inforegio panorama Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása 27. szám szeptember

hu

inforegio | 27. szám | 2008. szeptember |

panorama

Regionális politika és bővítés

Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása

Tartalom Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása

Az előcsatlakozási támogatási eszköz a tagjelölt országok fejlődésének szolgálatában

4

Ahogy az európai bővítés tovább folytatódik, a tagjelölt országoknak nyújtott segítség is egyre kifinomultabbá válik. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az eredeti előcsatlakozási segítségnyújtás hogyan egészült ki új dimenziókkal.

Regionális fejlődés: egy fontos lépés a nyugat- balkáni országok EU-tagsága felé

7

2005 decembere fontos mérföldkövet jelentett Macedóna Volt Jugoszláv Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása útján.

Az előcsatlakozási támogatási eszköz határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó alkotóeleme

8

Az elmúlt években egyre szélesebb körben ismerték fel, milyen fontos a határokon átnyúló együttműködés ösztönzése és támogatása Európa különböző régiói között.

Riport: Tisztább jövőt építenek

10

Ahogy Bulgária az EU-n belüli jövőjét építi, az előcsatlakozási strukturális politika keretében nyújtott támogatás segít korszerűsíteni az egyik bolgár város környezetszennyező hulladékártalmatlanítási rendszerét és vízhálózatát. A Panorama Ruséba, a legnagyobb Duna menti bolgár kikötővárosba látogatott.

Első kézből: Akcióban Horvátoszág gazdasági növekedéséért

15

Első kézből: Törökország lendületben – a regionális versenyképesség új megközelítése

17

Akcióban az ISPA: Horvátország, Románia, Bulgária

20

Első kézből: Bulgária és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság élen jár a határokon átnyúló együttműködésben

21

Online

23

Fotók (oldalszámok): European Commission (3, 4, 6, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 22), eaR (7), Ministry of Economy, Labour and Entrepreneurship, Croatia (15), Croatian National Tourist Board/Josip Madračević (16), Ministry of Industry and Trade, Turkey (17, 18), Ministry of the Sea, Transport and Infrastructure, Croatia (20), Reporters (21). Címlap: Trogir, Horvátország. Fotó: Serdar Yagci/iStockphoto Elkészítésében részt vett: Tipik S.A. Felelős szerkesztő: Raphaël Goulet, Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság. Ez a magazin angol, francia, német, horvát, macedón és török nyelven, újrahasznosított papírra nyomtatva jelenik meg, a következő internetes címen pedig az Európai Unió 22 nyelvén elérhető: http://ec.europa.eu/regional_policy/index_en.htm A kiadványban szereplő szövegek személyes nézeteknek adnak hangot, amelyek nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság véleményét.

A (potenciális) tagjelölt országok felkészítése a jövőre Rendkívül fontos számunkra, hogy sikerüljön szoros kapcsolatot kialakítanunk az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal. Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) egy új segítség a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára az Unió működésének jobb megértéséhez, valamint a tagságra való felkészülés során a nemzeti politikák, szabályok és szabályozás adaptálására irányuló erőfeszítéseik támogatásához. Az IPA egyetlen közös keretben fogja össze az uniós programokat és az előcsatlakozási pénzügyi eszközöket, és nagyobb rugalmasságot biztosít a kedvezményezett országoknak a segítség igényeik szerinti kihasználásában, miközben összehangoltabb együttműködést tesz lehetővé az érdekeltekkel, tagállamokkal és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. A Panorama mostani számában az IPA két olyan alkotóeleme áll a középpontban, melyek a Regionális Politikai Főigazgatóság kezelésében vannak: határokon átnyúló együttműködés és regionális fejlesztés. Az első célja a jelenlegi EU-tagállamok és a tagjelölt/ potenciális tagjelölt országok közötti határok két oldalán működő hatóságok közötti együttműködés elősegítése. Az utóbbi feladatai közé olyan területekre irányuló befektetések támogatása tartozik, mint az infrastruktúrafejlesztés – ugyanolyan módon, ahogy az Unión belüli régiók részesülnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap támogatásából. Az előcsatlakozási támogatás tervezése és végrehajtása immár meggondoltabb stratégia szerint zajlik és több éves időtartamra szól, minek köszönhetően folyamatos, kiszámítható finanszírozásban részesülnek a kulcsfontosságú beruházási projektek. Az IPA lehetővé teszi a kedvezményezett országok számára, hogy megismerjék, miként valósulnak meg a hasonló programok az Unión belül, így mire teljes jogú tagokká válnak, hatékonyan ki tudják használni az EU kohéziós politikájában rejlő lehetőségeket. Az Inforegio Panorama magazin legújabb számában azt igyekszünk körüljárni, hogy a kedvezményezett országok hogyan szervezik és hajtják végre az IPA, illetve annak elődje, az ISPA által finanszírozott projekteket. Meggyőződésem szerint az – egyrészt maguknak az országoknak a képviselői, másrészt a Bizottság képviselőinek szemszögéből bemutatott – tapasztalatokból mind a jelenlegi tagállamok, mind az Unió majdani tagországai rengeteget tanulhatnak.

Danuta Hübner Regionális politikáért felelős biztos

| inforegio | panorama | 27. szám | 3. o. |

Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása

Az előcsatlakozási támogatási eszköz a tagjelölt országok fejlődésének szolgálatában Ahogy az európai bővítés tovább folytatódik, a tagjelölt országoknak nyújtott segítség is egyre kifinomultabbá válik. Cikkünkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy az eredeti előcsatlakozási segítségnyújtás hogyan egészült ki új dimenziókkal.

Horvátország, a többi tagjelölt országhoz hasonlóan, környezetvédelmi projektekre is használhatja az uniós támogatásokat.

A tagjelölt országoknak előcsatlakozási finanszírozás formájában nyújtott támogatás 2007. január 1-jétől magasabb fokozatba kapcsolt: ekkor ugyanis az ös�szes témába vágó uniós programot és finanszírozási kezdeményezést egyetlen egységes intézkedés váltott fel: az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA).1 A korábban a PHARE, a PHARE CBC, az ISPA, a SAPARD és a CARDS keretében futó programok, valamint a Törökország számára létrehozott pénzügyi eszköz fontos eredményeket mutattak fel, de az összevonás minden érintett fél számára megkönnyítette a programok irányítását és a kezdeményezések egymással történő összehangolását. Ezen túlmenően az IPA a nemzeti hatóságokat sokkal szorosabban és nagyobb felelősségi körrel vonja be a stratégiai tervezésbe és programozásba. Az IPA keretein belül számos új

koncepció is érvényesül: például a több évre szóló programozás, a stratégiai tervezés, vagy a regionális hatóságok és helyi szervek önirányítási képességének növelése. Az új, szélesebb keretek sokkal nagyobb mozgásteret biztosítanak a tagjelölt országok számára saját gazdaságuk és intézményeik fejlesztéséhez, és ezáltal vállalkozóik és közigazgatási dolgozóik képességeinek javításához.

Toljuk ki még jobban a határokat Az előcsatlakozási támogatás azelőtt az intézményfejlesztésre és a közösségi politikák legfontosabb területein végrehajtott beruházásokra összpontosított. A beruházások az előcsatlakozási strukturális politikák eszközén, vagyis az ISPA-n keresztül valósultak meg.

(1) A z előcsatlakozási támogatás jogalapja a 2006. július 17-i 1085/2006 tanácsi rendelet. A végrehajtás részletes szabályait a 2007. június 12-i 718/2007 bizottsági rendelet tartalmazza.

| 4. o. | inforegio | panorama | 27. szám |

Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása Az ISPA projektközpontú eszköz volt, és főleg a transzeurópai hálózatok, illetve a környezetvédelem terén megvalósuló beruházásokra fókuszált. Az IPA azonban átlépett a hagyományos kereteken, és az infrastrukturális beruházásokat a versenyképességet, az innovációt és a munkahelyteremtést ösztönző intézkedésekkel kombinálta.

A tagjelölt országok most először kaphatnak finanszírozást olyan jellegű tevékenységekre, amelyek az uniós tagállamokban és régiókban a kohéziós politikai eszközök keretein belül támogatást élveznek. A Regionális Politikai Főigazgatóság és a Foglalkoztatási Főigazgatóság kezelésében lévő IPA alapok jelentős részét lisszaboni típusú kiadásokra fordítják (országtól függően durván a program teljes ráfordításainak 15–20%-át).

Az IPA öt alkotóeleme

Jó példa erre a törökországi regionális versenyképességi operatív program, amelyen belül a finanszírozás legnagyobb részét lisszaboni típusú programokra fordítják (a program teljes költségvetése 2007 és 2009 között 187 millió eurót tesz ki, ennek 75%-a a közösségi hozzájárulás). A program keretén belül olyan projekteket fognak finanszírozni, melyek célja az ipari infrastruktúra megteremtése és modernizálása, a finanszírozási lehetőségek javítása, a kutatás-fejlesztésből származó eredmények hatékonyabb felhasználása, az innováció és a technológiai fejlesztése, a keresletközpontú tanácsadás és a hálózatépítés.

A finanszírozás a következő öt célirányos támogatási alkotóelemen keresztül történik: I. átmeneti támogatás és intézményfejlesztés; II. határokon átnyúló együttműködés; III. regionális fejlesztés (közlekedés, környezetvédelem és gazdasági fejlesztés); IV. humánerőforrás-fejlesztés (a humántőke megerősítése és küzdelem a kirekesztés ellen); V. vidékfejlesztés (vidékfejlesztés típusú intézkedések). Az I. és II. alkotóelem minden nyugat-balkáni kedvezményezett ország és Törökország előtt is nyitva áll. A III., IV. és V. alkotóelem csak a tagjelölt országok számára nyújt segítséget (konkrétan a Horvát Köztársaságnak, a Török Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak). A támogatási alkotóelemek pontosan követik a strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési alapok irányítási és programozási alapelveit. Az IPA ezáltal lehetővé teszi a kedvezményezett országok számára, hogy már egy igen korai stádiumban betekintést nyerjenek az említett közösségi kohéziós politikai eszközök irányításába. Így első kézből szerezhetnek tapasztalatokat arról, hogyan kell az ilyen programokat levezetni, és mire jogosultak lesznek a strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési alapok támogatásaira, már képesek lesznek befogadni azokat.

