Informatikai Átfogó Stratégia

Informatikai Átfogó Stratégia

Informatikáért felelős kormánybiztos előszava A kormány tisztában van azzal a hatással, amit az infokommunikációs technológiák gyakorolnak mindennapjainkra. Az elmúlt években több programot indítottunk annak érdekében, hogy Magyarországon mind a közigazgatás, mind az állampolgárok és a vállalkozások részesüljenek az információs társadalom előnyeiből. Megteremtettük a leggyakrabban keresett közigazgatási szolgáltatások elektronikus elérhetőségét. A mintegy 80 intézmény részvételével nyújtott szolgáltatások a kormányzati portálon és az ügyfélkapun keresztül mindenki számára elérhetőek. A háztartási és intézményi PC és internet ellátottság jelentősen javult, a szélessávú internet csaknem minden háztartás, vállalkozás és közigazgatási intézmény számára biztonságos módon elérhető. Ugyanakkor a közigazgatáson belül még mindig jelentős azon hivatalok száma, amelyek elavult, korszerűtlen technológiai megoldásokat alkalmaznak. Az eltérő működő rendszerek nem teszik lehetővé a naprakész adatok, információk nyújtását és gátjai a szolgáltatásaink egyszerűsítésének. A társadalomban az internet adta előnyök kiaknázásának jelentős korlátja a digitális írástudás alacsony szintje, az elektronikus kereskedelem valamint a korszerű IKT eszközök vállalati alkalmazásának fejletlensége, továbbá a szélessávú internet ellátottság tekintetében a hátrányos helyzetű településeken mutatkozó hiányosságok. Az elkövetkező években tovább kell erősítenünk az infokommunikációs technológiák és a használatukhoz szükséges digitális kompetenciák elterjedését, annak érdekében, hogy a közigazgatás belső működése hatékonyabb legyen és szolgáltatásaink az állampolgárok és vállalkozók igényeire fókuszálva, ügyfélbarát módon, mindenki számára korlátozás nélkül legyenek elérhetők. Nagy hangsúlyt fektetnünk arra, hogy a társadalom egésze részesüljön az internet előnyeiből. A Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért és E-közigazgatásért Felelős Szakállamtitkárság együttműködésben a közigazgatás hivatalainak széles körével alakította ki ezt a stratégiát annak érdekében, hogy az előttünk álló kihívásokra a legszélesebb szakmai konszenzus alapján találjuk meg a megfelelő válaszokat. Elkötelezettek vagyunk a kormányzaton belül a szigetszerű informatikai rendszerek megszüntetésében, valamint a rendszerek és az általuk támogatott ügyintézési folyamatok közötti adatcserét és az információk és tudás kölcsönös megosztását lehetővé tevő, standard, interoperábilis kapcsolódások terjesztésében. Növelni kívánjuk az informatikával támogatott integrációt a költséghatékony kormányzati működés érdekében. Meggyőződésünk, hogy a további, már online szolgáltatások tervezését a felhasználói igényekre kell építeni, hiszen bármely fejlett közigazgatási szolgáltatás csak akkor éri el célját, ha azt széles körben használják. Ezért az egyes területek továbbfejlesztése, az infrastruktúra és a szolgáltatások bővítése mellett hangsúlyt fektetünk a társadalmi és gazdasági fogadókészség és tudás kiépítésére, az állampolgárok és vállalkozások IKT felzárkóztatásra is. A kialakított informatikai stratégiánk átfogó programjai ezen célkitűzések megvalósítását szolgálják. Dr. Baja Ferenc Budapest, 2008.október 15.

Vezetői összefoglaló Az elmúlt években a tudásalapú szolgáltató állam és az IKT gazdaság hazai kiépítését egymás mellett futó, egymásra építő, de egymással közvetlen kapcsolatban nem álló programok célozták meg. A programok megvalósítása és a megvalósítás terén szerzett tapasztalatok nem kellő mértékben és nem megfelelő módon kerültek megosztásra. Összehangolásra, egyeztetésre és ebből adódóan a párhuzamosan futó programok közti szinergiák kiaknázására sem volt lehetőség. Tekintettel arra, hogy mindegyik program különböző fókuszú, de egymással összefüggő és egymásra épülő fejlesztést takar, a tervezés és a megvalósítás koordinációjának hiánya mindegyik egyedi programra nézve előnytelen. A változtatás lehetőségét teremtette meg a 26/2008 (V. 14.) ME határozat és a 4/2008 ME utasítás, melynek értelmében az infokommunikáció és eközigazgatás szakterületek azonos intézményi kereten belül, közös irányítással működnek tovább. Az intézkedés eredményeként olyan Informatikai Átfogó Stratégia kialakítására került sor, amely azon túl, hogy keretet ad az eközigazgatási fejlesztések továbbviteléhez, kiemelten kezeli az állampolgárok bevonását és a gazdaság IKT felzárkóztatását is. Az Informatikai Átfogó Stratégia átlátható politikai célrendszer és világos megvalósítási terv, melyet a kormány ügyfélközpontú szolgáltató állam kialakítása iránti elkötelezettsége támaszt alá.

A Stratégia a közigazgatási reform egyik erőteljes hajtóereje, a kormányzati belső működés és a szolgáltatások elektronizálása köré szerveződik, emellett azonban nagy hangsúlyt fektet az állampolgárok és a kis-és középvállalkozások bevonására, IKT felzárkóztatására is. Az e-közigazgatási fejlesztések sikerességének alapfeltétele, hogy a társadalmi, gazdasági fogadókészség és tudás kiépüljön. A Stratégia összhangban van a fejlett uniós országok gyakorlatával, ahol az e-kormányzati fejlesztések a gazdaság és a társadalom IKT felkészítését megcélzó kiemelt programok mentén folytak. A Stratégia keretében kialakított programok az EU gyakorlatával megegyezően egy döntési és vezetői kör alá helyezik az IKT alapú gazdaság, társadalom és közigazgatás kialakításának felelősségét. Ezen megközelítés előnye a területek fejlesztési igényei közötti szinergiák kiaknázása mellett abban rejlik, hogy fókuszáltan, erős EU hajtóerő rendszer mentén – 2010 eKormányzati Akcióterv – csoportosítja a feladatokat. A kialakított stratégiai programok megvalósítása horizontális, több ágazati minisztériumon átnyúló feladat koordinálását és megoldását igényli. A koordinációhoz szükséges hatáskört biztosítja az informatikáért felelős kormánybiztos a 44/2005. (III. 11.) a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendről szóló Kormányrendeletben rögzített egyetértési jogának gyakorlása a következő területeken:

A kormányzati informatikai stratégia; Az éves kormányzati informatikai beruházási és üzemeltetési költségvetés; Az informatikai fejlesztési projektek és az azok lebonyolításával összefüggő beszerzési eljárások indítása. A stratégia megvalósítása a MeH Infokommunikációért és Eközigazgatásért Felelős Szakállamtitkársága, EKK irányítása és koordinálása alapján történik. Az EKK az Informatikai Átfogó Stratégia céljaival összhangban ösztönzi és koordinálja az egyedi intézményi programok fejlesztését, standardok és ajánlások kialakításával támogatja azok megvalósítását. Ugyanakkor az egyedi hivatali eljárások, valamint a szolgáltatások fejlesztése alapvetően az érintett projektgazda intézmények feladata. Az Informatikai Átfogó Stratégia megvalósítása során kiépíteni kívánt képességek újdonságuk folytán nagy kihívást jelentenek a hazai közigazgatás minden szervezete számára. Megvalósításuk a kormány részéről jelentős innovációs elkötelezettséget igényel. Ez a stratégiai dokumentum az EKK kezdeményezésére elindított Informatikai Átfogó Stratégia kihívásait, megalapozottságának indoklását, céljainak, a fő fejlesztési feladatoknak és a megvalósítás elvárt eredményeinek részletes bemutatását az alábbi öt átfogó program mentén tekinti át.

Integrált szolgáltatások Ügyfélorientált szolgáltatások Elektronikus ügyintézés Állampolgári bevonás Vállalkozások IKT fejlesztése

A programterv legnagyobb kihívásait és a koordinált kormányzati beavatkozás indoklását hazai és nemzetközi kontextusban is összefoglaljuk. Bemutatjuk az egyes programokhoz rendelt finanszírozási forrásokat és az akciók, intézményi projektek megvalósításának státusát.

Integrált Szolgáltatások Átfogó Program A kormányzati hatékonyság fejlesztésének egyik fontos lehetősége az e-közigazgatás széles körű kiterjesztése a kormányzat belső működési és ügyfélkapcsolati területein. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, Ket., és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben megfogalmazott elvárások olyan, a technológiára építő, hatékony és átlátható módon működő szolgáltató állam megteremtését fogalmazzák meg, ahol a szolgáltatásokat létrehozó tisztviselők és intézmények hatékony működése kiemelt cél, teljesítményük mérhető és követhető, valamint a közigazgatás által kezdeményezett társadalmigazdasági fejlesztések eredményessége számon kérhető. Annak érdekében, hogy a közigazgatási rendszerek még hatékonyabban és átláthatóbban működjenek, illetve a felhasználói igényekre való reagálás célirányos legyen, megosztott és integrált szolgáltatási megközelítésre van szükség. Integrált szolgáltatások kialakítása a meghatározó funkcionális területeken lehetőséget ad a közigazgatási

szervezetek számára a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a pazarlás felszámolására. A tevékenységek integrációja biztosítja a további fejlesztések egységes keretek között történő megvalósítását, a reformokhoz szükséges befektetések és a megvalósítási idő csökkentését. Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program célja a közigazgatás belső működési hatékonyságának javítása elektronikus integrált rendszerek kialakításával és megosztott szolgáltató rendszerek kiépítésével. A program a kormányzati működés több területét érinti a költségvetési rendszerektől a dokumentumkezelésen keresztül az önkormányzati megosztott szolgáltató rendszerekig.

A hatékonysági célok elérése érdekében a kormány a következő akciókat indítja el: Integrált szolgáltatások Központi Gazdálkodási Rendszer Adóalany centrikus adatszolgáltatás Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer Megosztott szolgáltatások Egységes címtár és dokumentumkezelés Területi alkalmazás-szolgáltató központok e-Levéltár Tudásportál A program eredményeként a fejlesztésekben érintett területeken megszűnnek a magas üzemeltetési költségű szigetrendszerek, jelentősen javul a feldolgozási idő és az információszolgáltatás átfutási ideje, valamint a gyors és pontosabb

adatszolgáltatás által a felsőszintű döntéshozatal minősége. A Stratégia „Integrált Szolgáltatások Átfogó Program” eleme bemutatja a program indításának indoklását, a program részletes céljait valamint a megvalósítás elvárt eredményeit.

Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program A szolgáltatásoknak az állampolgárok, és a vállalkozások igényei köré kell szerveződniük annak érdekében, hogy megvalósuljon a szolgáltató állam modell, illetve megtakarításokat lehessen elérni a párhuzamosságok kiszűrése és a folyamatok egyszerűsítése révén. Jelen stratégia egyik fő fejlesztési feladata e-közigazgatási relációban a leggyakrabban keresett szolgáltatások, kiemelten az EU 20 közigazgatási vagy közszolgáltatás, a továbbiakban EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának megteremtése. Az EU 20 szolgáltatás minél magasabb szintű elektronizáltsága egyszerre támogatja a közigazgatás hatékonyságának és az ügyfelek elégedettségének növekedését. Az EU által meghatározásra kerültek minden alapszolgáltatásnál az egyes fejlettségi szintekhez tartozó alapvető tartalmi elemek. E szerint az ötödik szint interoperabilitási elvárása biztosítja, hogy a közigazgatás birtokában már meglévő adatot nem kérnek be az ügyféltől újra, valamint, hogy egyértelmű élethelyzetben a közigazgatás proaktívan kezdi el az ügyintézést, vagy tájékoztatást. 2003. óta az EU 20 szolgáltatás terén folyó fejlesztések eredményeként minden meghatározó szolgáltatási

területen történt előrelépés a szolgáltatások elektronizáltságának fokozásában. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes szolgáltatás csoportokban elért elektronizáltsági szinteket és az állampolgárok által elektronikusan intézhető eljárási cselekményeket tekintve. Az Átfogó Program fő fejlesztési feladata a leggyakrabban keresett szolgáltatások, kiemelten az EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának megteremtése. A fejlesztések során ugyanakkor az új kihívásoknak megfelelően nagy hangsúlyt kap a személyre szabott, proaktív megközelítés kialakítása is. Ennek elérése céljából a kormány a következő akciókat valósítja meg: EKOP finanszírozású akció Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A cégbírósági rendszerek korszerűsítése Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere Anyakönyvi nyilvántartás reformja TIOP finanszírozású akció Oktatási szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások Szociális szolgáltatások. Az egyes szolgáltatások, illetve azonos ágazathoz tartozó szolgáltatás csoportok fejlesztésére külön projektek indulnak alapvetően az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), illetve annak operatív programjaihoz kötött finanszírozására építve. A stratégiai dokumentum részletesen az

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, EKOP finanszírozási projekteket foglalja össze. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív program, TIOP keretében jelenleg még több kapcsolódó ágazati fejlesztési projekt tervezése, kialakítása folyik. Az Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program elvárt eredménye, hogy az érintett területeken kialakul az egyablakos ügyintézés, az eljárások jelentősen egyszerűsödnek, felgyorsulnak, melyből valamennyi célcsoport (ügyfelek, társhatóságok) profitál. A program eredményessége várhatóan megmutatkozik majd minden fejlesztésbe bevont szolgáltatás időtartamának csökkenésében, jelentős munkaórákat megtakarítva a felhasználói oldalon. A fejlesztések eredményeként az ügyintézés egyszerűbbé válik és a teljes körű elektronizálás csökkenti az utazási és postázási költségeket is. A Stratégia „Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program” fejezete részletesen bemutatja, hogy milyen akciók megvalósítását vettük tervbe annak érdekében, hogy a hazai leggyakrabban keresett közigazgatási szolgáltatások fejlesztése ügyfélbarát módon megvalósuljon.

Elektronikus Ügyintézés Átfogó Program Az EU 20 szolgáltatások teljes körű elektronizálása, valamint az informatika előnyeinek, hatékonyságának kihasználása érdekében szükséges a központi online ügyintézés, az e-fizetés és az állampolgári azonosítás fejlesztése. A szolgáltatások nyújtásában részt vevő, vagy azokat alkalmazó közigazgatási intézmények részére

biztosítani kell a biztonságos és nagy kapacitású gerinchálózatot.

A teljes körű elektronikus ügyintézés infrastruktúrájának megteremtése érdekében a kormány célul tűzi ki az e-fizetés infrastruktúrájának, valamint az állampolgári azonosítás kialakításának fokozott biztonsági szempontok szerinti fejlesztését. Az elektronikus ügyintézési keretrendszer továbbfejlesztésének kiemelt szempontja a biztonság és az állampolgári bizalom megtartása. Az Elektronikus ügyintézési keretrendszer akció az EKG fejlesztésével és a központi online ügyintézés elemeinek bővítésével, biztosítja a közigazgatás belső működési hatékonyságának javulását, valamint az eközigazgatási szolgáltatások fejlesztésének infrastruktúráját. Az elektronikus rendszer kiépülésével megteremtődnek az állampolgári és vállalkozási szolgáltatások ügyintézésének költség hatékony és ügyfélbarát központi infrastrukturális feltételei. A teljes körű elektronikus ügyintézés kialakítása érdekében a központi elektronikus ügyintézési keretrendszer infrastrukturális fejlesztésével párhuzamosan olyan horizontális akcióra van szükség, mely hozzájárul a klasszikus ügyintézési hagyományok fejlődéséhez és a közigazgatáson belül az együttműködés, az intézmények közti hatékony kommunikáció megalapozásához. A horizontális működésre még kevés példa van a hazai közigazgatáson belül és a teljes körű interoperabilitás kiépítése, a folyamatok, adatmenedzsment és az IT

rendszerekre kiterjedően hosszabb távú fejlesztéseket igényel. A jelenlegi akciócsomag fő célja, hogy a kormány megtegye az első lépéseket a szabványosításra a megfelelő keretrendszer kidolgozásával, ezáltal és ezen felül a a nyilvántartások interoperabilitásának megteremtésére. A teljes körű elektronikus ügyintézési célok elérése

érdekében a kormány a következő akciókat indítja el: Elektronikus ügyintézési keretrendszer Elektronikus fizetés megvalósítása Elektronikus azonosítás fejlesztése Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer informatikai biztonságának fejlesztése Interoperabilitási keretrendszer E-közigazgatási keretrendszer Nyilvántartások interoperabilitása A Stratégia „Elektronikus Ügyintézés Átfogó Program” fejezete részletesen bemutatja a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer továbbfejlesztésének indoklását, az elektronikus működés és az interoperabilitási projektek részletes céljait és elvárt eredményeit.

