INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
KEMECSE
Készítette: Tatár + Tatár Kft. TMB Hungary Kft. 2010.
1
ALÁÍRÓLAP
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KEMECSE
Aláíró:
……………………… Lipők Sándor polgármester
Kemecse, 2010. április 29.
2
1.
Vezetői összefoglaló ..................................................................................................................................... 6
2.
A város szerepe a településhálózatban..................................................................................................... 11 2.1.
Kemecse város elhelyezkedése és kapcsolatai.................................................................................... 11
2.2. A város megyei szintű helyzetelemzése............................................................................................... 12 2.2.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek száma ............................................................. 12 2.2.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek jogállása, statisztikai besorolása ........................ 12 2.2.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek helyzete a megye településhálózatában.............. 13 2.3. Kistérségi szintű helyzetelemzés......................................................................................................... 14 2.3.1. A kistérségi településhálózat ......................................................................................................... 15 2.3.2. A kistérség statisztikai mutatói...................................................................................................... 15 2.3.3. Kistérségi funkciómegosztás, mikroközpontok............................................................................. 17
3.
2.4.
Kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz ............................................................... 18
2.5.
Kemecse város vonzáskörzetének bemutatása ................................................................................... 19
2.6.
Kemecse város funkciói és a városhierarchiában betöltött szerepe................................................... 21
Városi szintű helyzetértékelés................................................................................................................... 25 3.1. Városszerkezet.................................................................................................................................... 25 3.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők ............................................................... 25 3.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők (pl. korai iparterületek, parcellázások, lakótelep építkezések) ................................................................................................................................. 27 3.1.3. A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek........................... 27 3.1.4. A város szerkezetét meghatározó egyéb tényezők ........................................................................ 27 3.1.5. Főbb szerkezeti problémák és következményeik. ......................................................................... 28 3.2. Gazdaság ........................................................................................................................................... 29 3.2.1. Ágazati szerkezet .......................................................................................................................... 30 3.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint, általános működési feltételei........................................ 34 3.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei................................................................... 35 3.2.4. Kutatás-fejlesztés helyzete ............................................................................................................ 35 3.2.5. Turizmus (attrakciók, szolgáltatások) ........................................................................................... 36 3.2.6. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei ................................................................................... 37 3.2.7. Információs társadalom ................................................................................................................. 38 3.2.8. Kultúra szerepe.............................................................................................................................. 39 3.3.
Társadalom ........................................................................................................................................ 40
3.4. Települési környezet........................................................................................................................... 41 3.4.1. A természeti környezet állapota, és veszélytényezők.................................................................... 41 3.4.2. Az épített környezet ...................................................................................................................... 42 3.4.3. Lakóterület, lakólétesítmények, lakásállomány............................................................................. 43 3.4.4. Települési környezeti infrastruktúra.............................................................................................. 44 3.4.5. Közlekedési infrastruktúra ............................................................................................................ 46 3.5. Közszolgáltatások .............................................................................................................................. 47 3.5.1. Oktatás-nevelés ............................................................................................................................. 48 3.5.2. Egészségügy.................................................................................................................................. 50 3.5.3. Közigazgatás ................................................................................................................................. 51 3.5.4. Szociális ellátás ............................................................................................................................. 53 3.5.5. Sport és szabadidő, közművelődés................................................................................................ 53
4.
3.6.
Korábbi időszak fejlesztései ............................................................................................................... 54
3.7.
Összegzés ........................................................................................................................................... 55
Városrészek elemzése ................................................................................................................................ 57
3
4.1. A városrészek meghatározása a természeti és épített környezet és egyéb adottságok és funkciók alapján 57 4.2. A város szintű helyzetértékelés megállapításaihoz kapcsolódó, az adott városrész szempontjából lényeges elemek ................................................................................................................................................ 59 4.2.1. Északi városrész ............................................................................................................................ 59 4.2.2. Déli városrész................................................................................................................................ 62 5.
Antiszegregációs terv................................................................................................................................. 65 5.1. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében (IVS 4. pont) ................................................................................................................................. 66 5.1.1. Szegregátumok és veszélyeztetett területek lehatárolása .............................................................. 66 5.1.2. A városi szegregátumok illetőleg szegregációval veszélyeztetett területek helyzetének elemzése69
6.
Stratégia ..................................................................................................................................................... 76 6.1. A város jövőképe ................................................................................................................................ 76 6.1.1. A településfejlesztés általános célkitűzései ................................................................................... 76 6.1.2. A regionális célkitűzések alapján megfogalmazott kemecsei fejlesztési vízió.............................. 76 6.1.3. Kemecse város hosszútávú specifikus célkitűzései ....................................................................... 79 6.1.4. A város hosszútávú jövőképe ........................................................................................................ 81 6.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre................................................................................... 83 6.2.1. Kemecse város fejlesztési célhierarchiája ..................................................................................... 83 6.2.2. A fejlesztési célok és hierarchiájuk indokoltsága.......................................................................... 85 6.3. A célhierarchiának megfeleltetett intézkedések, projektek................................................................. 88 6.3.1. Beavatkozások és projektek .......................................................................................................... 88 6.3.2. A beavatkozások és hatásaik összegzése rövid- és középtávon .................................................. 100 6.4. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése................................................................................... 103 6.4.1. Északi városrész -– 1. sz. akcióterület......................................................................................... 103 6.4.2. Déli városrész – 2. sz. akcióterület.............................................................................................. 109 6.4.3. Az akcióterületek fejlesztési lehetőségeinek összegzése............................................................. 113 6.5.
Az intézkedések forrásának meghatározása..................................................................................... 114
6.6.
A fejlesztések innovatív finanszírozási megoldása – A Grameen-modell......................................... 118
6.7.
Fenntartható fejlődés ....................................................................................................................... 118
6.8. Anti-szegregációs program .............................................................................................................. 120 6.8.1. Szegregátumok jövőképe ............................................................................................................ 122 6.8.2. A szegregátumokban megvalósítandó programok eszközrendszere ........................................... 123 6.9. Stratégia külső és belső összefüggései ............................................................................................. 120 6.9.1. A stratégia főbb külső összefüggései .......................................................................................... 132 6.9.2. A stratégia főbb belső összefüggései........................................................................................... 135 6.10. 7.
A stratégia megvalósításának főbb kockázatai ................................................................................ 136
A megvalósítás eszközei........................................................................................................................... 139 7.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ............................ 139 7.1.1. Szabályozás ................................................................................................................................. 139 7.1.2. Tervalku ...................................................................................................................................... 139 7.1.3. Városmarketing ........................................................................................................................... 139 7.1.4. A magántőke mobilizációjának ösztönzése................................................................................. 140 7.2.
Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások ...................................... 140
7.3.
Településközi koordináció mechanizmusai ...................................................................................... 143
7.4.
Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése .................................................................................... 144
7.5.
Kemecse Város Önkormányzata vagyongazdálkodásának rendeleti háttere ................................... 144
7.6.
Az új helyi vagyongazdálkodási koncepció ...................................................................................... 145
4
8.
7.7.
Vagyonelemek működtetésének lehetséges forrásai ......................................................................... 146
7.8.
A vagyongazdálkodás szervezeti keretei .......................................................................................... 146
Partnerség ................................................................................................................................................ 148 8.1. A fejlesztési irányokkal kapcsolatos helyzet és célok egyeztetése az ágazati vagy tematikus célokban érintett partnerekkel ....................................................................................................................................... 148 8.1.1. A különböző szakpolitikai területek együttműködése................................................................. 148 8.1.2. A magánszféra és a közszféra együttműködése .......................................................................... 148 8.2. A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok azonosítása, részvétele a partnerségben................................................................................................................................................. 149 8.3.
A tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos társadalmi egyeztetés és fórum ........................................... 150
8.4.
Partnerségi elv betartása, nyilvánosság tájékoztatása .................................................................... 151
8.5.
Partnerségi portál............................................................................................................................ 152
9. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása ...................................................................................................................................................... 153 9.1.
Monitoring ....................................................................................................................................... 153
9.2.
Az IVS felülvizsgálata....................................................................................................................... 156
5
1.
Vezetői összefoglaló
A Kemecse város IVS és Akcióterületi Terv elkészítése során folytatott: • képviselő testületi programismertető, nyílt vita • a gazdasági és közszereplőkkel, tervezőkkel, üzemeltetőkkel folytatott konzultációk, • a lakossági fórum és a 91 darab kérdőív kiértékelése alapján az alábbi megállapításokat kell a város fejlesztési koncepciójának kialakításakor figyelembe venni: 1. Nincs a városnak egyedi arculati eleme, ezt tehát a koncepcióban meghatározott bázisról fel kell építeni 2. Minden konzultáció és válasz kiemelt problémaként jelölte meg, de a statisztikai adatok is egyértelműen ezt mutatják, hogy a város és környéke meglévő és bizonyos funkciókban lehetséges vonzáskörzete számára a legnagyobb gondot a foglalkoztatás (ezen belül az alacsony képzettségűek munkához juttatása, illetve bevezetése a foglalkoztatási körbe, munkaerőpiacra) – munkahelyteremtés jelenti. 3. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, tartósan leszakadt rétegek (melynek nagy része cigány lakosság), közbiztonsághoz, lakókörnyezethez, oktatáshoz kapcsolódó problémáinak kezelése 1. A fiatalokkal, a szabadidővel és egyéb az életminőséghez kapcsolódó, ellátási feladatokkal kapcsolatos fejlesztések, szolgáltatások hiánya, melyek részben a leszakadt rétegek, részben a fiatalok elvándorlása, új betelepülők fogadása feladatok megoldásában is aktuális. A város fejlődésében illetve meglévő kapcsolatainak, funkcióinak megtartásában a legfontosabb : • a Nyíregyházához való kapcsolat – a közelség és a Nyíregyházán meglévő szolgáltatások tudatos hasznosításával történő értékesülési folyamatok (ipartelepítés, lakópark) szervezése. Ez a kérdés azért is alapvető, mert a versenytárs településekkel, a kistérségen belüli funkció megosztással, együttműködéssel kapcsolatban rövidtávon eredmény nem várható. • a közúton történő elérhetőség javítása, • a közlekedési feladatcsoporton belül a vasút által fizikailag is kettévágott két városrész közúti, valamint gyalogos és kerékpáros felül-, illetve aluljáróval történő összekötése, a déli városrészbe tervezett ipartelepítés helyszínei, az északi városrész szolgáltatásainak általános és minden irányból történő elérhetőségének biztosítása. • a fejlesztési területek feltárása, infrastruktúrával ellátása feladat. A vizsgálat kiterjedt a környező települések céljainak, a források megszerzésére tett erőfeszítéseinek, a funkciók területén a versenytársak elemzésére is, melynek eredményét a prioritások és az intézkedések meghatározásánál felhasználtuk.
6
Ezek alapján Kemecse város a hosszútávú célkitűzéseit az alábbiakban határozta meg: Kemecse hosszútávon az élelem, védelem, kényelem településévé válik, térségi szerepkörét kiteljesíti, ahol az innovatív iparágakból kiinduló gazdasági növekedés a fiatalok elvándorlását megszünteti és a települést intenzív növekedési pályára állítja. A célkitűzés értelmezése: Élelem: A világ hosszútávú stratégiai ellátási feladatai közül a város az élelmiszer alapanyag termelés és speciális feldolgozás irányába, valamint az energia ellátásban a megújuló energiákra fókuszál. A termeltetésben a tartós munkajövedelem nélküli, képzetlen, nagyrészt cigány lakosság foglalkoztatása fokozottan tervezett. Védelem, értékek megőrzése: A város történelmi szerkezetének, szövetének, a kertvárosi jelleg fenntartása a jellemző épületek megőrzése, 1848 bázisán az identitás javítása. Természeti értékek védelme, tájrehabilitáció a városközpontban. Kényelem, életminőség: Az innovatív iparágakban történő helyi foglalkoztatás erősítése cél megvalósításával párhuzamosan az életminőség javítása. A város ellátási funkcióinak, szolgáltatásainak bővítésével, a térségi szerepkör erősítésével, lakóparkok, szabadidős, rekreáció lehetőségek létrehozásával a lakókörnyezet kényelmének jelentős növelése. E célok megvalósításával elérendő, hogy a város népességében a 18-35 év közötti korosztályok aránya az országos átlag fölé nőjön, és a vándorlási egyenleg pozitívvá váljon. A vasút által kettévágott két városrész összeköttetésének fejlesztésével a szolgáltatások elérhetőségének javítása. A fejlesztési program a fenti célok elérésére az alábbi intézkedéseket tartalmazza: I. Gazdaság és foglalkoztatás Az alacsonyan képzett munkaerő munkába állításához gazdaságfejlesztési program és ennek feltétel biztosítása valósul meg több lépcsőben célzott, a munkaerő minőségéhez és a település, környezete adottságaihoz megfeleltetett iparágakban, ezek: - Zöldség-, gyümölcstermelés az alacsonyan képzett munkaerő számára és ennek magas hozzáadott értékű feldolgozása. - Csomagolás, csomagolóipar elsősorban fa és papír alapon, nehezen gépesíthető természetes anyagú a zöldség-gyümölcs feldolgozáshoz kapcsolódó területeken, díszcsomagolások, vékony falemezes háncs, textil stb. anyagokkal. - A program végrehajtása során szervezési intézkedéseket kell foganatosítani, melyek részben betanításhoz, részben a munkába állításhoz, finanszírozáshoz kapcsolódnak.
II. Fizikai és infrastrukturális feltételek biztosítása 1. A foglalkoztatás feltételrendszerében a GEV-telep és a déli városrész észak-keleti részén tervezett ipari területen egy inkubátorház és foglalkoztató központ létesítése (PD14). Az inkubátorházban három méretrendben kialakított, különböző padló teherbírásra és
7
energiaigényre tervezett épület, csarnok valósul meg, melybe a betelepülő vállalkozások az első öt évben degresszív módon csökkenő bérleti díj támogatásban részesülnek. Ez a program két-három piaccal rendelkező működő vállalkozás betelepülését is feltételezi, melyek a kiépítendő infrastruktúra és egyéb feltétel létrehozás költségeinek teherviselésében a program realitását javítják. 2. A helyi vállalkozások feltételeinek javításában a szolgáltatások területén a város önkormányzata által üzemeltetett, szétszórtan elhelyezkedő és költségesen üzemeltethető intézmények profilazonosan összevont elhelyezésével felszabaduló ingatlanok hasznosítása valósul meg az északi városrészben. 3. A város integrált városfejlesztési stratégiája a fenti intézkedések infrastrukturális feltételrendszerének biztosítását, mint alapvető prioritást kezelik, ennek megfelelően a feltáró utak, az ehhez kapcsolódó infrastruktúraépítés valósul meg. Az északi és déli városrészt elválasztó vasúton a közúti és gyalogos forgalom nem szintbeli megoldása (PD5). 4. Az új városközpont létrehozásával (PE1): • a közintézmények, civil üzemeltetésű programok összevonása és a felszabaduló gazdaságosan összevontan üzemeltethető elhelyezése • a város egyedi arculatának fizikai feltétel oldalról történő biztosítása a jelenleg mocsaras, az Árpád és Móricz Zs. utcák közötti területen a Szent István úttól a Niczky kastélyig (ezen élettér programmal történő megelevenítése természetesen szintén feladat) egy zöld park és sétány tengely (PE4) valósul meg. Ez a projektcsomag és a hozzárendelt tartalomfejlesztés biztosítja Kemecse egyedi arculatának kiépítéséhez szükséges hátteret. A programfejlesztést támogatja és a tartalmi alapot adja a 48-as szabadságharc eszmeköre, Répássy Mihály honvédtábornok sírját is tartalmazó kegyeleti hely emlékhellyé fejlesztése.
III. Városszerkezet Hosszútávon is versenyképes minőségi életteret és gazdaságfejlesztési környezetet biztosító, az egyedi arculat felépítését lehetővé tevő városszerkezet jön létre: A Móricz Zsigmond és Szondi utcákkal egy észak-déli közlekedési folyosó (PE17) és az északi városrészben az iskola és a Niczky kastély között sétáló övezeti funkció (PE18) (kapcsolódik a zöld tengelyhez – PE4) valamint a vasút északi és részben déli oldalán keletnyugat irányú közlekedési tengely (PE19) létrehozása valósul meg. Ezzel a városszerkezeti megoldással a vasút által okozott közlekedési - a nagysebességű pályakorszerűsítést követő rezgés és zaj problémák is - részben kezelhetők. Az egymásra merőleges K-Ny, és É-D tengelyek a központi fekvésű és méretében is imponáló zöld folyosóval, a város versenyképes fejlődésének kereteit egyedi arculat kialakításának épített környezeti feltételét biztosítja. Az IVS a város fejlődésének kitörési irányait, területi és gazdaságfejlesztési oldalon is kijelöli.
8
IV. Közlekedés A közlekedési feladatcsoporton intézkedésein belül a vasút által fizikailag is kettévágott két városrész közúti, valamint gyalogos és kerékpáros felül-, illetve aluljáróval történő összekötése, a déli városrészbe tervezett ipartelepítés helyszínei, az északi városrész szolgáltatásainak általános és minden irányból történő elérhetőségének biztosítása valósul meg. A város nyugati oldalán az észak-déli elkerülő út vasúti kereszteződésében és a Szent István utcán felüljáró építése valósul meg. Ezzel a város keleti és nyugati szélén felüljáró a középső észak-déli tengelyen pedig fénysorompóval védett vasút-közút kereszteződés jön létre. A két városrész gyalogos forgalmának kapcsolatát a déli városrész keleti oldalán a GEV telep érintésével a déli feltáró út építése történik meg. Ennek az útnak a vasútnál lévő végpontjánál gyalogos aluljáró létesül, a peronokra és az állomás épület vasút utca kapcsolattal az északi városrészben. Ennek a déli városrész keleti feltáró útnak a vasúti aluljárónál lévő végpontjában P+R parkoló épül. A parkoló és aluljáró kapcsolatát a Szondi u., Móricz Zsigmond u. jelentette észak-déli tengellyel, a vasút déli oldalán vezetett út fogja biztosítani. Ez az út természetesen a déli városrész keleti feltáró útjával is a parkoló mellett találkozik.
V. Humán feltételek biztosítása Az oktatási infrastruktúra fejlesztése révén a képzetlen és alulképzett munkaképes lakosság esti tagozatos képzése valósul meg. A gazdaságfejlesztési programhoz kapcsolódóan szemléletalakító, vállalkozási, majd szakmai képzést kell indítani.
1. sz. ábra – Fő fejlesztések helyszínei 9
A fejlesztések innovatív finanszírozási megoldása – A Grameen-modell A Grameen-modell egy olyan mikrohitelezési modell, mely a kilátástalan helyzetben lévő szegénységen segít csekély összegű, fedezet nélküli hiteleket. A koldusok bankjaként számon tartott bangladesi Grameen bank (a Grameen szó magyarul vidéket jelent) idén több olyan vállalkozást és alapot is sikeresen működtetett, amelyek gerincét továbbra is az alacsony kamatokkal folyósított, a legtöbb esetben fedezetigazolást sem igénylő mikrohitelezés adja, ügyfélköre pedig a legrászorultabb vidéki lakosság. A modell magyar adaptálása folyik, és remélhetőleg 2010-ben elindul kezdetben a Raffeisen bank bevonásával. A működési modell szerint a mikrohitelezési tevékenységet egy több szereplőből álló vállalati konstrukción keresztül nyújtja a non-profit vállalkozásként működő Kiútprogram Zrt. az ügyfeleinek. A hitelezési termékeket és szolgáltatásokat egy kereskedelmi bank nyújtja az ügyfeleknek és biztosítja a hitelezési tevékenységhez szükséges forrást részben állami refinanszírozással az Új Magyarország Mikrohitel Program keretéből. A Kiútprogram a Mikrohitel Közvetítő Közhasznú Nonprofit Zrt. küldetése, hogy pénzügyi szolgáltatások és információ nyújtásával, valamint közösségfejlesztő szociális támogatással lehetővé tegye a mélyszegénységben élők, kiemelten a romák számára, hogy saját erőforrásaikat mozgósítva kiemeljék magukat tartósan rossz helyzetükből.
10
2. A város szerepe a településhálózatban 2.1. Kemecse város elhelyezkedése és kapcsolatai Kemecse nagy múltra visszavezethető település, írásban már 1222-ben feljegyezték. Az ország észak-keleti részén, Nyíregyháza megyeszékhelytől 15 km távolságra, a záhonyi határátkelőtől pedig 65 km távolságra helyezkedik el. Kemecse az Észak-alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Középső részén helyezkedik el, a 4511-es számú Ibrány-Nagyhalász kistérségben. Nyíregyházától 15 km-re, Debrecentől 73 km-re, Budapesttől 260 km-re található. A Budapest-Nyíregyháza-Záhony villamosított vasúti fővonal áthalad a városon, a 2x2 sávos M3 autópályára a várostól 21 kmre lehet felhajtani. A legközelebbi folyó a Tisza, amely 15 km-re folyik a várostól. A város határában folyik a Kállai-főfolyás, valamint a Sényői- főfolyás, mely a Lónyai főcsatornába torkollik. A határátkelők közül a Szlovákia felé bánrévei 185 km-re, Tornyosnémeti 111 km-re, Ukrajna felé Záhony 60 km-re, Beregsurány 70 km-re, Tiszabecs 100 km-re, a magyar-román határon Szatmárnémeti 90 km-re, Gyula 200 km-re, a nagylaki 275 km található, míg a Szerbiába vezető röszkei 300 km-re. Horvátországba a kb. 490 km-re fekvő letenyei, míg Ausztriába legközelebb, a kb. 430 km-re fekvő hegyeshalmi határátkelőn lehet átjutni. A legközelebbi működő nemzetközi járatokat fogadó repülőtér közúton a Budapest-Ferihegy (280km), a Debrecen Airport (70 km) és Kassa (135 km).
1. ábra - Kemecse és 40 km-es körzete
11
2.2. A város megyei szintű helyzetelemzése Kemecse város fejlődését alapvetően befolyásolja a jövőben az, hogy sikerül-e a településhálózatban érdekközösséget kialakítania, területi/funkció-megosztási/ szolgáltatási, ellátási alapon partnereket szereznie elképzeléseihez, ill. az azok megvalósításához szükséges feltétel biztosításhoz. Ezért a környezetre, a versenytársak a forrásokért, a befektetőkért folytatott tevékenységre vonatkozóan az elemzéseket és vizsgálatokat az integrált városfejlesztési stratégiához általánosan szükségesnél nagyobb mélységben végeztük. 2.2.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek száma
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve szerint 2008. január 1-én a települések száma 229.
Települések jogállása megyei jogú város (1)
Településföldrajzi kategóriák Nagyváros
Népességkategóriák 100 ezer főnél népesebb
Középváros
Városi jogállású telepü lések (25)
Község (186)
1 –
–
10-20 ezer lakosú kisváros
6
5-10 ezer lakosú kisváros
9
3-5 ezer lakosú kisváros
7
3 ezer főnél kevesebb lakosú városok
2
5 ezer-10 ezer lakosú nagyközség
–
4 ezer főnél népesebb nagyközség
1
2-4 ezer lakosú nagyközség
13
1-2 ezer lakosú nagyközség
4
Nagyfalvak
5000 főnél népesebb községek
–
Középfal vak
1000-5000 lakosú községek
88
Kisfalvak
1000-500 lakosú községek
61
500 f nél kevesebb lakosú községek
37
Kisváros
Nagyfalvak Nagyközség (18)
Települések száma
Középfalvak
Aprófalvak
1. Táblázat: Települések száma, jogállása, nagysága, 2008. január 1. (Forrás: Magyarország helységnévkönyve, 2008)
2.2.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek jogállása, statisztikai besorolása 2008 óta 3 település kapott városi rangot (Mándok, Nyírmada, Vaja), így a megyében jelenleg már 28 városi jogállású település található. A megyeszékhely Nyíregyháza megyei jogú város. A városok közül 15 a rendszerváltás után, azon belül 11 az ezredforduló után kapott városi rangot. Kb. minden 9. település város. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városhálózata kiegyensúlyozatlan. A megyeszékhely Nyíregyháza, 100 ezer főt meghaladó népességgel bír, a többi város kisváros, népességük nem éri el a 20 ezer főt. A megyében középváros (30-100 ezer lakos) egyáltalán nincs. A
12
kisvárosok közül mindössze 6 város népessége haladja meg a 10 ezer főt, 9 város népessége az 5000 főt, szintén 9 város népessége 5000 főnél kevesebb. A városok több mint kétharmada méretéből következően csak töredékesen tudja a városi funkciókat biztosítani térsége számára. A 10 ezer főnél kisebb városok közül Ibrány és Nagyhalász gyakorlatilag összenőtt, a két település, a megfelelő munkamegosztás eredményeképpen, hosszabb távon, funkcionális értelemben, a városi szolgáltatások tekintetében a 10 ezer főt meghaladó városokhoz hasonló szerepet tölthet be. A megye városainak fele (12 város) a megye nyugati részének négy kistérségben (Nyíregyházi, Nagykállói, Tiszavasvári, Ibrány-Nagyhalászi kistérségek) található, míg a további 13 városon 8 kistérség „osztozik”. Hasonlóan kiegyenlítetlen a városok népességének eloszlása: - a 298,6 ezer fő él városban - ebből 200,3 ezer fő - a városi lakosság kétharmada - a 4 nyugati kistérség városaiban él. 2.2.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek helyzete a megye településhálózatában
A középvárosi hálózat hiánya és a megyeszékhely excentrikus elhelyezkedése felértékelő hatással bír a Nyíregyházától keletre található 10 ezer főnél népesebb városok szerepére: Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárda térségi szerepköre túllépi kistérségeik határát. Tiszavasvári, Nagykálló és Újfehértó térségi szerepe a megyeszékhely és a nagyobb népességű hajdúvárosok közelsége miatt korlátozott. Újfehértó a gyümölcs ágazatbeli K+F központ szerepének köszönhetően a mezőgazdaság egyik térségi (megyehatáron is túlnyúló) jelentőségű települése. A Nagykálló-Nyíregyháza várospár valaha vezető pozíciójú, sokáig megyeszékhely szerepet is betöltő tagja, Nagykálló térvesztése a vasúti fővonal kiépülésével indult, mely elkerülte a várost. Az időközben nagyvárossá vált Nyíregyháza mellett Nagykálló méretét meghazudtoló veretes közintézmény-hálózatával, hagyományos oktatási és kulturális szerepeivel, továbbá az autópálya kínálta új lehetőségekre építve próbálja újrapozícionálni magát.
2. ábra: A megye városhálózata (Forrás: SZSZB Településrendezési Terve 2009.)
13
Tiszavasvári korábbi munkaerő-piaci térségi szerepe a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, a Tiszavasvári kistérség több egymáshoz közeli jelentős munkaerő - piaci mikroközpontú (Tiszavasvári-Tiszalök, Rakamaz- Tímár) kistérséggé vált (Tiszavasvári kistérségi hivatali-igazgatási szerepköreivel emelkedik ki a városok közül). Hasonlóan megosztott központú kistérségként funkcionálnak az Ibrány-Nagyhalászi és a Nagykállói kistérség, ám ezek munkaerő-piaci szempontból alapvetően Nyíregyháza erőterébe tartoznak. Munkaerő-piaci szempontból többpólusú kistérségi jelleg erősödik a Záhonyi kistérségben, melynek települései az üzleti-intézményi szolgáltatások vonatkozásában Kisvárda erőterébe tartoznak. Méretét meghaladó térségi szereppel bír Záhony: országos jelentőségű vasúti és közúti határátkelőhely, vasúti átrakópont és Csenger is, amely határmenti fekvésből adódó többletszerep mellett a környezetében hiányzó városi funkciókat legalább részlegesen pótolja. Míg azonban Csenger a rendszerváltás óta jelentősen felértékelődött, mint térségközpont, Záhony jelentősen vesztett korábbi pozíciójából, térvesztését térsége kiemelt vállalkozási övezeti besorolása sem tudta eddig megállítani. Sajátos funkciójuk, illetve a részben azok által generált mikroközponti szerepeik tették várossá Máriapócs (zarándokhely), Tiszalök (erőmű), Rakamaz (fontos tiszai átkelőhely Tokaj várospárjaként) településeket.
2.3. Kistérségi szintű helyzetelemzés Ibrány-Nagyhalász Kistérség területe (km2) Lakónépesség (fő, 2006. dec. 31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Kormányrendelet sz.) Hátrányos helyzetű
521 45305 Igen Nem
Mérték szerint
Leghátrányosabb helyzetű Komplex program Települések száma Város Jogállás szerint Község Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Kormányrendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település Típus szerint Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település
Igen Nem 17 4 13 7 7 7
2. Táblázat (Forrás: Váti Kft. TEIR)
Az Ibrány-Nagyhalász kistérség a 311/2007. leghátrányosabb helyzetű kistérség besorolású.
(XI.
17.)
Kormányrendelet
szerint
14
2.3.1. A kistérségi településhálózat Városok: Demecser, Ibrány, Kemecse, Nagyhalász Községek: Balsa, Beszterec, Buj, Gávavencsellő, Gégény, Kék, Nyírbogdány, Paszab, Székely, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer Az Ibrány központú Ibrány-Nagyhalászi kistérség 17 települése közül 4 rendelkezik városi joggal (Ibrány, Nagyhalász, Kemecse és Demecser). Az állandó népességre jellemző, hogy a városok lakosságszáma 4500 (Demecser) és ~7000 (Ibrány) között mozog, a községek között a legkisebb lélekszámú település pedig nem éri el az 1000 főt (Tiszarád. 620 fő). Demecser városnak Ibránnyal és Nagyhalásszal, a kistérség központjával való közúti kapcsolata kifejezetten rossz, ami nehezíti a funkció és munkamegosztást. A kistérség településeinek (főként a Tisza menti településeknek) szoros szuburbanizációs, ingázó és rekreációs célú kapcsolata van Nyíregyházával (Nagyhalász-Nyíregyháza 15 perc, IbrányNyíregyháza 20 perc távolságra található közúton). Az agglomerálódást a sűrű észak-déli úthálózat és a kiépített közműhálózat motiválja. A Nyíregyházától délre és keletre esőt településeken inkább a gazdaságfejlesztés a jellemző. A kistérségben jellemzőek a szuburbanizációs folyamatok, melynek célpontjai Kótaj, Kemecse, Nagyhalász. Sajátos jelenség a nagyforgalmú utak melletti bokortanyák átalakulása kertvárossá, pl. Nagytanya, Homoktanya, Körmendi tanya, Libabokor, Kecskés-tanya. Kemecse zártkerti része is fokozatosan kertvárossá alakul át. A Sóstó és Nagyhalász közötti út mentén 2,5 km hosszú kertváros alakult ki (szennyvíz-elvezetésen kívül minden közművel rendelkezik). Szintén e folyamat következményeként a Nyírszőlős és Szabadságtelep (Buj) között néhány éven belül az út menti ingatlanok várhatóan be fognak épülni. 2.3.2. A kistérség statisztikai mutatói A kistérség statisztikai mutatói az utóbbi években az alábbiak szerint alakultak. A lakónépesség csökkenése a magyarországi és a regionális átlag alatt maradt az utóbbi 10 évben és a tendencia a 2008-as évben sem mutatott jelentős változást 1% alatt maradt.
3. ábra
15
A kistérség vándorlási egyenlege is alul marad mind a megyei, mind a regionális értékeknek.
4. ábra
A munkanélküliségi ráta viszont az elmúlt években a megyei és régiós értékekhez képest kisebb, míg az országos értékekhez képest jelentős növekedést mutat.
5. ábra
16
6. ábra: Elmaradott térségek és perifériák (Forrás: Váti Kft. TEIR)
Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség az ország belső perifériái, rurális térségei közé tartozik. Négy (funkcióhiányos) kisvárosa ellenére vidékies (hiszen az országos átlagnál jóval alacsonyabb a népsűrűségük, illetve magasabb az agrárgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Kemecse és környezete felzárkózásának feltétele, hogy a térség – harmóniában a környezettel – megtartsa erőforrásaikat, mindenekelőtt népességüket, azon belül is elsősorban a képzettebb rétegeket, illetve fejlődéshez új erőforrásokat (pl. beruházások, lakó-üdülési funkciók) tudjanak mozgósítani. 2.3.3. Kistérségi funkciómegosztás, mikroközpontok A kilenc település közül a három város, Demecser, Kemecse és Nagyhalász, valamint Nyírbogdány község bír bizonyos központi funkciókkal: ezek a közigazgatás, a közlekedés, az oktatás és a gazdasági szerepükben jelentkeznek. - Demecserben és Nagyhalászon a hivatalok közül található építésügy, gyámhivatal, és okmányiroda - Demecseri Oktatási Centrum színvonalas szakképzést nyújt több mint 300 diákjának, jelenleg informatikai szakképzés folyik, de a Centrum rugalmasan, az igények alapján képes átalakítani szakképzési palettáját - Kemecse ipari, közlekedési és egészségügyi szereppel bír, valamint Nyíregyházához való viszonylagos közelsége révén, mint lakóövezeti terület is fokozatosan felértékelődik, amit az ingatlanárak emelkedése is alátámaszt. A szakképzés területén fontos még kiemelni a kéki Rétközi Szakiskola és Népfőiskolát, mely 140 tanulója számára nyújt varrómunkás és dísznövény- és zöldségtermesztő képzést. Az intézmény felnőttképzést is szervez, jelenleg ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyam, növényvédő- és méregraktár kezelői és parkgondozói képzést nyújt összesen 204 fő számára. Az igényekhez igazodva az oktatott szakok rugalmasan változtathatók.
17
2.4. Kapcsolódás az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz Kemecsét az Országos Településfejlesztési Koncepció (OTK) nem nevesíti, azonban fontos a város kapcsolódási lehetősége a fejlesztési tengelyekhez és pólusokhoz: - a Budapest Záhony nemzetközi fejlesztési tengely mentén helyezkedik el - a Debrecen-Nyíregyháza regionális tengelyhez kapcsolódik, - és a Miskolc-Debrecen fejlesztési pólusok által lehatárolt területen fekszik - Nyíregyháza, mint fejlesztési alközpont mindössze 15 km-re található
7. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (Forrás: Váti Kft. TEIR)
Az Ibrány-Nagyhalász kistérség a megyeszékhelyhez közel eső, a gyorsforgalmi úttól (M3) mindössze 22 km-re, míg a 4. számú főút mellett fekszik, ezért gyorsforgalmi szempontból nem tartozik a perifériák közé. Ugyanakkor mind társadalmi, mind gazdasági mutatók alapján elmaradott kistérségnek számít, ez utóbbi esetében a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába sorolt az OTK szerint. A kistérség az Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek közül a Tisza mente térséghez kapcsolódik, az OTK szerint ezen terület alapvető integrált fejlesztési céljai a táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése. A kistérség jellemzően rurális kistérség (<120 fő/km2), ezen belül a magas cigány népességgel rendelkező térséghez tartozik. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség esetén az OTK által a fentiekben leírt besorolása alapján az alábbi fő fejlesztési célok határozhatók meg: • foglalkoztatás bővítése, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, új vállalkozások indítása • infrastrukturális feltételek biztosítása (ivóvíz, szennyvíz, villany, szilárd burkolatú út, gáz, stb.) • a város és vidéke kapcsolat erősítése érdekében a térségi központok elérhetőségének javítása • a mező,- és erdőgazdasági, táj- és vízhasználati rendszerének integrált kiépítése, fejlesztése.
18
• • • • • • • • • • • • • • •
az árvizek, belvizek és az aszályok hatásainak integrált módon történő, megelőzése a védett természeti és kulturális örökségének megőrzése és hasznosítása az agrárgazdaság átalakítása, ártéri tájrehabilitáció az elérhetőség és a perifériális helyzetben lévő területeken a belső közlekedési kapcsolatok javítása Tisza-menti partvonal ökoturisztikai (kerékpáros, lovas, vízisport- és termálturizmus) fejlesztése a Tisza turisztikai, valamint személy- és teherhajózási lehetőségeinek megteremtése a kapcsolódó infrastruktúra hátterével együtt az óvodai és általános iskolai ellátás minőségi és mennyiségi követelményekhez történő igazítása az alapfokú oktatás ellátásában cigány pedagógusok, pedagógus-asszisztensek részvételének erősítése a magasan képzett egészségügyi, szociális szakemberek és pedagógusok térségben tartása. a helyi közösségek önszerveződésének támogatása. a térségi társadalmi-gazdasági kapcsolatok erősítése, a cigányság térbeli kirekesztődésének megakadályozása. a cigány népesség foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében integrált képzési, foglalkoztatási és szociális programok jövedelemkiegészítő, fenntartható tájhasználat ösztönzése a cigány népesség visszavezetése a munkaerőpiacra, a szociális- és lakáskörülmények javítása, teleprehabilitációk, és az ebben való foglalkoztatás támogatása.
