Impresszum. Gójaláb szeptember. Az Eötvös Collegium Diákbizottságának elsőéves információs kiadványa. 2., átdolgozott kiadás

Tartalomjegyzék Igazgatói köszöntő...................................................................4 Diákbizottsági köszöntő..........................................................5 Adatok és telefonszámok.........................................................6 A félév programja......................................................................7 1 A szakmai hét programja.........................................................8 A Diákbizottság.......................................................................12 A DB rendszeres programjai, rendezvényei............13 A jelenlegi DB tagjai:................................................15 A műhelyek bemutatkozása...................................................16 Szabályzatokról röviden.........................................................29 Szájbarágó – avagy segítség, collegista lettem!...................31 Mettől meddig.........................................................................35 A Gondnokasszony kéreti.....................................................36 Ami a bejáróknak kijár............................................................37 EC GPS....................................................................................39 Földszint.................................................................39 - 1. emelet....................................................................42 - 2. emelet....................................................................45 1. emelet......................................................................46 2. emelet......................................................................47 3. emelet......................................................................52 A félév collegiumi kurzusai.................................................52 Szénabogja - hogy mindent megtalálj..................................54 Rendezvények, önképzokörök, titkos és nem titkos szervezetek a Collegiumban..................................................56 Folytassa, Collega!...................................................................61 Méltónak lenni a nagy elődökhöz..........................61 A collegiumi népdalkincs..........................................69 Keresztrejtvény..........................................................80

2

Impresszum Gójaláb 2011. szeptember Az Eötvös Collegium Diákbizottságának elsőéves információs kiadványa. 2., átdolgozott kiadás Az előző számot átdolgozta: Machó Zsófia. A térképet rajzolta: Lócsi Levente. Köszönjük az első szám készítőinek munkáját. Kiadja az Eötvös Collegium. A nyomtatást támogatta:

Mottó: „Utazásom az Eötvös Collegium és Budapest jegyében ma kezdődik…” (Fodor András: A Kollégium)

3

Igazgatói köszönt Kedves Kolléga! Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az Eötvös Collegium tagjai között. A tisztelet eddigi teljesítményének szól: nemcsak a gimnáziumban, hanem a collegiumi fejkopogtatáson is kiemelkedően teljesített. 4 Gratulálok a sikeréhez. A szeretet az idősebb pályatárs (collega) természetes érzése, amellyel a frissen érkező diák lépéseit kíséri. Az egyetemi és a collegista évek alatt a tisztelet gyarapodhat vagy elkophat, a szeretet nem. Mindvégig bízhat ebben, amely a magyar nemzet legtehetségesebb egyetemi hallgatói iránt rám ruházott felelősségből is fakad. Igen, Ön Magyarország legtekintélyesebb tehetségtámogató intézményének lett tagja. Éljen e lehetőséggel! Szabadítsa fel a tudat, hogy a gimnáziumi sokszínűség után minden igyekezetével a szeretett tárgyában mélyedhet el. A Collegium segíteni fogja ebben, sőt alkalmat ad szélesebb tájékozódásra is (más szakok, ún. minorok, nyelvek tanulása stb.). Bátran tanuljon, haladjon előre az úton, tapasztalatból tudom, aki mindvégig kitart, az collegiumi tanárai támogatásával a legkevésbé „piaci” szakokon is célba érhet. Legyen hát büszke, de ne túlzottan. Ha felvette, most tegye le a nagy mellényt. Jó értelemben vett alázattal közelítsen a stúdiumok felé. Ha valamit nem ért, ne rögtön az íróban vagy előadóban keresse a hibát. Nem a szellem szabad szárnyát metszem vissza, hanem Keresztury Dezső intelmére emlékeztetem (a szellem szolgál): tárgyhoz, a tanulmányokhoz (ön)fegyelem (disciplina) is kell. Az előhang végén azonban az első bekezdés gondolatára térek vissza. Legfontosabb az ember maga, amely nem azonos az épp mérhető szakmai, tanulmányi teljesítményével. A figyelem, a szeretet Ön iránt már akkor megvolt, amikor nem is ismertem. Sok munka és igyekezet rejlik abban, hogy a felvételire kollégáimmal és a diákbizottsággal buzdíthattuk, és a hívó szó így vagy úgy elérte Önt. Változatlanul számíthat rám, ha kérdése, gondja támad, keressen bátran.

Collegista tagságához sok örömet és jó szerencsét kívánok! Horváth László igazgató

Diákbizottsági köszönt Kedves Collegsita társam! Először is szeretnék gratulálni a sikeres felvételihez, amellyel bizonyítottad, hogy méltó vagy a collegiumi tagságra. A collegiumi tagság elnyerésével egy több mint százéves hagyomány részesévé válhatsz, amelynek ugyanúgy részei a „nagy öregek”, mint a jelenlegi collegisták, 5 hiszen mindannyian a szabadon szolgáló szellem eszméjét követve folytatják tanulmányaikat, élik collegista életüket. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez egy lehetőség, amelyet tartalommal Neked kell megtöltened. Hiszen lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésedre: a szakos plusz óráktól a nyelvórákig és közismereti kurzusokig, a sportlehetőségektől az Estike nyújtotta előnyökig, az EClogától az énekkarig; és még sorolhatnám. De nem teszem, hiszen ebben a kiadványban minden benne van, ami szükséges a Collegiumban való eligazodáshoz. Az ókori görögöknél Kairos volt a kitüntetett pillanat istene, akit a feje elején egy hosszú tinccsel ábrázoltak, ezzel jelképezve, hogy a lehetőséget akkor kell megragadni, amikor közeledik, különben elillan, vissza már nem lehet hozni. Most nagyon hosszúnak tűnik azon öt év, amelyet szerencsés esetben e falak között eltölthetsz, azonban csak akkor lesz emlékezetes, ha tartalommal töltöd ki, kihasználod a Collegium nyújtotta lehetőséget, és valóban, nem csak névleg válsz részévé a hagyománynak. Hagyományokat emlegetek egy olyan korban, amikor minden változik, és nem tudjuk, mit hoz a holnap – vagy az új felsőoktatási törvény. Azt gondolhatnánk, hogy a Collegium örök: ha már több mint száz éve áll, az elégséges biztosítéka a jövőnek is. Azonban Hegel alapvető gondolata volt, hogy a fennálló semmivel sem szükségszerűbb a nemlétezőnél, létét indokolnia kell. Minden aktív és sikeres collegista, aki valóban példamutató egyetemi tanulmányaiban és a közösség elismert része, indokolja a Collegium létét. Ezzel szemben minden pas�szív, a tanulmányait hanyagul folytató collegista indokolatlanná teszi a szakkollégiumiságot mint tehetséggondozási formát. Kívánom Neked, hogy collegiumi éveid alatt legyél boldog és sikeres collegista, aki megalapozza a Collegium jövőjét! Tóth Olivér István diákbizottsági elnök

Adatok és telefonszámok Eötvös József Collegium 1118 Budapest, Ménesi út 11–13. Tel: (1) 209 0624 Fax.: (1) 209 2044 6 E-mail: [email protected] Az Eötvös Collegiumért Alapítvány adószáma: 19022637-1-43 http://eotvos.elte.hu/ Ku r á to r : Dr. Szepessy Tibor Ku r a tór i u m el nöke: Dr. Bertényi Iván Ig a z g a tó : Horváth László Ig a z g a tói a s s z i s z tens : Mátyás Eszter G a z d a s á g i vezető: Kissné Noszkó Ilona Tel: (1) 209 0615/120 G ond n ok a s sz ony: Zrupkó Gáborné Tel: (1) 209 0615/126 K a r b a n t a r tó: Pikács Albert Mednyánszky Dénes Könyvtár Tel: (1) 209 0615/110 Kö n yv tá r o s : Tóth Magdolna – [email protected]

A félév programja 2011. szeptember 9-10. Szakmai hétvége 2011. szeptember 12.

Szorgalmi időszak első napja

2011. szeptember 17.

Honfoglaló

2011. október 13.

ELTE Szakkollégiumok Újonnan Felvettek Találkozója

2011. október 22.

Szakkollégiumi konferencia

2011. október 26.

Lustrum – Száz éves az Eötvös Collegium „Ménesi úti palotája” kiállítás megnyitó

2011. október 27-29.

GóJahétvége

2011. október 29.

GóJabál

2011. november 1-5.

Őszi szünet

2011. december 3.

Eötvös József Tanulmányi Verseny döntő

2011. december 16.

Szorgalmi időszak utolsó napja

2011. december 19.

Vizsgaidőszak első napja

2012. február 3.

Vizsgaidőszak utolsó napja

7

A szakmai hét programja 2011. szeptember 9. 14 . 3 0 -1 7 . 0 0 – Nyel vta ná rok bemu tatkozása A Collegiumban mindig is nagy hagyománya volt a nyelvtanulásnak, amelyet idén a nyelvtanulási kötelezettség is erősebbé tesz. Ebben a 8 két és fél órában a Collegium öt állandó jelleggel tanított nyelvét mutatják be a vezető tanárok. Sántháné Gedeon Mária, az Angol-Amerikai Műhely vezetője az angol nyelvet mutatja be, amelynek jelentőségét nem kell külön bemutatni. A műhelynek a Beloit Collage-dzsal van partneri viszonya, ahova minden évben küld hallgatót a Collegium. Vargyas Brigitta a Francia Műhely képviseletében fogja bemutatni a francia nyelvet, amelynek jelentőségét többek között az École Normale Supérieure-rel való hagyományosan szoros kapcsolatunk adja. Ennek köszönhetően a francia nyelvet választók nagy eséllyel juthatnak ki az ÉNS-be. Sára Balázs a Germanisztika Műhely vezetője, és a német nyelv oktatásáról fog szólni pár szót. A német nyelv előnyét az Osztrák Kultúrintézettel való kapcsolaton túl a DAAD és ehhez hasonló ösztöndíjak jelentik. Ludmann Ágnes az Olasz Műhely képviseletében az olasz nyelvet fogja bemutatni, amely a Napóleon által alapított pisai Scuola Normale Superioréba segíthet kijutni, ahova többek között olyan hírességek jártak, mint Giovanni Gentile és Carlo Azeglio Ciampi. Faix Dóra a Spanyol Műhely vezetője a spanyol nyelvet fogja bemutatni, amely reményeink szerint lehetőséget biztosít majd a madridi Residencia de Estudiantesbe való kijutáshoz, ahol többek között olyan hírességek is tanultak, mint Federico Garcia Lorca, Luis Buñuel és Salvador Dalí. 17.00-19.00 – Bevezetés az egyetemi elektronikus rendszerekbe Manapság már elképzelhetetlen az egyetemi oktatás az elektronikus rendszerek használata nélkül. Ezen rövid oktatás során három ilyennel fogunk megismerkedni: az ETR-rel, az EIR-rel és az EISZ-szel. Az ETR, az Egységes Tanulmányi Rendszer az ELTE elektronikus naplója és kommunikációs felülete a hallgatóival. Itt tudjátok felvenni az óráitokat – amiben műhelyek szerint felsőbbévesek lesznek segítségetekre – és vizsgáitokat, itt tudtok írni a kurzusfórumra, minort választani, és még sok praktikus dolgot. Az EIR, az Egységes Információs Rendszer

az Eötvös Collegium diákjainak hasonlóan praktikus felülete, amelyen többek között regisztrálni tudtok a collegiumi internethasználatra, a DB-t zargathatjátok ügyes-bajos ügyeitekkel, a CHÖK közgyűléseiről és a DB-ülésekről készült felemelő jegyzőkönyveket olvasgathattok, és kulturális programokról is értesülhettek. Az EISZ, az Elektronikus 9 Információszolgáltatás egy online tudástár, ahol egyetemi felhasználónevetekkel sok adatbázishoz hozzáférhettek akár otthonról is, mint amilyen a JSTOR is. 1 9 . 0 0 – G ó Ja tá bor a fter pa r ty A gójatábor afterparty mindig egy gigászi, eposzi megéneklés után kiáltó küzdelem. Tavaly a diákbizottság a táncdalfesztivál teljes anyagát akarta meghallgattatni a bulizni vágyó collegistákkal, de sajnos egy óvatlan pillanatban az egyik collegista magához ragadta a zenepultot. Idén még fortélyosabb, hangulatgyilkosabb eszközökhöz folyamodunk: tematikus partyt tervezünk…

2011. szeptember 10. 1 0 . 0 0 -1 2 . 0 0 – Z öl d j á ts z óház A zöld játszóház keretében Mudra Viktória és az ELTE Környezetvédelmi Munkacsoportja fogja játékos formában felhívni a figyelmeteket a környezetvédelem fontosságára. Lesz fenntarthatósági totó, ökohonfoglaló és fogyasztáscsökkentő társasjáték! 13.00-14.00 – Simon Gábor (ELTE EHÖK Spor tbizottság) Az egyetemi sportéletről Simon Gábor, az ELTE EHÖK sportügyi alelnöke tart egy egyórás előadást. Hitvallásuk: „Egyetemünk kiemelten fontosnak tartja a sport nevelő, közösségteremtő és egészségmegőrző szerepét. Hallgatói és dolgozói sportegyesületünkben az ELTE SE-ben tevékenykedő sportszervezőink, 32 sportösztöndíjasunk több mint 20 sportággal, futball bajnokságokkal, NB1-es és NB2-es mérkőzésekkel nyújt sokszínű és változatos sportolási, kikapcsolódási lehetőséget a hallgatók számára. Számos sportnappal, sportnépszerűsítő rendezvénnyel, egyetemi, nemzetközi versenyekkel, kedvezményes sportolási lehetőséggel, pályázatokkal várunk Téged is.”

14 . 0 0 -1 5 . 0 0 – Mu dra V i któri a (E LTE KVM CS) Mudra Viktória az ELTE Környezetvédelmi Munkacsoportjának vezetője, aki egy órában arról fog beszélni, hogy miért fontos a környezetvédelem, az ELTE-n milyen lépéseket tettek ezirányba, és Te hogyan 10 tudod segíteni a munkájukat. Nagyon reméljük, hogy minél többen csatlakoztok az Eötvös Collegium Környezetvédelmi Munkacsoportjához! 15 . 0 0 -1 6 . 0 0 – Varg a E mes e (E LT E K ar r ier központ) Az egyetem Karrierközpontjának munkatársa, Varga Emese egy egyórás előadásban igyekszik eligazítani a bizonytalanokat és megerősíteni céljukban azokat, akik már tudják, mit akarnak kezdeni az életükkel. Álljon itt a bemutatkozó szövegük: „Először is engedd meg – hogy immár sokadjára – mi is üdvözöljünk egyetemünk hallgatói között! A következő három (vagy éppen több) évben abban szeretnénk Neked segíteni, hogy tanulmányaid mellett olyan gyakorlati tapasztalatokat is szerezhess, amelyeknek köszönhetően kapkodni fognak utánad a munkaadók, és Te is elindulhatsz egy fényes karrier első lépcsőin. Ha bármi gondod lenne ne feledd: mi ellátjuk a bajod! Keress meg minket, és segítünk a vágyaid megvalósításában. Tanfolyamainkon – amelyeket akár kredites tárgyként is felvehetsz – megtanulhatod azt is, hogyan jelenj meg egy interjún, hogyan kezeld a kínos kérdéseket. Felvettek az egyetemre, de még mindig nem tudod, mi leszel, ha nagy leszel? Tanácsadóink segítenek választ találni még a fel nem tett kérdéseidre is, fordulj hozzájuk bátran, ha egy-egy bátorító szóra vagy más tippre lenne szükséged a félév sikeres teljesítéséhez. Ha egy kicsit komolyabb vizekre szeretnél evezni, akkor is itt vagyunk Neked. Számos szakmai gyakorlatot szervezünk, amelyek között Te is megtalálhatod a számodra leginkább megfelelőt. Mi figyelünk arra, hogy gyakornokként ne csak kávét kelljen főznöd, hanem valóban az akció közelébe kerülhess, mert ott tanulhatod a legtöbbet. Számos vezető vállalattal van együttműködésünk, de hétről-hétre újabb lehetőségek nyílnak meg, így érdemes rendszeresen tájékozódnod, mert lehet, hogy álmaid munkaadója épp most lépett velünk kapcsolatba.

Ha különleges igényed van, akkor keress meg minket személyesen, és mindent megteszünk majd azért, hogy megtaláld a számodra legjobb lehetőséget. Akkor sem hagyunk majd egyedül, ha már tanulmányaid vége felé a munka irányába kacsingatsz. Képzéseink és álláshirdetéseink segítségével Te is könnyedén megtalálhatod a megfelelő munkát.” 1 6 . 0 0 -1 7 . 0 0 – A ntoni Györg yi (PI K ) Antoni Györgyi a Pályázati és Innovációs Központ vezetője fog beszélni a PIK munkájáról, és hogy ez Nektek milyen lehetőségeket nyújt. Szó lesz az általatok megtermelt innováció piaci értékesítéséről, tudásimport pályázatról és még sok minden másról. 1 7 . 0 0 -1 9 . 0 0 – S pi ró Györg y Spiró György nemcsak a magyar irodalom, hanem tágabb értelemben a magyar közélet meghatározó szereplője. Írói elismertségét nemcsak díjainak tekintélyes sora teszi megkérdőjelezhetetlenné, hanem eladott könyveinek száma, külföldi recepciója is. Spiró György egyéni látásmódja, írástechnikája révén a kortárs irodalom egyik legérdekesebb hangja. Pályája indulásáról, Eötvös Collegium-i éveiről, írásművészetének alakulásáról a nemrég megjelent Kémjelentés apropóján kérdezi Gyöngyösi Megyer. A beszélgetés során Takács Emma olvas fel részleteket. A rendezvény nyitott és díjmentes. 1 9 . 0 0 – B og r á cs oz á s Aki a Collegiumban nem tapasztalta meg, nem is tudhatja, milyen egy igazi bográcsozás. Ez nagyrészt remek szakácsunknak, Garamszegi Balázsnak köszönhető, aki nem csak a diákbizottság pénzügyeihez, de a só és paprika helyes mértékéhez is ért. Készített már igazi halászlevet, lecsót, de a legnagyobb sikert egyértelműen a szarvaspörköltje jelentette, amibe még portásunk, Zoli bácsi is szívesen kóstolt bele. Az ételek és a gyönyörű kert persze még semmit sem jelentene, ha nem ezeken az estéken találkoznánk egykori kedves collegistatársainkkal, s nem ezekre az estékre tenné mindenki szabaddá magát, hogy egymás társaságát élvezve ünnepelhessük collégista éveinket.

