Infrastrukturális hálózattervezés a környezetvédelem szemszögéből Előadó: Mogyorós Péter Dátum:

Infrastrukturális hálózattervezés a környezetvédelem szemszögéből Előadó: Mogyorós Péter Dátum: 2012. 01. 31.

Tartalom 1. Bevezetés 2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük 3. Esettanulmány bemutatása (M9 gyorsforgalmi út)

4. Befejezés (konklúzió, kérdések)

1. Bevezetés • Hogyan kapcsolódik az infrastrukturális beruházásokhoz a környezetvédelem? • M86 út építése (fotó: Benkő Sándor/Czika László, www.vasnepe.hu) • M60 autóút építése (www.pecskep.hu)

• Minden építménynek van negatív hatása a környezetre  Meg kell vizsgálni ennek mértékét  Környezetközpontú vizsgálatok elvégzése, értékelése  Környezetvédelmi engedély

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) 

Stratégiák szintjén  SKV készítése az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) KvVM rendelet szerint.



Kötelező: pl: Natura 2000 érintettség, rendezési tervek készítésénél stb. (rendelet 1. §-a alapján).



A program lehet országos és nem országos jelentőségű

Kötelezően egyeztetni kell

OKTVF, Országos Tiszti Főorvos, Vidékfejlesztésért fel. min.

Területileg illetékes: KTVF, NPI, Kormányhivatal

Elbíráló hatóság (véleményt ad ki)

OKTVF

Területileg illetékes KTVF

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük Környezetvédelmi vizsgálatok A hatásvizsgálati kötelezettséget az alábbi jogszabályok írják elő: • A többször módosított 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • Végrehajtási rendelete: a többször módosított 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárásról. Milyen típusú vizsgálatok/eljárások léteznek? • Környezeti hatások jelentőségének vizsgálata (ÚJ!) • Előzetes Vizsgálat (EV) – megelőzi a hatásvizsgálati eljárást • Konzultációs Kérelem (KK) – csak akkor, ha hatásvizsgálat köteles tevékenység (ez is megelőzi) • Környezetvédelmi Hatásvizsgálat (KHV)

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

Nem tartozik az 1. és 3. mellékletbe:  a rendelet 13. melléklete szerinti adatlap kitöltése. - ha jelentős hatás várható: KHV készítése - ha nem várható jelentős hatás: Eng. Terv környezetvédelmi fejezete Kiviteli terv (szakági tervek)

1. mellékletbe tartozik: KK és/vagy KHV KK az EVD tartalmával megegyező dokumentáció, DE a hatóság véleményt ad ki nem pedig határozatot Előnye: • Rövid eljárás (30 nap) • Megismerhető a hatóság álláspontja

KHV tartalmi követelménye: 6. sz. melléklet

3. Mellékletbe tartozik: EVD készítése, az eljárás után a Felügyelőség dönt, hogy kell-e készíteni KHV-t vagy sem. 1. § (5): közvetlenül KHV kezdeményezhető EVD (és KK) tartalmi követelménye: 4. sz. melléklet.

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük Az EVD (KK) és KHT felépítése (a rendelet mellékletének megfelelően):

1. Általános rész:       

Engedélyes adatai Az előzmények összefoglalása A tervezett tevékenység változatainak alapadatai A változatok összefüggése korábbi tervekkel és fejlesztési elképzelésekkel Kapcsolódó létesítmények, műveletek A tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése Ütemezés

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük 2. Hatótényezők, hatások, hatásfolyamatok  A tevékenység szakaszai szerinti vizsgálata  Építés – ált. az infrastrukturális beruházásoknak ez a legnagyobb hatással bíró fázisa  Létesítés – létesítmény hatása forgalom nélkül  Üzemelés – ebben az esetben a forgalom hatása  Üzemeltetés – karbantartás, takarítás stb.  Havária – balesetek, rendkívüli események hatása  Hatásfolyamatok területi kiterjedése (7. sz. melléklet alapján térképen is, közvetlen és közvetett hatásterület)  Hatótényezők időbeli vizsgálata (a hatás tartóssága, erőssége)

