Instrumente Structurale FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP

UNIUNEA EUROPEANĂ

GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU

Fondul Social European POSDRU 2007-2013

Instrumente Structurale 2007-2013

GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE OIR POSDRU NV

ASOCIATIA PENTRU PROMOVAREA AFACERILOR IN ROMANIA

FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP az erdélyi régiók vállalkozásainak fejlesztéséhez (igényfelmérés, előrejelzés, képzési rendszer, módszertan, mintaprogramok)

D.A.R.

DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI

A projektet az Európai Szociális Alap támogatja a romániai Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programon keresztül.

Befektetés az emberekbe

2

Tartalomjegyzék Erdély felnőttképzési jövőképéhez.......................................................................................................... 2 A régiók objektív helyzetének leírása a jövőbeni lehetőségek szempontjából........................................................ 3 Általános tendenciák az országos és az erdélyi gazdaság fejlődésében........................................................... 3 Északnyugat régió.......................................................................................................................... 3 Nyugat régió................................................................................................................................ 6 Közép régió................................................................................................................................. 8 Előrejelzés, várható tendenciák a képzési igények alakulásában...................................................................... 11 Vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztés................................................................................................. 11 Turisztikai és idegenforgalmi speciális képzési igények várható alakulása...................................................... 18 Mezőgazdaság, élelmiszeripar ......................................................................................................... 20 Ipar, energetika........................................................................................................................... 25 Módszertani alapok............................................................................................................................ 41 Kompetencia alapú felnőttképzés...................................................................................................... 41 Mintaprogram-javaslatok..................................................................................................................... 47 Vállalkozásfejlesztés..................................................................................................................... 47 Turisztika és idegenforgalom............................................................................................................ 53 Gépipar..................................................................................................................................... 55 Építőipar................................................................................................................................... 57 Szolgáltatóipar............................................................................................................................ 60 A javasolt képzési programok grafikus modultérképei.............................................................................. 62 Irodalomjegyzék az Ipar, energetika témakörhöz......................................................................................... 80

Tartalomjegyzék

1

Erdély felnőttképzési jövőképéhez Munkaközösségünknek úttörő szerep jutott az ún. felnőttképzési térkép összeállításával. Erdély teljes területére, mindhárom fejlesztési régiójára kiterjedő ilyen kísérlet még nem történt. Ugyanakkor az eddigi képzési és fejlesztési tapasztalatok, valamint e jövőépítő lehetőség iránti elkötelezettség biztosította az új, előzmények nélküli feladat előfeltételeit. Közös gondolkodással azt a módszert alakítottuk ki, hogy első lépésként kerüljön célirányos elemzésre a projekt kutatási alprogramjának eredménye – mely a kérdőíves lekérdezés módszerével az erdélyi kisvárosok jelenlegi és potenciális vállalkozóinak képzési igényeit gyűjtötte össze –, majd készüljön egy áttekintés a fejlesztési régiók primer, szekunder és tercier szektorának helyzetéről, adottságairól, és ezt kövesse a felnőttképzési előrejelzés, a módszertani alapok, valamint a mintaprogramok összeállítása. A felnőttképzési térkép összeállításának – azaz a kellően megalapozott erdélyi képzésfejlesztési jövőkép megalkotásának – hátterében egy új együttműködési modell, a hálózatépítés, a klaszterszervezés kezdeményezése áll. Sőt, ezen is túllépve – elsőként Kelet-Közép-Európában –, a klaszterek közötti, határokon átnyúló kooperáció feltételeinek létrehozása kezdődött el, melynek elindítója egy transzregionális felnőttképzési hálózat, a békéscsabai koordinációval működő PannonForrás Klaszter. Ezzel az új modellel – az iparági és a tudásklaszterek közötti együttműködéssel – új utakon indulhat a munkáltatói, vállalkozói igényeknek megfelelő képzési kínálat létrehozása. Erre azért van szükség, mert térségünk államaiban, a piacgazdaságra való áttérés során, az eddig alkalmazott módszerekkel két évtized alatt sem sikerült megfeleltetni egymással a munkaerő-kínálatot a munkaerő kereslettel, s ezen belül a képzési rendszereket összhangba hozni a valóságos igényekkel. A felnőttképzési térkép összeállítása ebbe az új modellalkotási folyamatba illeszkedik. A végső cél az, hogy a klaszterközi összefogás hosszú távú új célokat, új kitörési pontokat követve az érintett régiókban új munkahelyek létrehozását, illetve a munkahelymegtartást szolgálja. A gazdasági átrendeződés korszakában a munkahelyteremtéshez már nem elegendőek az egyes ágazaton belüli kapcsolatok. Az új foglalkoztatási lehetőségeket biztosító húzóágazatokban létre kell jönnie a képzési és a vállalkozási szektor közötti – új megközelítéseket és új módszereket, eszközöket alkalmazó –, határokon átívelő, hálózati együttműködéseknek. Molnár György igazgató Türr István Képző és Kutató Intézet Békéscsabai Igazgatóság

2

Erdély felnőttképzési jövőképéhez

A régiók objektív helyzetének leírása a jövőbeni lehetőségek szempontjából A projekt kutatási alprogramja Erdély kisvárosaira irányult, ezért általánosabb következtetésekhez szükség van a három fejlesztési régió gazdasági lehetőségeinek összefoglaló áttekintésére, mégpedig azokat az ágazatokat középpontba helyezve, melyekben a képzési igények várható tendenciáinak előrejelzése is történik. Így az alábbiakban az ország és Erdély egészére jellemző folyamatok után a három erdélyi régió primer, szekunder és tercier szektorának lehetőségeit meghatározó adottságok kerülnek összefoglalásra1.

Általános tendenciák az országos és az erdélyi gazdaság fejlődésében (Györfy, 2006, 2009) Romániában a piacgazdaságra való áttérés folyamatában hasonló általános gazdaságszerkezeti tendenciák állapíthatók meg, mint a többi kelet-közép-európai államban. A változások nyertese egyértelműen a szolgáltatási ágazat, az iparral és különösképpen a mezőgazdasággal szemben. Területi szempontból a nyertes a Bukarest régió. Erdély versenyképessége ehhez képest kedvezőtlenebb, viszont ebből a szempontból a három erdélyi régió megelőzi a Kárpátokon kívüli, nem fővárosi régiókat. Az 1990 óta tartó időszak Romániában két részre osztható: Az első évtizedre, 2000-ig a szocialista gazdaságszerkezet lassú változása volt jellemző. Ebben az időszakban főként a szekunder és a tercier szektor munkaerő-kibocsátása és a mezőgazdaság munkaerő-felszívása állapítható meg, melynek hátterében alapvetően a termelőszövetkezetek felszámolása és a földtulajdon visszaszolgáltatása áll. A foglalkoztatottak száma ezzel együtt országos szinten és Erdélyben is csökkent. A földtulajdon felaprózódott, az agrárágazat munkatermelékenysége csökkent a másik két szektorral szemben. Az időszak végére elmélyült a város-vidék, főként a nagyváros-vidék gazdasági különbség, s ez a második évtizedben tovább folytatódott. A piacgazdasági átmenet második, 2000 utáni évtizedében a magas hozzáadott értéket előállító tercier és szekunder ágazatokban a gazdasági és a foglalkoztatási növekedés volt a jellemző. Döntően a beruházások és a fogyasztás bővülésének eredményeképpen a makrogazdasági mutatók kedvezően alakultak. 2000–2008 között a GDP növekedése éves átlagban 5% volt, amely a térség többi államához képest is jelentős. Az országos szintű és az erdélyi foglalkoztatottsági szerkezet alakulása már másfél évtized elteltével visszatükrözte a fenti folyamatokat, melyet az alábbi táblázat adatai szemléletesen igazolnak: 1. Táblázat: Foglalkoztatottak aránya az egyes ágazatokban (%, 2006) Ágazat

Románia

Északnyugat régió

Nyugat régió

Közép régió

32,0

35,1

26,7

26,7

24,9

26,1

29,5

29,4

43,1

38,8

43,8

44,0

Az adatok azt mutatják, hogy az Északnyugat régióban a mezőgazdaságban, míg a másik két erdélyi régióban az iparban foglalkoztatottak aránya nagyobb az országos átlagnál, miközben az Északnyugat régióban kisebb a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya.

Északnyugat régió Primer ágazatok A régió egyik fő jellegzetessége az energetikai nyersanyag kitermelésének lehetősége, amely elsősorban a Kárpátok érc és energetikai nyersanyagára épül, de a domb- és síkvidéken is előfordulnak jelentős altalajkincsek (szénhidrogén, termálvíz, 1

A fejezet összeállításának forrása a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja és a Dialóg Campus Kiadó által megjelentetett „A Kárpát-medence régiói” sorozat 2003–2009 között kiadott 1., 4. és 9. kötete.

A régiók objektív helyzetének leírása a jövőbeni lehetőségek szempontjából

3

építőanyag-ipari nyersanyagok stb.). Az elmúlt két évtizedben az ágazat egészére, különösen a hagyományos bányászatra a visszaesés és a foglalkoztatottság csökkenése jellemző. Ugyanakkor az építőipari nyersanyagok szempontjából a régió rendkívül sokrétű és gazdag potenciállal rendelkezik (építési homok és kavics, agyag, márvány, kalcit, mészkő, kaolin, gipsz, andezitek). Az energetikai ipar alapja a hőenergia. A hőerőművek a korábbi széntüzelésről fokozatosan átálltak a gáz- vagy a vegyes tüzelési módra, melyek az elektromos energia termelése mellett a lakossági és ipari távhőszolgáltatást is ellátják. A régióban – amint azt a fent bemutatott foglalkoztatási arányok is jelzik – a mezőgazdaság kiemelt fontosságú ágazat. Súlyát és a fejlesztési lehetőségeket még inkább jelzi az, hogy a vidéken élő foglalkoztatottak 56%-a a mezőgazdaságban dolgozik. Az összterület 61%-át hasznosítják különböző mezőgazdasági tevékenységekkel. A változatos domborzatból következik a talajok sokszínűsége, a területhasználat mozaikossága. A gabonatermesztésre használt területek aránya nagyobb, a gyümölcsösöké alacsonyabb. Képzési szempontból figyelemre méltó, hogy a vidéki foglalkoztatottak 44,2%-ának alacsony a képzettsége (legfeljebb 7 osztály). Ennek a jórészt szakképzetlen társadalmi csoportnak nehezen képzelhető el – továbbképzés, átképzés nélkül – más foglalkoztatást biztosítani. A mezőgazdaság elmaradottságának oka főleg a reprivatizáció utáni birtokszerkezet kedvezőtlen helyzete, a törpebirtokok és az azokon foglalkoztatottak nagy száma, valamint a kiegészítő jövedelmet biztosító vidéki munkahelyek hiánya. A tulajdonviszonyok az ágazat fejlesztése szempontjából tehát nem kedvezőek. Románia uniós tagországgá válásával előre látható a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése, ami várhatóan növelni fogja a birtokméreteket és a munkatermelékenységet országosan, így ebben a régióban is. A rendszerváltozás előtti időszakban a mezőgazdasági termelésben közel azonos arányt képviselt a növénytermesztés és az állattenyésztés. A reprivatizálással ez megváltozott, és az Északnyugat régióban a növénytermesztés aránya – viszonylag jelentős megyei eltérésekkel – átlagosan 66,6%-ra nőtt. A termelési profilra – Bihar és Szatmár megyei dominanciával – a szemes gabona rendkívül magas aránya jellemző (76,2%). A legnagyobb mértékben a kukorica vetésterülete növekedett, ugyanakkor nőtt a zöldségfélék, a burgonya, a napraforgó részaránya is, viszont negyedére csökkent a cukorrépa-termelés. A szántóföldi növénytermesztési szerkezet az uniós tagság következtében távlatilag várhatóan megváltozik, csökkenni fog az étkezési gabona aránya és nőni fog a cukorrépa vetésterülete. Az állattenyésztés jellemzője, hogy – a juh- és szarvasmarha-tenyésztés nagymértékű visszaesése ellenére, megyék közötti eltérésekkel – a régió állatállománya jelentős arányú az országos adatokhoz viszonyítva (2002. évi adatok szerint: szarvasmarha 17%, sertés 17,5%, juh 13,3%, kecske 9,7%, ló 12,9%), de szerkezete nincs összhangban a földterület megoszlásával, a termőhelyi adottságokkal. A reprivatizáció során a termelőszövetkezeti állattartó telepeket felszámolták, az alacsony szintű jövedelmezőség, valamint a fiatal munkaerő hiánya is az állattenyésztés visszaesésének folyamatát erősítette. A lóállomány viszont nőtt, mert az új egyéni gazdaságokban a lónak géphelyettesítő szerepe lett. A jövő kihívása az állattenyésztés részarányának növelése, a gabona takarmányként való hasznosításának fokozása, viszont uniós hatásra koncentrációs folyamat várható, amiből a nagy számban működő kisgazdaságok kimaradnak, ha nem találják meg az összefogás módját. Ugyanakkor a régióban a jelentős gyepterületek kihasználásához, a tájfenntartáshoz fontos a szarvasmarha- és juhtenyésztés megtartása és kiterjesztése.

Szekunder ágazatok A régióban a rendszerváltozás első évtizedében közel felére esett vissza az ipari keresők aránya, annak ellenére, hogy az Északnyugat régió országos szinten a harmadik helyet foglalta el az iparban alkalmazott munkaerő számát tekintve, mely ezzel együtt – az ágazati GDP-arány szerint – Erdély legkevésbé iparosodott övezete. Az ipari mélyrepülés oka a korábbi erőltetetett szocialista iparosítás következményeinek a piacgazdaság viszonyai közötti tarthatatlansága. Az átalakulás második évtizedében a meginduló újraiparosodás – benne az alacsony bér- és adószint által motivált, döntően az új, exportorientált iparágak (pl. számítástechnika, elektrotechnika, gyógyszeripar) felé irányuló külföldi befektetők megjelenése – a foglalkoztatottságra is kedvező hatással volt. A régió megyéiben nagy számban tervezett ipari parkok az ipari termelést várhatóan széles skálán fogják kiterjeszteni, beleértve többek között az építőanyag-, az autó-, a konfekció-, a bútor-, az üveg-, a textil-, a környezet-, a gyapjú-, a bőr-, a konzerv-, a kézmű- és vegyipart, a vaskohászatot, valamint az élelmiszer-, fa- és fémfeldolgozást. A régió iparában főként az energetikai és a kitermelőipari ágazatokban jellemzőek a nagyvállalatok, míg a feldolgozóiparban

4


nagyobb mértékű a kis- és középvállalkozások aránya (országos szinten a GDP 60%-át termelik a kkv-k, Magyarországon például csak 27%-át, tehát Románia inkább a saját lábán áll). A kis- és középvállalkozások versenyképességének – többek között képzéssel történő – növelése jótékony hatású a gazdasági stabilitásra, amelyhez hozzájárulhat a még viszonylag kis számban, de már megindult hálózatosodás, klaszteresedés is. A hálózati együttműködés a kkv-kon belül, illetve a kkv-k és a nemzetközi nagyvállalatok között az önfenntartó fejlődési pályát erősítheti. Az Északnyugat régióban az ipar területileg jobbára a városi településeken, elsősorban a nagyvárosokban összpontosul, a szolgáltatások azonban itt is folyamatosan teret nyernek az ipar rovására. A kis- és közepes városok elsősorban az élelmiszerés könnyűipar számára szolgálnak telephelyül, míg a falusi környezetben az erdő- és mezőgazdálkodás kiegészítő gazdasági területeiként döntően a bányászat, valamint a könnyű- és az élelmiszeripar települt meg. Képzési, foglalkoztatási szempontból is figyelemre méltó sajátosság, hogy ebben a régióban találhatók legnagyobb számban az ország hátrányos helyzetű kistérségei (26-ból 10). Az ipar területi szakosodását tekintve a legjellemzőbb Máramaros megye specializálódása a bányászatra, valamint a fém- és fafeldolgozásra. Kolozs megyében az építőanyag-ipar (első számú központja Torda) és a vegyipar van jelen régiós összehasonlításban nagyobb arányban. A legjelentősebb építőipari vállalatok Nagyváradon és Kolozsváron működnek. Bihar megyének Nagyvárad központtal hagyományosan sokrétű az iparszerkezete, míg Szatmár megyében az élelmiszer- és a könnyűiparé a főszerep. Beszterce-Naszód megye sajátossága hegyvidéki jellege következtében a fakitermelés és fafeldolgozás, Szilágy megyével együtt pedig a gép- és könnyűipar. A régióban az átalakulás második évtizedének első felében az országos átlagnál jelentősebb mértékű beruházások történtek a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben, de számottevő volt a logisztikában és a szállítási ágazatban is, míg a szociális ellátásban és az egészségügyben a regionális beruházások az országosnál kisebb arányt mutatnak. Az Északnyugat régió ipara élénk átalakuláson és szerkezetváltáson megy át napjainkban is. Hagyományos és telepített iparágak szűkülnek vagy szűnnek meg és újak (pl. gépgyártás) jönnek létre és erősödnek meg. A modernizáció felgyorsulásával ugyanakkor az ipar szerepe csökkenni fog, mind nagyobb mértékben átadva helyét a nagy jövedelemtermelő képességű tudásalapú gazdaságnak, a termelői szolgáltatásoknak.

Tercier ágazatok A régióban termelt hozzáadott értékhez arányaiban, a legnagyobb mértékben a szolgáltatások járulnak hozzá. Az elmúlt két évtizedben országos és regionális szinten egyaránt az információs és kommunikációs technológiák területén történt a legnagyobb átalakulás. A saját szoftvereket fejlesztő és értékesítő IT-vállalkozások száma a régióban növekszik. Teljesen megújult a kommunikációs infrastruktúra, a mobiltelefon- és internetszolgáltatók meghódították a piacot. Jelentősen átrendeződött a médiapiac is, megszaporodtak a regionális sajtótermékek, és gyorsan elterjedtek a kábeltévé-hálózatok. A pénzügyi, banki tevékenység az átlagosnál fejlettebb a régióban, Bihar és Kolozs megye kiemelkedő szerepével. E két megyében működik a régió bankfiókjainak közel fele. Ennek oka Nagyvárad és Kolozsvár országos szinten is kiemelt szerepe a banki tevékenységben. A továbbiakban kiegyenlítődés várható a teljes lefedettség felé. A banki vállalati ügyfélállomány szempontjából az Északnyugat régió az országos átlag felett helyezkedik el. A lakossági ügyfélállomány rövidebb múlttal rendelkezik, a lakosságnak szánt banki termékek bővülése jelenleg is tart. A hitelállomány nagysága növekvő tendenciát mutat, a régióban mintegy egyharmaddal több hitelt helyeztek ki, mint az országos átlag. A jelzáloghitelek a régióban 60%-kal vannak az országos átlag fölött, a fogyasztású célú hitelek kisebb mértékben, de szintén az országos átlag fölötti értéket mutatnak, miként a betétállomány is. A betét- és a hitelállomány együttes vizsgálatából az állapítható meg, hogy a régió gazdálkodása deficites, és jelentős az eladósodás. A lakosság pénzügyi kultúrájának fejlettsége az országos átlag feletti, ugyanakkor az elemzések szerint a fejlett országok szintje alatt van. A biztosítási piac bővül, regionális adatokból azonban kevés áll rendelkezésre. Az Északnyugat régióban működő vállalkozások közül a legtöbb a kereskedelemben (2004-ben 44%) koncentrálódott. Közülük a mikrovállalkozások (1–9 alkalmazott) 91%-ot tesznek ki, tehát a régióban egy kereskedelmi vállalkozásnak átlag 5 alkalmazottja van. A régió a kereskedelemben működő kis- és középvállalkozások számát tekintve országos szinten a harmadik. A határ közelében kereskedő kis- és középvállalkozások fejlődésének gátja többek között a vállalkozói készségek hiánya, valamint az információhiány a beruházásokhoz szükséges hitelekről. Az utóbbi években a kereskedelem szerkezete jelentősen átalakult. Az ágazat modernizálódott, új logisztikai struktúrák


5

és hálózatok jelentek meg, új marketingtechnikák kifejlesztése és alkalmazása történt meg, s ez különösen a szuper- és hipermarketek számára nyújtott kedvező lehetőséget. A verseny erősödését jelzi, hogy a kisebb városokban is megjelentek a kereskedelmi üzletláncok, valamint létrejöttek a különböző típusú termékek forgalomba hozatalára specializálódott kiskereskedelmi láncok. A kommunikációs és információs technológiák bevezetése ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy a vállalkozások elektronikus úton, új piacokat szerezve, közvetlenül adhassák el termékeiket (e-kereskedelem). A turizmusban az előcsatlakozási, majd a csatlakozás utáni uniós és nemzeti források megjelenését követő jelentős fejlődés ellenére a régió lehetőségei még nincsenek megfelelően kihasználva, a befektetések növekedése a szállás és a vendéglátás területén alatta marad az országos befektetési növekedésnek. A régióban a szálláshely típusa szerint azonos arányban oszlanak meg a szállodák-motelek és a vidéki panziók. Jelentős számban vannak turisztikai villák is. Az Északnyugat régió változatos természeti és kulturális adottságai különböző típusú turisztikai szolgáltatások létrehozására adnak lehetőséget a gyógyászati, a hegyi, a vadászati, a kulturális, a sport- és a falusi turizmus területén. A régióban három nagy barneológiai és termál terület különíthető el: a nyugat-alföldi, az erdélyi és a máramarosi fennsík. A tordai sóbánya, a Szigethegység természetes és gyűjtőtavai, a történelmi emlékeket őrző kastélyok, várak, templomok, múzeumok, emlékházak gazdagítják a látnivalókat. A régió további jellegzetessége, hogy különböző néprajzi tájegységeket foglal magába, melyek egyediek a népviseletek, a hagyományos foglalkozások, a népi hagyományok és szokások szempontjából. Külön említésre méltó Kalotaszeg, Máramaros, Magyarlápos és az avasi települések. A faluturizmus a vidéki települések felzárkózásának lehetőségét jelenti, a mezőgazdasági tevékenységek mellett többletjövedelem-forrást biztosít.

Nyugat régió Primer ágazatok A régióban a mezőgazdaság szerepe – számottevő megyei eltérésekkel – jelentősebb az országos átlagnál. Az összterületből Temes megyében a legnagyobb arányú a mezőgazdasági terület (80,6%), ezt követi Arad megye (65,9%), viszont jóval alacsonyabb Hunyad megyében (39,7%). A vidéki foglalkoztatottak – akiknek 39,5%-a alacsony képzettségű – közel fele, 48,3%-a dolgozik az agrárágazatban. Ez az adat jelzi a mezőgazdaságra nehezedő foglalkoztatási nyomást. Üzemszerkezeti szempontból jellemzően kevesebb az 1–5 hektáros kisbirtok, és nagyobb arányú az 5–20 hektáros és a 20 hektár feletti birtokok száma. Ez a nagy kiterjedésű sík területekkel függ össze, melyek Arad és Temes megyére jellemzőek. Európai uniós hatásra e térségben is prognosztizálható a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése és a birtokméretek növekedése. A növénytermesztés az agrártermelés 65,2%-át adja a régióban. Ebből a szempontból is viszonylag jelentősek a megyei eltérések: Arad 67,1%, Temes 66,3%, Krassó-Szörény 65,1%, Hunyad 59,6%. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása tehát itt is a jövő egyik kihívása. Ezzel együtt a szántóföldi növénytermesztési szerkezet távlatilag minden bizonnyal jelentősen megváltozik, e régióban is csökkenni fog az étkezési gabona aránya és – tekintettel az uniós kvótára – nőni fog a cukorrépa vetésterülete. A termékstruktúrában egyelőre elenyésző mértékben szerepelnek az energianövények, melyek a bioenergia-termelés alapjait jelenthetik a jövőben. A térségben az állattenyésztés aránya jelentős, és szerkezete is viszonylag összhangban van a földterület megoszlásával, a termőhelyi adottságokkal. Az elmúlt évtizedben több megyében az állatállomány növekedése vált jellemzővé. A legnagyobb mértékben a sertésállomány gyarapodott, különösen Krassó-Szörény és Temes megyében, a húsiparban pedig jelentős koncentráció zajlott le. A juhállomány Arad és Temes megyében, a kecskeállomány pedig Krassó-Szörény megyében nőtt lényegesen. Az uniós csatlakozást követően a szarvasmarha-tenyésztésben koncentrációs folyamat indult el. Az 1-2 tehenet tartó gazdaságok, melyek az EU-s minőségi normákat nem tudják teljesíteni, csak saját fogyasztásra termelnek, vagy közvetlen környezetüknek tudnak tejet értékesíteni, ami nem gazdaságos. A megtermelt tej alig negyede kerül ipari feldolgozásra, továbbá a tehénállomány genetikai minősége is gyenge. Mindemellett a multinacionális cégek megjelenése jelentős változásokat eredményezett az állattenyésztés területi eloszlásában. Jellemző a mezőgazdasági jövedelmek alacsony szintje, amit részben a szakképzetlenség, de még inkább az alulfoglalkoztatottság okoz. Az a tény, miszerint a mezőgazdasági egységek kilenctizedében nincs semmiféle kiegészítő tevékenység, a kisparaszti

6


háztartások 80%-ában pedig a gazdálkodó nem rendelkezik másodállással, megnehezíti a vidéki életszínvonal emelését. Mindaddig, amíg nem jönnek létre a termelők értékesítési szövetkezetei és nem működnek a nagybani piacok, a helyi termelők a belső piacról is kiszorulnak. Ez a folyamat felerősödött az uniós csatlakozás után, ami várhatóan újabb fontos változásokat idéz majd elő, és ezek különösen az átmeneti engedmények 2013-ban történő lejárta után fognak erőteljesen hatni.