Már látszanak az IPA eredményei Ez idáig az IPA talán legmeggyőzőbb eredményeit az operatív programok kidolgozása során érte el. Míg – a tagállamok által kidolgozott nemzeti stratégiai referenciakeretekhez hasonló – stratégiai koherenciakereteket a központi kormányzati hatóságok vezetésével alakították ki, addig a programokat az illetékes szakminisztériumok tervezték meg. A tervezés során rendszeresen kikérték a regionális hatóságok, az érintettek és a civil társadalom képviselőinek véleményét is. Ezekkel az alapvető programozási feladatokkal párhuzamosan az IPA

IPA hland Česká Republika Slovensko

Moldova

Magyarország România Slovenija Hrvatska Bosna I Hercegovina

Italia

България Bulgaria

Srbija Crna Gora

Kosovo under UNSCR 1244/99

Poranešna Jugoslovenska Republika Makedonija

Türkiye

Shqipëria

Ελλαδα Elláda Κυπρος Kypros Kıbrıs

R E G I O gis 0

Potenciális tagjelölt országok

400 Km

Tagjelölt országok


Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása azt is lehetővé tette, hogy a nemzeti testületek a pénzügyi irányítás és ellenőrzés területén is jártasságot szerezzenek. Ez alatt a viszonylag rövid időszak alatt (a programok előkészítése és a tárgyalások kevesebb mint egy évig tartottak) megállapodás született arról, hogy milyen alapvető előfeltételeknek és alapelveknek kell teljesülniük a sikeres végrehajtáshoz. Például, hogy a résztvevők magukénak érezzék a programot, hogy a segítségnyújtás a kulcsfontosságú ágazatokra és a hátrányos helyzetű régiókra összpontosuljon, a programok más forrásokból is részesüljenek támogatásban, illetve hogy ösztönözzék partnerségek kialakulását az érintettek között. Idővel az IPA keretein belül kialakuló rendszerek felbecsülhetetlen értékű eszközzé válnak, amelyek segítségével az érintettek a későbbiekben képesek lesznek az uniós kohéziós politikát, illetve annak eszközeit kezelni. Néhány, az IPA III. alkotóeleme keretében finanszírozott projekt remekül rávilágít, milyen sokszínűek és stratégiailag mennyire fontosak ezek a projektek.

A hulladékgazdálkodás támogatása Törökországban A „Balikesir szilárdhulladék-gazdálkodási projekt” célja a talajvíz és a természet szennyezettségének csökkentése, valamint az újrafelhasználási és az újrahasznosítási arány növelése Balikesirban és a környékbeli falvakban. Ennek érdekében az acquis-val és a török jogszabályokkal összhangban regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszert építenek ki Balikesir, Bigadiç, İvrindi, Kepsut, Pamukçu, Susurluk és Savaştepe térségében. A projekt 2035-re egy megközelítőleg 444 000 fős népesség javát szolgálja majd. A projekt teljes

becsült költsége 14 millió euróra rúg, amelyből 10 millió eurót tesz majd ki az IPA-támogatás. A projektnek 2011-re kell elkészülnie és megkezdenie működését.

Horvátországi környezetvédelmi projektek A horvát környezetvédelmi operatív program keretein belül nagy horderejű infrastrukturális beruházások részesülnek támogatásban. Olyan új létesítmények létrehozását finanszírozzák, amelyek a vonatkozó uniós környezetvédelmi normák maradéktalan betartása mellett kezelik a szilárd hulladékot és a szennyvizet. Splitben (Lecevica) például korszerű szilárdhulladék-kezelő központok kialakítását tervezik hulladéklerakó, hulladékszállító-állomások, újrafeldolgozóés mechanikai, valamint biológiai szennyvíztisztító telepek kiépítésével. A projekt teljes költségét 68 millió euróra becsülik. Slavonski Brod, Knin és Drnis városokban is új szennyvíztisztító telepek kialakítását, valamint a meglévő csatornahálózat korszerűsítését építették bele a programba. A projekt teljes költségét 27 millió, illetve 18 millió euróra becsülik. A tagjelölt országoknak nyújtott beruházási támogatás csak töredéke a tagállamok számára nyújtott beruházási segítségnek 2, de nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy hosszú távon használható intézményeket és struktúrákat alakítsanak ki a keretein belül. Kulcsfontosságú tapasztalatszerzési lehetőséget tartogat az üzleti szféra vezetői, illetve a köztisztviselők számára, akik elsajátíthatják, hogyan kell a beruházási projekteket megtervezni és levezényelni, vagyis felkészülhetnek azokra az időkre, amikor majd átveszik a strukturális alapok programjainak komplett irányítását.

Az IPA forrásai az olyan nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országoknak is a rendelkezésére állnak, mint Bosznia-Hercegovina. (2) A jelenlegi 2007–2013-as pénzügyi keret összes IPA-ráfordítása: 11,5 milliárd euró. 2007 és 2009 között Horvátország például az IPA keretein belül lakosonként évente átlag 34 eurónyi közösségi finanszírozást kap, míg Bulgáriának lakosonként 110 euró jut a strukturális alapok programjaiból.



Regionális fejlődés: egy fontos lépés a nyugat-balkáni országok EU-tagsága felé 2005 decembere fontos mérföldkövet jelentett Macedóna Volt Jugoszláv Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása útján: az Európai Tanács ekkor minősítette „tagjelölt országgá”. Ez mintegy előrevetítette az ország által azóta elért eredményeket, és új kapukat nyitott számára azáltal, hogy hozzáférést biztosított az előcsatlakozási támogatási eszköz mind az öt alkotóeleméhez. Az ország számára így megnyílt a lehetőség az előtt, hogy 2007-től kezdődően – mint a regionális politikába szereplője – aktívan részt vegyen saját jövője építésében. Victor da Fonseca

Útépítési munkák Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban.

Az előcsatlakozási támogatási eszköz – a stukturális alapok és a Kohéziós Alap mintájára működő – regionális fejlesztési alkotóelemének keretében Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság kidolgozott egy stratégiai dokumentumot. Ez az anyag egy olyan operatív program kiegészítése volt, melyben a jelenlegi 27 uniós tagállam mintájára meghatározták az ország szükségleteit és prioritásait. Ez a stratégiai, illetve ágazati tervezés lehetőséget nyújtott a nemzeti hatóságok számára, hogy a civil társadalommal együttműködésben felelősséget vállaljanak az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséért. A regionális fejlesztési operatív program egyik legfőbb célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez és az ország regionális integrációjához a Nyugat-Balkánon. A közösségi támogatás elsőként a közlekedési és a környezetvédelmi ágazatba összpontosul, a regionális versenyképesség várhatóan csak 2010 után kerül be a prioritások közé. Az európai alapok felhasználásának irányítását és felügyeletét ellátó közigazgatási struktúra kiépítésén túl a nemzeti hatóságok jelenleg két, az említett OP keretében támogatott nagyszabású projekt megvalósításán dolgoznak. Ezek a projektek remek kísérleti terepnek bizonyulnak az ország számára, mivel számos területen és igen széles körben igénylik az uniós normák alkalmazását: a környezetvédelmi hatástanulmányoktól az adományok koordinációjáig.

Az első nagyszabású projekt egy új autópálya-szakasz építéséhez kapcsolódik, Demir Kapjia és Smokvica között. Ez a szakasz a Salzburgtól Thessalonikiig vezető X. páneurópai közlekedési folyosó részét fogja képezni, tovább növelve ezáltal az ország nyitottságát, amely nélkül elképzelhetetlen a regionális integráció. A projekt 155 millió eurós költségvetése egyrészt az EU-tól, másrészt Görögországtól (adomány formájában), az Európai Beruházási Banktól (kölcsön formájában) és az államtól kapott összegekből tevődik össze. A második projekt eredményeképpen Prilep városának 75 000 lakója jut majd megbízható szennyvízcsatorna- és szennyvíztisztító rendszerhez. Artézi vizeinek és a biodiverzitásnak köszönhetően az ország a régió egyik fő természeti kincsestára. A kezeletlen háztartási, városi és ipari szennyvizek által okozott szennyezés azonban valós fenyegetést jelent a fenntartható fejlődésre és a lakosság életminőségére. A közszféra részéről jelentős beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a problémákat sikerüljön hatékonyan kezelni az előttünk álló években. E projekt költsége közel 20 millió euróra rúg, melyből összesen 6 millió eurót EU-s források biztosítanak, a többit pedig nemzeti hozzájárulás. A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által az előző évek során elért eredmények láttán, és dacára annak, hogy továbbra is igen nagy erőfeszítésekre lesz szükség, az előcsatlakozási időszak igen vonzó perspektívával kecsegtet az országnak az európai családban, és konkrétan a regionális politikában betöltött majdani szerepéről. | inforegio | panorama | 27. szám | 7. o. |


Az előcsatlakozási támogatási eszköz határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó alkotóeleme Az elmúlt években egyre szélesebb körben ismerték fel, milyen fontos, hogy ösztönözzék és támogassák a határokon átnyúló együttműködést Európa különböző régiói közt. A határmenti régiók a központibb elhelyezkedésű régiókhoz képest több területen is hátrányt szenvednek. Általában kevésbé fejlettek, és gyakran kell szembenézniük földrajzi vagy demográfiai jellegű kihívásokkal. Sőt: gazdasági hatókörük és fejlődési potenciáljuk nagyon gyakran ütközik a határból adódó jogi, közigazgatási, gazdasági vagy kulturális akadályokba. Ezek a problémák különösen az Európai Unió külső határai mentén égetőek. ČESKÁNicolaescu Moray Gilland és REPUBLIKA Irina

UKRAINA ROSSIJA

SLOVENSKO

DEUTSCHLAND

MOLDOVA

IPA-támogatású, határokon átnyúló, EU-tagállamok részvételével zajló együttműködési programok ÖSTERREICH