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük 3. A környezetre várhatóan gyakorolt hatások:  előzetes becslése meglévő adatok alapján (EVD, KK)  részletes ismertetése helyszíni vizsgálatok, modellezés alapján (KHV)         

Földtani közeg, talaj, felszín alatti víz Felszín alatti víz Levegőminőség Épített környezet, régészet, örökségvédelem Élővilág-védelem (természetvédelem, Natura 2000 területek) Tájvédelem Zaj- és rezgés védelem Társadalmi, gazdasági hatások Országhatáron átterjedő hatások (12-15. § szerint)

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük 4. Környezetvédelmi megállapítások 

EVD esetén:

-

Nyomvonalváltozatok összehasonlító értékelése Javaslatok a hatásvizsgálat során elvégzendő feladatokra, vizsgálatokra és mérésekre



KHV esetén

-

Javaslatok a monitoringra Javasolt és tervezett hatáscsökkentő intézkedések bemutatása

5. Egyéb adatok: -

Felhasznált irodalom, alkalmazott módszerek, azok bizonytalansága

6. Közérthető összefoglaló (KHT)

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük Natura 2000 hatásbecslés: Kell, amennyiben a létesítmény Natura 2000 területen halad keresztül. Önálló tanulmány, de az EVD vagy a KHV részeként kell beadni Szigorú tartalomjegyzéke van  EU jogszabály alapján  275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 14. melléklete alapján. Jogszabály alapján csak akkor kell a hatásbecslés, ha jelentős hatása van az adott beruházásnak a Natura 2000 területekre ↔ Hatóság mindig kéri, holott nem lenne szükség ↔ NIF előzetes hatásbecslést kér, ilyen dokumentáció jogszabály alapján nincs!

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük EV (KK) és KHV különbsége EV (KK)    

tanulmánytervre épül (kidolgozottsága ehhez igazodik) meglévő adatokra épít (pl.: forgalmi adatok) mindig több változatra készül (változatelemzés) összehasonlító értékelést ad a végén (mankó a hatóságnak?)

KHV    

részletes tanulmánytervre épül (vagy engedélyezési tervre) nagyobb időigényű, részletesebb vizsgálatok szükségesek általában kevesebb változatra készül közérthető összefoglaló készítése

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük A környezetvédelmi eljárás menete Határidők: KK: 30 nap, EV: 45 nap, KHV: 90 nap Beadó: engedélyes (beruházó, megrendelő, tulajdonos) Az engedélyező hatóság (OKTVF vagy KTVF) a honlapján közzé teszi az eljárást (legfontosabb információkkal) Hiánypótlás, tényállás tisztázása Szakhatóságok megkeresése:     

Közlekedési hatóság, Építésügyi hatóság, Állami és megyei főépítész Érintett önkormányzatok jegyzői Megyei Kormányhivatal (erdészet, növény- és talajvédelem, népegészségügy, kulturális örökségvédelem) Bányakapitányság, Földhivatal stb.

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük 

Az eljárás lezárása

KK esetében – beadás után konzultáció (KTVF és társhatóságok, szervezetek részvételével) – vélemény KHT tartalmáról, kizáró okokról EVD esetében – beadás után egyeztető tárgyalás – lakossági tájékoztatás – közmeghallgatás (nem kötelező) – határozat KHV esetében – lakossági tájékoztatás – közmeghallgatás (civil szervezetek, lakosság stb. részvétele) – határozat

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük Engedélyezési tervdokumentáció Nincsenek szakági tervek, ha szükséges akkor kiegészítő környezetvédelmi mérések, vizsgálatok elvégzése

Tartalma  Előzmények: hivatkozások korábbi tervekre, hatástanulmányra. Környezetvédelmi engedély, szakhatósági állásfoglalások, jegyzőkönyvek, egyeztetések anyagai  Az adott szakaszra vonatkozó előírások: környezetvédelmi engedély, szakhatósági állásfoglalások anyagai, egyéb előírások, nyomvonal leírása környezetvédelmi aspektusból.  Környezeti elemek vizsgálata (KHV alapján): mi található a közvetlen és közvetett hatásterületen, a környezetvédelmi intézkedések véglegesítése stb.