11

A Diákbizottság Röviden: A DB az, aminek a kezében minden szál összefut. A DB ügyel az internettől kezdve a sporteszközökön és a vécépapír-ellátáson át mindenre, egészen addig, hogy kit vesznek fel, kit rúgnak ki. A DB működése leginkább pályázati pénzekből történik, de azért elkél 12 a segítség (kulturális hozzájárulás vagy humán erőforrás formájában). Főhadiszállásuk a P6-os, egyébként bárhol megtalálni őket. Hosszan: Az Eötvös Collegium Diákbizottsága 1991-ben alakult mint a Collegiumi Hallgatói Önkormányzat (CHÖK) operatív szerve és végrehajtó szerve. A CHÖK a Tanári Kar és a Baráti Kör mellett a Collegium harmadik „rendje”, amely részben a DB-n, részben a kuratóriumi diáktagokon keresztül gyakorolja 33%-os befolyását a Collegium ügyeire. A CHÖK legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, azonban két Közgyűlés között a DB gyakorolja a CHÖK jogait, látja el feladatait és hatásköreit. Ennek megfelelően legfontosabb feladata a hallgatói érdekképviselet, rendezvényszervezés, és újabban a jóléti infrastrukturális fejlesztések. A DB tagjait általános, egyenlő és titkos választásokon a CHÖK tagjai választják egy évre. Az érdekképviseletet leginkább a különböző döntéshozatali szinteken meghívottként részt vevő DB-elnök látja el, aki hivatalból jelen van a „fejkopogtató bizottságban”, a tanári értekezleteken, meghívottként jelent lehet a Kuratórium ülésein. Ezen kívül a DB rendszeresen nyilvános egyeztetéseket tart az igazgatóval, és összehívja a Műhelytitkári Collegiumot. Mindezen fórumok szerepe és lényege abban áll, hogy a Collegium ügyeiről a collegisták minél jobban értesüljenek, illetve a collegisták igényei is megfelelően megjelenjenek a döntéshozók előtt. A rendezvényszervezés talán a leglátványosabb része a DB munkájának, lévén az Eötvös Konferencia, Eötvös Majális, GóJabál, Eötvös Keddek, filmklubok és egyéb szabadidős és tudományos programok megkerülhetetlenül részét képezik a collegiumi mindennapoknak. Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a programok megszervezése nem csak a „látható” oldalból, azaz bográcsgulyásfőzésből és padtologatásból áll, hanem nagyon komoly „láthatatlan” munka van mögötte, hiszen minden programhoz elő kell teremteni a megfelelő pénzügyi hátteret, idejében elő kell készíteni mindent, és meghívni az esetleges előadókat, vendégeket.

A jóléti infrastrukturális fejlesztések alapvetően az elmúlt másfél évben felfokozódó pályázati aktivitásnak köszönhetően lehetőséget teremtenek olyan sportszerek és egyéb apró, de az életet kellemesebbé tevő tárgyak beszerzésére, mint a Társalgó világítását ideiglenesen megoldó álló lámpatestek. Ilyen fejlesztések voltak az elmúlt egy évben a teniszháló, ütő és labdák, a floorball ütők és labdák, az új csocsóasztal, a kosár- és focilabdák, a wifi-routerek stb. beszerzése. Célunk, hogy 13 ezek a beszerzések a jövőben is folytatódjanak, azonban a pályázati önrész miatt ez csak közös összefogással lehetséges. Összességében érdemes még elmondani, hogy a DB hosszú távú céljai közé tartozik az 1991 óta eltelt időben megváltozott környezet kihívásaihoz való alkalmazkodás. A jelenlegi helyzetben – különösen egy bizonytalan tartalmú leendő és egy cseppet sem problémamentes jelenlegi felsőoktatási törvény mellett – a DB kiemelt célja, hogy olyan helyet foglaljon el mind a Collegiumban, mind az egyetemen, amely egyértelműen biztosítja a jövőbeni sikeres működését. Ennek útja egyértelműen a szolgáltatás alapú működés és a minőségbiztosításon alapuló tudományszervezés. Azaz célunk, hogy minél több funkciót legyünk képesek hosszútávon ellátni mind a collegiumi adminisztráción belül, mind a collegiumi életben (kiadványszerkesztés, rendezvényszervezés, kommunikációs feladatok stb.). Emellett pedig a Collegium akkor maradhat versenyképes a tehetséggondozásban, ha egy olyan minőségbiztosítási pontként jelenik meg, amely a tudományos életben márkanévvé válik.

A DB rendszeres programjai, rendezvényei E ö tvö s Ko n f er encia: 1999 óta minden évben megrendezzük az Eötvös Konferenciát, amely a szerény kezdetek ellenére mára az OTDK után az ország legtöbb graduális előadót megmozgató konferenciája lett. 2002 óta minden évben megjelenik az Adsumus című tanulmánykötete, amely az előző évi konferencia legjobb előadásainak tanulmánnyá fejlesztett verzióját tartalmazza. A XII. Eötvös Konferencia elnyerte az Év tudományos rendezvénye 2011 díjat. G ó Jap r o g r a m o k : Minden évben színes programsorozattal segítjük a góják beilleszkedését. Ennek első állomása a hagyományosan

Pálkövén rendezett GóJatábor (amin ti már sikeresen túljutottatok – a szerk.), majd a szakmai hét, amelynek első felében műhelyükkel ismerkedhetnek meg a frissen felvett collegisták, végül pedig a hét végén a DB szervezésében tehetnek szert új ismeretekre (közös ETR-ezés, különböző egyetemi csoportok bemutatkozása). És természetesen esti programok is szoktak lenni ;). A specifikusan collegiumi gójaprogramok 14 zárómomentuma a GóJahétvég e, ahol a gójajelöltek (ó, ez a rendkívül bonyolult collegiumi hierarchia! - a szerk.) különböző feladatok és akadályversenyek leküzdése után előadják műsorukat, és gójává avattatnak. A gójaavató után pedig hajnalig tart a fergeteges GóJabál. E ö tvö s Ked dek: Elvben minden két hétben, gyakorlatilag amilyen gyakran csak tudjuk, megrendezzük az Eötvös Keddeket, amelynek során különböző előadók tartanak előadást. Ennek keretében lépett fel nálunk Pálfalusi Zsolt, Nádasdy Ádám, Keleti Éva, Tóth Krisztina. E ö tvö s M a j ális: A hagyományos Eötvös Napok megújult, friss kiadása; kolinap kertipartival, fellépőkkel és kulturális programokkal. E C l o g a : Az újság, amit mindennek nevezhetünk, csak éppen nagy múltúnak nem. Hiánypótlónak már annál inkább, hiszen egy szakkollégium mégsem létezhet valamire való hallgatói lap nélkül. Így alapította meg a lapot 2010 második szemeszterében egy lelkes csapat. S hogy mik voltak az alapelveik pontosan? Legfőképp: az új jövevény ne legyen „csak” bölcsész. Legyen ehelyett sokszínű, sőt interdiszciplináris, mindezek felett multikulturális, no és férjen meg a komolyság a bolondéria mellett… azaz: tükrözze mindazt, amik mi vagyunk itt az Eötvös Collegiumban. Öt szám jelent meg eddig: a régebbek elérhetőek az ecloga.eotvos.elte.hu oldalon, az újabbak pedig 200 Ft-ért megvásárolhatók a BTK Jegyzetboltban és a DB-nél. E ö tvö s S z í nházkör : Az Eötvös Színházkört az Eötvös Collegium Diákbizottsága hívta életre. A társaság havonta több alkalommal látogatja a hazai színházi élet kimagasló vagy éppen lapos előadásait, s egy kocsmai beszélgetés során értékeli is azokat. Minden előadást egy meghívott vendéggel együtt tekintünk meg, így az elmúlt hónapokban Déri Balázs, Bengi László és Lengyel Zsolt társaságát élvezhettük.

A DB e-mail címe: [email protected]. Az ide küldött levelet a DB valamennyi tagja megkapja!

A jelenlegi DB tagjai: Tóth Olivér István – elnök MA filozófia I. év [email protected] (20) 520-4880 Bottyán Emese – külügyi referens BA földtudomány II. év [email protected] (30) 350-1017 Machó Zsófia – kommunikációs referens BA magyar-szerkesztői ismeretek III. év [email protected] (70) 576-5799 Garamszegi Balázs – pénztáros BA földtudomány II. év [email protected] (20) 373-0780 Boros Mirjam – első kulturális referens BA magyar-irodalomtudomány III. év [email protected] (30) 235-2752 Gyöngyösi Megyer – második kulturális referens BA magyar II. év [email protected] (70) 590-8259

15

A m helyek bemutatkozása C at hed r a M agist ro rum : A Catherdra Magistrorum jelentése Tanárakadémia. Ezzel a címmel indul útjára az Eötvös Collegiumbanban egy új kezdeményezés, mely a tanárszakos hallgatókat kívánja megerősíteni és támogatni abban az elhatározásukban, hogy tanárok legyenek, megtalálják és kialakítsák saját tanári profiljukat, felépítsék egyéni tanári 16 tudásukat és gondolkodásmódjukat. A Catherdra Magistrorum szorosan illeszkedik az EC hagyományaihoz. 1895-ben Eötvös Loránd épp azzal a feladattal hívta életre az EC intézményét, hogy a színvonalas tanárképzés helyéül szolgáljon. A Catherdra Magistrorum programja ezt a célkitűzést eleveníti fel és a tudóstanár utánpótlás képzéséhez kíván hozzájárulni középpontba állítva a tanárság és a tanulás kutatását. Napjainkban a tanári pálya egy nagyon komplex és sokrétű hivatás, mely rengeteg innovációt igényel, a kitűzött célok megvalósítása önálló döntések meghozatalával és az ezekért vállalt felelősséggel párosul. Erre a nagy kihívást jelentő munkára egyszerű receptek alapján nem lehet felkészülni. Sokkal inkább szükséges az egyénre szabott szakmai öntudat, a biztos egyéni szakmai tudás és legfőképp a fejlett tanári gondolkodásmód, mely alapja a tanári cselekvéseknek. A Catherdra Magistrorum elsőként a német mint idegen nyelv szakos hallgatókat kívánja megszólítani, de a későbbiekben együttműködésre törekszik más tanárszakos hallgatókkal is. A Tanárakadémia munkájában a kollégium mindazon hallgatói részt vehetnek, akik különleges elhivatottságot éreznek a tanári pálya iránt és nyitottak a tanárságot kutató tudományos munka végzésére. A program egy olyan műhelymunka keretében valósul meg, mely alkalmat ad a tanítás- és tanuláskutatás legújabb eredményeinek a megismerésére és idővel saját kutatómunka folytatására is. A műhelymunkában részt vesznek hazai és külföldi neves tudósok, szakemberek is. A Catherdra Magistrorum szakmai munkájának irányítója egy régi collegista, Feldné Knapp Ilona tanárnő. A Catherdra Magistrorum programjával erősítheti az Eötvös Collegium pozícióját és pozitív kisugárzását a tanárképzésben, továbbá hozzájárulhat hazánkban a tudóstanár eszményének újraélesztéséhez. A ngo l - A m er i kai m űh e l y : Az Eötvös Collegium Angol-Amerikai műhelyének célja, hogy az ELTE magas szintű tanulmányi munkát vállaló angol szakos Eötvös collegista hallgatói számára a lehető legjobb feltételeket biztosítsa a szakmai fejlődéshez. Ezért a műhelytagok kiscsoportos szemináriumok keretében dolgoznak fel az oktatókkal kü-

lönféle irodalmi, nyelvészeti, nyelv- és országismereti, valamint nyelvtanítás-módszertani témaköröket. Igyekszünk minél több hiánypótló kurzust meghirdetni. A műhelytagok tanulmányi és kutatómunkáját, valamint gyakorlótanítását órákon kívüli konzultációs lehetőségekkel is támogatjuk. Értékes szépirodalmi, szak- és kézikönyvgyűjtemény áll a műhelytagok és az oktatók rendelkezésére. A tág értelemben vett angol filológia műveléséhez felhasználjuk a legmodernebb elektronikus segédeszközöket is; folyamatosan frissítjük a magas színvonalú 17 tanulmányi és kutatómunkát segítő internetes forrásgyűjteményünket. Az alap- és törzsképzésbe illő szemináriumainkat (kevés kivételtől eltekintve) kizárólag műhelytagok számára hirdetjük meg. Szakszemináriumainkra – a hallgatói kvóta erejéig – az ELTE érdeklődő nem collegista hallgatóinak jelentkezését is várjuk. Az ELTE Angol-Amerikai Intézetével való szoros együttműködés eredményeképpen az Angol-Amerikai műhely minden kurzusa kreditált. Bi o l ó gi a- K ém i a m űh e ly : A Biológia-Kémia műhely az Eötvös József Collegium egyik legfiatalabb műhelye, mely 2007. június 9-én alakult meg. Ezt megelőzően a biológus és vegyész hallgatók a Collegium Természettudományi műhelye által szervezett kurzusokat látogatták. A Természettudományi műhely hivatalosan 1996-ban alakult meg, mely összefogta a Collegium valamennyi TTK-s hallgatóját. A szakmai munkában fontos szerepet kapott a műhelytagok saját kutatási témájának bemutatása és megvitatása a műhelyen belül. A műhelyben a TTK-s szakok igen széles spektruma volt jelen, így felmerült az igény az egy-egy szakterületre koncentráló kurzusok indítására: így 2002ben a műhelyen belül csoportok alakultak. A biológus és vegyész hallgatók szakmai munkája a Biológia-Kémia csoportban folytatódott tovább, melynek vezetője Kóczán György volt. A kurzusok megszervezését egészen a műhely megalakulásáig a collegisták vállalták magukra. Több témakörben rendeztek előadássorozatokat, amelyekre nemzetközileg is elismert hazai kutatókat hívtak el. 2004-től megkezdődött a TTK-s csoportok átalakulása, és műhelyi rangra emelkedése. A Biológia-Kémia műhely a hallgatók kezdeményezésére alakult meg 2007-ben. Az első műhelyvezető Papp Diána, volt Eötvös collegista, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatója lett. 2010-ben jelentősen megváltozott a műhely felépítése, a műhelyvezető prof. Hudecz Ferenc, az ELTE volt rektora lett. A műhely szakmai munkáját a vezető tanár irányítja: Rovó Petra (vegyész). A biológia és a kémia napjaink leggyorsabban fejlődő tudományterületei közé tartoznak. Ezért nagy hangsúlyt fordítunk arra, hogy a

18

Collegiumba felvételt nyert tehetséges hallgatók megismerkedjenek a két terület aktuális kérdéseivel és legújabb vívmányaival. A műhely másik fő célja továbbá a kollégisták önálló kutatómunkájának ösztönzése és támogatása. Ezért a műhelyben lehetőséget biztosítunk arra, hogy a Collegiumba bekerülő tehetséges diákok az öt év befejezése után versenyképes, céltudatos kutatókká (kutatójelöltekké) váljanak, akik jó eséllyel pályázhatnak a doktori képzésre. B o l l ó k J áno s Klasszika- f ilo ló gia m űh e ly : A klasszika-filológiai képzés nem csak egyidős a Collegium alapításával, de hűen tükrözi az intézmény történetét is: a Collegium aktuális helyzete a hagyományos értékek képviselete szerint erősödött, illetve gyengült. A szétveretést, majd a ‘60-as években kezdődött újjászerveződést követően, Szijártó István igazgató irányítása alatt a ‘80-as évek közepétől teremtődtek meg újra a komoly szakmai munka feltételei. A régóta működő nyelvi képzés keretei között Bollók János tanította a latint, valamint felügyelte a latin szakos collegistákat, 1988-1989-ben pedig a hallgatóság kezdeményezésére az ő vezetése mellett az elsők között alakult ki a Collegiumban az a szervezeti forma – műhely –, amely az egyetemi képzést kiegészítve önálló collegiumi órákat is szervezett. A műhely önálló könyvtárral rendelkezik, amelynek anyagát részben a pályázati támogatásból vásárolt kötetek, részben adományok, részben névadója, Bollók János professzor hagyatéka alkotja, 2009 őszén pedig a könyvállomány tovább bővült: megnyitottuk a Borzsák István professzorról elnevezett hagyatéki könyvtárat az épületben. A műhely vállalt törekvése, hogy a körülményeknek megfelelő nyelvi képzésben már részesült (gimnáziumi latin oktatás, érettségi, nyelvvizsga) hallgatókat vegyen fel soraiba. A képzés során a nyelvi ismereteket feltételező tanegységek következetesen épülnek egymásra, alsóbb és felsőbb évfolyamokat elkülönítve. A műhely alapvető feladatának tartja, hogy az egyetemi oktatást kiegészítő képzést nyújtson tagjai számára. A képzés kiegészítő jellegét két elv együttes alkalmazása biztosítja: a műhely órái kis létszámú szemináriumi keretek között kívánják a hallgatókkal megismertetni az egyetemi oktatásból kiszoruló segédtudományokat: paleográfia, kodikológia, papirológia, epikgrafika, stb; a műhely óraadásra felkért oktatói kivétel nélkül a Collegiumhoz kötődő kiváló tudósok, akikkel az egyetemi képzés során különböző okok miatt (nyugalmazás, egyéb intézményben történő alkalmazás) valószínűleg nem találkozhatnak. A műhely különböző típusú órákat kínál tagjai számára. Az ún. főszeminárium minden félévben egy segédtudomány részletesebb megismerését kívánja elősegíteni az adott terület elismert szaktekintélyének

