INFORMATIKAI BIZTONSÁG ALAPJAI

INFORMATIKAI BIZTONSÁG ALAPJAI 1. konzultáció Göcs László mérnöktanár

Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Informatika Tanszék 2014-15. 1. félév

Elérhetőség, információ • Göcs László • Informatika Tanszék 1. emelet 116-os iroda • [email protected]

www.gocslaszlo.hu/oktatas

Félévi követelmény •

ZH: 100 pontos írásbeli dolgozat. • Időpontja: 2014. november 15. 11:25- 12:10

• Pót ZH: 100 pontos • Időpontja: 2014. november 29. 12:20 – 13:05 • A vizsgára bocsátás feltétele - aláírás: A zárthelyi dolgozat sikeres megírása (50% - 50 pont).

VIZSGA (írásbeli + szóbeli)

A félév tematikája • Az informatikai biztonság fogalma, tartalma. • Informatikai biztonsági követelmények. Kockázat.

• • • •

Katasztrófa. Az informatikai biztonság ügyviteli szabályozása (hazai és nemzetközi törvények, rendeletek, szabványok). Rendelkezésre állás és növelésének módszerei. IT biztonsági technikák: a felhasználók azonosításának eszközei, biometria. Jelszavak fontossága, jelszó választás problémái, jelszófeltörések megakadályozása. RSA titkosítás, hitelesítés, digitális aláírás.

A félév tematikája • Kliens és Szerver oldali biztonság, RAID technológia, • • • • • •

központosított menedzsment. Vállalati biztonság. Kriptológia. Történeti áttekintés. Szimmetrikus ás aszimmetrikus kulcsú kriptográfia. Szteganográfia. Zárthelyi dolgozat írása. A kommunikációs infrastruktúra védelme.

Az informatikai biztonság fogalma A központban áll egy érték, az adatok által hordozott információ, amelyet az egyik oldalról támadnak, a másik oldalon az információk tulajdonosa pedig védi azt. Mindkét fél egymástól független, egymás számára ismeretlen stratégiával igyekszik megvalósítani támadási, illetve védelmi szándékait.

A védő mindig többet veszít, mint amit a támadó nyer.

A kár nem csak anyagi lehet, hanem • Politikai • Erkölcsi • Üzleti stb.

Az adatot, mint a támadások alapvető célját a következő rendszerelemek veszik körül: • az informatikai rendszer fizikai környezete és

• • •

• • •

infrastruktúrája, hardver rendszer, szoftver rendszer, kommunikációs, hálózati rendszerek, adathordozók, dokumentumok és dokumentáció, személyi környezet (külső és belső).

MINDEGYIKRE KÜLÖNBÖZŐ FENYEGETETTSÉGEK HATNAK!

Az informatikai biztonságot úgy határozhatjuk meg, hogy az az állapot amikor az informatikai rendszer védelme - a rendszer által kezelt adatok • bizalmassága, • hitelessége, • sértetlensége és • rendelkezésre állása, illetve a • rendszerelemek rendelkezésre állása és • funkcionalitása szempontjából

- zárt, teljes körű, folyamatos és a kockázatokkal arányos.

• Teljes körű védelem alatt azt értjük, hogy a védelmi

• • •

•

intézkedések a rendszer összes elemére kiterjednek. Zárt védelemről az összes releváns fenyegetést figyelembe vevő védelem esetén beszélünk. A folyamatos védelem az időben változó körülmények és viszonyok ellenére is megszakítás nélkül megvalósul. A kockázattal arányos védelem esetén egy kellően nagy időintervallumban a védelem költségei arányosak a potenciális kárértékkel. A védelem akkor kielégítő erősségű (mértékű), ha a védelemre akkora összeget és olyan módon fordítanak, hogy ezzel egyidejűleg a releváns fenyegetésekből eredő kockázat (kárérték × bekövetkezési gyakoriság) a szervezet számára még elviselhető szintű vagy annál kisebb.

Minőségbiztosítás Védelemtudomány Információvédelem

Informatika

“Hagyományos” biztonság

Informatikai biztonság Megbízható működés

Jogtudomány

Az informatikai biztonság két alapterületet foglal magába: • információvédelem, amely az adatok által hordozott

információk sértetlenségének, hitelességének és bizalmasságának elvesztését hivatott megakadályozni. • az informatikai rendszer megbízható működése területét,

amely az adatok rendelkezésre állását és a hozzájuk kapcsolódó alkalmazói rendszerek funkcionalitását hivatott biztosítani.

Számítógép biztonság • Helyi autentikáció (belépési azonosítás, BIOS…) • Jelszavak fontossága (xX12!3@A5g4%) • Hardvervédelem (adatmegsemmisítés, adatvisszahozás)

Hálózati biztonság • Vezetékes hálózati rendszerek (DHCP-MAC) • Központi menedzselés (AD, Group Policy…) • Vezeték nélküli hálózatok (WPA2/PSK…) • Hálózat megosztási jogosultságok (nyomtató, mappa…)

Személyi biztonság • Beléptető rendszerek (Smart kártya) • Biometria (ujjlenyomat, retina…) • Alkalmazottak (Social Engineering)

Adatok biztonsága • RSA titkosítás • Digitális aláírás • Email biztonság

Szerver biztonság • RAID technológia • Backup • Tükrözés

TCSEC • TCSEC (Trusted Computer System Evaluation Criteria =

Biztonságos Számítógépes Rendszerek Értékelési Kritériumai = orange book)

Az USA informatikai biztonsággal kapcsolatos követelményrendszere, kormányzati és katonai rendszerek alkalmazásában kötelező.

ITSEC • ITSEC (Information Technology Security Evaluation

Criteria = Információtechnológia Biztonsági Értékelési Kritériumai) Az EU országaiban ezt a követelményrendszert fogadják el és használják a felhasználók és a piaci szektorok.

ITSEC 10 funkcionalitási osztálya: • F-C1: korlátozott hozzáférés-védelem • F-C2: korlátozott és ellenőrzött hozzáférés-védelem, a hozzáférési • • •

• • • • •

jogokat csoportoknak vagy egyes személyeknek határozzák meg. F-B1: címkézett kötelező hozzáférés-védelem. F-B2: strukturált hozzáférés-védelem. F-B3: elkülönített védelmi területek. F-IN: nagy integritású rendszerek osztálya (azonosítás, hitelesítés, jogkezelés) F-AV: magas rendelkezésre állást igénylő rendszerek osztálya. F-DI: adatmozgatásnál magas adatintegritást bizt. Rendszerek. oszt. F-DC: bizalmas adatokat feldolgozó rendszerek osztálya. F-DX: magas adat-integritást és bizalmasságot biztosító osztott rendszerek osztálya.

CC • CC (Common Criteria = Közös Követelmények)

Az EU, az USA és Kanada együttműködésével jött létre azzal a céllal, hogy a korábbi ajánlásokat összhangba hozza a különböző alkalmazási területekre egyedi követelményeket szabjon.

ITIL • ITIL (BS 15000:2000) Az Informatikai Szolgáltatás

Módszertana.

Az ITIL-t jó minőségű, költséghatékony informatikai szolgáltatások támogatása céljából fejlesztették ki, mely kiterjed azok teljes életciklusára, így a tervezésre, bevezetésre, működtetésre és újabb szolgáltatások bevezetésére.

COBIT • COBIT 4.1 Informatikai Irányítási és Ellenőrzési

Módszertan. Nemzetközileg elfogadott keretelv, amely garantálja az informatikai alkalmazásoknak az üzleti célok szolgálatába való állítását, erőforrásaik felelős felhasználását és a kockázatok megfelelő kezelését.

ISO/IEC • ISO/IEC 27000

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által elfogadott és elismert ISO szabvány gyűjteménye.

is

INFOSEC • INFOSEC ( Information System Security = Informatikai

Rendszerek Biztonsága)

A NATO információvédelmi ajánlása, amely szerint: „Az információvédelem biztonsági intézkedések alkalmazása annak érdekében, hogy a kommunikációs, információs és más elektronikus rendszerekben tárolt, feldolgozott és átvitt adatok védelme biztosítva legyen a bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás elvesztésével szemben, függetlenül az események szándékos vagy véletlen voltától”.

INFOSEC két része: • Communication Security (COMSEC) • CRYPTOSEC - rejtjelezés

• TRANSEC – átviteli utak védelme • EMSEC – kompromittáló kisugárzás elleni védelem

• Computer Security (COMPUSEC) • Hardverbiztonság • Szoftverbiztonság • Firm-ware biztonság (csak olvasható memóriában tárolt

adatok)

ITB • ITB (Informatikai Tárcaközi bizottság)

A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Tárcaközi bizottsága által kiadott ajánlások az informatikai biztonság megteremtésének legfontosabb tudnivalóiról adnak tájékoztatást.  ITB 8. : tartalmazza az informatikai biztonság kockázatelemzésének 



egy jól használható módszertanát. ITB 12. : az informatikai rendszerek biztonságának követelményeit tartalmazza. ITB 16. : az informatikai termékek és rendszerek biztonsági értékelésének módszertana.

Nemzetközi információbiztonsági szervezetek: • ENISA Európai Hálózat- és Informatikai Biztonsági •

• • • •

Ügynökség; CERT-ek Számítógépes Vészhelyzeti Reagáló Csoportok és CSIRT-k Számítógépes Biztonsági Incidens Reagáló Csoportok; TF-CSIRT az Európában működő CERT szervezetek közös szervezete; FIRST incidenskezelő szervezetek fóruma; EGC Európai kormányok CSIRT csoportja.

TEMPEST A TEMPEST egy vizsgálat fedőneve volt, amely során a különböző elektronikai adatfeldolgozó egységek kisugárzását elemezték. Megállapították, hogy minden egy elektronikai berendezés kibocsát rezgéseket, amelyeket elfogva, és különböző eljárásoknak alávetve, az adatok kinyerhetőek. A tökéletes információ védelmet csak a fizikai közeg átalakítása, valamint a háttérzaj létrehozásával érhetik el. A TEMPEST jelzést gyakran használják, illetve említik úgy hogy Kisugárzás Biztonság vagy Biztonságos Sugárzás (EMSEC – avagy sugárzás biztonságtechnika).

