KÖZLEMÉNYEK
117
I N D U S T R I A L COMMUTI NG IN H U N G A R Y Summary The article establishes the number of commuters by counties and districts and according to the distance covered as well as industrial groups, as per May 3, 1956. Nearly 175 000 workers commuted from other residences to close on 1 200 localities (or 36 per cent of the total number) every day. In addition, more than 41 000 workers were tem porary lodgers at their workplaces, travelling back to their families only once every week or every two weeks. Of the daily commuters 56,1 per cent went by train, 30,6 per cent by bus or by service vehicles belonging to their companies, and 13,3 per cent travelled to and from work by other means (on foot, bicycle, etc.). The commutation distance averaged 22,5 kms (about 14 miles), which meant a distance of 45 kms (about 28 miles) covered daily.
A
M E D D Ő S É G RŐL
(K étezer eset statisztik ai feldolgozása alapján)
A m eddőség (sterilitás) fogalm a a m indennapi szóhasználatban gyerm ek telenséget jelent. Szorosabban v e tt orvosi értelem ben m eddőnek nevezzük a házasságot akkor, h a m egterm ékenyülés, terhesség egyáltalán nem jön létre ; term éketlennek (infertilisnek) m ondjuk akkor, h a egy vagy több terhességből élő m agzat nem születik. Á ltalában akkor te k in tjü k m eddőnek a házasságot, h a folyam atos két évi házasélet u tá n terhesség nem következik be. N agyobb gyűjtő statisztikák szerint a házasságoknak kb. 12% -a m arad meddő. À meddőség társadalm i, népesedéspolitikai jelentősége nem kisebb, m in t az orvosi; egyéni szem pontból sok boldogtalanságnak, szerencsétlenné v á lt házasságnak okozója. M agyarországon a harm incas évek statisztik ai ad atai szerint a házassá goknak 15% -a v o lt meddő. H a ezeknek csak felét vesszük nem szándékos gyerm ektelenségnek, akkor is hozzávetőleges szám ítások alapján 100 000 házasság volt m eddőnek tek in th ető . K étségtelen, hogy ez a szám a nép szaporodás szem pontjából nagy jelentőséggel bír. M inthogy eme házasságok túlnyom órészt a genitáliák m egbetegedése következtében válnak m eddővé, ezért m ind népegészségügyi, m ind házassági higiéné szem pontjából nagy fontosságú a keletkezésükre vonatkozó adatok felderítése. Az ilyen irányú statisztik ai ad atszolgáltatás eg yaránt segíti a megelőző és a gyógyító orvosi tevékenységet. A sterilitás kórism éjének felderítése gyakran egyenlő az okok k im erít h etetlen k u ta tá sá v a l, am elyek a nem szándékos gyerm ektelenséget okozzák. Ezek az oki tényezők nehezíthetik vagy m egakadályozhatják a m egterm ékenyülést. Az általános vagy konstitucionális okok nehezebben kórism ézhetők, m int a helyiek, m inthogy a férfi és női nem iszervek a vizsgálat szám ára aránylag jól hozzáférhetők. A term ékenység fokának becslése szám tanilag nem kifejezhető, inkább vélelm ezhető. Á term ékenység legm agasabb foka azokban a házasságokban v an, ahol egyetlen érintkezés elegendő a m egterm é kenyítéshez és ahol m inden alkalom m al, am ikor gyerm eket óh ajtan ak , a terhesség be is következik. Más esetben, annak ellenére, hogy semmiféle akadályozó m om entum ot nem lehet k im u ta tn i, évek során át sem kö v et kezik be terhesség. A m eddőség terü letén folyó m odern orvosi k u ta tó - és gyógyítóm unka fejlődése az első világháború u tá n v e tte kezdetét. A kérdéssel átfogóan, központilag foglalkozó intézm ények : meddőségvizsgáló intézetek világ szerte csak a negyvenes években alakultak. E zeknek egyik különös jelentő
118
KÖZLEMÉNYEK
