Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája Gyakorlati jegy
Tartalom: • • • • • • •
Folyamattervezés az integrált oktatásban Tanulásszervezés az integrált tanulócsoportokban Értékelés az integrált tanulócsoportban Együttnevelés az anyanyelvi és idegen nyelvi tanórákon Integrált tanórák a természettudományi tantárgyakban Integrált tanórák a társadalomtudományi tantárgyakban Együttnevelés a gyakorlati, művészeti és manuális tárgyak tanóráin • Sérülés-specifikus fejlesztési módszerek alkalmazása az inkluzív nevelés során
Kooperatív technikák
Történeti előzmények Csoport n n n n n n n n
Hatékonyság iránti igény Sikerorientáció Piacgazdaság Versenyképesség a tudásban Menedzsment technikák Individualizáció az oktatásban Kollektív tanulás Csoportkohézió
=
kooperáció
Tutoriális tanítás =
kooperáció
Francis Parker USA XIX.szd. Dewey - munkaiskola Helen Purkhurts- Dalton – terv Makarenko – közösség K.Lewin - csoportdinamika
Szakmai feltételei n Empátia n Türelem n Odafigyelés n Önfegyelem n Együttműködési
készség n Szervezőkészség n Tervezőkészség n Kreativitás
Optimális tanulási módszer
Egyé Egyéni munka
Speciá Speciális ismeretek megtanulá megtanulása adott terü területekrő letekről
X
Egyszerű Egyszerű készsé szségek elsajá elsajátítása (helyesí (helyesírás, techn. techn. eszkö eszközök haszná használata)
X
Versenype dagó dagógia
Gyakorlatot igé igénylő nylő ismeretek els. els.
X
Bizonyos mennyisé mennyiségű munka gyors ellenő ellenőrzé rzése
X
Koop.tech nika
Ismeretek, elvek alkalmazá alkalmazása, átadá tadása
X
Komplex fogalmak megé megérté rtése
X
Problé Problémamegoldá mamegoldás
X
Kreativitá Kreativitás, má máské sként gondolkodá gondolkodás
X
Perspektí Perspektívák megé megérté rtése
X
Társadalmi, kulturá kulturális, etnikai kü különbsé nbségek elfogadá elfogadása
X
Elő Előítélet, elfogultsá elfogultság csö csökkenté kkentése
X
Pozití Pozitív beá beállí llítottsá tottság az iskolá iskolával, tanulá tanulással szemben
X
Pozití Pozitív beá beállí llítottsá tottság önmagá nmagával szemben
X
Különbségek Kooperatív technikák n n n n n
Pozitív interdependencia Egyéni beszámoltatás Heterogén csoportösszetétel Megosztott vezetés Megosztott felelősség
A feladat és támogatás hangsúlyozott n Szociális ismereteket közvetlenül tanítanak n
n
A tanár felügyel és beavatkozik
Hagyományos csoportmunka n n n n n n
Nincs interdependencia Nincs egyéni beszámoltatás Homogén csoportösszetétel Egy kijelölt vezető Az egyén csak önmagáért felel Csak a feladat hangsúlyozott
Szociális ismereteket feltételezik, vagy elhanyagolják n A tanár a csoport működését nem kíséri figyelemmel n
A tanulók egymásra gyakorolt hatása n
n
A gyerekek az iskolát nem a pedagógusokon vagy a tananyagon keresztül, hanem tanulótársaikon, kortárscsoportokon keresztül értelmezik. Vegyes csoport esetében magasabb a relatív teljesítménynövekedés, aminek oka a fokozott interakció ( a jobb teljesítményűek többszöri értelmezésre kényszerülnek – alapos megértés; tudatos stratégiai gondolkodás-, a gyengébbekhez pedig közelebb áll a „laikus” nem pedagógus végzettségű egyén gondolkodásmódja)
Individualizált vagy versenypedagógia n
n
Az individualizált oktatás – programozott oktatás – tanulógép – digitalizált tudás – függőség a tananyagtól Verseny - elkülönült egyének – a másik túlszárnyalása- „úgy leszek eredményes, ha a másik kevesebbet vagy gyengébben teljesít”csoportromboló hatás- egy ideig fokozza a teljesítményt- amint kiderül, hogy kik az állandó nyertesek, gyengül a teljesítmény- ha az egyik csoport sikeres, a másik nem, az fokozza a a feszültséget, előítéletet szül.