vezetése mellett; ez valamennyi műhelytag által látogatott óra, nyelvi előképzettséghez nem kötött, továbbá minden félévben indulnak nyelvi ismeretre épülő órák (leíró nyelvtan, stilisztika, szövegolvasás) is. A szakmai munka erősítését kívánja elősegíteni a kettős tutori rendszer alkalmazása: a külső tutori kört a hazai klasszika-filológia tekintélyes tudósai alkotják, a belső kör működése pedig a műhelytagok együttműködését jelenti, amennyiben minden alsóbb éves hallgató mellett egy kijelölt felsőbb éves lát el tanácsadói, segítői feladatokat. 19 Kiemelkedő jelentőségű kutatási eredményeink az ún. Archimédés Palimpsestus tudományos feldolgozásához ls az azokat bemutató rendezvénysorozathoz köthetők. Hasonlóan nagy jelentőségű az Oszták– Magyar Akció Alapítvány által támogatott, folyamatos kapcsolattartásra épülő kutatássorozat. A hallgatók szakmai előmenetelét kívánja elősegíteni a Societas Europaea Studiosorum Classicae-Philologiae (SEC) elnevezésű nemzetközi diákszervezet, az európai szerveződés hazai központja; ennek megfelelően a magyarországi szekció széhelye az Eötvös Collegium. A műhely kutatási tevékenységének meghatározó mozzanata az interdiszciplinaritás: az Informatikai műhellyel való szoros együttműködés során készült el a HyperiDoc elnevezésű szövegszerkesztő program kifejlesztésére, amelynek segítségével a szövegkiadói tevékenység jelentősen egyszerűsödik, és minden folyamata áttekinthetővé válik. Másrészt, a paleográfiai kutatások révén a műhely a Történész és a Német műhellyel is szoros és termékeny kapcsolatot épített ki. F il o zó f i a m űhel y : A Filozófia műhely 1995-ben indult Borbély Gábor vezetésével. Több év átmeneti időszak után 2002-ben alakult újra Boros Gábor irányításával, 2002. decembere óta pedig Faragó-Szabó István a műhelyvezető. A műhely tagjai elsősorban a Collegium filozófia szakos hallgatói, mellettük azonban nyitottak vagyunk az összes jelenlegi és korábbi bölcsész, társadalomtudományi és TTK-s hallgató felé is. Fő célunk az egyetemi filozófiai képzést kiegészítő, különböző specializációk irányába mutató műhelymunka végzése. Emellett a Collegium hallgatói számára a nem-szakos filozófiai képzést is biztosítjuk. További fontos célkitűzésünk előadó- és vitaestek szervezése a Collegium keretein belül; publikációk, tanulmánykötetek közzététele. Talán a legfontosabb vívmány, hogy az elmúlt években a szakma kiválóságai közül – és nem csupán az ELTE-n oktató szaktekintélyektől számos elismerő visszajelzés érkezett a műhely tagjainak kiváló vitakészségéről és felkészültségéről, és egyben szándékukat is jelezték, hogy szívesen visszatérnének újabb közös alkalmakra. Csak ízelítőül néhány jelentősebb név: Kelemen János, Ludassy Má-

ria, Steiger Kornél, Weiss János, Boros Gábor, Borbély Gábor, Rédei Miklós, Kendeffy Gábor; a fiatal, de már most is tekintélyesnek számító kutatók/tanárok közül Demeter Tamás, Schmal Dániel, Szabó Zsigmond, Ulmann Tamás, Olay Csaba, Mekis Péter, Ciszter Kálmán. Ami a kapcsolatépítést illeti: a Fenomenológiai műhely és az Eötvös Collegium Filozófia műhelye rendszeres együttműködési kapcsolatot alakított ki. 20 A tagok szerény számánál és érdeklődésük diszciplinárisan szerteágazó voltánál fogva nem célszerű az egyetemi órákkal párhuzamos kurzusokat szervezni a műhelytagok számára, hanem, a látszólagos hátrányból előnyt kovácsolva, a mindenkori változó igényeknek megfelelően kerül sor az órák összeállítására. A műhely tutoriális rendszere a bolognai rendszer következtében fellépő egyenetlenségeket kompenzálja. A legképzetebb és pedagógiai vénával is megáldott műhelytagok szisztematikusan foglalkoznak az újonnan felvettek felkészítésével: a rendszeres összejövetelek alkalmával mindegyikük lehetőséget kap arra, hogy bemutassa kutatási területét, elért eredményeit. F r anci a m űhe ly : A párizsi École Normale Supérieure mintájára alapított Eötvös József Collegium működésének első évtizedeiben a franciás irányultság a magas szintű francia nyelvi és irodalmi képzésben fejeződött ki – amelyet Aurélien Sauvageot, Szegő (Gyergyai) Albert, Horváth János és Ekhardt Sándor neve fémjelez, a napjainkig meglévő lektor- és diákcserében és a könyvtár kivételesen gazdag francia nyelvű anyagában. Bár az új Collegiumban évtizedeken át folyt magas szintű francia nyelvoktatás, és időről időre meghívott előadók pezsdítették fel a munkát, a szakosok rendszeresen és folyamatosan csak az 1990es évek elejétől működnek önálló szakmai közösségként. A műhelybe a régi (kredites) rendszerű kifutó képzés francia szakos hallgatói, romanisztika alapszakos, francia szakiránnyal rendelkező hallgatók, a francia nyelv, irodalom és kultúra mesterszak hallgatói (diszciplináris vagy tanári mesterszak), illetve a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék mesterszakos hallgatói (ha az egyik választott nyelvük a francia) jelentkezhetnek. A Francia műhely szervesen illeszkedik az Eötvös Collegium minőségi szakképzési struktúrájába, amely elsősorban a kiscsoportos és a tutoriális oktatás pedagógiai módszereire épül. Az órák jellemzően az egyetemi BA és MA kurzuskínálatainak kiegészítését, illetve egy-egy speciális terület – mint például a mai francia nyelv diakrón sajátosságainak – elmélyítését szolgálják. A meghívott hazai és külföldi vendégtanárok tematikus előadássorozatai lehetővé teszik a műhelymunka szerteágazó, irodalmi, történeti és nyelvészeti területeket tükröző működését

és a hallgatók felkészültségének szélesebb körben történő megmérettetését is. Ezen célok, valamint a tematikus konferenciák megvalósításában, tanulmánykötetek megjelentetésében a műhely együttműködik az ELTE Romanisztikai Intézetének Francia Tanszékével, a budapesti Francia Intézettel, az Egyetemközi Francia Központtal és az akadémiai intézetekkel is. A párizsi anyaintézménnyel 1998-ban megkötött tudományos együttműködési egyezmény keretében az École a műhelykönyvtárat meg- 21 alapozó francia, latin és ógörög nyelvű könyvadománnyal segítette a Collegium Francia és Bollók János Klasszika-filológia műhelyét, ezen kívül a Paepke-gyűjtemény, valamint az MTA Eötvös-könyvtár gazdag romanisztikai anyaga segíti a műhelytagok munkáját. G e r mani s z t i ka m ű he ly : Az Eötvös Collegiumban működő Germanisztika műhely 1989-ben kezdte meg újkori működését, megalapítója a Collegiumban 1980 és 1998 között oktatóként tevékenykedő Horváth Géza volt. A műhely létrejöttének előkészítését Fritz Paepke a heidelbergi Ruprechts-Karls-Universität professzorának vendégtanári tevékenysége alapozta meg, aki 1980-tól 1992-ben bekövetkezett haláláig tartott szakszemináriumokat a hermeneutika, a német próza és a világirodalmi líra témakörében. A műhelyben 1990 óta folyik rendszeres oktatói munka: főleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének Német Nyelvészeti és Irodalomtudományi Tanszékei és a Károli Gáspár Református Egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszéke oktatóinak közreműködésével. Minden félévben három-öt irodalomtudományi, nyelvtudományi és egyéb kurzus indul, de lehetőség szerint más külsős, illetve külföldi előadók meghívására is sor kerül. A szakórák rendszerének kialakítása a bolognai rendszer követelményeit figyelembe véve és azt főleg hagyományos, de a filológusképzéshez nélkülözhetetlen tárgyakkal kiegészítve történik: a műhely továbbra is arra törekszik, hogy kis létszámú (optimálisan öthat, de legfeljebb nyolc-tíz fős) csoportok oktatásával részben előre megtervezett tematika alapján az első évfolyamtól kezdve lehetőleg a mesterképzés befejezéséig végigkísérje a német szakos hallgatókat irodalom- és nyelvtudományi stúdiumaikon. A műhelymunka az alábbi részterületekből áll: A BA- és az MA-képzések bizonyos alapozó és törzstanegységeinek lefedése, valamint a szakos stúdiumok során az azokban szerzett ismeretek elmélyítése a műhely keretein belül; a BA- és az MA-képzésel kínálatából esetlegesen hiányzó, főleg speciális témakörökhöz kapcsolódó órák megszervezése, főleg az áttekintő német nyelvtörténet, az egyes német nyelvtörténeti korszakok nyelve, egyéb régi germán nyelvek nyelvemlékeinek tanulmányozásában.

Több mint egy évtizede a Collegium évente visszatérő vendége August Stahl a Saarbrückeni Egyetemről, aki a német kora-újkori filológia és a 19-20. századi német líra témaköreiben tart kurzusokat. Egyéb, a kötelező és választható tárgyakon kívül eső időszakos tevékenységek, mint például oktatási segédanyagok összeállítása csoportmunkában, műfordítások készítése, műhely-konferenciák, tematikus filmklubok stb. August Stahl professzor úr közbenjárása révén a 2010-es év tavaszától 22 félévente két-három hónapra a Collegium anyanyelvi lektort fogad az Universität des Saarlandes végzős hallgatói közül, akik külföldi nyelvoktatási gyakorlatukat a Collegiumban teljesítik, és jelentős mértékben hozzájárulhatnak a Collegium diákjainak autentikusabb idegen nyelvi fejlődéséhez. I nf o r m at i kai műh e ly : Az Informatikai Műhely 2004 februárjában alapíttatott, ekkor mindössze 5 tagot számlált. Mára azonban szépen gyarapodó taglétszámával jelentős arányban képviseli az informatikusokat a Collegiumban. M agy ar m ű hely : A Magyar műhely régóta az Eötvös Collegium egyik legnagyobb számú műhelyeként működik – ennek tényéből, valamint a magyar szak sajátosságaiból egyértelműen adódik a műhely sokszínűsége. Profiljában – a collegisták érdeklődéséhez igazodva – hagyományosan az irodalom jelentkezik hangsúlyosabban, programjából azonban nem hiányoznak a nyelvészeti tárgyú órák sem: 2009 őszétől nyelvészeti kabinet kezdte meg működését, ezzel is biztosítva a minél szélesebb képzési spektrumot, valamint a minél szabadabb tájékozódási lehetőséget a még szakirány-, illetve MA-választás előtt álló collegistáknak. A műhely számára kiváló lehetőséget jelent, hogy a Collegium épületében működik a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. Az intézet könyvtárát, amelynek alapjait a Collegium második világháború előtti könyvtára jelentette, a collegisták is használhatják. A könyvtár gyűjtési területének fókusza az irodalomtörténet és az irodalomelmélet, így az irodalommal foglalkozók az épületen belül használhatják az ország egyik legjelentősebb szakirányú gyűjteményét. Az intézet emellett – változó intenzitással – a műhely képzési munkájában is részt vesz: több kutatója tartott órát a műhely tagjainak, így például Szabó G. Zoltán, Jankovics József vagy Varga László, aki 2006-ig a műhely vezetője is volt. Az Irodalomtudományi Intézet adta lehetőségek mellett azonban a műhely munkája alapvetően az egyetemhez kötődik: működésének alapját az elmúlt években azok az egyetemi kurzusok jelentették, amelyeket a

Collegiumhoz kötődő oktatók biztosítottak, elsősorban vagy kizárólag a műhely tagjainak. Az egyetemi tanrendbe illeszkedő, az elvégzendő kurzusokat kiváltó órák mellett többször tartottak az egyetem tanárai is speciális, az egyetemi képzést kiegészítő kurzusokat. A hagyományos, órai kereteken belül működő tevékenységet kötetlenebb lehetőségek egészítik ki. A műhely állandó jelleg, hetente-kéthetente jelentkező vitaköre alkalmat ad arra, hogy a műhely tagjai – az ilyen szempontból sokszor hátrányokkal küzdő bejárók is – személyes 23 és intellektuális értelemben egyaránt megismerjék egymást. M a t e m ati ka- F i z i k a műh e ly : A műhelybe az ELTE Természettudományi Karának matematika és fizika alapszakjára felvettek kerülhetnek be, javarészt leendő matematikusok, fizikusok és többszakos tanárok. Oktatási programjának fő összetevői: önálló órák (félévente kettő), önképzőkörök és egyéb szakmai programok. A képzés az egyetemi felosztáshoz hasonlóan két részre tagolódik. Az alapképzés során az egyetemről kiszoruló, hiánypótló vagy a későbbi tudományos pálya szempontjából hasznos órákat hozzuk be a Collegiumba (feladatmegoldás, tudományfilozófia és -történet, idegennyelvű cikkolvasás). A mesterképzés során az egyes szakirányokat, specializációkat bemutató, azt a hallgatókkal megismertető órákat hirdetünk meg (a matematika speciális területei, biofizika, részecskefizika). Az órák összeállításánál a hallgatók újabb ötleteit, igényeit is figyelembe vesszük. Az órákat két-háromévente – rotációs rendszerben – hirdetjük meg, úgy, hogy a képzések során a hallgatók félévente legalább egyet fel tudjanak venni. A hallgatók önképzőkörökben fejleszthetik tudásukat, számolhatnak be eredményeikről a nyilvánosság előtt (Eötvös és Bolyai-konferencia, Eötvös-pályázat). Ennek másik, kötetlenebb, heti vagy kétheti rendszerességgel megrendezett fóruma a TTK-s est. A műhely hallgatói számára tutorokat keres, akik segítik bekapcsolódásukat a tudományos diákköri (TDK) munkába. Az eredményes hallgatók külföldi ösztöndíjakkal jutalmazhatók: már évek óta sikeresen működik az École Normale Supérieure-rel való diákcsere-program. A Műhely időszakosan nyílt előadásokat szervez, melyen neves kutatók, meghívott előadók beszélnek munkájukról a diákoknak. A félévente megszervezett kirándulások is hozzájárulnak egy aktív közösség kialakításához. A collegiumi könyvtáron belül minisztériumi támogatásból természettudományi szekció létesült, amelynek anyaga a tanulóban található. M e n d ö l T i bo r Fö l drajz- F ö ldt udo mán y - K ö rnyez ettudomány mű h e l y : A régi Eötvös Collegium a földrajz és a geológia oktatásának kiemelkedő hazai műhelye volt. A XX. század első felében iskolázó-

dott geográfus nemzedék legnagyobb alakjai a Collegium tagjai voltak, többek között Mendöl Tibor, Bulla Béla, Kádár László, Wallner Ernő, Major Jenő, a geológus Szádeczky-Kardoss Elemér és a mineralógus Mauritz Béla. A Collegium francia kötődésének is köszönhető, hogy a ’20-as, ’30-as évek magyar geográfiája (a korábban meghatározó német orientáció helyett) a francia emberföldrajz eszméi felé fordult; az emberföldrajzi iskola (mindenekelőtt Teleki Pál, Fodor Ferenc és Mendöl 24 Tibor révén) a magyar geográfia egyik legnagyobb hatású irányzatává vált. A Collegium 1950-es megszüntetése a magyar földrajztudomány történetének is gyászos emlékű eseménye. Az 1957-ben újjászervezett Eötvös Kollégium a kezdeti időszakban kizárólag a bölcsészek előtt állt nyitva, és a hallgatók között később is csak elvétve akadt földrajz vagy geológus szakos. Érdemi változás az 1990-es évek végén következett be, amikor a Természettudományi Műhely keretei között újjászerveződött a földrajzi, földtudományi oktatás. 2002-ben alakult meg az önálló Földrajz-Földtudomány Műhely, amely a 2005-ös Mendöl centenáriumi évben felvette az egykori kitűnő collegista nevét. A Műhely geográfus, földrajz tanár, geológus, geofizikus, csillagász, környezettudomány és környezettan tanár szakos hallgatókat fogadott (a BSc rendszerben: földrajz, földtudomány, környezettudomány alapszak), jelenleg 14 tagja van, akik számos díjjal, OTDK helyezéssel büszkélkedhetnek. Az elmúlt években a Műhely tanárai (többek között Győri Róbert, Kovács István, Beluszky Pál, Benda Gyula, Harangi Szabolcs, Kósik Szabolcs) félévenként 2 kurzust hirdettek meg, egyet a társadalomföldrajz, egyet pedig a geológia-természetföldrajz tárgyköréből. A „bolognai oktatási rendre” való áttérés legfontosabb hozadéka, hogy a korábban széttagolt földtudományi képzést az ELTE-n két bemenő alapszak (földrajz BSc és földtudomány BSc) váltja fel, a korábbi szakok csak az MSc képzésben jelennek meg. A Collegium feladata ezzel együtt változatlan: a tehetséges hallgatók számára magas színvonalú és emelt követelményeket támasztó kurzusok szervezése, a hallgatók felkészítése a tudományos vagy a tudós tanári pályára. Mivel a BSc képzés által elvárt teljesítmény elmarad a korábbi egyetemi szakokon megkívántaktól, ezért e rendszerben a szakkollégiumokra nagyobb feladat hárul. A Mendöl Tibor Földrajz-Földtudomány Műhely képzési struktúrája is átalakult a BSc-MSc rendszernek megfelelően: a BSc oktatásban részt vevő hallgatók számára félévenként két kurzust kínál, amelyek témájukban kapcsolódnak az egyetemi órákhoz, az ott megszerzett ismereteket szakszemináriumokon bővítik; az MSc képzésben részt vevő hallgatók számára szemeszterenként szintén két kurzust hirdet meg, amelyek teljesítése már kifejezetten egyéni kutatómunkát igényel,