sége abban állo tt, hogy m ódot n y ú jto tta k megfelelő szám ú és az értékelés szem pontjából szám ottevő adatgyűjtésre. H azán k b an egészségügyi k o rm án y zatu n k 1947-ben létesítette az első Meddőségvizsgáló In tézetet. E nnek életrehívásában az egyes orvostudom ány ágak szakosítási ten denciáján kívül nagy szerepe volt a lakosság ilyen irán y ú fokozott igényének. A m eddőségi panaszokkal jelentkezők szám ának feltűnő szaporodása a m ásodik világháború u tá n E uró p áb an és A m erikában eg y arán t ta p a sz ta lh a tó volt. H azán k b an ez a szaporulat a hábo rús veszteségen felül — m in t a z t az Országos Meddőségvizsgáló In tézet (OMVI) rendelésein ta p a sz ta ltu k — főleg an nak tu lajd o n íth ató , hogy olyan széles néprétegek jelentkeztek meddőségi panaszokkal, amelyek ezt megelőzően gazda sági és szociális okokból ilyen irán y ú kivizsgálást, kezelést nem igényeltek. A felszabadulás elő tt m eddőségi panasszal főleg a jobb anyagi körülm ények k ö zö tt élő, szűkebb társad alm i rétegből kikerülő betegek jelentkeztek. Ezek m ajdnem kizárólag a m agánorvosi rendelőket keresték fel és csak nagyon kevesen a klinikai, kórházi és járóbeteg rendeléseket. 1945 u tá n azonban a m eddőségi panaszokkal jelentkezők szám a az utóbbi helyeken m egsok szorozódott. H ogy m ilyen arán y b an fokozódott a társadalm i igény — ebben a v o n a t kozásban — a rra nézve ném i b etek in tést n y ú jt az összehasonlítás, am elyet a B udapesti O rvostudom ányi E gyetem I. sz. Női K linikája 1935—45 és a klinika k eretein belül m űködő OMVI 1947—57 közötti járóbeteg anyagán végeztünk. Amig 1935—45 k ö zö tt — 10 év a la tt — kb. 1100-an, addig a klinikán m űködő meddőségi rendelésen 1947-től 1957-ig 13 000-en, te h á t több m in t tízszer annyian jelentkeztek meddőségi panaszokkal, m int az előző idő szakban. 1947-től 1958-ig 14 000 új beteget reg isztráltunk meddőségi rendelé sünkön. E z a z t jelenti, hogy a beteganyag zöme évről évre m ind nagyobb szám ban kerül intézetünkbe. Mégis, h a figyelem be vesszük, hogy a főváros b an és vidéken is m ajdnem m inden női klinikai, kórházi szülészeti-nőgyógyá szati osztály és rendelőintézeti am bulancia foglalkozik a meddőség gyógyí tásáv al, akkor m utatk o zik meg teljes egészében ennek a szaporulatnak az aránya. Meddőségvizsgáló In tézetü n k világviszonylatban is jelentős, n ag y szám ú b eteganyaga lehetőséget n y ú jt olyan tények és esetleges törvényszerűségek m egállapítására, am elyeket eddig csak relatív, kisszám ú eseteket feldolgozó közlések révén ism erh ettü n k és ezért nem b írh a tta k megfelelő bizonyító erővel. Jelen közlem ényünkben intézetü n k legújabb 2000 egym ást követő betegé nek (1956 —1957) a d atai egy részét dolgoztuk fel néhány szem pont szerint. Az in tézet országos jellegét igazolja a beteganyagnak lakóhely szerinti megoszlása. Az adatokból k itű n ik , hogy az intézetünkben jelentkezők 34% -a vidéki. A falusiak 90% -a meddőségi p anaszával első ízben intézetünkben jelentkezik, rendszerint körzeti orvosuk tan ácsára. A vidéki városokból hozzánk kerülő betegek 3/4 része valam ilyen előzetes kivizsgálásban, vagy gyógykezelésben a helyi egészségügyi intézm ényeknél m ár részesült. A vidéki beteganyag elsősorban Miskolc és környéke nagy ipari centrum aiból és a bányavidékekről kerül ki, de az ország legtávolabbi vidékeinek m ezőgazdasági foglalkozású lakossága is jelentős szám ban v an képviselve a jelentkezők között. E m lítésre ta r th a t szám ot, hogy m íg a budapesti kerületek beteganyagá nak m egoszlása általáb an arányos a kerü letek lélekszám ával, addig a X III. és X X . főleg m u n k áslak ta kerü letek százalékaránya kifejezetten m agasabb a többinél. A fővárosból és vidékről az egészségügyi intézm ények a m eddőségi panaszokkal jelentkező asszonyok legnagyobb részét hozzánk irán y ítják . E nn ek jelentőségét ab ban lá tju k , hogy így nem csak kivizsgáló és gyógyító, hanem bizonyos értelem ben v e tt organizációs tevékenységre is m ódunk adódik. E z a la tt a felvilágosítás, a megelőzés és a nagyszám ú ad atg y ű jtés m u n k á já t értjü k . A felvilágosítás és megelőzés m u n k áján ak m ár a középiskolai egészségtani o k ta tá s k eretében kell kezdődnie és a társad alm i egyesületeknek a nem i élet higiénájával foglalkozó an k étjai is ezt a célt h iv a to tta k szolgálni (nem i betegségek, abortuszok kérdése).
