A Csornai Általános és Művészeti Iskola Széchenyi István Körzeti Általános Iskolája
Integrált Pedagógiai Rendszer A Csornai Általános és Művészeti Iskola Pedagógiai Programjának 10/9. sz. melléklete
172
A HÁTRÁNYKEZELÉS PEDAGÓGIAI RENDSZERE
Az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségének kiegyenlítését hivatott érvényesíteni a hazai pedagógiai gyakorlatban. Olyan pedagógiai keretrendszert, eszközrendszert jelent, mely nem ad meg részletes tantervi (oktatási) tartalmakat, nem ad konkrét alkalmazható tanítási programot, nem határoz meg tanmenetet, tankönyvet. Ugyanakkor olyan pedagógiai kereteket vázol, ehhez sajátos eszközrendszert ajánl, amely révén az iskola a különböző eredetű hátrányok csökkentését, az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelheti. A törvényi előírásokat figyelembe véve, oktató-nevelő munkánkban kiemelt feladatnak tekintjük ezen tanulók szociális és képességbeli különbségéből eredő hátrányok kezelését.
I. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI Az iskolai képesség-kibontakoztató program alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud.
1. HELYZETELEMZÉS 1.1.Rövid intézménytörténet Két alapfeladatot ellátó intézmény összevonásából született meg és lett többcélú, közös igazgatású intézmény. Az intézményegységek története eltér egymástól, bár ezelőtt is voltak köztük együttműködési, kapcsolódási pontok. Intézményeink közül legrégibb múlttal a Széchenyi István Általános Iskola büszkélkedhet. Az 1659-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szól először az iskolamester munkájáról, azaz, közvetetten Csorna iskolájáról. 1964-ben indult a művészeti képzés városunkban. A zeneiskola 1990-ben jutott önálló épülethez. Eredendően a zeneiskola a Széchenyiben kezdte meg működését, napjainkban külön épületben történik a művészeti alapoktatás zenei, képzőművészet és dráma tanszakokon.
173
1.1.2. Az iskola társadalmi környezete Iskolánk agrár területen, kisvárosban, előnytelen gazdasági környezetben tölti be nevelési-oktatási feladatait. Ennek átalakulási folyamatai kedvezőtlen hatásúak az iskolai életre. A családok egy részében a megélhetési gondok elfordítják a szülők figyelmét a gyermekről, sőt sok esetben a családok felbomlásához is vezetnek. Gyermekeink több mint 10,8 %-a csonka családban él, s a roma, cigány tanulóink száma évről-évre emelkedő tendenciát mutat. A szocializációs nehézségek miatt egyre több a viselkedési-, magatartási- és tanulási zavarral küzdő gyermek. A kedvezőtlen hatások tanulóink közel 21 %-át anyagi, környezeti hátrányos, 5,2 %-át veszélyeztetett helyzetbe hozták. Évről évre nő azonban azon szülők száma is, akik felismerik, hogy a tudás abszolút értelemben olyan érték, amelynek részleges hiánya is nagymértékben korlátozza a pályaválasztás, továbbtanulás és a társadalmi beilleszkedés sikerét. Így a „megrendelői kör”, vagyis a szülők értékrendje, elvárása az iskolánkkal szemben igen széles skálán mozog. Tanulóink személyiségét az iskolán kívüli kulturális környezet is nagymértékben alakítja. Hagyományosan jó kapcsolatunk van a társ- és közművelődési intézményekkel, melyek megannyi élményforrást biztosítva a kulturális igény felébresztését, a nevelés színtereit szélesítik. 1.1.3. Az iskola gazdasági környezete Az iskola önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Vállalkozói tevékenységet nem folytathat. Munkáltatói jogkörben teljes körűen jár el. Felügyeleti szerve: Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.
1.1.4. Az iskola kulturális környezete A városban működik intézményünkön kívül egy katolikus általános iskola és az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola is. Három középfokú oktatási intézmény van településünkön, egy gimnázium, egy mezőgazdasági és egy szakképzést végző intézmény. Közoktatási intézményeken túl, széles programkínálatot nyújtó Művelődési Központ, Múzeum, Városi Könyvtár működik, melyek kultúránk aktív megismerését szolgálják. A 174
társintézményekkel széleskörű munkakapcsolatot működtetünk. A Városi Családsegítő Központtal a hátránykompenzálás érdekében napi munkakapcsolatot tartunk fenn. 1.1.5. Az iskola aktuális állapota a. Épületek: A Széchenyi István Körzeti Általános Iskola épületét ROP-os pályázat keretében újították fel, hivatalos átadása 2011 márciusában történt meg. A felújítás során a kornak megfelelő fejlesztéseket hajtottak végre, és integráló intézménynek megfelelő intézkedéseket tettek. A mozgássérültek és vakok számára a bejáratok akadálymentesítése mellett lifttel is megkönnyítik a közlekedést. A feliratokat (bejárat, kijárat, emelet), a teremszámokat brailleírással is kiírták. A csengő nemcsak hangot ad, hanem fényjelzést is. A padlón lévő érdes burkolólapok jelzik vakok számára a megfelelő útvonalat. Külön mellékhelyiség áll mozgássérültek
rendelkezésére.
Számítógépparkunk
(két,
korszerűen
felszerelt
számítástechnika-tanteremmel) folyamatosan bővült, interaktív táblákkal és projektorokkal ellátott több tanterem is. Munkánkat nyelvi labor (angol/német) és internethasználatot biztosító könyvtár is segíti. Úgy gondoljuk, hogy a tárgyi feltételek megfelelőek arra, hogy az intézmény integráló munkát végezzen. Az épület falai nemcsak a tanulóifjúságnak adnak otthont, de egy valóságos múzeumot is rejtenek. Salló István erdélyi fafaragó mester hosszú éveken keresztül szoros kapcsolatban állt iskolánkkal, és számtalan alkotásával ajándékozott meg bennünket. A Kerényi György Művészeti Iskola külön épületben kapott helyett. b. Diákok: Tanulóink létszáma: Tanév
Tanulói létszám
HHH tanulók
HH tanulók
létszáma
létszáma
2008/2009. tanév
550
37
115
2009/2010. tanév
605
48
134
2010//2011. tanév
585
33
133
175
2011/2012. tanév
602
34
120
2013/2013. tanév
616
32
87
Diákjaink döntő többsége értéknek tekinti a tudást, a hatékony ismeretanyag-elsajátítás belső igényükké vált. Szívesen kapcsolódnak be a szakköri és tehetséggondozó foglalkozásokba, eredményesen vesznek részt a különböző versenyeken, pályázatokon. Végzős tanulóink szinte mindegyike továbbtanul. Tanulóink eltérő családi környezetben élnek, így eltérő a szociális helyzetük, szocializációs szintjük, értékrendjük, személyiségük fejlettsége.
c. Pedagógusok: A nevelő-oktató munkát 52 fő pedagógus végzi. A tantestületet szakképzett, innovatív pedagógusok alkotják. A szakos ellátottság teljeskörű. A nevelők többsége az alapképesítésen túl rendelkezik kiegészítő, speciális képzettséggel, tanfolyami végzettséggel. A tovább- és önképzésen túl a pedagógusok innovatív tevékenysége a módszertani fejlesztésre is kiterjed, így többek között a kompetencia alapú oktatás kidolgozására. Tantestületünk elkötelezett a minőségi nevelő-oktató feladatellátás mellett. A tanári szerepbővülés elfogadása, a nyitottság jellemzi közösségünket. Adottságaink képessé tesznek az eltérő képességű, eltérő szociális helyzetű tanulók fogadására. Széleskörű módszertani repertoárunkból az egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott módszereket alkalmaznak a kollégák tanórákon, és a tanórákon kívüli foglalkozásokon, a differenciált óravezetés nálunk gyakorlat. Felvállalta tantestületünk a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátását. Az integrációt fejlesztő pedagógus, logopédus és gyógypedagógus segíti. A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, az alapkészségek fejlesztése kiemelt szerepet kap feladatellátásunkban. Az IPR-ben kialakított munkacsoportok tagjai folyamatosan e témakörhöz kapcsolódó továbbképzéseken vesznek részt.