Állampolgári Bevonás Átfogó Program Az előző programok az eközigazgatás teljes körű infrastrukturális és szolgáltatás fejlesztési céljait tartalmazzák. Ezen

programok eredményeként 2010. végére létrejönnek az elektronikus ügyintézéshez szükséges központi, integrált infrastruktúra elemei és rendelkezésre állnak a leggyakrabban keresett közigazgatási szolgáltatások. Összefoglalva, létrejön a szolgáltató állam valamennyi fontos építő eleme. Az egyes területek továbbfejlesztése, az infrastruktúra és a szolgáltatások bővítése mellett az alapvető kérdés, hogy milyen lesz az így kialakított, e-közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele. Az e-közigazgatás sikeressége elválaszthatatlan a használat mértékétől. Jelenleg azonban mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben alacsony az elektronikus szolgáltatásokat használók aránya: a lakosság esetében az EU-25-ben a 17., a vállalatok esetében az utolsó helyet foglalja el Magyarország. Ennek egyik oka az, hogy az érintettek felkészítésének, képzésének támogatása nem volt a fókuszban és nem indult áttörést hozó releváns program. A fenti problémák kiküszöbölése érdekében az Állampolgári Bevonás Átfogó Program célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye az e-közigazgatási szolgáltatásokat: integrált többcsatornás közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kialakításával, a szolgáltatások nyújtásában érintett köztisztviselők képzésével; 100%-os szélessávú lefedettség biztosításával valamint a lakosság számítógép és internethasználati motivációjának és a szociálisan rászoruló társadalmi csoportok hozzáférésének támogatásával. Az Átfogó Program céljainak megvalósítására a következő 4 területen történik beavatkozás indul:

Szélessávú lefedettség és hozzáférés javítása Digitális írástudás fejlesztése Többcsatornás ügyfélszolgálat kialakítása TÁMOP, TIOP finanszírozású beavatkozás- akadálymentesítés A program hozzájárul ahhoz, hogy minden állampolgár számára elérhetővé váljanak a szélessávú elektronikus szolgáltatások. Egységesen kezelt, országos lefedettségű, közösségi hozzáférésű, állami felügyeletű infokommunikációs szolgáltató hálózat jön létre magas színvonalon biztosítva az állampolgárok számára az e-közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést és használatot. A program motivációs és képzési elemei csökkentik a felhasználói érdektelenséget és erősítik az internethasználattal szembeni bizalmat, ezáltal növelve a rendszeres internethasználók számát. A program keretében megvalósuló multi csatornás e-közigazgatási ügyfélszolgálat az állampolgárok számára hatékony és könnyen kezelhető lehetőséget biztosít a közigazgatási ügyek intézéséhez, bizonyos élethelyzetben szükséges teendők elintézéséhez, az állampolgári jogok gyakorlásához, a közigazgatáson belüli ügyfélközpontú eligazodáshoz. A szolgáltatások nyújtásában érintett köztisztviselők képzése a biztosítéka annak, hogy a közigazgatási szolgáltatói oldalról az ügyfél kompetens, precíz iránymutatást kapjon az ügyei intézéséhez. A Stratégia „Állampolgári Bevonás Átfogó Program” fejezete részletesen bemutatja a területen a kormányzati beavatkozás indoklását, és a

támogató programok céljait, struktúráját és várható eredményeit.

Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program A hazai fejlesztési programok 2004től kezdve komoly erőforrásokat allokáltak az e-gazdaság fejlesztésére. A támogatások ellenére az utóbbi 3 év a lecsúszás időszakaként jellemezhető a hazai egazdaságban. A legutóbbi nemzetközi felmérések szerint, míg jelentős előrelépéseket tettünk a közigazgatási szolgáltatások elektronizálása terén, addig az elektronikus kereskedelem és a korszerű IKT eszközök vállalati alkalmazásba vétele terén 3 év alatt 5 hellyel léptünk hátra. A 28 vizsgált ország közül a használatot tekintve a 26., alkalmazást tekintve pedig a 25. helyet foglaljuk el . Általában is elmondható, hogy az egazdaság fejlődése szempontjából különösen súlyos probléma a kis-és középvállalkozói, KKV-szektor lemaradása tekintettel annak számosságára, valamint egyes ágazatokban (pl. mezőgazdaság) és a foglalkoztatásban játszott szerepére (a foglalkoztatottak több mint 2/3-a tartozik ide). Összességében a KKVk többsége, és ezen belül különösen a kisebb méretű mikro vállalkozások pedig még jelentősebb lemaradásban vannak az átlagos vállalati fejlettséghez képest. A területen végzett elemzések szerint a probléma megoldása érdekében az elkövetkező évek fejlesztéseiben tovább kell erősíteni mind a vállalaton belüli IKT

eszközhasználatot, mind az ebusiness kialakulását. Ezen a helyzeten kíván változtatni az 5. Átfogó Program. A Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program célja, hogy hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének javításához az IKT tudás növelésével, a vállalati működés elektronizálásának fejlesztésével és az elektronikus kereskedelem támogatása által. A program az alábbi két fő akció mentén tervez beavatkozásokat: IKT eszközök vállalaton belüli alkalmazása; IKT eszközök alkalmazása a vállalatok közötti kapcsolatokban. A Stratégia „Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program” fejezete részletesen bemutatja a vállalkozások támogatása érdekében tervezett beavatkozások elemeit, részletes céljait és az elvárt eredményeket. A stratégia az átfogó programok meghatározásával, rendszerbe foglalja a 2010-ig tervezett, valós fejlesztési irányokat. Célja, hogy a már meglévő, kapcsolódó stratégiai dokumentumok kijelölt fejlesztési elképzeléseire építsen, a programok koordinációjának alapjait teremtse meg, a beavatkozási területek világos meghatározására irányuljon. A stratégia fókuszált, szándékosan nem tér ki az állami beavatkozási eszközök bizonyos csoportjaira, beleértve a jogi szabályozás eszközét is.

1.

Integrált Szolgáltatások Átfogó Program

Összefoglalás Integrált Szolgáltatások Átfogó Program Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program célja a közigazgatás belső működési hatékonyságának javítása elektronikus integrált rendszerek kialakításával és megosztott szolgáltató rendszerek kiépítésével. Ennek elérése céljából a kormány a következő akciókat indítja el: Integrált szolgáltatások Központi Gazdálkodási Rendszer Adóalany centrikus adatszolgáltatás Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer Megosztott szolgáltatások Egységes címtár és dokumentumkezelés Területi alkalmazás-szolgáltató központok e-Levéltár Tudásportál Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program célja a kormányzat belső működési hatékonyságának javítása elektronikus integrált rendszerek kialakításával és megosztott szolgáltató rendszerek kiépítésével. A Ket.-ben, és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben megfogalmazott elvárások olyan, a technológiára építő és átlátható módon működő szolgáltató állam megteremtését fogalmazzák meg, ahol a szolgáltatásokat létrehozó tisztviselők és intézmények hatékony működése kiemelt cél, teljesítményük mérhető és követhető, valamint a közigazgatás által kezdeményezett társadalmigazdasági fejlesztések eredményessége számon kérhető. A kormányzati hatékonyság fejlesztésének egyik fontos lehetősége az e-közigazgatás minél szélesebb körű kiterjesztése a

kormányzati belső működés és az ügyfélkapcsolati területeken. Annak érdekében, hogy a közigazgatási rendszerek még hatékonyabban és átláthatóbban működjenek, illetve a felhasználói igényekre való reagálás célirányos legyen, megosztott és integrált szolgáltatási megközelítésre van szükség. Integrált szolgáltatások kialakítása a meghatározó funkcionális területeken lehetőséget ad a közigazgatási szervezetek számára a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a pazarlás megszüntetésére, másrészt a tevékenység integrációja biztosítja a további fejlesztések egységes keretek között történő megvalósítását, a reformokhoz szükséges befektetések és a megvalósítási idő csökkentését.

Integrált szolgáltatások A közigazgatási reform ÚMFT-ben megfogalmazott és jelen stratégiában megerősített célja szerint „a közigazgatással szembeni alapvető elvárás, hogy az eredményesség kerüljön a tevékenység középpontjába”. A fentiek szerint jelen stratégia fontos eleme a funkcionális közigazgatási rendszerek újragondolása és integrált, központi online rendszerek kialakítása. Az integrált kormányzati rendszerek kiépítésének célja az átlátható és hatékony kormányzat kialakításának szellemében, a belső kormányzati működés integrált alapjainak megteremtése a pénzügyi gazdálkodás, a jogalkotás, személyügyek és az adatszolgáltatás terén. Az akció elvárt eredményei a következők: A folyamatok lebonyolítási ideje rövidebb lesz, valamint az adatok begyűjtése és lekérdezési lehetőség megteremtése gyorsabb információszerzést tesz lehetővé, ami időbeli megtakarításban jelentkezik; Az on-line rendszer adta lehetőségek alkalmazásával nagy mennyiségű papírbizonylat kiváltására kerül sor, ezzel összefüggésben csökken a postaköltség, valamint a papírbizonylatok tárolási költsége is; Az új rendszerek teljes körű bevezetését követően megszűnnek az un. sziget rendszerek, melyek üzemeltetési költsége jelenleg magas; A feldolgozási idő és az információszolgáltatás átfutási ideje lerövidül, a kommunikáció

felgyorsul. Hibamentes ügyintézés valósul meg; Az egységes, központosított, online rendszer alkalmazásával a központi költségvetés szereplői egységes feldolgozási folyamatba integrálódnak. A felsőszintű vezetés számára a döntéshozatal minősége javul a gyors és pontosabb adatszolgáltatás révén. Az e-Kormányzat 2005 stratégia vezette be először Magyarországon az integrált szolgáltatás fogalmát a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer kialakításával. Az elkövetkezendő évek feladata, ezen tapasztalatok alapján az integrált, megosztott szolgáltató rendszer kiterjesztése a következő területeken: Központi Gazdálkodási Rendszer Adóalany centrikus adatszolgáltatás Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer

Központi Gazdálkodási Rendszer A Magyar Államkincstár, (MÁK) 1996. január 1-jei megalakulása óta jelentősen megváltoztak az információ-feldolgozási technika adta lehetőségek, valamint a szabályozási környezet is. Ugyanakkor a MÁK alapvető kincstári feladatokat támogató rendszerei többnyire a 10 éve üzembe állított, és az akkor megfogalmazott igényeket kiszolgáló eredeti rendszerek. A folyamatos és nem egységes szemléletben történő változtatások következtében az egyes rendszerek tagolttá, belső logikájukat tekintve bonyolulttá, átláthatatlanná váltak. A rendszerek mind a folyamatok

kezelése, mind a technológiai, technikai megoldások szintjén korszerűtlenek. A jelenlegi rendszerek több fontos feladathoz, így a költségvetés napi likviditásának menedzseléséhez, a költségvetés tervezéséhez, és az ellenőrzési feladatokhoz nem, vagy csak nagyon kevés információt biztosítanak. Az alapvetően papír alapú bizonylatok áramoltatásán és feldolgozásán alapuló rendszerek – az alacsony költséghatékonyság mellett – szinte lehetetlenné teszik a naprakész információk biztosítását. A költségvetési intézmények által szabadon megválasztható, nem központosított és nem egységes szerkezetben működő könyvelési rendszerek nem teszik lehetővé a naprakész költségvetési szintű főkönyvi adatok képzését. A Központi Gazdálkodási Rendszer fő célja, hogy a pénzügyi kormányzat, az ellenőrzést végző szervezetek számára biztosítsa a naprakész, valós idejű információk szolgáltatását, valamint a költségvetési folyamatokat kiszolgáló kincstári, illetve központi költségvetési kör számára komplex informatikai rendszert alakítson ki a hatékony költségvetési gazdálkodás érdekében. A kialakított rendszer azon túl, hogy az integráció és az elektronizálás révén növeli a működési hatékonyságot és naprakész információt nyújt a pénzügyi kormányzat számára, lehetővé teszi a közpénzek és EU fejlesztési források felhasználásának nyomon követését is. Az on-line rendszer adta lehetőségek alkalmazásával nagy mennyiségű papírbizonylat kiváltására kerül sor, ezzel összefüggésben csökken a

postaköltség, valamint a papírbizonylatok tárolási költsége is, a rendszer teljes körű bevezetését követően megszűnnek az un. sziget rendszerek, melyek üzemeltetési költsége mind elavult technológiájuk, mind az eltérő támogató feladatok következtében jelenleg magas. A teljes kincstári folyamat egységesítése következtében a központi költségvetési körben „személyre szabottság” jelentkezik, minden intézmény ugyanazon rendszerrel, ugyanolyan ügyviteli előírások szerint végzi munkáját.

Adóalany centrikus adatszolgáltatás A társadalom szereplői adófizetőként a közigazgatás minél olcsóbb működését, ügyfélként pedig a gyors, egyszerű és megfizethető ügyintézést követelik meg. Az elmúlt időszakban az elektronizálás területén a legnagyobb mennyiségi előrelépés éppen az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, (APEH) adóigazgatási területén történt, ugyanakkor a folyamatok ügyfél centrikussága még csak részlegesen valósult meg. A szolgáltató szemlélet megköveteli, hogy az elektronizálás adta lehetőségeket az ügyfelek szempontjából is kiaknázzuk, azaz az adatszolgáltatás az ügyfél szempontjából legyen optimalizált. A projekt célja az APEH ügyfeleit proaktív módon és on-line eszközökkel támogató, valamint az APEH partnereit és társintézményeit szolgáltató szemlélettel kezelő; a jogszabályalkotási munkában modellező eszközként funkcionáló; az APEH szervezeti és folyamatszintű változásait rugalmasan követő információs rendszer kiépítése.

A projekt eredményeként olyan központi rendszer kerül kialakításra, mely az adatokat elkülönülten, az adóalanyok szempontjából újrarendezi. A projekt alapjaiban támogatja az APEH működési hatékonyságának növelését. Az előnyök a megvalósítást követően nem elsősorban pénzben mérhetőek, hanem az ügyintézés szakmai színvonalának, hatékonyságának, valamint az állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatások minőségének, teljes körűségének javulásában mutatkoznak meg.

Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer A minisztériumi humánpolitikai szervezeti egységekben a munkavégzés arányát tekintve jelenleg az adminisztratív jellegű feladatok dominálnak, és az időráfordítás legnagyobb részét is az ilyen jellegű feladatok teszik ki, még a stratégiai jellegű folyamatok esetében is. Alapvetően hiányzik a hatékony, adminisztratív támogatás ahhoz, hogy a minisztériumi humánpolitikai területek a kívánt arányban tudják idejüket megosztani a stratégiai és végrehajtási jellegű feladatok között. Az adminisztratív munkát, az időráfordítást növeli, illetve az átláthatóságot csökkenti az egységes informatikai háttér és adatbázisok hiánya. A Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer kialakításának fő célja a stratégiai humánerőforrásgazdálkodás szervezeti és szakmai kereteinek, tartalmainak kialakítása, a teljesítménymérés és teljesítménynövelés megvalósítása valamint a kultúraváltás elősegítése.

