INFORMÁCIÓK A JÓ GYAKORLATRÓL

1

INFORMÁCIÓK A JÓ GYAKORLATRÓL 9. A település legfőbb problémái Írja le az önkormányzat fő problémáit, hivatkozzon hivatalos dokumentumokra, amennyiben az szükséges (max. 100 szó). A település főbb problémái: - A strukturális munkanélküliség (A környező városokban folyamatosan vannak meghirdetett munkahelyek, de képzettség és tapasztalat hiányában a lakosság egy része ezekre nem tud bekerülni. - A népesség megtartó képesség csökkenése és ezzel összefüggésben - A háztáji gazdálkodás növekvő méreteket öltő feladása jellemzi. 10. A probléma leírása, amelyre a gyakorlat megoldást nyújt Írja le az okokat, összefüggéseket, amelyre a gyakorlattal választ kívántak adni, megnevezve a csoportokat, a módszereket, időzítést is (max. 200 szó). A munkanélküliség fő oka a településen, a tapasztalat, illetve a munkafegyelem hiánya. A gyakorlat segít a munkanélküliség csökkentésében közvetlenül a munkanélküliek közfoglalkoztatásával, illetve közvetetten szakmai tapasztalat biztosításával, a mintaprogramban részt vevő 18 fő közül 3 főnek még a befejezés előtt sikerült tartósan elhelyezkedni a munkaerő piacon. Terveink szerint a későbbiekben szociális szövetkezetet alapítunk, így hosszabb távon csökkentjük a települést sújtó munkanélküliséget. A program szintén segít a közfoglalkoztatásba bevontak munkához való hozzáállásának fokozatos javításában, például a kisebb fegyelmi vétségek (öt perc késés, kisebb nem szándékos károkozás) elnézése, melyek a magáncégeknél elbocsátással járnának, amíg a bevont személyek megtanulják a közfoglalkoztatással járó kötelezettségeiket. A munkanélküliségből eredő reményvesztettség számos járulékos problémát is okoz a településen például a szenvedélybetegségek terjedését, a közbiztonság romlását, és a háztáji gazdálkodás feladását.

11. A jó gyakorlat bevezetésének céljai Mit kívántak elérni a gyakorlat bevezetésével? Ki a gyakorlat célcsoportja? (max. 100 szó). A munkanélküliség közvetlen csökkentését, könnyen átlátható, és hosszabb távon is fenntartható munkalehetőség biztosításával. Valamint a lakosság olcsó, egészséges élelmiszerekhez történő juttatása saját termelés, a gyakorlatba bevontak „hazavitt” tapasztalatai és a háztáji gazdálkodás gépek bérlési lehetőségével történő támogatásával. A gyakorlat egyik célcsoportja a közfoglalkoztatásba bevontak (regisztrált munkanélküliek) és családtagjaik, ezeket a háztartásokat többletbevételhez juttatja a gyakorlat, ezért általában egy háztartásból egy személyt vonunk be programba. A másik célcsoport a lakosság szociálisan rászoruló része számukra kedvezményes áron értékesítjük terményeinket. A teljes vásárló közönség könnyen ellenőrizhető zöldségfélékhez jut, mert a naprakész permetezési napló másolatát vásárláskor megtekinthetik. 12. A jó gyakorlat kezdeményezése és előkészítése Ki kezdeményezte probléma megoldását (önkormányzat, állampolgárok, támogató, civil szervezet, magáncég stb.)? Ki tervezte meg a jó gyakorlatot, és milyen lépésekkel (stratégiaalkotás, akcióterv, projekt javaslat) tervezték annak végrehajtását? A jó gyakorlat az önkormányzat általános stratégiájának része, vagy speciális stratégiát alkottak erre a célra? Miért e kezdeményezés mellett döntöttek? (max. 300 szó) Lovászpatona Község Önkormányzata kezdeményezte és tervezte a jó gyakorlatot. Pintér Imre polgármester alapötletéből Ináncs és Nagypirit községek önkormányzatainak segítségével Pintér Imre polgármester és dr. Reichert László aljegyző tervezte meg az első mintaprogramot 2013.-ban és a másodikat 2014.-ben. Az első még csak egyszerű mezőgazdasági program volt. A 2014.-es tervbe került be önálló értékesítési stratégia. Ebben az évben vontuk be a közfoglalkoztatásba Zámbó Miklós adminisztrátort, Vezetés és Szervezés Ma képzettséggel, így az üzleti tervezés pontosabb, részletesebb lett. Jelenleg a tervezés a következők folyamatos frissítésével történik: stratégiai terv, (hol akarunk tartani öt év múlva), éves üzleti terv, (hol akarunk tartani egy év múlva és mit kell tenni ahhoz) éves értékesítési terv a vevők igényeinek felmérése alapján, és ebből eredően pénzáram és vetésterület terv az évre vonatkozóan. A jó gyakorlat az önkormányzat általános munkahelyteremtő és lakosságmegtartó stratégiájának része,