176
d. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: 8 fő technikai dolgozó segíti a pedagógusok munkáját. 1.2. CÉLOK 1.2.1. Általános céljaink Alaptétel: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze. Olyan légkört szeretnénk biztosítani, ahol a gyermek, a pedagógus, a vendég egyaránt jól érzi magát, ahol mindenki megtalálja azt a területet, ahol a képességeit kibontakoztathatja. Elkötelezettjei vagyunk az esélyegyenlőség megteremtésének, hogy minden gyermek, tanuló megfelelő színvonalon és körülmények között kapjon nevelést és oktatást. Figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a gyermekek, tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítjuk ki készségeiket, gyarapítjuk ismereteiket. Erősítjük az intézmény tagintézményei közötti egyenrangú partneri viszonyt, amelyben a kölcsönös előnyök, a közös célok határozzák meg a hosszú távú és a mindennapi együttműködést.
Alapértékeink: gyermekközpontúság nyitottság, korszerűség tehetséggondozás képességek szerinti fejlesztés hagyományőrzés a kisváros kínálta előnyök és lehetőségek kihasználása optimális személyiségfejlődést szolgáló képzési rendszer partnerközpontúság
177
Az intézményben folyó nevelés céljai Nyugodt,
élménygazdag,
harmonikus
fejlődés
elősegítése,
az
érzelmek
kibontakoztatása. A nemzeti és az egyetemes emberi kultúra megismertetése, megőrzése, fejlesztése. Az iskolai, városi és térségi hagyományok ápolásán keresztül a szülőföldhöz való kötődés erősítése. A természeti és az épített környezet iránti felelősség kialakítása, az erkölcsi tulajdonságok megerősítése. Az anyanyelvi kultúra ápolása, a kommunikációs és idegen nyelvi ismeretek megalapozása. A test és a lélek harmonikus fejlesztésének biztosítása. Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése, kialakítása. A gyermeki, tanulói képességek kibontakoztatásának széleskörű biztosítása a kompetenciákon alapuló nevelés oktatás beindításával. Differenciálás a tananyagtartalomban, a követelmények szintjében, a módszerben (tehetségfejlesztés, hátránykompenzálás, esélyegyenlőség). A demokrácia
tanítása,
gyakorlása,
megélése
(az
iskolai
demokratizmus
fejlesztése,
jogérvényesítés, diákönkormányzatok)
1.2.2. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva évente közelítsen a jogszabályban előírthoz. Intézményünkben az integrációs oktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya a teljes tanulói létszámhoz, valamint a település összes iskolájába járó hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya az összes tanulói létszámhoz viszonyított aránya megfeleljen a jogszabályban előírtaknak. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, elérni,
hogy
képességük
(iskolai
eredményességük)
úgy
változzon,
hogy
eredményesen (tanköteles korban) befejezzék az általános iskolát, sikeresen tudjanak középiskolát választani.
178
1.2.3. Az intézmény nevelő-oktató munkáját meghatározó célok és feladatok
Célok
Feladatok
A magyar és az egyetemes kultúra alapvető Életkori
sajátosságaiknak,
egyéni
értékeit hordozó ismeretek elsajátítása a tanulók adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell életkori
sajátosságainak,
képességeinek a tanulók alapkészségeit, (írás, olvasás,
megfelelően.
matematikai és kommunikációs készség) személyiségjegyeit. Sikeres
tankötelezettség
részképesség-zavarokkal
teljesítése. küzdő
A
tanulók
esetében a minimumkövetelmények sikeres elsajátítása,
a
fogyatékosságok
defektusok
egyéni
program
általi szerinti
folyamatos, eredményes javítása, szakértők (fejlesztő
pedagógusok)
és
a
szülők
közreműködésével. Elemi műveltségbeli alapozás:
A
biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, alapvető képességek, készségek elsajátíttatása.
természetes
alapozva
gyermeki
fejlesztjük
beszédkészségüket, manuális
nyitottságra
kreativitásukat,
mozgáskultúrájukat,
készségeiket,
vizuális
befogadóképességüket. Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti Segítséget nyújtunk számukra az önálló igény felébresztése. Komplex segítségével
tanulási technikák megismerésében.
személyiségfejlesztő a
szociokulturális
programok Differenciált foglalkozások és a kooperatív hátrányok tanulás módszerének megismerése után a
kompenzálása, valamint az eltérő képességű és a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési tehetséges gyerekek gondozása.
igényű gyermekek együtt, egy időben történő fejlesztése.
179
Közéletiségre nevelés, toleranciakészség alakítása, Közösségi előítélet mentesség, multikulturális tartalmak.
szerepek
közügyekben
gyakorlása,
való
közreműködés,
véleménynyilvánítás, a közösségért érzett felelősség
átérzése.
Helyes
értékítélet
alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia. A gyermekek munkakultúrájának megalapozása.
A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén
az
iskolai
önkiszolgáló
munka
bővítésével játékosan munkára nevel. Az iskolába lépés kezdetétől megismertetjük a gyerekekkel a szellemi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk a közösségben végzendő munka szokásait. Tehetséggondozás – művészeti nevelés.
Alkotó,
értékteremtő,
a
személyiséget
gazdagító tevékenységek elsajátítása. Egészséges
életmód
kialakítása,
egészség gondozása.
testi-lelki Mentálhigiénés programok keretében a gyerekekkel elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb ismérveit, s ezt rendszeresen gyakoroltatjuk.
Pályaorientációs tevékenység.
Minden
tanulónkat
képességeinek
megfelelő iskolába igyekszünk orientálni. Szorgalmazzuk
az
érettségit
adó
intézményben való továbbtanulást. Szülők
bevonása
az
oktató-nevelő
hatékonyabbá tétele érdekében.
munka A
Szülői
Munkaközösség
segítségére
számítva, segítséget nyújtunk a tőlünk ezt kérő családok számára a családsegítő és a kisebbségi önkormányzat közreműködésével.
180
2. A PROGRAM CÉLCSOPORTJA 2.1. AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ TANULÓK
Tanév
1.évf.
2.évf.
3.évf.
4.évf.
5.évf.
6.évf.
7.évf.
8.évf.
2009/2010.
6
6
7
3
7
8
6
5
5
5
4
5
3
3
3
5
6
4
5
3
4
3
3
3
5
4
4
6
3
5
3
2
tanév 2010/2011. tanév 2011/2012. tanév 2012/2013. tanév
3. AZ ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET SEGÍTÉSE A Széchenyi István Körzeti Általános Iskola az óvoda közreműködésével dolgozta ki az óvoda-iskola átmenet segítését.
3.1. AZ ÓVODA - Nyílt napokat szervez a szülők, tanítók részére. - Biztosítja az egyéni kapcsolattartást a szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal. - Hosszabb hiányzás esetén az óvónő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársa felkeresi a családot és tájékozódik a hiányzás okáról. A védőnővel és az gyermekorvossal napi kapcsolatban lévő óvoda friss információkat szerezhet a gyermek megbetegedéséről. - A rendszeres óvodába járás révén kialakul az iskolába lépés előtt egy bizalmi légkör: 181
család és óvoda család és gyermekjóléti szolgálat, védőnő, gyermek és óvoda (mint intézmény) gyermek és óvónő (mint pedagógus) között hozzászokik egy rendszerezéshez a gyermek és a szülő is megtanulja az elvárható higiéniai szokásokat (étkezési, tisztálkodási) kialakul benne, hogy része a közösségnek. Az óvoda évente végez elégedettség, elégedetlenség-és igényfelmérést partnereik körében. Partnerként módunk van igényeinket elmondani. Információikat az egyéni fejlesztési tervek készítésénél felhasználjuk.
DIFER
A DIFER, egy diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer, amely az elemi alapkészségeket méri. 7 területet vizsgál, melyek a következők: - írásmozgás-koordináció - beszédhanghallás - relációszókincs - elemi számolási készség - tapasztalati következtetés - tapasztalati összefüggés-megértés - szocialitás
182
Ez a vizsgálat iskolánkban az 1. osztályos gyermekeknél kap nagy hangsúlyt. A mérések eredményeinek elemzésével a fejlesztés feladatai meghatározhatók.