USA és a NATO TEMPEST szintjei NATO SDIP-27 A Szint (régebben AMSG 720B) és az USA-ban NSTISSAM Szint I „Egyezményes Laboratóriumi Test Kisugárzási szint” Ez a „stricteszt” mondhatni rövidtávú szint, azon egységeknek feleltethető meg, ahol az információ elnyelő, nevezzük támadónak, szinte közvetlenül hozzáfér az adatokhoz, azaz a kisugárzást közvetlen közelről rögzíti. (maximum 1méteres távolságig megengedett ezen szintben a támadó) NATO Zóna 1 szint NATO SDIP-27 B Szint (régebben AMSG 788A) és az USA-ban USA NSTISSAM Szint II "Laboratóriumi Próba Szabvány Gyengén Védett Berendezésekre" Ez egy némileg lazább szabvány, ami NATO Zóna 1 egységeknél az működik. A szabvány szerint adott egy támadó, aki a kisugárzó berendezéshez maximum 20 méteres távolságba tud csak közel jutni. A szabvány szerint a támadó számára fizikai kontaktus lehetetlen. (a 20 méteres táv mérésében, fizikai közeg nem játszik szerepet, így az építőanyagok, vagy páncélzat sem) NATO SDIP-27 C Szint (régebben AMSG 784) és az USA-ban NSTISSAM Szint III "Labor Próba Szabvány, Taktikai Mobil Berendezés / Rendszerek " Ez a szint, még inkább lazább szabvány, amely NATO Zóna 2 egységekben működik. A szabványban a támadó maximum 100 méterre tudja megközelíteni a kisugárzás forrását.

Jogszabályok

Informatikai Tárcaközi Bizottság ajánlása Informatikai rendszerek biztonsági követelményei

12. sz. ajánlás

A BIZTONSÁGI STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA Milyen úton érjük el a célt?

Honnan indulunk?

Hova akarunk eljutni?

A BIZTONSÁGI STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA • meghatározzuk a védelmi célokat, • kiválasztjuk és elhatároljuk azokat a területeket,

• • •

•

amelyeken a biztonsági rendszereket kialakítani és az intézkedéseket érvényesíteni kell, meghatározzuk a biztonsági tervezés módszerét, körvonalazzuk a minimális követelményeket, megtervezzük és ütemezzük az intézményre vonatkozó biztonsági intézkedéseket, beleértve a katasztrófaelhárítást is, meghatározzuk a követhetőség és a menedzselhetőség követelményeit, valamint a felügyelet és az ellenőrzés rendszerét.

A BIZTONSÁGI STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA • része az intézmény globális biztonsági stratégiájának Az informatikai biztonsági stratégia

• összhangban kell lennie az intézmény működési és informatikai stratégiájával • ki kell szolgálnia az intézmény célkitűzéseit

Alkalmazások és adatok fenyegetettsége • bizalmasság elvesztése, • sértetlenség elvesztése, • hitelesség elvesztése, • rendelkezésre állás elvesztése, • funkcionalitás elvesztése.

alapfenyegetettségeknek

AZ INFORMÁCIÓVÉDELEM A • bizalmasság, • sértetlenség, • hitelesség,

védelme.

A MEGBÍZHATÓ MŰKÖDÉS A • rendelkezésre állás,

biztosítását jelenti. • funkcionalitás,

Az informatikai rendszer szakaszai: • az informatikai rendszer tervezése; • az informatikai rendszer fejlesztése; • az informatikai rendszer bevezetése, illetve üzembe helyezése;

• az informatikai rendszer üzemeltetése, fenntartása; • az informatikai rendszer megszüntetése, felszámolása vagy

rekonstrukciója.

A szakaszokban folyamatosan ellenőrizni kell: • a fenyegetettség szintjét,

• a biztonság meglétét, • a biztonsági intézkedések végrehajtását és

hatékonyságát.

Tervezési módszerek • a kockázatelemzés, • a kritikus működési

jellemzők elemzése,

értékkel arányos védelem megteremtése

védelmi intézkedések súlya

• az értékek sérülési

hatásainak elemzése.

várható károk nagyságrendjére

Minimális biztonsági követelmények Információvédelem • az azonosítás és a hitelesítés folyamatának kialakítása, • a hozzáférés rendszerének felépítése - jogosultság kiosztás (alanyok, eszközök meghatározása, attribútumok rögzítése, hozzárendelések - megengedő, illetve tiltó módszer a szigorodó követelményekre), • a hozzáférés-ellenőrzés rendszerének megvalósítása jogosultság ellenőrzés, • a hitelesség garantálása • a sértetlenség garantálásának kiépítése, • a bizonyítékok rendszerének és folyamatának kialakítása.

Minimális biztonsági követelmények Megbízható működés • a hibaáthidalás folyamatának kialakítása, • az újraindítási képesség megvalósítása, • a rendszer funkcionalitásának biztosítása.

Biztonsági szabályzat Az informatikai biztonságpolitika alapján ki kell dolgozni az egységes szerkezetbe foglalt, az • egész intézményre érvényes és a • többi szabályzattal összhangban álló Informatikai Biztonsági Szabályzatot.

Informatikai Biztonsági Szabályzatnak Tartalmaznia kell

• • • • • •

az általános követelményeket, részletes intézkedésrendszert, eljárások rendjét, a felelősöket, az ellenőrzés rendjét, a szankcionálás módját.

Informatikai Biztonsági Szabályzat • Tükröződniük kell a munkaköri leírásokban. • A felhasználók részére egy Biztonsági Kézikönyv

kiadása javasolt. • Szabályozni kell az Informatikai Biztonsági Felügyelő

illetékességét és hatáskörét (feladat-, felelősségi és jogkörét), valamint alá- és fölérendeltségi viszonyait.

A kár jellege: Dologi károk, amelyeknek közvetlen vagy közvetett költségvonzatuk van • károsodás az infrastruktúrában (épület, vízellátás, áramellátás, klímaberendezés stb.), • károsodás az informatikai rendszerben (hardver, hálózat sérülése stb.), • a dologi károk bekövetkezése utáni helyreállítás költségei;

A kár jellege: Károk a politika és a társadalom területén • állam- vagy szolgálati titok megsértése, • személyiséghez fűződő jogok megsértése, személyek vagy csoportok jó hírének károsodása, • bizalmas adatok nyilvánosságra hozatala, • hamis adatok nyilvánosságra hozatala, • közérdekű adatok titokban tartása, • bizalomvesztés hatóságokkal, felügyeleti szervekkel szemben;

A kár jellege: Gazdasági károk • pénzügyi károk, • lopás károk, • az intézmény vagy cég arculatának (image) romlása, • rossz üzleti döntések hiányos vagy hamis információk alapján; Károk a tudomány területén • kutatások elhalasztódása, • eredmények idő előtti, illetve hamis név alatti nyilvánosságra kerülése, • tudományos eredmények meghamisítása.

A kár jellege: Egyéb károk • károk az informatikai személyzet, illetve a felhasználók személyi biztonsága területén, pl.: személyek megsérülése, megrokkanása (pl. áramütés következtében); • károk a hatályos jogszabályok és utasítások megsértéséből adódóan;

A károk csoportosítása: • •

• • •

közvetlen anyagi (pl. a mindenkori amortizált értékkel vagy az elmaradt haszonnal arányos), közvetett anyagi (pl. a helyreállítási költségekkel, perköltségekkel arányos), társadalmi-politikai, humán, személyi sérülés, haláleset, jogszabály által védett adatokkal történő visszaélés vagy azok sérülése (jogsértés).

Kár érték szintek "0": jelentéktelen kár • közvetlen anyagi kár: - 10.000,- Ft, • közvetett anyagi kár 1 embernappal állítható helyre,

• nincs bizalom vesztés, a probléma a szervezeti egységen belül

marad, • testi épség jelentéktelen sérülése egy-két személynél, • nem védett adat bizalmassága vagy hitelessége sérül.

Kár érték szintek "1": csekély kár • közvetlen anyagi kár: - 100.000,- Ft-ig, • közvetett anyagi kár 1 emberhónappal állítható helyre,

• társadalmi-politikai hatás: kínos helyzet a szervezeten belül, • könnyű személyi sérülés egy-két személynél, • hivatali, belső (intézményi) szabályozóval védett adat

bizalmassága vagy hitelessége sérül.

Kár érték szintek "2": közepes kár • közvetlen anyagi kár: - 1.000.000,- Ft-ig, • közvetett anyagi kár 1 emberévvel állítható helyre,

• társadalmi-politikai hatás: bizalomvesztés a tárca

középvezetésében, bocsánatkérést és/vagy fegyelmi intézkedést igényel, • több könnyű vagy egy-két súlyos személyi sérülés, • személyes adatok bizalmassága vagy hitelessége sérül, • egyéb jogszabállyal védett (pl. üzleti, orvosi) titok bizalmassága vagy hitelessége sérül.

Kár érték szintek "3": nagy kár • közvetlen anyagi kár: - 10.000.000,- Ft-ig, • közvetett anyagi kár 1-10 emberévvel állítható helyre,

• társadalmi-politikai hatás: bizalomvesztés a tárca felső •

• • •

vezetésében, a középvezetésen belül személyi konzekvenciák, több súlyos személyi sérülés vagy tömeges könnyű sérülés, szolgálati titok bizalmassága vagy hitelessége sérül, szenzitív személyes adatok, nagy tömegű személyes adat bizalmassága vagy hitelessége sérül, banktitok, közepes értékű üzleti titok bizalmassága vagy hitelessége sérül.

Kár érték szintek "4": kiemelkedően nagy kár • katonai szolgálati titok bizalmassága vagy hitelessége sérül, • közvetlen anyagi kár: - 100.000.000,- Ft-ig,

• közvetett anyagi kár 10-100 emberévvel állítható helyre, • társadalmi-politikai hatás: súlyos bizalomvesztés, a tárca felső

• • •

•

vezetésén belül személyi konzekvenciák, egy-két személy halála vagy tömeges sérülések, államtitok bizalmassága vagy hitelessége sérül. nagy tömegű szenzitív személyes adat bizalmassága vagy hitelessége sérül, nagy értékű üzleti titok bizalmassága vagy hitelessége sérül.