2

mert ezekhez a célokhoz illeszkedik, természetesen a mezőgazdasági termelésre és értékesítésre új részstratégiát kellett alkotni, mert ezek nem voltak részei az önkormányzat tevékenységének. A 2013. évben az Önkormányzat számára megnyitották a Startmunka Mintaprogramokban való részvétel lehetőségét, melynek keretében a normál közfoglalkoztatási forrásokon túli pénzeszközök igénylésére volt lehetőség a közfoglalkoztatás bővítéséhez. A nyolc lehetséges projektláb közül a mezőgazdasági tevékenységre építve lehet a legnagyobb valószínűséggel önfenntartó szociális szövetkezetet létrehozni. Ezért esett erre a tevékenységre a választás. 13. A jó gyakorlat megvalósítása Írja le röviden a gyakorlatot. Milyen tevékenységeket folytattak annak végrehajtása során (Ki hajtotta végre a gyakorlatot? Ki szervezte, menedzselte azt? Mennyi ideig tartott a tevékenység? Hol valósult meg a tevékenység?) Van-e partnere az önkormányzatnak a jó gyakorlat végrehajtásában? Amennyiben igennel válaszol, részletezze a partnerek hozzájárulásának jellegét, mértékét! (max. 400 szó) Az alapvető mezőgazdasági mintaprogram kiegészítve szinergikusan kapcsolódó elemekkel. Vegyes zöldségfélék termesztése a helyi konyha ellátása és több helyszínen: városi piacon, mozgóbolt jelleggel a környező településeken, és a Lovászpatonai árusító helyen. A gazdálkodás során használt gépeink bérelhetők, kezelőkkel együtt, ha nincs azokra az adott időszakban szükség a mintagazdaságban. Ezzel is elősegítjük a lakossági kiskertekben végzett gazdálkodást. A tapasztalatok továbbadása céljából tanfolyamok szervezését is tervezzük, jelenleg is zajlik egy harmadik fél által szervezett mezőgazdasági képzés gyakorlati része, melyhez a helyszínt és a gyakorlati oktatást biztosítjuk. 2015. tavaszán megkezdtük zöldség palánták termesztését saját felhasználásra, ezt a következő évre kereskedelmi mennyiségű termelésre bővítjük. Megkezdtük a gazdaság majdani főépületének építését, melyben a szerszám- és terménytároló, árusító, feldolgozó helységek, valamint egy elméleti képzések helyszínéül szolgáló helység, kazánház, szociális blokkok, és egy gombapince kap majd helyet. A gyakorlatot Lovászpatona Község Önkormányzata hajtotta végre 18 fő támogatott munkahelyen a fluktuáció miatt összesen 22 fő közfoglalkoztatott bevonásával. A munkaszervezést Pintér Imre polgármester, Csehi Sándor falugondnok/műszakvezető, Takács Barbara hivatalsegéd, és Zámbó Miklós adminisztrátor végezték. A tevékenység 2014. március 1.-én kezdődött, és bár az érintett program 2015. február 28.-án véget ért, az arra ráépülő közfoglalkoztatási program jelenleg is tart. Az értékesítés Lovászpatona és a környező települések főterein, illetve a győri vásárcsarnokban történt. A növénytermesztést a Lovászpatona 218.; 220.; 221.; 222.; 550.; és 0103/2. hrsz.-ú saját tulajdonú ingatlanokon végeztük. A megvalósítás során partnereink voltak: Belügyminisztérium BM/3172-2/2014 döntése alapján a Nemzeti Foglakoztatási Alap biztosította Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Munkaügyi kirendeltségén keresztül, a startmunka mintaprogram végrehajtásához szükséges pénzbeli támogatást. A program tervezéséhez segítséget nyújtottak: Veszprém Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Közfoglalkoztatási Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Munkaügyi kirendeltsége, Csikvánd Község Önkormányzata, Ináncs Község Önkormányzata, Nagypirit Község Önkormányzata, Tóth Szabolcs agrármérnök. A megvalósítás során szaktanácsadást biztosítottak: Nagypirit Község Önkormányzata, Tóth Szabolcs agrármérnök, Genda Attila ezüstkalászos kertész, Lovászpatonai nyugdíjas klub. A bevont területek fokozott ellenőrzésével járul hozzá a program sikeréhez Lovászpatona Község Polgárőrsége. A termény értékesítéséhez helyszínt biztosított a Győr-Szol zrt. és Csót Község önkormányzata. A terményeink nagy tételben történő vásárlói Bácsi Mónika (konyha üzemeltetője), Busa Gyula, Horváth Julianna, Szegvári Zoltán egyéni vállalkozók. A Türr István Képző és Kutató Intézet számára bérleti díj ellenében kertészeti növénytermesztő betanított munkás képzéshez helyszínt biztosítunk.