Tanév
Vizsgált tanulók
Ebből HHH
létszáma 2008/2009. tanév
22 fő
6 fő
2010/2011. tanév
15 fő
3 fő
2011/2012. tanév
13 fő
3 fő
A DIFER vizsgálat összesítését a gyógypedagógus végzi. Ezt követően esetmegbeszélés következik. A gyermekeket tanító kollégák részletes tájékoztatást kapnak. A tanító a gyermek fejlődését nyomon követi, amelyről a szülőknek beszámol. A felmerülő problémákról a szakemberekkel konzultál.
3.2. ÓVODAI ÁTMENET, AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS MÓDJA, SZEMPONTJAI (IMIP: Első osztályosok beíratása – folyamatleírás szerint. Cél: három optimális létszámú első osztály indítása, megvalósítva a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátását, valamint a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést.) IPR modellértékű gyakorlat kialakításának rövid története Iskolánk a 2009/2010. tanévben vezette be és szervezte meg a jogosult tanulók számára a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés rendszerét, és folyamatosan építi, fejleszti azt. A modellértékű gyakorlatot az óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport szervezi, felügyeli és hajtja végre. A program már az IPR elindulása előtt is működött az intézményben, hisz a csökkenő gyermeklétszám miatt megindult a verseny a gyermekekért. Szükséges volt a program azért is, hogy megkönnyítsük az óvodások számára a két intézmény közötti átmenetet. Az IPR program elindításával még nagyobb figyelmet fordítottunk az
183
esélyegyenlőség
megvalósítására,
a
gyermekek
átmenet
okozta
nehézségeinek
megkönnyítésére és a szülők megsegítésére is. Mindehhez elengedhetetlen volt a két intézmény pedagógusainak együttműködése, folyamatos kapcsolattartása. Ennek megfelelő módszere a belső hospitálás, amikor a leendő elsős tanító nénik tesznek látogatást az óvodában, majd az óvodapedagógusok látogatnak el az iskolába. A program évről évre fejlődik. A beiskolázási program sok előkészületet kíván, minden látványos eleme rengeteg háttérmunkának köszönhető. Iskolahívogató célja, hogy a leendő első osztályosok megismerhessék tanintézményünket, kedvet ébresszünk bennük az iskolához, és a szülők számára megkönnyítsük az iskolaválasztást. Feladatunk, hogy foglalkozások segítségével vigyük el a szülőket és gyermeküket egy mesés, sportos, „bütyköldés” utazásra. Programjaink összeállításánál célunk, hogy a gyermekek játékos keretek között megismerkedhessenek a leendő elsős tanító nénikkel és oldjuk az esetleg bennük lévő feszültséget az iskolával kapcsolatban. A leendő tanító nénik már az első félévben többször is meglátogatják a nagycsoportos óvodai csoportokat, felveszik a kapcsolatot az adott csoport óvó nénijével. A felhívó plakátokat a második félév elején juttatjuk el csornai és a környező települések óvodáiba. A rajzpályázatról és az iskolahívogató program részletes programjáról szóló leveleket névre szólóan juttatjuk el a gyermekeknek. A leendő elsős tanító nénik között az adott állomás feladatait kiosztjuk és megkérjük őket, hogy írják meg bemutatkozó szövegüket. Propagálás: rendezvénysorozatunkat az iskolai honlapon is közzé tesszük: intézményegység-vezető ajánlását, programok leírását, leendő tanító nénik bemutatkozását, beiskolázáshoz szükséges tudnivalókat és a már lezajlott események fotóit. Felhívást adunk közre a Rábaközi Szuperinfóban, valamint meghívjuk a helyi televíziót, a Kisalföld napilapot és az Inforábaköz hírportál munkatársait is valamennyi rendezvényünkre. Programsorozatunk nyitórendezvénye egy játékos sportdélután. A helyi és a környező falvakból érkező gyermekeket érdekes sportfeladatokkal várjuk. A délutánt mindig egy adott osztály tanulóinak zenés gimnasztikai bemutatója nyitja meg. A közös labdajáték után a különböző óvodai csoportból érkező gyermekekből vegyes csapatokat alakítunk ki. Négy játékhelyszínen izgalmasabbnál-izgalmasabb "megpróbáltatások" várják a kicsiket. Megismerkedhetnek különböző kidobó játékokkal, kipróbálhatták magukat egy-egy mókás akadálypályán, néhány utánzó- és szerepjátékban. Leendő elsőseink nagy igyekezettel, jókedvvel, lelkesedéssel, önfeledten szoktak játszani. A csapatokat az óvodásokat kísérő
184
óvónőkön kívül egy-egy leendő első osztályos tanító néni is támogatja, segíti a feladatok megértésében, sportszerű végrehajtásában. "Ügyes kezek" című tavaszváró rendezvény délutánján 2010/2011-es tanévben az egyik helyen pillangót festettek az ovisok, míg a másik helyszínen könyvjelző készült. Mindkét csoportban a negyedik osztályos tanulók segítették a munkát. 2011/2012-es tanévben a negyedik osztályos tanulók egy húsvéti jelenettel hangolták rá az ovisokat a bütykölésre, hisz a fiúk egy nyuszi fiút, míg lányok egy nyuszi lányt készítettek. Ezután következik az "Iskolás leszek" című rajzpályázat eredményhirdetése. A legszebb rajzok készítői könyvjutalmat kapnak, de a rajzpályázat minden résztvevője emléklapot vihet haza. A szülői értekezleten az intézményegység-vezető a szülők elé tárja az iskolában folyó munkát, a leendő tanító nénik pedig bemutatkoznak a szülőknek (életpálya, a munkájukat vezérlő elképzelések, munkaformák bemutatása). A Művészeti Iskola is helyet kap a találkozón,
hogy
szakjaikat,
működési
rendjüket
ismertessék,
és
kedves
növendékhangversennyel lepjék meg a szülőket. A beíratás előtt a leendő tanító nénik bemutató órákat tartanak, amelyen az eddigi tapasztalatok alapján a szülők érdeklődéssel vesznek részt, és meggyőző ereje van az ott látottaknak. A beíratás mindig várakozással teli, hisz ez mutatja meg a program sikerességét. Az óvodavezetőkkel való előzetes konzultáció alapján lehet tudni a nagycsoportos létszámot, így a 2010/2011. tanévben 4, míg az 2011/2012. tanévben 3 osztály indítását tűztük ki célul. A kitűzött célokat sikerült elérni. Az adott tanév utolsó állomása az osztályfoglalkozás, amelyen az új elsősök már a leendő osztálytársakkal és tanító nénikkel töltenek el egy kis időt. Jó alkalom ez az ismerkedésre, a csapatépítés elkezdésére, a közösség formálására. A tanévkezdést "Iskolanyitogató" foglalkozással könnyítjük meg a leendő elsősöknek és szüleiknek. A tanítók vezetésével mindenki a saját osztálytermébe megy. Névsorolvasás és bemutatkozó játékok után a szülők a tanítók tájékoztatóját hallgatják meg és kérdéseikre kaphatnak választ. Ezalatt a gyermekek színezhetnek, könyvjelzőt, szamárfül védőt és egyebeket készíthetnek, és bemutathatják rajzaikat a többieknek. Beszélgetés, éneklés, közös játék színesíteti a programot. Végül mindenki megkapja az elsős tankönyvcsomagot, a HHH tanulók pedig az ingyenes füzetcsomagot, így már semmi akadálya a zökkenőmentes tanévkezdésnek.
185
4.
EGYÜTTMŰKÖDÉSEK,
PARTNERSÉGI
KAPCSOLATOK
KIÉPÍTÉSE,
MŰKÖDTETÉSE Intézményünk a partnerközpontú működés kiépítését elvégezte. Évente frissíti partnerlistáját, a partneri kapcsolatoknak felelősi rendszere van. A MICS méri a működés minőségét, gondoskodnak a folyamatos fejlesztésről.