a kutatói pályára való felkészülést segíti (angol nyelvű szakszemináriumok stb.). Ol a s z m ű hel y : A magyar-olasz kapcsolatok, köztük az Eötvös Collegium és a pisai Scuola Normale együttműködése igen gazdag múltra tekintenek vissza. A 2009-ben megtalapított Olasz műhely célja az italianisztika és az olasz filológia iránti érdeklődés erősítése. Segíti azokat a hallgatókat, akik elmélyülten kívánnak foglalkozni Itália történetével, irodalmával, nyelveivel, valamint a művészettörténettel. A 25 legfőbb cél, hogy a legkiválóbb tanárok együttműködésével a műhely olyan oktatási-kutatási központtá váljék Magyarországon, ahol a legtehetségesebb hallgatók kiemelkedő szakmai színvonalú képzésben részesülnek, kutatási lehetőségekhez jutnak, és ahol a doktoranduszok és a fiatal kutatók is csatlakozhatnak a munkához. Fontos szempont továbbá, hogy a tehetséges magyar diák ne kerüljön hátrányba az élvonalban tanuló olasz és más országbeli fiatal kutatókkal szemben: a műhely törekszik arra, hogy határozottan és lényegre törően egészítse ki az egyetemi képzést. A képzés kiegészítő jellegét két elv együttes alkalmazása biztosítja: az órák kis létszámú szemináriumi keretek között kívánják a hallgatókkal megismertetni az egyetemi oktatásból kiszoruló témákat és tudományterületeket: latin és olasz paleográfia, kodikológia, középkori humanisztikus és modern filológia, szövegkritikai kiadás elmélete és gyakorlata, Dante- és Petrarca-tanulmányok, könyvtörténet, urbanisztika és tájkultúra (város és vidék, modern gazdaság és régi hagyományok stb.), zenetörténet stb.; a műhely óraadásra felkért oktatói az Eötvös Collegiumhoz kötődő kiváló tudósok, magyarok és olaszok egyaránt, akikkel az egyetemi képzés során a hallgatók különböző okok miatt kevéssé találkozhatnak. A nemzetközi kapcsolatok területén az elsődleges cél az Eötvös Collegium olasz kapcsolatainak erősítése. Ezek közül kiemelendő a pisai Scuola Normale Superiorével való, a kiválósági hálózaton belüli együttműködés, illetve a bolognai tudományegyetemmel való Erasmus-kapcsolat: ezeknek köszönhetően az érdeklődő és tanulmányi eredményüket tekintve kiemelkedő collegistáknak lehetősége nyílik arra, hogy elsőrangú olasz kutatóközpontokban tanulhassanak. Or i e n tal i s z t i ka m ű he ly : A műhelyt 2009-ben alapította a Collegium, és ez a Collegium történelmi „keleti kapcsolatainak”, illetve annak köszönhető, hogy a hazai felsőoktatásban egyre nagyobb az érdeklődés a keleti nyelvek és kultúrák iránt. Ami a múltat illeti, olyan hírességek laktak a Collegium falai között, mint például Ahn Eak-tai, koreai zeneszerző (1906-1965), a kore-

ai himnusz komponistája, Kodály Zoltán tanítványa, vagy Tokunaga Jaszumoto, a japán hungarológia úttörője (1912-2003), aki 1940-1942ig, két és fél évig tartózkodott Budapesten, tanulmányai alatt az Eötvös Collegiumban lakott, ahol szobatársai Lőrincze Lajos és Király István voltak. A híres turkológus, Németh Gyula ugyancsak collegista volt, de meg kell említeni Ligeti Lajos nevét is. A keleti nyelvek erősödő népszerűsége napjainkban valószínűleg nem 26 magyar sajátosság. A politikai és gazdasági erővonalak átrendeződése az elmúlt évtizedekben egyre több fiatal figyelmét fordította az arab világ és a Közel-Kelet, Kína, a Távol-Kelet felé, és közülük egyre többen felismerik, hogy a jövőben ezen kultúrák és nyelvek ismerete komoly lehetőségeket fog biztosítani a számukra. A műhely legfőbb célja, hogy olyan oktatási-kutatási központtá fejlődjön, ahol a keleti nyelvek és kultúrák szakának legtehetségesebb hallgatói kiemelkedő szakmai színvonalú képzésben részesülhetnek, illetve kutatási lehetőségekhez juthatnak. S kand i nav i s z tika műh e ly : A Skandinavisztika műhely fő célkitűzése a kortárs skandinavisztika (Scandinavian Studies) népszerűsítése. Skandinavisztika szakos órák bevezetése már 2002-ben felmerült a Eötvös Collegium hallgatóiban (Nagy Anikó, Papp Kornélia). Akkor az egyetemi oktatás mellett kiegészítő jelleggel indultak el kurzusok az Collegiumban posztmodern norvég irodalom (Szöllősi Adrienne) és fordításelmélet (Fejérvári Boldizsár) témában. Némi szünet után 2006ban újraindultak az órák (Egyed Veronika és Nagy Helga kezdeményezésnek köszönhetően), a Collegium Kuratóriuma 2006 augusztusában engedélyezte, hogy az őszi félévtől a Germanisztika-Skandinavisztika műhely keretein belül szervezhessük tevékenységünket. A szak népszerűségének köszönhetően az ELTE-n skandinavisztikát hallgatók száma egyre nő, s úgy tűnik a bolognai folyamat utáni időszakban is van igény dán, izlandi, norvég és svéd speciális tanulmányok iránt. Ezeknek az igényeknek is szeretnénk megfelelni. Az eredeti, az egyetemi tanulmányokat kiegészíteni szándékozó kurzusok igénye mellett lehetőséget teremtünk műhelyünkben speciális, csak a Skandináv műhelyen belül felvehető kurzusok számára is. A kortárs skandinavisztika manapság nem csupán a bölcsész tudományok része, hanem elmozdul az interdiszciplinaritás irányába. Az ún. Scandinavian Studies keretei az utóbbi tíz évben igen tágnak bizonyultak, ami nem csoda, hiszen Skandináviában egyre erősebb pozícióhoz jutnak a tudományok határain mozgó új ágak. A skandináv kultúra magyarországi népszerűsítése érdekében fontosnak tatjuk, hogy ne csak eredeti nyelven, hanem magyarul is hir-

dessünk órákat, lehetőséget szeretnénk teremteni más szakok hallgatóinak, hogy nyelvismeret nélkül is részt vehessenek a műhely munkájában. A hagyományos egyetemi órák lehetőségeit tágítani szeretnénk új oktatási formák bevezetésével, nagy hangsúlyt helyezünk a „workshop”-jellegre és a régebben már jól bevált tanulókörök bevezetésére. Óráinkon, programjainkon szívesen látunk bárkit, akit valaha megbabonázott Észak világa, vagy egyszerűen csak a kíváncsiság hajtja hozzánk. 27 S pa n y o l m ű hel y : A 2009-ben megalapított Spanyol műhely az Eötvös Collegium spanyol szakos diákjainak képzését egészíti ki. Tagjai számára olyan – az egyetemi órák közé illeszkedő, illetve azokon felüli – szemináriumokon és rendezvényeken biztosítja a részvételt, amelyek célja a diákok érdeklődésének felkeltése, nyelvi és tárgyi ismereteik elmélyítése, végül, de nem utolsósorban, az önálló kutatómunkára való nevelés, valamint a publikálásra való felkészítés. A műhely másik meghatározó mozzanata az interdiszciplinaritás: az irodalmi párhuzamok vizsgálata mellett a tematika része a modern és a kortárs spanyol művészeti háttér, illetve a különböző művészeti ágakban (zene, fotográfia, festészet stb.) megnyilvánuló párhuzamok, jelenlétek is. Az órák kis létszámú szemináriumi keretek között, az Eötvös Collegiumban vagy külső helyszínen (például múzeumban, a Cervantes Intézetben, egyéb kulturális intézményben) zajlanak, az óraadásra felkért oktatók pedig az Eötvös Collegium szellemiségét képviselő kiváló szakemberek (tanárok, tudósok, fordítók stb.), akikkel az egyetemi képzés során a hallgatók különböző oko miatt valószínűleg nem találkozhatnak. A műhelyfoglalkozások mellett kiemelkedő szerepet tölt be az önálló kutatómunka, a témákra való egyéni felkészülés, valamint a külső helyszínekre szervezett események megvitatása, elemzése, a foglalkozás eredményeinek leírása. S zl a vi s z t i ka m ű hel y : Az ELTE Eötvös József Collegiumában új alapokra helyeződött az a nagy múltú és gazdag hagyományú műhely, melynek keretében eddig is több formában (konferenciák, kiadványok, oktatás) nyílt lehetőség az orosz filológia művelésére. A Szlavisztika műhely célja, hogy tudományos rendezvények, konferenciák, műhelytanácskozások, előadások, kiadvány-készítés útján erősítse az orosz filológiához kötődő – nyelv- és irodalomtudományi, kultúratörténeti, oktatásmódszertani stb. – kutatásokat, lehetőséget biztosítva az idetartozó tudományterületek szakembereinek és a Collegium műhelyeinek az együttműködésére. A Műhely rendezvényei nyitottak, ezekre minden esetben tisztelettel várunk minden érdeklődőt.

T ár s ad al o m tu do mán y i műh e ly : A Collegium egyik legfiatalabb műhelye vagyunk. Az első évben (2006/2007) a Filozófia műhely keretei között dolgoztunk, emellett igyekeztünk elindítani a saját műhelyünket, kutatásainkat. A következő szemesztertől kezdődően már önálló műhelyként funkcionáltunk. A műhely fő célja, hogy a társadalmi tanulmányok szakos hallgatók szakmai munkáját irányítsa a Collegiumban. Jelenleg műhelyünk tagjai 28 között vannak társadalmi tanulmányok szakos, szociológia szakos, alkalmazott közgazdász és történész szakos hallgatók is. Műhelyünk nagy előnye, hogy a kis létszám ellenére számos terület és érdeklődési kör képviselteti magát, így rengeteg plusz ismeretre is szert tehetnek a műhelytagok. Mindemellett a műhely szeretne aktívan részt venni a Collegium közösségi életében, segítve és alakítva azt. A műhely fontosnak tartja, hogy az egyetemi órákon felüli pluszt nyújtson tagjainak. Ennek keretében indult el a 2008/2009-es tanév őszi félévében a Valószínűségszámítás és matematikai statisztika című műhelyóra, amelyet folytattunk a 2008/2009-es tanév tavaszi félévében is. Egyik legfontosabb cél, hogy a tagok megtalálják a saját érdeklődési körüket és azt követően érdemben, szakmailag kiemelkedő kutatást tudjanak végezni. T ö r ténés z m ű he ly: A Történész műhely a Collegium történelem szakos diákjainak egyetemi képzését kívánja kiegészíteni. Tagjai számára olyan – az egyetemi órák közé illeszkedő, illetve azokon túli – szemináriumokon biztosítja a részvételt, amelyek elsődlegesen az önálló kutatómunkára való nevelést szolgálják. A műhely fontos célja, hogy az új, kétszintű képzési rendszerben tanulók az MA szintet elérjék és sikeresen abszolválják. Szakmai szervezetünk ezenfelül a hallgatók tájékozódását is segíteni kívánja, tutori rendszere pedig az első- és másodéves hallgatók collegiumi-egyetemi beilleszkedését, tanulmányi előmenetelét és tudományos-tanári pályára lépését támogatja. Emellett csoportos műhelymunka, műhelyelőadások, valamint tanulmányi műhelykirándulások is fontos szerepet játszanak közösségünk életében.

Szabályzatokról röviden Milyen Collegiumi szabályzatok vannak? Négy fontos van, amelyet jó ismerned: az SZMSZ, CTSZK, CHÖK Alapszabály és a Házirend. Ezenkívül volt egy Hálózati szabályzat, de az útközben elveszett, viszont van egy 2001-es datálású Netikett. Fontos tudni emellett, hogy a szabályzatok kedves tulajdonsága a mel- 29 lékletképzés, azaz sok szabályzat egy másik, bővebb szabályzat melléklete, így a bővebb szabályzat is vonatkozik az alacsonyabb rendűre. Tehát pl.: az ELTE-s HKR beépül a CTSZK-ba, az ELTE SZMSZ a collegiumi SZMSZ-be és így tovább…

Akkor most rám minden vonatkozik?

Igen, de nem kell félni, ezek egymásra épülő szabályok, jó esetben elég csak a legalacsonyabb szintű szabályozást olvasnod. A felsőoktatási törvény (Ftv.) a legfelső szabályozás, az jelöli ki a tanulmányaid kereteit – amíg nem változtatják meg, nem sok vizet zavar, de azért érdemes odafigyelni a változásokra. Az Ftv. szellemében alkotta meg a szenátus az SZMSZ-t, aminek a mellékletét képezi a mi SZMSZ-ünk (ELTE SZMSZ I. 4/g). Az ELTE SZMSZ-t ismerned annyira nem fontos, a collegiumiból viszont kiderül, hogy mi az a Kuratórium és mire jó. Ami Neked konkrétan fontos az a HKR, illetve ennek collegiumi megfelelője a CTSZK.

Mi az a HKR és miért jó nekem, hogy van?

A HKR, Hallgatói Követelményrendszer az egyetemen folyó oktatás legfontosabb dokumentuma, minden itt van szabályozva a szakkollégiumi működéstől a fegyelmi eljárásig. Ezt igencsak jó ismerned, különösen, ha kevésbé jó a viszonyod a Tanulmányi Hivatallal/Osztállyal. Itt van lefektetve, hogy két félévben el kell végezned 27 kreditet, egy tanegységet legfeljebb hatszor lehet megpróbálni teljesíteni stb. Azonban a tehetséggondozás lehetőségei is itt vannak, mint a szakkollégium, honorácior státusz, TDK stb.

Szakkollégista vagyok, minek nekem a többi tehetséggondozási forma?

A szakkollégium valóban egy speciális tehetséggondozási forma olyan értelemben, hogy több más tehetséggondozási formát egyesít, azonban mindenre ez sem elég. Lehet, hogy olyan oktatónál szeretnél tutorálást végezni, aki nem tagja a Collegiumnak: valószínűleg a

műhelyvezetőd segít ebben, de ez már kari tehetséggondozási forma. Lehet, hogy szeretnél ingyen elvégezni még egy minort, esetleg klas�szika-filológusként Arisztotelészt szeretnél fordítani, de nem érted az Állatok részeiben a biológiai példákat, ezért szeretnél állattant tanulni a szabadon választható 10%-on túl: immár ez is lehetséges, csak figyeld a honorácior pályázatok kiírását! A TDK-t, ami az OTDK belépője, 30 pedig valószínűleg senkinek sem kell bemutatni.

Jó, és akkor mi volt ez a CTSZK?

A CTSZK, azaz Collegiumi Tanulmányi Szabályzat és Követelményrendszer a Collegiumi HKR-e, itt van lefektetve, hogy mit kell teljesítened a collegista tagságod megtartásáért. Ha minden jól megy, mire ezt olvasod, már el is fogadta a Collegium az új CTSZK-t, úgyhogy erről érdeklődjetek majd a felsőbb éveseknél vagy a DB-nél.

Akkor most nem lehet tudni, hogy mik a bentmaradás feltételei?

Azért annyira nagy meglepetések nem lesznek: továbbra is a BTK-soknak és TÁTK-soknak első évben latint kell tanulniuk, illetve két egymást követő félévben nem süllyedhet az átlagotok 4,25 alá, és minden félévben el kell végeznetek legalább egy collegiumi órát. Az újdonság az lesz, hogy kötelezően választanotok kell a francia, német és olasz nyelvek közül, amelyeket addig kell tanulnotok, amíg nem tesztek belőle B2-es szintű középfokú nyelvvizsgát.

És akkor a Házirend mire jó?

A Házirend az alapvető együttélés szabályait fekteti le, aminek az érdemi szabályait a szájbarágóban elmondjuk.

És a CHÖK Alapszabály, arról még nem mondtál semmit!

A CHÖK Alapszabály a Collegium közéletét szabályozza. A CHÖKnek tagja minden collegista, tehát Te is. A CHÖK a collegiumi hallgatói érdekvédelmi csoport, amely jogosultságait a közgyűléseken gyakorolja, azonban két közgyűlés között ezzel a jogkörrel operatív szervét, a DB-t ruházza fel. A szabályzat nagyjából ezek menetrendjét szabályozza: mi az a közgyűlés, ki hívja össze, hogyan választunk DB-t.

Én hol találom meg ezeket a szabályokat?

A collegiumi szabályzatokat a Collegium honlapján, az ELTE-s szabályzatokat az ELTE honlapján (http://www.elte.hu/dokumentumok/szmsz) de kérésre mi is szívesen elküldjük Neked. :)

Szájbarágó – avagy segítség, collegista lettem! Mikor kell collegiumi díjat fizetni, mennyit és kinek? Minden hónap tizenötödikéig kell átutalni 9.000 forintot. A kedvezményezett neve mezőbe írd be, hogy ELTE, a kedvezményezett számlaszámához, hogy 10032000-01426201 (Magyar Államkincstár). Az összegnél 9.000 forint szerepeljen, s a közlemény rovatban egy 31 az azonosítást szolgáló jelsorozat álljon. Ennek első része a kivetésazonosító, mely megtalálható az ETR pénzügyi adatok menüjében a kiegyenlítetlen tételeknél, második része pedig EHA kódod legyen, például *ETR123456*ABCDEFG.ELTE. Fontos, hogy az első és a tizenegyedik karakter * legyen!

Takarítani szeretnék, hol van porszívó? A felmosót és a porszívót a portáról lehet elkérni. A porszívó még nagyon új, érvényes a garanciája, úgyhogy ha elromlott, a DB-nek kell szólni. (Textilporzsákos, ne dobd ki, ürítsd!)

Kiégett a villanykörte, felrobbant a h t , leszakadt a radiátor. Kinek szóljak? A portán elkérhető a Hibafüzet, amit rendszeresen néz Pikács Albert karbantartó (Albi), de ha nagyon sürgős, napközben személyesen az alagsorban, balra a folyosó végén, a TMK-műhelyben találod meg őt.

Itt alhat a csajom / fiúm / tesóm? Kérhetem, hogy ide szállítsák ki az

új laptopom? Ha a szobatársaidat nem zavarja, igen, de 500 forintot kell érte fizetnie a portán. (A Collegiumnak van néhány vendégszobája is, azok is igénybe vehetők.) Jó, ha elolvasod a Házirend idevágó részét is – ezt megtalálod a Collegium honlapján. Bármikor meglátogathat a nagymamád, a csoporttársad vagy a szomszéd srác, de mindig jelentkezzen be és ki. Jobb, ha lemész érte, különben bemondják a hangosba, hogy „Kovács Ákost várja egy csinos, fiatal lány a bejáratnál!” A pizzafutárt fel szokták engedni, ha szobaszámot is megadsz a rendelésnél. Ha csomagod, vendéged érkezik, bemondják a portán. A levelet nem – ezt jó, ha időnként ellenőrzöd, az igazgatói irodával szemközti falon vannak a fakkok. Az egyetem akkor is írhat ide, ha senki más nem tudja ezt a címed.

Ha mondjuk összejövök valakivel idebent, összeköltözhetek vele? Nem. A Collegium szobái nem koedukáltak. Ha már általános óta együtt vagytok, és ez az itt töltött évek alatt sem látszik meginogni, az igazgató úr esetleg engedélyezheti.

Hogy kell kezelni a mosógépet?

