F.képes

Nem

Állagmegóvás

Kölcsey u.

F.képes

Nem

Állagmegóvás

Kölcsey u.

F.képes

Nem

Állagmegóvás

1743

Bölcsőde

Dózsa Gy. u. 5.

K.F.képes

Nem

1306/10

Sportcsarnok

39

42/1 110 308/2 473/5 649 1019

Út Beépítetlen terület Csatorna Út Út Csatorna Út Út

1049

Közpark

1047 1066 1070

Út Út Út

1075/2

Út

1168/1

Út

1168/3

Út

1699 1700 1723 1757/2 1744/4

40/2

1170/2 1203 1270 1299/7

Beépítetlen terület Út Beépítetlen terület Út

Millenium sétány 1. Ady E. u.

K.F.képes

Nem

Forgalomképtelen

Igen

Felújítás és bővítés emelet ráépítéssel Sétány kialakítása Állagmegóvás

Ady E. u.

F.képes

Nem

Állagmegóvás

Ady E. u. Bartók B. u. Deák F. u. Ady E. u. Bartók B. u. Bartók B. u. Vörösmarty és Kazinczy Kazinczy u. Tompa M. u. Szabolcs u. Vörösmarty u. Vörösmarty u. Vörösmarty u. Vörösmarty u. Damjanich u.

Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen

Igen Igen Igen Igen Igen Igen

Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen

Igen Igen Igen

Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

F.képes

Nem

Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Hunyadi u.

F.képes

Nem

Állagmegóvás

Kodály Z. u.

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

121


1306/10

Lezárt temető

Damjanich u.

K.F.képes

Nem

1348/8 1648 1670 222/8 2228/5

Út Közpark Út Járda Járda

Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen

Igen Igen Igen Igen Igen

0359/167

Sportpálya

K.F.képes

Nem

Állagmegóvás

1288/4

Út

Galamb u. Jókai u. Batthyány u. Kossuth u. Kossuth u. Vörösmarty u. 21. Debreceni u.

Sétány kialakítása Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

1293/1

??

Árpád tér 4.

F.képes

Nem

Állagmegóvás Konferenciaszálló kialakítása

Bokrétás u.

F.képes

Nem

Állagmegóvás

Bokrétás u.

F.képes

Nem

Állagmegóvás

Bokrétás u.

F.képes

Nem

Állagmegóvás

Bokrétás u. Bokrétás u. és Móricz u. között Móricz Zs. u. Mikszáth Kálmán u.

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Bokrétás u.

F.képes

Nem

Állagmegóvás

Acsádi u. Acsádi u.

Forgalomképtelen Forgalomképtelen

Igen Igen

Állagmegóvás Állagmegóvás

1971

Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Út

2006

Csatorna

2007

Út

2008

Út

1964/9 1965/1 1963/47

4942 6003 6004/1

Beépítetlen terület Árok Út Zártkerti közút Földút Csatorna Raktárak

6014

Út

6026 6036 6056 6057 6058

Közkert Földút Földút Földút Földút Orvosi rendelő és bolt Arany János Óvoda és Általános

2037 2106 2170/2 4941

6061/12 5801

Nyestekert Nyestekert

Viczmándi u. Csemete u. Akácos u. Diófa u. Jázmin u.

Állagmegóvás Forgalomképtelen Forgalomképtelen F.képes

Igen Igen Nem

Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás

Forgalomképtelen

Igen

Állagmegóvás

Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen

Igen Igen Igen Igen Igen

Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás

K.F.képes

Nem

Állagmegóvás

K.F.képes

Nem

Állagmegóvás

122


5810 5819 5848 5855/3 5855/4 5857 5863/1 5837 5863/2 5871 5900 5864 5508/3 5508/4 5518/2 5554 5677 0415/132 0415/133 0415/137

Iskola Út Földút Út Sportpálya Faluház Beépítetlen terület Földút Földút Csatorna Út Földút Földút Buszforduló Buszforduló Földút Közkert Árok Kastély Szántó Agyaggödör

Szénégető Makkos u. Szél u.

Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen K.F.képes K.F.képes

Igen Igen Igen Nem Nem

Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás

Iskola u.

F.képes

Nem

Állagmegóvás

Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen F.képes Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen Forgalomképtelen F.képes F.képes F.képes

Igen Igen Igen Igen Igen Nem Igen Igen Igen Igen Igen Nem Nem Nem

Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás Állagmegóvás

Rózsa u. Iskola u. Szilas u. Zöld u.

123


4.5. Partnerség Az IVS programjának, specifikus fejlesztéseinek összeállítása, megtervezése során széles körű egyeztetések folytak. Az IVS és az Előzetes Akcióterületi Terve előkészítésében jelentős szerepet játszottak az Önkormányzat Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Térségi Kapcsolatok Bizottsága és Pénzügyi Bizottsága, a település civil szervezetei, a városban működő, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások. Az Önkormányzat első körben szervezeti rendszerén belül bizottsági üléseken tárgyalta az IVS és a hozzákapcsolódó dokumentumok elkészítésének szükségességét. A tematikus célok kialakítása, a problémák feltérképezése, a megoldási javaslatok megfogalmazása a város egészére és a városrészekre vonatkoztatva az érintett lakossággal, a vállalkozásokkal, civil szervezetekkel való egyeztetése az stratégiaalkotás előkészítési fázisában megtörtént. A tervezett fejlesztések véleményeztetése lakossági fórum, vállalkozói egyeztetések keretein belül valósult meg. Ezeken az üléseken a résztvevők véleményt formáltak, kifejtették álláspontjukat és közzétették javaslataikat a városfejlesztés témakörében.  2009. Augusztus 27.: Gazdasági szereplőkkel történő egyeztetés  2009. Szeptember 18.: Civil szervezetekkel való megbeszélés  2009. November 24. Lakossági fórum A Nyíradonyi Mikrotérségi Intézményfenntartói Társulási Tanács is megtárgyalta Nyíradony Városfejlesztési Stratégiáját, és kifejezte egyetértését és támogatását. Szakoly, Vámospércs, Balkány és Nyírmihálydi települések polgármesteri is támogatják a fejlesztéseket, mivel térségi szinten is pozitív változást eredményeznek a lakosság életében. Az IVS tartalmi fejezeteinek a különböző szakterületek képviselőivel való egyeztetés is végbement (antiszegregációs szakértő, tervező, hatóságok). Az IVS a város honlapján minden polgár számára elérhetővé válik, biztosítva mindenki

számára,

hogy

lakóhelyük

fejlesztési

céljairól

ismeretet

szerezhessenek, valamint szabadon véleményt formálhassanak.

124


4.6.Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása Nyíradony Város az IVS kitűzött városfejlesztési céljainak teljesítésülését évenként értékelni fogja. Az

értékelésnek

ismertetésére,

ki

a

kell

terjednie

fejlesztési

célok

kijelölt

akcióterületeken

egyenkénti

áttekintése

végbement során,

változások

az

alábbiak

figyelembevételével:  A megvalósult projektek rövid összefoglalására  A folyamatban lévő fejlesztések adott állapotára, a megvalósítás végéig elvégzendő feladatok összegzésére  A véghezvitt beruházások eredményeinek összegyűjtésére, értékelésére  A végrehajtás eredményeinek mérésére szolgáló indikátorok felmérésére: kiinduló és célértékeinek, illetve az adott időszakban megvalósuló beruházás pillanatnyi értékének bemutatására  Fel kell mérni a javítások, helyesbítések, kiigazítások szükségességét, az azt kiváltó okokat  A felmerülő akadályokat számbavételezni kell, valamint javaslatot kell tenni az adott probléma megvalósítására  A megvalósítás későbbi fázisaiban fellépő kockázatok számbavétele  A kitűzött célok aktuális eredményeinek összefoglalására, illetve további feladatok kijelölésére Szükséges a stratégiai dokumentum 3-5 évenként felülvizsgálata, valamint aktualizálása. Az évenkénti értékelések segítséget nyújtanak abban, hogy az Önkormányzat képet kapjon a kitűzött célok teljesíthetőségéről, az esetleges akadályok felmerüléséről. Az IVS felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni az esetleges jogszabályi környezet változására. Amennyiben módosítások válnak szükségessé a stratégiát korrigálni kell, esetleg bizonyos fejezeteit át kell dolgozni. Az értékeléshez és a döntéshez szükséges információk szolgáltatása a Városfejlesztő Társaság feladatát képezi. Az átdolgozás végrehajtása és jóváhagyása az Önkormányzat hatásköre. Az IVS eredményeinek nyomon követése elsődlegesen az ÉAOP-2009-5.1.1/D pályázat indikátorainak , valamint a város által meghatározott mutatók teljesítésével és teljesülésével mérhető. Az IVS végrehajtását, eredményességét az indikátorrendszer biztosítja. Az indikátorok

mérése

évenként

történik

az

Önkormányzat

adatbázisából

történő

adatszolgáltatás révén.

125


5. A VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG Nyíradony Város Önkormányzata a város hosszú távú fejlesztései és fejlődése érdekében az Integrált

Városfejlesztési

Stratégiában

megfogalmazott

célok

megvalósítására

és

városfejlesztési akciók lebonyolítására Városfejlesztő Társaság alapítását határozta el. A Nyíradonyi Városfejlesztési Kft. 2009. november 12-én megalakult. A társaság 100%-ban önkormányzati tulajdonban van. A Városfejlesztési társaság célkitűzése: Az IVS, valamint az Akcióterületi Terv és a konkrét fejlesztési-beruházási

projektek

végrehajtása.

