MTI (A hírt átvette: Kossuth Krónika, ATV, Echo TV, Lánchd rádió, Népszava, Mno.hu, Gazdasági Rádió, Vg.hu, Privátbankár.hu, Hvg.hu, Hírado.hu, Tőzsdefórum.hu)
Budapest, 2012. május 8., kedd (MTI) - Parragh László szerint megfelelő területeken kezdett hozzá a kormány strukturális átalakításokhoz, viszont a végrehajtás sebességében problémát lát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
A strukturális átalakítások nagyon sokszor elkerülhetetlenül a "frontsebész" technológiájával történnek, mivel a Magyarországon tartósan és mélyen rossz pályán lévő rendszereket kell visszatéríteni a helyes útra, és ez csak komoly összeütközések, konfliktusok árán lehetséges - mondta a kamarai elnök az MTI-nek. Közölte: egyetért azzal a kormányzati szándékkal, hogy a ciklus második felében konszolidációs politikára van szükség. Ez viszont előre vetíti azt a veszélyt, hogy a gazdasági környezet átalakítása nem fog a kellő mélységig elmenni. A 2010-es országgyűlési választások előtt Parragh László Orbán Viktor Fidesz-elnökkel közös nyilatkozatban rögzítette a magyar gazdaság talpra állításához, a munkahelyek megvédéséhez, a kisés középvállalkozások támogatásához, az ország versenyképességének javításához szükséges feladatokat, köztük a bürokrácia csökkentését, a korrupció visszaszorítását, a kereskedelemfejlesztés korszerűsítését, a Széchenyi-kártya továbbfejlesztését, a szakképzés átalakítását, az uniós források eredményesebb felhasználását, a strukturális átalakításokat. A közös nyilatkozatban megfogalmazottak teljesülésével kapcsolatban Parragh László úgy értékelte, a kormány a gazdaságot körülvevő struktúra minden területéhez hozzányúlt, ezek érdeksérelmeket, feszültségeket generáltak, ugyanakkor óriási eredmény: ennek ellenére az alapvető társadalmi béke fennmaradt. Emlékeztetett arra, hogy támogatták az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését. Hozzátette: a kormány a jövőben is tartson ki az intézkedés mellett, hogy érzékelni lehessen az előnyeit is a bevezetést követő társadalmi trauma után. A kamara egyik legkomolyabb elvárása a kormánnyal szemben az oktatás, a szakképzés átalakításában volt, és az ehhez szükséges feladatokat is keretmegállapodásban rögzítették. Parragh László szerint a szakképzés átalakítása időarányosan teljesült, és ez várható a jövőben is, bár a folyamatot sokan próbálják akadályozni. Az új szakképzési modell bevezetése mellett a felsőoktatás átalakításának iránya is megfelel a gazdasági szereplők elvárásainak.
