Integrált gyümölcstermesztés Dr. Dimény Judit egyetemi tanár
Integrált gyümölcstermesztés hazai terjedése A nemzetközi együttműködés hozzájárult a fejlődés gyorsulásához 1989: ISHS (Kertészeti Tudományok Nemzetközi Tanácsa) nemzetközi szimpózium – első jelentős fórum
– globális gondolkodás szükséges – a gyümölcspiacon megjelenő országok érdeke – normatívák kidolgozását elkezdték – nemzetközi kutatások koordinálása – vegyi anyagok erőteljes csökkentése – minőség elsődlegessége a mennyiségi szemlélettel szemben
1991 • Biológiai és Integrált Védekezés Nemzetközi Szervezete az ISHS-el közösen megjeleníti a regionális irányelveket 1992 EU Közösség Tanács rögzítette: • az eredményességet a megfelelő szaporítóanyag befolyásolja • megszületnek az integrált áruvédjegyek • Európai minőségbiztosítási Rendszer
1990 • Dél-Tirol: elfogadják az irányelveket IP= Integrated Production • Firenze: Nemzetközi Kertészeti kongresszus súlypont eltolódása hagyományos termesztésről az integrált módszer irányába
1993 Az Orosz Föderáció 1993. július 1-től az import termékekre kötelező minőségtanúsítást írt elő.
Magyarország élen járt a biológiai növényvédelem bevezetésében – 1991: megfogalmazták az irányelveket
1
Integrált termesztés és a piac kapcsolata • Lélektani kapcsolat – az integrált termékek piaca jól ismerte fel a humán megközelítés fontosságát – a termesztésre reagáló fogyasztói magatartás pozitív! – nem fordítható vissza!- a megtorpanás is kockázatos!
• EU! minőség! • Piacgazdaság! • A költségeket csak a legkiválóbb minőségű gyümölcsök tudják fedezni! Verseny! • A piacon maradás feltétele a minden igényt kielégítő integrált gyümölcstermék
NINCS LIBERÁLIS MINŐSÉGELLENŐRZÉSI GYAKORLAT!
• Újra kell gondolni a teljes gyümölcsvertikum stratégiáját
• Ha engedünk a minőségből - az egyöntetű áruminőséget, szállítást, megfelelő csomagolást vállaló külföldi cégek átveszik a helyünket – itthon és külföldön egyaránt!
• A változó igényeket (időben, térben, volumenben, terméktípusban) ki kell elégíteni, azonos, márkázott minőségű és rendszeres mennyiségű termékkel
• Verseny erősödik – a mindenkori integrált termékből kialakult bőség további választékfejlesztést kíván! – különleges termékekkel lehet előre haladni
Almatermésűek integrált termesztésének kilátásai Segítő tényezők • hazai irányelvek rendelkezésre állnak (harmonizálva az EU-val) • komplex technológia • felügyelet és minősítési rendszer megoldott
Segítő tényezők • a növény- és talajvédelmi szolgálat országos hálózata (növényvédőszer maradványok vizsgálatára alkalmas laborok, szakemberek) • szaktanácsadás • kutatók vannak (pénz?) – jövő?
2
Hátráltató tényezők • elöregedett ültetvények • fajtaösszetétel • új ültetvények telepítése rendkívül költséges • felaprózott földterületek – hiány a versenyképes termelői társulások kialakulásában – még mindig!
Fajták megválasztásának szempontjai
Hátráltató tényezők • • • •
kereskedelem dominanciája anyagi források hiánya hiányos média programok közömbösség, érdektelenség (boltok részéről elsősorban)
A fajtaválasztás folyamata A fajtaválasztás célja lehet: • nagyobb áruértékű fajta • nagyobb teljesítményű fajta • választékbővítés • fajtahelyettesítés (felváltás)
Forrás: Integrált gyümölcstermesztés in: Soltész Miklós, Mezőgazda Kiadó, 1997
FONTOS: • a szedési (érési) idő pontos tudata • a fajtainformációk megbízhatósága – döntés alapja – nincs olyan fajta, amely minden piaci igényt ki tudna elégíteni és mindenütt biztonsággal termeszthető lenne
A gyümölcsök nagysága • nagyság - minden gyümölcsfajra, fajtára megtalálható a korrekt méret
3
A gyümölcsök alakja, felületi jellemzői
Kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállóság
• alak és felületi bélyeg – fajok szerint eltérő jelentősége van (pl. körte, alma, őszibarack, kajszi, szilva, szamóca) friss fogyasztáskor és az ipari felhasználásnál is döntő lehet a gyümölcs alakja - málna, birs – csak ipari felhasználásnál, - cseresznye, meggy, köszméte, ribiszke, berkenye, homoktövis, áfonya stb. alig játszik szerepet az áruértékben és feldolgozáskor
Minden fajnál, fajtánál meg kell ismerni! Általános Axénia: öröklött, szűkebb értelemben vett rezisztencia Morfológiai tulajdonságok: lehetetlenné teszik vagy erősen mérséklik a fertőzést, ill. károsítást
Szaporítás és faiskolai termesztés Fenológiai jellemzők: megakadályozzák vagy jelentősen korlátozzák a z egyes kártevők támadását Védekezési reakció: a növény ellenállósága a kórokozó támadása után kezd működni
• a faiskolák egészséges, vírusmentes ültetvényanyagot kell, hogy előállítsanak – kiváló biológiai alapot biztosítsanak az integrált művelésű gyümölcsösök létesítéséhez Ültevény-anyag előállítását rendelet szabályozza! CSAK ALAPOS SZAKTUDÁSSAL SZABAD A TEVÉKENYSÉGET FOLYTATNI!