Kár érték szintek "4+": katasztrofális kár • közvetlen anyagi kár: 100.000.000,- Ft felett, • közvetett anyagi kár több mint 100 emberévvel állítható helyre,

• társadalmi-politikai hatás: súlyos bizalomvesztés, a kormányon

belül személyi konzekvenciák, • tömeges halálesetek, • különösen fontos (nagy jelentőségű) államtitok bizalmassága vagy hitelessége sérül.

Biztonsági osztályok • alapbiztonsági követelményeket kielégítő informatikai

rendszert kell létrehozni akkor, ha a rendszerben maximum "2", azaz legfeljebb közepes kárértékű esemény bekövetkezése fenyeget; • fokozott biztonsági követelményeket kielégítő informatikai rendszert kell létrehozni akkor, ha a rendszerben maximum "3", azaz legfeljebb nagy kárértékű esemény bekövetkezése fenyeget; • kiemelt biztonsági követelményeket kielégítő informatikai rendszert kell létrehozni akkor, ha a rendszerben a "4+", azaz a katasztrofális kárértékig terjedő esemény bekövetkezése fenyeget.

Informatikai kockázatelemzés

Az informatikai biztonság tervezéséhez, a stratégia kialakításához szükséges, hogy ismerjük a rendszer különböző területeinek kockázatát.

Informatikai kockázatelemzés Nem védelmi intézkedés, elvégzése önmagában nem erősíti a védelmet, de segít hogy létrejöjjön a biztonságos informatikai rendszer.

KOCKÁZAT

=

FENYEGETETTSÉG

FENYEGETÉS VALÓSZÍNŰSÉG E

x

SEBEZHETŐSÉG MÉRTÉKE

x

NEGATÍV HATÁS

ÜZLETI KÁR / KÁRENYHÍTÉS MÉRTÉKE

Informatikai kockázatelemzés • Eszközgazdálkodási audit eredménye.

• Fenyegetések felmérése. • Informatikai sérülékenység felmérése.

Magyar informatikai biztonsági szabványok

A szabványok négy szintjét szokták megkülönböztetni: • hivatalos (de-jure) szabványok: ide azok a szabványok tartoznak, melyeket a különböző államok által törvényi szinten elismert vagy nemzetközi megállapodás keretében létrejött szervezetek adnak ki. A hivatalos szabványokon belül az alábbi szinteken különböztethetjük meg: • nemzetközi szintű szabványok (pl.ISO által kiadott szaványok), • regionális szintű szabványok, • nemzeti szintű szabványok (pl. a Magyar Szabadalmi Hivatal által meghatározott szabványok). • ipari (de-facto) szabványok: az ilyen szabványok egy adott iparág konzorciumba tömörült szervezeteinek együttműködése kapcsán jön létre (pl. RFC-k),

Magyar informatikai biztonsági szabványok • ad-hoc szabványok: habár egyik szabványügyi szervezet sem hagyta jóvá, de lényegében szabvánnyá vált. (Általában a de-facto szabványok elődje) • saját, védett szabványok: pl. egy domináns szoftverfejlesztő cég által kiadott előírások, a tulajdonjog a kibocsájtó kezében marad, licenszdíjat szedhetnek érte.

Az informatikai biztonsági szabványok másik csoportosítása tartalmuk szerint történhet: • az információbiztonság-irányítási rendszer • • • • •

követelményei, műszaki szabványok és leírások, folyamatokra vonatkozó szabványok (szolgáltatásmenedzsment), ellenintézkedésre vonatkozó szabványok, auditálás, tanúsításra vonatkozó szabványok, termékek/rendszerek értékelésére vonatkozó szabványok

KÖVETELMÉNYEK AZ INFORMÁCIÓVÉDELEM TERÉN

Védendő adatoknak alapvetően négy csoportját különíthetjük el: • nyílt, szabályozók által nem védett adat,

• érzékeny (védendő), de nem minősített adat, • szolgálati titok, • államtitok.

Érzékeny, de nem minősített adatok A jogszabályok által védendő adatok: • személyes, illetve különleges adatok, • az üzleti titkot, • a banktitkot képező adatok, • az orvosi,

• az ügyvédi és • egyéb szakmai titkok, • a posta és a távközlési törvény által védett adatok stb. ,

és • az egyes szervezetek, intézmények illetékesei által, belső szabályozás alapján védendő adatok.

Információbiztonsági osztályozás az információvédelem szempontjából • információvédelmi alapbiztonsági (IV-A) osztály: Személyes adatok, üzleti titkok, pénzügyi adatok, illetve az intézmény belső szabályozásában hozzáféréskorlátozás alá eső és a nyílt adatok feldolgozására, tárolására alkalmas rendszer biztonsági osztálya. • információvédelmi fokozott biztonsági (IV-F) osztály: A szolgálati titok, valamint a nem minősített adatok közül a különleges személyes adatok, nagy tömegű személyes adatok, banktitkok, közepes értékű üzleti titkok feldolgozására, tárolására is alkalmas rendszer biztonsági osztálya. • információvédelmi kiemelt biztonsági (IV-K) osztály: Az államtitok, a katonai szolgálati titok, valamint a nem minősített adatok közül a nagy tömegű különleges személyes adatok és nagy értékű üzleti titkok feldolgozására, tárolására alkalmas rendszer biztonsági osztálya.

Az osztályok követelményei: • Minimális követelmények • Infrastruktúra • Hardver, szoftver • Adathordozók • Dokumentumok és dokumentációk

• Adatok • Kommunikáció, osztott rendszerek • Személyek

IV-A osztály Az alapbiztonsági osztály az ITSEC F-C2 osztálynak feleltethető meg logikai védelmi szempontból.

Minimális követelmény • Az azonosítás és hitelesítés keretében a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni. A jelszó

•

• • • • • •

• • • •

menedzselést úgy kell biztosítani, hogy a jelszó ne juthasson illetéktelenek tudomására, ne legyen könnyen megfejthető, megkerülhető. A rendszer hozzáférés szempontjából érdekes erőforrásaihoz (processzek, fájlok, tároló területek, berendezések) olyan egyedi azonosítót kell rendelni, amely a hozzáférési jogosultság meghatározásának alapjául szolgál. On-line adatmozgás (tranzakció) kezdeményezésének jogosultságát minden esetben ellenőrizni kell. Ki kell dolgozni az informatikai rendszerhez történő hozzáférések illetékességi, jogosultsági rendszerét. A hozzáférés-jogosultság menedzselésénél az ITSEC F-C2 funkcionális követelményszintnek megfelelően kell eljárni. A jogosultsági rendszernek támogatnia kell a jogosultságokhoz kapcsolódó adminisztrátori műveleteket (módosítás, törlés, stb.). Az elszámoltathatóság és auditálhatóság biztosítása logikai védelmi funkciót az ITSEC F-C2 funkcionális szintnek megfelelően kell biztosítani. Intézkedési tervet kell kidolgozni arra vonatkozóan, mi történjék illetéktelen hozzáférések, illetve jogosultságokkal való visszaélések esetén, amely során a lehető legnagyobb mértékben meg kell tudni határozni a felelősséget. Egy rendszeren belül a különböző adattípusokat olyan mértékben kell elkülönítetten kezelni, hogy megállapítható legyen a hozzáférések jogossága. A hitelesítés és az azonosítás, valamint a hozzáférés szabályozás rendszerét a hálózati alapú osztott rendszerek esetén az ITSEC F-C2 funkcionális szinttel azonos egyenszilárdsággal kell megvalósítani. Ki kell alakítani a biztonság belső ellenőrzésének rendszerét, amely során meg kell határozni a felügyeleti és megelőzési tevékenységek eljárásrendjét. Az informatikai rendszer üzemeltetéséről nyilvántartást kell vezetni, amelyet az arra illetékes személynek rendszeresen ellenőriznie kell.

Infrastruktúra • A falazatok, a nyílászárók, a zárak biztonsági kialakításánál

a vonatkozó építészeti szabványok, a MABISZ és a Rendőrség ajánlásai szerint kell eljárni. • Az intézmény őrzés-védelme, az épület zárása, a beléptetés. • Ahol számítástechnikai eszközökkel történik a munkavégzés, biztonsági zárral kell ellátni és a helyiséget távollét esetén zárva kell tartani. • A dokumentációk tűz- és vagyonvédett tárolása.

Hardver, szoftver • A számítástechnikai eszközökre a vagyonvédelem

• • • • •

•

szempontjából a MABISZ ajánlásait kell alkalmazni. A felhasználóhoz kötött jelszó használat biztosított legyen. A külső eszközről való rendszerindítás megakadályoztatása. Vírusvédelem. Az operációs rendszer és alkalmazások védelme. Össze kell állítani és elérhető helyen kell tartani a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát, feladataikat körül kell határolni. A programok, alkalmazások és eszközök tervezése, fejlesztése, tesztelése és üzemeltetése során a biztonsági funkciókat kiemelten és elkülönítetten kell kezelni.

Adathordozók • Az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló

• •

• • • •

helyiségeket illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen védeni kell Adat-átviel, adathordozók tarolása, mentése, megbízhatóan zárt helyen történhet Az adathordozók beszerzését, tárolását, felhasználását és hozzáférését szabályozni, nyilvántartani, rendszeresen és dokumentáltan ellenőrizni kell Az adathordozók nyilvántartása Leltárba vett adathordozók használata Külső adathordozók vírusirtás után használhatóak Adatmegsemmisítés

Dokumentumok és dokumentációk • A nyomtatott anyagok kezelését az iratkezelési szabályzat

szerint kell elvégezni. • Az informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos dokumentációt az informatikai rendszer biztonsági fokozatának megfelelően kell kezelni. • Az informatikai rendszer dokumentációját mindig aktualizálni kell.