Az MKIK elnöke úgy értékelte, hogy a kereskedelemfejlesztés átalakítása is sikeres lesz, mivel a kormány erőteljes fordulatot hirdetett meg egyrészt az orientációban - beemelte Kínát, az Arab-világ és Eurázsia országait is a célterületek közé -, másrészt az eszközrendszerben, az intézményrendszer átalakításával. Már az idén látható eredmények lesznek a kamara és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) hálózatának összekötésében - tette hozzá. Jelentős előrelépés történt a Széchenyi-kártya továbbfejlesztésében, és további eredményt lehetne elérni, ha a rendszert működtető Kavoszt közreműködő szervezetté fejlesztenék az uniós források felhasználásában, kihelyezésében. Parragh László szerint az adócsökkentés és a "söralátét" ígérete nagyon ellentmondásosan teljesült eddig, mert miközben egyes területeken csökken az adó, másutt nő, a megszűnt kisadók helyett újak lépnek be, a Széll Kálmán Terv 2.0 verzióból pedig az látszik, hogy újabb anyagi és adminisztrációs terhek várhatók a vállalkozások számára. Minden ígéret és politikai akarat ellenére sem sikerült a gazdaság irányába átcsoportosítani az uniós forrásokat, aminek egyik okát a kamara elnöke abban látja, hogy az intézményrendszer európai és nemzeti szinten egyaránt olyannyira önjáróvá erősödött az elmúlt években, hogy nehéz rajta változtatásokat keresztülvinni. Emellett érzékelhető, hogy az Európai Unió nem engedi az operatív programok között átcsoportosítani a forrásokat, ami már a növekedésnek is gátja. A közösségi támogatások lehívása sok esetben önerő hiánya miatt akad el. Az önkormányzatoknak nincs pénzük az uniós beruházásokhoz szükséges saját erőt biztosítani, illetve a beruházást pénzügyileg menedzselni az utófinanszírozásig. A kamara nem zárja ki, hogy 1.000 milliárd forintos nagyságrendű uniós forrás ragad be, 2013 végéig nem lehet majd lekötni. A helyzeten némileg segítene, ha az uniós források felhasználásánál maximum feltételként azt határoznák meg, amit az Európai Unió minimumként fogalmaz meg. Parragh László kitért arra, hogy a kamara megkapta azokat a jogosítványokat, amelyek feltétlenül szükségesek a modern, európai kamarai rendszer kialakításához. Szerinte a kamarai rendszer átalakítása korántsem fejeződött be, a politika fog majd rádöbbenni arra, hogy kényszerpályán van, főleg az agrárium és a szakmai kamarák kérdésében. Az agrárium esetében azzal, hogy nem született új döntés az ügyben, filozófiai értelemben kicsúszott a talaj a szakminisztérium agrárkamarai elképzelései alól, holott a termőföld, az élelmiszerpiac, élelmiszerkereskedelem védelme érdekében az agrárkamarai törvény lehetne egy olyan "finom" eszköz, amelyet más országok "szépen csendben" használnak piacvédelmi célokra. A kormány rá fog ébredni arra, hogy az agrárium rendbe tétele, megerősítése, megszervezése nélkülözhetetlenné teszi egy jól működő agrárkamarának, vagy egy egységes magyar gazdasági kamarának a létrehozását - mondta Parragh László az MTI-nek. Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint
InfoRádió
[C4458325] 21:07.21 - 21:14.53 , 2012. május 08.
MKIK: jó irányba haladnak a kormányzati átalakítások
Exterde Tibor (műsorvezető): - Jó irányba haladnak a kormányzati átalakítások, de lehetnének gyorsabbak - mondta az Info Rádiónak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László azt mondta, tisztában vannak vele, hogy a gazdasági növekedés ösztönzésére gyakorlatilag csak az uniós források állnak rendelkezésre, ezek felhasználásán, kihelyezésén gyorsítani kell. Panulin Ildikó beszélt Parragh Lászlóval. Parragh László (elnök, MKIK): - Elég könnyű helyzetben vagyunk, mert következetesen ugyanazt mondjuk legalább egy évtizede, hogy a gazdaság körüli struktúrák átalakítása megspórolhatatlan. És azt gondoljuk, hogy az elmúlt két évben ez a munka elindult. Szinte nincs olyan területe a gazdaság körüli ..., amiben ne következett be volna be változás. Itt, amit mi kritikaként megfogalmazhatunk az az, hogy vajon ezek a változások elég mélyek-e és elég gyorsan haladnak-e, de az irányuk az feltétlenül helyes.
Panulin Ildikó (riporter): - És elég mélyek, elég megfelelő gyorsaságúak ezek a változtatások?
Parragh László: - Itt látszik, hogy a politika mozgástere az meglehetősen szűk, hiszen fönt kell tartani a társadalmi békét, ügyelnie kell arra, hogy a változtatások által okozott érdeksérelmek azok kezelhetőek legyenek. Nyilvánvaló, hogyha ezt menedzser logikával nézi az ember, vállalatvezetői logikával, akkor azt kell mondja, hogy sokkal gyorsabban kellene csinálni, hogyha egy érzékeny politikusként nézi, akinek a feszültségeket kezelni kell, akkor nyilván sokkal árnyaltabb a véleménye.
