innováció A FÓLIÁS CSIRKECSOMAGOLÁS MEGÚJÍTÁSA A csirkefeldolgozás is kiváló terep az újítások, innovatív megoldások

napi innováció WWW.NAPI.HU

2008. JÚNIUS 30., HÉTFŐ, XVIII. ÉVFOLYAM 125. (4703.) SZÁM

NAPI INNOVÁCIÓ I

NAPI GAZDASÁG 2008. JÚNIUS 30., HÉTFŐ

SZERKESZTI: DOMOKOS LÁSZLÓ ([email protected]), F. SZABÓ EMESE ([email protected])

A FÓLIÁS CSIRKECSOMAGOLÁS MEGÚJÍTÁSA

II

A GYÓGYSZERIPAR EGYENLŐ A KUTATÁS-FEJLESZTÉSSEL

VI

A csirkefeldolgozás is kiváló terep az újítások, innovatív megoldások alkalmazására.

A

Frédéric Ollier, a sanofi-aventis vezérigazgatója szerint a EIT Budapestre telepítése önmagában kevés a magyar k+f fellendítéséhez

KIADVÁNY TÁMOGATÓI:

INTERJÚ CSÉPE VALÉRIÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FŐTITKÁRHELYETTESÉVEL

Nem elegendő a nők hátrányos diszkriminációjának tilalma

Magyarországon a nők tudományos szerepvállalása igen vegyes képet mutat: a tudományos fokozatokat illetően PhD-szinten nincs jelentős eltérés a férfiak és a nők között, az MTA doktora fokozattal rendelkezők sorában viszont már igen, mert a főállású kutatói pályán a nők jelentős hányada a család mellett nem tud megfelelő teljesítményt felmutatni. Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) első női főtitkárhelyettese szerint pozitív diszkrimináció alkalmazása, minőségi gyermekellátó rendszer és rugalmas munkavégzés a kulcsa annak, hogy a női kutatók a pályán maradjanak.

▶ Csépe Valéria 1992-ben

– Európán belül milyen tendenciák figyelhetők meg a nők tudományos szerepvállalásában? – A nők megjelenése a tudományos élet vezetői pozícióiban ha nem is új, de a korábbiaknál jobban kifejezésre juttatott igény. Ennek természetesen sok oka van, főként az, hogy a modern, tudásalapú társadalom nem engedheti meg, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) szektor elveszítse a kutatónőket. Az idén megjelent EU-szintű átfogó felmérésből és helyzetelemzésből kiderül, hogy 1990 óta alig változtak a nők vezető tudományos pozícióba jutási lehetőségei, a férfiak karrieresélyei pedig a nőkét háromszorosan meghaladják. Az uniós jelentés egyértelműen megfogalmazza ennek következményeit is: a kutatásban, tudománypolitikában a nők véleménye, szemlélete nem érvényesül, a kutatási prioritások kijelölésében, a k+f+i kérdésekre vonatkozó döntésekben kiegyenlítetlen, esetleg adott irányban elfogult döntések születnek. – Milyen sajátosságok jellemzik Európát a világ többi régiójához viszonyítva? – Európában a nők tudományos szerepvállalásának régi hagyományai vannak, a gyökerek tehát messzebb nyúlnak vissza, mint a világ más régióiban. Mindezt az egyes tagállamokban egyre kidolgozottabb törvényi háttér biztosítja. A legnagyobb különbség abban látszik az egyes országok között, hogy a nők tudományos szerepvállalását valóban értékként kezelik-e. A támogatás nem merülhet ki például a hátrányos diszkrimináció tilalmában, valódi előrelépést ugyanis az jelent, ha a nők tudományos szerepvállalását hatékony intézkedések segítik a mindennapokban. Azokban az országokban látunk előrelépést, ahol kidolgozott feltételrendszer érvényesül és alapfeltételként könnyíti általában a nők, speciálisan pedig a gyermeket vállalók kettős pszichés és fizikai terhelését. Fontos mutatója ennek, hogy van-e elegendő családbarát munkahely, megoldható-e a részmunkaidő, megfizethető-e az ehhez szükséges infrastruktúra, szervezett-e az otthoni munkavégzés, van-e extra segítség. Fontos

PELSŐCZY CSABA

AZ INNOVÁCIÓS INTÉZET MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉT IS JAVÍTJA

Jövőre áll fel a budapesti EIT-központ

▶ Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet

székhelye az EU kutatás-fejlesztésért felelős minisztereinek egybehangzó szavazata alapján Budapesten lesz. Az intézet feladata az unió tudományos életének irányítása, a kutatás-fejlesztés, az oktatás és az innováció összefogása.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology, EIT) felállításáról egy uniós rendelet rendelkezik. Budapest mellett még Wroclaw, Bécs–Pozsony, Jéna és Sant Cugat del Valles

Az unió

308

,7

millió eurót biztosít az EIT működtetésére

lehet az is, hogy toleráns-e a minősítési rendszer annyira, hogy figyelembe vegye a nőknél a gyermekvállalás miatt kitolódó beérésből adódó eltéréseket. Az EU ajánlásai szerint például a pályázatok korhatárának megállapításánál gyermekenként átlag kétévenként hosszabbodik ez az idő. – Hol tart most Magyarország? Melyek a fő akadályai a nők érvényesülésének a tudományos pályán? – Magyarország a statisztikai adatokat tekintve nem áll roszszul Európa többi országához viszonyítva. Ez azonban nem az esélyegyenlőség rózsás helyzetének köszönhető, hanem annak, hogy a kutatói pálya tekintélye az elmúlt néhány évig bezárólag fokozatosan csökkent. Ezen a területen is, mint minden olyan szakmában, amelyet nem a magas keresetek jellemeznek, nőtt a nők száma. Ez a változás érintetlenül hagyta a vezetői pozíciókat. A fő probléma persze mindenekelőtt az a kettős hátrány, amelyet a nők gyakorlatban tapasztalható esélyegyenlőségének hiánya és a kutatás-fejlesztés relatív pozícióvesztése együtt képez. Míg a diplomát szerzettek között még sok a nő, azaz a végzettek között arányuk átlag 53-54 százalék, a PhD-fokozattal rendelkezők között már csak 37 százalék körüli a nők aránya, az egyetemi tanároké már csak 14 százalék, az MTA tagjai között pedig 8 százalék. lett a pszichológiai tudomány kandidátusa, 2002-ben szerezte meg az MTA doktora címet, 2007-ben az MTA levelező tagjává választotta. Az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének kutató professzora, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság és folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Főtitkárhelyettessé választásáig tanszékvezető egyetemi tanárként vezette az ELTE PPK-n az általa alapított kognitív pszichológia tanszéket.

pályázott arra, hogy Európa tudományszervezési központja lehessen. Magyarország először 2005-ben jelezte hivatalosan az Európai Bizottságnak, hogy helyszínt kíván biztosítani az EIT irányító testülete székhelyének. A magyar pályázatot Brüsszelben idén májusban Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter ismertette. Végleges döntést a Versenyképességi Tanács június 18-i ülésén hozott, ahol az EU kutatás-fejlesztésért felelős 27 minisztere egyöntetűen Budapestet támogatta. Folytatás a IV. oldalon

Folytatás a III. oldalon

Fokozni kell az új tagállamok innovációs teljesítményét Jelentősen fokozni kell az új tagállamok innovációs teljesítményét, különben lassabb lesz a felzárkózás, mint szeretnénk – mondta Reinhardt Büscher, az Európai Bizottság vállalkozáspolitikai és ipari főigazgatóságának innovációtámogatási osztályvezetője a június elején Budapesten megrendezett Europe Innova konferencián. Az uniós innovációs szakemberek számára három éve létrehozott partnertalálkozót a főigazgatóság évente rendezi meg, különböző helyszíneken. Az Europe Innova kezdeményezéshez eddig 23 tagállamból

több mint 300 partner (cégek, befektetők, nemzeti és regionális innovációs és vállalkozásfejlesztői ügynökségek, döntéshozók) csatlakozott, azonban a tíz új tagállamból származó partnerek aránya igen alacsony. Nem a vállalkozókedvvel van baj a régióban, inkább az a gond, hogy alacsony a valóban innovatív termékeket, szolgáltatásokat kínáló kis- és középvállalkozások aránya, ráadásul az új cégek túlélési aránya is alacsony, és mindez szükségtelenül meghosszabbíthatja a felzárkózás folyamatát Folytatás a VI. oldalon – véli Büscher.

II NAPI INNOVÁCIÓ


Integrált szakképző központ nyílt Észak-Pesten Másfél milliárd forintos európai uniós – az első nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó Humánerőforrásfejlesztési operatív program keretében elnyert – támogatás segítségével készült el az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ (ÉPTISZK) Kht. új, központi tanműhelye. A beruházáshoz a fővárosi önkormányzat 300 millió forinttal járult hozzá. Már szinte közhely, hogy Magyarországon hiányzik a szakképzett munkaerő, a gyakorlati képzés nem valósul meg és a tananyagban oktatott szaktudás távol áll attól, amit a gyakorlatban a munkáltatók igényelnek. Ugyanakkor az ipar még soha nem igényelt ennyi gyakorlati tudással rendelkező mérnököt, technikust, gépkezelőt és szakmunkást. A június 6-án felavatott központi tanműhely egy újabb lépést jelenthet a változtatáshoz, ahhoz, hogy a munkaadók valós igényei alapján összeállított elméleti és gyakorlati tudást szerezhessenek a hallgatók. A boldogulást nem feltétlenül egy papír jelenti, hanem a megszerzett tudás – mondta Gyurcsány Ferenc az ÉPTISZK megújult épületeinek avatásán (lásd képünkön). A szakképző központban a Festo Automatika Kft. egy hidraulika-pneumatika labort is kialakított, amely ma az ország egyik legkorszerűbb technológiájával felszerelt automa-

▶ A Festónak is fontos az észak-pesti projekt, mert – úgy is, mint képzett munkaerőt igénybe vevő nagyvállalat

és úgy is, mint az automatizálási piac vezető szereplője – érdekelt a magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakmunkások képzésének fejlesztésében, ezért elkötelezett híve a különböző oktatási intézményekben működő mechatronikai laboratóriumok létrehozásának.