32 Nagyon egyszerű, mivel automata, de ha nem boldogulsz, inkább kérj segítséget egy felsőbbévestől, minthogy összemenjen vagy elszíneződjön valami. Ha már napok óta folyamatosan foglalt a gép, nyugodtan próbáld meg az ellenkező nemű szárnyon. Elvileg vannak közös használatú ruhaszárítók minden fürdőszobában, de sokaknak van sajátjuk, amit szívesen kölcsönadnak, ha kéred. Ha rossz a mosógép, vagy a DB-nek, vagy Gondnokasszonynak jelezd! (Állandó probléma, hogy „á, más már biztos szólt”. Nem. Szólj te!)

Tízkor villanyoltás? Vagy hazajöhetek akár hajnali háromkor is? Meddig enged be a portás bácsi? Természetesen sem a fennmaradást, sem a kijárást nem korlátozza semmi. Este tizenegy után és reggel hét (nyolc… kilenc…) előtt nem illik hangoskodni (sem a folyosón, sem a szobában, sem az udvaron), viszont a portást akármikor felcsöngetheted, ha a bejárat előtt állsz, és nem vesz észre.

Tarthatok kutyát, patkányt, csigát, aranyhalat? Erre a Házirend külön nem tér ki, ezért ha a szobatársaid belemennek, nem zajos és nem büdös, akkor miért is ne. Mindenesetre a biztonság kedvéért jobb engedélyt kérni a gondokságtól, mielőtt beköltöztetsz egy tüskésfarkú varánuszt magad mellé.

Tényleg tiszta kitunonek kell lenni? Kirúgnak, ha elhagyok egy tanegységet? Ennyire azért nem vészes a helyzet. Jelen kiadvány készítésekor éppen átalakulóban vannak ugyan a szabályok, de azért az alapvető dolgok nem változnak: a latin (bölcsészeknek és társadalomtudósoknak) biztos, ahogy a nyelvtanulás és a 4,25-ös hagyományos átlag is. Ha ez így nem nyugtat meg, olvasgasd a CTSZK-t, vagy kérdezd meg valamelyik DB-st.

Virágokat szeretnénk graffitizni a szobánk falára, átépítenénk galériásra, kicseréltetnénk az ablakot, szabad? Nem, az épület műemléki védelem alatt áll. De egy próbát minden ötlet megér, ilyenkor Zrupkó Erika gondnokasszonyt keressétek az alagsorban. Természetesen a szobáját mindenki úgy rendezi be, ahogy szeretné, de kiköltözéskor legyen minden úgy, ahogy volt. Azért mielőtt függő- 33 ágyat szerelsz a mennyezetre, kérj engedélyt rá. Évente (legalább) kétszer az igazgatóság, a gondnokság és a Diákbizottság képviselője szobaszemlét tart, olyankor takaríts ki. Ágyneműhuzatot hozni kell, hűtő van.

Csokiszök kutat szeretnék a Társalgóba, táncházat a Nagyklubba, kit keressek? Ilyesmi ötletekkel legjobb a Diákbizottságot megkeresni: személyesen vagy a [email protected] címen.

Menza van? Sajnos nincs (hogy miért, az egy hosszú sztori, de bármelyik felsőbbéves szívesen elmeséli), viszont a SzénabogJába kigyűjtöttük neked, hol érdemes enni a környéken.

Hol gyújthatok rá? Az épület előtt, az udvaron, illetve az Estike-folyosón (pinceszint) lévő dohányzóban. A szobában akkor sem, ha a szobatársaid is dohányoznak.

Filmet szeretnék nézni a Társalgóban, a m helyben tanulnék éjszaka, lehet? A Collegium legtöbb helyiségét szabadon használhatják a collegisták, a zárt termek kulcsát a portáról lehet elkérni. Ha nagyon sokáig maradsz lent, általában elég, ha csak reggel viszed vissza, de erre jobb, ha mindig rákérdezel, a takarítás miatt. Ugyanígy a portáról vihető el a projektor és a vászon is.

Még öt ember kell a focihoz, mit csináljak? Mondasd be. Este tízig a collegisták szabadon használhatják a portán található hangosbemondót. Ha zavar, a szobádban ki is kapcsolhatod azt a nagy fehér dobozt a falon, de nem érdemes.

Konditerem? Massz r? Pingpongasztal? Anima sana in corpore sano? Sportlehetőségeink, ha nem is végtelenek, de tágak: van tornaterem, az udvaron frissen felújított foci- és kosárpálya vár. A tornaszertárban van mindenféle labda és háló, csak játszani kell. (Floorball is.) A pinceszinten (a dohányzó és a DB-szoba közötti helyiségben) áll egy 34 pingpongasztal (ütő, labda van, a kulcsot a portáról kell elkérni), az alagsorban, a folyosó informatikusok felőli végén pedig egy konditerem található. Külön uszodája nincs a Collegiumnak, de pályázat útján szoktunk kapni uszodabérletre pénzt. Ha úszni szeretnél menni, kérd el a bérletet a portáról, aztán a kapun kilépve balra fordulsz, elmész a szelektív konténerekig, ott pedig elindulsz felfelé a Mányoki úton. Az udvaron zárható tároló várja a bringád, a kulcsot szintén a portáról kell elkérni.

Nem tudok nyomtatni, fénymásolni, szkennelni, elfogyott az internet, mit csináljak? Az informatikai tudnivalók jelentős része megtalálható a eir.eotvos. elte.hu oldalon, ha ezek segítségével sem boldogulsz, keresd a rendszergazdát, Cséri Tamást. Ha a papír fogyott ki, a DB-nek szólj!

Kellenének valaki jegyzetei, de mindig elfelejtem, hogy 306 vagy 305... mit tegyek? Az eir.eotvoscollegium.hu oldalon a kolis azonosítóddal bejelentkezve látni fogod az éppen aktuális szobabeosztást. Ha még nincs azonosítód, a honlapon néhány kattintással tudsz csinálni. Minden regisztrációt a rendszergazdáknak kell engedélyezniük (hogy illetéktelenek semmiképp se juthassanak hozzá ezekhez az adatokhoz), lehet, hogy a gyorsabb ügyintézés érdekében jobb rögtön írni is nekik egy e-mailt a [email protected].

Meddig mehetek a könyvtárba, mikor van itt a gazdaságis? Mindenféle Collegiumon belüli nyitva tartást megtalálsz az eir.eotvoscollegium.hu oldalon, de a Gójalábba is kigyűjtöttük neked.

Elolvassam a Házirendet? Bár a legfontosabb tudnivalókat összeszedtük neked, azért nem árt belenézni. Olyan szabályokra bukkanhatsz benne, mint a XIII/3-as. Keresd csak meg!

Mettol meddig Az itt felsorolt időpontok leginkább tájékoztató jellegűek – bármi bármikor megváltozhat. Az EIR-en található listákat igyekszünk rendszeresen frissíteni; ebben sokat segít, ha szóltok, amikor hibát találtok.

Titkárság

MTA-ITI Eötvös Könyvtár

Hétfő: 9:00-12:00 Kedd: 13:00-16:30 Szerda: zárva Csütörtök: 13:00-16:30 Péntek: 9:00-12:00

Hétfő: 9:00-17:00 Kedd: 9:00-17:00 Szerda: 9:00-17:00 Csütörtök: 9:00-17:00 Péntek: 9:00-16:00

Gazdasági

Mednyánszky Dénes Könyvtár

Minden hónap 8-13: 8:00-12:00 Minden hónap 14-15: 13:00-16:00

Hétfő: 16:00-20:00 Kedd: 16:00-20:00 Szerda: 16:00-20:00 Csütörtök: 16:00-20:00 Péntek: 16:00-20:00

Karbantartó Hétfő: 7:00-15:00 Kedd: 7:00-15:00 Szerda: 7:00-15:00 Csütörtök: 7:00-15:00 Péntek: 7:00-15:00

35

A Gondnokasszony kéreti… • A portán minden szoba kulcsából kell maradni egy példánynak. • Minden beköltözőnek ki kell töltenie egy beköltözési lapot és egy behozatali nyilatkozatot (számítógép, laptop, rádió, konyhai gépek), 36 amelyet igazgató úr – ha úgy látja jónak – engedélyez (tehát biztosan, hacsak nem egy kísérleti reaktort szeretnél beköltöztetni). A nyelvvizsga bizonyítványod másolatát és egy indexképet pedig add be az igazgatói irodába! • Minden collegistához jövő vendégnek be kell iratkozni a portán, és igazolványt kell leadni. A házirend szerint 23:00-ig el kell hagyni a lakószintet. Havi öt alkalmat alhat vendég a hallgatónál a portán befizetett aktuális árért. • Ki- és beköltözésnél a szemetet, dobozokat minden hallgatónak le kell vinnie a nagy kukához. (A takarítónőnek csak a napi szemét kivitele a feladata.) • A Collegiumban tavaly szeptembertől beindult a szelektív hulladékgyűjtés. Tehát: 1. a PET-palackokat össze kell taposni, és a megfelelő kukába tenni. 2. külön van papírkuka (dobozokat taposni, kartonokat összehajtani). 3. fém üdítős-, sörösdobozokat össze kell taposni, a megfelelő szemetesbe tenni. • A konyhában főzés után a villanytűzhelyet le kell törölni, és az edényeket el kell mosogatni. • A hűtőszekrényeket a szobákban 3 havonta le kell engedni és ki kell mosni. • A szobákat, ha egy mód van rá, ne csak szemlekor takarítsuk… • Az ajtókat ajánlott kulcsra zárni… persze ne akkor, amikor a szobatársad még bent alszik kulcs nélkül.

Ami a bejáróknak kijár

– Néhány szó a beszálló gólyákhoz – Mondják, egy bejáró nem tud annyit a collegiumi életről, mint egy bentlakó – így igaz. Van viszont, amit néhány év alatt megtud a bejárókról, a „bejáróságról”, s ezt szeretné most megosztani azokkal, akik idén csöppenek (avagy szállnak) be az Eötvös Collegium életébe 37 bejáró gólyaként. Az elmúlt három évben az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként voltam a Collegium bejáró hallgatója, s mint ilyen, gyakran megütötte a fülem a „másképp bánnak-e a bejárókkal, mint a bentlakókkal?” típusú klasszikus párbeszéd egy-egy szakasza. A kérdéskörben számos vélemény látott már napvilágot, köztük az ellenkező, a szemlesütött, az öntudatos, és sorolhatnánk tovább, amelyek – akár bentlakó, akár bejáró szájából hangoztak is el – mindig tartalmazták a valóságot, természetes módon idomítva annak interpretációját az adott helyzethez. Hadd ragadjam meg ezen alkalmat, hogy elmondjam, milyen vélemény alakult ki bennem az elmúlt három év alatt. Először is, ami hivatalos: a bejáró collegista előtt – jogi értelemben – a collegiumi tagsággal járó minden lehetőség és kötelesség (ez később még fontos lesz) nyitva áll, kivéve természetesen azokat a per definitionem a bentlakó collegistákat megillető lehetőségeket és kötelességeket, melyek a bentlakáshoz kapcsolódnak. A collegiumi órák látogatása, a könyvtár használata, tisztségek betöltése és így tovább – ez mind-mind a bejárók előtt áll mint az Eötvös Collegium nyújtotta előny. Mire vonatkozik hát az a bizonyos „másképp”, mert valamire csak vonatkoznia kell, ha oly sok folyosói (a szó lokalizál, nem minősít!) beszélgetés közben hangzott már el bejárók és bentlakók, illetve bejárók és bejárók között. Itt érkeztünk el a fő ponthoz, ami a „másképp” jelentését (vagyis annak félrecsúszását) illeti. „Bentlakó és bentlakó közötti”-t nem írtam, nem írhattam – én bejáró vagyok. Hallottam és láttam bentlakók közti dialógust nem egyszer, de minthogy ezeket nem kihallgattam, az eszmecserének még ha csak „megfigyelőként résztvevő” minőségben is, de tagja voltam. Ez tehát az én véleményem szerint a „másképp” veleje: a bejáró collegista mindaddig, amíg a Collegiumba be nem költözik, bejáróként van ott bárhol, ahol a

bentlakók bentlakóként, ezt ugyebár fölösleges tovább magyaráznom. Másképp bánok-e valakivel, aki nem lakik velem egy épületben, mint azzal, aki igen? Bizonyos értelemben talán igen – ezeket a bentlakók (!) jobban ismerik. Mégis, számít-e ez? Meglátásom szerint fenti kérdés teljesen irreleváns. Nem az a kérdés 38 helyes megfogalmazása, hogy „másképp” bánnak-e a bejárókkal ahhoz képest, ahogyan a bentlakókkal teszik, ezzel szemben az, hogy másképp bánnak-e velük, mint a bejárókkal a bejárók szerint kellene. Erre pedig minden olyan bejáró, aki a Collegium nyújtotta előnyök mellett szemmel tartja mindazt, ami nem kötelező, de lehetséges, no meg, ami kötelező és egyáltalán nem lehetetlen, azt fogja válaszolni, hogy „hát persze, hogy nem bánnak másképp!” A bejáró is collegista. Következésképp az, hogy bejáró, nem jelent semmiféle mentességet azon (ELTE-s, collegiumi, emberi, ahogy tetszik) normák – s itt már véletlenül sem kizárólag jogi értelemben beszélek – betartása alól, amik a bentlakókra is vonatkoznak. Értsük itt például a kerülendő kifogásokat („Messze lakom…”, hasonlók). Szintén nem jelenti a bejáróság azt, hogy ki kellene vonnunk magunkat a Collegium közösségi rendezvényei, táborai, szakkörei, de akár csak baráti beszélgetései alól. Amíg egy bejáró bejáróságára hivatkozva nem vesz részt ezek egyikében sem, tyúk-tojás problémát gerjeszt, alaptalanul. Summa summarum, a bejáró collegista része lehet, sőt: része kell, hogy legyen a Collegium életének. Ha „bejáró”, de nem jár be, és „bejárás” alatt nem csak az óralátogatásra gondolok, akkor úgyis mindegy, hiszen így – itt engedtessék meg, hogy nagyon őszinte legyek –, tehát így sosem fog még csak rájönni sem, hogy mit adhatott volna neki (mint bejárónak) az Eötvös Collegium. Remélem, hogy három év múlva sokan megértik majd, mire is gondoltam most. E szavakkal búcsúzva kívánok minden bejáró gólyának sikeres évkezdést, élményektől nyüzsgő collegista életet!

EC GPS

– The Hitchhikers Guide to the Collegium –

39

Földszint

...nézz fel a homlokzatra! Nagy betűkkel mutatja a felirat: Eötvös Collegium. (Ergo: nem tévedtél el.) De ha két éve bolyongtál volna errefelé, akkor még a hivatalos „c” helyett egy „k”-val találkozhattál volna. Hogy miként került az oda, azt nézd meg a colitörténetben… A lényeg, hogy már lekerült. Tapasztalataink alapján a kezdő collegista erre a c-re a legbüszkébb, és akkor válik igazi collegistává, ha már nem.

Lépj be. A folyosó végén, jobbra ajtó: ez az ITI.

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete működik az ajtó mögött, no meg egy emelettel feljebb is. (Kifejezetten magyar szakosok örömére.) Általában irodalmárok, kutatók, „nagy nevek” suhannak ki-be. 40 Éppen szemben (egy kicsit jobbra): a porta. Mindennapi „jóreggelt”-ünk add meg nekünk ma. Itt találod meg azt a könyvet, amibe minden bejövő és kimenő vendéged bekerül; meg azt, amibe azt kell rögzítened, melyik műhelykulcsot kérted el az éjszakai műszakhoz; és még egy aláírás kell, hogy a vetítővásznat és a projektort is elvihesd, ha épp mozizni akarsz a Társalgóban. A portán áll a rendelkezésedre a mikrofon is (este 10-ig), hogy a hangosbemondóban mindenkinek tudtára add, sajnos épp megmaradt két tányérnyi palacsintád, és megosztanád egy-két lelkes collegistával…

A bejáratnál balra fordulva, 1. ajtó a folyosón: az igazgatói iroda és a titkárság.

Az íróasztal mögött az utóbbi időben gyakran változik a tanulmányi előadó, de akárki is ül ott, az biztos: neki fogod bemutatni az indexed minden félév végén, és segíteni fog, ha valami dolgod van az igazgatóságon. Egyébként itt keresheted meg Horváth László igazgató urat, ha épp valami nagyon sürgős, vagy ha elvesztél a latin ragozási táblázatokban…

A 2 . ajtó mögött: a Borzsák- és Paepke-könyvtár.

Igazi paradicsom a klasszfileseknek, de Gadamer-összes is van bent, és a magyar műhely is itt tartja a nyelvészeti előadásait.

A 3 . ajtó mögött (szemben): a gazdasági iroda.

Bár a kolidíjat már átutalással kell fizetni, nem személyesen, valószínű, hogy jársz majd a gazdaságiban; a fehér ajtó mögött komoly munka folyik, ott születnek a pályázatok. A gazdasági iroda előteréből balra a Klasszika-filológia Műhely terme nyílik. Az utolsó balra vezető ajtó mögötti folyosón lévő szobákban általában cseretanárok, lektorok laknak. Esténként légy csöndes a földszinten is, ne zavard őket! Ha a lépcsővel szemben állva jobbra fordulsz, az első ajtó a Történész Műhely termét, a második pedig a Francia Műhelyét rejti.

A folyosó végén, balra az utolsó ajtó: a Nagyklub-konyha.

Műhelybulik remek helyszíne. Megvan benne minden, ami kell: beleértve a Nagyklubba nyíló bárpultot is. A Gójabálokon itt van a kihelyezett Estike – az előző Eötvös Konferencia ideje alatt pedig 50 adag megmelegíthetetlen, de állítólag finom ételt hagyott ott a DB.

A folyosó végén jobbra, egyenesen végig: a Nagyklub.

Minden, ami nagy, fontos és reprezentatív, az itt történik. Legyen az karácsonyi műsor, konferencia, közgyűlés, Eötvös Kedd, táncház, bál vagy éppen irodalmi előadás. Van tv, projektor és zongora; a kulcs a portán elkérhető, ha bármelyik tárgyat szívesen használnád ezek közül.

Vissza a bejárathoz. Egyenesen, lefelé, balra az 1. ajtó: a raktár.