KÖZLEMÉNYEK
119
Az ad atg y ű jtés sokrétű m u n k ája m egkönnyíti a meddőség okainak fel d erítését és ezáltal hozzásegít az eredm ényesebb gyógykezeléshez. Ami a jelentkező nők életkor szerinti m egoszlását illeti, ez nagyjában a v á rt k ép et m u ta tja . A legnagyobb százalékban (64% ) 25 —35 év között jelentkeztek. 18 —20 év k ö zö tt érth ető en alacsony a százalékarány (2 °/p), de még ezeknek többsége sem volt m eddőnek tek in th ető a fent em lített általá nosan elfogadott felfogás szerint, m ert javarészük még a k ét évet alig elérő házasság u tá n kereste fel rendelésünket. 40 —42 év k ö zött 8% volt az elő fordulás aránya. Az idős k orban k ö tö tt házasságokban mindig kevesebb a fogamzás lehetősége. A még soha nem szült nők közül a teh erb eju tás száza lékos valószínűsége 1 5 —25 év k ö zö tt kb. 80% , 25 —35 év k ö zött 60% , 3 5 —40 év k ö zö tt 5% , 4 0 —45 év k ö zö tt 0,2% . 42 éven felül nem foglalkoztunk a m eddőségi panaszokkal jelentkező betegekkel, m ivel ebben a korban, illetve ezen a koron felül a teh erb eju tás lehetősége olyan minim ális, hogy nem áll arán y b an az elvégzendő m ű té ti kivizsgáló eljárások legcsekélyebb kockázatáv an sem. M int m ár em lítettü k , akkor ta rtju k m eddőnek a házasságot, h a két évi házasélet u tá n nem következik be fogamzás. Ez ugyan bizonyos m ér tékben önkényes m egállapítás, de azon a sok oldalról n y e rt világirodalm i statisztik ai m egállapításon alapul, hogy am íg az első két évben a házassá goknak több m in t 50% -ában következik be terhesség, addig a k ét éven túli teh erb e ju tá s százalékos ará n y a m eredeken csökken.
1. A 2000 beteg megoszlása életkor szerint
H a a jelen tk ezettek m egoszlását a házasság időtartama szerint nézzük, az t tap a sz ta lju k , hogy a gyerm eket óhajtó h ázastársak m ár korán, a m ásodik h arm ad ik gyerm ektelen év elm últával (30% -ban) orvoshoz fordulnak ez irányú panaszukkal. E z t kedvező körülm énynek kell tekinteni, m ert kétségtelen, hogy a reverzibilis, gyógyítható elváltozások befolyásolása ebben az idő szakban a legeredm ényesebb. A 1 5 —20 évi házasság u tá n jelentkezők (2,4% ) m ajdnem kizárólag olyanok, akiknek vagy gyerm ekei m eghaltak, vagy idősebb korban k ö tö tt új házasságukban a férjükkel való kapcsolatot így ó h ajtják m egszilárdítani és legtöbbször előző házasságukból m ár felnőtt gyerm ekeik vannak. A jelentkezők megoszlása a meddőség elsődleges vagy másodlagos volta szerint érdekes k ép et n y ú jt. (Elsődlegesnek nevezzük a m eddőséget abban az esetben, h a az illető soha terhes még nem volt, m ásodlagosnak, h a az utolsó terhessége ó ta legalább 3 év te lt el anélkül, hogy újabb terhesség bekövet k ezett volna.) K étezer vizsgálat tá rg y áv á te t t esetünk közül 1246 (62%) elsődleges, 754 (38% ) m ásodlagos m eddőség volt. A másodlagos meddőségi
120
KÖZLEMÉNYEK