Informatikai k+f központ indult Debrecenben A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (DETK), valamint informatikai vállalkozások részvételével informatikai kutató-fejlesztő központ alakult a hajdúsági megyeszékhelyen. A k+f központ kétmilliárd forint összértékű pályázata a Gazdaságfejlesztési operatív program keretében 50 százalékos támogatást nyert el. A részt vevő cégeknek így egymilliárd forint saját forrást kell bevonniuk a fejlesztői munkába, a Debreceni Egyetemnek felsőoktatási intézményként ugyanis nem kell saját erőt biztosítania. A DETK mellett a projektben részt vesz a Geoview Systems Kft., az ISH Kft., a Corvex Zrt., az Orgware Kft. és a Netlock Kft. A pályázatban a központ tíz részprojekt indítását vállalta fel, amelyek sok szállal kapcsolódnak a Deb-

receni Egyetemhez: az informatikai kar k+f tevékenysége mellett a kivitelezésben szükség lesz az egyetem jogi, valamint közgazdasági szakmai hátterére is. A tervek szerint a költségvetés tíz százalékát PhD-hallgatók ösztöndíjára, valamint fiatal pályakezdők alkalmazására fordítják. A program futamideje három év. A program résztvevői más vállalkozásokkal kiegészülve pályázatot nyújtottak be egy informatikai inkubátorház megvalósítására is, ahol alacsony költséggel kezdő vállalkozások, magas innovatív értéket képviselő informatikai termékek fejlesztésére létrejött spin-off cégek indíthatják be tevékenységüket. Az inkubátorház az egyetem Kassai úti campusán, az informatikai kar tervezett új épülete mellett kapna helyet. NAPI

RÉSZPROJEKTEK

1 2 3 4 5 6 7 8 9 101

ÁLTALÁNOS CÉLÚ elszámolóház

WEBALAPÚ SZOLGÁLTATÁSOK kialakítása felsőoktatási integrált adatbázisra építve REGIONÁLIS TÉRINFORMATIKAI rendszer és térségi integrált adatbázis DESZTINÁCIÓMENEDZSMENT (INTELLIGENS turisztikai rendszerek) INTEGRÁLT ÜGYFÉLSZOLGÁLAT megvalósítása, helyi szolgáltató központ E-LEARNING ÉS elektronikus közösségépítés

AZ E-MEDSOLUTION kórházi integrált informatikai rendszer biztosítói elszámoló- és viszontfinanszírozó modulja AZ E-MEDSOLUTION web2-alapú orvosi kutatási portál fejlesztése HITELES ÉS anonim vizsgajavítási rendszer

JDOLBER-T KIEGÉSZÍTŐ webalapú teljesítményértékelés, közösen HRVIR szolgáltatás és toborzás modulok felsőoktatás céljaira

tizálási laborja. A Festo több mint tizenöt éve támogatja az oktatást pneumatika-, hidraulika-, automatizálási, azaz mechatronikai oktatólaborokat létrehozva egyetemeken, főiskolákon, szakközépiskolákban és szakképzési intézményekben az ország különböző régióiban. A társaság szerint a magas szintű elméleti ismeret nagyfokú gyakorlati tudással párosulva sokkal értékesebb, mint a kettő külön-külön. Ennek jegyében a jövőben is folytatni kívánja a gyakorlati oktatás fejlesztésére irányuló együttműködését a korszerű technológiát alkalmazó cégekkel, az oktató intézményekkel és a szakképzési társulásokkal. A projekt lényegében minden részvevő számára előnyös. Elsősorban a tanulóknak, hiszen az elméleti képzést olyan gyakorlati szaktudással párosíthatják, amelyet igencsak értékelnek az őket alkalmazó cégek a munkaerő-felvételnél. Fontos a környéken működő vagy itt beruházni kívánó, korszerű technológiát alkalmazó vállalatoknak, mert képzett munkaerőből válogathatnak. Hasznos a szakképző intézményeknek is, mert – összhangban a kormányzat szakmai képzés gyakorlatiasabbá tételére vonatkozó törekvéseivel – az ehhez hasonló beruházásokkal oktatási színvonaluk és versenyképességük is növekszik. NAPI

Ikonok segítik a tájékozódást a védőgázas csirkecsomagolásokon A csirkefeldolgozás is kiváló terep az újítások, innovatív megoldások alkalmazására. A Hungerit Zrt. tavaly innovációs nagydíjat nyert daraboló rendszerével, az idén pedig újragondolta a csomagolás fogalmát.

Olyan nincs, hog y valaminek az oldalát ne lehetne felhasználni kommunikációs célra – legyen szó akár villamosról, golyóstollról vagy éppen fóliába csomagolt csirkemellről. Ezt a lehetőséget használta ki a Hungerit A társaság Baromfi feldolgozó és Élelmiszeripari Zrt., amely Magyarországon elsőként a fóliás csomagolás szinte teljes felületét felhasználta a vásárlókkal való kommunikációra. A védőgázas csomagomillió forinttal lásokon többnyire a gyártó neve és a termék csomagolási és fogyaszthatósági növelte csirke- dátuma szerepel, ezzel szemben az új hungerites csirkecsomagok oldalán is termékeinek van felirat – az új dizájnt június 6-án értékesítését mutatta be a cég. A cél nem elsősorban annak hirdetése, hogy a terméket, jelen esetben a darabolt csirkét ki gyártotta, hanem sokkal inkább az, hogy bizonyos fogalmakat megerősítsünk a fogyasztókban – mondta lapunknak Tóthné Kecskés Mária, a szentesi Hungerit belkereskedelmi és marketingigazgatója. A csomag tetején ikonok formájában jelennek meg a „nyomon követhető”, a „hosszan eltartható”, a „cseppmentes” és a „higiénikus és biztonságos” fogalmak, amelyeket a doboz oldalán meg is magyaráznak. E feliratokkal a Hungerit arról tájékoztat, hogy miért éri meg inkább a védőgázas csomagolásba bújtatott terméket választani a kimért, pultban kapható hússal szemben. Különösen a hosszabb eltarthatóság és a nyomon követhetőség a fontos, hiszen ezeknél a darabolt termékeknél minden húsdarabról tudni lehet, honnan származik és meddig tartható el – ez a kimért húsokról viszont nem mindig mondható el. Összességében egyre népszerűbbek az előre csomagolt termékek – tette hozzá az eddigiekhez az igazgató. A legnagyobb biztonságot persze az jelentené, ha a csomagolásba be lehetne építeni egy speciális matricát, amely színével jelzi, ha az étel már nem alkalmas emberi fogyasztásra. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis a megvásárolt húsban a legnagyobb kárt maga a vásárló okozza, amikor például a napon hagyott autó csomagtartójában tárolja órákon át a megvásárolt terméket – állítja Tóthné Kecskés Mária. Ez a matricás rendszer egyelőre csak a laboratóriumokban létezik, sehol Európában nem vezették még be a kereskedelemben, a technológia ugyanis nagyon drága, egyelőre nem éri meg alkalmazni. A csirkehús gyártása egyébként sem tartozik a nagy megtérülésű tevékenységek közé, vagyis az árba semmiféleképpen nem lehetne beépíteni ezt a minőségjelző matricát.

854

NAPI

AZ AUTOMATA DARABOLÓ DÍJAT ÉRT ▶ A Hungerit folyamatosan fejleszti a csirkefeldolgozást. Tavaly a

Magyar Innovációs Szövetség nagydíját is elnyerték a felső pályás automata csirkedarabolási, mellfilézési és minősítő rendszer bevezetésével. A rendszer automatikusan, emberi erőforrás nélkül darabolja a csirkéket, úgy, hogy egyetlen csontot sem kell elvágni, csak a porcoknál vágják meg a húst. A fejlesztés eredményeként a társaság 38 százalékkal, 854 millió forinttal növelte darabolt csirketermékeinek értékesítését.

NAPI INNOVÁCIÓ III


Érdemi innováció és adaptáció híján két évtized Magyarország lemaradása

A nemzetközi vízgazdálkodás eredmények átvétele gyorsabb és olcsóbb lenne Magyarország számára, mint a „langyos víz” újbóli kitalálása, de ennek jelenleg számos gátja van: a víz- és csatornaművek tulajdonosi magatartása és szegénysége, a szabályozás rugalmatlansága, az ingyen pénzt biztosító támogatási rendszer és az innováció iránti gyenge kereslet – véli Somlyódy László akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető professzora.

▶ Somlyódy László Szé-

KATONA VANDA

– A vízgazdálkodás mely területén várható áttörést jelentő innováció és mennyi esély van arra, hogy a kutatási eredmények átültetése révén korszerűbbé válik egy ország vízgazdálkodása? – A víz- és környezetgazdálkodás többnyire követő „tudomány”: a gyakran késve felismert, egyre bonyolultabbá váló problémákra a szakemberek lépésenként, egymásra épülve találják meg a megoldásokat. Az igazi áttörések tehát ritkák. Ilyet ért el napjainkban – anyagtudományi fejlesztések eredményeként – a membrántechnológia, ami a költségek soha nem gondolt csökkenése révén ma már versenyképesen teszi lehetővé a tengervíz sótalanítását (százmillió ember kap ily módon ivóvizet) vagy vízszegény térségekben biztonságos ivóvíz előállítását szennyvízből, miközben a vizet molekulaszinten vagyunk képesek kezelni. A tömeggyártás és a legoelv alkalmazása révén a membrán jelentheti majd a jövő háztartási vízgazdálkodásának chipjét, ami – szemben az öblítéses toalett pazarló és drága gyakorlatával – lehetővé teszi a fekete, sárga és szürke szennyvíz (fekália, vizelet, illetve a többi használt víz) szétválasztott kezelését, a hasznos anyagok kinyerését és újrahasznosítását (műtrágya), a vízvisszaforgatást és mindezek révén a víz és az anyagok körforgásának zárását, ami a fenntarthatóság egyik szigorú kritériuma. Áttörést jelent, az információs technológia, a távérzékelés és az automatizált észlelések együttes robbanásszerű fejlődése is és az ezekre alapozott döntéstámogató rendszerek. – Magyarország milyen eredményeket tud felmutatni ezen a területen? – A hazai eredmények nemzetközi hírűek, azok kiterjednek például a Balaton-térségre és a többi sekély tavunkra, továbbá a Tisza két mag yarországnyi kiterjedésű vízg yűjtőjére. Mindezek ellenére nem állítom, hogy dolgaink gond nélkül mennek. Sokszor a döntéshozás és a mérnöki gyakorlat sem hasznosítja az országban rendelkezésre álló tudást. Nemritkán a mindennapok vízügyi gyakorlatát támogató alkalmazott kutatások finanszírozásának tökéletes hiánya jelenti a gondot, illetve nagyok a hiányosságaink a legkorszerűbb nemzetközi szennyvíz-technológiai eredmények átültetésében, holott összességében ezermilliárd forint körüli beruházásról van szó, óriási megtakarítási lehetőségekkel. Lemaradásunk legalább két évtizedes, a felzárkózás erős hazai iskola nélkül nem megy. A felsorolt példák és ígéretes kezdeményezések (például intelligens iszappelyhek alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban vagy az alga biomassza automatikus

detektálása) ellenére az egyenes válasz az, hogy nincsenek komoly eredményeink. Ennek egyik oka, hogy a fejlett világ vízipara a technológiai megoldásokat már korábban kifejlesztette. Az eredmények átvétele gyorsabb és olcsóbb lenne, mint a langyos víz újbóli kitalálása, de ez persze igényelné a szervezési innovációt is. Az átültetésnek számos gátja van: a hazai felhasználói terület (víz- és csatornaművek) tulajdonosi magatartása és szegénysége, a hatósági szabályozás és az engedélyezés rugalmatlansága, az ingyen pénzt biztosító támogatási rendszer, a szakmaiság hiánya és mindezek végeredményeként az innováció iránti gyenge kereslet, ami sajnos napjaink általános magyar jelensége. – Globális szinten gyakran hallunk a vízkészletek csökkenéséről. Az egy főre jutó hazai

chenyi-díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízi közmű és környezetmérnöki tanszékének tanszékvezető professzora. Számos nemzetközi szervezet tagja (IAHR, IAHS, WEF, IAWQ, IWA), az International Water Association, a European Environmental Agency Scientific Committee, a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya, továbbá a Tudomány és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (4T) elnöke, a UN World Water Assessment Technical Advisory Committee és más nemzetközi tanácsadó testületek tagja. Több magyar és külföldi egyetemen tanított. Kutatási eredményeiről mintegy negyven országban számolt be. Tíz könyvet, 36 könyvfejezetet, három disszertációt és száz feletti tudományos cikket jegyez (www. bme.vkkt.hu).

