INFORMATIKA TUDÁSSZINTMÉRÉS 7. ÉVFOLYAM BUDAPEST XI. KERÜLET, 2011. BEVEZETÉS A közeljövő technikai fejlődésének domináns irányai az informatika specializálódásán keresztül válnak valósággá. A XX. század science fiction regényeinek elképzelései közül egyre több inkább a tudomány, mintsem a fikció kategóriájába sorolható. Az informatika a XXI. század elejére mindent átható tudománnyá és alkalmazott eszközzé vált. Az oktatás szükségessége nehezen vitatható, hiszen a háztartásokban jelenleg is számos olyan elektronikus eszköz működik, amely processzorvezérelt technológiára épül, a szórakoztató és kommunikációs elektronikától a fejlettebb háztartási gépekig. Ezeknek az eszközöknek az aránya egyre nő, és a jövő generációjának a gombok nyomogatásán túlmutató kompetenciákkal kell rendelkeznie, hogy ne váljon mindez a „varázslat” és „misztikum” eszközévé, hanem az egyszerű eszközhasználó is lássa és tudja a mögöttes informatikai háttér emberi kreativitásban rejlő működését. Az informatika oktatását ugyanakkor olyan kettősség jellemzi, amely más tantárgyi struktúrákra nem jellemző. Egyrészt az elmélet, fogalmak, működési mechanizmusok, másrészt a gyakorlati használat kettőssége. A modern szoftverek fejlődésével egyszerű felhasználói szinten is lehetővé vált multimédiás anyagok szerkesztése és látványossá tétele. Az eszközök használhatóságának felhasználó baráttá alakítása folytán egyre kevesebb iskolában megszerezhető tudásra van szükség a működtetéshez. A diákok a tantárgyak közül az informatikai eszközök használatához szükséges kompetenciákat sajátítják el leginkább iskolán kívüli keretekben. Gondolok itt pl. a mobiltelefonok, okostelefon vagy az internet nyújtotta lehetőségekre. Ez lehet előny a szaktanár számára, hiszen például az egérhasználatot már nem kell megtanítani a jelen generáció diákjainak. Természetesen mindez sok hátrányt is jelent. A diákok a felhasználói szintű alaphasználati képességek birtokában nehezebben vehetők rá, hogy a sokszor szárazabb mögöttes tartalmat megtanulják. A cél pedig az lenne, hogy az egyszerű használat helyett az értve használat váljon dominánssá. Több informatikai területen olyan tudással jönnek az iskolapadba, amely egy laikus számára működőképesnek tűnik, de nélkülözi a megértést és a profi használatot. Szöveget szerkeszteni gyakorlatilag bárki megtanulhat, hiszen elegendő a billentyűzeten a betűket szimbolizáló gombokat megfelelő sorrendben nyomogatni és néhány kattintás után a szöveg látványos
-1-
formát is ölthet. A profi szövegszerkesztői kompetenciák viszont ennél sokkal többet jelentenek. Nehéz feladat a diákoknak megmagyarázni, miért kell valamit a tanórán mutatott módon megcsinálni, mikor látszólag egyszerűbben is elérhető ugyanaz a nyomtatási kép. Az internet korlátlan szabadsága olyan információs körülményeket hozott létre kiegészítve a legegyszerűbb felhasználó számára is működtethető struktúrával, hogy iskolai oktatási rendszer nélkül is boldogulhat egy átlag felhasználó. Az oktatás feladata itt az informatikához kevésbé köthető területek felé tolódott. Fontossá vált, hogy az információs rengetegben a diákok megtanuljanak szelektálni, a kritikai érzékük az iskolában tanultakra alapozódjon. Ne fogadjanak el mindent hitelesnek, csak azért, mert kényelmes vagy könnyen hozzáférhető. Az oktatási rendszer átalakítása, átalakulása mindig lassabban követi a technikai, társadalmi rendszerek változását. Az informatika, mivel az egyik élenjáró tudomány eszközeit használja, a leginkább kiszolgáltatott ezeknek a változásoknak, tehát leghamarabb ezen a területen kell a tartalmi változásokat elkezdeni. Jelenleg is sok vita folyik arról, hogy szükséges-e egyáltalán az informatikát tanítani az iskolákban, hiszen a diákok maguktól is megtanulnak sok mindent. Azt senki nem vitatja, hogy az informatikai eszközhasználati kompetenciákra szükség van. Ugyanakkor az iskolai óraszámok nem ezt tükrözik. A tanároknak tehát a tanítandó tananyag összeállításánál olyan elveket kell szem előtt tartani, amelyek olyan kompetenciák kialakulásához vezetnek, hogy a diákok felnőve önállóan is képesek legyenek a szoftverek, informatikai eszközök használatának értő elsajátítására és hatékony használatára. Mindez persze a többségre vonatkozik, az alap felhasználókra. A kisebbség számára, akik az informatikával hivatás szerűen fognak dolgozni ennél sokkal több kell. Mindennek az alapját nem csak technikai szinten, hanem még inkább a motiváció terén az általános iskolában lehet lerakni. A diákok pillanatnyi informatikai tudásának feltérképezése, a hiányosságok megállapítása azért fontos, hogy tervezhető legyen az a folyamat, amely a fentebb vázolt célok eléréséhez segít. Ezért fontos a kerületben elvégzett mérés. A tanárok elemezve az eredményeket olyan információkhoz juthatnak, amelyek birtokában ideálisan tervezhetik a tanórai tevékenységet.
-2-
CÉLOK Az informatika tudásszintmérés célja a7. évfolyamon, hogy - a tanulók informatika tudásának összetevőit feltárja a vizsgált területeken, - megállapítsa azt a kiinduló állapotot, amelyhez képest a későbbi évfolyamokon vizsgálható lesz a hozzáadott érték, - a mérés azonos feltételeinek biztosításával összehasonlítási alapot szolgáltasson a mérésben résztvevő iskolák számára az egymáshoz viszonyított helyzetről, - az eredmények alapján néhány megállapítást, segítséget adjon a szaktanároknak a fejlesztő munkához. A mérés célja nem az volt, hogy a korábbi évek hasonló méréseihez viszonyítsa a jelenlegi diákok informatika tudását. A számadatok ugyan összehasonlíthatók, de a mögöttes tartalom különbözősége miatt statisztikai következtetések nem vonhatók le, így pedagógiai értelmezésük sem megalapozott. A mérés egy helyzetet tárt fel. Az eredmények akkor hasznosíthatók leginkább, ha azokat elemezve a szaktanárok a diákokkal is ismertetik, megbeszélik a hibákat, sikereket és az informatika oktatás helyi koncepciójának megfelelően beépítik a tanórai tartalmi struktúrába a szükséges változtatásokat. A feladatsorok összeállításánál éppen ezért nem az volt a cél, hogy valamennyi diák 80% fölötti teljesítményt érjen el. Az oktatási dokumentumokban megfogalmazott követelmények szem előtt tartásával a differenciált mérés került a középpontba. Tehát a feladatsor tartalmaz olyan elemeket is, amelyek megoldására a legjobbak, a rutinosabb felhasználók képesek. A próbamérés eredményeire és oktatási tapasztalatokra alapozva a várható teljesítményátlag 50% körüli mindkét teszten. Ezt alapul véve érdemes minden intézménynek a saját, helyi tanterve alapján az eredmények interpretálását elvégeznie.