Célja,

hogy

az

Önkormányzattal

együttműködve hozzájáruljon Nyíradony város versenyképes, innovatív fejlődéséhez. A Városfejlesztő Társaság és a Nyíradony Város Önkormányzata a konkrét fejlesztések vonatkozásában szerződést köt egymással a városrehabilitációs akciók teljes körű lebonyolítására és fenntartására. A Városfejlesztő Társaság felépítése és munkatársainak menedzsment feladatai Munkatársak

Feladatok

Igazgató

 Stratégiai irányítás, döntés, kapcsolattartás a tulajdonosi körrel, tárgyalások vezetése  A beruházás megvalósításában való aktív részvétel, irányítás  A Városfejlesztő Társaság munkatársainak az összefogása  Döntési és ellenőrzési jogkör a társaság feladatait illetően  Munkaindító, munkaközi megbeszélések összehívása, annak irányítása  Kockázat-csökkentési lehetőségek felmérése, és kockázat kezelési stratégia meghatározása, megvalósítása a Projekt folyamatában  Munkáltatói jogkör gyakorlása  a projekthez kapcsolódóan meghozandó önkormányzati döntések előkészítésében való részvétel;  a projekt műszaki megvalósításának előkészítése;  a kivitelezők kiválasztására indult közbeszerzési eljárásban való részvétel;  a beruházások megvalósításának koordinálása, műszaki ellenőrrel, kivitelezővel való kapcsolattartás, egyeztetés;  a projekt megvalósítása során felmerülő problémák megoldása érdekében tartandó, projektmenedzsment szintű egyeztetések, koordinációs megbeszélések összehívása;  Gazdasági, pénzügyi döntések előkészítése  A fejlesztések finanszírozásának tervezése  Megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása, a

Menedzser

Pénzügyi munkatárs

126


Műszaki munkatárs

Adminisztratív munkatárs

források kezelése  Az Önkormányzat gazdasági programjának és költségvetésének, valamint a projekt megvalósítási összhangjának biztosítása  A beruházás aktiválásához és a beruházás pénzügyi lezárásához a dokumentációk rendelkezésre állásának biztosítása  Szakmai - műszaki munka segítése, előkészítése  az engedélyes és kiviteli tervek elkészítésének koordinálása,  tervellenőrrel való kapcsolattartás, egyeztetés;  Műszaki megvalósítás előkészítése  Kivitelezővel, tervezővel való kapcsolattartás  Az akcióterületek lehatárolása során kijelölt, a fejlesztések beruházási helyét jelentő területek tulajdoni viszonyainak rendezése (vásárlás előkészítése, tárgyalás lebonyolítása, szerződések megkötése)  Közbeszerzési eljárásban való részvétel  Helyi szabályozási terv módosításában való aktív közreműködés  A városfejlesztő társaság, valamint az Önkormányzat részéről szükséges információk összegyűjtése  Elszámolásokhoz, jelentésekhez szükséges dokumentációk biztosítása és továbbítása a külső projektmenedzsment vállalkozásnak  Az Önkormányzat folyamatos tájékoztatása a projektet érintő aktuális fejleményekről

A Városfejlesztő Társaság városfejlesztéssel összefüggő feladatai             

Betekintést nyerhet a város távlati, közép és rövid távú fejlesztésével kapcsolatos anyagokba, közreműködik az IVS és az ATT ki- és átdolgozásában, Lakossági fórumokat tarthat civil szempontok és a lakosság érdekeinek feltárására, Aktív közreműködője a városfejlesztési döntések előkészítésének, Előkészíti az egyes projektekhez kapcsolódó tulajdonosi döntéseket. Figyelemmel kíséri és véleményezi a településfejlesztési témájú döntéseket, Munkájához információkat kap a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeitől, Saját, illetve delegált hatáskörben önálló döntési végrehajtási jogosultsága van, Szakértőket bízhat meg adott témák, anyagok, koncepciók kidolgozásához, Megvizsgálja a magán és intézményi befektetők bevonásának a lehetőségeit, Tárgyalásokat kezdeményez a városfejlesztés lehetséges irányairól, Egyeztetéseket folytat a pályázatkiíróval és közreműködő szervezettel, A fejlesztések lebonyolítása során egyeztetéseket kezdeményezhet.

127


6. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV 6.1. Bevezetés

Nyíradony Város Önkormányzata felelős és elkötelezett lakossága életfeltételeinek és életszínvonalának

javításában,

visszafordításában.

Ennek

a

szegregációs

megfelelően

folyamatok

kötelezettséget

vállal

megakadályozásában, az

Anti-szegregációs

programban foglaltak mindenkori érvényesítésére. Az irányítása, a felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. A programot elfogadó önkormányzat tudatában van annak, hogy a lakosság helyzetét csak részben tudja befolyásolni közvetlenül a fejlesztési program és a városrehabilitáció, és döntően életmódbeli és környezeti tényezők alakítják azt. Mindemellett nem adja fel azon szándékát, hogy akár ez utóbbiakon keresztül is értékelhető és mérhető eredményeket célozzon meg. Eszerint választja ki a program megvalósításához szükséges stratégiáit, eszközeit és akcióterveit. Nyíradony Város Önkormányzata elsődlegesen az alacsony státuszú lakosság lakhatási körülményeinek javítását, a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok közoktatási esélyeinek növelését a foglalkoztatásuk növekedését kívánja ösztönözni, elérni. A munkában szoros együttműködésre törekszik a különböző szereplőkkel, a civil szféra képviselőivel csakúgy, mint az egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási intézményekkel és szakemberekkel. Törvényi háttér: A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára,

128


kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja:

6.2. Helyzetelemzés 6.2.1. Antiszegregációs területek beazonosítása 1.A településen lévő szegregátumok beazonosítása és helyzetelemzése: Nyíradony Város anti-szegregációs terve az IVS helyzetelemzésenek eredményein alapulva, a Városrehabilitácios kézikönyv iránymutatásai alapján, az IVS részeként készült el az alábbi dokumentumok felhasználásával: Nyíradony Város 

2009. évi közfoglalkoztatási terve



Az önkormányzat tulajdonában álló

lakások és helyiségek elidegenítéséről és

bérbeadásáról szóló 28/2007-es rendelete 

Közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve



Szociális szolgáltatási terve



Település fejlesztési koncepciója



Közoktatási esélyegyenlőségi programja

A helyzetelemzésben vizsgáljuk a település közoktatás helyzetét, a szociális ellátásokhoz való hozzáférését és foglalkoztatási helyzetét, valamint a lakóhelyi szegregátumokat a hátrányos illetve alacsony státuszú népcsoportok szempontjából. Nyíradony Hajdú-Bihar megyében, annak ÉK-i peremén, Debrecentől 26 km-re található. A 471-es főút mentén helyezkedik el, vasútállomása a Debrecen-Mátészalka vasútvonalon van. A megye városait tekintve Nyíradony a leghátrányosabb helyzetű térségben helyezkedik el, hiszen a legtöbb megyei város a Szolnoktól-Nyíregyházáig áthúzódó fő térszerkezeti tengelyen vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. A megye e fejlettebb régiójához északnyugaton, keleten és délen gazdasági fejlődésben elmaradt térségek csatlakoznak. E térségek közé tartozik a Dél-Nyírség Ligetalja Kistérség is, melynek települései a centrumhoz képest 129


perifériálisan helyezkednek el. E települések összefüggő elmaradt zónát alkotnak, amelyből fejlettsége miatt kiemelkedik Nyíradony és Vámospércs. A város egyetlen kiemelkedő térszerkezeti adottsága tehát, hogy nincs nagy távolságra Debrecentől. Nyíradony város közigazgatása alá tartoznak: Aradványpuszta (5 km), Szakolykert és Tamásipuszta (10 km). Szakolykert a városközponttól mindössze 2 km-re helyezkedik el, külön vasútállomása nincs, szemben a másik két területtel, melyek önálló vasútállomással rendelkeznek, és a 471-es főút mentén fekszenek Debrecen felé. A rendszerváltás óta állandósult az országos átlagtól magasabb munkanélküliségi ráta, rendkívül alacsony a közepes vállalatok jelenléte, nagyvállalatokat csak elvétve találunk. A kényszervállalkozások nagyobbik hányada nem volt képes, illetve nem lesz képes a felzárkózásra és a versenyre. Túlzottan magas a szolgáltatói szektor, a nagykereskedelmi cégek fokozott jelenléte miatt a kiskereskedelmi szektor végnapjait éli. Nem erősödtek meg kellően a civil szervezetek, működésük és hatékonyságuk továbbra is állam- és önkormányzatfüggő. A fiatalok megtartása egyre nagyobb kihívást jelent még a nagyobb településeknek is, továbbtanulásuk veszélyeztetebbé vált, a pályakezdésük és elhelyezkedésük egyre több bizonytalansági tényezőt hoz a felszínre. Az otthonteremtés feltételei nehezedtek, csökkent a házasságkötések aránya, és a gyermekvállalási hajlandóság. A KSH által közzétett kartogram, illetve az azt követő adattáblázat jelzi, hogy mely területek tettek eleget a szegregált terület fentiekben említett kritériumainak 2001-ben:

130


Jelmagyarázat Szegregációs mutatók értékei

A Központi Statisztikai Hivatala 2001-es népszámlálási adataira támaszkodó adatgyűjtés alapján azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot legalább 50 fő lakónépességet alapul véve. A kartogram olyan területeket is megjelölt, melyek „eleget tesznek” ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A KSH által megküldött térképen megjelölték azokat a területeket, melyek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak (bekarikázott területek).

Nyíradony vonatkozásában elmondható, hogy a KSH rendelkezésünkre bocsátott adatai alapján több terület is szegregátumnak, illetve szegregálódó területnek minősülne, 131


amennyiben a 2001-es viszonyok 2009-ben is fennállnának. Azonban a 2001 óta bekövetkezett változások miatt a mai adatokat tekintve, figyelemmel a szegregátumként megjelölt területek jelenlegi infrastrukturális ellátottságára sem az 1. számmal, sem pedig a 4. számmal megjelölt terület nem minősül szegregáltnak. A közművel való lefedettség mindkét terület vonatkozásában teljes körűnek mondható, az utcák szilárd burkolatú úttal vannak ellátva. Az ezeken a területeken élő és pénzbeli szociális ellátásban részesülő emberek száma a település más részeihez viszonyítva nem kiugróan magas. Fontos továbbá megjegyeznünk, hogy az 1. számmal jelölt terület 2001-es KSH által leválogatott adatai tartalmazták a Vörösmarty utcán található megyei önkormányzati fenntartásban működő pszichiátriai otthonban élőkre vonatkozó adatokat is. Mindezekre figyelemmel, illetve egyeztetve az önkormányzat szakembereivel, az antiszegregációs mentorral, a helyszíni terepbejárás során megvizsgálva a különböző területek lakókörülményeit, tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy 2001-es viszonyok már nem állnak fenn, azaz az 1-es illetve a 4-es számmal megjelölt területek egyike sem szegregátum, illetve nem szegregálódó terület. 1. számú antiszegregációs terület: Vasútvonal – Vörösmarty u. – Rákóczi u. 2. számú antiszegregációs terület: Vágóhíd u. – Hajnal u. – Béke u. – Acsádi u. – Móra F. u. – Béke u. – belterületi határ (Bokrétás utca) 3. számú antiszegregációs terület: Vasút u. – Aradványpuszta tanya – Cserepes tanya – vasútvonal 4. számú antiszegregációs terület: Rózsa út – Szél u. – Iskola út – Rét út 5. számú antiszegregációs terület: Jázmin út. – Diófa út – Viczmándi tanya – Viczmándi út A szegregátumokban a lakóingatlanok száma 751. A bejelentett lakosok száma 2539. Egy lakásban átlagosan 3 –an laknak. Elmondható, hogy a szegregátumok lakói igen fiatalok, hiszen a kiskorúak száma 661, mely az ott élő lakosok 26.2%-át teszi ki. Fontos ez az adat akkor, amikor a közoktatáshoz illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréseket elemezzük. A jelenleg lakónépesség 13,2%-a tartozik a roma kisebbséghez. A kisebbséghez tartozást a CKÖ –nek nyilatkozva lehetett alapul venni. Látható, hogy a szegregátumok lakóinak csak egy része vallja magát a cigány kisebbséghez tartozónak.