vízfelhasználás a fejlett országok viszonylatában alacsony vagy magas? Várható-e, hogy hazánkban vízhiány keletkezik? – Az egy főre jutó teljes vízfogyasztás az országban 170 köbméterre tehető fejenként éves szinten, a hűtővízkivétellel együtt 600 köbméter fejenként évente. Az utóbbi megegyezik a magyar területen keletkező vízkészlettel, vízhiányos állapotról azonban mégsem beszélhetünk, mivel a hűtővízigények kielégítése a Duna és a Tisza mentén külföldi eredetű vizekből történik (ezekkel együtt az átlagos készlet bőséges, 11 ezer köbméter). A fogyasztás mintegy 40 százaléka lakossági, 20 százaléka ipari, 35 százaléka mezőgazdasági (a maradék az egyéb kategóriába tartozik). A lakossági vízfogyasztás a vízdíj hatására sokat csökkent és közel megegyezik a fejlett európai országokéval. A

némi többlet oka valószínűleg a magasabb hálózati veszteség (25 százalék körüli). Az ipari fogyasztás mára szintén átlagosnak nevezhető, semmiképpen sem pazarló. A nemzetközi összehasonlítást az alacsony mezőgazdasági vízhasználat torzítja. Ennek oka a visszafogott öntözés, aminek a bizonytalan becslések szerinti nagyobbik hányadát az illegális öntözés teszi ki. Természetesen a nagy területi egyenlőtlenségek miatt a gazdálkodás a vízzel távolról sem könnyű feladat az országban. Az éghajlatváltozás várható hatásait és a valószínűleg növekvő öntözési vízigényeket is figyelembe véve elsősorban a Tisza-völgyben alakulhatnak ki kritikus körülmények és területek. – Az ENSZ legújabb – A víz a változó világban című – vízkészlet-elemzését koordináló tanácsadó testület tagjaként mit gondol, milyen hatása lesz a 2009 tavaszán megjelentetni tervezett dokumentumnak? – Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a gyakran szegénységgel, élelmezési bajokkal, kapacitáshiánnyal és korrupcióval küszködő fejlődő világ vizes bajok sokaságával néz szembe. A népesedés és az éghajlati hatások következtében az egy főre eső készletek sokfelé vészesen csökkennek; gazdasági okok miatt egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, két és fél milliárd pedig nem részesül szennyvízelhelyezésben. A föld népességének fele él több országhoz tartozó, úgynevezett osztott vízgyűjtőkön, ahol egyre sűrűbben fordulnak elő komoly konfliktusok. Látnunk kell, hogy a fejlődő világ számára a legtöbbször használhatatlan a modern technológia, ezért hagynunk kell a helyi viszonyokhoz illeszkedő megoldások nem könnyű megszülését. A problémák térben és időben már nem elszigetelten jelentkeznek, hanem bonyolultan, együttesen és kiszámíthatatlanul, szinte bárhol. Ahogyan a Tisza-völgy példája is mutatja, kinőttük a hagyományos vízgazdálkodás eszköztárát. A kiváltó okok egyre inkább társadalmi, gazdasági, intézményi és politikai eredetűek, és ennek megfelelő kezelést igényelnek. Látszólag a fejlett világban majdnem minden rendben van. Hiba lenne azonban tévhitekben ringatni magunkat: a föld túl picinnyé kezd válni ahhoz, hogy a megúszás reményében kívül maradjunk. Az ENSZ kezdeményezésének célja a közérthető tájékoztatás és tanítás, a cselekvések világos megfogalmazása politikusok, vezetők és a hétköznapi emberek számára. Mindezek párosítása széles körű társadalmi konzultációval, az alkalmankénti jelentések készítésének helyettesítése folyamatos elemző munkával és konzultációsorozattal talán az első lépés a NAPI változás irányába.

FIGYELMEZTET A MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG

INTERJÚ CSÉPE VALÉRIÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FŐTITKÁRHELYETTESÉVEL

Nagy a lemaradás a TTIstratégia végrehajtásában

Nem elegendő a nők hátrányos diszkriminációjának tilalma

Jelentős az elmaradás a középtáv ú t udomá ny-, te c h nológ ia- é s innovációpolitikai (TTI) stratégia végrehajtásában, nagy a veszély, hogy a kormányzati stratégia csak írott szöveg marad, a megvalósítás nem vagy csak töredékesen történik meg, ez pedig tovább súlyosbíthatja az ország lesza-

▶ A TTI-stratégiában a kormány be-

mutatta az innováció fontosságát és elkötelezte magát annak támogatása mellett. E szerint a versenyképesség és a tartós növekedés egyik meghatározó tényezője a tudomány és az innováció. A középtávú stratégia számszerű céljai között szerepel, hogy a vállalati k+f ráfordítás a GDP arányában a 2005-ös 0,37 százalékról 2010-re 0,63 százalékra emelkedjen.

kadását a nemzetközi mezőnytől az innováció területén – állítja a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). A kormány 2007 márciusában fogadta el a középtávú (2007–2013-as) TTI-stratégiát. A szervezet már tavaly jelezte, hogy erre hivatott civil szervezetként a stratégia végrehajtását nyomon

kívánja követni. A TTI intézkedési terve csaknem száz intézkedést fogalmazott meg, amelyek a stratégia végrehajtását célozzák. A 2008. március 31-ig esedékes határidejű intézkedések nagy része még nem valósult meg. Ezt – figyelembe véve az e téren is bekövetkező egyre súlyosabb leszakadásunkat – igen kritikus mulasztásnak értékeljük – mondta Szabó Gábor, a MISZ elnöke. Tisztában vannak azzal, hogy az innováció területén azonnali látványos változások nem érhetőek el, azonban nemzetközi szakértők véleményére is támaszkodva felhívják a kormányzat figyelmét az innováció tényleges és érdemi támogatására, valamint a TTI-stratégia maradéktalan végrehajtására. Ehhez a MISZ továbbra is felajánlja együttműködését, széles szakmai és kapcsolati bázisát. A szervezet üdvözli és fontos lépésnek tartja, hogy a kormány létrehozta az innovációt felügyelő miniszteri posztot – véleménye szerint azonban ez csak akkor hoz változást, ha a tárca nélküli miniszter megkapja a megfelelő politikai támogatást. NAPI

Folytatás az I. oldalról

Ezek az adatok azt jelzik, hogy a tudományos kiválóság értékelési rendszere nem megfelelően működik, a nők fokozatosan eltűnnek a kutatói pályáról. Véleményem szerint ott tudnak a nők a kutatásban hatékony támogató rendszer nélkül a leginkább megmaradni, ahol egyszemélyes kutatások végezhetők, nincs a kutatómunka jelentős mértékben laboratóriumhoz, terephez kötve. A gyermekvállalás megnehezíti a kutatói munkát, különösen ha a ma szinte kizárólag pályázati keretekből megvalósítható kutatások adminisztrációjához nincs segítség, a konferenciarészvételhez nincs támogató háttér. Ennél azonban nagyobb problémát jelent a kutatónőknek az a fejletlen esélytudatossága, amely a posztkommunista országok mindegyikében megfigyelhető. Ez pedig már nem esélyegyenlőségi, hanem gazdasági kérdés; a kutatónők kiképzésébe befektetett források nem hasznosulnak a társadalom

számára. Nagyon jó példának tartom Finnország, Norvégia és Franciaország gyakorlatát. Bár mindegyik más okból sikeres, a közös elem abban fedezhető fel, hogy a pozitív diszkrimináció technikáinak törvényben rögzített és betartatott rendszerét, a minőségi gyermekellátó rendszert és a rugalmas munkavégzés lehetőségeinek együttesét alkalmazzák. – A pályán maradó sikeres nők minek köszönhetik eredményeiket? – Nem ismerek olya n felmérést, amely ezt szisztematikusan, tudományos módszerekkel vizsgálta volna, de az eszmecserére kiváló terep volt a június 23-án megrendezett Women in Science (Nők a tudományban) fórum, amelyet a TéT Alapítvány szervezett. Remélem, hog y jelenlegi választott megbízatásom új lehetőséget ad majd arra is, hogy a TéT és az MTA együtt tegyen a korábbiaknál többet és egy kicsit hangosabban, mint eddig, mégpedig azért, hogy a kutatónők esélyegyen-

lőségére vonatkozó gyenge tudatosság megváltozzék. Az MTA új vezetését szerencsére nem kell e kérdés fontosságáról meggyőznöm, hiszen azt az utat kívánja folytatni, amelyet az előző vezetés már elkezdett és amelynek nagyszerű áttörése volt a 2007-es tagválasztás. Soha ennyi kutatónőt nem választott még az Akadémia tagjai közé, mint ekkor. Arról viszont, hogy mit és hogyan tesz majd az MTA május 6-án megválasztott új vezetése a kutatónők tudományos esélyeinek, kutatói pályájának segítéséért, együtt döntünk. Ennek cselekvési tervét még ki kell dolgoznunk. Szerencsére az unióban sok jó példa van, „csupán” alkalmaznunk kell tudni ezeket. A sikerességhez azonban egyet mindenképpen hozzátennék: semmilyen intézményes háttér nem pótolja azt a segítő szövetséget, amelyet a megfelelő partnerkapcsolat, otthon, ésszerű családi munkamegosztás jelent. TŐSÉR JÚLIA

IV NAPI INNOVÁCIÓ


Ipari partnerek bevonása nélkül nem életképes egy kutatás

A Szegedi Tudományegyetem büszke lehet arra, hogy a kémia területén végzett kutatásai az európai élvonalhoz tartoznak, de ha a finanszírozás területén nem tudunk előrelépni, akkor gyorsan elveszíthetjük előkelő helyezésünket – mondta lapunknak Erdőhelyi András, az egyetem szilárdtest- és radiokémiai tanszékének vezetője.