Szekunder ágazatok Az 1990 utáni átalakulás másfél évtizedében a Nyugat régióban az iparban foglalkoztatottak aránya mérsékelt mértékben ugyan (39,1%-ról 34,5%-ra), de visszaesett. A csökkenés azokban a megyékben (Hunyad és Krassó-Szörény) volt a legnagyobb mértékű, ahol a nehézipar, a gépipar és a bányászat túlsúlya volt jellemző. Miként az ország egészére, a régióra is érvényes, hogy a külföldi tőkebefektetések szempontjából mintegy évtizedes fáziskésésben van a közép-európai térség más államaihoz képest. Ezért csak az új évezred első évtizedének közepétől erősödött fel az újraiparosodás, amely jelenleg is tart. A befektetési célpontok élvonalába azok a megyék tartoznak, amelyek a legjelentősebb ipari hagyományokkal rendelkeznek, így a sorrend: Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megye. A Temesvár-Arad várospár országosan is a fejlett ipari tengelyek közé tartozik. A külföldi tőke megjelenése az ipari parkokban is számottevő, amelyekkel vagy azok tervével az összes jelentősebb nagy- és középváros rendelkezik már. A régió legjellemzőbb iparágai és területei: kitermelőipar, bányászat (Hunyad és Krassó-Szörény megye, illetve a Temesi-síkság), energetikai ipar, hőtermelés (Arad, Temesvár), fémfeldolgozás (Bánsági-hegyvidék, Vajdahunyad), színesfém-kitermelés (Erdélyiszigethegység). Gépipar, vagongyártás, elektronika (Arad), autóalkatrész-gyártás (Arad, Temesvár), vegyipar, gyógyszergyártás (Temesvár), építőanyag-ipar, tégla- és cserépgyártás (Hunyad, Temes és Arad megye), faipar (Temes és Arad megye), selyemhernyótenyésztés és -feldolgozás (Temes megye), bőripar, cipőipar (Temesvár), élelmiszeripar, söripar (Nyugati-síkság, Temesvár). A Nyugat régióban működő vállalkozások megközelítőleg háromnegyede (73,6%-a) 1–9 főt, míg közel ötöde (18,2%-a) 10–49 főt foglalkoztat, és csak 6,8%-a tekinthető középvállalkozásnak (50–249 fővel), valamint 1,3%-a 250 fő feletti nagyvállalatnak. Az iparon belül főleg az energetikai és a kitermelőipari ágazatokra jellemző a nagyvállalati struktúra, mert itt érvényesült legkevésbé a szerkezetváltás, és itt maradt a legtöbb állami tulajdonú cég is. A feldolgozóiparban nagyobb mértékű volt a privatizáció, ezért ebben az iparágban magas a kkv-k aránya. A vállalatok száma és az üzemméret közötti összefüggés szempontjából például az építőiparban figyelhető meg az 1997 és 2006 közötti évtizedben jelentős változás. Miközben az építőipari vállalkozások száma a régióban több mint négyszeresére (833-ról 3679-re) nőtt, aközben az 1–9 fős cégek száma számottevően emelkedett (63,3%-ról 81,5%-ra). Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent a 10–49 főt (24,4%-ról 14,7%-ra), az 50–249 főt (8,9%-ról 3,3%-ra) és a 250 főnél többet (3,5%-ról 0,4%-ra) foglalkoztató építőipari vállalkozások száma. Az újraiparosítási folyamatnak kedvező hatása volt a munkanélküliségre, mely csökkent. Az új vállalatok e régióba történt letelepedésének figyelemre méltó kísérőjelensége, hogy a kelet-magyarországi térségből is vonzza a munkaerőt, főként Arad és Temes megyébe. Mivel a Nyugat régió egész Erdély ipari bázisterülete, ezért a válságból való kilábalásban kulcsszerepe lesz az ágazatnak, az ipar megújulási képességének, s ezt segítenie kell a piaci igényekhez igazodó, szintén megújuló szakmai képzésnek is.

Tercier ágazatok A rendszerváltozás folyamatában országos szinten a kereskedelem fejlődött a leggyorsabban, a privatizáció ezen a területen ment végbe a legkönnyebben. Az ágazat fejlődésében a Nyugat régió – főként annak határ menti térsége, a Bánság – földrajzi elhelyezkedése következtében fontos szerepet töltött be, mert megkönnyítette a külföldi befektetők logisztikai feladatait, hiszen a Magyarországon már működő kereskedelmi vállalatok minimális befektetéssel léphettek be a régió piacára. Ezen túlmenően a korszerű kereskedelmi formák nemcsak a külföldi vállalatokon keresztül vannak jelen a térségben, de a jelentős számú hazai üzletláncok révén is. A Nyugat régió kereskedelmi forgalmának 45%-át Temes megye adja (a legnagyobb hozzáadott értéket is ez a megye érte el az ágazatban), 31%-át Arad megye, 18%-át Hunyad megye, 8%-át pedig Krassó-Szörény megye. Ezzel együtt a kereskedelmi szektor gazdasági szerepe Arad megyében a legnagyobb, ezt követi Krassó-Szörény, Temes és Hunyad megye. Hasonló jelenség figyelhető meg a foglalkoztatásban is, mert miközben 2005-ben Temes megye foglalkoztatta a Nyugat régióban a kereskedelemben dolgozók 38%-át, addig az itt alkalmazottak csak 13%-át adják a megye foglalkoztatottjainak. A pénzügyi, banki szolgáltatásokban a bankok és egyéb hitelintézetek töltik be a meghatározó szerepet, míg eszközérték szempontjából második helyen a tőkepiac található. A banki fiókhálózatok területi lefedettsége viszonylag gyenge a Bánságban,


7

ugyanakkor a megyék között kiemelkedően magas a területi bankfiókok száma Temes megyében, átlagos Arad megyében és mélyen az országos átlag alatti Hunyad és Krassó-Szörény megyében. A banki ügyfeleket vizsgálva – különbséget téve a vállalati ügyfelek és a magánszemélyek között – megállapítható, hogy a magánszemélyek szektora a pénzügyi tevékenységekben a jövőbeli fejlődés lehetőségét rejti magában. Temes megyében a banki vállalati ügyfelek száma több mint kétszerese (226%-a) az országos megyei értéknek. Arad megye átlag feletti (129%), Hunyad megye átlagos (106%), Krassó-Szörény megye pedig mélyen átlag alatti (56%) ezen a piacon. A vállalati ügyfelekhez hasonló képet mutat a magánszemélyek alakulása is, bár a régió pozíciója kissé alacsonyabb szintű, de mégis kedvező az országos átlaghoz viszonyítva (121%). Ugyanakkor a 2005-ös nagymértékű országos banki ügyfélállománycsökkenés a régióban jóval kisebb volt. Legjobb helyzetben e szempontból Temes és Hunyad megye van, míg országos átlag alatti Arad és Krassó-Szörény megye. Látható, hogy a régió a vállalati ügyfelek tekintetében jobb helyzetben van, mint a magánügyfelek területén, de mindkét kategóriában jóval az országos átlag fölött helyezkedik el. Az ingatlanhitelek területén hatalmas fejlődés tapasztalható, Temes megyében háromszor annyi ingatlanhitelt vettek fel, mint a megyék országos átlaga, s ez Temesvár és környéke kiemelkedő fejlődési ütemének köszönhető. Az itt felvett ingatlanhitelek volumenét csak Bukarest és Kolozsvár múlja felül. A fogyasztási hitelek állománya és növekedési üteme hasonló képet mutat, de kisebbek a megyei eltérések. A régió átlag feletti, kedvező helyzetben van a betétállományokat vizsgálva is, különösen Temes megye, ahol az országos megyei átlag háromszorosát helyezték el betétekben. A biztosítási piacot vizsgálva is látható, hogy a térség megyéi jobb helyzetben vannak, mint az ország más területei. Mindezek alapján megállapítható, hogy a banki üzleti környezet a Nyugat régióban kedvező, komoly üzleti tartalmat biztosít a vállalati ügyfelek magas aránya, és a lakossági adatok kedvező perspektívát hordoznak magukban. A kedvező pénzügyi környezet a banki tevékenységek dinamikus alakulását jelzi előre. A turizmus területén a Nyugat régió lehetőségei a földrajzi helyzetéből következnek, hiszen megfelelő szállásbázis kialakításával az országba történő beutazás gyümölcsöző területévé válhat többek között a magyar és a német nyelvű vendégeket szervező cégek számára, ugyanis a vendégek és vendéglátók kapcsolataiban a kulturális-nemzeti identitásnak meghatározó szerepe van egész Erdélyben. A turisztikai infrastruktúra jellemzője, hogy a régióban a szálláshelyek kétharmada (67%-a) szállodai férőhely. A vendégéjszakák szempontjából kedvezőek Krassó-Szörény megye adatai, ettől kissé elmarad Temes megye, és jóval alacsonyabb Arad és Hunyad megye forgalma. A turisztikai területek közül a kulturális turizmusban a Bánságnak, a falusi és ökoturizmusban a Temes-síkságnak, Aradhegyaljának, a Bánsági-hegyvidéknek és a Déli-Kárpátoknak, az egészség- és gyógyturizmusban (a fürdők klaszterbe szerveződésének és a határon átnyúló együttműködéseknek a többletlehetőségével) a Bánság térségének, a húzóerőt jelentő kulturális és hivatásturizmusban pedig a történelmi városoknak és a Bánságnak vannak különleges lehetőségeik.

Közép régió Primer ágazatok A régióban a mezőgazdaság helyzete, szerepe az előzményeket és az általános folyamatokat illetően hasonló, mint a fentebb tárgyalt Nyugat régióban. Eltérések azonban – és ez más ágazatokra is igaz – nemcsak a többi fejlesztési régióhoz viszonyítva állapíthatók meg, de a sok szempontból eltérő történelmi előzményekkel és adottságokkal, identitással rendelkező megyecsoportok között is. Elemzési szempontból is különválik a földrajzilag Dél-Erdélyben elhelyezkedő Fehér, Szeben, Brassó megyék térsége, valamint a Kovászna, Hargita, Maros megyék alkotta, északabbra elhelyezkedő terület. A Közép régió egészét tekintve a mezőgazdasági termelésen belül a növénytermesztés aránya 61,2%, amely hasonló az országos átlaghoz. A mezőgazdasági terület művelési ágak szerinti megoszlását a dél-erdélyi megyékben vizsgálva megállapítható, hogy a szántó 37–40% közötti, a legelő 35% körüli, míg a kaszáló 21–24 % közötti arányokat mutat, és elenyésző a szőlő- és gyümölcstermesztésre használt terület (0,1–1,6%). Ehhez hasonló képet mutat a Kovászna, Hargita és Maros megyék alkotta térség a szántó (40%), a legelő (33%) és a kaszáló (26%) vonatkozásában egyaránt, azzal a megjegyzéssel, hogy e három megye összterületén belül mélyen az országos átlag (63%) alatti a mezőgazdasági terület aránya (40%). A szántóföldi vetésszerkezet területi arányait áttekintve az látható, hogy a szemes gabona Fehér és Szeben megyében 60%

8


fölötti arányt képvisel, Brassó megyében pedig 43%-ot. Utóbbiban a burgonyatermesztés részaránya nagyobb (16,7%), míg előbbiekben ez csak mintegy fele a Brassó megyeinek. A zöldségfélék termesztése Fehér és Szeben megyében nagyobb (5% körüli), míg az olajos növények Fehér megyében jellemzőek inkább, ott is csekély mértékben (2,8%). Kovászna, Hargita és Maros megye területének adottságai az országos átlagnál kedvezőtlenebbek a gabonafélék termesztésére, a térség mégis fedezi a helyi lakosság szükségletét. Ugyanakkor általános csökkenés figyelhető meg a szemes gabonák termesztésében. Előnyösebb viszont a helyzet a kukoricánál, a cukorrépa, a takarmányrépa és a burgonya esetében. Ez utóbbi egyre meghatározóbb szerepet kap, elsősorban Kovászna és Hargita megyében. A szőlő- és gyümölcstermesztés jelenleg csupán a családi szükséglet egy részének kielégítésére képes, vannak viszont új kezdeményezések, projektek ennek fejlesztésére. Hasonlóan jövedelmezőnek ígérkezik a gyógy- és fűszernövények termesztése, melyhez az adottságok kedvezőek a térségben. Összefoglalva megállapítható, hogy a Közép régió három északi megyéjében a termőhelyi adottságok és a domborzati viszonyok vidékenként más-más növénykultúrának kedveznek. A Csíki-medencében a burgonya és a búza egyformán jól megterem, Székelykeresztúr környékének melegebb éghajlata pedig a kukorica termesztését teszi lehetővé. Felső-Háromszék kiterjedt burgonyatermesztése mellett igen alkalmas rozstermesztésre, Maros megye domborzati és éghajlati adottságai a kukoricatermesztésnek kedveznek. A hegyvidék éghajlati és termőhelyi adottságai következtében kialakult gyepterületek a legeltető állattartásra alkalmasak. Az állattenyésztés a Közép régióban jelentősnek mondható, és struktúrája is jórészt összhangban van az adottságokkal. Az átalakulás első évtizedében tapasztalt jelentős visszaesés után a 2000 utáni években több megyében is az állatállomány növekedése vált jellemzővé. Szeben és Fehér megyében a szarvasmarha- és a sertésállomány, Szeben megyében a juhállomány, Brassó és Szeben megyében pedig a kecskeállomány növekedett jelentősen. A Kovászna, Hargita és Maros megye alkotta térségben – ahogy arra fentebb utalás történt – adottak a legeltető állattartás feltételei, főként a szarvasmarha-, a juh- és a kecsketenyésztés területén. Míg a ’90-es években itt is állománycsökkenés történt, az átalakulás második évtizedét már a bővülés és a technológiai korszerűsítés jellemezte. E három megyében magas az erdőterületek aránya (35%), legmagasabb Kovászna megyében, melyet 46%-ban borít erdő. Fafajták szerint nagyjából fele-fele arányban vannak jelen a tűlevelű, illetve a keményfájú lombhullató erdők. Az országban értékesített famennyiség mintegy 15%-át termelik ki Kovászna, Hargita és Maros megyében, a fenyőfa esetében ez ennek a kétszerese, megközelíti az egyharmados arányt. E térségben az erdővagyonnal való gazdálkodás jellegzetes szerveződése az ún. közbirtokosság, mely a magántulajdon közös használatáról gondoskodó jogintézmény, s ezek társulásai egyre fontosabb szerepet töltenek be a helyi közösségek gazdaságának fenntartható fejlesztésében, az életkörülmények alakításában.

Szekunder ágazatok A Közép régió egészére érvényes, hogy az átalakulás másfél évtizedében az országos átlagnál jelentősebb mértékű volt az ipari foglalkoztatottak számának visszaesése, ugyanakkor az ágazatban jelentős a különbség a régió dél-erdélyi és északi megyéi között. A foglalkoztatottság ágazati megoszlása alapján az ország legiparosodottabb térsége a Közép régió, de ebben meghatározó szerepe a déli megyéknek van. Az északiak döntően a csekélyebb növekedési húzóerőt jelentő könnyű- és élelmiszeripar foglalkoztatási képességével járulnak hozzá az ipari alkalmazottak számához. A szakmai és fejlesztési dokumentumokban Szeben és Brassó megyéket az ország elsődleges növekedési zónájához sorolják, míg Kovászna, Hargita és Maros megyét a másodlagos zónában említik. A külföldi tőkebefektetések is döntően az előbbiek jelentősebb ipari hagyományokkal rendelkező központjaiba (elsősorban Brassóba és Nagyszebenbe) irányultak. E dél-erdélyi megyék legjellemzőbb ipari ágazatai: energetikai ipar, gépipar, gyógyszeripar, papíripar, építőanyag-ipar, tégla- és cserépgyártás, faipar, könnyűipar, cukoripar, söripar (Brassó megye), vegyipar, műanyaggyártás, üveg- és kerámiaipar, bútorgyártás, gyapjúipar, selyemhernyó-tenyésztés, cipőipar (Szeben megye), fegyvergyártás (Fehér megye). A rendszerváltozás első évtizedének ipari válságával kevésbé sújtott Kovászna, Hargita és Maros megyék jellemző iparágai a következők: fa- és fűrészipar, tejipar, malom- és sütőipar, ásványvíztöltés, kőbányászat (mindhárom megye), bútoripar, földgázkitermelés (Maros és Hargita megye), vegyipar, cukoripar (Maros megye), csomagolóanyag-ipar (Hargita és Kovászna megye), hústermelés, söripar (Hargita megye), textilipar (Kovászna megye). Ipari parkok – illetve ezek tervei – e térségben a megyeszékhelyeken és Székelyudvarhelyen jöttek létre.

Tercier ágazatok Az országos szinten legdinamikusabban fejlődő ágazat, a kereskedelem régióbeli központja egyértelműen Brassó. Központi


9

földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően több kereskedelmi lánc is innen irányítja országos hálózatát. Az egy főre jutó kereskedelmi forgalom alapján a Közép régió a főváros után a második helyet foglalja el. A 2005. évi statisztikai adatok szerint Brassó megyére koncentrálódik a Közép régió kereskedelmi forgalmának közel fele (47%-a), ezt követi Szeben megye (21%) és Fehér megye (8%). Területileg a legtöbb áruházlánc is ebben a sorrendben telepedett meg a térségben, többnyire megyeszékhelyi központokkal, bár több vidéki városban is megjelentek a többségében külföldi, kisebb részben pedig a hazai kereskedelmi vállalatok, (pl. Medgyes, Szászsebes, Fogaras, Feketehalom, Barcarozsnyó, Négyfalu). A Közép régióban a kereskedelemben foglalkoztatottak 27%-a Brassó megyében áll alkalmazásban (2005). A munkavállalásban az ágazat jellegzetessége a nagyfokú fluktuáció, amelynek egyik fő oka a gyors fejlődés, a másik pedig a szezonális és részmunkaidős foglalkoztatás. Utóbbiban leginkább a fiatalok és a családos nők vesznek részt. A nemzetközi kereskedelmi áruházláncok elsőként a fővárosban és a háromszázezres nagyvárosokban jelentek meg, így a régió északi megyéinek vásárlóereje a Brassóban és Kolozsváron megtelepedett központoknak jelentett fizetőképes keresletet. A verseny erősödésével a százezres vonzáskörzetek szintén befektetési célterületekké váltak (pl. Marosvásárhely), majd Kovászna, Hargita és Maros megyében is létrejöttek a külföldi és hazai, sőt a regionális nagykereskedelmi vállalatok áruházai is. A pénzügyi-banki szolgáltatások vonatkozásában is a Közép régió déli térsége a fejlettebb. Brassó, Szeben és Fehér megyék GDP-hez való hozzájárulása e szektorban 12%-kal az országos átlag felett van. A bankfiókok száma ugyanilyen területi összehasonlításban kiemelkedően magas Brassó, átlagos Szeben és átlag alatti Fehér megyében. Ugyanez a sorrend és pozíció állapítható meg a bankok vállalati és lakossági ügyfeleinek, az ingatlanhiteleknek, a fogyasztási hiteleknek és a lakossági bankkártya-ellátottságnak a nagyságrendjét vizsgálva, csak a lakossági betétek volumene szempontjából előzi meg Szeben megye Brassó megyét. Összességében e térségben a banki üzleti környezet kedvező. A Közép régió északi megyéi a bankbetéteket, a hiteleket és a bankkártya-használatot illetően is elmaradnak a kiemelkedő dél-erdélyi adatoktól, Maros megye közelít leginkább a vezető megyékhez, míg Kovászna és Hargita megye az országos átlag szintjén áll. A turizmus területén a régió déli és északi megyéinek egyaránt rendkívüliek a lehetőségei. Amint a Nyugat régióra, e térségre is fokozottan jellemző, hogy a vendégek és vendéglátók kapcsolatában, az utazások motivációjában az etnicitásnak, a kulturális-nemzeti identitásnak hangsúlyos a szerepe, mely a magyar és a német vendégekre egyaránt érvényes. A turisztikai infrastruktúra szempontjából a Közép régió jelentős fejlődést mutat, különösen Brassó emelkedik ki a szálláshelyek és a forgalom adatai alapján. A Közép régió szintjén 56%-ot tesz ki a szállodák részesedése, s ez az országos szállodai kapacitásnak mintegy 15%-a. Brassó, Szeben és Fehér megye falusi és ökoturizmusának körzetei egyaránt kialakultak, ezek hátterét döntően a télisportközpontok, illetve az ország legjelentősebb itt található nemzeti parkjai és natúrparkjai adják. Üdülőturizmusban – a Brassó melletti Pojána mellett – a hegyvidéki folyóvölgyek mesterséges tavai a leglátogatottabbak, melyek e térségben a Sebes folyó völgyében és a Szebeni-havasokban találhatók. A városi kulturális turizmus elsődleges célterületei a szász építészetet és kultúrát őrző és bemutató városok és vidékük, kiemelten Brassó, Nagyszeben, Szászsebes, Medgyes és Segesvár. E térséghez a román kultúra és történelem vonatkozásai is kötődnek. 2007-ben Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa volt, amelyhez jelentős fejlesztések kapcsolódtak. A Közép régió kimondottan Kovászna, Hargita és Maros megyék alkotta térsége felé irányuló utazások célpontját a különböző attrakciók jelentik, melyek összekapcsolása, az ún. csillagtúrák szervezése elsősorban a központi fekvésű Hargita megye csíki és udvarhelyi szállásadói és vendéglátói számára jelent különleges lehetőségeket. A három megyében fellelhető természeti adottságok közül egyediséggel és kihasználható további potenciállal a különböző összetételű és gyógyhatású ásványvizek, gázömlések, iszapok valamint a hegyvidéki területek klimatikus viszonyai rendelkeznek. A másik nagy turisztikai lehetőség, a téli sportok hátterét a szezon relatív hosszúsága, valamint a hótakaró vastagsága és minősége biztosítja. Kibontakozóban van a kaland- és ökoturizmus, továbbá kiválóak az adottságok a vadászat, a vadásztatás és a sporthorgászat fejlesztésére is. Az adottságokból következően, a térség turizmusának bővítéséhez, a gyógyturisztikai bázisok korszerűsítése, a wellness szolgáltatások bevezetése és a téli sportok üdülőtelepeinek további kiépítése érdekében célszerű a feltételeket – ezen belül az emberi erőforrásokat – fejleszteni.

10


Előrejelzés, várható tendenciák a képzési igények alakulásában Vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztés A romániai gazdaság 2000 óta tartó folyamatos, az európai átlagot jóval meghaladó növekedése 2009-ben megtorpant, sőt minden várakozást meghaladó recesszióba fordult. A GDP éves csökkenése jelentősen meghaladta a kormányzat által az év elején tervezett értéket és az év első negyedévében felállított pesszimistább szakértői előrejelzéseket is. Az ágazatok közül a válság leginkább az építő-, a vegyipart és a textilipart érintette. A kiskereskedelmi forgalom 10%-kal esett vissza. A nemzetközi válság éppen a romániai gazdaság korábbi fejlődésének motorját jelentő területeket érintette a legnagyobb mértékben: a hitel- és ingatlanpiacot. A hitelekre és a teljesítménytől független bérnövekedésre alapozott belső fogyasztás és az ingatlanpiaci beruházások önmagukban is csak átmenetileg fenntartható fejlődést tettek volna lehetővé, a válság ezeket a strukturális problémákat hamarabb hozta a felszínre.2 A romániai gazdaság elmúlt évi helyzetét jellemző lényegi folyamatok: a GDP drasztikus csökkenése, a folyamatosan növekvő munkanélküliség, a külkereskedelmi forgalom és azon belül is elsősorban az import erőteljes visszaesése.

Általánosan jelentkező képzési szükségletek A kkv-k számára szervezett képzések tapasztalatai A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kis méretük és korlátozott erőforrásaik miatt sajátos problémákkal kell szembenézniük. Jobban szenvednek a bürokráciától és az adminisztratív terhektől, mint a nagyvállalkozások. Gyakran küzdenek azzal, hogy lépést tartsanak az információs és kommunikációs technológiák terén végbemenő új fejlesztésekkel és nehezen találnak szakképzett személyzetet, illetve nehezen tudnak számukra megfelelő képzést és oktatást biztosítani. Problémát jelenthet továbbá az is, hogy a nyugdíjba vonuló cégtulajdonosok helyett utódot találjanak. 3

A vállalkozásoknak a szolgáltatásorientált gazdaság irányába tartó fejlődése során, amely az információs és

kommunikációs technológia eszközeire (ICT) és a „zöld” technológiákra összpontosít, a munkaerőnek alkalmazkodnia kell az új követelményekhez és új készségeket kell kifejlesztenie. Uniós előrejelzések szerint 2020-ra az új munkahelyeknek csaknem háromnegyede a szolgáltatási szektorban jön létre. Ez is alátámasztja az ún. „soft skills” („puha készségek” vagy személyes szociális készségek) – mint pl. a problémamegoldás, az analitikus képességek, az önmenedzselés és a kommunikációs készségek – egyre növekvő fontosságát, de ezen felül egyre fontosabbak lesznek a nyelvi készségek, a digitális szaktudás és a csapatmunkában való alkalmasság is. A szolgáltatóipari igényeket figyelembe véve a Türr István Képző és Kutatói Intézet, illetve a Pannonforrás Klaszter a képzési kínálatában a „Szolgáltatóipari alapképzés – Szolgáltatási munkatárs” akkreditált képzéssel megoldást biztosít a szolgáltatási területen megfelelő kompetenciákkal és képességekkel rendelkező munkavállalók képzésére . Ezt a képzést a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) fejlesztette ki a szolgáltatási terület gyakorló szakembereinek részvételével. A 850 órás képzés erőssége az idegen nyelvi szakmai fejlesztés, a kompetenciák fejlesztése és a záróvizsga, amely az ún. AC (Assessment Center – Értékelő Központ) kiválasztási eljárás alkalmazásával valósul meg.