14. Ki menedzselte a gyakorlat kialakítását (önkormányzat vagy a partner)? Mikor kezdték és mennyi ideig tartott a bevezetés? Felmerült-e valamilyen probléma a bevezetés során, ha igen, melyek voltak azok, és hogyan oldották meg azokat? (max. 300 szó) A gyakorlat kialakítását szaktanácsadás igénybevétele mellett az önkormányzat maga végezte, a kezdeti lépések 2013. tavaszán történtek, még támogatás nélkül, pusztán az éppen rendelkezésre álló közfoglalkoztatottak saját feladataik ellátása után fennmaradó munkaidőben kezdték a kertészkedést ebben az időszakban Csikvánd, Ináncs és Nagypirit községek önkormányzata, valamint Szente László és Pölöskei Miklós nyugdíjas agrármérnökök nyújtottak segítséget. 2013. október 1.-én kezdődött az első

3

hivatalos Startmunka Mintaprogram a településen, ez folytatódott 2014. március 1.-én és tovább 2015. március 16.-án már egyedi mintaprogram minősítésben. A bevezetés befejezéséről nem lehet beszélni, mert folyamatosan újabb és újabb tevékenységek bevezetése történik. 2013-ban még csak öt zöldség fajta termesztése történt, 2014.-ben már 17 zöldségfaj több mint 40 fajtáját termesztettük, mindnek más-más igényei vannak, ebben az évben került bevezetésre a piaci és mozgóboltos értékesítés, valamint a nagyobb építkezések. 2015. február 12.-én indult az első gyakorlati képzés a területen a Türr István Képző és Kutató Intézet szervezésében. A jelenlegi programban már megkezdtük a palánta termesztést, a mindenszenteki időszakra már kereskedelmi mennyiségű dísznövény palánta előállítását tervezzük, és bevezetésre kerül a gombatermesztés is. A munkaszervezést kezdetben Pintér Imre polgármester, Csehi Sándor falugondnok/műszakvezető, Takács Barbara hivatalsegéd végezték. 2014.-ben csatlakozott hozzájuk Zámbó Miklós adminisztrátor és Orsós Antal Műszakvezető. A bevezetés során számtalan apró probléma merült fel, a traktor tengelytörésétől, a sátorfólia elrepüléséig, melyeket sikerült egyenként folyamatosan megoldani. A gyakorlat végrehajtását egyik sem veszélyeztette. 15. Milyen módszereket alkalmaztak a helyi lakosok bevonására a gyakorlat előkészítése és megvalósítása során (találkozók, nyilvános viták, tömegkommunikáció, kiadvány, önkormányzati honlap, emailek stb.)? (max. 100 szó) A résztvevő közfoglalkoztatottak bevonását minden esetben személyes megkeresés előzte meg, a gyakorlatban részt vevők mind önkéntes munkavállalók, véletlenszerű kiközvetítetés nem történt. A falugyűléseken történt kísérlet a helyi lakosok bevonására, de csekély érdeklődés kísérte ezeket. A gépi munka végeztetésének lehetősége szájmarketing útján gyorsan elterjedt különösebb kommunikáció nélkül.