Általános • integrált termesztésnél a kifogástalan egészségi állapot és a jó kondíció • a faiskolák az integrált termesztési eljárásokat korlátozott mértékben alkalmazhatják – növény-egészségügyi előírások miatt sokszor kénytelenek rendszeres növényvédelmet (kemikáliák) végezni – ültetvényanyag előállítás 2-3 évet igénybe vesz, a faiskolai munkák során a sorközökben erős a talajtömörödés→gátat szab a kiemelkedő jelentőségű biológiai talajművelésnek
Ültetvények fajtatársítása Virágzásbiológiai sajátosságok • Fenológiai ismeretek – fiziológiai (téli) mélynyugalom (szabályos virágzás és terméskötődés feltétele) – téli kényszernyugalom
4
Magyarországon a termésbiztonság szempontjából azok a fajták felelnek meg legjobban, amelyeknek a nyugalmi ideje igen hosszú és a rügyfakadás későn kezdődik.
• Gyümölcsfajok virágzási ideje igen korai:mogyoró korai: mandula, húsos som, japánszilva, köszméte, kajszi, középkorai:cseresznye, piros ribiszke, fekete ribiszke, őszibarack, meggy
A nyugalmi időszakon belül kedvező, ha a fiziológiai nyugalom hosszabb és a kényszernyugalom a lehető legrövidebb.
középkésői: körte, berkenye, szamóca, alma késői: fekete bodza, dió, homoktövis, áfonya, birs, naspolya, málna igen késői: rózsa, szeder, gesztenye Megporzás ismerete: – rovarmegporzású fajták – szélmegporzású fajták Szakember! Gyümölcsfajok termékenyülési viszonyai!
Termőhely megválasztása természeti és gazdasági adottságokat foglalja magába • országos gyümölcstermőhely kataszter (400 ezer ha-ra) • ökológiai szempontok →← tervezett gyümölcsfajok igénye, tűrőképessége – tengerszint feletti magasság, földrajzi szélesség – domborzati viszonyok (terület fekvése, lejtők kitettsége és lejtése, mély fekvésű területek közelsége stb.)
A fajták összetételének és elhelyezésének meghatározása • Arra kell törekedni, hogy táblánként egyetlen fajtát ültessünk, mert az integrált termesztés feltételeit így lehet biztosítani! • Az idegentermékenyülés biztosítása érdekében még nehéz eltekinteni a vegyes ültetéstől. SOK TÉNYEZŐT EGYÜTT KELL VIZSGÁLNI! Fajta áruértéke mellett – együttvirágzás, megporzás, termékenyülés stb.
– éghajlati, időjárási tényezők (fényellátottság, hőségnapok, átlaghőmérséklet, csapadék mennyiség és eloszlás, tavaszi fagy és nyári jégeső gyakorisága, uralkodó szélirány, szélerősség, széllökések gyakorisága) – talajadottságok (talaj típusa és szerkezete, kémhatás és mésztartalom, termőréteg vastagsága és homogenitása, talajvíz szintje és ingadozása, vízzáró réteg, víztartó képesség, levegőzöttség) – terület természetes növénytakarója és a kultúrnövények jelenléte
5
Termőhely gazdasági adottságai • munkaerőhelyzet, integrált termesztési szervezet működése, kapcsolatrendszere • piac- és feldolgozó kapacitás közelsége • szállítási távolság, útviszonyok, vízforrás, tárolókapacitás, hírközlőrendszer, gépellátottság • termesztési hagyomány, területi koncentráció, specializáció, konkurencia, támogatási preferencia
Művelési rendszerek
Forrás: Integrált gyümölcstermesztés in: Soltész Miklós, Mezőgazda Kiadó, 1997
Termesztéstechnológia • Talajművelés: az integrált gyümölcstermesztésben a természetbarát talajművelés biztosítja a kedvező talajtermékenységi állapot fenntartását. • Ismerni kell a gyümölcstermő növények gyökérrendszerének fejlődési és elhelyezkedési sajátosságait! • csapadékviszonyokat és talajkötöttséget!