Adatok • Hozzáférési kulcsokat (azonosító kártya, jelszó), a

•

•

• • •

jogosultságokat és más, a biztonsággal kapcsolatos paramétereket titkosítva kell továbbítani. A rendszer biztonságát érintő adatok (pl. jelszavak, jogosultságok, naplók) védelméről a hozzáférési jogosultságok kiosztásánál kell gondoskodni. Külső személy - pl. karbantartás, javítás, fejlesztés céljából - a számítástechnikai eszközökhöz úgy férhet hozzá, hogy a kezelt adatokat ne ismerhesse meg. Az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét az alkalmazási követelményeknek megfelelően ellenőrizni kell. Programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását el kell kerülni. Gondoskodni kell arról, hogy a számítógépen feldolgozott minden adatállomány az adattípust jelölő biztonsági címkével legyen ellátva.

Kommunikáció, osztott rendszerek • Az elektronikus úton továbbított üzenetek védelme. • Hitelesítési eljárás. • Az adott hálózati alrendszer hitelesítési mechanizmusa nem érintheti a hálózat többi

• • • •

• • • • •

alrendszerének hitelesítési rendszerét. Alhálózat közötti importált adatok. A hálózati erőforrások használata. A forgalom monitorozására és rögzítésére alkalmas erőforrást illetéktelenül ne használjanak. Egy alhálózatban definiált azonosító hozzáférési joga delegálható egy másik alhálózatba és ez alapján kell érvényesíteni az eredeti azonosítóhoz rendelt jogokat. A szabad belátás szerint kialakított hozzáférés-vezérlést (DAC) ki kell terjeszteni a teljes osztott rendszerre. Központi hozzáférés-menedzsment . A biztonságos adatcsere . Az adatvesztés és sérülés elkerülése céljából hibadetektáló és javító eljárásokat kell alkalmazni. Az osztott rendszerben a jelszavak, a jogosultságok és a biztonsággal kapcsolatos más paraméterek, adatok csak titkosítva továbbíthatók.

Személyek • Kitűzők viselete. • A belépés rendjét a hozzáférési jogosultságokkal összhangban kell • • •

• •

•

szabályozni. A magasabb jogosultságú személyeknél el kell kerülni a jogok túlzott koncentrációját. Informatikai oktatás továbbképzést a munkaerő számára. Az IT biztonságát meghatározó munkakörökben dolgozó munkatársak helyettesítési rendjét ki kell alakítani. A fontosabb alkalmazásokhoz rendszergazdákat kell kinevezni, akiknek feladatkörét pontosan meg kell határozni. A fejlesztői környezetet el kell választani az alkalmazói környezettől, szét kell választani a fejlesztői, működtetői és adminisztrációs hozzáférési jogköröket. Külső partnerekkel kötött fejlesztési, karbantartási szerződések biztonsággal kapcsolatos részeinek kialakítására pontos szabályozást kell adni.

IV-F osztály A fokozott biztonsági osztály az ITSEC F-B1 osztálynak feleltethető meg.

Minimális követelmény • Az azonosítás és hitelesítés (ITSEC F-B1) • A hozzáférés-szabályozás (ITSEC F-B1) • Az adatok minősítését és a feljogosítás műveletét a

vonatkozó és hatályos törvények szerint kell elvégezni, illetve engedélyezni. • Az elszámoltathatóság és az auditálhatóság (ITSEC FB1) • Minősített adatokat kezelő alhálózatok összekapcsolási szabályai.

Infrastruktúra • 12 órás áthidalást biztosító szünetmentesség az

elektronikai jelzőrendszerek számára (biztosítható a teljes felület és a részleges térvédelem) • A személyzet és a külső személyek belépési és azonosítási rendjét szabályozott formában kell megvalósítani. • Az őr- és a biztonsági személyzet létszámát úgy kell kialakítani és olyan eszközzel kell ellátni, hogy eseményt esetén az érintett személy jelezni tudjon.

Hardver, szoftver • A beépített adathordozókon tárolt adatokkal azonos

szinten védendő minden számítástechnikai eszköz. • A minősített (az 1995. évi LXV. törvény hatálya alá tartozó) adatot előállító, feldolgozó, tároló és lekérdező programok, valamint ezek dokumentációi (adat független elemek) minősítéséről az adatot minősítőnek kell gondoskodnia.

Adathordozók • Az adathordozók tárolása csak megbízhatóan zárt

helyiségben, minimum 30 perces tűz-állóságú tároló szekrényben történhet. • A fokozott biztonsági osztályba tartozó minősített adatokat tároló adathordozók kezelését az 1995. évi LXV. törvény szellemében kell végezni. • Az adattípus (minősítés) felismerhető jelölését a számítástechnikai berendezéssel előállított adattároló és megjelenítő eszközökön biztosítani kell. • Az adatok sértetlen és hiteles állapotának megőrzését biztosítani kell.

Dokumentumok és dokumentációk • A felhasználók részére Biztonsági Kézikönyv

biztosítandó. • Gondoskodni kell a változás-menedzsmentről és a biztonságot érintő változások naplózásáról. • A rendszerben feldolgozásra kerülő, a fokozott biztonsági osztályba sorolt adatok és a hozzájuk kapcsolódó jogosultságok nyilvántartását elkülönítetten kell kezelni.

Adatok • Minősített és nem minősített adatok párhuzamos

feldolgozása az 1995. évi LXV. törvény szellemében végezhető.

Kommunikáció, osztott rendszerek • A kisugárzással, illetve a zavartatással kapcsolatos EN 55022 és EN 55024 szabványok a •

• • • • • •

• •

mérvadók. A kommunikációs csatornákra vonatkozóan az ITSEC F-B1funkcionális osztálynak az egy, illetve többszintű csatornákon átvitt adatok biztonsági kezelésére vonatkozó követelményei mérvadók. A kötelező hozzáférés-vezérlést (MAC) ki kell terjeszteni a teljes rendszerre. Központi hozzáférés menedzsment esetén az alanyok biztonsági paramétereit biztonságos úton kell az osztott rendszer többi feldolgozó egységéhez eljuttatni. A fokozott biztonsági osztályba sorolt adatok forgalmazásával kapcsolatba kerülő valamennyi hálózati elemre ki kell terjeszteni a fokozott biztonsági szintnek megfelelő védelmet. A hálózaton megvalósítandó a végpont-végpont szintű jogosultság ellenőrzés, az elszámoltathatóság és auditálhatóság biztosítása védelmi funkciók. Központi auditálás esetén védetten kell továbbítani az auditálási információkat a többi alhálózatból. A hálózaton történő adatátvitelnél az X/Open ajánlás elosztott rendszerekre vonatkozó ajánlását (X-DIST) kell figyelembe venni a vezérlő és a hasznos adatok, a le nem tagadhatóság, valamint a szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítása szempontjából. Az adattovábbításra használt hálózat esetében a biztonsági osztálynak megfelelő szinten biztosítani kell az illegális rácsatlakozás és a lehallgatás akadályozását. A minősített adatok rejtjelzése során a 43/1994. (III. 29.) Korm. Rendelet előírásai kötelezőek.

Személyek • A felhasználók tevékenységének szelektív

szétválasztását az ellenőrzés céljából biztosítani kell. • A minősített adatok kezelésében a titokbirtokos és az

informatikai rendszert üzemeltető közötti feladat és felelősség megosztást szabályozni kell.

IV-K osztály A kiemelt biztonsági osztály az ITSEC F-B2 osztálynak feleltethető meg.

Minimális követelmény • Az azonosítás és hitelesítés logikai védelmi funkció kialakításánál az

• •

•

•

ITSEC F-B2 funkcionális követelményeknek megfelelően kell eljárni. A hozzáférés-szabályozás logikai védelmi funkció kialakításánál az ITSEC F-B2 funkcionális követelményeknek megfelelően kell eljárni. Az adatok minősítését és a feljogosítás műveletét a vonatkozó és hatályos a törvények szerint kell elvégezni, illetve engedélyezni. A hozzáférési jogok egyedi vagy csoport szinten történő megkülönböztetésénél az ITSEC F-B3 osztály biztonsági követelményeinek a rendszeradminisztrátor, az operátor és a biztonsági felügyelő szerepkörére, valamint a felhasználói jogok odaítélésére, módosítására és visszavonására vonatkozó része veendő figyelembe. A biztonsági napló adatait heti rendszerességgel kell ellenőrizni és archiválni.

Infrastruktúra • A mechanikai védelem közforgalmú területről történő

betekintés ellen is védjen. • Az elektronikai védelem terjedjen ki a számítástechnikai eszközökre, a felügyelet nélküli helyiségekre. • A személyzet és a külső személyek belépési és azonosítási rendjét szabályozott formában, intelligens beléptető-rendszerrel kell megvalósítani, amely a mindkét irányú áthaladásokat naplózza és biztosítja az azonosító eszköz azonos irányban történő többszöri felhasználásának tilalmát. • A helyiségbe (épületbe) belépni szándékozókat hitelesíteni és azokról nyilvántartást vezetni kell.

Hardver, szoftver • Kiemelt biztonsággal védett adathordozókkal azonos szinten védendő

• • •

• • •

fizikailag minden számítástechnikai eszköz, amellyel az ebbe az osztályba tartozó adatokat kezelnek. Az informatikai rendszerben moduláris felépítésű, strukturált és védett alrendszerként valósuljon meg a logikai védelem. Az azonosítás és hitelesítés logikai védelmi funkció kialakításánál az ITSEC F-B2 funkcionális követelményeknek megfelelően kell eljárni. A hozzáférés-szabályozás logikai védelmi funkció kialakításánál az ITSEC F-B2 funkcionális követelményeknek megfelelően kell eljárni. Strukturált adatállományoknál mező szinten kell kialakítani a hozzáférés szabályozást. Az indításvédelmet logikai úton csak aránytalanul nagy ráfordítással lehessen megkerülni. A biztonságos kezelési funkciókat az X/Open privilegizált jogokat biztosító osztály követelményeinek megfelelően kell kialakítani. A biztonságot érintő vagy a fellépési gyakoriságuk miatt biztonsági szempontból kritikus veszélyt jelentő események figyelését az ITSEC FB3 osztály funkcionális követelményeinek megfelelően kell megvalósítani.