16. A jó gyakorlat eredményei Mutassa be a gyakorlat eredményeit, amelyek választ adtak a 2. pontban felsorolt problémákra! Hatással volt-e a gyakorlat az önkormányzat igazgatására és hogyan? Hatással volt-e a gyakorlat az önkormányzati szolgáltatások felhasználóira, és hogyan? Az Ön megítélése szerint a lakosságnak hány százaléka tartozik a gyakorlat haszonélvezői közé? (max. 300 szó) A munkanélküliek száma összesen 22 fővel csökkent, ezekből 18 fő a startmunka mintaprogramon belül került alkalmazásba, míg a 4 fő munkahely létesítésének szándékával távozott a programból annak befejezése előtt, akik közül 3 főnek tartósan sikerült elhelyezkednie a munkaerő piacon. Ez további ráépülő programok indításával és a hosszabb távú közfoglalkoztatásban felszabaduló helyek feltöltésével hosszabb rövidebb időre további 30 fő alkalmazására teremtett lehetőséget. Átlagosan 3 fős családokkal számolva és figyelembe véve azt, hogy néhány esetben egy család több tagját is alkalmaztuk, körülbelül 60 fő számára közvetlenül és 90 fő számára közvetetten nyújtott segítséget a megélhetéshez. Továbbá gépi bérmunkának köszönhetően sok lakossági konyhakertet vontak művelésbe, illetve olyan idős lakosok is folytatják a kertjeik művelését, akik kézi erővel már képtelenek lennének a nehezebb munkák ellátására. A gépi munkavégzés körülbelül 40 háztartást érintett, de ezek általában idős házaspárok vagy özvegyek, ezért ennek 60 fő körüli haszonélvezője lehetett. A gyakorlat az önkormányzat igazgatására hatással volt, mert 1 fő adminisztrátor felvételére is volt lehetőség, aki a gyakorlat adminisztrációjának végzése mellett szabad munkaidejében egyéb igazgatási tevékenységekben is besegít. A gyakorlat lehetőséget nyújtott az előírt önkormányzati szolgáltatások túli szolgáltatások nyújtására, ez elsősorban a konyhakertek művelésének elősegítésében összpontosul. Továbbá az önkormányzat rászorulók számára kedvezményes áron értékesített termékeket, így további segítséget nyújtott számukra. A gyakorlat többletjövedelmet biztos a lakosság 12-15%-ának (háztartásbeliekkel együtt), valamint a lakosság 3-4%-ának nyújt segítséget konyhakert művelésében, és a lakosság 8-10%-a számára teszi lehetővé a kedvezményes zöldségvásárlást. Így az összes haszonélvező aránya 23-30% között alakul.