– Mi a célja a tanszéken folyó kutatásoknak? – A tanszéken hagyománya van a természetben nagy mennyiségben előforduló gázok (például széndioxid, metán, etán) és egyéb anyagok (metanol, etanol) átalakítása kutatásának. Ezek a munkák kezdetben mindig alapkutatás jellegűek, konkrét fejlesztési programokat a közvetlen kapcsolat vet fel az iparvállalatokkal, amelyeknek a megoldását esetenként különböző pályázati források is támogatják. Korábban részletesen vizsgáltuk a metán és a szén-dioxid magas hőmérsékletű reakcióját, mivel Magyarországon jelentős a nagy szén-dioxidtartalmú földgázkészlet. Egy kooperációs kutatási központ tudományos programjának tervezésekor adódott a feladat, hogy a biogáz komponenseit – ami szintén szén-dioxid és metán – próbáljuk meg valamilyen módon elválasztani egymástól. Ezáltal a biogáz lényegesen szélesebb körben felhasználható. A Gazdasági versenyképesség operatív program keretében benyújtott pályázat sikerrel járt, megalakult a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központja, ennek keretében a Démász Nyrt. támogatta egy módosított biogáz-technológia kidolgozását és egy membránreaktor-rendszer kifejlesztését, amely a biogáz komponenseit nagy hatékonysággal elválasztja egymástól. Az elválasztás laboratóriumi körülmények között működik. A feladatunk jelenleg az lenne, hogy a rendszer egyes elemeit összekapcsoljuk és valós körülmények között teszteljük a berendezést. – Kik végzik ezeket a kutatásokat? – Egy ilyen léptékű feladat megoldását csak több kutatócsoport együttműködésével lehet felvállalni. Kezdetben két csoport különböző irányban kezdett el vizsgálódni, különböző alapanyagú membránt állítottak elő, míg egy harmadik társaság a membránreaktor megépítését, fejlesztését és a szükséges analitikai eljárások kidolgozását vállalta. Menet közben nyilvánvalóvá vált, hogy az egyik módszerrel kiemelkedően jó elválasztóképességű membránt állítunk elő, ezért a másik programot leállítottuk, és a sikerrel kecsegtető eljárást fejlesztettük tovább. Így arra a kérdésre, hogy ezen a projekten hányan dolgoztak, nehéz egyértelműen válaszolni, mert a három, egyenként 6–12 fős kutatócsoportból mindig annyian vettek rész a programban, hogy a feladatot adott határidőre, sikerrel meg tudjuk oldani. Jelenleg tárgyalunk arról, hogy ezt a témát folytatjuk, és ha a méretnövelés és a biogázzal vég-

ERDŐHELYI ANDRÁS

▶ A jövő a

hidrogénalapú gazdaságé, ezért az SZTE részletesen vizsgálja a hidrogén előállításának lehetőségeit megújuló forrásokból, például bioetanolból

zett kísérletek is sikerrel járnak, akkor ez az eljárás bevezethetőnek tűnik. – Mi a siker receptje? – Egy új eljárás kifejlesztéséhez kell egy ipari partner, aki vevő az ötletre vagy maga javasolja a kutatási programot, kell egy rugalmas kutatócsoport és persze pénz. Több nagyvállalat folytat megbeszéléseket a hazai egyetemekkel, kutatóintézetekkel, de a kis- és középvállalatok tapasztalataim szerint csak a korábbi személyes kapcsolatok révén adnak kutatás-fejlesztési megbízást. Az alapkutatáshoz, a kutatási infrastruktúra kiépítéséhez és felújításához szükséges források előteremtése lényegesen nehezebb. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatai általában csak a kutatási költségek egy részét fedezik, beruházásokra

Díjazták a minőséget A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. érdemelte ki a magyarországi kis- és közepes méretű termelő vagy szolgáltató szervezetek közül a 2007-es Nemzeti Minőségi Díjat. A társaság csaknem 30 ezer lakossági és háromezer eg yéb fog yasztónak nyújt távhőszolgáltatást, a minőségbiztosítási rendszert 1996-ban vezette be. A díjat 1996-ban alapították, az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány (EFQM) Európai Kiválóság Díjának mintájára. Az utóbbit vállalkozások hozták létre 1988-ban, az Európai Bizottság védnöksége mellett, azzal a céllal, hogy növeljék az európai gazdálkodó szervezetek versenyképességét. Azóta az EFQM által kidolgozott modellt több mint harminc ország vette át. Az évente kiosztott díj nem a terméket vagy a szolgáltatást értékeli, hanem a szervezet munkáját, amelyet a minél kiválóbb működés elérése érdekében fej-

tett ki. Az idei díjazottak névsora jelzi, hogy a közszolgáltatások világában is meggyökeresedett a „kuncsaft rendel” elve – mondta Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a díjak átadásakor. A nagyméretű szervezetek kategóriájában az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. kapta meg a díjat. A vállalat 178 településen biztosítja az ivóvízellátást és 82 településen a szennyvíz kezeléséről is gondoskodik. A társaság 2002 óta évente végez önértékelést a díj kritériumai alapján. A közszolgáltatói szervezetek közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Jósa András oktatókórháza nyerte el a díjat. Az 1800 ágyas kórházban 2800 munkatárs végzi a gyógyítómegelőző munkát. Az intézmény már 1998-ban megszerezte az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítványt és 2007-ben elnyerte az Év kórháza díjat is. NAPI

▶ Az E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. a 2006-os Közép-

és Kelet-európai Minőségi Díj pályázatával elért kiemelkedő eredményért elismerő oklevelet kapott. A Nemzeti Minőség Klub által 1998-ban alapított Nemzeti Minőségi Díj nagykövete címet pedig Bernáth Lajos, a Qualimed-csoport vezetője és Háry András, az APNB Kft. vezetője vehette át.

elég kis összeg fordítható, a részvétel a műszerpályázatokon pedig nem tervezhető, mert ilyet nem hirdetnek meg rendszeresen. Jelentős előrelépés, hogy van lehetőség nagy összegű pályázatok benyújtására, de ezeket tényleg csak a legkiválóbbak nyerhetik el, és ez a támogatás is csak néhány évre szól. Az egyetemek jelenlegi finanszírozási rendszere sok esetben a bérre sem elegendő, különösen ha magasan kvalifikált és tapasztalt oktatógárdával rendelkezik az adott intézmény. Az olyan, államilag finanszírozott PhD hallgatók száma, akik intenzíven részt vesznek az alapkutatásokban, udvariasan fogalmazva is nem túl sok az általam ismert európai egyetemekkel összehasonlítva. Az SZTE büszke lehet arra, hogy a kémia területén végzett kutatásai az európai élvonalhoz tartoznak, de ha a finanszíro-

zás területén nem tudunk előrelépni, akkor előkelő helyezésünket gyorsan elveszíthetjük. Ezért azt a taktikát választottuk, hogy részt veszünk kutatásfejlesztési pályázatokon, próbáljuk a programokat úgy alakítani, hogy azoknak legyen lényeges alapkutatási része is. – Jelenleg milyen területen folytatnak alapkutatásokat? – Úgy gondoljuk, a jövő a hidrogénalapú gazdaságé, ezért jelenleg részletesen vizsgáljuk a hidrogén előállításának lehetőségeit megújuló forrásokból, például bioetanolból. Az etilalkohol magasabb hőmérsékleten – katalizátorok jelenlétében – vízzel reagálva hidrogént és szén-dioxidot ad, ám sajnos van több nemkívánatos melléktermék is. Kutatásaink eredményeiről nemzetközi folyóiratokban és konferenciákon számolunk be. A fő feladatunk az, hogy megismerjük azokat a folyamatokat, amelyek a szilárd katalizátorok felületén játszódnak le és a melléktermékek képződéséhez vezetnek. – Általában mennyi idő telik el az alapkutatás lefolytatása és annak gyakorlati alkalmazása között? – Egy adott program megvalósulásának időtartama alapvetően a feladattól függ. Néhány esetben nagyon rövid idő alatt bevezethető egy új eljárás, máskor évek alatt sem jutunk el a végső megoldáshoz. Sokszor az ígéretesnek tűnő eredmény a gyakorlatban használhatatlan, mert nem érdeke senkinek egy új technológia bevezetése. Az általunk alapkutatásként vizsgált folyamatok gyakorlati alkalmazása több esetben a világban valahol másutt vált konkrét technológiává. Ennek oka részben az, hogy hiányzik az alapkutatás és a ipari gyakorlat között egy láncszem, amely a megvalósítást segíti elő. – Van olyan kutatásuk, amely kizárólagos vállalati támogatással valósult meg? – Igen. Az Égáz-Dégáz Zrt. bízta meg a tanszéket egy olyan eljárás kidolgozásával, amely alkalmas a földgáz továbbítására használt polietiléncsövek áteresztőképességének vizsgálatára (a vizsgálati körülmények mindenben követik a gyakorlati életben alkalmazott paramétereket), valamint végezzen összehasonlító vizsgálatot számos Európában kapható cső felhasználásával. Ez a cég saját fejlesztési programjának része, amelyben a gázhálózat megbízhatóságára nyernek adatokat és egyben ellenőrzik az általuk használt csöveket. TŐSÉR JÚLIA

AZ INNOVÁCIÓS INTÉZET MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉT IS JAVÍTJA

Jövőre áll fel a budapesti EIT-központ

a jelölőbizottság Magyar Bálint volt oktatási minisztert is Az intézet hatvan munkatárssal 2009-ben kezdi meg javasolta a tanácsba. működését a lágymányosi Infopark egyik új épületében, A kedvező döntés jótékonyan hat Magyarország nemzetAz intézet közi megítélésére, tudományos és EU-diplomáciai megbeamelynek a bérleti díját a magyar kormány fizeti húsz éven keresztül. Az EIT működésének finanszírozását az EU költcsülésére, közvetett módon a versenyképességet is javítja. A ségvetése 2013-ig 308,7 millió euróval (mintegy 77 milliárd felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek és a vállalati forinttal) és magánforrások bevonásával biztosítja. Az inszféra innovációs törekvéseinek katalizátoraként ugyanis az tézet – a különböző egyetemek tanszékei, vállalatok és ku- munkatárssal EIT vonzóbbá teheti a magántőke számára a befektetést a tutatási intézetek részvételével alakult – tudás- és innovációs kezdi el dásba és innovációba – vélekedett még a döntést megelőzően a működést társulások munkáján keresztül a teljes európai innovációs Kákosy Csaba volt gazdasági és közlekedési miniszter. A tárca tevékenységet átfogja majd. várakozásai szerint felerősödik majd a térségi és európai szinAz EIT hálózati együttműködést alakít ki a kutatást, felsőoktatást, tű, hazánkba irányuló kutatói migráció, amely a kelet-közép-európai innovációt meghatározó szereplők között. A legmagasabb színvonalú régió felértékelődését, felemelkedését is szolgálja. Az EIT elősegítheti felsőoktatási, kutatási és innovációs tevékenységek bevonásával hozzá- a csúcstechnológiai versenyképességi központok létrejöttét, megerőjárul a közösség és a tagállamok innovációs kapacitásának fejlesztésé- sítheti a több éve elindított és megújuló, innovációt célzó gazdasághez. Feladata, hogy kezelje az Európában jelentkező hosszú távú inno- politikai programokat, a sikeres egyetemi műhelyeket. vációs kihívásokat, különös tekintettel a transz- és interdiszciplináris VARGA VIKTÓRIA területekre, beleértve a már európai szinten felismert kihívásokat is, és előmozdítani a párbeszédet a civil társadalommal. ▶ A szakmai munka az úgynevezett tudás- és innovációs köAz EIT igazgatótanácsa tagjainak kiválasztásához az Európai Bizösségek (Knowledge and Innovation Communities), magyar zottság négytagú jelölőbizottságot hozott létre, amelynek munkájában fordításban tudás- és innovációs társulások (tit) keretében Boda Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valósul majd meg. A tit-ek európai szintű, közép- és hosszú rektori tanácsadója is részt vesz. A jelölőbizottság feladata az igazgatótávú innovációs stratégiai hálózatok, amelyekben egyetetanács 18 tagjának kinevezéséhez szükséges kiválasztási kritériumok mek, kutatóintézetek és az üzleti szféra szereplői vesznek meghatározása, valamint javaslattétel a tagok személyére. A tagok részt. Olyan stratégiailag fontos két-három területen jelölnek nem képviselhetnek semmilyen politikai, állami, akadémiai és intézki tit-eket, amelyek segítik az EU versenyképességének ményi érdeket. Elvárás a stratégiai döntéshozó képesség, menedzseri növelését, jelenleg kihívást jelentenek vagy a jövőre vonatés pénzügyi képességekkel kombinálva. A tagoknak széles körben kozóan is megoldandó kérdéseket vetnek fel. Várhatóan kell lefedniük a tudományterületeket (természettudományok, tárhárom működik majd 2013-ig: a klímaváltozás, az energia és sadalomtudományok, műszaki, gazdasági és menedzsmenttudomáaz infokommunikáció területén. Az EIT igazgatótanácsának a nyok). Magyarország számára fontos cél, hogy az igazgatótanácsnak megalakulását követő 18 hónapon belül, vagyis 2009 végéig legyen magyar tagja is. A hivatalos kinevezések július elején várhatók, ki kell jelölnie két vagy három tit-et.