Dokumentumok és dokumentációk • A referencia hitelesítési mechanizmus dokumentáció

struktúrájának és szintjének meg kell felelnie az ITSEC E3 étékelési követelményeknek. • A változás-menedzsmentet számítástechnikai úton kell megvalósítani. • Az Informatikai Biztonsági Kézikönyvnek tartalmaznia kell a referencia monitor működésével kapcsolatos ellenőrzési és üzemeltetési eljárások leírását.

Kommunikáció, osztott rendszerek • Az egy, illetve többszintű kommunikációs csatornák

azonosításával kapcsolatos követelményei tekintetében az ITSEC F-B2 osztály funkcionális követelményei a mérvadóak. • A rejtett kommunikációs csatornák ellenőrzésére és detektálására vonatkozó követelmények tekintetében az ITSEC F-B2 osztály funkcionális követelményeinek A. 52 pontja mérvadó. • Az adatáramlás bizalmasságának megőrzése céljából ajánlott szelektív útvezérlés (selective routing) alkalmazása. • A kábelezésre vonatkozóan az EIA/TIA-568 Kereskedelmi Épületkábelezési Szabvány, valamint a kisugárzással, illetve a zavartatással kapcsolatos EN 55022 és EN 55024 szabványok a mérvadók.

Személyek • Új jogosultság kiosztásával, a jogosultság törlésével,

átmeneti felfüggesztésével, valamint az informatikai rendszer használata közben más módon beállt biztonsági szint változásokkal kapcsolatban az ITSEC F-B2 funkcionális követelményei A.50 és A.51 pontjai mérvadók. (ITSEC B3-ból) • A Biztonsági Kézikönyv felhasználásával rendszeres oktatást és vizsgáztatást kell rendszeresíteni. • A biztonsági személyzet feladatát "vállalkozás keretében" nem láthatja el.

ITB 15 ajánlás

MEGBÍZHATÓ MŰKÖDÉS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS

Megbízható működés Az informatikai rendszerek megbízható működését úgy értelmezzük, hogy az alkalmazói rendszernek (felhasználói programok és adatok) a tervezés és megvalósítás során kialakított funkcionalitását egy megbízható informatikai alaprendszer (hardver és alapszoftver) az adott biztonsági osztálynak megfelelő követelményeknek megfelelő szintű rendelkezésre állással biztosítja a felhasználó részére.

Rendelkezésre állás • Rendelkezésre álláson azt a valószínűséget értjük, amellyel

egy definiált időintervallumon belül az alkalmazás a tervezéskor meghatározott funkcionalitási szintnek megfelelően a felhasználó által használható.

• Rendelkezésre áll egy alkalmazás vagy erőforrás, mikor a

működésének képes eleget tenni, képes feladatokat fogadni, működni. Értékét százalékban adják meg.

• Szerverek esetén ez az az idő, amikor képesek kiszolgálni a

klienseket.

Rendelkezésre állás

ahol az üzemidő periódus, amelyre a rendelkezésre állást értelmezzük és alkalomra.

a kiesési idő egy

= 1 hónap

Rendelkezésre állás (R)

Megengedett kiesési idő

Megengedett legnagyobb kiesési idő egy alkalomra

A megbízható működési alapbiztonsági (MM-A) osztály

95,5 %

23,8 óra

-

A megbízható működési fokozott biztonsági (MM-F) osztály

99,5 %

2,6 óra

30 perc

A megbízható működési kiemelt biztonsági (MM-K) osztály

99,95 %

16 perc

1 perc

A kiesési időt befolyásolják: • az újraindítási képesség megvalósítása, • a hibaáthidalás folyamatának kialakítása, • a rendszerkonfiguráció hatékony menedzselése.

Rendelkezésre-állás menedzsment • Megbízhatóság (reliability): egy információtechnológiai

összetevő azon képessége, hogy ellásson egy megkívánt funkciót meghatározott körülmények között, egy meghatározott időtartamra. • Karbantarthatóság (maintainability): egy számítógépes komponens vagy szolgáltatás azon képessége, hogy meg lehet tartani egy olyan állapotban, vagy vissza lehet állítani egy olyan állapotba, amelyben képes ellátni a megkívánt funkciót. • Szolgáltatási képesség (serviceability): szerződéses kikötés, amely meghatározza az informatikai komponens rendelkezésre-állását az adott összetevőket szolgáltató és karbantartó külső szervezettel való megegyezés szerint. • Biztonság (security): lehetővé teszi a számítógépes komponensek vagy informatikai szolgáltatások elérését biztonságos körülmények között.

Rendelkezésre-állás menedzsment Az informatikai rendszereket és szolgáltatásokat úgy kell tervezni, hogy • megbízhatóak, • hibatűrők és • karbantarthatók legyenek teljes életciklusuk során, a tervezéstől, a megszüntetésükig.

Rendelkezésre-állás menedzsment • a kézi rendszerekre való visszaállás gyakorlatilag

lehetetlen, • a felhasználók hatékonysága és eredményessége erősen függ az informatikai szolgáltatások rendelkezésreállásától és megbízhatóságától, • a szervezeti felhasználók tevékenysége az informatikán alapul, amely nélkül a szervezet működésképtelen.

Rendelkezésre-állás menedzsment Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó rendszerek megbízhatóságát a következők befolyásolják: • az informatikai infrastruktúra összetevők megbízhatósága és karbantarthatósága, ill. a környezet, amelyen e rendszerek alapulnak, • a szállítók és külső partnerek, akik a karbantartást végzik, • az informatikai szolgáltató szervezet által használt eljárások és eszközök, • az informatikai szolgáltatásokat nyújtó informatikai infrastruktúra konfigurációja.

Rendelkezésre-állás menedzsment A hatékony és eredményes rendelkezésre-állás menedzsment a következő hasznokat eredményezi: • az informatikai szolgáltatások javuló minőségét, • az új és meglévő informatikai szolgáltatások költséghatékony nyújtását, • az informatikai infrastruktúra javuló menedzselhetőségét, • jobb tervezési képességét, • az informatikai szolgáltatások biztonságosabb nyújtását

Rendelkezésre-állás menedzsment A rendelkezésre-állás menedzsment funkciónak két fő felelősségi területe van: • Tervezési feladatkör; azaz a rendelkezésre-állás fenntartása az informatikai infrastruktúra változásai és a felhasználói követelmények változásai közepette. • Üzemeltetési feladatkör; azaz valós adatok gyűjtése és a követelményeknek való megfelelés figyelemmel kísérése.

A rendelkezésre-állás javítására két fő lehetőség van: • csökkenteni kell a hibánkénti állásidőt, • csökkenteni kell az adott időtartamon belüli hibák

számát.

A következő adatelemeket kell összegyűjteni: • dátum és idő, amikor a komponens nem működik, pl. egy

hiba (bekövetkezési) ideje, • dátum és idő, amikor a komponens üzemelni kezd, azaz

a komponens sikeres helyreállításának ideje.

A külső szervezettel való kapcsolat • Annak időpontja, amikor a külső szervezetet értesítették

(call-out time). • Annak időpontja, amikor a külső szervezet átadta a komponenst az informatikai szervezet számára üzemi körülmények között (üzemeltethető állapotban). • Azon időadatok, amelyek egyéb szerződéses feltételekhez kötődnek, mint pl. a szolgáltató mérnök a helyszínre kell érjen az értesítést követő két órán belül ezeket szintén gyűjteni kell.

Felhasználók azonosítása

A hagyományos azonosítás alapjai • Személy, objektumleírás Az azonosítani kívánt elem adatait feljegyzik Hiba: hiányos információ, a felismerést személy végzi • Aláírás vizsgálat Eltárolt aláírást a pillanatnyival hasonlítanak össze Hiba: könnyen hamisítható,összehasonlítás nem megbízható • Kulcs vagy kulcsszó használata Az objektum vagy személy rendelkezik egy olyan tárggyal, kulccsal, vagy jelszóval, amit ismer az azonosító fél Hiba: a technológia széles körben ismert, hamisítható

Elektronikus azonosító rendszerek • A hagyományos azonosítást használják, de az emberi

azonosításnál megbízhatóbbak Hiba: a berendezés is elromolhat, és a berendezést is ember kezeli

Megfelelő humán háttér biztosítása • Megfelelő oktatás • Egyszerű kezelhetőség biztosítása • Segítséget nyújtó rendszerek • Külső felügyelő

Megfelelő technikai háttér biztosítása • A feladat által megkívánt rendszer biztosítása

(igényfelmérés, ár-megbízhatóság, körülmények) • Igénybevételnek megfelelő rendszer (felmerülő fizikai, kémiai igénybevétel) • A rendszer megkívánt kiépítése (teljes, használható, hozzáférhető, igény szerint kihasználható)

Felhasználó azonosítás Egy személyt több jellemzője alapján is lehet azonosítani!

 Mit tud?  Mi van nála?  Fizikai-biológiai értelemben kicsoda?

A felhasználó-azonosítás alapmódszerei:

Tudás • Használata egyszerű

• Olcsó • Észrevétlenül másolható és tulajdonítható el (nincs visszajelzés ha más birtokába került)

• Erős védelem megjegyezhetősége nehéz

Birtok • Egyszerű használat. • Olcsótól a drágáig.

• Eltulajdonítható (érzékelhető, letiltható) • Másolás elleni védelem fontossága! (titokban ne lehessen

másolni, mert nincs visszajelzés) • Másolás szempontjából: • Passzív, csak olvasható (vonalkód) • Aktív, írható/olvasható (mágneskártyák, chipkártyák, telefonkártyák) • Intelligens, kriptográfiai műveletek (másolásvédelem)

Biometria • Néhol nehézkes az alkalmazása de megbízható • Egyszerű megoldások nem biztonságosak, kijátszhatóak. • A komoly megvalósítások drágák. • Jogi, adatvédelmi problémák (biometrikus adatok

tárolása) • Egészségügyi problémák

Technikai megvalósítás:

Jelszó alapú azonosítás A személyt azonosító titkos információ (jelszó) titokban tartása lehetetlen

gyenge védelem (kifigyelhető, megszerezhető)

Jelszavak • Felhasználók által kitalált • Számítógép által generált • PIN-kódok • Kérdés és válasz kódok • Kombinációs jelszavak

• Jelmondatok • Jelmondat alapú betűszavak • Algoritmikus jelszavak

Azonosítási technikák

Vonalkódos rendszerek A vonalkód vékony és vastag vonalakból áll. A vonalkód olvasó fotóérzékelővel a kódot elektromos jellé változtatja olvasás közben, és méri a relatív szélességét a vonalaknak és a helyeket a vonalak közt. Így fordítja az olvasó a vonalkódokat írásjelekre, és küldi a számítógéphez vagy kézi terminálhoz.