esetek m egoszlása a következőképpen alakult : abortusz u tá n 340 (45% ), szülés u tá n 220 (29% ), szülés és abortusz u tán 150 (20% ), m éhenkívüli te r hesség m ű tété u tá n 44 (6% ). Az elsődleges meddőség o kait sokszor rendkívül nehéz tisztázni. Fontos tu d n i ezzel kapcsolatban, hogy ezekben az esetekben legalább ugyanolyan arán y b an kell az előidéző okot a férfiban keresni. Ma m ár megfelelő statisztikai adatok b irto k áb an tu d ju k , hogy tö b b m in t 50% -ban a férfi egyedül, vagy részben oka a m eddő házasságnak. Így érthető, hogy abban az időben, am ikor meddőség címén 95% -ban csak nőket vizsgáltak és kezeltek, ez m ennyi fölösleges fáradságot, zak la tá st és hiábavaló beavatkozást je le n te tt a betegek szám ára. Az elsődleges meddőség 90% -ban a 18 —30 év közötti korcsoportot érinti. H a a m ásodlagos m eddőség szám ad atait áttek in tjü k , feltűnik, hogy aránylag m ilyen nagy szám ban (45% -ban) következik be meddőség az előre-
I I . A 2000 beteg megoszlása a meddő házasság tartama szerint
m en t terhességm egszakítások, abortuszok u tán . Sajnos, meg kell állap ítan u n k , hogy m ég a kórházban tö rtén ő , megfelelő feltételek m ellett elvégzett terhesség m egszakítások u tá n is sokszor következik be meddőség, az úgynevezett krim inális m ag zatelh ajtás u tá n pedig igen nagy szám ban. Ez m agyarázza a jelentőségét a terhesség megelőzését célzó felvilágosító m unkának, m ely így bizonyos v onatkozásban azonos a m eddőség prophylaxisával. Ezeknek ism ertetése a népszerű egészségügyi előadások és az egészségügyi m unka egyik fontos feladata. Amíg könnyen érthető, hogy m éhenkívüli terhességek m űtété u tá n aránylag gyakran keletkezik meddőség, addig a statisztikai összeállításunk b an szereplő, szülés u tá n bekövetkező 30% -os másodlagos meddőség m agyará za tra szorul. I t t m egtévesztő lenne a „p o st hoc, ergo p ro p ter hoc” elvének alkalm azása, m e rt egyszerűen arról v an szó, hogy — am int m ár fentebb em lítettü k — sokan idősebb k o rb an új házasságukban akkor szeretnének teh erb eju tn i, am ikor ennek fiziológiai lehetősége m ár rendkívül csekély. T eh át i t t oki összefüggés az esetleges szövődményes szülés és a későbbi sterilitás között legtöbbször nem áll fenn. Az első tá b lá n szereplő adatok kizárólag az első nőgyógyászati vizs gálat és nem a teljes kivizsgálás u tá n i kórismét tü n te tik fel (ami külön fel dolgozás tá rg y á t fogja képezni). E zért nem szerepel ebben az összeállítás b an például sem a kétoldali tubaelzáródás, sem a genitális tuberkulózis stb.
KÖZLEMÉNYEK
Az itt fe ltü n te te tt kórism ék jelentősége az, hogy m egszabják a további ki vizsgálás irán y át. 1. A vizsgált 2000 eset a jelentkezés alkalmával megállapított kórisme szerint
F eltűnő, hogy horm onális zav aro k ra utaló elváltozások m ilyen gyakran fordulnak elő a meddőségi panaszokkal jelentkező nők között. Ezek az esetek elsődleges meddőségi eseteink 58% -át teszik ki. H a a gyulladások szerepét összehasonlítjuk az elsődleges és másodlagos m eddőség keletkezésében, azt lá tju k , hogy az elsődleges m eddőségnél a m ásodik helyet foglalja el az előidéző betegségcsoportokban (23% ), m ásodlagos m eddőség okozójaként viszont több m in t 100% -kal m agasabb százalékarányban szerepel (58%). Ez a különbség az előrem ent vetéléseket (ab ortuszokat) terheli. Lényegesnek ta rtju k m egjegyezni, hogy a m ú ltb an (10 —15 évvel ezelőtt) a meddőség egyik legfontosabb előidéző tényezőjének a gonorrhoeas m eg betegedéseket ta rto ttá k , ezzel szem ben az utolsó tíz évben összesen nyolc gonorrhoeas fertőzést tu d tu n k k im u ta tn i és az utolsó 5000 váladékvizsgálatból összesen 2 k en et bizonyult gonorrhoeásnak, noha hosszabb ideig Gramfestés m ellett tenyésztési k o n tro llt is alkalm aztunk.