A kkv-k számára nyújtott humánerőforrás, képzési szolgáltatások jellemzői:

■■ ■■ ■■ ■■

2 3

A vállalkozások méretét tekintve jelentős eltérések mutatkoznak az alkalmazottaknak nyújtott képzések részvételi arányában. Általában a nagyvállalatok sokkal több képzést adnak munkavállalóik számára, mint a kisebb vállalkozások. A kisvállalkozói ágazat esetében a képzés gyakran informális képesség- és készségfejlesztés, valamint munkahelyi képzés (on-the-job training) formájában valósul meg. A kkv-k számos korláttal szembesülnek a képzések szervezésekor, a kis cégek nehezen találják meg a képzéshez szükséges forrásokat. Hosszabb képzések esetében a szervezeti korlátok is gondot jelentenek, mivel egy munkakört csak egy-két személy tölt Forrás: www.itdh.hu Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága: Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez c. kézirat, 2009

Előrejelzés, várható tendenciák a képzési igények alakulásában

11

■■ ■■

be, így nehéz megoldani a folyamatos helyettesítést és kiemelni a képzésre jelentkezett munkavállalót. A piacon rendelkezésre álló képzési programok és módszerek nagy általánosságban nem igazodnak a kis cégek méretéhez és gyakorlati igényeihez. Ezek rugalmasabb képzésszervezési megoldásokat igényelnek, mint pl. a távoktatás, az e-learning (e-tanulás), a coach technika, a képesség- és készségfelmérések alkalmazása, stb. A kkv-k általában magukra maradnak az emberi erőforrások fejlesztésében, mivel sok vállalatban nincs meg ennek a kultúrája és gyakran hiányzik az információ, az eszközök, a szakértelem és a szükséges támogatás is.

A kutatások által meghatározott képzési szükségletek bemutatása

A három régióban végzett kutatások azt a kérdést is felvetették, hogy a vállalkozni szándékozók milyen előkészületeket tettek arra, hogy elindítsák vállalkozásukat. A válaszadók nagyrészt a piackutatást és a tárgyi feltételek megteremtését (tőke, telephely, eszközök, munkaerő) tekintik elsődlegesnek. Ugyanakkor a vállalkozás indítása és működtetése a szakmai ismeretek megléte mellett számos képességet, vezetési és tervezési ismeretet igényel a vállalkozójelölttől, s ezek ugyanolyan fontosak, mint a tárgyi eszközök. Azonban a potenciális jelöltek csak 10,9%-a keresett meg valamilyen üzleti tanácsadót, 15,2%-a vett részt a vállalkozáshoz kapcsolódó képzésen és 20,1%-a kezdett el dolgozni a vállalkozás megvalósíthatóságát alátámasztó üzleti terven. A vállalkozói képzések fontos ösztönzést jelentenek a vállalkozóvá váláshoz. A kérdőíves vizsgálatból az derült ki, hogy a lakosság csaknem 17%-a részt vett már valamilyen vállalkozói képzésen az élete folyamán, többségük szerint a képzések bátorítólag hatottak vállalkozóvá válási szándékukra. A vállalkozói képzések iránt a legnyitottabb a fiatal, magasan képzett, az átlagjövedelem fölött keresők, valamint a fiatal és iskolázott, de pillanatnyilag jövedelem nélküliek csoportja. Másrészt a vállalkozói képzések az idősebbek, alacsonyabb iskolai végzettségűek és kisebb jövedelműek számára nehezebben elérhetőek. A képzési csomagok közül a potenciális vállalkozók leginkább a vállalkozási alapismeretek, a forrásbevonási, pályázási ismeretek és a vállalkozásfinanszírozási, pénzügyi ismeretek oktatását tartották hasznosnak, legkevésbé pedig a vállalkozói készségek fejlesztését és a projektmenedzsmenttel kapcsolatos képzéseket. A fókuszcsoportos interjúkból is az derült ki, hogy a vállalkozói képzésre kiemelten szükség van. Az igény mind a vállalkozói hajlandósággal rendelkező, mind a vállalkozásukat tervező (cselekvő, már lépéseket tett) potenciális vállalkozók véleménye szerint létezik és megfogalmazódik. A vállalkozás alapításával kapcsolatban nehézséget jelent az, hogy a vállalkozni szándékozók nem rendelkeznek megfelelő üzleti ötlettel, amely piacképes kereslet kielégítésére épülhetne és így a megfelelő jövedelmet biztosítani tudná. A vállalkozói ötlet hiánya, a követhető minta és a relatív informálatlanság miatt is szükség van képzésekre. Kiemelkedő nyitottság érzékelhető az alábbi szakterületre:

■■ ■■ ■■

pénzügyi ismeretek (általánosan és EU-s források bevonása) vállalkozói ismeretek (általában, készségek, üzletiterv-készítés) marketing

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Vállalkozási alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozásfinanszírozási, pénzügyi ismeretek Marketingismeretek, stratégiai tervezés Projektmenedzsment, partnerségépítés Üzleti kommunikáció Forrásbevonás, pályázati ismeretek Vállalkozói készségek fejlesztése

A POSDRU/92/3.1/S/50583 projekt keretében végzett kutatások eredményeképpen bemutatásra kerültek a vállalkozók és a potenciális vállalkozók által megfogalmazott képzési igények, ezeket is érdemes figyelembe venni a felnőttképzési kínálat kialakításakor. A kutatásban az alábbi vállalkozásfejlesztési képzési csomagokat alakították ki:

A Vállalkozási alapismeretek témakörben a már működő vállalkozások esetében a legnagyobb mértékben (45,9%) a vállalkozások szervezeti és vezetési ismereteit szeretnék elsajátítani. A vállalkozásukat csak indítani tervezők szinte fordított arányban igénylik ezeket a képzéseket. A vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzést 52,6%, míg a vállalkozások szervezeti és vezetési ismeretei megszerzésére irányuló képzést csak 19,9% tartja fontosnak.

12


Potenciális vállalkozók

Közép régió

Nyugat régió


Régiók átlaga

Vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzés

51,4

48,6

55,1

52,6

Vállalkozások szervezeti és vezetési ismeretei

24,3

16,2

15,7

19,9

Válságmenedzsment

6,1

16,2

11,8

9,6

Idő- és költséggazdálkodás (projektszemlélet)

3,4

8,1

3,9

4,2

Gazdasági és piaci alapfogalmak

4,1

2,7

7,9

5,4

Vállalkozások elszámolási rendszere (könyvvezetés és beszámoló, vállalkozás vagyona)

10,8

8,1

5,5

8,3

Meglepő mértékben (19,7%) a már működő vállalkozások is szükségesnek tartanák a vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzést. Ezt az ő esetükben a több lábon állás, az újabb üzleti lehetőségek keresése és értékelése indokolja. Vállalkozók

Közép régió

Nyugat régió


Régiók átlaga

Vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzés

22,8

21,1

15,2

19,7

Vállalkozások szervezeti és vezetési ismeretei

42,1

36,8

54,3

45,9

Válságmenedzsment

12,3

26,3

19,6

17,2

Idő- és költséggazdálkodás (projektszemlélet)

12,3

10,5

8,7

10,7

Gazdasági és piaci alapfogalmak

5,3

0,0

2,2

3,3

Vállalkozások elszámolási rendszere (könyvvezetés és beszámoló, vállalkozás vagyona)

5,3

5,3

0,0

3,3

A Jogi ismeretek témakörben a potenciális vállalkozók nagyobb arányban vennének részt a vállalkozások alapításával kapcsolatos jog megismerésében, mint a már vállalkozást működtetők. Mind a két vizsgált csoport fontosnak tartja az általános jogi előírások megismerését.

A régiónkénti összehasonlításból kitűnik, hogy a már működő vállalkozások esetében a Nyugat régióban a legnagyobb az igény az általános jogi ismeretek megszerzésére (47,1%), de a másik két régióban is ez a legnagyobb igényként megjelenő jogi részterület. A leendő vállalkozók esetében a saját tervezett vállalkozásuk beindításához szükséges jogi ismereteket tartják a legfontosabbnak, ebben kimagaslóan a Nyugat régióban (40%) látható a legnagyobb igény. A Vállalkozásfinanszírozás, pénzügyi ismeretek témakör a képzésekben való megjelenését erősen igényli a célcsoport. A következő fontossági sorrendet állították fel a vállalkozásuk alapítását tervezők:


13

Potenciális vállalkozók

Közép régió

Nyugat régió


Régiók átlaga

Készpénzforgalom lebonyolítása – könyvelési, előkönyvelési ismeretek

17,6

18,6

14,1

16,7

Határ menti üzleti együttműködések könyvelésére vonatkozó ismeretek

13,7

23,3

29,4

19,9

Vállalkozásfinanszírozás, hitelezés

32,0

30,2

18,8

27,8

Adózási ismeretek, adózási módok különböző típusú vállalkozásoknál

19,6

7,0

14,1

16,0

Adókedvezményekkel, támogatásokkal kapcsolatos ismeretek

7,2

11,6

10,6

8,9

Adóminimalizálási eljárások, ezzel kapcsolatos gyakorlat

5,9

9,3

5,9

6,4

Társadalombiztosítási kötelezettség, munkáltató által fizetendő adók és járulékok

3,9

0,0

7,1

4,3

Az alábbi táblázatban látható, hogy a témaköröket a vállalkozók néhány esetben eltérően jelölték meg, mint a leendő vállalkozók, de ők is az alapvető vállalkozásfinanszírozási ismereteket tartották a legfontosabbnak, és jól látható módon a második helyen kiemelt terület az adózás, adókedvezmények területe. Vállalkozók

Közép régió

Nyugat régió


Régiók átlaga

Készpénzforgalom lebonyolítása – könyvelési, előkönyvelési ismeretek

17,1

20,0

19,2

18,3

Határ menti üzleti együttműködések könyvelésére vonatkozó ismeretek

4,3

0,0

5,8

4,2

Vállalkozásfinanszírozás, hitelezés

27,1

30,0

25,0

26,8

Adózási ismeretek, adózási módok különböző típusú vállalkozásoknál

11,4

30,0

17,3

16,2

Adókedvezményekkel, támogatásokkal kapcsolatos ismeretek

22,9

10,0

23,1

21,1

Adóminimalizálási eljárások, ezzel kapcsolatos gyakorlat

11,4

5,0

7,7

9,2

Társadalombiztosítási kötelezettség, munkáltató által fizetendő adók és járulékok

5,7

5,0

1,9

4,2

A Marketingismeretek, stratégiai tervezéssel kapcsolatos képzésekben mindkét célcsoport a marketingstratégia készítését tartja (átlagban 29%) kiemelten fontos témakörnek. A marketing a képzési csomagok fontosságát tekintve is az elsődleges területek között van, amelyekre a vállalkozások képzési igényt jelölnek meg. E terület kiemelten fontos ahhoz, hogy a jelenlegi globalizációs kihívás és válság sújtotta gazdasági helyzetben a vállalkozások ki tudják alakítani a versenyfeltételeknek megfelelő, hatékony marketingstratégiájukat.

14


A piackutatás és a marketing-mix elemeinek, megfelelő módszereinek alkalmazása is megköveteli a vállalkozásoktól, hogy ezeken a területeken is fejlesszék magukat. A Közép régióban a piackutatás és a marketingstratégia, a Nyugat régióban a piackutatás és a fogyasztói magatartás, piacszegmentálás, míg az Északnyugat régióban a marketingstratégia készítése a kiemelt terület. A Projektmenedzsment, partnerség építés témakörénél megoszlik az érdeklődés a vállalkozni szándékozók és a vállalkozók között: a vállalkozói együttműködések keretei (partnerség- és hálózatépítés) és a minőségmenedzsment iránt mutatkozik jelentős kereslet a vállalkozóknál, míg a potenciális vállalkozók inkább a kockázatmenedzsment és minőségmenedzsment témaköröket részesítik előnyben. Potenciális vállalkozók

Közép régió

Nyugat régió


Régiók átlaga

A vállalkozói együttműködés keretei: partnerség- és hálózatépítés

29,6

32,4

16,3

26,5

Vállalkozói klaszterekkel kapcsolatos ismeretek

6,1

5,9

6,1

6,1

Kockázati menedzsment: állami finanszírozás késlekedései okozta finanszírozási problémák optimális kezelése

32,7

38,2

46,9

37,6

Minőségmenedzsment (ISO)

31,6

23,5

30,6

29,8

A régiónkénti összehasonlításnál elmondható, hogy míg a potenciális vállalkozók nem érdeklődnek a klaszterekkel kapcsolatos ismeretek iránt, a vállalkozók fontosnak tartják ezt a területet. Ez annak tudható be, hogy a már működő vállalkozások a klaszterekben látják a piacépítés és közös fellépés, érdekvédelem lehetőségeit, az együttműködést felértékelik az egyedi működés és piacépítés helyett. Vállalkozók

Közép régió

Nyugat régió


Régiók átlaga

A vállalkozói együttműködés keretei: partnerség- és hálózatépítés

31,9

36,8

35,7

34,3

Vállalkozói klaszterekkel kapcsolatos ismeretek

17,0

15,8

14,3

15,7

Kockázati menedzsment: állami finanszírozás késlekedései okozta finanszírozási problémák optimális kezelése

19,1

15,8

28,6

22,2

Minőségmenedzsment (ISO)

31,9

31,6

21,4

27,8

Az Üzleti kommunikáció és etika területén felértékelődik az a tudás és képesség, amely alkalmassá teszi a vezetőket és a beosztottakat egyaránt arra, hogy a szituációknak megfelelő kommunikációs stílust használják, hatékonyan tudjanak csapatban


15

is együtt dolgozni. A sikeres cégek eredményeiket ma már nemcsak az alaptevékenységükben elért magas színvonalnak és megbízhatóságnak köszönhetik, hanem érzékelhető módon egyre inkább nő a jelentősége a tárgyalási, együttműködési képességeknek. A cég képviseletének része az is, hogy a céget képviselő emberek személy szerint maguk is tükrözzék, sugározzák mindazt a magas színvonalat, amit a cégük tevékenysége nyújt. A tárgyalásokon és a partnerekkel együtt töltött időben, külföldi utakon való megfelelő viselkedés nemcsak azt az embert minősíti, aki éppen érintett, hanem azt a céget, vállalatot is, melynek képviseletében dolgozik. Potenciális vállalkozók

Közép régió

Nyugat régió


Régiók átlaga

Kommunikáció (szóbeli, írásbeli)

20,4

14,6

6,8

15,0

Tárgyalási technikák

33,3

39,0

49,2

39,4

Csapatmunka-fejlesztés

24,7

26,8

25,4

25,4

Üzleti etika és erkölcs

21,5

19,5

18,6

20,2

A Közép régióban a tárgyalási technikák és az üzleti etika, a Nyugat régióban a tárgyalási technikák és a csapatmunka-fejlesztés, az Északnyugat régióban szintén a tárgyalási technikák fejlesztése a legfőbb tématerület, melynek képzéseit preferálnák. Vállalkozók

Közép régió

Nyugat régió


Régiók átlaga

Kommunikáció (szóbeli, írásbeli)

14,1

21,4

17,1

16,0

Tárgyalási technikák

37,5

42,9

51,2

42,9

Csapatmunka-fejlesztés

23,4

28,6

24,4

24,4

Üzleti etika és erkölcs

25,0

7,1

7,3

16,8

A Forrásbevonás, pályázati ismeretek képzéseknél meglepő módon már nemcsak az igényelhető EU-s, kormányzati és önkormányzati támogatások iránt érdeklődnek, hanem a pályázatírásra felkészítő képzéseken is szívesen részt vennének. Ez az arány a potenciális vállalkozóknál 48,1%, a vállalkozóknál pedig 44,7%. Azért érdekes ez az adat, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a pályázatírás sokrétűsége, speciális módszerei miatt inkább választották a pályázatíró szakértők és cégek szolgáltatásait, mintsem hogy önállóan fognának neki a pályázatírásnak. A pályázati támogatások lehetséges fajtái közül egyértelműen az EU-s támogatásokat részesítik előnyben, főképp a Közép és az Északnyugat régióbeli cégek körében mutatható ki nagy érdeklődés. A Nyugat régióban jelentősebb az igény a kormányzati és önkormányzati támogatásokat bemutató képzések iránt. A Vállalkozói készségek fejlesztésében a csapatépítés és emberismeret képzési témakörben jelentkezik általános igény. Ez a szükséglet legmarkánsabban az Északnyugat régióban (86,5%) a vállalkozók körében jelenik meg, míg a potenciális vállalkozók esetében a Közép régióban (63,2%). A vállalkozói készségek fejlesztése terén Románia jól teljesít az uniós összehasonlításokban. Az iskolarendszerű képzésben is nagy hangsúlyt fektetnek a vállalkozói szellem erősítésére, és számos vállalkozásalapítást elősegítő szabályozást is elfogadtak. Az alapított vállalkozások számát tekintve messze meghaladja az ország az unió átlagát.

A romániai kkv-k kitörési pontjai A kkv-k elsődleges stratégiája lehet, hogy:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■

16

nagyobb hangsúlyt fektetnek a termékek minőségére és a marketingre (termékminőség javítása, termékdifferenciálás, jobb marketingtevékenység) szakképzett munkaerőt alkalmaznak, egyre jobban felhasználva a rugalmas foglalkoztatási formákat (pl. idénymunka, munkaerő-kölcsönzés, részmunkaidős munka) hatékonyabb IKT és munkaszervezési eljárásokat alkalmaznak az alap- és egyéb kiegészítő tevékenységek költségeit csökkentik (pl. franchise, outsourcing, lízing stb.) rugalmasan alkalmazkodnak a szabályozás politikai és egyéb formáihoz.


A vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos speciális képzési igények várható alakulása 2. táblázat: A vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztés területén jelentkező képzési szükségletek összefoglalása Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Kompetenciahiány Alapvető gazdasági kompetenciák megszerzése, nem csak a gazdasági munkakörökhöz kapcsolódóan, EU szinten elismert

EBC*L vizsga

Digitális írástudás, számítógép felhasználói szintű alkalmazása

ECDL vizsga

Együttműködés a munkatársakkal, tolerancia, viselkedési normák, motivált munkavégzés képessége

Csapatépítés, emberismeret és motivációs tréning

Középfokú iskolai Induló kkv-k vezetési képességeinek elsajátítása valamely EUvégzettséggel tagállam vállalkozásában /

Képzés megnevezése

Vállalkozói üzleti ötlet feltérképezése, összegyűjtése és a megvalósíthatóság elemzése

szakképzettséggel Általános és gazdasági jog alkalmazása a gyakorlatban rendelkezők Vállalkozás indításának és tevékenységének megtervezése, megvalósítása

ERASMUS fiatal vállalkozók pályázati felkészítése Ötlethalász tréning leendő vállalkozóknak Jogi ismeretek vállalkozóknak Kezdő vállalkozói felkészítés

Alapvető gazdasági kompetenciák megszerzése, nemcsak a gazdasági munkakörökhöz kapcsolódóan, EU szinten elismert

EBC*L vizsga

Üzleti terv célja, fajtái, lehetséges felépítése Üzleti terv elkészítése a saját üzleti ötletre

Üzletiterv-készítés a gyakorlatban

Egyéni, ill. társas vállalkozások irányítása, szervezése

Menedzsment és szervezési ismeretek

Marketingstratégia tervezése és megvalósítása

Versenyképes marketingstratégia

A fogyasztóorientált szemléletmód bevezetése, piackutatás végzése

Piackutatás és elemzés vállalkozóknak

A marketing-mix elemek hatékony alkalmazása a kisvállalkozásban

Marketing-mix hatékony alkalmazása – értékesítési tréning

A vállalkozás finanszírozásának módszerei, a hitelfelvétel intézése Vállalkozásfinanszírozás, hitelezés Üzleti tárgyalások során hatásos kommunikáció alkalmazása

Tárgyalási technikák tréning

Már meglévő üzleti ötlet és terv alapján a képzési és kipróbálási időszak alatt a vállalkozás működtetése

„START-UP” Vállalkozáskeltető

Szolgáltató szektorban – főleg az ügyfélszolgálati és callcenterekben – adminisztrációs és ügyintézési tevékenységek elvégzése

Szolgáltatóipari alapképzés – Szolgáltatási munkatárs

Együttműködés készsége más vállalkozókkal, szervezetekkel, hálózatokkal

Hatékony vállalkozói együttműködések, hálózatok

Vállalkozások adminisztrációs és elemzési feladatai, üzletitervkészítés

Vállalkozási ügyintéző és elemző

Az online marketingeszközök alkalmazásának képessége

Online marketing a vállalkozásokban

A vállalkozás hatékony vezetésének képessége

Hatékony vezető tréning

A vállalkozásban dolgozók hatékony együttműködésének készsége, megfelelő kommunikáció alkalmazása

Hatékony együttműködés és kommunikáció

Vállalkozók kiégésének megelőzése, stresszkezelés

Vállalkozói életpálya – stresszkezelés és konfliktusmegoldás tréning


17

Célcsoport Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Kompetenciahiány


Pályázatfigyelési és -írási alapismeretek

Projektkoordinátor

Az EU támogatási formák ismerete, felhasználása a vállalkozás fejlesztéséhez

Európai uniós támogatások

A minőségirányítási rendszerek kialakítása és alkalmazásának előírásai

Minőségmenedzsment a vállalkozásoknál

Vállalkozások humánerőforrás- fejlesztési módszereinek alkalmazása

Humánerőforrás-fejlesztő

Az uniós horizontális elvek és a környezettudatos vállalkozói viselkedésformák, tevékenységek alkalmazása

Esélyegyenlőség és fenntarthatóság a vállalatoknál

CRM rendszer alkalmazásának képessége

CRM ügyfél-nyilvántartási rendszer használata

Vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásainak egységes megoldása

Integrált vállalatirányítási rendszerek

Turisztikai és idegenforgalmi speciális képzési igények várható alakulása 3. táblázat: Turisztika és vendéglátóipar területén jelentkező képzési szükségletek összefoglalása Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Kompetenciahiány


Szálláshelyek vendégfogadásra előkészítése

Szobaasszony

Ételek, italok felszolgálása

Felszolgáló, pincér

Ételkészítés

Szakács

Kézműves, az adott régió népi hagyományai Népi kismesterség oktató (pl. kosárfonó, továbbvitele, bemutatása szövő, fazekas, fatárgy- és játékkészítő) Középfokú iskolai végzettséggel / szakképzettséggel rendelkezők

Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

18

Vendégfogadás és szálláshely-szolgáltatás adminisztrációs feladatainak ellátása

Recepciós

Panziók üzemeltetése és irányítása

Panzióvezető

Falusi vendéglátás alapfeladatai, szabályozása

Önálló lépések a falusi turizmusban

Turisztikai tevékenység végzésére alkalmassá válik az adott régióban

Turisztikai szolgáltató (ETC*L)

Utazások szervezése és programcsomagok összeállítása, rendezvényszervezés

Utazásszervező

Adott régió természeti és épített örökségének, népi hagyományainak, kultúrájának bemutatása

Idegenvezető

Rendezvények szervezése

Online marketing lehetőségei a turisztikában

Szállodai rendezvények szervezése, programszervezés

Animátor

Szállodák és vendéglátó-ipari egységek vezetése

Vendéglátó szervező

Turisztikai tevékenység végzésére alkalmassá válik az adott régióban

Turisztikai szolgáltató (ETC*L)


Vállalkozás - és szolgáltatásfejlesztési képzési programcsomagok GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAMOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS

Felsőfokú végzettséggel

SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS

Projktvezető Európai uniós támogatások Minőség-menedzsment a vállalkozásoknál Esélyegyenlőség és fenntarthatóság Integrált vállalatirányítási rendszerek

Potenciális vállalkozók számára: Vállalkozói készségek fejlesztése n „Start-up“ Vállalkozáskeltető képzés n Ötlethalász tréning leendő vállalkozóknak n Kezdő vállalkozói felkészítés n Üzleti terv készítés a gyakorlatban n ERASMUS fiatal vállalkozók pályázati felkészítése Vállalkozók, menedzserek számára: n Jogi ismeretek vállalkozóknak n Menedzsment és szervezési ismeretek n Vállalkozásfinanszírozás, hitelezés n Piackutatás és elemzés n Versenyképes marketing stratégia n Marketing-mix hatékony alkalmazása értékesítési tréning n Hatékony vállalkozói együttműködés, hálózatok n On-line marketing a vállalkozásokban

Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs Humán erőforrás fejlesztő CRM Integrált ügyfélkezelési rendszer

n

Középfokú végzettséggel

Alapfokú iskolai végzettséggel

EBC*L - Egységes Európai Gazdasági Oklevél

n n n n n n n

Ügyfél- és panaszkezelési tréning Hatékony együttműködési tréning Hatékony vezetői tréning Tárgyalási technikák tréning Hatékony kommunikáció Humán erőforrás menedzsment ismeretek Vállalkozói életpálya - stressz kezelés és konfliktusmegoldás tréning

ECD*L - Európai Számítástechnikai Jogosítvány

Idegen nyelvi felkészítés (ECL vizsga)

Csapatépítés, emberismeret, motivációs tréning


19

Mezőgazdaság, élelmiszeripar Romániában átlagosan a lakosság 32%-a él mezőgazdasági termelésből. Az Északnyugat régióban ez az arány nagyobb: 35,1%. A jelenlegi gazdaságszerkezeti tendenciák azt mutatják, hogy az agrárszektorból élők helyzete válságba kerülhet, sőt kritikussá válhat, ha rövid időn belül nem indul el jelentős változás a lakosság több mint egyharmadát foglalkoztató ágazatban. Ez az állapot érvényes KeletKözép-Európa valamennyi államára, megoldatlansága pedig súlyosbíthatja a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válsággal sújtott Európai Unió helyzetét. A romániai mezőgazdaság jellemzője az önellátó és félig önellátó gazdaságok nagy száma, melyek elsősorban önellátásra termelnek, és csak kevésbé értékesítik termékeiket. Az ilyen gazdaságok hátránya, hogy nincs más jövedelmi forrásuk, és így a vidéki lakosság életminősége jelentősen függ e gazdaságok termelékenységétől. A romániai mezőgazdaság legsürgősebben megoldandó feladatai közé tartozik az önellátó és a nagyrészt önellátó gazdaságok helyzetének rendezése. Az európai uniós tagság jelenti a legerősebb nyomást a romániai mezőgazdasági reformok elindításához, mert elkerülhetetlen a vidéki gazdaság európai integrációja. Románia vidéki gazdaságának esetében – melyben a mezőgazdaság dominál – még nem jellemző a közgazdasági értelemben vett piacgazdaság. A kedvező földrajzi, domborzati, éghajlati tényezők, a termékeny talaj, a képzett munkaerő, valamint az emberek földhöz és állatokhoz ragaszkodása megfelelő intézményrendszerrel kiegészítve Románia mezőgazdaságát vonzó és jövedelmező ágazattá fejlesztheti. A mezőgazdaság nagyon fontos szerepet tölt be az országban, még mindig az egyik legfontosabb ágazat. Szerkezetváltásra van szükség, s ez elindulhat proaktív módon is, egy felnőttképzési hálózat kezdeményező szerepvállalásával, mely képes összehangolt képzési rendszer működtetésével olyan képzett szakembereket kibocsátani, akik változtatni tudnak az ágazat helyzetén. Az agrárszerkezet-váltást szolgáló képzések célja, hogy a térség természeti adottságainak figyelembevételével a gazdálkodók számára jobb jövedelmi pozíciót biztosító termelési szerkezetet alakuljon ki. Mindez elérhetetlen cél marad, ha nem kellően átgondoltan történik a szerkezetátalakítás, és kitartunk a régi oktatási, képzési gyakorlatok mellett. „Tudás- és innováció alapú, környezettudatos, fenntartható gazdasági övezet jön létre a Kárpát-medencében!”4 Nem teljesíthetetlen, nem utópisztikus ez a jövőkép? Nincs más lehetőségünk, talán ez az utolsó esélyünk, ezért nagyon alaposan át kell gondolni a teendőket, a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat és módszereket.