Folytatás az I. oldalról

60

NAPI INNOVÁCIÓ V


INNOVÁCIÓ 2.0

Brazíliában indít új diszkont-légitársaságot az amerikai JetBlue alapítója Az Azul jegyárai

50 százalékkal lehetnek magasabbak

David Neeleman 49 éves amerikai üzletember arra tesz kísérletet, hogy megismételje azt az innovációt, amellyel létrehozta az amerikai JetBlue diszkont-légitársaságot – egy másik kontinensen. Miután a cég igazgatósága 2007 februárjában minden előzetes figyelmeztetés nélkül eltávolította a társaság vezérigazgatói székéből – amit a légitársaságnál káosz, több ezer járat törlése követett –, nem volt kedve újabb céget alapítani. Az Egyesült Államok légi iparában egyébként sem kifizetődő vállalkozás manapság kisebb vállalattal kísérletezni, mert az ilyen társaságok képtelenek finanszírozni az égbe emelkedett üzemanyagárakat, és ezért vagy kénytelenek felfüggeszteni tevékenységüket, vagy csődöt kell jelenteniük. Más a helyzet a feltörekvő országokkal, amelyek légi közlekedése gyermekcipőben jár az ágazat észak-amerikai vagy európai fejlettségéhez képest. A fejletlen piac és az erőteljes gazdasági fejlődés miatt gyorsan növekedhetnek az újonnan induló diszkont-légitársaságok. A fapados repüléssel

BRAZÍLIA REPÜLŐGÉP-TEMETŐ ▶ Az egyik nagy probléma, amit az Azulnak le kell küzdenie,

hogy meggyőzze az embereket: vele biztonságos a repülés. A cég helyi gyártású, korszerű Embraer gépeket fog üzemeltetni, ám a legendásan rossz légi irányításra nem lesz befolyása. Szakértők szerint ez utóbbi miatt Brazília valóságos repülőgép-temető, ahol sok az ember nem járta, elhagyott, a légi közlekedést figyelő lokátorok holt terében lévő terület.

olyan üzleti modellt lehet meghonosítani ezekben az országokban, amelyet alig ismernek az ottani utazók. Az üzletember úgy döntött, Brazíliában próbál újra szerencsét. Nemrégiben internetes szavazáson választotta ki a különböző befektetőktől származó, összesen 150 millió dollár alaptőkével megalapított, 2009-ben induló új légitársasága nevét, az Azult, ami portugálul kéket

jelent. Ez volt a szavazás második helyezettje, az első helyen a Szamba elnevezés végzett. Neeleman módszeréhez tartozik a közvetlen kapcsolattartás cége ügyfeleivel: ennek érdekében a JetBlue első embereként minden héten megtett egy utat cége valamelyik járatán. A kapcsolatépítés jegyében Brazíliában további szavazásokat tartanak. A következő az új cég alkalmazottainak uniformisáról szól majd. Emellett a szavazásokban részt vevők részvételével igyekeznek internetes közösséget kialakítani az alakuló Azul körül. Az Azul üzleti modelljének alapja, hogy közvetlen járatokat kínál majd huszonöt brazil városba, így ügyfelei el tudják kerülni a zsúfolt átszállóhelyeket. Ezt különösen a mindig időhiányban szenvedő üzleti utazók értékelhetik, de a kényelemre vágyó turisták is érdeklődhetnek iránta. A társaság kihasználhatja, hogy jószerével csak egyetlen versenytársa – a GOL légitársaság – lesz a fapadosok piacán. Ebből az is következik, hogy jegyárai 50 százalékkal magasabbak lehetnek az észak-amerikai vagy európai diszkontcégek tarifáinál. A legolcsóbb jegyeket ugyanakkor olyan áron akarják adni, hogy a repülés versenyképessé váljon a távolsági buszokkal. Ez jelenti ugyanis az Azul fő konkurensét: az emberek többsége busszal utazik, csak öt százalékuk száll repülőre. Az új vállalat átveszi a JetBlue számos újítását: a gépeket bőrülésekkel látják el, amelyek között a brazil légitársaságoknál megszokotthoz képest öt-tíz centiméterrel nagyobb lábteret hagynak, az étkezőkocsis felszolgálás helyett tálcán fogják kínálni az enni-inni valót és minden ülés háttámlájába műholdas tévét szerelnek. A brazilok odavannak a televízióért, ezért az Azul vezetése együtt kíván működni a helyi Globo tévészolgáltatóval. A technikai részleteket a JetBlue tulajdonában lévő műholdas szolgáltató segítségével fogják kidolgozni. Neeleman emellett átveszi korábbi vállalkozása könynyen kezelhető internetes jegyfoglalási rendszerét is – ma már ennek meghonosítása sem jelent gondot Brazíliában. Nem minden korábbi innovációját tudja azonban az új környezetbe adaptálni a cégvezető. A telefonvonalak gyenge minősége miatt például nem tud olyan ügyfélszolgálatosokat foglalkoztatni, akik otthon dolgoznak. Ehelyett valószínűleg egy központi call centert kell telepítenie. Neelemannal megesett, hogy egy perccel lekéste a becsekkolási időt egy repülőjárathoz, és nem engedték felszállni. Ennek az Azulnál másként kell KOMÓCSIN SÁNDOR lennie – fogadkozik az üzletember.

Az innovációt nem lehet menedzselni – az megtörténik – Másként kell a cégeknek menedzselniük az innovációt a gazdasági növekedés lassulása idején? – tette fel a következő kérdést a hetilap szakírója. – Az innovációnak semmi köze a gazdasági ciklusokhoz. A forró termékek ugyanolyan jól fogynak recesszió idején, mint máskor. Vegyünk egy példát. Valaki kitalál mondjuk egy jó tévéreklámkampányt. Vajon érdekli-e a hirdetőket, hogy ágazatuk éppen recesszióban van vagy inkább arra koncentrálnak, hogy az új módszerrel hány embert vehetnek rá termékük választására, illetve arra, hogy versenytársaik terméke helyett az övéket válasszák? A nagyvállalatok pontosan értik e kérdést, tudják, mi a válasz, ezért recesszió idején jövőbeli növekedésük feltételeinek megteremtésébe fektetnek be. – Átvehetik-e más vállalatok is a Google híres munkaszervezését, miszerint a mérnököknek megengedik, hogy munkaidejük 20 százalékát ne fő munkájukra fordítsák? – Ez a módszer az innováció lényegével függ össze. Az újítások úgy kezdődnek, hogy van egy kis csoport, amelynek van egy eredeti ötlete, amit a legtöbb esetben nem értenek a körülötte lévő emberek, beleértve ebbe főnököket is. A 80–20 százalékos módszerrel azt akarjuk elkerülni, hogy a fejlesztőknél lassúbb felfogású menedzserek elvegyék az ilyen ötletképzéstől az időt. A főnök mindig azt mondja a beosztottnak: azért fizetnek, hogy a munkaidődben az itteni feladataiddal foglalkozz! A mi módszerünknek köszönhetően a mérnök erre azt válaszolhatja, hogy ezt a munkaideje 80 százalékában be is tartja, a maradékra viszont nem tarthat igényt a főnöke. Úgy véljük, hogy ezt a rendszert bármely vállalat átveheti, a kérdés az, hogy beleilleszthető-e a cégkultúrájába.

BLOOMBERG

Nem fékezte le az Egyesült Államok gazdaságának lassuló növekedése a Google-t, a világ legnépszerűbb internetes keresőjét üzemeltető cégét. Az első negyedéves 35 százalékos profitbővülést 20 százalékos részvényár-növekedéssel díjazták a befektetők. Amikor a Business Week arról kérdezte Eric Schmidtet, a társaság vezérigazgatóját, hogy megváltozik-e a Google stratégiája a gazdaság recesszióba süllyedése nyomán, a cégvezető visszakérdezett: miféle recesszióról beszélünk?

– Mi a legfőbb akadálya ma a Google-nál az innovációnak? – Az, hogy túl sok helyen, ötven különböző irodában szétszórva dolgoznak az alkalmazottaink. – Még mindig szükség van a személyes kapcsolatra? – A programozás legjobb módszere a telefonhívások sorozata, amelyben két ember tartja egymással a kapcsolatot, és közösen dolgoznak. A második legjobb módszer az olyan csoportmunka, amikor

egy szobában vannak a programozók. Minden egyéb lehetőség rossz. – Hogyan kezeli a Google azt az ellentmondást, hogy egy új terméke jelentős új piacot teremthet, ami ellenkezik régi ügyfelei érdekével? – Egyértelműen elköteleztük magunkat amellett, hogy a végfelhasználó érdekeit vesszük figyelembe. Nem azzal törődünk, hogy az újságok, a hirdetők vagy a telefontársaságok boldogok legyenek, hanem azzal, hogy amit nyújtunk, az mit ad a felhasználóknak.

– Mi biztosítja, hogy a fejlesztések végül hasznos szolgáltatásokat eredményezzenek? – Mindenekelőtt az, hogy az innováció során végig szoros figyelemmel kísérjük a folyamatot. Kifinomult értékelési rendszerünk van, megbízható tesztelőkre támaszkodunk az ellenőrzések során. A béta teszt eredményei szentírásnak számítanak. A célunk az, hogy a piaci bevezetés előtt az új termék minden lehetséges működési módját megismerjük. A megjelenés után figyeljük a felhasználás növekedését. Ha ez gyors, akkor minden rendben van, ha lassú, akkor valami nem stimmel. – Mennyire aggasztja a cégvezetést a legjobb szakemberek elvándorlásának lehetősége? – A Google 18 ezer embert alkalmaz. Egyszázalékos fluktuáció 180 fő távozását jelenti, és nálunk 1–3 százalékos az elvándorlás. A sajtó abból szeret szenzációt csinálni, hogy ki távozik, ám arról kevésbé ír, hogy ezzel egy időben hány új ember – köztük nem egy Nobel-díjas vagy PhD-fokozattal rendelkező szakértő – jön hozzánk. – Lehet az innovációt menedzselni? – Szerintem a menedzselni szó nem alkalmas a folyamat leírására. A cégvezetés annyit tehet, hogy igyekszik biztosítani a megfelelő feltételeket az innováció számára, hogy az megtörténhessen. Az első tennivaló az, hogy meg kell hallgatni az embereket. – Ez nyilvánvalónak tűnik. – Sokszor mégsem teszik ezt meg a vezetők. Az innováció olyan helyekről indul ki, amelyekről egyáltalán nem várnánk, ezért elindításuk segítéséhez folyamatosan tájékozódni kell a munkatársak fejéNAPI ben járó ötletekről.