Megoszlásuk korcsoportos

bontásban a következő:

132


0-5 éves

6-14

15-17

18-54

55-59

60-100

éves

éves

éves

éves

éves

összesen

Férfi

40

133

28

234

32

7

504

Nő

44

145

29

308

34

17

547

összesen

84

278

57

542

66

24

1051

Mint az a táblázatból kiderül, a roma lakosság 40%-a 18 év alatti és mindössze 0.8%-a az 55 év feletti. Ami azt mutatja, hogy a várható élettartam a lakosság körében igen alacsony s hogy a roma lakosság nagyon fiatal. A roma népességet nagyobb arányban koncentráló – KSH által lehatárolt – szegregációs területek a 2. számú antiszegregációs terület: (Vágóhíd u. – Hajnal u. – Béke u. – Acsádi u. – Móra F. u. – Béke u. – belterületi határ) illetve az 5. számú antiszegregációs terület: (Jázmin út. – Diófa út – Viczmándi tanya – Viczmándi út). A 2. számú antiszegregációs terület Nyíradony belterületén található. A roma népesség ezen szegregátumon belül a Bokrétás utcán koncentrálódik, ahol nincs kiépített pormentes út, viszont kiépült infrastruktúrával rendelkezik (vezetékes víz, szennyvíz, gáz, villanyáram). A lakások száma: 154. Az adott településrész közlekedési kapcsolatai a város központi részeivel megfelelőnek mondhatóak; kiépített pormentes úton érhető el a város központi belterületi része. Az 5. számú antiszegregációs terület Nyíradony-Tamásipuszta városrészén található. Az ezen terület 62 lakásában élők számára nem áll rendelkezésre kiépített szennyvíz illetve gázhálózat, a szegregátumba tartozó utcák egyikén sincs kiépítve pormentes szilárd burkolatú út. A településrészt a város központi részével a 471 számú főút köti össze, valamint a Debrecen-Mátészalka vasútvonal. A kereskedelmi, és szolgáltató szféra szinte teljesen hiányzik erről a területről.

133



Antiszegr.ter._ 1. (vasútvonal Vörösmarty u. Rákóczi u.)*

Antiszegr.ter._ 2. (Vágóhíd u. Hajnal u. - Béke u. - Acsádi u.Móra F. u.- Béke u. - belterületi határ)

66,1

76,4

77,6

71,0

79,3

1,1

0,4

0,0

0,0

0,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

42,9

78,1

100,0

57,1

54,6

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

91,0

77,8

81,2

75,4

81,3

22,2

52,7

72,7

30,0

52,2

11,1

26,1

54,6

10,0

34,8

50,0

34,6

41,8

34,8

23,3

41,7

62,2

80,8

40,5

84,7

8,3

13,1

57,7

42,9

29,2


Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Antiszegr.ter._3. (Vasút u. Aradványpuszta tanya - Cserepes tanya - vasútvonal)

Antiszegr.ter._4. (Rózsa út. - Szél u. Iskola út - Rét út)

Antiszegr.ter._5. (Jázmin út. - Diófa út Viczmándi tanya Viczmándi út)

134



1. tábla Városrészek segélyezési mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartások) Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok1 neve

Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

LFT2-ben részesülők száma ill. aránya a lakások számához viszonyítva

Városközpont városrész Lakóövezeti városrész Aradványpuszta, városrész Tamásipuszta városrész Szakolykert városrész Város egészére vetített mutató4

1343

344

4199

1433

984

255

446

247

232

96

7944

2375

Város egészére az adott segélytípus száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma ill. aránya a lakások számához viszonyítva

Romák aránya a lakónépességen belül

58 fő 17% 518 fő 36,1% 121 fő 47,5% 120 fő 48,5% 40 fő 41,5 % 857 fő 36,08%

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma ill. aránya a lakások számához viszonyítva 36 fő 10,5% 283 fő 19,8% 107 fő 42,1% 130 fő 52,63% 49 fő 51,04 % 605 fő 25,47%

47 fő 13,66% 423 fő 29,51% 102 fő 40 % 69 fő 27,9% 47 fő 48,9% 688 fő 28,96%

2,5%

857

605

688

18,6% 4,4% 82% 11,6% 13,2%

1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. 2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb) 4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva.

135


Az iskolázottsági szint a szegregátumokban igen alacsony, különösen 5. számmal jelzettben, ahol a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya 79.3%. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alig 1%-os, a tartósan munkanélküliek jelentős hányada a 3. és 5. számú szegregátumnak a lakója. A lakások komfortfokozata igen alacsony, az 5-ös számú szegregátumban a lakások 84.7%-a komfort nélküli vagy legfeljebb félkomfortos. Ugyan ebben a szegregátumban a lakások 29.2%-a egyszobás lakás. Az említett adatok alapján megállapítható, hogy a szegregátumok lakóinak jelentős aránya a közoktatáskorú illetve a fiatal felnőtt. A rossz illetve alacsony komfortfokozatú lakások lakói rendkívül alacsonyan iskolázottak, gazdaságilag inaktívak, a tartósan munkanélküliek aránya a település egészéhez viszonyítva rendkívül magas. A foglalkoztatásuk javarészt az alacsony presztízsű munkahelyeken történik meg. 2.Infrastrukturális ellátottsága A szegregátumnak minősülő három terület infrastruktúrával való ellátottságának mértéke gyengének tekinthető,

ami azt jelenti, hogy vannak olyan utcák amelyek szilárd

burkolatúak és teljes mértékben közművesítettek (pl.: Mikszáth u, Vágóhíd u.), ám megtalálhatóak a területeken olyan utcák is amelyek sem burkolattal, sem kiépített közműhálózattal nem/vagy nem teljes mértékben rendelkeznek (pl.: Bokrétás utca, Jázmin utca, Diófa utca, Aradványpuszta tanya). Az infrastruktúra fejlesztése ezeken a területeken a közeljövő sürgető feladata annak érdekében, hogy a szegregálódási folyamat tovább ne folytatódjon. Infrastuktúra

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz

Bagosi út, Gass-tanya, Gólyás-tanya, Kispóka tanya Kistelek, Nagypókatanya, Nyestekert tanya, Szatmári út, Tamásipuszta tanya, Tisztavíz tanya, Újfalusi tanya, Viczmándi tanya, Dézsy tanya, Penyige tanya Dézsy tanya Bagosi út, Gass-tanya, Gólyás-tanya, Kispóka tanya Kistelek, Nagypókatanya, Nyestekert tanya, Szatmári út, Tamásipuszta tanya, Tisztavíz tanya, Újfalusi tanya, Viczmándi tanya, Dézsy tanya, Penyige tanya, Diófa utca, Jázmin utca, Akácos utca, Csemete utca, Bagosi út, Gass-tanya, Gólyás-tanya, Kispóka tanya Kistelek, Nagypókatanya, Nyestekert tanya, Szatmári út, Tamásipuszta tanya, Tisztavíz tanya, Újfalusi tanya, Viczmándi tanya, Dézsy tanya, Penyige tanya, Diófa utca, Jázmin utca, Akácos utca, Csemete utca, Akácos u., Aradványpuszta tanya, Bagosi u., Béke u., Bokrétás u., Cikkely tanya, Csemete u., Cserepes tanya, Dézsy tanya, Diófa u., Jázmin u., Katona J. u., Kolozsvári u., Makkos u., Malom u., Móra F. u., Penyige tanya, Rózsa u., Szakolykert, Szilas, Virág u., Zöld u.

Közvilágítás Szennyvízcsatorna

Gáz

Pormentes út

136


3.Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek A közszolgáltatásokhoz való hozzáférésről elmondható, hogy minden terület lakója számára biztosított. A belterületi városrészben található 1. számmal jelölt szegregált területről az iskolák, óvodák, gyermekjóléti, közigazgatási intézmények gyalogos formában is elérhetőek, könnyen megközelíthetőek. Az Aradványpusztán és Tamásipusztán található 3-as és 5-ös számú antiszegregációs terület lakói számára az iskolai és óvodai ellátást az aradványpusztai Arany János Általános Iskola és Óvoda biztosítja. A gyermekjóléti és közigazgatási intézmények

elérése

érdekében

azonban

a

külterületeken

élőknek

Nyíradony

városközpontjába kell utazniuk, amelyhez rendelkezésre áll az önkormányzat által biztosított helyi járatú buszközlekedés, valamint a menetrendszerinti buszjáratok illetve a vasúti közlekedés. Nyíradonyban kiemelten magas a veszélyeztetett helyzetben élő családok aránya a Bokrétás utcán, illetve Tamásipusztán, Nyestekertben. Egyre növekszik a Debrecenből vagy a környező nagyobb városokból kitelepülők száma, akik főként kényszerből / általában eladósodás miatt / költöznek ki. Itt nagyszámú roma kisebbség él, nagyon rossz infrastrukturális környezetben és nagy létbizonytalanságban. A családokban meghatározó a munkanélküliség, s körükben jellemző a segélyekből, támogatásokból való megélhetés, mint életforma kialakulása. Kapcsolattartás a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülőkkel a családsegítő szolgálat munkatársa biztosítja. 4. Foglalkoztatási helyzet A korábbi táblázat adatai szerint a képzettségi szint a szegregátumokban a legalacsonyabb. A 2008-2009-es

gazdasági

válság

a

legalacsonyabban

képzett

lakosokat

érintette

traumatikusan, melyet a szegregátumok lakói képviselnek leginkább. A lakosság

foglalkoztatottságára

jellemző,

hogy

a

városban

sajnos

csak

néhány

munkahelyteremtő vállalkozás működik, amelynek foglalkoztatására stabil alkalmazotti létszám jellemző. A kisebb létszámmal működő kis és középvállalkozások nem kínálnak annyi munkahelyet, mint a korábban „nagy tömegeket” foglalkoztatott ipari szféra, akár Debrecenben, vagy a helyi Kemikál üzemben. A város földrajzi, demográfiai és egyéb adottságainak kevésbé vonzóak az idegenforgalom, az ide települő nagyobb foglalkoztató

az

vállalkozások számára. A településen jelenleg a legnagyobb

Önkormányzat,

a

hozzá

kapcsolódó,

oktatási-nevelési,

szociális

intézményekkel.

