inforegio Kohéziós politika 2007-től

Ténylap 2004

hu

Európai Unió Regionális politika

inforegio

Kohéziós politika 2007-től Az Európai Bizottság jogszabályi javaslatai a kohéziós politika reformjára vonatkozóan (2007 és 2013 közötti időszak) 2004. július 14-én az Európai Bizottság elfogadta a kohéziós politika reformjával kapcsolatos jogszabályi javaslatokat. Összesen 336,1 milliárd euró támogatással, amely mintegy egyharmada a közösségi költségvetésnek, a reform azt tervezi, hogy a strukturális fellépésekre az alábbiak lesznek jellemzők: • jobban megcélozzák az EU stratégiai irányait (a lisszaboni és göteborgi kötelezettségvállalások a versenyképes és fenntartható „tudásalapú gazdaság” terén, európai foglalkoztatási stratégia), • jobban koncentrálnak a kevésbé kedvező helyzetben lévő régiókra, és fejlődésre számítanak az egész Unióban, • decentralizáltabbak, valamint egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb megvalósításúak lesznek. A javaslatok az alábbiakat tartalmazzák: • a 2007 és 2013 közötti strukturális fellépések három finanszírozási forrásának közös rendelkezéseit megállapító általános rendelet, • külön rendeletek a következők számára: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Kohéziós Alap, • és egy teljesen új rendelettervezet, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló együttműködési struktúrák létrehozását. E ténylap célja, hogy segítsen a regionális fejlesztés szereplőinek, hogy meghatározzák e javaslatok kulcselemeit az új jogszabályi keret elfogadásához vezető vita keretében. A javasolt reform nagy léptékű, mert célja, hogy átrajzolja a kibővített Unió európai szolidaritási tájképét a gazdasági globalizáció és a tudásalapú gazdaság fellendülésének összefüggésében. A kohéziós politika stratégiáját és erőforrásait a strukturális fellépések három új elsőbbségi célkitűzése köré szervezik (ezek röviden: konvergencia, versenyképesség és foglalkoztatottság, együttműködés). Fontos újításokat és egyszerűsítéseket javasoltak, köztük a következőket: • Évente stratégiai párbeszéd megnyitása a tagállamokkal a Tanácson és az Európai Parlamenten, a Gazdasági és Szociális Bizottságon és a Régiók Bizottságán belül az európai prioritások betartásának biztosítása érdekében az időszak teljes ideje alatt, • A természeti hátránnyal küzdő térségek teljes felismerése és fokozott finanszírozása, illetve fokozott figyelem a városi dimenzió iránt, • A felelősségek nagyobb átruházása a tagállamokra és a régiókra, ideértve az ellenőrzést is, a pénzügyi fegyelem fenntartásával, • A kohéziós pénzügyi eszközök számának csökkentése (hat helyett három),

• A jelenlegi URBAN és EQUAL közösségi kezdeményezések tevékenységi területének és az újító fellépések integrálása a tagállamokban és a régiókban működő programok prioritásaiban, • A működő programok egyetlen forrásból való finanszírozása (ERFA vagy ESZA) az „infrastrukturális” programok kivételével, ahol az ERFA és a Kohéziós Alap együtt avatkozik be, • A Kohéziós Alap esetében többéves programozás és a strukturális alapokéval azonos szabályok, • Végül, de nem utolsósorban az Unió minden területének és állampolgárának részesülése az új kohéziós politikából, amely a hátrányos helyzetűek köré összpontosul, de a konkrét helyzetekhez igazodik.

Az összefüggés: nagyszabású és hosszan tartó vita Ahelyett, hogy csupán a Bizottságtól származnának, ezek a javaslatok egy már három éve folyó vita során alakultak ki, és ezek vezettek a gazdasági és szociális kohézióról szóló, 2004. február 18-án elfogadott harmadik jelentéshez, illetve 2004 májusában a kohézióról szóló harmadik fórumhoz. Emellett rendszeres megbeszélések folynak a Tanácsban az Európai Parlament új

2

Kohéziós politika 2007-től

növekedés és a foglalkoztatottság feltételeinek javítása a fizikai és emberi erőforrásokba történő befektetésnek köszönhetően, innováció és a tudásalapú társadalom, a gazdasági és szociális változásokhoz való alkalmazkodóképesség, környezetvédelem, közigazgatási hatékonyság. A konvergencia célkitűzése különösen az új tagállamokban játszik elengedhetetlen szerepet, amelyek az Uniót soha nem látott fejlettségbeli eltérésekkel állítják szembe.