A vállalatok vezetése annyit tehet, hogy igyekszik biztosítani a megfelelő feltételeket az innováció számára, hogy az megtörténhessen.

VI NAPI INNOVÁCIÓ


Az autó- és a faipar köré épül a nyugat-dunántúli ügynökség

Jelentős lemaradásban Kelet-Európa Folytatás az I. oldalról

A magyarországi régiók fejlődésének egyik legfontosabb feltétele innovációs képességük javítása, amit segíthet a regionális innovációs intézményrendszer. A helyi ügynökségek kialakítását az is indokolja, hogy mérsékelni kell a magyar kutatás-fejlesztés Budapest-központúságát, elő kell segíteni az ország más térségeinek önálló fejlődését. A másik fontos érv a helyi intézmények mellett, hogy javítani tudják az uniós fejlesztési források felhasználásának hatékonyságát – mondta lapunknak Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese. Tavaly év végén a NKTH pályázatot írt ki az állami támogatások odaítélésére, amelyen öt regionális innovációs ügynökség (riü) indult sikerrel. Köztük a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, amely nem egy kiemelkedő város, nagy egyetemi komplexum köré szerveződik, hanem a Győrött, Sopronban, Szombathelyen és részben Nagykanizsán és Zalaegerszegen, illetve e városok vonzáskörzetében működő vállalkozások innovációs tevékenységét igyekszik segíteni, ösztönözni és összefogni. A régió térségei között jelentős fejlődési különbségek vannak. A Budapest– Bécs vonal mentén, az autópályához kapcsolódva már a kilencvenes évek elején jelentős ipari fejlődés indult el, ami azóta is folytatódik. Az időközben kialakult ipari térség, iparipark-hálózat súlypontjában Győr helyezkedik el, a városba és környékére koncentrálódnak annak az autóipari klaszternek a vállalatai, amely a régió egyik központját adja. A klaszter bázisa az a néhány nagy multinacionális vállalat, amely autó- és autóalkatrész-gyártást telepített ebbe a körzetbe. Ez az elmúlt években fokozatosan maga köré vonzotta a magyar kis- és középvállalatokból álló beszállítókat, miközben a győri műszaki főiskola a klaszter tudásbázisának egyik legfontosabb elemévé és egyetemmé nőtte ki

PELSŐCZY CSABA

Nem egy városhoz, nem egy egyetemi campushoz, hanem két teljesen eltérő iparághoz kapcsolódik a Nyugatdunántúli Regionális Innovációs Ügynökség munkája. Győr az autóipar, Sopron pedig a faipari szektor központja. Az NKTH négy éve próbálja oldani a kutatás-fejlesztés Budapest-központúságát. magát. A riü segítséget tud nyújtani abban, hogy a beszállítók megértsék és teljesíteni tudják az autógyártók állandó megújulást követelő, egyre szigorúbb minőségi, minőségbiztosítási elvárásait. A másik súlyponti város Sopron, ahol az oktatási, innovációs, gazdasági tevékenység centrumában az erdőgazdálkodási és faipari egyetem áll. Ebben a térségben a megújuló energia témakörével foglalkozó programon túl a fa feldolgozására épülő értéktermelési lánc támogatása áll az ügynökség stratégiájának középpontjában. Az erdőgazdálkodás–fafeldolgozó ipar–bútorgyártás hármas rendszerébe igyekeznek bevonni minél több helyi és környékbeli vállalkozást. A Nyugat-Dunántúlon dolgozó innovációs szakembereknek már-már patikamérlegen kell mérniük a forrásokat, hogy elegendő jusson minden olyan fejlesztésre, amelyet érdemes előmozdítani, ugyanakkor sehol se keletkezzenek feleslegek, azaz egy fi llért se dobjanak ki az ablakon. A régió autóipari klaszterének külön sajátossága, hogy úttörő szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. Rendszeresen indul nemzetközi pályázatokon, együttműködést alakított ki hozzá hasonló külföldi klaszterekkel, amelyekkel együtt szintén pályázhatnak az innovációt támogató forrásokra. KOMÓCSIN SÁNDOR

KÉT PROGRAM FUT NÉGY ÉVE ▶ A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2004-ben kezdeményezte a regionális innovációs intéz-

ményrendszer kiépítését. Két programot indítottak el: az első a regionális tudásközpontok fejlesztése volt, amelynek keretében az elmúlt négy évben főként egyetemek és a fejlesztésekben érdekelt vállalkozások részvételével 19 tudásközpont alakult ki az országban. Az ezekben folyó kutatási programokat öszszesen 17,5 milliárd forinttal támogatta az állam. A másik program célja a regionális innovációs ügynökségek létrehozásának elősegítése volt. Ezeket a szervezeteket egy-egy régióban az innovációban részt vevő, abban érdekelt és érintett szereplők hozzák létre, feladatuk az innovációs folyamatok generálása, összehangolása és koordinálása, a technológiai hálózatok szervezése, valamint innovációs szolgáltatások nyújtása a regionális hálózatban részt vevő intézményeknek és vállalatoknak.

Az Innova most érkezett fejlődése második szakaszába: a partnerség kialakítása következik. A kiépített kapcsolatokat pályázati konzorciumok közös projektjének formájában kell gyümölcsöztetni – mondta Büscher, aki szerint ezzel párhuzamosan az új tagállamok szerepét és innovációs teljesítményét is növelni kell. Ez kulcsfontosságú, hiszen az új tagállamok a 2007–2013-as fejlesztési időszakban a strukturális alapokból együtt összesen 90 milliárd euróhoz (22 ezer milliárd forinthoz) juthatnak innovációs célok megvalósítására, és a források hatékony felhasználásához elkerülhetetlenül szükséges az intenzitás fokozása.

▶ A tanácskozást az NKTH

és az Észak-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség szervezte. A rendezvényre 22 európai uniós és unión kívüli országból összesen 132 résztvevő érkezett.

Az Europe Innova kezdeményezéshez eddig négy magyar szervezet csatlakozott, amelyek öt különböző hálózatban és projektben vesznek részt – tudta meg lapunk Lippényi Tivadartól, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettesétől. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség a NetBioClue (biotechnológiai alkalmazások) és az ABC-Network (mezőgazdasági alapanyagú élelmiszerek és biotechnológia), az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség a CENCE (energetika), a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a Pannon Automatikai Klaszter és a BeLCAR (termékfejlesztés és automatika), illetve a Bull Magyarország Kft. a BioHealth (eHealth eljárások szabványosítása) klaszterek hálózatáNAPI nak tagja.

Ami rossz a gyógyszeriparnak, az rossz az innovációnak is Frédéric Ollier, a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. vezérigazgatója volt az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Budapestre telepítéséért beadott pályázat egyik arca. Joggal örül tehát a sikernek, ám figyelmeztet: a győzelem önmagában nemcsak a magyarországi kutatás-fejlesztés fellendítéséhez, de szinten tartásához is kevés. hogy a kormány egyik tagja mit mond hétfőn, nem garancia arra, hogy egy másik tagja nem mondja az ellenkezőjét kedden. Székely Tamás egészségügyi miniszter személyében is látom a változást az elmúlt két évhez képest, és szeretnénk vele is folyamatos párbeszédet folytatni a jövőben. Persze ez nehezen megy, ha az Egészségügyi Minisztérium – alighogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta – azt tervezi, hogyan vezethetné be ismét az orvoslátogatók regisztrációs díját. Minden olyan intézkedés, amely aránytalanul megnehezíti a gyógyszergyárak munkáját, csak jegeli az innováció előretörését. – Milyen szerepet vállal a változásban a gyógyszeripar? – Természetesen a változásban nemcsa k a kormány na k, hanem va lamennyi szereplőnek részt kell vennie. Ráadásul a magyar gyógyszeripari innovációban nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem a kis cégeknek és az egyetemi, akadémiai intézményeknek is részt kell venniük. A sanofi-aventis mindkettőben partner. Májusban a Debreceni Egyetem kötött megállapodást Franciaország vezető élettudományi pólusával, a Medicennel, melynek elnöke egyúttal a sanofi-aventis kutatásokért felelős alelnöke is és amely együttműködés létrehozásában aktív szerepet vállalt a sanofi-aventis/Chinoin. Június elején pedig egy magyar kkv-val, a ThalesNano Zrt.-vel írtunk alá együttműködési megállapodást, amely nemcsak Magyarországra, hanem az egész anyavállalatra vonatkozik. A gyógyszergyáraknak is fontos az etikus magatartás, az átláthatóság, sőt a kontroll is: benne vagyunk a mennyiség és az ár korlátozásában is. Az ország több pontján segítettük a kardiometabolikus központok kialakítását, útjára indítottuk az EgészségVonatot és sorolhatnám a példákat. Nem arról van tehát szó, hogy a gyógyszergyárak nem akarnak adót fi zetni. Partnerei kívánunk lenni az államnak, de természetesen azt szeretnénk, ha nem csak az egyik oldal viselné a terheket és a kockázatokat. PELSŐCZY CSABA

– Miért tartotta fontosnak, hogy Magyarországra kerüljön az EIT? – Egyrészt mert Magyarországon az innovációnak megvannak a hagyományai, vagyis egy hiteles és vállalható cél a kutatás-fejlesztés, másrészt így sokkal erősebb, dominánsabb szerephez juthat az ország az unión belül. Ehhez persze az is kell, hogy nemzeti prioritássá váljon a téma. Ma Magyarországon a GDP körülbelül egy százalékát teszi ki az innováció. Ez az egy százalék elmarad az unió átlagától, bár az is igaz, hogy nem a legrosszabb eredmény. Ezen belül a vállalati k+f felét a gyógyszeripar adja, vagyis ágazatunk megkerülhetetlen tényező, ha innovációról beszélünk. – Mit lehetne tenni, hogy javuljon az arány? – Javuljon? Egyelőre az a kérdés, mit kellene tenni, hogy ne romoljon! A k+f beruházás nem egy gyár építését jelenti, hanem embereket, szürkeállományt és berendezéseket. A magyar szellemi tőke kitűnő, de nem szabad elfelejteni, hogy ezzel nem vagyunk egyedülállóak! Nem kell még Kínáig sem mennünk, hogy találjunk hasonló munkaerőt. Amikor a sanofi-aventis azon gondolkodik, hol legyen a következő fejlesztése, beruházása, akkor Nagy-Britannia, Spanyolország vagy Németország éppúgy szóba jön, mint Magyarország. Nekem személy szerint jelenleg az is rengeteg munkámba kerül, hogy meggyőzzem a felső vezetést, a vállalatcsoportnak érdemes megtartania magyarországi k+f, gyártási tevékenységét. Sajnálatos tény, innovációs nagyberuházás már két éve nem történt nálunk. Az utolsó a Földi Zoltánról elnevezett k+f laboratórium volt, amelyet még Kóka János adott át; ma szinte üresen áll. És ez persze nem amiatt van, mert a sanofi-aventisnek nincsenek k+f beruházásai. Csak épp máshol. Tavaly például Milánóban épült egy új kutató központunk. – Miért vonzóbb hely Olaszország egy innovációs fejlesztéshez, mint Magyarország? – A kisebbik gond Magyarországon a képzés és ezzel együtt a szakemberek hiánya. Legutóbb Bostonból hoztunk egy – egyébként magyar – molekuláris biológust Újpestre, mert itt nem találtunk. A nagyobb problémát azonban a költségek jelentik. A gyógyszergyártásnak az alfája és ómegája az innováció, azt is mondhatnám,

hogy a gyógyszeripar egyenlő a kutatás-fejlesztéssel. A sanofiaventis/Chinoin például hazai árbevételének 28 százalékát fordítja erre, miközben a k+f egyre költségesebb és egyre kockázatosabb lesz. Ha szektorspecifi kus adókkal sújtják a gyógyszeripart, akkor azzal az innováció ellen lépnek fel. Olaszországban 1,5 százalék a gyógyszeripart sújtó extra adók mértéke, Magyarországon 12 százalék. Ráadásul ez az ágazatspecifi kus többletteher Európa egyik legmagasabb adójára jön rá. A gyógyszeripart akkor is szeretik elővenni, amikor bevételre van szükség és annyi adót vethetnek ki rá, amennyit csak lehet, meg akkor is, amikor az innováció fellendítéséről kell példákat említeni. Pedig a kettő együtt nem megy. – Lát reményt a változásra? – Mondhatnám azt is, hogy nem, és azt is, hogy igen – de inkább az utóbbit mondom. Bajnai Gordon fejlesztési miniszter nyilatkozataival az innovációról egyetértek. Ezért is vállaltam el, hogy szerepelek az EIT pályázatában. Csak sajnos Magyarországon az,

