TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005
IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest
Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3.
Előcsatlakozás Előcsatlakozási Alapok; Pre-Accession Funds - a tagjelölt
országoknak a csatlakozásra való felkészülés támogatására elkülönített közösségi pénzforrások: a Phare, az ISPA és a SAPARD. Előcsatlakozási Stratégia; Pre-Accession Strategy, helyesen: Csatlakozás Előtti Stratégia - az Európai Tanács 1994-es esseni ülésén hozták létre a tagjelölt országok felkészülésének előkészítésére. Részei: az Európa Megállapodások, a strukturált dialógus, a Phare és az 1995-ös cannes-i csúcson a tagjelölteknek átadott Fehér könyv a belső piaci szabályozás átvételének feladatairól.
Előcsatlakozási alapok Külön források állnak rendelkezésre az új tagállamok számára a csatlakozáshoz való felkészüléshez. A három előcsatlakozási segélyforma a PHARE, az ISPA és a SAPARD. Működésük hasonló a tagállamok számára az EU-n belüli különbségek mérséklését szolgáló Strukturális és Kohéziós Alapok működéséhez.
Előcsatlakozási alapok PHARE ; Pologne-Hongrie, Assistance á la
Reconstruction Economique - Lengyelország és Magyarország piacgazdasági átmenetét segíteni hivatott program, melyet 1989-ben dolgoztak ki a legfejlettebb ipari országok. Lebonyolítását az Európai Közösségre bízták. A kelet-közép- európai politikai változások kiszélesedésével egyre újabb és újabb országokra terjesztették ki. A PHARE program keretében igen sokféle célt támogatnak, az útépítésektől a vámhivatalok elektronizálásán át a közös kutatásokig. A PHARE nem vonatkozik a szovjet utódállamokra, amelyek külön program, a TACIS keretében részesülnek támogatásban.
Előcsatlakozási alapok SAPARD; Support for Pre-Accession
measures for Agriculture and Rural Development, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási intézkedések Támogatása az EU 2000. január 1. óta működő pénzalapja. A tagjelölt országok agrár- és vidékfejlesztési intézkedéseit támogatja.
Előcsatlakozási alapok ISPA; Instrument for Structural Policies for Pre-
Accession, a Strukturális Politikák Csatlakozás Előtti Eszköze 1989-ben a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt ország támogatására létrehozott, 2000-től működő társfinanszírozási eszköz. A Kohéziós Alaphoz hasonlóan a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelmi beruházások támogatása a célja.
Előcsatlakozás, a csatlakozás után Közösségi kezdeményezések; Community initiatives - olyan fejlesztési vagy akcióprogramok, amelyek a strukturális alapok felhasználását egészítik ki. A közösségi kezdeményezéseket a Bizottság dolgozza ki, de nemzeti szinten hajtják végre őket. (Ilyen például a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó INTERREG.)
Közösségi kezdeményezések A "Közösségi kezdeményezések" együttese az Európai Bizottság által elfogadott, integrált intézkedések sorozata, amelynek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, több éves időtartam alatt. A Közösségi Programokat az Unió általános költségvetéséből finanszírozzák. A Közösségi Programok eredeti feladata - megalkotóinak szándéka szerint - az, hogy a programokban kijelölt céljainak megvalósítása révén közelebb hozza a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót, megismertesse a polgárokkal a közösségi politikák lényegét, a támogatásiújraelosztási rendszer működését, a "miérteket" és a "hogyanokat". Ezért a programokban eredetileg csak tagállami szervezetek vehettek részt.
Közösségi kezdeményezések 2000-2006 LEGFONTOSABB KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK 1.1.LIFE III 1.2 Intelligens Energiát Európának Keretprogram 1.3.ALTENER 1.3.SAVE 1.3 E-Europe Akcióprogram 1.3 a) eContentplus 1.3. b) Safer Internet plus 1.3. c) IDABC 1.3. d) eTen 1.4 Kultúra 2000 . 1.5 Leonardo da Vinci II 1.6 Socrates 1.7 eLearning 1.8 Ifjúság 2000 1.9 Media+ 1.10 Vám 2007 1.11 Fiscalis
Közösségi kezdeményezések 2000-2006 2. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSÁT
CÉLZÓ PROGRAMOK 2.1 MAP: Többéves Vállalkozásfejlesztő program 2.2 Marco Polo 3. SZOCIÁLIS- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK 3.1 Közegészségügyi keretprogram 3.2 Daphne II 3.3 Gender Equality 4. EU6 KUTATÁS-FEJLESZTÉSI KERETPROGRAM 5. EGYÉB PROGRAMOK: Polgárok védelme, Ösztönző eszközök a foglalkoztatás témakörében, Környezetvédelmi program non-profit szervezeteknek, Jogi együttműködési keretprogram polgárjogi témákban, Pericles, Tempo, Társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem
Közösségi kezdeményezések 2007-2013 LIFE + CIP: Versenyképesség és Innováció Program FP7: Hetedik Kutatás-fejlesztési Keretprogram
MEDIA 2007 Integrált Akcióterv az Élethosszig Tartó Tanulásért Kultúra 2007 Lendületben az Ifjúság Európa a polgárokért ETE-Európai Területi Együttműködés
Alapok Strukturális Alapok; az Európai Szociális Alap (ESZA-ESF) Európai Mezőgazdasági Orientációs és
Garanciaalap orientációs "szekciója„ (EMOGA) – 2007-től EMVA Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz közös elnevezése (HOPE). A Kohéziós Alapot nem sorolják ide.
Alapok Kohéziós Alap; Cohesion Fund –
a Maastrichti Szerződés által létrehozott támogatási alap. Célja a környezetvédelmi és a transzeurópai hálózatok kiépítését segítő beruházások támogatása. Csak azok a tagországok (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország) részesülhetnek a támogatásában, melyeknek vásárlóerő paritáson számított GNP-je (Nettó Nemzeti Össztermék) nem éri el az EU átlag 90%-át. A 2000 és 2006 közötti időtartamra 18 Mrd euróban határozták meg a forrásai nagyságát.
Az első Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai (5 OP) 1-Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) 2-Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 3-Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Leggyakrabban használt kritérium az EU-ban a 120 fő/km2 népsűrűségi mutató, míg az OECD azokat a területeket minősíti vidéknek, ahol 150 fő/km2-nél kisebb a népsűrűség. Meghatározó az Európa Tanács által 1995-ben elfogadott Vidéki Térségek Európai Kartája, amely többek között megnevezte a vidéki területek 3as funkcióját. CAP 2000 Munkadokumentum ill. OECD szerinti térség típusok: Alapvetően városi térség : <15% a népességnek vidéki településeken Jellemzően vidékies térség: 15-50% a népességnek vidéki településeken valójában/alapvetően vidéki térség: >50% a népességnek vidéki településeken
Az első Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai 4-Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) 5-Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)) NFT2 (Nemzeti Fejlesztési Stratégiai
Referenciakeret)ÚMFT 2007-2013
Búcsú Köszönöm a figyelmet!
Apró Antal Zoltán Nonprofit Szövetség