122
KÖZLEMÉNYEK
M éhhátrahajlás (retroflexio uteri) csak viszonylag kis százalékban for d u lt elő, m in t a m eddőség oka. E z az a d a t ellentétben áll a m últbéli felfogás sal és egyes tankönyvek erre utaló m egállapításaival. A szülés utáni nagyobb m éhszáj-berepedések feltehetően m eddőséget okozó h a tá sa igazolni látszik a szülés u tá n i m éhnyakfeltárás jogosultságát. Elég nagy szám ban fordul elő (4% ), hogy m anuális vizsgálattal sem m i féle ta p in th a tó elváltozást nem ta lá ltu n k . E h e ly ü tt kell ism ét arra u ta l nunk, hogy a m eddőség nem kizárólag a nők m egbetegedése, hanem a férfiaké is. E z é rt m inden esetben el kell végeznünk a férj v izsgálatát, sőt lehetőleg azzal kell kezdenünk a kivizsgálást. E setein k et az előrement nőgyógyászati műtétek szem pontjából is feldol goztuk. E z a tá b lá z a t k é t figyelem re m éltó tá jé k o z ta tá st n y ú jt. Az egyik az, hogy a császárm etszés m ű tété u tá n anyagu nkban alig ad ó d o tt sterilitás. A m ásik viszont, hogy nagy gyakorisággal fordul elő m éhenkívüli terhesség u tá n meddőség. Ez érth ető is, m ert m ind a m éhenkívüli terhességre, m ind a m eddőségre hajlam osító gyulladásos tényezők sokban azonosak. Megjegyez zük, hogy az előrem ent h a t próbalaparotom ia peritonitis tuberculosa (gümős hashártyagyulladás) m ia tt tö rté n t. A kétezer eset kórelőzm ényében egyéb k é n t 14 hasi tuberk u ló zist regisztráltunk. 2. A z előrement nőgyógyászati műtétek megoszlása : méhenkívüli terhesség m i a t t ................................................................................................. 42 méhenkívüli terhesség és cysta eltávolítás ...................................................................... 2 méhfelvarrás (ventrofixatio) .............................................................................................. 20 cysta eltávolítás ............................................................. 20 méhfüggelék m űtété.................................................................'............................................... 12 méhfüggelék műtété és méhfelvarrás ................................................................................ 4 próba hasmetszés (laparotomia explor) ............................................................................ 6 hüvelyboltozat bemetszése (kolpotomia) .......................................................................... 2 császármetszés ......................................................................................................................... 2 összesen .............. 110
A jelen közlem ényünkben feldolgozott adatok a m eddő házasságban élő nőkre vonatkoznak. E z a statisztik ai m unkánk első fejezete egy készülő cikk sorozatnak, am elyben az in tézetünkben m egfordult 14 000 meddőségi eset töb b irán y ú részletes feldolgozását k ív án ju k elvégezni. Dr. Orbán György — Dr. Asztalos Gyula —Dr. Gimes Rezső
О БЕСПЛОДИИ Резюме В сообщении дается, производимая с нескольких точек зрения, ста тистическая обработка около 2000 случаев бесплодия, имевших место в практике Общегосударственного института по исследованию бесплодия в 1956— 1967 годах. М атериал о больных института, судя по их месту ж и тельства, имеет общегосударственный характер. Больш ую часть обра щающихся в институт за помощью представляют женщины, живущие два-три года в бесплодном браке в возрасте с 25-ти до 35-ти лет. В мате риалах института 62 процента составляют случаи первичного и 38 про центов случаи вторичного бесплодия. С точки зрения возникновения вторичного бесплодия наибольшее значение принадлеж ит абортам. П ри чины, приводимые в связь с наступлением стерильности, даются на основе приемного диагноза. И з этого вытекает, что для случаев первичного бесплодия типичными являю тся гипогормональные изменения, а для слу чаев вторичного бесплодия воспалительные заболевания.