A projekt legfontosabb feladatai a következők: A központi közigazgatáshoz tartozó szervezetek számára a stratégiai emberi erőforrás menedzsment elvei szerint működő egységes, integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszer létrehozása; A minisztériumoknál jelenleg szigetszerűen működő, működésileg és szervezetileg nem egységes személyügyi informatikai rendszerek központi, modern, megbízható és felhasználóbarát személyügyi rendszerrel történő helyettesítése; Központi, egységes, egyszeri adatbevitelen és többszintű adatfelhasználáson alapuló humán menedzsment biztosítása, standard folyamatok mentén működő személyügyi adminisztrációs és humánerőforrás gyakorlatok egységessé tétele és egységes alkalmazása; Személyügyi információs szolgálat és vezetői információs rendszer működtetése a minisztériumok vezetői állománya számára. A rendszer létrehozásával járó legfontosabb előnyök a következők: magasabb minőségű szolgáltatások; egyszerűbb, átlátható eljárások; tiszta felelősségi rend; gyorsabb és pontosabb végrehajtás.

Megosztott e-közigazgatási szolgáltatások A megosztott e-közigazgatási szolgáltatások kiépítésének célja, hogy mind a központi, mind az önkormányzati intézményeknél egységes és hatékony módon kiépüljenek az intézmények belső elektronikus működését támogató szolgáltatások. Ennek keretében a központi kormányzat számára a cél olyan egységes dokumentumkezelő rendszer és elektronikus archiválás kialakítása, amely megteremti a kormányzaton belüli szabványos kommunikáció, egymás közötti átjárhatóság és interoperabilitás alapját. Az önkormányzatok, illetve a központi, területi államigazgatási szervek számára a cél olyan területi alkalmazás-szolgáltató központok, ASP-k kialakítása, amelyek az informatikai rendszereket központilag üzemeltetve hatékonyan és jó minőségben képesek az egyes önkormányzatok számára a működésükhöz szükséges informatikai szolgáltatásokat biztosítani. A fentiek elérése érdekében az akción belül a következő három projekt kerül megvalósításra: Egységes címtár és dokumentumkezelés e-Levéltár Területi alkalmazás-szolgáltató központok

Egységes címtár és dokumentumkezelés A dokumentumkezelés a közigazgatási tevékenység alapja. A hivatalok iratokkal dolgoznak, amelyek száma évente milliós nagyságrendű. A közigazgatás korszerűsítésének egyik alapeleme az iratok, dokumentumok elektronikus kezelésének megoldása, amely a hivatali munka gyorsítását, ezzel hatékonyságának javítását eredményezi, valamint biztosíthatja az ügyek intézésének átláthatóságát, illetve emellett jelentős papírmegtakarítással is jár. A korábbi években az informatika fejlettségi szintje és az alkalmazott technológia lehetőségei nem tették lehetővé a szigetszerűen működő iratkezelő rendszerek együttműködését, és erre sem jogszabályi kötelezettség, sem gyakorlati igény nem volt. Az iratkezelő rendszerek egységesítésének, megfelelő minőségbiztosításuk kialakításának és interoperabilitásuk biztosításának igénye a Ket. hatályba lépését követően került ismét előtérbe. Ehhez ma már az informatikai oldalról is elérhető a megvalósítás lehetősége. Minden felelős tárca esetében meghatározott hatósági eljárásokban jelenleg alkalmazott nyomtatványok egységes informatikai keretprogram segítésével történő elektronikusan kitölthetővé tételéről 2009. március 31-ig gondoskodni szükséges. Kiemelt cél a közigazgatáson belüli szabványos, egymás közötti átjárhatóságot, interoperabilitást biztosító iratkezelő rendszerek tömeges alkalmazásba vétele.

Az alkalmazott iratkezelő rendszereknek biztosítaniuk kell a Ket. és a levéltári törvény által megfogalmazott követelmények megvalósítását, az iratok elektronikus továbbításának és – amennyiben a beérkező irat adatai ehhez elégségesek – automatikus iktatásának lehetőségét, valamint a csatolt dokumentumok kezelését akár űrlap, akár elektronikus levél formájában. Támogatniuk kell az ügyfél-hivatal (C2G és B2G), valamint a hivatalok közötti (G2G) automatizált ügyintézést, valamint az ügyek elintézési állapotának ügyfelek általi nyomon követhetőségét.

e-Levéltár A maradandó értékű elektronikus iratok megőrzése, kezelése és hozzáférésük biztosítása jelenleg nem megoldott, ezt a hiányt pótolja a projekt eredményeképpen kialakuló elektronikus levéltári rendszer, amely elősegíti az e-levéltári szolgáltatást igénybe venni kívánó állampolgár/közigazgatási szerv és a tényleges szolgáltatást nyújtó elevéltár közötti adat- és szolgáltatásáramlást. A központi archiválás technológiai előnye a szabványosság, intellektuális előnyét pedig az adatállományok egységes és gyors kezelése, az adatok nyilvánosságának, kutathatóságának biztosításával pedig a közigazgatási adatvagyon kiaknázásának nagyobb hatékonysága jelenti. A projekt fő célja a közigazgatási szervek működése során elektronikusan keletkezett nemzeti adatvagyon – az elektronikus iratok iratkezelési szabályzatában foglaltak szerinti maradandó értékű részének

– hosszú távú megőrzése, kezelése és hozzáférhetővé tételének biztosítása.

Ennek következtében javul a levéltári közigazgatási és tájékoztató szolgáltatások eredményessége, nő a működési hatékonyság. A digitális információkhoz történő hozzáférés terén a levéltárak elektronikus állományaik széles körben történő hozzáférhetővé tételével megteremtődnek az esélyegyenlőség feltételei. A projekt támogatja a levéltárosok tevékenységeinek minőségi javítását, gyors elérést biztosít a dokumentumok keresésére. A projekt során kialakuló elektronikus levéltári központok képesek lesznek az iratok tömeges offline befogadására, átvételére, elő-feldolgozására. A projekt hosszú távon közvetlen hatással van a felhasználói elégedettség növekedésére, a demokrácia, és az állam szolgáltató jellegének erősítésére, melyet az állampolgári bevonás és az állami működés átláthatóságának növelése tesz lehetővé.

Területi alkalmazás-szolgáltató központok A stratégia fontos eleme az állampolgárok és vállalkozások minél szélesebb körben történő bevonása a közigazgatási elektronikus szolgáltatási körbe. A bevonás fontos eleme a központi kormányzat szolgáltatásainak kiépítésén és széles körű elterjesztésén túl az önkormányzatok működésének elektronizálása, az önkormányzati elektronikus szolgáltatások kiépítése. A jelenlegi önkormányzati informatikai infrastruktúra, az

elterjedt szakalkalmazások heterogén és szigetszerű informatikai hátteret eredményeztek. Kistérségen túlterjedő földrajzi lefedettséget, illetve helyi kezdeményezések általánosítására épülő integrált megoldást csak korlátozottan sikerült megvalósítani. A legnagyobb lemaradásban, a szükséges források és kompetencia hiányában a kisebb helyi önkormányzatok vannak. A projekt célja, hogy a szigetszerű fejlesztések helyett az elkövetkező években olyan informatikai alkalmazás-szolgáltató központok, ASP-k jöjjenek létre, amelyek az informatikai rendszereket központilag üzemeltetve a helyi önkormányzati hivatalok számára a működésükhöz szükséges informatikai hátteret szolgáltatásként biztosítják. Az integrált megvalósítás érdekében az informatikai szolgáltató központok tevékenységét egységes, központi ASP keretrendszernek kell támogatni. A keretrendszert létrehozó szervezet végzi a koordinációt, feladata az interoperabilitás és a szerves fejlődés biztosítása, valamint az egyenlőtlenségek kiküszöbölése. A projekt eredményeként a jelenleg eltérő munkafolyamatok alapján működő önkormányzatok esetében egységes keretek között, költséghatékony formában biztosítható a modern informatikai eszközökre építő hatékony, átlátható és ügyfélbarát szolgáltató önkormányzatok számának bővítése. Az ASP-konstrukció nem igényel beruházásokat a települési önkormányzatoktól, hanem csatlakozási és szolgáltatási díjat kell majd fizetniük. Tehát az önkormányzati hivatalok gyorsan,

olcsón jutnak fejlett informatikai rendszerekhez, amelyek szabványosak és megfelelnek az állampolgárok, a magyar állam és az Európai Unió elvárásainak. A projekt eredményeként csökken az önkormányzati hivatalok informatikai beruházási költsége, valamint gyorsabb ügyintézés és jobb ügyfélkiszolgálás várható.

Tudásportál Az informatika által generált eközigazgatási változások megvalósításához nélkülözhetetlen a szakmai hozzáértés folyamatos bővítése. A technikai fejlesztések sikere nagymértékben múlik azon, hogy az e-közigazgatási kultúra, képességek és tudás mennyiben épül be a szervezetek és a köztisztviselők napi gyakorlatába. A tudás összegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének jelenleg nincs hatékony eszköze. Az e-közigazgatási Tudásportál ezt a hiányt pótolja, így mind a közigazgatási szféra érintettjei, mind a magánszemélyek és vállalkozások könnyen és gyorsan juthatnak megbízható információhoz. A projekt hatékony eszköz mind a stratégiai tervezéshez és koordinációhoz, mind a végrehajtáshoz szükséges tudásháttér és kompetenciák biztosításához. A projekt szinte valamennyi kormányzati informatikai projekt megvalósulását támogatja és a Tudásportál megjelenési felületet is biztosít a projektek eredményeinek megosztásához.

A projekt célja, hogy a közigazgatás széles köre számára az elektronikus működéshez és az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításához szükséges alapvető képességek, és kultúra kiépüljön a központi kormányzatban, a regionális és helyi önkormányzati szinteken. A Tudásportál kialakításával a közigazgatás modernizációjának és az e-közigazgatás fejlesztésének

támogatása valamint az érintett intézmények együttműködésének elősegítése érdekében létrejön és folyamatosan bővül az eközigazgatás tudásbázisa. A tudásbázis biztosítja, hogy a fejlesztések tervezésekor, az intézményi stratégiák kialakításakor az érintettek figyelembe vehessék a már működő szolgáltatásokat, alkalmazhassák az elért eredményeket.

Integrált Szolgáltatások Átfogó Program

Indoklás

Célkitűzés

Integrált szolgáltatások Központi Gazdálkodási Rendszer Adóalany centrikus adatszolgáltatás Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer Megosztott szolgáltatások Területi alkalmazás-szolgáltató központok e-Levéltár Tudásportál A Ket.-ben, és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben megfogalmazott elvárások olyan, a technológiára építő, hatékony és átlátható módon működő szolgáltató állam megteremtését fogalmazzák meg, ahol a szolgáltatásokat létrehozó tisztviselők és intézmények hatékony működése kiemelt cél, teljesítményük mérhető és követhető, valamint a közigazgatás által kezdeményezett társadalmigazdasági fejlesztések eredményessége számon kérhető. Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program célja a kormányzat belső működési hatékonyságának javítása elektronikus integrált rendszerek kialakításával és megosztott szolgáltató rendszerek kiépítésével.

Elvárt eredmények

Központi Gazdálkodási Rendszer kiépítése Adóalany központú információs rendszer kiépítése Központi személyügyi rendszer kiépítése Központi elektronikus jogszabályrendszer továbbfejlesztése A központi és önkormányzati elektronikus levéltár szervezeti struktúrájának és működési feltételeinek megteremtése ASP központok infrastruktúrájának kiépítése Tudásportál kialakítása A program érdemben javítja a kormányzati munka hatékonyságát. A fejlesztésekbe bevont közigazgatási szervezek belső működési hatékonysága javul, az érintett szolgáltatási területeken a feldolgozási idő és az információszolgáltatás átfutási ideje lerövidül, a kommunikáció felgyorsul. Hibamentes ügyintézés valósul meg. Az egységes, központosított, on-line rendszerek alkalmazásával a közigazgatás érintett szereplői egységes feldolgozási folyamatba integrálódnak. A felsőszintű vezetés számára a döntéshozatal megalapozottabbá válik a gyors és pontosabb adatszolgáltatás által. A rendszerek a felhasználói szempontok figyelembe vételével kerülnek kialakításra, ami általánosan egyszerűbb és gyorsabb ügyintézési időket eredményez. Az elektronikus működés kiterjesztése révén jelentősen csökken a papírfelhasználás.

Megvalósításban érintett intézmények

PmISZK, KSZK, APEH, IRM, MOL, BFL, Kopint Datorg zRt.

Feladatok

Tervezett költségvetés

22 800 mFt

Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program keretében kezdeményezett projektek és megvalósításuk státusza Projekt Státusz Központi Gazdálkodási Rendszer A projekt a közigazgatás és a közszolgáltatások teljesítményének növelését, a jelenlegi működési költségek csökkentését, gyorsabb és hatékonyabb Megvalósítás ügyintézést kívánja elérni új központosított, on-line, integrált rendszer elkezdődött kifejlesztésével és üzembeállításával a központi költségvetési intézmények és a Magyar Államkincstár, mint a költségvetési folyamatok lebonyolításáért felelős intézmény körében. Adóalany centrikus adatszolgáltatás Az APEH ügyfeleit az adórendszerhez kapcsolódó ügyeikben proaktív módon és on-line eszközökkel támogató, az APEH társintézményeit és intézményi / szerződéses partnereit szolgáltató szemléletben, a változó igényeket követni képes módon kielégítő adattárház technológiára épülő információs rendszer kiépítése.

Előkészítés alatt

Megvalósítás Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer A projekt a minisztériumi szigetszerűen működő humán rendszerek helyébe elkezdődött integrált egységes rendszert alakít ki. Az új rendszer nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a humán terület hatékonyságát növelje és támogassa a vezetői döntéshozatalt. e-Levéltár A projekt a közigazgatási szervek működése során elektronikusan keletkezett nemzeti adatvagyon hosszú távú megőrzését, kezelését és hozzáférhetővé tételét teszi lehetővé korszerű elektronikus rendszer kialakításával. Területi alkalmazás-szolgáltató központok A jelenlegi általában heterogén és szigetszerű informatikai hátterű fejlesztések helyett a projekt olyan informatikai alkalmazás-szolgáltató központokat, ASP-k alakít ki, amelyek az informatikai rendszereket központilag üzemeltetve a helyi önkormányzati hivatalok számára a működésükhöz szükséges informatikai hátteret szolgáltatásként biztosítják.



Tudásportál A projekt a hatékony e-közigazgatási tudásmenedzsment és tudás Megvalósítás disszemináció megvalósítása, valamint az egyablakos kormányzat kiépítése elkezdődött érdekében tudástérképet és tudásportált hoz létre.

2.

Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program

Összefoglalás Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program Az Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program célja az ágazati szolgáltatások elektronizáltságának fejlesztése, valamint proaktív megközelítés kialakítása a leggyakrabban használt elektronikus szolgáltatások, elsősorban EU 20 szolgáltatás terén a horizontális programok eredményeire építve ügyfélre szabott egységes folyamatok és interoperábilis működéshez vezető adat és technológiai standardok figyelembe vételével. Ennek elérése céljából a kormány a következő akciókat indítja el: EKOP finanszírozású akció Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A cégbírósági rendszerek korszerűsítése Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere Anyakönyvi nyilvántartás reformja TIOP finanszírozású akció

Oktatási szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások Szociális szolgáltatások.