2.5. Kemecse város vonzáskörzetének bemutatása A város szűkebb térség településhálózatában 7 települést és mutatóit két verzióban – közlekedési és infrastruktúra, közmű, környezeti és további városi alapfunkciók pl. oktatás, foglalkoztatás szempontok szerint – vizsgáltuk. A mikrotérségi funkciók és vonzáskörzet szerint „A” esetben a körzet: Beszterec, Demecser Kék, Nyírbogdány, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer), tágabb térség értelemben pedig a B-körzet szerinti településeket vettük figyelembe (Berkesz, Gégény, Ibrány, Kótaj, Nagyhalász, Nyírtura, Sényő, Székely). A másik verzióban Tiszatelek a bővebb B-körzetbe, míg Székely a szűkebb A-körzetbe került. A lehetséges partnerek és vonzáskörzet elemzés szempontjából a város jövőképére és IVS-ben szereplő koncepciójára vonatkozóan lényeges eltérés nem jelentkezett.
19
8. ábra: Kemecse vonzáskörzetei
A két körzet „kialakítását”, mint az a későbbiekben bemutatásra kerül, Kemecse gyakorlatban ténylegesen kialakult szűkebb értelembe vett vonzáskörzete indokolja. Az A-körzet állandó népességszámának megoszlása (Összesen: 19610 fő) az alábbiak szerint alakul, ahol Kemecse és Demecser a lakosság közel 50 %-át képviseli:
9. ábra: Állandó népességszám megoszlása az A-körzetben (2008.év)
20
A B-körzet további közel 25 ezer főnyi lakosságot jelent Kemecse vonzáskörzetében. Az A-körzet korösszetétele kedvező, az inaktívak mindössze 16 %-ot képviselnek a teljes lakosságszámból, a 0-14 évesek száma pedig 4 %-al meghaladja az inaktív korúak számát, tehát elöregedő területről nem beszélhetünk. (Ez a százalékos megoszlás már a korábbi évekre is jellemző.)
10. ábra: Korösszetétel az A-körzetben (2008.év)
Ugyanakkor kedvezőtlenebb képet mutat az aktív korúakon belüli munkanélküliség aránya, mely 14,3 %-ot közelíti, ez az érték az országos átlag közel másfélszerese. A B-körzetben a korösszetételben az inaktív korúak szintén 16 %-ot képviselnek, a 0-14 évesek 18%-ot, míg az aktívkorúak 66%-ot. Ebből a munkanélküliek 15,6 %-kal vannak jelen, mely még az A-körzet munkanélküliségi arányánál is magasabb.
2.6. Kemecse város funkciói és a városhierarchiában betöltött szerepe
A város gazdasági vonzerejét jelzi, hogy a környező településekről közel 150 munkavállaló jár Kemecsére dolgozni. Kemecse működő vállalkozásainak száma 395. A vállalkozói, kereskedelmi és vendéglátó üzemei színvonalas ellátás biztosításával növelik a város vonzerejét. A település kereskedelmi, szolgáltató központ szerepét igazolja a működő 64 kiskereskedelmi üzlet szakválasztéka és helyi piacának élénk élete Kemecse intézményei döntően alapellátási feladatúak. - Háromszintes általános iskolája és bölcsődéje térségi vonzással bír, nem csak az Akörzeten belül (csak Kemecsén van bölcsőde), hanem a B-körzeten belül is, hiszen ebben a körzetben bölcsőde csak Ibrányban üzemel, amely azonban nem ökormányzati fenntartású. Óvoda mindkét körzet összes településen működik. Az általános iskolában eltérő tantervű osztályokban enyhén értelmi fogyatékos gyermekek oktatása is folyik. Kiemelkedik emeltszintű művészeti iskolája, ahol a térség gyermekei is tanulhatnak.
21
- Az egészségügy területén, Kemecse a Közép Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikrotérségi központja a központi ügyelet miatt, mely 4 település lakosságát látja el. A település területi ellátási kötelezettségű háziorvos és házi gyermekorvos székhelye. Térségi jellegű az 1989 óta működő Egészségügyi Központja, Mentőállomása. - Szociális intézményei közül térségi vonzású Szociális Otthona (Répásy Mihály Szociális Otthon és Összevont Egészségügyi Intézmény). - Térségi vonzással bír nagy hagyományú sportélete, valamint kulturális rendezvényei. Sportegyesületének létszáma a kistérségben a legnagyobb. A településen 12 civil szervezet és 5 alapítvány is működik. Közművelődési életében a Városi és Iskolai Közművelődési Könyvtár meghatározó szerepet tölt be. A településen Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat is működik. Kemecse térségi szerepét támasztja alá kiemelt elsőfokú építésügyi hatósága, Önkéntes Tűzoltó Egyesülete, valamint Rendőrőrsének kiterjedt vonzáskörzete. Kemecsének Nyíregyháza közelsége miatt nehéz az intézményhálózat számára a szükséges lakossági keresletet fenntartani, mivel a lakosok Nyíregyháza szolgáltatásait használják, ezért fontos cél a kemecsei intézményhálózat vonzerejének fenntartása (versenyképesség Nyíregyházával szemben). A város fő funkciói Gazdasági funkciók Piac Kiskereskedelmi üzletek Bankok, pénzügyi szolgáltatók Szolgáltató központ Kereskedelmi központ Ipartelep, ipari park Logisztikai központ Innovációs központ Irodaház Panzió Szálloda Vendéglátó egységek 3. Táblázat
van 64 db 3 db nincs nincs igen nincs nincs nincs nincs nincs 17 db
Közlekedés, távközlési funkciók Távolsági autóbusz megálló Vasútállomás Postahivatal Helyi autóbuszjárat Benzinkút Taxi szolgáltatás Közüzem vízhálózat Zárt közcsatorna hálózat 4. Táblázat
van 1 db 1 db nincs 1 db nincs van van
22
Közösségi funkciók Könyvtár Művelődési, kulturális központ Mozi Színház Múzeum Szabadidőcsarnok Szabadtéri szabadidő központ Uszoda Strand Rendezvénycsarnok 5. Táblázat
1 db van van nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs
Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzat Okmányiroda Területi hatósági intézmények Rendőrség Bíróság Ügyészség Börtön Tűzoltóság Polgárőrség 6. Táblázat
1 nincs van van nincs nincs nincs van van
Humán szolgáltatási funkciók Háziorvosi szolgálat Gyógyszertár Háziorvosi ügyelet Járóbeteg szakellátás Fogászati szakrendelés Kórház Mentőállomás Bentlakásos és átmenti elhelyezést nyújtó szociális intézmény Idősek nappali otthona Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középiskola Felsőoktatási intézmény Kutatóintézet 7. Táblázat
3 db 1 db van van van nincs van 1 db nincs van van van nincs nincs nincs
23
A város dinamikus típusa A városok fejlődési folyamatokra vonatkozó dinamikus típusai: • I. Dinamikusan fejlődő, növekedő városok • II. Mérsékelt dinamikájú városok • III. Stagnáló városok • IV. Pozíciójukban visszaeső, stagnáló-hanyatló városok • V. Csökkenő méretű, hanyatló városok Kemecse a népességszám változás, munkahelyek számának változása, munkanélküliségi ráta, gazdasági szervezetek számának változása, a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján a 2002-2008 időszakban a stagnáló-hanyatló városok kategóriába sorolható. 2002 Állandó népesség száma (fő)
2003
2004
2005
2006
2007
2008
5129
5170
5143
5157
5103
5075
5022
Regisztrált munkanélküliek száma (fő)
236
258
330
343
360
434
474
Működő vállalkozások száma (db)
196
213 214 286 8. Táblázat (Forrás: KSH)
299
319
395
A 2008-2015 időszakban a jelen dokumentumban megfogalmazott fejlődési pálya egyértelműen a dinamikusan fejlődő növekvő városok közé emelheti Kemecsét. Kemecse város a Beluszky Pál által meghatározott 174 mutató meglétét vizsgáló településhierarchia szerint az „alig városi agrártelepülés lakófunkcióval” kategóriába sorolható. Kemecse város meglévő funkciómixének elemzése alapján - a városhierarchiában betöltött szerepét illetően - a teljes funkcióskálát 50-66%-os kategóriának megfelelően fedi le, ennek alapján részleges funkcióval rendelkező város besorolás alá esik. A funkciómezőben a közép-felsőoktatási intézmények hiánya jelentős.
Kemecse város típusa foglalkoztatási szerepköre Kemecse a térségben betöltött funkciói, valamint településhierarchiában betöltött pozíciója a foglalkoztatási szerepkört is alapvetően meghatározza. Foglalkoztatási szerepkör alapján a város: • agrár, • lakófunkció szerepkört tölt be.
24
3. Városi szintű helyzetértékelés 3.1. Városszerkezet 3.1.1.
A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők
A természetföldrajzi adottságok és társadalmi viszonyok következtében alakult ki Kemecse mai településszerkezete. Kemecse többutcás szalagtelkes város. A település vázát az É-D irányú, kanyargós három utca adja: a középső a Fő utca (Móricz Zs. u.), a felső végén a Fő térrel, keleti oldalon az Árpád utca, melyből keletre ágazik a Nemesvég (Bajcsy-Zsilinszky u.) nyugati oldalon pedig a Rózsa F. utca, melyből délkeletre ágazik a Rákóczi utca. Szembetűnő a laza településszerkezet, mivel a kedvezőtlen vízügyi helyzet miatt általában nagy tömbök alakultak ki. Az utcák nyomvonala a magasabban fekvő gerinceket követi. A kertek végei vizes rétekre nyúlnak. A telkek soros beépítésűek. A belterület egy 3,2x2,3 km-es lefoglaló téglalapba illeszthető. Az igazgatási terület középső részén helyezkedik el a központi belterület, mely a terület magasabb fekvésű részére települt. A területet tagolják a természeti adottságok, főbb infrastrukturális hálózatok: a.) A belterület az igazgatási terület központjában van, b.) Lónyai csatornától É-ra fekvő terület: Itt helyezkedik el a Haas-tanya, fácántelep, Nagyhalászi halastavak, c.) Lónyai csatorna – vasút közötti területek - belterülettől Ny-ra Itt helyezkedik el a FARM-TEJ Kft. telepe, (volt TSZ telep) d.) A vasúttól D-re a Kállai főfolyástól Ny-ra fekvő területek. Többségükben általános mezőgazdasági területek két nagyobb kertes mezőgazdasági területtel (egykori zártkertek) e.) A vasúttól D-re a Kállai főfolyástól K-re fekvő területek. Többségében általános mezőgazdasági területek, erdők, halastavak (teleltetők) f.) Körmendi tanya, mely kertvárosias lakóterületté fejlesztendő.
Keleti lakóterület: - Árpád utca, - Dimitrov utca, - Fürst S. utca, - Hevesi Gy. utca, - Pacsirta u. - Partizán u. - Széchenyi u. - Táncsics u. - Akácfa u.
25
Nyugati lakóterület: - Ságvári utca - Dankó u. - Szegfű u. - Rózsa F. u. - Zrínyi u. - Petőfi u. Déli lakóterület: - Deák F. u. - Honfoglalás u. - József A. u. - Petőfi u. - Arany J. u. - Jókai u. - Szondi u. - Mező u. - Vasút u. - Schönherz u. - Sport u. Északi lakóterület: - Mikszáth u. - Vasmegyeri u. - Ifjúság u. - Ady u. Központi településmag: - Móricz Zs. u. - Árpád út - Szent I. út - Kossuth u. Terjeszkedési lehetőségek: • észak felé: Vasmegyeri u.- Mikszáth u. közötti terület • kelet felé: Széchenyi u. - Pacsirta u. • dél felé: szántóföldek Kemecse város jellemző területi mutatói az alábbiak szerint alakulnak: Leírás A település teljes közigazgatási területe (ha) Belterület (ha) Külterület (ha) Zártkert (ha) Tervezett belterület növelés (ha) Ebből: Ipari-gazdasági (ha) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (ha) Lakó (ha) Egyéb (ha) 9. Táblázat (Forrás: Önkormányzat)
Kemecse 3894 400 3394 100 207,4 80 20 107,4 -
26
3.1.2.
A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők (pl. korai iparterületek, parcellázások, lakótelep építkezések)
Kemecse város szerkezetét leginkább a történelme során a körülötte kialakított mesterséges vízfolyások, valamint a vasúti fővonal határozza meg. (11. ábra, 12. ábra) A település méretéből adódóan a meglévő ipari területek nagysága és elhelyezkedése nem határozza meg alapvetően a város szerkezetét. A falusias lakóövezetek az 1-2 szintes épületekkel hosszútávon szintén nem determinálják a város fejlesztési irányát.
3.1.3. A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek A belterületet K-Ny-i irányban kettévágja a Nyíregyháza-Záhony vasútvonal, amelyen közúton csak két átkelési lehetőség van, egy a település középpontjában és egy a város határában. Ez utóbbinak a két városfél összekapcsolásában nincs szerepe. A városon a vasúttal közel párhuzamosan áthalad a 3823. sz. Tiszabercel - Nyírbogdány közlekedési út. (12. ábra)
3.1.4. A város szerkezetét meghatározó egyéb tényezők A város szerkezetének fejlődését alapvetően determinálja a város északi és keleti oldalán húzódó két mesterséges vízfolyás (Lónyai főcsatorna, Kállai főfolyás). (11. ábra) A település szerkezetére jelentős hatással van a terület talajvíz viszonya. A talaj nagy területen időszakosan belvízzel borított, lápos, vizenyős, így csak a magasabban fekvő területek alkalmasak beépítésre.
Lónyai főcsatorna
Kállai főfolyás
11. ábra
27
3.1.5. Főbb szerkezeti problémák és következményeik. (pl. megközelíthetetlenség, kedvezőtlen mikroklíma, túlzsúfolt térszerkezet, stb.)
A belterületet K-Ny-i irányban kettévágja a Nyíregyháza-Záhony vasútvonal (lila színnel jelölve), illetve a 3823. sz. Tiszabercel - Nyírbogdány közlekedési út (barna színnel jelölve). (12. ábra)
vasút
3823. sz. közlekedési út
12. ábra
28
3.2. Gazdaság Kemecse város gazdasági helyzetének bemutatását az Észak-alföldi régió és SzabolcsSzatmár-Bereg megye adottságainak ismertetésével célszerű kezdeni. Az Észak-alföldi régió pozícióját tekintve országos szinten a 4. helyen van a régiók éves GDP-értékének rangsorában. Bruttó hazai termék (GDP) (2000–2007)(piaci beszerzési áron, millió Ft) 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
5 801 828
6 710 065
7 792 678
8 383 438
9 235 857
10 132 333
11 202 634
12 008 120
1 435 773
1 575 841
1 658 079
1 927 876
2 166 317
2 277 473
2 371 868
2 606 687
1 505 322
1 573 687
1 745 964
2 024 533
2 135 465
2 165 794
2 368 736
2 483 252
992 045
1 107 046
1 226 508
1 335 790
1 429 510
1 473 323
1 548 805
1 667 539
1 108 245
1 255 661
1 390 498
1 552 268
1 730 769
1 817 568
1 899 313
2 023 540
Dél-Alföld
1 336 404
1 459 851
1 622 263
1 764 937
1 929 614
1 995 203
2 103 703
2 264 535
Észak-Alföld
1 332 661
1 556 218
1 712 459
1 926 102
2 068 001
2 131 388
2 280 210
2 425 732
527 277
613 447
687 848
786 261
853 144
884 884
930 157
986 390
373 078
440 233
474 901
512 220
539 809
555 220
624 955
659 947
432 306
502 538
549 710
627 621
675 048
691 284
725 098
779 395
13 512 278
15 238 369
17 148 449
18 914 944
20 695 533
21 993 082
23 775 269
25 479 405
KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország
Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Ország összesen
10. Táblázat (Forrás:KSH)
Az egy főre jutó GDP regionális alakulása némileg módosít a sorrenden, az Észak-alföldi régió a hatodik helyen áll, egyedül a Dél-Alföldi régiót előzi meg.
11. Táblázat (Forrás: KSH)
29
A 2007-es egy főre jutó GDP megyénkénti sorrendje Szabolcs-Szatmár megyét még rosszabb helyre sorolja, egyedül Nógrád megyét előzi meg, és az országos, de a megyék átlagától is nagymértékben elmarad. Egy főre jutó GDP megyék szerint 2007
13. ábra (Forrás: KSH)
3.2.1. Ágazati szerkezet Leírás
2005.év
2006.év
2007.év
2008.év
286
299
319
385
bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás
20
18
18
19
kereskedelem, javítás
76
77
71
62
mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás
19
19
41
144
Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) Regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként
pénzügyi közvetítés
13
14
15
11
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
11
10
7
5
szállítás, raktározás, posta, távközlés
20
20
20
17
egészségügyi, szociális ellátás
8
10
8
9
egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
13
18
18
18
építőipar
41
44
44
38
ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
55
55
61
56
oktatás
10
14
16
15
egyéb tevékenység
0
0
0
1
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)
73
68
65
64
49
49
44
45
Vendéglátóhelyek száma
16
15
15
17
0
0
0
0
Kereskedelmi szálláshelyek száma
12. Táblázat: Kemecse város ágazati mutatói (Forrás: KSH)
30
Regisztrált vállalkozások száma 2005-2008.év 160 bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás kereskedelem, javítás
140 120
mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás pénzügyi közvetítés
db
100
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
80
szállítás, raktározás, posta, távközlés
60
egészségügyi, szociális ellátás
40
egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
20
építőipar ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
0 2005.év
2006.év
2007.év
2008.év
oktatás
14. ábra: Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági áganként Kemecsén (KSH)
Mint az a táblázatból és diagramból is kitűnik, Kemecsén a legmeghatározóbb nemzetgazdasági ág a kereskedelem, javítás kategória, ezt követi az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és az építőipar. 2008. évben megugrott, de az ezt megelőző években is folyamatos növekedést mutatott a mezőgazdaság, vadgazdálkodás… A kereskedelmi ágazatban az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi egységek folyamatos dominanciát mutatnak az elmúlt hét évben Kemecsén. Ugyan számuk csökkent, 73-ról 64-re de az üzemeltetés jellegét tekintve százalékos összetétel az országos tendenciával ellentétben tartósan 65-70% az egyéni vállalkozások javára. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)
15. ábra: Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása 2002-2008. években (KSH)
Kemecsén a vendéglátó helyek száma az elmúlt 7 évben nem mutatott jelentősebb változást, számuk 15-18 között mozog, kereskedelmi szálláshellyel a település nem rendelkezik.
31
Működő vállalkozások száma (db) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
16. ábra
Kemecsén a regisztrált vállalkozások száma 2004-2008 között folyamatos növekedést mutatott. A működő vállalkozások száma 2008-ban 395 db volt. (16. ábra) Megoszlásukat szemlélteti az alábbi táblázat. Vállalkozási formák száma 2008.év (megszűnő és átalakulásra
db
kötelezett gazdasági formák nélkül) Egyéni vállalkozás
305
Korlátolt felelősségű társaság
48
Betéti társaság
40
Részvénytársaság
1
Közkereseti társaság
1
Szövetkezet
0 395
Összesen
13. Táblázat (KSH)
Kemecse városába nem települt sem multinacionális cég, sem pedig nagyvállalat. A vállalkozások tevékenységét, posta, benzinkutak, takarékszövetkezet, OTP kirendeltség, valamint vasútállomás, autóbuszmegálló segíti.
32
Leírás
%-os arány
fő
Foglalkoztatottak száma 2001 (db)
1342
100,00
A foglalkoztatott férfiak száma 2001 (db)
753
56,11
A foglalkoztatott nők száma 2001 (db) A foglalkoztatottak száma a kereskedelem, javításban 2001 (db) A foglalkoztatottak száma a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban 2001 (db) A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászatban 2001 (db) A foglalkoztatottak száma a pénzügyi tevékenységben 2001 (db) A foglalkoztatottak száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 2001 (db) A foglalkoztatottak száma a szállítás, raktározás, posta, távközlésben 2001 (db) A foglalkoztatottak száma az egészségügyi, szociális ellátásban 2001 (db) A foglalkoztatottak száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban 2001 (db)
589
43,89
166
12,37
136
10,13
125
9,31
9
0,67
26
1,94
119
8,87
113
8,42
35
2,61
A foglalkoztatottak száma az építőiparban 2001 (db) A foglalkoztatottak száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban 2001 (db) A foglalkoztatottak száma az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás) 2001 (db)
138
10,28
60
4,47
306
22,80
A foglalkoztatottak száma az oktatásban 2001 (db)
109
8,12
14. Táblázat: Foglalkoztatottak és megoszlásuk Kemecsén 2001. évben (Népszámlálási adatok)
Kemecse város 2001-es népszámlálás adatait figyelembe véve a város foglalkoztatási szerepköre alapján ipari meghatározottságú (22,3 %) Ugyanakkor az alábbi foglalkoztatási kategóriákon belül közel azonos arányban (8-12 %) oszlik meg a foglalkoztatottak száma: - kereskedelem, javítás; - építőipar; - közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; - mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat; - szállítás, raktározás, posta, távközlés; - egészségügyi, szociális ellátás; Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató intézmények: - Üzletház, - Ajándéküzlet, - Ruhakölcsönző, - Diszkont üzlet , - Üzlet, söröző, - Élelmiszer üzlet, söröző, presszó, - Étterem, ÁFÉSZ, - Élelmiszer üzlet, - Virág, ajándék üzlet, - Ruhaüzlet, - Pékség, - Élelmiszer bolt, fagylaltozó,
Kossuth utca (1322/4 hrsz.) Móricz Zs. utca 55 sz.(598 hrsz.) Móricz Zs. utca 57 sz. (599 hrsz.) Ságvári E. utca (592 hrsz.) Ságvári E. utca (479/5 hrsz.) Mikszáth utca (27/2 hrsz.) Móricz Zs. utca (589 hrsz.) Mikszáth utca (219 hrsz.) Móricz Zs. utca (578 hrsz.) Mikszáth utca (110 hrsz.) Mikszáth utca (512 hrsz.) Szent I. utca (1024 hrsz.)
33
- ABC áruház, - Élelmiszer kisüzlet, - Italbolt, - Italbolt, - Takarmánybolt, - Presszó, - Élelmiszer üzlet, - Üzlet, - Benzinkút, - TÜZÉP, - TÜZÉP, - Ravatalozó, - Sportöltöző,
Móricz Zs. utca (1026/2 hrsz.) Móricz Zs. utca (1029 hrsz.) Móricz Zs. utca 73 sz.(607 hrsz.) Szent I. utca (400/2 hrsz.) Szent I. utca (400/2 hrsz.) Szent I. utca (1022 hrsz.) Móricz Zs. utca (1014 hrsz.) Szent I. utca ( 1020/1 hrsz.) Szent I. utca (1024 hrsz.) Sport utca (631 hrsz.) Deák F. utca (631 hrsz.) Szondy utca (652 hrsz.) Szent I. utca (399/3 hrsz.)
Jelentősebb vállalkozások Kemecsén FARMTEJ KFT.: ZÖLD BÁRÓK KFT.: Kerekegyházi Erdőgazdálkodási és Szolgáltató KFT.: Csabák Tranzit TÜZÉP: Keleti Térség KFT.: Fácántelep:, Perec BT.: GREENER KFT.: UNIO KFT.: FÉMAN KFT.: B.K.T.V- KHT.: Vad- és halgazdálkodás Szabolcsi Halászati Kft. Kemecsei telephelye 3.2.2.
Szent István utca 2. Szent István utca József Attila utca 14. Szondy u. – Deák utca sarok Haas – Tanya, volt Állami Gazdaság Külterület Mikszáth Kálmán utca 5. Sütőüzem Szent István utca 1. Szent István utca 1. Szondy utca 1. Vasmegyeri utca 47.
Vállalkozások megoszlása méret szerint, általános működési feltételei
Kemecsén 2008.-ban összesen 395 vállalkozást regisztráltak, ebből 84,8 % a mikrovállalkozás kategóriába sorolt a foglalkoztatottak száma alapján, 1 %-uk kisvállalkozás, és csupán 0,3 % tartozik a középvállalkozás kategóriába (összesen 1 vállalat), nagyvállalkozás a településen nem üzemel. Ugyanakkor nagy számot képvisel a KSH „0 és ismeretlen fős vállalkozás” kategória, melybe a kemecsei vállalatok 13,9 %-a sorolható.
Regisztrált vállalkozások száma a foglalkoztatottak száma szerint (2008) 0 és ismeretlen fő 55 1–9 fő 335 10–19 fő 2 20–49 fő 2 50–249 fő 1 15. Táblázat (KSH)
34
Kemecsén, ahogy országosan is, az alábbi helyzet jellemző a vállalkozói szektorra: • Jellemzően a belső piacra, a kereskedelemre, az idegenforgalomra és más szolgáltatásokra specializálódtak. • A vállalkozásokon belül a kis- és középvállalkozások aránya alacsony, mivel a vállalkozások 95%-a mikrovállalkozás, amelyek többsége kényszervállalkozás. • Alacsony termelékenység • Nem jellemző az emelt szintű szolgáltatások igénybevétele. • Külső forráshoz való jutás nem megoldott. • Kedvezőtlen üzleti környezet. • Lassan korszerűsödő vállalati IKT (információs és kommunikációs technika). • A szabályozási környezet nem támogatja a KKV-k növekedését. • hiányosságok a vállalkozásokat támogató gazdasági-pénzügyi szolgáltatások területén. • A sikeres vállalatirányításhoz szükséges vezetői ismeretek és készségek hiánya.
3.2.3.
Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei
A két városrész gazdasági aktivitásában jelentős eltérés mutatkozik. A gazdasági szereplők legnagyobb része az északi városrészben található a várostörténelmi folyamatoknak és városközponti funkciók elérhetősége miatt. A gazdasági aktivitáshoz hozzájárul az északi városrész lényegesen jobb közúti megközelíthetősége és kapcsolatai más településekkel. Ezzel szemben a déli városrész aktivitása a rossz megközelíthetősége és zsák jellege folytán lényegesen elmarad. Itt a korábbi ipari aktivitás ellenére a lakó és mezőgazdasági funkciók kerültek előtérbe.
3.2.4.
Kutatás-fejlesztés helyzete
Az országos helyzetelemzés alapján a kutatás-fejlesztés Magyarországon jelenleg az alábbi képet mutatja: • Az innovációs aktivitás vállalatmérettől függetlenül alacsony. • Sok alapkutatás, kevés szabadalom. • Gyenge együttműködés (egyetemek és vállalkozások között). • Fejletlen inkubáció és tőkeprogramok. • A K+F innováció humán erőforrás feltételei korlátozottak. • Kitörési pontok: 1.) Tudásalapú iparágak (élelmiszeripar, vegyipar, gyógyszeripar, stb.) és 2.) Kulcstechnológia (élettudományok és biotechnológia, környezeti technológia, környezeti technológiák, stb.). Kemecsén inkubáció feltétel biztosítás, a tudásalapú iparágak közül élelmiszer feldolgozás (funkcionális élelmiszer) fejlődési irányok szerepelnek az IVS programban.
35
17. ábra
Kemecsén kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik, legközelebb Nyíregyházán végeznek ilyen jellegű tevékenységet több intézményben is (pl. Nyíregyházi Kutató Központ).
3.2.5.
Turizmus (attrakciók, szolgáltatások)
Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség turisztikai szolgáltatásai és attrakciói nem jelentősek. Kemecse város egyedi arculattal, attrakcióval, programmal nem rendelkezik. Kemecse nem rendelkezik szálláshelyekkel, a falusi turizmus alapjait adó szálláshely biztosítás sem alakult ki. Egy 10 férőhelyes 4 napraforgós szálláshely található Kemecse határában (Dobos –tanya), illetve egy Lovasiskola működik (Körmendi tanya), melynek repertoárjában: lovaglás, sétakocsikázás, szánkózás, túra- és tereplovaglás, bértartás tartozik. Kemecse Városa ugyan rendelkezik termál kúttal, de az erre építhető idegenforgalmi vagy egyéb hasznosítás még nem valósult meg (terv szinten sem). Vendéglátóhelyeinek száma 17 db. A település idegenforgalmi vonzerői: • • • • •
Helytörténeti Múzeum Halastavak A két műemlék (katolikus, református) templom. Haas-tanyai magtár, mint műemlék 1848-as kegyeleti park: Répásy Mihály honvédtábornok, Borbély Gáspár főhadnagy, Krasznay Péter hadnagy.
36
Térségi attrakciók: Kemecse közelsége Sóstófürdőhöz és Nyíregyházához lehetőséget ad a városnak, a rendezvényekhez kapcsolt attrakciók megteremtésére. A Nyíregyházán minden évben megrendezésre kerülő Nyírségi Ősz, Gyümölcskarnevál például már elegendő látogatószámot biztosít, és lehetőséget ad a rendezvényhez kapcsolódáshoz. Olyan programok összeállításával, szervezésével, melyekért a látogatóak hajlandóak Kemecsére is kilátogatni. A város nem rendelkezik olyan egyedi termékkel, mely köré programcsomag, fesztivál, vagy egyéb térségen túlmutató rendezvény szervezhető lenne. Ezért nem javasolt az úgynevezett touroperátoros attrakciók bemutatása sem, hiszen nincs ilyen adottság, illetve versenyképes kínálat. 3.2.6.
A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei
Kemecse város feladatának érzi a hatáskörébe tartozó eszközökkel támogatni a helyi gazdaság fejlődését, hisz a városfejlődés létalapját biztosító gazdaság stabilitása és fejlődése különösen fontos a település jövője szempontjából. Ez azonban a versenyképesség megalapozásához új hozzáállást igényel minden gazdasági résztvevőtől. Kemecsén nagyon sok a bizonytalan helyzetű, tőkeszegény, az uniós versenyre alkalmatlan kisvállalkozás. Habár a problémák országosan is jellemzőek, a versenyképesség fokozása helyi erőfeszítéseket is igényel. Ebben az önkormányzati szerepvállalás kulcselemei az alábbiak lehetnek: - az infrastruktúra további fejlesztése; - képzett, piaci igényekhez igazodó munkaerőbázis kialakítása; - a helyi vállalkozások létrejöttének és expanziójának ösztönzése; - kutatás és az innováció támogatása; - iparterületek támogatása; - vállalkozói tanácsadó központok kialakítása; - erős közösségi – magán partnerség kimunkálása; - a helyi társadalmi-gazdasági környezetbe illő cégek és iparágak azonosítása és vonzása; - helyi vállalkozók támogatása; - valamint megkülönböztető helyi attrakciók létrehozása, szolgáltatás-barát kultúra kialakítása és mindezen előnyök hatékony promóciója. Kemecse város a helyi gazdaságfejlesztés területén igyekszik lehetőségeinek megfelelően lépéseket tenni: o helyi adók: Helyi iparűzési adó – az önkormányzat bár a törvényben meghatározott maximális mértékű iparűzési adót szabja ki, az abból befolyt bevételeket szintén a városfejlesztési programok megvalósítására fordítja. Mindezek mellett pedig a legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozókat kiemelt ügyfélként kezeli az önkormányzat. o helyi vállalkozások támogatása, vállalkozásbarát politika kialakítása: • Közbeszerzési eljárások alá nem eső beruházások esetében kemecsei cégek preferálása a helyi gazdaság jó működése és a munkahely megtartás elősegítése érdekében.
37
•
Vállalkozások indításához kapcsolódó szakértői segítségnyújtás Közép a Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás révén. • Napjainkban a helyi gazdaságfejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze a klaszterek kialakítása és működtetése. Az önkormányzat elkötelezett a helyi vállalkozások hálózatos rendszerben történő működtetése mellett. • Információátadás: az önkormányzat célja a helyi vállalkozói fórum működtetésével, hogy a vállalkozók mindig időben tájékoztatást kapjanak az őket érintő változásokról (rendeletváltozás) és lehetőségekről (pályázatok, támogatások). Jelenleg a város nem rendelkezik új betelepülőkre vonatkozó adókedvezmény stratégiával. Magánszemélyek kommunális adója: Vállalkozások kommunális adója: fejlesztésekre fordítódik.
5000 Ft/év/adótárgy 2000 Ft/fő/év, mely bevétel az infrastrukturális
Az önkormányzat 2007.évi helyi adó bevétele 22 355 eFt, az átengedett központi adóbevétele 354 711, melyet tovább gyarapított a bírságok, egyéb bevételek összege 1147 eFt-tal. A 2009-es költségvetési terv alapján az önkormányzat működésének várható bevételei az alábbiak szerint tervezettek (16. Táblázat): ezer forintban
2007.évi 2008.évi tény várható Kommunális adó, illetékek 0 7412 Helyi adó 22355 14000 Átengedett központi adók 354711 201664 Bírságok, egyéb bevételek 1147 500 Összesen 378213 223576 16. Táblázat Leírás
3.2.7.
2009.évi tervezett 8300 19200 210065 500 238065
Információs társadalom
Napjainkban egyre nagyobb mértékű figyelmet kap az információs társadalom fejlesztésének szükségessége. Az információ áramlásának gyorsasága és minősége meghatározó tényezője lehet egy adott térség, település fejlődési dinamikájának. Az infokommunikációs technológiák rendelkezésre állása és használata az egyik legfontosabb összetevője a tudásalapú gazdaság megteremtésének. A lakosság számítógépes ellátottsága országos átlagban 30%-os. Az Észak-alföldi régió e tekintetben elmarad az országos átlagtól. A lakossági internet-hozzáférések tekintetében a belső különbségek igen jelentősek. A gyors növekedés ellenére – elsősorban a technikai feltételek lassú bővülése miatt – a szélessávú lakossági internet-elérések aránya továbbra is alacsony és területileg erősen koncentrált. A helyi vállalkozások kapcsán elmondható, hogy igen alacsony a vállalati pc, internet és elektronikus üzleti alkalmazások használata, ami egyik alapvető feltétele a versenyképes vállalkozói szféra kiépítéséhez. A problémát egyrészt a szükséges infrastruktúra, másrészt pedig, a használathoz szükséges ismeretek hiánya jelenti.
38
Az Önkormányzat saját honlappal rendelkezik (www.kemecse.hu), emellett nem önkormányzati üzemeltetésű internetes hírportálként, az aktuális friss hírekkel a www.kemecseonline.hu weboldal látja el a lakosságot. Az Önkormányzat nem rendelkezik egyablakos rendszerrel, illetve on-line szolgáltatásokat nem nyújt. Kemecse közigazgatási portálja a www.e-tarsulas.hu/kemecse oldalon elérhető, mely ügyleírásokat, ügyintézési ismereteket, és ügyfélkapus regisztrációt tesz lehetővé, számos ügyintézési dokumentum letöltési lehetőségével. Kemecsén először 2008-ban történt kábeltelevíziós hálózatba lakásbekapcsolás, ez a teljes lakásállomány csupán 7,65%-át érintette. A távbeszélő fővonalak száma 2002-ben nem érte el az 50%-os lefedettséget, azóta pedig folyamatos csökkenést mutat, ennek egyik oka az egyre nagyobb lefedettségű, színvonalas mobilhálózat szolgáltatás. Jelenleg (2008. évi adat) a lakásfővonalak száma 38 %. Az ISDN vonalak száma a teljes lakásállomány mindössze 3 %a, mely 2004-óta stagnál. Kemecsén
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
Lakásállomány (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
1591
1600
1617
1633
1650
1662
1673
0
0
0
0
0
0
128
Egyéni távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (db)
788
n.a.
801
790
734
702
635
ISDN vonalak száma
n.a.
n.a.
50
48
44
50
50
17. Táblázat: Információs eszközök Kemecsén (KSH)
A település két helyi lappal is rendelkezik, az egyik a kéthavonta megjelenő Kemecsei Hírek, mely aktuális rendezvényeket, Testületi krónikát és a várossal kapcsolatos fontos fejlesztéseket, híreket, beszámolókat tartalmazza. A másik településen megjelenő újság a Kemecsei Helytörténeti Krónika, melyet a Kemecsei Városvédő Egyesület negyedévente jelentet meg helyi-, élet- és ipartörténeti tartalommal. A megyei lefedettségű, nyíregyházi székhelyű Kölcsey TV a település kábelhálózatán keresztül elérhető, helyi TV-vel a település nem rendelkezik. Középtávú terv, a település 70%-os kábelhálózat lefedettség biztosítása. 3.2.8.
Kultúra szerepe
A város nagy hangsúlyt fektet a múlt értékeinek megőrzésére, a megemlékezésekre. A lakosságot az állami ünnepeken, és megemlékezéseken kívül Tavaszváró, Idősek Napja és Város napja rendezvények keretén belül invitálja közösségi programokra. 2009-ben Kemecse Várost is érintette a Motoros Emléktúra, mely szintén nagy közönségsikernek örvendett.