MAGYARORSZÁG

Hungary - Croatia

SLOVENIJA Slovenia - Croatia

Romania - Serbia

HRVATSKA

BOSNA I\HERCEGOVINA

SRBIJA CRNA GORA

ITALIA

ROMÂNIA

Hungary - Serbia

Bulgaria - Serbia

БЪЛГАРИЯ BULGARIA Bulgaria - Turkey

KOSOVO

under UNSCR 1244/99

Bulgaria - The former Yugoslav Republic Of Macedonia

Adriatic

PJRM Greece - The former Yugoslav Republic Of Macedonia

TÜRKIYE

SHQIPËRIA Greece - Albania ΕΛΛΑΔΑ ELLÁDA

Greece - Turkey

Cyprus - Turkey ΚΥΠΡΟΣ KYPROS KıBRıS

R E G I O gis

© EuroGeographics Association for the administrative boundaries (NUTS regions) Other administrative boundaries : Global Administrative Unit Layers (Gaul), FAO MALTA

0

300 km

Bulgária–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Adriai

Bulgária–Szerbia

Ciprus– Törökország

Magyarország– Horvátország

Románia–Szerbia

Görögország–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Bulgária– Törökország

Görögország– Albánia

Görögország– Törökország

Magyarország– Szerbia

Szlovénia– Horvátország

Az együttműködés az uniós kohéziós politikának már régóta központi eleme: kezdetben az INTERREG közösségi kezdeményezésen keresztül, most pedig az európai területi együttműködési célkitűzésnek köszönhetően. Mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) egyik fő feladata, hogy segítsen a tagjelölt országoknak felkészülni a kohéziós politika megvalósítására, az IPA belső logikájának is van egy határokon átnyúló dimenziója. Az új programozási időszakban ezen kívül azért is használják majd az IPA‑t határokon átnyúló együttműködések kialakítására, hogy ezáltal megoldjanak néhány olyan közigazgatási nehézséget is, amelyek a múltban az Unió külső határai mentén kibontakozó együttműködéseket akadályozták. Az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóeleme szigorú értelemben véve háromféle együttműködési formát


támogat. Egyrészt finanszírozással segíti a tagállamok és a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országok közötti határokon átnyúló együttműködést. Másodsorban támogatja a tagjelölt, illetve a potenciális tagjelölt országok közötti határokon átnyúló együttműködéseket. Végül pedig elősegítheti a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok részvételét a területi együttműködési célkitűzés alá tartozó kooperációs programokban is – különös tekintettel a délkelet-európai, illetve mediterrán transznacionális együttműködési programokra. Cikkünk ez első együttműködés-típusra koncentrál, amely maximum 12 programot fog támogatni a tagállamok és a (potenciális) tagjelölt országok között (lásd a térképet). Ezeknek a programoknak a legnagyobb része már jelenleg is működik. A Szlovéniát és Horvátországot érintő programban már le is


Két európai – egy magyar és egy szerb – állatkert oktatási és környezetvédelmi célú együttműködése.

zárult az első projektek benyújtására vonatkozó pályázat (további részleteket a www.interreg-slohucro.com weboldalon talál). A legtöbb ilyen program a régió geopolitikai adottságaiból adódóan viszonylag kicsi, adott területhez kötődő program. A (legfontosabb) kivétel ez alól az adriai program, amely 2013-ig több mint 200 millió eurós támogatásban részesül, és nyolc ország részvételével zajlik majd.

A határokon átnyúló együttműködés új, radikálisabb megközelítése Nehéz volna kétségbe vonni az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóelemének radikális voltát. Először is minden egyes program finanszírozását programonként, és nem országonként adják. Ez feloldja az egyik legfőbb nehézséget, amely korábban az Unió külső határai mentén működő együttműködés programokat sújtotta – hiszen igen nehéz volt összehangolni az Unión belül és kívül rendelkezésre álló különböző forrásokat. Másodsorban a határokon átnyúló együttműködési alkotóelem minden egyes tagjelölt és potenciális tagjelölt ország rendelkezésére áll – nem úgy, mint az IPA regionális fejlesztési, humánerőforrás- és vidékfejlesztési alkotóelemei, amelyek csupán a tagjelölt országok számára hozzáférhetőek. Ez azért is különösen jelentős, mivel a régióban igen nagy az érdeklődés a határokon átnyúló együttműködés iránt. Mivel ezek az országok aránylag kis méretűek, jelentős számú lakosuk él határmenti régiókban, így a határhoz kapcsolódó kérdések sokszor igen előkelő helyet foglalnak el a politikai napirenden. Ha kizárnánk ezeket az országokat a határokon átnyúló együttműködésből, azzal igencsak negatív és kontraproduktív üzenetet közvetítenénk feléjük. Ezért minden egyes érintett ország már azelőtt részt vehet és profitálhat a strukturális alapok megközelítését alkalmazó programokból, hogy az Unióhoz történő csatlakozás szempontjából tagjelölt országgá válna. Ez az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóelemének harmadik fő újítása. Mivel ezeknek a programoknak az is a céljuk, hogy előkészítsék a strukturális alapok jövőbeni felhasználását, az IPA határokon átnyúló együttműködési programjai a lehető legpontosabban követik majd a strukturális alapok szabályrendszerét. Ez először is azt jelenti majd, hogy a programok többéves alapon szerveződnek. Az érintett országok képviselőiből álló támogatásfelügyeleti bizottság lesz felelős a program levezetéséért. Ebben egy titkárság segíti majd, amelynek a határ mindkét feléről lesznek tagjai. Sőt: minden projektben részt kell, hogy vegyen majd a határ mindkét oldaláról egy-egy partner. A projektek kiválasztásáról sem a Bizottság dönt majd, hanem a résztvevő országok – közösen.

Ha a határokon átnyúló együttműködés felépítésében végrehajtott alapvető változtatásokkal hasonlítjuk össze, akkor a programok tartalma valószínűleg kevésbé tűnik radikálisnak, hiszen az az Európában máshol megvalósult határmenti együttműködések sikereire épít. A programok gazdasági és idegenforgalmi fejlesztésekhez, társadalmi és kulturális kapcsolatok kiépítéséhez, a környezet védelméhez, közlekedésfejlesztéshez és kisebb léptékű infrastrukturális beruházásokhoz nyújtanak támogatást. Bizonyos szempontból egyértelműnek tűnik, mekkora haszonnal járnak ezek a határokon átnyúló együttműködési programok. Az érintett határmenti térségek projektpartnerei a kapott finanszírozásnak hála együttműködhetnek szomszédaikkal, és projektjeikkel hozzájárulhatnak a helyi lakosság gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Helyi szinten azonban a határokon átnyúló együttműködés nem igazán egyszerű, és nem is lehet az. Ha a különböző országok közös határaik mentén dolgoznak együtt, előfordulhat, hogy a politikai határokat is átszelő kihívásokra kell megoldást keresniük. Ilyen kihívás lehet az árvízvédelem, hiszen előfordulhat, hogy a határ egyik oldalát elöntő árvíznek a másik oldalon kell keresni a kiváltó okait. Bizonyos helyi szintű projektek pedig nemzeti vagy európai szintű politikai kérdésekhez is kapcsolódhatnak. Így a roma lakossággal vagy például a Duna vagy a Tisza közös vízgyűjtő-területével kapcsolatos projekteket be lehet építeni az IPA határokon átnyúló együttműködési programjaiba, és hatásuk a helyi, határmenti térségen jócskán túlmutathat. Az együttműködéssel járó eredményeknek van még egy fajtájuk, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk, és amit nevezhetünk a (potenciális) tagjelölt országok intézményi fejlődésének. Ezeknek az országoknak a nemzeti és helyi hatóságai a programban való részvételük során ugyanis tapasztalatot szerezhetnek a strukturális alapok mintájára épülő programok megvalósításáról, például a támogatásfelügyeleti bizottságban való részvételről, a projektek kiválasztásának folyamatáról és a pénzügyi ellenőrzést és felügyeletet biztosító rendszerek kiépítéséről.

Következtetések 2009 első negyedéve kulcsfontosságú időszak lesz az IPA határokon átnyúló együttműködési programjai szempontjából. A legtöbb program esetében ekkor kerül majd sor a hivatalos programindító eseményekre, illetve a támogatásfelügyeleti bizottság üléseire. A rendezvények célja a programok népszerűsítése a határmenti régiókban, valamint a projektek benyújtásának ösztönzése. Nagyon fontos, hogy ebben a különös jelentőséggel bíró időszakban minden program folyamatosan a köztudatban maradjon. Az IPA határokon átnyúló programjai az uniós előcsatlakozási segítségnyújtás stratégiai fontosságú dimenzióját alkotják, mivel a (potenciális) tagjelölt országoknak tanulási keretet biztosítanak, és ezáltal segítenek nekik felkészülni az uniós kohéziós politika megvalósítására. Az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóeleme tehát mind földrajzilag, mind pénzügyi tekintetben kiszélesíti az EU együttműködési politikáját Délkelet-Európában. Ez azt is jelenti, hogy a programban való részvétel az összes szereplő számára nagyobb lehetséges előnyökkel jár, ugyanakkor fokozottabb felelősségvállalást, több ambíciót és proaktívabb hozzáállást is kíván. | inforegio | panorama | 27. szám | 9. o. |


Tisztább jövőt építenek Ahogy Bulgária az EU-n belüli jövőjét építi, az előcsatlakozási strukturális politika keretében nyújtott támogatás segít korszerűsíteni az egyik bolgár város környezetszennyező hulladékártalmatlanítási rendszerét és vízhálózatát. A Panorama Ruséba, a legnagyobb (160 000 lakosú) Duna menti bolgár kikötővárosba látogatott, hogy tanúja legyen, miként járul hozzá több mint 40,5 millió euró uniós támogatás ahhoz, hogy a város meg tudjon felelni a vízellátási és hulladékkezelési szabványoknak, és le tudjon számolni a veszélyes és elavult infrastruktúrával.

A városi csatornahálózatból közvetlenül a Dunába ömlik a szennyvíz Ruséban (Bulgária).