A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szerveződniük annak érdekében, hogy megvalósuljon a politika által megfogalmazott szolgáltató állam modell, illetve megtakarításokat lehessen elérni a párhuzamosságok kiszűrése és a folyamatok egyszerűsítése révén. Jelen stratégia egyik fő fejlesztési feladata a leggyakrabban keresett elektronikus szolgáltatások, elsősorban EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának megteremtése. A fejlesztések során ugyanakkor az új kihívásoknak megfelelően nagy hangsúlyt kap a

személyre szabott, személyre szóló proaktív megközelítés kialakítása is. Az EU 20 szolgáltatás minél magasabb online szofisztikációs szintje egyszerre támogatja a közigazgatás hatékonyságának és az ügyfelek elégedettségének növekedését. Az EU által meghatározásra kerültek minden alapszolgáltatásnál az egyes szofisztikációs szinthez tartozó alapvető tartalmi elemek. E szerint az ötödik szint interoperabilitási elvárása biztosítja, hogy a közigazgatás birtokában már meglévő adatot nem kérnek be az ügyféltől újra, valamint, hogy egyértelmű élethelyzetben a

közigazgatás proaktívan kezdi el az ügyintézést, vagy tájékoztatást. 2003. óta az EU 20 szolgáltatása terén folyó fejlesztések eredményeként minden meghatározó szolgáltatási területen történt előrelépés a szolgáltatások elektronizáltságának fokozásában. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes szolgáltatás csoportokban elért elektronizáltsági szinteket és az állampolgárok által elektronikusan intézhető eljárási cselekményeket tekintve. Kedvező tapasztalat, hogy azokon a területeken, – mint pl. a személyi jövedelemadó bevallás – ahol a szolgáltatások elektronizálása mellett az intézmény proaktívan éri el az ügyfeleket, lényegesen nagyobb az elektronikus ügyintézésbe bevont ügyfelek aránya. Az Átfogó Program fő fejlesztési feladata a leggyakrabban keresett EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának megteremtése. A fejlesztések során ugyanakkor az új kihívásoknak megfelelően nagy hangsúlyt kap a személyre szabott, személyre szóló proaktív megközelítés kialakítása is. A program elvárt eredménye, hogy az érintett területeken kialakuljon az egyablakos ügyintézés, egyszerűsödjenek az eljárások és felgyorsuljon az ügyintézés, melyből valamennyi célcsoport (ügyfelek, társhatóságok) profitál. A projekt eredményessége várhatóan megmutatkozik majd minden, fejlesztésbe bevont szolgáltatás időtartamának csökkentésében, jelentős munkaórákat megtakarítva a felhasználói oldalon.

Az ügyintézés egyszerűbbé válik és a teljes körű elektronizálás jelentősen lecsökkenti az utazási és postázási költségeket is. Az egyes szolgáltatások, illetve azonos ágazathoz tartozó szolgáltatás csoportok fejlesztésére egyedi projektek indulnak alapvetően az ÚMFT programok finanszírozására építve. A továbbiakban az EKOP finanszírozási projekteket foglaljuk össze. A TIOP keretében jelenleg még több, ágazati fejlesztési projekt tervezése, kialakítása folyamatban van.

EKOP finanszírozású akciók Az Átfogó Program céljainak megvalósítására az EKOP keretében az alábbi 6 projekt indul: Egyablakos vámügyintézés megvalósítása; A cégbírósági rendszerek korszerűsítése; Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja; A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése; Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere Anyakönyvi nyilvántartás reformja.

Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A vámeljáráshoz és árumozgáshoz kapcsolódó résztevékenységeket hazánkban jelenleg az ügyfeleknek hatóságonként külön kell lebonyolítaniuk. A kapcsolatok hatóságonként egyediek, nem standardizáltak. Így az ügy elintézéshez szükséges idő hosszú és az egyes hatóságok által megkövetelt

információk meglehetősen redundánsak. A tavalyi év során a Vám-és Pénzügyőrség közel 1 millió vámeljárást bonyolított le, melyből elvileg több százezer bevonható lenne az egyablakos ügyintézésbe. Az egyablakos ügyintézés hiányából adódó probléma kezelésének elmaradása esetén hazánk tartós gazdasági hátrányba kerülne a Közösség többi országával szemben, amelyeknél sok esetben már most működnek a vámeljáráshoz, árumozgáshoz kapcsolódó egyablakos rendszerek. A fő cél az egyablakos ügyintézésbe vonható vámeljárások jelentős egyszerűsítése, felgyorsítása, melyből mind az ügyfelek, mind a társhatóságok profitálnak. Annak érdekében, hogy a kialakítandó rendszerben az ügyfélnek csak egyetlen üzenetet kelljen benyújtani, részletesen ki kell dolgozni a kapcsolódó üzenetek adattartalmát, szerkezetét, és az automatikus feldolgozáshoz szükséges eljárásokat, belső adatcserét. A projekt közvetlen eredményeként a Vám-és Pénzügyőrség az adatokat egységes elektronikus felületen kezeli. A projekt eredményessége az egyablakos ügyintézés keretében elektronikusan feldolgozásra kerülő ügyek számában válik mérhetővé. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre elektronikusan feldolgozott adatok, azonban a folyamat indulását követő első évben előrebecslések alapján azok 110 ezer tételt jelenthetnek éves szinten, amely az elkövetkező 3 éven belül megduplázódhat. A projekt eredményessége a vámkezelések időtartamának csökkentésében is megmutatkozik a

tekintetben, hogy a jelenlegi átlagos 4-5 óra időtartamú ügyintézési folyamat várhatóan 2 órára redukálható.

A cégbírósági rendszerek korszerűsítése A cégeljárások gyorsítását egyértelműen szabályozza a Cégtörvény 2007. szeptember elsejétől hatályos módosítása, ami előírja az elektronikus eljárások kötelezővé tételét, valamint a bejegyzési határidők csökkentését. Ezen elvárások kizárólag az eljárások automatizálásával oldhatóak meg, amelynek eszközei a számviteli beszámolók elektronikus közzététele, vezetői információs rendszer kialakítása, kapcsolódás a kormányzati központi alkalmazásokhoz (ügyfélkapu, etértivevény és e-fizetés), és a belső pénzügyi és számlázó rendszerhez. A jelenleg működő, papír alapú megoldás korlátozott mértékig kielégítette azokat a társadalmi igényeket, melyek céljára létrejött. Az informatikai kultúra gyors fejlődésével azonban a közzététellel kapcsolatos elvárások változnak, erősödnek és finomodnak. A projekt a cégeljárás jelenlegi folyamatainak kiterjesztését, „modernizálását”, a meglevő elektronizáltság fejlesztését, a törvényi változások végrehajtásához szükséges program-változtatásokat, továbbá – ehhez kapcsolódóan – a szükséges informatikai háttér megteremtését szolgálja. Archiválási rendszerek kialakításának révén a projekt támogatja a hiteles adatvagyon szakszerű kezelését és megőrzését,

valamint kialakítja a számviteli beszámolók közzétételi folyamatának elektronikus megoldását. Ezen fejlesztések eredményeként a számviteli beszámolók közzétételével kapcsolatos teljesség, gyorsaság, minőség (hitelesség) jelentős növekedése várható. A projekt során az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer (OCCR), és a Mérleginformációs Rendszer (MIR), kormányzati szintű központi alkalmazásokkal való összekapcsolására is sor kerül. A projekt megvalósításával az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM), és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH), által egyaránt használható vezetői döntést és adatelemzést támogató információs rendszer jön létre, emellett a feladatok részét képezi az OCCR és az IRM belső pénzügyi és számlázó rendszerének integrálása is. Az elektronikus ügyintézés a postai költségek, papír- és nyomtatási költségek csökkenésével jár, továbbá az ügyintézés időráfordítása csökken. Az elektronizálás hatására a gyakorlatban is megvalósítható az 1 órás cégbejegyzés követelménye. Ingyenesen letölthető cégeljárásban és beszámoló benyújtás során használható nyomtatványkitöltő szoftver kerül közreadásra. Az elektronikus küldés és fogadás leegyszerűsíti és felgyorsítja az ügyintézést. A közzétételi beszámolók és részeik (mérleg, eredmény kimutatás, kiegészítő melléklet) a megszokott web áruházi megoldásokkal bárki számára hozzáférhetőek lesznek.

Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja A projekt célja az igazságügyi közszolgáltatások elektronizációja, a távolból on-line, non-stop információszerzési, ügyintézési lehetőség biztosítása, valamint az ügyfélbarát, szolgáltató igazságszolgáltatás megteremtése. A projekt részletes céljai a következők: Mind a bíróságokon belüli, mind a bíróságokon átívelő ügyintézési, ügyviteli és az ezekhez szükséges ügyirat-, illetve munkafolyamat-kezelési tevékenységek, folyamatok elektronikus formáinak korszerű módszereken alapuló újraszervezése, optimális átalakítása; Átlátható állampolgár és vállalkozásbarát ügyintézés kialakítása; A belső és külső folyamatokat átalakító IKT funkciók és rendszerek kifejlesztése; A szervezeten belüli IKT készségek és kompetenciák megerősítése. A ma elsősorban hagyományos, manuális úton történő ügyintézés kiváltása a modern információtechnológiai eszközök használatán alapulva hatékonyságnövekedést eredményez. A projekt eredményeként a postai, nyomdai költségek, papír, írószer, irattározási, tárolási, megsemmisítési költségek csökkennek. A civil szervezetek átlagos bejegyzési ideje várhatóan 70 napról 40 napra csökken. A csőd- és felszámolási eljárások időigénye 25%-kal

csökken. Várhatóan 40-45%-kal gyorsabb lesz az ügyintézés és közel 60%-kal csökken a feldolgozás ideje.

A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése A Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központja (PM ISZK), a társadalmi, gazdasági és a nemzetközi elvárások miatt elhatározta, hogy alapvetően megújítja a családtámogatási rendszer teljes ügyvitelét és integrált eszközzel támogatja a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatások és a normatív támogatások finanszírozásának ellenőrzését. Jelenleg a projekt által megvalósítani tervezett funkcionalitások egy részét szigetszerű, esetenként földrajzilag tagolt informatikai rendszerek valósítják meg, melyek nem biztosítják a finanszírozás átláthatóságát, és lehetetlenné teszik korszerű elektronikus közszolgáltatások bevezetését. A rendszerek elavult architektúrájuk miatt nagy kockázattal tarthatók fenn, továbbfejlesztésük problémás. A stratégiai cél egy új filozófiájú – a jogosítók egyéni nyilvántartásán alapuló – igazgatási, ügyviteli és információs rendszer létrehozása, amely integrált módon képes kielégíteni a családtámogatási, a normatív támogatási és a járadék alapú, költségvetésből származó támogatások befogadását, elbírálását és finanszírozását. A projekt eredményeként életút szemléletű egyéni nyilvántartás kerül kialakítása a jogosító után igényelt, illetve igénybevett és folyósított családtámogatási és normatív ellátásokról.

Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere A magyar gazdaság versenyképességének tartós növelése nem lehetséges közhiteles ingatlannyilvántartás nélkül, mely a fenti megoldás bevezetésével egyedülálló biztonságot nyújt a föld- és ingatlanpiaci szereplők, bel- és külföldi beruházók tevékenységéhez. A projekt fő célja, hogy az állampolgárok számára rendelkezésre álljon a Központi Ügyfélkapun keresztül elérhető elektronikus földhivatali nyilvántartás, ahol az ügyfelek bárhonnan, bármikor közhiteles információt kaphatnak az ingatlanok nyilvántartási adatairól, illetve az adatokban bekövetkezett változásokról. A projekt részletes céljai a következők: A földügyi szolgáltatások bővítése, az adatok széles körben való hozzáférésének biztosítása, az üzemeltetés erőforrásigényének racionalizálása; Központi helyzetű adattárház típusú adatbázisba szervezéssel a statisztikai és elemzési célú lekérdezések hatékonyságának növelése; A Központi Ügyfélkapun keresztüli hozzáférhetőséggel a nem hiteles tulajdoni lap forgalom 90%-ának áthelyezése a földhivatali ügyfélszolgálatoktól a kommunikáció világába. A projekt hatására a 119 földhivatalban lecsökken az

ügyfélszolgálatok terhelése. A felszabaduló létszám átirányítható ügyiratkezelésre, feldolgozásra. Az ügyiratok átlagos elintézési idejének rövidülése következtében javul a földhivatalok hatékonysága, költségszerkezete, valamint kedvező a felhasználói körre, a magán- és közszférára gyakorolt társadalmi hatása. Hatékonyságjavulás következik be a földhivatali ügyfélszolgálatok terheléscsökkenése valamint a 119 adatbázisban tárolt címadatok minőségének javítása és a segédadatok egységességének biztosítása révén. A Földhivatalokban 5%-ra csökken az ügyfél által kért lekérdezések száma. A felhasználók számára az ingatlannyilvántartási adatok idő- és helykorlát nélküli elérhetővé válnak. Többórás utazási és ügyintézési idő helyett a szolgáltatás igénybe vétele pár perces interneten keresztüli adat lekérdezést igényel. Gyorsul a felhasználók kiszolgálása, a központi szolgáltatás sebességét nem befolyásolja a földhivatali hálózat pillanatnyi terhelése. Folyamatos üzemű központi adatbázis alkalmazásával teljesül a gazdasági élet eltérő munkarendje és a magánszemélyek munkarendtől független hozzáférési igénye.

Anyakönyvi nyilvántartás reformja Jelenleg az anyakönyvek papíralapon, egy példányban léteznek, ami gátja a gyors, hatékony, ügyfélbarát ügyintézésnek. Az elektronikus anyakönyv létrehozásával és az elektronikus anyakönyvi ügyintézés megteremtésével az anyakönyvből az adatszolgáltatások elektronikusan teljesíthetőek, az adatszolgáltatási

igények bármely anyakönyvvezetőnél személyesen, vagy elektronikusan is előterjeszthetőek. A projekt fő célja a papíralapú anyakönyv helyett elektronikusan vezetett országos (központi) közhiteles anyakönyv (anyakönyvi bejegyzések nyilvántartásának) létrehozása és ebből – a KR új szolgáltatásait felhasználva – korszerű, hatékony és gyors adattovábbítás, adatszolgáltatás biztosítása az anyakönyvvezetők valamint az anyakönyvi adatok igénylésére jogosult egyéb szervek és személyek számára. A projekt eredményeképpen létrejövő elektronikus anyakönyvi nyilvántartás elektronikus szolgáltató képessége és külső kapcsolatai miatt jelentős idő- és erőforrás megtakarítás várható a közigazgatáson belül. A megvalósítás eredményeképp az ügyfelek ügyintézési terhei is csökkennek, az ügyintézési idő rövidül. A hatóságok közötti elektronikus kommunikáció alapján az ügyfél részére szélesebb körű szolgáltatás nyújtható.

TIOP finanszírozású akciók A TIOP keretében a következő ágazati szolgáltató rendszerek fejlesztése van tervbe véve: Oktatási szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások Szociális szolgáltatások.

Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program EKOP finanszírozású akció Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A cégbírósági rendszerek korszerűsítése Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere Anyakönyvi nyilvántartás reformja 2003. óta az EU 20 szolgáltatása terén folyó fejlesztések eredményeként minden szolgáltatási területen történt előrelépés a szolgáltatások Indoklás elektronizáltságának fokozásában. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes szolgáltatás csoportokban elért elektronizáltsági szinteket és az állampolgár által elektronikusan intézhető eljárási cselekményeket tekintve. Az elkövetkezendő évek feladata a leggyakrabban keresett szolgáltatások ágazati rendszereinek továbbfejlesztése, a folyamatok egyszerűsítése és az elektronizáltság növelése. Ágazati szolgáltatások elektronizáltságának fejlesztése, olyan proaktív megközelítés kialakítása a leggyakrabban keresett EU 20 szolgáltatás Célkitűzés esetében, a horizontális programok eredményeire építve, amely egységes, ügyfélre szabott folyamatokat és interoperábilis működést tesz lehetővé az adat- és technológiai standardok figyelembe vételével. Az egyablakos vámügyintézési rendszer igazgatás-eljárási rendszerének kidolgozása és informatikai rendszerének Feladatok megvalósítása A cégeljárás jelenlegi folyamatainak modernizálása, a meglevő elektronizáltság fejlesztése, a szükséges informatikai háttér megteremtése Az igazságügyi közszolgáltatások elektronizációja, a távolból online, non-stop információszerzési, ügyintézési lehetőség biztosítása, „Életút” szemléletű egyéni nyilvántartás kialakítása a jogosító után igényelt, illetve igénybevett és folyósított családtámogatási és normatív ellátásokról A Központi Ügyfélkapun keresztül elérhető elektronikus földhivatali nyilvántartás kialakítása. Elektronikus anyakönyv létrehozása Munkafolyamatok felgyorsítása Együttműködés és kommunikáció javulása Elvárt Jobb döntéshozatal eredmények Adatok idő- és helykorlát nélküli szabályozott, a Központi Ügyfélkapun keresztüli hozzáférhetőségének kialakítása révén nincs utazási költség Egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés Szolgáltatás megbízhatóságának növekedése


VP, IRM, OITH, PMISZK, MÁK, KEKKH


9541 mFt

Az Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program keretében kezdeményezett projektek és megvalósításuk státusza Projekt Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A projekt az egyablakos ügyintézésbe vonható vámeljárások jelentős egyszerűsítését, felgyorsítását oldja meg valamennyi célcsoport (ügyfelek, társhatóságok) érdekében. A cégbírósági rendszerek korszerűsítése A projekt a cégeljárás jelenlegi folyamatainak kiterjesztését, „modernizálását”, a meglevő elektronizáltság fejlesztését, a törvényi változások végrehajtásához szükséges program-változtatásokat, továbbá – ehhez kapcsolódóan – a szükséges informatikai háttér megteremtését szolgálja. Archiválási rendszerek kialakításának révén, támogatja a hiteles adatvagyon szakszerű kezelését és megőrzését.

Státusz Előkészítés alatt


Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja A projekt mind a bíróságokon belüli, mind a bíróságokon átívelő ügyintézési, ügyviteli és az ezekhez szükséges ügyirat-, illetve munkafolyamat-kezelési tevékenységek, folyamatok elektronikus formáinak korszerű módszereken alapuló újraszervezését, optimális átalakítását valósítja meg.


A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése A projekt a családtámogatási rendszer teljes ügyvitelét alakítja ki. Integrált eszközzel támogatja a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatások és a normatív támogatások finanszírozásának ellenőrzését.


Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere A projekt a földügyi szolgáltatások bővítését, az adatok széles körben való Előkészítés Központi Ügyfélkapun keresztüli hozzáférhetőségét és teljes körű alatt elektronizálását valósítja meg. A nem hiteles tulajdoni lap forgalom 90%-át áthelyezi a földhivatali ügyfélszolgálatokról az internetre. Anyakönyvi nyilvántartás reformja A projekt a papíralapú anyakönyv helyett elektronikusan vezetett országos, közhiteles anyakönyvet hoz létre, amely hatékony és gyors adattovábbítást, adatszolgáltatást biztosít az anyakönyvvezetők valamint az anyakönyvi adatok igénylésére jogosult egyéb szervek és személyek számára.


3.

Elektronikus Ügyintézés Átfogó Program

Összefoglalás Elektronikus Ügyintézés Átfogó Program Az Elektronikus Ügyintézés Átfogó Program célja, hogy a közigazgatás minden szerve elérje az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat szolgáltatásait és költségtakarékos, hatékony és ellenőrzött módon létesítsen internet kapcsolatot az elektronikus ügyintézéshez; a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer magas szintű biztonsági kontrollrendszer kialakításával nyújtsa szolgáltatásait az önkormányzatok és más közigazgatási intézmények számára valamint biztosítsa a teljes körű elektronikus ügyintézés infrastruktúráját. Ennek elérése céljából a kormány a következő akciókat indítja el: Elektronikus ügyintézési keretrendszer

Elektronikus fizetés megvalósítása

Elektronikus azonosítás fejlesztése

Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése

A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer informatikai biztonságának fejlesztése

Interoperabilitási keretrendszer

E-közigazgatási keretrendszer

Nyilvántartások interoperabilitása

Elektronikus ügyintézési keretrendszer A közigazgatási szolgáltatások teljes körű elektronizálása, valamint az informatika előnyeinek, hatékonyságának kihasználása érdekében szükséges a központi online ügyintézés fejlesztése, az efizetés és az állampolgári azonosítás fejlesztése. A szolgáltatások nyújtásában részt vevő, vagy azokat alkalmazó közigazgatási intézmények részére biztosítani kell a biztonságos és nagy kapacitású gerinchálózatot.

A teljes körű elektronikus ügyintézés infrastruktúrájának megteremtése érdekében a kormány célul tűzi ki az e-fizetés infrastruktúrájának valamint az állampolgári azonosítás kialakításának fokozott biztonsági szempontok szerinti fejlesztését. A rendszer továbbfejlesztésének kiemelt szempontja a biztonság és az állampolgári bizalom megtartása. Az Elektronikus ügyintézési keretrendszer akció az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, EKG fejlesztésével és a központi online

ügyintézés elemeinek bővítésével, biztosítja a közigazgatás belsőműködés hatékonyságának javulását, valamint az eközigazgatási szolgáltatások fejlesztésének infrastruktúráját. Az elektronikus rendszer kiépülésével megteremtődnek az állampolgári és vállalkozási szolgáltatások ügyintézésének költség hatékony és ügyfélbarát infrastrukturális feltételei. Az akció keretében az alábbi projektek indulnak: Elektronikus fizetés megvalósítása Elektronikus azonosítás fejlesztése Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerhez kapcsolódó Informatikai Biztonsági Központ továbbfejlesztése

Elektronikus fizetés megvalósítása A jelenleg elérhető elektronikus szolgáltatások esetében a fizetés nem képezi az ügyintézési folyamat integrált részét. Bár az illetéktörvény, az illetékbélyeg használatának kérdésében módosításra került, és a szabályozás sok tekintetben támogatja az elektronikus fizetés megvalósítását, a meglévő munkafolyamatok az alrendszerek közötti adatátadási lehetőségek hiánya miatt nem alkalmasak integrált online fizetetés megvalósítására. A mai ágazati rendszerek többségében az ügyintézés és az ügyhöz kapcsolódó ki- és befizetések nyilvántartása elválik egymástól.

Összekapcsolásuk legtöbbször papír alapú dokumentumokkal (postai csekk, banki terhelési értesítő, stb.) történik. A vállalkozások az APEH esetében is kénytelenek járulékaikat adónemenként külön-külön számlára fizetni, amely az átutalások költségeit figyelembe véve éves szinten 6-8 milliárd forint költséget jelent számukra. A jelenlegi helyzet az állam számára is előnytelen, hiszen a befizetések lehetővé tétele illetve feldolgozása, az ügyintézési folyamatokhoz rendelése jelentős forrásokat köt le. Az e-Fizetés projekt illeszkedik az ÚMFT céljaihoz és elveihez: hozzájárul a közszolgáltatások reformjához; alkalmazkodik a társadalomnak és a gazdaságnak az informatikai és kommunikációs technológia széles körű alkalmazhatóságával kapcsolatos várakozásaihoz; más területekre tovagyűrűző, multiplikátor hatása van; támogatja és kiegészíti az országos és regionális programok keretében az elektronikus közszolgáltatások létrehozására irányuló fejlesztéseket. A projekt célja a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerhez kapcsolódóan központi elektronikus fizetési és elszámolási szolgáltatás biztosítása a hagyományos és elektronikus ügyintézéshez a szakintézmények számára. Az állampolgárok és az állam érdekeinek megfelelően az egyes ügyintézési feladatokhoz kapcsolódó egyedi megoldások helyett egységes megoldás kerül kialakításra. Ez nagyban megkönnyíti az elektronikus ügyintézési célrendszerek gyors illesztését a fizetési megoldáshoz, mivel az ágazati rendszereket nem kell külön-külön felkészíteni a

bankszektorban elérhető fizetési infrastruktúrákhoz való csatlakozásra. Az ügyfelek rendelkezésére álló „front-office” megoldások mellett az e-Fizetési projekt kiterjed az elszámolások megvalósítására is. A projekt biztosítja, hogy az elérhető fizetési megoldások szabályozási környezetének megváltozása esetén, valamint újabb fizetési módok bevezetésekor a szükséges módosításokat egyetlen ponton kelljen végrehajtani, a változások érvénybe léptetése nem igényli az egyes elektronikus ügyintézési célrendszerek módosítását. Az intézmények rövid idő alatt, minimális informatikai fejlesztéssel csatlakozhatnak a központi fizetési alrendszerhez, ezzel lehetővé téve az elektronikus szolgáltatásaiknál az ügyintézés negyedik szintre emelését. A központi elektronikus fizetési szolgáltatás igénybevétele nagyban megkönnyítheti az elektronikus ügyintézési célrendszerek gyors illesztését az elektronikus fizetési rendszerekhez, ezzel elősegíti a teljesen elektronikus ügyintézési formák megvalósítását. A projekt eredményeként várhatóan 15-20%-al csökken az ügyek átfutási ideje és hamarabb jut az állam a bevételeihez.

Elektronikus azonosítás fejlesztése Az EU szintjén a nemzeti elektronikus azonosítási rendszerek közti átjárhatóság 2010-ig történő megteremtése szerepel célként. Ez feltételezi, hogy a hazai elektronikus azonosítási rendszert, annak biztonságát a külföldi partnerek is elfogadják. Felhasználói oldalról az azonosítás továbbfejlesztését az adatszolgáltatási, ügyintézési teher

csökkentésének igénye alapozza meg. Ahhoz, hogy a szervek közötti adatátadás, interoperabilitás az adatvédelmi jogszabályokat kielégítően valósulhasson meg, az ügyfeleknek megfelelő biztonságú elektronikus (letagadhatatlan) jognyilatkozat adás képességével kell rendelkezniük. A 2003-2006 között kiépült központi azonosítási rendszer lehetővé tette, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások jelentős részben kiépüljenek, azonban az érdemi hatékonyságnövekedést és költségcsökkentést jelentő negyedik és ötödik szint kiépítése egyes esetekben az azonosítás, illetve a dokumentumhitelesítés korlátozott volta miatt nem valósulhatott meg. A projekt célja a Közigazgatási Informatikai Közmű központi elektronikus azonosítási és dokumentum hitelesítési funkcióinak továbbfejlesztése, ezáltal a jelenleginél magasabb biztonsági szint biztosítása a teljes eközigazgatási rendszer szolgáltatásainak igénybevétele során. Olyan egységesen szabályozott állampolgári közmű rendszer kialakítására van szükség, ahol konzisztens módon valósul meg a szereplők hitelesítése, a rendszerben kezelt, tárolt adatok, információk és dokumentumok bizalmassága, a végzett műveletek letagadhatatlansága.

Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése Az infokommunikációs technológiák gyors fejlődése indokolja, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése folyamatos legyen, fontos a meglévő Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer, továbbiakban Központi Rendszer megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése. A Központi Rendszer fejlesztése nélkülözhetetlen az elektronikus közigazgatási szolgáltatások egyre népszerűbbé válása miatt, a folyamatosan növekvő igények kiszolgálása érdekében, továbbá elengedhetetlen a meglévő szolgáltatások minőségének javítása, a szolgáltatások ügyfélbarát jellegének erősítése. A projekt fő célja a Központi Rendszer megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése a folyamatosan növekvő igények kiszolgálása érdekében, továbbá a meglévő szolgáltatások minőségének javítása, a szolgáltatások ügyfélbarát jellegének erősítése. A Központi Rendszer megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése gyorsabb információáramláshoz vezet, így a projekt közvetett módon időbeli megtakarításokat eredményez. Megteremtődnek a szolgáltatás menedzsment nyújtásának szervezeti és tárgyi feltételei, ezáltal a Központi Rendszer komplex infokommunikációs szolgáltató szervezetté fog fejlődni és az e-

közigazgatás által elvárt színvonalon képes lesz közszolgáltatást nyújtani. A Központi Rendszer átalakításának eredményeképp bővülhet az elérhető szolgáltatások köre, javulhat a kiszolgálás minősége.

A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer informatikai biztonságának fejlesztése Az elektronikus ügyintézés kiterjesztése egyrészt az állampolgárok személyes ügyintézési csatornáit és elérhetőségi pontjait szélesíti biztonságos és közérthető módon, másrészt az ügyek mögötti alapnyilvántartások biztonságát, és az eljárások megbízhatóságát is szavatolja. A 84/2007 (IV. 25.) Kormányrendelet közvetlenül előírja a Központi Rendszer informatikai biztonsági feltételeit. Ezen követelmények teljesítését szolgálja a betörésvédelem, a vírusvédelem,

és az üzemeltetés-biztonság védelmének feladatait egyaránt ellátó, IT biztonsági projekt (Pajzs), amelynek funkciói fokozatosan kiterjednek az elektronikus közszolgáltatás alapnyilvántartási rendszereire is. A fejlesztések a kormányzati hálózatbiztonsági (CERT) központ kritikus információs infrastruktúrákat védő, incidenskezelési, és társadalmi tudatosítási tevékenységével ötvözve valósulnak meg.

A projekt fő célja a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer informatikai biztonságának (betörésvédelem, vírusvédelem, üzemeltetésbiztonság védelem) fejlesztése, eközszolgáltatások biztonságának emelése, a szolgáltatások iránti bizalom növelése, és ennek eredményeként az igénybevevők számának emelése.

Az elektronikusan nyújtott közigazgatási szolgáltatások során egyre nagyobb számban kerülnek továbbításra személyes vagy üzleti szempontból bizalmas, különösen védendő adatok. Ezek biztonságának garantálása az e-közszolgáltatások iránti bizalmat, és ezzel igénybe vételük várható növekedését eredményezi. Ezért meg kell teremteni annak jogi, intézményi és finanszírozási feltételeit, hogy a közigazgatásban csak informatikai biztonsági szempontból auditált szolgáltatások működhessenek.

Horizontális fejlesztésekre van szükség annak érdekében, hogy a klasszikus ügyintézési hagyományok fejlődjenek és növekedjen a közigazgatáson belül az együttműködés, az intézmények közti hatékony kommunikáció az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében. A horizontális működésre még kevés példa van a hazai közigazgatáson belül és a teljes körű interoperabilitás kiépítése a folyamatok, adatmenedzsment és az IT rendszerekre kiterjedően hosszabb távú fejlesztéseket igényel.

A jelenlegi akciócsomag fő célja, hogy a Kormány megtegye az első lépéseket az informatikai standardizáció és az adatok interoperabilitásának megteremtésére. Az Interoperabilitási akción belül az alábbi két projekt indul: E-közigazgatási keretrendszer Nyilvántartások interoperabilitása.