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük 

   

Tervezett környezetvédelmi létesítmények – pontos helyének leírása, típusainak meghatározása, főbb paramétereinek megadása Építés előtt elvégzendő feladatok: mi a feladat, kinek mikor kell végeztetnie (pl.: fészektérképezés, áttelepítések stb.) Építés során betartandó környezetvédelmi intézkedések Üzemelés során betartandó környezetvédelmi intézkedések Monitoringra vonatkozó előírások, javaslatok

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük Kiviteli tervek Hasonló a környezetvédelmi tervfejezet felépítése, mint az Építési tervdokumentációnál (Előzmények – adott szakaszra vonatkozó előírások stb.) DE Szakági terveket tartalmaz! mint pl.:       

Zajvédő fal tervei Madárvédelmi létesítmények tervei Kisállat átjárók tervei Vadátjárók, tájátjárók (hídtervek között) Víztisztító műtárgyak (vízépítési tervek között) Erdőtelepítés – tájképvédelmi funkciót is ellátnak (növénytelepítési tervekben) Rekultiváció

2. Környezetvédelmi eljárások fajtái és szerepük Ökológiai átjárók típusai (a KHV-ban már véglegesíteni kell a helyüket és típusokat)     

Békaátjáró – hüllők kétéltűek számára Kisemlős átjáró – sünfélék, egérfélék, vakondfélék? Közepes termetű emlősök átjárója – pl.: kutyafélék, macskafélék, hód és vidra stb. számára Nagyvadátjáró – vaddisznó, őzek, mufflonok, stb. számára Tájátjáró (alul), tájhíd (felül) – az összes állatcsoport számára – a teljes ökológiai kapcsolat fenntartása érdekében.

3. Esettanulmány (M9 EVD)

3. Esettanulmány (M9 EVD)

3. Esettanulmány (M9 EVD) • Adatbeszerzések (Önkormányzatok, illetékes NPI, KÖSz, VIZIG, KTVF, MGSzH, stb.)  • A lehetséges nyomvonalváltozatok bejárása  • Környezetvédelmi konfliktustérkép elkészítése és a nyomvonalváltozatok előzetes értékelése  • A tervzsűri a kiválasztja 3 megvalósítható nyomvonal-változatot  • EVD készítése a 3 nyomvonalra: – Adatok pontosítása  nyomvonalak bejárása  véleményeztetés (hatóságok, önkormányzatok)  vélemények alapján korrekció  EVD készítése, véglegesítése  NIF ellenőrzés  beadás engedélyeztetésre  konzultáció a hatósággal  határozat (illetve vélemény)

3. Esettanulmány (M9 EVD) Földtani közeg szempontjából: Nincs jelentős különbség a nyomvonalváltozatok között, mind hasonló geológiai felépítésű területeket érint (döntően lösz üledékeket), és egyik sem érint bányaterületeket.

3. Esettanulmány (M9 EVD) Talajvédelmi szempontból: • A2 nyomvonal kedvezőtlenebb: 60-70 talajértékszámú talajokat érint. Az előzetes számítások szerint a nyomvonal közel 80%-a szántóterületeken vezet keresztül, így ez érint a legtöbb szántóterületet.

• B3 és C2 változatok: közel azonos talajtípusokon halad keresztül a nyomvonal, illetve közel azonos nagyságú (kb. a nyomvonalak 70%-a) szántóföldet is érintenek.

3. Esettanulmány (M9 EVD) Felszín alatti víz védelemi szempontból: • A2 nyomvonal kedvezőbb: rövidebb szakaszon érint vízbázisvédelmi védőterületet, és Sióagárd térségében felszín alatti vizek szempontjából kevésbé érzékeny területen vezet. • B3 és C2 nyomvonalak kedvezőtlenebbek: Mosdós és Kaposkeresztúr térségében keresztül haladnak a vízbázis védőterületén, amely felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területnek is minősül.