137


Év

Nyilvántartottak száma

2003 2004 2005 2006. 2007. 2008.

749 709 690 703 720 805

Munkavállaló korú népességszám (fő) 4917 4943 5094 5114 5142 5160

Területi mutató (%) 15.23 14,34 13,55 13,75 14,00 15,60

Regisztrált munkanélküliek száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint –Állami Foglalkoztatási Hivatal -Településsoros munkanélküliségi adatai Területi mutató-nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában. Az elmúlt évek mutatóit elemezve elmondható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma, 2006-tól kezdődően jelentősebben nőtt. Mindehhez kapcsolni kell a Munkaügyi Központ azon tájékoztatását, hogy 111 fő tartósan nyilvántartott, álláskereső, aki nem ellátott. Közcélú foglalkoztatás Nyíradony Város Önkormányzata a 2009. január 1-től életbe lépett új szabályozásnak megfelelően, a foglalkoztatottság szempontjából hátrányos helyzetű munkaképes személyek részére megszervezi a közfoglalkoztatást, közcélú munkavégzés keretében. Létszám meghatározás A munkavégzés tervezett létszáma meghatározásánál a korábban az önkormányzatnál közhasznú munkát végző személyeket, valamint — az Állami Foglalkoztatási Szerv (Munkaügyi Központ) által szolgáltatott adatok alapján — a 2008. december hónapban településről regisztrált (764 fő) álláskeresőként nyilvántartott személyek és a munkanélküli ellátásban részesülő személyek (703 fő) azon hányadát vettük figyelembe, akik a Szociális törvény szerint az „aktív korúak ellátására – ezen belül a rendszeres álláskeresési támogatásra” jogosultak. A számadat meghatározásánál a korábban közhasznú foglalkoztatott személyeket, (szellemi foglalkoztatottak

8

fő,

fizikai

foglalkoztatottak

50

fő)

közcélú

foglalkoztatásban

alkalmazottakat (57 fő) is figyelembe vettük. A foglalkoztatási tervben így összességében 310 fővel számoltunk a 2009-es évben. 138


A foglalkoztatási terv elkészítésénél az összlétszám meghatározásánál azt az elvi szempontot követtük, hogy nem tudjuk azt biztosítani, hogy valamennyi rendszeres

álláskeresési

támogatásra

jogosult

személy

részére

tudjon

felajánlani közcélú munkát az önkormányzat. Foglalkoztatás időtartama A közfoglalkoztatási tervben a foglalkoztatás időtartamát a jogszabálynak megfelelően úgy képeztük,

hogy

valamennyi

foglalkoztatottal

megkötött

szerződés

napi

8

órás

munkavégzéssel, (természetesen figyelembe véve annak lehetőségét, hogy ahol elegendő, ott 6 órás foglalkoztatás a megfelelő) 2009. december 31-ig történő szerződéssel jött létre ott, ahol intézményeinkben végzendő munkakörökről van szó. Egyéb esetekben pedig 5 hónapos foglalkoztatás volt a jellemző. Munkavégzés helye A közcélú foglalkoztatott személyek a munka jellegétől, az erőforrások és az igények, továbbá más körülmények (pl, időjárási körülmények) alapján végzik munkájukat. A foglalkozatott létszám többsége (220 fő) szakképzettséget nem igénylő feladatokat lát el, 90 személy pedig szakképzettséghez kötött feladatokat lát el. Ebből adódóan a munkavégzés a többség esetében közterületen, míg egy kisebb hányad munkája konkrét helyen történik. Feladatok A közcélú foglalkoztatás keretében az elvégzendő feladatok alatt olyan önkormányzati feladatok ellátását értjük, amelyről — jogszabály alapján — a helyi önkormányzat gondoskodik. A feladatok meghatározására útmutatást ad az Ötv, (1990. évi LXV. tv.) 8. § -a feladatok részletezése: 

Köztisztasági feladatok: közterületi takarítás, buszmegállók, utak, járdák, parkok, terek, gépkocsi parkolók takarítása, sport és kulturális helyszínek karbantartása – alkalmazott létszám 65 fő



Közterületi

segédmunka:

csapadékelvezető

árkok

karbantartása,

külterületi

csapadékelvezető csatornák karbantartása, belviz elleni védekezés, hó és síkosság mentesítés, temetők rendben tartásában közreműködés – alkalmazott létszám 60 fő

139




portaszolgálat: önkormányzati intézmények nappali forgalmának biztosítása – alkalmazott létszám 5 fő



Útkarbantartás: helyi közutak, járdák, javítási-karbantartási munkáinak szükség szerinti elvégzése. Alkalmazott létszám – 25 fő



épület karbantartása, takarítása: önkormányzati intézmények és létesítmények (Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda, Bölcsőde, Művelődési Ház,) belső, külső állagmegóvási-karbantartási munkái –alkalmazott létszám 30 fő



Koordinátor: roma gyermekek beilleszkedésének segítése, kapcsolattartás szülők és az intézmény között – alkalmazott létszám 5 fő



Adminisztrációs társaság,

kisegítő:

(Polgármesteri

önkormányzati Hivatal,

fenntartású

Általános

Iskola,

intézmények,

gazdasági

Intézménygondnokság,

Vagyonkezelő Kft) irodahelyiségeiben betanítható feladatkört ellátó adminisztratív alkalmazottak –alkalmazott létszám: 33 fő 

közfoglalkoztatás szervező – pályázat útján 2 fő.



fűkaszálás, parlagfű irtás: közterületeken, utak, járdák mentén, önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanokon végzett időszakos kaszálás, gyomirtás – alkalmazott létszám 30 fő.



parkgondozás: közterületeken, utak, járdák mentén, önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanok, parkok. terek, növényvédelmi, kertészeti, munkáinak elvégzése – alkalmazott létszám: 20 fő



TMK –s szakképzettséget igénylő munkakör: gépek karbantartása, javítása – alkalmazott létszám: 25 fő



szociális kisegítő munka: házigondozás, étkeztetés, házkörüli teendők – alkalmazott létszám : 5 fő



Konyhai kisegítő – alkalmazott létszám 5 fő

Finanszírozás A foglalkoztatottak finanszírozására szükséges források meghatározásánál a 2009-ben foglalkoztatott létszám 310 főben volt. Kicsi volt a valószínűsége annak, hogy munkaerőigény egyszerre jelentkezik. A

jellemzőbb az, hogy a foglalkoztatás eltérő időpontokban

kezdődik az önkormányzatnál. Fentiekből adódóan, a foglalkoztatottak – finanszírozási szempontú — meghatározásánál 310f őre határozták meg a saját és a központi költségvetési forrásigényt.

140


5. Az oktatás helyzete A 2009-ben elkészített Közoktatási Intézkedési Helyzetelemzés és Terv szerint a HHH-s tanulók száma nem pontosan rögzített. A szegregátumok lakóinak iskolai végzettségének mutatóiból arra lehet következtetni, hogy a HHH-s gyermekek jelentős hányada a szegregátumokban él. A KET intézkedési tervében rögzítve van az, hogy milyen határidővel kell ezeket az adatokat rögzíteni. Mivel a halmozottan hátrányos helyzetűek adatainak teljes körű felmérése elmaradt, sem a számukra igényelhető normatívák / támogatások nem hívhatók le, sem az iskolai sikerességüket, szociális helyzetük javítását célzó programok nem tervezhetők Az Önkormányzat szándéka: 

a HHH gyermekek számának teljes körű nyilvántartása



egy olyan tájékoztatási kampány megszervezése, amely a sajtó és a szakemberek bevonásával meggyőzi a szülőket arról, hogy a nyilatkozatok megtétele fontos a gyermekeik jövője szempontjából



egy olyan adatgyűjtési és adat nyilvántartási rendszer kiépítése, amellyel naprakészen és pontosan nyilvántarthatók a kiemelt célcsoport adatai a jövőben

141


Közszolgáltatások elérhetősége

Közszolgáltatások

Helyben

Más településen, éspedig... (km)

Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom?

A szolgáltatás ellátatlan

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8.

x x x Naponta a Valcer Alapfokú Művészeti Iskolával kötött megállapodás alapján

Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás

Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Debrecen 25 km Debrecen 25 km Debrecen 25 km Debrecen 25 km A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül rászoruló gyermekeként heti 1 óra Commitmnet Ped. Szolg. évi 2 alkalommal A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül rászoruló gyermekeként heti 1 óra

Gyógytestnevelés

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás

x

Bölcsőde

x

Családi napközi Iskolai napközi

x

Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona

142


A közoktatási szakszolgálatok nincsenek helyben biztosítva, ezeket Debrecenben vagy Hajdúhadházon érik el az érintettek. Vannak

olyan

szolgáltatások,

melyek

egyáltalán

nincsenek

biztosítva.

Ezeket

a

szolgáltatásokat is elérhetővé kell tenni, amennyiben igény van rá. Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társaságaként működik az óvoda, az általános iskola, a gyermekjóléti szolgáltatás, a bölcsőde és az iskolai napközi. Kiszervezett formában a Valcer Alapfokú Művészeti Iskola tartja fenn az alapfokú művészetoktatást. Többcélú társulás működteti a logopédiai ellátást, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást valamint a gyógytestnevelést. A megyei önkormányzat fenntartásában biztosított a gyógypedagógiai tanácsadás a korai fejlesztés és gondozás és a nevelési tanácsadás. Óvodáztatás Óvodai intézmények száma

2

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

3

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

341

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

350 155 111

Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 46 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

13

Nyíradonyban a 350 beíratott gyermekből HH 155 fő 44,28%, HHH gyermek 111 fő 31,71%. A 3. életévüket betöltött gyermekek közül 46 főt nem írattak be, ami rendkívül magas szám. Az adatok szerint gyógypedagógiai ellátásban nem részesül egyetlen gyermek sem. Az általános iskolában viszont a sajátos nevelési igényű gyermekek jelen vannak, ami arra enged következtetni, hogy nem sikerül a problémákat idejében felismerni, így a korai fejlesztéssel megoldható gondok sem történnek meg.