-3-
A MINTA ÉS A TESZTEK A mérésben 18 iskola (telephely) tanulói vettek részt, 38 osztályból 831 fővel. Mivel a mérés két tesztet és egy háttér kérdőívet tartalmazott, ezért a különböző időpontokban történt adatfelvétel során a hiányzó tanulók befolyásolták a vizsgált minta elemszámait. A különböző statisztikai vizsgálatokban minden esetben csak azoknak a diákoknak az eredményei szerepeltek, akik a releváns adatokkal rendelkeztek. Így iskolánként az alábbiakban közölt eredményeknél az elemzésben szereplő mintaelemszámot minden esetben feltüntettük. A kiinduló tanulói létszámokat az 1. táblázat tartalmazza. A vizsgálat során egy elméleti kérdéseket tartalmazó, 45 itemes papír-ceruza tesztet és egy gyakorlati géphasználatot igénylő 50 itemes tesztet használtunk, amely megoldására 45-45 perc állt a diákok rendelkezésére. Az elméleti teszt kérdései alapvetően három témakör köré csoportosultak: - alapvető hardver ismeretek (15 item), - általános számítógép-használati és szoftver ismeretek (19 item), - alapvető szövegszerkesztései elméleti ismeretek (14 item). Az egyes itemek (kérdések) között voltak átfedések, így néhány item több kategóriába is besorolható volt. Az elemzésnél az egyes részteszteken elért eredményeket is vizsgáltuk. A gyakorlati teszt feladatai két témakör alapjait fedték le: - szövegszerkesztés (25 item), - prezentációkészítés (25 item). Az egyes területek további elméleti feladatcsoportok kialakítására nyújtottak lehetőséget, amelyek az eredmények mélyebb összefüggéseinek feltárását segítették. A mérés szempontjából statisztikai oldalról fontos megvizsgálni, hogy az egyes mérőeszközök mennyire voltak megbízhatóak. Tehát mennyire jól mértek az adott mintán. Ennek számszerű kifejezésére szolgáló statisztikai mutató a reliabilitás (megbízhatóság) vizsgálatánál használt Cronbach alfa. A mutatószám értéke 0 és 1 közötti. 0,8 fölötti érték esetén a teszt megbízhatónak nevezhető. A két teszt esetén a kapott paraméterek: elméleti tesztnél: 0,81; gyakorlati tesztnél: 0,93. Statisztikailag a tesztek tehát megbízhatónak nevezhetők. Az egyes itemek esetén érdemes, nem csak tesztelméleti szempontból, azt is megnézni, hogy milyen korrelációs viszonyban állnak a teszt összpontszámával (a korrelációs együttható értéke: -1 illetve 1 közötti érték). Ezeket a paramétereket elkülönítésmutatónak is nevezik a tesztelméletben. Ha egy item esetén ez a mutató negatív, akkor az adott item ellentétesen
-4-
viselkedett, mint a teszt egésze, tehát azok értek el jó eredményt a megoldással, akik egyébként rosszabbul teljesítettek a teszten. Az elkülönítés mutatókat, valamint az egyes itemek megoldottság átlagait és szórását tartalmazzák a mellékletben elhelyezett táblázatok. Összességében a két teszt statisztikai szempontból megfelelő volt, az elemzésükből nyert adatok elfogadhatók. 1. táblázat: A minta elemszámai iskolánként. Iskolakód
n (fő)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 16 17 22 23
39 31 42 41 27 51 59 12 17 35 56 50 43 27 60 65 68 108
Összesen
831
-5-
ELMÉLETI TESZT EREDMÉNYEI A 45 itemes elméleti teszt három témakörbe besorolható kérdéseket tartalmazott, változatos tesztformában. A hardver témakörben olyan alapvető informatikával kapcsolatos kérdések szerepeltek, amelyek az általános tájékozottságot mérték a hardver alapfogalmakon keresztül, több esetben képi információforrásokat felhasználva. Az általánosnak nevezett tesztrészbe kerültek be a géphasználattal, informatikai jogokkal, hálózatokkal, szoftverekkel, … kapcsolatos kérdések. Mindez természetesen olyan formában, hogy az adott életkori korosztály számára érthető és megválaszolható legyen. A harmadik tématerület a szövegszerkesztés elméleti kérdéseit tartalmazta. Mivel a korosztály számára az egyik első megismert összetett szoftver a szövegszerkesztő, ezért a szövegszerkesztéssel kapcsolatos elméleti kérdések kerültek ebbe a részbe. Mindez összhangban van a bevezetőben vázolt általános oktatási, informatikai célokkal. Az elemzés első lépéseként az átlagot és a szórást szokás megadni, amelyek együtt kezelendők és teljes képet adnak a további statisztikai vizsgálatokhoz. Az elméleti teszt átlaga: 50,11 százalékpont, míg a szórás 15,04 százalékpont. Önmagukban ezekből az adatokból nehéz azt megállapítani, hogy az jó vagy rossz teljesítmény, hiszen az átlag minden esetben egy középérték, amely fölött és alatt is vannak. A bevezetőben vázolt, elvárt 50%-os átlagnak megfelelő eredményt értek el a tanulók. A szórás a minta heterogenitását mutatja. Minél nagyobb, annál eltérőbbek a mintában szereplők eredményei (szórás hétköznapi megfogalmazása: átlagtól való átlagos eltérés). A teszt három részterületén az átlagok értékeit az 1. ábra szemlélteti. %
70 57,43
60 50,08 50
45,52
40 30 20 10 0 Hardver
Általános
Szövegszerkesztés
1. ábra: Az elméleti résztesztek átlagai a teljes mintán százalékpontban.
-6-
Az életkori sajátságoknak megfelelően a hardver ismeretek kérdéskörben nyújtották a diákok a legalacsonyabb teljesítményt, míg a leginkább preferált szövegszerkesztés területen a legmagasabbat. A tesztben szereplő hardver kérdések a jelenlegi informatika oktatásban ugyan megszokottak, de az elsősorban gyakorlati informatikának köszönhetően a diákok kevésbé motiváltak a terület fogalmainak tanulása, megértése terén. A számítógépet anélkül is lehet kompetensen használni, hogy a felhasználó tudná, mire jó egy processzor. Ez a szemléletmód érezhető az eredményeken. Hetedik évfolyamon ez természetesnek is nevezhető, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a feladatsor 6. feladatában szereplő hardver kérdések (különösen a b és c item) milyen alacsony megoldottságúak. Egy reklámhirdetésből kivágott kép alapján kellett az ábráról hiányzó számértéket és mértékegységet az adott eszközhöz rendelni. Az informatika oktatás feladata is lehet, hogy a későbbi felhasználókat ennél nem mélyebb szintén ismeretekhez jutassa. Hetedik évfolyamon még kevésbé problémás mindez, de magasabb évfolyamokon mindenképpen lehet cél az eredmények javítása. Az általános informatikai kérdések között szerepelt néhány olyan, amely a korosztályt is érinti és a későbbiekben még inkább hangsúlyt fog kapni. A háttér kérdőív adatai alapján a mérésben résztvevő diákok több mint 95% rendelkezik internet eléréssel (hozzáfér odahaza ilyen géphez). A 3. feladat h, i és j iteme az vizsgálta, hogy a közösségi oldalakra történő feltöltés és az internetről letöltött szoftverek legalitása kapcsán a diákok tisztában vannak-e a jogi vonatkozásokkal. A teszteredmények azt mutatják, hogy a tanulók csak részben ismerik mit lehet és mit nem. Közel 87%-uk gondolja úgy, hogy az internetről letölthető szoftvereket nem kell megvásárolni. Elképzelhető, hogy néhányan a kérdést értelmezték helytelenül (7. évfolyamos életkorban a szövegértési képességek dominánsan befolyásolják a papír-ceruza tesztek eredményét), de a szám akkor is nagyon magas. Javaslat, hogy ezzel a divatos problémával mindenképpen foglalkozni kell informatika órán is. A szövegszerkesztés területen volt legmagasabb az átlag. Egyetlen feladatot vizsgálunk meg részletesebben. A teszt 5. feladatban egy formázott szöveg nyomtatási képe volt látható, amelyről állításokat fogalmaztunk meg. Ezeknek az igazságtartalmát kellet eldönteni. A megoldottság 30-40%-os. A gyakorlati teszt eredményét már előre lehet mindezzel jelezni. A vizuális információk alapján kellett a diákoknak döntéseket hozni, a megtanult informatikai alapfogalmaik alapján. Az alacsonyabb teljesítmény arra utal, hogy ez még nehezebben megy. Az alapfogalmak felszínes értelmezése megvan, de a részletek még nem világosak, ezért egy bonyolultabb feladat esetén, még rossz döntésre jutnak a tanulók. Pl.: a középre zárt forma esetén a „középre” szóra koncentrálnak, de az nem világos, hogy minek a közepére. A -7-
szegélyezésnél a hatókör szerepe ugyancsak tisztázatlan. Lehet persze azt mondani, hogy 7. évfolyamon ez még nem része a tananyagnak, de később nehezebb lesz mindezt pontosítani. A diákok hamar beleesnek abba a csapdába, hogy a már hallott fogalmakat nagyvonalúan kezelik és megelégszenek az első felületes információval. Természetesen az adott iskola oktatási koncepciójától függhet a tanítás sorrendje és mélysége. A 2. és 3. ábra tartalmazza iskolák szerinti bontásban az elméleti teszten elért átlagokat a teljes tesztre és a résztesztekre vonatkozóan. A 8-as sorszámú iskola eredménye kiemelkedő. %
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
22
23
Iskolakód
2. ábra: Az elméleti teszteredmények iskolánként százalékpontban.
%
Hardver
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Általános Szövegszerkesztés
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
22
23
Iskolakód
3. ábra: Az elméleti résztesztek eredményei iskolánként százalékpontban.