Regionális Politikai Bizottsága (REGI) mellett működő Strukturális Alapok Munkacsoporton belül. 2005 első féléve során a luxemburgi elnökségű Európai Tanács felhívást kap, hogy hozzon határozatot a 2007 és 2013 közötti időszak pénzügyi kilátásairól és a Bizottság által 2004 februárjában benyújtott javaslatról; a Parlament és a Tanács így új rendeletben állapodhat majd meg. A következő három hónapban a Tanács elfogadja a „Közösség kohéziót érintő stratégiai irányait”. Ennek alapján a Bizottság, a tagállamok és a régiók „nemzeti stratégiai referenciakeretet” hoznak létre, és 2006 során elkészülhet az „operatív programok” új generációja. A tét a fellépések 2007 elején történő indítása.

Támogathatóság: • A konvergencia célkitűzésének középpontjában azok régiók állnak, amelyekben a bruttó hazai termék (GDP/fő) a rendelet elfogadása előtti három év rendelkezésre álló adatai alapján számítva nem éri el a kibővült Unió 75%-os átlagát; ez a helyzet főleg az új tagállamok többségében áll fenn.

Általános rendelet tervezete A javaslatok alfája és ómegája az a rendelet, amely általános rendelkezéseket állapít meg a két strukturális alap (ERFA és ESZA) és a Kohéziós Alap számára a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan. Az alábbiakban olvasható a rendelet fő elemeinek összefoglalása.

• A korábbi programok vívmányainak megszilárdítása érdekében átmeneti és különleges, 2013-ig fokozatosan csökkenő támogatásról gondoskodnak az olyan régiók számára, amelyek a bővítés statisztikai hatásai miatt a 75%os mutató fölé kerülnek.

Célkitűzések, támogathatóság, erőforrások

• Akár e célkitűzés alá tartoznak, akár nem, a legkülső régiók és térségek (LRT: Azori-szigetek, Madeira, Kanári-szigetek és Franciaország tengerentúli megyéi) meghatározott ERFAfinanszírozásban részesülnek a belső piacba való integrálásuk és különleges kényszerítő körülményeik figyelembevétele érdekében.

A strukturális alapok jelenlegi három prioritási célkitűzését (1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradt régiók, 2. célkitűzés: a gazdasági és szociális átalakulás alatt álló régiók, 3. célkitűzés: képzési rendszerek és a foglalkoztatottság előmozdítása) 2007ben a következő három váltja fel: ■

• A konvergencia célkitűzése a korábbiakhoz hasonlóan kiterjed a Kohéziós Alap olyan tagállamokban megvalósuló beavatkozásaira, amelyek bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU átlagának 90%-át, és amely beavatkozások célja, hogy segítsenek ezen államoknak eleget tenni az Unió gazdasági és monetáris követelményeinek.

„Konvergencia” célkitűzés (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap). A jelenlegi 1. célkitűzéshez közeli ezen célkitűzés célja a kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciájának felgyorsítása: a

Az e különböző feltételeknek megfelelő régiók és tagállamok jegyzékét a Bizottság a rendelet hatálybalépésekor teszi közzé.

Erőforrások: A konvergencia célkitűzésének 264 milliárd euró összegű erőforrásait, amely a jelenlegi 75% helyett az Alap támogatásának 78,54%-a, az alábbiak szerint osztják fel: • 67,34% olyan régióknak, amelyek GDP/fő mutatója az átlag 75%-a alatt van, • 8,38% a „statisztikai hatás” által érintett régióknak, • 23,86% a Kohéziós Alap kedvezményezett országainak, • 0,42% a legkülső régióknak és térségeknek. ■

Innovatív vállalkozás az ausztriai Stájerországban: az ERFA az ipari kutatást is támogatja

„Versenyképesség és Foglalkoztatottság” célkitűzés (ERFA, ESZA). Az Unió többi részében kettős megközelítést javasolnak. Ez egyrészről a régiók versenyképességének és vonzerejének megerősítését jelenti a regionális fejlesztési programokon keresztül (ERFA), számítva a gazdasági és társadalmi változásokra, és támogatva az innovációt, a tudásalapú társadalmat, a vállalkozó szellemet, a környezetvédelmet és a kockázatmegelőzést. Másrészről az ESZA által megfelelő mértékben finanszírozott nemzeti vagy területi szintű programokon keresztül elsőbbséget biztosítanak a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodóképességének és a társadalmi beilleszkedés felé irányuló munkaerőpiacok fejlesztésének. A versenyképesség kulcsszerepet játszik az


olyan régiók kárára megjelenő számos kiegyensúlyozatlanság elkerülésében, amelyek elegendő közcélú támogatás hiányában kénytelenek lennének elviselni a kedvezőtlen szociális és gazdasági tényezők következményeit.