Szennyvíz és vízpazarlás – együtt járó gondok Amióta a rómaiak először megvetették itt a lábukat, a bolgár Ruse mellett hömpölygő Duna kereskedelmet, látogatókat és kulturális hatásokat hoz magával a városba. Rusét elhagyva azonban a folyó nemcsak uszályokat és sétahajókat visz tovább, hanem a város összes tisztítatlan szennyvizét is. A város egyik kifolyási pontja felől nézve, ahol másodpercenként 240 000 liter szennyvíz ömlik a folyóba, a „kék Duna” nem éppen a legtalálóbb elnevezés... Miközben a tisztítatlan lakossági és ipari szennyvíz olyan gyűjtőkben gyűlik, ahonnan közvetlenül a folyóba jut, addig a város tiszta vizének 45%-a az elavult vezetékek repedésein elfolyik a város vízvezeték-hálózatából. A vízellátás emiatt megbízhatatlan, drága, és a mikrobiológiai szennyezés kockázata miatt az egészségre is veszélyes. | 10. o. | inforegio | panorama | 27. szám |

Ha folyik is víz a háztartásokban a csapból, az addigra körülbelül 447 km töredező, málladozó vezetéken folyt át, amelynek 64%-a azbesztcementből készült. „Legnagyobb bajunk az, hogy az egész rendszer az 1970-es években épült és azóta sem korszerűsítették – egyszerűen elhasználódott” – magyarázza Sava Savov, a város regionális vízművének, a Víz- és Csatornamű Rt.-nek (ViK) az ügyvezetője. Mindezeknek meg kell változniuk 2010 végére, amikorra Bulgária legnagyobb szabású vízügyi projektjének eredményei megmutatkoznak. Ruse városának az EU előcsatlakozási strukturális politikai eszköze (ISPA) keretében 75%-os (35,1 millió eurós) uniós társfinanszírozásból részesülő integrált vízügyi projektje lehetővé teszi majd, hogy a város két kulcsfontosságú uniós vízügyi irányelvnek – a városi szennyvíz kezelésére, illetve az ivóvízre vonatkozó irányelvnek is – meg tudjon felelni. A projekt várható hozadékai: új, hatékonyabb szivattyúk; tíz hidrofor

Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása lecserélése, amelyek a város magas épületeinek állandó vízellátását biztosítják; a vízellátást biztosító vízvezeték-hálózatban 20,5 kilométernyi cső cseréje; a csőrepedésre leginkább hajlamos csövek korszerűsítése; kibővített elosztó hálózat, teljesen új szennyvízkezelő rendszer és tisztítótelep.

Hulladékból energiát A ViK jelenlegi ügyvezetője, Savov úr öt évvel ezelőtt annak a műszaki osztálynak a vezetője volt, amelyik a város rozoga szennyvízhálózatát próbálta működésben tartani: „Emlékszem, amikor dugulás volt, lementem a szennyvízgyűjtőbe, hogy kitisztítsam. Kétnapi kemény munkába került a tisztítás, aztán egy hétre lebetegedtem, fájt a fejem, a gyomrom, mindenem. Ennyire mérgezők voltak a tisztítatlan szennyvíz gőzei” – idézte fel emlékeit az ügyvezető, miközben figyeltük, hogy a város 11 szennyvízgyűjtőjének egyike hogyan színezi barnára a Duna vizét. Mivel a tisztítatlan háztartási és ipari szennyvíz szünet nélkül folyik, a város nem tudja teljesíteni az EU városi szennyvízkezelési irányelvét, amely 2010-ben lép hatályba. E helyzetet kezelendő, Ruse integrált vízügyi projektjének egyik kulcseleme éppen a szennyvízhálózat teljes körű fejlesztése és korszerűsítése lesz. Tizenegy gyűjtő szerepét a hatékonyabb működés érdekében egyetlen olyan központi gyűjtő veszi át, amelyből a szennyvíz egy csúcstechnológiájú tisztítóüzembe kerül. Ezzel véget ér a tisztítatlan szennyvíz Dunába ömlésének évszázados gyakorlata. A város új szennyvíztisztító telepe, amely 42 000 m 2 alapterületű, és további 100 000 m 2 később hasznosítandó tartalékterülettel rendelkezik, 240 000 fő által „termelt”

szennyvíz feldolgozására lesz alkalmas. Kapacitását a személyenként naponta átlagosan kibocsátott szennyvíz mennyisége alapján számították ki, figyelembe véve a 2030ra várható lakosságnövekedést. A telep tervei a korszerű legjobb gyakorlattal összhangban megfelelnek az uniós szabványoknak; a jelenlegi tervben anaerob szennyvíziszaptisztító rendszerrel ellátott levegőztető rendszer szerepel. A szennyvízből nyolc lépésben választják ki a tisztított vizet és az iszapot – ezek közé tartoznak egyrészt a mechanikai műveletek, például a különböző szintű szűrések, másrészt a biológiai tisztítás, amelynek során egyensúlyban kell lennie a levegőztetésnek, az anaerob mikroorganizmusok használatának és az ülepítők használatának. Az ammónia oxidációjával nitrátot kapnak, amelyet elemi nitrogénra redukálnak, a foszfort pedig kicsapatják. Mire a folyamat a végéhez ér, a szenet, a foszfátokat és a nitrátokat kivonják, a folyóba pedig tisztított szennyvíz folyik, miközben a maradék iszapot összegyűjtik és további tisztításnak vetik alá. Miután levegőn szárították és négy fázisból álló anaerob tisztításnak vetették alá, az iszapot egy fermentorba juttatják, ahol a keletkező metánt kivonják és egy 990 m3-es gáztartályban tárolják. Onnan a metán egy biogáz-erőművet és fűtőberendezést fog tüzelőanyaggal ellátni, egyszerre termelve hőt és energiát. Az integrált vízügyi projekt a 2005–2010 közötti időszakban zajlik, és a befektetett pénzek segítségével a Dunát jelenleg szennyező hulladékból alternatív energiaforrás lesz.

Biztonságos hulladéklerakás – egy háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló kamra feltöltése. | inforegio | panorama | 27. szám | 11. o. |

Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása majd borítani – ezt a legújabb technológiával fogják megtenni. Az építési munkák egész programját úgy tervezték meg, hogy figyelembe vették az időjárási körülményeket és a Duna alatti talajvíz-szintet, valamint a lakosság mezőgazdasági szükségleteit, hiszen a vezeték legnagyobb része a Ruse körüli szántóföldeken fog futni. A folyó felsőbb szakaszán, a város vízforrásánál az első szivattyútelepen már elkészült és működik egy új szivat�tyú. A 6000 volton üzemelő szivattyút másodpercenként 500 literes kapacitás és 25%-kal megnövelt energiahatékonyság jellemzi – a cég havi 153 640 eurós villanyszámlájának 75%-a Ruse városának és az agglomeráció 100 000 háztartásának ellátását szolgálja.

Lefektetését követően egy új fővezeték biztosít majd magasabb színvonalú ivóvízellátást.

Ivóvízhálózat – tisztább víz folyik a csapokból De nem csupán a természeti környezet látja majd e projekt előnyeit: a lakosság egészségi állapota is javulni fog, az ivóvízforrások sem apadnak tovább, új munkahelyek jönnek létre és minimálisra csökken az árvízveszély. Miközben a finanszírozás 71%-át a csatornahálózat korszerűsítésére és a tisztítótelep megépítésére fordítják, a fennmaradó összeget az ivóvízellátás javítására szánják. A városon kívül megkezdődött a vízvezeték-hálózat 20,5 kilométeres szakaszán azoknak a csöveknek a cseréje, amelyek a város vízforrásától a második szivattyútelephez vezetnek – itt korábban két, vízellátást szolgáló gerincvezeték volt, amelyek egyik része az 50-es évek derekán épült azbesztcementből, a másik pedig a 60-as évek végén vasbetonból. Ezek nagyon rossz állapotban vannak, amit tovább súlyosbít, hogy a szivárgások és a nem megfelelő szivattyúk miatt alacsonyabb a vízszint, a csöveknek pedig nagyobb terhelést kell elviselniük akkor, ha alacsony bennük a víz szintje . Kint a terepen, a kivitelezőnek az új csővezeték építéséért felelős mérnöke, Adam Harazin elmondta, hogy óvatosan kell bánni az új csövekkel, amelyek átmérője kétszerese a régiének, és üvegszálas műanyagból készülnek. „A cső törékenysége az átmérővel arányban nő, ezért egyszerre csak egy csőszakasz helyét ássuk ki, majd tömedékkel azonnal rögzítjük. A csövek minőségét először a gyárban, aztán a helyszínre szállításkor, majd a beépítés után még kétszer ellenőrzik. A kisebb szabálytalanságok és tervezési hibák elkerülhetetlenek, de ezeket a helyszínen kijavítjuk” – mondja Harazim.

„Önmagában egyetlen szerv sem tudott volna felvállalni egy ilyen nagyságrendű műveletet” – véli Savov – „amit itt látnak, az annak az együttműködésnek az eredménye, amely a Regionális Fejlesztési Minisztérium ISPA-finanszírozásért felelős igazgatósága, a projektirányítás terén a városi önkormányzatnak segítséget nyújtó három tanácsadó szervezet, és maga a vízmű – a ViK – között jött létre. Amikor ez a projekt lezárul, a város megszabadul a vízellátási nehézségektől és a szennyezés veszélyeitől” – teszi hozzá Savov. Miután az ügyvezető tanúja volt annak, hogy évtizedeken át hiányoztak a beruházások, így folyamatosan azért kellett küzdeni, hogy ne omoljon össze az egész rendszer, érthető, hogy most ő maga is elérzékenyül a fejlemények és a városnak nyújtott segítség láttán: „Kíváncsi, hogy mit érzek e rengeteg változás és a nálunk zajló hatalmas beruházás láttán? Most először érzem magam igazán európainak.”

Egyetlen jól megépített hulladéklerakó váltja fel az itt-ott rögtönzött szeméttelepeket Miközben a vízügyi projekt már javában folyik, egy másik jelentős infrastrukturális projekt hivatalos jóváhagyása is napirenden van. Ahol korábban nem volt egyetlen olyan hulladéklerakó sem, amely megfelelt volna a vonatkozó uniós szabályozásnak, már üzemel az az új lerakó, ahova Ruse városának és a régió négy másik településének hulladéka kerül. A projekthez az ISPA több mint 5,5 millió eurót adott, a projekt eredményei pedig a következők voltak: bezártak 18 szeméttelepet; a terület hulladékgazdálkodása és hulladékkezelése további fejlődésen ment keresztül, minek eredményeképpen javultak az újrahasznosítási és újrafeldolgozási arányok, szervezettebb lett a gyűjtés és a szállítás, környezettudatos lett az ártalmatlanítás, ami kiküszöböli a szennyezőanyagok bemosódását a talajvízbe és a Dunába, továbbá javult a monitoring.