4.1. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐI HÁZZAL Folyamatosan biztosítjuk a szülők számára a döntési, egyetértési, véleményezési jogot, így részt vesznek az iskolai élet alakításában. Nemcsak a fogadó órák, de a szülői értekezletek rendjét is szabályoztuk. Az iskola pedagógusait, az iskola vezetését előzetes egyeztetés alapján, illetve esetenként e nélkül is felkereshetik problémáikkal a szülők. Folyamatosan tájékoztatjuk őket gyermekük tanulmányi eredményéről és az iskolai élet eseményeiről a kommunikációs csatornákon keresztül. Az osztályfőnök kollégák felismerve jelentőségét, családi programokat szerveznek, melyeken a gyermekek és szüleik nemcsak az osztályfőnökkel, hanem a többi szülővel is kötetlenül beszélgetve, szórakozva jobban megismerhetik egymás problémáit, örömeit. Az együttműködés a szülői házzal sok konkrét esetben megmutatkozik: - DÖK által szervezett rendezvényeken aktív szerepet vállalnak, - Osztálykirándulás-, túra szervezésében való részvétel, túravezetés, csomagszállítás. - Tanulmányi- vagy sportversenyek esetén településen kívüli helyszínre való kíséret, felügyelet. - Nyílt tanítási napokat szervezünk, ezeken mindig nagy az érdeklődés. - A „Csornai Széchenyis Diákok” Alapítvány szülői kuratóriuma segíti a programjaink megvalósulását. - Az iskolai „Suli buli” rendezéséhez kérjük a szülők segítségét.
186
- Szülők bevonásával történik a papírgyűjtés, alapítványi bálok szervezése. - Igénybe veszünk a kísérő szülők segítségét szervezett színházlátogatás alkalmával.
4.2. EGYÜTTMŰKÖDÉS A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, NEVELÉSI TANÁCSADÓVAL Részt veszünk az iskolai egészségnevelési –drog prevenciós programban. Rendszeres, napi kapcsolattartás működik a tanulói igazolatlan hiányzások okainak felderítése és kivédése, a szociális hátrányokból eredő, tanulóinkat súlytó gondok megoldása érdekében az ifjúságvédelmi felelős közreműködése révén. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulóink vizsgálatát az Arany János Gyógypedagógiai Módszertani Központ, Nevelési Tanácsadóban ill. a Győr- Moson- Sopron Megyei Tanulásképességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál folyamatosan végzik, valamint a vizsgálat megállapításainak fejlesztését segítik.
4.3. KAPCSOLAT A SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLATOKKAL Iskolánk állandó és rendszeres kapcsolatban áll a következő intézményekkel: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Családsegítő Központ Helyi óvodák, általános iskolák Helyi és környező települések általános iskolái Helyi középiskolák Csornai Többcélú Kistérségi Társulás
4.4. KAPCSOLAT A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL A nyolcadik évfolyam befejezését követően diákjaink valamelyik helyi vagy környékbeli középiskolában folytatja tanulmányait. A felvételi követelményeket, a helyi 187
körülményeket jól ismerjük. Célirányosan tudjuk felkészíteni az oda jelentkező tanulókat. A nyomonkövetés folyamatában a két intézmény érintett pedagógusai szoros munkakapcsolatba kerülnek egymással, mely tovább erősíti a mind eredményesebb együttműködést. A vidéki középiskolák beiskolázási rendjét, felvételi követelményeit szintén folyamatosan követjük az iskolaváltás eredményessége érdekében. Iskolánk pályaválasztási felelőse tanulóink továbbtanulásának koordinálása mellett folyamatos kapcsolatot tart az érintett középiskolák beiskolázási felelőseivel. Lehetőséget biztosítunk a középiskolák részére, hogy helyben mutassák be intézményüket és az ott zajló nevelő-oktató munkát. 8. osztályos tanulóink minden évben ellátogatnak a pályaválasztási EXPO-ra.
4.5. KAPCSOLAT A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL A Kisebbségi Önkormányzattal minden tanévben együttműködési szerződést kötünk, és esetenként megbeszélést tartunk a felmerülő problémákkal kapcsolatban. A roma képviselők elé tárjuk, hogy mi az, amit iskolánk a roma származású gyermekeknek nyújthat.
4.6. KAPCSOLAT A CIVIL SZERVEZETEKKEL Fontosnak tartjuk a partneri viszonyt a helyi társadalommal. Szerepvállalásunk a helyi társadalom életében pozitívan hat vissza. Iskolánk tanulói az Alapfokú Néptánc Iskola, Csornai Sport Egyesületeknek is tagjai. Tanárok, diákok együtt szurkolnak sikereikért a városi és területi versenyeken, bemutatókon.
188
II.
TANÍTÁST,
TANULÁST
SEGÍTŐ
ESZKÖZRENDSZER
KÉT
ÉVRE
VÁLASZTOTT ELEMEI
1. KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PROGRAMOK ÉS PROGRAMELEMEK 1.1. JELENLEGI FORMA 1.1.1. Önálló tanulást segítő fejlesztés Céljaink közt szerepel a tanulni tanulás legfontosabb technikáinak megismertetése és gyakoroltatása, ennek érdekében a tanulók önálló munkáltatása, önellenőrzésre, önértékelésre nevelése. Erre irányuló feladatokat, programokat rendszeresen alkalmazunk a mindennapi oktató-nevelő munkánkban tanórán és tanórán kívül is. Munkafüzetek, feladatlapok alkalmazása, önálló kutatómunkák folyóiratokban, lexikonokban. Felkészülés kiselőadásra, pl. életrajz, stb. Osztályfőnöki órák önálló témája a tanulás módszere, ahol a gyermekek megismerkedhetnek mások tanulási technikáival, illetve segítséget kaphatnak a sajátjuk javításához. A beilleszkedési-, tanulási nehézségek, magatartási rendellenességek kiküszöbölésére az osztálytanító és a fejlesztőpedagógus közösen dolgoznak ki megfelelő programot az adott osztályra, tanulóra. A lebonyolításban logopédus és gyógypedagógus is segít. A tanulókat arra inspiráljuk, hogy az önálló ismeretszerzéshez használják az iskolai és a városi könyvtárat, illetve iskolán belül az Internetet is. 1.1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programot dolgoznak ki az osztálytanítók a képességmérés eredményéhez igazodóan – figyelembe véve a tanulók egyéni adottságait. A program olvasásból, írásból, matematikából készül. Kollégáink évek óta eredményesen alkalmazzák a kommunikációs képességfejlesztő programokat,
ezek
megfelelő
részét
alkalmazzák
a
hátrányos
helyzetű
tanulók
integrációjában. „Új terepen”, nyári táborokban, erdei iskoláink során megfigyeltük, hogy ez az új technika sokszor eredményesebben fejleszt, mint a hagyományosak. 189
1.1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése A hátrányos helyzetű tanulóink társaikkal együtt eddig is részt vettek mentálhigiénés programokban, pl. a rendőrség által szervezett DADA-foglalkozásokon, és a Városi Családsegítő Központ munkatársai által tartott drogprevenciós előadásokon. A DÖK rendezvényei is alkalmasnak bizonyulnak a szociális kompetenciák fejlesztésére. Ilyen DÖK által szervezett programok: Hagyományos iskolai közösségfejlesztő, közösségépítő programok: Iskolai szintű ünnepségek, rendezvények: -
Széchenyi István születésének évfordulója. október 6-a,
-
október 23-a,
-
Adventköszöntő
-
a magyar kultúra napján Himnuszmondó verseny
-
március 15-e
-
anyák napja
-
ballagás
-
tanévzáró
-
Osztály szintű ünnepségek, rendezvények:
-
Mikulás-nap
-
Osztálykirándulások,séták, kerékpártúrák
-
Farsang
-
Diákklub
190
1.1.4. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Alsó tagozatban megtörténik a képességek megalapozása, melyeket a felső tagozaton fejlesztünk tovább. Adaptált integrált tantervvel, tantárgyi modulokkal dolgozunk.
1.2. ELÉRENDŐ FORMA Az integrációs felkészítésre vonatkozó osztály-, illetve csoportkritériumok érvényesülésének folyamatos vizsgálata fenti programelemeken, és az adott elemek hatékonyságának, eredményességének mérése, javítása, folyamatos fejlesztése. A programelemek beépülnek a pedagógiai programba, teljes körű bevezetésük megtörténik.
2. INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK
2.1. JELENLEGI FORMA 2.1.1. Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Vonzerejük, így fejlesztő erejük nagy. Szervezésükkel a csoportszociális- és interperszonális képességek tudatos fejlesztése valósul meg. Iskolánkban a tanulók szabadidős programok iránti igényét maximálisan igyekszünk figyelembe venni. Osztályszinten döntenek a szülők a tanulók bevonásával a kirándulásokról, túrákról, erdei iskoláról, mozi-, színház- és hangverseny látogatásról, mivel ezek anyagi vonzata a szülőket terheli. Iskolánkban hagyománya van az osztályok erdei iskolai programjainak az anyagi terhek ellenére is. Kirándulások, túrák, alkalmával célul tűzik ki az osztályok, hogy egy-egy kulturális vagy természeti értékű helyet felkeressenek, megismerjenek. Az integrációt segítő programok közül kiemelkedő jelentőségűek a különböző sportfoglalkozások, melyek ezen túlmenően az egészséges életmódra nevelést is segítik.
191
Mindennapos testnevelés: Célunk, hogy a mindennapos testneveléssel a napi, rendszeres testmozgás elvégzésével a tanulóink az egészséges testi fejlődés, testi műveltség (ismeret, jártasság, készség, képesség) birtokába jussanak. Ezáltal csökkenjenek, illetve megelőzhetőek legyenek a különböző tartáshibák, testi deformitások. Feladatok: -
a szervezet arányos fejlesztésének elősegítése,
-
a gerinc és a test statikai rendszerének megőrzése,
-
a törzsizomzat fejlesztése,
-
az alsó és a felső végtag sokoldalú fejlesztése,
-
az egészségi állapot romlásának megelőzése,
-
a deformitásokkal szembeni ellenállás kialakítása,
-
a meglévő deformitások javítása, korrigálása,
-
a koordinációs készségek javítása, fejlesztése,
-
az izomzat karbantartása nyújtó- és lazító gyakorlatok alkalmazásával,
-
a játékosság megőrzése az életkornak megfelelően.
Prevenciós programunk elemei: -
lúdtalpjavító gyakorlatsor
-
tartásjavító gerinc- és nyújtógyakorlat-sor
Tömegsport foglalkozások: A tömegsport foglalkozásokon lehetőséget biztosítunk valamennyi tanuló számára a közös élményt adó játékra, mozgásra, a sportszerű viselkedés szabályainak begyakorlására.
192
Gyógytestnevelés: Az iskolaorvosunk által a szűrővizsgálatokon megállapított egészségügyi problémák kezelésére gyógytestnevelési foglalkozásokat biztosítunk tanulóink számára, melyeket gyógytestnevelési szakos kolléga tart.
2.2. ELÉRENDŐ FORMA A tanórán kívüli programok, a szabadidős tevékenységek az iskola kapuján kilépő, környezetet, családot bevonó, tanulást kiszolgáló formává váljon. A művelődés (mint életforma) vezessen a közösségi értékek elsajátításához. Az Éves Munkatervben rögzítettek legyenek a tevékenységek.
3. INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ MÓDSZERTANI ELEMEK
3.1. JELENLEGI FORMA 3.1.1. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Minden hátrányos helyzetű tanulót érintően rendelkezésre áll, amelyet az osztályfőnök, a szaktanár és a gyermekvédelmi felelős közösen készít. Formái: -
órai differenciált munka és értékelés,
-
csoportbontás,
-
felzárkóztatás,
-
egyéni fejlesztés,
-
tehetséggondozás,
-
középiskolai előkészítő,
193
-
önálló feladatok, kutatások.
A tartalmi rendszerre épülő, a módszertani kultúra eszközrendszerével megvalósuló, és a szervezeti differenciálási rendszer jelenleg is jelen van intézményünkben. A differenciált óraszervezés pedagógusaink képessége, az integrációnak pedig alapvető lehetősége.
3.1.2. Kooperativitás Osztálykeretben, napköziben szerveződnek kooperatív csoportok. A „tanulópárok” tagjai szívesen tanulnak együtt. Pedagógusok között is fellelhető intézményen belül, de intézményközti kapcsolatokban is. 3.1.3. Projektmódszer Szeretnénk, ha tanulóink nem azért tanulnának, mert az iskolában ezt szokás, hanem azért, mert szükségük van ezen készségek és később további ismeretek elsajátítására. Indíttatásuk lenne arra, hogy tapasztalatokat szerezzenek, tanuljanak. Ezért iskolánkban az alsó és felső tagozaton, évente több alkalommal, egy-egy nap, kijelölt projektek keretében oktatjuk a tananyagot. Számunkra a projekt nem pusztán eszköz, módszer, hanem egy szemléletmód. Egy bizonyos probléma megoldása során számos összefüggést tárnak fel a gyerekek – legtöbbször a szabadban, kirándulás, erdei iskola keretében. Sokszor a tanulók ötletei, témái kerülnek terítékre. Máskor pedig a tanító keres olyan problémát, amely segít az adott évfolyamon esedékes tananyag elsajátításában. Iskolánkban az alsó tagozaton projektek láncolatán keresztül valósul meg a napközi éves programja.
3.2. ELÉRENDŐ FORMA A pedagógiai programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott. A tanulói motiváltságot a tananyag átlátható, közösség számára megélt, megtapasztalt ismeretanyagából lehessen indítani.
194
4. MŰHELYMUNKA, A TANÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI
4.1.
Ülések száma
Tevékenység
Elvárt
Értékelés
eredmény
JELENLEGI
Ellenőrzés területei
FORMA Szakmai keretek Munkaközösségek
évente öt,
-tanterv
a
beválás vizsgálata,
feladattól
-tanmenetek
függően
beválás vizsgálata,
ennek gyakorisága nőhet
mérési
kibővített
feladatok
iskolave-
összehasonlító zetés elemzése, bevált
igazgató igazgató helyettesek MICS
– módszerek,
-módszerek eszközök kiválasztása, -módszertani tapasztalatok
átadásának fórumai (bemutatók, ötletbörzék) -a tanulói értékelés követelményeinek teljesülése. Szándék: prioritások eldöntése,
az
előrehaladás útjának tisztázása
195
Egy osztályban 1- 2 havonta -magatartás tanító
és magatartás,
tanárok magatartás és szorgalom
közössége
szorgalom elbírálása
értékelése, -információk átadása a fejlődési
tréning
lap kitöltéséhez,
esetén
-problémák megbeszélése.
osztályfő-
pedagógiai
nök, munka-
kritériumaina k
megfelelő
eredmény,
közösségvezetők
igazgató helyettesek tanmenet ig.h. mk.vez.
sokoldalú tájékoztatás
Szándék:
a (korrekt,
kooperativitás
a pontos)
tevékenységekben.
adott igazgató
szorgalom,
alapelv
nevelési szükség
az
a
fejlődési lapokon, nevelési problémákra konszenzuson alapuló nevelési eredmény
4.1.1. Értékelő esetmegbeszélések - Előző és következő intézményi fokozatok fórumai - Nevelőtestületi értekezletek (tantestületi értekezlet, tanácskozás) - Munkaközösségek foglalkozásai (munkaértekezlet, esetmegbeszélések, TEAM, szakmai megbeszélések) - Iskolavezetés megbeszélései, tanácskozásai (hetente hétfői napokon) - Kibővített iskolavezetés (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, szakszervezeti képviselő, DÖK-segítő tanárok, gyermekvédelmi felelős. - IT ülések havonta Szándék: a prioritások eldöntése, az előrehaladás útjainak tisztázása. 196
4.1.2. Problémamegoldó fórumok Fórum jellegű tanácskozások, egyéni megbeszélések: - gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és osztályfőnökök, - gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és a Városi Családsegítő - egy osztályban tanítók közössége.
4.2. ELÉRENDŐ FORMA
Maradéktalanul
érvényesíteni
a
minőségi
integrációs
(együttnevelő)
oktatás
kritériumait. Az intézmény több alkalommal biztosít lehetőséget arra, hogy a kollégák betekinthessenek egymás munkamódszereibe. Ilyen fórumok a nyílt napok, a bemutató órák, a szakmai napok, a hospitálások. Az együttműködés ezáltal biztosított az óvoda, a középiskola között. A részvételt jelenléti íven vezetjük, emlékeztető készül.
5.
HÁROMHAVONTA
KÖTELEZŐ
KOMPETENCIAALAPÚ
ÉRTÉKELÉSI
RENDSZER ESZKÖZEI
5.1. JELENLEGI FORMA 5.1.1. Szöveges értékelés A szöveges értékelésünk koncepciójának elvi kiindulópontjai a következők:
az értékelés a gyermekért, a gyermeknek és a szülőnek szóljon,
alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet,
nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart,
a gyermek lehessen aktív részese a saját fejlődésének,
a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.