Támogathatóság: • A konvergencia célkitűzése által nem érintett minden térség részesülhet a versenyképességi célkitűzés támogatásaiból. A tagállamok feladata, hogy benyújtsák azon régiók jegyzékét, amelyek esetében valamely programot az ERFA általi társfinanszírozásra javasolnak; így megszűnik a jelenlegi 2. célkitűzés előző közösségi térségi besorolása is. • A jelenlegi 1. célkitűzés azon régiói, amelyek a gazdasági fejlődésük miatt 2007-ben nem esnek a konvergencia célkitűzése alá, a versenyképességi célkitűzés keretében 2013-ig fokozatosan csökkenő mértékű, különleges és átmeneti („phasing-in”) támogatást kapnak felzárkózásuk megszilárdítása érdekében. Ez utóbbi régiók jegyzékét a Bizottság a rendelet hatálybalépésekor teszi közzé.

Erőforrások: A Versenyképesség célkitűzés 57,9 milliárd euró (a teljes összeg 17,22%-a) fölött „rendelkezik”, az alábbiak szerint felosztva: • 83,44% a jelenlegi 1. célkitűzésből ki nem emelkedő régiók számára, • 16,56% a „phasing-in” régiók számára. Az ERFA és az ESZA megoszlása 50-50%-os a jelenlegi 1. célkitűzésből ki nem emelkedő régiók esetében; a „phasingin” régiókban az ESZA mértéke elérheti az 50%-ot. ■

„Európai területi együttműködés” célkitűzés (ERFA). Az Interreg közösségi kezdeményezés tapasztalatai által ihletett célkitűzés célja, hogy fokozza az együttműködést három szinten: határokon átnyúló együttes programok; transznacionális térségek; együttműködési hálózat és tapasztalatcsere az Unió egészében.

Így az együttműködési célkitűzés előnyben részesíti az európai terület kiegyensúlyozott, összehangolt és tartós fejlődését. Megjegyzendő, hogy az együttműködési célkitűzésen kívül a konvergencia és a versenyképesség célkitűzése alá is tartoznak kifejezetten régióközi együttműködési cselekvések egy meghatározott program részt vevő hatóságai és legalább egy másik tagállam hatóságai között.

Támogathatóság: A határokon átnyúló együttműködés a belső vagy meghatározott külső szárazföldi határok, valamint a tengeri határok mentén elhelyezkedő meghatározott régiókra terjed ki. Emellett hozzájárul a jövőbeni Európai Szomszédsági és Partnerkapcsolati Pénzügyi Eszköz és az Előcsatlakozási Pénzügyi Eszköz határokon átnyúló részeihez. Ezek feladata, hogy felváltsák a jelenlegi PHARE-, TACIS-, MEDA-, CARDS-, ISPA- és SAPARD-programokat. A Bizottság a rendelet hatálybelépésekor elfogadja a támogatható határ menti régiók és a transznacionális együttműködési térségek jegyzékét. Az Unió egész területe jogosult az európai együttműködési és cserehálózatok finanszírozására.

Erőforrások: A területi együttműködés rendelkezésére álló, 13,2 milliárd euróban (a teljes összeg 3,94%-ában) rögzített forrást az alábbiak szerint osztják fel: • összesen 47,73% a határokon átnyúló együttműködésre, amelyből 35,61% az EU területén belüli határokon átnyúló együttműködési fellépésekre, és 12,12% a Szomszédsági és Partnerkapcsolati Pénzügyi Eszköz és az Előcsatlakozási Pénzügyi Eszköz határokon átnyúló ágára, mivel ez utóbbiak részvételének legalább egyenértékűnek kell lennie, • 47,73% a transznacionális együttműködés térségei részére, • 4,54% az európai együttműködési és cserehálózatok számára.