Jelenleg a 275 férőhelyen a 11 csoportban 284 gyermek van elhelyezve, 100 %-os kihasználtsággal.

143


Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma

Feladatellátási hely (megnevezése és címe)

Funkció

001. Nyíradony Árpád út 5. telephely 002. Nyíradony, Temesvári út 26. tagintézmény Aradványpuszta Iskola út 1.

Óvodai nevelés Óvodai nevelés Óvodai nevelés

Főállású pedagóguso k létszáma

Gyermekek, tanulók száma

9

130

HH / HHH gyermekek, tanulók száma 77/8

11

154

77/103

4

66

34/-

SNI gyermekek, tanulók száma -

Gyermekek száma csoportonként (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában)

144


évfolyam és/vagy óvodai csoport foka

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)

Gyermek és/vagy tanulólétszá m az Normál (általános) tanterv évfolyamon Összese HH / HH n HHH

%

HHH

%

31,81

1

4,5

SNI

%

Nyírado ny Önkormányzat i Óvoda kis

22

22

7/1

7

kis

24

24

12/11

12

kis

24

24

9/14

középső

24

24

12/12

12

nagy

29

25

24/1

24

nagy

28

28

1/26

0

nagy

29

29

-/29

0

I.vegyes

25

25

11/-

11

44

0

II.vegyes

24

24

14/6

14

58,33

6

III.vegyes 30

30

21/-

21

70

0

IV.vegyes 25

25

10/11

11

0 0 0

100

12

100

1

0 0

0 25

0 0 0 0

Aradván y-puszta Óvoda v.

33

33

17/-

17

51,51

0

Óvoda v.

33

33

17/-

17

51,51

0

Az óvodai csoportokban az adathiányok ellenére látható, hogy az egyes csoportok vonatkozásában aránytalanság mutatkozik a HH és HHH gyermekek számában. Az arány bizonyos csoportok vonatkozásban jelentősen meghaladja a 25%-ot! A nyíradonyi óvodában a középső csoportban a HH és a HHH gyermekek száma is 100%! A tárgyi felszerelésünk a zavartalan működést biztosítja, azonban évek óta nem történt eszközvásárlás (edény, játékeszköz, írószer, textília, udvari játékok felszerelések, bútorzat stb.)

145


Általános iskola (minden intézmény vonatkozásában) Általános iskolai intézmények száma:

2

Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

6

Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

45

Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

45 100 4

Általános iskolai magántanulók száma

13

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

33

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 27 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

406

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

218

Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő 118 osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)

111

A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

189

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése, az önkormányzat a város belterületi részén a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola, illetve Aradványpusztán az Arany János Általános Iskola és Óvoda fenntartásával biztosítja ezt. A városban 1004 gyermek részesül oktatási alapellátásban, melyből 218 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű és 27 sajátos nevelési igényű. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát tekintve azonban fontos probléma és sürgető feladat a település Aradványpusztai és Tamásipusztai városrészén élők vonatkozásában a szükséges felmérések elvégzése, mert a 2008 márciusában elkészített közoktatási helyzetelemzésben szereplő adatok szerint erre – az egyébként szegregált – területre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. További fontos célkitűzésnek kell

tekinteni

a

halmozottan

hátrányos

helyzetű

tanulók

jogszabályban

előírt

arányosítását, melyre már az első osztályba való beiratkozáskor és osztályszervezéskor is fokozott figyelmet kell fordítani.

146


Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma

Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Nyíradony 001.Árpád tér. 10.

Funkció

Általános isk.

Főállású pedagóg usok létszáma 38

(+ gim.okt.)

Gyermekek, tanulók száma

225 ált.isk

HH / HHH gyermekek, tanulók száma

SNI gyermekektan ulók száma

ált.is.100 / 73

-

(+181 gimn.) (+63/15 gimn.)

HH/HHH arányok a telephelyen

44,44% / 32,44%

002. Temesvári út 26. sz. HH/HHH arányok a telephelyen

Általános iskolai oktatás

003. Jókai út 2.sz


32

2

268

78 felső tagozatos

SNI 0%

130 / 118

6

48,5% / 44,02% 25/9

SNI 2,23%

36/14 és 61 (4.évf.) HH/HHH arányok a telephelyen

61

/

23

43,8% 16,5 % 004. Kossuth út 2.

005.Jókai út 1-3.

Jelenleg szünetel Általános iskolai oktatás

0 3

27 gyógyped.

27 / 27

+ 49 felsős)

21 / 19

75 fő

708 fő

63,1 % / 60,5 % 320 / 233

SNI arány 35,5 % 33

15

230

176 / -

5

76,52% / -

SNI arány 2,17% 33 fő

HH/HHH arányok a telephelyen Összesen: Aradványpuszta Általános Iskola Aradványpuszta, Iskola u. 1. HH/HHH arányok a telephelyen Nyíradony+Aradván ypuszta HH / HHH átlag


90 fő

938 fő

27

496 / 233 52,87% / 24,5 %

3,51%

147


Nyíradony-Aradványpusztán a 1004 beíratott tanulóból HH 406 fő 43,28% , HHH 218 fő 23,24%. SNI gyermek 33 fő van, ami 3,51%. Közülük 5 főt integráltan oktatnak, 27 fő gyógypedagógiai

tagozaton

tanul.

A

gyermekek

6

feladatellátási

helyen

járnak

iskolába.Nyíradonyban 5 feladatellátási hely van, Aradványpusztán 1 főépület és két kisebb épület van, ahol tantermeket és a tornatermet lehet megtalálni.

Az aradványpusztai

feladatellátási hely főépülete kihasználatlan. Az új iskolaépület emeleti helyiségeit be sem fejezték. A kisebb az udvarban szétszórtan elhelyezkedő épületek, ahol tanítás is folyik nem oktatás céljára készültek és arra csak részben alkalmasak. A fenti táblázatban jól látható aránytalanságok megszüntetése fontos kötelezettsége a település intézményvezetőjének. A diákok 20,14%-a jár az iskolai napközibe. Az iskola igényli az integrációs és képesség-kibontakoztató normatívát. Magántanuló 13 fő van, ami 1,38% ez 2,27-szerese az országos átlagnak, nagyon magas arány. Ezt a helyzetet nem lehet fenntartani, a Közoktatási törvény előírásainak megfelelően lehet csak a magántanulói státuszt engedélyezni. Mindezekhez kapcsolódóan szükségszerű feladatnak kell tekinteni a település egészét tekintve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók komplex fejlesztését szolgáló programok megtervezését és végrehajtását valamint az SNI arányok csökkentését célzó beavatkozások megtételét. Bővíteni kell a közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét elsősorban a város külterületi részein élők vonatkozásában pl. civil tanoda program megindításával. Kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű és szegregált környezetben élő gyermekcsoportok 3 éves kortól történő óvodáztatására, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az aradványpusztai óvodai férőhelybővítés megvalósítása, valamint olyan szakemberképzési programok lebonyolítása (pl.: restorativ tehchnikák alkalmazása) a hatékony konfliktuskezelés érdekében (amelynek eredményeképpen szemléletváltozás is bekövetkezne a szülők vonatkozásában. Fontos megemlítenünk, hogy az intézményrendszeren belül dolgozó óvodapedagógusok képzettségi szintje az átlagosnál magasabb fokú a településen, amely biztos alapot teremthet a jövőbeni kedvező változások bekövetkeztéhez. Fokozni kell az egyes intézmények közötti szakmaközi együttműködést, amely az óvodai ellátásban részesülni kívánó családok számának növekedéséhez vezet, illetve elősegíti a gyermekek iskolai oktatásra való felkészítését is.

148


Olyan játszóházas foglalkozást kell indítani, több szakember, (óvónő, védőnő, családgondozó) közreműködésével, ahol heti rendszerességgel, komplex segítségnyújtás mellett, meg lehet nyerni a kisgyermekes szülők bizalmát, és egyidejűleg el lehet kezdeni az óvodába rendszeresen még nem járó gyermekek közösséghez szoktatását, segítve ezzel, hogy minél több halmozottan hátrányos helyzetű, 3 éven felüli gyermek óvodai beíratása megtörténjen. Az intézményrendszerben tanuló HHH-s gyermekek továbbtanulási mutatói alkalmazkodnak az országos tendenciához, főleg szakiskolában és szakképző intézetekben tanulnak. A település közoktatási esélyegyenlőségi programját ebben az esetben az Antiszegregációs Tervek is meg kell erősíteni és 5 éven belül érezhető változásokat kell elérni a trend megváltoztatásában, az érettségit adó középiskolák szolgáltatásainak igénybevételében.

149



tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint

OM azonosí tó

intézmény neve

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Összese n

HHH

Normál (általános) tanterv

Összese n

SNI

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

HHH

Összese n

SNI

031145

Szivárvány Önkormányzati Óvoda Arany János Általános Iskola és Óvoda

296

038271

Kölcsey Ferenc Általános Iskola

708

191

-

708

191

-

038271

Kölcsey Ferenc Gimnázium

182

15

-

182

15

-

030832

276

111

HHH

SNI

Gyógypedagógiai tagozat

Összese n

HHH

-

5 27

27

150


6. Egészségügyi ellátás a szegregátumokban Védőnői ellátásban 2008-ban 442 család részesült. A gondozottak száma fő 712 volt. 4 védőnő két orvossal közösen látja el a feladatot. A szakmai beszámolók szerint a gyermekgondozási tanácsok mellett a helyes életvitel, táplálkozás kapcsán előforduló tanácsadások jelentik a legfőbb tevékenységi körüket. Míg a gyermekorvosi ellátás kapcsán a szülők választhatnak az orvos személyét tekintve, addig a védőnői körzeti beosztás nem enged személyi opciót. Évente 3 alkalommal rendeznek rendszeres rákszűrést női gondozottak részére, melynek népszerűsítése és megszervezése a védőnői szolgálat feladatkörét is érinti. A gyermekjóléti szolgálattal intenzív kapcsolatot tartanak, 2008-ban 6 alkalommal kellett bejelentést tenniük. A szegregátumokban gondozott családok egészségi állapotát nagyban befolyásolja a lakhatási és szociális helyzetük. A rossz higiénés kondíciók valamint a táplálkozási hiányosságok eredménye az időnként fellépő járványos betegségek kialakulása. Ilyen például a Hepatitis”A” illetve a fejtetvesség. Terhestenácsadások heti három alkalommal vehetőek igénybe. A szegregátumok lakóinak jellemző problémái között a szív és érrendszeri valamint a rheumatikus betegségeket kell megemlíteni, járványok közül az influenzás megbetegedések mellett pedig a Hepatitis „A”-t. Ezek megelőzésére védőoltások vehetőek igénybe. A Hepatitis esetében ez az oltás nem opcionális. A betegségek megelőzése érdekében rendszeresek a szűrővizsgálatok. A női betegek egy részét a védőnők közvetlenül érik el, a kieső célcsoportot plakátokkal, újsághirdetésekkel próbálják bevonni. Ilyen vizsgálatok pl: szemészet, koleszterin és allergia szűrések. Az egészséges életmód programok népszerűsítése főleg előadások formájában történik, melynek hatékonyságát a közeljövőben meg kell vizsgálni.