Riporter: - Az Önök területét érintő változások is történtek, a szakképzés átalakítása, illetve a kamarai rendszer változtatása. Ez ügyben hogyan haladnak, Ön mit lát?
Parragh László: - Mint mindenütt, itt is nagyon nagy a közegellenállás, ugyanakkor van egy határozott kormányzati szándék az átalakításra. Hogyha a szakképzést vesszük előre, akkor ott az történik, hogy egy német-francia-osztrák modell irányába megyünk, aminek a lényege, hogy az elméleti képzést, azt az iskolában kapja meg a gyerek, a gyakorlati képzést pedig vállalati képző helyen. Ez azért okoz feszültséget, mert ma körülbelül 30 százalék kapacitásfelesleg van már most is a szakképzés rendszerében. Miután a szakképzési évek számát négyről háromra kívánjuk csökkenteni, ez további kapacitásfelesleget generál az iskolákban. És mivel a gyakorlati képzés az nem az iskolai tanműhelyben fog részben
megtörténni, hanem vállalati képző helyen, ez újabb kapacitásfelesleget teremt. Tehát, nagyjából most keményen fogalmazok, majdhogy nem a kapacitások 50 százaléka feleslegessé válik. Ez nyilvánvalóan azért elgondolkoztató, és elég sokan nem értenek egyet ebből következően a változtatásnak az irányával. Ami a kamarai rendszert illeti, ott egy nagyon nagy lépést tettünk a kontinentális európai rendszerek irányába. Mivel a kötelező regisztráción keresztül rálátunk a gazdasági élet valamennyi szereplőjére, most zajlanak azon programoknak a fejlesztései, ami ezt az adatbázist még hatékonyabbá tudja tenni különféle adatbányászati technikákkal, exportdirektorit tudunk építeni például. Tehát jobban rálátunk a gazdaságra. Ez nyilván a körbetartozást tudja csökkenteni, a kontárok kiszűrését tudja segíteni. Ugyanakkor itt is nem megkerülhető a kritika mert az agrárium területén, ahol talán a legfontosabb lenne egy nagyon szigorú kamarai szabályozás, hiszen az agrárkamarákat mindenütt a világon egy kicsit piacvédelmi eszközként kezelik, vagy fogják föl, finomhangolják vele a gazdaságot, ebbe Brüsszel nem tud belekötni, ha egy kamara mondjuk valamilyen szabályt alkot. Nos, ott nem történt változás, miként a szakmai kamarák esetében is elég nagy a kuszaság. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezt a két területet megkerülhetetlenül rendbe kell tegye majd a politika.
Riporter: - Komoly adóváltozások is történtek, illetve terveznek is újabb adónemek bevezetését. Önök hogy vélekednek erről? Azért azt gondolom, hogy a lakosság, de akár a vállalkozások jó része is ezt teherként éli meg.
Parragh László: - Hát egyértelmű. Minden adóemelés az teher a vállalkozásoknak és ezt meg is fogalmazzák. Az elmúlt időszakban pedig nőtt a vállalkozásoknak a terhelése, és azt gondolom, hogy még a bürokratikus terhelés sem csökkent az ígéreteknek megfelelően. Nem keresek felmentést itt a kormány számára, de azt érzékelni kell, hogy egész Európában, sőt, az egész világon egy adóemelési hullám indult el, mert a költségvetések egyensúlyba hozatala egyik eszközeként ezt a technikát alkalmazták, tehát itt jelentőset fordult a világ az elmúlt két évben, a környező országokban is növekedtek az adók ahhoz képest, hogy csökkentek volna. Ez persze nem jelent fölmentést, ez pusztán egy fontos érv. Mi továbbra is azt várjuk a kormányzattól, hogy csökkentse az adókat és csökkentse a bürokrációs terheket. Volt néhány terület, ahol ez a csökkentés megtörtént, ugyanakkor mondjuk például a kis adók esetében, de a kis adók helyébe újabb adók léptek, teszem azt, a környezetvédelmi adónak a megjelenése, vagy most majd a telefonadónak a megjelenése az nyilvánvalóan tehernövekedéssel jár.