39
3.3. Társadalom
Mutató megnevezése
Kemecse összesen
Északi városrész
Déli városrész
(Nyíregyháza-Záhony vasútvonaltól É-ra eső terület belterületi határ)
(NyíregyházaZáhony vasútvonaltól D-re eső terület belterületi határ)
Külterület
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
4 944 23,2 60,5 16,2
3 720 21,7 60,7 17,6
1 055 29,4 59,2 11,5
169 18,3 64,5 17,2
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
43,4
39,5
57,7
42,2
5,3
6,5
1,2
2,6
1 569 25,6
1 209 23,8
292 29,1
68 41,2
55,5
52,9
63,8
62,4
30,7
27,7
42,0
28,4
41,9
44,3
33,9
36,0
43,2 4 962 18. Táblázat
41,8 3 748
47,8 1 045
49,1 169
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Kemecse gazdag társadalmi életét civil szervezeteinek száma is tükrözi: • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Polgárőr Egyesület • Nagycsaládosok Egymásért Egyesület • Kemecsei Kertbarát Kör • Kemecsei Nőegylet • Életsorsok Egyesület • Aranyeső Klub • Kemecse Nyugdíjas Klub • Református Nőszövetség • Kemecsei Városvédő Egyesület • Fénypont Közösségi Ház
40
3.4. Települési környezet 3.4.1.
A természeti környezet állapota, és veszélytényezők
Környezetvédelem, természetvédelem: Kemecse területén a környezet minősége kedvező, a környezet- védelem aktív formáinak rendkívül jó lehetőségei vannak. A természeti környezet és a kialakult ökoszisztémák viszonylagos érintetlensége jelzi, hogy a védelem még idejében történik, nagyrészt megelőzésre fordítható. Talaj Talaja a magasabb helyeken homokos, helyenként jellegzetes nyírségi futóhomok (különösen a vasúttól D-re eső területek ún.”Csere” terület). A csatornák völgyében, a mélyfekvésű területeken kötött agyagos-vályogos talajok találhatók. Kemecse talaja humuszos homok és kovárványos barna erdőtalaj. A tervezési területen a talaj védelem fő lehetősége és problémája a telkek, parcellák belterjes gondozása. A talajok állapota a különböző emberi tevékenységek hatására jelentősen romlott az elmúlt évtizedek során. A termőföld privatizációjával a nagyüzemi táblák megszűntek, a volt üzemi belvízcsatornák elbontásra kerültek, a drénhálózat nem funkcionál. A mezőgazdaságilag hasznosított területek belvízveszélyessé váltak, a talajszerkezet romlása folytatódik, a talajjavítás még nem vált gyakorlattá, a talaj élővilágában arányeltolódások következtek be. Az előforduló legfontosabb talajdegradációs folyamatok az alábbiak: - víz és szél okozta erózió, - talajsavanyodás, - sófelhalmozódás, - szikesedés, - fizikai degradáció, - biológiai degradáció,
Felszíni, felszín alatti vizek A Kemecsei vízbázis a Rétköz és peremvidéke hidrogeológiai tájegységen belül helyezkedik el. A kitermelt víz vas, mangán tartalma határérték feletti. A vízminőség osztály besorolás II. osztályú. A Kemecse Kistérségi Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. Belvízveszélyes területek: Vasmegyeri út D-i vége Pacsirta utca Széchenyi utca D-i része Dimitrov utca DK-i vége Akácfa utca Szent István utca telek vége
41
Mélyfekvésű, vízállásos területek: 0307/2c hrsz. agyaggödör Dankó utca rehabilitáció (zöldterület) 68 hrsz. Vasmegyeri utca feltöltésre kerül (zöldterület) 142 hrsz. Lónyay főcsatorna mellett (zöldterület) 5 hrsz., 7 hrsz., 9 hrsz., 10 hrsz., 11 hrsz., 14 hrsz., Lónyay főcsatorna mellett (zöldterület) A FETI-TKTVF rendszeresen ellenőrzi és minősíti a felszíni vizek minőségét. Az Önkormányzat kezelésében 1 db hévízkút van. Az 1.sz. kút 513 m mélységű, a kút a pliocén vízadó rétegre települt. A kitermelt víz hőfoka építési adatok alapján 35 C°.
Levegő A területen a levegő tisztasága kedvező. A légszennyezés időben és térben csak esetileg fordul elő a szennyező anyag nem veszélyes, a szennyezés kicsi, elsősorban közlekedési eredetű. 3.4.2.
Az épített környezet
Védendő településszerkezeti érték: • kétbeltelkes településszerkezet Kemecse műemlékei: • Római katolikus templom, Árpád utca 37. sz. (1051 hrsz.) késő barokk, 1821. Tornya 1895-ből. • Református templom, Béke tér 6. sz. (92 hrsz.) klasszicizáló késő barokk, 1809. Tornya 1820-30 között épült. Berendezése: szószék, copf. 1800 körül, padok empire, XIX. század eleje. • Haas tanya (023/1 hrsz.) Malom. Olajütő, szeszgyár, késő romantikus, épült 1888-ban. Állami Gazdasági magtára. Helyi területi értékek: • Helyi településszerkezeti értékei miatt a településrendezési tervben helyi értékvédelemre javasolható területek: - a református templom környéke és az egykori ősközség, mely 1784-es térkép alapján beazonosítható és helyi területi településszerkezeti védelemre javasolható. • 1848-as Kegyeleti Park Helyi építészeti értékek: • •
Mozi épülete Szent István utca és Móricz Zs. utca sarok (612 hrsz.) Niczky kastély, Kossuth utca (91/1 hrsz.) A volt Niczky-kúria 1763-ban épült erősen átépített emeletes épület. Homlokzata 2+1+2 tengelyes. Középrizalitján indult az egész épület szélességén átvezető dongaboltozatos kocsiáthajtó.”
42
3.4.3. Lakóterület, lakólétesítmények, lakásállomány
A kemecsei lakóterület falusias, kertvárosias jellegű. A lakóterületekre a változó nagyságú telkek jellemzőek, a településszerkezet laza a kedvezőtlen vízügyi helyzet miatt. A település többutcás, szalagtelkes, az ősközség a református templom környékén alakult ki. Törtvonalú telekformák a Kossuth u., és a Bajcsy-Zsilinszky u. környékén alakultak ki, 20-25 m-es telekszélességgel, és 60-80 m-es hosszúsággal. A település K-i oldalán – Rózsa F. u., Rákóczi u. – szabályos 100-120 m telekmélység 15-16 m telekszélesség a jellemző. Jellemzően 16-18 m széles, 80-100 hosszú ingatlanok alakultak ki, a kertvégek a korábbi vizes rétekre, ma vízelvezető csatornákra nyúlnak le. Az új telekosztásoknál 16x50 m-es telekméretek a jellemzőek. Jelenlegi összes lakásszám: 1673 db Jelenlegi összes lakosszám: 5022 fő Kemecse lakásállománya lassú ütemben, de folyamatosan gyarapodó, lakásépítések üteme az utóbbi években folyamatosan csökken. 2004 2005 2006 Lakásállomány (db) 1617 1633 1650 Épített lakások száma (db) 18 17 22 Az év folyamán megsűnt lakások száma (db) 5 2 0 19. Táblázat: Lakásállomány változása, Forrás: KSH, 2001.
2007 1662 12 0
2008 1673 5 1
A 2001-os adatok alapján a lakásállomány minősége elmarad az országos átlagtól, a lakások 74%-a komfortos, vagy összkomfortos, a szükséglakások aránya 3%-os. Lakásállomány adatai Lakások száma Félkomfortos lakások száma Komfort nélküli lakások száma Komfortos lakások száma Összkomfortos lakások száma Szükség- és egyéb lakások száma 20. Táblázat (Forrás: KSH, 2001)
db 1569 76 276 512 656 49
% 4,8% 17,6% 32,6% 41,8% 3,1%
A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakások szobaszám szerint a következőképpen oszlanak meg: • egyszobás lakások 10%, • kétszobás lakások 34%, • háromszobás lakások 44% • négy és többszobás lakások 12%
43
Kemecse Város Önkormányzata tulajdonában, 2001-ben 16 db lakás volt. Kemecsén a külterületi lakások, lakott üdülők, lakott egyéb lakóegységek száma 68 db. 3.4.4.
Települési környezeti infrastruktúra
Ivóvíz
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km)
2004
2005
2006
2007
2008
21
22
22
22
22
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
1458
1481
1497
1510
1522
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)
90,17%
90,69%
90,73%
90,85%
90,97%
184
184
183
182
181
184 65 21. Táblázat
184 65
183 65
182 69
181 65
Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Üzemelő közkifolyók száma (db)
Szennyvíz 2004
2005
2006
2007
2008
Közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza (km)
37
37
37
37
37
Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
939
959
1016
1050
1077
Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)
58,07%
58,73%
61,58%
63,18%
64,38%
Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3)
109
108
105
105
108
96 22. Táblázat
98
95
95
97
Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)
A közműolló változása az elmúlt öt évben kedvezően alakult, egyre növekszik a csatornahálózatra csatlakozó lakások száma. 2004 2005 2006 2007 2008 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 1458 1481 1497 1510 1522 Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 939 959 1016 1050 1077 Közműolló aránya 35,60% 35,25% 32,13% 30,46% 29,24% 23. Táblázat: A közüzemi víz-és csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma, a közműolló változási trendje Forrás: KSH, 2001.
44
Elektromos energia 2004
2005
2006
2007
2008
A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh)
4723
4780
4775
4835
4639
Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db)
1743
1760
1742
1753
1732
1871
1853
Villamosenergia-fogyasztók száma (db) n.a. 24. Táblázat (KSH)
n.a.
n.a.
Gázellátás 2004
2005
2006
2007
2008
Háztartási gázfogyasztók száma (db)
1132
1169
1190
1197
1197
A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma (db) Összes gázfogyasztók száma (db) Az összes gázcsőhálózat hossza (km)
1132 1194 42
1169 1231 42
1190 1254 42
1197 1262 42
1197 1264 42
2171
1551
1727
2622
1887
2055
Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) 2078 2010 Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) 2652 2713 25. Táblázat (KSH)
Telefon 2004 Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (db) 801 ISDN vonalak száma (db) 50 26. Táblázat (KSH)
2005
2006
2007
2008
790 48
734 44
702 50
635 50
Kábeltelevízió, internet Kemecse kábeltelevízió hálózat a közelmúltban kiépítésre került, jelenleg a szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 250-300 db-ra tehető. A kábeltelevizióval egyidejűleg a kábeles internet elérés is biztosított, ennek előfizetői száma kb. 50 fő.
Hulladékkezelés Kemecse szilárd hulladékát szervezett szemétszállítás keretében vállalkozói formában szállítják el a Nyíregyháza – Orosi Regionális szeméttelepre. A szelektív hulladékgyűjtés beindult a településen.
45
A településen heti egyszeri gyakorisággal valósul meg a háztartási hulladék begyűjtése és évente két alkalommal lomtalanítást tartanak . A település területén, a lakosság számára jelenleg 1491 db 120 l-es műanyag gyűjtőedény van kihelyezve. Állati hulladékgyűjtő hely és tároló A településeken keletkezett állati hulladék elszállítását és megsemmisítését az ATEV végzi. A Kemecse és Vasmegyer között lévő telepen 1 nagy 10 m3-es konténer és 6 db 110 l-es hulladékgyűjtő edényzet áll rendelkezésre a begyűjtésre. A begyűjtést hetente több alkalommal végzik. A telep szolgáltatásait több település is igénybe veszi. 2004
2005
2006
2007
2008
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db)
1489
1489
1489
1489
1495
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%)
92,08%
91,18%
90,24%
89,59%
89,36%
1017
935
1030
1018
1035
1265
A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna)
3.4.5.
n.a.
n.a.
n.a. n.a. 27. Táblázat (KSH)
Közlekedési infrastruktúra
Útellátás: A szilárd, pormentesített utak aránya 100 %. Ennek a korszerűsítése, parkolók építése kiemelten fontos feladat. Vasúti összeköttetés: A település vasúton a Budapest – Záhony vasúti fővonalon érhető el. Vasútállomása a település középső részén van. Közúti összeköttetés: A település közúti kapcsolatát biztosítják a településen áthaladó országos mellékutak: • 3823 sz. Tiszabercel – Nyírbogdány • 38124 sz. Beszterec – Kemecse • 3825 sz. Nagyhalász – Kemecse • 3829 sz. Kemecse – Nyírtura
46
18. ábra: Kemecse településen áthaladó országos mellékutak
3.5. Közszolgáltatások Közszolgáltatások (oktatás-nevelés, egészségügy, közösségi közlekedés, közigazgatás, szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, közművek stb.) Bölcsődébe beírt gyermekek száma (db) Bölcsődei férőhelyek száma (db)
2004
2005
2006
2007
2008
48
39
40
36
39
30
30
30
30
30
Óvodások száma (fő)
179
176
177
151
141
Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)
120
120
120
120
120
531
519
485
475
455
Középiskolai tanulók száma (fő)
0
0
0
0
0
Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak kihasználtsága (%)
-
-
-
-
-
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága (%)
94%
53%
53%
53%
103%
Működő házi gyermekorvosok száma (db)
1
1
1
1
1
Működő háziorvosok száma (db)
2
2
2
2
2
Működő kórházi ágyak számából az önkormányzati felügyeletűek (szülőotthonnal együtt) (db)
0
0
0
0
0
Ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%)
90,17%
90,69%
90,73%
90,85%
90,97%
Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%)
58,07%
58,73%
61,58%
63,18%
64,38%
Közműolló aránya
35,60%
35,25%
32,13%
30,46%
29,24%
3776
3776
4561
Zöldfelületek aránya (m2)
n.a.
0
28. Táblázat: Közszolgáltatások Kemecsén (Forrás: KSH)
47
Közintézmények Közintézményekkel a település közepesen ellátott. A legfontosabb közintézmények a településközpontban koncentrálódnak, fejlesztésük részben megtörtént, de további fejlesztések szükségesek. Oktatási Művelődési intézmények: Általános Iskola: Régi iskola: Régi iskola: Napközi otthonos Óvoda: Óvoda: Bölcsőde: Falumúzeum: Mozi:
Móricz Zs. utca 47. (592 hrsz.) Kossuth utca 2-4.(89hrsz.) Árpád utca 41 sz. (1052 hrsz.) Béke tér 3. sz. (96 hrsz., 97 hrsz.) Móricz Zs. utca (1302 hrsz.) Móricz Zs. utca (1303 hrsz.) Móricz Zs. utca 49 sz.(595/5 hrsz.) Szent I. utca (612 hrsz.)
Egészségügyi intézmények: Egészségügyi központ: Mentőállomás : Kígyó Gyógyszertár: Szociális otthon : Védőnő:
Móricz Zs. utca 8/10 sz. (592 hrsz.) Szent István utca 38. sz. (1029 hrsz.) Móricz Zs. utca 19. sz. (577 hrsz.) Szent I. utca 43. sz. (1018/3 hrsz.) Móricz Zs. utca 8-10. sz.(595/5 hrsz.)
Igazgatási intézmények : Polgármesteri Hivatal: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Rendőrség : Tűzoltószertár : Egyházi intézmények : Református templom és parókia Római katolikus templom és plébánia
Kossuth utca 11. (1322/3 hrsz.) Móricz Zs. utca 49. (595/5 hrsz.) Móricz Zs. utca 27. (581 hrsz.) Kossuth utca 11 sz.(1322/3 hrsz.)
Béke tér (92 hrsz.) Árpád utca 37. sz. (1051 hrsz.)
3.5.1. Oktatás-nevelés Bölcsőde A bölcsőde - mint szolgáltató intézmény - az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. A bölcsődébe férőhelyszámnak megfelelően felvesznek minden olyan kisgyermeket, aki: - kemecsei állandó lakos, - családban nevelkedik, - betöltötte a 20 hetes kort és nem érte el a harmadik életévét, - akiknek szülei munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
48
Külön odafigyelnek a felvételnél a következő szempontokra: - akiknek a testi és szellemi fejlődésük érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló szülő nevel, - akivel együtt három, vagy több gyermek nevelkedik, - akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, lehetőség van arra, hogy a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető, gondozható legyen a bölcsődében. Sérült gyermekek gondozását, nevelését is vállalják. Fejlesztésüket, rehabilitációjukat a helyben működő Nevelési Tanácsadó látja el.
Óvoda Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodapedagógusok száma 29. Táblázat : Az óvodák legfőbb adatai 2008-ban
1 2 120 141 5 11
A településen nincs biztosítva az óvodáskorú gyermekek elhelyezése. A beíratott gyermekek száma meghaladja a férőhelyek számát, valamint elég jelentős azon gyermekek száma a településen, akik a 3. életévüket betöltötték, de nem történt meg az óvodai beiratkozásuk, illetve az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma.
49
Általános iskola Általános iskolai intézmények száma: Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Más településről bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban Főállású pedagógusok száma
1 1 15 21 1 455 60 226 13 35
30. Táblázat: Az általános iskola legfőbb adatai 2008-ban
A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. A városban ugyan csökken a gyermeklétszám, de a folyamatot pozitívan befolyásolhatja, hogy a környékbeli település önkormányzataival kötendő társulási szerződések száma. A vidékről bejáró tanulók előreláthatólag kompenzálni fogják a helybeli tanulószám csökkenést.
Közép- és felsőfokú oktatás A településen közép- és felsőfokú oktatási intézmény nem működik.
3.5.2. Egészségügy Egészségügyi alapellátás Kemecse egészségügyi alapellátásának keretében 2008 végén 2 háziorvosi és 1 gyermekorvosi szolgálat működött, melyeken 30130 illetve 7266 rendelésen való megjelenést regisztráltak 2008-ban. Az egy háziorvosra jutó átlagos terhelés 2008 végén így 15075 megjelenés/év, az egy gyermekorvosra jutó átlagos terhelés 7266 megjelenés/év volt. A betöltött védőnői álláshelyek száma 2008-ban 3 db körül mozgott. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008-ban 185 fő volt, ami a teljes lakónépesség 3,6%-a.
Szakorvosi ellátás 2008-ban a szakorvosi beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban 9059 db-ra tehető, mely egyben 1560 szakorvosi munkaórát is jelent az alábbi területeken: • Nőgyógyászati szakrendelés • Sportorvosi szakrendelés
50
Mentőszolgálat A településen 12 órás készenléti szolgálat áll bevetésre készen, melynek segítségével a Nyíregyházától északra fekvő területekre lehet 15 percen belül eset kocsit érkeztetni, valamint a személyszállítás révén minőségileg egészíti ki a kemecsei járóbeteg szakellátást. Gyógyszertár Kemecsén 1 gyógyszertár működik, de a patikaliberalizáció bevezetéséről szóló törvény hatályba lépése óta az ellátás már a kereskedelmi szférában is megjelent.
3.5.3. Közigazgatás Az Önkormányzat kötelező és felvállalt és a hivatal által ellátott feladatai Egészségügy
Közoktatás
Közművelődés, könyvtár
Sport
Szociális ágazat
Kötelező feladatok - háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, - fogorvosi alapellátás - alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás - védőnői ellátás működtetése - iskola egészségügyi ellátás Felvállalt feladatok - járóbeteg szakellátás Kötelező feladatok - óvodai ellátás, - alapfokú iskolai ellátás - Képviselő-testület szakbizottságának működtetése Felvállalt feladatok - alapfokú művészetoktatás - általános iskolai tanulmányok befejezését követően tovább nem tanulók tankötelezettségének teljesítéséhez feltételek biztosítása Kötelező feladatok - helyi közművelődési tevékenység támogatása - közművelődési intézmény működtetése, közösségi tér biztosítása - közművelődési rendelet alkotása a feladatellátás formáiról, módjáról, mértékéről - települési könyvtári ellátás biztosítása Kötelező feladatok - helyi sporttevékenység támogatása: sporttevékenységek fenntartása, működtetése; közoktatási intézményekben szervezett formában való testedzéshez, sporttevékenységekhez szükséges feladatok biztosítása Kötelező feladatok Alapellátás keretében: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, családsegítés - gyermekjóléti szolgálat, gyermekek átmenti gondozása - gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, óvoda, iskolai
51
napközi, családi napközi) - támogató szolgálat Nappali ellátást nyújtó intézmények: - idősek klubja - fogyatékosok nappali intézmények Szociális ellátással kapcsolatok feladatok: - időskorúak járadékának megállapítása, - rendszeres szociális segély megállapítása - lakásfenntartási támogatás megállapítása - ápolási díj megállapítása - átmeneti segély megállapítása - temetési segély megállapítása - köztemetés elrendelése - megyei fenntartású személyes gondoskodást nyújtó intézményekbe való beutalás - rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Felvállalt feladatok - idősek otthona Városüzemeltetés
Kötelező feladatok - településfejlesztés, településrendezés - épített és természeti környezet védelme - lakásgazdálkodás - vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, csatornázás - közvilágítás biztosítása - helyi közutak fenntartása, közterületek tisztán tartása, lomtalanítása - köztemetők fenntartása - helyi tömegközlekedés - helyi tűzvédelemről való gondoskodás - szúnyog- és rágcsáló irtás Felvállalt feladatok - parkfenntartás, kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás - városbútorzat, játszóterek karbantartása
52
3.5.4. Szociális ellátás Alapellátás: • szociális étkeztetés • házi segítségnyújtás • családsegítés Szakosított gondozási központ: • Szociális otthon
Év 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
Szent I. utca 43. sz. (1018/3 hrsz.)
Időskorúak Jelzőrendszeres Időskorúak Házi Szociális otthonaiban Kapacitásházi otthonaiban segítségnyújtásban étkeztetésben működő kihasználtság segítségnyújtásban ellátottak részesülők száma részesülők férőhelyek % részesülők száma száma (fő) (fő) száma (fő) száma (db) (fő) 29 31 94% 10 0 52 27 31 87% 7 0 47 31 31 100% 7 0 48 30 30 100% 7 0 47 31 30 103% 7 10 40 31. Táblázat: A szociális ellátás mutatói 2004-2008 (Forrás: KSH)
Az idősek otthona kapacitás-kihasználtsága az elmúlt években elérte és meghaladta a 100 százalékot. A szociális étkeztetésben részesülők száma az elmúlt 5 évben 24%-kal csökkent.
3.5.5. Sport és szabadidő, közművelődés Sporttelep Kemecse középső részén a Sport utca – Szent István utca találkozásánál 400/1 hrsz. alatt helyezkedik el. A sporttelepen É-D-i tájolású labdarúgópálya és sportöltöző található. Térelhatároló fásítást javasolunk sportterület külső határa mentén és egy esztétikusabb kerítést a Kemecse SE részére. A sportterület nagysága : 2,01 hektár A sporttelephez csatlakozva Ny-i irányban cca. 2 hektár bővítéssel a terület növelhető. Szabadidőközpont A természeti adottságok lehetőséget nyújtanak szabadidőközpont és kiránduló területek kialakítására Kemecse K-i részén a Zsadányi vésztározó, VII-es főfolyás, Lónyay csatorna térségében, a vasút, Sényői főfolyás, Lónyay főcsatorna által és a Márkusréti csatorna által határolt területen kialakítható Kemecse szabadidőközpontja, csónakázó és horgásztavak, ökocentrum létrehozásával, tájrehabilitációval. A szabadidőközpont megközelítését a Széchenyi utca, Dimitrov utca, Bajcsy-Zsilinszky utca felől biztosítani kell.
53
Sorszám
3.6. Korábbi időszak fejlesztései Beruházás Összege (ezer Ft) Éve
Támogatás forrása
Program neve
Tárgya Támogatás
Saját forrás
Összesen
MVH-Sapard Hiv.
Kemecse Nagyközség Önkormányzatának és a helyi vállalkozások tevékenységeinek támogatása
IP alapú infrasturktúra fejlesztése
6 000
2 875
8 875
ÉARFT - UFCE
Szondi és József A. utcák burkolatfelújítása
Szondi és József A. utcák burkolatfelújítása
5 738
5 738
11 476
Megyei TT TEKISZ
Egészségügyi Központ felújítása Kemecse városban
Egészségügyi Központ felújítása
20 419
5 395
25 814
7 000
31 869
38 869
1.
2003-2005
2.
2005
3.
2005-2007
4.
2006
EüMin. - EGP
Központi ügyelet kialakítása a Kemecsei Mentőállomás épülete mellett
Központi orvosi ügyelet építése
5.
2006
ÉARFT - TEHU
Szennyvízszippantó-, szállító jármű beszerzése
Szennyvízszippantó-, szállító jármű beszerzése
11 000
5 608
16 608
6.
2007
ÉARFT - LEKI
LEKI
Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése
14 800
1 715
16 515
7.
2007.
LEKI
LEKI
Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése
64 957
53 200
101 642
9.
2008.
ÉAOP-2007-5.1.1/E
Közösségi terek fejlesztése
50 000 000
5 500 000
55 500 000
10. 11.
2008 2008.
LEKI-2008 HÖF-TEKI
Helyi településfejlesztési akciók támogatása LEKI-2008 HÖF-TEKI
19 999 315 19 952 898
2 222 147 2 216 989
22 221 462 22 169 887
12.
2008
Óvodák infr.fejl.
Miniszteri Rendelet
Sportöltöző felújítása, bővítése Járdák kialakítása, felújítása A Béke téri Óvoda épületének fűtés rekontrukciója
10 000 000
527 000
10 527 000
32. Táblázat: 2003-2008.évek fejlesztései Kemecsén
54
3.7. Összegzés Kemecse város SWOT analízise: A település helyzetelemzéséből származó információk stratégiai szemléletű rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT analízis. A SWOT elemzés keretében a település adottságai ezen belül erősségei, gyengeségei valamint a külső tényezők (önkormányzati finanszírozás, központi támogatási lehetőségek) jelenlegi és jövőbeni hatásait figyelembe véve a lehetőségek és veszélyek kerültek felsorolásra. A SWOT analízis eredményei szolgálnak a fejlesztési koncepció alapjául, mivel a fő célok a meglevő erősségek fokozására, valamint a meglévő gyengeségek csökkentésére kell, hogy irányuljanak. Mindezek a törekvések csak akkor lehetnek sikeresek, ha a belső adottságok mellett számításba vesszük a külső, jövőben várható hatásokat is. ERŐSSÉGEK (STRENGHT): - A település a kistérség egyik természetes központja, közlekedési potenciálja kedvező, vonzóhatása néhány ellátási, szolgáltatási területen érvényesül a környező településekre. - 100 sz. Budapest – Nyíregyháza – Záhony vasúti fővonal áthalad a városon - Előnyös a fekvése a mikrotérségi kereskedelmi és szolgáltatási központ települési funkció betöltéséhez. - Üdülési, turisztikai vonzástényezők szinte minden adottsága megtalálható. Halastavak, vadászati lehetőségek, lovas turizmus, üdülőterület, történelmi építészeti, régészeti, kulturális hagyományok. - Biogazdálkodási lehetőségek (gyógynövénytermesztés, állat-tenyésztés) - Fiatal, produktív népesség országos szintet meghaladó aránya. - Kedvező érintetlen környezeti adottságok, természetközeli életmód. - Kedvező adottságok Kemecse és térsége ipari és agro park kialakításához. - Meglevő és folyamatban, építés alatt levő infrastruktúra hálózatok. - A település gazdálkodását stabilitás jellemzi. - Sokrétű, színes kulturális élet. - Erős lokálpatriotizmus, civil szerveződések nagy száma. - A közbiztonság szintje a településen kielégítő. - Nyíregyháza, mint felsőfokú ellátási központ közelsége GYENGESÉGEK (WEAKNESS) • Elmaradott, leghátrányosabb besorolású kistérség, belső periféria. • Innovatív jellegű munkahelyek hiánya, és felsőfokú szakemberek hiánya az alulképzett lakosság magas hányada. • Nagyszámú tartós munkanélküli és szociális segélyezésre utalt lakos. • Az egészséges kisvárosi életmódhoz hiányzó infrastrukturális feltételek (pl. fedett uszoda, sportcsarnok) • A megújuló energiaforrások, szélenergia, napenergia, bioenergia, termálvíz hasznosítása hiányzik. • A meglévő gazdasági épületek (pl. Haas tanya, Körmendi tanya) nem megfelelő hasznosítása • Kisvárosi szolgáltatási, ellátási funkciók hiánya • Az utóbbi években csökkenő lakosságszám 55
• • • • •
Fejlesztési területek elérhetősége rossz A várost kettévágja a Budapest-Záhony vasúti fővonal, Vasút- közút felüljáró hiánya Több szegregátum határán lévő városrészek
LEHETŐSÉGEK (OPPORTUNITIES) - A térségi helyzetből adódó mikrotérségi központi szerepkör kiteljesítése, kistérségi kapcsolatok erősítése, és uniós pályázatok igénybevétele. - Közlekedési infrastruktúra jelentős vonalai Kemecsén áthaladó szakaszainak kihasználása (tervezett Budapest – Ukrajna gyorsvasút, tervezett nyíregyházi körgyűrű, az M3-as autópályának elérhetősége). - Az Észak-magyarországi Régió, Bodrogköz, Hegyalja, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna felé nyitás, gazdasági kapcsolatok kialakítása, erősítése. - Kormányzati törekvések a keleti országrész felzárkóztatására. - Külföldi fejlesztési források érkezése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. - Kelet-Magyarországi befektetés-ösztönző programok. - 89ha önkormányzati tulajdonban lévő fejlesztési terület a déli városrészben - Tervezett új közút Nyíregyháza és Kemecse között - Belterület növelés 207,4 ha (zártkeretek és külterületek rovására) - Nyíregyházát elkerülő körgyűrű É-i szakaszának nyomvonala - Korábbi közlekedési tervekben szereplő Rakamaz- Dombrád főút nyomvonala VESZÉLYEK (THREATS) - A külső források megszerzéséhez szükséges saját erő biztosítása nehezíti a település önerős fejlesztéseit. - Gazdasági elmaradottság a szomszédos térségekben, Bodrogközben, az országhatár ukrán oldalán, mely hátrányosan érinti a határ magyar oldalán levő térségek fejlődését. - Az innovatív ipari munkahelyek hiánya elvándorlást eredményezhet. - Alvó településsé válás Nyíregyházára, a megyeszékhelyre történő napi ingázás jó közlekedési feltételei miatt. - A mezőgazdaság és élelmiszeripar bizonytalan piaci helyzete (ugyanakkor Kemecsén nagy az ágazatban foglalkoztatottak aránya). - A szomszédos versenytárs települések fejlődése, az úthálózat fejlesztés gátolja Kemecse funkciómegtartását és fejlesztését, mikrotérségi pozíciója romolhat.
56
4. Városrészek elemzése 4.1. A városrészek meghatározása a természeti és épített környezet és egyéb adottságok és funkciók alapján A települést két részre célszerű osztani: • északi városrészre, ami a történelmi Kemecse magjának mai formában meglévő része, mely jellemzően a korabeli lápos terület dombhátainak beépítésével alakult ki, • déli városrészre, ami alapvetően új, a hagyományos domborzatot már nem követő városszövettel rendelkezik. A 19. ábra zöld és sárga színnel jelölt északi és déli városrészei hézag és átfedésmentesen fedik le a város belterületét. A két városrészre bontás nem csak a vasút által északi és déli részre kettészelt város tényét rögzíti, hanem Kemecse város településrendezési és szabályozási tervében rögzített közép és hosszútávon tervezett funkciók, ill. a történelmi városrész / leendő városközpont, egyéb lakó és ipari területi funkciók figyelembe vételével készült. A két városrész a domborzati, városszerkezeti, városképi eltéréseken túlmenően funkciójukban is alapvetően különböznek. Az északi és déli városrész egyaránt vegyes funkciójú területtel rendelkezik, és a funkciók integrálását követően is összességében hiányos funkciójú kisváros jelenik meg.
57
19. ábra: Az északi és a déli városrész
58
4.2. A város szintű helyzetértékelés megállapításaihoz kapcsolódó, az adott városrész szempontjából lényeges elemek 4.2.1.
Északi városrész
Az északi városrészt (a 20. ábra zöld jelölése) délről a Budapest-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal, keletről VII. sz. vízfolyás, Gyula sássa és a Zsadányi vésztározó, északról a Lónyai főcsatorna határolja.
20. ábra. Északi városrész
A természetes és mesterséges korlátok meghatározzák, hogy a városrész fejlődésének ésszerű kitörési iránya nyugat-délnyugati irány. E fejlődési főirány a város jövőképe szempontjából kiemelt fontosságú lehet, de a területen jelenleg meglévő ipartelepi funkció csak gazdaságfejlesztési területhasznosítást tesz lehetővé. Az északi városrész főbb jellemzői: Az északi városrész térbeli és funkcionális tengelye a Móricz Zsigmond utca, mely a vasúttól a református templom, Béke tér magaslati pontig tart. Itt található a volt, jelenleg elhanyagolt állapotban, kihasználatlanul álló Niczky kastély.
59
Az északi városrészben található funkciók: • Kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások • Közigazgatás, • Kultúra, vallás, • Oktatás és egyéb képzés, • Szabadidő, sport, • Lakóterület, • Egészségügyi ellátás, • Kistérségi közlekedési csomópont E funkciókkal az északi városrész saját lakosságán túlmenően elsősorban az északnyugatra elhelyezkedő szomszédos települések, mint vonzáskörzet ellátását is szolgálja. Az északi városrészben található szolgáltató és termelő vállalkozások: Jelentősebb vállalkozások az északi városrészben - Farmtej Kft. Szent István utca 2. - Zöld Bárók Kft. Szent István utca - Kerekegyházi Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft. József Attila utca 14. - Perec Bt. Mikszáth Kálmán utca 5. Sütőüzem - Greener Kft. Szent István utca 1. - UNIO Kft. Szent István utca 1. - B.K.T.V Kht. Vasmegyeri utca 47.
Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató intézmények: - Üzletház , Kossuth utca (1322/4 hrsz.) - Ajándéküzlet, Móricz Zs. utca 55 sz.(598 hrsz.) - Ruhakölcsönző, Móricz Zs. utca 57 sz. (599 hrsz.) - Diszkont üzlet , Ságvári E. utca (592 hrsz.) Ságvári E. utca (479/5 hrsz.) - Üzlet , söröző, - Élelmiszer üzlet, söröző, presszó, Mikszáth utca (27/2 hrsz.) - Étterem, ÁFÉSZ, Móricz Zs. utca (589 hrsz.) - Élelmiszer üzlet, Mikszáth utca (219 hrsz.) - Virág, ajándék üzlet, Móricz Zs. utca (578 hrsz.) - Ruhaüzlet, Mikszáth utca (110 hrsz.) - Pékség, Mikszáth utca (512 hrsz.) - Élelmiszer bolt, fagylaltozó, Szent I. utca (1024 hrsz.) - ABC áruház, Móricz Zs. utca (1026/2 hrsz.) - Élelmiszer kisüzlet, Móricz Zs. utca (1029 hrsz.) - Italbolt, Móricz Zs. utca 73 sz.(607 hrsz.) - Italbolt, Szent I. utca (400/2 hrsz.) - Takarmánybolt, Szent I. utca (400/2 hrsz.) - Presszó, Szent I. utca (1022 hrsz.) - Élelmiszer üzlet, Móricz Zs. utca (1014 hrsz.) - Üzlet, Szent I. utca ( 1020/1 hrsz.) - Benzinkút, Szent I. utca (1024 hrsz.) - TÜZÉP, Sport utca (631 hrsz.) Szent I. utca (399/3 hrsz.) - Sportöltöző, 60
Műemlékek, műemlék jellegű épületek a városrészben: • Niczky kastély Az északi városrész társadalmi mutatói
Északi városrész Mutató megnevezése
(Nyíregyháza-Záhony vasútvonaltól É-ra eső terület - belterületi határ)
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
3 720 21,7 60,7 17,6 39,5 6,5 1 209 23,8
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
52,9
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
27,7
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma 33. Táblázat (Forrás: KSH, 2008)
44,3 41,8 3 748
Erősségek: • • • Gyengeségek: • • • •
Elérhetőség Funkcionális központ – gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató funkció nagy része itt található Infrastruktúra, közműellátás szempontjából jelenleg is kifogástalan adottságokkal rendelkezik
Fejlesztési területek tulajdonosi szerkezete Kivett, jelenleg is ipar és lakóterületként nyilvántartott területek aránya Mesterséges és természetese határok 2 szegregátum jelenléte
61
4.2.2.
Déli városrész
A déli városrész magját a 20. sz. első feléből származó Cseretelep nevű településrész alkotja. A déli városrészt délről az V. főfolyás (a 0129 sz. csatorna), keletről szintén a 0129-es csatorna, ill. a 0124 közút, északról a Budapest-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal határolja.