3. Esettanulmány (M9 EVD) Felszíni vizek szempontjából: • Az A2 nyomvonal kedvezőbb: a Kapostól távolabb halad, illetve a vízfolyások keresztezésénél kevesebb esetben szükséges korrekció. • A B3 és C2 nyomvonalak Kaposvár és Dombóvár között a Kapos folyó mellett, azzal gyakorlatilag párhuzamosan, igen kis távolságban vezetnek.  Árvízvédelmi problémák

3. Esettanulmány (M9 EVD) Levegőtisztaság-védelmi szempontból: • A nyomvonal változatok között nincs jelentős különbség. • A nyomvonalváltozatok értékelését a közvetett hatásterület kiterjedése alapján végeztük, annak figyelembe vételével, hogy az adott nyomvonal hány települést, erdőt, szőlőterületet érint.

3. Esettanulmány (M9 EVD) Épített környezet, régészet, örökségvédelem • A2 nyomvonal legkedvezőbb: a legkevesebb települést érinti.

• C2 változat lényegesen kedvezőtlenebb: lakott területeket legnagyobb mértékben érintő változat, és érinti az Aparhanttól 5 km-re található országosan védett régészeti lelőhelyet.

3. Esettanulmány (M9 EVD) Élővilág-védelem, természetvédelem szempontjából • Védett természeti területen, Natura 2000 területen nem halad keresztül egyik nyomvonal sem.

• Helyi jelentőségű területeket mindhárom nyomvonal egyforma nagyságban érinti. • Az A2 nyomvonal a legkedvezőbb: összesen 4 db konfliktushelyet azonosítottunk. B3 nyomvonal esetén 6 db, C2 nyomvonal esetén 9 db konfliktus helyet azonosítottunk.

3. Esettanulmány (M9 EVD) Tájvédelem szempontjából • Az egyes változatok hossza és a terület-felhasználások alapján a B3 változat a legkedvezőbb, ettől kedvezőtlenebb az A2 változat, és legkedvezőtlenebb a C2 változat.

3. Esettanulmány (M9 EVD) Zaj- és rezgés védelem szempontjából • Gyakorlatilag nem választható ki egyértelműen olyan változat, amelyik a másik kettőnél jelentősen kedvezőbb lenne akár hatásaiban, akár a zajvédelmi intézkedések költségei tekintetében. • Vizsgálataink során zaj és rezgésvédelmi szempontból kizáró tényezőt egyik nyomvonalváltozat esetében sem azonosítottunk.

3. Esettanulmány (M9 EVD) Hulladékkezelés szempontjából • Jelentős különbség nincs a változatok között a hulladékgazdálkodásra gyakorolt hatások és a hulladékkezelési intézkedések költségei tekintetében. • C2 változat kb. 5 km-rel hosszabb, mint az A2 és B3 változat, így ennél a változatnál fajlagosan több kommunális és építési-bontási több hulladék keletkezésére lehet számítani.

3. Esettanulmány (M9 EVD) Társadalmi, gazdasági szempontból • A tervezett M9 gyorsforgalmi út létesítése értéknövelő, az egyes nyomvonalak között objektíven nem lehet jelentős különbséget tenni. • Települések, kistérségek és régiók érdekei közötti ellentét

3. Esettanulmány (M9 EVD) • Az eljárás végkifejlete Beadás: 2010 május 14., hatósági vélemény: 2010. november 8. EVD-nek indult de KK lett belőle! Hatóság véleménye: Kizáró ok nem merült fel, legkedvezőbb nyomvonal: C2/1 – A2/2 – A2/3 A véleményben kitérnek, arra is, hogy: 

KHV-nak a jogszabályban lefektetett tartalmi követelményein túl, milyen többlet mérések/vizsgálatok szükségesek (levegőtisztaság-, zaj-, vízvédelmi-,természet- és tájvédelmi.)



A vélemény tartalmazza a megkeresett szakhatóságok véleményét, javaslatait is.

4. Befejezés Kérdések, hozzászólások?

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

www.mottmac.com