A mérés céljai között megfogalmazottaknak megfelelően fontos volt, hogy a vizsgálatban résztvevő iskolák egymáshoz viszonyított eredményeiről is képet kapjunk. A statisztikai eredmények értelmezésénél minden megállapítást csak valószínűségi alapon fogalmazhatunk meg. A számadatok közötti különbségek nem jelentik egyértelműen azt, hogy az egyik csoport által elért eredmény jobb, mint egy másik csoport által elért, még akkor sem, ha
-8-
számszakilag nagyobb értékről van szó. Minden eltérés mellé egy valószínűséget is rendelni kell, hiszen a mérést sok tényező befolyásolja, még azonos körülmények között is. Egy eredményről akkor mondható, hogy jobb teljesítményt tükröz, mint egy másik, ha legalább 95% valószínűséggel állíthatjuk mindezt. Ebben az esetben a különbséget szignifikánsnak nevezzük. Minden más esetben (még eltérő átlagok esetén is), azt kell mondanunk, hogy a két eredmény statisztikailag nem különbözik egymástól. Az ilyen valószínűségi vizsgálatot célszoftverekkel lehet elvégezni (egyébként igen nagy a számolásigénye). Kettőnél több részminta esetén a variancia analízis módszere lehet célravezető. A 2-3. táblázatok tartalmazzák a vizsgálatban részt vett iskolák elméleti teszteredményeinek variancia analízis módszerével előállított csoporttagozódását. A módszer során a teszteredmények alapján csoportokat képezünk (az eredmények döntik el, hogy mennyit). Az azonos csoportba tartozó intézmények eredményei között nincs szignifikáns különbség, tehát a teszten ezen iskolák tanulói átlagosan azonos módon teljesítettek. A csoportok között természetesen vannak átfedések. Az elemzés eredményeként a 18 telephely iskoláit öt csoportba lehetett besorolni (2. táblázat). A táblázat értelmezéséhez vizsgáljuk meg a 2. és 3. csoport iskoláit. A második csoportba tartozik a 9., 16., 7., és 3. kódszámmal jelölt iskola. Az ő eredményeik között tehát nincs szignifikáns különbség. A 3. csoport iskolái: 16, 7, 3, 14, 10, 11, 4, és 2 (szintén nincs szignifikáns különbség az eredmények között). A két csoport közös részét figyelmen kívül hagyva, statisztikailag azt lehet állítani, hogy az első szignifikáns különbség a 9. és 14. iskola eredménye között van. Tehát a 9. kódszámú iskola szignifikánsan jobb eredményt ért el az elméleti teszten, mint a 14. kódszámú. Hasonló módon értelmezhető a többi csoport is. A 8. kódszámú iskola minden vizsgált csoportnál jobban teljesített. A 3. táblázat az elméleti teszt részei közötti elkülönüléseket szemlélteti. Az egyes csoportokon belül helyenként elég nagyok az átlagok közötti különbségek, de a 95%-os valószínűségi határ elég határozott ahhoz, hogy ez alatt ne tekintsünk két eredményt statisztikailag különbözőnek (pl.: a 3. csoporton belül ez a konfidencia intervallum: 48,81 és 59,51 közötti). A három részteszt eredményeit és sorrendjét összevetve az egyes iskolák oktatási koncepciója közötti különbségekre is példákat láthatunk. Hol fektettek nagyobb hangsúlyt az alapvető hardver ismeretek tanítására és hol került a szövegszerkesztés inkább előtérbe. Nincsenek jó vagy rossz válaszok, inkább a helyi specialitásokat érdemes megfigyelni. Mivel az egyes intézményekben tanulókról nem rendelkezünk olyan háttér információkkal, amelyek alapján a hozzáadott értéket lehetne becsülni, ezért a mérési adatokat az intézmények -9-
tudják árnyaltabban értelmezni. A kapott adatok viszont kiinduló állapotot jelenthetnek a későbbi követő vagy diagnosztizáló mérések szempontjából. 2. táblázat: Iskolák csoportjai a varianacia analízis alapján a teljes elméleti teszten. Iskolakód 8 9 16 7 3 14 10 11 4 2 17 12 13 23 1 22 6 5
1 85,00
Csoportok 3
2 65,88 59,51 55,28 54,71
4
59,51 55,28 54,71 53,64 53,20 51,84 51,36 48,81
55,28 54,71 53,64 53,20 51,84 51,36 48,81 47,10 47,03 45,78 45,26 45,23 44,75 44,08
5
51,84 51,36 48,81 47,10 47,03 45,78 45,26 45,23 44,75 44,08 40,51
3. táblázat: Iskolák csoportjai a varianacia analízis alapján az elméleti részteszteken. Általános
Hardver Isk. 8 9 16 7 3 4 12 10 6 2 11 14 17 22 23 5 13 1
1 80
Csoportok 2 3 4 61 56 55 54 50
56 55 54 50 46 45 44 44 43 43 41 41
55 54 50 46 45 44 44 43 43 41 41 40
5
50 46 45 44 44 43 43 41 41 40 38 37 36
Isk. 8 9 14 16 3 10 11 7 4 2 1 13 12 22 23 17 6 5
1 90
2 67 64 63 58 58 56 55 51
Csoportok 3 4
64 63 58 58 56 55 51 49 49
- 10 -
58 58 56 55 51 49 49 46 46 45
Szövegszerkesztés 5
56 55 51 49 49 46 46 45 42 41
6
51 49 49 46 46 45 42 41 38 37
Isk. 8 9 17 23 7 13 16 11 4 10 2 1 12 22 3 14 6 5
1 87
Csoportok 2 3 70 65 60 58
65 60 58 58 57 57 57 57 55 55 54 54 53
4
60 58 58 57 57 57 57 55 55 54 54 53 52 52 50
GYAKORLATI TESZT EREDMÉNYEI A közoktatás informatika tanítása a legtöbb oktatási szerint alapvetően a gyakorlati géphasználaton keresztül, az alapvető felhasználói szoftverek kezelésének tanításából, használatuk gyakorlásából áll. Háttérbe szorul az elmélet és az algoritmizálás, mint két régebbi terület. Nincs ezzel probléma, hiszen az átlagos felhasználó valóban leggyakrabban a szövegszerkesztés, valamint a hálózati kommunikáció, internet lehetőségeivel találkozik és ezeket az eszközöket használja gyakorlati módon. Általános iskolás korban a háttérismeretek és a kognitív képességek fejlettsége lehetővé teszi az egyszerű alapszoftverek használatának tanítását, de csak szűkös keretet nyújt más területek kompetens oktatásához (pl. táblázatkezelés, adatbázis-kezelés). Ugyanakkor fontos eleme a központi dokumentumoknak pl. az algoritmikus gondolkodás fejlesztése és olyan komplex problémamegoldás, amely gyakorlatközeli feladatokon keresztül több eszköz együttes használatának igényét támasztja. Mindez azonban általánosan a szövegszerkesztéssel és a prezentációkészítéssel kezdődik. A gyakorlati teszt két részfeladatot tartalmazott ennek megfelelően. Mindkettő egyszerű, az életkori sajátságoknak megfelelő témájú, gyakorlati feladat volt. A szoftverhasználat szempontjából fontos, hogy olyan általános alapelveket, lehetőségeket tanítsunk, amelyek az adott célszoftver jellemzői. Szem előtt tartva, hogy az iskolapadból kikerülő diákok, hosszú évek múlva önállóan kell, hogy használják majd az akkori szoftvereket, amelyek valószínűleg nem ugyanazok lesznek, mint amivel most ismerkednek. Fontos tehát, hogy szövegszerkesztésből pl. megismerjék azokat a formázási lehetőségeket, amelyeket egy jó szövegszerkesztőnek tudnia kell, hogy ha egy új szoftververzió kerül majd hozzájuk, akkor önállóan is meg tudják tanulni a használatát. A prezentációkészítés egy kicsit felemás terület. A szoftver használata nagyon egyszerű. Könnyen lehet vele látványos multimédia alapú dokumentumokat előállítani. Ez indokolja iskolai használatát. Az elkészített dokumentumokon keresztül a diákok megismerik azokat a lehetőségeket amelyeket a multimédia rejt magában. Ugyanakkor magára a szoftverre a későbbi munkájuk során csak keveseknek lesz szüksége. A tanítás során tehát a szoftver speciális funkcióit érdemes kiemelni. Pl.: az animációkat, áttűnéseket, képek beillesztését, a speciális látványelemeket használó objektumokat és formázásokat. Az egész szoftvernek ez a célja. Mindezen keresztül az esztétika kérdései is felmerülnek és a médiaoktatás alapvető kérdései is. A fentieket figyelembe véve az elkészített két feladat ezeket a szempontokat tekintette alapvetően fontosnak. A megoldásra szánható idő szűkre szabottsága a feladat összetettségét behatárolta és valószínűleg az idő rövidsége is érződik a teszteredményeken, de a cél nem az
- 11 -
volt, hogy valamennyi diák 100%-os teljesítményt érjen el, hanem az, hogy a különbségek, bizonytalanságok kimutathatók legyenek. Egy mérőeszköznek a szórás is fontos paramétere. Ennek megfelelően a teljes gyakorlati teszt átlaga: 49,08 százalékpont, míg a szórása: 22,06 százalékpont (50 item). A két rész átlagát külön-külön mutatja a 4. ábra. %
80 70 60
54,30 46,52
50 40 30 20 10 0 Szövegszerkesztés
Prezentációkészítés
4. ábra: A gyakorlati résztesztek átlagai a teljes mintán százalékpontban.