Ide szokták berakni az elveszett, de megtalált dolgokat (amiket például valamelyik műhelyben, vagy a Nagyklubban felejtesz), itt van a portáról elkérhető porszívó, meg bizonyára mindenféle egyéb kincs. Kulcs a portán, mint mindig.

Nagy ajtó, épp a bejárattal szemben: a tornaterem. „Nem akarjuk, hogy magukból seggfiloszok legyenek! Ép testben ép lélek!” (Frankl tanár úrtól idézi: Fodor András: A Kollégium) A fenti idézet szellemében vegyük ide a kinti sportpályát is, mint a test művelésének tökéletes helyszínét. (A tornaterem ajtajától jobbra nyíló ajtó vezet a kertbe.) Itt mindig zajlik valami: vagy a kosárlabda pattog a falak közt, vagy épp a gólöröm zeng… És zenghet ezentúl az új és gyönyörű és nagyon komplex „sokazegyben” sportpályán is! Na de, a lényeg (merthogy itt mindig erről hallani): a foci… Az utóbbi évtizedben a Collegium sportéletében az egyik legjelentősebb szerepet a foci töltötte be. Szépen lassan pedig kialakultak csoportok is, akik heti rendszerességgel, ugyanazon a napon gyűltek össze játszani. Ezen csapatok magja jellemzően „öregcollegistákból” állt, néhány aktuálisan bentlakó colissal kiegészülve. Bő öt évvel ezelőtt néhány akkori bentlakó hallgatóban felötlött a gondolat, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező Eötvös Napokon évenként megrendezett Eötvös Kupa mellett érdemes lenne egy jóval rendszeresebb formájú megmérette-

41

tést, egy bajnokságot is beindítani. Így született meg az azóta többször átalakított rendszerű, de töretlen lelkesedéssel félévente induló EC Teremfoci Bajnokság, melynek keretein belül háromfős, jelenlegi és volt collegisták alkotta csapatok mérik össze tudásukat hétről hétre. Ezen meccsek mellett persze továbbra is vannak ad hoc szerveződő „kinti focik”, és időről időre összeverődik néhány ember egy – szintén ha42 gyományosnak számító – pezsgős avagy boros foci kedvéért. Ha a foci nem tetszik, inkább a kosárlabdát kedveled, akkor nézz le hétfőnként 22:00-kor a tornaterembe. A gójakosáron megismert és a még felvételi után is rejtőzködő tehetségeket egyaránt szívesen látjuk a hétkezdés feszültségeit levezető kosármeccsre. Figyeljétek este a hangosbemondót!

- 1 . emelet

Le a lépcson, aztán balra és jobbra, a hosszú folyosón: a muhelyek.

A Coli Műhelyeinek keretein belül folyik „A MUNKA”. Ez bizony már így megy, mióta világ a világ (illetve EC az EC). Közöttük akadnak fiatalabb s öregebb, nagyobb és kisebb műhelyek egyaránt, ahogy vannak olyan collegisták is, akik nem csak egy műhely munkájában vesznek részt. Az egyes műhelyek múltjáról, munkájáról és minden más fontos ismérvéről már szó volt ebben a kiadványba. Most álljon itt csak egy lista:

A n g o l -A m er i k a i mű hel y: Sántháné Gedeon Mária ([email protected]) Bi o l ó g i a -K ém i a mű hel y: Hudecz Ferenc ([email protected]) vezető tanár: Papp Diána ([email protected]) Bo l l ó k J á nos K la s s z i ka -fi l ol ógi a mű hely: Mészáros Tamás 43 ([email protected]) Fi l o z ófi a m ű hel y: Faragó-Szabó István ([email protected]) Fra n ci a m ű hel y: Szabics Imre ([email protected]) vezető tanár: Vargyas Brigitta ([email protected]) G er m a n i s z t i k a m ű hel y: Sára Balázs ([email protected]) I n f o r m a ti k a i m űhel y: Csörnyei Zoltán ([email protected]) M a g ya r m ű h el y: nyelvészet: Laczkó Krisztina ([email protected]) irodalom: Kiss Farkas Gábor ([email protected]) M a tem a ti k a -Fi z ika mű hel y: Varga Dezső ([email protected]) Mendöl Tibor Földrajz-Földtudomány-Környezettudomány műhely: Győri Róbert ([email protected]) O l a sz m ű hel y: Armando Nuzzo ([email protected]) O ri en ta l i s z ti k a m ű he l y: Máté Zoltán ([email protected]) asszirológia: Dezső Tamás ([email protected]) indológia: Bangha Imre ([email protected]) egyiptológia: Hasznos Andrea ([email protected]) S k a n d inav i s z ti k a mű hel y: Szöllősi Adrienne ([email protected]) S p a n yol m ű hel y: Faix Dóra ([email protected]) S zl avi s z ti k a m ű hel y: Kroó Katalin ([email protected]) Tá rsa d a lom tu d ományi mű hel y: Bozsonyi Károly ([email protected]) Tö r ténés z m ű hel y: Farkas Zoltán ([email protected])

Még mindig az alagsor: balra, el a folyosó végéig, itt jobbra, balra, és a szemközti ajtó: a Gondnokasszony lel helye.

44

Zrupkó Erika gondnokasszonyunk székhelyét találhatod itt. Hozzá fordulhatsz, ha kérdésed, problémád, óhajod-sóhajod van a szobával, a kulcsokkal vagy akármi mással kapcsolatban. Ő az, aki mindent tud mindenről, hozzá futnak be a szálak, érdemes vele jóban lenni.

A folyosó végén balra, majd még egyszer balra: a konditerem.

Funkciója ugyanaz, mint a tornateremnél említett idézetben szerepel. Kulcs a portán.

Egy kicsit tovább, a szemközti ajtó: a szerel muhely (és innen nyílik a szerverterem is).

Fűrészek, szögek, kalapácsok, fúrók… Balladai félhomály, kiszűrődő zajok... Nem, ez nem egy horrorfilm kelléke, és nem is egy föld alatti kínzókamra. Első blikkre ez egy szimpla szerelőműhely, ahol még kedves és szeretett ezermesterünkre, karbantartónkra is rátalálni, ha épp ránk szakadt a plafon, vagy ilyesmi. A megoldásai néha brutálisak, de hatásosak. Mindezek mögött viszont, a kábelrengeteg géphangon zúgó rejtekén húzódik meg a szerverterem. A rendszergazdák egyikét biztos megtalálod errefelé, ha valami megoldhatatlan informatikai problémába ütköznél. Szeretik a csokit.

-1. emelet, a folyósón végig jobbra, ajtó jobbra: a Mednyánszky Könyvtár.

A Coli hivatalos könyvtára, nagy segítség, sok minden megvan, ráadásul kéznél. Viszont figyelj oda, mert a könyveket a délelőtt folyamán ki kell kérni, ha délután már forgatni szeretnéd. Erre való a falon levő lista, amire felírhatod a kért művek címét. Délután 16 és 20 óra között pedig már át is veheted őket.

-1. emelet, a folyosó közepén: az automaták.

Ezekkel már biztosan találkoztál, hiszen minden collegista éltető elemeit tartalmazzák: kávé, kóla, csoki. Amióta beszerelték a csokiautomatát, egy szorgos collegista akár napokig is élhet úgy, hogy ki sem dugja az orrát a főkapun. Nem javasoljuk, nehogy úgy járj, mint Janicsek. (Ha valamelyik elromlik, célszerű hívni az automatán található telefonszámot, majd kiragasztani rá, hogy „Rossz!”, hogy ne hívja fel mindenki.)

- 2 . emelet 45

Még egy szinttel lejjebb: a - 2 . emelet.

Kietlen folyosó, villogó lámpák, ráadásul mindig beázik. Mindig. Mégis érdemes ide letévedni. Lássuk csak, miért is.

Jobbra az 1 . ajtó: a dohányzó.

Mindenkinek, aki társalog, filozofál, miközben nem vigyáz a tüdejére…

Jobbra a 2 . ajtó: a pingpongterem.

Kulcs, ütő, labda a portán… Hajrá!

Jobbra a 3 . ajtó: P6, a DB-szoba.

Kicsit hideg, kicsit büdös, de a mienk. Itt születnek a haditervek; a DB ülései nyitottak, minden érdeklődőt szeretettel várunk rájuk!

Ajtó a folyosó végén: az Estike.

A Collegium pincéjében, a régi kazánház helyén évtizedek óta üzemel az Estike. Ezt az igen sajátos hangulatú klubhelyiséget a collegisták maguk rendezték be, többnyire lomtalanításon szerezett bútorokból, és maguk is gondozzák. Ezen falak között zajlott már több előadás és koncert, vagy éppen filmvetítés is az évek során, azonban a leggyakoribb programok a zenés-táncos összejövetelek; farsang, szilveszter, szerepcserés vagy szódás Estike: csak néhány a megannyi különböző tematikus buli közül. Az Estike a legkülönbözőbb collegiumi rendezvények sorában jelenik meg könnyed, kellemes, közvetlen levezetés gyanánt. Csütörtök esténként 22:00-tól itt a helyed. (A csaposok felvétele folyamatos, jelentkezni a pultnál!)

46

1 . emelet

Következzen az első emelet. A lépcsőházban egyébként összesen négy szobor mellett tudunk elhaladni: a három nagy Eötvös József, Kodály Zoltán és Gombocz Zoltán, a kicsi pedig Teleki Pál, aki a Collegium kurátora volt. Nekik jár egy biccentés legalább, még akkor is, ha épp a falnak fordulni van kedvük. (Valaki szerint szerencsét hoz, ha az ember mindig megsimogatja Gombocz tanár úr homlokát. Járjatok utána.)

Balra fordulva: az ITI könyvtára.

Minden (magyaros) bölcsész álma. Az ajtók mögött ott az ITI könyvtára. Fel-alá járkálhatsz a polcok között, keresgélhetsz, hagyományos könyvtári hangulat; és a legszebb, hogy rengeteg mindent meg is találsz, és még ki sem kell tenned a lábad a Collegiumból! A teljes szint az Irodalomtudományi Intézeté: magyarosként esélyed lehet arra, hogy az egész életed a Collegium falai közt éld le.

47

2 . emelet

Éppen középen a fiú- (jobb) és a lányszárny (bal) között, a 218 és háromnegyedik szobában: a Társalgó.

Általában itt élünk. A szó teljes értelmében: legyen szó társasjátékról, pizzázásról, filmnézésről, teázásról, vizsgaidőszakbeli, éjszakába nyúló tanulásról, beszélgetésről… (Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt tanévben, a felújítás alatt lakószobaként is működött – ahogy egyébként a 018-as is.) A Társalgó 2009 őszén alakult vissza társalgóvá, előtte ugyanis nagyon hosszú ideig gépteremként működött. Természetesen, mint az sejthető, már ebbéli minőségében is fontos szerepet játszott a Collegium közösségi életében, állandó találkozóhely volt, de azért egy gépterembe mégsem elsősorban beszélgetni megy az ember, hanem internetezni. Igaz, sok bosszúságot is tudott okozni az itteni gépek lassúsága, valamint az, ha két collegista éppen nem tudott kiegyezni, hogy melyiküknek fontosabb most használni valamelyik gépet: annak, akinek egy éjszaka alatt egy tizenkét oldalas szemináriumi dolgozatot kell megírnia, vagy annak, aki éppen most akar honfoglalózni. Ma az internet már minden szobából elérhető (megfelelő díjfizetés esetén), közös gép csak egy maradt (a lányszárny 2. emeletről 3. emeletre felvivő lépcsője mellett), így a helyiség újra Társalgóvá alakulhatott. Sokan ide járnak le tanulni, hogy aztán a könyveket félretéve előbb-utóbb mindig érdekfeszítő, világmegváltó beszélgetésekbe bo-

nyolódjanak barátaikkal. Ez ad otthont az időről időre megrendezett nagy társasjátékozásoknak és a LAN-partiknak is, amikor a Társalgó ismét visszaalakul egy időre gépteremmé. Innen indult ki az „Open Mic” felolvasóest, a collegista költők, írók kibontakozásának egyik fontos terepe. Valamint a Collegium homlokzatának tavalyi felújítása (másképpen szólva: „Kollégiumból Collegiummá alakítása”) idején a 48 legtöbb collegista innen indult romantikus felfedező túrákra, hogy az állványzatokat megmászva megismerkedjen a Collegium külső homlokzatával, tetejével, és az ott őrségben álló hatalmas baglyokkal is.

A folyosókon végig lakószobák, a kanyar után pedig rögtön a zuhanyzók.

A 2. emeleti lányzuhanyzó a Collegium legjobban felújított zuhanyzója – hiába, ennyi jár a lányoknak, miután annyi ideig csak a harmadikon lehetett zuhanyozni. (Ugyanis a zuhanyzótól ázott az ITI könyvtára.) Elméletileg minden zuhanyzóban kellene lennie mosógépnek; ha elromlik, nem a hibafüzetbe kell beírni (Albi nem tudja megjavítani), hanem Gondnokasszonynak kell szólni.

A következ ajtó (a lány- és a fiúszárnyon épp egymással szemben): a konyha.

Fontos és kihagyhatatlan. Nagy vacsorákat csaphatunk, vagy épp csak megmelegíthetjük a napi betevőt. Az edényeket, evőeszközöket ajánlott, ha magadnak hozod, bár tapasztalat szerint a konyhafelszerelés vándorló jószág, de ciklikusan visszatérő. A konyhai szekrények használatának jogát viszont általában csak felsőbbévesként lehet megszerezni. (Igazából szoktak lenni szabad szekrények, de zárat kell cseréltetni stb., légy szemfüles.) A két konyhában találhatók a szelektív hulladékgyűjtők is (végre-valahára), a használatuk viszonylag egyértelmű. Egyelőre a collegistáknak maguknak kell üríteniük, lelkes önkéntesek jelentkezését várjuk. Kiemelt konyhai közösségi alkalom a palacsintasütés. Híre mindig szóbeli közlés útján terjed el, és hozzávalókon kívül nemcsak a serpenyő az elengedhetetlen kelléke, hanem a gitár is. A fiú- és a lányszárny konyhája egymástól különálló helyiségek, ez természetesen nem jelenti azt, hogy akármelyikbe csak fiúk ill. lányok mehetnek be, mint a zuhanyzókba. Ezzel kapcsolatban nem árt viszont tudni azt sem, hogy az épület két szárnya közötti konyhákból nemcsak a másik konyhába, hanem egymás zuhanyzóiba is átlátni, amit egyes

jellemtelen alakok időnként ki is használnak. A konyha ad otthont a minden évben megrendezésre kerülő gányfőző versenynek is. (Gány: a hűtőben található maradékokból főzött gusztustalan kinézetű, viszont finom kaja.) És ez volt a színhelye az Eötvös Commando első akciójának is: 2005 őszén a GóJák alkalmi kihívására a két konyha közé kifeszített összekötött ruhaszárító kötelekkel helyeztek el egy széket a tornaterem tetején (csodával határos módon 49 teljes titokban), amit a GóJák hasonló módszerrel szedtek le a tetőről (bár az ő akciójuk nem maradhatott teljesen észrevétlen).

A folyosóvégi ajtó: építési terület!

Itt állítólag seniori, tanári lakásokat alakítanak majd ki. Szuper lesz!

A lányszárny lépcsofeljárója: a közös gép, a collegiumi fénymásoló és a nyomtató. (Meg egy csendes tanulózug. Már konnektor is van!)

A hálózati nyomtató használatához először jelentkezz be az általad megszokott módon Bélára az EC-s azonosítóddal és jelszavaddal. Itt bwlaser néven találod a nyomtatót, ha kettőt kattintasz rá, fel fogja ajánlani, hogy telepítsd az illesztőprogramot – erre mondj igent, és kövesd az esetleges megjelenő lépéseket. A nyomtatáshoz szükséges, hogy legyen elég pénz a nyomtatószámládon. Számlád állapotát az EIR megfelelő aloldalán tudod ellenőrizni, pénzt pedig bármelyik DB-tagnál fizethetsz be. A nyomtatás ára 8 Ft/A4-es oldal. Amikor nyomtatni szeretnél, először jelentkezz be Bélára, majd a nyomtatási beállításoknál válaszd ki a nyomtatók közül ezt: \\bela\ bwlaser, és indulhat is. A duplex (kétoldalas) nyomtatás menete hasonló, ehhez a \\bela\bwlaser_duplex kell. Ára 10 Ft/lap. A fénymásolóval is lehet nyomtatni, ha nagyon muszáj, ehhez a \\bela\copier szükséges. Ára 12 Ft/A4-es oldal, duplexet nem tud. Ha a nyomtatóból kifogyott a papír, a patron, vagy meghibásodott, a DB-t keressétek. A fénymásoló egészen egyszerűen működik, használatához a falon lévő dobozba kell pénzt bedobni. Ára 10 Ft/A4-es oldal, duplexet nem tud. Ha kifogyott a papír, a toner, vagy egészen elromlott a készülék, akkor valamelyik DB-tagot keressétek meg.

50

3 . emelet

A harmadik emeleti lányvécé.

Nem sokan tudják, hogy ez a WC (bár manapság is elsősorban a lányok használják), valójában a fiúszárnyhoz tartozik, mondhatni annak kihelyezett tagozata. Ez mintegy három éve van így, vagyis akkortól, amikor a fiúk végrehajtották a WC „okkupálását”: vagyis négy fiú benyomult ide, kizavarták a lányokat, és egymás mellett teljesen egyszerre használatba vették az egyes fülkéket. Innentől kezdve a helyiséget lefoglaltnak tekintették a fiúk részére, de használatát praktikus okokból engedélyezték lányok számára is.

A boröndraktár. (Lányszárny 3. emelet.)

A kulcsa nem elérhető. Mögötte nem egyszerű szoba helyezkedik el – hanem a titokzatos és híres Janicsek-torony feljárata. A hely, ahol a Collegium egy mára már legendássá vált diákja megőrült. Janicsek, akinek a keresztnevét e cikk szerzői nem tudták kinyomozni, ugyanis két ilyen nevű collegista is megtanulta a declinatiókat e falak között, de közülük csak az egyikük őrült meg, és csak az egyiküket zárták be ebbe a helyiségbe, a fejébe vette, hogy elolvassa a koli könyvtárában található összes könyvet. A szájról szájra terjedő legenda már bizonytalanná vált: senki sem tudja pontosan, a B-ig vagy D-ig jutott-e, mikor eme toronyban elhagyta őt a józan esze. Az ajtó mögött csigalépcső található, mely a toronyba vezet fel.