151


7.A pályázat hatása a szegregátumokra Jelen IVS akcióterületei Nyíradony belvárosára vonatkoznak, így közvetlen hatása csak nincs, nem célozza meg a településszerkezet átalakítását, a szegregátumok felszámolását, közvetett viszont jelentős. 1. piac átépítése és felújítása Hatása: a településen az elszegényedés a munkanélküliség emelkedése miatt az utóbbi egy esztendőben jelentős mértéket mutat. A piac a friss élelmiszerek és az olcsóbb illetve flekszibilis ár-struktúrája miatt közvetve szolgálja a szegregátumok lakóit. Természetesen a külterületi szegregátumok lakóinak ez a fejlesztés csak úgy vehető igénybe , mint sok egyéb más szolgáltatás-tömegközlekedés igénybevételével, de a kereslet-kínálati árkategóriák kialakítása miatt lényeges érdeklődésre tarthat számot ez a fejlesztés. Az építkezés felszívja, ha csak alkalmilag is az alacsonyan képzett munkaerőt. 2.Önkormányzat funkcióbővítése Hatása: a szegregátumok lakóinak az érdekeit szolgálja, hiszen olyan funkcióbővítésről van szó, mely a település lakóit felmenti a Debrecenbe történő utazás alól, helyben tudják elintézni a hivatalos ügyeiket- mely lényeges költségektől kíméli meg a lakosságot, így a legalacsonyabb keresetűeket. Az építkezés felszívja, ha csak alkalmilag is az alacsonyan képzett munkaerőt. 3. ABC áruház és annak parkolójának kialakítása illetve bővítése A lakosság kényelmesebb vásárlásait szolgáló fejlesztés, mely a szegregátumok lakóira nézve közvetlen hatással bírnak. Az építkezés felszívja, ha csak alkalmilag is az alacsonyan képzett munkaerőt. 4. Művelődési ház bővítése A szegregátumok lakói életében az épület bővítése illetve a szolgáltatás szerkezeti átalakulása lényeges szere pet játszik, hiszen a gyermekek és fiatal felnőttek szervezett szabadidőtöltésének minőségi javulását célozza meg. Az építkezés felszívja, ha csak alkalmilag is az alacsonyan képzett munkaerőt. 6. Civil ház kialakítása

152


A civil szervezetek megerősítése a CKÖ tevékenységének támogatása az elesett társadalmi rétegek érdekeit szolgálja. Az építkezés felszívja, ha csak alkalmilag is az alacsonyan képzett munkaerőt. 8.A fennálló problémák összefoglalása Infrastrukturális hiányosságok: 

szilárd burkolatú műút hiánya



járda hiánya



vízvezeték kiépítése nem teljes



gázvezeték kiépítése hiányzik



szennyvíz-csatorna kiépítése hiányzik

Oktatást érintő problémák: 

aktív korúak iskolai végzettsége alacsony



a HHH-s gyermekek száma a szegregációval érintett területeken nem

tisztázott 

a HHH-s tanulók előírt arányok szerinti heterogén csoportokba való

szervezése nem biztosított 

magas az SNI minősítésű gyermekek aránya



magas a magántanulók száma



nincs biztosítva a 3 éves korú gyermekek teljes körű óvodáztatása

Munkanélküliség problémája: 

tartós munkanélküliek magas aránya, amely különösen érintheti a

romákat, a több gyermekes nőket, a 45 év felettieket Szegregálódó terület növekedésének lehetősége 

újabb alacsony státuszú lakosok letelepülése a szegregációval érintett területeken

153


9. Az anti-szegregációs terv általános célkitűzése A területeken élőket jelentős mértékben sújtja az alacsony iskolai végzettség, a munkanélküliség, a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás problémája. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek. Az anti-szegregációs terv általános célkitűzése, hogy a szegregációval érintett területeken élők jelenlegi és jövőbeli életminősége javuljon. Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, az itt élők jövedelmi viszonyai, és ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a megfelelő képesítés megszerzése, amely a jövedelemszerzést elősegítő tényező. 10.A fennálló problémákhoz kapcsolódó célkitűzések Infrastrukturális fejlesztések: 

szilárd burkolatú műút megépítése



járda kialakítása



vízvezeték kiépítése, rácsatlakozás ösztönzése és támogatása



gázvezeték kiépítése, rácsatlakozás ösztönzése és támogatása



szennyvíz-csatorna kiépítése, rácsatlakozás ösztönzése és támogatása

Oktatást érintő célkitűzések: 

aktív korúak ösztönzése és támogatása magasabb iskolai végzettség

megszerzésére 

a munkaügyi központtal való együttműködés támogatott képzésekbe

való bekapcsolódás érdekében 

HHH gyerekek teljes körű felmérése, HHH arányok kiegyenlítése az

egyes intézményeken belül, csoportok, párhuzamos osztályok között. 

HHH-s gyerekek felzárkóztatása korrepetálások, integrált fejlesztési

rendszer, tanoda révén 

Magántanulók számának csökkentése, iskolai konfliktuskezelő program

indítása (restoratív technika elsajátítása, és alkalmazása az iskolákban.) 

nőjön az általános iskolából továbbtanulók aránya



szülők széleskörű tájékoztatása az óvodai nevelés fontosságáról,

valamint az óvodába íratással járó szociális juttatások lehetőségéről (pl. ingyenes étkeztetés) 

3 éven felüli HHH gyerekek teljes körű óvodáztatásának megvalósítása

154


Foglalkoztatási célkitűzések: 

felmérni a településen, hogy a meglévő vállalkozások milyen arányban

tudnak alacsony végzettségűeket foglalkoztatni 

felmérni, hogy melyek azok a keresett szakmák, amelyekben

munkaerőhiány van 

ösztönözni azon vállalkozások betelepülését a városba, amelyek

alacsonyabb iskolázottságúakat is képesek foglalkoztatni 

A szegregált területeken élők foglalkoztatásának növelése



romák foglalkoztatásának segítése közmunkával, ennek érdekében a

Roma Szociális Szövetkezet létrejöttének támogatása Szegregálódó terület növekedésének megállítása 

a területen található önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok

közösségi célú hasznosítása 

a szegregált területeken élők mobilizációja – egyrészt - nem szegregált

területre való átköltöztetésükkel - másrészt - a szegregált területeken belüli magasabb komfortfokozatú ingatlanokba történő átköltöztetés segítésével) 

újabb építési telkeket nem oszt ezen a területen az önkormányzat

155



6.3. Anti-szegregációs szempontból tervezett beavatkozások időbeni ütemezése 6.3.1. RÖVID TÁVÚ (1 ÉV ALATT ELÉRENDŐ) CÉLKITŰZÉSEK:

A helyzetelemzés megállapításai

Elérendő cél

Stratégiai jellegű beavatkozás

Felelős megnevezése

Pénzügyi forrás

Víz-, gáz-, szennyvízcsatornahálózat kiépítése hiányos

Közmű kiépítve

Közművek kiépítése

önkormányzat

Meglévő vállalkozások munkaerő igényének feltérképezése

Rendelkezzen a város egy folyamatosan frissülő, pontos adatbázissal és ehhez kapcsolódó aktuális képzési tervvel

Önkormányzat munkaügyi központtal együttműködve

Roma lakosságon belüli munkanélküliség

Csökkenjen a roma lakosságon belüli inaktivitás

Felmérni azokat a meglévő vállalkozásokat a településen, amelyek alacsony végzettségűek foglalkoztatását is tudják biztosítani, illetve hiányszakmák felmérése valamint az ennek megfelelő képzések indítása Szociális Szövetkezet programjának beindulása nyertes pályázat esetén

Önkormányz ati költségvetés, pályázati forrás Önkormányz ati forrás

legyen

Önkormányzat CKÖ elnöke

Pályázott összeg

Indikátor közép távon (3 év) 30%-os javulás

Indikátor hosszú távon (6 év) 50%-os javulás

Adatbázis és képzési tervek elkészülte

Folyamatosan frissített adatbázis, folyamatos képzések.

25%-os növekedése a foglalkoztatott ak számát ketintve.

Roma foglalkoztatottak 50%-os növekedése a Szociális Szövetkezet programjának

156


Szegregálódó növekedése

terület

Ne nőjön szegregálódó terület

a

HHH-s gyerekek számára vonatkozó adatok nem pontosak

HHH-s gyerekek számának pontos meghatározása az arányszámok előírások szerinti mértékének elérése

Óvodába be nem íratott 3. életévét betöltött gyermekek

3 éves kort betöltött HHH gyerekek teljes körű be óvodáztatása


Fel kell mérni az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat és fel kell tárni azok közösségi célokat szolgáló hasznosításának lehetőségeit Statisztikai adatgyűjtés, a szülői nyilatkozat szövegének újragondolása, megfelelő kommunikációs stratégia kialakítása

Érintett szülők tájékoztatása az óvodai nevelés fontosságáról, az óvodába íratással járó szociális juttatásokról, ezáltal is ösztönözve az óvodába íratást. Célzott program indítása-játszóházas foglalkozás szakmaközi

Önkormányzat

Önkormányz ati forrás

A szegregátumok lakóinak 15%os csökkentése.

Iskolák, óvodák intézményvezető i, CKÖ elnöke GYJSZ, védőnői szolgálat, jegyző

Önkormányz ati költségvetés

A HHH-s gyermekek számának pontos ismerete

Védőnők, családgondozók, óvodai gondozók, pedagógusok

70%-os csökkenés

keretében Közösségi funkciók erősítése, a szegregátumok lakóinak 25%-os csökkentése.

HHH-s gyerekek számának pontos meghatározása, az előírt arányok szerinti heterogén csoportonkénti osztályszervezés (lehetősége) kialakítása felmenő rendszerben Minden HHH-s gyermek vegye igénybe ezt a szolgáltatást.