21. ábra: Déli városrész
A jelenlegi déli városrész területi főtengelye a Szondi utca, mely az északi városrész Móricz Zsigmond utca folytatása, de a vasút, ill. annak üzemi területe a két utca közvetlen kapcsolatát megszakítja. A városrész keleti oldalán elsősorban ipari területek, a Szabolcsi Halászati Kft. telephelye, volt ládagyár és a vasút déli oldalán lévő leendő iparterület, valamint az 1848-49es szabadságharc kiemelkedő kemecsei tábornokának, Répássy Mihálynak a sírja, kegyeleti park és zsidó temető található. Az adott városrész főbb erősségei és gyengeségei alapját képezik a területi szintű stratégiának (lásd 5. fejezet). A déli városrész szolgáltatás és ellátás terén az északi városrésznek alárendelt, jelenleg közlekedés szempontjából zsák jellegű terület A déli városrészben található funkciók: • Lakóterület, • Zárt kert • Ipartelep (pl. Szabolcsi Halászati Szövetkezet, ládagyártó üzem) • Kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások (pl. a Sport u. vasút kereszteződés déli oldala környezetében építőanyag kereskedelem, szórakozó hely ) • Turizmus (pl. 5 szobás vendégház a Kállai főfolyás partján) • Szabadidő, sport,
62
A déli városrészben található szolgáltató és termelő vállalkozások: Jelentősebb vállalkozások a déli városrészben: - Kerekegyházi Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft. József Attila utca 14. - Csabák Tranzit TÜZÉP Szondy u. – Deák utca sarok - Féman Kft. Szondy utca 1. - Szabolcsi Halászati Kft. Kemecsei telephelye
Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató intézmények: - TÜZÉP, Deák F. utca (631 hrsz.) - Ravatalozó, Szondy utca (652 hrsz.)
A déli városrész társadalmi mutatói
Déli városrész Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
(Nyíregyháza-Záhony vasútvonaltól D-re eső terület belterületi határ)
1 055 29,4 59,2 11,5 57,7 1,2 292 29,1
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
63,8
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
42,0
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma 34. Táblázat
33,9 47,8 1 045
63
A városrész erősségei: • 86 ha fejlesztési terület 80%-ban önkormányzati tulajdonban van a városrész nyugati oldalán • Gazdasági és lakó funkciókhoz rendelkezésre álló megfelelő infrastrukturális feltételek. Közműcsatlakozások: o víz o szennyvíz, o villany, o gáz • Tradíciók - a szabadságharc kiemelkedő kemecsei tábornokának Répássy Mihály sírja és emlékkertje A városrész gyengeségei: • A Sport utcán lévő fénysorompóval védett út-vasút kereszteződés az egyetlen kapcsolódási pont az északi városrésszel és a környezettel. • A város a Hiba! A hivatkozási forrás nem található.án feltüntetett 60%-os szegregátuma itt található • Nincs szolgáltatás, ellátás • A meglévő iparterület elérhetősége korlátozott • A nyugati részen található fejlesztési területek nem elérhetőek, infrastruktúra ellátásuk hiányzik • A fejlesztési terület egy része osztatlan közös tulajdonban van • A fejlesztési terület déli részén volt szeméttelep rekultivációja szükséges • Rossz kapcsolat az északi városrész funkcióihoz
64
5. Antiszegregációs terv Törvényi háttér: Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §-a szerinti települési esélyegyenlőségi program keretein belül elemezni kell a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A települési esélyegyenlőségi program különösen a foglalkoztatás, a lakhatás illetve a szociális szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni. A kutatások szerint az ezeken a területeken jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést ezen szolgáltatásokhoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. Horizontálisan érvényesítendő szempont ezért a település-fejlesztésben, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális fejlesztés és település-rehabilitáció esetén az alacsony státuszú lakosok helyzetére. Kiemelten fontos a település különböző pontjain lakók részére a(z) (szociális) infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának gyakorlata és annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség. Alapvető feltételként szükséges szabni a település-rehabilitációs projektek támogatásához illetve a kiegészítő támogatások odaítéléséhez az alacsony státuszú lakosok által lakott településrészeken a további lakásállomány-növekedést megakadályozó, azt csökkentő, a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtő tevékenység tervszerű dokumentálását települési esélyegyenlőségi programok kidolgozásával és megvalósításával. A vizsgált esélyegyenlőségi területen tapasztalt hiányosságok felszámolása érdekében a település önkormányzata megfelelő korrekciós eljárásokat, beavatkozásokat tervez, és azok megvalósítását a projekt ideje alatt vállalja. Az alacsony státuszú lakosok esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket. Az integrált városfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó Anti-szegregációs terv tehát csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Az Anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Anti-szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat.
65
5.1. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében A helyzetelemzés célja, hogy lehatárolja a szegregációs problémával érintett területeket és elemezze a szegregátum kialakulásához vezető okokat, az ott lévő lakhatási, lakókörnyezeti jellemzőket, az ott élők szociális helyzetét, problémáit, a különféle szolgáltatásokhoz való hozzáférés mértékét, a szolgáltatások minőségét, illetve feltárja azokat a hiányokat, ahol beavatkozás szükséges annak érdekében, hogy az ott élők életkörülményei és társadalmi integrációs esélyei javuljanak. Kemecse város integrált városfejlesztési stratégiájának vonatkozó elemzése már kimutatja, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. (ld. Integrált városfejlesztési stratégia helyzetelemzését elősegítő adatok) Jelen fejezet alapvetően erre az elemzésre támaszkodik és a célja, hogy a rosszabb státuszú területeken belül meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet.
5.1.1. Szegregátumok és veszélyeztetett területek lehatárolása Módszertani rész: Az alacsony státuszú népességet koncentráló szegregátumok illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolására két szegregációs mutató került kialakításra:
2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató,
az önkormányzat segélyezési adatbázisából előállítható segélyezési mutató.
A fenti mutatók előállításán túl szükség van egyéb adatforrások (helyi önkormányzati statisztika, helyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselőkkel való konzultáció, helyszíni felmérés) adatainak elemzésére. 1. Iskolai végzettség és rendszeres munkajövedelem alapján vizsgált szegregációs mutató Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Szegregációval veszélyeztetettnek nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében 40 – 50% között van.
66
2. Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi (kerületi) átlag kétszeresét. Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintjük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét. A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: - rendszeres szociális segély (egészségkárosodottaknak és munkanélkülieknek) - lakásfenntartási támogatás: normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A mutató kiszámításának módja: az összes fentiekben meghatározott szociális támogatás darabszáma osztva a terület népességszámával/ lakások számával. Amennyiben a segélyezés mértéke a városi átlag körül alakul a területen, akkor csökkent a területen a hátrányos helyzetűek koncentrációja. Itt is elsősorban a segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutatóba beszámított segélyezési formákat kell tekinteni, de ezeken kívül még érdemes bevonni egyéb segélyezési formákat (pl. átmeneti segélyezés, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) akkor, ha kétség merül fel, hogy bizonyos támogatási formák azért alacsonyak, mert a területen élő hátrányos helyzetűek valamilyen oknál fogva kiesnek az adott támogatásból. Ez a jelenség előfordulhat pl. a lakásfenntartási támogatás esetében olyankor, ha a területen magas a kisméretű komfortnélküli lakások aránya és ezért az alacsony rezsi költségek miatt a háztartások nem kapnak lakásfenntartási támogatást, illetve ha sok a nem bejelentett vagy hátralékos háztartás. Általánosan az mondható el, hogy amennyiben a segélyezési szegregációs mutató a területre alacsonyabb, mint a városi átlag 1,7-szerese, akkor a terület társadalmi státusza a 2001. évi állapothoz képest jelentősen javult. Szegregátumnak tehát azok a területek tekintendők, amelyek a fenti mutatók egyikének megfelelnek, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A helyzetelemzés szempontjából a gyakorlatban meghatározó jelentőségű lehet néhány további települési jellemző, úgymint: 3. önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen (Kemecsén nem jellemző) 4. alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közművek, pormentes út, járda hiánya) rendelkező területek vizsgálata (Ezek közül Kemecsén a szennyvíz csatornázás részleges hiánya jelentkezik.) 5. külterületen, nem-lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek vizsgálata. (Kemecsén nem jellemző)
Szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek azonosítása
A KSH 2001 évi népszámlálási adataira támaszkodó helyzetértékelés alapján, Kemecsén 3 városi területen teljesülnek szegregátum 2 területen szegregációval veszélyeztetett terület definíciójának megfelelő jellemzők. (A. jelű melléklet)
67
Ezeket a városszövetbe ágyazódott területeket a Kemecse települést ketté szelő vasútvonalhoz viszonyított földrajzi elhelyezkedésük alapján az alábbi táblázat szerint határoltuk le.
Szegregátum sorszáma 1. szegregátum
2. szegregátum
Szegregátum földrajzi elhelyezkedése
A szegregátum KSH statisztika szerinti lakónépessége
Északi városrész;
Petőfi u. –
1.sz. akcióterület
Mikszáth K. u
Északi városrész;
Dankó u. - Zrínyi u. Ságvári E. u
387 fő
Vasút - Sport u. - Deák F. u. - Honfoglalás u. Szondy u. – Arany János u. – Toldi u.
587 fő
1.sz. akcióterület 3. szegregátum*
Szegregátumhoz behatárolása (utcák)
Déli városrész 2.sz. akcióterület
245 fő
Tekintettel arra, hogy a KSH által szolgáltatott, a 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs térképeken jelölt szegregátumok, illetőleg szegregációval veszélyeztetett területek egymáshoz viszonyított lehatárolása a 3.jelű szegregátum esetében korrekcióra szorult, fokozottan fontos volt a vonatkozó statisztikai adatok ellenőrzése és aktualizálása. A helyzetelemzés keretében ezért külön figyelmet fordítottunk a 2001-es adatok alapján megjelölt szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek aktuális viszonyainak vizsgálatára. Szegregációval Szegregációval veszélyeztetett terület veszélyeztetett terület földrajzi sorszáma elhelyezkedése
Szegregációval veszélyeztetett terület behatárolása (utcák)
Szegregációval veszélyeztetett terület KSH statisztika szerinti lakónépessége
Szegregációval Északi városrész; veszélyeztetett terület 1.sz. akcióterület 1.
(Pacsirta u.- Partizán u. – belterület határ)
43 fő
Szegregációval Déli városrész veszélyeztetett terület 2.sz. akcióterület 2.
(Deák Ferenc. u – Szondy u. – József A. u. – belterület határ – Mező Imre u. – Szondy u. – Jókai u. – Arany J. u. – Szondy u. – Toldi u. – belterület határ
671 fő
68
Ezzel párhuzamosan valamennyi segélyezési típusra kiterjedően és teljes körűen elvégeztük a város segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutatóinak meghatározását. (C. melléklet Anti-szegregációs helyzetelemzést elősegítő adatok) Az önkormányzat rendelkezésére álló nyilvántartási adatok alapján megállapítható, hogy:
a szegregátumok fentiek szerinti azonosítása tartalmazza a város minden, legalább 50 fő lakosságot magában foglaló szegregátumát.
a szegregátumok KSH statisztika illetőleg aktuális népesség nyilvántartási adatai szerinti lakónépességének figyelembevételével az antiszegregációs programon belül mindhárom szegregátumra készül stratégiai terv, és rögzítésre kerül a középtávon érvényesíteni kívánt eszközrendszer.
a városban a jelen fejezetben azonosított szegregátumokon kívül a 2001. évi népszámlálás óta eltelt időszakban nem jött létre további szegregátum, vagy szegregáció által veszélyeztetett terület, ezzel szemben az egyes szegregátumokon illetőleg szegregációval veszélyeztetett területeken belül a szegregációt visszaszorító pozitív folyamatok is elindultak.
*Megjegyzés: A település lakóterületének bővülése, új családi házak építése az utóbbi években elsősorban a Déli városrész területén következett be. A 2001 óta kialakuló folyamatok – az önkormányzat aktuális felmérése szerint - kedvező irányban hatottak a 3. szegregátum statisztikai adataira. A szegregációs folyamat lelassult, a területhez kapcsolódó korábban szegregációval veszélyeztetett terület nagy részén visszafordult. A szegregátum eredeti állapotában egyre inkább elsődlegesen a Toldi utcára korlátozódik.
5.1.2. A városi szegregátumok illetőleg szegregációval veszélyeztetett területek helyzetének elemzése Az előző fejezetben előzetesen meghatározott szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek helyzetének elemzése: (ld. még az adatokat a mellékelt segédtáblázatokban). Általános megállapítás: A szegregációval veszélyeztetett területként a KSH által megjelölt 1. sz. terület lakónépessége nem éri el a kritikus 50 főt, ezért további vizsgálatától eltekintünk. A 3.sz. szegregátum és az azzal közvetlenül kapcsolatban álló 2.sz. szegregációval veszélyeztetett terület aktuális helyzetelemzése keretében elvégzett segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató a területre alacsonyabb, mint a városi átlag 1,7-szerese, ami azt támasztja alá, hogy a terület társadalmi státusza a 2001. évi állapothoz képest jelentősen javult. - az ott élő népesség demográfiai és szociális helyzetének bemutatása: népességszám, népesség korösszetétele, alacsony iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon belül,
69
rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, segélyezettek aránya Kemecse lakónépességének mintegy 25 %-a lakik a 3 szegregátumban. A szegregátumokban lakók 36,5 %-a 0 – 14 év közötti életkorú, a 2.sz. szegregátumban ez az arány megközelíti a 45 %-ot. A településen lakó gyermekek 38,7 %-a valamelyik szegregátumban él. A szegregátumokban élő lakónépesség korösszetétele lényegesen eltér a város lakosságának átlagos korösszetételétől. A 0 – 14 éves korosztály települési átlagánál mintegy 1,5 x magasabb az adott korosztály szegregátumban élő aránya. A szegregátumok lakónépességén belül a 60 éven felüliek aránya alig több, minta fele a városi átlagnak. A szegregátumokban lakók közel 72 %.-a alacsony iskolai végzettségű, miközben a települési átlag 43 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya kirívóan magas, a települési átlag 55,5 %, a szegregátumokban pedig közel 70 %, melyből a 2. szegregátumban a legmagasabb, a lakosok közel ¾-e.
Mutatók
1.sz . szegregátum
2.sz. szegregátum
3.sz. szegregátum
Szegregátumok átlagosan
Szegregátumok lakossága az össz. települési lakosság arányában
5%
7,8 %
11,9 %
24,6 %
Korösszetétel mutató 1. (014 év)
29 %
44,7 %
34,4 %
36,5 %
Korösszetétel mutató 2.(1559 év)
58 %
49,4 %
56,2 %
54,3 %
Korösszetétel mutató 3. (60 – x év)
13,1 %
5,9 %
9,4 %
9,0 %
Alacsony végzettségűek
76,8 %
78 %
65,5 %
71,8 %
66,2 %
73,3 %
68,2 %
69,1 %
Rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők
isk.
nem
- a lakáskörülmények bemutatása: beépítés jellege (több-lakásos, egylakásos lakóépületek), lakások tulajdonviszonya (kitérve a rendezetlen tulajdon- és jogcímviszonyokra), lakások komfortfokozata, egészségre káros problémák megléte (vizesedés, penészedés)
70
A településen - és így a szegregátumokban is - elsősorban egylakásos lakóépületek találhatók. A lakások tulajdonviszonya rendezett. Rendezetlen tulajdonviszony, illetőleg jogcím nélküli lakáshasználat előfordulása nem jellemző. A településen az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli,szükséglakás) 25,6 %. A szegregátumokon belüli lakásállomány 43 %-a ebbe a kategóriába sorolható. A város rendelkezésére áll a településrendezési terv készítésének vizsgálati szakaszában elkészített, a szegregátumok épületeit is magába foglaló, minden lakóépületre kiterjedő, tételes lakásállomány állagfelmérés és besorolás (avult állagú, megfelelő állagú, jó állagú). Bár megállapítható, hogy az avult állagú épületek aránya a szegregátumokban lényegesen meghaladja a település más lakóövezetiben található avult épületek arányát, jelenleg bontásra ítélt, vagy életveszélyes állapotú épület a településen nincs. Az önkormányzat tulajdonában mindösszesen 2 db szociális bérlakás van, a lakások értéke alacsony. - terület infrastrukturális ellátottsága (közművek, utak, járdák állapota)
Vezetékes víz Elektromos áram Közvilágítás Pormentes út Szennyvíz csatornázás Gázellátás
1. szegregátum x x x x Hiányzik (Petőfi u.) Hiányzik (Petőfi u.)
2. szegregátum x x x x Hiányzik (Zrínyi u. Ságvári u., Dankó u.) Hiányzik (Ságvári u., Dankó u.)
3. szegregátum x x x x Hiányzik (Toldi u.) Hiányzik (Toldi u.)
A város infrastrukturális ellátottsága a vezetékes víz, elektromos áram közvilágítás és pormentes út vonatkozásában teljes körű. Ezt a tényt a fenti táblázatban x - jellel jelöltük. A szennyvíz-csatornázás és a gázhálózat vonatkozásában fennálló infrastrukturális hiányosság ugyanakkor valamennyi szegregátumot érinti.
Az Önkormányzat már 2004 óta kiemelten törekszik a szennyvízkezelés és csatornázás hiányosságainak megszüntetésére (pályázatok). Akadályozó tényezők:
Szennyvíz kezelés (települési szinten) Tisztító telep kapacitás hiány: (e vonatkozásban megoldatlan kérdés a jelenlegi telep bővítését lehetővé tevő ingatlan osztatlan közös tulajdonú státuszának rendezetlensége). Az évek óta húzódó Földhivatali eljárás késedelme és eredménytelensége okán az önkormányzat alternatív megoldásként elindította az új ingatlanon felépítendő, teljesen új szennyvíztisztító telep beruházásának előkészületeit. 71
Szennyvíz hálózat: nincs,
az 1. és a 2. szegregátum esetében műszaki probléma a 3. szegregátumban a környezeti adottságok műszakilag bonyolult és magas fajlagos költségű megoldást tesznek szükségessé.
Szemétszállítás Kemecse Város Önkormányzata a Hulladékgazdálkodási törvény /Hgt./ 28.§./1/ bek.-ben foglaltak alapján megkötött közszolgáltatás ellátási szerződés keretében (Nyír-Flop Kft) gondoskodik, a településen heti egyszeri gyakorisággal valósul meg a háztartási hulladék begyűjtése, és évente egy alkalommal lomtalanítást tartanak. A lakosság számára az egész település területén egységes hulladékgyűjtő edényzetet az Önkormányzat térítésmentesen biztosította (a szabványnak megfelelő 120 l-es műanyag – gyűjtő edény van kihelyezve). A „Köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételére” alkotott, vonatkozó 12/2000. (VIII.31.) KT. sz. rendelet és annak módosításai határozzák meg a lakossági szemétszállítási díj mértékét. - egészségre káros környezeti tényezők megléte A természetes és az épített környezet kisebb-nagyobb mértékben mindhárom szegregátumban általános és folyamatos karbantartásra, pontszerűen rekonstrukcióra szorul. A probléma egységesen, valamennyi szegregátumban jelentkezik, és - mivel egyes ingatlanokon az ott lakók a lakókörnyezetük állapotát rendszeresen elhanyagolják - a megismétlődő beavatkozások ellenére újratermelődik. Már bezárt, használaton kívüli, de rekultivációra váró szilárd hulladék lerakó a 3. szegregátumot is magába foglaló Déli városrész közelében van, amely teljes rekultivációjáig potenciális veszélyforrás. A rekultivációra készült beruházási program része a kistérségi szintű, szilárd hulladéklerakó felszámolási programnak. - közszolgáltatások elérhetősége A városi ágazati politikák működése átfogóan az IVS „Helyzetértékelés” részének „Közszolgáltatások” fejezetében került elemzésre. Jelen elemzés kifejezetten a szegregátumok viszonylatában vizsgálja az ellátó rendszert, az intézmények működési tapasztalataira illetve a helyi rendeletekre támaszkodva. A szegregátumok a települési központhoz közel helyezkednek el, ezért a meglévő közszolgáltatások (közigazgatás, egészségügyi és szociális ellátás, egészségház, házi orvosi szolgálat, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, öregek napközi otthona, házi segítségnyújtás, családsegítő szolgálat) viszonylag kis távolságra, teljes körűen elérhetőek. Ezek a szolgáltatások jellemzően az Északi városrészben helyezkednek el, és elérésük a D-i városrészen lakók számára a szintbeli vasúti kereszteződés miatt – a viszonylagosan kis térbeli távolság ellenére - időigényesebb.
72
Az ágazati politikák elemzése során a szegregátumokra egységesen érvényes megállapítások tehetők az alábbiak szerint:
helyi szociálpolitika Elvégeztük a helyi segélyezési rendszernek a város egészére és a szegregátumokra vonatkozó tételes, segély típusonkénti áttekintését. A vonatkozó táblázatos statisztikai feldolgozást a C.) melléklet segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató számítása tartalmazza. Általánosan elmondható, hogy a szegregátumokhoz kapcsolódó segélyezési mutató a városi átlaghoz képest nem haladja meg az 1,7 értéket. (1.szegregátum – 1,34; 2.szegregátum – 1,63; 3. szegregátum – 1,37) . Ezek az értékek azt jelzik, hogy a városon belül egyfajta kiegyenlítődés tapasztalható, a szegregátumok társadalmi státusza a 2001. évi állapothoz képest javult. A helyi szociálpolitika tekintetében alkalmazott segély típusok: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - lakásfenntartási támogatás - aktív korúak ellátása, - átmeneti segély - rendelkezésre állási támogatás (RÁT) Az egyes segélyezési típusok közül a gyermekvédelmi kedvezmény, valamint az átmeneti segély lakosság számhoz viszonyított aránya a többi segélytípushoz viszonyítva a városi átlagban is magas, és ezek a szegregátumok lakossága esetében markánsan meghaladják a települési átlagot (szegregátumok átlagában 1,56 ill.1,49)
lakáspolitika A település önkormányzatának rendelkezésére álló eszközrendszer korlátozott. Az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályozása és bérleti díjának megállapítása rendeletileg szabályozott (E-jelű melléket), de a rendelkezésre álló összesen 8 szolgálati és szociális lakás aktív lakáspolitika folytatására nem nyújt lehetőséget. Az önkormányzat ugyanakkor jelentős számú beépítetlen ingatlan tulajdonjogával rendelkezik, ami hatékony és közvetlen eszköz lehet a jövőbeli település fejlesztési programok megvalósításában.
oktatáspolitika A településen egy, (önkormányzati fenntartású) általános iskola van. Nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az általános iskola egyes évfolyamainak osztályai között. Minden évfolyamon meghaladja a különbség a 25%-ot. Összességében elmondható, hogy minden évfolyamon szegregáció tapasztalható. A település közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve a kiegyenlítettségen alapuló oktatásszervezési gyakorlat felmenő rendszerben történő bevezetését tartalmazza.
73
képzési- és foglalkoztatás politika A településen évek óta működik a közhasznú munkaprogram. A munkaprogramba bevont személyek száma rendszeresen mintegy 100 fő, ezen belül a szegregátumok lakossága felülreprezentált. A program hatását tekintve rövid távon hasznos, de nem biztosítja a helyi lakosság igényeinek kielégítését, és nem képes szolgálni az elsődleges munkaerő piacra való bevezetésüket. Az IVS kiemelt stratégiai célkitűzése a helyi gazdaságfejlesztés és a rendelkezésre álló humán erőforrás számára képzési programokkal támogatott, reálisan elérhető munkahely teremtés.
intézmények együttműködési rendszere A Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzati intézmények, a civil és egyházi szervezetek közötti együttműködést a polgármester személyes koordinációja és aktív szerepvállalása motiválja. A CKÖ elnökével folytatott interjú, a lakossági fórum és a kérdőíves felmérések hangsúlyosan kiemelik ennek a ténynek a jelentőségét. Az ágazati politikák összehangolását, a folyamatosság és a hatékonyság érvényesülését biztosító automatizmusok kialakulásának és fenntarthatóságának környezeti (közvetlenül kapcsolódó intézményi funkciók elhelyezésének korszerű épület adottságai) feltételei átalakításra, jelentős fejlesztésre szorulnak. Ezen a területen megvalósuló fejlesztés a szegregátumok számára is határozott előrelépést garantál a közszolgáltatások elérhetőségének megkívánt javításában.
- oktatási szegregáció problémája érinti-e az adott területen élő gyerekeket: azon iskolák vizsgálata ahová az adott területről a gyerekek járnak 2008. évben a település egészére Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Esélyegyenlőségi terv és program készült, melyet a Képviselő Testület elfogadott.(202/2008. (XI.28.) számú KT. határozat) A Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és terv teljes körűen feltárja és kezeli az esélyegyenlőségi problémákat. Az ASZT helyzetelemzés keretében városfejlesztési szempontok alapján új közoktatási probléma nem merült fel. A Helyzetelemzést és Intézkedési tervet csatoljuk, a problématérképéből néhány lényeges megállapítás az alábbiak szerint tehető:
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv ASZT szempontjából kiemelten fontos problémakörei nem kizárólag a szegregátumok szempontjából fontosak, hanem városi szinten igényelnek megoldást (úgymint teljes körű beóvodázás; a párhuzamos osztályok között fennálló HHH aránykülönbség megszüntetése)
Helyben működő és elérhető szolgáltatásként (kistérségi fenntartásban) gyógypedagógiai tanácsadás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás és gyógy-testnevelés is van az iskolában.
Az iskola nem alkalmaz a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének eredményességét segítő korszerű pedagógiát, ezért beavatkozás tervezése szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását elősegítő fejlesztés érdekében.
74
Az Útravaló Programban 2007/2008-ban 5 tanuló és 2 nevelő vett részt (7 tanulóval pályáztak) 2008/2009-ben 2 tanuló és 1 nevelő vett részt (9 tanuló és 2 nevelő pályázat hiánya miatt nem vett részt) 2009/2010-ben forráshiány miatt nem vettek részt
A tantestületből 2 pedagógus az „IPR képzésben” integrációs pedagógiai programban vesz részt. Az érvényes esélyegyenlőségi programon belül intézkedések kerültek elfogadásra. A program monitoring első alkalommal 2009/2010 tanévet követően esedékes. - a szegregátumok elérhetősége, közlekedési kapcsolata a város központi részeivel. A szegregátumok elérése, külső közlekedési (közúti) kapcsolatának fizikai feltételei biztosítottak. A szegregátumokon belüli közlekedés pormentes utakon történik. - foglalkoztatottság A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők kirívóan magas aránya miatt (a települési átlag 55,5 %, a szegregátumokban pedig közel 70 %) az érintett lakossági rétegek számára rövidtávon fokozott jelentőséget kapott a közmunka (Út a munkához program, Közfoglalkoztatási Terv stb.) - jövedelmi viszonyok A szegregátumokban élő lakosság körében a település átlagához képest is kedvezőtlenebb tendenciák tapasztalhatóak. Fokozatosan nő a rendszeres munkajövedelem nélküli, kizárólag segélyből élő családok száma, fokozódik a mélyszegénységben élők aránya. Csökken az alkalmi és a napszámos munka lehetőség, bár erről megbízható statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. - funkció ellátottság A szegregátumok funkció hiányosak, azaz kevés az üzletek, lakossági szolgáltató helyek száma. A szegregátumok területén nincs egyetlen intézmény sem, de városszövetbe ágyazottságuk, korlátozott földrajzi kiterjedtségük miatt e területeken lakók számára a funkciók elérhetősége nem különbözik lényegesen a város többi területétől. Mindemellett szükség van a kereskedelmi egységek, üzletek közvetlen jelenlétének növelésére. A jelenlegi és a 2007-2013-as időszakban megvalósítani kívánt városfejlesztési programok elemzése során megállapítottuk, hogy a tervezett városfejlesztési projektek sem összességében, sem külön-külön nem okozzák a szegregáció növekedését sem az érintett szegregátumokban, sem a város más területein, vagy más Kemecse környéki településeken. Az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztései révén a szennyvíz csatornázás és gázellátás kivételével teljes körű a közművesítés, a pormentes úton való közlekedés az egész településen, ezen belül valamennyi szegregátumban is.
75
6. Stratégia Kemecse integrált városfejlesztési stratégiáját jóváhagyott hosszú távú településfejlesztési koncepciójára és jóváhagyott településrendezési eszközeire alapozta.
6.1. A város jövőképe 6.1.1. A településfejlesztés általános célkitűzései A településfejlesztés általános célkitűzései alapján az alábbiak fogalmazhatók meg Kemecse esetén: • a lakosság életkörülményei, • a megélhetési viszonyok, • a városi élet feltételei, mint • a komfortosság, • az egészséges és biztonságos környezeti feltételek, jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy • a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak. Az általános fő célkitűzés a fenntartható fejlődés elvének érvényesítéséből következik. Azaz az egyik oldalon biztosítja Kemecse folyamatos fejlődését, ami a városban élők életkörülményeinek jelentős és tartós javulásában kell, hogy tükröződjön, míg a másik oldalon a jelentős javulás csak akkor válhat tartóssá, ha a fejlesztés erőforrásai, mint a természeti, és kiemelten a humán és civilizációs erőforrások megőrződnek, fennmaradnak. 6.1.2. A regionális célkitűzések alapján megfogalmazott kemecsei fejlesztési vízió A vízió a város szűkebb és tágabb (régió és nagytérség) térben vizsgált természeti adottságai, a társadalmi-gazdasági fejlődés eredményeképpen előállt kompetenciái és tágabban értelmezett környezet fejlődési folyamatai a fennálló speciális, piacokért és forrásokért folytatott verseny figyelembevételével készült. Kemecse település Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciója 2004. évben készült el. Ez öt fejlesztési prioritást, valamint az ezekből lebontható húsz fejlesztési programot határoz meg, melyek a következők: 1. Gazdaságfejlesztés – foglalkoztatás (a térségi szerepkör és térségi súly, valamint az előkészítő beruházások forrásbiztosításának politikai döntéseihez és a lakosság ellátásának biztosításához) 1.1. A gazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközrendszer megteremtése. 1.2. Helyi adó politika. 1.3. A szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztése
76
2. Minőségi alapellátás, szociális ellátás biztosítása 2.1. Óvodai, és általános iskolai alapellátás fejlesztése. 2.2. Szociális ellátás fejlesztése 2.3. A cigányság helyzetének javítása. 2.4. Munkanélküliek, tartós munkanélküliek helyzetének javítása 3. Minőségi élet feltételeinek továbbfejlesztése 3.1. A lakáshelyzet javítása. 3.2. A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. 3.3. A kulturális élet fejlesztése. 3.4. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. 3.5. A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése. 3.6. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések. 4. Aktív térségi központi szerepkör megtartása, fejlesztése 4.1. Az egészségügy fejlesztése. 4.2. A település szerepvállalása a térségben. 4.3. Az idegenforgalom fejlesztése. 5. A fejlesztési folyamatok menedzselése, településmarketing, monitoring 5.1. Feltétel biztosítás, munkaszervezet. 5.2. A település marketing tevékenységének alapjai. 5.3. A monitoring rendszer. A hosszútávú fejlesztési programoknak integrált részét képezi a környezetvédelem. A koncepció áttanulmányozását követően megállapítható, hogy a fejlesztési programokat horizontálisan minden esetben átszövik a környezetvédelmi szempontok.
77
A versenyképes gazdaság megteremtése A gazdaságfejlesztési koncepció fő területei és fázisai A gazdasági szereplők hatáskörén kívüli beavatkozási A gazdasági szereplők hatáskörén belüli beavatkozások mező mező Állami, regionális, kistérségi, település szint Hatékonyság növelés, egyes cégek szintje Iparág vagy értéklánc mentén cégcsoportonkénti kezelés szintje Cél Alapvetően új betelepülők vonzása, Ebben a funkciómezőben a már működő termelőPl. értéklánc mentén szervezve versenyképes termék, gazdasági szerkezetváltás, szolgáltató vállalkozások versenyképességének javítása, választék és volumen, „cégnagyság” bővülés, új munkahelyek teremtése ezen belül termékszerkezetben, foglalkoztatásban minőségjavulás. Legyen kinek beszállítani, szolgáltatni. megjelenő mutatók javításához szükséges intézkedések Ebben a funkciómezőben abban a néhány iparágban, ahol Azoknak a cégeknek, akiknek nincs önálló terméke, találhatók. esély van a piacon eredményes közös fellépésre, és régió, fejlesztő kapacitása, marad a beszállítói státusz, vagy Együttműködő vállalkozások közös termelő célú a város egyedi arculatának megképzésében a stratégiai ami még rosszabb a bérmunka. beruházásai. prioritások szerint az adott ágazatnak szerepe van a hálózatok szervezésében és menedzselésében. Eszköz Gazdaságfejlesztés, ipartelepítés, gazdasági környezet Cégenként egyedi kezelés kategória, termék, technológia, Hálózati együttműködés/klaszter építés és fejlesztés innováció, HR fejlesztés Szervezeti innováció kategória - vállalkozások betelepítésére alkalmas térségi ipari Pályázat útján elnyerhető támogatások és önerő - Regionális logisztikai hálózati központ, park létesítése, felhasználásával piackutatás és termek, technológia, HR - Hozzáadott érték ipari park - ipari övezet kialakítása a város gazdaságfejlesztési fejlesztés megvalósítása. prioritásainak megfeleltetett, a cégek versenyképességét növelő szolgáltatásfejlesztés generálása stb. - inkubátorház létesítése Az intézkedések fő felelőse RÉGIÓ + VÁROS GAZDASÁGI SZEREPLŐK GAZDASÁGI SZEREPLŐK RÉGIÓ (+ VÁROS/PÓLUS) 22. ábra
Kemecse tipikusan az első, a gazdasági szereplők hatáskörén kívüli beavatkozási mező intézkedéseit igényli az első fejlesztési ütemben.
78
6.1.3. Kemecse város hosszútávú specifikus célkitűzései Kemecse város specifikus célként a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepcióban fogalmazta meg az alábbiakat: Kemecse hosszútávon az élelem, védelem, kényelem településévé válik, térségi szerepkörét kiteljesíti, ahol az innovatív iparágakból kiinduló gazdasági növekedés a fiatalok elvándorlását megszünteti és a települést intenzív növekedési pályára állítja. A célkitűzés értelmezése: Élelem: A világ hosszútávú stratégiai ellátási feladatai közül a város az élelmiszer alapanyag termelés és speciális feldolgozás irányába, valamint az energia ellátásban a megújuló energiákra fókuszál. A termeltetésben a tartós munkajövedelem nélküli, képzetlen, nagyrészt cigány lakosság foglalkoztatása fokozottan tervezett. Védelem, értékek megőrzése: A város történelmi szerkezetének, szövetének, a kertvárosi jelleg fenntartása a jellemző épületek megőrzése, 1848 bázisán az identitás javítása. Természeti értékek védelme, tájrehabilitáció a városközpontban. Kényelem, életminőség: Az innovatív iparágakban történő helyi foglalkoztatás erősítése révén az életminőség javítása. A város ellátási funkcióinak, szolgáltatásainak bővítésével, a térségi szerepkör erősítésével, lakóparkok, szabadidős, rekreáció lehetőségek létrehozásával lakókörnyezet kényelmének jelentős növelése. E célok megvalósításával elérendő, hogy a város népességében a 18-35 év közötti korosztályok aránya az országos átlag fölé nőjön, és a vándorlási egyenleg pozitívvá váljon. Stratégiai, lehetséges településfunkcióra vonatkozó alapok: A város társadalmi gazdasági helyzetét és környezetében a pozícióját, meglévő és jövőbeni funkcióit három szinten vizsgáljuk: • Kemecse saját erőforrásaiból és potenciáljaiból eredő funkciók • Kistérségi funkciói, feladatmegosztásból, specializációból, új kistérség alakításból (amely funkcióhiányos lesz, pl. középfokú oktatás) adódó funkciók • Nyíregyháza felsőfokú központ funkcióinak hasznosításából fakadó lehetséges funkciók, ill. funkcióhiány-pótlás Kemecse jelen és jövőbeni pozícióját a térség munkamegosztásában és a funkciókért, forrásokért folytatott versenyben alapvetően meghatározza: • A saját fejlesztési programja, annak egyedi, versenyképességet biztosító jegyei. • Kemecse egy a sok jelenleg egyedi jellemző és arculat nélküli, funkcióhiányos kisvárosi körből, de kiemelkedésre alkalmas. • A versenytársak pozíciója és programja. Ebből a szempontból Kemecse helyzete - ha térségi szerepkörének növelését közigazgatási, ellátási területen vizsgáljuk - kedvezőtlen.
79
• • •
A megyei városhálózat kiegyensúlyozatlan, nagyszámú versenytárs található. A megyéből hiányzó középvárosi pozíció elérése Kemecse számára elérhetetlen és irreális cél. A kisvárosi kategóriában (összesen 24) a megye nyugati részében, Kemecse környezetében található 12, ami jelentős versenyt indukál a betöltendő funkciókért vívott versenyben. Ebben a kisvárosok közötti versenyben Nagyhalász és Ibrány térségi központi szerepkörét meglévő funkcióik, infrastruktúrájuk, vonzáskörzetük potenciálja, egyéb - vonzáskörzetet, térségi szerepkörüket meghatározó - adottságaik, az elmúlt évek fejlesztései erősítik. A térségi munkamegosztásban Nagyhalász és Ibrány város irányában komoly verseny várható. Ezzel szemben a hangsúlyt Nyíregyházára és a vele történő kooperációra kell fektetni. Nyíregyháza közelsége a helyi szolgáltatásfejlesztés területén hátrányt jelent, de a gazdasági, lakó és szabadidő funkciókban ez az elhelyezkedés előnyöket is tartalmaz, megfelelő közös program és partnerség „ráépülés” esetén. Az ellátás/szolgáltatás funkciók fejlesztése helyett a koncepció alapján a gazdaságfejlesztés kerül prioritásba. A város gazdaságfejlesztéséhez elengedhetetlen a leendő fejlesztési területek elérhetőségének biztosítása, közúti kapcsolattal Nyíregyháza és az M3 autópálya irányba.