A Türr István Képző és Kutató Intézet által koordinált PannonForrás Első Kárpátmedencei Fejlesztési és Tudásklaszter agrárképzési stratégiája Azonosított szükségletekre és fejlődési lehetőségekre épülő prioritások:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■

A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése. A versenyképes agrárgazdaság emberi erőforrás feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség, a piacorientált szemlélet elterjedésére. A fenntartható termelés biztosítása. A vidéki-nagyvárosi foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása. Helyi közösségek fejlesztése, értékesítési érdekszövetségek létrehozása.

Románia mezőgazdaságának kitörési pontjai Az országos eredmények kiváló adatokat hoztak az idei évben, melyek a második félévben tovább javulhatnak. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy míg 2000-ben a mezőgazdaságnak a GDP-hez való hozzájárulása 13,26% volt, az elmúlt évben már csak 5,98% (az elmúlt évtized legnagyobb visszaesése). Vagyis hiába a rekordokat döntő termelési adatok, hiszen ezek hatása a makrogazdasági teljesítményre elenyésző. Románia, mint agrárállam, illetve a „Balkán éléskamrája” már csak a ’89 előtt szocializálódottak számára mond valamit, a mai romániai valóságban a mezőgazdaság alultőkésített, a termőföldek több mint 90%-a felaprózott egyéni gazdaságok tulajdonában van, amire nem lehet életképes ágazatot építeni. Ennek ellenére van legalább12 olyan terület, mely alkalmas a megoldás kereséséhez: 1. Szerkezetváltás (kultúrák, fajok, fajták, termőkörzetek reformja) 2. Parasztgazdaságok több lábon állásának elősegítése (elsődleges feldolgozás) 4

20

A PannonForrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklaszter képzési jövőképe


3. A földterületek hatékony kihasználása (hagyományos és modern technológiák okszerű alkalmazása) 4. A munkaerő-gazdálkodás optimalizálása (rejtett munkanélküliség megszüntetése) 5. Intenzív termelési módszerek bevezetése (termálvíz-hasznosítás, hajtatás) 6. Minőségi és egészségügyi normák szigorítása (EU-konform szemlélet kialakítása) 7. Takarmányhasznosítás javítása 8. Értékesítési és érdekszövetségek létrehozása 9. Agrár-szaktanácsadói hálózat létrehozása 10. Hagyomány-kultúra őrzése, piaclehetőségek kihasználása (pl. Bivaly-mozzarella, Székely gyümölcs termékek, Székely mustár stb.) 11. Biogazdálkodás volumenének növelése 12. Biomassza, alternatív energianövények termesztésének bevezetése A lehetőségeket egy régió vagy megye akkor használhatja ki megfelelően, ha felkészült ezek kihasználására, és a stratégia előrejelzései alapján meghatározásra kerülnek azok a területek, melyek prioritást élveznek. Ezek után ennek alapján épül fel a termelési struktúra, alakul át az üzemszerkezet, s ennek alapján felkészült szakemberek irányításával készülnek el a vidékfejlesztési projektek. A termelési szerkezet a piaci igényeknek és a táj jellegzetességeinek megfelelően fog átalakulni, ha a termelők, a kis- és közepes vállalkozások rendelkeznek ezekről megfelelő információkkal. Mindezek újra visszavezetnek az emberi erőforrások megfelelő felkészültségéhez, információ-ellátottságához. A PannonForrás klaszter képes erdélyi szakértői részvételével olyan képzési rendszert kialakítani és egységesíteni, mely a kitörési pontokhoz illeszkedik, a megszerzett kompetenciák pedig hasznosítható tudást biztosítanak a gyakorlatban.

Általánosan jelentkező képzési szükségletek A felnőtt korú ember legtöbb esetben tudja, hogy életútja során mikor, milyen tudásra van szüksége. Ebben egy felkészült felnőttképző intézmény céltudatosan segíthet. Különösen akkor van ennek kiemelkedő jelentősége, ha ezt kárpát-medencei szinten értelmezzük, és a magyarországi tapasztalatok birtokában előrejelzést adhatunk a környező országok régiói számára. A képzési programok előtt meg kell határozni azok körét, akik potenciálisan alanyai lesznek a programoknak. A piacgazdaság jelenlegi helyzetében a forrásszerzéstől, a marketingtechnikák megértésétől és gyakorlatba ültetésétől, valamint a vállalkozói készségek megfelelő szintjétől függ a vidéken és a városokban élők, valamint a mezőgazdasági termelők jóléte. Olyan felnőttképzési kínálatra van tehát szükség, amely ezeket az igényeket kielégíti. Az a jó képzési kínálat, amit a felnőtt ember szükségletének érez. 4. táblázat: Általános képzési szükségletek összefoglaló táblázata Célcsoport

Kompetenciahiány


Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők

Alapkompetenciák, készségek (matematika, írás-olvasás, szövegértés stb.) hiánya

Alapkompetencia-fejlesztő képzés, készségfejlesztő- szocializációs tréning

Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Agrárvállalkozói alapismeretek (gazdasági, pénzügyi, jogi, adózási feltételek)

Agrárvállalkozói készségfejlesztés (alapfok)

Mezőgazdasági vállalkozások alapítása

Mezőgazdasági reintegráló program

Mezőgazdasági vállalkozások működtetése

Mezőgazdasági vállalkozó (alapfok)

Forrásszerzés

Pályázatírási ismeretek

Forrásszerzés, működtetés

Üzleti terv készítése

Marketing alapismeretek Piackutatás, stratégiatervezés alapjai

Agrármarketing

Értékesítési szövetkezetek létrehozása

Hatékony együttműködés tréning + értékesítési szövetkezetek ismeret modul


21

Célcsoport Középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Szakirányú végzettséggel rendelkezők

Kompetenciahiány


Agrárvállalkozói ismeretek (jogi, gazdasági, piaci, menedzsment stb.)

Agrárvállalkozói készségfejlesztés (középfok)

Mezőgazdasági vállalkozások működtetése

Mezőgazdasági vállalkozó (középfok)

Forrásszerzés, projekt-menedzsment ismeretek

Projektmenedzsment I., Projektvezető

Agrárvállalkozás finanszírozása, pénzügyi ismeretek, hitelezés, adózási ismeretek

Agrárvállalkozások működtetése



Agrárvállalkozási ismeretek (gazdasági, pénzügyi, jogi, adózási feltételek)

Agrárvállalkozói készségfejlesztés (felsőfok)

Projektmenedzsment, folyamatmenedzsment, együttműködés, partnerségépítés

Projektmenedzsment II.

Forrásbevonás, pályázati ismeretek

Projektvezető

Marketing alapismeretek Piackutatás, stratégiatervezés felsőfokon

Agrármarketing (felsőfok)

Speciális marketing ismeretek

E-marketing, e-kereskedelem



Komplex ökológiai, mezőgazdasági és hálózatirányítási ismeretek

Ökológiai integrátor

A növénytermesztéssel kapcsolatos speciális képzési igények várható alakulása Egyre nagyobb területeken termesztenek biodízel és bioetanol alapanyagául szolgáló növényeket: repcét, olajnövényeket, kukoricát. Románia támogatja azokat a külföldi és hazai befektetőket, melyek a bioüzemanyag előállítását célozzák meg, Megjelentek a szuper- és hipermarketek, melyekben a zöldségáruk 80%-a import. Megoldásra vár a regionális, helyi termékek előnyben részesítése, de ez csak akkor lehetséges, ha azok előállítási költsége közelít a versenytársakéhoz, mely csak képzett agrárvállalkozókkal garantálható. 5. táblázat: A növénytermesztés területén jelentkező képzési szükségletek összefoglaló táblázata Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők

22

Kompetenciahiány


Szántóföldi növények termesztése

Szántóföldi növénytermesztő

Zöldségtermesztés

Zöldségtermesztő

Spárgatermesztés (zöld és halványított)

Spárgatermesztő

Gombatermesztés (laska, csiperke, harmat)

Gombatermesztő

Paprika termesztése

Paprikatermesztő

Olajnövények termesztése (olajtök, repce, napraforgó stb.)

Olajnövény-termesztő

Kerti növények termesztése, parkfenntartás

Kerti munkás

Gyümölcstermesztés

Gyümölcstermelő

Gyümölcspálinka-készítés

Gyümölcspálinka-gyártó

Gyógynövénytermesztés és -gyűjtés

Gyógynövénytermesztő és -gyűjtő

Savanyítás, házi tartósítás

Savanyító


Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Kompetenciahiány


Virágkötészet

Virágkötő

Különleges zöldségnövények termesztése

Különleges zöldségnövény termesztő

Gyógynövénytermesztés és -feldolgozás

Gyógynövénytermesztő és -feldolgozó

Farmergazdálkodás

Tanyagazdász

Biotermesztés

Biotermesztő

Energiafű termesztése

Energiafű a jövő energiája

Biomassza-előállítás

Biomassza-előállító

Mezőgazdasági vállalatok vezetése

Mezőgazdasági piacgazdász

Az állattenyésztéssel kapcsolatos speciális képzési igények várható alakulása Az állattenyésztés jelentős szerepet tölt be a romániai mezőgazdaságban és a vidéken élők mindennapjaiban. Minden régióban időszerű kihívás a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának biztosítása. Az állatállományok genetikájának javítása, a fajtajavítás a hús- és a tejelőállományokban ugyancsak fontos célkitűzése a romániai mezőgazdaságnak. Hasonlóképpen a takarmányterületek, ezen belül a fehérje dús takarmányok vetésterületének növelése a takarmányhasznosítás javítása érdekében. Érdekes színfolt Erdélyben a bivalytenyésztés, mely elsődleges és másodlagos feldolgozással kombinálva, új vállalkozási profil lehet. Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel, illetve azzal nem rendelkezők

Középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Kompetenciahiány


Általános állattenyésztés

Általános állattenyésztő

Juhtenyésztés, kecsketenyésztés

Juhtenyésztő és kecsketenyésztő

Szarvasmarha-tenyésztés

Szarvasmarha-tenyésztő

Lótartás és -tenyésztés

Lótartó és -tenyésztő

Sertéstenyésztés

Sertéstenyésztő

Baromfitenyésztés

Baromfitenyésztő

Nyúltenyésztés

Nyúltenyésztő

Csincsillatenyésztés

Csincsillatenyésztő

Prémes állatok tenyésztése

Prémesállat-tenyésztő

Tejtermékgyártás

Tejtermékgyártó

Bioállattartás és -tenyésztés

Bioállattartó és -tenyésztő

Baromfi-feldolgozás

Baromfi-feldolgozó

Vadászat, vadtenyésztés

Vadász, vadtenyésztő

Inszeminálás

Inszeminátor

Méhészkedés

Méhész

Húsok minőségi ellenőrzése, minősítése

Húsvizsgáló

Élelmiszer-ipari minőségbiztosítás, HACCP

Minőségmenedzsment az élelmiszeriparban

Összefoglalva: hosszú távú előrejelzésként szinte biztosan prognosztizálható, hogy az Európai Unióban kiemelten támogatott farmgazdálkodási forma vissza fog szorulni, mert a jövőben is jelentkező globális gazdasági válsághelyzetek finanszírozhatatlanná teszik ezt a gazdálkodási formát. A tőke és a termelőeszközök koncentrációja várhatóan be fog következni. Az agrártermelés és az élelmiszeripar olyan stabil banki szereplővel is rendelkező nemzeti vagy multinacionális nagyvállalkozások érdekszférájába fog tartozni, amelyek a termelés teljes vertikumát tudják működtetni. Ezek a nagyvállalkozások a kis- vagy közepes gazdaságokkal szemben sokkal alacsonyabb általános költségszinten, azonos minőségben, nagy árumennyiséggel, a piaci lehetőségeiket rövid idő alatt rugalmasan kihasználva (marketing, reklám) tudnak működni. Nincsenek annyira kitéve a kedvezőtlen piaci


23

eseményeknek, politikai döntéseknek, mint a kisvállalkozások. Ez utóbbiak a jelenlegi birtokméretek mellett könnyen nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhetnek. A kisvállalkozásoknak gyakran nincsenek napi bevételeik, így a kiadásaikat is nehezen tudják finanszírozni, bevételeik az év egy-egy időszakában koncentráltan jelentkeznek. A nagyvállalatok folyamatosan képesek humán és egyéb erőforrásaik növelésére, műszaki fejlesztésre, új technológiák bevezetésére. A piac az agrár- és élelmiszeripartól olyan termékutat és higiéniai előírásokat (HACCP) követel, amit csak nagyvállalat tud garantálni. Az a folyamat, hogy a kis- és közepes vállalkozások integrálódnak a nagyvállalatokba, Romániában is várhatóan be fog következni. Kisvállalkozásoknak, szövetkezeteknek olyan végtermékek esetén lesz létjogosultsága, amelyek különlegesek és viszonylag kis mennyiségben rétegigényt elégítenek ki (pl. borászat, sajtkészítés, gyümölcskészítmények stb.). A világ egy igen jelentős élelmiszerár-robbanás előtt áll. Néhány évvel ezelőtt már megtörtént, hogy a világ tőzsdéin a gabonaárak megháromszorozódtak, de ez a folyamat várhatóan fel fog gyorsulni. Ennek oka, hogy a föld legnépesebb országai (Kína, India) kiemelkedő gazdasági eredményeket érnek el, és azok a néptömegek, amelyek eddig nyomorban éltek, most jelentős fogyasztókká válnak. A növekvő kereslet és a hozzá kapcsolódó tőzsdespekuláció emelni fogja az élelmiszerárakat (pl. 1 kg hús előállításához 4 kg gabona szükséges). A multinacionális tőkének érdeke lesz az agráriumba való befektetés, mert extraprofitra tehet szert. A zöldség- és dísznövénytermesztésben már most is megfigyelhető az a tendencia, hogy az eddig hajtatott növények a magas energia- és az élőmunka árak miatt a géncentrumokhoz hasonló éghajlati körülmények között kerülnek szabadföldi termesztésre. Így történhet az, hogy a nagy multinacionális áruházakban az országban hajtatott paprika helyett észak-afrikai paprikát kínálnak. Az állattenyésztés struktúrája is jelentős változások előtt áll. A jövőben a húsfogyasztás nagymértékben a baromfihús irányába tolódik el. Ennek több oka van. Legfontosabb, hogy a jelenlegi 7 milliárd embert csak ilyen nagy fertilitású állatfajok képesek vágóállattal ellátni (1 tyúknak szélsőséges esetben akár 280–300 utóda is lehet 1 év alatt). A befektetett pénz rendkívül gyorsan megfordul a termelés folyamatában (brojlercsirke esetében kb. 40–42 nap). Gazdasági okok: minden fajuk nagyon jól bírja az iparszerű tartást, és a hibridtenyésztés során nagy a heterózis hatás. A gazdasági abraktakarmányokat sokkal jobban hasznosítják, mint az emlősök (pl. a brojlercsirke nem 4, hanem 1,8–2,2 kg takarmányból ér el 1 kg súlygyarapodást). Kulturális ok: vallási dogmák, előítéletek egyetlen kultúrában sem tiltják a baromfihús fogyasztását. Egyéb okok: a baromfihús egyéb húsféleségekkel összehasonlítva olcsó, zsírszegény, ezért a jelenlegi felfogás szerint egészségesebb, mint a sertés vagy a szarvasmarha húsa, sokféleképpen elkészíthető, ezért a modern konyha kedvelt alapanyaga. Ezen folyamatok várható hatásai az emberi erőforrásokra: a specializáció, a nagyfokú technológiai fegyelem, a nagyarányú és nagy értékű technika alkalmazása miatt kevéssé lesz szükség az általános elméleti tudással rendelkező szakemberekre, sokkal inkább a speciális munkaterületre felkészült, gyakorlati tudással rendelkező munkaerőre lesz igény. Nem kell átfogó ismeret egy teljes technológiáról, elegendő lesz egy-egy munkaművelet magas szintű ismerete. Pl. szükségtelen egy baromfi teljes tenyésztését ismerni minden munkavállalónak, de kell olyan, aki a keltetéshez ért, kell egy specialista a keltetőgép karbantartására, külön csapat az előnevelt csirke tartására és így tovább, egészen a késztermék, adott esetben a csibefasírt értékesítésére. A felnőttképzési rendszer moduláris jellegéből következően ezeket az igényeket már lehet követni és lehet gyorsan reagálni a folyamatosan megjelenő új képzési szükségletekre.

24


Ipar, energetika A célrégiók vállalkozói aktivitása az országos adatok tükrében A vállalkozások méret szerinti eloszlását tekintve nincsenek lényeges különbségek az ország egyes régiói között. A célrégióinkban – akárcsak az ország többi részében – a gazdasági egységek nagy része (88–89%) 0–9 alkalmazottal működő mikrovállalkozás, 8–9%-a kisvállalkozás (10–49 alkalmazottal), 1–2%-a középvállalkozás (50–249 alkalmazottal), a nagyvállalkozások aránya (több mint 250 alkalmazottal) pedig nem éri el a 0,5%-ot sem. A három régióban működő vállalkozások méretére vonatkozó elemzés szerint a közép- és nagyvállalkozások nagyobb arányban (22–35%-ban) az iparban működnek, és nagy változékonyságot mutatnak a megyék szintjén. Az Északnyugat és Közép régiókban az iparban és az építőiparban tevékenykedő cégek felülreprezentáltak az országos átlaghoz képest, de a Nyugat régióban is az országos átlag felett van a helyi aktív egységek aránya. A gazdasági egységek számának időbeni változását vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozások száma 2002 és 2008 között fokozatosan növekedett, ez a változás azonban a megyék szerint meglehetősen differenciált. Ebben a folyamatban a gazdasági válság negatív hatása igen látványos. Bizonyos területeken csökkenés, míg másokban enyhe növekedés figyelhető meg. Az építőiparban például 2009-ben országosan 18%-kal, az erdélyi régiókban pedig 14–15%-kal nőtt a gazdasági egységek száma. A vizsgált három régióban a nettó beruházások az ország többi régióinál dinamikusabb növekedést mutattak a 2002–2008-as periódusban (kivételt ez esetben is Bukarest jelent), főként a kis- és középvállalkozások terén. A több mint 250 alkalmazottal rendelkező nagyvállalkozások esetében azonban a Kárpátokon túli régiókban (Délnyugat-Olténia) történt nagyobb beruházás. A világválság a kisvállalkozásokba való nettó beruházások szintjét érintette a legnagyobb mértékben, főként az Északnyugat és Nyugat régiókban. Déva és Nagybánya, mint regionális fejlődési pólus, úgy tűnik, nincs hatással a környező városok vállalkozói aktivitására. Ipari térségek lévén, leginkább ezek együttes leépülése figyelhető meg. Esetükben nem érvényesül az a feltételezés, hogy a nagyvárosi ipari térségek leépülése ösztönzőleg hatna a környék cégalapítási készségére: főként bányavárosokról lévén szó (a Zsil völgyében és Nagybánya környékén), a gazdasági szerkezetváltás az egész vidéket fájdalmasan érintette. A másik póluson – a legkevésbé aktív települések között – a leépült bánya- és ipari városok jól azonosítható és többnyire kompakt módon előforduló csoportját láthatjuk. A vállalkozássűrűség tekintetében sereghajtó majdnem az egész Zsil völgye, amely jelentős bányászati és ipari potenciállal rendelkezik (különösen Lupény, Petrilla, Aninószabányatelep, Zsilvajdejvulkán és Urikány). Alacsony vállalkozói aktivitás jellemző a szétszórtabban elhelyezkedő más ipari és bányavárosokra is, így Kiskapusra (Szeben: 7), Stájerlakaninára (Krassó-Szörény: 12), Zalatnára (Fehér: 12), Kapnikbányára (Máramaros: 13), Balánbányára (Hargita: 13) stb.

Foglalkoztatottsági preferenciák és vállalkozói hajlam Nagyobb arányban dolgoznának alkalmazottként azok, akik 50 000 lakos feletti településen vagy megyei jogú városokban (municípiumokban) élnek, vezető pozíciót töltenek be abban az intézményben, ahol dolgoznak (általában iparban) és átlagon felüli jövedelemmel rendelkeznek. Ezeket a referenciákat valószínűleg az magyarázza, hogy minél nagyobb a város, annál nagyobb annak a lehetősége, hogy alkalmazottként (különösen vezetőként) jobban lehessen keresni. Több olyan nagyobb tőkével és alkalmazotti számmal rendelkező ipari vállalkozás, vállalat van, amely versenyképes fizetést tud kínálni az alkalmazottainak. Ezeknek az aránya a Nyugat régióban nagyobb és látható módon nagyobb az alkalmazotti státust preferálók aránya is. A vállalkozásalapítás akadályaival szemben sokkal kevésbé kiforrottak azok az elképzelések, amelyek a vállalkozásfejlesztés lehetőségeire vonatkoznak. Milyen lehetőségeket látnak a régióban a vállalkozások fejlődésére, milyen komparatív előnyei, illetve hátrányai vannak az adott régiónak a vállalkozásfejlesztés szempontjából – az alanyok meglehetősen tanácstalanok voltak. Úgy tűnik, hogy ez egy kevésbé reflektált kérdéskör, így a válaszokban csak néhány általánosabb elem merült fel, mint pl. a faipar (Kézdivásárhely, Csíkszereda), a nagyvároshoz való relatív közelség (Dés), az ipari múlt (Zsombolya, Lupény). A kereskedő, kisiparos hagyománnyal rendelkező térségben magasabb volt a tudatosabban tervező potenciális vállalkozók száma (Kézdivásárhely, szemben például a második világháborúban és az azt követő időszakban ezt a hagyományt elvesztő Déssel), a válságos régióban (Lupény) csak homályos vállalkozói szándékot és tervet észleltünk – a meghívottak elmondásai alapján. Mindazonáltal ezek a különbségek nem számottevőek.


25

Vállalkozói típusok Megállapodott érettek – ők azok, akik a kft. vagy részvénytársaság jogi keretei között nagyobb vállalkozásokat működtetnek - az ipari területek közül tipikusan az építőiparban foglalkoztatnak nagyobb számú (legalább huszonöt) alkalmazottat. Rájuk leginkább az olyan problémák jellemzőek, mint a beruházásokhoz szükséges tőke biztosítása (banki kamatok nagysága, banki garanciák felmutatása), a megfelelő mennyiségű munkaerő alkalmazása, a jogi keretek és a működést (és a profitot) befolyásoló bürokrácia problémái. Esetükben a szaktudás szerepe meghatározó: rendszerint a korábbi (1989 előtti) szakmai tapasztalat saját céges keretek közötti kamatoztatásáról van szó. Sajátosságukként a klasszikus vállalkozói habitus, a bejáratott menedzsmentjellemző. A képzésekkel szemben erősen szkeptikusak, azokat inkább az alkalmazottaik számára tekintik hasznosnak. Az innovációs szándék a már meglévő kereteken belül jelenik meg.