A harmadik út
Individualizáló egyéni képességek szerinti tempó 1. Elkülönített munkahelyek, 2. Külön segédeszközök 3. A tanár vagy a könyv az információ forrása 4. Előre meghatározott feltételek szerinti (normatív) értékelés
Versenyelvű – ki a jobb? 1. Kis létszámú, homogén csoportok; 2. Jórészt objektív, személytelen információforrások 3. A győztesek számának maximalizálása 4. Versengés azonos képességszintű tanulók között 5. Szociális értékelés
Kooperatív – kiscsoportok együttes munkája 1. Kis létszámú, heterogén csoportok 2. A teljesítményhez szükséges információ a csoporttagoktól származik 3. A tanár konzulensként dolgozik 4. Pozitív interdependencia a csoportagok között 5. Előzetes feltételek alapján történő kiértékelés
A kooperatív tanulás alapelemei
n Pozitív
interdependencia n Közvetlen interakciók n Egyéni beszámolás n Interperszonális és kiscsoportos készség n Csoportélmény
Pozitív interdependencia n n n n
n
n
Cél- interdependencia (együtt úszunk vagy süllyedünk = a siker feltétele a közös munka) Krízis – interdependencia (verseny a másik csoporttal = belső kohézió) Feladat – interdependencia (természetes vezető; munkamegosztás; adekvát feladatok) Forrás – interdependencia (a tananyag különböző részeit más –más tanuló kapja;mozaik módszer; puzzle módszer; csillag módszer; páros módszer; pókháló módszer) Szerep – interdependencia (formális szerepek kiosztása:csendfelelős;időfelelős;szóvivő;ellenőr;jegyző;f elolvasó;anyagkezelő;bátorító;dícsérő) Jutalom – interdependencia (a csoport kap elismerést; dolgozz, számítunk rád)
Mozaik módszer 1. 2.
A feladat eldarabolása Előkészítő párok – –
3. 4.
Gyakorló párok alakítása Kooperatív csoport – –
5.
A nekik jutott tananyag megtanulása A csoporttagok tanítása
A csoporttagok tanítása Tanulás
Értékelés
Puzzle módszer n Minden
csoporttag saját anyagának elsajátításával teljesíti a feladatot n Külön cédulák (tilos átadni) n Szóbeli tanítás
Közvetlen interakciók n n n n n
n
Szóbeli véleménycsere Aktív figyelem (Gordon) Metakommunikáció Természetes vezetőket termel ki Szimmetrikus kommunikációra van szükség; az aszimmetrikus kommunikáció gyengíti a gyengébbek teljesítményét A tanár kerülje a szemkontaktust, hogy a tanulók ne vele akarjanak kommunikálni
Egyéni beszámolás n n n n n n
Célja, hogy a csoport minden tagja érje el a maximumot a tananyag elsajátításában Szúrópróbaszerű beszámoltatása a csoport tagjainak A túl hosszú beszámoltatás veszélye, hogy a többi csoport megunja Helyette küldjünk vendéget a másik csoportokba! A házigazda beszél, forgószínpadszerűség A tanár is bekéredzkedik egy csoportba
Interperszonális és kiscsoportos készség nA
vezető háttérbe vonul n A csoport ön- irányítja saját dolgait n Hatékony vezetői stratégia n A tanár szerepe dominánsan feladatorientált n A csoport érettsége határozza meg a vezetői intenzitást
Csoportélmény n Időt
és irányt kell adni a tanulóknak az elemzésekhez n Minden csoporttagot erősít és munkakapcsolatot biztosít közöttük n Felszínre kerülnek az érzések (hogyan érzed magad?) n Mi történt? Mit figyeltem meg? Hogyan éreztem magam? Mit tennék másként?
Döntési pontok a tervezésben n Kooperativitás
szintje n Tárgyi feladatok n Koop. tanulási feladatok meghatározása n Sikerkritériumok n Csoportnagyság n Csoport típusa n Tanterem berendezése n Szükséges anyagok
Tanórai feladatok n n n n n n n n n n
Szereposztás Személyi felelősség meghatározása Pozitív interdependencia megszervezése Csoportközi kooperáció megszervezése A kívánt viselkedésmód ismertetése Feladatorientált segítség biztosítása A hatékony működés biztosítása A feladat befejezés biztosítása Csoportélmény közös feldolgozása Egyes tanulók jutalmazása
Követő tevékenységek nA
tanulók eredményeinek kvalitatív és kvantitatív kiértékelése n A tanulók viselkedésének megfigyelése n A kooperatív képességfejlesztés eredményeinek megfigyelése n Tanulói megfigyelők alkalmazása n A kooperatív csoportok demonstrációja szakmai körben
Gyakorlat 1.