A Kemecsére az IVS-ben meghatározott fejlődési irányok területi/ érdekközösségi/ partnerségi alapon szervezetten megvalósíthatók. Szükséges, hogy a kistérség, mint egyeztetési fórum Kemecse IVS-ben megfogalmazott céljait az egyes települések funkcióinak meghatározásakor, a közlekedés, ellátás stb. kérdésekben az erős versenyhelyzet ellenére is hagyja jóvá.
A polgármesterrel és a testülettel, a főépítésszel és a várostervezőkkel, a vállalkozásokkal, intézmények vezetőivel folytatott konzultációk, interjúk, valamint a lakossági fórum alapján a város célkitűzései, és indikátorok naturáliákban az alábbiak:
Mutató megnevezése Lakónépesség A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Lakásállomány Működő vállalkozások száma Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Nyilvántartott álláskeresők száma 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Adat forrása KSH
Mértékegység fő
Adat forrása KSH
KSH
%
KSH
Kiinduló érték Év Érték 2008 5022
Célérték Év Érték 2020 6800-8000
KSH
2008
64,6
2020
65
%
KSH
2001
43,4
2020
35
KSH
%
KSH
2001
16,5
2020
12
KSH
%
KSH
2001
55,5
2020
30
KSH KSH KSH KSH KSH KSH
db db db db fő fő
KSH KSH KSH KSH KSH KSH
2008 2008 2008 2008 2008 2008
1673 395 64 17 474 -49
2020 2020 2020 2020 2020 2020
2080 410 80 20 280 +30
KSH
%
KSH
2001
41,9
2020
67
KSH
%
KSH
2001
43,2
2020
25
80
6.1.4. A város hosszútávú jövőképe Kemecse város SWOT analízisében összegzett adottságaira és lehetőségeire alapozva a település fejlesztési céljai a következők: Gazdaság A város és közvetlen környéke jelenleg 12%-os tartós munkanélküliségi rátája 5%-ra csökken. Az alulképzett ill. képzetlen népesség jelentős,- a lakosságszámra vetített 20% körüli aránya - kevesebb, mint felére csökken és a tartós munkajövedelemmel nem rendelkező rétegek még aktiválható része a városban foglalkoztatásra kerül. Ehhez a város menedzsment és humánerőforrás képzést, valamint speciális üzleti infrastruktúrát (inkubátorház) és finanszírozási modellt (Grameen-modell, Kiútprogram a Raiffeisen Bank közreműködése révén) biztosít. A településen ipari, technológiai központ jön létre célzottan élelmiszer feldolgozás bázisán letelepülő innovatív technológiát alkalmazó termelő egységekkel. Az Ipari Park létrehozása és menedzselése kapcsán a település vezetése és a település vállalkozásai között hatékony együttműködés alakul ki, mely alapja egy vállalkozásbarát környezet kialakításának és fenntartásának. Az Ipari Parkba települő hagyományos technológia szintet képviselő cégek és a település kisebb – az Ipari Parkon kívül működő vállalkozásai – képesek lesznek az alacsonyabb képzettségi szintet képviselő munkaerő tartós foglalkoztatására is, ezzel enyhülnek Kemecse és a térség munkanélküliségi és szociális gondjai. A gazdaság fejlesztéseit hatékonyan támogató oktatási struktúra alakul ki a településen, mely folyamatos humánpotenciál utánpótlást biztosít a gazdaság számára. A gazdaság fejlesztéséhez fejlett telekommunikációs infrastruktúra és képzett informatikai hardver-szoftver és szakember háttér kialakítása valósul meg, mely részben kompenzálja a település fizikai elérhetőségének hiányosságait (virtuális elérhetőség).
Ellátás, szolgáltatás A település alapellátási rendszerének infrastruktúrája közép és hosszú távon megújul biztosítva ezzel az alapellátás magas szakmai szinten való biztosításának alapfeltételeit. A növekvő gazdaság okán csökkenő szociális feszültségeket a megújult környezetben továbbra is magas szakmai színvonalon lehet majd kezelni. Az általános iskolai ellátás tervszerű módon, az érintettek bevonásával alakul át a megváltozott mennyiségi és minőségi igények kielégítésére. Sport és szabadidő programokhoz részben az iskolára alapozott többcélú csarnok, sportpálya, valamint a szabadtéri aktivitásokra, a Sássa turisztikai program, valamint Haas-tanya körzetében infrastruktúrafejlesztés valósul meg, mely a helyi életminőséget javítja,l és turisztikai célokat elégít ki.
81
A település polgárai egyre jobban érzik magukat Kemecsén köszönhetően a minőségi élet alapfeltételei javulásának. A minőségi élet alapfeltételei természetesen az itt bemutatottnál jóval szerteágazóbbak, a felsorolás azokra az elemekre koncentrál, melyekre a település hatással lehet. A település elvándorlási egyenlege pozitív lesz és 15 éves időtávon a város lakossága 7000-9000 főre nő. Kemecse környezete és infrastruktúrája tovább javul, tökéletesedik, javul a fiatalok lakáshoz jutási esélye, megújul a település, a közösségi terek szépülnek, gyarapodnak, a civil szervezetek erkölcsi és anyagi támogatást élveznek, a polgárok által szőtt civil háló tovább sűrűsödik, bővülnek a kulturális, sport és szabadidős lehetőségek.
Mikrotérségi, kistérségi funkciók A fejlődés révén Kemecse a tágabb térség gazdasági – kereskedelmi – szolgáltatói központjává válik, ahol a szolgáltatói szektorban bekövetkező növekedés újabb – és jelentőségében növekvő – munkalehetőségeket teremt. Kemecse megőrzi és kiteljesíti a térségben betöltött központi szerepkörét, mind az intézmények, mind a kereskedelmi és szolgáltatási funkciókat tekintve. Kemecse és térsége egy együttműködő rendszert alkot, a településszövetségek tartalommal töltődnek meg, a kihívásokra a szövetségbe tartozó települések együtt keresik a választ. Az aktív településmarketing hatására a település imázsa javul.
Egyedi arculat A város történelmi szerkezetének, szövetének megtartásával a település centrális térségének egyedi domborzati adottságait kihasználva új városközpont jön létre, egyedi építészeti megoldású főtérrel és ebből kiindulva a Niczky kastélyig terjedően egy egyedi, speciális funkciókat biztosító és programokat lehetővé tevő zöld folyosóval. Ez a központi park tengely, az ide szervezett egyedi kulturális programstruktúrával a főtérre és a Móricz Zs. utca szolgáltatási tengelyre hosszútávon az egyedi arculat megteremtése mellett biztosítja azt az életminőség szintet, mely a város tervezett minőségi munkahelyek, ill. nyíregyházi funkciókhoz kapcsolódó lakópark szolgáltatási és szabadidős hátterét is biztosítja.
82
6.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Kemecse város gazdaságfejlesztési modellje, projekthierarchiája FEJLESZTÉSI MODELL
Funkció 2 mező P4
P7
P3 P3
P3
P5
VP4 Pcs2
P8
Kemecse vezérprogram, vezérprojekt csomag
Pcs1
Pcs3
VP1 P9
VP3
VP3 Pcs2 P3
VÁROSKÖZPONT FEJLESZTÉS P11
P2
Hosszútávú prioritások
É-alföldii régión kívüli: -partnerek -konkurencia
Funkció 1 mező
Funkció 3 mező.
Kistérségi projekt oldal
É-alföldi régión belüli:-partnerek -konkurencia
Kemecse saját projekt oldal
Kapcsolódó, régió szintű projektek
PROGRAM STRUKTÚRA
P12 P5
P1
P10
P6
VP1-VPn: vezérprojektek P1-P8: projektek PCS1-PCS3: programcsomagok
Nagytérségen belüli
Rövidtávú prioritások
Funkció 4 mező Hosszútávú intézkedések
23. ábra
6.2.1. Kemecse város fejlesztési célhierarchiája I.
Gazdaságfejlesztés:
Kemecse város az első fejlesztési ütemben a gazdasági szereplők hatáskörén kívüli beavatkozásokat igényel, melyek célja: • alapvetően új betelepülők vonzása, • gazdasági szerkezetváltás, • új munkahelyek teremtése • ipari övezet kialakítása a város gazdaságfejlesztési prioritásainak megfeleltetetten a déli városrészben • vállalkozások betelepítésére alkalmas térségi ipari park létesítése, • a cégek versenyképességét növelő üzleti infrastruktúra, szolgáltatásfejlesztés generálása • inkubátorház létesítése A koncepció gazdaságfejlesztési területen arra helyezi a hangsúlyt, hogy jöjjön létre a város és környezete adottságainak megfelelő zöldség- gyümölcsfeldolgozás centrikus ipari-, technológiai park és mint szakosodott gazdasági-, foglalkoztatási centrum regionális jelentőségű legyen közép és hosszú távon. Azoknak a cégeknek, akiknek nincs önálló terméke, fejlesztő kapacitása, marad a beszállítói státusz, vagy ami még rosszabb a bérmunka.
83
1. Iparfejlesztés • Agrár feldolgozó ipar magas hozzáadott értékkel • funkcionális élelmiszer előállítás, természetes hatóanyag kinyerés • csomagolástechnika • élelmiszeripari gépgyártás • halfeldolgozás fejlesztése, (a termálkút hasznosítása a tenyésztésben) 2. Mezőgazdaság • agrár és élelmiszeripari alapanyag termelés bővítése - zöldség öntözési adottság és gyümölcstermelési hagyományok alapon. Feltételei: o infrastruktúrafejlesztés o barnamezős és zöldmezős beruházások o közúti kapcsolatok fejlesztése • funkcionális élelmiszer alapanyag előállítás 3. Kereskedelem, szolgáltatás • kereskedelmi és szolgáltató központ kialakítás • kereskedelmi infrastruktúra fejlesztés 4. Turizmus • A halastavakhoz kapcsolódó horgászat fejlesztése • A Haas tanya (park és magtár) fejlesztése a halastavakkal összehangoltan egyedi szállás és gasztronómiai turisztikai termékcsomag fejlesztése • A környező tanyavilág fejlesztése a falusi turizmus, gasztronómia irányba • Állandó szabad vízfelület biztosításával vízi sportok és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (pl. a Zsadányi vésztározó területén) • a VII főfolyás melletti kastély bevonása a kerékpáros szabadidő útvonal hálózatba, szabadtéri aktivitásokhoz pihenő helyek építése.
II. Alapellátás biztosítása • Városközpont tervezés, központi funkcionális tengely Móricz Zsigmond u. és a főtér – park tengely kialakítása • Sport- és szabadidőközpont fejlesztés (többcélú tornacsarnok, futballpálya bővítés, tenisz, golf, lovaglás, uszoda) • Kemecse város stratégiájának része, hogy Nyíregyházához – mint felsőfokú központhoz - való közelségét kihasználva csak olyan fejlesztéseket valósít meg, melyek a 15 perc alatt elérhető Nyíregyháza mellett a város tőke, munkaerő vonzása, az életminőség feltételek miatt szükséges. Nyíregyháza-Sóstó szabadidő és rekreációs kapacitásai hamarabb elérhetők Kemecséről, mint Nyíregyháza keleti, délkeleti területeiről.
84
III. A minőségi élet alapfeltételeinek biztosítása 1. Városi lakókörnyezet fejlesztés • Lakópark kialakítás a betelepülő ipar minőségi munkaerejének elhelyezésére • Vonzó kisvárosi – kertvárosi környezet kialakítása a fiatalok, fiatal családok számára (szociális, szabadidős, rekreációs lehetőségek) • Egyedi városi arculat megteremtése. A hagyományokon alapulva (pl. Répássy Mihály, 1848/49-es szabadságharc) program- és tartalomfejlesztés. • a meglévő szegregátumok rehabilitációja, új szegregátumok kialakulásának megakadályozása 2. Elérhetőség, közlekedési kapcsolatok fejlesztése A város eddigi vasút, vasúti rakodó területhez kapcsolódó elképzeléseit az IVS átértékeli. A stratégia nem számol azzal, hogy Nyíregyháza és Záhony között új vasút bázisú logisztikai fejlesztés meg fog valósulni. • A város, valamint a lakó és ipari területek elérhetősége a 4 sz. főút, az M3 autópálya és Nyíregyháza (északi elkerülő út kapcsolat) felől megfelelően biztosítva legyen, • Gyorsvasúti kapcsolat Nyíregyházával • Városrészek megközelíthetőségének fejlesztése Városon belüli kapcsolatok, , a városközpont és szolgáltatásainak elérhetősége (lakóparkok, ipari területek) érdekében : o vasúti felüljárók o gyalogos vasúti aluljáró o feltáró utak o kerékpárutak
IV. Térségi szerepkör megőrzése, fejlesztése és a kistérségi együttműködés kiteljesedése • agrár és élelmiszeripari termelés és feldolgozás központ kialakítása zöldség- és gyümölcstermelési alapon • helyi és térségi hálózatos gazdasági kapcsolatok erősítése, pl. helyi termék és szolgáltatás klaszter létrehozása • szolgáltatásfejlesztés
6.2.2. A fejlesztési célok és hierarchiájuk indokoltsága Gazdaságfejlesztés A település fejlesztésének legtöbb eleme források bevonását igényli, ezért a legfontosabb cél az egyéni és közösségi jólét megteremtése, kell, legyen. A társadalmi jólét növekedése kettős hatással érvényesül: a rendelkezésre álló források növekedésével a fejlesztések pénzügyi mozgástere bővül, ugyanakkor számos – az általános szegénységből származó – probléma súlya csökken, tehát összességében növekvő forrásokat lehet koncentráltabban felhasználni.
85
A település polgárai az állammal és az önkormányzattal leggyakrabban az alapfokú intézményeken keresztül lépnek kapcsolatba, ezért a polgárok számára a település által működtetett alapfokú ellátási intézmények műszaki- fizikai és szakmai színvonala a település megítélésének egyik alapköve. Alapellátás biztosítása Az alapellátás biztosítására való javaslattétel természetesen nem egy településfejlesztési koncepció kompetenciája, hiszen kötelező és törvényileg szabályozott feladatokról van szó. Ugyanakkor a kötelező feladatok ellátásának mikéntje olyan kérdés mely a polgárokat kiemelten foglalkoztatja. Az alapfokú ellátást a szó szoros értelemben „kötelező” feladatként értelmezve sem az alapellátásban dolgozók, sem a település polgárai nem érzik azt, hogy a település kiemelt feladatának tekinti. Ez a helyzet mikor a kötelező normatívákon felül a település fejlesztési forrásaiból rendre semmilyen kiegészítő támogatás nem kerül az alapellátás rendszerébe. Az alapellátás biztonságos működtetésének prioritása emelte ezt a fejlesztési célt a második helyre. A minőségi élet alapfeltételeinek biztosítása A minőségi élet alapfeltételeinek szerteágazó rendszerében nagy a szerepük azon elemeknek, melyet a település befolyásolni képes. A település polgárainak településükkel való azonosulását ezek az elemek nagyban befolyásolják, hiszen a hatásuk a mindennapokban érzékelhető. A lakáshoz jutás települési feltételei, a kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, a civil szerveződések megbecsültsége, a településkép alapvetően határozza meg Kemecse lakóinak komfortérzetét, ezért került e fejlesztési cél a harmadik helyre. Térségi szerepkör megőrzése, fejlesztése és a kistérségi együttműködés kiteljesedése A térségi szerepkör megőrzése, fejlesztése és a kistérségi együttműködés kiteljesedése közép és hosszú távon sorsdöntő feladat a település számára ezért mielőbb meg kell tenni, illetve folytatni kell azokat a lépéseket, melyek a kialakult szerepkörök megtartását fejlesztését irányozzák elő. Ugyanakkor a központi szerepkör fejlesztésének nem szabad alárendelni a település polgárainak mindennapi érdekeit sem az alapellátást, sem a komfortjavító intézkedéseket tekintve, ez indokolja a cél negyedikként való felsorolását.
86
A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása
-
1. Tematikus cél: - Vonalas infrastruktúra fejlesztés - Ipartelepítés - Üzleti infrastruktúra fejlesztés
Déli városrész - Induló vállalkozások támogatása, üzleti infrastruktúra (inkubátorház és ipari park) létesítéssel - Fejlesztési területek elérhetőségének biztosítása, feltáró utak felül és aluljáró építés, parkolók létrehozása - Környezet rehabilitáció (szeméttelep, GEV-telep) - Tartós munkajövedelem nélküli rétegek bevonása a termelésbe - Szolgáltatásfejlesztés városi alközpont létesítésével
Átfogó célok Foglalkoztatás bővítés versenyképes helyi gazdaság megteremtése, bővítése, életminőség javítása egyedi arculat építés lakónépesség növelés
2. Tematikus cél: - Településfejlesztés - Városközpont építés és zöld tengely kialakítás
3. Tematikus cél: - Humán infrastruktúra fejlesztés - Szolgáltatás, ellátás fejlesztés
Északi városrész - Induló vállalkozások támogatása, szervezeti, vállalkozásfejlesztési, menedzsment és városmarketing eszközökkel - Alapfokú oktatási intézmény bővítése, többcélú tornacsarnok, konyha, iskolai és közétkeztetés éttermi fejlesztése - Alapfokú oktatási intézményben képzetlen és tartós munkajövedelem nélküli rétegek foglalkoztatásához képzés - A város történelmi szerkezetének, szövetének megtartásával városközpont főtérrel és egyedi zöld folyosóval, ezen központi funkcionális szolgáltatási és park tengelyek betelepítése szolgáltatásokkal és kulturális programmal - Szabadidő, természeti aktivitások eltöltéséhez infrastruktúrafejlesztés - Az északi városrész szolgáltatásainak eléréséhez út, felül-aluljáró, északdéli központi közlekedési folyosó létesítés a déli városrészből - Környezeti terhelés csökkentés, elkerülő út, vasútüzemi fejlesztés - Szociális és egészségügyi ellátás infrastruktúrafejlesztés 87
6.3. A célhierarchiának megfeleltetett intézkedések, projektek
6.3.1. Beavatkozások és projektek I. Gazdaságfejlesztés: 1. Iparfejlesztés - 24. ábra PD13/01 PD3/02 PD8
Dél-keleti ipari terület kialakítása GEV terület terhelt rész rekultivációja Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 ha területen.
24. ábra
88
2. Mezőgazdaság - 25. ábra PE14/01
Haas-tanya magtár és park rekonstrukció
25. ábra
89
3. Kereskedelem, szolgáltatás - 26. ábra PE1/3 PD11/2
Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban Szolgáltatóház létesítés a déli városrészben az új alközpontban
26. ábra
90
4. Turizmus - 27. ábra PE15 PE14/02 PE8/01
Sássa szabadidő program Haas-tanya és a halastó hasznosítás – turisztikai programcsomag Niczky kastély, megvétele, felújítása.
27. ábra
91
II. Alapellátás biztosítása 1. Közigazgatás, oktatás, szociális ellátás - 28. ábra PE1/1 PE1/2 PE2/1 PE2/2 PE6 PE7/1 PE7/2 PE5/01 PE5/02 PE5/03 PE8/01 PE8/02 PE20/01 PE20/02 PE21/01 PE21/02 PE5/04 PE22
Városközpont létesítés az északi városrészben, új városháza építése Rendezvényház az új városközpontban Óvoda férőhelybővítés, vagy új óvoda építése, vagy fejlesztést követően átköltözés a jelenlegi polgármesteri hivatalba Óvoda konyha felújítása és bővítése az előző pont függvényében Iskola konyha felújítása és bővítése Iskola étterem felújítása és bővítése (közétkeztetés) Iskolai konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem Általános iskola 4 tanteremmel való bővítése. Tanuszoda építése az általános iskola területén. Általános iskola területén füves labdarúgópálya és futópálya kialakítása. Niczky kastély, megvétele, felújítása. Kultúrház átalakítás Egészségügyi központ felújítása, rekonstrukciója, Egészségház, rendelő környezete és parkoló építés Öregek napközije – nappali ellátás (folyamatban) Öregek háza (bentlakásos) bővítés Könyvtár felújítás Mentálhigiénés és Szociális Központ (önkormányzati és civil szervezetek)
PD11/1
Város alközpont és park létesítés a déli városrészben
PD15/01
Temető útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés v. építés
PD15/02
Köztemető körbekerítése
92
28. ábra
93
2. Infrastruktúra ellátás PD10
A hulladéklerakó terület rekultivációjának elvégzése, a rekultivációs tervnek és 822-22/2004. sz. határozatnak megfelelően.
PD16
Szilárd hulladék begyűjtő-, átrakó kialakítása.
PE14/02 PD17 PE14/03 PD18
Haas-tanya ivóvízellátásának kiépítése. Szennyvíztisztító mű kapacitásbővítés, technológiai fejlesztés, 1 ütemben, új telephelyen Haas-tanya szennyvízhálózatának megépítése. Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése.
PD19/01
Szennyvízhálózat bővítése (Toldi u.)
PD19/02
A település szennyvízkezelésének bővítése és rekonstrukciója. Ezt a csatornahálózat folyamatos bővítésével összhangban kell biztosítani.
PE23
Szennyvízhálózat bővítése (Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.).
94
III. A minőségi élet alapfeltételeinek biztosítása 1. Városi lakókörnyezet fejlesztés - 29. ábra
PE3 PE4/1 PE4/2 PE4/3
Főtér kialakítása: Árpád utca - Szent István utca - Katolikus templom fejlesztési területen és katolikus templom homlokzat felújítása Zöld tengely kialakítás – a főtértől a Ságvári utcáig Zöld tengely kialakítás – a Ságvári utcai áttörés Zöld tengely kialakítás – a Ságvári u – Kossuth u. közötti területen
PD12
Lakópark területalakítás városrészben (terv)
PE5/5
Többcélú sportcsarnok építése az általános iskola területén.
PE5/6
Konditerem kialakítása a Sportegyesület és a lakosság részére.
PE9
és
közműépítés
a
dél-keleti
Sportpálya komplexum további bővítése, fejlesztése.
29. ábra
95
2. Elérhetőség, közlekedési kapcsolatok fejlesztése - 30. ábra PE17 PE18 PE19/1 PE10 PE11 PE19/2 PE20 PD1 PD22
PE24/1
Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. utca bővítése Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó sétálóutca kialakítás Északi városrész K-NY-i feltáró út építés Vasúti felüljáró építés a nyugati feltáró, elkerülő úthoz kapcsolódóan Északi városrész nyugati feltáró út építés a leendő vasúti felüljáró figyelembe vételével északi irányba a Szent István u. és Mikszáth K. u. között Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglévő fénysorompós átkelő helyett a 3823 sz. úton Északi összekötő elkerülő út építés a nyugati feltáró út – Mikszáth K. u. kereszteződéstől a vasmegyeri útig Déli feltáró út a nyugati feltáró út felől a 3823 sz. közútig híddal a Kállai főfolyáson Új utak nyitása teljes közművek kiépítésével és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint. A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, 1. ütem: nyugati irányból a városközpontig
PE27
A mozitól a sportpályáig járda építése
PE28
Mélyfekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése.
PD20 PE24/2 PD12 PE25 PE14/04 PE26 PE27 PD21 PD2 PD3/1 PD3/3 PD5/1 PD6
Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+1,8m) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, 2. ütem: a városközponttól keleti irányba Lakópark területalakítás és közműépítés a dél-keleti városrészben (terv) Kerékpárút építése a 3834. sz. összekötőúthoz (kb. 4,5 km); TSZ telepig a 3823 sz. út mellett Haas-tanya úthálózatának fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása. Kerékpárút építése Kemecse - Nagyhalász 3825 sz. út mellett (Mikszáth u. folytatása) Kerékpárút építése Kemecse - Tiszatelek új - tervezett - közút mellett Kerékpárút építése Kemecse - Körmendi tanya - 4. sz.út irányába tervezett közút mellé Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig. P+R parkoló létesítés Vasút- GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, területalakítás Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli
96
feltáró úttól a vasútállomásig PD7/1 PD5/2 PD7/2 PD7/3
Déli városrész nyugati feltáró út építés a leendő vasúti felüljáró figyelembe vételével Vasúti gyalogos, kerékpáros aluljáró építése a Schönherz Z. u. folytatásánál Kemecse - Körmendi tanya összekötő út építése (kb. 3,1 km hosszú, 7 m széles). Összekötőút építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési út Nyíregyháza irányába, Nyírpazony alatti csatlakozással
97
30. ábra
98
IV. Térségi szerepkör megőrzése, fejlesztése és a kistérségi együttműködés kiteljesedése 31. ábra PE9/04 PE9/05 PE9/11 PD13/01 PD8 PE8/01 PE15 PE1/3 PE5/01 PE5/02 PE5/03
Egészségügyi központ felújítása, rekonstrukciója, Egészségház, rendelő környezete és parkoló építés Mentálhigiénés és Szociális Központ (önkormányzati és civil szervezetek) Dél-keleti ipari terület kialakítása Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 ha területen. Niczky kastély, megvétele, felújítása. Sássa szabadidő program Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban Általános iskola 4 tanteremmel való bővítése. Tanuszoda építése az általános iskola területén. Általános iskola területén füves labdarúgópálya és futópálya kialakítása.
31. ábra
99
6.3.2. A beavatkozások és hatásaik összegzése rövid- és középtávon I. Gazdaság és foglalkoztatás Az alacsonyan képzett munkaerő munkába állításához gazdaságfejlesztési program és ennek feltétel biztosítása valósul meg több lépcsőben célzott, a munkaerő minőségéhez és a település, környezete adottságaihoz megfeleltetett iparágakban, ezek: - Zöldség-, gyümölcstermelés az alacsonyan képzett munkaerő számára és ennek magas hozzáadott értékű feldolgozása. - Csomagolás, csomagolóipar elsősorban fa és papír alapon, nehezen gépesíthető természetes anyagú a zöldség-gyümölcs feldolgozáshoz kapcsolódó területeken, díszcsomagolások, vékony falemezes háncs, textil stb. anyagokkal. - A program végrehajtása során szervezési intézkedéseket kell foganatosítani, melyek részben betanításhoz, részben a munkába állításhoz, finanszírozáshoz kapcsolódnak.
II. Fizikai és infrastrukturális feltételek biztosítása 1. A foglalkoztatás feltételrendszerében a GEV-telep és a déli városrész észak-keleti részén tervezett ipari területen egy inkubátorház és foglalkoztató központ létesítése (PD14). Az inkubátorházban három méretrendben kialakított, különböző padló teherbírásra és energiaigényre tervezett épület, csarnok valósul meg, melybe a betelepülő vállalkozások az első öt évben degresszív módon csökkenő bérleti díj támogatásban részesülnek. Ez a program két-három piaccal rendelkező működő vállalkozás betelepülését is feltételezi, melyek a kiépítendő infrastruktúra és egyéb feltétel létrehozás költségeinek teherviselésében a program realitását javítják. 2. A helyi vállalkozások feltételeinek javításában a szolgáltatások területén a város önkormányzata által üzemeltetett, szétszórtan elhelyezkedő és költségesen üzemeltethető intézmények profilazonosan összevont elhelyezésével felszabaduló ingatlanok hasznosítása valósul meg az északi városrészben. 3. A város integrált városfejlesztési stratégiája a fenti intézkedések infrastrukturális feltételrendszerének biztosítását, mint alapvető prioritást kezelik, ennek megfelelően a feltáró utak, az ehhez kapcsolódó infrastruktúraépítés valósul meg. Az északi és déli városrészt elválasztó vasúton a közúti és gyalogos forgalom nem szintbeli megoldása (PD5). 4. Az új városközpont létrehozásával (PE1): • a közintézmények, civil üzemeltetésű programok összevonása és a felszabaduló gazdaságosan összevontan üzemeltethető elhelyezése • a város egyedi arculatának fizikai feltétel oldalról történő biztosítása a jelenleg mocsaras, az Árpád és Móricz Zs. utcák közötti területen a Szent István úttól a Niczky kastélyig (ezen élettér programmal történő megelevenítése természetesen szintén feladat) egy zöld park és sétány tengely (PE4) valósul meg.
100
III. Városszerkezet Hosszútávon is versenyképes minőségi életteret és gazdaságfejlesztési környezetet biztosító, az egyedi arculat felépítését lehetővé tevő városszerkezet jön létre: A Móricz Zsigmond és Szondi utcákkal egy észak-déli közlekedési folyosó (PE17) és az északi városrészben az iskola és a Niczky kastély között sétáló övezeti funkció (PE18) (kapcsolódik a zöld tengelyhez – PE4) valamint a vasút északi és részben déli oldalán keletnyugat irányú közlekedési tengely (PE19) létrehozása valósul meg. Ezzel a városszerkezeti megoldással a vasút által okozott közlekedési - a nagysebességű pályakorszerűsítést követő rezgés és zaj problémák is - részben kezelhetők. Az egymásra merőleges K-Ny, és É-D tengelyek a központi fekvésű és méretében is imponáló zöld folyosóval, a város versenyképes fejlődésének kereteit egyedi arculat kialakításának épített környezeti feltételét biztosítja. Az IVS a város fejlődésének kitörési irányait, területi és gazdaságfejlesztési oldalon is kijelöli.
IV. Közlekedés A közlekedési feladatcsoporton intézkedésein belül a vasút által fizikailag is kettévágott két városrész közúti, valamint gyalogos és kerékpáros felül-, illetve aluljáróval történő összekötése, a déli városrészbe tervezett ipartelepítés helyszínei, az északi városrész szolgáltatásainak általános és minden irányból történő elérhetőségének biztosítása valósul meg. A város nyugati oldalán az észak-déli elkerülő út vasúti kereszteződésében és a Szent István utcán felüljáró építése valósul meg. Ezzel a város keleti és nyugati szélén felüljáró a középső észak-déli tengelyen pedig fénysorompóval védett vasút-közút kereszteződés jön létre. A két városrész gyalogos forgalmának kapcsolatát a déli városrész keleti oldalán a GEV telep érintésével a déli feltáró út építése történik meg. Ennek az útnak a vasútnál lévő végpontjánál gyalogos aluljáró létesül, a peronokra és az állomás épület vasút utca kapcsolattal az északi városrészben. Ennek a déli városrész keleti feltáró útnak a vasúti aluljárónál lévő végpontjában P+R parkoló épül. A parkoló és aluljáró kapcsolatát a Szondi u., Móricz Zsigmond u. jelentette észak-déli tengellyel, a vasút déli oldalán vezetett út fogja biztosítani. Ez az út természetesen a déli városrész keleti feltáró útjával is a parkoló mellett találkozik.
V. Humán feltételek biztosítása Az oktatási infrastruktúra fejlesztése révén a képzetlen és alulképzett munkaképes lakosság esti tagozatos képzése valósul meg. A gazdaságfejlesztési programhoz kapcsolódóan szemléletalakító, vállalkozási, majd szakmai képzést kell indítani.
101
32. ábra
102
6.4. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése 6.4.1. Északi városrész -– 1. sz. akcióterület Az 1. sz. akcióterület átfedésmentesen lefedi a 3. fejezetben bemutatott északi városrészt. Az északi városrész funkciói rövid- és középtávon: • a városközpont és a kulturális szociális mag a közúti és szolgáltató / sétáló Móricz Zsigmond utca tengely, • a Móricz Zsigmond Árpád utca közötti az új városközponttól a Kossuth Lajos utcáig terjedő zöld folyosó és park övezet, • az iskola többcélú sportcsarnok és étkeztetés, valamint • a sporttelep fejlesztések a • város észak-nyugati oldalán tervezett elkerülő úttal • város észak-keleti oldalán zöld terület – közpark fejlesztés a meghatározóak. • a szennyvíz kezelés kapacitás hiányának megszüntetése és az 1. és 2. szegregátumot érintő szennyvíz csatornahálózat kiépítése
Az északi városrészben ipartelep fejlesztés rövid- és középtávon nem tervezett. Az északi városrész fejlesztései elsősorban Kemecse vonzáskörzetének életminőség, szolgáltatás szociális, egészségügyi, stb. ellátásának javítását, bővülését biztosítja. A városrész, mint történelmi városmag elsősorban a városszövettel képvisel értéket, melyet fejlesztések során a város meg kíván őrizni. Az északi városrész jövőjével kapcsolatosan előnyös az észak-déli tengely, Móricz Zsigmond utca Református templom, Niczky kastély, Béke tér körüli meglévő kulturális csomópont, mely a kastély önkormányzati tulajdonba kerülésével a város kulturális funkcióját új dimenzióba helyezi és kistérségi szinten is központi szerep feltételeit biztosítja. Az észak-déli tengely Móricz Zsigmond utca szakaszának közepén a Ságvári Endre utca kereszteződésében a meglévő kétszintes Arany János Általános Iskola bővítésével (tornacsarnok, konyha és belső iskolai és külső éttermi kiszolgálás fejlesztések) a városrész oktatási és ellátási funkcióját mennyiségi és minőségi oldalon is hosszútávra rendezik. Az északi városrész jelenleg is meglévő önkormányzati közigazgatási és szolgáltatási funkciói a városközpont és főtér fejlesztéssel kiteljesednek. A városközponttól északi irányba indított zöld folyosó közpark a város eddig hiányos funkcióját teljesíti. Az északi városrészben a Lónyai-főcsatorna irányába eső területen a statisztikai mutatók alapján szegregált helyzetben van a Petőfi Sándor utca és a Mikszáth K. utca északi része. E terület antiszegregációs irányú rehabilitációja szükséges.
103
Az 1. sz. akcióterület tervezett projektstruktúrája Az intézkedés időhorizontja és a becsült beruházási érték (M Ft) Funkció
Városrész
Intézkedés tartalma
Rövidtáv 2010.-2013.
Középtáv Hosszútáv 2014.-2021. 2021.-
Összesen M Ft
I. Gazdaságfejlesztés - Északi városrész I. I.
Gazdasági Gazdasági
Északi Északi
PE1/3 PE9/08
Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban Sássa szabadidő program Összesen
10 10
100 100
250 250
110 250 360
II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Északi városrész II./A. Útépítés, közlekedés fejlesztés - Északi városrész II.
a
Városi
Északi
PE17
II.
a
Városi
Északi
PE18
II.
a
Városi
Északi
PE19/1
II.
a
Városi
Északi
PE24/01
II.
a
Városi
Északi
PE27
II.
a
Városi
Északi
PE28
II.
a
Városi
Északi
PE27/02
II.
a
Városi
Északi
PE25
Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. utca bővítése Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó sétálóutca kialakítás Északi városrész K-NY-i feltáró út építés A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, 1. ütem: nyugati irányból a városközpontig A mozitól a sportpályáig járda építése Mélyfekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése.
100
100 100
100 0
35
35
20
20 60
60
A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, 2. ütem: a városközponttól keleti irányba
35
35
Kerékpárút építése a 3834. sz. összekötőúthoz (kb. 4,5 km); TSZ telepig a 3823 sz. út mellett
56
56
104
Az intézkedés időhorizontja és a becsült beruházási érték (M Ft) Funkció
Városrész
II.
a
Városi
Északi
PE14/04
II.
a
Városi
Északi
PE26
II.
a
Városi
Északi
PE27
Intézkedés tartalma
Haas-tanya úthálózatának fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása. Kerékpárút építése Kemecse - Nagyhalász 3825 sz. út mellett (Mikszáth u. folytatása) Kerékpárút építése Kemecse - Tiszatelek új - tervezett - közút mellett Összesen
Rövidtáv 2010.-2013.
Összesen
Középtáv Hosszútáv 2014.-2021. 2021.-
M Ft
10
10
30
30
90
90
230
536
55
251
20
200
220
80
80
54 334 585
27 54 381 917
II./B Szennyvíz kezelés- és hálózatfejlesztés - Északi városrész II.
b
II.
b
II. II.
b b
Városi
Északi
PD19/2
A település szennyvízkezelésének bővítése és rekonstrukciója. Ezt a csatornahálózat folyamatos bővítésével összhangban kell biztosítani.
Szennyvízhálózat bővítése (Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.). Városi Északi PE14/02 Haas-tanya ivóvízellátásának kiépítése. Városi Északi PE14/03 Haas-tanya szennyvízhálózatának megépítése. Összesen II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Északii városrész Összesen Városi
Északi
PE23
27 47 102
0 230
105
Az intézkedés időhorizontja és a becsült beruházási érték (M Ft) Funkció
III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III. III.