A szerződés aláírására 2007 végén került sor, a 20 km-ből 5 km-t pedig már lefektettek. „A különböző hosszúságú csövek mindegyik szakaszához számítógépes modellezést használnak, hogy a tökéletes illeszkedés garantált legyen” – magyarázza Harazim.

A Rusétól 3 kilométerre fekvő, összesen 2 337 000 m3 kapacitású és 22 éves élettartamúra tervezett lerakótelepen belül három kamra szolgál a veszélytelen háztartási hulladék lerakására, ezek befogadóképessége összesen 1 819 726 m3 (és marad még hely két másik kamra számára is). További két kamra készült a tipikusan az építőiparból származó inert hulladék számára, ezek összkapacitása 121 955 m3. Két másik, összesen 1500 m3 kapacitású kamrát külön a veszélyes hulladékok tárolása céljából építettek.

A vezeték mentén mintegy 60 betonkamra készül a vezérlőszelepek, a mellékági és kifolyási csatlakozások számára. A vezetéket négy, vasúti pálya és közút alatti átkelőnél be kell

A veszélyes hulladéknak szánt kamrák üresen állnak és a közeljövőben így is maradnak, mivel ezeket potenciális hasznosítás céljára építették. A kamrákat befedték és egy magas,


Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása biztonságos gáttal vették körül, a többi kamra számára elkülönített részek pedig olyan komplex vízelvezető-rendszerrel rendelkeznek, amely összegyűjti és semlegesíti a rothadó hulladékból származó folyadékot. A rögtönzött szeméttelepeken ez a környezetre veszélyes folyadék egyenesen a talajba szivárog, ezáltal szennyezi a környező földeket és a vízellátó rendszerbe is bekerül. Egy jól megépített hulladéklerakóban, amilyen Ruse városáé is, a rendszerből végül tisztább, a hulladéklerakóba később visszakerülő szilárd anyagok, valamint a szennyvíz-hálózatba elvezetett ártalmatlan víz kerülnek ki.

– magyarázza Yotov. Kikötőként és jelentős kommunikációs tengelyként Ruse fokozatosan vonzani kezdte a külföldi és a hazai befektetéseket és saját sorsát jobbra fordította. Munkanélküliségi rátája ma 3,15%-os, ami még a szófiai aránynál is alacsonyabb.

„Nemcsak a semlegesítésről van szó, hanem a hasznosításról is” – mondja a hulladéklerakó vezetője, Plamen Kanazinov. „Teljes körű újrafeldolgozó részleget alakítunk ki a fém, az üveg, a műanyag és a papír kivonására, amelyben két külön rendszer foglalkozik a háztartási és az építőipari hulladékkal.” Kanazinov világos tanáccsal szolgál azoknak a városoknak, amelyek hulladékártalmatlanítási rendszerüket és hulladéklerakóikat most tervezik: „A lényeg a telep élettartama, a végén ugyanis megtelhet, ezért a küzdelem arról szól, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak érdekében, hogy a telep használati idejét – a lehető legtöbb hulladék újrafeldolgozása révén – minél hosszabbra nyújtsuk.”

Míg a múltban Ruse iparváros volt, ma a város a szállításra és a logisztikára koncentrál: itt épül Bulgária legnagyobb ipari parkja. A külföldi befektetők özönlenek a városba; egy francia hipermarket-lánc jövő év végén nyitja meg fióktelepét. 5000 férőhelyes sport- és szórakoztató létesítmény, új ötcsillagos szálloda és kereskedelmi központ építése van folyamatban, ezek Bulgária legnagyobb köz- és magánszféraegyüttműködési projektjének eredményei.

Ruse – Az uniós pénzek segítségével időt nyer a város ahhoz, hogy talpra álljon Az uniós pénzek eddigi átlátható felhasználására büszke Ruse városa most végre gazdasági növekedést mutat, ami pozitív fordulat egy olyan város számára, amelyből az 1980-as évek közepén tömegével vándorolt el a lakosság a Romániából származó közeli klórkibocsátások miatt. „Mindenki elhagyta ezt a várost” – mondja a város polgármestere, Bojiday Yotov. – „Amikor 1989-ben jöttek a demokratikus változások, egy gazdasági csődtömeget örököltünk. A városban szinte minden haldoklott, és Bulgáriában nálunk volt legmagasabb a munkanélküliek aránya.”

„2006-ban a Strasbourgi klub tagjaként nagy hatással volt rám a strasbourgi polgármester azon kijelentése, hogy Ruse Bulgária egyik leggyorsabban fejlődő városa lesz, és nagyon is igaza lett” – teszi hozzá Yotov. A 60 hajó városában, ahogyan a rómaiak nevezték, tavaly 450 sétahajó kötött ki, általuk fellendült az idegenforgalom és levegőhöz jutott a gazdaság.

Az újfajta optimizmus az utcán is érzékelhető. A 26 éves tolmács, Lachezara Raykova így nyilatkozott a város jövőjével kapcsolatos érzéseiről: „2005-ben a Velikovo Tarnovoi Egyetemre mentem angolt és tolmácsolást tanulni, és úgy gondoltam, a diploma megszerzése után visszajövök pár hónapra, csak hogy eldöntsem, hová menjek azután. Azt hittem, Szófiába kell majd költöznöm ahhoz, hogy munkát találjak és fejleszthessem magam.” De hazatértekor kellemesen csalódott, a város sokkal több lehetőséget tartogatott számára, mint gondolta: „Még mindig itt vagyok. Van munkám, van idegenforgalom, jönnek a turisták. Nem akarok elköltözni, jól érzem magam itt.” Arra a kérdésre, hogy van-e valami, ami még visszatartja az országot, Lachezara gondolkodás nélkül feleli, hogy szerinte a jogot kellene jobban tiszteletben tartani. Ha pedig az ő generációjából elég sok okos fiatal diplomás vélekedik ugyanígy, akkor nemcsak Ruse virágzik majd a jövőben.

Ha az ember Ruse környékén sétál, mindenhol szembetűnnek azok a plakátok, amelyek a részben a korábbi előcsatlakozási eszközök által finanszírozott projekteket hirdetik. A kisvállalkozói szektor és a regionális fejlesztés PHARE-pénzekhez jutott, és az ISPA kulcsszerepet játszott a fent említett két legfontosabb infrastrukturális projekt sikeres beindításában. Jóllehet a projekteket akkor indították, amikor Bulgária még tagjelölt ország volt, a projektek a tervek szerint folytatódtak az ország EU-csatlakozása után is. Nemcsak az ország EU-hoz viszonyított státusza változott meg, hanem a finanszírozási eszköz neve is: előcsatlakozási támogatási eszközre (IPA). A névváltozással együtt az irányultság is változott: az infrastrukturális beruházásokat immár a versenyképességet, innovációt és munkahely-teremtést ösztönző intézkedésekkel kombinálják. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az uniós finanszírozásnak köszönhető, hogy Ruse városa megállt a gazdasági hanyatlás útján, és hogy megszűnt az elvándorlás, amit a lerobbant infrastruktúra által is súlyosbított reményvesztettség okozott. Az a morális erő, amelyet a város az ilyen projektekből merített, arra ösztönözte az önkormányzatot, hogy újragondolja a jövőt – a polgármester számára a jólét forrása egyértelmű: „Mindig is a város fekvése volt a nagy előnyünk”

A hulladéklerakóban képződő folyadék ammóniatartalmának kivonására szolgáló berendezés. | inforegio | panorama | 27. szám | 13. o. |


Az EU-s pénzek javítják Ruse lakóinak életminőségét.

Tények és számok Előcsatlakozási strukturális politikai eszköz (ISPA)

Előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA)

• 2 000 és 2006 között működött évente több mint 1 milliárd eurós költségvetéssel.

• 2007. január 1-jétől pénzügyi segítséget nyújt a tagjelölt országoknak (Horvátországnak, Törökországnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak), valamint a potenciális tagjelölt országoknak (Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Montenegrónak, Szerbiának és Koszovónak az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244. sz. határozata alapján).

• 2000 és 2003 között 300 infrastrukturális (környezetvédelmi és közlekedési) projekt valósult meg 10 kedvezményezett országban: Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában. • 2004 és 2006 között Bulgária és Románia voltak az ISPA kedvezményezett országai, Horvátország 2005. január 1-jétől kedvezményezett. • Ugyanazokon az elveken alapszik, mint a Kohéziós Alap. • Célja, hogy megismertesse a tagjelölt országokat az EU eljárásaival, politikáival és finanszírozási elveivel.

• Finanszírozza a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban az átállási segítségnyújtást, az intézmények kiépítését és a határon átnyúló együttműködést. Támogatja ezen kívül a tagjelölt országokban a regionális fejlesztést, az emberierőforrás-fejlesztést és a vidékfejlesztést. • Felváltja a 2000-2006 között zajlott PHARE, ISPA, Sapard, CARDS programokat, valamint a Törökországnak nyújtott előcsatlakozási pénzügyi támogatást. • 2008-as költségvetése meghaladja az 1 milliárd eurót. • A 2007 előtt megkezdett programok és projektek 2010re fejeződnek be.


Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása Akcióban Horvátország gazdasági növekedéséért

A horvát Regionális versenyképességi operatív program 2007–2009 legfrissebb hírei Az EU-csatlakozásig vezető úton számos kihívás és felismerés vár a tagjelölt országokra. A csatlakozásra készülő gazdaságoktól elvárt gazdasági és strukturális fejlődés meredeken ívelő tanulási pályára állítják őket, és e folyamatnak olyan pozitív gazdasági hozadékai is vannak, amelyek kiállják az idő próbáját. A Horvát Köztársaság jó példával szolgál arra, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy tagjelölt országnak. Horvátország 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és ha valamennyi csatlakozási kritériumot teljesíti, 2009 végére talán sikerül a folyamatot lezárnia. Sanja Fišer, osztályvezető és Ivana Gorički, tanácsos EU-programok és -projektek előkészítéséért és végrehajtásáért felelős főosztály Gazdasági, Munka- és Vállalkozásügyi Minisztérium, Horvátország

Egy üzleti innovációs támogatási központ építési munkálatai Nova Gradiška városában (Horvátország), a CARDS program támogatásával.