17. Van-e hivatalos elemzés a gyakorlat eredményeiről? Ki tartja nyilván az eredményeket, és milyen módon? (max. 100 szó)

4

Az eredményeket Zámbó Miklós adminisztrátor, közfoglalkoztatott tartja nyilván, a kistérségi startmunka mintaprogram adminisztrációs kötelezettségeinek megfelelően. Az elvégzett munkák nyilvántartása a munkanaplókban szerepel, az értékesített termények nyilvántartása a terménynaplóban, a betakarított termények nyilvántartása a munkanaplókban és a betakarítási terménynaplóban.

18. Népszerűsítették-e a gyakorlatot, és milyen módon (tömegkommunikáció, konferencia, találkozók stb.)? Megismerték-e a helyi lakosok a gyakorlatot, és mennyire voltak elégedettek azzal? Más önkormányzat megismerte-e a gyakorlatot? Alkalmazta-e már más önkormányzat is azt? (max. 200 szó) A helyi lakosok számára a falugyűléseken és képviselő testületi gyűléseken történt tájékoztatás, de szájmarketing útján is terjedek a lehetőségek, a talajmaróval végzett első bérmunkákat, napokig nem tudtuk befejezni, mert a lakosok egymásnak mondták el a lehetőséget, és mire a gép végzett volna, már újabb és újabb kertekbe hívták. A gépi munkákkal és a termények árával és minőségével a lakosság elégedett volt, a megvalósítás részletei iránt a lakosság nem mutat érdeklődést, a ténylegesen részt vevő közfoglalkoztatottakon kívül. Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Munkaügyi kirendeltsége által szervezett tájékoztatón a polgármester elmondta tapasztalatait a megvalósult startmunka mintaprogramokról az érdeklődő polgármestereknek a kirendeltségen. Ezt követően az érdeklődők további tájékoztatása személyesen, telefonon, illetve e-mailben történt. Bakonykoppány, Bakonyszücs, Pápateszér, és Ugod községek önkormányzatai kértek és kaptak részletes szakmai segítséget a startmunka mintaprogramok megpályázásához és megvalósításához. Ezek közül Pápateszéren indult mezőgazdasági mintaprogram, a többi önkormányzat más jellegű mintaprogramok indítása mellett döntött. 19. Mutassa be, hogy a gyakorlat végrehajtása milyen hatással volt az önkormányzat 1. pontban felsorolt problémáira! (max 100 szó) A munkanélküliek száma összesen 22 fővel csökkent, ezekből 18 fő a startmunka mintaprogramon belül került alkalmazásba, míg a 4 fő munkahely létesítésének szándékával távozott a programból annak befejezése előtt, akik közül 3 főnek tartósan sikerült elhelyezkednie a munkaerő piacon. Ez további ráépülő programok indításával és a hosszabb távú közfoglalkoztatásban felszabaduló helyek feltöltésével hosszabb rövidebb időre további 30 fő alkalmazásra nyílt lehetőség. Továbbá gépi bérmunkának köszönhetően sok lakossági konyhakertet vontak művelésbe, illetve olyan idős lakosok is folytatják a kertjeik művelését, akik kézi erővel már képtelenek lennének a nehezebb munkák ellátására. A népesség megtartó képesség növekedése nem mérhető, de hosszú távon tervezhető foglalkoztatás biztosításával a munkavállalási célú elvándorlás valószínűleg gyökkent. 20. Források Mennyibe került a gyakorlat végrehajtása? Milyen pénzügyi forrásokat használtak fel (önkormányzat saját költségvetése, állami források, támogatók stb.)? Mekkora volt a gyakorlat összes forrásigénye (emberi erőforrás az önkormányzaton belül és azon kívül is, számítógépek, irodák, más eszközök)? Okozott-e megtakarítást a gyakorlat az önkormányzati költségvetésben, és ha igen, akkor milyen módon és mekkora összegben? (max. 200 szó) A program teljes költsége: 23 446 214 Forint volt. Melynek 2,99%-a önrész 701 981 Forint, 19,74%-a beruházási és dologi költség (az önrésszel együtt) 4 628 832 Forint; 9,55%-a szociális hozzájárulási adó 2 238 191 Forint, 5%-a garantált közfoglalkoztatási bér 1 173 046 Forint, és 65,71%-a közfoglalkoztatási bér 15 406 145 Forint. A kiemelt önrészen kívül a további forrásokat Belügyminisztérium döntése alapján a Nemzeti Foglakoztatási Alap biztosította a Veszprém Megyei Kormányhivatalon keresztül. Az önkormányzaton kívül emberi erőforrás igény nem merült fel. Bár nem találtunk agrármérnököt, aki a közfoglalkoztatást vállalta volna, de a szükséges mezőgazdasági tervezést Tóth Szabolcs agrármérnök a település alpolgármestere látja el. A közfoglalkoztatottakon kívül a gyakorlat szervezésében vele együtt 5 fő vesz részt, de nem teljes munkaidőben, de ezek közül 4 fő kiváltható megfelelő képzettségű közfoglalkoztatott felvételével. A mozgóboltos értékesítéshez szükséges egy furgon használata, ez nálunk a faluautó, valamint legalább 1 számítógép és közepes kapacitású nyomtató szükséges az adminisztrációhoz. De ezek költségeinek szétválasztása a normál működtetés költségeitől a jelenleg használt könyvelési rendszerünkben nem megoldható. A gyakorlat megtakarítást nem okozott, mivel a település konyháját vállalkozó üzemelteti így az oda szállított zöldségek is árbevételt termelnek a realizált 1 471 740 Forint bevételből palántanevelő építését