NAPI INNOVÁCIÓ VII


MÁSODIK GENERÁCIÓS BIODÍZELT FEJLESZTENEK

A Mol folyamatosan növeli a megújuló üzemanyagok arányát

Ma már minden felelős vállalat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megfeleljen a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kritériumainak és kihívásainak, valamint kiemelt feladatként kezeli a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentését. A megújuló üzemanyagok bevezetése egyik fontos mérföldköve a fenti küzdelemnek – mondta Vuk Tibor, a Mol megújuló üzemanyagokkal kapcsolatos tevékenységének vezetője

▶ December óta termel a

Az emberek mobilitás iránti igénye és az ezzel együtt járó motorizációs fejlődés a közlekedés által generált klímagázok növekedéséhez vezet. Az olajipar vonatkozásában ezek csökkentése az üzemanyagok egyre hatékonyabb előállításával, illetve a bioüzemanyagok bevezetésével érhető el. Arra kell

Mol komáromi telephelyén egy európai mértékkel mérve is jelentős, évi 150 ezer tonna kapacitású biodízelüzem, amelyet a magyar olajtársaság résztulajdonában lévő Rossi Biofuel Zrt. hozott létre, mintegy 40 millió eurós beruházással. A biodízelt repce, napraforgó és használt sütőolaj felhasználásával állítják elő. Az üzemanyagot egy 80 kilométeres távvezetéken juttatják el a Mol dunai finomítójába.

Az üzemanyagoknak már

4,4

százaléka

törekedni, hogy növeljük a hatékony energiahasználat mértékét, és a keletkező energiaigényt úgy elégítsük ki, hogy közben ne terheljük tovább a környezetet. A megoldást az ismert technológiák alapján a megújuló energiák arányának növelése, továbbá a fejlesztés alatt álló technológiák jelentik. A technológiai fejlesztésnek és a hatékonyságnövelésnek köszönhetően például a Mol-csoport finomítóinak az elmúlt tizenöt évben 20 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátása. A fosszilis üzemanyagokat részben kiváltó, fenntarthatósági elveknek megfelelő bioüzemanyagok alkalmazásával a klímagázok mennyisége lényegesen csökkenthető. A jelenlegi biokomponensek egy része azonban nem felel meg annak a klímahatékonysági kritériumnak, amelynek alapján a bioüzemanyagoknak legalább 35 százalék szén-dioxid-megtakarítást kell elérniük. Tipikusan ilyen a gabonából nagy energiabefektetéssel előállított alko-

MTI–FARKAS ISTVÁN

biokomponens

lévő úgynevezett második generációs bioüzemanyagok kutatása az előző célt is szolgálja, mivel a biokomponenseket szélesebb alapanyagbázison (hulladékok, melléktermékek) tervezi előállítani. Ezek fejlesztése jelentős lépés a megújulóenergia-kutatásokban. Éppen ezért a Mol-csoport számára is rendkívül fontos a minőség fenntartása, következtetésképp érdeke, hogy a piacon elterjedő bioüzemanyagok mind gazdasági, mind környezeti szempontból kifogástalanok legyenek és biztosítsák a megszokott minőséget. A második generációs bioüzemanyagok fejlesztése és alkalmazása céljából a társaság a mezőgazdaság és tudományos műhelyek szereplőinek részvételével fejlesztési konzorciumot hozott létre. A hároméves projekt célja a mezőgazdasági alapanyagok előállításának optimalizálása, valamint a kőolaj-eredetű gázolajjal minden tekintetben versenyképes biogázolaj létrehozása. A fejlesztés alatt lévő technológia előnye a jelenleg ismert első generációs eljáráshoz képest, hogy nem keletkezik nagy mennyiségben értéktelen melléktermék, illetve szélesebb alapanyagbázison (használt sütőolajok, állati zsiradékok) állítható elő kiváló motoritikus tulajdonságokkal rendelkező biodízel.

hol. Más biokomponensek ugyanakkor – akárcsak az európai biodízel – kielégítik az egyre szigorodó követelményrendszereket. A felelős magyar vállalatok közül a Mol Nyrt. is a bioüzemanyagok megfontolt alkalmazásának híve: a válogatott biokomponenssel kevert szabványos üzemanyagok forgalmazásával mérhető módon járul hozzá a klímavédelemhez. Ennek megfelelően a tavaly és az idén bevezetett biotartalmú motorbenzinek és gázolajok éves szinten 100 ezer, illetve 200 ezer tonnával csökkentik az üzemanyagok elégetése révén a levegőbe jutó fosszilis alapú szén-dioxid mennyiségét. Ma már az összes Magyarországon forgalmazott motorbenzin tartalmaz 4,4 százalék

biokomponenst. A jelenlegi bioüzemanyagok egyértelmű előnye, hogy felhasználási szintjük mellett (legfeljebb 5 százalék) forgalmazásuk a mai járműpark és az üzemanyag-ellátást biztosító infrastruktúra jelentős átalakítása nélkül biztosítható. Ennek eredményeként a biokomponens-tartalmú üzemanyagok gyorsan, mindenki számára és széleskörűen hozzáférhetővé váltak. A jelenleg alkalmazott biokomponensek hátránya, hogy további mennyiségi növelésük versenyhelyzetet teremthet az élelmiszer-ellátással. Olyan biokomponensekre van tehát szükség, amelyek nem fejthetnek ki negatív hatást (ellátásbiztonság, árnövekedés) az élelmiszerpiacra. A fejlesztési fázisban

JOGJEGGYEL ELLENŐRIZNÉK A TERMÉKEK EREDETÉT

Elkészült a hamisítás elleni nemzeti stratégia

A fejlett ipari országokban rendkívül széles azoknak a civil szervezeteknek és szövetségeknek a köre, a szellemi tulajdonjogok védelmének – és Idén csak amelyeket ezzel kapcsolatban a jogsértések felszámolásának – érdekében hoztak létre. A hamisítás elleni nemzeti stratégia első pillére szerint mérhetővé kell tenni a feketegazdaság millió forint hamisítással összefüggésbe hozható ágait. Ehjut a stratégia hez a statisztikai adatszolgáltató rendszerben új elindítására módszertant kell alkalmazni, és a gazdasági kárt megbecsülni képes mikro- és makrogazdasági módszereket is meg kell újítani. Cél, hogy 2010-ig olyan módszerek honosodjanak meg, amelyek követik az uniós ajánlásokat. A második pillér a széles körű felvilágosítás és tudatosítás. Ez a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek munkatársainak rendszeres továbbképzését, valamint a társadalmi felvilágosítást egyaránt jelenti. Az utóbbit játékos vetélkedőkkel, a közszolgálati médiumokban sorozatok formájában, valamint interneten keresztül valósítanák meg. A harmadik pillérben találhatók a jogérvényesítéssel összefüggő intézkedések. Ezek részét képezi azon technikai megoldások és eszközök alkalmazási lehetőségének vizsgálata is, amelyek az árukövetést, a hamis áruk kiszűrését teszik lehetővé. Ide sorolhatók például a rádiófrekvenciás azonosító rendszerek vagy az úgynevezett jogjegy konstrukció. Az utóbbi megoldás esetében a terméken elhelyezett jogjegyen kódolt formában megjelenő információk (a jogosult neve és adatai, a termék típusa, az értékesítés földrajzi helye) egyúttal egy központi adatbázisba is bekerülnek, így azok az ellenőrzést végző hatóság által bármikor lekérdezhetők, gyorsan ellenőrizhető tehát, hogy a termék törvényes eredetű-e. Ezen intézkedések mellett fokozott figyelmet fordítanak az élelmiszer-, gyógyszer-, kreatív (film és zene) és informatikai iparra, egyrészt az e területeken fellépő hamisítás lehetséges társadalmi-egészségügyi következményei, másrészt pedig a hamisítási tevékenység intenzitása miatt.

74

KATONA VANDA

A feketegazdaság viszBENDZSEL szaszorítása érdekében MIKLÓS, márciusban megalakult ▶ a Magyar SzabadalHamisítás Elleni Nemzemi Hivatal ti Testület (HENT) első elnöke feladata a középtávú (harminc hónapos) intézkedéseket, cselekvési irányokat tartalmazó hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozása. A testület elnöke Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság program kormánybiztosa. A stratégia tervezete és az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv elkészült, a közigazgatási és társadalmi egyeztetést követően júliusban a kormány elé is kerülhet. Az éves GDP 15-20 százaléka is odaveszhet a feketegazdaság és a szellemi tulajdon megsértéséből eredő bevételkiesések miatt – mondta Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, a HENT alelnöke. A legjelentősebb magyarországi ipari befektetőket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) jelentése is ugyanezeket az arányokat határozza meg a szürkegazdaság kiterjedtségét illetően. Döntően jövedéki típusú adók elmaradása miatt 3000 milliárd forint lehet a feketegazdaság okozta kár Magyarországon, ennek közel harmada szellemi jogok megsértésével is kapcsolatos – tette hozzá az alelnök. A két leggyakrabban előforduló jogsértés a szerzői jogok megsértése és a védjegybitorlás. Az élvezeti cikkek piacáról (kozmetikumok, szeszes italok, dohánytermékek) általánosan elmondható, hogy harmadában-felében hamisított termékek uralják. A szoftveriparban 42-43 százalékos ez a mérték, az elektronikus, digitalizált zene- és filmipari termékeknek pedig 40–70 százaléka kalóz termék.