A két részteszt 25-25 pontot ért. Ebből következően volt olyan pont, amely megszerzéséhez több elemi formázást is el kellett végezni. Ezek összevonása tesztelméletileg és informatikailag is indokolható. Fontos tényezőként húzódik meg az eredmények mögött a feladat formájából adódó hatás. Informatika mérések, feladatok esetén elsősorban a szövegszerkesztési feladatoknál a domináns típus a minta és leírás alapján történő formázás. Tehát a feladat tartalmaz egy rövid szöveges leírást az elkészítendő dokumentumról, és egy mintaképet a végeredményről. Ennek a kettős kódolásnak az értelmezése gyakorlással kialakítható. A hetedik osztályos életkori sajátságokra jellemző a szórtabb figyelem. A szöveges leírás szövegértési, szövegértelmezési problémákat rejthet, míg a vizuális képen a nem elég alapos megfigyelés, vagy rutin hiánya olyan formázási pontatlanságokhoz vezethet, amelyek a megszerzett pontszámban jelentkeznek. Gyakori észrevétel például a megírt dolgozatok utáni elemzés során, hogy „nem vettem észre a sorkizárt formázást”, … A minta utáni formázás esetén a részletekre figyelés képessége az, ami segít a feladatmegoldásban. Ezek a problémák a vizsgált minta esetén is jelentkeztek. A későbbi években szisztematikus gyakorlással kiküszöbölhetők a most jelentkező típushibák. A minta utáni formázás ugyanakkor a figyelem összpontosításának fejlesztését is segíti. Természetesen olyan
- 12 -
feladaton keresztül, amely témája megfelel az életkori sajátságoknak. A szövegszerkesztés feladaton elért 54%-os átlag megfelelőnek mondható. A 60% fölötti átlagot elért intézmények esetén jónak is. Az iskolák tantervei nagymértékben befolyásolják a teszteredményeket. A heti egy órás keret meglehetősen szűkös, ha pedig nem a tesztírást megelőzően került sor a szövegszerkesztés gyakorlására, akkor még nehezebb a helyzet. A rutinos szövegszerkesztési képességek kialakulása későbbre várható. Az egyes intézményekben elért eredményeket az 5. ábra tartalmazza a teljes tesztre vonatkozóan, míg a két részteszt esetében a 6. ábra. %
80 70 60 50 40 30 20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
22
23
Iskolakód
5. ábra: A gyakorlati teszteredmények iskolánként százalékpontban. %
Szövegszerkesztés
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Prezentációkészítés
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
22
23
Iskolakód
6. ábra: A gyakorlati résztesztek eredményei iskolánként százalékpontban.
Az elméleti teszthez hasonlóan sokkal árnyaltabb képet kaphatunk a variancia analízis eredményeként. Több csoportra bontható a minta, mint az elmélet esetén. Ez a nagyobb
- 13 -
szórásra vezethető vissza. A kialakult kilenc csoport közötti szignifikáns különbségek az elméleti tesztnél vázolt módon értelmezhetők. 4. táblázat: Iskolák csoportjai a varianacia analízis alapján a teljes gyakorlati teszten.
9 8 10 2 17 14 11 4 7 23 3 13 1 12 5 16 22 6
1 70,71 70,33 69,76 66,62 65,79 63,45 59,11 57,66
2
Csoportok 4 5
3
66,62 65,79 63,45 59,11 57,66 53,46
63,45 59,11 57,66 53,46 47,88
59,11 57,66 53,46 47,88 46,12
57,66 53,46 47,88 46,12 42,97
6
7
53,46 47,88 46,12 42,97 37,95 37,91
8
47,88 46,12 42,97 37,95 37,91 36,57 32,48
46,12 42,97 37,95 37,91 36,57 32,48 32,03
9
42,97 37,95 37,91 36,57 32,48 32,03 29,66
A részteszteket megvizsgálva a szövegszerkesztés mutat differenciáltabb képet. Az minta egyik fele átlag fölötti teljesítményével négy kategóriába sorolható, míg az átlag alatti teljesítményt elértek egyetlen csoportba. Ez megerősíti, hogy a szövegszerkesztés terület az, amellyel leginkább foglalkoznak informatika tantárgyból és az 5. csoportba soroltak az ismerkedés
fázisában vannak,
míg
a többi esetben már
elindult
a rutinosabb
szövegszerkesztés. 5. táblázat: Iskolák csoportjai a varianacia analízis alapján a gyakorlati részteszteken.
8 17 9 10 2 4 14 23 11 7 16 1 12 5 3 6 13 22
Szövegszerkesztés Csoportok 1 2 3 4 87 77 77 75 75 75 72 72 72 63 63 63 62 62 62 62 62 62 61 61 61 59 59 54
5
54 43 43 43 42 41 40 40 39
2 10 9 14 7 11 4 17 8 3 13 23 12 1 5 22 16 6
- 14 -
1 70 70 67 65 63 59 58 58 54 52
Prezentációkészítés Csoportok 2 3 4 5
67 65 63 59 58 58 54 52 48
59 58 58 54 52 48 43
52 48 43 33 33
48 43 33 33 29
6
43 33 33 29 25 25
7
33 33 29 25 25 21
A prezentáció készítés rész alacsonyabb tesztátlaga részletesebb vizsgálatot igényel (46,52%). A tesztben szereplő 25 itemet hat csoportra bontottuk a prezentáció elkészítéséhez szükséges eszközöknek megfelelően. Az első csoportba tartoztak az előkészítéssel kapcsolatos műveletek: a szöveg importálása, a diák elkészítése (2 darab), valamint az egységes háttér beállítása. A második csoportba szövegformázás műveletei: karakterek stílusa, mérete, … Gyakorlatilag a szövegszerkesztéssel megegyező lépések. A harmadik csoportba a diákon elhelyezkedő képek beillesztése és formázása tartozott. A negyedik csoport (grafikus objektumok kezelése) két itemet tartalmazott (máshová nem sorolható), így elemzési szempontból nem érdemel figyelmet. A prezentációban speciális objektumként a cím alatt elhelyezkedő vonal szerepelt. Összetettebb feladat esetén a különböző objektumok kezelésének fontos szerepe lenne. A két utolsó csoportba soroltuk azokat az itemeket, amelyek a prezentációkezelés specialitását jelentik (pl. a szövegszerkesztéshez képest): az áttűnések és az animációk beállítása. Technikailag ezek képviselik az egyik jelentős látványelem csoportot, ugyanakkor néhány kattintással létrehozhatók. Az animációk elkészítése ugyanakkor olyan algoritmizálási kompetenciákat is fejleszt, amelyek a szerény eszközkészlet miatt általános iskolában például ennek segítségével is fejleszthető. A kapott átlageredményeket tartalmazza a 7. ábra. %
80
74
70 60 47
50
50
40 30
29
28
Objektum
Áttűnés
31
20 10 0 Előkészítés
Szövegformázás
Képek
Animáció
7. ábra: A prezentációkészítés tesztrész eredményei a teljes mintán százalékpontban.
Meglepő a két speciális terület (áttűnés és animáció) alacsony átlaga. Mivel a prezentációkészítés specialitását jelenti mindkettő, és ha figyelembe vesszük a fejezet bevezetőjében írt gondolatokat, akkor ezek jelentik az egyik legfontosabb sajátságát a szoftvernek. Létrehozásuk időigénye sem magas. Mivel a gyakorlati feladatsor utolsó
- 15 -
elemeiként szerepeltek, ezért az alacsony átlagban szerepet játszik az időtényező is. Valószínűleg több diáknak nem volt már ideje a feladat megoldására. A rutin hiányára is utal mindez. A szoftver ezen eszközeinek használatát mindenképpen hangsúlyozottabban kell kezelni. A látványos hatásuk további motiváló hatással lehet. A prezentációkészítési feladat mintájára a szövegszerkesztés feladatot is megvizsgáltuk részeire bontva. A 8. ábra kategória tengelyfelirataiból látható az egyes részek neve, amely alapján a szaktanárok értelmezhetik a mögöttes tartalmat. A teszt ismeretében beazonosíthatók az egyes részekhez tartozó itemek. %
70 60 60 50
58
47 44
40
30 20 10 0 Karakterformázás
Bekezdésformázás
Képek
Felsorolás
8. ábra: A szövegszerkesztés tesztrész eredményei a teljes mintán százalékpontban.