Városrész
Intézkedés tartalma
III. Igazgatás közszolgáltatás fejlesztés - Északi városrész Városközpont létesítés az északi városrészben, új városháza Közszféra Északi PE1/1 építése Közösségi Északi PE1/2 Rendezvényház az új városközpontban Óvoda férőhelybővítés, vagy új óvoda építése, vagy fejlesztést Közszféra Északi PE2/1 követően átköltözés a jelenlegi polgármesteri hivatalba Óvoda konyha felújítása és bővítése az előző pont Közszféra Északi PE2/2 függvényében Közszféra Északi PE6 Iskola konyha felújítása és bővítése Közszféra Északi PE7/1 Iskola étterem felújítása és bővítése (közétkeztetés) Gazdasági Északi PE7/2 Iskolai konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem Közszféra Északi PE5/1 Általános iskola 4 tanteremmel való bővítése. Közszféra Északi PE5/2 Tanuszoda építése az általános iskola területén. Általános iskola területén füves labdarúgópálya és futópálya Közszféra Északi PE5/3 kialakítása. Közösségi Északi PE8/01 Niczky kastély, megvétele, felújítása. Közösségi Északi PE8/02 Kultúrház átalakítás Közszféra Északi PE20/01 Egészségügyi központ felújítása, rekonstrukciója, Közszféra Északi PE20/02 Egészségház, rendelő környezete és parkoló építés Közszféra Északi PE21/1 Öregek napközije – nappali ellátás (folyamatban) közszféra Északi PE21/2 Öregek háza (bentlakásos ) bővítés Közösségi Északi PE5/04 Könyvtár felújítás Mentálhigiénés és Szociális Központ (önkormányzati és civil Közszféra Északi PE22 szervezetek) Összesen
Rövidtáv 2010.-2013.
Középtáv 2014.-2021.
Hosszútáv 2021.-
Összesen M Ft
177
177
150
150
350
350 0 60 25 30 120 400
60 25 30 120 400
25
25 25
30
94 20 30 15 70 120 30
60
60
490
1 776
69 20 30 15
70 120
1 002
284
106
Funkció
Városrész
Intézkedés tartalma
Az intézkedés időhorizontja és a becsült beruházási érték (M Ft) Rövidtáv Középtáv Hosszútáv 2014.2010.2021.2013. 2021.
Összesen M Ft
IV. Közterek városközpont fejlesztése - Északi városrész IV.
Városi
Északi
PE3
IV. IV.
Városi Városi
Északi Északi
PE4/1 PE4/2
IV.
Városi
Északi
PE4/3
V. V. V. V.
Főtér kialakítása: Árpád utca - Szent István utca - Katolikus templom fejlesztési területen és katolíkus templom homlokzat felújítása Zöld tengely kialakítás – a főtértől a Ságvári utcáig Zöld tengely kialakítás – a Ságvári utcai áttörés Zöld tengely kialakítás – a Ságvári u – Kossuth u. közötti területen Összesen
V. Szabadidős, sport, kulturális tevékenységek fejlesztése - Északi városrész Közösségi Északi PE5/5 Többcélú sportcsarnok építése az általános iskola területén. Konditerem kialakítása a Sportegyesület és a lakosság Közösségi Északi PE5/6 részére. Közösségi Északi PE9 Sportpálya komplexum további bővítése, fejlesztése. Gazdasági Északi PE28 Mozi felújítás Összesen
130
130
10 25
10 25
80
80 130
35
80
245
210
210
8
8
31
31 30 279
30 249
0
30
107
Funkció
VI.
Városrész
Az intézkedés időhorizontja és a becsült beruházási érték (M Ft) Rövidtáv Középtáv Hosszútáv 2014.2010.2021.2013. 2021.
Intézkedés tartalma
VI. Térségi infrastruktúrális fejlesztések - Északi városrész Vasúti felüljáró építés a nyugati feltáró, elkerülő úthoz Városi Északi PE10 kapcsolódóan
VI.
Városi
Északi
PE11
VI.
Városi
Északi
PE19/2
VI.
Városi
Északi
PE20
u.
ÉSZAKI VÁROSRÉSZ FEJLESZTÉSE MINDÖSSZESEN:
40
40
meglévő
Északi összekötő elkerülő út építés a nyugati feltáró út – Mikszáth K. u. kereszteződéstől a vasmegyeri útig (kb...km hosszú, 7m széles) Összesen
M Ft
2 500
2 500
Északi városrész nyugati feltáró út építés a leendő vasúti felüljáró figyelembe vételével északi irányba a Szent István u. és Mikszáth K. u. között (kb... km hosszú, 7 m széles) Vasúti felüljáró építése a Szent István fénysorompós átkelő helyett a 3823 sz. úton
Összesen
2 500
2 500
90
90 0
5 000
130
5 130
1 493
6 004
1 210
8 707
108
6.4.2. Déli városrész – 2. sz. akcióterület Az 2. sz. akcióterület átfedésmentesen lefedi a 3. fejezetben bemutatott déli városrészt. A déli városrész funkciói rövid- és középtávon: • a GEV telep rekultivációval és a GEV telep és a vasút közötti terület fejlesztésével inkubátorház, P+R parkoló épül • a városrész keleti és nyugati oldalán északról a vasútig terjedően iparterület fejlesztés, ipari és technológiai park létrehozása valósul meg • a déli feltáró utakkal lakópark funkciót ellátó terület jön létre a rendezési és szabályozási tervnek megfelelően • a meglévő városi szennyvíz kezelő kapacitás bővítésének ellehetetlenülése esetén új szennyvíz tisztító építése és a 3. szegregátumot érintő szennyvíz csatorna hálózat kiépítése A fejlesztési főirány csak akkor lesz a gazdasági szereplők ill. az igényes lakófunkció iránt érdeklődők számára attraktív, ha a fejlesztési terület elérhetőségét biztosítjuk. Jelen pillanatban a déli városrész a Sport utcán lévő egyszintű vasúti átjárón érhető el, mely szegregátum határán lévő szlömös területre vezet (Deák Ferenc, Honfoglalás, Dózsa Gy, Toldi utcák). Ezen utcák egyike sem alkalmas arra, (méret, szelvény, teherbírás alapján), hogy a fejlesztési területeket az északi városrésszel, ill. a környezettel összekösse.
A 2. sz. akcióterület projektjei akkor életképesek, ha az elérhetőségüket a tervezett nyíregyházi északi körgyűrűhöz való csatlakozást biztosítjuk a Körmendi-tanya magasságában. Ez a közúti csatlakozás igen magas színvonalon biztosítaná a 4. sz. főút, M3as autópálya, valamint Nyíregyháza elérhetőségét Kemecse irányából, egyúttal Kemecse, mint város és befektetési célpont, ezen belül a déli fejlesztési területek ugrásszerű és telekárakban megjelenő többszörösére történő felértékelődését biztosítaná. A Kemecse elérhetőségét és a 2 sz. akcióterület fejlesztési területeinek feltárását biztosító vázolt közúti kapcsolat szükséges, de nem elégséges feltétele a fejlesztési értékesülési folyamatok beindulásának. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a nyíregyházi északi körgyűrűhöz való csatlakozást jelentő közútnak a város nyugati oldalán a különszíntű vasúti kereszteződését egy felüljáró építésével és a 3823. sz. közúttal – Szent István utcával közvetlen kapcsolatát biztosítsuk. Ez szükséges ahhoz, hogy az ipari és a lakóparki területek kapcsolatát a közigazgatási, kulturális, kereskedelmi, szolgáltatási funkciókat biztosító északi városrész/történelmi városmaghoz, valamint a vasútállomáshoz biztosítsa. Alapvetően szükséges tehát az, hogy a 2020 utáni időszakra tervezett vasúti felüljáró megvalósítása, mint a déli városrészbe tervezett fejlesztések elengedhetetlen feltétele időben jelentősen előre sorolódjon, valamint a felüljáróval egy projektlépcsőben kezelve valósuljon meg az északi körgyűrűre csatlakozó út, melynek természetesen feltétele az, hogy a nyíregyházi északi körgyűrű megvalósítása egyáltalán napirendre kerüljön.
109
A 2. sz. akcióterület tervezett fejlesztései, projektstruktúrája
Funkció
Városrész
Intézkedés tartalma
I. Gazdaságfejlesztés - Déli városrész Szolgáltatóház létesítés a déli városrészben az új Gazdasági Déli PD11/2 alközpontban Gazdasági Déli PD13/01 Dél-keleti ipari terület kialakítása (GEV) Gazdasági Déli PD14/01 Haas-tanya magtár és park rekonstrukció Haas-tanya és a halastó hasznosítás – turisztikai Gazdasági Déli PD14/02 programcsomag Gazdasági Déli PD3/2 GEV terület terhelt rész rekultivációja Gazdasági Déli PD8 Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 ha területen. Összesen
I. I. I. I. I. I.
II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Déli városrész II./A. Útépítés, közlekedés fejlesztés - Déli városrész Déli feltáró út a nyugati feltáró út felől a 3823 sz. közútig Városi Déli PD1 híddal a Kállai főfolyáson
II.
a
II.
a
Városi
Déli
PD22
II.
a
Városi
Déli
PD20
II.
a
Városi
Déli
PD12
II.
a
Városi
Déli
PD21
II.
a
Városi
Déli
PD2
Új utak nyitása teljes közművek kiépítésével és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint. Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+1,8m) Lakópark területalakítás és közműépítés a dél-keleti városrészben (terv) Kerékpárút építése Kemecse - Körmendi tanya - 4. sz.út irányába tervezett közút mellé Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig.
Az intézkedés időhorizontja és a becsült beruházási érték (M Ft) Rövidtáv Középtáv Hosszútáv 2014.2010.2021.2013. 2021.
2 000 2 000
10
20
M Ft
60
60
200
800 200
500
500
800
15 800 1 615
Összesen
760
15 2 800 4 375
30 180
180
405
405
4
4 120 20
120 20
110
Funkció
Városrész
II.
a
Városi
Déli
PD3/1
II.
a
Városi
Déli
PD3/3
II.
a
Városi
Déli
PD5/1
II.
a
Városi
Déli
PD6
II.
a
Városi
Déli
PD7/1
Intézkedés tartalma
P+R parkoló létesítés Vasút- GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, területalakítás Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig Déli városrész nyugati feltáró út építés a leendő vasúti felüljáró figyelembe vételével Összesen
Az intézkedés időhorizontja és a becsült beruházási érték (M Ft) Rövidtáv Középtáv Hosszútáv 2014.2010.2021.2013. 2021.
Összesen M Ft
10
10 10
73
63
20
20
30
30 80
80 274
515
183
972
II./B Szennyvíz kezelés- és hálózatfejlesztés - Déli városrész II.
b
Városi
Déli
PD10
II.
b
Városi
Déli
PD16
II.
b
II. II.
b b
A hulladéklerakó terület rekultivációjának elvégzése, a rekultivációs tervnek és 822-22/2004. sz. határozatnak megfelelően.
Szilárd hulladék begyűjtő-, átrakó kialakítása. Szennyvíztisztító mű kapacitásbővítés, technológiai fejlesztés, Városi Déli PD17 1 ütemben, új telephelyen Városi Déli PD18 Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése. Városi Déli PD19 Szennyvízhálózat bővítése (Toldi u.) Összesen II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Déli városrész Összesen
100
100
50
50
100 374
500
500
48 40 588 1 103
48 40 738 1 710
50 233
111
Funkció
III. III.
IV. VI. VI. VI.
Városrész
Intézkedés tartalma
III. Igazgatás közszolgáltatás fejlesztés - Déli városrész Temető útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó Városi Déli PD15/01 bővítés v. építés Városi Déli PD15/02 Köztemető körbekerítése Összesen
Az intézkedés időhorizontja és a Összesen becsült beruházási érték (M Ft) Rövidtáv Középtáv Hosszútáv M Ft 2010.2014.2021.2013. 2021.
30 70
IV. Közterek városközpont fejlesztése - Déli városrész Közszféra Déli PD11/1 Város alközpont és park létesítés a déli városrészben Vasúti gyalogos, kerékpáros aluljáró építése a Schönherz Z. Városi Déli PD5/2 u. folytatásánál Kemecse - Körmendi tanya összekötő út építése (kb. 3,1 km Városi Déli PD7/2 hosszú, 7 m széles). Összekötőút építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési Városi Déli PD7/3 út Nyíregyháza irányába, Nyírpazony alatti csatlakozással Összesen DÉLI VÁROSRÉSZ FEJLESZTÉSE MINDÖSSZESEN:
40
40 0
0
30 70
63
63 100
100 90
450
540
1 000
1 000
0
190
1 513
1 703
2 059
3 293
2 506
7 858
112
6.4.3. Az akcióterületek fejlesztési lehetőségeinek összegzése Az északi városrész fejlesztési főirányát tekintve tehát adottságait tekintve rövidtávon, de területi korlátokkal (kisebb iparterület fejlesztésre alkalmasabb), hosszútávon a déli fejlesztési területek igen kedvezőek lehetnek, de olyan, a várostól független és ország jelenlegi gazdasági helyzetében rövid-középtávon nem reális fejlesztéseket feltételez, melyek a projektek értékét alapvetően degradálják. Feladat tehát az északi városrész fejlesztési főirányában rejlő lehetőségek rövidtávú kihasználása és a déli városrész projektjeinek előkészítése és igen erős lobbi háttér felépítése annak érdekében, hogy magasabb közigazgatási és politikai szinten közép-hosszútávú realitású projekt fejlesztésekre egyáltalán döntés szülessen, majd az előkészítésük pl. északi elkerülő és a csatlakozó útnál a kisajátítások elkezdődhessenek.
113
6.5. Az intézkedések forrásának meghatározása Önkormányzaton kívűli szereplők beruházásai (MFt) Gazda sági Állami Egyéb szerep Megberuhá beruhá jegyzés lők zás zások beruh ázásai
Önkormányzati beruházások
Funkció
Városrész
Önkormányzati beruházások rövidtávon 2010.-2013 (MFt)
Intézkedés tartalma
Saját erő
TámoEgyéb* gatás
Önkormányzati beruházások középtávon 2014.-2021 (MFt)
Össz.
Saját erő
TámoEgyéb gatás
Önkormányzati beruházások hosszútávon 2021.-től (MFt)
Össz.
Saját erő
TámoEgyéb gatás
Támogatás mértéke Mindösszese n
Saját erő
Támo gatás
%
%
110
50%
50%
250 360
50%
50%
100
15%
85%
100 0
15% 15%
85% 85%
35 20
15% 15%
85% 85%
60
10%
90%
35
15%
85%
56
15%
85%
10
15%
85%
30
15%
85%
90 536
15%
85%
220
15%
85%
80 27 54
15% 15% 15%
85% 85% 85%
Össz
I. Gazdaságfejlesztés - Északi városrész Gazdasági Gazdasági
Északi Északi
PE1/3 PE9/08
Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban
0
Sássa szabadidő program
0
Összesen
0
II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Északi városrész II./A. Útépítés, közlekedés fejlesztés - Északi városrész Északi városrész észak-déli közlekedési Városi Északi PE17 folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. utca bővítése Északi városrész észak-déli közlekedési Városi Északi PE18 folyosó sétálóutca kialakítás Városi Északi PE19/1 Északi városrész K-NY-i feltáró út építés A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalogés kerékpárút létesítésének Városi Északi PE24/01 belvízrendezéssel együtt, 1. ütem: nyugati irányból a városközpontig Városi Északi PE27 A mozitól a sportpályáig járda építése Mélyfekvésű területek revitalizációja, szükség Városi Északi PE28 szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése. A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalogés kerékpárút létesítésének Városi Északi PE24/02 belvízrendezéssel együtt, 2. ütem: a városközponttól keleti irányba Kerékpárút építése a 3834. sz. összekötőúthoz Városi Északi PE25 (kb. 4,5 km); TSZ telepig a 3823 sz. út mellett Városi
Északi
Haas-tanya úthálózatának fejlesztése, PE14/04 meglévő földút és út aszfaltozása.
Városi
Északi
PE26
Városi
Északi
PE27
5 3
0
0
30 17
II./B Szennyvíz kezelés- és hálózatfejlesztés - Északi városrész A település szennyvízkezelésének bővítése és rekonstrukciója. Ezt a csatornahálózat Városi Déli PD 19/2 folyamatos bővítésével összhangban kell biztosítani. Szennyvízhálózat bővítése (Ságvári u., Dankó Városi Északi PE23 u., Szegfű u., Zrínyi u.). Városi Északi PE14/02 Haas-tanya ivóvízellátásának kiépítése. Városi Északi PE14/03 Haas-tanya szennyvízhálózatának
0
0
0
0
15
85
3
17
0
23
0
0
0
0
100
250
0
360
100
0
0
0
0
0
35
0
6
5
8
54
30
0
0
60
0
56
0
0
2
9
10
0
0
5
26
30
0
0
14
77
90
251
35
196
35
216
20
30
170
27 0
12 8
0
200
0
0
0
55
0
0
35
48
0
0 85
0 4
0
110
0
15
0
47
0
0
0
8
0
0
0
Kerékpárút építése Kemecse - Nagyhalász 3825 sz. út mellett (Mikszáth u. folytatása)
0
0
20
a
Kerékpárút építése Kemecse - Tiszatelek új tervezett - közút mellett Összesen
0
0
230
0
0
0
0
0
68
80
0
46
0 54
0 0
114
megépítése. Összesen II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Északii városrész Összesen
III. Igazgatás közszolgáltatás fejlesztés - Északi városrész Városközpont létesítés az északi Közszféra Északi PE1/1 városrészben, új városháza építése Közösségi Északi PE1/2 Rendezvényház az új városközpontban Óvoda férőhelybővítés, vagy új óvoda építése, Közszféra Északi PE2/1 vagy fejlesztést követően átköltözés a jelenlegi polgármesteri hivatalba Óvoda konyha felújítása és bővítése az előző Közszféra Északi PE2/2 pont függvényében Közszféra Északi PE6 Iskola konyha felújítása és bővítése Iskola étterem felújítása és bővítése Közszféra Északi PE7/1 (közétkeztetés) Iskolai konyháról kiszolgált külső forgalmú Gazdasági Északi PE7/2 étterem Közszféra Északi PE5/1 Általános iskola 4 tanteremmel való bővítése. Tanuszoda építése az általános iskola Közszféra Északi PE5/2 területén. Általános iskola területén füves Közszféra Északi PE5/3 labdarúgópálya és futópálya kialakítása. Közösségi Északi PE8/01 Niczky kastély, megvétele, felújítása. Közösségi Északi PE8/02 Kultúrház átalakítás Egészségügyi központ felújítása, Közszféra Északi PE20/01 rekonstrukciója, Egészségház, rendelő környezete és parkoló Közszféra Északi PE20/02 építés Öregek napközije – nappali ellátás Közszféra Északi PE21/1 (folyamatban) közszféra Északi PE21/2 Öregek háza (bentlakásos ) bővítés Közösségi Északi PE5/04 Könyvtár felújítás Mentálhigiénés és Szociális Központ Közszféra Északi PE22 (önkormányzati és civil szervezetek) Összesen
7 15
40 87
0 0
47 102
13
150
13
177
0
0
23
128
150
0
0
18
315
350
0
0
18
50 85
284 500
0 0
334 585
0 35
0 196
0 0
0 230
0
0
0
3
54
3
60
0
0
1
23
1
25
0
0
2
21
4
21
2
0
15
15
30
0
0
12
108
120
0
0
0
60
340
25
0
0
25 0
10 3
59 17
69 20
0 0
0
3
27
30
0
0
2
14
15
0
63
4
70
0
0
6
108
6
120 0
0 0
5
26
0 30
0
6
54
60
284
71
420
0
73
883
10
111
0
0
0
46
1 002
45
239
10
130
0
0 0
0 0
0 0
400
4
0
0 0
0
490
0
0
0
0
381 917
177 150
15% 15%
85% 85%
350
10%
90%
0 60
10% 10%
90% 90%
25
10%
90%
30 120
50% 10%
50% 90%
400
15%
85%
25 94 20
15% 15% 15%
85% 85% 85%
30
10%
90%
15
10%
90%
70 120 30
10% 10% 15%
90% 90% 85%
60 1 776
10%
90%
130
15%
85%
10
15%
85%
25
15%
85%
80 245
15%
85%
210
50%
50%
8 31
50% 15%
50% 85%
IV. Közterek városközpont fejlesztése - Északi városrész Városi
Északi
PE3
Városi
Északi
PE4/1
Városi
Északi
PE4/2
Városi
Északi
PE4/3
Főtér kialakítása: Árpád utca - Szent István utca - Katolikus templom fejlesztési területen és katolíkus templom homlokzat felújítása Zöld tengely kialakítás – a főtértől a Ságvári utcáig Zöld tengely kialakítás – a Ságvári utcai áttörés Zöld tengely kialakítás – a Ságvári u – Kossuth u. közötti területen Összesen
V. Szabadidős, sport, kulturális tevékenységek fejlesztése - Északi városrész Többcélú sportcsarnok építése az általános Közösségi Északi PE5/5 iskola területén. Konditerem kialakítása a Sportegyesület és a Közösségi Északi PE5/6 lakosság részére. Közösségi Északi PE9 Sportpálya komplexum további bővítése,
0
0
2
9
10
0
0
4
21
25
0
0 10
0
130
5
30
0
0
12
68
35
12
68
80
10
111
0
80
105
105
210
0
0
4
4
8
0
0
5
26
31
0
0
0
0
0
0
115
Gazdasági
Északi
PE28
fejlesztése. Mozi felújítás Összesen
114
135
0
VI. Térségi infrastruktúrális fejlesztések - Északi városrész Vasúti felüljáró építés a nyugati feltáró, Városi Északi PE10 elkerülő úthoz kapcsolódóan Északi városrész nyugati feltáró út építés a leendő vasúti felüljáró figyelembe vételével Városi Északi PE11 északi irányba a Szent István u. és Mikszáth K. u. között (kb... km hosszú, 7 m széles) Vasúti felüljáró építése a Szent István u. Városi Északi PE19/2 meglévő fénysorompós átkelő helyett a 3823 sz. úton Északi összekötő elkerülő út építés a nyugati Városi Északi PE20 feltáró út – Mikszáth K. u. kereszteződéstől a vasmegyeri útig (kb...km hosszú, 7m széles) Összesen ÉSZAKI VÁROSRÉSZ FEJLESZTÉSE MINDÖSSZESEN: I. Gazdaságfejlesztés - Déli városrész Szolgáltatóház létesítés a déli városrészben az Gazdasági Déli PD11/2 új alközpontban Gazdasági Déli PD13/01 Dél-keleti ipari terület kialakítása (GEV) Gazdasági Déli PD14/01 Haas-tanya magtár és park rekonstrukció Haas-tanya és a halastó hasznosítás – Gazdasági Déli PD14/02 turisztikai programcsomag Gazdasági Déli PD 03/2 GEV terület terhelt rész rekultivációja Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 ha Gazdasági Déli PD8 területen. Összesen II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Déli városrész II./A. Útépítés, közlekedés fejlesztés - Déli városrész Déli feltáró út a nyugati feltáró út felől a 3823 Városi Déli PD 1 sz. közútig híddal a Kállai főfolyáson Városi
Városi Városi
Déli
Déli Déli
PD22
PD20 PD 12
Városi
Déli
PD21
Városi
Déli
PD2
Városi
Déli
PD3/1
Városi
Déli
PD3/3
Városi
Déli
PD5/1
Városi
Déli
PD6
Új utak nyitása teljes közművek kiépítésével és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint. Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+1,8m) Lakópark területalakítás és közműépítés a délkeleti városrészben (terv) Kerékpárút építése Kemecse - Körmendi tanya - 4. sz.út irányába tervezett közút mellé Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig. P+R parkoló létesítés Vasút- GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, területalakítás Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig
0 249
0
0
0
0 0
0
0
0
0
15 15
15 15
0
30 30
0
0
6
34
0
0
0
2 500
50%
50%
15%
85%
60 800 200
50% 50% 50%
50% 50% 50%
500 15
50% 50%
50% 50%
30
15%
85%
180
15%
85%
405
15%
85%
4
15%
85%
120
15%
85%
20 10
15% 15%
85% 85%
73
15%
85%
20
15%
85%
30
15%
85%
30 279
2 500
40 40
0
0
0
2 500 2 500
0
0
0
90
0
0
0
0
0
0
0
0
6
34
0
40
0
5 090
0
0
90 5 130
211
1 216
56
1 483
135
769
0
904
138
732
0
870
360
5 090
0
0
8 707
8
8
8
8
2 27
0
0
0
0
60
0 0
0 0
0 0
800 200
0
0
0
500
15
0
0
0
0
0
2 800
0
4 360
15
0
0
9
10
3
17
153
180
0 1
3
61
344
0
0
0
0
0
20
0
0
0
405
4
0
0
0
0 18
102
120
3
17
20
0
0
2
9
10
0
0
2
9
10
0
3
17
20
5
26
30
0
0
2 800 4 375
0
0
0
0
9
54
63 0 0
116
Városi
Déli
PD7/1
Déli városrész nyugati feltáró út építés a leendő vasúti felüljáró figyelembe vételével Összesen
12
68
41
233
15
85
80 0
274
0 77
438
0
515
0 27
156
0
183
0
0
0
80 972
15%
85%
100 50
15% 10%
85% 90%
500
15%
85%
48
15%
85%
40 738 1 710
15%
85%
0 0
15% 15%
85% 85%
0
40 30 70
63
15%
85%
100
15%
85%
540
15%
85%
1 000
15%
85%
0
II./B Szennyvíz kezelés- és hálózatfejlesztés - Déli városrész Városi
Déli
PD 10
Városi
Déli
PD16
A hulladéklerakó terület rekultivációjának elvégzése, a rekultivációs tervnek és 82222/2004. sz. határozatnak megfelelően.
Szilárd hulladék begyűjtő-, átrakó kialakítása. Szennyvíztisztító mű kapacitásbővítés, Városi Déli PD17 technológiai fejlesztés, 1 ütemben, új telephelyen Körmendi tanya szennyvízhálózatának Városi Déli PD18 megépítése. Szennyvízhálózat bővítése (Toldi u., Ságvári Városi Déli PD19/01 u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.). Összesen II. Települési infrastruktúra fejlesztése - Déli városrész Összesen III. Igazgatás közszolgáltatás fejlesztés - Déli városrész Temető útjainak szilárd burkolattal Városi Déli PD15/01 ellátása, ravatalozó bővítés v. építés Városi Déli PD15/02 Köztemető körbekerítése Összesen
való
Déli
PD7/2
Városi
Déli
PD7/3
Kemecse - Körmendi tanya összekötő út építése (kb. 3,1 km hosszú, 7 m széles). Összekötőút építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési út Nyíregyháza irányába, Nyírpazony alatti csatlakozással Összesen
DÉLI VÁROSRÉSZ FEJLESZTÉSE MINDÖSSZESEN: KEMECSE TELEPÜLÉS VÁROSFEJLESZTÉSE MINDÖSSZESEN: Megjegyzés*: EU önerőalap
0
0
0
0
75
425
0 5
45
0
50
500
0
0
7
41
48
0
0
6
34
40
0
100 374
88 165
500 938
15 56
85 318
6
34
40
0
0
5 11
26 60
30 70
0 0
0
0
0 0
0
0
9
54
0
0
0
100
0
0
0
540
0
0
0
1 000
0 0
0
IV. Közterek városközpont fejlesztése - Déli városrész Város alközpont és park létesítés a déli Közszféra Déli PD11/1 városrészben Vasúti gyalogos, kerékpáros aluljáró építése a Városi Déli PD5/2 Schönherz Z. u. folytatásánál Városi
100
0
0
0 0
0
588 1 103
5 32
45 201
0 0
0
50 233
0 0
0
0 0
0
0 0
0
63
0
0
0
0
0
0
0
0
9
54
0
63
0
1 640
0
0
1 703
74
385
0
459
165
938
0
1 103
42
254
0
296
4 360
1 640
0
0
7 858
285
1 600
56
1 942
300
1 707
0
2 007
180
986
0
1 166
4 720
6 730
0
0
16 565 0 16 565
117
6.6. A fejlesztések innovatív finanszírozási megoldása – A Grameen-modell A Grameen-modell egy olyan mikrohitelezési modell, mely a kilátástalan helyzetben lévő szegénységen segít csekély összegű, fedezet nélküli hiteleket. A koldusok bankjaként számon tartott bangladesi Grameen bank (a Grameen szó magyarul vidéket jelent) idén több olyan vállalkozást és alapot is sikeresen működtetett, amelyek gerincét továbbra is az alacsony kamatokkal folyósított, a legtöbb esetben fedezetigazolást sem igénylő mikrohitelezés adja, ügyfélköre pedig a legrászorultabb vidéki lakosság. A modell magyar adaptálása folyik, és remélhetőleg 2010-ben elindul kezdetben a Raffeisen bank bevonásával. A működési modell szerint a mikrohitelezési tevékenységet egy több szereplőből álló vállalati konstrukción keresztül nyújtja a non-profit vállalkozásként működő Kiútprogram Zrt. az ügyfeleinek. A hitelezési termékeket és szolgáltatásokat egy kereskedelmi bank nyújtja az ügyfeleknek és biztosítja a hitelezési tevékenységhez szükséges forrást részben állami refinanszírozással az Új Magyarország Mikrohitel Program keretéből. A Kiútprogram a Mikrohitel Közvetítő Közhasznú Nonprofit Zrt. küldetése, hogy pénzügyi szolgáltatások és információ nyújtásával, valamint közösségfejlesztő szociális támogatással lehetővé tegye a mélyszegénységben élők, kiemelten a romák számára, hogy saját erőforrásaikat mozgósítva kiemeljék magukat tartósan rossz helyzetükből.
6.7. Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés alatt olyan fejlődést, létezést értünk, amely létével, növekedésével nem pusztítja el a saját fennmaradásához szükséges tényezőket: területet, erőforrásokat, környezeti elemeket, az emberi erőforrás egészségét. Ennél fogva fejlődése, létezése hosszú távon, tartósan is harmonikusan fenntartható. A városi és városrészi helyzetértékelés során kimutatásra került, hogy melyek azon „szűk keresztmetszetek”, amelyek a települési környezet minőségét alapvetően befolyásolják mind rövid, mind középtávon. Ennek alapján kerültek megfogalmazásra a város fejlődésének átfogó és specifikus stratégiai céljai, illetve a mindenféle fejlesztésnek az alapvető fenntarthatósági kritériumokkal való harmóniáját célzó horizontális célkitűzések. Közlekedés • tömegközlekedés elérhetősége, tömegközlekedés megfelelő sűrűsége • elővárosi vasút elérhetősége • magánautó használat aránya • városi átmenő forgalom számára elérhető útvonalak és azok környezeti hatása, elkerülő utak • környezetkímélő közlekedési módok ösztönzési gyakorlata
118
Környezeti minőség • környezeti minőség megőrzése és javítása • környezettudatos magatartás ösztönzése • levegőminőség, átszellőzés • zajterhelés • ipari környezetterhelés • egyes fejlesztések környezetterhelése • víz- és energiafelhasználás • ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása • veszélyes hulladékok és talajszennyeződések, barnamezős területek jelenléte, szennyezettségi állapota • szennyvíz és szilárd hulladékkezelés • energiagazdálkodás, energiafelhasználás, hőellátás, hőveszteségek Területhasználat • alapvető magán és közszolgáltatások koncentrált elhelyezkedése, lakóterületen való elérhetősége, mely nem növeli az utazási szükségletet feleslegesen • megfelelő városfejlesztési politika eredményeként az alacsony sűrűségű városi kiterjedés megakadályozása • megfelelő területhasználat, zöldmezős fejlesztések elkerülése Zöldfelület-gazdálkodás • zöld felületek megfelelő nagysága és megfelelő elhelyezkedése • a zöldterületek megújítása révén javítani a környezeti minőséget • alternatív zöldfelület növelési lehetőségek Városfejlesztés, rehabilitáció • városkép minőségi megőrzése • a fejlesztés a történelmi és kulturális örökség figyelembevételével történik • az értékes építészeti örökségek megőrzése, új funkciókkal történő megtöltése révén biztosítani fennmaradásukat. • a város történelmiségéből adódó hangulat visszaállítása, megőrzése. • a leromlott, szanálandó, építészetileg értéket nem képviselő épületek felújításával, vagy ezek helyén újszerű építészeti megoldásokkal a városkép javítása, megújítása, maradandó építészeti érték teremtése. • funkcióvesztett vagy felhagyott épületek hasznosítása • meglevő épületállomány fejlesztésének előnyben részesítése a zöldmezős beruházással szemben Megállapítható, hogy a fenntarthatóság szempontjai az Integrált Városfejlesztési Stratégián végigvonulnak, a felsorolt törekvések mind a helyzetértékelő, mind a stratégiai fejezetben következetesen megfogalmazásra kerültek. Jelen dokumentum a fenntartható fejlődés követelményeinek szem előtt tartásával készült, alkalmas a fenti szempontrendszer képviseletére.
119
6.8. Anti-szegregációs program A város által középtávon, a 2007-2013-as időszakban, tervezett városfejlesztési projektek generálásának tervezési alapját Kemecse Komplex Fejlesztési Stratégiája és Városfejlesztési Koncepciója képezi. Az Anti-szegregációs Terv kidolgozása során értékeltük a középtávú városfejlesztési koncepció keretében tervezett középtávú (10 éves) fejlesztési beavatkozások specifikus hatását a probléma térkép alapján lehatárolt, leromlott állapotú városi területekre, s ennek integrált részeként a szegregátumokra. A Komplex Fejlesztési Stratégia és Városfejlesztési program integrált részét képező antiszegregációs beavatkozások alapvető célja az, hogy a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet (az I. pontban meghatározott definíció alapján) szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja csökkenjen, lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más településeken (pl. városkörnyéki falvak) ne nőjön az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki új szegregátumok. A program szerkezetét az alábbi sémán mutatjuk be.