Vállalkozások jellemzői Tevékenységi kör szerint lebontva a vállalkozásoknak csak kb. 10,9%-a tartozik az ipari szektorhoz. A legelterjedtebb jogi forma a kft. (korlátolt felelősségű társaság). A gazdasági szektoronkénti megoszlást tekintve az látszik, hogy a vállalkozások háromnegyede a tercier szektorban működik, 15,3% a szekunder szektorban, és csupán 7,3% a primer szektorban. Az ipari vállalkozások méretének növekedésével nő az arányuk a többihez képest. Így amíg a mikro-vállalkozásoknak csak 10,7%-a ipari és 6,6%-a építőipari vállalkozás, valamint a kisvállalkozásoknak körülbelül 16%-a található az iparban és 12,9%a az építőiparban, addig a középvállalkozások 35,5%-a folytat ipari tevékenységet. Az ipari és kereskedelmi vállalkozások több mint kétharmadát 1994 előtt alapították, ezzel szemben az építkezésekkel foglalkozó cégek csupán 21,3%-át 1994 előtt, több mint felét pedig 2003 után jegyezték be. Azon vállalkozások, amelyeknek a tevékenységi köre a primer vagy a szekunder szektorhoz tartozik (például az építkezések vagy az ipar), hosszabb előkészítési periódust igényeltek: a legjellemzőbb az, hogy több mint 6 hónapot, de kevesebb mint egy évet vett igénybe a cégalapítás. A vállalkozás mérete szerint úgy tűnik, hogy minél nagyobb egy vállalkozás, az indításkor annál nagyobb eséllyel vettek igénybe valamilyen banki támogatást. A kisiparosi beruházások esetében inkább a baráti, családi támogatás jellemző. Az ipar területén dolgozó vállalkozások esetében a vállalkozók úgy vélekednek, hogy a befektetések inkább nőni fognak. A különböző településtípusokhoz különböző tevékenységi körök köthetők: az ipari vállalkozások inkább a megyeszékhelyekre csoportosulnak. Településtípus szerinti bontásban úgy tűnik, hogy az építkezésekkel foglalkozó vállalkozások inkább a kisebb városokban, az ipar területén tevékenykedők pedig a nagyobb városokban fordulnak elő. A vizsgálatba bevont vállalkozásoknak közel harmada közvetlenül a rendszerváltás után, a privatizáció első hullámában, 1994 előtt alakult, a vállalkozásalapítás szempontjából a legintenzívebb időszak 2003 és 2008 közé tehető. A jelenleg közepes vállalkozásként működő ipari vállalkozások több mint kétharmada 1990 és 1994 között alakult. Tevékenységi körök szerint vizsgálva az látható, hogy az ipar, illetve az építkezés területén dolgozó vállalkozók 36,7, ill. 39,2%ban látják romlónak a helyzetet, míg a jelenlegi helyzet pozitív irányba való elmozdulásáról csak 24,2, ill. 17,5%-ban nyilatkoznak.

Képzési és szolgáltatási igények A potenciális vállalkozók nagyobb arányban mondják, hogy a képzések hozzájárultak ahhoz, hogy fontolóra vegyék egy vállalkozás létrehozását, mint a vállalkozók, és azt is nagyobb arányban állítják, hogy a képzésen való részvétel nélkül egyáltalán nem gondoltak volna vállalkozásalapításra. A kérdőíves vizsgálatból az is kiderült, hogy a képzési programokban való részvételi hajlandóság a megyeszékhelyen élő, magasan iskolázott, magyar nemzetiségű, fiatal cégvezetők körében a legmagasabb. Ebből az is látszik, hogy a vállalkozókcégvezetők képzéseken való részvételi hajlandóságát alapvetően nem a cégek jellemzői befolyásolják, hanem a személyes adottságok határozzák meg. Ennek ellenére a képzési programokkal szemben nagyobb nyitottság figyelhető meg az ipari

26


vállalkozások vezetői körében. A szakmai, műszaki ismeretekkel kapcsolatos fejlesztési igényt csak a válaszok 23%-ában jelezték, így feltételezhető, hogy a működő vállalkozások szakmailag felkészült munkatársakkal rendelkeznek, s főleg továbbképzésekre van szükségük, nem komplex programokra. Általában a közeli nagyvárost jelölték meg olyan helyszínként, ahová adott esetben hajlandóak lennének elmenni a képzésekre. A képzéseken való részvételi hajlandóság még szándék szerint is alacsony – inkább tömörített, blokkosított formát részesítenek előnyben. Általánosan jellemző a „ne kelljen sokat utazni” attitűd. A felnőttképzési intézmények és nonprofit szervezetek által szervezett képzések a fentieknél lényegesen kevésbé látogatottak, a legritkábbak pedig a gyakorlati képzést nyújtó inasképzések, „internship”-szerű tapasztalatszerzések.

Románia természeti erőforrásai A dombsági területek főleg kőolajban, földgázban, szénben és kősóban gazdagok. Ásványkincsekben (főleg északon) és erdőségekben a leggazdagabb vidéke az országnak. Legfontosabbak a különböző színesfémércek (ólom, cink, mangán, vas, arany, ezüst stb.), a só és az építőkőzetek (gránit, bazalt, andezit, agyag, mészkő, homokkő stb.), valamint az ásványvizek. A Keleti-Kárpátok domborzatát nagymértékben befolyásolta a meglévő geológiai alapzat, ami három sávból épül fel. Ezek a következők:

■■ ■■ ■■

nyugaton vulkáni vonulat húzódik (az Avastól a Hargitáig-Csomádig), főleg vulkáni kőzetek (gránit, bazalt, andezit stb.) építik fel középen a kristályos mezozóna található (kristályos metamorf kőzetek alkotják) a keleti részt üledékes kőzetek nagyon gyűrt rétegei alkotják (flis)

A mélyben (főleg a Gutin-hegységben) réz, cink, ólom, arany, ezüst és más érctartalmú telérek vannak. A vidék legfontosabb természeti kincsei a mangánérc, az építőkőzetek és az ásványvizek. Erdélyben eltérő fejlődési pályájú és fejlettségű régiók alakultak ki. Ezek között vannak magterületek (növekedési pólusok) és ezektől távol eső perifériák (s egyben hátrányos helyzetű területek, válságövezetek). A három erdélyi fejlesztési és tervezési terület (régió) lehatárolása általában megfelelő, ismerve a történelmileg kialakult közigazgatási határokat, az egyes körzetek funkcionális kapcsolatait és vonzáskörzeteit.

Energetika Az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának végével és az éghajlatváltozást előidéző hatótényezők csökkentésére irányuló erőfeszítések következtében a 21. században az emberiség visszatér a földi lét alapjaihoz. A környezeti elemek és természeti erőforrások: a talaj, a víz, a levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz a legfontosabb kérdés. Egy fenntartható jövőt megalapozó gazdasági modellben az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása és a saját erőforrások előtérbe helyezése meghatározó jelentőséggel bírnak. Az összefüggések vizsgálata, az országos erőforrások átfogó értékelése és a zöldgazdaság eszközrendszere olyan keretet ad a gazdasági modellnek, amelybe a zöldgazdaság fejlesztése szervesen illeszkedik. A megújuló energiaforrásokon belül az erdészetből és mezőgazdaságból származó biomassza okszerű felhasználása, a biogáz széleskörű alkalmazása, a földhő és a napenergia hasznosítása, a szélerőművek és a kis vízerőművek elterjesztése, valamint a bio- és alternatív üzemanyagok jelentik a megújuló energiaforrásokra épülő zöldipar, a termelő-, a technológia-szállító és gyártóüzemek alappilléreit. Az Európai Bizottság 2007. január 10-én kelt, „Európai energiapolitika” címet viselő határozata az alábbi célkitűzéseket fogalmazza meg:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■

2020-ig az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás 20%-kal való csökkentése (1990-hez viszonyítva) 2020-ig 20% megújuló energiahordozó részarány és 10% bioüzemanyag részarány 2020-ig az elsődleges energiafogyasztás 20%-kal való csökkentése 2008: új EU-irányelvtervezet a megújuló energiahordozó felhasználás támogatásáról a tagállamoknak a cél eléréséhez nemzeti akciótervet kell kidolgozniuk


27

Európai uniós irányelvek, romániai és EU-jogszabályok Az épületenergetikára vonatkozó, hatályos uniós és hazai főbb jogszabályok:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK európai parlamenti és tanács irányelv az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról a 93/76/ EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14/1997 sz., az Energia Charta Egyezményt és Energia Charta Jegyzőkönyvet ratifikáló, az energetikai hatékonyságra és környezetvédelmi szempontokra vonatkozó törvény a 2003. évi 1535 sz., a megújuló energiaforrások értékesítésére vonatkozó kormányhatározat a 2003. évi 443 sz., a villamos energia megújuló energiaforrásokból való kitermelésére vonatkozó kormányhatározat (az Európai Parlament és Tanács 2001/77/EK sz. irányelvének átültetése) az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 89/106 EK tanácsi irányelv az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendelet

EU-irányelvek az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiákkal kapcsolatban

■■ ■■ ■■ ■■

2011/77/EC irányelv a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamosenergia-piacon 2003/30/EC irányelv a bioüzemanyagok felhasználásának növeléséről 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról

Energiahelyzet Romániában A fő energiahordozók – hasonlóan a régió többi országához – egyelőre a földgáz, az olaj és a szén. A szél- és napenergia, valamint a biomassza, a geotermikus energia kinyerése terén még vannak kihasználatlan lehetőségek. Az EBRD nemrégiben közzétett felmérése szerint a leginkább ígéretes megújuló energia hasznosítási területek a szélenergia, a biomassza és a vízenergia lehetnek – utóbbi annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrásokat illetően Romániában eddig majdnem kizárólag a vízenergiára korlátozódott a megújuló energiák hasznosítása, és egyes szakértők szerint a lehetséges potenciálnak 80 százaléka már kihasználásra került. Az úgynevezett kiserőművek azonban – amelyek egy-egy falu vagy kisközösség fogyasztását képesek fedezni – még viszonylag kevéssé elterjedtek és jelentős potenciált képviselnek. Románia energiafelhasználása 2009-ben 1300 PJ volt, melynek közel 18%-át megújuló energiaforrások adták. A 443/2003 rendelet szerint 2010-re a villamosenergia-termelésben 33%-ra, míg a primer energia felhasználásában 11%-ra kellett növelni a megújulók részarányát. Elsősorban a szél- és vízerőművek, illetve a biomasszák arányának a növelésével szeretnék elérni a kívánt célt. 6. táblázat: Romániában tervezett megújuló erőművek 2010

2015

Napelem

1,5 MW

9,5 MW

Szélerőmű

120 MW

280 MW

Vízerőmű

120 MW

120 MW

Biomassza

190 MW

379,5 MW

Összesen

431,5 MW

789 MW

A közeljövőben hatályba lép az új romániai kerettörvény, amely a megújuló energiaforrások alkalmazásának zöldigazolványok révén történő ösztönzését irányozza elő. Erre egy 19,5 milliárd euró értékű támogatási rendszer ad lehetőséget. Románia megújuló energiaforrásokból származó végső energiafogyasztására 24%-ot tűzött ki célul 2020-ra, villamos energiára pedig 38%-ot. Az elmúlt évben Románia a villamos energia 35%-át nyerte megújuló energiaforrásokból.

28


1. diagram: Nemzeti átfogó célkitűzések Románia zöldenergiás potenciáljának megoszlása a következő:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■

biomassza 65% szélenergia 17% napenergia 12% mikrovízi erőművek 4% geotermikus energia 1%

Ezzel ellentétben az Országos Energiaügynökség számításai szerint az alternatív energiát előállító létesítmények 70%-a szél-, 15%-a víz-, 10%-a biomassza-, 4-5%-a pedig napenergia-alapú. Az ország jelenlegi termelőkapacitása 16-17 ezer megawatt, míg a napi fogyasztás maximuma évekre visszamenőleg 9000 körül van, tehát a kihasználtság alig haladja meg az 50 százalékot.

2. diagram: A nap-, szél- és bioenergia változása A nap- és szélenergia éves intenzitásának változása hellyel-közzel ellentétes egymással, ciklikusságuk kiegészíti egymást. Folyamatos, tervezhető energiatermelésre azonban így sem alkalmasak. Szükséges tehát a hiányzó, folyamatosan változó energiamennyiség pótlása olyan energiahordozóval, amely szabályozható. A megújuló energiaforrások közül ilyen a geotermikus energia, a biomassza, valamint a biogáz. A maximális hatékonyság akkor érhető el, ha egy adott területen kombinált energiahasznosítás érvényesül.


29

Biomassza Romániában egyévi biomasszából előállítható energia mennyisége megközelítően 8 millió tonna kőolajat váltana ki. Ebből:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■

fatüzelés hulladék mezőgazdasági melléktermék biogáz lakossági melléktermék

1175 Mtoe 487 Mtoe 4799 Mtoe 588 Mtoe 545 Mtoe

Megjegyzés: Mtoe – Millio Ton oil Equivalent – olaj-tonna egyenérték 1 toe = 1 tonna kőolajéval megegyező (42,6 kJ/kg) fűtőértékű üzemanyag

1. kép: Biomassza-potenciál Romániában Romániában a megújuló energiaforrásokból 228,1 PJ energia származik, melyből 137,1 PJ mezőgazdasági melléktermékekből, 17,3 PJ lakossági melléktermékekből, míg a maradék 73,7 PJ erdőgazdasági melléktermékekből és fatüzelésből származik. A biomasszára alapozott energiatermelés óriási lehetőségekkel bír, mindazonáltal Romániában az alapanyagot tekintve kettős természetű, amely kihat az alkalmazható üzemméretre, értékláncra és a technológiákra is: a szabályozott fakitermelésre alapozottan elsősorban a Kárpátok vonzáskörzetében nyílik lehetőség, míg a mezőgazdasági melléktermékek az ország délkeleti részében, valamint a moldáv régióban nyújthatnak hosszú távon is fenntartható energiatermelési megoldást. Összességében Románia biomasszából kinyerhető, elvi energiatermelő kapacitása meghaladhatja a 4000 megawattot is.

30


2. kép: Mezőgazdasági és erdős területek Romániában

3. kép: Mezőgazdasági melléktermékek


31

4. kép: Erdőgazdálkodási melléktermékek megyénként

5. kép: Az összes biomassza lehetséges forrásai

32


Nyilvánvaló, hogy a sorrendben az elsődleges az élelmiszer- és takarmánytermesztés, s ennek összetételét és mennyiségét aktuális ökonómiai összefüggések határozzák meg. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján a biomassza lehet:

■■ ■■ ■■

elsődleges: mező- és erdőgazdasági hulladékok, melléktermékek (kukoricaszár, gabonaszalma, repceszalma, napraforgószár, széna, fanyesedék, szőlővenyige), ill. termesztett energianövények (energiafű, fafélék) másodlagos: állattenyésztés melléktermékei, hulladékai harmadlagos: a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparágak melléktermékei, hulladékai, települések szerves eredetű hulladékai

Bioüzemanyagok Bioetanol: A csicsóka még az igen gyenge minőségű talajon is, ahol a kultúrnövények nagy része egyáltalán meg sem termelhető, még mindig 40–50 mázsát adhat le (gumóban) hektáronként. A bioalkohol-számítások kb. úgy értékelik, hogy egy mázsa csicsókából 7–12 l abszolút alkoholt lehet előállítani. Geotermikus energia A talajban raktározódott megújuló energia a kárpát-medencei sajátosságok miatt a világátlaghoz képest másfélszeres hőgradienssel vehető figyelembe. A hőmérséklet lehet:

■■ ■■

magas, 30–40 Celsius-fok között (villamos energia előállítására, épületek fűtésére valamint balneo-fizioterápiára használják) alacsonyabb, 30 Celsius-fok alatt (hőcserélők segítségével fűtésre vagy hűtésre használható)

Romániában a megújuló energia felhasználása egyelőre kismértékű. A szakértők szerint a nyolcvanas évek olajkutató fúrásai nyomán bukkantak rá a termálkincsre, amelynek hőmérséklete 35 és 90 fok közötti, amely azonban egyelőre Bukarest fennhatósága alatt áll, hasonlóan a többi termálvízbázishoz. Mindez megnehezíti az önkormányzati kezdeményezésű hasznosítást.

Nap- és szélenergia

6. kép: Románia geotermikusenergia-potenciálja

A megújuló napenergia a fosszilis forrásokkal szemben hosszú távon jelent megoldást az emberiség energiaszükségleteinek kielégítésére, hiszen folytonosan vagy bizonyos gyakorisággal fordul elő a természetben. A Napból érkező napenergia hasznosításának főbb módjai:

■■ ■■

Napelem segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk, mely megfelelő átalakító egység segítségével visszatáplálható az elektromos hálózatba. Hőenergia hasznosítása passzív vagy aktív módon ●● passzív hasznosítás történhet az épületek megfelelő tájolásával, egyéb építészeti megoldásokkal ●● aktív hasznosítás esetén napkollektor, valamint gépészeti eszközök segítségével

A szelet két rendkívül változó tényező határozza meg térben és időben: az irány, ahonnan a szél fúj és a sebesség. A tengerparti részeken egyértelműen jók az adottságok a szélenergia erőteljes kiaknázására; az előzetes felmérések szerint a


33

becsült szélenergia-potenciál 3000 megawatt lehet. Románia régebben jelentősen kiaknázta a napenergia adta lehetőségeit, de 1990 óta a gyártás, a telepítés és a kutatásfejlesztés ezen a területen megállt, megakadt. A potenciális piac a napenergia alkalmazására nagyon nagy, de speciális ösztönzőkre lenne szükség ahhoz, hogy ezt a potenciális piacot el lehessen érni. Az átlagos napsugárzás az ország területének több mint a felén 1100 kWh/m2–1300 kWh/m2 értéket vesz fel egy évre vonatkoztatva. Ha a napenergia adta lehetőségeket kizárólag napkollektoros alkalmazásra használnák fel, az 60 PJ energiát jelentene egy évben. Romániában a napenergiából nyerhető elektromos áram potenciális értéke körülbelül 1200 GWh.

7. kép: Éves átlagos napsütéses órák száma Romániában Romániában a legnagyobb éves értékek 2300 óra felett vannak napsütéses órák számát tekintve. Ezeket az értékeket leginkább a Feketetenger partján mérték, mivel ott nagyon gyakori a tiszta időjárás és felhőmentes égbolt, ami a Fekete-tenger közelsége miatt keletkező leszálló levegőnek köszönhető. A kontinentális levegő hatásának közvetlen eredményeként a Nyugati-síkságon a napfényes órák száma 2047 órától (Satu Mare) 2178 óráig (Sinnicolau Mare) terjed. A hegyes területeken, ahol a ködös és felhős napok száma gyakoribb, az éves napsütéses órák száma 1900 óra alatt van, míg a 2500 méteres tengerszint feletti magasságon már alig éri el az 1600 órát.

8. kép: Románia széltérképe 80 m-es magasságban

34


Románia szélerőforrása jól dokumentált, és a szélenergiát felhasználó erőművek széles skáláját fedezhetjük fel a kis, különálló vidéki egységektől a nagy, összefüggő part menti felhasználásokig. 2009-ben a telepített szélenergia-kapacitás az országban megközelítőleg 2,5 MW volt. Jelenleg azonban körülbelül 636 MW-nyi szélenergia-kapacitás van megvalósítás alatt, melynek nagy részét – mintegy 600 MW-ot – a Fantanale és Cogeleac szélerőműpark teszi ki, amely a Dobrogea délkeleti régiójában található, 17 km-re a Fekete-tenger partjától. Ez a szélerőműpark körülbelül a román megújuló energia 30%-át adja.

A régiók kitörési pontjai Románia és Erdély komoly természeti és emberi erőforrásokkal rendelkezik:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

olaj- és gázkészlete révén kb. 20 évig önellátó maradhat (Románia biztos gáztartalékai min. 15 évre fedezik a fogyasztást) a Kárpát-medence kedvező geotermikus adottságai itt is érvényesülnek többféle ásványi anyagból jelentős készletei vannak, bár jelenleg nem mindegyik termelhető ki gazdaságosan Európa második legnagyobb érintetlen erdőkészletével rendelkezik természetes ivóvíz- és ásványvízkészlete jelentős megújuló energia készlete (biomassza, vízi energia) jelentős (amíg Románia az ország energiaszükségletének 24%-át biztosítja megújuló energiából, addig Magyarország csak 11%-át) EU-tervek szerint 2050-re az elektromos energia fogyasztásának 50%-át szélenergiából készül biztosítani (Romániában 2020-ra 5000 MW szélerőmű- kapacitást terveznek) a hagyományos mikro-, kis- és középvállalkozások nagy aránya, az ország kisebb mértékű függése a külföldi tőkétől

Energiaellátás A legfontosabb alternatívát az energiaellátásban szoktuk keresni. A vízerőművek által termelt áram nem használ véges forrásokat, nincs káros mellékterméke, tehát előállítása környezetkímélő. A szél vagy a hullámok energiáját hasznosító erőmű ehhez hasonló. A gyenge áramot szolgáltató napelem előállítása költséges és nem minden szempontból környezetkímélő, de bizonyos esetekben hasznos megoldást jelenthet. A napenergiát passzív módon sikeresen lehet fűtésre és meleg víz előállítására használni – fűtőmodulok vagy üvegházak segítségével. A háztartási szemét nagy részéből szárítással és préseléssel jó hatásfokú, égethető téglát lehet előállítani, a fahulladékokból hasonlóan.

Gazdaság A helyi és kistérségi gazdasági rendszer lehetővé teszi az egyéni, családi és kisvállalkozások működtetését. Az ily módon létrejövő számtalan törekvés egymást kölcsönösen kiegészíti és segíti, és nagy változatosságot eredményez az árufelhozatalban. Az ilyen helyi vállalkozások sokkal inkább kielégítik az igényeket és mindig új lehetőségeket tárnak fel, munkahelyeket létesítenek. A regionális pénzrendszerek bevezetése szorgalmazza a hasznok helyi befektetését, stabilizálja a helyi piacot és függetleníti a globális változásoktól és érdekektől.

Ipar A nagyipari termékek személytelen tömegével szemben a kisipari és kézműves gyártású termékek egyéb lehetőségeket kínálnak. Így az ajánlatok bővülnek és a személyes igények is kielégíthetőek. Az így rendelt áru egyben pozitív személyes tapasztalatot és közösségi aktust is jelent. A kézzel gyártott árunak nagyobb az értéke, valódi minőséget képvisel és így nagyobb áron adható el. A kis léptékű vállalkozások lehetővé teszik a helyi alapanyagok felhasználását és a termékek helyben való terjesztését, amivel jelentősen hozzájárulnak a környezetük fenntartásához, a munkanélküliség megszüntetéséhez és más lehetőségek is rejlenek bennük. A kézműves tevékenységek lehetővé teszik a hagyományok által szolgáltatott tapasztalat felhasználását, éltetik őket és hozzájárulnak fennmaradásukhoz.

Építészet A helyben megtalálható természetes kő, agyag, fa minden esetben jó alapanyagot jelenthet, ha figyelembe vesszük az évszázados tapasztalatokat. Ezáltal elkerülhetjük a bonyolult technológiák, a szállítás és a mások hasznát jelentő költségeket. A természetes ház lélegzik, jól gazdálkodik a levegő nedvességtartalmával, nem bocsát ki káros sugárzásokat, és a föld, illetve a vízerek sugárzásait is kiszűri, ezáltal sokkal egészségesebb, mint a modern építőanyagokból emelt ház. Megfelelő karbantartás mellett több száz évig is lakható, és elenyészésekor visszasimul a környezetébe, anélkül hogy szennyezné a természetet. Az ökologikus építészet számos új anyagot hoz létre egyre újabb technológiák segítségével, de ezek többségének hátterében inkább anyagi haszon keresése áll, mint igazi alternatív megoldás felkínálása. Bármiféle meglévő vagy új ház esetében van lehetőség alternatív


35

és környezetvédő rendszerek beépítésére, aminek használatával hozzájárulhatunk a világszinten történő tapasztalatszerzéshez.

Újrahasznosítás A mindennapi szemét nagy részét fel lehet használni fűtőenergia nyerésére vagy komposztálva a termőföld gyarapítására. Egy ökologikus szemléleten alapuló gazdaság keretében mindennek megvan a szerepe, és semmit nem szükséges eltávolítani. Vigyázni kell a kintről bekerülő veszélyes hulladékokkal, figyelmesen össze kell gyűjteni és eltávolítani őket.

Oktatás, nevelés Az oktatásban léteznek olyan formák, amelyek a szakmai kompetenciák elsajátítása mellett segítik az egyének szellemi fejlődését, az egyéni épülést, a közösségi tudat kialakítását, valamint a természet megismerését helyezik előtérbe.

Vállalkozásfejlesztés a régiókban Erdélyi szakértői team által közösen kidolgozott, a befektetés ösztönzésére, iparosításra és hálózati gazdaságfejlesztésre vonatkozó koncepció szerint a nagyvállalatok 1989 utáni leépülését követően létesült kis- és középvállalkozások között megfelelő kommunikáció megteremtése szükséges, illetve támogatás biztosítása az erdélyi vállalkozói szféra életképes projektjeinek. Ennek érdekében egyrészt egy erdélyi vállalati kataszter kialakítását tervezik, megkönnyítve a kommunikáció és piacra lépés esélyeit, javasolták továbbá a magyar példák alapján az uniós források felhasználásának összekapcsolását is. Egy garanciaalap létrehozása által könnyítenék a bankhitelek, uniós források megszerzését, a bevezetendő kedvezményes hitelprogramok a valós értékteremtő tevékenység megvalósítására képes vállalatokat céloznák meg. A magánpénzekre alapuló, nyugat-európai és angliai példákra alapozó, kockázati tőkekomponens tőkét pumpálna úgymond a legjobban működő vállalatokba. Az erdélyi és a magyar termékcsere érdekében a kereskedelmi integrációt fokoznák, megszervezve a területenként már létező kapcsolatokat.