5

tervezzük.

21. A jó gyakorlat fenntarthatósága Folytatják-e a gyakorlat végrehajtását, és ha igen, milyen forrásból finanszírozzák azt? Milyen módon hat a példa eredménye a jövőre nézve? Van-e valamilyen világos, intézményesült mechanizmusa (hivatalos dokumentum, az állampolgárok magatartásváltozása stb.) a gyakorlat folytatásának a jövőben? (max. 100 szó) A gyakorlatot önfenntartó szociális szövetkezetté tervezzük alakítani a 2018-2019 es időszakban. Jelenlegi számításaink alapján a mezőgazdasági tevékenységeink körülbelül 8 fő munkabérének kitermelését tennék lehetővé ekkorra. De folyamatosan keressük a meglévő tevékenységek bővítésének lehetőségeit, illetve az ezekhez kapcsolódó új tevékenységeket. A későbbiekben tervezünk még állattartást, gyümölcsös telepítését, tartósítást és önálló kereskedelmi tevékenységet. Ennek keretében vadon gyűjthető növényeket vásárolunk és értékesítünk tovább, jövedelmet biztosítva a közmunkaprogramokból kimaradók számára is. A gyakorlat folytatását a Belügyminisztérium BM/4767-6/2015 számú döntésének megfelelően a Nemzeti Foglalkoztatási Alap támogatásából, illetve a saját bevételeinkből fogjuk finanszírozni 2015-16.-os időszakban. Az újabb tevékenységek indításával a saját bevételek részaránya évről-évre nőni fog. 22. Támogatás más önkormányzatnak a jó gyakorlat átvételére Van-e valamely speciális előfeltétele (szervezési, pénzügyi, földrajzi stb.), hogy más önkormányzatnak segítséget tudjanak nyújtani a jó gyakorlat átvételéhez? Mit tud felajánlani segítségül ahhoz, hogy más önkormányzat is alkalmazza az Önök gyakorlatát (tanulmányutak, látogatók fogadása, képzés, dokumentumok, szakértői támogatás stb.) t? (max. 100 szó) Mivel a jó gyakorlat folytatása jelenleg is folyamatban van, elsősorban saját helyszíneinken tudunk tájékoztatást, segítséget nyújtani más önkormányzatok számára. Természetesen telefonon és emailen keresztül más önkormányzatok rendelkezésére állunk korlátozás nélkül. Látogatókat tudunk fogadni, saját képzést még nem tudunk szervezni, de kertészeti gyakorlati helyet biztosítunk ellentételezés fejében más szervezőknek (jelenleg is), Az általunk készített dokumentumok mintáit, részletes kitöltési útmutatóval rendelkezésre tudjuk bocsátani. Bakonykoppány, Bakonyszücs, Ugod és Pápateszér községek önkormányzatai számára ezeket már rendelkezésre bocsátottuk.