A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitűzésenként milliárd euróban Összesen: 336,1 milliárd euró Határokon átnyúló együttműködés: 4,7 „Phasing-in” a korábban a 2000 és 2006 közötti 1. célkitűzés régiói számára: 9,58

Külső határok: 1,6 Transznacionális együttműködés: 6,3 Hálózatok: 0,6

A konvergencián kívüli régiók: 48,31 Speciális program a legkülső régiók és térségek számára: 1,1

Az átlagos GDP 75%-a alatti régiók: 177,8

Kohéziós Alap: 62,99

A statisztikai hatás által érintett régiók: 22,14 Konvergencia Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés

3

4


és azok a területek, amelyek 2004. április 30. előtt a Közösség külső határterületei voltak.

Területi sajátosságok A programozás során különösen figyelembe veszik az alábbi térségek különleges jellemzőit:

Közösségi részvétel és növekmények

• Városok, különösen a közepes méretű városok, amelyeknek a regionális fejlesztésben játszott szerepe fokozódik a városi újjáélesztés támogatása révén, kihasználva az URBAN közösségi kezdeményezés tapasztalatait, és amelyek esetében tovább lehet ruházni a közvetlen felelősségeket.

A 2007 és 2013 közötti kohéziós politika 336,1 milliárd eurós erőforrásai a közösségi költségvetésnek mintegy harmadát, az EU GNI-jének pedig 0,41%-át teszik ki (a 0,46%-os vidékfejlesztéssel együtt). Az operatív programok minden egyes prioritási tengelye esetében az alapok az alábbi felső határok szerint vesznek részt a közkiadásokban (amelyek azok legalább 20%-át teszik ki):

• Vidéki és a halászattól függő területek, amelyek jelenleg a strukturális alapok által finanszírozott diverzifikációs fellépések alá tartoznak kiegészítő és az új Vidékfejlesztési Célú Európai Mezőgazdasági Alappal és az Európai Halászati Alappal összehangolt jelleggel. Ez utóbbiak valójában az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Részlegét és Garanciarészlegének a vidékfejlesztéshez nyújtott meghatározott hozzájárulásait és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE) váltják fel, de nem részei a strukturális alapoknak.

• 85% a Kohéziós Alap számára, • 75% az ERFA vagy ESZA számára a konvergencia célkitűzésébe és kivételesen legfeljebb 80% a Kohéziós Alap kedvezményezett országai számára, • 50% az ERFA vagy ESZA számára a versenyképességről szóló célkitűzésben, • 75% az ERFA számára az együttműködési célkitűzésben,

• A legkülső régiók és térségek, a természeti hátránnyal küzdő (hegyi, szigeti) és ritka vagy nagyon ritka népsűrűségű térségek,

• 50% az ERFA további új előirányzata számára a legkülső régiók és térségek esetében (a többletköltségek ellentételezése),

A kohéziós politika 2007 és 2013 között (336,1 milliárd euró) Programok és pénzügyi eszközök

Támogathatóság

Prioritások

Konvergencia célkitűzés a legkülső régiók és térségek speciális programjait is ideértve

Regionális és nemzeti programok

ERFA ESZA

Kohéziós Alap

78,5% (264 milliárd euró)

• innováció Az EU 25 átlagának 75%-a alatti • környezetvédelem/ GDP/fő mutatójú régiók kockázatmegelőzés • elérhetőség Statisztikai hatás: az EU 15 átlagának • infrastruktúrák • emberi erőforrások 75%-a alatti és az EU 25 átlagának 75%-a feletti GDP/fő mutatójú régiók • közigazgatási kapacitás

Az európai átlag 90%-a alatti GNI/fő mutatójú tagállamok

Előirányzatok

• • • •

67,34% = 177,8 Mrd euró

8,38% = 22,14 Mrd euró

közlekedés (transzeurópai hálózatok) tartós szállítás 23,86% = 62,99 Mrd euró környezetvédelem megújuló energiaforrások

Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés A tagállamok nyújtják be a régiók listáját (NUTS 1 vagy NUTS 2)

17,2% (57,9 milliárd euró)

• innováció • környezetvédelem/ Regionális programok (ERFA) kockázatmegelőzés és nemzeti programok • elérhetőség „Phasing-in”: a 2000 és 2006 (ESZA) között az 1. célkitűzés alá tartozó, • európai foglalkoztatási de a konvergencia célkitűzése alá stratégia nem tartozó régiók

83,44% = 48,31 Mrd euró

Európai területi együttműködés célkitűzés

3,94% (13,2 milliárd euró)