Várható képzési szükségletek Gépipar 7. táblázat: Általános képzési szükségletek összefoglaló táblázata Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők


36

Kompetenciahiány




Műszaki dokumentáció olvasása, értelmezése

Gépészeti műszaki dokumentáció

Gépipari alapmérések (külső és belső felületek hossz- és szögmérése)

Gépipari alapmérések

Gépipari alak- és helyzetmérések (alakmérések, helyzetmérések, pontossági mérések, felületi érdesség mérése)

Gépipari alak- és helyzetmérések

Gépészeti anyagmérések (keménység-, szakítószilárdság mérése, törésvizsgálat stb.)

Gépészeti anyagmérések

Bevontelektródás kézi ívhegesztő ismeretek

Bevontelektródás hegesztő

Lánghegesztő ismeretek

Lánghegesztő

Fogyóelektródás kézi ívhegesztő ismeretek

Fogyóelektródás hegesztő

Volfrámelektródás kézi ívhegesztő ismeretek

Volfrámelektródás hegesztő

Minősített hegesztő

Minősített hegesztő

Műanyaghegesztő, hőformázó

Műanyaghegesztő, hőformázó

Betanított CNC-gépkezelő ismeretek

Betanított CNC-gépkezelő

CNC-forgácsoló ismeretek

CNC-forgácsoló

Energiahasznosító berendezés szerelői ismeretek (gáztüzelő berendezés, napkollektor, szélgenerátor, napelem)

Energiahasznosító berendezés szerelő


Célcsoport

Középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Érettségivel rendelkezők

Kompetenciahiány Géplakatos szakmai ismeretek

Géplakatos

Gépi forgácsoló

Gépi forgácsoló

Gépbeállító

Gépbeállító

Gyártósori munkás

Gyártósori munkás

Háztartásigép-szerelő

Háztartásigép-szerelő

Szerkezetlakatos szakmai ismeretek

Szerkezetlakatos

Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, -karbantartó ismeretek

Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, -karbantartó

Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő

Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő

Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő

Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő

Autószerelő

Autószerelő

Autóvillamossági szerelő

Autóvillamossági szerelő

Autógáz-szerelő

Autógáz-szerelő

Megújuló energetikai szaktanácsadó ismeretek

Megújuló energetikai szakember

Megújuló energetikai szakmai alapismeretek (jogi alapismeretek, energetikai alapismeretek, társadalmi hatások)

Megújuló energetikai szakmai alapismeretek

Megújuló energetikai projektek (energetikai projektek előkészítése, finanszírozása, monitoring)

Megújuló energetikai projektek

Kommunikáció és hálózatépítési ismeretek megújuló energetikai szakembereknek

Kommunikáció és hálózatépítési ismeretek megújuló energetikai szakembereknek

Megújuló energiaforrás Energetikus

Megújuló energiaforrás Energetikus

Gépipari minőségellenőr

Gépipari minőségellenőr

Energetikai, megújuló energetikai felsőfokú szakmai ismeretek

Energetikai mérnök, megújuló energetikai szakmérnök

Építőipar

8. táblázat: Általános képzési szükségletek összefoglaló táblázata

Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők



Kompetenciahiány


Alapkompetenciák, készségek (matematika, írásolvasás, szövegértés stb.) hiánya


Építőipari dokumentáció olvasása, értelmezése

Építőipari műszaki dokumentáció

Betanított kőműves

Betanított kőműves

Betanított ács

Betanított ács

Betanított hidegburkoló

Betanított hidegburkoló

Betanított melegburkoló

Betanított melegburkoló

Betanított hőszigetelő

Betanított hőszigetelő

Betanított festő

Betanított festő

Gipszkartonszerelő

Gipszkartonszerelő

Ács, állványozó

Ács, állványozó

Épület- és építménybádogos

Épület- és építménybádogos

Beton- és vasbetonkészítő

Beton- és vasbetonkészítő

Cserépkályha-készítő

Cserépkályha-készítő


37

Célcsoport

Középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Kompetenciahiány


Épületek hőszigetelője

Épületek hőszigetelője

Épületszigetelő

Épületszigetelő

Kőműves

Kőműves

Hidegburkoló

Hidegburkoló

Melegburkoló

Melegburkoló

Műkőkészítő

Műkőkészítő

Szobafestő

Szobafestő

Festő-, mázoló és tapétázó

Festő-, mázoló és tapétázó

Szárazépítő

Szárazépítő

Tetőfedő

Tetőfedő

Térburkoló

Térburkoló

FEOP mentor (energetikai szakmai alapismeretek, épületek hőszigetelése, épületgépészeti alapismeretek, világítástechnika, értékesítés, kommunikáció)

FEOP mentor

Építőipari minőségellenőr

Építőipari minőségellenőr

Energiatakarékos építéstechnika, felújítás, passzív és aktív házak építése

Építészmérnök

Faipar 9. táblázat: Általános képzési szükségletek összefoglaló táblázata Célcsoport

Kompetenciahiány

Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők



Faipari gépmunkás

Faipari gépmunkás

Bútoripari gépmunkás

Bútoripari gépmunkás

Bútorasztalos

Bútorasztalos

Épületasztalos

Épületasztalos

Fa- és bútoripari gépkezelő

Fa- és bútoripari gépkezelő

Famegmunkáló

Famegmunkáló

Fatermékgyártó

Fatermékgyártó

Faesztergályos

Faesztergályos



Textil- és bőripar 10. táblázat: Általános képzési szükségletek összefoglaló táblázata Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők

38

Kompetenciahiány


Alapkompetenciák, készségek (matematika, Alapkompetencia-fejlesztő képzés, írás-olvasás, szövegértés stb.) hiánya készségfejlesztő- szocializációs tréning Varrómunkás

Varrómunkás

Vasaló

Vasaló

Ketliző

Ketliző

Szőnyegszövő

Szőnyegszövő


Felsőoktatás, felsőfokú képzés, továbbképzés

Középfokú képzés, továbbképzés

Alapfokú iskolai végzettséget , vagy előképzettséget igénylő

Alapképzések

Alapfokú iskolai végzettséget igénylő

Felsőoktatás, felsőfokú képzés, továbbképzés

Iskolarendszerű középfokú képzések

Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli alap és középfokú képzések

Textil- és bőripar

Varrómunkás Vasaló Ketliző Munkaruha- és védőruha-készítő n Textiltermékösszeállító

n Faipari gépmunkás n Bútoripari gépmunkás n Asztalosipari szerelő

Faipar

Szőnyegszövő Férfiszabó Női szabó Cipőfelsőrész-készítő Cipész Bőrdíszműves Táskajavító Bőrtárgykészítő Bútorkárpitos Járműkárpitos Nemszőtt-termék gyártó n Szűcs, szőrme- és bőrkonfekcionáló

n n n n

n n n n n n n n n n n

n Szabász

n Fa- és bútoripari

gépkezelő n Famegmunkáló n Fatermékgyártó n Faesztergályos

n Bútorasztalos n Épületasztalos

n n n

n n

Gépipar

dokumentáció Gépipari alapmérések Gépipari alak- és helyzetmérések Gépipari anyagmérések Betanított CNC gépkezelő Gyártósori munkás

n n n n n n

Építőipar

dokumentáció betanított kőműves betanított ács betanított hidegburkoló betanított melegburkoló betanított festő gipszkarton-szerelő

Ács, állványozó Épület- és építménybádogos Beton- és vasbetonkészítő Cserépkályha-készítő Hő- és hangszigetelő Épületszigetelő Kőműves Hidegburkoló Melegburkoló Műkőkészítő Szobafestő Festő-, mázoló és tapétázó Szárazépítő Tetőfedő Térburkoló

n építőipari műszaki

n n n n n n n n n n n n n n n

minőségellenőr

n Építőanyag-ipari

n Építészmérnök

szakmunkás

málás és tudásközvetítés

Speciális ipari képzések

n Energiatakarékos épület

n Betanított nyílászáró szigetelő n Betanított hőszigetelő n ÖKOLOGIKA szemléletfor-

n

n

n

n

ismeretek megújuló energetikai szakembereknek Megújuló energetikai szakmai alapismeret Megújuló energetikai szakember – Napenergia hasznosítás Megújuló energetikai szakember – Szélenergia hasznosítás – Geotermikus energia haszn. – Biomassza hasznosítás – Vízenergia hasznosítás – Energiatakarékos megvilágítás Passzívházak építése, működtetése

szakember Speciális építőipari szakember FEOP mentor koordinátor FEOP integrátor Épületenergetikai tanúsítvány

n FEOP mentor n Kommunikáció és hálózatépítési

n n n n

n Megújuló energetikai projektek n Alternatív épületgépész

n Megújuló energetikai szakember n Energiahatékonysági

n Klaszter menedzser n Innováció menedzser

Energetika

berendezés szerelője n Hűtő- és klímaszerelő, karbantartó

n Energiahasznosító

forrás energetikus

n Megújuló energia-

szakmérnök

n Energetikai mérnök n Megújuló energetikai

Alapkompetencia fejlesztő képzés, Készségfejlesztő- szocializációs tréning

Lánghegesztő Bevontelektródás hegesztő Fogyóelektródás hegesztő Volfrámelektródás hegesztő Minősített hegesztő Műanyag hegesztő, hőformázó CNC forgácsoló Géplakatos Gépi forgácsoló Gépbeállító Háztartásigép-szerelő Szerkezetlakatos Vízvez.- és vízkészülék-szerelő Közp.fűtés- és csőhálózat-szer. Autószerelő Gázautószerelő

n Gépészeti műszaki

n n n n n n n n n n n n n n n n

n Autóelektronikai műszerész

Hagyományos ipari képzések

Elektronika

tekercselő

n villamosmotor

szerelő

n Villanyszerelő n Elektronikai műszerész n Légtechnikai hálózat

nikai műszerész

n Gáz- és tüzeléstech-

Ipari, energiahatékonysági és megújuló energetikai programcsomag

Iskolarendszeren kívüli alap és középfokú képzések

Alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő

Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Kompetenciahiány


Férfiszabó

Férfiszabó

Női szabó

Női szabó

Munkaruha- és védőruha-készítő

Munkaruha- és védőruha-készítő

Textiltermék-összeállító

Textiltermék-összeállító

Cipőfelsőrész-készítő

Cipőfelsőrész-készítő

Bőrdíszműves

Bőrdíszműves

Bőrdíszműves/táskajavító

Bőrdíszműves/táskajavító

Bőrtárgykészítő

Bőrtárgykészítő

Bútorkárpitos

Bútorkárpitos

Cipész

Cipész

Járműkárpitos

Járműkárpitos

Nemszőtt-termék gyártó

Nemszőtt-termék gyártó

Szabász

Szabász

Szűcs, szőrme- és bőrkonfekcionáló

Szűcs, szőrme- és bőrkonfekcionáló

Szolgáltatóipar 11. táblázat: Általános képzési szükségletek összefoglaló táblázata Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

Kompetenciahiány


Alapkompetenciák, készségek (matematika, Alapkompetencia-fejlesztő képzés, írás-olvasás, szövegértés stb.) hiánya készségfejlesztő- szocializációs tréning Betanított takarító/graffiti- eltávolító

Betanított takarító /graffiti-eltávolító

Takarító

Takarító

Vegytisztító, kelmefestő, mosodás

Vegytisztító, kelmefestő, mosodás

Elektronika 12. táblázat: Általános képzési szükségletek összefoglaló táblázata Célcsoport Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők

Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők Középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők

40

Kompetenciahiány




Villamosmotor-tekercselő

Villamosmotor-tekercselő

Villanyszerelő

Villanyszerelő

Elektronikai műszerész

Elektronikai műszerész

Légtechnikai hálózat szerelő

Légtechnikai hálózat szerelő

Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész

Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész


Módszertani alapok Kompetencia alapú felnőttképzés A modern társadalmak célja a tudásalapú, versenyképes gazdaság megteremtése, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt és az ezt foglalkoztató vállalkozásokat igényel. A képzettségnek meghatározó szerepe van az esélyek kiegyenlítésében, az elmaradottabb térségek, régiók felemelkedésében. Ez a cél megköveteli, hogy olyan felnőttképzési rendszer működjön, mely képes választ adni a kihívásokra. A kompetencialapú felnőttképzés olyan képzés, mely pontosan meghatározott feladatok teljesítésére, kompetenciák megszerzésére irányul. Kompetencia: ismeretek, készségek, jártasságok, képességek, magatartási és viselkedési jegyek (kompetenciaelemek) összessége, amelyek birtoklása által egy adott személy alkalmas lesz meghatározott munkakörök betöltésére, konkrét feladatok ellátására. A kompetencia nem más, mint a hasznosítható tudás. Magyarországon a ’90-es években világbanki beruházással létrehozott regionális képző központok ilyen módszertani kultúrával rendelkező intézmények. A Türr István Képző és Kutató Intézet által koordinált PannonForrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklaszter ezen a módszertani bázison nyugszik, ugyanakkor kiegészül az alábbi elemekkel:

■■ ■■ ■■

Képes egységes képzési programok fejlesztésére a Kárpát-medence valamennyi régiójában egyformán megjelenő igények alapján. Tananyagrendszere közös alkotómunka eredménye, általános szakmai modulok mellett a régióspecifikus ismereteket is tartalmazza (pl. speciális jogi, közgazdasági, adózási, pénzügyi ismeretek stb.). Rendelkezik egy kárpát-medencei szintű szakértői körrel, mely megfelelő hátterét jelenti a megbízható minőségben nyújtott képzési szolgáltatásoknak.

A képzési programok modulrendszerűek, azaz a modulok be-, illetve kimeneti szintjei meghatározottak; a modularitás miatt a képzésbe való be- és kilépés rugalmasan biztosított. A képzések alkalmazkodnak a tanulás egyéni üteméhez; a képzések változó időpontokban indíthatók; egyes képzések esetében lehetőség van az átjárhatóságra, továbbképzésre. A képzés gyakorlatorientált, tevékenységen alapuló, tapasztalatokra építő; az oktatásban a résztvevők előzetes felkészültségéhez igazodik. Amennyiben a jelentkező már rendelkezik szakirányú ismeretekkel, lehetősége van (a sikeres vizsgák letételét követően) az ajánlott minimális-maximális óraszám alapján a képzés rövidített elvégzésére. A képzések eredményességét az annak megfelelő vizsga méri. Az értékelés kidolgozott standard irányelveken, egységes rendszeren, különböző képzési típusok megtervezésére és azok használatára vonatkozó információkon alapszik. A képzések főbb jellemzői:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■

Moduláris képzés alkalmazásával a képző csak azokat a képzési elemeket nyújtja, melyekre a felnőtt résztvevőnek szüksége van. A képzés alapvetően gyakorlatorientált, önálló vagy irányított tevékenység közben történik, szimulációs vagy valóságos munkakörnyezetben. A képzés gyakorlati moduljai kiscsoportokban vagy egyénenként valósulnak meg, ezek intenzív részvételt, cselekvésorientált szemléletet igényelnek. A képzés tananyaga információhordozók szempontjából differenciált, többcsatornás, ezzel igazodik a különböző célcsoportokhoz. A képzés hangsúlyosan épít a modern prezentációs technikákra, több animációs elemet alkalmaz.

A klaszter által fejlesztett képzésekhez mindig tartozik olyan tréning modul, amely a csapatépítés, valamint a hatékony kommunikáció és együttműködés szolgálatában áll. Ismerettartalmuk, illetve a fejlesztett képességek révén a résztvevők munkaerő-piaci esélyeit hivatottak növelni (önismeret, önérvényesítés, együttműködési készségek javítása, problémamegoldás, stresszkezelés, kommunikáció stb.). A tréningek, képzések megvalósításához szükséges tartalmak, a tananyagfejlesztések és a képzők képzése, a trénerek felkészítése egységesen történik hazai és európai támogatások felhasználásával.

Módszertani alapok

41

A képzési program fejlesztésének módszertana A kompetencialapú, képességekre alapozott program- és tananyagfejlesztés alapja a DACUM-rendszerű munkakörelemzés, melyet az Ohiói Állami Egyetem Munkaerő-piaci Oktatási és Képzési Központjának munkatársai fejlesztettek ki dr. Robert E. Norton vezetésével. A módszert a világ sok országában alkalmazzák. A DACUM (Developing A CurriculUM) a munkakör, szakterület elemzésének módja, mely csoportmunkán alapul. A szakértői csoport (bizottság) tagjai az adott szakterület elismert képviselői, akik nagy munkatapasztalattal rendelkeznek az adott szakterületen. A munka célja azoknak a kompetenciáknak (képességeknek) a meghatározása, melyek egy adott szakterület, munkakör sikeres gyakorlásához szükségesek. A DACUM-műhelymunka során meghatározzuk a kompetenciákhoz tartozó feladatokat is. Cselekvő igékkel fogalmazzuk meg azt, hogy az egyes feladatcsoportokon belül „MIT CSINÁL” az adott munkaterületen sikeresen teljesítő dolgozó. A végeredmény a szakterületre, munkakörre vonatkozó DACUM-táblázat, mely a szakértői csoport előtt születik meg a folyamat irányítója, a facilitátor útmutatása szerint. A DACUM-módszer az alábbi logikai elemre épül: a munkaterület leírásának hatékony módja az elvégzendő feladatok pontos meghatározása. A feladat sikeres elvégzésének feltétele a tudás, a cselekvés, a magatartás és az eszköz. E listák mindegyike meghatározásra kerül a DACUM-műhelymunka során. A munkát ötletroham-technikához hasonlóan végezzük, azzal a különbséggel, hogy az eredmények bizottságbeli megegyezés alapján születnek meg, tehát a véleményeket az ötletbörze-technikától eltérően sok esetben indokolni kell. A szakértői munka nem könnyű, de nagyon érdekes, élvezetes, a jó munkalégkör és a körülmények kialakításáért a műhely levezetője a felelős. A siker érdekében a szakértőknek folyamatosan jelen kell lenniük, nincs mód arra, hogy helyettesítő személyt kérjenek fel például a második napra. Mód van arra, hogy megfigyelők vegyenek részt a műhelymunkán, ők azonban a folyamatba nem szólhatnak bele, viszont tapasztalatot szerezhetnek a módszerről. Az eddig elért eredmények bizonyítják, hogy a DACUMmódszerben sokoldalú lehetőségek rejlenek, és viszonylag rövid idő alatt magas színvonalú végeredmény születik. A műhelymunka során a teljes munkakört lefedő feladathalmazt tartalmazó cédulákat egy nagy falfelületen helyezi el a facilitátor, a többi résztvevővel együttműködve. Az ebből adódó dinamikus módosítási lehetőségek (folyamatos finomítások, átfogalmazások, cserék, áthelyezések, fel- és levételek) teremtik meg technikailag a módszer varázsát.

9. kép: A „projektvezető” készülő DACUM-táblája Tartalmi oldalról a szakmai és módszertani szakértelem kiegyensúlyozott kettős jelenléte, a különböző tréningtechnikák (szabad ötletbörze, konszenzusra jutás) irányítottsága, dinamikus cserélődése, a megfogalmazásokkal szemben támasztott szigorú követelményekből származó gyakorlatias, célratörő kifejezések együttes jelenléte biztosítja a módszer eredményességét, hatékonyságát.

Korszerű tananyagok A tananyagcsomag kialakításakor a cselekvésorientált képzési módszert szem előtt tartva olyan tanulási feladatok, instrukciók összeállítása történik, amelyek segítségével a képzés résztvevője a kompetenciaprofilban meghatározott kompetenciaelemeket

42

Módszertani alapok

egyéni tanulási képességének, haladási ütemének, tanulási stílusának megfelelő módon tudja elsajátítani. Ez azt is jelenti, hogy esetenként azonos célú, de többfajta tanulási feladat meghatározására is szükség lehet. A tananyagcsomag kötelező része a modulfüzet, melynek alapvető funkciója a motiváció, a tanulási feladatok, instrukciók közvetítése a képzés résztvevője felé. A képzésben részt vevő a munkakörben elvégzendő munkafeladatokra a modulfüzetben leírt tanulási tevékenységeken keresztül – a munkafeladat elvégzéséhez szükséges legfontosabb elméletet is elsajátítva – készül fel. A modulfüzeteknek (illetve az azt kiegészítő anyagoknak) arra is alkalmasnak kell lenniük, hogy segítségükkel a tanuló maga is nyomon tudja követni a modul felépítését és tartalmát, valamint a saját előrehaladását a tananyagban. A tananyag tartalmi részét tanulási feladatok (instrukciók) képezik. A tanulási feladatok a képzés résztvevője, a tanuló számára az általa végzendő tevékenységekre vonatkozó utasítások. Az utasításokban előírt tevékenységek elvégzése során történik meg a tervezett kompetenciaelem elsajátítása. Az előírt tevékenységek elvégzésével elsajátítható kompetenciaelemekről és azok elsajátításának indokairól, fontosságáról a képzés résztvevőjét a modulfüzetben kell eligazítani. A tanulási feladatok leírása legyen szabatos, egyértelmű. A tanulási feladat érdekében végzendő tevékenység előírása legyen algoritmizált. A szükséges (elméleti) ismeretanyag és információk az instrukciókhoz lehetőleg közvetlenül, de legalább utalásszerűen kapcsolódjanak. A tartalmi rész felépítésének alapvető szempontja, hogy az anyag kis lépésekben előrehaladva épüljön fel, és didaktikusan, lehetőleg az egyszerűtől haladjon a bonyolultabb felé. A kifejtés homogén – lehetőleg induktív – módon történjen. A tanulási feladat elvégzésének eredményességéről a képzésben részt vevőnek visszajelzést kell adni, így a modul minden tanulási feladatához az adott kompetenciaelem elsajátításának szintjét felmérő önellenőrző feladatlapok, mintafeladatok, illetve ellenőrző tesztek kidolgozására van szükség az önellenőrzés és az ellenőrzés irányítása érdekében. A modulfüzet önmagában is tartalmazhatja a tananyagcsomag fentiekben felsorolt egységeit, de – különösen terjedelmes, szerteágazó, összetett modul esetén – tanulásirányítási, illetve tananyag-szerkesztési szempontból a megjelölt részekre bontható. E részek a tananyagcsomagon belül viszonylag önálló formában jelenhetnek meg. A tankönyv alapvetően a tananyag ismerettartalmát foglalja össze, de – jellegétől függően – tanulási feladatokat, önellenőrző kérdéseket és azok megoldásait stb. is tartalmazhat. A segédlet olyan kiegészítő anyag, mely a tanulási feladatok megoldását segíti elő, pl. táblázatok, szótárak vagy a készségek begyakorlását segítő eljárások leírása stb. A szemléltetőanyag a tananyag bizonyos részei jobb megértését, elsajátítását teszi lehetővé annak vizuálissá tételével, modellszerű ábrázolásával, valamint a média, az információs eszközök sokoldalú felhasználásával. Az útmutató a tanulásirányítás fontos eszköze, mely a tananyag elsajátítására vonatkozó módszereket, eljárásokat foglalja össze a képzésben részt vevő számára. A feladatlap az önellenőrzés alapvető eszköze. A feladatlap sikeres vagy sikertelen megoldása fontos visszajelzés az elsajátítási folyamatban történő előrehaladásról. Az önellenőrzést szolgáló feladatlaphoz megoldó kulcs is tartozik, mely – bonyolultabb feladatok esetén – a megoldás menetét vagy annak fontosabb lépéseit, illetve a rávezetést is tartalmazhatja. Az egyéb elsajátítást segítő eszközök mindazok, melyek a fentieken kívül a képzés résztvevőjét orientálják a tananyagban, lehetővé teszik annak mélyebb megértését, szélesebb összefüggéseinek megvilágítását, begyakorlását stb.

Az instruktori/tanári segédanyagok Felfogásunkban az instruktor, a tanár tevékenysége alapvetően a képzésben részt vevő önálló feladatok megoldásán keresztül megvalósuló tanulási folyamatának az irányítására, segítésére irányul. Az instruktori/tanári tevékenység befolyásolására is szükség van, mert munkájuk döntő befolyással lehet a tanulói

Módszertani alapok

43

teljesítményre. Ezért a modulokba foglalt tananyagok elsajátításához instruktori/tanári segédanyagok is szükségesek, ezek kidolgozása is részét képezheti a fejlesztő munkának, bár készítésük nem kötelező. A modul instruktori/tanári segédanyagai a következők:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■

módszertani útmutató ellenőrző feladatsor (teszt) tanári kézikönyv tanári segédlet egyéb instruktori/tanári segédanyagok

A módszertani útmutató a modul képzési feladataival kapcsolatos legfontosabb instruktori/tanári információkat, instrukciókat és módszertani előírásokat, javaslatokat tartalmazza. Az instruktoroknak, tanároknak szóló módszertani útmutatót – amennyiben készül ilyen – az adott modulhoz külön kell kidolgozni. Az ellenőrző feladatsor (teszt) az instruktori/tanári ellenőrzés és visszajelzés eszköze. Ez a tudásmérő rendszer az egyéni tanulásra való alkalmasságot is fejleszti, úgy, hogy képes a tanulásban való előrehaladás kimutatására és az eredmény visszacsatolására. A tanári kézikönyv olyan időtálló, a modul szakmai tartalmához kapcsolódó, háttér-információkat tartalmazó kiadvány, mely az instruktorok/tanárok számára nyújt segítséget a tananyag tartalmi feldolgozásához. Nem kötelező része az instruktori/tanári segédanyagoknak. A tanári segédlet az instruktor/tanár számára kiegészítő információkat, módszertani segítséget nyújtó anyag. Az egyéb instruktori/tanári segédanyagok mindazok, melyeket a fentieken kívül a modul oktatásának elősegítésére a képző intézmény az instruktorok/tanárok számára biztosít. A modulhoz tartozó tananyagcsomag és a modul instruktori/tanári segédanyagai szakmai tartalmi és oktatásszervezési szempontból egy egységet képeznek.