Itt az ideje kimenni a kertbe.

A „c” betűn kívül a kertre is rendkívül büszke szokott lenni az átlagos collegista, de van is mire: gesztenyefák, filagória, padok, asztalok, egy kis hegyvidéki csend a belvárosban. A csend csak a már hagyományosnak mondható kertipartik idején törik meg: akár a zene, akár az illatok csalogatnak le, ne állj ellent! A buli jó szokott lenni, a szakács pedig profi. 51 Bár eddig nagyjából dzsungelre hasonlított (és hasonlít is igen gyakran), időnként azonban nagyon szépen rendbe szedik. A tűzrakóhely új helye a függőkert alatti placcon lett: pozitívum, hogy így nem támadnak ránk éjjel a kertben lakó sünök, bár nincs meg az az igazi „erdőben sütünk szalonnát” Robinson Crusoe-i életérzés. A kert új „lakója” a történelmi kezdeteket idéző filagória. (Az első collegisták a róluk készült fényképen az akkori filagóriában – amelynek a mai pontos mása – kényelmesen elfértek.) A kerthez kapcsolódó egyik szervezet a collegiumi EMGTSZ. Ha többet szeretnél tudni, hogy miként is működik ez a bizonyos Eötvös Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, járj utána honlapjukon… (népmesei fordulattal élve). A másik pedig a környezetvédelmi munkacsoport (ECKVMCS), amely a szelektív hulladékgyűjtésen kívül a madárodúk karbantartására és a virágültetésre is figyel. Ha a KVMCS-vel kapcsolatba akarsz kerülni, Polgár Tibit keresd. Ezzel pedig utunk végére értünk, kedves GóJa, kezedbe adtuk a térképet, az útmutatót; persze ez nem minden. A felfedezések, a tapasztalatok, kalandok és meglepetések így sem kerülhetnek el.

A félév collegiumi kurzusai – válogass! Ar mando Nuzzo – Filologia della letteratura italiana Prof. Dr. August Stahl – Kurzprosa des 16. Jahrhunderts (BBV-200/__/ EC)

52 Dr. Bozsonyi Károly – Bevezetés a statisztikába Csibra Zsuzsanna, Máté Zoltán – Orientalisztikai kutatószeminárium Csör nyei Zoltán – Mobil rendszerek elmélete (IKP-9120/EC) Csör nyei Zoltán – Modern elméletek az informatikában I. (IKP-9098/ EC) Dr. Csuday Csaba , Dr. Faix Dóra – Modern, ill. kortárs spanyol szerzők műveinek/életművének vizsgálata 3. Dr. Czeglédy Anita – Kortárs német irodalmi szövegolvasás (BBV200/07/EC) Dr. Dávid Gábor Csaba – Európai zenetörténet VI (BBV-200/__/EC) Diviánszk y Péter – Funkcionális programozás I. (KP-9179/EC) Er délyi Ágnes – Filozófiai szakfordítás (BMA-FILD-402.17/EC) Fábián Zsuzsanna – Nyelv és társadalom (BBN-OFI-402/EC) Dr. Faluba Kálmán, Dr. Faix Dóra – Spanyolországi nem spanyol nyelvek és kultúrák Faragó-Szabó István – Filozófiai esszé- és dolgozatíró szeminárium (BBN-FIL-203.06/EC) Farkas Zoltán – Collegiumtörténeti kutatások Fa r ka s Z oltá n – Latin 3 Farkas Zoltán – Magyar Herold munkacsoport Farkas Zoltán – Újszövetségi szövegolvasás Fazekas Péter – Ember és környezet viszonya: Diamond olvasószeminárium 2. Dr. Feld-Knapp Ilona – Lehrerforschung. Lehrer-Denken und LehrerWissen (BBV-200/32/EC) Gáspári Zoltán – A modern kémia problémái (kvvn9756/1) Gyöng yösi Mária – Orosz irodalom-/kultúratörténeti szakszeminárium: Vizualitás a századforduló orosz irodalmában (BMA-OROD-711.1/EC) Győri Róber t – A magyar földrajztudomány átalakulása az 1950-es évek-

ben (lh2n9705) H a s z nos Andr ea – Kopt papiruszok olvasása (haladó) H o r v áth L á szló – Latin Kov á cs István – Tudományfinanszírozás és szervezés a földtudományokban K r o ó K atalin – Toposzok és motívumok a világirodalomban (BMVD131.43/EC) 53 L a cz kó Krisztina – Elmélet és módszer (BBV 200/28/EC) L a cz kó Krisztina – Funkcionális pragmatikai kutatószeminárium (BMVD 200/29/EC) D r. Masát András, Nag y Emese – Kortárs skandináv irodalom 1. (BBV-201/24/EC) M á té Andr ás – Matematika-filozófia (BMA-FILD-402.14/EC) M és z áros Tamás – Bevezetés a klasszika-filológiába M i k l ós Tamás – Kant (BMA-FILD-235.05/EC) Ő z e Sándor – Nemzettudat és apokaliptika V. S á r a Balázs – Alternatív aspektusok a német grammatikában (BBV200/09/EC) S á r a Balázs – Német nyelvtörténet I. (BBV-200/08/EC) S á r a Balázs – Német stílusgyakorlatok (BBV-200/07/EC) S z a b i cs Imre – A francia középkori irodalom S z a b i cs Imre – A francia középkori irodalom S z a b i cs Imre – A francia udvari elbeszélés (BBV-131.02EC) S z a b i cs Imre – Középkori irodalom tömbszeminárium (Nathalie Koble – BBV-200/52/EC) S z ékely Miklós – Művészettörténeti esettanulmányok S z e p essy Tibor – Az antik regény Ta r I bolya – A római líra útjai Tej f el Máté – Helyességbizonyító eszközök alkalmazása (IKP-9134/EC) T ó th Melinda és Bozó István – Funkcionális programozás II. (IKP9180/EC) Va r g yas Brigitta – Franciaország az irodalomban Z o l tá n András – Szláv-magyar nyelvi kapcsolatok (BMVD-141.94/EC)

Szénabogja – hogy mindent megtalálj Ebéd

E ker tö r ö k étterem: Bartók Béla út 52. | nyitva tartás: V–Cs 8:00– 4:00, P–Sz 8:00–6:00 Fő z el ék f a l ó : Bartók Béla út 43–47. | nyitva tartás: H–P 10:00– 54 21:30, Sz 12:00–20:00, V zárva In d ia i ét ter em: V i l l á nyi ú t 4. | ny itva tar tás: H-P 11:302 0 . 3 0 , Sz 1 1: 30-17: 00, V z ár va K FC : M ó r i cz Z s i gmond kör tér 16. | nyitva tar tás: H-V 9 : 0 0 -2 4 : 0 0 M a d á r f és z ek kí na i étterem: Karinthy Frigyes út 3. | nyitva tartás: H–P 8:00–22:00, Sz–V 9:00–22:00 M a ng a li ca hú s pati ka : Bartók Béla út 50. | nyitva tartás: H-SZ 8:00-24:00, V zárva M cD o n a l d ’s : Móricz Zsigmond körtér 3. | nyitva tartás: V–Cs 7:00–23:00, P–Sz 8:00–24:00 Wi k i ng er : Móri cz Z s i gmonf kör tér 4. | nyitva tar tás: H-V 0 : 0 0 - 2 4: 00

A legközelebbi…

B en z i n k ú t: 4-es villamos Budafoki úti vagy a 19-es és 49-es villamos Tétényi úti megállójánál. Biciklikereket pumpálnak. B K V-j eg yp énztár : Kicsit el van dugva, de a Móricz gombájában működik a pénztár. Még csak a hálón sem kell átmászni hozzá. B i ci k l i s z er elő: Beke Bike Kerékpárbolt és Szerviz, Bocskai út 21. Gyorsak és korrektek. C u k r á s z d a : A Wikinger melletti szerintünk nem túl jó, de a fagyi finom, a Hadikban jó a sütemény, de drága (reggel lehet kapni croissant-t). D r o g ér i a : A Ménesi út és a Bartók Béla út találkozásánál a sarkon. É d es s é g es : A Villányi úti villamosmegállónál a ponyva alatt. Olcsó. É j j el -n a p p a li: A Somlói úton, szinte pont a Collegium fölött. A Karinthy Frigyes és a Bercsényi utca sarkán lévő bolt is nyitva van este tizenegyig, tízkor még szokott lenni friss péksütemény. G yó g ys z er tár : A hatos villamos végállomásánál, a sarkon. A legközelebbi ügyeletes gyógyszertár viszonylag messze van: Déli Gyógy-

szertár, XII. kerület, Alkotás utca 1/b (a 61-es villamos Déli pályaudvari megállójánál leszállva csak át kell sétálni a túloldalra). K á v éz ó : Talán a Hadik és a Szatyor vannak a legközelebb, a Bercsényi utcai villamosmegállónál. Emellett még jó a kávéja az Aranykorsónak a 6-os megállójában és a Pingvin étteremnek (inkább kocsma) a Karinthy téren. Ker ül eti kö n yv tár : A FSZEK 11. kerületi tagkönyvtára nagyon 55 közel van, a hatos villamos végállomásától indulva a jobb oldalon. Ku l cs m á s o l ó : Ha lesétálsz a Ménesin, rögtön jobbra a sarkon. Ugyanitt cipőket is javítanak. L á tn iva l ó : Citadella. Indulj el fölfelé, és menj az orrod után. N yo m ta tá s i/ f énymá s ol á s i l ehetős ég: Copy General a 6-os villamos megállójában, hétköznaponként este tízig nyitva van, és színeset is másol, illetve kicsit messzebb, de lényegesen olcsóbb a Copy Guru a Bercsényi utcában. O k m á n yi r o d a : Bocskai út 39–41. O r vo s i r en d el ő : Fehérvári út 12.; Központi telefon: 279-2100, a Collegium háziorvosa: Bartók Béla u. 61. f. 5., telefon: 381-0415 - további infó a portán. Pa p í r b o l t : A Hadik kávézó mellett. Pici, de szinte minden kapható. (Nagy papírbolt a Ferenciek terén van.) Pék s ég : A Bartókon, a török étterem mellett. Pi z z ér i a : A Móricz gombája mögött van egy nagyon pici pizzázó, palacsintát is lehet ott kapni, de nem annyira jó hely. Inkább az Allee. Pi a c : A Fehérvári úti vásárcsarnok csak egy villamosmegálló, vagy három perc séta a Móricztól. Pl á z a : Az Allee öt perc séta a Fehérvári úton, a hatos villamos végállomásától szinte már látszik is. Mozi van. Po s ta : Fehérvári út 9–11. Általában nagyon sokan vannak. Ren dő r s ég : Bocskai u. 90.; Telefon: 1/381-4300 S zel ek tí v h u ll a d ékg yű j tő s z i g et: A Collegiumból kilépve balra fordulva látszik, a Ménesi út és a Kelenhegyi lépcső találkozásánál van. V i r á g b o l t: A Móriczon kettő is van, szinte rögtön a McDonald’s mellett, a távolabbi szerintünk jobb. V í z p a r ti p a d : A Feneketlen tó a Villányi úton elindulva a bal oldalon található, kacsák, nádas, Bartók-szobor, kocogó collegisták.

Rendezvények, önképzokörök, titkos és nem titkos szervezetek a Collegiumban D’coeur: Avagy dökör vagy teljes nevén: drámakör. 2009 őszén néhány

lelkes fiatal Fehér Audrey szárnyai alatt úgy döntött, hogy feléleszti a Collegium hosszú múltra visszatekintő hagyományát, és színjátszókört 56 alapít. Első, nagy sikert elért előadásukat 2010 őszén tartották egy háromnapos közös nyáritáborozást követően. A társulat azóta bővült is, csökkent is, ami azonban állandó az a töretlen lelkesedés, hogy közös munkával színházat csináljanak. Hogy milyen is lehet ez a színház? Ezt talán úgy láthatod meg a legjobban, ha megnyitod a youtube-ot, és keresőkifejezésként a „d’coeur herkules bonbon”-t használod. ;) A D’coeur természetesen szívesen lát minden csatlakozni vágyó collegistát, előképzettségtől függetlenül. Csupán az a fontos, hogy a leendő dökörtag kellően elkötelezett legyen a közös színházcsinálás mellett. És hogy hogyan lesz módod csatlakozni? Tartsd nyitva a szemed, és értesülni fogsz róla!

Eötvös Commando: A Commando egyike a Collegium emlékezetes és

legendás szervezeteinek, noha egyáltalán nem az ősidőkbe visszanyúló valami. 2005 őszén alakult egyetlen szoba lakóiból. Hogy pontosan kik a tagjai, azt homály fedi, mivel a Commando egy szupertitkos szervezet. Célja (a bécsi akcionista művészcsoport mintájára) a collegistákat váratlan „performanszokkal” meghökkenteni, megtréfálni és ezeket persze dokumentálni is. Akcióik eredményeiről mindig valamilyen tréfás-talányos üzenetben tájékoztatják a collegistákat. Először a konyhánál már leírt székes akcióval hallattak magukról. (A széken egyébként az alábbi üzenet volt olvasható: „Na ezt übereljétek GóJák! Hajrá!” A GóJák a kihívásra egy kispolszki Collegium falai közé való bejuttatásával válaszoltak, bár ez alkalommal nem tudtak teljesen észrevétlenek maradni.) További emlékezetes akciók: 1. Egy szoba teljes berendezésének eltüntetése, amit a hosszú hétvége után visszatérő collegista elég ijedten vett tudomásul, de később minden cuccát visszakapta.

2. Egy második és egy harmadik emeleti szoba berendezésének teljes kicserélése, beleértve a szobaszámokat és a zárakat is. (Bár az eredeti terv az ajtók cseréje lett volna, de a Commando egyik bölcs megállapítása szerint: „nincs tökéletes akció”.) 3. Egy lányszoba feltöltése papírral, szinte a plafonig. Az áldozat értékelte a viccet (ahogyan a papírban többször önfeledten „megfürdő” egész emelet is), a Collegium gondnoka azonban a tréfa maradványai- 57 nak eltüntetésére szólította fel a végrehajtókat. Így jött a következő ötlet: Nem sokkal ezután egy este a collegisták arra lehettek figyelmesek, hogy a sportpályát hatalmas égő papírral kirakott EC-felirat díszíti. Aki látta a Harcosok Klubja című filmet, sejtheti, honnan jött az ötlet. És még lehetne sorolni. A Commando himnusza Bon Jovi Have a Nice Day című száma, jelképe az ennek a számnak a klipjében feltűnő gonosz smile. A Commando egyébként valamirevaló titkos szervezethez méltóan mindenhol ott van: a tanári karban, a Baráti Körben, a Kuratóriumban, a DB-ben, az Estikében, a MGTSZ-ben, és a szobátokban is. Tehát senki sincs biztonságban tőlük.

Eötvös-Bolyai Kísérleti Énektudományi Tanszék: Kongó egyetemi elő-

adó, a táblánál egy vehemensen magyarázó professzor, mögötte több négyzetméternyi képlet, függvény és firkálmány. Az első sorok egyikében két megfáradt, analízis előadástól elgyötört collegista beszélget. – Te! Ez miről beszél? – Mittudomén… – Te! Mikor énekeltél utoljára? – Mittudomén!!! – Csináljunk kórust! Valahogy így kezdődött a Colichorus története, cirka öt évvel ezelőtt. Az ötlet megszületését jellemző unott hangulat szerencsére szöges ellentéte annak, ami a hagyományosan szerdán megtartott próbákon tapasztalható – ilyenkor ugyanis 15-20 felszabadult fiatal zengő orgánuma tölti be a Nagyklubot, a főlépcsőt és a folyosókat. A próbák jó hangulatáról és a szebbnél szebb darabokról az előző öt évben Dósa Kata és Nagy Ida gondoskodott, de az idei tanévtől Bokányi Eszter veszi át a kórus vezetését.

A kórus sem szakmai, sem diák, sem kórusvezetői felvételit nem tart, szeretettel várja az énekelni vágyó collegistákat és barátaikat. A kevésbé vállalkozó szellemű, de műkedvelő érdeklődőket pedig mindig szívesen látják a kórus karácsonyi és év végi fellépésein!

Open Mic: Immár több, mint egy éves hagyománnyal rendelkezik a Col58

legiumban az Open Mic, egy minden költő és író előtt nyitott fórum a felolvasásra. Az Open Mic esteken az olvas fel, aki meg akarja mutatni a fiókja tartalmát, és bár mostanra már kialakult egy stabil felolvasóbázis, reménykedve nézünk idén is a friss hús irányába. Nem nehéz ugyanis meggyőződve lennünk róla, hogy az idei GóJáink között is vannak olyan kaliberű szerzők, mint a tavalyiaknál – a Collegium intellektuális exhibicionizmus szempontjából sosem okozott csalódást. Ha kíváncsi vagy, kedves Olvasó, az eddigiekben felolvasott művekre, azok közül némelyek feltöltésre kerültek a Társalgó honlapjára; ha pedig te magad villantanál, vár a (pályázati fennakadás miatt nemlétező) mikrofon!

Regestrator: A Regestrator Collegiumtörténeti Kutatócsoport 2010 feb-

ruárjában, a Történész Műhelyen belül alakult meg azzal a céllal, hogy a Collegium épülete centenáriumának tiszteletére rendezett ünnepségek és megemlékező eseménysorozat idejére a Collegiumra vonatkozó, ismeretlen történeti forrásanyagot egyrészt fölgyűjtse és részben földolgozza, másrészt állományvédelmi céllal digitalizálja. A Kutatócsoport tagjai nagyobbrészt a Történész Műhely diákjai, de az Informatikai, a Német, a Fizika, a Szlavista és az Orientalista Műhelyből is kerültek ki lelkes résztvevők. Összlétszámunk 30 fő, ebből 22 a Történész Műhely tagja, akik közül 6 levéltár szakos is. Kutatásaink vezérelve – igazodva az ünnepelt épület történeti üzenetéhez és a centenáriumi rendezvények alapgondolatához – a Collegium szellemi és történeti folytonossága. A kutatócsoporton belül kilenc tematikus osztályt állítottunk fel: I.: „Régi” Collegium. II.: Művészettörténet. III.: Állambiztonsági források. IV.: A Volt Tagok Szövetsége és a Baráti Kör. V.: A Collegium (Kollégium) a sajtóban. VI.: Tóth Gábor igazgatói korszaka (1957–1984.)