Talaj előkészítés • Az integrált termesztésben nem engedhető meg a talajfelszín megbontása és a felső termékeny talajréteg elhordása. • 10 % feletti lejtésviszonyok→teraszírozás • talajlazítás • forgatás -2-4 hónappal előzze meg az ültetést
Az integrált termesztés művelési rendszerének kidolgozásánál figyelembe kell venni • az intenzitás fokozását pl. napfényellátottság max. kihasználása, hatékony megporzás, termőfelület megóvása szüretkor, termesztés kockázatának mérséklése • a hatékonyág növelését megfelelő érésmenet biztosítás, kézimunka termelékenysége, növényvédelem hatékonysága stb. Legkritikusabb az intenzív és hatékony művelési rendszerben • megfelelő törzsmagasságú korona • optimális sor-és tőtávolság
Talajművelési módok • Mechanikai talajművelés – kevésbé felel meg az integrált gyümölcstermesztés alapelveinek, de öntözés hiányában számolni kell vele. Az öntözés hiánya miatt terjedt el. • Hazai gyakorlat: tavasszal és nyár elején 2-4 alkalommal végzett mechanikai művelést a továbbiakban a gyomok rendszeres kaszálása követi- az integrált alapelveknek jobban megfelel.
6
• őszi mechanikai művelés fő feladata: szerves trágyák, foszfor- és káliumtrágyák bedolgozása • szántás nem szükséges és nem is javasolható a gyümölcsösökben! • A mechanikai talajművelésnél, a gépek megválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy talajszerkezet kímélő, víz- és energiatakarékos legyen!
Talajtakarásos talajművelés • A leginkább természetbarát, ez felel meg legjobban az integrált termesztés alapelveinek (füvesítés, zöldtrágyázás). • Füvesítés – integráltban előírt! – számtalan előnye van: • talajszerkezet javulás együttesen a levegőzöttséggel→javulnak a tápanyaggazdálkodás feltételei • biológiai körforgás alakul ki • Magyarországon csak öntözéssel együtt!
Tápanyag- gazdálkodás • Az integrált gyümölcstermesztésben a tápanyag-gazdálkodásban természeti erőforrásokra, napenergiára és a talaj termékenységére kell építeni. • Azokat a tápanyagokat kell elsősorban pótolni, amelyek a növények gazdaságos termesztéséhez és a talaj termékenységének fenntartásához feltétlenül szükségesek, de figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is.
Vegyszeres gyomirtás • vitatott – talajbiológiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt! • Integrált termesztésben csak a lehető legkisebb területen és a lehető legkisebb mennyiségben alkalmazható! • Előnyben kell részesíteni (integrált termesztésben)a levélen keresztül ható gyomirtó szereket – integrált almatermesztésben július 15-től szüretig TILOS a herbicidek használata (több ország gyakorlatában)
• Talajtakarás – a legjobb lenne, de drága • árnyékoló trágyázás • szalma takarás(szamócában általános) • fóliával történő takarás
• • • •
TUDATOSSÁG! talajvizsgálat – 3-5 évente növényelemzés, növényi részek analízise makro- és mikroelem hiánytünetek ismerete!
• A TALAJERŐGAZDÁLKODÁS KÖZPONTI KÉRDÉSE A GYÜMÖLCSÖSÖK TÁPANYAGSZÜKSÉGLETÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA! – SOK TÉNYEZŐS ISMERETANYAGRA VAN SZÜKSÉG – SZAKEMBER!
7
Öntözés • Víz: a gyümölcstermesztés egyik fontos tényezője, a biztonságos termesztés alapfeltétele. • Víz- és tápanyagellátás együttes megvalósítása
Fitotechnika • ültetvények korai füvesítésével a gyökérnövekedést mérsékelhetjük→növekedést korlátoz, elősegíti a korábbi termőre fordulást • öntözéssel közvetlenül befolyásoljuk a termővessző típusok megoszlását és virágzási hajlamát • Fitotechnika bonyolult rendszerösszefüggéseket kell ismerni! SZAKTUDÁS!
6-22. ábra - A vegetatív és reproduktív tevékenység viszonya, illetve a különböző jellegű fitotechnikai műveletek szerepe a közepes törzsű, hagyományos sudaras koronájú almaültetvényekben (Soltész, új adat)
• Növény vízigényét befolyásoló tényezők: – terület mikroklímája: az állomány fejlettségi állapota fontos tényező; csökkenthető a párolgás mértéke pl a sorok helyes megválasztásával – a talaj vízbefogadó és víztartó képessége – a fajlagos levélfelület (LAI)←növény kora, fajtája – termés mennyisége – a növény fenofázisai SZAKISMERET! Öntözési módok, célok ismerete!
Termőfelület kialakítás, termőre fordítás • SZAKTUDÁS! • Fajonkénti ismeretek szükségesek!
FONTOS Integrált termesztés IP (Integrated Production) Integrált gyümölcstermesztés IFP(Integrated Fruit Production)
Forrás: Integrált gyümölcstermesztés in: Soltész Miklós, Mezőgazda Kiadó, 1997
8