23. Tanulságok-megjegyzések Mutassa be, hogy mit lehetne még javítani a gyakorlat ismételt végrehajtása során! Melyek voltak a legnagyobb kihívások, amelyekkel a végrehajtás során szembesültek? Mik a levonható tanulságok? (max. 200 szó) Az igényfelmérés az egész mezőgazdasági termelés alapja, többet nem kezdenénk a gyakorlatot a legkönnyebben gondozható zöldségfélék termesztésével. Kereslet alapúra kell átállítani a termelés, a 2015-16.-os programhoz már készült igényfelmérés. További értékesítési csatornák keresése szükséges. A termelés profiljának kiegészítése további tevékenységekkel melyek növelik az elérhető bevételt, ezekből a képzés és a palántanevelés már beindult, a gombatermesztés a későbbiekben fog. A további években gyümölcs és dísznövény termesztéssel, állattartással és gyógynövény gyűjtéssel egészülne ki. Az elérendő példát a piacozó családi vállalkozások adják, akik mindig a szezonnak megfelelő termékkel vannak jelen egy-egy város piacán. A legnagyobb kihívás a közfoglalkoztatottak munkához való hozzáállása, az apró fegyelmi vétségek (kis késés, figyelmetlenségi hibák) amelyek alapján fegyelmi intézkedést elrendelni kontra produktív lenne, de a kis károk egyesülnek és figyelemfelhívó beszédeken kívül nehéz küzdeni ellenük. Például ha minden 100.-ik növény sérül meg a kapálás során és négyszer kell kapálni betakarítás előtt, máris 4%-os a termés kiesés, és folyamatos megfigyelés nélkül szinte lehetetlen a felelősöket megnevezni. További levonható tanulság, főleg a gyakorlatot újonnan alkalmazni kívánók számára, hogy sokféle zöldséggel kell kezdeni, sokkal kisebb esélye van annak hogy valami félresikerül mindegyik esetében, mert egy növénykultúrában egyetlen kártevő, vagy körülmény képes helyrehozhatatlan kárt tenni.

6

A pályázati formanyomtatvány formájában változtatható – a megadott szavak mennyiségének figyelembe vételével. A pályázatot két nyomtatott (egy eredeti és egy másolat) példányban postai úton ajánlott küldeményként a TÖOSZ címére (1386 Budapest 62. Pf.: 908.) és egy elektronikus példányban ([email protected] e-mail címre) kell benyújtani, legkésőbb 2015. április 15-ig. A pályázathoz a jó gyakorlat eredményeit bemutató dokumentumok, kiadványok, fotók anyagát az önkormányzat honlapjára feltöltve és a linket beillesztve van lehetőség megküldeni. A mellékletek megküldésével hozzájárul a dokumentumok, kiadványok, fotók szabad felhasználásához. Az Irányító Bizottság fenntartja a jogot, hogy bármely kategória tekintetében nem hirdet győztest. Bármely felmerülő kérdésével forduljon bizalommal a TÖOSZ titkársághoz (www.toosz.hu ), az alábbi elérhetőségek valamelyikén. Tel: (06-1) 321-2496 Fax: (06-1) 413-0482 E-mail: [email protected]

7