Határokon átnyúló és transznacionális hálózatok és programok (ERFA)

• innováció • környezetvédelem/ Határ menti régiók és nagy transznacionális együttműködési kockázatmegelőzés • elérhetőség régiók • kultúra, oktatás

16,56% = 9,58 Mrd euró

35,61%: határokon átnyúló együttműködés 12,12%: Vidékfejlesztési Célú Európai Mezőgazdasági Alap 47,73%: transznacionális együttműködés 4,54%: hálózatok


• 85% a legkülső régiókban és térségekben, valamint a legkülső görög szigeteken működő programok számára. Emellett az alábbi növekményeket vették tervbe az ERFA hozzájárulás esetébens: • 10% a konvergencia és versenyképesség célkitűzéseinek keretén belüli régióközi együttműködési fellépések számára, • 5% a versenyképességi célkitűzés keretén belül a legkülső régiók és térségek, a természeti hátránnyal küzdő (hegyi, szigeti) és ritka vagy nagyon ritka népsűrűségű térségek számára – különös tekintettel a sarkvidéki területekre, amelyekre már nem vonatkozik a konvergencia célkitűzése –, és azon területek számára, amelyek 2004. április 30. előtt a Közösség külső határterületei voltak. E térségek növekményei összevonhatók, de a közösségi részvétel aránya nem haladhatja meg a 60%-ot. A strukturális alapok előirányzata 7%-os előlegének alkalmazása még hátravan. A javasolt rendelet mindenekelőtt a Kohéziós Alap támogatásai és az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) kölcsönei közötti jobb összehangolás feltételeit határozza meg, különösen a bonyolult pénzügyi szervezés és az állami-privát partnerkapcsolatok esetében.

Minőségi és teljesítmény-tartalékalap, illetve rendkívüli nemzeti tartalékalap A teljesítmény-tartalékalap – a továbbiakban: „Minőségi és teljesítmény-tartalékalap” – az ERFA és az ESZA számára a „Konvergencia” és a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” programjain belül elkülönített források 3%-át teszi ki. Célja, hogy jutalmazza az elért haladást az alábbi új kritériumok függvényében: • A konvergencia célkitűzése esetében a 2004 és 2010 közötti adatok alapján a GDP/fő mutató és a foglalkoztatottság arányának növekedése, • A versenyképesség célkitűzése esetében az ERFA előirányzatai 50%-ának innovációs célokra történő felhasználása 2007 és 2010 között, valamint a foglalkoztatottság arányának növekedése a 2004 és 2010 közötti adatok alapján. Az új rendkívüli nemzeti tartalékalap, amelyet a tagállamok halmoznak fel a konvergencia-támogatás 1%-ának és a versenyképességi támogatás 3%-ának erejéig, tartalékot biztosít a gazdasági és szociális átalakulás vagy a kereskedelmi nyitás miatti, előre nem látható ágazati vagy helyi válságok esetére.

A Kohéziós Alap részt vesz a görögországi Patrasz–Athén–Thesszaloniki autópálya finanszírozásában

5

6


A tevékenységek folyamatossága A gyakran kifejtett aggodalmakra reagálva a javasolt rendelet előírja, hogy az Alap támogatása visszafizetendő, ha hét éven belül fontos módosítások történnek valamely vállalatnál vagy állami szövetkezetnél, vagy a termelőtevékenység leállásához vezetnek, például áttelepülés miatt. A visszafizetési eljárást teljesítő vagy az alá vont vállalat többé nem részesülhet az Alap támogatásából.

Stratégia, decentralizáció, egyszerűsítés A reformjavaslat megtartja a strukturális fellépések alapelveit: az időtartammal és a kellő koncentrációval kapcsolatban közösségi garanciát kínáló többéves programozás; az érintett, különböző szintű szereplők nagyarányú és hatékony partnerkapcsolata; a közösségi és nemzeti támogatások kiegészítő jellegére alapuló társfinanszírozás; a teljesítmény és a minőség értékelése a folyamat különböző szakaszaiban. Ennek ellenére számos jelentős újítást vezet be, amelyek célja a kohéziós politika hatékonyságának javítása. Íme a legfontosabbak összefoglalása:

Stratégia: • A programozás megközelítése még inkább stratégiai jellegű lesz, és a „közösségi kohéziós stratégiai irányokra”, a Bizottság prioritásaira és a „nemzeti stratégiai referenciakeretekre” összpontosít. Ezek a referencia-dokumentumok felváltják a jelenlegi közösségi támogatási keretterveket (KTK), az egységes programozási dokumentumokat, valamint a programozási kiegészítéseket. Az adott tagállam stratégiájának és az abból fakadó fő tevékenységeknek a rövid bemutatásával ezek mindegyike az operatív programok kidolgozásának politikai chartáját képezi. A beavatkozások kezelése ez utóbbiak szintjén történik majd. Ennek összefüggésében az európai intézmények minden évben megvizsgálják az Unió stratégiai prioritásai tekintetében tett előrehaladást a Bizottság által a nemzeti tevékenységekről szóló és a Tanácsnak az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatás (angol

rövidítés: BEPG) megvalósításáról szóló jelentéssel együtt továbbított jelentésekből összeállított jelentés alapján.

Decentralizálás és egyszerűsítés: • A javaslat a közösségi költségvetés kezelésével, valamint a programok helyes végrehajtására való felügyelettel megbízott szereplőkre (egyrészt a tagállamokra, a régiókra és a végrehajtó szervezetekre, másrészt a Bizottságra) ruházott különféle felelősségek kereteinek, jellegének és eloszlásának egyértelmű körülhatárolását tervezi. A decentralizálás tétjei azonosak az egyszerűsítés és a folyamatok nagyobb hatékonyságának tétjeivel. A javasolt rendelet pontosítja a igazgatási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó általános rendelkezéseket, az egyes programok igazgatási hatásköreinek funkcióit, a költségek engedélyezésének hatáskörét, az auditálási hatáskört és a támogatásfelügyeleti bizottság hatásköreit. • A pénzügyi igazgatás kérdésében három fontos egyszerűsítő elemet vezetnek be. Az első, hogy a kifizetés és a pénzügyi igazgatás a prioritások, és már nem az intézkedések szintjén történik. A második, hogy a közösségi támogatást kizárólag a közkiadások alapján számítják ki. És végül a harmadik, hogy a kifizetésekre való jogosultság nagymértékben nemzeti, és már nem közösségi, néhány korlátozott számú terület, mint például az áfa kivételével, amely továbbra sem támogatható. • Az ellenőrzés terén fokozott bizalmat kapnak a kiadások nemzeti pénzügyi ellenőrzési és tanúsítási rendszerei, ha a fő pénzügyi hozzájárulás forrásai a tagállamok, és ha a Bizottság meggyőződik a rendszerek működőképességéről, különösen egy független auditáló szervezet véleménye alapján. Az „arányosság” új elve lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy korlátozza a saját ellenőrzéseit és auditálásait. • A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciókat fokozatosan alkalmazzák. Ha kétség merül fel az igazgatási és ellenőrzési rendszerek helyes működésével vagy a tevékenység rendszerességével kapcsolatban, megszakítják a kifizetési határidőt, és a közbenső fizetések esetében 20%-ot visszatartanak, súlyosabb esetben pedig felfüggeszthetik a kifizetések egészét vagy egy részét. • Értékelés tárgyává teszik a Közösség kohéziós stratégiai irányait, a nemzeti stratégiai referenciakereteket és az operatív programokat. Az általános rendelet pontosítja a tagállamok és a Bizottság előzetes és utólagos értékeléssel kapcsolatos felelősségeit. Az időközi értékelést nem ismétlik meg a javaslatban, de a tagállamok pontos értékelést hajtanak végre, ha a programok figyelemmel kísérése során kiderül, hogy jelentős különbség van a megvalósulás és a kezdeti célkitűzések között, illetve a programokat érintő jelentős felülvizsgálati javaslatok esetén. • Javul a koncentráció a földrajzi, tematikus és pénzügyi szempontok kiegyensúlyozása érdekében. Ez – a jelenlegi 2. célkitűzéstől eltérően – különösen a korábbi „mikrotérségek” elhagyására irányuló javaslatokhoz vezet a „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés programjai esetében. Valójában, ha fontos az