A karakter és bekezdésformázás részek átlagai a legalacsonyabbak. Az okok az összetett pontozásra vezethetők vissza. Több helyen is el kellett végezni ugyanazokat a formázási műveleteket, valamint a minta alapján kellett észrevenni néhány szövegformátumot. Azokban az esetekben, ahol egyértelmű szöveges vagy képi utalás történt arra, hogy milyen formátumot kell beállítani sikeres volt a megoldás, míg ahol csupán a minta alapján kellett elvégezni a formázást, vagy több művelet elvégzése is szükséges volt a jó eredményhez már nem minden esetben sikerült a pontot megszerezni. Következtetésként adódik, hogy a diákok képesek a karakter és bekezdésformátumok eszközeinek használatára, de összetett kompetenciaként még nem működik ez a képességük. Értve ez alatt azt, hogy egy kapott minta alapján a feladat általános leírásának megfelelően, összpontosított figyelemmel használják az eszközöket. Ennek a képességnek a fejlesztése több gyakorlást igényel,
- 16 -
célirányos minta alapján történő formázási feladatokkal. Ugyanakkor megfelel a 7. évfolyamos tanulóktól elvárható szintnek. A két említett terület itemösszetevőinek részletei tartalmazza a 9. és 10. ábra. Az itemek megnevezése a pontozási útmutató sorrendje alapján készült, tehát a sz4 elnevezés a szövegszerkesztés rész 4. pontjára utal. Az említett item a cím kiskapitális vagy nagybetűs formázását igényelte. Mivel erre a szövegben nem történt utalás, csupán a mintán szerepelt, ez is egy példa a rutin hiányára. A kapott forrásszöveg nem nagybetűs formátumú volt. A képi információ alapján volt szükséges ennek felismerése és a szükséges formázás elvégzése. A bekezdésformázás itemek közül a sz9-es jelű a legalacsonyabb átlagú. Ez szintén egy kép alapján történő formázás elvégzését igényelte. Talán az egyik leggyakrabban előforduló hiba. A bekezdés sorkizárt formájának észrevétele. Ez valóban csak akkor működik ideálisan, ha több gyakorlás áll a diákok mögött és a hibák elemzése is megtörténik az órákon. Mivel a tanulók nagyobb önálló munkákat még ritkán végeznek szövegszerkesztővel (pl. házi dolgozatok), ezért a sorkizárt formát ugyan ismerik, de a használata nem rutinszerű. Az összes tankönyvi szövegük ilyen, de ez olyan természetes, hogy beállításának szükségszerűsége fel sem merül sok esetben. Javaslatként mindenképpen érdemes megfogalmazni, hogy az eredmények ismeretében az egyes munkák elemzése történjen meg a tanórán, még akkor is, ha a szűkre szabott tanórai keret kevés mozgásteret biztosít. A későbbi rutin megszerzése céljából sokat jelent az egyéni, személyre szabott útmutatás és elemzés, mégha az a hibák feltárásáról szól is. %
70
67
66
sz23
sz25
60 50 50
46 41
40 31
30
30 20 20 10 0 sz2
sz4
sz14
sz15
sz16
sz22
9. ábra: A karakterformázás változó itemösszetevőinek átlagai.
- 17 -
%
90
83
80 70
63
59
60
53
50
44
40
41 34
34 30
30
23
20 10 0 sz3
sz5
sz6
sz7
sz8
sz9
sz10
sz16
10. ábra: A bekezdésformázás változó itemösszetevőinek átlagai.
- 18 -
sz22
sz24
HÁTTÉRKÉRDŐÍV A tesztek mellett a tanulók, ugyan nem a teljes mintán, de a lényeget nem érintő módon egy háttér kérdőívet is kitöltöttek, amely elsősorban az informatikai eszközhasználati szokásaikat vizsgálta, mind az iskolában, mind otthoni környezetben. A minta tehát kisebb volt. Az alábbiakban néhány olyan eredményt mutatunk be, amelyek közül többre már történt utalás az elemzés során, és amelyek olyan információt hordoznak, amik árnyalhatják a teszteredményeket. Az első kérdéscsoport a diákok informatikához köthető tanulási szokásait vizsgálta. Az otthoni készülést, gyakorlást, a házi feladatok gyakoriságát (a tanulók több, mint 95%-a rendelkezik otthon hozzáférhető számítógéppel). Szoktál-e otthon tanulni, készülni a következő informatika órára?
Kaptál-e házi feladatot ebben a tanévben informatika tantárgyból?
10%
11%
33% 44%
45%
Soha
57%
Soha
Rirkán
Rirkán
Gyakran
Gyakran
Szoktál-e gyakorlati feladatokat megoldani számítógépen azért, hogy készüljél a következő informatika órára? 9%
Szoktál-e valaki mástól (nem informatika tanártól) segítséget kérni az informatika tanulásodhoz? 6%
38% 39%
52%
56%
Soha
Soha
Rirkán
Rirkán
Gyakran
Gyakran
11. ábra: A háttérkérdőív tanulási szokásokra vonatkozó kérdéseire adott válaszok megoszlása a teljes mintán.
A válaszokból kiderül, hogy azok száma, akik gyakran készülnek, gyakorolnak, készítenek házi feladatot mintegy 10%-ra tehető. Természetesen a válaszadók körében és saját bevallásra alapozva. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni, hogyan alakultak a teszteredmények ezekben - 19 -
az esetekben. A már említett variancia analízis módszerét alapul véve megvizsgáltuk, hogy van-e eltérés az elméleti illetve gyakorlati teszteredmények között a különböző választ adó diákok esetében. Az eredmények azt támasztják alá, hogy azoknak a csoportja, akik a gyakran alternatívát jelölték meg az otthoni tanulás kérdésre mind az elméleti, mind a gyakorlati teszten szignifikánsan jobban teljesítettek. Ez nem meglepő, hiszen alapvetően gyakorlati tárgyról lévén szó a gyakorlás az, ami a képességeket fejleszteni fogja, és a heti egy órás informatika a gyakorláshoz nem adja meg a kellő alapot. A másik két válaszalternatívát választók eredményei között nincs szignifikáns különbség. Az otthoni gyakorlás egyik motivátora ebben az életkorban a házi feladat lehet. Ez a pedagógiai régi kérdése, hogy lehet-e, kell-e, illetve hogyan honoráljuk pozitív vagy negatív esetben a meglétét vagy hiányát. Az elemzésnek nem célja erre kitérni, de a vizsgált mintán egyértelműen igazolódni látszik, hogy az a csoport, amely saját bevallása szerint gyakran kap házi feladatot szignifikánsan jobban teljesített, mint a másik kettő (lásd 7. táblázat). A szaktanár kompetenciája tehát eldönteni, hogy ad-e házi feladatot, vagy otthoni gyakorló feladatot, és azt hogyan értékeli, de az biztosan megállapítható, hogy több gyakorlás szükséges, mint heti egy informatika óra. 6. táblázat: Otthoni tanulás hatása az elméleti és gyakorlati teszteredményekre. Elméleti teszt Cs opo rtok n 1 2 Soha 193 46,80 Ritkán 331 48,64 Gyakran 58 55,32
Gyakorlati teszt Cs opo rtok n 1 2 Soha 184 46,78 Ritkán 324 50,76 50,76 Gyakran 59 54,61
7. táblázat: Otthoni házi feladat hatása az elméleti és gyakorlati teszteredményekre. Elméleti teszt n Soha 256 Ritkán 263 Gyakran 63
Gyakorlati teszt
Csoportok 1 2 45,74 49,32 58,11
n Soha 245 Ritkán 260 Gyakran 62
Csoportok 1 2 47,25 50,42 57,94
Korábban már utaltunk arra, hogy a számítógép hozzáférés már nem akadály a diákok számára. Ezzel együtt az internet hozzáférés is biztosított. Mindez új oktatási tartalmakat helyez előtérbe. Az elméleti teszt elemzése során már szóba került a számítógép-használat és azon keresztül az internettel kapcsolatos jogi kérdések köre. Ezekről a tanórán mindenképpen szükséges szót ejteni. Ezt támasztja a 12. ábracsoport négy kördiagramja is. Az otthoni informatikai eszközhasználat domináns területe az internetezés és a különböző kapcsolattartó fórumokon
- 20 -
való megjelenés. A számítógépes játékok is kisebb arányban szerepelnek, mint a böngészés. A kérdésben ugyan benne volt az e-mail cím és a levelezés is, de ebben az életkorban inkább „státusz szimbólum” az e-mail cím, mintsem konkrét funkcióval bíró valami. Javaslom, hogy a kérdőíven inkább a közösségi fórumokon való megjelenés szerepeljen kérdésként. A szövegszerkesztés, mint otthoni tevékenység csupán 10%-ban szerepel a gyakori tényezők között. Ez lehet az a 10%, aki otthon is gyakorol vagy feladatokat old meg és a szülei korlátozzák a géphasználatát. 8. táblázat: Otthoni informatikai eszközellátottság a teljes mintán.