197
A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelményeink az alábbiakban összegezhetők:
minősítés – központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze,
vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,
legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer
és a kimunkált értékelési koncepció között,
jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés,
személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,
a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni,
konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára
A szöveges értékelést 1-8. osztályban az év során 3 alkalommal alkalmazzuk:
novemberben
február
május
5.1.2. Egyéni fejlődési napló Az osztályfőnök meghatározza a fejlesztési területeket a szaktanárok segítségével és a szöveges értékelés figyelembevételével.
5.2. ELÉRENDŐ FORMA Az árnyalt értékelés a mellékletben található. A pedagógusokkal a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus és a gyermekvédelmi szakember is folyamatos kontaktusban van. A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos tudnivalókról a szülők folyamatosan tájékoztatást kapnak. Gyermekeik tanítóival szinte napi kapcsolatban vannak. Nemcsak a tanítókhoz, hanem az előzőekben felsorolt szakemberekhez is fordulhatnak bizalommal. 198
6. MULTIKULTURÁLIS TARTALMAK 6.1. JELENLEGI FORMA 6.1.1. Multikulturális tartalmak megjelenítése Kidolgozásra került a multikulturális tanterv az alsó és a felső tagozaton. 6.2. ELÉRENDŐ FORMA A „közismereti dominancia” csökkentése, a „helyi tananyag” jelentős szerephez juttatása. A saját fejlesztésű projektek beépülése a helyi tantervbe.
7. TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA 7.1. JELENLEGI FORMA 7.1.1. Pályaorientáció Tanulóink pályaorientációját már hetedik osztály elején kezdjük megfigyelni, ahol szükséges segítséget nyújtva. Minden évben részt veszünk a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ által szervezett pályaválasztási börzén, ahol a megye összes középiskolája bemutatkozik. Ettől kezdve figyelemmel kísérjük tanulóink továbbtanulási terveit, segítve őket a reális választásban. Fogadjuk a középiskolák beiskolázási felelőseit, akik tájékoztatót és bemutatót tartanak intézményükről, az ott folyó nevelő-oktató munkáról. Évente meghívjuk a helyi középiskolák képviselőit és a végzős évfolyam szüleit iskolánkba, ahol részletes tájékoztatásra, személyes, közvetlen beszélgetésre nyílik lehetőségük az érdeklődő szülőknek. Szaktárgyi órákon különös figyelmet szentelünk a továbbtanulni vágyóknak, és egyénre szabott követelményrendszert dolgozunk ki számukra. A pályaválasztási felelős napi kapcsolattartás mellett informálja, segíti, koordinálja a tanulókat, a szülőket és az osztályfőnököket.
199
7.1.2. Továbbtanulásra felkészítő program A
felvételi
tantárgyakból
(matematika,
magyar)
középiskolai
előkészítő
foglalkozásokat szervezünk az érdeklődő tanulóink számára, figyelembe véve az érintett középiskolák felvételi- és követelménybeli szokás- és elvárásrendszerét.
7.2. ELÉRENDŐ FORMA A nyomon követés folyamatának leírás szerinti működtetése. Korrekt adatokra épülő következtetések levonása.
III. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK Intézményeredményességi céljainkat úgy fogalmaztuk meg a pedagógiai rendszer bevezetéséhez, hogy azok teljesülésének eredményei egybeessenek a hatékony együttneveléssel szemben támasztott elvárásokkal. 1. ELVÁRÁS A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményekben megfelel a jogszabályokban előírtaknak. 1.1. Mérési forma Az Önkormányzat Gyámügyi Osztályának adataiból, a Városi Családsegítő Központ határozataiból az intézményi statisztikából, valamint kérdőíves felmérésekből tájékozódunk az adatok megállapítása céljából. 1.2. Kitűzött célunk A város integrációs stratégiájának megfelelően fogadjuk a hozzánk érkező tanulókat, akiket az integráció logikájának megfelelően tanítunk-nevelünk. A személyiségfejlesztést terápiás eszközökkel,
a
hátránykompenzálást
a
szervezeti
keretek
bővítésével,
a
képességkibontakoztatást egyéni fejlesztési tervekkel, speciális szakemberekkel segítsük.
200
2. ELVÁRÁS Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, és együttnevelésére. 2.1. Jelenlegi adottságok Olyan oktatásszervezési kereteket teremtettünk, melyek lehetővé teszik: -
a kommunikáció tudatos fejlesztését,
-
az otthonról hozott tudás (erősségek, gyengeségek), kultúra megismerését minden gyermek tekintetében,
-
az intézményi együttműködést a tanulókövetésben.
Pedagógusaink széleskörű módszertani repertoárral rendelkeznek. A minőségbiztosítás megvalósítása szemléletváltozást eredményezett, elfogadták a tanári szerepbővülést. A tantervek (1-4. osztály, adaptált), multikulturális tantárgyi modulok, saját kidolgozású programok, projektek biztosítják az elvárásnak való megfelelést. 2.2. Mérési forma Diagnosztikus tevékenységek, exploratív-, feltáró beszélgetések. 2.3. Kitűzött célunk Az oktatás szervezése, módszertana, attitűdje igazodjon a tanulók egyéni sajátosságaihoz, eltérő adottságaikhoz, szociális hátterükhöz. Mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása valósuljon meg elfogadó, megértő környezetben.
201
3. ELVÁRÁS Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. 3.1. Jelenlegi eredmények A tantárgyi modulokkal, saját kidolgozású programokkal, projektekkel dolgozunk tanórán és tanórán kívül. 3.2. Mérési forma Beválás vizsgálat 3.3. Kitűzött célunk Az integráció filozófiáját követő pedagógiai gondolkodásmódon alapuló, ennek megfelelő tanterv használata (ha lesz ilyen, országos fejlesztési tevékenység terméke).
4. ELVÁRÁS Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. 4.1. Jelenlegi eredmények Az intézmény kialakította és működteti belső információs rendszerét (IMIP-ben foglaltak szerint). Az iskolától a családi házig az információáramlást az alábbi eszközökkel oldjuk meg: -
meghívó
-
szórólap, plakát, helyi kiállítás, stb.
-
ellenőrző, üzenő füzet
-
levél
-
önkormányzat honlapja
-
iskolai honlap
-
tanulói értékelés havi rendszerességgel 202
A tájékoztató jellegű kapcsolattartás az alsó tagozatban színes, változatos. A már leírt kommunikációs csatornákon kívül használjuk a „lecke füzetet”, ajtókra, hirdetőtáblára kifüggesztett, általában a tájékoztatás témájával összefüggő díszítéssel, dekorációval ellátott, „INFO”-kat. A problémák kezelésének helyi rendjében, melyben kiemelt szerepet szántunk az osztályfőnök közvetítő szerepének, illetve a felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személyeknek. 4.2. Mérési forma Írásos üzenetváltás, kötetlen és irányított beszélgetés módszerével nyert információk, benyomások űrlapon történő lejegyzése, elemzése, kérdőíves igényfelmérés elemzése. 4.3. Kitűzött célunk Támogatásra képtelen, tudásban akadályozott szülők partnerré tétele. Iskolába „csalogatásuk” számukra vonzó, érdekes programokkal, előadókkal.
5. ELVÁRÁS Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. 5.1. Jelenlegi eredmények Intézményünk kialakította a pedagógusok együttműködésére vonatkozó szakmai kereteket és megfogalmazta az ezzel kapcsolatos követelményeket. 5.2. Mérési forma Az egyén számára, de mások teljesítményének a tükrében, követjük nyomon az egyéni teljesítményeket (fejlesztő foglalkozás, differenciált feladatvégzés, szorgalom, stb.). 5.3. Kitűzött célunk Az integráció céljaihoz illesztett értékelés működtetése.