Az ESZA által finanszírozott szakmai képzés


erőforrások koncentrálása a leghátrányosabb helyzetű helyeken vagy térségekben, azt is fel kell ismerni, hogy – a fellépések felhígulását elkerülve – a problémák megoldása a teljes régióra kiterjedő koherens stratégia magvalósításához kötődik. • Valamennyi strukturális alap (ERFA, ESZA) tevékenységét koherensebbé teszi a „programonként egy alap” elve, amelyeket a többi alaphoz tartozó, de a programozott tevékenységekhez közvetlenül kötődő tevékenységek finanszírozási lehetőségei közül választanak ki 5%-os mértékben. Ez elérheti a 10%-ot is az ESZA vonatkozásában, a városi szociális újjáélesztési programok esetében. • Ezzel ellentétben az ERFA és a Kohéziós Alap komolyabb befektetéseinek jobb összehangolása érdekében az utóbbi már nem finanszíroz különálló projekteket, hanem csak prioritásokat – ideértve a környezetvédelem terén 25 millió, más területeken 50 millió euró összeget meghaladó „nagyberuházásokat” – az ERFA és a Kohéziós Alap közös programjain belül. A beavatkozásokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az ERFA-ra és az ESZA-ra, amelyek esetében az a szabály, hogy a kötelezettségvállalást követő két éven belül fel nem használt támogatás esetében megszűnik a kötelezettségvállalás („n + 2”).

Rendelettervezetek az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap vonatkozásában Az általános rendeletből fakadó pontokon kívül röviden foglalkozunk azokkal az elemekkel is, amelyek a három pénzügyi eszközről szóló rendelettervezetekből következnek.

ERFA: • A konvergencia célkitűzésében a (közlekedési, környezetvédelmi, energetikai, oktatási, egészségügyi) infrastruktúra megerősítése és a KKV-k támogatása mellett új hangsúlyt kap a kutatás és az innováció, valamint a kockázatmegelőzés. • A versenyképesség célkitűzésében a beavatkozások három témakör köré összpontosulnak: innováció és tudásalapú gazdaság, környezetvédelem és kockázatmegelőzés, a közlekedési és az általános gazdasági szempontból fontos távközlési szolgáltatások elérhetősége – a nagyvárosi központokon kívül. • Az együttműködési célkitűzésben a határokon átnyúló programok különösen a vállalkozási szellemet, a környezet együttes kezelését és az infrastruktúrák megosztását hangsúlyozzák; a transznacionális programok közé tartozik a vizek védelme és kezelése, a rendszerek nagy hálózatainak elérése és együttműködése, a kockázatok megelőzése és az együttes technológiai kutatási és fejlesztési programok. • Az ERFA-rendelet meghatározza a városi dimenzióra, a természeti hátrányoktól sújtott térségekre, a legtávolabbi régiókra, valamint a vidéki és halászattól függő területekre vonatkozó speciális rendelkezéseket is. Ez utóbbiakon belül az ERFA a mezőgazdaságtól és a halászattól eltérő tevékenységeket is támogat, valamint támogatja az elérhetőséget és a városok és vidéki területek közötti kapcsolat javítását is.

ESZA: • Megerősítik a kapcsolatot az ESZA, az európai foglalkoztatási stratégia és az Unió társadalmi beilleszkedési, oktatási és képzési, valamint esélyegyenlőségi prioritásai között, számítva

a gazdasági és társadalmi szerkezetváltásból eredő változásokra, a tudásalapú gazdaság fejlődésére és a demográfia alakulására. • A konvergencia célkitűzésében alapvetően az emberi erőforrások megerősítése a cél a foglalkoztatási potenciál és a munka termelékenységének növelése, a növekedés ösztönzése, a helyes kormányzás, valamint az intézmények és a közigazgatási kapacitás megerősítése érdekében. • A versenyképesség célkitűzésében a fellépés a dolgozók és a vállalatok alkalmazkodóképességére, a munkaerőpiac elérésére, a leghátrányosabb helyzetűek társadalmi beilleszkedésére, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre, valamint a foglalkoztatás és a beilleszkedés érdekében partnerkapcsolatok és hálózatok kialakítására összpontosít. • Az újító tevékenységeket teljes mértékben integrálják az ESZA programjaiba és a transznacionális együttműködés fellépéseibe.

Kohéziós Alap: • A rendelettervezet fenntartja a Kohéziós Alap beavatkozásainak feltételhez kötöttségét: a gazdasági konvergenciával kapcsolatos feltételek teljesítése, a közkiadások kézben tartása és stabilitási programok végrehajtása. • A transzeurópai közlekedési hálózatok vonatkozásában az Alap tevékenysége különösen az európai érdekű prioritási programokra terjed ki. • Az új tagállamok fontos igényeinek való megfelelés érdekében a beavatkozások nemcsak a közlekedési infrastruktúrával és környezetvédelemmel kapcsolatos nagyberuházásokra terjednek ki, hanem az egyértelműen környezetvédelmi dimenziójú területekre is, mint például az energetikai hatékonyság, a megújuló energiaforrások vagy a közlekedés intermodalitása, a városi és csoportos közlekedés stb.