A célcsoport meghatározása A felnőttek általában nem főállású diákok, hanem önmagukat és családjukat eltartó emberek, akik rendszerint nem tehetik meg, hogy teljes erőbedobással a tanulásra koncentráljanak. A jó felnőttképző felismeri és alkalmazkodik az összetett életvitelhez. A felnőtt résztvevőben kombinálódik a tanulás, a munka, a szabadidős tevékenység, esetleg a közéleti aktivitás, mely számos esetben hozott tudás sokaságát adhatja többletként a képzésbe. A potenciális részt vevő felnőttek számos szempontot vesznek figyelembe akkor, amikor tanulásra vállalkoznak. Egy felnőtt számára nem mindegy, hogy milyen gyakran, milyen helyszínen, lakóhelyétől távol vagy lakóhelyén, csoportban vagy egyénileg tanul, tanulásában milyen támogatást kap, milyen mértékben veszik figyelembe és számítják be előzetes tudását, tapasztalatait, és milyen módszerek, technikai eszközök segítik tanulását. Fontos számára az is, hogy milyen formában, milyen elfoglaltságot jelent neki a tanulás. Amikor a felnőtt a tanulás megkezdését tervezi, akkor több tényezőt vesz figyelembe, amelyek befolyásolhatják tanulási szándékát. Ezek:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

az oktatás helyszíne az oktatás gyakorisága csoportos vagy önálló tanulás előzetes tudás beszámítása munka- és élettapasztalat beszámítása oktatási módszerek technikai felszereltség

Ha ezeket a választási szempontokat figyelembe vesszük, akkor ki tudjuk alakítani azokat a főbb ismérveket, amelyek meghatározzák a képzés célcsoportját. A célcsoport elemzésénél az alábbi szempontok figyelembevétele segíti a tanulás

44

Módszertani alapok

támogatási rendszerének kialakítását:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

nem kor földrajzi elhelyezkedés iskolázottság tanulási motiváció anyagi helyzet munkahelyi elfoglaltság életmód tanulási szokások tanulási attitűd tanulási tapasztalat egymással való tanulás képessége a tanulás helyszíne, ideje eszközhasználati ismeretek

Minden felnőtt tanulónak egyéni céljai és szükségletei vannak, és olyan tanulási utakat, programcsomagokat kell kínálni, amelyek megfelelnek ezeknek. A tanulási paradigmának megfelelően tanulóközpontúakká kell válniuk a képzőknek, bátorítva a felnőtteket a tanulásban való részvételre, felismertetni tanulási szükségleteiket, jövőbeli kilátásaikat.

A projektben meghatározott célcsoportok és jellemzőik

■■ ■■ ■■ ■■

■■

Vállalkozás előtt állók: álláskeresők vagy munkavállalók, akik jövedelemszerzés vagy annak kiegészítése céljából vállalkozást létesítenének. Többségében alacsony vállalkozói készséggel és alapvető ismeretek nélkül, utolsó kitörési esélyt latolgató emberek csoportja. Mellékkereső önállóak: az önfoglalkoztatók egy részére jellemző csoport, nem főállású vállalkozó, csupán a jövedelemkiegészítés a célja. Képzési igényük és képzésben való részvételi szándékuk magas. Túlélők, sodródók: a gazdasági válság által legnagyobb mértékben sújtott csoport. Főleg a szolgáltatásban, kiskereskedelemben családi vállalkozásként vagy kft.-ként működő, kisszámú alkalmazottat foglalkoztató csoport. A képzésekkel szemben határozatlanok, várakozó álláspontot képviselnek, éppen ezért részvételi szándékuk alacsony (esetükben lenne a legnagyobb szükség a specializált szakmai tudásra). Működő innovatívak: stratégiai vállalkozók, a gazdasági szektor tipikus vállalkozói. Közepes és kisvállalkozásokat működtetnek. A turizmus, vendéglátás, IT szolgáltatások terén vagy szakosodott mezőgazdasági termelő ágazatokban működnek leginkább. Az előző három csoporttól eltérően, olyan problémákkal szembesülnek, mint a megfelelő képzettséggel és motivációval rendelkező munkaerő hiánya, a jó munkaerő megtartása, a fejlődés biztosítása. Képzések vonatkozásában a nyitottság és a szkeptikus megközelítés egyaránt előfordul (a kötelező képzések alacsony minőségének és a képző intézmények, szervezetek szolgáltatásaiban rejlő nagy különbségek következménye). Megállapodottak, érettek: nagyobb vállalkozásokat működtetnek (kft., rt. stb.). Profiljuk tipikusan nagykereskedelem, építőipar, mezőgazdaság. Minimum 25 alkalmazottat foglalkoztatnak. A képzésekkel szemben erősen szkeptikusak, azokat inkább az alkalmazottak számára tekintik hasznosnak.

A tanulási környezet kialakítása A felnőttképző legfőbb feladata a tudásokról való tájékozottság (tudástérkép) és az a módszertani jártasság, amely révén megteremti a tanulási környezetet. Szaktárgyi tudásának átadása mellett egyfajta tanulási tanácsadói szerepet lát el, aki – egyre gyakrabban oktatásinformatikus – navigátorként eligazít a tudások megszerzési lehetőségeinek útvesztőiben és segíti az információk befogadását, tudássá szerveződését. Ugyanekkor kutató-fejlesztő, innovátor szakértő, gyakorta menedzser, az intézményautonómiából és demokráciából adódóan vezető, tisztviselő, oktatáspolitikus.

A képzési forma megválasztása A „Potenciális vállalkozók – lehetőségek és nehézségek, valamint a Vállalkozók – elvárások, lehetőségek és nehézségek” fókuszcsoportos kutatási anyagból kiindulva, egyértelműen következik, hogy csak nyitott képzési formában szabad gondolkozni a jövőben megvalósuló képzések esetében, különösen a vállalkozók, illetve vállalkozni kívánók körében. Túl sok

Módszertani alapok

45

a kötelező képzésekkel kapcsolatos negatív tapasztalat. „Diplomamásolók” helyett valóban hasznos képzéseket kell a jövőben szervezni mindhárom régióban. A nyitott oktatás tanulóközpontú, célirányos, mindenki számára elérhető rendszer. Gyakran még a távoktatással azonosítják, pedig a távoktatás a nyitott képzés (open learning) egyik típusa csupán. A nyitottság jellemzői:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

a képzés hozzáférhetősége: bármikor, bárhol, bárkinek a tanulás céljának, helyszínének és a tanulási környezetnek tanulói megválaszthatósága a tanulás módszereinek és a képzők személyének tanulói megválaszthatósága a tanulás tartalmának tanulói megválaszthatósága, azaz a tanuló részvétele a tananyag kiválasztásában, meghatározásában a tanulás sebességének, ritmusának, időfelhasználásának tanulói megválaszthatósága, alkalmazkodása a felnőtt tanuló életviteléhez, éves, havi, heti, napi időbeosztásához az oktatás és végzettség rugalmassága, a hozott tudás elfogadása a szituatív tanulás lehetősége, az egyéni ismeretszerzést és gyakorlást lehetővé tevő új oktatástechnikai és IKT eszközök intenzív felhasználása

A képzés frontembere A résztvevőközpontú képzési szemlélet nélkülözhetetlenné teszi a személyiség-lélektanban, csoportlélektanban is jártas oktatókat. A társadalom különböző rétegei, célcsoportjai más és más módszereket, kapcsolatot igényelnek, nélkülözhetetlenné téve a módszertani sokoldalúságot. Egy diplomás, felsőfokú végzettséggel rendelkező réteg továbbképzéséhez egészen más stratégiára van szükség, mint egy analfabéta felzárkóztató program résztvevőinek oktatása során. A felnőttek tanításának differenciáltsága jelzi az empátia szükségességét, amely nemcsak életkori és képzettségi különbségekre van tekintettel. Ha a felnőttek tanulásában nagy jelentősége van a probléma-központúságnak, a problematikus helyzetek elemzésének és a megoldási lehetőségek feltárásának, akkor a felnőtt oktatónak olyan feladatokat is kell vállalnia, amelyekről még neki sincs kész tudása. Neki is csak mozgósítható ismeretei és tapasztalatai vannak, amelyeket felhasználhat, de a helyzetek vizsgálatára vállalkozó tanulásban neki is tanulóvá kell válnia, hogy másokat segíthessen. Ebben a helyzetben nemcsak a megoldás megtalálása lesz eredmény, hanem az együttműködés megtanulása és a résztudások összekapcsolása is. Minthogy az egyre bonyolultabbá váló valóság fokozottabban termeli ki az ellentmondásokat, a válsághelyzetekből való kijutás megtalálása mind gyakrabban lehet programja a felnőttek tanulásának, tanításának. Amíg a hagyományos oktatás csupán a tanulók alkalmazkodását kívánta meg, a résztvevőközpontú oktatás már alkotó alkalmazkodásra késztet. A hallgatóknak előadást tartó tanári szereptől nagyon messze került a mai értelemben ismert felnőtt oktató. Sokféle nevet kapott: oktató, tutor, instruktor, de elnevezéstől függetlenül ő a képzés lelke, meghatározó alakja. Mi jellemzi a felnőttképzés frontemberét?

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

kiváló szakmai tudás, kreativitás szakmai elkötelezettség optimista, pozitív kisugárzás nyitott érdeklődés a környezete iránt magával ragadó derű és humorérzék pedagógiai érzék

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

Tudnia kell bánni az ismeretekkel, az emberekkel, az emberek meghatározott csoportjaival. Kellemes, jó légkört kell teremtenie, mely minden hatásával a képzés sikerét szolgálja. Az instruktor teljes személyiségével, egyéniségével vesz részt az oktatás folyamatában. Megbízható partner, segítőtárs. Felelősséget ébreszt, önbizalmat, hitet ad. Új szemléletet, felfogást, értékrendet közvetít. A tudás és tapasztalat átadásának képessége. Az érdeklődés felkeltése, megtartása; aktivizálás, folyamatos tevékenykedtetés. Tanulási, gyakorlási munkalégkör körülményeinek megteremtése. Segítőkészséggel párosuló kritikai (akár önkritikus) szellem kialakítása. Alapos emberismeretre épített foglalkozásvezetés. Önbizalommal és egészséges önérzettel végzett meggyőző oktatói tevékenyég.

Kiemelt kompetenciái:

46

Módszertani alapok

Mintaprogram-javaslatok Vállalkozásfejlesztés Ötlethalász tréning leendő vállalkozóknak A képzési program célja: Olyan vállalkozni szándékozók felkészítése, akik nem rendelkeznek megfelelő üzleti ötlettel vagy az üzleti ötletük megerősítéséhez várnak segítséget. A személyes képességek, kompetenciák alapján kiindulva ötletgyűjtési módszerek megismerése, az üzleti ötlet vizsgálata és értékelése történik meg, sok esetben a csoportmunka módszerét alkalmazva. A képzési program óraszáma:

30 óra

A képzési program oktatásának módszere: Nem intenzív formában: heti 2-3 nap, napi 4–6 óra képzési időtartamban A résztvevők bemeneti szintje: Iskolai előképzettség:

szakmunkás/szakiskolai végzettség

Szakmai előképzettség:

induló vállalkozásnak megfelelő szakképzettség (ha releváns)

Egészségügyi feltételek:

ha releváns a vállalkozói tevékenység engedélyezéséhez

Egyéb feltételek:

alapszintű számítógép-használat

Képzési modulok és óraszámok: Modul megnevezése

1. Vállalkozói alkalmasság vizsgálata 2. Üzletiötletgyűjtési módszerek 3. Piackutatás

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

4. Üzleti tervezés vázlat

■■ ■■ ■■

Modul célja

Elméleti óraszám

Gyakorlati óraszám

Modul összes óraszáma

Alkalmas vagyok-e a vállalkozói életpályára? Kockázatvállalás, stressz- és konfliktustűrés Döntési készség és innováció, helyzetértékelés

1

3

4

Az üzleti ötlet jellemzői Az üzleti ötlet gyűjtésének módszerei, eszközei Piacképes üzleti ötletek kiválasztása és tesztelése

4

4

8

A tervezett termék vagy szolgáltatás piacának, fogyasztóinak felkutatása Primer és szekunder adatgyűjtési módszerek Piackutatási eredmények elemzése, piaci szegmentálás elvégzése

4

8

12

Megvalósíthatóság elemzése A lehetséges vállalkozásműködtetés vázlatának elkészítése Vállalkozásalapítás előtt a tevékenység elkezdése, kipróbálása

1

5

6

A képzés javasolt célcsoportja: Mindhárom vizsgált régióban javasolt a képzés.

Mintaprogram-javaslatok

47

Kezdő vállalkozói felkészítés A képzési program célja: Olyan vállalkozni szándékozók felkészítése, akik már rendelkeznek a vállalkozáshoz szükséges alap szakképzettséggel, de a saját vállalkozásuk beindításához segítségre van szükségük, tanácsadást igényelnek a vállalkozások alapításának és működtetésének feladataival kapcsolatban. Olyan vállalkozói alapfelkészítés, amely elvégzése után képessé válnak az üzleti tervek és pályázatok elkészítésében való részvételre, képesek lesznek tervezni és koordinálni a vállalkozásuk szakmai munkáját, működtetését, képesek lesznek az alkalmazottakat irányítására a megfelelő szervezeti célok elérése érdekében. A képzési program óraszáma:

60 óra




induló vállalkozásnak megfelelő szakképzettség


ha releváns a vállalkozói tevékenység engedélyezéséhez

Egyéb feltételek:

legalább 1 éves szakmai tapasztalat, jártasság alapszintű számítógép-használat

Képzési modulok és óraszámaik: Modul megnevezése 1. Vállalkozói kompetencia fejlesztése

2. Vállalkozási ismeretek

Modul célja

Elméleti óraszám



A tréning során fejlesztik az életmódváltáshoz szükséges tulajdonságokat, amelyek fontosak és hasznosíthatóak lesznek a vállalkozás működtetése szempontjából. Segít megtalálni azokat a „belső mozgatórugókat”, amelyek a résztvevőket arra késztetik, hogy újabb és újabb célokat tűzzenek ki és azokat meg is tudják valósítani (belső akaraterő erősítése tervezés által). Cél: A résztvevők ismerjék fel, milyen készségek, képességek birtokában lehetnek sikeres vállalkozók. Legyenek képesek alkalmazkodni a gazdasági, jogi, társadalmi környezethez. A tréning célja megismertetni a vállalkozni szándékozókat a bennük szunnyadó energiákkal és képességekkel, illetve fejleszteni azokat a kompetenciáikat, melyek még sikeresebb vállalkozókká teszik őket.

4

12

16

12

4

16

■■ ■■ ■■ ■■

48

A vállalkozások létrehozásával kapcsolatos tevékenységek megismertetése, a vállalkozások életszakaszainak bemutatása, a vállalkozási formák közötti választás szempontjai. Az egyéni és társas vállalkozások alapítási szabályainak bemutatásával ismerjék meg a vállalkozási tevékenység folytatásának jogi követelményeit, előírásait. Az üzleti terv készítésének fontossága, adatgyűjtés Az üzleti terv fejezetei, összeállítása


3. Üzleti kommunikáció

4. HRmenedzsment

5. Marketing

A hallgatók képessé váljanak hatékonyan alkalmazni a verbális és nonverbális kommunikációs eszközöket az üzleti élet szabályai szerint. Legyenek képesek a számítógép, az internet és az elektronikus levelezés alkalmazására az üzleti életben. Ismerjék meg az erkölcs és az üzleti etika alapvető elemeit.

4

4

8

A humánerőforrás-menedzsment céljai és folyamatai, feladatok a működtetésében Munkakörtervezés és -elemzés A munkaerő-tervezés feladatai Kiválasztás Teljesítményértékelés, oktatásmenedzsment Ösztönzési formák, módszerek

4

4

8

Marketing és online marketing Marketingstratégia készítése Piackutatás és szegmentálás A fogyasztó és a vásárlási folyamat A marketing-mix elemeinek használata

4

8

12

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

A képzés javasolt célcsoportja: Mindhárom vizsgált régióban javasolt a képzés.

Vállalkozásfinanszírozás, hitelezés A képzési program célja: A képzés során a vállalkozó sajátítsa el a pénzügyi finanszírozás alapvető módszereit, a pénzforgalom bonyolításának feladatait, a likviditás biztosítását a vállalkozásoknál. A résztvevő ismerje meg a hitelfelvétel folyamatát és a beadandó hitelkérelem tartalmi felépítését. A képzési program óraszáma:

40 óra

A képzési program oktatásának módszere: Vállalkozóknak: nem intenzív formában: heti 1-2 nap, napi 2–4 óra képzési időtartamban, lehetséges távoktatási formában Potenciális vállalkozóknak: heti 3 nap, napi 4 órában, kontaktórás, csoportos oktatással A résztvevők bemeneti szintje: Iskolai előképzettség:



nem szükséges

Egyéb feltételek:



1. Vállalkozások pénzügyei 2. Pénzforgalom szabályai 3. Likviditásmenedzselés

Modul célja

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■


Elméleti óraszám



Vállalkozások pénzügyi feladatai Vállalkozásfinanszírozás módszerei

4

2

6

Készpénzes és készpénz nélküli fizetési forgalom bonyolításának szabályai

2

2

4

A likviditás biztosításának módszerei A kintlévőség-kezelés módszerei Fizetési kötelezettségek ütemezése Cash-flow kimutatás készítése, használata

4

2

6

49

4. Eredmény- és mérlegelemzés

■■ ■■ ■■

5. Hitelfelvétel

■■ ■■ ■■ ■■

A mérleg felépítése, fajtái Főbb összefüggések a mérlegben, mérlegterv Az eredmény-kimutatás tartalma, eredményfajták és tartalmuk, felhasználásuk

4

8

12

A hitelek alapvető fogalmai A hitelek fajtái, választási kritériumok A hitelfelvétel folyamata Kamatszámítási módszerek

6

6

12

A képzés javasolt célcsoportja: A képzésre nagyobb igény mutatkozott Románia Közép és Nyugat régiójában, ezért a megvalósításukat ezekben a régiókban javasoljuk. Vállalkozók és potenciális vállalkozók számára is hasznos a képzés, mely a vállalkozókat felkészíti arra, hogy nagyobb hozzáértéssel lássák el pénzügyi feladataikat.

Menedzsment- és szervezési ismeretek A képzési program célja: A vállalkozók felkészítése a szervezetük irányításával kapcsolatos feladatokra, arra, hogy képessé váljanak a szervezet, a munkafeladatok és az emberek irányítására. Az adott helyzetnek megfelelően alkalmazzák a vezetői irányítás, utasításkiadás és beszámoltatás, ellenőrzés módszereit. Tudják értelmezni a szervezési feladatokat, tanulják meg a hatékony munkaszervezés és időgazdálkodás folyamatát, a szervezet kialakításának lépéseit. A képzési program óraszáma:

40 óra

A képzési program oktatásának módszere: Nem intenzív formában: heti 2-3 nap, napi 4–6 óra képzési időtartamban Résztvevők bemeneti szintje: Iskolai előképzettség:



-

Egyéb feltételek:

-


1. Szervezési ismeretek

2. Humánerőforrásmenedzsment 3. Vezetési ismeretek tréning

4. Időgazdálkodás

50

Modul célja

■■ ■■ ■■

Elméleti óraszám

Gyakorlati Modul összes óraszám óraszáma

Kialakítható szervezeti formák és ezek jellemzői Szervezési feladatok a vállalkozásoknál Hatékony gazdálkodás a vállalkozás erőforrásaival, kapacitások és korlátok kezelése Vezetési szintek és szolgálati út működése

4

2

6

A humánerőforrás-menedzsment célja és területei Munkaerő-biztosítás, munkakörtervezés és -elemzés A teljesítménymenedzsment feladatai

8

4

12

6

12

18

■■

Tréning módszerrel megvalósított: A vezetés, mint feladat értelmezése és felvállalása Feladatkör – hatáskör – felelősségi kör értelmezése Vezetési funkciók és szerepek, ezek alkalmazása gyakorlati szituációkban Motiváció a nagyobb teljesítményért

■■ ■■

Az időgazdálkodás alkalmazható módszerei Prioritások kialakítása, delegálás lehetősége

1

3

4

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■


A képzés javasolt célcsoportja: A mintaprogram javasolt a már működő vállalkozások esetében mindhárom régióban, míg a leendő vállalkozói célcsoport csak a Közép régióban igényli jelentős mértékben ezt a felkészítést.

Jogi ismeretek vállalkozóknak A képzési program célja: A vállalkozók alapszintű felkészítése a tevékenységük során jelentkező jogi feladatokról, kötelezettségekről. A képzés elvégzése után be tudja azonosítani az alapvető jogi problémák területeit, meg tudja találni az ügyintézés módját. A képzési program óraszáma:

30 óra

A képzési program oktatásának módszere: Nem intenzív formában: heti 1-2 nap A napi oktatás időtartama ne haladja meg a 2-3 órát, mert jogi ismeretek esetében ez lenne ideális. (Nagyon elmélet ismeret és nehezen feldolgozható.) Javasolt az interaktív feldolgozási mód. A résztvevők bemeneti szintje: Iskolai előképzettség:



-

Egyéb feltételek:

-


Modul célja

1. Jogi alapismeretek

■■

2. Polgári jog

■■ ■■

3. Munkajog

■■ ■■

4. Vállalkozások jogi szabályozása

■■ ■■

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

Elméleti óraszám



Az alapvető nemzeti jogi szabályozás felépítése, a jogszabályok hierarchiája Az egyes jogszabályokban szabályozható előírások A vállalkozó kötelességei adatváltozáskor, cégnyilvántartás, a jogérvényesítés eszközei

2

0

2

Személyek jogainak értelmezése A polgári jogi szerződések alapvető fajtái, alkalmazásuk gyakorlati buktatói

4

2

6

A munkavállaló és a munkáltató jogai és kötelezettségei Munkaviszony keletkezése, a munkaszerződés megkötésének lehetséges módjai Munkavállalók bejelentése az állami szervekhez

6

4

10

A vállalkozói tevékenység jogi szabályozása Munka-, baleset- és tűzvédelmi előírások Fogyasztóvédelmi, termékminősítési jogszabályok Bel- és külkereskedelmi tevékenység engedélyeztetése, jogszabályai Főbb adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek Vállalkozói akkreditációk, minősítések Minőségirányítási rendszerek előírásai

8

4

12

A képzés javasolt célcsoportja: A vállalkozók mindhárom vizsgált régióban igénylik ezt a mintaprogramot, a potenciális vállalkozók esetében csak a Közép és Északnyugat régióban jelenik meg igényként.


51

Versenyképes marketingstratégia A képzési program célja: A vállalkozó (leendő vállalkozó) ismerje meg a marketing céljait, feladatait, ismerje fel, hogy mennyire fontos a fogyasztóorientált gondolkodásmód. Ismereteket szerezzen arról, hogy a vállalkozások hogyan végzik a piackutatást, a piacszegmentálást, hogyan kell elkészíteniük marketingstratégiájukat. Képesek legyenek a korszerű online marketingmódszerek és lehetőségek hatékony kihasználására. A képzési program óraszáma:

40 óra




induló vállalkozásnak megfelelő szakképzettség

Egyéb feltételek:



Modul célja

1. Piackutatás és piacszegmentálás

■■ ■■ ■■ ■■

2. A marketingmix kialakítása

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

3. A marketingstratégia tervezése

■■ ■■ ■■

4. WEB 2.0 alkalmazások

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

Elméleti Gyakorlati óraszám óraszám


A marketing céljai, feladatai a vállalkozásoknál A piackutatás folyamata, módszerek Helyzetelemzési módszerek A piaci szegmentálás folyamata, a fogyasztók azonosítása

4

6

10

A marketing-mix elemei, 4 P, illetve szolgáltatások esetén 7 P A mix elemek kombinációjának kialakítása az adott vállalkozásra termékpolitika árpolitika értékesítési csatorna promóció (ajánlások, személyes eladás, akciók, PRtevékenység)

4

4

8

A marketing-stratégia tervezése, tartalmi előírásai Online marketingeszközök Honlapok és webáruházak létrehozásának feltételei és működtetése

3

6

9

Közösségi oldalak alkalmazása a marketingben (Facebook, Twitter, Linkedlin, Iwiw stb.) Képmegosztó oldalak, video megosztó oldalak Blog, mikroblog készítésének módja és céljai RSS alkalmazása Online irodai alkalmazások Szabadon szerkeszthető ismerettárak (wikik), fórumok, csoportok, aukciós oldalak, linkmegosztó oldalak Online tárhely- és térképszolgáltatások Hírmegosztó oldalak Felhasználóbarát szolgáltatások (naptár, teszt, kérdőív, játék stb.)

5

8

13

A képzés javasolt célcsoportja: Az előre jelzett igények alapján a vállalkozók számára a Nyugat és az Északnyugat régióban, a potenciális vállalkozók számára pedig a Közép és az Északnyugat régióban ajánlott a megvalósítása.

52


Turisztika és idegenforgalom Online marketinglehetőségek a turisztikában A képzési program célja: A képzés elvégzése során a résztvevő elsajátítja az idegenforgalmi tevékenység hatásos marketingeszközeinek használatát, különös tekintettel az online marketingeszközökre és módszerekre. Alkalmassá válik marketingstratégia kidolgozásában való részvételre. A képzési program óraszáma:

40 óra

A képzési program oktatásának módszere: Nem intenzív formában: heti 2-3 nap, napi 4–6 óra képzési időtartamban A résztvevők bemeneti szintje: Iskolai végzettség:



-

Egyéb feltételek:



Modul célja

1. Marketing alapismeretek

■■ ■■ ■■ ■■

2. Online marketing

■■

3. WEB 2.0 alkalmazások

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

4. A marketingstratégia tervezése

■■ ■■ ■■ ■■ ■■

Elméleti óraszám



A marketing céljai, feladatai a vállalkozásoknál A piackutatás folyamata, módszerek Helyzetelemzési módszerek A piaci szegmentálás folyamata, a fogyasztók azonosítása

4

6

10

Online marketing, weblapok, keresőmarketing A weblapok fajtái, tárhely szolgáltatás A weblap készítésének alapjai

e-mail,

4

4

8

A WEB 2.0 szolgáltatások felhasználási lehetőségei a turisztikai vállalkozásoknál Közösségi oldalak alkalmazása a marketingben (Facebook, Twitter, Linkedlin, Iwiw stb.) Képmegosztó oldalak, videomegosztó oldalak Blog, mikroblog, RSS, fórumok, csoportok, aukciós oldalak, linkmegosztó oldalak

6

8

14

A marketingstratégia tervezése, tartalmi előírásai az idegenforgalomban Online marketingeszközök Honlapok és webáruházak létrehozásának feltételei és működtetése Milyen egy jó honlap? Marketingterv készítése rövidtávra

4

4

8

A képzés javasolt célcsoportja: A mintaprogram mindhárom régióban javasolt, de kifejezetten a turisztikai körzetekben lévő vállalkozásoknál.