Vonalkódos rendszerek Minden vonalkód egy különleges Start és egy Stop jellel rendelkezik. Így tudja az olvasó felismerni, ha előre vagy visszafelé olvasta a vonalsorozatot. Továbbá, egyes vonalkódoknak checkszum jele is van közvetlen a Stop jel előtt. A checkszum nyomtatás közben van kiszámítva, a vonalkód karakterek alapján. A vonalkód olvasó ugyanezt a számítást végrehajtja, és hozzáhasonlítja az eredményt a checkszumhoz. Ha a két szám nem egyezik, az olvasó hibát feltételez, és újból próbálkozik.

Vonalkódos rendszerek

EAN-13 -t világszerte használják kiskereskedelemben. A jel 13 karaktert kódol: az első két vagy három vonal az országkód mely jelezi. Az országkódot fojtatja 9 vagy 10 adat jegyszám, és egy checkszum. Két vagy öt jegyszámú kiegészítő vonalkód hozzáadható. Így elérhető a 14 vagy 17 jegyszámú vonalkód. Modulo 10 kalkuláció a checkszum: Add össze a páros számú számjegyeket: 2, 4, 6, stb. Az eredményt 3 -al beszorozni. Add össze a páratlan számú számjegyeket: 1, 3, 5, stb. Add össze a 2. és 3. végeredményét. A check karakter a legkisebb szám mely a 4. lépéshez adható, hogy a 10 többszöröse legyen az eredmény. Például: Legyen a vonalkód adata = 001234567890 0 + 2 + 4 + 6 + 8 + 0 = 20 20 * 3 = 60 0 + 1 + 3 + 5 + 7 + 9 = 25 60 + 25 = 85 85 + X = 90 (10 többszöröse legyen az eredmény), tehát X = 5 (checkszum)

EAN-8 az EAN-13 kód rövidített változata. Az első két vagy három vonal az országkód, 4 of 5 adat számjegy (az országkód hosszúságán függő), és a checkszum. Igaz, hogy lehetséges plusz 2 vagy 5 számjegyes hosszabbítást tenni a kódhoz, az EAN-8 kód fő célja minél kisebb helyet foglaljon el. A UPC-A 12 számjegyű kódot tartalmaz. Az első számjegy a számolórendszert azonosítja. A következő 5 számjegyű kód a gyártót azonosítja. A ezután levő 5 számjegy a tárgyat azonosítja, és ezt a számot a gyártó adja meg. Az utolsó számjegy a checkszum. UPC-E az UPC-A variációja, amelyet a 0-s számú rendszerre használható. UPC-E kódok nagyon kicsi helyen elférnek mivel a 0 -t kiszűrik.

Interleaved 2 of 5 számokból álló vonalkód, melyet főleg áruraktárakban, és ipari műhelyekben használnak. Az adatnak páros számú számjegyből kell állnia. A karakterek 5 elemből állnak, 5 vonal, vagy 5 space. Két elem az ötből vastag, valamint három vékony. Szomszédos karakterek összefésültek, tehát alternálódik a space és vonal egyik karaktertől a következőig. Codabar a számokat (0-9), hat jelt (-:.$/+), és a start/stop karaktereket (A, B, C, D, E, *, N, vagy T) kódol. A start/stop karakterek párokban vannak, és nem szerepelhetnek többször a vonalkódban. Codabar-t könyvtárak, csomagkiszállító servizek, véradó központok, és más adatfeldolgozó alkalmazók használják. Nincs előírt checkszum, viszont egyes iparágak kifejlesztették a saját checkszum standardeket.

A Code 39 teljes karakter sorozata 0-9, A-Z (csak nagy betűk), és a space, mínusz (-), plusz (+), pont (.), dollár ($), slash (/), és százalék (%). A start/stop karakter a kód elején és végén található, és a vonalkódnak nincs maximum hosszassága, viszont 25 -nél több karakter terheli kapacitását. Minden egyes karakter 9 elemből áll: 5 vonal, és 4 üres hely. Egy karakter 3 vastag, és 6 vékony elemből áll. Code 93 egy kisebb fajtája a Code 39-nek. Ugyanazokat a karaktereket használja, mint a Code 39, de karakterenként csupán 9 vonalkód elemet használ a 15 helyett. A Modulus 43 checkszum nem kötelező, úgy, mint a Code 39 esetében.

Code 128 kitűnően tömörít numerikus és alphanumerikus adatoknak. Előnyösebb, mint a Code 39, mivel karakterválasztéka bővebb, és tömörebb. A Code 128-nak teljes karakter sorozata 0-9, A-Z (nagy és kis betűk), és az összes standard ASCII jelek és kontrol kódokból áll. A kódok három alegységre vannak választva: A, B és C. • Az A alegység a standard ASCII jeleket, számokat, nagybetűket és kontrol kódokat tartalmazza; • A B alegység standard ASCII jeleket, számokat, nagybetűket és kisbetűket foglalja össze; és a • C alegység két számot tömörít egy karakterbe. Ráadásul, mindegyik alegység tartalmaz kontrol karaktereket, ami engedi a váltást egyik alegységtől a másikig egy vonalkódban. Végül, három külön start kód létezik, mely jelezi, hogy melyik alegységet használja.

PDF-417 2-dimeziós vonalkód, ami 1 800 nyomtatható ASCII karaktert, vagy 1 100 bináris karaktert tud tárolni. A jel négyszögletű, a hosszassága növekedhet az adat mennyiségétől függően. Többszörös PDF-417 jelekre is lehet szétválasztani az adatokat, melyek összefűzhetőek, tehát nincs határa a PDF-417 csoport tartalom képességének. A PDF-417 hasznos eljárás, főleg mikor az adatok a termékkel utaznak, például mikor az adatbázis nem elérhető. A PDF-417-at általában veszélyes anyagok megjelöléséhez, ujjlenyomatok és fényképek kódolásához főleg jogosítványokon, és műszaki cikkek részletezésére használják. PDF-417 jelei kétdimenziós szkennert igényelnek; vagy egy standard CCD-t vagy lézer szkennert és egy speciális dekódoló-szoftvert (a wand olvasó nem fog működni).

A DataMatrix egy két-dimenziós vonalkód, ami 1 - től 2 000 karaktert tud tárolni. A négyzet - alakú jel lehet 0.001 arasz nagyságútól 14 arasz is. A kód denzitása példájaként, 500 számos kód, mindössze egy arasz nagyságú DataMatrix. A felül látható DataMatrix, 20 ASCII karakter kódja. Termékek és sorozat számok kódolhatóak DataMatrix-al. A DataMatrix olvasásához csupán a két-dimenziós vonalkód olvasó használható, ami lézer, és CCD kamera technológiát igényel, tehát a lineáris vonalkód olvasók nem alkalmasak. DataMatrix jelek nyomtatásához a termál transzfer vonalkód nyomtató használható.

IR vonalkód A kód nem látható, mert olyan réteggel vonják be, ami a fénynek csak az infra részét engedi át. Használatához infra megvilágítás és olvasás szükséges.

Mágneskártya A mágnescsík tartalma nem más, mint mágneses mezők váltakozása, amely lényegében minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amivel a hagyományos vonalkódok, csak éppen a kiolvasáshoz az egyszerű optikai leolvasás helyett elektromágneses eljárás szükséges.

Mágneskártya A kártya működése egy nagyon egyszerű fizikai jelenségen alakul, miszerint ha egy mágneses mező és egy vezető relatív mozog, akkor a mező feszültséget indukál a vezetőben. Ezt kihasználva a csíkon mágneses területeket alakítanak ki, amelyek így lehúzáskor az olvasóban feszültséget indukálnak és így olvassák ki a rajta lévő tartalmat.

Chipkártya A chipkártyák, vagy más néven intelligens kártyák nem hasonlíthatók technológiailag a mágneskártyákhoz. Mondhatni, hogy szinte csak az alakjuk egyezik meg, minden más tulajdonságuk teljesen eltérő. A hordozó nem más, mint egy műanyagból készített lap. Az általánosan használt chipek mérete 10-20 mm2 és jellemző vastagsága kevesebb, mint 0,2 mm. Ezekkel a paraméterekkel biztosítani lehet, hogy a kártya a használat során fellépő hajlítási igénybevételnek ellenáll az elektronika sérülése nélkül.

Chipkártya • memóriakártyák: azok a fajta kártyák, amelyek CPU-t nem

tartalmaznak, de leg-alább 100 byte memóriakapacitással rendelkezik. Tipikus példája a telefonkártya. • intelligens kártyák: ezekre a kártyákra integrálnak egy mikrokontrollert, a mi szempontunkból CPU-t, ami képes különböző műveletek végrehajtására, tehát lényegében egy programozható eszközzel állunk szemben. Ennek 3 fontos fajtája van, melyek különböző további részekre bonthatók: • Érintkezéses (contact) kártyák: a legelterjedtebb fajta.

A kártyakezelő eszközzel fizikailag is érintkezik a működése során. • Érintkezésmentes (contactless) kártyák: rádiós kapcsolattal kommunikál a kezelőegységgel • Hibrid és kombi kártyák: Az előző 2 fajta keresztezése, bizonyos esetekben 2 különböző chippel.