Van-e otthon számítógéped? Van-e e-mail címed? Van-e internet elérésed?
Van
Nincs
%
584
10
98,32
558 567
17 7
97,04 98,78
Játék
Internet 3%
7%
10%
50% 43%
Soha
Soha
Rirkán
Rirkán
Gyakran
87%
Levelezés, ismerkedés
Gyakran
Szövegszerkesztés
8%
10% 31%
53%
39%
Soha
Soha
Rirkán
59%
Gyakran
Rirkán Gyakran
12. ábra: A háttérkérdőív otthoni számítógép-használati szokásokra vonatkozó kérdéseire adott válaszok megoszlása a teljes mintán.
- 21 -
A 13. és 14. ábra az iskolához köthető otthoni informatika tevékenységre vonatkozó kérdések válaszainak megoszlását mutatja. Levonható következtetésként adódik, hogy a diákok iskolai ügyekre elvétve használják a számítógépet. Mindez természetesen egybevág az életkori sajátságokkal. A későbbiek során ez az arány növekedni fog (remélhetőleg), azonban az intelligens számítógép-használat alapjait már ebben az életkorban is tanulják a diákok szerencsés esetben. Nyelvtanulás
Házi feladat készítés 16%
18%
24%
26%
Soha
Soha
Rirkán 56%
Rirkán 60%
Gyakran
Tananyag keresés
Gyakran
Verseny felkészülés 12%
26%
27%
51% 37%
47%
Soha
Soha
Rirkán
Rirkán
Gyakran
Gyakran
13. ábra: A háttérkérdőív iskolával kapcsolatos otthoni számítógép-használati szokásokra vonatkozó kérdéseire adott válaszok megoszlása a teljes mintán.
- 22 -
fő
Soha
400
Rirkán
350
Gyakran
300 250 200 150 100 50 0 Nyelvtanulás
Házi feladat készítés
Tananyag keresés
Verseny felkészülés
14. ábra: A háttérkérdőív iskolával kapcsolatos otthoni számítógép-használati szokásokra vonatkozó kérdéseire adott válaszok gyakorisága a teljes mintán.
Az ésszerű számítógép használat oktatásának fontosságát jelzi az is, hogy a tanulók jelentős része napi 1-2 órát tölt a gép előtt odahaza. Más kutatások is alátámasztják ezeket az adatokat. Részben az iskola feladata, hogy kialakítsa azokat a kompetenciákat, amelyek képessé teszik a diákokat az intelligens számítógép-használatra és az internet szabadságát kellő kritikai érzékkel kezelés képességére. fő
250
217
200 150 115 100
92
79
74
50 10 0 semennyit
heti 1-2 órát
heti 3-4 órát
napi 1-2 órát
napi 3-4 órát
még többet
15. ábra: A háttérkérdőív számítógép-használati időre vonatkozó kérdésére adott válaszok gyakorisága a teljes mintán.
- 23 -
TOVÁBBI ÖSSZEFÜGGÉSVIZSGÁLATOK Az alábbi táblázat a két teszt és az egyes résztesztek közötti korrelációs együtthatókat tartalmazza. Két változó közötti korreláció az együtt változás mértékére utal. Értéke -1 és 1 közötti. Minél közelebb van az egyhez, annál erősebb a két változó közötti összefüggés. (Ha valaki az egyik teszten jó eredményt ért el, akkor másik teszten is.) -1-hez közeli érték esetén éppen fordított ez az összefüggés. A két teszt között gyenge közepes erősségű a korreláció (0,387). Mindkét teszt más-más jellegű képességeket igényelt, ezért ez nem meglepő, de az összefüggés megléte arra a közös tanulói mintára utal, akik egyaránt szorgalmasan tanulják az elméletet és a gyakorlatot. A saját résztesztjeivel viszont mindkét teszt erős összefüggéseket mutat. 9. táblázat: Korrelációk a tesztek és résztesztek között a teljes mintán. Elméleti – Elméleti teljes hardver Elméleti - hardver Elméleti – általános Elméleti szövegszerkesztés Gyakorlati - teljes Gyakorlati szövegszerkesztés Gyakorlati prezentációkészítés
Elméleti – általános
Elméleti szövegszerkesztés
Gyakorlati - teljes
0,796 0,879
0,519
0,648
0,365
0,42
0,387
0,262
0,327
0,358
0,346
0,258
0,248
0,364
0,841
0,332
0,226
0,3
0,277
0,879
Gyakorlati szövegszerkesztés
0,538
Valamennyi korreláció 0,01-es szinten szignifikáns.
A háttérkérdőív adatai alapján további szignifikáns összefüggéseket nem találtunk. Nem volt szignifikáns kapcsolat a heti tanóraszám és a teszteredmény, valamint a informatika tanulás kezdő évfolyama és a teszteredmény között sem. A tankönyvhasználat
sem eredményezett
jelentős
különbséget
a teszteredmények
viszonylatában. A jelentősebb összefüggéseket a korábbi fejezetek alkalmával már ismertettük.
- 24 -
ÖSSZEGZÉS A mérés céljainak megfelelően az elemzés során már több olyan megállapítást is megfogalmaztunk, amely javaslatként szolgálhat az intézmények informatika oktatása tartalmi összetevőinek meghatározásához. Az alábbiakban ezek közül emelünk ki néhányat. Mindenképpen az egyik legfontosabb tevékenység, hogy a szaktanárok az eredmények ismeretében a diákokkal közösen elemezzék a hibákat, hiányosságokat és sikeres megoldásokat. Az elméleti teszt eredményei alapján a hardver részteszt kapcsán javasoljuk, hogy az alapfogalmak tanítása gyakorlatközeli legyen, tehát konkrét, a diákok környezetében is fellelhető információforrásokban megjelenő adatok, képek, megfogalmazások legyenek a tanítás középpontjában. Az internethez, számítógép használathoz köthető alapismeretek közül a jogi kritériumok tanórai ismertetését nem szabad elhanyagolni. A fogalmi rendszer precíz és példákra alapuló megfogalmazása nagyon fontos. Olyan példák választása célszerű, amelyek több különböző nézőpontból is láthatóvá teszik ugyanazt az elméleti elemet, elsősorban a szövegszerkesztés alapfogalmaira gondolva. A gyakorlati feladatmegoldás kapcsán a bevezető gyakorlás után a minta utáni szövegformázás gyakorlati képességét tartjuk legfontosabb fejlesztési területnek. Ezzel a figyelem- és koncentrációkészség is fejlődik, a részletek megfigyelésének képessége csakúgy, mint a globális szemléletmód. Minden célszoftver esetén az adott program specialitásainak kiemelését tartjuk fontosnak. Akár olyan speciális feladatokon keresztül, amelyek ezekre a lehetőségekre fókuszál. A gyakorlati informatikai eszközhasználat fejlesztése nem csak a számítástechnika szaktanár feladatai közé tartozik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok a megismert eszközöket minél sokrétűbben tudják használni más tantárgyi területeken is. Önálló munkaként összetett feladatok megoldását, dokumentumok készítését javasoljuk különböző tématerületekhez kötődően. Mindezzel erősítve a tantárgyak közötti kapcsolatot és az intelligens számítógéphasználati kompetenciák kialakulását. A heti egy informatika óra így elegendő lesz a gyakorlati funkciók megtanítására és a gyakorlás színtere más időpontokra és helyszínekre is áttevődik.
- 25 -
Az eredmények összességében elfogadhatók. A teszteken elvárt 50% körüli eredmények az életkori kategóriának megfelelnek. Az ennél szignifikánsan jobban teljesítő tanulók már a rutinosabb szoftverhasználók közé tartoznak.