53

Önálló lépések a falusi turizmusban A képzési program célja: Olyan képzés megvalósítása, amely elvégzése után a résztvevő képes lesz a falusi turizmussal kapcsolatos tevékenységek tervezésére és elvégzésére. Megismeri a helyi turisztikai látnivalókat, hagyományokat, a vendégfogadással kapcsolatos tevékenységeket, a szállás- és éttermi szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat a falusi turizmusban. A képzési program óraszáma:

40 óra




-

Egyéb feltételek: alapszintű számítógép-használat, legalább egy idegen nyelv társalgási szintű alkalmazása, jó kapcsolatteremtő és kommunikációs készség Képzési modulok és óraszámok: Modul megnevezése

1. A falusi turizmus alapismeretei

2. Vendégfogadás

3. Ételkészítés

4. Marketingfeladatok

Modul célja

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

Elméleti óraszám



6

4

10

A vendégfogadás szabályai A vendégfogadás előkészítési feladatai A vendégek fogadásának feladatai, szervezés

6

6

12

Alapanyagok ismerete Ételkészítési műveletek és eszközök Gasztronómiai ismeretek, speciális étkezési szokások A helyi konyhaművészet specialitásainak ismerete

4

8

12

Marketingtervezés a turisztikában Marketingtevékenység végzése

4

2

6

A falusi turizmus jellemzői, résztvevői A falusi turizmus szabályozásának jellemzői A falusi vendéglátóhely vezetésének működtetésének feladatai Értékesítési módszerek meghatározása

és

A képzés javasolt célcsoportja: A mintaprogram mindhárom régióban javasolt, de kifejezetten a turisztikai körzetekben lévő vállalkozásoknál.

54


Gépipar Energiahasznosító berendezés szerelője A képzési program célja: A képzésben résztvevők megismerjék és elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével képessé válnak az Energiahasznosító berendezés szerelője szakma önálló ellátására, hagyományos és megújuló energiát hasznosító berendezések beépítésére. A képzési program óraszáma:

1436 óra

A képzési program oktatásának módszere: intenzív formában: heti 5 nap, napi 6-8 óra képzési időtartamban Résztvevők bemeneti szintje: Iskolai előképzettség:

nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség


nem szükséges


-

Egyéb feltételek:

nem szükséges


1. Munkahely megszerzését és megtartását elősegítő tréning 2. Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási ismeretek

Modul célja

A tréning célja, hogy önismeret fejlesztéssel segítse a résztvevők helyzetfelismerését, növelje motivációs szintjüket, elősegítve ezzel a munkaerőpiacon történő újbóli megjelenést..

A környezetvédelem szükségességének és összetevőinek a természettársadalom konfliktus okainak megismertetése, megértetése. A korszerű környezeti műveltségnek a környezetgazdasági alapok és a környezet gazdaságtan ismeretanyagán keresztüli formálása 3. Digitális írástudás A program alapvető célja: a korszerű, digitális írástudás elsajátítása, modern eszközök segítéségével, naprakész információ nyújtása a képzésben résztvevők számára. Ennek során elérendő cél, hogy a képzésben részt vevők megfeleljenek az információs társadalom elvárásainak, készség szinten tudják használni a számítógépet, hozzájuthassanak a világhálón található ismeretekhez 4. Tűzvédelmi ismeretek A képzésben résztvevők megismerjék és hegesztőknek elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válnak a munka biztonságos elvégzésére vonatkozó tűzvédelmi előírások betartására, a vonatkozó jogszabályok szerinti tűzvédelmi szakvizsga eredményes letételére


Elméleti óraszám

Gyakorlati Modul összes óraszám óraszáma

6

24

30

6

0

6

9

21

30

10

0

10

55

5. Általános csőszerelési A képzésben résztvevők megismerjék és feladatok elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válnak általános csőszerelési feladatok biztonságos elvégzésére, a vonatkozó munkabiztonsági, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásával 6. A képzésben résztvevők megismerjék és Csőhálózat-, elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, berendezés-, vegyi- és amelyek segítségével a modul végén kalorikus-gép szerelési képessé válnak volfrámelektródás semleges feladatok védőgázas ívhegesztő eljárással lemezek és csövek különböző pozícióban történő összehegesztésére a megengedett hibahatáron belül 7. Energiahasznosító A hallgatók megismerjék és elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével a berendezés szerelő modul végén képessé válnak energiahasznosító feladatok berendezés szerelő feladatok biztonságos elvégzésére, a vonatkozó munkabiztonsági, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásával 8. A képzésben résztvevők megismerjék és elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, Épületgépészeti amelyek segítségével a modul végén képessé alapfeladatok válnak épületgépészeti alapfeladatok biztonságos elvégzésére, a vonatkozó munkabiztonsági, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásával 9. A munkakörhöz és gyakorlat munkavégzéshez Általános gépészeti szükséges munka-, tűz-és környezetvédelmi munka-, baleset-, tűzvalamint balesetelhárítási és elsősegély nyújtási és környezetvédelmi ismeretek elsajátítása feladatok 10. Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő)

A képzésben résztvevők megismerjék és elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válnak gépészeti technológiai feladatok biztonságos elvégzésére, a vonatkozó munkabiztonsági, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásával

48

128

176

60

96

156

78

360

436

102

208

310

30

24

54

90

136

226

A képzés javasolt célcsoportja: Olyan inaktív személyek számára javasolt, akik szeretnének részt venni a közeljövő egyik legdinamikusabban fejlődő szakmai terület, a megújuló energetikai berendezéseket alkalmazó épületgépészet kivitelezési munkálataiban.

56


Gépipari alak- és helyzetmérések A képzési program célja: A képzésben résztvevők megismerjék és elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válnak alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel. A képzési program óraszáma:

802 óra

A képzési program oktatásának módszere: nem intenzív formában: heti 2-3 nap, napi 4-6 óra képzési időtartamban Résztvevők bemeneti szintje: Iskolai előképzettség:



nem szükséges


-

Egyéb feltételek:

nem szükséges

Képzési modulok és óraszámok:

Modul megnevezése 1. Gépipari alakmérések

2. Gépipari helyzetmérések

Modul célja

Elméleti Gyakorlati óraszám óraszám

A képzésben résztvevők megismerjék és elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válnak alakpontossági mérések elvégzésére általános eszközökkel A képzésben résztvevők megismerjék és elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válnak helyzetpontossági mérések elvégzésére általános eszközökkel


3

12

15

3

12

15

A képzés javasolt célcsoportja: Olyan inaktív személyek számára javasolt, akik még nem rendelkeznek volfrám alak- és helyzetpontossági mérések végrehajtásához szükséges gyakorlattal.

Építőipar Megújuló energetikai szakember A képzési program célja: Olyan általános szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek regionális, kistérségi és határon túli szervezetek, önkormányzatok, profitorientált vállalkozások és nonprofit szervezetek alkalmazásában a megújuló energetika területén a munkáltatót segítő, illetve a szervezet/vállalkozás által megvalósított projektben szaktanácsadói tevékenység végzésére. A képzési program óraszáma:

330 óra


középfokú iskolai végzettség


induló építőipari, épületgépész, energetikus képzettség


-

Egyéb feltételek:

nem szükséges

Képzési modulok és óraszámok:


57

Modul megnevezése 1. Csapatépítő tréning és szakmai jövőkép orientáció

2. Megújuló energetikával kapcsolatos jogi alapismeretek

3. Energetikai alapismeretek, energiatudatosság, energiatakarékosság, megújuló energia

4. Szakmapolitikai elemzések és társadalmi hatáselemzések

5. Hatékony kommunikáció és hálózati együttműködés

6. Megújuló energetikai projektek tervezése és előkészítése

7. Megújuló energetikai projektek finanszírozása

58

Modul célja

Elméleti óraszám

A tréningen résztvevők kommunikációs és tanulás módszertani ismereteinek fejlesztése csoportfoglalkozás keretében. Célja a csoportkohézió kialakítása, a képzésben résztvevők felkészítése a szakmai modulok sikeres elvégzésére, az esetleges konfliktusok kezelésére. A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa azokat a jogi alapismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válik a nemzeti és az Európai Uniós jogrendszer alapelveinek megismerésére, a megújuló energetikával kapcsolatos nemzeti és az Európai Uniós jogszabályi előírások ismeretére A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa azokat az energetikához tartozó szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válik az energetikai technológiák vizsgálatára a helyi/regionális megújuló energia hasznosítási adottságok és potenciál figyelembevételével A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa azokat a módszereket, amelyek segítségével a modul végén képessé válik szakmapolitikai elemzések és társadalmi hatáselemzések végrehatására a megújuló energetika területén. A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa azokat a szakmai ismereteket és módszereket, amelyek segítségével a modul végre képessé válik a szakmai tevékenységéhez kapcsolódó személyekkel, szervezetekkel, hatóságokkal történő hatékony kommunikációra A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válik a megújuló energetikával kapcsolatos projektek tervezési és előkésztési folyamataiban való részvételre. A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa azokat a projektek finanszírozásával kapcsolatos szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válik  áttekinteni az energiatakarékossági és megújuló energia projektek finanszírozási módszereit,  felmérni az energiatakarékossági és megújuló energia projektek finanszírozására alkalmas banki forrásokat és finanszírozási konstrukciókat

2

Gyakorlati óraszám 16

Modul összes óraszáma 18

30

6

36

66

24

90

12

0

12

12

30

42

36

12

48

18

0

18


8. Megújuló energetikai A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa projektek monitoring és a projekt monitoringhoz és értékeléshez tartozó értékelési tevékenysége szakmai ismereteket.

18

8

24

A környezetvédelem szükségességének és összetevőinek a természettársadalom konfliktus okainak megismertetése, megértetése. A korszerű környezeti műveltségnek a környezetgazdasági alapok és a környezet-gazdaságtan ismeretanyagán keresztüli formálása A program alapvető célja: a digitális írástudás elsajátítása. Ennek során elérendő cél, hogy a képzésben részt vevők megfeleljenek az információs társadalom elvárásainak, készség szinten tudják használni a számítógépet, hozzájuthassanak a világhálón található ismeretekhez

6

0

6

9

21

30

9. Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási ismeretek

10. Digitális írástudás

A képzés javasolt célcsoportja: Olyan inaktív személyek számára javasolt, akik megújuló energetika területén, önkormányzatok, profitorientált vállalkozások és nonprofit szervezetek alkalmazásában, szaktanácsadói tevékenység végzésére.

Megújuló energetikai szakmai alapismeret A képzési program célja: A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa azokat az energetikához tartozó jogi, szakmai ismereteket és szakmapolitikai elemzéseket, amelyek segítségével a képzés végén képessé válik  az épületeknél alkalmazható aktív és passzív energetikai technológiák vizsgálatára a helyi/regionális megújuló energia hasznosítási adottságok és potenciál figyelembevételével. A képzési program óraszáma:

60 óra


középfokú iskolai végzettség


induló építőipari, épületgépész, energetikus képzettség


-

Egyéb feltételek:

nem szükséges

Képzési modulok és óraszámok: Modul megnevezése 1. Megújuló energetikával kapcsolatos jogi alapismeretek

Modul célja

Elméleti óraszám



A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa azokat a jogi alapismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válik a nemzeti és az Európai Uniós jogrendszer alapelveinek megismerésére, a megújuló energetikával kapcsolatos nemzeti és az Európai Uniós jogszabályi előírások ismeretére

6

0

6


59

2. Energetikai alapismeretek, energiatudatosság, energiatakarékosság, megújuló energia

3. Szakmapolitikai elemzések és társadalmi hatáselemzések

A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa azokat az energetikához tartozó szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válik az energetikai technológiák vizsgálatára a helyi/regionális megújuló energia hasznosítási adottságok és potenciál figyelembevételével A képzésben résztevő megismerje és elsajátítsa azokat a módszereket, amelyek segítségével a modul végén képessé válik szakmapolitikai elemzések és társadalmi hatáselemzések végrehatására a megújuló energetika területén.

36

12

48

6

0

6

A képzés javasolt célcsoportja: Olyan személyek számára javasolt, akik még nem rendelkeznek elegendő ismeretet a megújuló energetika alkalmazása területén.

Szolgáltatóipar Takarító A képzési program célja: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A képzési program óraszáma:

444 óra

AÍ képzési program oktatásának módszere: intenzív formában: heti 5 nap, napi 6-8 óra képzési időtartamban Résztvevők bemeneti szintje: Iskolai előképzettség:



nem szükséges


-

Egyéb feltételek:

nem szükséges

Képzési modulok és óraszámok Modul megnevezése 1. Munkahely megszerzését és megtartását elősegítő tréning 2. Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási ismeretek

60

Modul célja

A tréning célja, hogy önismeret fejlesztéssel segítse a résztvevők helyzetfelismerését, növelje motivációs szintjüket, elősegítve ezzel a munkaerőpiacon történő újbóli megjelenést.. A környezetvédelem szükségességének és összetevőinek a természettársadalom konfliktus okainak megismertetése, megértetése. A korszerű környezeti műveltségnek a környezetgazdasági alapok és a környezetgazdaságtan ismeretanyagán keresztüli formálása

Elméleti Gyakorlati Modul összes óraszám óraszám óraszáma

6

24

30

6

0

6


3. Digitális írástudás

4. Takarító feladatai

A program alapvető célja: a korszerű, digitális írástudás elsajátítása, modern eszközök segítéségével, naprakész információ nyújtása a képzésben résztvevők számára. Ennek során elérendő cél, hogy a képzésben részt vevők megfeleljenek az információs társadalom elvárásainak, készség szinten tudják használni a számítógépet, hozzájuthassanak a világhálón található ismeretekhez A képzésben résztvevők megismerjék és elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válnak:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

5. Takarítógép-kezelő feladatai

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

21

30

48

208

256

66

56

122

a takarítási tevékenység feltérképezésére, a munka megszervezésére előkészíteni, kezelni és tárolni a kézi eljárás kezelőszereit szakszerűen használni a kézi eljárás takarítóeszközeit szakszerűen elvégezni a különböző felületek kézi eljárással történő takarítását szakszerűen elvégezni a takarításhoz kapcsolódó általános és speciális feladatokat szállodában, panzióban, lakásban a munkavégzés teles időtartama alatt betartani a munkabiztonsági, tűz- és környezetvédelmi szabályokat, előírásokat szakszerűen elsősegélyt nyújtani hatékony kommunikálni a megrendelővel és a munkatársaival

A képzésben résztvevők megismerjék és elsajátítsák azokat a szakmai ismereteket, amelyek segítségével a modul végén képessé válnak:

■■

9

a takarítási tevékenység feltérképezésére, a munka megszervezésére előkészíteni a kezelőszereket, a takarítóeszközöket és gépeket szakszerűen használni a takarítóeszközöket és gépeket, a felületeket előírás szerint megtisztítani és lekezelni karbantartani az előkészített gépeket, tartozékokat és eszközöket szakszerűen elsősegélyt nyújtani hatékony kommunikációra a megrendelővel és a munkatársaival a munkavégzés teles időtartama alatt betartani a munkabiztonsági, tűz- és környezetvédelmi szabályokat, előírásokat

A képzés javasolt célcsoportja: Olyan inaktív személyek számára javasolt, akik szeretnének egyéni vállalkozóként vagy alkalmazottként takarítói állást betölteni, de nem rendelkeznek kellő ismerettel a takarítás területén.


61

A javasolt képzési programok grafikus modultérképei Agrárvállalkozó Alkalmassági vizsgálat, PLA

1.

Hatékony együttműködés tréning

10 óra

2.

Agrárvállalkozói alapismeretek

12 óra

3.

Motivációs üzemlátogatás

16 óra

4.

Vállalkozói orientációs modul

8 óra

5.

Üzleti tervkészítés

16 óra

ZÁRÓVIZSGA

Jelmagyarázat: Kiegészítő modul

62

Szakmai modul


Baromfitelepek állatgondozója

Alkalma ssági vizsgálat, PLA

1.

Munka -, tűz- és körny ezetvédelem balesetmegelőzés

12 óra

2.

Állattenyésztési állattartási technológiák

60 óra

3.

Állat- egészségügyi, állatvédelmi feladatok

40 óra

4.

Műszaki feladatok

8 óra

ZÁRÓVIZSGA



Szakmai modul

63

Gombatermesztő

Alkalmassági vizsgálat, PLA

1.

Hatékony együttműködés tréning

8 óra

2.

Vállalkozási értékesítési és csomagolási ismeretek

30 óra

3.

Gombatermesztési alapismeretek

18 óra

4.

Gombatermesztés technológiái

42 óra

5.

Szakmai gyakorlat

78 óra

ZÁRÓVIZSGA


64

Szakmai modul


Energianövények- a jövő energiái


1.

Vállalkozási ismeretek - elmélet

18 óra

6.

Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási ismeretek elmélet

12 óra

2.

Az energianövények felhasználási lehetőségei - elmélet

24 óra

7.

Bevezetés a digitális írástudásba

8 óra

3.

Energetikai céllal termesztett növények - elmélet

42 óra

8.

Szakmai gyakorlat

60 óra

4.

Növénytermesztési alapismeretek - elmélet

24 óra

5.

Munka-, baleset- és tűzvédelem elmélet

12 óra

ZÁRÓVIZSGA



Szakmai modul

65

Gépipari alak- és helyzetmérések


1.

Gépipari alakmérések

15 óra

2.

Gépipari helyzetmérések

15 óra

ZÁRÓVIZSGA


66

Szakmai modul


Megújuló energetikai szakember


1.

Csapatépítő tréning és szakmai jövőkép orientáció

2.

Megújuló energetikával kapcsolatos jogi alapismeretek

3.

Energetikai alapismeretek (energiatudatosság, energiatakarékosság, megújuló energia)

18 óra

6.

Megújuló energetikai projektek tervezése és előkésítése

48 óra

36 óra

7.

Megújuló energetikai projektek finanszírozása

18 óra

90 óra

8.

Megújuló energetikai projektek monitoring és értékelési tevékenysége

24 óra

4.

Szakmapolitikai elemzés és társadalmi hatáselemzések

12 óra

9.

Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási ismeretek

6 óra

5.

Hatékony kommunikáció és hálózati együttműködés

42 óra

10.

Digitális írástudás

30 óra

ZÁRÓVIZSGA



Szakmai modul

67

Megújuló energetikai szakmai alapismeretek


1.

Megújuló energetikával kapcsolatos jogi alapism eretek

6 óra

2.

Energetikai alapismeretek

48 óra

3.

Szakmapolitikai elemzés és társadalmi hatáselemzések

6 óra

ZÁRÓVIZSGA


68

Szakmai modul


Volfrámelektródás hegesztő


1.

Munkahely megszerzését és megtartását elősegítő tréning

30 óra

6.

Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

246 óra

2.

Környezetvédelmi és környezet gazdálkodási ismeretek

6 óra

7.

Gépészeti alapozó feladatok

324 óra

3.


30 óra

8.

Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

100 óra

4.

Tűzvédelmi ismeretek hegesztőknek

10 óra

5.

Általánosgépészeti, munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

36 óra

ZÁRÓVIZSGA



Szakmai modul

69

Takarító Alkalmassági vizsgálat, PLA

1.


30 óra

2.

Takarítógép -kezelő feladatai

122 óra

3.

Takarító feladatai

256 óra

4.

Környezetvéd. és körny. gazdálk. ismeretek

6 óra

5.


30 óra

ZÁRÓVIZSGA


70

Szakmai modul


Energiahasznosító berendezés szerelője


1.


30 óra

6.

Csőhálózat, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok

156 óra

2.

Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási ismeretek

6 óra

7.

Energiahasznosító berendezés szerelő feladatok

438 óra

3.


30 óra

8.

Épületgépészeti alapfeladatok

310 óra

4.

Tűzvédelmi ismeretek hegesztőknek

10 óra

9.

Ált. gép. munka -, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

54 óra

5.

Általános csőszerelési feladatok

176 óra

10.

Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő)

226 óra

ZÁRÓVIZSGA



Szakmai modul

71

Korszerű minőségmenedzsment az élelmiszeriparban


1.

Kommunikációs készségfejlesztő tréning

18 óra

6.

Vezetés és kommunikáció

18 óra

2.

A jó gyártási gyakorlat és higiénia biztosítási rendszere, az élelmiszerminősítés technikái

60 óra

7.

EU ismeretek az élelmiszeriparban

30 óra

3.

Az üzemi élelmiszerellenőrzés alapelvei, az élelmiszerellenőrzés és minősítés rendszere

78 óra

8.

Számítástechnikai alapismeretek

60 óra

4.

Minőségbiztosítás és minőségirányítás

54 óra

5.

A problémaelemzés és megoldás technikái, élelmiszerbizton ság kritikus szabályozási pontok rendszere

60 óra

ZÁRÓVIZSGA


72

Szakmai modul


Menedzsment és szervezési ismeretek


1.

Szervezési ismeretek

6 óra

2.

Humán erőforrás menedzsment

12 óra

3.

Vezetési ismeretek tréning

18 óra

4.

Időgazdálkodás

4 óra

ZÁRÓVIZSGA



Szakmai modul

73

Versenyképes marketing stratégia


1.

Piackutatás és szegmentálás

10 óra

2.

Marketing – mix kialakítása

8 óra

3.

Marketing stratégia tervezése

9 óra

4.

WEB 2.0 alkalmazások

13 óra

ZÁRÓVIZSGA


74

Szakmai modul


Ötlethalász tréning leendő vállalkozóknak


1.

Vállalkozói alkalmasság vizsgálata

4 óra

2.

Üzleti ötletgyűjtési módszerek

8 óra

3.

Piackutatás

12 óra

4.

Üzleti tervezés vázlat

6 óra

ZÁRÓVIZSGA



Szakmai modul

75

Önálló lépések a falusi turizmusban


1.

Falusi turizmus alapismeretei

10 óra

2.

Vendégfogadás

12 óra

3.

Ételkészítés

12 óra

4.

Marketing feladatok

6 óra

ZÁRÓVIZSGA


76

Szakmai modul


Vállalkozásfinanszírozás, hitelezés Alkalmassági vizsgálat, PLA

1.

Vállalkozások pénzügyei

6 óra

2.

Pénzforgalom szabályai

4 óra

3.

Likviditás menedzselés

6 óra

4.

Eredmény - és mérlegelemzés

12 óra

5.

Hitelfelvétel

12 óra

ZÁRÓVIZSGA



Szakmai modul

77

Jogi ismeretek vállalkozóknak


1.

Vállalkozások jogi szabályozása

12 óra

2.

Jogi alapismeretek

2 óra

3.

Polgári jog

6 óra

4.

Munkajog

10 óra

ZÁRÓVIZSGA


78

Szakmai modul


Kezdő vállalkozók felkészítése


1.

Vállalkozói alkalmasság vizsgálata

2.

Üzleti ötletgyűjtési módszerek

8 óra

3.

Piackutatás

12 óra

4.

Üzleti tervezés vázlat

6 óra

4 óra

ZÁRÓVIZSGA



Szakmai modul

79

Irodalomjegyzék az Ipar, energetika témakörhöz ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

Potenciális vállalkozók – lehetőségek és nehézségek – A lakossági kérdőíves vizsgálat és a fókuszcsoportos kutatás potenciális vállalkozókra vonatkozó eredményei kutatási anyag Korodi Attila parlamenti képviselő: Románia megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos energiapolitikája (ppt előadás) Katona Katalin – Erdély és Románia – Dr. Vofkori László – Az erdélyi régió – SAPIENTIA – EMTE Barabás Dénes, Pál Kincső-Noémi – Modellezett szélmezők Románia északnyugati régiójában kis teljesítményű turbinák telepítésére Új Magyar Szó – Elkészül a központi fejlesztési régió energetikai térképe http://m7design.hu/kaszonszek/kaszonszek/hu/muhely/elkepzelesek http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/61885 http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=103091&cim=magyar_roman_kamarai_egyuttmukodes_termeszetes_ energiaforrasokat_hasznositasa http://lapszemle.ro/2011/11/24/energetikai-vallalatot-hoz-letre-a-megyei-tanacs/

A kiadványt összeállító munkacsoport tagjai: Beszédes Nimród Attiláné Bodzás Lajos Laczó Istvánné Molnár György Petrovszki Ágnes Pogonyi István

80

Irodalomjegyzék az Ipar, energetika témakörhöz

www.spirit-antreprenorial.ro www.vallalkozz.ro

Támogatási program: Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2007-2013 A projekt címe: Integrált vállalkozásfejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban A kiadványt összeállította: Türr István Képző és Kutató Intézet Békéscsabai Igazgatóság Kiadás időpontja: 2012. április 11 „A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy Románia Kormányának hivatalos álláspontját.”

www.rove.ro

Környezetünk védelme érdekében újrahasznosított papírt használunk.

Instrumente Structurale FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP

Recommend Documents