Biometriai azonosítás

Biometria A biometria olyan testi, illetve viselkedésbeli jellemvonások összessége, melyek mérése alkalmas arra, hogy egy adott személyt egyértelműen azonosítani lehessen. Minden egyes ember saját, egyedi-egyszerimegismételhetetlen jellemezőkkel rendelkezik.

Biometria A biometrikus azonosítás legfőbb előnye, hogy magát az embert azonosítja. Mivel a biometrikus mérés az adott személyre egyedileg jellemző jegyeket azonosítja, gyakorlatilag kizárható a tévedés lehetősége.

Kézírás • Nem tiszta biometriai azonosítás • A kézírás nem igényel komolyabb olvasó berendezést • Nem csak az írásképet, hanem a vonalvezetés

dinamizmusát is ellenőrizni kell • Hatékony azonosításhoz: • Betűk alakja, mérete, dőlése, kötése • Ékezetek formája, dőlése, betűhöz viszonyított helyzete • Tollemelés stb.

• Nem megbízható, mert a fiziksai és lelki állapot

befolyáshaltja.

Ujjnyomat • Optikai, melyek az ujjnyomat fodorszál-szerkezetét a

látványa alapján rögzítik: általában látható/nem látható tartományba eső hullámhosszúságú fénnyel megvilágítják, az ujjat, és "lefényképezik". Ezek az olvasók a bőr legfelső, egyben legsérülékenyebb felületét látják csak. Érzékenyek a bőr szennyezettségére, a bőr minőségére (száraz, repedezett, nedves, kopott).

Ujjnyomat

• A kapacitív és a nyomásérzékelős elven működő

eszközök eltérő jeleket érzékelnek a bőrredők dombos vagy völgyes részein.

Ujjnyomat

• Az ultrahangos és a rádiófrekvenciás szenzorok az

újra bocsátott és visszavert hang illetve rádiófrekvenciás jelek különbségei alapján térképezeik fel a bőr redőzöttségét.

Abszorpciós elven működő optikai olvasók. A képalkotáshoz egy prizmát használnak.

• • • •

derékszögű háromszög prizma (4) fényforrás (20) diffúziós lemez (3) lencse-csoport és a képérzékelő (6)

A teljes fényvisszaverődés megszűnik, amennyiben az üvegfelülettel érintkezik a bőrfelület, a "hegygerinc". Itt elnyelődik a fény, mert kilép a prizmából. A fodorszálak fekete vonalként jelennek meg a lencserendszer utáni képalkotó felületen, általában CCD elemen.

Ennél a másik kialakításnál mintha inverz képet készítenénk: a völgy lesz sötét, és a hegygerinc világos: csak az ujjról visszaverődött fény jut el a CCD elemhez. • négyszögletes-háromszög prizma (13) • fényforrás (20) • lencse csoport (15) • képérzékelő (16)

Ez a kialakítás jobb, kontrasztosabb képet ad, de drágább. (Az elsőnél a teljes CCD felületre jutó összfénymennyiséget "csökkentjük", amikor az ujj érintkezik a felülettel, az utóbbinál a CCD-re csakis az ujjfelületről visszaverődött fény kerül.)

Touchless optikai olvasó

Vannak olyan optikai olvasók, melyeknél kihagyják a prizmát. Ezek közvetlenül, érintés nélkül fényképezik az ujjat. Használatánál figyelni kell az ujj-kamera távolságra.

InfraLED-ekkel világítják meg a speciális "touch" lapot két szélről, valamint szemből polarizált fénnyel is. Több képet készítenek, melyből egy MSI módszerrel szerkesztenek össze egy képet.

Kapacitív olvasók A kapacitív olvasók a touch felület és a kapacitást mérik, és alakítják azt át képpé.

bőr közötti elektrosztatikus

Passzív kapacitív olvasók A bőr és a touch felület közötti kapacitást méri: mást mér a völgyeknél, mert itt a bőr és a felület távolsága nagyobb, és mást mér a hegygerincen.

Aktív kapacitív olvasók A kapacitás mérés előtt "töltést" kap az ujj is.

Ujjnyomat hamisítás Mára a legtöbb olvasó érzékeli, hogyha "hamis ujjal" próbálják becsapni. (De vannak technológiára épülő olvasók, melyek eleve csak "élő" ujjról képesek felvételt készíteni.)

Ujjnyomat hamisítás Az ellenőrzési módszerek a legkülönfélébbek: • érzékelik az "élő bőr" elektromos vezetőképességét, • vér oxigén szintjét mérik • pulzust mérik • vizsgálják a véráramlást • vagy a hamis ujjkészítéshez általában hasznát vegyszer szagát érzékelik • az élő és a hamis ujjról alkotott képek között különbséget tudnak tenni az alkalmazott képalkotási technológia miatt

Hang azonosítás • Az azonosítandó személy egy-egy rövid tárolt

hangmintáját hasonlítják össze az éppen elmondott szövegel. • A beszédstílus jellemzői alapján történik az azonosítás több hangminta alapján. • Hangminták összehasonlítására elektronikák az időtartományból frekvenciatartományba konvertálnak.

Hang azonosítás Speaker recognition Magának a hangnak az azonosítása szolgál, mely a beszélőre egyedileg jellemző. A beszélő mindig ugyanazt mondja (szövegfüggő azonosítás), vagy szöveg független (bármit mondhat) azonosítás. Speech recognition A beszédnek az azonosítása/felismerése szolgál. A speaker és speech recognition szinte adja magát a multimódusos biometriára (a kettő együttes alkalmazása).

Retina azonosítás • Az emberi szem hátsó falán található vérerek

mintázatán alapul. • Nagy pontosságú. • A felhasználók számára sokszor kellemetlen a mintavétel. • Felléphetnek fertőzésveszélyek, cukorbetegség esetén az érhálózat sérülhet.

Írisz azonosítás • A feldolgozás a zajszűréssel kezdődik.

(Zavarok:szempilla, szemhéj, pupilla, tükröződések) • Utána történik meg az irisz struktúra felismerése, majd az Irisz kód előállítása. • Az irisz kód egy polárkoordináta-rendszerben leírt sajátosságok sorozata, melyet a pupillától kifele haladva körkörösen vesznek fel. • Az irisz kód 256 byte hosszú (Dr. John Daugmann 1998 - 400 különböző tulajdonságot azonosított be)

• A minta idővel nem változik.

Arc felismerés azonosítást nehezíti a képminőség (megvilágítás) és az arckifejezés. • Az arc nem tartós biometriai jellemző, öregszik, betegségre is érzékeny, és a nézőponttól erősen függ a geometriája. • Jó azonosítási módszer: nem igényel együttműködést, nagy adatbázis áll rendelkezésre, messziről is, térfigyelő kamerákkal alkalmazható, eszközei olcsók, társadalmi elfogadottsága jó. • Az

Arc felismerés elemzési módszerei • PCA, (Principal Components Analysis), mely

alapvetően a frontális arckép elemzését jelenti. (Önmagában legfeljebb 1/1000 a szelektivitása.) • LDA (Linear Discriminant Analysis), minta osztályok és alosztályok létrehozásával és az azokba történő besorolással is vizsgál. • EBGM (Elastic Bunch Graph Matching) a lineáris karakterisztika vizsgálat által nem megválaszolt problémákra próbál megoldást adni, mint pl. megvilágítás, pozició (nem szemből), vagy arckifejezés). Lényegében a három dimenziós vizsgálatot jelenti.

Kéz geometria • A kéz körvonalának geometriáját hasonlítja össze az előre

felvett mintával. A felvételt olcsó, tömegcikknek számító CCD kamerával készíti. • A tenyér felülete elég nagy, így viszonylag sok mérhető sajátosságot lehet találni rajta.

Kéz geometria Az összehasonlításban a sok hasonló analóg sajátosság vesz részt: • ujjak hossza, • az ujj-izületek távolsága, • az ujjak vastagsága, • a tenyérszélességi adatai, hossza. • Az adatok kevés byteon tárolhatók, így kicsi a template, és gyors az összehasonlítás.

Véredény azonosítás • Infra fénnyel megvilágított testrészek véredényeinek

• • •

•

geometriai struktúráját elemzi, azonosítja. Előnyösen a kézen, a tenyéren és az ujjon. A véredények geometriai struktúrájának jellemzői állandóak és egyediek. Hamisításuk szinte lehetetlen, mert változtatni rajta nem lehet. Az azonosításhoz szükséges képet csak eleve élő szervezet ad (a képalkotáshoz kell a véráramlás is az erekben). Az infraledes fényforrás fénye behatol a kézfej bőrébe, és másképp verődik vissza az erekről és másképp a többi testszövetről.

Biometriai összehosanlítás Hasonlítsuk össze néhány biometrikus rendszer FAR mutatóját (hány helyes azonosításra jut egy téves):

Arcfelismerés

Hangazonosítás Ujjlenyomat azonosítás

2000:1

500:1 1 000 000:1

Íriszvizsgálat

10 000 000:1

Retinaazonosítás

10 000 000:1

Jelszavak szerepe, fontossága

A felhasználó-azonosítás alapmódszerei:

Tudás • Használata egyszerű

• Olcsó • Észrevétlenül másolható és tulajdonítható el (nincs visszajelzés ha más birtokába került)

• Erős védelem megjegyezhetősége nehéz

A jelszó minőségek meghatározói Hosszúság minden egyes hozzáadott karakter növeli a jelszó értékét; 8 vagy annál több karakter minimum szükséges egy erős jelszóhoz, de 14 vagy annál több lenne az ideális.

Komplexitás minél többféle karaktert alkalmazunk, annál nehezebb kitalálni a jelszót, használjuk a teljes billentyűzetet.

Könnyű észben tartani, nehéz kitalálni úgy a legkönnyebb egy jelszót kezelni tartani, ha leírjuk valahová; habár ezt egyáltalán nem javasolt, de ha mégis így járnánk el, akkor rejtsük el biztonságos helyre!