E-közigazgatási keretrendszer A közigazgatási informatikai rendszerek többsége a múltban általában egymástól elszigetelt fejlesztések eredményeként jött létre. A jövőbeni fejlesztések hatékonyabb megvalósítása és az egyes rendszerek közötti automatizált együttműködés kialakítása érdekében a kormány szükségesnek tartja a jövőbeni informatikai fejlesztések egységes alapokon történő megvalósítását, ehhez a megfelelő szabályozó rendszer előkészítését. Ennek érdekében szükséges egységes informatikai szabványok alkalmazásának bevezetése, illetve újabb szabvány értékű előírások kidolgozása és alkalmazása a közigazgatásban. Az IKT szabványosítás elsődlegesen az európai (CEN, CENELEC és ETSI) és nemzetközi (ISO) szabványok bevezetésével biztosítja a lehetőséget az interoperabilitás hálózati, szolgáltatási és alkalmazási szinteken történő megvalósításához. Az e-közigazgatási keretrendszer projekt fontos lépés abban, hogy lehetővé tegye Magyarország csatlakozását az IDABC program keretében meghatározott szabványosítási cselekvési tervhez,

melynek célja az e-kormányzati szolgáltatások szabványokon, nyílt rendszereken alapuló pán-európai interoperabilitásának megvalósítása. A projekt fő célja az interoperábilis és biztonságos e-közigazgatási rendszer létrehozásához minimálisan szükséges szabványok és követelmények meghatározása, és a betartatásukhoz szükséges koordináció és ellenőrzés biztosítása. A projekt eredményeként kialakításra kerül 20 új szabvány, és a témában készülő legalább 100 új publikáció, valamint legalább 4 új fejlesztési keretrendszer. Meghatározásra kerülnek a következők: A technikai interoperabilitási követelmények; A szemantikai interoperabilitási követelmények; Az alkalmazásfüggő ITbiztonsági követelmények; Alkalmazásfejlesztési keretrendszer; A folyamatleíró módszertan és eszközrendszer; Projektmenedzsment módszertan; Megfelelő keresőrendszer a szabványok, illetve az összegyűjtött tudás alkalmazásához. Összességében a projekt eredményeként javul az intézmények közti együttműködés és kommunikáció, valamint növekszik az integráció szintje. A keretrendszer emellett közvetlen szakmai segítséget nyújt a párhuzamosan megvalósuló e-közigazgatási projektek tervezésében és megvalósításában.

Nyilvántartások interoperabilitása Jelenleg az egyedi, ágazati fejlesztések miatt az állampolgárok és a vállalkozások adatai több helyen is nyilván vannak tartva. Az adatok gyakran eltérnek, nem megoldott az adategyeztetés biztonsága, ami jelentős hatékonyság romlást eredményez a közigazgatásban és az ügyfelek oldalán is. Az egyes nyilvántartási rendszerek önmagukban is heterogén képet mutatnak, így az állami intézmények közötti kompatibilitás csak korlátozott mértékben, egyedi és költséges fejlesztések alapján biztosított. Ezen a helyzeten kíván javítani pilot jelleggel a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, [KEKKH] az OEP, a BÁH és az APEH az állampolgári nyilvántartási szolgáltatásaihoz kötődően. A projekt a releváns területek adatbázisainak általános igénybevételre alkalmassá tételét, illetve különböző adatszolgáltatások egységes kommunikációs eszközrendszer segítségével történő továbbítását valósítja meg. Felhasználói szempontból kívánatos az integrált egyablakos ügyintézés megvalósítása, melynek érdekében szükségesek az alábbiak megvalósítása: Központi rendszer funkcionalitásának bővítése; Adatszolgáltatás fejlesztése; Szervek igazgatási eljárásainak fejlesztése, egységes adatszolgáltatási formátum kialakítása; Szerveknél működő szakrendszerek adatszolgáltató képességének fejlesztése;

A KEKKH, OEP, BÁH és APEH érintett nyilvántartásainak képessé tétele, hogy bármely, az adatot kezelni jogosult szervtől érkező kérésre válaszolni tudjon; Egységesített interfész kialakítása, igazgatási eljárási folyamatok szabványosítása. A projekt fő célja a hazai és nemzetközi információs rendszerek közötti funkcionális és technikai átjárhatóság biztosítása az adatvédelmi követelmények teljesítése mellett. Részletes cél a szükséges háttér-feltételek megteremtése, a különböző adatbázisok konszolidációjával, adatszolgáltató képességének fejlesztésével, új szolgáltatások létrehozásával, valamint az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költség- és időszükséglet minimalizálásával. A projekt a jelenlegi papíralapú, jelentős idő- és erőforrás igényű adatszolgáltatást váltja ki valós idejű elektronikus szolgáltatással. Megtakarítás jelentkezik mind a ráfordított időben, mind a kezelés költségeiben. A projekt eredményei hozzájárulnak az érintett háttérintézményi munkafolyamatok felgyorsulásához,

a feldolgozási idő csökkenéséhez, az együttműködés és kommunikáció javításához, az integráció növekedéséhez. A fejlesztések hatásaként a felhasználói költségek csökkenek, a felhasználók időmegtakarítást, valamint egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés mellett jobb kiszolgálást tapasztalhatnak.

Elektronikus Ügyintézés Átfogó Program Elektronikus ügyintézési keretrendszer Elektronikus fizetés megvalósítása Elektronikus azonosítás fejlesztése Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer informatikai biztonságának fejlesztése Interoperabilitási keretrendszer E-közigazgatási keretrendszer Nyilvántartások interoperabilitása A Ket. megfogalmazza az ügyfélorientált szolgáltató állam alap céljait. Ezen célok elérést az ügyfelek jobb kiszolgálásához a folyamatok Indoklás elektronizáltságához, az ügyfél oldali ügyintézés egyszerűsítéséhez, a háttérintézmények interoperábilis működésének kialakításához köti. A negyedik szofisztikációs szintű szolgáltatások megvalósítása, valamint az informatika előnyeinek, hatékonyságának kihasználása érdekében szükséges a háttérintézményi interoperabilitás kialakítása és a központi online ügyintézés fejlesztése.

Célkitűzés

Feladatok

Elvárt eredmények

Az Átfogó Program célja, hogy a közigazgatás minden szerve elérje az EKG szolgáltatásait; költségtakarékos, hatékony és ellenőrzött módon létesítsen internet kapcsolatot az elektronikus ügyintézéshez; magas szintű biztonsági kontrollrendszer kialakításával nyújtsa a KR szolgáltatásait az önkormányzatok és más közigazgatási intézmények számára valamint biztosítsa a teljes körű elektronikus ügyintézés infrastruktúráját. A központi elektronikus fizetési szolgáltatás kialakítása Közigazgatási Informatikai Közmű központi elektronikus azonosítási és dokumentumhitelesítési funkcióinak továbbfejlesztése A Központi Rendszer megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése A Központi Rendszeren nyújtott szolgáltatások informatikai biztonságának fejlesztése Az e-közigazgatási rendszer létrehozásához minimálisan szükséges szabványok és követelmények meghatározása A program pilotba bevont nyilvántartások közötti együttműködés rendszerszintű megteremtése A program önmagában nem okoz közvetlen hatékonysági vagy minőségi változást. Ugyanakkor minden e-kormányzati szolgáltatás egyik alappillére az elektronikus ügyintézés és interoperábilis működés, ezen keresztül a teljes e-közigazgatási rendszert érinti a fejlesztés, és minden kapcsolódó rendszer, szolgáltatás felhasználói előnyeihez alapul szolgál. Összességében ezek eredményeként javul az intézmények közti együttműködés és kommunikáció, valamint növekszik az integráció szintje és gyorsul az ügyintézés.


MeH, PM, APEH, KEK KH, OEP, BÁH, Kopint Datorg zRt.,


21440 mFt

Az Elektronikus Ügyintézés Átfogó Program keretében kezdeményezett projektek és megvalósításuk státusza Projekt Státusz Elektronikus fizetés megvalósítása A projekt a Központi Rendszerhez kapcsolódóan központi elektronikus Előkészítés fizetési és elszámolási szolgáltatást alakít ki a hagyományos és elektronikus alatt ügyintézéshez a szakintézmények számára. Elektronikus azonosítás fejlesztése A projekt a Közigazgatási Informatikai Közmű központi elektronikus azonosítási és dokumentumhitelesítési funkcióit fejleszti tovább a jelenleginél magasabb biztonsági szint biztosítása érdekében.


Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése A projekt a jelenleg meglévő rendszer megbízhatóságát és üzembiztonságát Előkészítés növeli, a meglévő szolgáltatások minőségének javítása és a szolgáltatások alatt ügyfélbarát jellegének erősítése alapján. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer informatikai biztonságának fejlesztése A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer informatikai biztonságának (betörésvédelem, vírusvédelem, üzemeltetés-biztonság védelem) fejlesztése, - PAJZS projekt

E-közigazgatási keretrendszer A projekt az interoperábilis és biztonságos e-közigazgatási rendszer létrehozásához minimálisan szükséges szabványokat és követelményeket határozza meg. Nyilvántartások interoperabilitása A projekt az e-közigazgatás hatékony működéséhez a nyilvántartások közötti együttműködés rendszerszintű megteremtésének pilotját valósítja meg a KEKKH, OEP, BÁH és az APEH bizonyos nyilvántartásai esetén.

Megvalósítása folyamatban



4.

Állampolgári Bevonás Átfogó Program

Összefoglalás Állampolgári Bevonás Átfogó Program Az Állampolgári Bevonás Átfogó Program célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye az e-közigazgatási szolgáltatásokat: integrált többcsatornás közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kialakításával, a szolgáltások nyújtásában érintett köztisztviselők képzésével; 100%-os szélessávú lefedettség biztosításával, valamint a lakosság számítógép- és internethasználati motivációjának és a szociálisan rászoruló társadalmi csoportok hozzáférésének támogatásával. Ennek elérése céljából a kormány a következő akciókat valósítja meg: Szélessávú lefedettség és hozzáférés javítása Hálózati infrastruktúra létrehozása Szélessávú felhordó hálózati fejlesztések támogatása eMagyarország program folytatása Digitális írástudás fejlesztése eTanácsadói hálózat kiépítés és működtetése Netrekész ppp program megvalósítása Digitális középiskola program e-Közigazgatási képzési és motivációs program megvalósítása Ügyfélszolgálat fejlesztése Többcsatornás ügyfélszolgálat kialakítása Szolgáltatási irányelv megvalósítása TÁMOP, TIOP finanszírozású beavatkozás: Közoktatási szolgáltatások, fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés Közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtése fogyatékos emberek számára

Az e-közigazgatás területén, külön tekintettel az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére, az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek, amelyek érdemben javították a terület fejlettségét és mutatóit nemzetközi összevetésben is.

Ugyanakkor mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben alacsony az elektronikus szolgáltatásokat használók aránya: a lakosság esetében az EU-25-ben a 17., a vállalatok esetében az utolsó helyet foglalja el Magyarország. Ennek egyik oka az, hogy az érintettek felkészítésének, képzésének támogatása nem volt a fókuszban és

nem indult áttörést hozó releváns program. A használat alacsony szintjéhez nyilvánvalóan hozzájárul az is, hogy maguk az e-szolgáltatások nyújtásában közreműködő köztisztviselők sem kellően felkészültek, így a felhasználókat sem tudják támogatni az ilyen szolgáltatások igénybe vételében, illetve a már meglévő szolgáltatások teljes kihasználására sem képesek.

A fenti problémák kiküszöbölése érdekében az Állampolgári Bevonás Átfogó Program célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye az e-közigazgatási szolgáltatásokat: integrált többcsatornás közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kialakításával, a szolgáltások nyújtásában érintett köztisztviselők képzésével; 100%-os szélessávú lefedettség biztosításával valamint a lakosság számítógép- és internethasználati motivációjának és a szociálisan rászoruló társadalmi csoportok hozzáférésének támogatásával. Az Átfogó Program céljainak megvalósítására a következő 3 akció indul: Szélessávú lefedettség és hozzáférés javítása Digitális írástudás fejlesztése Többcsatornás ügyfélszolgálat kialakítása

Szélessávú lefedettség és hozzáférés javítása Az információ, a tudás áramlása előtt csökkenek az akadályok, egyre gyorsabban és olcsóbban kapcsolódhatnak be a modern gazdaság és társadalom hétköznapjaiba az állampolgárok, a vállalatok és az intézmények. A szélessávú infrastruktúra fejlődése lehetőséget teremt nem csak egy új, a gazdaság további növekedését hajtó ágazati trend kibontakozására, de megkívánja a gazdaság és a társadalom szinte minden területén a folyamatok újragondolását, azok hatékonyságának javítását is. A szélessávú elektronikus hírközlési infrastruktúra adja az alapot a versenyképességi és esélyegyenlőségi szempontból is kiemelten fontos információs társadalom építéséhez. A minőségi infrastruktúrához való hozzáférés lehetőségével és a digitális írástudás képességével felvértezve, a magyar gazdaság és társadalom jobb eséllyel veheti fel a versenyt a legfejlettebb országokkal. Kormányzati beavatkozással olyan területeken is elérhetővé válnak a szélessávú elektronikus kommunikáció nyújtotta lehetőségek, ahol üzleti alapon eddig nem épült, illetve nem is épülne ki infrastruktúra. A mindössze hat év alatt globálisan negyedmilliárd, Magyarországon pedig több mint 1 millió előfizetés a szélessávú elektronikus kommunikáció térnyerését mutatja.

A Szélessávú lefedettség és hozzáférés javítása akció keretében az alábbi három program indul: Hálózati infrastruktúra létrehozása (ellátatlan települések fejlesztése) Szélessávú felhordó hálózati fejlesztések támogatása eMagyarország program

Hálózati infrastruktúra létrehozása A szélessávú infrastruktúra fejlettsége Magyarországon mind sűrűség, mind technológiai szempontból egyenetlen. Jelenleg a lakosság 6%-a él olyan területen, ahol semmilyen módon nem biztosított a szélessávú hálózathoz való hozzáférés, mert nem épült ki a szükséges infokommunikációs infrastruktúra. A beruházások elmaradása elsősorban azzal magyarázható, hogy a földrajzi és területi adottságok (szétszórtan elhelyezkedő, sok esetben nehezen megközelíthető települések) és a városi viszonylathoz képest jóval kisebb fizetőképes kereslet miatt a hálózatok kiépítése nem gazdaságos a szolgáltatók számára. Annak érdekében, hogy az érintett térségekben a digitális lemaradás kiküszöbölhető legyen, szükséges az állami szerepvállalás. A helyi háztartások és vállalkozások fejlődése,az elektronikus közszolgáltatások elérése csak akkor biztosított, ha ezeken területeken is rendelkezésre áll az infrastruktúra, illetve kiépülnek a támogató eközigazgatási rendszerek.

A program célja az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése a szükséges hálózati infrastruktúra kiépítésével azokban a térségekben, településeken, ahol erre - kizárólag piaci mechanizmusokra alapozva - nincs reális esély. A program keretében 2007-ben 279, 2008-2009-ben a fennmaradó 222 hálózati infrastruktúrával lefedetlen településen indulhatnak el a szükséges infrastrukturális fejlesztések, ami összesen közel 209 ezer állampolgárt érint. A program hozzájárul ahhoz, hogy minden állampolgár számára elérhetővé váljanak a szélessávú elektronikus szolgáltatások, amely egyrészt elősegíti a települések, térségek és azok lakossága és vállalkozásai versenyképességének javulását, másrészt hozzájárul a kistelepülések népességének megtartásához többek között a távmunka, távoktatás lehetőségeinek kihasználásával.

Szélessávú felhordó hálózati fejlesztések támogatása Magyarországon a lefedő hálózatoknál tapasztalható problémák mellett, elsősorban a kistelepüléseken jelentkező probléma a település megfelelő minőségű és kapacitású felhordó hálózatba történő bekapcsolása, ami közel 1200 települést érint. Ez jelentős szűk keresztmetszetet eredményez az elérhető szolgáltatások minősége szempontjából még egy megfelelő minőségű és kapacitású helyi elérési hálózat megléte esetén is.

A program célja a felhordó hálózati távközlési infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek felszámolása. A program eredményeként magasabb színvonalon és szélesebb körben válnak hozzáférhetővé az elektronikus szolgáltatások a ráhordó hálózati infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek felszámolásával, az érintett települések nagykapacitású fényvezetős optikai hálózatba történő bekapcsolásával. Ezen hálózati elemek rendelkezésre állása már ösztönző erővel bírhat az infrastruktúrával részlegesen lefedett településeken az üzleti alapú kiegészítő fejlesztések megindítására.

eMagyarország program A közösségi hozzáférési pontok kiépítése, fenntartása és fejlesztése a befogadó, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeket is magába foglaló információs társadalom egyik fontos alappillére. Az állampolgárok mind szélesebb rétegei számára lehetővé teszi a számítógép- és internethasználatban rejlő lehetőségek elsajátítását, továbbá az IKT által biztosított elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybe vételét. Az eMagyarország program keretében 2006-ig megközelítőleg 3000 közösségi hozzáférési pont jött létre. A 2007-től eMagyarország 2.0. néven folytatódott program keretében 1004 támogatási szerződés él, 204 eMagyarország pont pedig támogatás nélkül is vállalta a további működést, így összesen 1208 működő eMagyarország pont van Magyarországon.