120
121
6.8.1. Szegregátumok jövőképe A szegregátumok városszövetbe ágyazottságának, lakásállomány állagának, infrastrukturális ellátottságának és hiányosságainak, figyelembevételével felszámolás egyik szegregátum esetében sem indokolt. Az IVS-ben megfogalmazott városfejlesztési projektek megvalósításának reálisan tervezhető időhorizontjára, illetőleg a projektek megvalósításához tervezhető, rendelkezésre álló pénzügyi forrásokra tekintettel a jövőkép kijelölésekor mindhárom szegregátum esetében hosszú távú alapstratégiaként a fokozatos rehabilitáció mellett döntöttünk. A rehabilitáció eredményeként javulnia kell a szegregált területen élők életminőségének; lakhatási körülményeinek; foglalkoztatási és képzettségi mutatóinak. 1. szegregátum
2. szegregátum
3. szegregátum
Hosszú távú alapstratégia
rehabilitáció
rehabilitáció
rehabilitáció
Tematikus célok
Eszközök
Eszközök
Eszközök
Szennyvíz hálózat kiépítése Zöld felület növelése
Szennyvíz hálózat kiépítése Zöld felület növelése
Szennyvíz hálózat kiépítése Zöld felület növelése
1. Infrastrukturális ellátottság javítása
2. Oktatási színvonal emelése
3. Lakókörnyezet minőségének javítása 4. Foglalkoztatottság növelése
Új tanulási technikák- Új tanulási technikák- Új tanulási technikákmódszerek módszerek módszerek Ösztönzési rendszer Ösztönzési rendszer Ösztönzési rendszer Teljes körű Teljes körű beóvodázás Teljes körű beóvodázás Iskolai osztályok beóvodázás közötti szegregáció Iskolai osztályok Iskolai osztályok felszámolása közötti szegregáció közötti szegregáció felszámolása felszámolása Rossz minőségű lakás állomány felújításának elősegítése Munkahely teremtés Képzés/átképzés
Rossz minőségű lakás Rossz minőségű lakás állomány állomány felújításának felújításának elősegítése elősegítése Munkahely teremtés Képzés/átképzés
Munkahely teremtés Képzés/átképzés
122
Kemecse Város Képviselő Testülete az anti-szegregációs akciótervek kidolgozása és megvalósítása során kizárólag piaci alapon kialakított eszközöket és módszereket alkalmaz. Kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott technikák keretében nem oszt jelképes összegekért építési ingatlanokat, nem avatkozik be piaci viszonyokat megzavaró módon az ingatlan gazdálkodásba. Az alkalmazott módszerek kialakítása során törekszik az integráció fokozatos megvalósítására és biztosítja a szegregátumok területi és lakossági növekedésének megakadályozását. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott városfejlesztési projektek antiszegregációs szempontú áttekintése érdekében táblázatosan foglaltuk össze a szegregátumok helyzetére közvetlenül, ill. közvetve ható projekteket. (Ld. D. melléklet) A közvetlenül anti-szegregációs hatású projektek területei elsősorban • a lakókörnyezet (rossz minőségű lakásállomány felújításának elősegítése) – Északi- 1. szegregátum prioritása • a vonalas infrastruktúr fejlesztés (szennyvíz csatorna) – mindhárom szegregátumban • helyi gazdaságfejlesztési projektek előkészítéséhez kapcsolódó utak (úthálózat) fokozatos kiépítése, rekonstrukciója • alapfokú oktatás-nevelés (óvoda, iskolai főzőkonyha és tornacsarnok) infrastrukturális fejlesztése, kompetencia alapú, integrált oktatás tartalmi fejlesztése – mindhárom szegregátumot egységesen érintően A közvetetten anti-szegregációs hatású projektek területei (mindhárom szegregátumot egységesen érintően) • Versenyképes helyi gazdaság fejlesztés - munkahely teremtő hatása meghatározó jelentőségű • Közigazgatási és humán infrastruktúra (közoktatás, közművelődés, egészségügy) - foglalkoztatottság és életminőség javító hatás • Sport – és szabadidő - életminőség javító hatása általános (pozitív a foglalkoztatóságra gyakorolt hatása) • Nyíregyháza elővárosi potenciál erősítés funkció ellátottságra és gazdaságfejlesztésre gyakorolt pozitív hatás 6.8.2. A szegregátumokban megvalósítandó programok eszközrendszere 1) Lakhatási integrációt biztosító eszközök: a.) A szegregált területen lévő rossz minőségű lakásállomány telepszerű felszámolását, ill. az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezését nem tervezzük. b.) A szegregált területeken lévő lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációjára az önkormányzatnak csak nagyon korlátozott és tendenciájában csökkenő saját és külső eszköz áll rendelkezésére
123
A gazdaságfejlesztési projektek megvalósulása esetén bekövetkező élénkülés időszakáig vagy ezen projektek elmaradása esetén a szegregált területen lévő lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja a lakásállomány komfort fokozatának és minőségének lakossági önerőből megvalósított javítása, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak (szennyvíz kezelés kapacitás bővítése, szennyvíz csatornázás) pályázati források támogatásával megvalósított pótlása és a lakókörnyezet (különös tekintettel az egészségre káros tényezők megszüntetésére – használaton kívüli, bezárt szilárd hulladék lerakó rekultivációja kistérségi program keretében) minőségének emelése csak a pénzügyi források rendelkezésre állásának ütemében valósulhat meg. Ezen pályázati források elsődlegesen az Új Magyarország Fejlesztési Program 2011 – 2013 közötti akciótervében, illetőleg azt követően a 2014 – 2020 közötti tervezési időszak EU társfinanszírozású programjaiban keresendők. Egyebekben az önkormányzat elsősorban preventív hatású módszereket kíván alkalmazni a szegregáció fokozódásának és újratermelődésének megakadályozásáról. Ezen lehetséges eszközöket a célhierarchiához komplex módon kapcsolódó preventív eszközök között ismertetjük.(7. pont) 2) Mobilizációs program: az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása az érintett családok egy részének integrált környezetbe való elhelyezésével a szociális lakások és a szükséges pénzügyi források hiánya miatt reálisan nem tervezhető. Ugyanakkor a családok ez irányú egyéni kezdeményezéseit a segélyezés, valamint a közszolgáltatások intézményrendszerén keresztül a lehetőségekhez mérten támogatni kell, emellett a civil szervezetek bevonásával segítve őket a társadalmi ellenállás leküzdésében és az új környezetben való beilleszkedésben. 3) Oktatási integráció biztosítása az érintett gyerekek számára. 2008-ban kidolgozásra és a Képviselő Testület által elfogadásra került a „Települési közoktatási esélyegyenlőségi terv”, amely a Helyzetelemzés megállapításaira alapozva intézkedéseket tartalmaz:
A teljes körű beóvodázás és 3 éven át tartó óvodáztatás férőhelyi kapacitás hiányának (2 óvodai csoport, mintegy 50 fő) megszüntetésére; a fejlesztés lehetséges forrásaként az ÚMFT 2011-2013 közötti ROP akció terve, kedvezőtlen esetben középtávon a következő 7 éves tervezési ciklus pályázati rendszere nyújthat támogatási forrást
az iskolán belüli szegregáció elkerülésére a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásában-nevelésében, és a szülői együttműködés területén; a probléma megoldása felmenő rendszerben intézményen belüli oktatás-szervezési módszerek, valamint a célcsoportok szemlélet formálását segítő, TÁMOP pályázati forrásból támogatott projektek
124
révén lehetséges a 2011-2013 akció tervidőszakban, valamint középtávon következő 7 éves tervezési ciklus pályázati rendszerben
az integrációt és s képesség kibontakoztatást támogató módszertani- és intézmény fejlesztésben; a probléma megoldása felmenő rendszerben az Integrált Pedagógiai Rendszer bevezetéséhez kapcsolódó TÁMOP és OKMT források által támogatott projektek révén finanszírozható a 2011-2013 akció terv időszakban, valamint középtávon a következő 7 éves tervezési ciklus pályázati rendszerben
befogadó iskolai környezet kialakításában; az iskola hiányzó vagy rekonstrukcióra szoruló funkcionális egységeinek fejlesztése; a fejlesztés lehetséges forrásaként az ÚMFT 2011-2013 közötti ROP akció terve, kedvezőtlen esetben középtávon a következő 7 éves tervezési ciklus pályázati rendszere nyújthat támogatási forrást
az eltérő tantervű tagozat kifuttatására és megszűntetésére; a szegregáltan oktatott SNI tanulócsoportok számának csökkentése, a teljes körű beóvodázás révén az érintett gyermekek óvodai neveléstől indított, fokozatos, felmenő rendszerű integrálása , ROP, TÁMOP és OKMT pályázati forrásból támogatott projektek révén lehetséges a 2011-2013 akció terv időszakban, valamint középtávon a következő 7 éves tervezési ciklus pályázati rendszerben
Az intézkedési terv évenkénti értékelése és szükség szerinti módosítása, a szükséges pénzügyi források iránti pályázás a szegregáció elleni önkormányzati fellépés egyik kiemelt területe kell legyen. 4) Az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő piaci integrációjának elősegítése képzési, átképzési, munkahely teremtési, elhelyezkedést segítő stb. programokkal, Az IVS kiemelt szerepet szán a gazdaságélénkítő projektek megvalósításának. A tervezett fejlesztési program kiinduló adottságként veszi figyelembe a városban tartós jövedelemmel nem rendelkező álláskereső, munkaképes korú lakosság képzettségi szintjét. A gazdaságélénkítő projektek (Ipari zónák kialakításához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések) eredményeként megvalósuló munkahely teremtő projektek (letelepülő vállalkozások technológiai beruházásai; feldolgozandó, elsősorban növénytermesztési alapanyag termelő háttér; szolgáltatói háttér) humán erőforrás igényének ismeretében kialakítandó képzési/átképzési programok szervezésében az önkormányzat aktív szerepet vállal, melyhez külső pályázati forrásokat tervez bevonni. A képzési területek megválasztása a konkrétan jelentkező munkaerő piaci igények kielégítését szolgálja, és illeszkedik a rendelkezésre álló munkaerő potenciál meglévő adottságaihoz és képességeihez. A városban az átmeneti foglalkoztatás rövidtávú lehetőségeit kihasználjuk (2009-ben. Közmunka program 150 fő, melynek).
125
5) A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javítása. A IVS városfejlesztési projekt hierarchiája fokozatos, egymásra épülő fejlesztési/fejlődési folyamattal számol. Az önkormányzat által 2012-ig megvalósítani tervezett funkcióbővítő városfejlesztési program (ÉAOP-5.1.1/D pályázat) a közigazgatási és a közösségi funkciók fejlesztését olyan módon oldja meg, hogy az így felszabaduló területeken kialakulnak a szociális – mentálhigiénés szolgáltatások (szociális ellátás, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, családsegítő szolgálat, civil szervezetek) komplex összevonásának, a szolgáltatások fizikailag koncentrált elhelyezésének feltételei. 6) A településrendezési, fejlesztési tervében, koncepciójában, fejlesztéseiben a társadalmi szegregációt csökkentő intézkedések megjelenítése, közösségfejlesztési, szabadidős és sport programok rendezvény helyszíneinek kialakítása A város érvényes településrendezési tervének folyamatban lévő aktualizálása keretében érvényesül. 7) A stratégiai célokat szolgáló kiemelt projektek mellett a Képviselő Testület operatív eszközökkel és elsősorban preventív hatású módszerekkel kíván gondoskodni a szegregáció fokozatos megszűntetéséről és újratermelődésének megakadályozásáról. A célhierarchia rövidtávú eszközei között az önkormányzat kiemelt szerepet szán egy olyan szakmai munkacsoport („anti-szegregációs önkormányzati munkaszervezet”) létrehozásának és működtetésének, melyben az önkormányzati szakmai területek szakemberei mellett, az érintett kisebbségi önkormányzat, illetőleg más/civil szervezetek szakemberei is képviseletet kapnak. A szakmai munkacsoport döntés előkészítési, monitoring és javaslattételi kompetenciái külön szabályozásban és éves szintű munkaprogramokban kerülnek kidolgozásra. Az anti-szegregációs akcióprogramok hatékonyságát • Éves ingatlangazdálkodási terv; • Aktív segítő elemek (pl. jogi tanácsadás) • Önkormányzati elővásárlási jog bejegyeztetés • Probléma megelőző (PREVENTÍV) adósságkezelési és foglalkoztatási program bevezetésével segíti elő. 8.)
Kemecse városnak jelenleg nincs megvalósítás alatt lévő, szegregált területet érintő városfejlesztési programja.
9.)
A nem-szegregált területekre irányuló városfejlesztési, városrehabilitációs programok megvalósítása, illetve a program eredményei hozzájárulnak a szegregált területeken élők helyzetének javításához is. Követendő gyakorlat, hogy a közbeszerzési eljárások során ajánlattételi felhívási kritérium (értékelési szempont) olyan kivitelezők előnyben
126
részesítése, melyek vállalják, hogy alkalmaznak helyi, ezen belül szegregált területen élőket is (foglalkoztatási programok, közbeszerzési eljárások a beruházások esetében, stb.). Az érvényes szakképzési, foglalkoztatási, közoktatás fejlesztési programból a szegregált területen élők is részesednek. 10.)
Indikátorok, monitoring Módszertani áttekintés: Az Antiszegregációs Terv megvalósításának áttekintése évente, aktualizálása, felülvizsgálata 3-5 évente, az IVS felülvizsgálat keretében történik. Az érdemi felülvizsgálathoz az intézkedési tervben megfogalmazott beavatkozásokhoz, indikátorokhoz és ütemezéshez köthető monitoring rendszert kell kialakítani. Az indikátorokon belül a programok/intézkedések hatását 2-3, illetve 6-7 évente mérő eredmény-, hatásindikátorokat határozunk meg. Az IVS rendszeres felülvizsgálatakor az anti-szegregációs program teljesülését mérő indikátorok segítségével kell értékelni, hogy milyen mértékben teljesült a program. A felülvizsgálathoz kapcsolódó indikátorokon kívül olyan output jellegű mutatókat is meghatározunk, melyek mérése éves szinten teszi lehetővé az egyes intézkedések megvalósulásának követését. Ezek a mutatók az intézkedések megvalósulásáért felelős szervezeteknek jelentenek közvetlen, éves szintű visszacsatolást.
127
Az intézkedések időbeli ütemezése 1. Rövidtávú (1 év alatt elérendő) célkitűzések Anti-szegregációs Alkalmazott Intézkedés leírása eszközök eszközök Lakókörnyezet Lakásállomány, elhanyagolt állapotát Lakhatási integrációt lakókörnyezet javító biztosító eszközök rehabilitáció beavatkozások, szervezése, Mobilizációs Nem tervezett program Együttnevelést célzó Oktatási integráció - Intézkedések éves hosszú távú oktatás • KET monitorozása nevelési stratégia végrehajtása kialakítása Munkaerő piaci Közmunka (Út a integráció, érintett Átmeneti munkához program, lakosság foglalkoztatás Közfoglalkoztatási foglalkoztatási Terv stb.) helyzetének javítása
Önkormányzat Képviselő Testület
Önkormányzati költségvetés
Rossz állagú lakásállomány csökkenése
-
-
-
Oktatás – nevelési intézmény
Intézményi költségvetés
Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv éves értékelése
Önkormányzat Képviselő testület
Munkaügyi Központ
Közmunkában résztvevők éves száma
Beavatkozás a szociális ellátó rendszerbe
Aktuális operatív szociálpolitikai intézkedések
Segélyezés
Önkormányzat; települési szociális intézményrendszer
Egészségügyi programok
Aktuális operatív egészségügyi intézkedések
Egyéni tanácsadás és gondozás beavatkozásai
Önkormányzat Települési egészségügyi intézményrendszer
Városrehabilitációs Rendezvények, pályázatok kötelező közösségépítő „SOFT” programok akciók 2. Középtávú (3 év alatt elérendő) célkitűzések
Közösségfejlesztési programok
Felelős megnevezése
Intézkedést mérő indikátor
Pénzügyi forrás
Önkormányzati költségvetés; Intézményi finanszírozás Önkormányzati költségvetés Intézményi finanszírozás
Önkormányzat Önkorm. Kv. Kultur. int. rendszer. Pályázati források
Segélyezésben részesülők száma (éves statisztika) Intézményi Egészségügyi statisztika javul Társadalmi elégedettség mérés
128
Anti-szegregációs eszközök Lakhatási integrációt biztosító eszközök
Alkalmazott eszközök Lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitáció kiemelten: SZENNYVÍZ
Mobilizációs program Oktatási integráció Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv végrehajtása
Nem tervezhető Intézkedések éves monitorozása
Munkaerő piaci integráció, érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása
Gazdaságfejl. Projektek; Átmeneti foglalkoztatás (pl. Közmunka)
Beavatkozás a szociális ellátó rendszerbe
Fejlesztési projektek/ szociálpolitika
Egészségügyi programok Közösségfejlesztési programok
Intézkedés leírása ingatlanvásárlás, telekalakítás, rossz minőségű lakásállomány rehabilitációja
Felelős megnevezése Önkormányzat + Érintett tulajdonosok
Pénzügyi forrás ERFA típusú pályázati források
-
-
-
Oktatási intézmény
ESZA típusú pályázati források
Gazdaság fejlesztési projektek
Új, integrációt és képesség kibontakoztatást támogató oktatási módszerek bevezetése Munkahely teremtő beruházások indítása; Átmeneti foglalkoztatási programok Szociális ellátó intézmények elhelyezésének javítása Tanácsadás– gondozás fejlesztése
Városrehabilitációs pályázatok kötelező „SOFT” programok
Rendezvények, közösségépítő akciók
Önkormányzat
ERFA típusú pályázati források
Intézkedést mérő indikátor A település épületeinek állapot felmérése 5 évenként Szennyvízkezelési kapacitás bővítése SNI arányok csökkenése Kompetencia- és lemorzsolódási mutatók javulása KET szerint Foglalkoztatottság növekedése,
Munkaügyi Központ
Önkormányzat
ERFA típusú pályázati források
Önkormányzat
ERFA típusú pályázati forrás
Önkormányzat Civil szervezetek
Önkorm. Kv. Pályázati forrás
Az ellátás minőségének és fizikai környezet javulása Intézményi Egészségügyi statisztika javul Társadalmi elégedettség mérés
129
3. Hosszú távú (6 év alatt elérendő) célkitűzések Anti-szegregációs Alkalmazott Intézkedés leírása eszközök eszközök Lakhatási integrációt Közműfejlesztés, Lakásállomány, biztosító eszközök Vonali létesítm. fejl. lakókörnyezet kiemelten: rehabilitáció SZENNYVÍZ Mobilizációs progr. Nem tervezhető Oktatási integráció Alapfokú oktatás Óvoda – iskola Oktatás-nevelés nevelés fejlesztési Infrastrukturális fejl. infrastruktúra beruházások Munkaerő piaci integráció, érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása Beavatkozás a szociális ellátó rendszerbe
Egészségügyi programok
Közösségfejlesztési programok
Gazdaságfejlesztés. Projektek;
Munkahely teremtő és infrastrukturális beruházások
Önkormányzat Állam (MÁV, Közútkezelő) Gazdasági szereplők
Szociális ellátó rendszerhez kapcsolódó fejlesztési projektek/
Szociális ellátó intézmények elhelyezésének javítása
Önkormányzat
ERFA és ESZA típusú pályázati források
Önkormányzat
ERFA és ESZA típusú pályázati források
Intézkedést mérő indikátor Szennyvízkezelő kapacitás bővülés; Szennyvíz rácsatl. arányának javulása Óvodai férőhelyek számának növelése Iskola konyha, tornaterem Munkaviszonyt létesítő személyek száma Segélyezésből kikerülők száma Az ellátás minőségének és fizikai környezetének javulása Projekt értékelés Intézményi Egészségügyi statisztika javul
Önkormányzat Civil szervezetek
Önkorm. Kv. Pályázati forrás
Társadalmi elégedettség mérés
Egészségügyi ellátó rendszerhez kapcsolódó fejlesztési projektek Városrehabilitációs pályázatok kötelező „SOFT” programok
Egészségügyi intézményrendsz. fejl. Tanácsadás– gondozás fejlesztése Rendezvények, közösségépítő akciók
Felelős megnevezése
Pénzügyi forrás
Önkormányzat
ERFA típusú pályázati források
-
-
Önkormányzat
ERFA típusú pályázati források
ERFA típusú pályázati források
130
Ssz. 1.
2. 3.
4.
5.
6.
7.
Antiszegregációs eszközök Lakhatási integrációt biztosító eszközök
Mobilizációs program Oktatási integráció - KET végrehajt. - Oktatás-nevelés Infrastrukturális fejl. Munkaerő piaci integráció, érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének jav. Beavatkozás a szociális ellátó rendszerbe Egészségügyi programok
Közösségfejlesztési programok
Alkalmazott eszköz Lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitáció kiemelten: SZENNYVÍZ Nem tervezhető Intézkedések éves monitorozása
Gazdaságfejl. Projektek; Átmeneti foglalkoztatás (pl. Közmunka)
Intézkedés tervezett jellege
1.szegregátum 2.szegregátum 3.szegregátum
x Prioritás: 2
x Prioritás: 1
x Prioritás: 3
-
-
-
-
Szegregátumokat egységesen érinti / Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv szerint
x
x
x
Szegregátumokat egységesen érinti / IVS vonatkozó fejezeteiben
x
x
x
x Prioritás: személyre szabva x Prioritás: személyre szabva
x Prioritás személyre szabva x Prioritás személyre szabva
x Prioritás személyre szabva x Prioritás személyre szabva
x
x
x
Szegregátum specifikus
Gazdaság fejlesztési Szegregátumokat egységesen projektek/ érinti/ szociálpolitika Szegregátumokat egységesen Gazdaság fejlesztési érinti/ projektek Szegregátumokat egységesen érinti „Városrehabilitációs - Bűnmegelőzés/közbiztonság pályázatok kötelező „SOFT” programok - Fejlesztésekhez kapcsolódó helyi akciók Szabadidő, sport, rendezv.
131
6.9. Stratégia külső és belső összefüggései 6.9.1. A stratégia főbb külső összefüggései A stratégia viszonya a megye Területrendezési tervéhez A jóváhagyott településrendezési terv az elfogadott településfejlesztési koncepcióra épül. A koncepcióban megfogalmazott célkitűzések jelentős része területi szempontból lehatárolásra és szabályozásra került. A 2005-ben rögzített területi fejlesztések legnagyobb része ez idáig nem valósult meg, így a koncepcionális célkitűzések a továbbiakban is relevánsak. A városfejlesztési stratégiában meghatározott célkitűzések viszonyát a megyei tervhez ennek megfelelően, az újonnan tervezett területi fejlesztések tekintetében értékelhetjük. Az újonnan tervezett fejlesztések mind célrendszerükben, mind funkciójukban illeszkednek a megyei tervben megfogalmazottakhoz.
A stratégia viszonya a jóváhagyott településrendezési eszközökhöz A településrendezési tervek (településszerkezeti, szabályozási terv) a testület által jóváhagyott településfejlesztési koncepcióra alapul, és az előbbiekben ismertetett módon ez a dokumentum a gyökere az Integrált Városfejlesztési Stratégiának is. Ebből következik, hogy alapvető célkitűzéseiket tekintve az IVS megfelel a településrendezési terveknek. Mivel a két dokumentum eltérő időben és eltérő időtávra készült kisebb nagyobb eltérés található az IVS településrendezési tervet érintő javaslatai és a rendezési tervek között. A településrendezési terv nagy távlatú fejlesztési javaslatait és nagy távlatú területbiztosításait még nem minden esetben éri el az IVS középtávú javaslata, ebben az esetben az bizonyítandó, hogy a középtávú fejlesztés egy irányba mutat a nagy távlatú koncepcióval, illetve nem lehetetleníti el azt. A rendezési terv készítése óta eltel 5 év miatt az IVS javaslatai pontosabb, a mai lehetőségekhez jobban igazodó megoldást tartalmaznak a rendezési tervi elképzelésekhez képest. Ezekben az esetekben a rendezési terv módosítása szükséges, mely folyamatról a testület határozatban döntött, és a rendezési terv módosítása folyamatban van.
Kapcsolat a hazai és regionális fejlesztési koncepciókkal Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2005.) A várostervezésre, városfejlesztésre vonatkozóan országos szinten az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fogalmaz meg iránymutatásokat. A „Befektetés az emberbe” prioritáscsoport Társadalmi és területi zárványok oldása célkitűzése komplex ágazatközi fejlesztések révén az élhető települések és elérhető közszolgáltatások kialakítását kívánja előmozdítani. A dokumentum szerint az élhetőbb települések kialakulásának a legfontosabb lépései: • a központi településrészeken található lakónegyedek megújítása • a szabadidős programoknak helyet adó közösségi terek kialakítására, a szabadidő aktív és kreatív eltöltését szolgáló háttér megteremtésére. 132
•
a városmagok értékőrző megújítása, a műemlékek védelme és felújítása valamint a települési zöldterületek védelme és fejlesztése.
Kapcsolódás az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez (ÚMFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007-2013 átfogó célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése. Az átfogó cél elérése érdekében specifikus célokat illetve területi és tematikus prioritásokat határoztak meg, melyek megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására és a kohézió erősítésére, mint horizontális politikákra. Ennek megfelelően egy-egy adott fejlesztésnek egyrészt illeszkednie kell tematikus és/vagy területi prioritásokba (amelyek a Nemzeti Akcióprogramban, illetve a Felülvizsgált Lisszaboni Akcióprogramban megfogalmazott célok elérése érdekében fogalmazódtak meg), másrészt ki kell elégítenie a fenntarthatóság feltételeit és a kohézió erősítésére vonatkozó követelményeket. A prioritások az alábbiak: • Gazdaságfejlesztés • Közlekedésfejlesztés • Társadalmi megújítás • Környezeti és energetikai fejlesztés • Területfejlesztés • Államreform Az ÚMFT által megfogalmazott prioritásokhoz és a releváns beavatkozási csoportokhoz kapcsoltuk a tervezett intézkedéseket (amelyek lehetnek állami, fővárosi, önkormányzati, magán fejlesztések is), ezt mutatja az alábbi táblázat:
133
Prioritás Gazdaságfejlesztés
Releváns beavatkozási csoportok Kapcsolódó intézkedés Üzleti infrastruktúra és Ipari park, inkubátorház szolgáltatások fejlesztése fejlesztés Szabadidős turisztikai fejlesztések megvalósítása
Közlekedésfejlesztés
A térség elérhetőségének javítása Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése Közlekedési módok összekapcsolása
Közútfejlesztések, közlekedési csomópontok, forgalomcsillapítás, „gyorsvasút”
Társadalmi megújítás
Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása Humán infrastruktúra fejlesztése
Oktatási-nevelési intézmények felújítása, újak létrehozása Akadálymentesítés Természeti értékek megóvása
Környezeti és energetikai fejlesztés
Egészséges és tiszta települések megteremtése Természeti értékeink jó kezelése Energiahatékonysági fejlesztések
Átfogó városközponti fejlesztés megvalósítása
Területfejlesztés
Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztésén keresztül a hozzáférés javítása Természeti környezet revitalizálása Közlekedési rendszerek fejlesztése A civil társadalom közügyekben való részvételének erősítése A közigazgatás szolgáltatóvá tétele, az elektronikus ügyintézés elterjesztése Közigazgatási intézmények költséghatékonyabb működtetése
e-önkormányzat Közigazgatási feladatokat ellátó, közszolgáltatást nyújtó intézmények felújítása, fejlesztése
Államreform
35. Táblázat
Észak-alföldi régió Stratégiai Programja (2007-2013) A lisszaboni stratégiához kapcsolódóan az Észak-alföldi régió megalkotta a 2007-2013-as programozási ciklushoz illeszkedően a régió stratégiai programját a regionális támogatások felhasználásához. A stratégiában megfogalmazott programok szembeni legfontosabb elvárás, hogy a lehető leghatékonyabban biztosítsa a régió társadalmi-gazdaság fejlődését lemaradásuk csökkentése érdekében. Az egész Unióban fontos cél a gazdasági és szociális különbségek kiegyenlítése, mivel a fejlődésbeli eltérések általában a fejlődés gátjaként hatnak, így nemzetközi szintéren negatívan befolyásolják az EU versenyképességét. A régió stratégiájának átfogó célja, hogy a „vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel a régió Kelet-KözépEurópa minőségi élet-, egészség és rekreációs központjává válik”. Az átfogó cél ún. specifikus célokra bomlik. Ezeket, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia által megfogalmazott tematikus célok illeszkedését mutatja az alábbi táblázat.
134
Észak-alföldi Régió Stratégiája – specifikus célok A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innovációorientált gazdaság továbbfejlesztése A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása
Integrált Városfejlesztési Stratégia - célkitűzési, intézkedései Magas hozzáadott értékű, innovatív iparágak betelepítése (élelmiszer feldolgozás, funkcionális élelmiszer) agrár és élelmiszeripari termelés és feldolgozás központ kialakítása zöldség- és gyümölcstermelési alapon A halastavakhoz kapcsolódó horgászat fejlesztése Magas hozzáadott értékű, innovatív iparágak betelepítése (élelmiszer feldolgozás, funkcionális élelmiszer)
A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása
agrár és élelmiszeripari alapanyag termelés bővítése zöldség öntözési adottság és gyümölcstermelési hagyományok alapon Lakópark kialakítás a betelepülő ipar minőségi munkaerejének elhelyezésére Vonzó kisvárosi – kertvárosi környezet kialakítása a fiatalok, fiatal családok számára (szociális, szabadidős, rekreációs lehetőségek)
A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése
Szegregátum rehabilitáció
36. Táblázat
6.9.2. A stratégia főbb belső összefüggései A jövőképben a település funkciómezőjében és az ezekből levezetett fejlesztési irányokban meghatározott célok eléréséhez rövidtávú és hétéves ciklusokra bontott fejlesztési programot ad az IVS. A településfejlesztési célok kijelölése illeszkedik a meglévő településfejlesztési koncepcióhoz, valamint a településrendezési tervhez. Az egyes városrészekre kitűzött célok megvalósításához nem szükséges a település rendezési-szabályozási tervének módosítása, a tervezett fejlesztésekkel összhangban van. A város és az akcióterületek program és intézkedésstruktúrája a 5.5 fejezet táblázatában került összefoglalásra. Az intézkedés és projektcsomagok funkcióban és időben is egymásra épülnek és együttesen biztosítják azt a változást, melyek a jövőképben megfogalmazásra kerültek. Ez azt jelenti, hogy a felmérések, a helyzetelemzés eredményei alapján a város fejlesztésének elsődleges prioritása a gazdaságfejlesztés direkt és indirekt eszközökkel. A program komplexen biztosítja azokat a közvetlen intézkedéseket (infrastruktúrafejlesztés, elérhetőség javítás, inkubátorház, ipari és technológiai park) valamint azokat a közvetett eszközöket, melyek az üzleti infrastruktúra-, település-, humánerőforrás-, szolgáltatás- és ellátásfejlesztés intézkedés mezőkbe foglalva jelennek meg az IVS-ben, mint stratégiában és rövidtávon az akcióterületi tervben. Kemecse város esetében az IVS a városközpont fejlesztés projektcsomagban a hagyományos városszövet megtartása és használata mellett biztosítja az életminőséghez és gazdaságfejlesztéshez szükséges minőségi életteret és egyúttal létrehozza Kemecse egyedi, megkülönböztető arculatához szükséges épített környezet hátteret. Erre az alapra megfelelő 135
kulturális, szabadidős programkomplexet építve és üzemeltetve és városmarketinggel alátámasztva a jelenleg hiányzó, de célul kitűzött egyedi megjelenés biztosítható. Mivel a városrészek lefedik a várost és szerves egészet alkotva kiegészítik egymást funkcióikkal, a városrészek lehatárolása nem eredményezi zárványok kialakulását, sőt a településfejlesztési koncepció alapján továbbgondolt fejlesztések az IVS-en belül további funkcióbővítő intézkedéseknek adnak lehetőséget. Városi és kistérségi szinten is léteznek a város- és vidékfejlesztés szinte minden funkcióra kiterjedő fejlesztési elképzelései, melyek mentén tudatos fejlesztések valósultak meg az elmúlt években. A fejlesztéseknek köszönhetően a környezeti állapotra már rövidtávon is pozitív hatással lesznek a tervezett fejlesztések. A városközpont rehabilitációja nem csak rendezettebb középületeket, biztonságosabb infrastruktúrát, hanem esztétikailag is szebb városképet nyújt. A fejlesztéseknek várhatóan nem lesznek káros környezeti hatásai, ellenkezőleg, a számos fejlesztés az egészséges környezet kialakítása, fenntartása érdekében történik. A jövőképben megfogalmazottak elérését biztosítja a 5.2.1 fejeztben bemutatott célhierarchia, melyhez kapcsolódó projektstruktúrát az 5.5 fejezet táblázatban mutatjuk be. Az együttműködő és egymásra épülő projektek városrészre bontott pozícionálását a 25-32 sz. ábrák tartalmazzák.
6.10.
A stratégia megvalósításának főbb kockázatai
Sorszám
Kockázat megnevezése
1.
A tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik
2.
A tervezett fejlesztésekhez szükséges állami támogatás megszerzése akadályokba ütközik, elmarad
3.
Megvalósítás, kivitelezés időbeli tolódása
4.
Lakossági ellenállás a projekttel szemben
5.
6.
Pénzügyi, finanszírozási kockázatok A fejlesztések kihasználtsága nem megfelelő
Bekövetkezés valószínűsége
Kicsi
Kicsi
Hatása a projekt céljaira
Kockázat kiküszöbölése
Nagy
Folyamatos egyeztetés az illetékes szakhatóságokkal az előkészítés és megvalósítás során
Nagy
Megfelelő tapasztalattal rendelkező szakértők kiválasztása a stratégiák és tervek elkészítéséhez
Közepes
Közepes
Kicsi
Közepes
Közepes
Nagy
Közepes
Közepes
Gondos előkészítés, tervezés, ütemezés, és a kivitelező megfelelő kiválasztása Folyamatos partnerségi egyeztetés a lakossággal, tájékoztatás Költségtervezés részletes árajánlatok alapján Kommunikációs és marketingterv gondos kidolgozása és
136
7.
Közbeszerzési eljárás lefolytatása sikertelen, nehézségekbe ütközik
8.
Beszállítók munkájának kockázata
Kicsi
Közepes
Közepes
Közepes
végrehajtása, a lakosság folyamatos tájékoztatása Közbeszerzési szakértő alkalmazása, a törvény változásainak folyamatos figyelemmel kísérése Minőségi referenciákkal, sokéves tapasztalattal rendelkező beszállítók kiválasztása
37. Táblázat
1. A tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályozásának bekövetkezési valószínűsége kicsi, viszont a hatása nagy lenne a projektre vonatkozóan. Engedélyek nélkül ugyanis a beruházások megvalósítását késlelteti, a projekt időben csúszhat. Ennek kiküszöbölésére az Önkormányzat már az előkészítési szakaszban is folyamatosan egyeztet az illetékes hatóságokkal, és a vonatkozó szabályozással. A projektben résztvevő szakemberek folyamatos konzultációja, tapasztalatcseréje szintén segít a kockázat kiküszöbölésében. 2. Ha a fejlesztésekhez szükséges állami támogatások elmaradnak, akkor veszélybe kerül a megvalósítás, hiszen az Önkormányzat számára ekkora volumenű beruházás megvalósítása túl magas terhet jelentene. Megfelelő előkészítéssel, pontos pályázatírással ez a probléma minimalizálható. A város ezen kockázat kiküszöbölése érdekében a tervezés és pályázatkészítés során szakértőket bíz meg. 3. Megvalósítás, kivitelezési időbeli tolódása egyrészt adódhat a kivitelezők hibájából, időjárási kockázatból és egyéb nem várt körülményből. A kockázat bizonyos mértékben kezelhető a kivitelező gondos kiválasztásából, és a közbeszerzési eljárások előzetes lefolytatásával. 4. Lakossági ellenállás a projekttel szemben, amely abból fakadhat, hogy a város lakossági csoportjai nem lesznek elégedettek, mivel a beruházások érdekeikkel szemben állnak. Ennek feltérképezése már az előkészítési szakaszban megkezdődött, hiszen az Önkormányzat kérdőívek kitöltése által várta a lakosság véleménynyilvánítását a tervezett fejlesztésekről. A folyamatos lakossági tájékoztatás és egyeztetés a későbbiekben is megmarad a projektmegvalósítás teljes ideje alatt. 5. Pénzügyi, finanszírozási kockázat nagy hatással lehet a projektre, ezért figyelemmel kísérése kiemelt fontosságú. Mivel a költségek összeállítása előzetesen csak becslés alapján történik, ezért a megvalósítás végére a költségek indokolatlanul megnövekedhetnek. Ennek kiküszöbölése bizonyos mértékben az árajánlatok megfelelő összeállításával lehetséges. 6. A kihasználtság biztosítása a működés fenntarthatósága miatt kiemelkedő fontosságú, ezért már a kezdetektől fogva alapos kommunikációs és marketingterv kidolgozása szükséges. A kötelezően előírt tájékoztatási és kommunikációs teendők mellett szükséges civil szervezetekkel és a vállalkozásokkal való együttműködés.
137
7. A közbeszerzési eljárás sikertelenségének valószínűsége kicsi, ha megfelelő szakértőt sikerül választani. A törvény változásainak folyamatos figyelemmel kísérése és szükség esetén beavatkozás kulcseleme a kockázat kiküszöbölésének. 8. A beszállítók munkájának kockázata közepes mértékben befolyásolhatja a projekt sikerességét, viszont ha nem megfelelő minőségű munkát végeznek, az csak a megvalósítás folyamán derül ki. A vállalkozók kiválasztásánál ezért elsőrendű szempont a többéves tapasztalat, és a referenciaigazolások kérése.
138
7. A megvalósítás eszközei 7.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 7.1.1.
Szabályozás
Kemecse Város Önkormányzata a tervezett célok elérése érdekében módosítja a jóváhagyott településrendezési terveit azokon a szükséges pontokon, ahol a célok és a jóváhagyott tervek között ütközések állnak fenn. A projektek megvalósulását segítő, ösztönző rendszer keretében a település Önkormányzata az alábbi eszközöket tervezi használni: • tervalku, • városmarketing stratégia, • magántőke mobilizálása. 7.1.2.
Tervalku
A település a városrehabilitációs célok elérését a tervalku adta lehetőségek kihasználásával is igyekszik elősegíteni. Az önkormányzat a beruházások nagyságrendjének megfelelően tervalku keretében - megállapodásokat köt a beruházó gazdasági szervezetekkel. A stratégia megvalósíthatósága céljából, a várt beruházások volumenétől függően javasolt egy tervalku-rendszer kidolgozása. Tervalku keretében a város felajánlhat bizonyos építési kedvezményeket (beépítettség kis mértékű emelése, pl. 5%-al, építménymagasság emelése, ha a környezet és a városkép megengedi). 7.1.3.
Városmarketing
A település közigazgatási szervezetében nincs különálló szervezeti egység a városmarketing tevékenységek ellátására. A település folytat azonban bizonyos városmarketing tevékenységeket: a város Önkormányzata a lehetséges ipari lehetőségek bemutatását a települési honlapon közzé teszi, a térség, a város bemutatásával, a humánerőforrás, a rendelkezésre álló infrastruktúra ismertetésével. Az egyéb városmarketing tevékenységek a települési honlap, média, közintézmények és utazási irodák, rendezvényszervezők tevékenységén keresztül bonyolódik. A tervezett célok megvalósíthatósága érdekében javasoljuk az önkormányzat szervezeti egységén belül, vagy önálló szervezeten belül a városmarketingért, arculatért felelős személy, vagy csoport megbízását. A tervezett projektek megvalósításához, meggyorsításához, realizálásának megkönnyítésére a városnak aktív, tőkevonzó politikát kell folytatnia:
139
•
• • •
közzé kell tennie a város honlapján, vagy egyéb szakmai fórumokon a fejlesztési lehetőségeket, a lehetséges kapacitásokat és előnyöket, a beépítés szabályait, feltételeit, a fejlesztési területekkel kapcsolatos korlátokat, feltételeket, hogy a tőkebefektetők a kemecsei lehetőségekről információhoz jussanak, közzé kell tennie a befektetésre kiajánlható területeket, javasolt olyan térinformatikai rendszer kidolgozása, melyet az érdeklődők az interneten keresztül elérhetnek (telekkereső – jóváhagyott településrendezési adatokra), egyablakos ügyintézés a befektetők részére, gyors és megbízható információközlés
7.1.4. A magántőke mobilizációjának ösztönzése A magántőke mobilizációjának ösztönzésére a település eddig kedvezményes árú telekbiztosítással járult hozzá, mellyel a jövőben is tervez élni. A magántőke mobilizációjára a város további ösztönző rendszereket dolgoz ki: • tulajdonosi megállapodások kialakításával, • gesztori szerep felvállalásával egy-egy fejlesztési cél megvalósítása érdekében, magántőke mobilizációjának koordinációjára.