▶ Hamisítás elleni nemzeti stratégiával az európai uniós

tagországok ötöde rendelkezik, mintegy fele pedig Magyarországhoz hasonlóan napjainkban állítja össze cselekvési programját. A stratégia megvalósításának elindítására idén mindössze 74 millió forint jut, amit a Magyar Szabadalmi Hivatal biztosít. Arra tettünk azonban javaslatot, hogy valamennyi állami szervezet, amelynek van feladata a hamisítás elleni küzdelemben, a jövő évtől tegye láthatóvá saját költségvetésében, hogy közvetlenül mennyit fordít erre a tevékenységre – mondta Bendzsel Miklós, a hivatal elnöke.

VARGA VIKTÓRIA

VIII NAPI INNOVÁCIÓ


A napenergiával működő repülőgépek óriási szárnyaikon hordják napelemeiket

Napenergiával a föld körül Már csak harmincmillió dollárt kell összegyűjtenie ahhoz Bertrand Piccard feltaláló-kalandornak, hogy fejlesztő csapatával megalkossa a világ első olyan napelemmel működő repülőgépét, amely körülrepülheti a földet. A projektre, amelyet 2003-ban kezdtek el, eddig 60 millió dollár jött össze, amelyből megkezdték a fejlesztést. Az eredeti tervek szerint a géppel már az idén nyáron végre kellett volna hajtani az első tesztrepüléseket, azonban ez a jövő év elejére csúszik. Piccard ennek ellenére biztos abban, hogy a SolarImpulse névre keresztelt gépmadár 2011-ben megkerüli a földet. A projektnek nincs egyéb célja, mint hogy bizonyítsa a károsanyag-kibocsátás nélküli repülés lehetőségét. A SolarImpulse napelemeit a szárnyakon helyezik el, s mivel elég sokra lesz szükség, a gép fesztávolsága nyolcvan méter. Ez kicsivel több, mint amekkora az ötszáz személyes A380-as szuperjumbó, a világ legnagyobb utasszállító repülőgépének szárnyfesztávolsága. A repülést segíti a világ 240 légitársaságát tömörítő International Air Transport

A SolarImpulse

15

nap alatt repüli körül a földet

A gömb megújítása Nehéz újat hozni egy olyan termék esetében, amelynek paramétereit hosszú idő óta változatlan szabvány határozza meg, a labdarúgó Európa-bajnokság labdája azonban bizonyíték rá, hogy mégis van erre lehetőség. A nemzetközi mérkőzéseken használatos labdák mérete, súlya, belső nyomása adott, egyedül anyagukon, illetve külső borításuk szerkezetén lehet változtatni. Éppen ezt tették az Eb hivatalos labdáját, az Europass Gloriát fejlesztő Adidas mérnökei – derül ki az sg.hu portál összefoglalójából. Az Europass fejlesztése több mint két évet vett igénybe, eközben számos összehasonlító kísérletet végeztek vele az angliai Loughborough Egyetemen. Robotok rúgták, miközben rögzítették a labda minden mérhető tulajdonságának összes lehetséges értékét, amelyeket számítógépek elemeztek ki, majd a végső fázisban profi játékosok tesztelték

▶ A focilabdák hagyományosan 12 szabá-

lyos ötszögből vagy 20 szabályos hatszögből álló külső borításával először a 2006-os foci-világbajnokság Teamgeist márkájú labdája szakított. Ez a játékszer hozta el a focipályákra a 14, piskótaformára emlékeztető lapból összerakott „bőrt”. A labdák új generációját egy japán fejlesztőcég alkotta meg az Adidas felkérésére, ennek egy változata az Europass Gloria.

Magyar Innovációs Szövetség 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.: 06-1-453-6572 Fax: 06-1-240-5625 E-mail: [email protected] Honlap: www.innovacio.hu Magyar Szabadalmi Hivatal 1054 Budapest, Garibaldi u. 2. Tel.: 06-1-312-4400 Levélcím: 1370 Budapest, Pf. 552. Fax: 06-1-331-2596 E-mail: [email protected] Honlap: www.mszh.hu Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1117 Budapest, Neumann János u. 1/c Telefon: 06-1-484-2500 Fax: 06-1-318-7998

A hátizsák újabb forradalma

a játékszert. Az eredmény egy olyan labda lett, amely első rúgásra gyorsabbnak tűnik átlagos társainál, pályaíve közelít az egyeneshez és nagyon pontos passzokat lehet vele adni. Az Europasst 14 lapból rakták össze s hőkötési technikával olvasztották gömbbé. A 14 lap segít a gömb alak megtartásában és teljesen vízállóvá teszi az új labdát, ami nem volt elmondható az 1970 és 2002 között szabványnak tekintett varrott labdákról. Az új labda deformálódása homogénebb a rúgás pillanatában, hatékonyabban nyeli el és alakítja repülési sebességgé az energiát. Az új labdához új anyagfelületi szerkezetet alakítottak ki, aminek köszönhetően jobban lehet csavarni, beívelni és mindezt gyakorlatilag minden elképzelhető időjárási körülmény között meg lehet tenni vele. A kapusok azonban nem értenek egyet a sok dicsérettel, tőlük sok kritikát kapott a játékszer: néhány hálóőr szerint a labda a levegőben szitál, kiszámíthatatlan pályamódosításokat hajt végre, így nem tudják követni mozgását, nem tudnak megfelelően reagálni a lövésekre. A teljesen megújult focilabda hagyományos kinézetét a feketefehér festésnek köszönheti, ám közelről nézve ez sem olyan, mint régen. A rendező országok zászlóinak integrálása modern elem a dizájnban és a fekete foltok tartalmaznak egy-egy grafi kai elemet, amelyet az UEFA készíttetett az EuroNAPI logó mellé.

A NAPI INNOVÁCIÓ TÁMOGATÓI E-mail: [email protected] Honlap: www.nkth.gov.hu ValDeal Innovációs Zrt. 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Csíkos Péter András, senior üzletfejlesztési menedzser Tel.: 06-30-627-1063 E-mail: [email protected] Bundik Csaba, senior inkubációs és szolgáltatási menedzser Tel.: 06-30-229-5141 E-mail: [email protected] Honlap: www.valdeal.com Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15. Tel.: 374-2700

Association (IATA), amely egyebek mellett szabaddá teszi az utat a SolarImpulse előtt. Az IATA 2050-re szeretné elérni, hogy az utasszállító gépek károsanyag-kibocsátás nélkül repüljenek. Ehhez persze olyan üzemanyagot is felhasználhatnak, amelynek elégetése nem termel több szén-dioxidot, mint amennyit előállításakor megkötöttek. Az egyszemélyes SolarImpulse a tervek szerint 15 nap alatt repüli körül a bolygót, eközben több kontinensen is leszáll, ahol új pilóta ül be a botkormány mögé. Piccard nem először vágja olyasmibe a fejszéjét, amire előtte még senki sem vállalkozott. Ő volt a pilótája annak a hőlégballonnak, amely 1999-ben leszállás nélkül megkerülte a földet. A kalandor családjában hagyománya van veszély keresésének. Nagyapja, Auguste Piccard volt az első ember, aki 1932-ben egy léghajóval a sztratoszférába emelkedett. Apja, Jacques mélytengeri batiszkáfot épített, amellyel 1960-ban a Csendes-óceánban húzódó Mariana-árokban KOMÓCSIN SÁNDOR hajtott végre addig soha nem látott mélységű merülést.

Még az évszázadok alatt csiszolódott használati eszközök is gyökeresen megváltozhatnak, ha akad olyan élénk fantáziájú újító, aki módosít rajtuk. A hátizsák az egyik legegyszerűbb tároló- és hordozóeszköz, amit az emberek igen régóta használnak, mégis forradalmi változást hozott használatukban évekkel ezelőtt, amikor a tervezők könnyűfémből készült vázra helyezték a pakkot. Ez lényegesen megkönnyítette a nehéz batyuk szállítását, de nem adott választ arra a problémára, hogy az ember minden egyes lépésénél döccen egyet a hátán hordott súly, aminek mintegy ellent kell tartania. Ez energiát vesz el a hasznos teher cipelésétől. A Pennsylvaniai Egyetem kutatója, Lawrence Rome és munkatársai azonban nem felejtették el a régi mondást, miszerint a lustaság sokszor jó tanácsadó. Úgy gondolták, miért kellene belenyugodnunk a hátizsákcipeléssel járó felesleges erőfeszítésbe, ha meg is spórolhatjuk magunknak ezt a munkát. A megoldás ötletét a járművek futóművétől kölcsönözték, ezek ugyanis rugókon és lengéscsillapítókon keresztül kapcsolódnak a karosszériához. Az utóbbiak funkciója az, hogy lefékezzék az utak egyenetlenségein megdöc-

cenő járművek ringó mozgását. Rome kutatócsoportja sínt szerelt a hátizsákvázra, amelyen felfelé és lefelé el tud mozogni a zsák, majd lengéscsillapító zsinórra kötötte a pakkot. Ennek köszönhetően az szinte egy helyben áll a hátizsákos ember mozgása közben, a ringatózás energiáját elnyeli a zsinóros lengéscsillapító. Ennek köszönhetően kisebb terhelés jut a hátra,

▶

a derékra és a csípőre, kevesebb erőfeszítést igényel a járás. Az eredmény meghökkentő. A kutatók számításai szerint a boldog cipekedő vagy 5,4 kilogrammal több súlyt tud elvinni ugyanannyi energiaráfordítással vagy ennyivel könnyebbnek érzi a hátán a terhet. A felhasználási lehetőségek széles skálán mozognak. A két végpont egyikén talán a katonák, illetve a mentőalakulatok munkatársai vannak, akik sokszor futnak hátizsákkal a hátukon, míg a másik végponton a kisgyerekek, akik iskolai könyveiket, füzeteiket viszik a hátukon. Az újfajta hátizsák gyártására önálló spin off céget alapítottak a fejlesztők. A dolog érdekes előzménye, hogy szintén Rome vezetésével tava ly olyan hátizsák-kiegészítőt fejlesztettek ki, amelynek segítségével a ringó mozgást elektromos energiává A feltaláló magán is teszteli a lengéscsillapílehet alakítani.

tós hátizsákot

NAPI

Ügyfélszolgálati iroda: 1054 Budapest V. Hold u. 17. Tel: 06-1-475-3434, fax: 06-1-475-3435 E-mail: [email protected] Honlap: www.gkm.gov.hu

Richter Gedeon Nyrt. 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Tel.: (36) 1-431-4000 Fax: (36) 1-260-6650 www.richter.hu

Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Központi telefonszám: 06-62-544-000 Honlap: www.u-szeged.hu

Magyar Fejlesztési Bank 1051 Budapest, Nádor u. 31. 1365 Budapest, 5. Pf. 678. Kék szám: 06-40-555-555, 06-40-466-682 Nemzetközi hívószám: 06-1-453-5332 E-mail: [email protected]

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság H-1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Tel.: 06-1-209-0000 Honlap: www.mol.hu

Debreceni Egyetem 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Telefonszám: 06-52-512-900 Fax: 06-52-416-490 Honlap: www.unideb.hu

PROJEKTFELELŐSÖK:

JANCSIK SÁNDOR 06-30-434-5112 [email protected]

ÕRSI ÁKOS 06-30-682-4565 [email protected]

RADVÁNYI RÓBERT 06-30-986-7066 [email protected]

innováció A FÓLIÁS CSIRKECSOMAGOLÁS MEGÚJÍTÁSA A csirkefeldolgozás is kiváló terep az újítások, innovatív megoldások

Recommend Documents