Riporter: - Akkor ezek szerint a gazdasági növekedés ösztönzésére gyakorlatilag csak az uniós források állnak rendelkezésre? Hogy vélekedik erről? De ezeknél is azért megfogalmaztak, ha jól láttam, kritikákat.
Parragh László: - Itt megint csak vissza tudok menni ahhoz, amiről már korábban többször beszéltünk. Növekedni csak többleterőforrásból lehet. Többlet erőforrás ma a magyar gazdaságban gyakorlatilag nincs. Kettő dolog van, mindjárt elmondom, hogy mire gondolok. De eladósodni már nem tudunk, sem a költségvetés, sem az önkormányzatok, sem a vállalkozói szféra, sem a lakosság, mert mindegyik már el van adósodva, tehát itt forrásbevonás lehetősége nincs. Adni nem akar nekünk senki, miként másnak se, mindenki az adósság leépítésében érdekelt. A többletforrásunk az a többletmunka lehet, egy magasabb teljesítmény lehet, mert egy magasabb teljesítményért nagyobb ellentételezés járul, több jövedelem járul, ha többet dolgozunk, akkor ez több jövedelmet hozhat. Azt gondolom, hogy ez az egyik kitörési pont. A másik az uniós források, ahol azonban évek óta nem nagyon beszélhetünk sikerről. Mi voltunk azok, akik megfogalmaztuk először, hogy betonba öntjük a pénzeket, hogy ravatalozókat újítunk föl, sajnos ez így is történt, az elmúlt hét év erről szólt. Erről a pályáról az új kormány sem tudta igazából lehozni a gazdaságot, egy önjáró rendszer alakult ki bürokráciában, érdekeltségi rendszerekben. Ez is abban érdekelt, hogy fenntartsa a régi rendszereket, tehát nem sikerült átcsoportosítani az uniós forrásokat. Mi azt tanácsoljuk, vagy azt várjuk, hogy a következő időszak, ami már nagyon itt van előttünk, a 2014. utáni időszak esetében egy sokkal szélesebb társadalmi egyeztetés legyen a célok meghatározásában, hogy ne kövessük el ismételten azt a hibát, amit elkövettünk 2007. és 2014. között.
Riporter: - Összességében a vállalkozásoknak milyen kilátást tud jósolni? Tehát mi az, amit Önök feltételeznek a következő időszakról, mikor lehet már kilábalásról beszélni, mikor lehet már gazdasági növekedésről beszélni?
Parragh László: - Nézze, a vállalkozóknak a reális része, vagy a realista része és a nagyobbik része az pontosan tisztában van azzal, hogy nem sok választási lehetőség van ma Magyarországon. Tehát ezen az úton végig kell menni, akármilyen keserű és akármilyen nehéz is. Itt a növekedés kívülről nem fog érkezni, ajándékként nem fog jönni, nem lesz sült galamb. Magunknak kell a saját sorsunkról gondoskodni. A folyamatok mélyén pozitív elmozdulások vannak, hiszen csökken az eladósodottság, nő a termelékenység, nő az exportőr tevékenység. Tehát mi azzal számolunk, hogy GDP-növekedés ebben az évben is talán lesz valami nagyon halvány, de jövőre feltétlenül lesz. Hogy ennek a mértéke milyen, az szerintem ma nagyon-nagyon nehezen megállapítható, a mostani világgazdasági környezetben háromnégy hónapnál előbbre látni nem lehet. Láthatóan Európa is egy nagyon-nagyon erőteljes fordulat előtt áll a francia és a görög választásoknak a fényében.