2007-ben megkezdődött az eTanácsadói rendszer kiépítése, amely a zömében közösségi szolgáltató intézményekben levő eMagyarország pontok működését segíti. A program célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hozzáférésének javítása – a közösségi internet-hozzáférési helyek fenntartása, szolgáltatásuk fejlesztése. A program eredményeként egységesen kezelt, országos lefedettségű, közösségi hozzáférésű, állami felügyeletű infokommunikációs szolgáltató hálózat jön létre, integráltan, minőségbiztosítottan, magas színvonalon biztosítva az állampolgárok számára az eközigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést és használatot.

Digitális írástudás fejlesztése Magyarország a lakossági számítógép- és internet használat terén jelentős lemaradásban van. A meghatározó indikátorok értékei elmaradnak nemcsak az európai uniós átlagoktól, hanem sok esetben a hazánkhoz hasonló fejlettségű, az Unióhoz az elmúlt években csatlakozott országokhoz képest is. A digitálisan írástudók alacsony aránya komoly negatív gazdasági és társadalmi hatásokkal jár. Az infokommunikációs eszközök és alkalmazások terjedésével a munkaerőpiacon is nélkülözhetetlenné válik a számítógép- és internethasználati tudás. Emellett az élet egyre több területén játszik meghatározó szerepet az internet (tanulás,

egészségügy, szórakozás, ügyintézés, kapcsolatok, stb.), itt fokozottan érvényes az „aki lemarad, kimarad” elv. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások intenzívebb igénybe vételéhez elengedhetetlen, hogy a szolgáltatást nyújtók és a felhasználók is megfelelő számítógépes és internetes ismeretekkel rendelkezzenek.

eTanácsadói hálózat kiépítés és működtetése Az eMagyarország pontok hatékony működéséhez olyan szakképzett tanácsadó hálózatra van szükség, amely a közösségi hozzáférési pontokon segíti a felhasználót az internet megismerésében, használatában és az e-szolgáltatások igénybe vételében. Ennek támogatására 2007-ben megkezdődött az eTanácsadói rendszer kiépítése, amely a zömében közösségi szolgáltató intézményekben levő eMagyarország pontok működését segítő szakemberek képzését és a segítő hálózat kiépítését jelenti. Az eTanácsadók feladata a számítógépés internethasználathoz, valamint az e-szolgáltatásokhoz kapcsolódó felvilágosítás, tudatosítás, igény felkeltés, az e-szolgáltatások használatának segítése, továbbá az alapszintű infokommunikációs kompetenciák átadása.

A program eredményeként 2010-re várhatón 3000 képzett eTanácsadó működik az országban. Évente félmillió digitálisan képzetlen lakost sikerül elérni az eTanácsadói szolgáltatások által. Évente 150ezer – eddig nem használó - lakos ismeri meg az eMagyarország Pontokon az ügyfélkapu szolgáltatásait.

Netrekész ppp program A 2007. októberében indult Netrekész Program több évre szóló, változatos fejlesztéspolitikai eszköztárt felvonultató, összehangolt állami és piaci motivációs program az információs társadalom fejlesztéséért, az internet használat bővüléséért. A program az infokommunikációs eszközök, alkalmazások és tartalmak iránti társadalmi nyitottság növelésével és a lakosság digitálisan írástudatlan csoportjai érdeklődésének felkeltésével olyan országos és helyi mintaértékű programokat támogat, amelyek az érintetteket közvetlenül szólítják meg, érdeklődési körük, szokásaik, lehetőségeik, egyéni élethelyzetük figyelembe vételével. A program két részből áll: a Miniszterelnöki Hivatal által koordinált pályázati programból és a piaci szereplők által kidolgozott és finanszírozott, az internet használattal kapcsolatos motivációhiány leküzdését célzó kampányból. A megvalósítás tervezett ideje 20072010.

A program célja az eMagyarország pontok hatékony működésének biztosítását szolgáló személyes segítő eTanácsadói hálózat kialakítása és működtetése.

A program célja, hogy hozzájáruljon a hazai internet használat bővüléséhez, elsősorban a motivációs gátak lebontásán, a tudatosság növelésén, az ismeretterjesztésen, és a tudás és a bizalom erősítésén keresztül.

A program eredményeként várhatóan csökken a felhasználói érdektelenség és erősödik a bizalom az internethasználattal szemben, ezáltal növelve a rendszeres internethasználók számát.

Digitális Középiskola Program A Digitális Középiskola 2003 szeptemberében kezdte meg működését, amely a e-learning technológiát alkalmazza a középiskolai tananyag elsajátítása céljából. A Digitális Középiskola oktatási rendszerében a 9-12. évfolyamok online oktatása valósul meg, mely gyakorló és kötelező feladatokkal ütemezi a tanítási, tanulási folyamatot. A digitális középiskolai modell nagy népszerűségnek örvend, közel 500 hallgató vett részt az eddigi képzéseken és folyamatos a részvétel. 2008 szeptemberétől a Digitális Középiskola kezdeményezés megkapta a távoktatáshoz hasonló állami normatíva összegét, így a – számos uniós ország érdeklődésére is számot tartó – modell önfenntartóvá vált, ezzel is elősegítve a XXI. századi technológiákkal megtámogatott távoktatási formát. A program célja a legmodernebb technika bevonásával történő középiskolai oktatás meghonosítása, az e-learning népszerűsítése, közvetve a digitális írástudás terjesztése, javítása. A program eredményeként nő az elearning felhasználási köre, ismertsége, várhatóan bővül a digitális írástudás a program célcsoportja körében.

e-Közigazgatási képzési és motivációs program Jelenleg Magyarországon a kutatások szerint a motiváció és az ismeretek hiánya az internet és az internetes szolgáltatások használatának legfőbb gátja. Ez a megállapítás fokozottan érvényes az e-közigazgatási tartalmak és szolgáltatások igénybe vételére, ezeket a szolgáltatásokat a rendszeresen internetezőknek is csak mintegy negyede veszi igénybe. A használat alacsony szintjéhez hozzájárul az is, hogy maguk az eszolgáltatások nyújtásában közreműködő közhivatalnokok sem kellően felkészültek, így a felhasználókat sem tudják támogatni az ilyen szolgáltatások igénybe vételében, illetve a már meglévő szolgáltatások teljes kihasználására sem képesek. A program célja az e-közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó tisztviselők és az e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók (lakosság, vállalkozások) digitális felkészültségének javítása, a használat iránti motiváció erősítése. A program eredményeként várhatóan javul az e-közigazgatási szolgáltatást nyújtó tisztviselők felkészültsége, növekszik az e-közigazgatási szolgáltatások ismertsége, igénybevételük mértéke és minősége.

Ügyfélszolgálat fejlesztése Többcsatornás ügyfélszolgálat kialakítása Az állampolgárok ügyeik gyors és egyszerű megoldását várják el a modern közigazgatástól. Kevésbé fontos számukra az ügyek egyes közintézmények közti felosztásának és az ügyintézési lehetőségek típusainak megértése. A szolgáltatások egyszerű alkalmazhatóságára, megfelelően informatív belépési pontok kialakítására és probléma esetén szakszerű több csatornás támogatásra van szükség. A hagyományos ügyintézés jellemzően a különböző nyomtatványok kitöltésén és az állampolgárok személyes megjelenésén alapul. Jelenleg az állampolgárokkal való kapcsolattartáshoz kötődő feladatok egymástól elkülönülten valósulnak meg a hazai közigazgatás egyes intézményeinél, csak kezdeti fázisban tart az integráció. A Program megalapozottságához hozzájárulnak az EU által az i2010 program keretében az elektronikus szolgáltatások kiépítésével kapcsolatban megfogalmazott alap elvárások, az esélyegyenlőség biztosítása és az ügyfelek minél nagyobb arányú bevonása. A projekt célja olyan integrált közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kiépítése, mely az állampolgárok számára, a különböző élethelyzetekből adódó problémák, ügyek megoldásához a személyes, telefonos és webes ügyfélszolgálatot összehangoltan nyújtja.

Az ügyfélszolgálat gyors és hatékony, illetve széles skálájú szolgáltatást kíván nyújtani az ügyfelek részére, hogy minden állampolgár azonos feltételekkel vehesse igénybe az e-ügyfélszolgálat nyújtotta szolgáltatásokat. Elkerülve a digitális írástudás alapján történő megkülönböztetést, ezen koncepció mentén teljesül az a kormányzati törekvés is, hogy bővüljön a digitális írástudók tábora. A szolgáltatás segítségével az állampolgároknak lehetőségük lesz a hatékony ügyintézéshez az összetett kormányzati struktúra ismerete nélkül, továbbá ügyeiket a hét minden napján, 24 órás rendelkezésre állás mellett kényelmesen intézhessék és igény esetén ügysegédi támogatást vehessenek igénybe. A projekt eredményeként olyan multicsatornás ügyfélszolgálat (amely a telefonos, személyes és internet alapú csatornák egységét jelenti) alakul ki, melynek segítségével egyenlő eséllyel, felhasználóbarát működtetés kialakítása mellett tudják igénybe venni az állampolgárok az eközigazgatási szolgáltatásokat. Az informatikában kevésbé járatos felhasználók az ügysegédek segítőtámogató közreműködésén keresztül könnyen, rugalmasan használhatják az ügyfélszolgálat különböző csatornáit. A projekt eredményeként kialakuló multicsatornás e-közigazgatási ügyfélszolgálat az állampolgárok számára hatékony és könnyen kezelhető lehetőséget biztosít a közigazgatási ügyek intézéséhez, bizonyos élethelyzetben szükséges teendők elintézéséhez, az állampolgári jogok gyakorlásához, a közigazgatáson belüli ügyfélközpontú eligazodáshoz.

A szolgáltatási irányelv megvalósítása Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról, minden tagország számára előírja a vállalkozói szolgáltatási tevékenységek esetében a versenyképesség növelése érdekében a közigazgatási adminisztráció egyszerűsítését, a szolgáltatásnyújtás feltételeinek könnyítését, a szolgáltatási tevékenységek megindításának és megszüntetésének gördülékenyebbé tételét. A tagállamok közötti szolgáltatási tevékenységek fejlődésének útjában álló korlátozások megszüntetése elengedhetetlen az európai népek integrációjának erősítése, valamint a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében. A projekt célja a szolgáltatási irányelv által az ügyintézésre előírt kötelezettségek teljesítése az irányelv hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan: Elektronikus és többcsatornás tájékoztatás a szolgáltatók számára, hogy milyen esetekben milyen ügyeket, milyen hatóságoknál, milyen alaki követelményekkel kell intézniük. Annak megteremtése, hogy az irányelv hatálya alá tartozó kb. 500 ügyet egy ügyintézési ponton lehessen intézni. Az ügyeket távolról, elektronikus úton is lehessen intézni. Az ügyintézésre vonatkozó információknak és az ügyintézéshez szükséges űrlapoknak legalább egy idegen nyelven is rendelkezésre kell állniuk.

A projekt eredményeként várhatóan a szolgáltató vállalkozások a szolgáltatásaik nyújtásával kapcsolatos ügyeiket hatékonyabban tudják intézni, energiáikat a gazdasági tevékenységük fejlesztésére tudják fordítani. A fejlesztések eredményeként várhatóan megszületik az egyablakos ügyintézés, az ügyekkel kapcsolatos naprakész információszolgáltatás és megvalósul az ügyek nyomon követhetősége.

TÁMOP,TIOP finanszírozású beavatkozás A TÁMOP és a TIOP projektek jelenleg tervezés alatt állnak: Várható fejlesztési terület a TÁMOP keretében fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés, amely a kapcsolódó szakmai háttér megteremtésével és a tudás terjesztésével a közoktatási szolgáltatásokhoz köthető. Egyúttal tervezett a látássérült emberek elemi rehabilitációja, számukra kommunikációs és számítástechnikai eszközök tanítása. A TIOP keretében lehetőség nyílik a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtésére, bármely, a fogyatékos emberek tájékozódását, eligazodását, kiszolgálását segítő támogató eszközök elérhetővé tételével, valamint információskommunikációs akadálymentesítési átalakítások alkalmazása révén.

Állampolgári Bevonás Átfogó Program

Indoklás

Célkitűzés

Feladatok

Elvárt eredmények

Szélessávú lefedettség és hozzáférés javítása Hálózati infrastruktúra létrehozása Szélessávú felhordó hálózati fejlesztések támogatása eMagyarország program folytatása Digitális írástudás fejlesztése eTanácsadói hálózat kiépítés és működtetése Netrekész ppp program Digitális középiskola program e-Közigazgatási képzési és motivációs program Többcsatornás ügyfélszolgálat kialakítása Az e-szolgáltatások fejlettsége ellenére mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben alacsony az elektronikus szolgáltatásokat használók aránya: a lakosság esetében az EU-25-ben a 17., a vállalatok esetében az utolsó helyet foglalja el Magyarország. Ennek egyik oka az, hogy a felhasználók felkészítésére, képzésére eddig gyakorlatilag nem indult egyetlen releváns program sem. Mindenki számára elérhetővé tenni az e-közigazgatási szolgáltatásokat: integrált többcsatornás közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kialakításával; 100%-os szélessávú lefedettség biztosításával valamint a lakosság számítógép és internethasználat motivációjának és a szociálisan rászoruló társadalmi csoportok hozzáférésének támogatásával, a civil szakmai szervezetek bevonásával.

Hálózati infrastruktúra program beindítása Szélessávú felhordó hálózati fejlesztések támogatása eMagyarország program folytatása eTanácsadói hálózat kiépítésének folytatása Netrekész program folytatása Digitális középiskola program megvalósítása e-Közigazgatási képzési és motivációs program kialakítása A többcsatornás ügyfélszolgálat megvalósítása Szolgáltatási irányelv megvalósítása Megvalósul a 100 %-os szélessávú lefedettség Javul az e-közigazgatási szolgáltatást nyújtó tisztviselők felkészültsége, növekszik az e-közigazgatási szolgáltatások ismertsége, Csökken a digitális írástudatlanság mértéke Multicsatornás ügyfélszolgálat, melynek segítségével egyenlő eséllyel, felhasználóbarát működtetés kialakítása mellett tudják igénybe venni az állampolgárok az e-közigazgatási szolgáltatásokat.


MeH, NFÜ, PTA, NT Kht, KEKKH


40 640 mFt

Az Állampolgári Bevonás Átfogó Program keretében kezdeményezett projektek és megvalósításuk státusza Projekt Státusz Hálózati infrastruktúra létrehozása A program az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Előkészítés érdekében a szükséges hálózati infrastruktúra kiépítését biztosítja azokban a alatt térségekben, településeken, ahol erre - kizárólag piaci mechanizmusokra alapozva - nincs reális esély. Szélessávú felhordó hálózati fejlesztések támogatása A program a ráhordó hálózati távközlési infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek felszámolását biztosítja. eMagyarország program folytatása A program egységesen kezelt, országos lefedettségű, közösségi hozzáférésű, állami felügyeletű infokommunikációs szolgáltató hálózatot fejleszti tovább. eTanácsadói hálózat kiépítés és működtetése A program az eMagyarország pontok hatékony működésének biztosítását szolgáló személyes segítő (eTanácsadói) hálózatot alakít ki és működtet. Netrekész ppp program A program a motivációs gátak lebontásán, a tudatosság növelésén, az ismeretterjesztésen, valamint a tudás és a bizalom erősítésén keresztül járul hozzá a hazai internet használat bővüléséhez. Digitális Középiskola Program A program meghonosítja az e-learning módszerét a középiskolai oktatásban, mellyel hozzájárul a digitális írástudás terjesztéséhez. e-Közigazgatási képzési és motivációs program A program az e-szolgáltatásokat nyújtó tisztviselők és az e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók digitális felkészültségének javítását és a használat iránti motiváció erősítését szolgálja. Többcsatornás ügyfélszolgálat kialakítása A projekt olyan integrált közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kiépítését biztosítja, mely az állampolgárok számára, a különböző élethelyzetekből adódó problémák, ügyek megoldásához a személyes, telefonos és webes ügyfélszolgálatot összehangoltan nyújtja. Szolgáltatási irányelv megvalósítása A projekt az EU 2006/123/EK a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvének megvalósítását szolgálja.









