INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS
Prof. Dr. Faragó Sándor
Fogoly (Perdix perdix) indikátor faj
Fogoly állománybecslési és teríték adatok (1960-2004) 1 200 000
1 000 000
600 000
400 000
200 000
Becslés
Teríték
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
0 1960
pld
800 000
Mezei nyúl
Mezei nyúl (Lepus europaeus)
Mezei nyúl állománybecslési és hasznosítási adatok (1960-2004) 1 600 000 1 400 000 1 200 000
800 000 600 000 400 000 200 000
Becslés
Hasznosítás
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
0 1960
pld
1 000 000
Fácán (Phasianus colchicus)
Fácán állománybecslési, kibocsátási és hasznosítási adatok (1960-2003) 3 000 000
2 500 000
1 500 000
1 000 000
500 000
Becslés
Kibocsátás
Hasznosítás
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
0 1960
pld
2 000 000
1,6
millió t hatóanyag műtrágyázás
1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 1951-55 1956-60 1961-65 1966-70 1971-75 1976-80 1981-85 1986-90 1991-95
nitrogén
kálium
foszfor
19962000
gombaölő gyomirtó rovarölő egyéb
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1986-90
1984
1983
1982
1981
1980
1979
1978
1977
1976
1975
1974
1973
1972
1971
1970
70
1969
1968
Növényvédőszerek 1000 t formált termék
60
50
40
30
20
10
0
A természetszerű apróvad-gazdálkodás jelenlegi korlátjai Magyarországon (1) A BEFOLYÁSOLHATATLAN IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐK, AZAZ A CSAPADÉKOS SZAPORODÁSI IDŐSZAK ÉS A KEMÉNY TELEK. (2) A MAGÁN FÖLDTULAJDON JELENLEGI IMMOBIL JELLEGE, AMI AZ ÉLŐHELY FEJLESZTÉSEK GÁTJA. AZ ÚJ FÖLDTULAJDONOSOK IRRACIONÁLIS RAGASZKODÁSA A FÖLDHÖZ MÉG AKKOR IS, HA NEM MŰVELIK MEG AZT. (3) DÚVAD GYÉRÍTÉS – TÖRVÉNY ADTA LEHETŐSÉGEKHEZ KÉPEST -, IGEN ALACSONY HATÉKONYSÁGA, LOKÁLIS JELLEGE, A RÓKAIMMUNIZÁCIÓ NEGATÍV HATÁSAI. ORSZÁGOS RAGADOZÓGAZDÁLKODÁSI TERV ÉS BEVEZETÉSÉNEK HIÁNYA. VÉDETT ÉS VADÁSZHATÓ PREDÁTOR FAJOK VÉDELMI/VADÁSZHATÓ STÁTUSÁNAK RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA.
MEZEI ÉLŐHELYGAZDÁLKODÁS Magyarország fontosabb fátlan, nem vizes természetes növénytársulásai Füves élőhelyek védelme A füves élőhelyeket veszélyeztető tényezők A füves élőhelyek megőrzésének lehetőségei Ugaroltatás, a set-aside A rotációs ugar/set-aside gazdálkodás Rugalmas és tartós ugar/set-aside gazdálkodás A jelen gazdálkodása és a jövő - alkalmazkodó növénytermesztési rendszerek Az integrált növénytermesztés Az alternatív növénytermesztés, biogazdálkodás Extenzív mezőgazdálkodási módok és a mezei vadgazdálkodás A határvegetációk kímélete és fejlesztése Útszélek, vasútpartok, árokpartok, gátoldalak védelme Nem szilárd burkolatú utak védelme Nádfoltok és szegélyek védelme Gyomsávok, gyomfoltok, ruderáliák megőrzése Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának elhagyása Vegyszermentes táblaszegély kialakítása Tárcsázott (növénymentes) porfürdőző sávok kialakítása Vadvédelmi táblaszegély . A "Game Conservancy"-mezsgye Bogárteleltető bakhátak kialakítása Vadföldek mezei élőhelyeken Vadföldeken termeszthető növények Vadföldek elhelyezése a vadászterületen, ökológiai vadföldművelés Vadbúvók termesztett növényekből, gyógynövényekből
KRITÉRIUMOK AMELYEK AZ ÉLŐHELY-GAZDÁLKODÁS GYAKORLATA SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐK: 1. A természetes élőhelyek védelme a vadgazdálkodónak ugyanolyan érdeke, mint a természetvédőnek. 2. Törekedjünk, hogy az adott vadászterületen lehetőleg minél többféle élőhely-típus legyen jelen. 3. A létrehozott élőhelyek egy része tartós, évelő, vagy fás vegetációjú legyen 4. A létrehozott élőhelyek megfelelő takarást biztosítsanak a fészkelés, a fiókanevelés és a telelés során. 5. Az élőhelyek a fészkelés és fiókanevelés idején zavarásmentesek legyenek. 6. Különös figyelmet kell fordítani a határ/szegély vegetációk (ökotonok) kíméletére és kialakítására. 7. Mérsékelni vagy kerülni kell a kemikáliák használatát a gyom- és ízeltlábú-diverzitás biztosítása érdekében. 8. Megfelelő vízellátást és ha szükséges, mesterséges takarmányozást kell biztosítani a vad számára. 9. Tartsuk elviselhető (alacsony) szinten a dúvad (predátor) sűrűségét.