157


Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül

Aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére

Alacsony iskolázottságúak elhelyezkedésének segítése

Minél nagyobb arányú elhelyezkedés

Általános iskolából tovább tanulók aránya alacsony a HHH-s tanulók számát tekintve

Nőjön a HHH-s tanulók száma a középfokú, érettségit adó intézményekben

Közművekhez való csatlakozás hiányos

Minél nagyobb arányú csatlakozás a közművekhez Minél nagyobb számú elhelyezkedés

Alacsony iskolázottságúak elhelyezkedésének segítése


együttműködéssel. Munkaügyi központtal való fokozott együttműködés, képzési programok szervezése a helyi civil szervezetek bevonásával

Önkormányzat, foglalkoztatás szervezők

Állami normatíva, önkormányza ti támogatás

A rövidtávon felmért adatbázisban szereplő vállalkozások ösztönzése arra, hogy alacsonyabb iskolázottságúakat is foglalkoztassanak Ösztöndíj nyújtásával ösztönözni a továbbtanulást, pályázat benyújtásával, illetve civil együttműködéssel tanoda program megvalósítása Közművekhez való csatlakozás ösztönzése

Önkormányzat, vállalkozások

TAMOP és más vegyes finanszírozás ú források, ÉAOP

Önkormányzat, iskolák vezetői

Ösztönözni olyan cégek betelepülését, amelyek alacsony iskolázottságúak foglalkoztatását is

A szegregátumok ban élő aktív korú munkanélkülie k 40 %-a kerül be a programba. 30%-os növekedés az érintettek körében

50%-os növekedés érintettek körében

Önkormányz ati költségvetés, pályázati forrás



Önkormányzat

Pályázati források

önkormányzat


10%-os javulás a szegregátumok ban 30%-os javulás

az

A szegregátumokb an élő aktív korú munkanélküliek 75 %-a kerül be a programba.

az

az

20%-os javulás a szegregátumokb an Legalább egy ilyen 20-30 főt foglalkoztató cég betelepülése

158


Szegregált területeken élők életminősége alacsony

A szegregált területeken élők életminőségének javítása

Szilárd burkolatú út, járda hiánya

Szilárd burkolatú út járda megléte

A szegregált területeken élők mobilizációja

A szegregált területeken élők integrált környezetbe való elhelyezése Az integrált környezetben elhelyezett családok sikeres beilleszkedése a lakóközösségbe, munkaerőpiaci integráció sikeressége

Mobilizációs program sikeres végrehajtása


tudják biztosítani Mobilizáció integrált lakókörnyezetbe, valamint a szegregációval érintett területeken belül. A jelenlegi bérlakás állomány felmérése,.pályázat benyújtása bérlakás építésre. Pályázat benyújtása telepfelszámolásra. Szilárd burkolatú út, járda kiépítése

önkormányzat


Legalább 5 család elköltözése a szegregátumbó l

Legalább 8-10 család átköltözése integrált lakókörnyezetbe

önkormányzat

Pályázati forrás, önkormányza ti költségvetés Pályázati forrás

20%-os növekedése a szilárd burkolatú utaknak Legalább 5 család elköltözése a szegregátumbó l

60%-os növekedése a szilárd burkolatú utaknak

Pályázat benyújtása bérlakás építésre Pályázat benyújtása telepfelszámolásra

önkormányzat

Konfliktuskezelő technikák alkalmazása, és (restorativ technikák) mentorálás, egy éves utánkövetés, aktív szociális munka

Önkormányzat GYJSZ

Legalább 8-10 család átköltözése integrált lakókörnyezetbe

Pályázati forrás, önkormányza ti, illetve intézmények költségvetése

159



6.3.2. Megvalósítás

A megvalósítás során minden olyan szabályzó dokumentumba, amely az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó intézkedéseket tervez szükséges beépíteni az esélyegyenlőségi közoktatási intézkedési terv célkitűzéseit. A települési és az intézményi dokumentumoknak, koherens módon kell tartalmaznia az esélyegyenlőségre vonatkozó intézkedéseket. E szabályzó dokumentumok módosítása tekintetében hatáskörrel rendelkező személyek a dokumentumokat átvizsgálják, a szükséges módosításokat szövegszerűen megfogalmazzák, beépítik. E szabályzó dokumentumok, a települések szintjén: Alapító okiratok, Intézkedési tervek, Önkormányzati minőségirányítási program, helyi rendeletek. Intézményi szinten: SZMSZ, Házirend, Szakmai program, Pedagógiai program (nevelési program, helyi tanterv), Intézményi minőségirányítási program. Várható eredmények 

Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez jobban igazodó, korszerű intézményrendszer jön létre, s ezzel az egyes intézményekben ellátottak életminősége jelentősen javul.



A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szinte kedvezően változik



Az ellátást biztosító alkalmazottak létszámban és szakképzettségben a követelményeknek megfelelnek



Az önkormányzat feladat ellátási kötelezettségének magasabb szinten tesz eleget.



A civil szféra bevonásával hatékonyabb együttműködés jön létre a szociálpolitika és a közoktatás szereplői között, s ez elősegíti az ellátotti jogok érvényesülését, a modell értékű programok elterjesztését.

160


CÉL Minden települési érintett dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők az érintett területen

FELADAT A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata.


MÓDSZER/ESZKÖZ

FELELŐS

GYAKORISÁG

Dokumentumelemzés

Az intézkedési terv végrehajtásáért felelős személy

A program elfogadása után és utána a dokumentumok módosításakor

Az értékelés, visszacsatolás megtervezése

Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása

Esélyegyenlőségi felelős

Évente

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése

Szakemberek meghívása

Esélyegyenlőségi felelős

Évente

161



6.3.3. Monitoring és nyilvánosság

A települési esélyegyenlőségi közoktatási intézkedési terv stratégiai dokumentum, az ehhez kapcsolódó intézményi intézkedési tervek szintén kiemelt jelentőséggel bírnak. A stratégiai dokumentumok évenkénti felülvizsgálata szakmailag, kétévenkénti felülvizsgálata jogszabályi előírás szerint is indokolt. A szabályzó dokumentumokban foglaltak végrehajtásával kapcsolatosan, az ágazatban dolgozó munkatársak az intézmény vezetése felé jelzik a felmerült problémákat, észrevételeket (visszacsatolás), az intézmény vezetése a fenntartó felé megteszi a szükséges észrevételét, javaslatát. A sratégia végrehajtásáért felelős vezető személy évente beszámolót készít, melyet a Polgármester a Képviselőtestület elé terjeszt. A Beszámolók előterjesztését megelőzően a döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők számára biztosítani kell a konzultáció, esetleg tréningszerű képzés lehetőségét. A monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik: 

Az intézmények feladatellátási helyrekre bontva az éves beszámolójában értékelik az anti-szegregációs program megvalósítását.



A Nyíradony Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít a képviselőtestületeknek, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket.



Az értékelést minden érintett intézményegység megkapja, s annak kijelölt fejlesztési területeit az éves tervezésénél figyelembe veszi.

162



Nyilvánosság: 

A fenntartó és az intézmények a programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik.



Ezen túl szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

CÉL Az eredményesség megállapítása

FELADAT Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása

MÓDSZER/ESZKÖZ Az adatok feldolgozása

FELELŐS

GYAKORISÁG

Jegyző, intézményvezetők

Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján

163



Melléklet 1: Városrészek infrastruktúrális mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartások)

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak Vezetékes víz

Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna

Gáz

Pormentes út

Bagosi út, Gass-tanya, Gólyás-tanya, Kispóka tanya Kistelek, Nagypóka-tanya, Nyestekert tanya, Szatmári út, Tamásipuszta tanya, Tisztavíz tanya, Újfalusi tanya, Viczmándi tanya, Dézsy tanya, Penyige tanya -----Dézsy tanya Bagosi út, Gass-tanya, Gólyás-tanya, Kispóka tanya Kistelek, Nagypóka-tanya, Nyestekert tanya, Szatmári út, Tamásipuszta tanya, Tisztavíz tanya, Újfalusi tanya, Viczmándi tanya, Dézsy tanya, Penyige tanya, Diófa utca, Jázmin utca, Akácos utca, Csemete utca, Bagosi út, Gass-tanya, Gólyás-tanya, Kispóka tanya Kistelek, Nagypóka-tanya, Nyestekert tanya, Szatmári út, Tamásipuszta tanya, Tisztavíz tanya, Újfalusi tanya, Viczmándi tanya, Dézsy tanya, Penyige tanya, Diófa utca, Jázmin utca, Akácos utca, Csemete utca, Akácos u., Aradványpuszta tanya, Bagosi u., Béke u., Bokrétás u., Cikkely tanya, Csemete u., Cserepes tanya, Dézsy tanya, Diófa u., Jázmin u., Katona J. u., Kolozsvári u., Makkos u., Malom u., Móra F. u., Penyige tanya, Rózsa u., Szakolykert, Szilas, Virág u., Zöld u.

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak Tamásipuszta városrész

-------Tamásipuszta városrész Tamásipuszta városrész

Tamásipuszta városrész

Lakóövezeti városrész, Aradványpuszta városrész, Tamásipuszta városrész, Szakolykert városrész

164



Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak Járda

Acsádi utca, Ady E. u., Akácos út, Arany János utca, Bagosi út, Bartók Béla u., Batthyány u., Béke u, Bercsényi u., Bessenyei u., Bocskai u., Bokrétás u., Cikkely tanya, Csemete u, Cserepes tanya, Danjanich u, Deák F. u., Debreceni u., Dézsy tanya, Diófa u, Dózsa Gy. u, Galamb u., Gass-tanya, Gólyás-tanya, Hajnal utca, Harangi I. u., Honvéd u, Hunyadi u, Ifjúság u., Iskola u., Jázmin u., Jókai u., József A. u., Katona J. u., Kazinczy u., Kinizsi P. u, Kispóka tanya, Kistelek tanya, Kodály Z. u., Kolozsvári u., Kölcsey F. u., Lehel u., Madách u., Makkos u., Malom u., Mikszáth K. u., Móra F. u., Móricz Zs. u., Nagypóka tanya, Nyestekert tanya, Penyige tanya, Petőfi u., Rákóczi u., Rét u., Rózsa F. u., Rózsa u, Szabolcs u., Szakolykert, Szatmári u., Széchenyi u., Szél u., Szénégető u., Szilas u., Tamásipuszta tanya, Táncsics M. u., Temesvári u., Thököly u., Tisztavíz tanya, Toldi u., Tompa M. u., Újfalusi tanya, Vágóhíd u., Vasút u., Viczmándi tanya, Virág u., Vörösmarty u., Wesselényi u., Zöld u., Zrínyi u.