Kecskemét, 2011. augusztus 7.
Kiss Róbert pedagógiai értékelési szakértő, matematika-kémia-számítástechnika szakos tanár
- 26 -
MELLÉKLETEK 10. táblázat: Item-.összpontszám korreláció, átlag és szórás az elméleti és gyakorlati teszteken. Elméleti teszt Item i1a i1b i1c i1d i1e i1f i1g i1h i1i i2a1 i2a2 i2b1 i2b2 i2c1 i2c2 i2d1 i2d2 i3a i3b i3c i3d i3e i3f i3g i3h i3i i3j i4a i4b i4c i4d i4e i4f i5a i5b i5c i5d i5e i6a i6b i6c i6d i7a i7b i7c
Korreláció 0,375 0,335 0,386 0,399 0,378 0,369 0,262 0,361 0,364 0,614 0,599 0,655 0,623 0,661 0,608 0,611 0,594 0,292 0,287 0,337 0,346 0,312 0,371 0,097 0,099 0,030 0,008 0,232 0,178 0,192 0,174 0,154 0,251 0,154 0,275 0,228 0,124 0,114 0,426 0,257 0,142 0,401 0,368 0,310 0,243
Átlag 0,58 0,64 0,45 0,22 0,43 0,23 0,68 0,52 0,49 0,43 0,46 0,36 0,38 0,32 0,30 0,26 0,24 0,87 0,13 0,57 0,29 0,62 0,50 0,41 0,96 0,82 0,13 0,83 0,38 0,90 0,78 0,59 0,66 0,40 0,38 0,27 0,40 0,71 0,51 0,65 0,41 0,48 0,54 0,71 0,65
Gyakorlati teszt Szórás 0,49 0,48 0,50 0,42 0,50 0,42 0,47 0,50 0,50 0,50 0,50 0,48 0,48 0,47 0,46 0,44 0,43 0,34 0,34 0,50 0,45 0,49 0,50 0,49 0,19 0,38 0,33 0,38 0,48 0,30 0,41 0,49 0,47 0,49 0,49 0,45 0,49 0,45 0,50 0,48 0,49 0,50 0,50 0,46 0,48
Item sz1 sz2 sz3 sz4 sz5 sz6 sz7 sz8 sz9 sz10 sz11 sz12 sz13 sz14 sz15 sz16 sz17 sz18 sz19 sz20 sz21 sz22 sz23 sz24 sz25 p1 p2 p3 p4 p5 p6 p7 p8 p9 p10 p11 p12 p13 p14 p15 p16 p17 p18 p19 p20 p21 p22 p23 p24 p25
- 27 -
Korreláció 0,243 0,341 0,402 0,352 0,596 0,529 0,528 0,575 0,422 0,520 0,293 0,333 0,504 0,317 0,270 0,455 0,438 0,500 0,317 0,515 0,387 0,395 0,411 0,536 0,355 0,548 0,568 0,520 0,496 0,522 0,531 0,437 0,570 0,571 0,480 0,454 0,412 0,572 0,542 0,556 0,531 0,434 0,503 0,539 0,562 0,504 0,646 0,502 0,521 0,592
Átlag 0,95 0,50 0,83 0,20 0,59 0,44 0,34 0,53 0,23 0,34 0,89 0,49 0,61 0,46 0,31 0,41 0,75 0,41 0,54 0,68 0,38 0,30 0,67 0,63 0,66 0,84 0,77 0,68 0,64 0,65 0,45 0,89 0,65 0,56 0,30 0,28 0,12 0,32 0,27 0,50 0,33 0,24 0,74 0,61 0,35 0,22 0,39 0,29 0,23 0,31
Szórás 0,22 0,50 0,38 0,40 0,49 0,50 0,47 0,50 0,42 0,47 0,32 0,50 0,49 0,50 0,46 0,49 0,43 0,49 0,50 0,47 0,49 0,46 0,47 0,48 0,47 0,37 0,42 0,47 0,48 0,48 0,50 0,31 0,48 0,50 0,46 0,45 0,33 0,47 0,44 0,50 0,47 0,42 0,44 0,49 0,48 0,41 0,49 0,46 0,42 0,46
12. táblázat: Az elméleti és gyakorlati teszteken elért eredmények osztályonkénti bontásban. Isk.kód
Oszt.
1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 7 7 7 7 7 7
1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 3 3 3 1 1 1 2 2 2
Elm_össz Elm_hard.
N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás
20 44,78 13,28 17 45,75 13,50 13 49,06 9,53 16 48,61 16,06 20 54,44 12,12 14 55,08 9,19 19 45,15 12,72 17 58,30 15,39 13 36,75 11,35 13 44,27 14,53 4 45,00 12,75 20 43,11 13,86 13 45,30 9,58 28 57,14 12,38 29 53,49 10,06
20 39,67 14,26 16 30,42 15,96 13 44,10 13,20 16 44,17 21,62 20 54,00 18,72 14 54,29 15,22 19 43,51 17,97 17 57,25 14,54 13 30,26 18,58 13 45,64 21,58 4 38,33 16,67 20 45,67 17,87 13 43,59 12,94 28 57,86 16,34 29 51,49 15,52
Elm_ált.
Elm_szöv.
Gyak_össz
Gyak_szöv.
Gyak_prez.
20 44,74 18,35 16 53,29 23,45 13 47,77 16,43 16 49,34 20,69 20 57,63 16,06 14 59,40 13,29 19 44,88 20,11 17 57,89 20,55 13 34,82 16,72 13 39,27 20,23 4 42,11 23,93 20 34,21 16,06 13 42,51 14,96 28 56,58 18,55 29 54,45 17,24
20 56,43 13,69 17 52,94 11,31 13 57,69 11,47 16 53,57 17,30 20 52,14 13,33 14 54,59 11,76 19 50,00 11,66 17 64,29 16,56 13 48,90 14,82 13 51,10 11,24 4 51,79 15,84 20 53,93 17,42 13 49,45 11,47 28 57,14 13,47 29 59,36 12,53
20 37,60 20,22 17 38,35 19,23 13 66,00 15,51 16 67,13 17,54 20 49,70 16,52 14 41,00 20,85 19 42,21 18,46 16 76,00 17,40 9 35,56 15,09 12 37,33 16,59 3 22,00 12,49 15 24,80 16,14 11 38,36 15,04 27 50,15 20,20 29 56,55 17,19
20 41,00 23,43 17 44,94 17,64 13 63,69 16,93 16 63,00 18,90 20 47,00 23,68 14 31,71 18,86 16 50,25 20,29 16 74,25 15,39 9 32,89 21,33 12 49,67 14,72 3 24,00 20,00 14 38,57 15,10 10 47,20 15,75 25 55,04 17,71 26 52,92 13,73
20 34,20 22,35 17 31,76 26,44 13 68,31 17,62 16 71,25 21,18 20 52,40 17,16 14 50,29 26,38 19 42,11 18,20 16 77,75 21,76 9 38,22 18,99 13 23,08 26,24 3 20,00 8,00 15 13,60 22,57 12 31,00 18,30 24 55,50 20,68 27 70,52 15,85
- 28 -
Isk.kód
Oszt.
Elm_össz Elm_hard.
Elm_ált.
Elm_szöv.
Gyak_össz
Gyak_szöv.
Gyak_prez.