203
AZ ELŐZŐEKBEN LEÍRTAK EREDMÉNYEKÉNT: 6. ELVÁRÁS Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. 6.1. Jelenlegi eredmények -
Kooperatív tanulást segítő csoportok szervezése
-
Osztálybontás
-
Differenciált óravezetés
-
Mikrocsoportok szervezése (fejlesztő-, felzárkóztató foglalkozások)
6.2. Mérési forma Beválás vizsgálat, összehasonlító elemzés 6.3. Kitűzött célunk Az egyéni nyomon követés, a fejlesztési tervek alkalmazása és a képesség-kibontakoztató foglalkozások hozzanak a hátrányos helyzetű tanulóknak sikert, megbecsülést, ennek következtében fejlődést a tanulási képességük kialakulásában.
7. ELVÁRÁS Csökken a nyolc évfolyamot el nem végzett, az iskolai rendszerből kikerülők száma. 7.1. Mérési forma Kudarcélmények, fenyegetettségek megismerése, személyes beszélgetések (irányított, spontán), interjúk alkalmazásával. 7.2. Kitűzött célunk Együttgondolkodás, szakmai egyeztetés az óvodákkal a késleltetett beiskolázást illetően. Kapcsolatunk az előző és következő intézményi fokozattal a „Partneri elégedettség, elégedetlenség és igényfelmérés” szerint működjön.
204
Képviseljen vonzerőt az elfogadó környezet, a tevékenység-központú programkínálat, a biztató tanulási utak kilátása.
8. ELVÁRÁS Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló, hátrányos helyzetű tanulók száma. 8.1. Jelenlegi eredmények Ennek érdekében biztosítunk: -
Középiskolára előkészítő foglalkozásokat.
-
Hátrányos helyzetű tanulók erősségeire alapozó tehetséggondozást.
-
Hátrányos helyzetű tanulók gyengeségeit figyelembe vevő felzárkóztatást.
8.2. Mérési forma A tanulói utak gondozása, nyomon követési eljárás alkalmazása során keletkezett dokumentumok vizsgálata. 8.3. Kitűzött célunk A tanulók egyéni fejlesztési tervének megfelelően, tudatosan és célzottan megvalósítani az intézményváltást. Továbbá: -
a tanulók és szülők motiválását biztosítani,
-
a fogadó intézményt elegendő, megfelelő információval ellátni,
-
a tanulókövetés rendszerét kiépíteni.
9. ELVÁRÁS Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.
205
9.1. Jelenlegi eredmények Jelenleg működő kompetenciafejlesztő program: -
Tantárgyi modulok programjai
-
Tehetséggondozás / felzárkóztatás
-
Felkészítés középiskolára
-
DADA program
9.2. Mérési forma Kulcskompetenciák mérése.
206
Szöveges árnyalt értékelés
Az integrált pedagógiai rendszerben oktatott tanulók esetében
207
Az értékelés rendszere:
Célcsoport: Az integrált oktatásba bevont tanulók köre
Értékelő: osztályfőnök, valamint egyéb érdekelt tanárok, tanuló, szülő
Értékelésen részt vesz: tanuló, osztályfőnök, egyéb érdekelt pedagógusok, szülők, gyermekés ifjúságvédelmi felelős, esetenként a nevelési tanácsadó, illetve a gyámhatóság képviselője
Időpont: 3 havonta a törvényi előírásoknak megfelelően. Időpontok: november, február, május
Jegyzőkönyv készítése: A jegyzőkönyv az esetlegesen hiányzó szülő részére átadásra kerül, valamint a tanuló személyi anyagának kiegészítője lesz.
Az értékelés célja: Az integrált oktatásban résztvevő tanulók fejlődési állapotáról történő rendszeres visszajelzés. A tanulási motiváció erősítése. Segítse a tanuló önmagáról alkotott képének alakulását. Tükrözze az önmagához mért haladást és serkentő hatású legyen. Járuljon hozzá az intézmény közös értékrendjének megszilárdulásához. A szülő is megfelelő mélységű információhoz jusson a gyermeke helyzetéről és segítse a közös gondolkodást s tanuló fejlődése érdekében.
Az értékelés alapelvei:
A szöveges, árnyalt értékelés fontos eleme, hogy folyamatos legyen: a három havonta ismétlődő értékelés lehetőséget biztosít az időbeni beavatkozásra, a tanuló számára a szükséges segítség megadására. Személyre szóló, hisz abban a helyzetben arról az egy tanulóról van szó, akit az arra legilletékesebb személyek (önmaga, tanára, szülője) értékelnek. Az értékelés a tanuló számára fejlesztő, ösztönző jellegű azáltal, hogy a továbblépés irányainak, feladatainak kijelölése közösen történik. Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott követelményekre épül, és ahhoz mérten adjon képet a tanuló jelenlegi helyzetéről. 208
Az értékelés menete:
Tanulói önértékelés Szülői értékelés Tanári értékelés Fejlesztési irányok közös megjelölése Jegyzőkönyv aláírása
209
Széchenyi István Körzeti Általános Iskola Csorna
Integrált Pedagógiai Rendszer
Szöveges árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló 2012/13. tanév
……………………………………………………….
Tanulói adatok
Név:………………………………………………………………………………………………………………………………. Osztályfok:……………………………………………………………………………………………………………………. Születési helye, ideje:……………………………………………………………………………………………………. Anyja neve:…………………………………………………………………………………………………………………… Osztályfőnöke:………………………………………………………………………………………………………………
Az egyéni fejlődési naplót megnyitotta:…………………………………………………. (dátum)
……………………………………………. osztályfőnök
ph.
………………………………………….. IPR menedzsment tagja
210
Nyilatkozat
A
gyermek
/gondviselőjeként
hozzájárulok
ahhoz,
hogy
………………………………………………… nevű gyermekem az intézményben működő integrált pedagógiai rendszer felkészítéseiben részt vegyen. Lehetőség szerint biztosítom, hogy a felkészítéssel kapcsolatos rendezvényeken, programokon gyermekem
részt
vegyen,
és
haladását
a
pedagógusokkal
való
megbeszéléseken keresztül követem.
………………………………………………………. szülő/gondviselő Csorna, ………………………………….
Tanulói önértékelés 1. Milyen vagyok én most? - Szorgalmas vagyok - Feladataimat rendszeresen nem készítem el - Tisztelettudó vagyok a felnőttekkel - Néha tiszteletlen vagyok a felnőttekkel - Fegyelmezett vagyok - Néha fegyelmezetlen vagyok - Aktív vagyok, sok plusz feladatot vállalok - Lusta vagyok
…....negyedév 2. Milyen vagyok az iskolában? Tanórán: - Szorgalmas vagyok, sokat jelentkezem, aktívan részt veszek a munkában - Nem mindig figyelek órán Szünetben: - Készülök a következő órára - Beszélgetek, játszom a társaimmal - Sokszor vitába keveredek társaimmal 3.Miben vagyok nagyon ügyes? Miért?
- Tanulmányi eredményem képességeimnek megfelelő - Tanulmányi eredményem gyengébb, mint amire képes lennék - Társaimmal jól kijövök - Társaimmal sok a konfliktusom