1990-től kezdve Horvátország jelentős lépéseket tett azért, hogy működő piacgazdaságot hozzon létre. Kiindulópontnak ez nagyszerű volt, ám az EU gazdasági célkitűzéseinek teljesítéséig még hosszú út állt az ország előtt. A jövedelemszintek messze elmaradtak az EU átlagától, a növekedés üteme változó volt. A társadalmi-gazdasági nehézségek ma is napirenden vannak, csakúgy, mint a teljesítendő új környezetvédelmi normák. Ezek és egyéb feladatok teljesítéséhez Horvátország most az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) révén jut pénzügyi támogatáshoz. A 2007 eleje óta rendelkezésre álló IPA-programnak öt alkotóeleme van. Horvátország számára a regionális fejlesztést és versenyképességét érintő harmadik alkotóelem (IIIC) játszik különösen fontos szerepet, melynek keretében a 2007–2009 közötti időszakban 35,35 millió euró értékben valósulnak meg projektek.

A regionális beruházások kulcseleme a Regionális versenyképességi operatív program (RVOP) 2007–2009. Az RVOP célja az országon belüli társadalmi és gazdasági kohézió megteremtése, valamint a többéves beruházási programok lebonyolítására és a strukturális alapok jövőbeli irányítására is alkalmas intézmények fejlesztése. A program végrehajtásáért a horvát Gazdasági, Munka- és Vállalkozásügyi Minisztérium három szervezeti egysége felelős.

A Regionális versenyképességi OP közelebbről Az RVOP három prioritás köré szerveződik. Kettő ezek közül a horvát gazdaság EU-hoz való felzárkóztatását elősegítő beruházási és horizontális intézkedéseket takar, míg a harmadik projektirányítási kérdésekkel kapcsolatos. | inforegio | panorama | 27. szám | 15. o. |


Horvátország természeti szépsége gazdasági sikerek forrása is lehet.

Az 1990-es évek öröksége Az 1990-es években zajlott háborúnak elkerülhetetlen következménye volt az infrastruktúra súlyos károsodása. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az 1990-es években omlottak össze a nagy állami tulajdonú vállalatok. E hatalmas megrázkódtatások nyomán az ország számos része elmarad attól a gazdasági szinttől, amelyet el kellene érnie, a kisés középvállalkozások növekedése pedig szerény mértékű. E területeknek sokkal hatékonyabb vállalkozástámogatási rendszerekre van szükségük, például vállalkozási övezetekre, inkubátorházakra, technológia-átadási központokra és egyéb célirányos szolgáltatásokra, melyek ösztönzik a vállalkozások növekedését és a külföldi befektetéseket. Ezekben a régiókban a turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra terén is jelentős potenciál vár kiaknázásra. Néhány ilyen intézkedés már a korábbi EU-s segítségnyújtás keretében megkezdődött, amikor 2005-ben a PHARE alatt futó CARDS-program számos projektet finanszírozott és megteremtette a lehetőséget egy üzleti infrastruktúrával kapcsolatos pályázati rendszer kiépítéséhez.

a vállalkozások hatékony támogatása valamennyi szinten, ezáltal teremtve kedvező hátteret a beruházásokhoz. E célok könnyebben és gyorsabban elérhetők lesznek, ha egyidejűleg javul az állami adminisztráció hatékonysága, ösztönzik a klaszterek kialakítását és szerte az országban e-üzleti központokat hoznak létre. Ennek a prioritásnak egy további aspektusa a technológiaátadásra, valamint új termékek piaci bevezetéséhez szükséges infrastruktúra és szolgáltatások megteremtésére összpontosul. E téren a közintézményeknek el kell sajátítaniuk az alapvető vállalkozási készségeket, és bele kell tanulniuk a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos ügyek kezelésébe. Az egyik ilyen projekt egy biotechnológia-kiaknázási és inkubátorközpont (BioCenter) létrehozását segíti. Ez az izgalmas fejlesztés technológia- és tudásalapú termékek és kkv-k számára biztosít majd kiterjedt infrastruktúrát. A BioCenter, amely a Zágrábi Egyetem területén kap majd helyet, az egyetemnek a piachoz való közelítésében is fontos szerepet fog játszani. Az egyetem és az ipar közötti együttműködés közvetlen katalizátoraként működik majd, felkészítve a kutatókat és a diákokat a vállalkozói, illetve az ipari karrierre.

Beruházási prioritások

A véghajrá

Az első beruházási prioritás ezért a 10 legfejletlenebb megye infrastruktúra-fejlesztésére összpontosít, amelyhez az üzleti alapkörülmények javítását célzó, emberi erőforrással összefüggő beruházások társulnak.

Amint megkezdődik a végrehajtása a gyakorlatban, az RVOP átfogó koordinációt biztosít majd számos olyan projekt számára, amelyek folytatják a horvát gazdaság átalakítását és az EU egységes piacába való integrálását. Ennek elérése érdekében a gazdaság minden részének össze kell fognia, ha azt szeretnénk, hogy eredményes legyen az IPA keretében zajló finanszírozás. Végső soron ezek a célok csak a nemzeti és az uniós kezdeményezések ötvözése révén, a rendelkezésre álló finanszírozási források maximális mértékű felhasználása mellett valósíthatók meg.

A horvát kkv-k általában még az előcsatlakozás ezen utolsó szakaszában is nehezen tartják fenn a versenyképességüket. Ha ezt a problémát most nem kezelik, az egységes európai piac szép új világában is visszatérő nehézségeket okozhat. Ezért az RVOP második prioritásának lényege nem más, mint | 16. o. | inforegio | panorama | 27. szám |

Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása Törökországban lendületben

A regionális versenyképesség új megközelítése Dr. Yavuz CABBAR, docens. A Török Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Operatív Egységének vezetője arról beszél, hogyan fejlődik a gazdaság az IPA 2007–2010 közötti operatív programja segítségével.

A kulcsfontosságú ágazatok és régiók Az OP azon kis- és középvállalkozások fejlesztésére koncentrál, amelyek gyáripari, idegenforgalmi, az információs társadalommal, a kutatás-fejlesztéssel vagy az innovációval összefüggő területen tevékenykedTR21

TR10

^

TR81

TR82

^

TR42 TR41

TR22

TR90

TR83

^

TRA1

TRB1

TR72

TR33

TR71

TR31

^ TR52

TR32

^

^

TR51

TR61

^

^

TRC2 TRC1

^

^

TRB2

^ TR63

TR62

TRA2

^

^

^ TRC3

^

© EuroGeographics Association for the administrative boundaries

A török átlag 75%-a feletti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező NUTS II régiók

Dr. Yavuz CABBAR, docens, a török Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Operatív Egységének vezetője.

Az EU-csatlakozás hatalmas lépés lesz, amely számos gazdasági és strukturális változtatást tesz szükségessé. Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) célja az, hogy támogatást nyújtson a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak csatlakozási felkészülésükhöz, a strukturális alapok és a Kohéziós Alap által finanszírozott programok kezelésére szolgáló keretek létrehozására is kiterjedően. Az IPA-nak 5 célirányos támogatási alkotóeleme van, Törökország pedig tagjelölt országként mindegyikből részesül. A Regionális versenyképességi operatív program (RVOP) az IPA törökországi alkalmazásának egyik alapdokumentuma.

A fő célt kell szem előtt tartani Az RVOP keretében nyújtandó támogatás célja, hogy növelje a török gazdaság versenyképességét, közelítve azt az EU gazdaságához, valamint csökkentse a regionális társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket. Az elv világos, de a feladat hatalmas, ezért a korlátozott erőforrásokat nagyon célirányosan kell felhasználni a maximális eredményesség eléréséhez. Csupán néhány ágazatra, régióra és prioritásra összpontosítanak, minden programot részletesen meghatározott paraméterek alapján dolgoznak ki, majd az eredményeket folyamatosan nyomon követik.

A török átlag 75%-a alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező NUTS II régiók 15 növekedési központ

nek. Földrajzi szempontból az OP azokra a régiókra összpontosít, amelyekben az egy főre jutó jövedelem a török nemzeti átlag 75%-a alatt marad (12 NUTS II 1 régió). E régiókon belül megkülönböztetett figyelmet kap az a 15 növekedési központ, amelyeket a stratégiai koherenciakeretben jelöltek ki. A program hatókörébe tartozó terület térképe alább látható.

Az RVOP keretében támogatott régiók Minden program három fő prioritás köré szerveződik: 1. prioritás: A vállalkozási környezet javítása Az e prioritás alá tartozó projektek egy kedvezőbb vállalkozási környezet megteremtésére, az új vállalkozások számának növelésére, a meglévő vállalkozások termelékenységének és versenyképességének fokozására, valamint a foglalkoztatási lehetőségek növelésére irányulnak. 2. prioritás: Az üzleti kapacitás és a vállalkozói kedv növelése Itt az a cél, hogy javuljon a cégek eredményessége és több hozzáadott érték keletkezzen, úgy hogy közben vállalkozási kapacitásuk is növekedjen, csakúgy mint

(1) A NUTS régiókkal kapcsolatos végleges döntések meghozatalára csak az egyes tagjelölt országok csatlakozását követően kerül sor.



Modern ipari zóna Arsinban, a Trabzontól keletre fekvő part menti városban (Törökország).

a foglalkoztatás és a régió egészének versenyképessége. Ez majd arra ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat, hogy magasabb szintű vállalkozói kultúrát sajátítsanak el, és segíti őket abban, hogy kihasználják a kívülről kapott támogatási lehetőségeket, olyan tervezés mellett, amely a jelenlegi és a jövőbeli üzleti igényeket egyaránt figyelembe veszi.

Magukat a programokat meghatározott régiócsoportok részére dolgozták ki, az említett térkép és annak összetevői további elemzése révén, amely feltárta a regionális gazdasági és társadalmi jellemzőket, valamint a növekedési lehetőségeket.

Törökország versenyképességi térképe

3. prioritás: Technikai segítségnyújtás A program eredményes végrehajtása és az IPA-erőforrások hatékony kihasználása érdekében technikai segítségnyújtás is igénybe vehető. Ennek keretében javítható a minisztériumi operatív egység és az RVOP végrehajtásában részt vevő egyéb intézmények adminisztratív kapacitása. Az RVOP összköltségvetése 187 millió euró, amelynek 75%-át az EU adja.