8 8 8 9 9 9
1 1 1 1 1 1
N Átlag Szórás N Átlag Szórás
12 85,00 6,37 17 65,88 17,48
11 80,00 8,43 17 61,18 20,98
11 90,43 6,58 17 66,56 22,86
12 86,90 7,36 17 70,17 15,62
12 70,33 13,56 17 70,71 14,76
12 86,67 5,74 17 74,59 11,31
12 54,00 26,51 17 66,82 19,99
10 10 10 10 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 11
1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 3 3 3
N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás
18 59,63 15,59 16 45,97 11,15 20 51,11 10,17 11 67,27 13,04 18 43,21 12,30
18 55,19 23,52 16 33,75 11,01 20 40,67 10,57 11 67,88 18,33 18 31,48 13,10
18 64,33 21,55 16 51,32 15,19 20 55,79 13,70 11 72,25 14,72 18 45,61 19,19
18 59,92 11,26 16 53,13 13,29 20 55,36 10,84 11 59,09 9,63 18 57,14 11,49
18 68,78 16,65 16 70,88 11,41 19 57,68 16,56 11 65,45 12,49 15 56,27 12,56
17 73,65 14,63 16 70,00 11,87 19 60,42 14,84 11 66,18 18,62 14 52,00 15,77
18 68,00 15,70 16 71,75 14,79 20 52,20 27,11 11 64,73 20,92 15 64,00 10,58
12 12 12 12 12 12 13 13 13 13 13 13
1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2
N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás
19 44,09 13,13 24 49,35 14,19 21 47,41 11,27 14 43,33 9,46
19 42,11 17,79 24 48,61 18,91 21 37,78 18,42 14 36,67 13,27
19 41,83 20,27 24 48,68 17,16 21 47,62 15,74 14 43,61 15,09
19 53,76 12,46 24 53,87 13,97 21 59,18 13,20 14 55,61 11,61
19 35,16 13,68 24 40,08 18,09 21 47,52 21,29 14 36,14 16,83
19 43,79 10,95 24 41,83 14,05 21 43,05 21,83 12 35,00 20,33
19 26,53 22,48 24 38,33 24,91 21 52,00 24,53 14 42,29 15,59
14 14 14 16 16 16 16 16 16 16 16 16
1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 3 3
N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás
22 53,64 16,48 22 61,21 13,12 23 68,02 9,28 14 42,86 17,64
22 43,03 19,49 22 54,55 20,22 23 66,96 14,70 14 40,00 17,93
22 64,35 19,49 22 69,14 11,97 23 70,25 13,71 14 41,35 17,25
22 52,27 15,80 22 56,17 18,87 23 62,42 12,60 14 50,00 22,76
22 63,45 17,99 20 29,60 12,56 21 40,95 16,05 13 23,23 17,60
22 62,00 17,09 20 39,40 11,91 18 50,44 21,48 13 37,54 22,30
22 64,91 23,90 19 20,84 16,90 21 38,67 23,40 13 8,92 16,90
- 29 -
Isk.kód
Oszt.
17 17 17 17 17 17 17 17 17 22 22 22 22 22 22 23 23 23 23 23 23 23 23 23
1 1 1 2 2 2 3 3 3 1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 3 3 3
Elm_össz Elm_hard.
N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás N Átlag Szórás
27 40,25 10,57 17 49,54 7,96 17 55,56 13,56 32 44,72 13,86 33 44,78 10,32 35 42,35 9,67 32 48,06 11,52 36 45,62 17,11
27 32,35 12,22 17 40,39 14,23 17 56,08 13,55 32 40,83 16,57 33 40,20 16,95 34 38,04 15,79 32 47,29 15,83 36 35,74 16,50
Elm_ált.
Elm_szöv.
Gyak_össz
Gyak_szöv.
Gyak_prez.
27 34,89 18,53 17 44,89 10,04 17 46,75 19,51 32 45,89 20,33 33 43,70 19,40 34 38,39 11,55 32 41,12 13,73 36 45,18 23,38
27 57,14 9,91 17 70,59 14,70 17 71,85 13,47 32 52,01 13,36 33 54,98 10,49 35 56,12 14,30 32 61,38 12,42 36 61,11 16,59
26 61,15 15,92 16 61,13 19,49 16 78,00 10,81 31 30,19 18,02 32 33,81 14,81 32 44,38 20,14 31 49,23 18,47 33 50,00 21,32
26 71,85 16,14 14 79,71 12,50 16 81,50 12,21 31 37,68 15,59 32 39,38 16,54 31 61,29 24,27 30 63,60 19,12 29 58,48 17,05
26 50,46 24,03 16 52,50 17,21 16 74,50 13,46 32 22,00 25,34 32 28,25 20,47 26 36,15 19,12 27 42,37 20,28 33 48,61 23,09
13. táblázat: Az elméleti teszten elért eredmények iskolánkénti bontásban.. Iskolakód
Elm_össz
Elm_hardv.
Elm_ált.
Elm_szöv.
1 1 1
N Átlag Szórás
37 45,23 13,20
36 35,56 15,53
36 48,54 20,91
37 54,83 12,60
2 2 2
N Átlag Szórás
29 48,81 13,31
29 44,14 18,03
29 48,64 18,59
29 55,42 14,87
3 3
N Átlag
34 54,71
34 54,12
34 58,36
34 53,15
3
Szórás
10,86
17,12
14,79
12,58
4 4 4
N Átlag
36 51,36
36 50,00
36 51,02
36 56,75
Szórás
15,36
17,64
21,08
15,74
5 5
N Átlag
26 40,51
26 37,95
26 37,04
26 50,00
5
Szórás
13,34
21,23
18,32
12,94
6 6
N
37
37
37
37
Átlag
44,08
44,14
37,98
52,12
6
Szórás
12,11
15,90
16,60
15,14
7 7 7
N Átlag Szórás
57 55,28 11,31
57 54,62 16,11
57 55,49 17,77
57 58,27 12,93
- 30 -
Iskolakód
Elm_össz
Elm_hardv.
Elm_ált.
Elm_szöv.
8 8
N Átlag
12 85,00
11 80,00
11 90,43
12 86,90
8
Szórás
6,37
8,43
6,58
7,36
9 9
N
17
17
17
17
Átlag
65,88
61,18
66,56
70,17
9
Szórás
17,48
20,98
22,86
15,62
10 10
N Átlag
34 53,20
34 45,10
34 58,20
34 56,72
10
Szórás
15,15
21,40
19,69
12,55
11 11
N Átlag
49 51,84
49 43,40
49 55,75
49 56,85
11
Szórás
14,58
19,20
18,73
10,71
12 12
N Átlag
43 47,03
43 45,74
43 45,65
43 53,82
12
Szórás
13,83
18,49
18,69
13,17
13 13 13
N Átlag Szórás
35 45,78 10,63
35 37,33 16,35
35 46,02 15,39
35 57,76 12,54
14 14
N Átlag
22 53,64
22 43,03
22 64,35
22 52,27
14
Szórás
16,48
19,49
19,49
15,80
16 16 16
N Átlag Szórás
59 59,51 16,17
59 55,93 20,30
59 62,98 18,39
59 57,14 18,14
17 17 17
N Átlag Szórás
61 47,10 12,55
61 41,20 16,31
61 40,98 17,54
61 64,99 14,09
22 22 22
N Átlag Szórás
65 44,75 12,09
65 40,51 16,64
65 44,78 19,74
65 53,52 11,99
23 23 23
N Átlag Szórás
103 45,26 13,32
102 40,13 16,65
102 41,64 17,29
103 59,50 14,68
14. táblázat: A gyakorlati teszten elért eredmények iskolánkénti bontásban.. Iskolakód 1
Gyak_össz
Gyak_szöv.
Gyak_prez.
1 1
N Átlag Szórás
37 37,95 19,50
37 42,81 20,78
37 33,08 23,99
2
N
29
29
29
2 2
Átlag
66,62
63,31
69,93
Szórás
16,38
17,73
19,38
N Átlag Szórás
34 46,12 18,64
34 40,71 22,83
34 51,53 21,09
N Átlag
35 57,66
32 62,25
35 58,40
Szórás
24,61
21,50
26,63
3
3 3 4
4 4
- 31 -
Iskolakód 5
5 5 6
6 6 7
7 7 8
8 8 9
9 9 10
10 10 11
11 11 12
12 12 13
13 13 14
14 14 16
16 16 17
17 17 22
22 22 23
23 23
Gyak_össz
Gyak_szöv.
Gyak_prez.
N Átlag
21 36,57
21 42,48
22 29,27
Szórás
15,60
19,33
24,26
N Átlag Szórás
29 29,66 16,46
27 40,15 16,77
30 21,20 21,14
N Átlag
56 53,46
51 53,96
51 63,45
Szórás
18,81
15,68
19,61
N Átlag Szórás
12 70,33 13,56
12 86,67 5,74
12 54,00 26,51
N Átlag
17 70,71
17 74,59
17 66,82
Szórás
14,76
11,31
19,99
N Átlag
34 69,76
33 71,88
34 69,76
Szórás
14,25
13,28
15,17
N Átlag
45 59,11
44 59,18
46 59,04
Szórás
14,54
16,67
21,90
N Átlag
43 37,91
43 42,70
43 33,12
Szórás
16,29
12,67
24,32
N Átlag
35 42,97
33 40,12
35 48,11
Szórás
20,17
21,34
21,68
N Átlag Szórás
22 63,45 17,99
22 62,00 17,09
22 64,91 23,90
N Átlag Szórás
54 32,48 16,62
51 42,82 19,05
53 24,98 22,84
N Átlag Szórás
58 65,79 17,31
56 76,57 14,70
58 57,66 22,13
N Átlag Szórás
63 32,03 16,44
63 38,54 15,97
64 25,13 23,07
N Átlag Szórás
96 47,88 19,99
90 61,16 20,34
86 42,88 21,46
- 32 -