A határokon átnyúló európai csoportosulásokról szóló rendelettervezet Az utolsó javasolt rendelet lehetővé teszi bírói jogosultsággal rendelkező testületek, határokon átnyúló európai csoportosulások létrehozását, amelyek ellenőrzik az együttműködési célkitűzés programjainak végrehajtását a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek vagy az ilyen csoportosulásokat alkotó más állami szervezetek közötti megállapodások alapján. Így le lehet küzdeni a tagállamok, a régiók és a helyi közösségek által a határokon átnyúló, transznacionális vagy régióközi együttműködési tevékenységek végrehajtása során az eltérő nemzeti jogrendszerek és eljárások miatt tapasztalt nehézségeket. Valamennyi határokon átnyúló európai csoportosulás számára biztosítják a megfelelő státust, szervezeti egységeket és költségvetési szabályokat, és azok az egyezményben részt vevő tagok által rájuk ruházott feladatokat látják el. Ez határozza meg a határokon átnyúló európai csoportosulások tevékenységei esetében irányadó jogot (ez az egyik érintett tagállam joga). A tagállamok és más hatóságok pénzügyi felelősségét viszont nem érinti a határokon átnyúló európai csoportosulások létezése.

7

8


Kohéziós politika 2007–2013: a Bizottság által javasolt célok és eszközök 2000–2006

2007–2013

Célkitűzések

Pénzügyi eszközök

Célkitűzések

Pénzügyi eszközök

Kohéziós Alap

Kohéziós Alap

Konvergencia

ERFA

1. célkitűzés

ERFA

ESZA

ESZA

Kohéziós Alap

EMOGA Garancia- és Orientációs Részleg HOPE 2. célkitűzés

ERFA

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

ESZA 3. célkitűzés

– regionális szint

ERFA

– nemzeti szint: európai foglalkoztatási stratégia

ESZA

ESZA

Interreg

ERFA

URBAN

ERFA

EQUAL

ESZA

LEADER+

EMOGA Orientációs Részleg

Vidékfejlesztés és a halászati szektor 1. célkitűzésen kívüli szerkezetátalakítása

EMOGA Garanciarészleg

9 célkitűzés

6 pénzügyi eszköz

Európai területi együttműködés

ERFA

3 célkitűzés

3 pénzügyi eszköz

HOPE

Hivatkozások Kohéziós politika: • Tanácsi rendelettervezet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezésekről, 2004. július 14., COM(2004) 492. végleges. • Európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, 2004. július 14., COM(2004) 495. végleges.

• Európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet a határokon átnyúló európai csoportosulások bevezetéséről, 2004. július 14., COM(2004) 496. végleges. A tervezetek teljes szövege és a reformfolyamattal kapcsolatos egyéb információk elérhetők a Regionális Főigazgatóság oldalán: http://www.europa.eu.int/comm/regional_policy/ debate/forum_en.htm.

Vidékfejlesztés és halászat:

• Európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet az Európai Szociális Alapról, 2004. július 14., COM(2004) 493. végleges.

• Európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet a vidékfejlesztésnek a Vidékfejlesztést Célzó Európai Mezőgazdasági Alap általi támogatásáról, 2004. július 14., COM(2004) 490. végleges.

• Tanácsi rendelettervezet a Kohéziós Alap bevezetéséről, 2004. július 14., COM(2004) 494. végleges.

• Tanácsi rendelettervezet az Európai Halászati Alap bevezetéséről, 2004. július 14., COM(2004) 497. végleges.

Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóság Felelős szerkesztő: Thierry Daman, EB, Regionális Politikai Főigazgatóság, 1. egység, Fax: +32 2 296 60 03. A kiadvány szövegei nem kötelező érvényűek a Bizottság számára. A Regionális Politikai Főigazgatóság internetcíme: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/index_en.htm. A kiadványok megrendelhetők: . - Ez a tájékoztató közlemény az Európai Unió 19 hivatalos nyelvén jelenik meg. Újrahasznosított papírra nyomtatva.

KN-61-04-274-HU-J

inforegio Kohéziós politika 2007-től

Recommend Documents