Az RVOP koncentrációs stratégiája: Törökország versenyképességi térképe Egy ökonometriai modell segítségével feltárták, milyen eltéréseket mutat a versenyképesség az egyes régiókban, majd ez alapján elkészítették Törökország versenyképességi térképét. A NUTS II szinten belül az ökonometriai modell 42 különféle mutatót használ, amelyek 10 fő témakörbe sorolhatók (demográfiai, foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági, pénzügyi, infrastrukturális, idegenforgalmi és egyéb konjunkturális mutatók). Ezek alapján a modell – mindegyik régióra egy együtthatót alkalmazva – minden egyes régióhoz hozzárendelt egy versenyképességi indexet. E folyamat eredményeképpen készült el az a térkép, amely a régiók versenyképességi szintjei közötti különbségeket mutatja. A térkép ötféle színnel jelöli a különböző szinteket: a legvilágosabb szín a versenyképesség legalacsonyabb szintjének felel meg. | 18. o. | inforegio | panorama | 27. szám |

TR21

TR10

TR81

TR82

TR42 TR41

TR22

TR90

TR83

TRA2 TRA1

TR51 TRB1

TR72

TR33

TR71

TRB2

TR31 TR63

TR52

TR32 TR61

TR62

TRC2

TRC3

TRC1

© EuroGeographics Association for the administrative boundaries

Alapinfrastruktúra, vállalkozói kedv növelése, tanácsadás és pénzügyi támogatás vállalkozásindításhoz, régióközi és intézményközi partnerség, turizmus Alapinfrastruktúra, vállalkozói kedv növelése, támogatások és tanácsadás vállalkozásindításhoz, változatos pénzügyi támogatási mechanizmus, régióközi és regionális partnerség, ágazatközi szinergia, turizmus Exportra, termelékenységre és termékfejlesztésre vonatkozó képzés, intézményszervezés és az IKT-k használata, technológiaátadás és -tökéletesítés, tanúsítás és szabványosítás, hitelgarancia-rendszer, turizmus Klaszterek létrehozása, új technológiák, kockázati tőke és hitelgarancia-rendszer, tanúsítás és szabványosítás, K+F és IKT-k használata, szellemi tulajdonjogok védelme K+F, innováció, IKT-infrastruktúra, nemzetközi és régióközi szinergia és partnerség, szellemi tulajdonjogok védelme

Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása Célrégiók csoportja a szükséges beavatkozások függvényében

Kastamonu

Sinop

Artvin Ardahan

Samsun Çankırı

Çorum

Ordu Giresun

Amasya

Sivas

Malatya

Erzincan Muş

Bingöl

Elazığ Diyarbakır

Batman

Kahramanmaraş Adıyaman Osmaniye

Iğdır

Erzurum Ağrı

Tunceli Kayseri

Kars

GümüşhaneBayburt

Tokat

Yozgat

Trabzon

Rize

Şanlıurfa

Mardin

Bitlis

Van

Siirt Şırnak

Hakkari

Gaziantep Kilis

Hatay © EuroGeographics Association for the administrative boundaries

Alacsony

Magas

Közepes

A következő ábrán a versenyképességi térkép úgy módosult, hogy csak az RVOP célrégióit és a hasonló versenyképességi szinten lévő régiók három csoportját mutatja. Ez alapján mindegyik csoport esetében egyértelműen meg lehet állapítani, milyen egyedi intézkedésekre van szüksége.

Minden régióban egyedi megközelítés Ahol alacsony szintű a versenyképesség, a projektek keretében nagyrészt az alapinfrastruktúra fejlesztésére, a vállalkozói kedv fokozására és vállalkozásindításra, az ezekkel összefüggő tanácsadásra és pénzügyi támogatásra, továbbá a régióközi és intézményközi partnerségi tevékenységekre kell koncentrálni. A vállalkozásfejlesztés további eszközét képezik az idegenforgalmi projektek.

A magas versenyképességi szintű régiókban az intézkedések arra irányulnak, hogy több hozzáadott érték keletkezzen és sikerüljön helyt állni a nemzetközi versenyben. Ezt kiegészítendő, lesznek tanácsadási szolgáltatások is a termelékenység és az exportkapacitás növelése tárgyában, valamint a K+F, az innováció, valamint az információ- és kommunikációtechnológiai infrastruktúra fejlesztése terén. Az RVOP kidolgozása és végrehajtása rengeteg részletre kiterjedő, alapos előkészítő munkát igényelt. Nehéz volt ugyan, de mostanra minden elem a helyére került ahhoz, hogy jó néhány izgalmas gazdasági fejlemény tanúi lehessünk, és hozzájussunk az IPA jövőbeli projektjeinek értékeléséhez szükséges eszközökhöz. További információ: http://ipa.stb.gov.tr

E területek számára hasznos lesz a projektek és a cégek közötti kapcsolatrendszer fejlődése, melynek köszönhetően lehetőség nyílik például közös marketingstratégiák vagy termelési eljárások megosztására. A közepes szintű versenyképességet mutató régiókban az intézményi struktúrák kiépítése, az üzleti tanácsadási szolgáltatások, a termékfejlesztés, valamint a régiókon belüli és a régiók közötti partnerségek megteremtése áll majd a projektek középpontjában. Ahol az ágazatok közötti partnerségek lehetőséget adnak az üzleti növekedésre, a projektek ezeket is ösztönzik, ha e partnerségek nem versenyellenesek. Az üzleti élet fejlesztéséhez az idegenforgalmi projektek itt is eszközként szolgálnak. | inforegio | panorama | 27. szám | 19. o. |


Akcióban az ISPA Horvátországban: 38 km hosszú vasúti pályaszakasz korszerűsítése Vinkovcitól Tovarnikig.

Az ISPA Horvátországban

Az ISPA Romániában

Vasútrehabilitáció Vinkovcitól Tovarnikig és az államhatárig

Integrált hulladékgazdálkodás Bacău városában és környékén

A Horvát Vasútrehabilitációs Projekt keretében Vinkovcitól Tovarnikig, vagyis a Szerbiával közös határig 38 km vasút korszerűsítésére kerül sor. A vasúti pályaszakasz része a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) X. folyosójának, amely az ausztriai Salzburgból a görögországi Thesszalonikiig vezet. A beruházások eredményeként a kétpályás vasúti infrastruktúra, a villamos vezetékek, a jelzőrendszer, a vasúti átjárók, a távközlés és az útvonal menti megállóhelyek mind megújulnak. A munkák 2009 decemberére tervezett befejezését követően a vasúti vonalszakaszon megnő a vonalsebesség (120 km/hról 160 km/h-ra), és e vonalszakasz teljes mértékben megfelel majd a nemzetközi műszaki szabványoknak. A megnövekedett vonalkapacitás mellett e korszerűsítés a X. közlekedési folyosón nagyobb vasúti személy- és teherforgalmat eredményez majd, és csökkenteni fogja az utazási időket, a balesetveszélyt, a működési költségeket és a karbantartási költségeket.

A közegészségügyi és közbiztonsági körülmények javulása, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezettségének csökkenése csupán néhány azon előnyök közül, amelyekkel a romániai Bacău városának és 18 környező településnek szánt integrált hulladékgazdálkodási rendszer megépítése jár. A beruházások konkrétan a szilárd hulladék gyűjtését és a hulladék ártalmatlanítását érintik. A tervek között szerepel a jelenlegi talajszint felett összesen 32 hektáron elterülő új hulladéklerakó-telep megépítése, valamint az újrahasznosítható száraz anyagok, a komposztálható szerves hulladék és a maradványhulladék szelektív gyűjtése. A jelenlegi városi hulladéklerakót és a községi szeméttelepeket bezárják. A tervek szerint 2010 decemberére elkészülő integrált hulladékgazdálkodási rendszer teljes mértékben meg fog felelni az uniós és a nemzeti hulladékgazdálkodási jogszabályok vonatkozó követelményeinek.

Összköltség: 90 913 000 euró EU-hozzájárulás: 28 789 180 euró

Pénzügyminisztérium, Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység, Zágráb [email protected]

Az ISPA Romániában Közúthálózat: Nagyszeben (Sibiu) városát elkerülő körgyűrű építése


Államháztartási Minisztérium, Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység, Bukarest [email protected]

.

Az ISPA Bulgáriában

r

Közúti/vasúti határhíd épül a Dunán Vidin–Calafatnál



A Nagyszeben városát elkerülő 14,8 km-es körgyűrű megépülésével sikerül kiiktatni a 7-es főút Szászsebes (Sebes) és Nagyszeben közötti 55 km-es szakaszának legszűkebb keresztmetszetét. A 7-es út a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) IV. folyosójának a magyar határtól Nagyszebenig vezető északi ágát alkotja, amely Nagyszebent elhagyva a Bukarestbe vezető A1-es autópályához kapcsolódik. A körgyűrű megfelel a transzeurópai autópályaépítési szabványoknak, akár 100 km/h-sebességgel lehet majd haladni rajta, és 2020-ra körülbelül 50%-kal fogja lerövidíteni az átutazók számára az utazási időt. A beruházások eredményeként javulni fog a közlekedésbiztonság és csökken a levegő- és zajszennyezés. Emellett hozzávetőleg 20%-os gazdasági megtérülési ráta érhető majd el az útkarbantartás megtakarításai, illetve az úthasználók járműveinek működési költségei csökkentése révén.

E projekt keretében a bulgáriai Vidin és a romániai Calafat között, a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) IV. folyosóján, új kombinált közúti és vasúti híd épül a Duna felett. A 180 méter ívnyílású, a közút esetében 1440 méter összhosszúságú (a vasút esetében pedig 2480 méter összhosszúságú) határhíd hozzájárul majd a romániai és a bulgáriai közúti és vasúti forgalom növekedéséhez, valamint a bolgár közúti és vasúti hálózatoknak a TENT-be történő bekapcsolásához. Ez az összeköttetés a Délkelet Európa és Törökország, valamint Közép-Európa közötti forgalom és kereskedelem további növekedése előtt is utat fog nyitni. Ráadásul a beruházások a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra is ösztönzőleg hatnak, időmegtakarítást tesznek lehetővé a távolsági közúti forgalom számára, továbbá csökkentik a működési költségeket.

Nemzeti úthálózat-igazgatás, Bukarest [email protected]

Közlekedési és Kommunikációs Minisztérium, Szófia http://www.mtc.government.bg/



Bulgária és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság élen jár a határokon átnyúló együttműködésben

A bolgár-macedón (MVJK) határvidék távoli, hegyvidéki régióiban zajló együttműködés már számos eredményt hozott.