4. Miben vagyok kevésbé ügyes? Miért?
- Szüleimmel jó a kapcsolatom - Szüleimmel nem túl jó a kapcsolatom 5. Miben szeretnél változni a következő 3 hónapban? - Magatartásomon szeretnék javítani - Igyekszem javítani a jegyeimen - Többet segítek otthon
………………………………………………………………… tanuló aláírása
211
Szülői vélemény
……negyedév
1. Milyennek látja gyermekét a kortársaihoz 2.Miben látja nagyon ügyesnek gyermekét? viszonyítva? (Kérjük, húzza alá a (Kérjük, húzza alá a gyermekére jellemző gyermekére jellemző válaszokat!) válaszokat!) • szorgalmas - feladatait többnyire nem végzi el, • tisztelettudó – néha tiszteletlen - tiszteletlen, • fegyelmezett – néha nehezen fegyelmezhető – kezelhetetlen, • segítőkész - nem segítőkész, • visszahúzódó – nyitott, könnyen barátkozik, • házi feladatait önállóan végzi– sok segítséggel végzi, • rendbontásban nem hangadó – rendbontó,verekedik 3.Ön szerint miben kevésbé ügyes gyermeke? (Kérjük, húzza alá a gyermekére jellemző válaszokat!) • • • • • • • •
írás-helyesírás olvasás-szövegértés szöveges feladatok megértése verstanulás, szabálytanulás mozgásos játékokban, a szabályok betartásában, eszközhasználatban problémamegoldásban (mindennapi élettel kapcsolatban) Szülő aláírása:
• kézműves tevékenységekben (rajzolás, festés, egyéb) • mozgásában (tánc, sport) • szerepjátékokban (szavalás, színjátszás) • számítógép kezelése • fizikai munka • szorgalmi és gyűjtőmunkák • szóbeli felelet • írásbeli felelet • versenyeken való részvétel • témazáró dolgozat 4.Mit vár el gyermekétől a következő 3 hónapban? (Kérjük, húzza alá a gyermekére jellemző válaszokat!) • folyamatos fejlődést • felzárkózást • legyen képes önállóbb munkára • legyen kezdeményező • vegyen részt több közösségi munkában, vállaljon plusz feladatokat • készítse el a házi feladatait • szókincse gazdagodjon • pontosan, értőn, kifejezőn olvasson • helyesírási hibáit legyen képes javítani
Szülő aláírása:
Szöveges értékelés (alsó tagozat)
……..negyedév
1. Szóbeli kifejezőkészség:
2. Szókincs:
• választékos / kifinomult • érthető / értelmes / világos • közlékeny /beszédes / fecsegő • nem érthető • nehézkes / körülményes • nehezen szólal meg • szabatos 3. Olvasás:
• gazdag / bőséges • hiányos / kevés / elégtelen • szegényes / egyszerű
• pontos / figyelmes • kifejező /szemléletes /érzékletes • szöveghű • pontatlan / helytelen / téves / hibás • lassú / vontatott • akadozó / döcögő / egyenetlen • hadaró 5. Írás:
• • • • • •
• • • • • • • •
• • • • • • • • •
lendületes / erőteljes / dinamikus tetszetős / mutatós esztétikus/ szép egyéni / sajátos / jellegzetes rendezetlen / rendetlen /hanyag széteső / szétfolyó maszatos döcögő / akadozó / botladozó
4. Szövegértés: kiemelkedő pontos jó / megfelelő / helyes felületes / felszínes / gondatlan pontatlan / hibás / téves / bizonytalan
6. Fogalmazás: színes / változatos / választékos világos / tagolt / egyértelmű tömör / rövid / magvas / tartalmas igényes / értékes / színvonalas érdekes / izgalmas / érdekfeszítő nehézkes / körülményes / körmönfont nyakatekert / bonyolult terjengős / széteső / bőbeszédű értelmetlen / zavaros / összefüggéstelen 212
Szöveges értékelés (alsó tagozat)
…….negyedév
7. Memoriter / versmondás:
8. Matematika: Alapműveletek végzése:
• átéléssel • pontosan / hiba nélkül • hangulatosan • elsietve / gyorsan • pontatlanul • átélés nélkül 9. Számszomszédok :
• • • •
• • • •
• • • • • • •
felismeri megérti nem ismeri fel téveszti
tudja / ismeri alkalmazza hibázik / téved nem tudja
10. Logikai gondolkodása: kiváló / kitűnő nagyszerű tökéletes / kifogástalan kiemelkedő jó / kedvező megfelelő gyenge / hibás
11. Szöveges feladatok megoldásában:
12. Környezetismeret:
• • • • • • • • •
• • • • • • • • •
kreatív logikus / ésszerû gyakorlott / rutinos tájékozott tapasztalt bizonytalan / tétova járatlan tapasztalatlan téved / hibázik
érdeklődő kíváncsi gyűjtögető nyitott tájékozott zárkózott közömbös tájékozatlan tapasztalatlan
Szöveges értékelés (alsó tagozat)
……..negyedév
13. Testnevelés: Szabálytartása: • sportszerű • szabálykövető • pontos / megbízható • elutasító • pontatlan / hibás • téves / helytelen • kialakulatlan / bizonytalan 15. Tanuláshoz való viszony:
14. Feladatvégzése:
• motivált • érdeklődő / kíváncsi • aktív • passzív • hanyag • rendetlen • felületes • felelőtlen • nem törődöm • közömbös 17. Nevelőihez való viszonya:
• segítőkész / készséges / udvarias • illedelmes • szeretetre méltó • előzékeny / barátságos • együttműködő • szerény / félénk • megbízható / lelkiismeretes • tartózkodó / zárkózott • szégyenlős / félénk • gátlásos / félszeg • bátortalan / ijedős • közömbös • magányos / társtalan. • goromba / nyers / durva • verekedős • agresszív Ösztályfőnök aláírása:
• • • • • • • •
őszinte / nyílt nyitott tisztelettudó / illemtudó együttműködő segítőkész / készséges zárkózott / tartózkodó passzív / tétlen agresszív / erőszakos
• kitartó • kezdeményező • igyekvő / törekvő • fegyelmezett • mértéktartó / mértékletes • passzív • fegyelmezetlen 16. Társas kapcsolata:
…………………………………………………………………………… Dátum: ………………………………………………
213
Eredményei Bemeneti mérés eredményei:
Aláírások: (tantárgyat tanítók)
- matematika:
………………………………………………………….
- szövegértés:
…………………………………………………………..
Félévi mérés eredményei: - matematika:
………………………………………………………….
- szövegértés:
………………………………………………………….
Kimeneti mérés eredményei: - matematika:
………………………………………………………….
- szövegértés:
………………………………………………………….
Iskolai programok, amelyeken részt vett:
………………………………………………………………………………
Felzárkóztatáson részt vesz: ……………………………………………………………………….. Szakkörön részt vesz: ……………………………………………………………………….. DSK-n részt vesz:…………………………………………………
………………………………………………………………………………
Osztályfőnök aláírása:
………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
Dátum: ……………………………………………………
……………………………………………………………………..........
Jegyzőkönyv
…….negyedév
Tanuló neve:………………………………………………………………………………………………………………. Értékelő pedagógus:…………………………………………………………………………………………………… Értékelés összegzése:…………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… Fejlesztési javaslatok:…………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………... Osztályfőnök aláírása: …………………………………………………………… Dátum:
214
Szöveges értékelés (felső tagozat)
……..negyedév
Tárgyi tudása a
Kiválóan
Jól
Megfelelően
Felzárkóztatásra
követelményekhez
teljesítette:
teljesítette:
teljesítette:
szorul:
viszonyítva
biztos/alapos
elfogadható
hiányos
megfelelő/jó Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Természetismeret Biológia Földrajz Idegen nyelv
Szöveges értékelés (felső tagozat) Munkavégzése
Kiválóan teljesítette: önálló/pontos
Jól teljesítette:
…….negyedév Megfelelően
Felzárkóztatásra
teljesítette:
szorul:
gondos/kitartó változó/bizonytalan segítségre szorul
Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Természetismeret Biológia Földrajz Idegen nyelv
215
Szöveges értékelés (felső tagozat)
……negyedév
Szóbeli feleletének
Kiválóan
Jól
Megfelelően
Felzárkóztatásra
színvonala
teljesítette:
teljesítette:
teljesítette:
szorul:
átlagos
hiányos/gyenge
kifogástalan megfelelő Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Természetismeret Biológia Földrajz Idegen nyelv
Szöveges értékelés (felső tagozat)
…….negyedév
Írásbeli
Kiválóan
Jól
Megfelelően
Felzárkóztatásra
munkavégzése
teljesítette:
teljesítette:
teljesítette:
szorul:
elfogadható
jelentősen
igényes megfelelő
fejlesztendő
Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Természetismeret Biológia Földrajz Idegen nyelv
216
Szöveges értékelés (felső tagozat)
……..negyedév
tárgyi szorgalma,
Kiválóan
Jól
Megfelelően
Felzárkóztatásra
tárgyhoz való
teljesítette:
teljesítette:
teljesítette:
szorul:
viszonya
egyenletesen jó
ingadozó
gyenge
igyekvő Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Természetismeret Biológia Földrajz Idegen nyelv Osztályfőnök aláírása: …………………………………………………………….. Dátum: ………………………………………………………….
Hiányzás
HÓNAP SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS ÖSSZESEN:
ÓRA/HÓNAP
ALÁÍRÁS
217
Az egyéni fejlődési naplót lezártam:
………………………………………………………………….
ph.
………………………………………………………….. osztályfőnök
IPR menedzsment tagja
Dátum: Csorna, …………………………………….
218