AZ ÉLŐHELYJAVÍTÁS EGYIK RENDKÍVÜL EGYSZERŰ MÓDJA AZ, HA NEM TESZÜNK A TERÜLETTEL SEMMI HELYREHOZHATATLANT, azaz • nem szüntetjük meg, nem degradáljuk vagy egyéb módon nem károsítjuk gyepterületeinket • nem szüntetjük meg, nem kaszáljuk le, vagy nem égetjük fel az út-, vasút- és árokpartokat • nem szüntetjük meg a gyomsávokat, gyomos foltokat, ruderáliákat • nem művelünk meg bizonyos területeket, hanem parlagon hagyjuk, legfeljebb ugaroltatjuk azokat • nem égetjük le, kaszáljuk le értelmetlenül a nádszegélyeket és foltokat • nem vágjuk ki a cserje- és fasorokat, erdősávokat, remízeket, csendereseket, erdőfoltokat • nem vegyszerezzük a táblák szegélyét • nem kaszáljuk a pillangósok és gyepek szegélyét
AZ ÉLŐHELYJAVÍTÁS MÁSIK MÓDJA AZ AKTÍV BEAVATKOZÁS, ÚJ ÉLŐHELYEK LÉTREHOZÁSA, úgymint: • vadföldek kialakítása • vadbúvók létesítése, szántóföldi és erdei növényfajokból • csenderesek, erdősávok, cserjesorok kialakítása • etető- és itatóhelyek, élvefogó csapdák, azaz vadgazdálkodási berendezések telepítése
MEZEI ÉLŐHELYGAZDÁLKODÁS Extenzív mezőgazdálkodási módok és a mezei vadgazdálkodás A határvegetációk kímélete és fejlesztése Útszélek, vasútpartok, árokpartok, gátoldalak védelme Nem szilárd burkolatú utak védelme Nádfoltok és szegélyek védelme Gyomsávok, gyomfoltok, ruderáliák megőrzése Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának elhagyása Vegyszermentes táblaszegély kialakítása Tárcsázott (növénymentes) porfürdőző sávok kialakítása Vadvédelmi táblaszegély . A "Game Conservancy"-mezsgye Bogárteleltető bakhátak kialakítása Vadföldek mezei élőhelyeken Vadföldeken termeszthető növények Vadföldek elhelyezése a vadászterületen, ökológiai vadföldművelés Vadbúvók termesztett növényekből, gyógynövényekből Fás és cserjés vegetáció kialakítása, kezelése A telepítések során alkalmazható fa- és cserjefajok A telepítés módja, a kívánatos szerkezet A fás vegetáció jelenlétének egyéb előnyei Apróvadas vadászerdő kialakítása
EXTENZÍV MEZŐGAZDÁLKODÁSI MÓDOK ÉS A MEZEI VADGAZDÁLKODÁS II. Az extenzív mezőgazdasági rendszerek és területek lehetséges jellemzői : iparszerűség hiánya •
agrokemikáliák mérsékelt alkalmazása vagy mellőzése
•
vetésváltásos szántóhasznosítás
•
szántóterületek időszakos parlagolása
•
öntözés mellőzése
•
lecsapolatlanság
•
természetes vagy féltermészetes gyepek
•
legelőerdők és fás legelők
•
legeltető állattartás
•
alacsony számosállat-sűrűség
•
természetközeli élőhelyekhez kötődő állatfajták
•
ridegtartás, külterjes, szabadtartásos állattenyésztés
•
természeti környezetben nevelt állatállomány
•
ipari takarmányok mellőzése,gazdaságon belüli önellátás
•
mozaikos földhasználatú tanyarendszerek
•
nagy tértávolságú, idős, régi telepítésű gyümölcsösök
•
gyalogművelésű szőlőültetvények
•
füzesek, nádasok, sásosok, rétek
Magyarországon a következő jelentősebb extenzív mezőgazdasági földhasználati módokat tartjuk nyilván : Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek • Homoki gyepgazdálkodás • Szikes legelők és legeltetési rendszerek • Rétgazdálkodási rendszerek • Legelőerdők és fás legelők Extenzív szántók Extenzív gyümölcsösök Extenzív szőlők
EXTENZÍV MEZŐGAZDÁLKODÁSI MÓDOK ÉS A MEZEI VADGAZDÁLKODÁS III. Az extenzív gazdálkodás vadgazdálkodási szempontú értékelése Ha felelevenítjük a magyar apróvadgazdálkodás aranykorát jellemző maximális apróvadállományhoz társuló környezeti feltételeket, akkor a • • • •
kisbirtokos, kisparcellás termelés túlsúlyát diverz termesztett növényspektrumot magas takarást biztosító növényzet jelenlétét extenzív termesztéstechnológiát (alacsonyfokú gépesítés, műtrágya- és növény-védőszer felhasználás)
kell ismételten felidéznünk. Az extenzív termesztés sajátosságai, illetve a kölönböző extenzív növénykultúrák gyakran mozaikos elrendeződése azt mondatja velünk, hogy a természetvédelem támogató, fenntartó hozzállása mellett a vadgazdálkodásnak is mélységes érdekeltsége van az extenzív területek fenntartásában, e területek számításba vételében a vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztések során.
4
17
Steril sáv
Füves rézsű fészkelősáv
Sövény
Vadvédelmi táblaszegély
Vetés