KÖZLEMÉNYEK
123
OF S T E R I L I T Y Summary The 2 000 cases examined in 1956 —57 by the National Institute for Sterility Research have been investigated, from several aspects, for the purposes of a statistical survey. As regards the distribution according to domicile of the patients, the investigations taken by the Institute are of a national character. Most of the patients seeking the assistance of the Institute came forward after two or three years of sterile matrimony, between 25 to 35 years of age. 62 per cent, of the cases consisted of primary and 38 per cent, of secondary sterility. As regards the cause of secondary sterility, abortions form the most im portant factor. Possible causes of sterility have been drawn up on the basis of diagnoses at registration. The list thus drawn up indicates that, in the cases of primary sterility, hypohormonal changes, and in those of secondary sterility, inflammations have been by far the most dominant causes.
A Z
1959.
ÉVI
SZOVJET
N ÉPSZÁM LÁLÁS
ELŐKÉSZÍTÉSE
1960 körül a világnak csaknem valam ennyi állam ában ta rta n a k népszám lálást. A népszám lálás id ő p o n tja term észetesen nem esik m in d en ü tt egybe, m inthogy annak m egválasztása az egyes országok sajátos körülm é nyeitől és szükségleteitől, a legutolsó népszám lálás időpontjától stb. függ. A S zovjetunióban a népszám lálást a korm ány döntése értelm ében 1959 ja n u á rjá b a n ta rtjá k meg. A népszám lálás előkészítése m ár 1956. év végén m egkezdődött és a népszám lálás te rv e z e tét a szovjet statisztikusok 1957. június 4 —8. k ö zö tt ta r to tt össz-szövetségi értekezletén P. G. Podjacsihnak, a Szovjetunió K özponti S tatisztik ai H iv a ta la elnökhelyettesének beszám olója alapján b eh ató an meg is v ita ttá k . A S zovjetunióban a legutolsó népszám lálás (1939) ó ta húsz év te lt el. Az elm últ időszak a la tt — a m ásodik világháború és az ország életében elő fo rdu lt egyéb jelentős esem ények h a tá sá ra — a népesség szám ában, terü le ti elhelyezkedésében és összetételében lényeges változások következtek be. Ez idő szerint a népességszám ot, a népesség területi, nemek és korcsoportok szerinti m egoszlását csak a népm ozgalm i és vándorlási statisztik a adatai, a választói névjegyzékek, a városi gyerm ekek 1954. évi összeírása, v alam in t — a falusi népesség éveleji szám ára, nem ek és k o r szerinti m egoszlására v o n a t kozólag — a falusi szovjetek n y ilv án tartásaib an fellelhető adatok alapján lehet k im u ta tn i. Ezek az adatok azonban — a születési és halálozási adatok k i vételével — egyrészt nem m inden esetben pontosak (például a falusi szov jetek n y ilv án tartásai, a vándorlási sta tisz tik a ad atai stb.), m ásrészt pedig különböző időpontokra v onatkoznak. Mindezek következtében a fen ti ala pokon v ég zett szám ítások eredm ényei csupán megközelítő értékűek. A ren delkezésre álló adatokból to v áb b á még szám ítások segítségével sem m u ta t h ató ki p ontosan a népesség nem zetiség és anyanyelv, képzettség stb. szerinti megoszlása. E zek et az a d a to k a t csak a népszám lálás b izto síth atja. A te rv e z e tt 1959. évi népszám lálás nagy jelentősége éppen abban van, hogy a nagy változások u tá n m egbízható a d a to k a t fog n y ú jta n i az ország népességéről, különböző ism érvek szerinti m egoszlásáról és igazgatási egysé gek (köztársaságok, h a tá rte rü lete k , terü letek stb.) szerinti elhelyezkedé séről. A pontos és m egbízható adatok irá n t óriási igény nyilvánul meg a külön böző állam i, gazdasági és tervező szervek, tudom ányos intézetek részéről. K ülönösen nagy szükség v a n az a d a to k ra az ip ar és az építőipar irányításának átszervezésével kapcsolatos felad ato k m egvalósításához és nem különben a hetedik ötéves te rv kidolgozásához, v a la m in t a tá v la ti terv ek összeállításához.