7.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Az integrált fejlesztések megvalósításának felelőssége mindig az érintett település önkormányzatáé. A pályázati forrásból megvalósuló programra a ROP IH Kemecse Város Önkormányzatával köt megállapodást a támogatásnak az akcióterületi tervben megjelölt céljainak a szabályszerű felhasználására. Mivel a fejlesztések megvalósítása során többféle kedvezményezett (pl. önkormányzat, társasház, civil szervezet, vállalkozás) lehet, ezért meg kell határozni az egyes kedvezményezettek közti kapcsolatot. Egyértelművé kell tenni, hogy mely szervezetek mely projektek megvalósításért felelnek, hogyan szervezik az önkormányzat és az érintett szervezetek közti információáramlást, az önkormányzat miként biztosítja szabályossági, illetve a támogatás elszámolására vonatkozó felelősségét a végrehajtás folyamatában. Kemecse város esetében javasolt egy városfejlesztő társaság létrehozása. Ez esetben az önkormányzat egy közszerződés keretében megbízza a tulajdonában lévő társaságot a fejlesztések, így a pályázatban rögzített tevékenységek megvalósítására.
A városfejlesztő társaság A városfejlesztési feladatokat nem önkormányzati bizottságoknak kell ellátniuk, a bizottságok a városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását, stb. határozzák meg. A városfejlesztési tevékenység szakmai megvalósításának célszerű módja a városfejlesztési társaság felállítása, mely egy 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. Fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása, valamint a fejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása, de szoros intézményközi együttműködés mellett. A városfejlesztő társaság működését az önkormányzattal megkötött megállapodás alapján a városrehabilitáció megvalósítására a kijelölt akcióterületeken egyértelműen szabályozza. 140
A városfejlesztő társaság létrehozásának főbb indokai az alábbiakban foglalható össze: • Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít • Fejlesztő társaság az önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja, • Középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik • Magántőke bevonására alkalmas szervezet • A JESSICA konstrukcióra alkalmassá válhat • Tapasztalatot szereznek a városok a városfejlesztő társaság működtetésében A városfejlesztő társaság középtávon nyújtott előnyei: • A közszféra és a magánszféra strukturált együttműködését teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban • Lehetővé teszi a városfejlesztés és városrehabilitáció terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között • Lehetővé teszi magántőke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenőrzése mellett megvalósításra kerülő városfejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásába • Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékonyabb (nagyobb multiplikátor hatást biztosító), szakmai szempontból jobb koordinációval történő felhasználását teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: Az önkormányzati határozattal kijelölt akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása: • Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata • Gazdaságfejlesztési elemek integrációja • A gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, Lakosság bevonása • Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása • Fenntartás koordinációja • További pályázati és egyéb források felkutatása • A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása, • A terület előkészítési munkák irányítása, • a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), • Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása, • A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása, • Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása, adminisztratív, információs feladatok ellátása. A városfejlesztő társaság jelenti az operatív programok esetén a projekt menedzsment szervezetet, aki az önkormányzat számára látja el a feladatot, számlatulajdonos továbbra is az önkormányzat
141
A fejlesztések megvalósításának nyomon követése és a civil szereplők bevonása A képviselőtestület számára a fejlesztések megvalósításának nyomon követhetőségét folyamatosan biztosítani kell. Ennek érdekében egy jelentéstételi rendszert kell kidolgozni, ami alapján a városfejlesztési társaság negyedévenként a beszámol a kitűzött projektcélokkal összehasonlítva a megvalósult eredményekről, a felmerült problémákról, a pénzügyi előrehaladásról, lehetséges kockázatokról, illetve a projekttervben szükséges pl. ütemezési módosításokról. Ezzel egy időben a testületi ülés számára negyedéves beszámolót nyújt be. Az ülésekre a fejlesztésekben érintett civil szervezeteket meg kell hívni, és hozzászólási jogot kell biztosítani számukra. A fejlesztésben érintett, érdekelt civil szervezetek és vállalkozói csoportok részére egy úgynevezett „IVS partnerségi fórum” fogja biztosítani az információ átadást, igények szándékok, tudatosítását, javaslat tételeket. Lényeges hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a fórum feladata NEM a döntéshozás, ezt változatlanul a város vezetése hozza meg, indokolt esetben figyelembe véve a fórumon elhangzottakat. A fórum megrendezésének gyakorisága évi egy maximum két alkalomra szorítkozik. CRM típusú menedzsment A fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan egy ügyfélkapcsolat menedzsment (CRM) típusú szervezeti struktúra kerül kialakításra, ahol „ügyfélként” a város lakossága, a gazdasági szereplők és a városba látogatók jelennek meg. Olyan korban élünk, amelyben az „ügyfelek” minden eddiginél több szolgáltatást, több kényelmet és több személyre szabott kommunikációt igényelnek. A CRM olyan üzleti stratégia, amely folyamat, szervezeti és technológiai változásokat foglal magában, annak érdekében, hogy a szervezet működése minél inkább igazodjon „ügyfelei” elvárasaihoz, viselkedéséhez, a működési költségek csökkentése mellett. A CRM az „ügyfelekkel” való kapcsolattartást tudatosan, szervezett módon, és összehangoltan irányító belső szervezeti munkafolyamatok összessége, amelynek középpontjában az „ügyfél” áll. A CRM egy út és nem célállomás. Ennek az útnak része az „ügyfelekkel” kapcsolatos ismeretek megszerzése és feldolgozása, továbbá az információk felhasználása a működési hatékonyság javítása érdekében valamennyi ügyfélkapcsolati ponton. A személeti átalakulást az értékesítési, marketing és ügyfélszolgálati területek korszerűsítése és integrációja kíséri. A CRM szemlélet lényeges eleme az antiszegregációs / felzárkóztató folyamatoknak megvalósításának A CRM következő nagyobb területeket fedi: • • • • • • •
Stratégia, jövőkép-alkotás és átalakítási program Értékesítési hatékonyság Ügyfélszolgálat Erőforrás hatékonyság Marketing Informatikai alkalmazások megvalósítása, üzemeltetése, karbantartása Technológia üzemeltetés
142
33. ábra
7.3. Településközi koordináció mechanizmusai A településközi koordináció keretein belül, az integrált városfejlesztési stratégia egyeztetésre került. A kistérségi települések részére megkeresés formájában a tervet bemutatták. A médián keresztüli megjelenéssel az integrált városfejlesztési stratégia tartalmi elemei a térség lakossága számára is megismerhetővé váltak. A kistérség közös feladatainak szervezésével, működtetésével kapcsolatos koordinációnak megfelelő, helyenként (pl. oktatás) kiválóan működő színtere a Közép - Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás, melynek éves szinten a gyakorlatban átlagosan a rendkívüli ülésekkel együtt havonta van egyeztetése. Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség településeinek - köztük Kemecse is - célkitűzései a regionális és kistérségi stratégián alapulnak, az abban meghatározott fejlődési irányt követik. Mivel az integrált városfejlesztési stratégia kiindulási alapja egy sok települést átfogó célrendszer, így az illeszkedik a térség szereplőinek stratégiájába, lehetővé téve az együttműködést céljaik elérése érdekében. Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség települései számára az egyik stratégiai kitörési pont a turizmus fejlesztése. E lehetőség kiaknázása érdekében településközi, turizmusra, és az erre épülő gazdaságfejlesztésre együttműködés van kiépülőben, amit a turisztikai desztináció menedzsment elvárásainak megfelelően, állami és gazdasági szereplők partnerségben alakítanak ki. Az együttműködés alátámasztását egy - fejlesztés alatt álló - IT rendszer végzi, mely lehetővé teszi az együttműködés résztvevői számára kölcsönös információszolgáltatást és a közvetlen kapcsolattartást, valamint csoportmunka felületet biztosít. A rendszer nyitott, bárki számára biztosított a partnerséghez történő kapcsolódás, a közös célok elfogadása és az együttműködési szándék kinyilvánítása révén. 143
7.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése Kemecse Város Önkormányzata a település jövőképét alapvetően meghatározó Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megvalósításához új, komplex szemléletű önkormányzati vagyongazdálkodást, - és ennek részeként ingatlan gazdálkodást - kell, hogy kialakítson. Ennek a komplex megközelítésű helyi önkormányzati vagyongazdálkodásnak az alábbi átfogó céloknak kell egyidejűleg eleget tenni:
Teremtsen megfelelő infrastrukturális feltételeket az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak, közszolgáltatásainak hatékony ellátásához. A lehetséges szinten biztosítsa az elérhető bevételi forrásokat, azaz törekedni kell arra, hogy az arra alkalmas vagyonelemek megfelelő formában hasznosításra kerüljenek, bevételeket generáljanak. Az önkormányzat legyen tisztában a tulajdonában lévő vagyonelemekkel kapcsolatos kötelezettségeivel és jogaival, és ezek érvényesítése érdekében szervezze meg tevékenységét. Olyan vagyoni portfolió kialakítására kell törekedni, amellyel kapcsolatban a kötelezettségek összhangban állnak az önkormányzat alapfeladataival, s lehetővé teszi az önkormányzat stratégiai elképzeléseinek megvalósítását.
Abból kell kiindulni, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont, illetve az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokat milyen formában és módszerekkel állítják az önkormányzati célok és a közérdek megvalósításának szolgálatába. A vagyongazdálkodás egyszerre kell, hogy jelentse a vagyonnal kapcsolatos – vagyon megőrzését, karbantartását, felújítását, pótlását – a vagyon fejlesztését, az önkormányzati beruházásokat – a vagyonnal kapcsolatos szervezeti, nyilvántartási és értékelési kérdéseket, technikákat, jó gyakorlatokat – a pénzügyi vagyonnal sajátos szakmai tevékenységet
7.5. Kemecse Város Önkormányzata vagyongazdálkodásának rendeleti háttere Központi törvények, rendeletek – az Alkotmány, – az önkormányzati (ÖTV), a vagyon, az államháztartási törvény (ÁHT) általános, valamint – ágazati törvények specifikus szabályozása Helyi szabályozás 8/2001.(VIII.02.) KT rendelet az Önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól (Megj.: egységes szerkezetbe foglalva a 8/2003.(V.8.) KT.sz., a 8/2004.(VII.13.) és a 9/2006.(V.17.) rendelettel) 144
17/2007 (XI.30.) KT rendelet a lakások és helyiségek bérletéről 3/2009.(I.29.) rendelet a lakások és helyiségek bérletéről szóló 17/2007 (XI.30.) rendelet módosításáról 12/1997. (XII. 5.) rendelet az Önkormányzati beruházások rendjéről.
7.6. Az új helyi vagyongazdálkodási koncepció A helyi, önkormányzati vagyongazdálkodási koncepciónak komplex módon kell biztosítania a mindenkori hatályos településrendezési terv előírásait, az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósításának célkitűzéseit, valamint az önkormányzati gazdálkodás egyéb rövid és középtávú érdekeit. Fentiek alapján az önkormányzati vagyon alapvető célja szerint az alábbi vagyonelem csoportok kialakítására van szükség: • Közszolgáltatási, közhatalmi funkciók gyakorlásához szükséges vagyonelemek. Csak az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges mértékig. • Település-, és/vagy gazdaságfejlesztési célú vagyonelemek Átmenetileg tartalékolt, e célból megszerzett, fejlesztendő vagyonelemek. A településfejlesztési koncepció és a település szerkezeti terv alapján jelölhetők ki a stratégiai fontosságú területek • Jövedelemszerzést, forrásbővítést szolgáló vagyonelemek Forgalomképes vagyonelemek, amelyek hasznosításával folyamatosan vagy egyszeri jelleggel jövedelemhez jut az önkormányzat. A kategórián belül további csoportok képezhetők. Az ingatlanok rendszeres kilistázásával mérhető és vizsgálható, hogy az önkormányzat mindent megtett-e annak érdekében, hogy hasznosítsa a tulajdonában lévő ingatlanokat. A gyakorlatban továbbra is alkalmazandók a számviteli előírások szerinti vagyon típus kategóriák, úgymint: beépítetlen kül-, és belterületi föld, ingatlan, közterület, védett, egyedi jellegű képzőművészeti ingóságok, műtárgyak, nagy értékű ingóságok, műszaki berendezések, vagyoni értékű jogok, az önkormányzat működése kapcsán keletkező adatvagyon és információs vagyon, közművek, közművekkel kapcsolatos vonalas vezetékek és műtárgyak, befektetések – vállalkozásokba fektetett részesedések, tőkekiadásként, kizárólag pénzforgalmilag elkönyvelt pénzeszközátadás, tárgyévenként és kedvezményezettenként, értékpapírok, pénz, számlapénz. 145
A vagyonnal kapcsolatos szabályozásban az átfogó célok figyelembe vételével telepíthetők a kapcsolódó felelősségi elemek.
7.7. Vagyonelemek működtetésének lehetséges forrásai A vagyonelemek működtetésével, karbantartásával, pótlásával kapcsolatos költségek ismerete, teljes körű és folyamatos számbavétele A közszolgáltatás önfinanszírozása: A díjak különböző szervezeteknél realizálódhatnak, függően a működési, szervezeti formációtól. Vagyonhasznosítás folyó bevételei: bérleti díjak Meghatározott céllal juttatott támogatások: A központi költségvetéstől, elkülönített állami alapoktól, EU-s pályázatokból, egyéb nemzetközi vagy államháztartáson kívülről származó források, egy meghatározott projekt finanszírozására, felhasználási kötöttséggel. Hitel, kötvény: jövőben keletkező források megelőlegezéseként keletkező forrás. Önkormányzati, rendszeresen keletkező, központilag újraelosztásra kerülő források: Probléma, hogy a rendszeres hozzájárulások között nem szerepel stabilan és minden önkormányzatnál keletkező forrástípus, ami az ingatlanok jó karban tartásához a feltételeket biztosítaná. Önkormányzati, egyszeri jelleggel keletkező, rendkívüli források: Vagyon értékesítéséből, egyszeri hasznosításából származó bevételek. Tartalékok, pénzmaradvány, gazdálkodási eredmény Jogszabályok nem követelik meg a folyó- és tőkebevételek és kiadások elkülönített egyensúlyát, de az időszakos vagy hosszabb távon mutatkozó egyensúly megbomlást mindenképpen ki kell mutatni
7.8. A vagyongazdálkodás szervezeti keretei A szervezeti formának a felelősségi viszonyok, a finanszírozási megoldás, a gazdálkodási kötöttségek szempontjából van jelentősége. A polgármesteri hivatal apparátusa által biztosítva. Önkormányzat által alapított költségvetési szerv. Nem az önkormányzat által alapított – más felügyelet alá tartozó - költségvetési szerv. Önkormányzati társulással, azaz több önkormányzat együttes összefogásával. Többcélú kistérségi társulással. Önkormányzati (rész)tulajdonú, vagy nem önkormányzati gazdasági társaság által megvalósítva olyan módon, hogy az igénybevevők a társaság számára térítik meg a szolgáltatás díját. Az önkormányzat a közszolgáltatást „készen” megvásárolja önkormányzati tulajdonú társaságtól, non-profit szervezettől, közalapítványtól, illetve az előző kategóriákba nem tartozó államháztartáson kívüli szervezettől, és az érintett lakosság számára ingyenesen vagy jelképes térítési díj ellenében biztosítja a használatot.
146
A koncepció elfogadása esetén a fentiekben rögzített elvek alapján kidolgozandó KEMECSE Város komplex Vagyongazdálkodási rendelete, amely a jelenlegi helyi ingatlan (vagyon) gazdálkodással foglalkozó rendeleteik helyébe lép. A rendelet az IVS felülvizsgálata és esetleges módosítása esetén illesztendő a változásokhoz
147
8. Partnerség 8.1. A fejlesztési irányokkal kapcsolatos helyzet és célok egyeztetése az ágazati vagy tematikus célokban érintett partnerekkel A fejlesztési tevékenység megvalósítása csakis partnerségben történhet az erőforrások és kompetenciák optimális kihasználása érdekében. A fejlesztés megvalósításhoz létrehozandó projekttársaság az önkormányzat vezetésével gazdasági és civil szereplők partneri összefogásával áll össze. Kemecse Város Önkormányzatának feladata a fejlesztések menedzselésének megszervezése, lebonyolítása, későbbiekben üzemeltetése. A partnerségi együttműködés irányítása és működésének biztosítása. 8.1.1.
A különböző szakpolitikai területek együttműködése
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egyik legfontosabb előzményének tekinthető Kemecse Nagyközség Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója 2005-ben készült el. A dokumentum kidolgozása során a fejlesztési elképzeléseket a település az érintett szakhatóságokkal leegyeztette. Az IVS kidolgozása 2009 őszén indult. A munkához szükséges alapadatokat, információkat és adatbázisokat az önkormányzat szolgáltatta a külső szakértők részére. Az önkormányzat az adatok feldolgozását és az elemzéseket követően ellenőrizte az elkészült anyagot, javaslatot téve a szükséges módosításokra. Az IVS-t készítő külső szakértők és az önkormányzat közötti feladat- és munkamegosztás előre rögzítésre került. A kommunikációban jelentős szerepe volt az elektronikus levelezés mellett az időről-időre megrendezett szakmai egyeztetéseknek, találkozóknak is. E megbeszélések keretében valamennyi, az IVS készítésében részt vevő szereplő véleményt formálhatott az addig elkészült dokumentációval kapcsolatban, módosítási javaslatot tehetett, illetve egyeztetésre kerültek a további tevékenységek és feladatok. 8.1.2.
A magánszféra és a közszféra együttműködése
A város hosszú távú jövőképének meghatározása a jelen dokumentum elkészítésével, a, a képviselőtestület, a civilek és a vállalkozók egyetértésével megtörtént, így a lakossági, civil szervezeti részvétele – jogszabályi kötelezettség alapján – biztosított. Az IVS elkészítése előtt a lakosság körében nem reprezentatív kérdőíves felméréssel és az azonosított partneri körben (civilek, önkormányzati képviselők, gazdasági vállalkozások) fórumok keretében történt a fejlesztési elképzelések felmérése, vélemények meghallgatása, beépítése. A város eddigi elkészült fejlesztési dokumentumaiból készült előzetes anyagok alapján a tervezés során a SWOT elemzések a partneri körben megvitatásra és megújításra kerültek. Az stratégia és a konkrét fejlesztési elképzelések egyeztetése a kistérség vezetőivel megtörtént.
148
Kemecse város célja, hogy állandó térségi együttműködés a városfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben is szorosabbá váljon. Ezen együttműködés fő funkciója, hogy a találkozók keretében rendszeres vezetői és szakértői ülések, találkozások kerüljenek megrendezésre, annak érdekében, hogy az együttműködő partnerek és szakértők közös programokat, stratégiákat alkothassanak, válaszolva ezzel a térségi kihívásokra. A fejlesztési elképzelések transzparenciájához hozzájárult a helyi sajtóban történő megjelenés is, ahol a lakosok folyamatos tájékoztatást kaptak a fejlesztési elképzelésekről. Az elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiát a lakosság a város honlapján olvashatja, véleményezheti (www.kemecse.hu)
8.2. A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok azonosítása, részvétele a partnerségben Az integrált városfejlesztési stratégia készítésének kezdetekor azonosításra kerültek a tervezésben és a fejlesztésben résztvevő célcsoportok. Célcsoport Város lakossága
Elsődleges célcsoportok Részvétel minősége a partnerségben Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés
Városrészek lakossága
Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés
Városfejlesztés aktív civil szervezetei
Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel, és véleményezés
Anti-szegregációban érintett civil szervezetek Környezettel foglalkozó civil szervezetek Gazdasági szereplők
Kommunikáció formája Internet, lakossági fórumok, lakossági kérdőívek, személyes interjúk, újságcikkek Internet, lakossági fórumok, lakossági kérdőívek, személyes interjúk, újságcikkek Fórum, interjúk
Fórum, interjúk
Fórum, interjúk
Fórum, interjúk
149
Célcsoport Környező települések vezetői, főépítész Város közintézményeinek vezetői Önkormányzati képviselők
Másodlagos célcsoportok Részvétel minősége a partnerségben Véleményezési szakaszban Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés Tervezési és véleményezési szakaszban javaslattétel és véleményezés
Kommunikáció formája Folyamatos egyeztetés és fórum Fórum, interjúk
Folyamatos egyeztetés
8.3. A tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos társadalmi egyeztetés és fórum A problémák és célok, és ezek megoldása a város egészére és városrészekre vonatkoztatottan is egyeztetésre kerültek és kerülnek a jövőre nézve is az érintett lakossággal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel és egyéb meghatározó szereplőkkel. Hiszen a partnerség aktív működésének feltétele a folyamatos visszacsatolás a tervezett fejlesztések által érintettek véleményének megismerése, ötleteik, javaslataik beépítése a beavatkozások elfogadottságának és hatásának javítása érdekében. A fenti célt szolgálta a Kemecse Város Integrált városfejlesztési stratégiájának Lakossági fórumon történő egyeztetése is, mely 2009. novemberében zajlott le. A fórum előkészítése során: - A tervezők 2009. október 21-én a város Képviselő testületi ülésén ismertették az IVShez kapcsolódó előírásokat, a munka célját, és vetített képes előadás keretében tájékoztatták a testület tagjait Kemecse város fejlesztési koncepciójával és stratégiájával kapcsolatos elképzeléseikről. A testület tagjai az elhangzottakhoz a helyi sajátosságoknak megfelelően kiegészítéseket tettek, és a megbízást, a beterjesztett programot elfogadták. - A tervezők a város legfontosabb gazdasági szereplőivel és intézményeinek vezetőivel konzultáltak - A polgármesteri hivatal a város minden lakás címére a lakossági fórum meghívóját eljuttatta. A fórum résztvevőit Lipők Sándor polgármester köszöntötte és ismertette a rendezvény célját, az előzményeket és az önkormányzat kapcsolódó programját, valamint a már meghozott főbb döntéseket, dokumentumokat. A fórumon részt vevő előadók: • Molnár István gazdaságfejlesztési szakértő • Tatár Csaba projekt menedzser • Veres István városi főépítész
150
A lakossági fórum céljának megfelelően a jelenlévők vetített képes részletes tájékoztatást kaptak • a város fejlesztési koncepciójáról, • a regionális és megyei kistérségi környezet fejlesztési programjairól, • a környezetből adódó lehetőségekről és korlátokról. Az ismertetőt követően a jelenlévők kérdéseket tettek fel, illetve hozzászólásaikban ismertették észrevételeiket és javaslataikat. A hozzászólásokra a felvetett témaköröknek megfelelően a jelenlévő szakértők, a város főépítésze és /vagy polgármestere adott részletes választ. A konzultatív fórumon a csatolt lakossági kérdőív ismertetésre és kiosztásra került, azzal a kéréssel, hogy azokat a jelenlévők átgondolva és kitöltve a polgármesteri hivatalba 1 héten belül juttassák el. A résztvevők hozzászólásainak összefoglalását és a jelenléti ívet a …sz. melléklet tartalmazza.
8.4. Partnerségi elv betartása, nyilvánosság tájékoztatása Kemecse város érvényes rendezési terve és gazdaságfejlesztési koncepciója nyilvános lakossági fórumok és szakmai vita alapján került kialakításra, illetve elfogadásra. Az ily módon céltudatosan előkészített városfejlesztési programok biztosítják a településfejlesztési célok elérését, ezek kitűzésénél már eleve érvényesültek az önkormányzati tervezési funkciók és partnerségben megvalósuló projektek érdekei. A gazdaságfejlesztési koncepció, mely a város-rehabilitáció során az új funkciók igény oldalát biztosítja, a város és a regionális nagyprogramok várost érintő részeihez kapcsolódó gazdasági szereplők személyes interjúkkal feltárt igényeire alapozott. A gazdaságfejlesztési koncepcióból levezetett projektek illetve a megvalósíthatósági tanulmányban bemutatott gazdaságfejlesztési modell társadalmi vita után került elfogadásra. A település vállalkozóinak társadalmi, gazdasági partnereinek részvétele a fenti tervezési folyamatban a megvalósítás során szükséges partnerséget igen jól megalapozta. A projektek tervezése, előkészítése és megvalósítása folyamán az önkormányzat minden esetben biztosítja a fejlesztések tárgyának minél szélesebb körben történő ismertté tételét. Ennek értelmében információkat nyújt a fejlesztésben résztvevők, a helyi és kistérségi közösség, szakmai szervezetek, valamint a döntéshozók és a sajtón keresztül a szélesebb közvélemény számára a fejlesztések céljáról, azok hasznosságáról és várt hatásairól. A fejlesztések helyszínén hirdetőtáblát, majd emléktáblát helyeznek ki a létesítés tényéről, ütemezéséről, a támogatás forrásáról (EU és hazai) és az irányító közreműködő szervezetekről; az önkormányzatnál plakátok biztosítják a tájékoztatást. A projektek megvalósítása folyamán és azt követően elkészülő minden nyilvános dokumentum, sajtóközlemény tartalmazza a fent említett, támogatást érintő információkat. Az írott sajtó oldaláról a projektekről szóló híreket a települési, térségi, regionális napilapokban és kiadványokban jelenteti meg az önkormányzat. Kemecse város honlapján szintén aktualizált információk jelennek meg a projektek alakulásáról.
151
8.5. Partnerségi portál A partnerségi portál IT rendszer két alappilléren nyugszik. Az első és elsődleges az az interfész, amely az együttműködő partnereket kapcsolja össze és biztosít számukra kommunikációs lehetőséget. Ez nem egy hagyományos értelemben vett weblap, hanem egy olyan információs portál, amely rögzíteni képes a partnerek közötti kapcsolatokat, illetve azok kínálatát közvetíteni tudja a portált felkeresők felé. A portál, mint interfész egyirányú és kétirányú információ-áramlást tesz lehetővé a résztvevők között, valamint tárolja a rendszer információit. A második pillér a hardver infrastruktúra, amely kézzelfogható módon biztosítja a portál és a rendszerben résztvevők kapcsolatát. E két pillér biztosítja program alapvető megvalósítását, azonban Internet láthatatlan kapcsolat rendszere biztosítja a rendben résztvevő látogatók és a véletlenül beeső nézelődők részvételét, amely elengedhetetlen a program sikeres végrehajtásához. A portál első része bemutató jellegű, beavatkozás nélkül mutatja be a partnerségben együttműködők tevékenységeit, szolgáltatásait, valamint az aktuális információkat. A bemutató funkción túl hagyományos weblapként működik, ahol a tartalom és információszolgáltatás mellett a közösségépítő funkciók érhetők el. Erre a következő IT eszközök állnak rendelkezésre: - Blog, - Nyílt hozzáférésű fórum, - Képtárhely, - Hírlevél Amellett, hogy a portál közvetlenül szolgálja a publicitást, biztosított a felület az együttműködő partnerek és szolgáltatók közötti operatív együttműködésére, ami kiterjed a partnerség felépítéséhez, működtetéséhez szükséges csoportmunka, kooperáció és koordináció területére. Erre a következő eszközök állnak rendelkezésre: - Zárt hozzáférésű internetes fórum - Dokumentumkezelő - Azonnali üzenetküldés - Közös címjegyzékben - Közös naptár - Online foglalás és pénzügyi elszámolás - Webshop karbantartás Az IT háttér elláthatja a városfejlesztés megvalósítására létrehozott szervezett front és back office funkcióit is és támogathatja a monitoring tevékenységet.
152
9. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása 9.1. Monitoring Az önkormányzat félévente rendszeresen jelentést készít a település képviselőtestülete részére a célok megvalósulásának nyomon követése céljából, melyet egyúttal honlapján a lakosság és a civil szervezetek részére is elérhetővé tesz. A település az egyes stratégiai célokhoz kapcsolódóan (célrendszer, tematikus célok) monitoring mutatókat rendel. A mutatók vizsgálatán keresztül mérhetővé válik a kitűzött célok megvalósulása, azok üteme, sikeressége. Az alábbi táblázatban a javasolt monitoring mutatókat tüntettük fel, melyek mérésével a település hatékonyan nyomon követheti a település fejlődését, a végbemenő tendenciákat. CÉL Kemecse az élelem, védelem, kényelem településévé válik, térségi szerepkörét kiteljesíti, a gazdasági növekedés, a fiatalok elvándorlását megszünteti és a települést intenzív növekedési pályára állítja
TEMATIKUS CÉLOK Cél
Mutató neve
Mért egys.
Forrás
1.
Gazdaságfejlesztés – foglalkoztatás
1.1.
A gazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközrendszer megteremtése □
Kemecse elérhetőségének javítása
Kerékpárutak hossza Tömegközl. igénybevevők
km Fő
Elérhetőségi elégedettség □
Közlekedési viszonyok Felújított közutak hossza javítása Megval. útfejlesztések Kerékpárutak hossza
□
□
□
Ipari park, logisztikai Iparűzési adó központ kialakítása C,D,E, F,I nemzetg.ágakban műk. Vállalkozások száma Betelepült vállalkozások száma Gazdasági központ funkció bővítés Klaszterek Klaszterek, létrehozása együttműködések száma Élelmiszer új egységek, vállalkozások feldolgozás bővítése stb Termelői szféra A,B,C,D,E, stabilitása, nemzetg.ágakban műk.
km db km
Ezer Ft. db
db
db
PM Hivatal Szabolcs Volán Zrt. Önkormányza ti felmérés Önk. nyilvántartás Önk. nyilvántartás Önk. nyilvántartás
éves éves éves éves Éves éves
Önk. nyilvántartás KSH Önk. nyilvántartás Önk. nyilvántartás
Éves
Önkormányza ti felmérés
Éves
db
db
Adatgyűjt. gyak.
Éves
Éves
Éves
KSH
éves
153
Vállalkozások száma
Birtokszerkezet megfelelőssége az átalakuló agrárium feltételei szerint □ Munkanélküliek arány % Foglalkoztatott nélküli % háztartások aránya A szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztése □
1.2.
versenyképességének megerősítése Termőföld felhasználási struktúra fejlesztése Munkahelyek számának növelése
□
Szolgáltatási megerősítése
szféra Kiskereskedelmi üzletek száma
éves
KSH KSH
Éves éves
KSH Önk. nyilvántartás KSH Önk. nyilvántartás KSH Önk. nyilvántartás KSH Önk. nyilvántartás
Éves
KSH Önk. nyilvántartás
éves
KSH
Éves
KSH Önk. nyilvántartás
éves
db
KSH Önk. nyilvántartás
éves
%
KSH
Éves
db
KSH
éves
Ezer Ft
KSH
Éves
fő
KSH
Éves
db
Önk. nyilvántartás KSH
éves
Önk. nyilvántartás
Éves
db
Működő vállalkozások száma
db
Iparűzési adó
Ezer Ft
2.
G,H,I,J,K,O nemzetg.ágakban műk. vállalkozások száma Minőségi alapellátás, szociális ellátás biztosítása
2.1.
Óvodai, és általános iskolai alapellátás fejlesztése Óvodai, általános iskolai férőhelyek száma
2.2.
Kistérségi nyilvántartás
db
fő
Éves
éves
éves
A cigányság helyzetének javítása Legfeljebb általános iskolai % végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Közcélú foglalkoztatásban fő részt vettek száma
2.3.
Munkanélküliek, tartós munkanélküliek helyzetének javítása
3.
Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezés esetei Minőségi élet feltételeinek továbbfejlesztése
3.1.
A lakáshelyzet
3.2.
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Félkomfortos lakások száma Összes lakóház karbantartására fordított költség □ Lakáshoz jutás Lakáscélú helyi javítása támogatásban részesültek száma □ Lakópark létrehozása Kiosztásra került telkek száma Épített lakások száma A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése
3.3.
Szociális, sport és Rekreációs területek rekreációs nagysága projektcsomag A kulturális élet fejlesztése
□
□
Lakáshelyzet javítása
db ha
éves
154
3.4.
Rendezvények / hagyományőrző rendezvények száma Kulturális rendezvények résztvevőinek száma Könyvtárba beiratkozottak száma A településkép és a közösségi terek fejlesztése. □
□
Környezetesztétika, közterület rendezés
db
Önk. nyilvántartás
Éves
Fő
Önk. nyilvántartás Önk. nyilvántartás
Éves
Önk. nyilvántartás Önk. Nyilvántartás Önk. Nyilvántartás Önk. Nyilvántartás Önk. nyilvántartás
Éves
Önk. nyilvántartás
éves
Éves
fő
Rendezett közlekedési felületek (út, járda) Rendezett zöldterületek
m
Elégedettségi mutató
-
Kihasználtsági mutató
-
Kiépített rendezett csapadékvíz elvezető rendszer hossza Belterületi közlekedés Járdák hossza javítása
Ha
m
m
Éves Éves Éves Éves
m2, db
3.5.
Közösségi felújítása, kialakítása A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése.
Önk.nyivántar tás KÖH nyilvántartás Önk. Nyilvántartás Önk. nyilvántartás Önk. nyilvántartás
db
PM Hivatal
éves
Db
PM Hivatal
éves
Ft
PM hivatal
Éves
3.6.
Civil szervezetek rendezvénye közösségi épületekben Hagyományőrző rendezvények száma közösségi épületben Támogatásra fordított összeg Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések
KSH
Éves
Vízkezelői felmérés Vízkezelői felmérés Önk. adatgyűjtés
éves
4.
Közmű ellátottsági Szennyvízcsatornába db szint emelése bekapcsolt lakások száma □ Felszíni és felszín alatti Vízminőség állapotjelzők vizek védelme □ Felszíni és felszín alatti Vízminőség állapotjelzők vizek védelme □ Út és partmenti Létrejött erdősáv ha fásítások Aktív térségi központi szerepkör megtartása, fejlesztése
4.1.
Képzés fejlesztése Képzésen résztvevők száma fő
Önk. nyilvántartás
éves
Egészségügyi intézmények építése, felújítása
Pm Hivatal
éves
□
Épített és természeti Felújított műemlékek örökségvédelem száma
éves
□
Felújított helyi védelemre javasolt épületek száma Védett helyi művi értékek száma terek Felújított, kialakított terek újak nagysága és száma
□
4.2.
4.3.
Éves Éves éves
éves éves
Az egészségügy fejlesztése db, ezer Ft
A település szerepvállalása a térségben.
155
4.4.
Köz és közigazgatási funkciók száma Kistérségi kapcsolatok
db
PM Hivatal
éves
db
PM Hivatal
éves
Testvérvárosi kapcsolatok
db
PM hivatal
Éves
Az idegenforgalom fejlesztése □
Turizmusfejlesztés
Attrakciók száma
db
PM Hivatal
éves
□
Marketing tevékenység fejlesztés Kerékpárhálózat fejlesztés Szálláshelyfejlesztés
Média megjelenések száma
db
éves
Létrejött kerékpárutak hossza Vendégéjszakák száma magánszálláshelyen Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyen
km
éves
db
Önk. felmérés Önk. Felmérés KSH
db
KSH
éves
□ □
éves
9.2. Az IVS felülvizsgálata Az IVS évente egyszer felülvizsgálásra, és szükség szerint 3-5 évente aktualizálásra kerül. Újabb fejlesztési irányok, célok megvalósításához szükség szerint szakemberek is bevonásra kerülnek. Az IVS éves felülvizsgálata során az akcióterületek, és a kitűzött fejlesztési célok értékelése az adott indikátorok értékeinek meghatározásával, valamint az alábbi információk felhasználásával, megtörténik: • Az „IVS partnerségi fórum” véleménye, visszajelzései • Elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékű területi tervek hatása • Szabályozási és gazdálkodási környezet változása • Egyéb, nagyobb léptékű fejlesztések elkészülte, esetlegesen tervezett fejlesztések elmaradása A fentiek alapján meghatározható az előrelépés mértéke. Amennyiben szükséges, az önkormányzat módosíthatja, korrigálhatja a stratégiát, de ez csak megfelelő indoklással, az ok-okozatok rögzítésével történhet, melyet követően a nyilvánosságra hozatalnak is meg kell valósulnia. Indokolt esetben célszerű az előkészített módosítást „IVS Partnerségi Fórum” keretében is megtárgyalni, majd ezt követően Kemecse Város Önkormányzati döntés rendszerében elfogadtatni. Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálást, felülvizsgálatot – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben, akkor – elegendő 3-5 évente elvégezni. Ezen alkalmakkor az IVS „hatás” jellegű indikátor értékeinek figyelembe vétele, majd az elért eredmények ezek alapján történő értékelése szükséges.
156