5.

Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program

Összefoglalás Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program A Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program célja, hogy hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének javításához az IKT tudás növelésével, a vállalati működés elektronizálásának fejlesztésével és az e-kereskedelem támogatása által. Ennek elérése céljából a kormány a következő akciókat valósítja meg: IKT eszközök vállalaton belüli alkalmazása Kis- és középvállalkozások vezetőinek IKT képzési és motivációs programja Vállalati folyamat-menedzsment támogatása Vállalati ASP központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása IKT eszközök alkalmazása a vállalatok közötti kapcsolatokban E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása „Fair Business” – e-kereskedelmi minősítő és alternatív vitarendező fórum beindítása PPP alapon Ingyenes adatbázis és intelligens keresést lehetővé tevő portál a Magyarországon bejegyzett KKV-król A hazai fejlesztési programok 2004től kezdve komoly erőforrásokat allokáltak az e-gazdaság fejlesztésére. A fejlesztési támogatások ellenére az utóbbi 3 év a lecsúszás időszakaként jellemezhető a hazai e-gazdaságban. A legutóbbi nemzetközi felmérések szerint, míg Magyarország jelentős előrelépéseket tett a közigazgatási szolgáltatások elektronizálása terén, addig az elektronikus kereskedelem és a korszerű IKT eszközök vállalati alkalmazása terén az ezt felmérő uniós index szerint 3 év alatt 5 helyet rontott. A 28 vizsgált ország közül a használatot tekintve a 26., alkalmazást tekintve pedig a 25. helyet foglalja el. A vállalkozások kötelezése bizonyos szolgáltatások ( pl. adózás) igénybevételére hozott eredményt, de ahhoz nem elegendő,

hogy a lemaradásunkat lényegesen csökkenteni tudja. Általában is elmondható, hogy az egazdaság fejlődése szempontjából különösen súlyos probléma a KKVszektor lemaradása tekintettel annak számosságára, valamint egyes ágazatokban (pl. mezőgazdaság) és a foglalkoztatásban játszott szerepére (a foglalkoztatottak több mint 2/3-a tartozik ide). Összességében a KKV-k többsége, és ezen belül különösen a kisebb méretű mikro vállalkozások pedig még jelentősebb lemaradásban vannak az átlagos vállalkozási adatokhoz képest. A területen végzett elemzések szerint a probléma megoldása érdekében az elkövetkező évek fejlesztéseiben tovább kell erősíteni mind a vállalkozásokon belüli IKT

eszközhasználatot, mind a vállalkozások közötti és a vállalkozások és fogyasztók közötti e-kereskedelem kialakulását. Ezen a helyzeten kíván változtatni az 5. Átfogó Program. A Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program célja, hogy hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének javításához az IKT tudás növelésével, a vállalkozás működésének elektronizálásban történő előrelépéssel, fejlesztésével és az elektronikus kereskedelem támogatása által. A program az alábbi két fő akció mentén tervez beavatkozásokat: IKT eszközök vállalkozásokon belüli alkalmazása; IKT eszközök alkalmazása a vállalkozások közötti kapcsolatokban.

IKT eszközök vállalkozáson belüli alkalmazása Kis- és középvállalkozások vezetőinek IKT képzési és motivációs programja A hazai kis- és középvállalkozások jelenleg korlátozottan használják a korszerű infokommunikációs technológiákat és megoldásokat. Ennek egyik kiemelt oka az, hogy KKV vezetők korlátozott információkkal rendelkeznek az IKT (információs és kommunikációs technológiák) vállalkozási felhasználási lehetőségeiről. A magyar vállalkozások nem értékelik megfelelően az IKT-nak az ágazati versenyre gyakorolt hatását,a benne rejlő lehetőségeket, továbbá a vezetők számítógép- és

internethasználati ismeretei is hiányosak, fejlesztésre szorulnak. Az IKT eszközök használhatóságának korlátozott ismerete, valamint a részben emiatt is alacsony IKT beruházási hajlandóság alacsony színvonalú vállalati folyamatintegrációt és az infokommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek korlátozott kihasználását, továbbá az eközigazgatási szolgáltatások alacsony kihasználtságát eredményezi. Mindez annak ellenére van így, hogy a felmérések szerint csaknem minden második magyar vállalkozás esetében az alkalmazott IKT javította az üzleti folyamat hatékonyságát, a vevők kiszolgálását, és minden harmadik vállalkozásnál pozitív hatása volt a vállalkozások bevételek alakulására. Felmérések szerint a KKV-k körében a legfontosabb beruházási, fejlesztési akadálynak a pénzügyi korlátok mellett a vezetők és alkalmazottak változásokkal szembeni ellenállása, továbbá alacsony szintű IT-ismeretei bizonyultak, aminek megváltoztatása közös érdek. A program célja: megközelítőleg 10.000 KKV bevonásával komplex, testre szabott (méret és ágazat szerint felosztott) képzési, tájékoztatási, tanácsadási és motivációs program megvalósítása minden régióban. A program hozzájárul: a KKV-k IKT beruházásainak növeléséhez, ezáltal versenyképességük erősítéséhez; a kereslet növekedésével közvetetten az IT piac élénkítéséhez, valamint;

a KKV-k körében az eközigazgatási szolgáltatások használatának növeléséhez. A program elvárt eredménye, hogy a támogatások eredményeként a vállalkozások hatékonysága javul, nemzetközi lemaradásunk a területen csökken.

Vállalati folyamatmenedzsment támogatása A magyarországi kis- és középvállalkozások jelenleg korlátozottan használnak korszerű infokommunikációs technológiákat és megoldásokat. A korszerűbb informatikai alkalmazások elterjedtsége a KKV szférában jelentősen elmarad az európai szinttől. Alacsony színvonalú a vállalati folyamatintegráció, nincsenek kihasználva az infokommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek. Az IKT alkalmazások elterjedtségének növelése (a világban tapasztalható trendeknek megfelelően) fontos szerepet játszik a mikro-, kis- és középvállalkozások működési hatékonyságának fejlesztésében. Ez hozzájárul a vállalatok jövedelemtermelő képességének fokozásához, vagyis a gazdasági versenyképesség erősítéséhez. A program célja a vállalati folyamat-menedzsment hatékonyságának növelése, a szolgáltatások minőségének javítása, valamint a hatékony tudásmenedzsment érdekében a különböző vállalatirányítási rendszerek kiépítésének támogatása az ehhez kapcsolódó szervezetfejlesztési és folyamatszervezési tevékenységekkel együtt.

A program eredményeként a támogatott vállalkozásoknál a működési hatékonyság javulásával az üzleti (üzemi) eredmény várhatóan évente legalább 30%-al növekszik.

Vállalati SaaS-ASP központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása A magyar vállalkozások még nem ismerték fel az informatikai alkalmazásszolgáltatások igénybevételében rejlő lehetőségeket. Nemzetközi összehasonlításban a magyar vállalatok az IKToutsourcing-ot tekintve jelentős lemaradásban vannak. A hazai vállalkozások mindössze 4%-a él ezzel a lehetőséggel, míg az uniós átlag 18% ebben a tekintetben. A vállalkozások egy meghatározó része nem feltétlenül érzi szükségesnek, ill. nem felkészült arra, hogy eszközállományukat hardverekkel és szoftverekkel bővítsék, és folyamatosan megújítsák. Az ilyen jellemzően kisméretű vállalkozói réteg számára indokolt olyan beavatkozás elindítása, amely támogatja azok ún. SaaSközpontokhoz való csatlakozásának lehetőségét. A program célja: kis- és középvállalkozásoknak komplex informatikai szolgáltatásokat nyújtó Alkalmazásszolgáltató Központok kialakítása révén, a KKV-k belső és külső folyamatai elektronizálásának növelése. A program eredményeként a vállalati SaaS-ASP központokhoz

csatlakozott vállalkozások száma 2012-ig várhatóan eléri az 1200-at.

IKT eszközök alkalmazása a vállalatok közötti kapcsolatokban E-kereskedelem és egyéb eszolgáltatások támogatása A KKV-k körében jellemző az interneten való jelenlét relatíve alacsony mértéke és színvonala, amely – részben a fogyasztói és üzleti bizalom tényezőjén keresztül hátrányosan befolyásolja a vállalkozások versenyképességét. A fogyasztói elektronikus kereskedelem és egyéb eszolgáltatások forgalma dinamikusan nő, azonban aránya a teljes kiskereskedelmi forgalmon belül messze elmarad az uniós átlagtól. A hazai KKV-k üzleti kapcsolatainak elektronizálásában is tapasztalható lemaradás, e vállalkozások csak fele akkora része rendel árut vagy szolgáltatást az interneten, mint az EU15 tagállam vállalkozásai. A KKV-k jövedelemtermelő képességének növeléséhez elengedhetetlen a vállalati folyamatok korszerűsítése, amelynek legfőbb eszközét az IKT megoldások hatékony adaptálása jelenti, mind a vállalatközi üzleti kapcsolatok elektronizálása, mind a tudásintenzív, jelentős hozzáadott értékkel bíró e-szolgáltatások támogatása révén.

A program célja: a hazai kis-és középvállalkozások versenyképességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai megoldások hatékony alkalmazása révén mind a vállalatközi üzleti folyamatokban, mind a vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokban, ennek révén a hazai KKV-szektor elektronikus kereskedelmi forgalmának növelése. A program eredményeként a támogatott vállalkozásoknál az elektronikus értékesítésből származó nettó árbevétel aránya az összes nettó árbevételen belül legalább: 4 százalékponttal növekszik 2010-re.

„Fair Business” – ekereskedelmi minősítő és alternatív vitarendező fórum beindítása PPP alapon Jelenleg hazánkban az EU-hoz képest az elektronikus kiskereskedelmi forgalom vonatkozásában jelentkező lemaradás egyik fő oka a fogyasztói bizalom hiánya az új infokommunikációs technológiák irányában. E bizalom fokozásának egyik nemzetközileg is ismert módszere olyan minősítési rendszerek kialakítása, amely alapja egy minőségi védjegy, amely azt jelzi a fogyasztónak, hogy egy adott internetes kereskedő eleget tesz egy szigorú minősítési szempontrendszernek. A projekt célja a minősítő rendszer működtetése és a „Fair Business” tanúsítványok kibocsátása. A projekt eredményeként növekszik az e-kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom, amely várhatóan az online kiskereskedelem részarányának növekedésével jár a teljes kiskereskedelmi forgalmon belül.

A projekt közvetlen eredményeként a 2011 végére több mint 200 kereskedő szerzi meg a „Fair Business” védjegyet, amely jelzi, hogy az adott vállalkozás megfelel a jogi, biztonsági és fogyasztóbarát működés követelményeinek.

Ingyenes adatbázis és intelligens keresést lehetővé tevő portál a Magyarországon bejegyzett KKV-król Hazánkban jellemzően alacsony a kis- és középvállalkozások internetes jelenléte, nemzetközi összehasonlításban kevés cég rendelkezik honlappal, ezáltal üzleti kapcsolataik nem optimalizáltak, beszállítóvá válásuk akadályokba ütközik, termékeik, szolgáltatásaik piacát nem tudják megfelelően és hatékonyan bővíteni.

A projekt célja: a hazai kis és középvállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítése, működési hatékonyságuk javítása egy ingyenes adatbázis és honlap vagy portál segítségével

A program eredményeként 2010 végére mintegy 100.000 magyar KKV tevékenységével kapcsolatos adat válik ingyenesen elérhetővé.

Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program IKT eszközök vállalaton belüli alkalmazása Kis- és középvállalkozások vezetőinek IKT képzési és motivációs programja Vállalati folyamat-menedzsment támogatása Vállalati ASP központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása IKT eszközök alkalmazása a vállalatok közötti kapcsolatokban E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása „Fair Business” – e-kereskedelmi minősítő és alternatív vitarendező fórum beindítása PPP alapon Ingyenes adatbázis és intelligens keresést lehetővé tevő portál a Magyarországon bejegyzett KKV-król

Indoklás

Célkitűzés

Feladatok

Elvárt eredmények

A KKV-k körében jellemző az interneten való jelenlét valamint a korszerű infokommunikációs eszközök belső működésben való használatának relatíve alacsony mértéke és színvonala, amely részben a fogyasztói és üzleti bizalom tényezőjén keresztül hátrányosan befolyásolja a vállalkozások versenyképességét. A Program célja, hogy hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének javításához az IKT tudás növelésével, a vállalati működés elektronizálásának fejlesztésével és az elektronikus kereskedelem támogatása által. 10.000 KKV bevonásával képzési, tájékoztatási, tanácsadási és motivációs program megvalósítása, A vállalati folyamatok hatékonyságának javítása Vállalatirányítási és információs, elektronikus iratkezelési, és ügyfélkapcsolati rendszerek kiépítése, KKV-k számára komplex informatikai szolgáltatásokat nyújtó SaaS-ASP-központok kialakítása, A hazai KKV-szektor elektronikus kereskedelmi forgalmának növelése Nemzetközi összehasonlításban kedvezőbb pozíció elérése A KKV IKT beruházásainak növelése A kereslet növekedésével közvetetten az IT piac élénkítése A KKV-k körében az e-közigazgatási szolgáltatások használatának növelése Az elektronikus értékesítésből származó nettó árbevétel arányának növelése


MeH


13 590 mFt

A Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program keretében kezdeményezett projektek és megvalósításuk státusza Projekt Kis- és középvállalkozások vezetőinek IKT képzési és motivációs programja Megközelítőleg 10.000 KKV bevonásával komplex, testre szabott képzési, tájékoztatási, tanácsadási és motivációs program megvalósítása minden régióban. Vállalati folyamat-menedzsment támogatása A program a vállalati folyamat-menedzsment hatékonyságának növelése, a szolgáltatások minőségének javítása, valamint a hatékony tudásmenedzsment érdekében a különböző vállalatirányítási rendszerek kiépítéséhez és az ehhez kapcsolódó szervezetfejlesztési és folyamatszervezési tevékenységekhez nyújt támogatást.

Státusz Előkészítés alatt


Vállalati SaaS-ASP központok létrehozásának és fejlesztésének Előkészítés támogatása A program a kis- és középvállalkozásoknak komplex informatikai alatt szolgáltatásokat nyújtó alkalmazásszolgáltató központok kialakítása révén, a KKV-k belső és külső folyamatai elektronizálásának növelését támogatja. E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása A program a hazai kis-és középvállalkozások számára az információs és kommunikációs technológiai megoldások bevezetésének támogatásával járul hozzá a KKV-szektor elektronikus kereskedelmi forgalmának növeléséhez.


„Fair Business” – e-kereskedelmi minősítő és alternatív vitarendező Megvalósítása fórum beindítása PPP alapon A projekt az internetes kereskedelem fejlődését támogatja minősítő folyamatban rendszer működtetésével és a „Fair Business” tanúsítványok kibocsátásával. Ingyenes adatbázis és intelligens keresést lehetővé tevő portál a Magyarországon bejegyzett KKV-król A projekt a hazai kis és középvállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítését támogatja egy ingyenes adatbázis és honlap/portál segítségével


Informatikai Átfogó Stratégia

Recommend Documents