2. 3. 4.
A kooperatív tanulás elsajátításának módja, A tanár szerepe a kooperatív tanulásban; A folyamat értékelése; Döntéshozatal Megfigyelés, beavatkozás Kooperatív csoportok indítása; Gyakorlatok Horváth Attila: Kooperatív technikák (Hatékonyság a nevelésben) Altern füzetek OKI Iskolafejlesztési Központ ÉN
Beszámoló n Csoportszerkezet
– koópos technika típusa
n Felelősök n Munkamegosztás-
megvalósítás módja (szervezési feladatok) n Tananyag- téma összefoglalása n Értékelés (munka minősége a csoportban)
A kooperatív technikák típusai
(Horváth H. Attila: Kooperatív technikák – Altern füzetek)
n n n n n n n
Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME - SEK Némethné methné Tóth Ágnes
A Mozaik módszer algoritmusa 1. 2.
A feladat eldarabolása Előkészítő párok – –
3. 4.
Gyakorló párok alakítása Kooperatív csoport – –
5.
A nekik jutott tananyag megtanulása A csoporttagok tanítása
A csoporttagok tanítása Tanulás
Értékelés
M O Z A I K
M Ó D S Z E R
Páros mozaik
Kereszt mozaik
Csillag módszer
Pókháló módszer
Puzzle módszer n Minden
csoporttag saját tananyagának elsajátításával teljesíti a feladatot n Külön cédulák (tilos átadni) n Szóbeli tanítás
Kerekasztal módszer
Közvetlen interakciók n n n n n
n
Szóbeli véleménycsere Aktív figyelem (Gordon) Metakommunikáció Természetes vezetőket termel ki Szimmetrikus kommunikációra van szükség; az aszimmetrikus kommunikáció gyengíti a gyengébbek teljesítményét A tanár kerülje a szemkontaktust, hogy a tanulók ne vele akarjanak kommunikálni
Egyéni beszámolás n n n n n n
Célja, hogy a csoport minden tagja érje el a maximumot a tananyag elsajátításában Szúrópróbaszerű beszámoltatása a csoport tagjainak A túl hosszú beszámoltatás veszélye, hogy a többi csoport megunja Helyette küldjünk vendéget a másik csoportokba! A házigazda beszél, forgószínpadszerűség A tanár is bekéredzkedik egy csoportba
Interperszonális és kiscsoportos készség vezető háttérbe vonul n A csoport ön- irányítja saját dolgait n Hatékony vezetői stratégia n A tanár szerepe dominánsan feladatorientált n A csoport érettsége határozza meg a vezetői intenzitást
nA
Csoportélmény n Időt
és irányt kell adni a tanulóknak az elemzésekhez n Minden csoporttagot erősít és munkakapcsolatot biztosít közöttük n Felszínre kerülnek az érzések (hogyan érzed magad?) n Mi történt? Mit figyeltem meg? Hogyan éreztem magam? Mit tennék másként?
Döntési pontok a tervezésben n Kooperativitás
szintje n Tárgyi feladatok n Koop. tanulási feladatok meghatározása n Sikerkritériumok n Csoportnagyság n Csoport típusa n Tanterem berendezése n Szükséges anyagok
Tanórai feladatok n n n n n n n n n n
Szereposztás Személyi felelősség meghatározása Pozitív interdependencia megszervezése Csoportközi kooperáció megszervezése A kívánt viselkedésmód ismertetése Feladatorientált segítség biztosítása A hatékony működés biztosítása A feladat befejezés biztosítása Csoportélmény közös feldolgozása Egyes tanulók jutalmazása
Követő tevékenységek tanulók eredményeinek kvalitatív és kvantitatív kiértékelése n A tanulók viselkedésének megfigyelése n A kooperatív képességfejlesztés eredményeinek megfigyelése n Tanulói megfigyelők alkalmazása n A kooperatív csoportok demonstrációja szakmai körben nA
Tanári kompetenciák
n Szakmai
tudás n Szakmai képességek n Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség
1.- a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását; 2.- tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre; 3.- a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;
4.- a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni; 5.- az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasásszövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére; 6.- a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanításitanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására;
7.- a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére; 8.- szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutatófejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra; 9.- szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.