A határokon átnyúló együttműködési projektek előnyei régóta ismeretesek. A 2007–2013-as időszakban újabb projektek megvalósítására nyílik lehetőség az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében. Az Európai Bizottság által 2007. december 14-én elsőként jóváhagyott programot Bulgária és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nyújtotta be. A programra jellemző proaktív megközelítés a partnerországokban működő munkacsoportok közös munkájáról, kitűnő együttműködésről és a menet közben felmerülő nehézségek leküzdését célzó elszántságról tanúskodik. A program részben logikus folytatása az EU 2003-as Külső határok kezdeményezés keretében kialakult, majd a Szomszédság program keretében tovább ápolt kapcsolatoknak. Ugyanakkor egy új korszak kezdetét is jelzi a két ország közötti egyre szorosabb kapcsolatok történetében.

A határokon átnyúló együttműködési projektek arra a nagyívű elképzelésre épülnek, mely szerint a szorosabb európai együttműködés és integráció következtében fenntartható fejlődés megy végbe a határmenti régiókban. A projektek legfőbb prioritásai: gazdasági fejlődés, társadalmi kohézió, az életminőség javítása. A régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésének az emberek a határ mindkét oldalán hasznát látják, a régiók pedig összességében erősebbé válnak.

Jellemző adatok és tények A nagyívű elképzelés szolgálatában egy 7 756 038 eurós költségvetés áll, melyből 6 592 632 eurót tesz ki az EU-s támogatás, 1 163 406 eurót pedig a két ország által közösen finanszírozott nemzeti hozzájárulás. A program célja az életszínvonal növelése a gazdasági és társadalmi tevékenységekben való aktívabb



Pillanatkép a Szomszédsági programról A Szomszédság program keretében rengeteg projekt sikeres megvalósítására került sor. Lássunk néhányat a számos lehetséges példa közül. „Nincs szükség határokra” címmel Simitly és Karbintsi települések között került sor egy integrált projekt végrehajtására. Közös tevékenységeket indítottak az egészségvédelem terén, és a határmenti régióban élő fiatalok életminőségének javítására. A mindkét helyi önkormányzat részéről végzett, integrált munka olyan eredményekkel járt, melyek hosszú távra példát mutatnak. Egy másik, „Összefognak a hegyek” elnevezésű projekt a természeti, kulturális és történelmi örökség újszerű kezelése és fejlesztése révén hozzott fenntartható eredményeket. Ez a projekt Dupnitsa és Kriva Palanka települései között valósult meg, és a RILA és Kochnani közötti kiegészítő projekt továbbfejlesztésére is lehetőséget nyújtott. részvétel segítségével, valamint a jövedelmek növelése a gyakran mindentől távoleső területeken. A program keretében a határokon átnyúló gazdaságok projektjei is számíthatnak támogatásra, ahol az új beruházások jelentik az egész helyi közösség javát szolgáló, ezért prioritást élvező ágazatok növekedésének a kulcsát. A partnerországok lényegében azt várják, hogy együttműködési projektjeik új gazdasági tevékenységeket generáljanak és az egész gazdasági környezetet tegyék változatosabbá. A szóban forgó határokon átnyúló program 18 736 km2 területet fed le, melynek népessége – a határ mindkét oldalán lakókkal számolva – 1 065 605 fő. A potenciális kedvezményezettek között települések, oktatási és kutatási intézmények, kereskedelmi kamarák,

közigazgatási szervek, valamint az ezekkel kapcsolatban álló egyéb szervek szerepelnek. A rendelkezésre álló támogatás lehetőséget nyújt a már kialakult partnerségek és működő hálózatok megerősítésére, újak létrehozására és a közös kezdeményezések hangsúlyosabb támogatására. A formai követelményeken túl látnunk kell, hogy a program keretében különféle szervezeteket és közösségeket képviselő hús-vér emberek kerülnek majd kapcsolatba egymással, hogy együtt valósítsanak meg mindannyiuk számára fontos célkitűzéseket.

Nincs jövő fenntarthatóság nélkül A gazdasági előnyök önmagukban nem biztosítják a fenntartható növekedést, valamint a határmenti régiók esetében kiemelt jelentőséggel bíró természeti és kulturális erőforrások megőrzését és fejlesztését. A fenntartható projektek előtt különösen az idegenforgalmi szektorban állnak vonzó perspektívák, ahol az új üzleti lehetőségek környezetvédelmi vetülete is számottevő.

Minden készen áll a jövőre 2008. március 13-án, a bulgáriai Kyustendilben került sor a támogatásfelügyeleti bizottság első ülésére, melyen 53-an vettek részt, a programban érintett helyi és nemzeti hatóságok képviselőitől a társadalmi-gazdasági partnereken át a potenciális pályázókig. Maga a program elindítása – vagyis az első pályázati felhívások kiírása – 2008 utolsó negyedévében várható; attól kezdve várják a pályázatokat a kyustendili programirodába. Az egyes projektek, illetve végső soron az egész program sikere a helyi emberek kezében van, és nagyban függ az érintett szakemberek együttműködési szándékától, és a közös jövőről alkotott elképzeléseitől.

A határokon átnyúló együttműködési projektek számára a leg főbb prioritásokat a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió és az életminőség javítása jelentik. | 22. o. | inforegio | panorama | 27. szám |

Az 50 nemzeti szervezet, város, település és 37 ország régióinak képviseletét ellátó Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) rendszeresen alkalmat teremt a helyi és regionális szintű tapasztalatok cseréjére szerte Európában. Szeptember 9-én a CEMR megszervezte a „helyi önkormányzatok napját” a Városok és Helyi Önkormányzatok Egyesülete (UCLG), a Nemzetközi Vízügyi Szervezet (IWA), valamint a Duna vízgyűjtő területén működő vízművek nemzetközi szervezetének (International Association of Waterworks in the Danube Catchment Area – IWAD) részvételével. Az egynapos konferencia napirendjén azok a kihívások, illetve változó körülmények szerepeltek, melyekkel a helyi és regionális hatóságoknak szembe kell nézniük vízszolgáltatásaik megszervezése során. Az eseményen számos ország és szervezet képviseltette magát magas szintű vízminőség-gazdálkodási szakértőkkel és előadókkal.

http://www.interact-eu.net/ Az INTERACT program nemrégiben új honlappal jelentkezett, frissített és átalakult tartalommal. A honlap átfogó képet nyújt az európai területi együttműködési célkitűzés 2007–2013-as programozási időszakáról, középpontjában pedig az INTERACT alá tartozó fő témák állnak. Az URBACT II program és az Európai Területrendezési Megfigyelő Hálózat (ESPON) mellett az INTERACT a harmadik olyan hálózati program, amely az európai területi együttműködési célkitűzés interregionális együttműködési alkotóelemének képezi részét. Legfőbb célja a 2007 és 2013 közötti európai területi együttműködési programok megfelelő irányításának előmozdítása és támogatása.

http://www.growthcommission.org/ A fejlődő országok akkor érhetnek el fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődést, ha képesek maximálisan kihasználni a világgazdaság lehetőségeit, és vezetőik kellően elszántak. Többek között ezek a következtetések olvashatók a Világbank égisze alatt működő Növekedési és Fejlődési Bizottság „Growth Report” című, növekedésről szóló jelentésében. A dokumentum – amely 13, a háború után gyors növekedést produkáló gazdaság vizsgálatán alapszik – azon tényezőket igyekszik számbavenni, amelyek magyarázatot adhatnak a sikerekre. A Nobel-díjas Michael Spence elnökletével működő bizottságot 2006-ban alapították. Ma 21 – többnyire a fejlődő világ országait képviselő – tagot számlál, akik között kormánytagok, üzletemberek és politikusok is találhatók.

http://ec.europa.eu/regional_policy/international/index_en.htm Az Inforegio honlap új rovattal bővül: az Unión kívül az EU regionális politikája iránti növekvő érdeklődés miatt mostantól külön oldal szól a nemzetközi ügyekről. 2006-ban és 2007-ben az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága egyetértési megállapodást kötött Brazíliával, Kínával és az Orosz Föderációval strukturált párbeszéd indításáról a regionális politika témájáról. A strukturált párbeszédek célja egymás kölcsönös megértése, a kétoldalú együttműködés, az információcsere, valamint a regionális politika kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok előmozdítása. Az EU regionális politikájának a harmadik országokat, és a MERCOSUR-típusú nemzetközi szervezeteket leginkább érdeklő jellemzői közé a pénzügyi források tagállamok és régiók közötti célirányos elosztása, a földrajzi és stratégiai célkitűzések, továbbá a végrehajtási rendszer különféle dimenziói tartoznak.

„A régiókért dolgozunk – Az Európai Unió regionális politikája 2007–2013”

„A régiókért dolgozunk. Az Európai Unió regionális politikája 2007–2013” címmel új kiadvány áll az érdeklődők rendelkezésére a Közösség összes hivatalos nyelvén. A 36 oldalas brosúra tájékoztatást nyújt az EU regionális politikájának működéséről, többek közt a közlekedés, az innováció, a természeti és az épített környezet fejlesztésének támogatásáról az Unió régióiban és városaiban. A kiadványban a régiók közötti együttműködésről, a programok értékeléséről, az auditokkal, ellenőrzéssel, illetve kommunikációval kapcsolatos elvárásokról is szó esik. Számadatok nyújtanak tájékoztatást arról, hogy az elkövetkező évek során (EU-s forrásokból) mekkora összegek, milyen célokra állnak rendelkezésre a 27 uniós tagállamban. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/presenta/pres_en.htm

B1 Igazgatóság – Kommunikáció, Tájékoztatás, Harmadik országokkal való kapcsolattartás Raphaël Goulet Avenue de Tervuren 41, B-1040 Brussels Fax (32-2) 29-66003 E-mail: [email protected] Internet: http://ec.europa.eu/regional_policy/index_en.htm

ISSN 1725-8219 © Európai Közösségek, 2008 Másolás a forrás feltüntetésével engedélyezett. Printed in Belgium AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS KIADVÁNYAINAK KIADÓHIVATALA L-2985 Luxembourg

KN-LR-08-027-HU-C

http://www.ccre.org/

inforegio panorama Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása 27. szám szeptember

Recommend Documents