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak Városközpont városrész, Lakóövezeti városrész, Aradványpuszta városrész, Tamásipuszta városrész, Szakolykert városrész

165


7. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS PROGRAMJA „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” (Forrás: www.nfu.hu)

Mára saját környezetünkben is tapasztaljuk a világ változásainak felgyorsulását, vállalatok eltűnését, születését és hihetetlenül gyors fejlődését, a mobilitás létszükségletté válását, s vele a járműforgalom növekedését, a környezeti, klimatikus viszonyaink érezhető változásait, a település gyors alakulásait, épülését és leépülését, a társadalom éles határvonalak mentén történő tagolódását, a gyerekek elfogyását az iskolákból, másutt a túlnépesedést, az információ forradalmon át. A fenntarthatóság életünk egyik alapvető problémájává vált, a személyes életünk és egészségünk fenntartása, a munkahelyünk fenntartása, a jólétünk fenntartása, a családunk fenntartása, a gyerekeink életlehetőségeinek, egészségének, tanulási lehetőségeinek fenntartása, a velünk azonos célokért dolgozó baráti, vállalkozáson belüli vagy munkahelyen belüli közösség fenntartása. Természetesen alapvető emberi törekvésünk, hogy ne csak egy elért szintet tartsunk meg, hanem növeljük is jólétünket, a minőséget az előbbi vonatkoztatási rendszerek lehetőleg mindegyikében. A koncepció feladata olyan döntések meghozatala,

melyek

végrehajtása

a

település,

mint

vonatkoztatási

rendszer

fenntarthatóságát, lakói jólétének növelését segíti. Az önkormányzatok is megtapasztalták a források szűkösségét, az érdekek, problémák sokféleségét. A fenntarthatóság nem elvi kérdés. Napi probléma az iskolák működtetése, a tömegközlekedés működtetése, az utak javítása, a település takarítása, a lakosság művelése, szórakoztatása, egészségének biztosítása. Ma a társadalmi béke fenntartása mindennapos biztonságunk alapja; az energiatakarékosság nem környezetvédők hobbija, hanem a megfizethetőség – hosszútávon – egyetlen lehetősége; a tömegközlekedés és az egyéni közlekedés optimális arányának megtalálása nem elvont tudományos kérdés, hanem a mobilitás fenntartásának kulcsa. Minden indokolja tehát, hogy a fenntarthatóság a fejlesztési döntések meghozatalakor a legalapvetőbb kritérium legyen. A fenntartható fejlődés mindent átfogó tervezési megközelítést igényel. A kulcs a fenntartható fejlődés három pillére – a környezeti, társadalmi és kulturális, valamint gazdasági fejlődés – kiegyensúlyozott figyelembe vétele. Alapvető fontosságú az is, hogy a fenntartható fejlődés tényezőit ne egymástól függetlenül, hanem hálózatként használjuk, hiszen a társadalom, a történelmileg kialakult termelési módok és a természet erős kölcsönhatása miatt a három pillér nem is kezelhető egymástól függetlenül. A fenntartható településfejlődés három pillérének rövid meghatározása abban segíthet, hogy terveink „fenntarthatóságát” lemérjük, megítéljük. A fenntartható fejlődés ökológiai síkon 166


elsősorban a hosszú távú, generációkon átívelő gondolkodáson alapuló döntéseket jelent; a fogyasztás olyan szintjét, mely hosszú távon is biztosítható; a kibocsátásaink, az elhasznált forrásoknak (pl.: üzemanyag, építőanyagok, építésre szánt területek, stb.) a természet és ember által meghatározott rendszer körforgásaiba való biztonságos visszavezetését. Ezeknek a céloknak való megfelelés érdekében fenntartható szintre kell csökkenteni az elsődleges források elhasználását; a termőföldek beépítését, a nyersanyagok fogyasztását; csökkenteni kell az emberi eredetű, üvegház hatást okozó gázok és a hulladék kibocsátását, és védeni kell az emberi egészséget – például a zajtól, a balesetektől. A fenntartható fejlődés a társadalmikulturális síkon az emberek alapvető igényeinek kielégítését, a rászoruló emberek segítését, a mentális jólétet, a közösségi értékek megőrzését, a jó kormányzást (demokratikus döntéshozatalt, a döntés előkészítésben való közösségi részvételt, a konszenzusra való törekvést) és a közönség fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségét jelenti. Gazdasági síkon a fenntartható fejlődés olyan diverzifikált, a válságoknak ellenálló helyi gazdaságot jelent, melynek magas a termelékenysége és az innovációs szintje. Az innováció előfeltétele a minőségi oktatás, a kutatás és fejlesztés és az erős kis- és középvállalkozások, valamint a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség. Az alábbi táblázat a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos környezeti hatásokat mutatja ba, valamint a tervezett lépéseket a negatív hatások elkerülése végett.

167


FEJLESZTÉS Polgármesteri Hivatal épületének felújítása és bővítése

A Művelődési Ház fejlesztése egy szabadtéri színpaddal

Civil Ház kialakítása


KÖRNYEZETI HATÁS VÁROSKÖZPONT VÁROSRÉSZ Egységes arculat kialakításával a városkép minőségi megőrzése megy végbe Az építési munkálatok légszennyező hatása csekély, az emberi egészséget, az élővilág fajait, a területhasználat lehetőségeit nem veszélyezteti Az építési munkálatok légszennyező hatása csekély, az emberi egészséget, az élővilág fajait, a területhasználat lehetőségeit nem veszélyezteti

Leromlott, használaton kívüli épület hasznosítása, meglévő épületállomány fejlesztésének előnyben részesítése a zöldmezős beruházással szemben Az építési munkálatok légszennyező hatása csekély, az emberi egészséget, az élővilág fajait, a területhasználat lehetőségeit nem veszélyezteti

Pavilonsor kialakítása

ABC épületének felújítása és bővítése

Az építési munkálatok légszennyező hatása csekély, az emberi egészséget, az élővilág fajait, a területhasználat lehetőségeit nem veszélyezteti

Árpád téri 2 rekonstrukciója

A zöldterületek megújítása révén javul a környezet minősége, a zöldfelületek növelésével egészséges környezet kialakítása, légszennyezés mértékének csökkentése A templom külső környezetének megújítása révén javul a környezet minősége, a zöldfelületek növelésével egészséges

Görög Katolikus kertjének felújítása

park

teljes

templom

TERVEZETT LÉPÉSEK Környezetbarát technológiák előnyben részesítése Újra nem hasznosítható hulladékok mennyiségének minimalizálása, helyfoglalásának csökkentése Környezetbarát technológiák előnyben részesítése Újra nem hasznosítható hulladékok mennyiségének minimalizálása, helyfoglalásának csökkentése --

Környezetbarát technológiák előnyben részesítése Újra nem hasznosítható hulladékok mennyiségének minimalizálása, helyfoglalásának csökkentése Környezetbarát technológiák előnyben részesítése Újra nem hasznosítható hulladékok mennyiségének minimalizálása, helyfoglalásának csökkentése --

--

168


FEJLESZTÉS

Térfigyelő kamerák elhelyezése

Ékszerbolt felújítása

Rózsa Presszó külső felújítása

Parkolók kialakítása, csapadékvíz-elvezetés, térkövezés a városháza előtt, a kollégium előtt leállósáv kialakítása Járdák térkövezése Piaccsarnok kialakítása

Kerékpárút építése


KÖRNYEZETI HATÁS kialakítása, légszennyezés

környezet mértékének csökkentése Közvetett környezeti hatás: a társadalom viselkedési magatartásának formálása, környezetszennyezés csökkentése A városképbe illeszkedő arculat kialakítása, a városkép minőségi megőrzése Az építési munkálatok légszennyező hatása csekély, az emberi egészséget, az élővilág fajait, a területhasználat lehetőségeit nem veszélyezteti A városképbe illeszkedő arculat kialakítása, a városkép minőségi megőrzése Az építési munkálatok légszennyező hatása csekély, az emberi egészséget, az élővilág fajait, a területhasználat lehetőségeit nem veszélyezteti A parkolók kialakításával megnövekedhet a belváros forgalom

Rendezett városközpont, minőségi városkép megőrzése Szolgáltatások egy helyre történő koncentrálása, csökkenő területhasználat A városképbe illeszkedő arculat kialakítása, a városkép minőségi megőrzése Az építési munkálatok légszennyező hatása csekély, az emberi egészséget, az élővilág fajait, a területhasználat lehetőségeit nem veszélyezteti LAKÓÖVEZET Motorizáció káros hatásainak csökkenése, egészséges életmódra nevelés ösztönzése, biztonságos közlekedési

TERVEZETT LÉPÉSEK

--

Környezetbarát technológiák előnyben részesítése Újra nem hasznosítható hulladékok mennyiségének minimalizálása, helyfoglalásának csökkentése Környezetbarát technológiák előnyben részesítése Újra nem hasznosítható hulladékok mennyiségének minimalizálása, helyfoglalásának csökkentése Zöldfelületek növelésével a levegőszennyezés csökkentése Minden negyedik parkoló kialakítás után 1 fa kerül telepítésre

Környezetbarát technológiák előnyben részesítése Újra nem hasznosítható hulladékok mennyiségének minimalizálása, helyfoglalásának csökkentése

--

169


FEJLESZTÉS

KÖRNYEZETI HATÁS feltételek megteremtése biztonságos környezet-használatot is jelent Közlekedési infrastruktúra feltételeinek javításával számolni kell a gépjárműforgalom bizonyos szintű növekedésével, mely környezetkárosító hatása nem hagyható figyelmen kívül

Útépítés, felújítás

Belvízelvezető kialakítása


rendszer

A belvíz jelenléte egy településen jelentős károkat képes okozni: zöldnövényzet a tartós vízállás, tartós levegőhiány miatt jelentős mértékben kipusztulhat. A fejlesztés megvalósításával a tartós vízállású területek felszabadulnak, mely jelentős zöldfelület növekedést eredményezhetnek a város életében

TERVEZETT LÉPÉSEK

A motorizáció okozta káros hatások a környezet tudatos védelmével csökkenthető, melynek elemei a zöldfelület növelése fák telepítésével, környezettudatosság fontosságát közvetítő akciók szervezésével Zöldnövényzet újratelepítése a kipusztított területeken

170


MELLÉKLETEK

171

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010

Recommend Documents