Leggyakoribb jelszavak • 123456 – Ez a leggyakrabban használt jelszó. És igen,

• •

•

•

létezik olyan, aki fontos adatok hozzáféréséhez használja ezt a jelszót. jelszó – A kreativitás csúcsa, amikor valaki ezt a szót választja jelszóként. Fradi, fradi, fradi – Gyakori, hogy valaki a kedvenc csapatát vagy játékosát választja jelszó gyanánt. Ezt sem túl nehéz kitalálni, ha valaki egy kicsit is ismeri az illetőt. Petike – Amikor a jelszó az illető keresztnevének becézése. Még durvább, ha még csak nem is becézi, hanem egyenesen beírja a nevét. 0740174156 – A ismerősöm telefonszáma, vagy saját szám.

Leggyakoribb jelszavak • asdf – mindenki más kipróbálja • alma – Vagy angolban a monkey. Mindenki kedvenc

szavai, divatszavak bizonyos körökben. • ábécé – Sorban az ábécé betűi. Ez sem egy nehéz rejtvény. • 19820906 – Bármennyire is tudják, hogy ez nem egy jó ötlet, fantáziahiány miatt mégis rengetegen választják a születési dátumukat jelszó gyanánt. • szerelmünk neve – Elsőre lehet, hogy jó ötletnek tűnik, de ezt az információt a neten keresgélve még egy ezer idegen is megszerezheti.

Hogyan védd a jelszavadat? • Ne mond el és ne add oda másnak! Tartsd a jelszavaidat

távol a családodtól, barátaidtól és a gyerekeidtől, akik esetleg továbbadhatnák másnak. Légy elővigyázatos a jelszóemlékeztető kérdésekkel: ne válassz olyan kérdést, amely mások által is kitalálható. • Vigyázz a leírt vagy mentett jelszavakra! Ne őrizz jelszavakat fájlokban a számítógépeden, ugyanis itt keresik először. Ne tedd a jelszavadat a pénztárcádba, se a billentyűzet alá. • Sose írd meg a jelszavadat e-mailben, és ne válaszolj a jelszavadat elkérő levelekre! Ha valaki e-mailben kéri el a jelszavadat, akkor szinte bizonyosan valamilyen átverésre, csalásra kell gondolni. Ez érvényes az általad megbízhatónak tartott cégekre/személyekre is, ugyanis a csalók könnyen álcázhatják magukat más valakinek.

Hogyan védd a jelszavadat? • Ne írd be a jelszavadat olyan számítógépen, amelyet

nem ismersz! Minden olyan számítógép, amely internetkávézókban, laborokban, osztott rendszereken, konferenciákon, reptereken stb. található nem tekinthető biztonságosnak, mert nem tudhatjuk, milyen szoftverek rögzítik minden billentyűleütésünket. Ne használjuk ezeket a számítógépeket internetes utalásra, emailezésre, vagy bármi olyan művelethez, ahol fontos adatokhoz férünk hozzá. • Használj több mint egy jelszót! Legyen különböző jelszavad a különböző webes szolgáltatásokhoz. Gondolj bele, ha az egyik szolgáltatónál kitudódna a jelszavad, akkor azzal mindenhová beléphetnének.

Az erős jelszavak: • legalább hét karakterből állnak. • kis- és nagybetűket, számokat és a második és a hatodik

karakter között egy szimbólumot tartalmaznak. • véletlenszerű karaktersorozatnak tűnnek. • nem tartalmaznak ismétlődő karaktereket.

Az erős jelszavak: • nem tartalmaznak egymás után következő karaktereket,

például 1234, abcd vagy qwerty. • nem tartalmaznak mintákat, témákat vagy (valamilyen nyelven) felismerhető teljes szavakat. • nem tartalmaznak hasonló betűket helyettesítő számokat vagy szimbólumokat, például $ jelet az S betű helyett, vagy az 1 számot az l karakter helyett, mivel ezek segítik a jelszó kitalálását. • nem tartalmazhatják az internetre vagy egy hálózatba történő belépéshez használt felhasználói nevének egyetlen részletét sem.

Jelszó használat

Mobil eszközök • PIN kód

Egy négy számjegyből álló kód 10 ezer lehetőséget rejt, azonban a felhasználók 15%-a ebből csupán 10-et használ (1234, 2222, 0000, 1991…).

Mobil eszközök • Android belépési minta

9 pont elhelyezve egy négyzetesen, egy megadott útvonalat kell bejárni az újjunkkal. Hátrány: Az újaink nyomot hagyhatnak és könnyen megfejthető a kód

BIOS A BIOS az angol Basic Input/Output System kifejezés rövidítése, ami magyarul alapvető bemeneti/kimeneti rendszert jelent, és a számítógép szoftveres és hardveres része közötti interfész megvalósítására szolgál. • • • •

Hardverek ellenőrzése (POST – Power-On Self Test) Hardverek vezérlőinek betöltése Rendszerkonfiguráció Az operációs rendszer merevlemezről, floppyról, SCSI egységről, USBről, hálózati kártyáról vagy egyéb tárolóról való elindítása • BIOS interfész biztosítása az operációs rendszer számára

BIOS jelszó

User password A beállításokhoz fér hozzá Supervisor password A beállításokhoz vagy épp a bootoláshoz ad jelszót

BIOS jelszó

A boot-olás jelszót

előtt

kér

BIOS jelszó A jelszó „kiütése” egy ismert egyszerű hardveres művelettel megoldható. Ezért fontos a számítógépek házainak biztonságos lezárása!!!!

Operációs rendszer belépési jelszava

Operációs rendszer belépési jelszava Vezérlőpult

Fontos, hogy a VENDÉG Fiók tiltva legyen !

Helyi biztonsági házirend beállítása

secpol.msc

Jelszó Bonyolultsági feltételek • Legrövidebb jelszó: 1..14 (0-nem kell jelszó)

Meghatározza, hogy a felhasználói fiókokhoz jelszavaknak legalább hány karakterből kell állniuk.

tartozó

• Minimális élettartam: 1..999 (0-azonnal változtatható)

Ez a biztonsági beállítás azt az időtartamot adja meg (napokban), ameddig egy jelszót kötelező használni, mielőtt a felhasználó megváltoztathatná azt.

Jelszó Bonyolultsági feltételek • A jelszónak meg kell felelnie a bonyolultsági feltételeknek • Nem tartalmazhatják a felhasználói fiók nevét vagy a felhasználó

teljes nevének két egymás utáni karaktert meghaladó részletét • Legalább hat karakter hosszúságúnak kell lenniük • Tartalmazniuk kell az alábbi négy kategória közül legalább háromnak az elemeit: • • • •

Angol nagybetűs karakterek (A-tól Z-ig) Angol kisbetűs karakterek (a-tól z-ig) Az alapvető 10 számjegy (0-tól 9-ig) Nem betű jellegű karakterek (például !, $, #, %)

A bonyolultsági feltételeknek a jelszavak létrehozásakor vagy módosításakor kell érvényesülniük.

Jelszó Bonyolultsági feltételek • Maximális élettartam: 1..42 (0-soha nem jár le)

Ez a biztonsági beállítás azt az időtartamot határozza meg (napokban), ameddig egy jelszó használható, mielőtt a rendszer felszólítaná a felhasználót a megváltoztatására • Előző jelszavak megőrzése: 0..24 (alapért.:1)

Ez a biztonsági beállítás meghatározza, hogy hány új egyedi jelszó hozzárendelése szükséges egy felhasználói fiókhoz egy régi jelszó újrafelhasználása előtt. Az értéknek 0 és 24 jelszó között kell lennie.

www.strongpasswordgenerator.co m

www.passwordmeter.com

Jelszó tárolás • Fejben tárolva

Elfelejtődik, vagy ha túl bonyolult akkor megjegyezni. Több jelszónál még több probléma. • Fájlban tárolva (pl XLS)

Jelszavas védelem a fájl megnyitására!

nehéz

Fájl jelszavazás

Jelszótörő módszerek • Brute Force (nyers erő)

Módszeresen az összes lehetséges jelkombinációt kipróbálja. • Csak akkor, ha minden más eljárás eredménytelen • Nagy teljesítményű gépet igényel • A jelszó hosszától, illetve a használt jelektől függően nagyon sok

időre van szükség • A végeredmény sem biztos

Jelszótörő módszerek • Szótár alapú

A legtöbb felhasználó a hétköznapi nyelvezetből, magánéletéből használja a szavakat, vagy szótöredékeket. • Lényegesen kevesebb időt igényel • Nem vezet mindig eredményre

Jelszótörés jogi háttere Törvénytelen, ha valaki megpróbál engedély nélkül jelszófeltörő program segítségével olyan állományok tartalmához jutni, amelyekhez nincs jogosultsága.

Clean Desk Policy (CDP) - Tiszta Asztal Politika

Clean Desk Policy (CDP) - Tiszta Asztal Politika • Belépési azonosító és jelszó • Papíralapon (Post-It, regisztrációs lap kinyomtatva) • Hardverre írva (monitor, billentyűzet)

• Személyes információk • Amiből a jelszavak megfejthetőek, kitalálhatóak • Otthoni/Céges dokumentumok, leírások • Mobiltelefon

Erős jelszó példa • Találj ki egy mondatot, amit könnyen észben tudsz tartani! •

•

•

•

Például: A kisfiam Péter ma pontosan két éves. Alakítsd a mondatot jelszóvá! Használd minden szó első betűjét, hogy egy betűsorozatot gyárts: akpmpke Bonyolítsd a szöveget egy kis fantáziával! Vegyítsd a kis- és nagybetűket, használj számokat a betűk helyett. Például: AkPmp2e Vonj be speciális karaktereket! Használj olyan szimbólumokat, amelyek hasonlítanak bizonyos betűkhöz: Ak#P?mp%2e! Tartsd titokban a jelszavadat!

KeePass Ingyenes, nyílt forráskódú jelszó menedzselő program. Minden jelszót 1 adatbázisban lehet tárolni mesterkulcs segítségével. • Felhasználói jelszavak • Email account-ok 1 db Mesterkulcs • Windows hálózati belépések • Webes jelszavak

KeePass

Új adatbázis létrehozáshoz egy mesterkulcs szükséges

KeePass Különböző témakörökhöz lehet jelszavakat rendelni.

KeePass Új bejegyzés létrehozása (Általános)

KeePass Új bejegyzés létrehozása (Windows)