A) Szakok és műhelyek. B) Nagyenyedi Diákalapítvány. C) Kollégiumi rendezvények. Tervezett kutatási irány: Az Eötvös Könyvtár és az Irodalomtörténeti (utóbb Irodalomtudományi) Intézet szerepe a Kollégium újjászervezésében és tudományos elismertetésben. 59 VII.: Az 1950 és 1957 közti Kollégium. VIII.: Molnár László – esettanulmány. Egy tragikus kollégista sors vázlata. IX.: Az MTA Kézirattárának collegiumi vonatkozású iratanyaga. A Kutatócsoport szellemi munkájának fontos része, hogy az 1950 utáni levéltárat a jelenleg rendelkezésre álló kéziratos segédletnél részletesebben föltérképezze és leírja. Ennek a munkának velejárója, hogy olyan, történetileg érdekes forrásokat találunk, amelyeket a jövőben szeretnénk kritikai apparátussal kiadni. A Regestrator munkája nem ért véget az őszi centenáriumi konferenciával: a levéltár teljes digitalizálása, az 1950 utáni anyag szakszerű föltérképezése és a szóbeli emlékezet gyűjtése olyan feladatunk, amely évekre elegendő programot ad az alma materünk története iránt érdeklődő collegistáknak. Ezért szaktól és évfolyamtól függetlenül várjuk azoknak a lelkes filoszoknak és dögészeknek a jelentkezését, akik bekapcsolódnának közös büszkeségünk, az Eötvös Collegium múltjának színes és sokirányú kutatásába!

Filmklubok: A Collegium számos filmklubja általában csak oldalágon,

vagy még úgy se kapcsolódik a DB-hez, de álljanak egy helyen. Az operarajongók örüljenek, hiszem a Metropolitan-filmklub heti rendszerességgel felvételeket játszik le a New York-i Metropolitan HD kínálatából (előző félévben a Borisz Godunov, az Anyegin, a Faust elkárhozása és a Varázsfuvola volt műsoron). A művészfilmek szerelmeseinek analóg filmklubot hirdetett Somorjai Márton, legfőképp Michel Gondry műveivel. Nagy Bence távol-keleti filmklubja az itthon kevésbé ismert japán, kínai, koreai filmekkel ismertette meg az érdeklődőket. A Skandináv Műhely szervezésében pedig izlandi filmklub működött szombatonként.

TTK-s Est: Elsősorban collegistáknak szánt, kötetlen hangulatú elő-

60

adói estjeinken a Collegium TTK-s, illetve bölcsész hallgatói előadásokat tartanak a nem szakmabeli közönség számára is érdekes témákról, közérthető stílusban. A TTK-s Esten mindig szép számmal vannak jelen érdeklődő bölcsészhallgatók és viszont. Ezek az estek nagyon népszerűek, hosszú évek óta.

Sport: Természetesen a Diákbizottság elkötelezett támogatója a

collegiumi sportéletnek, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a legutóbbi Eötvös Majálison a DB focicsapata kemény küzdelemben bronzérmet szerzett. A Collegiumban állandóan lehetőség van foci, kosár, floorball, röplabda, tenisz, pingpong és csocsó űzésére, csak partnert kell hozzá találni :)

Folytassa, Collega!

– válogatás az ECloga collegiumismereti rovatából –

Méltónak lenni a nagy elodökhöz… – Paksa Rudolf sorozata 1. Gyakorta hangzik el az ifjúság felé az intés: „Legyetek méltók nagy 61 elődeitekhez!” Különösen nagy súlya van e szavaknak a Collegiumban, amely oly’ büszke híressé vált egykori tagjaira. De miként is teltek e nagy elődök napjai az Alma Materben? Ahhoz kétség sem fér, hogy a collegiumi tagságra csak azok méltók, akiknek sze nvedélye választott tudományuk. Az órákra való alapos felkészülés (régiesen „seggelés”) tehát alapkövetelmény volt. Nem így az egyetemre járás! Tudjuk, hogy a collegista inkább jár a könyvtárba, mint egyetemre – hiszen tucatnyi könyv és folyóirat mégiscsak izgalmasabb egy átlagos egyetemi előadásnál. Jegyezzük meg: a Collegium könyvtára volt az első az országban, ahol a könyvekkel zsúfolt polcok közé engedték az olvasókat. A legjobb tanárok előadásán azért illett résztvenni, a collegiumi órákról pedig tilos volt akár csak egyszer is hiányozni. Azonban nem csak seggelésből állt az élet. Bartoniek Géza, a Collegium első igazgatója hangsúlyozta, hogy ő nem „sitzfleisch növesztő tankulikat” akar nevelni, hanem olyan jól képzett szakembereket, akik a társasági életben is megállják a helyüket. Soha nem volt tehát cél az elefántcsonttoronyba zárkózó szobatudósok képzése. A collegisták épp ezért szélesítették látókörüket a más szakosokkal folytatott éjszakába nyúló beszélgetések révén. De nemcsak a tudományokban művelték magukat szívesen: ízlésüket is igyekeztek csiszolni a különféle műélvezetek terén. E célt szolgálta a társalgóban elhelyezett gramofon, s a ma is létező lemezgyűjtemény, a közösen előfizetett lapok, a közös opera- és kiállításlátogatás. Tegyük hozzá: a collegisták a sznobizmust éppúgy lenézték, mint a műveletlenséget. A műélvezet mellett éjszakába nyúlóan tanulmányozták magát az Embert is: a delíriumos bormámort és a nők karjaiban szerzett tudást sem

vetették meg. Másnap reggel viszont becsületbéli dolog volt a seggelés folytatása. Tudunk olyan „hobogászról” (azaz aranyifjúról) is, aki Margit-szigeti padról ment be vizsgázni – s mitagadás, a szigeten sem csak a szép nyári éjszakát élvezte. A Monarchia idején a társas események közé tartozott az operalátogatás és túrázás mellett a közös kurvázás is. A Horthy-korszak szemforgató erkölcsisége azonban már csak a le62 ánygimnáziumok diákjainak szédítését tette lehetővé. 1945 után aztán bővült a „felhozatal”, hiszen az egyetemen is megsokasodtak a „korrepetálható” nőhallgatók, s mint tudjuk a hatvanas évektől már lányokat is vesz fel a Collegium – és immár nem is szakácsnőnek. A régi Collegium nagy súlyt helyezett arra, hogy az ország leendő tudós tanárait felkészítsék betöltendő köztiszteletbéli szerepükre. Ezért volt fontos, hogy a hetven diák és mintegy féltucatnyi tanár számára valóságos palota épüljön. A porcelán étkészlet és az ezüst evőeszköz is ezt szolgálta, ahogyan a saját szakácsnő és a felszolgáló személyzet. A cél az volt, hogy a címek és rangok országában a „szellem arisztokratái” – akárhonnét is érkeztek – senkinél se érezzék magukat alábbvalónak.

2.. A régi Eötvös Collegiumnak számos tagja állított emléket azzal, hogy megemlékezett egykori Alma Materéről. Néhányan közülük azonban irodalmi alkotásban örökítették meg ifjúságuk színhelyét. Ezek közül három regény témája és helyszíne lett a régi Eötvös Collegium. Az 1900-as évek elején (tehát még nem a „Ménesi úti palotában”), Bartoniek Géza igazgatósága alatt játszódik a Királyhágó. Az 1930-as évek elejének forrongó világába ad betekintést a Fellegjárás – ez Gombocz Zoltán igazgatóságának ideje. A Ménesi út pedig a Collegium utolsó éveinek állít emléket, amikor is Keresztury Dezső állt az intézmény élén. Mindhárom regény érdekessége, hogy megjelenésük után a szerzők átdolgozták az elkészült műveket, így a második kiadásuk tekinthető a végleges változatnak. Laczkó Géza a Collegium első, nagy nemzedékének volt tagja Kodály Zoltánnal, Szabó Dezsővel, Szekfű Gyulával, Gerevich Tiborral, Horváth Jánossal, és a Zemplén-testvérekkel együtt. Ők mindannyian

feltűnnek a regényben, bár álnéven, de mégis felismerhető formában (Kodály – Dorka, Szabó – Szamos, Széki – Szekfű, Zólyom – Zemplén…). Ugyancsak feltűnik az egyetemen oktató Négyessy László s a szemináriumát látogató Babits. A regényből elénk tárul a nemrégiben alapított Collegium szellemisége, születő hagyományai, mindennapi élete. Mindeközben Laczkó nem csak nevessé lett kortársainak, de az intézmény első, legendás igazgatójának, Bartoniek Gézának is emlé- 63 ket állít. Megismerhetjük például a kissé különc Kodály urat, aki nem csak a Cid című collegiumi kabaré zenéjét szerezte (plakátja a második emeleten ma is látható), de megtudjuk, hogy szeretett túrázni, s a Naphegyre járt meztelenül napozni. Sőtér István Fellegjárás-a immár a mai épületben, de sokkal komorabb világban játszódik. Míg Laczkó írását a szegénysorsból kiemelkedő tehetséges ifjak derűje jellemzi, addig Sőtér regényében ezen ifjak életét céltalan és sikertelen tettvágy nyomasztja, s ettől mindvégig borongós hangulat lengi be a művet, amihez némi misztikum is vegyül. Sőtér regényében a szereplők többségét nem is lehet azonosítani, mivel azok inkább egy-egy collegista típust jelenítenek meg, mintsem konkrét személyt. De Sőtér nem is realista regényt akart írni, hanem szürrealista művet. Ha tehát valakinek tetszett Szerb Antaltól az Utas és holdvilág, akkor mindenképp olvassa el ezt is! (Jómagam egy gólyabálról maradtam le miatta, mivel a gólyaműsor és a bál közti szünetben kezdtem el olvasni…) Szász Imre Ménesi út című műve ismét egy más hangulat. Noha a történet reményteli időszakban, a második világháború utáni újrakezdés idején veszi kezdetét, egyre inkább a kommunista diktatúra kiépülése nyomja rá a bélyegét – míg végül eljut a régi Collegium megszüntetéséhez. A regény műfaja is sajátos: dokumentumregény. A történet szerint ugyanis egy idősödő egykori collegista meséli el emlékeit egy fiatalasszonynak, aki az egyetemen tanítványa volt. A mű függelékében pedig eredeti dokumentumok másolatai olvashatók. A regényben azonban – akárcsak Laczkó művében – álneveket olvashatunk. Szász írásának irodalomtörténeti érdekessége továbbá, hogy a visszaemlékezés során szövődő viszony miatt a meglehetősen prűd Kádár-korszakban az erotikus irodalom kategóriájába számított.

3. A régi Eötvös Collegium első felvételi rendszerét Bartoniek Géza, az első igazgató dolgozta ki. Igazgatósága alatt (tehát a Collegium történetének első 32 évében!) a felvételi eljárás meglehetősen egyszerű volt. A felvételit a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter hirdette meg a 64 Magyar Közlöny, valamint a Köznevelés című lapokban. Ezekből kiderül, hogy a Collegiumba a kiemelkedő tanulmányi előmenetelű vidéki tanárjelölt fiúk jelentkezését várták. A jelentkezőnek bizonyítványait, ajánlólevelet, valamint orvosi alkalmassági igazolást kellett mellékelnie felvételi kérvényéhez. Ha a sikeres pályázást követően a collegiumi díj (a lakást, étkezést, mosatást is tartalmazó „tartásdíj”) részbeni vagy teljes elengedését is kérte a pályázó, akkor ehhez vagyoni helyzetét is igazolnia kellett. Az igazgató végül a beküldött dokumentumok alapján választotta ki a felveendőket. E kiválasztás során a színjeles eredményű tanulók közül azok élveztek előnyt, akiknek megbízható ajánlója (a tudományos élet ismert alakja, később pedig a jelentkezőt tanító egykori collegista) volt, vagy valamely rokona már növendéke volt a Collegiumnak. E felvételi miatt nevezték az intézményt a „kitűnőek iskolájának”, mivel oda lényegében csak a kitűnő bizonyítvány nyújtott belépőt. A felvételi rendszer Bartoniek igazgatósága után jelentősen megváltozott. Az 1927/28-as tanévre szóló felvételit a Collegium egykori diákja, majd tanára, az ekkoriban aligazgatói tisztséget viselő Szabó Miklós alakította át. Ő vezette be a „fejkopogtatás” rendszerét. Ennek lényege abban állt, hogy a felvételre pályázóknak immár nem csupán dokumentumokat kellett beküldeniük, hanem személyesen is meg kellett jelenniük július közepén a Collegiumban, hogy az igazgató és a tanári kar tagjai elbeszélgessenek vele, s felmérjék képességeiket. A több napig tartó, alapos szóbeli felvételiztetés végén összeült a tanári kar, s sorra vették a jelentkezőkről szerzett benyomásaikat. Ekkor három csoportba sorolták a jelentkezőket: az elsőbe a mindenképpen felveendők, a másodikba az esetleg felvehetők, a harmadikba a felvételre nem javasoltak kerültek. (Olykor – főleg egymás közt – létezett negyedik csoport is: ezalatt az abszolút alkalmatlanokat értették.) A túljelentkezés mértékére jellemző, hogy a 15-20 megüresedett helyre (a Collegium

férőhelyeinek száma átlagosan 70-80 körül mozgott) 50-100 leendő elsőéves pályázott. Ritkán az is előfordult, hogy felsőbb éves hallgató is felvételt nyert. 1945 után tovább alakult a felvételik rendszere. Keresztury Dezső – a korhangulatnak megfelelően – az ifjúság véleményét is kikérte a jelöltekről. A felsőbb éves collegisták azonban nem „hivatalos” felvételi 65 beszélgetésen ismerkedtek meg a felvételizőkkel, hanem a felvételi idején a Collegiumban tébláboló pályázókkal a folyosókon beszélgettek. Tapasztalataikról végül írásbeli jelentést tettek az igazgatónak. Keresztury abban is változtatott a korábbi gyakorlaton, hogy a felvételizőkkel esszét is íratott. Elmondható tehát, hogy a magyar felsőoktatás történetében az Eötvös Collegium alkalmazott először mind szóbeli felvételit (1927-től), mind pedig írásbeli felvételi vizsgát (1945 után). Keresztury idején jelent meg először nagyobb számban a mai bejáró státusz (egykori nevén „külfiloszság”), amit azok a budapesti hallgatók igényelhettek, akik collegiumi férőhelyre nem tartottak igényt. E lépésre az épület háborús sérülései miatt kényszerült az igazgató. Ugyancsak Keresztury igazgatósága idején – a demokratizálódás jegyében – merült fel a koedukáció gondolata. Az ifjúság ezirányú szándékai azonban megtörtek a Collegium nemes és hímsoviniszta tradíciójának zátonyán. A felvételi eljárás 1949-ben, a régi Collegium utolsó évére elvesztette eredeti jellegét, mivel a hallgatók jelentős részét a kommunista párt delegálta. A felvételi „alkalmassági vizsga” ekkor jobbára ideológiai és osztályszempontokat vett figyelembe, bár ekkor is kerültek be tehetséges hallgatók. A felvett pályázóknak a tagságot maga a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter adományozta, s a felvettek névsora a Magyar Közlönyben jelent meg. A Collegium pedig díszes, merített papírra nyomtatott levélben értesítette legújabb tagjait. Ehhez volt mellékelve a gondnoki feladatokat ellátó aligazgatónak a levele a szükséges tudnivalókról (beköltözés ideje, collegiumi díj összege…). A tanévet a Collegium kurátora (előbb Eötvös Loránd, majd Teleki Pál) nyitotta meg ünnepélyes keretek között a tanári kar és a hallgató-

ság jelenlétében. Ekkor a collegistáknak meg kellett fogadniuk, hogy a Collegium Házi- és Munkarendjét, valamint Fegyelmi Szabályzatát és a Könyvtári rendet megtartják, s e fogadalmat aláírásukkal is nyomatékosították.

4.. 66 Egykor a tanév első hete volt a gólyahét, a közösségbe való ceremoniális beavatás. A gólyákat válogatott próbáknak, olykor durva tréfáknak tették ki. Ezek célja kettős volt: az újak megismerése és befogadása, valamint túltengő öntudatuk letörése, hogy az eminens tanár-kedvencekből a tudomány iránt alázattal viseltető gólyákat faragjanak, akik tisztelettel viseltetnek a felsőbbévesek, a tanár urak iránt. (1949-ig az egyetemi képzés négy évig tartott, amit egy év tanárképzés követett. A négyéves képzést kettéosztotta az alapvizsga, amit a második év végén tettek le. Persze aki megcsúszott, az később. Gólyának azt nevezték, aki még nem tette le az alapvizsgáját, tanár úrnak pedig azt, aki már letette. Ha tehát valaki csak harmadévesen tette le az alapvizsgáját, akkor egészen a sikeres vizsgáig gólyának számított.)1 A gólyahét elején a felsőbbévesek közölték a gólyákkal, hogy felvételük még nem végleges, csak a gólyahét sikeres befejezése után válnak a Collegium valódi tagjaivá. A felsőbbévesek, a tanárok és az egykori collegisták „összeesküvésének” hála ez hihetőnek is tűnt a szargólyáknak. (Nota bene: a szargólya kifejezés maga is arra utal, hogy az elsőévesek még gólyának se teljesértékűek.) Az elsőévesek a gólyahéten gyakran megoldhatatlan feladatokat kaptak: irdatlan nagy szövegeket kellett volna elolvasniuk, vagy soha nem létezett témákról, személyekről írniuk… A gólyahét csúcspontját a gólyavizsga jelentette. Ezt a mindenkori diákelnök (mai szóval db-elnök) vezette, s azon a felsőbbévesek mellett a Collegium tanárai és végzett hallgatói is megjelentek (Kodály Zoltán például haláláig rendszeres résztvevője volt ezeknek). A gólyavizsgán 1 Ezt a mai viszonyokra úgy lehetne lefordítani, mintha a BA-sok/BSc-sek számítanának gólyának, s az MA-sok/MSc-sek pedig tanár úrnak. E fogalomhasználat alkalmazására – a hagyományok felújítása jegyében – ezúton teszünk javaslatot. Persze csak akkor, ha hosszú távon megmarad a kétosztatú képzés. ;-)

az elsőéveseknek értelmetlen vagy kétértelmű verseket kellett megtanulniuk, majd előadniuk, s válaszolniuk kellett a közönség által feltett kérdésekre, megjegyzésekre. (Kodály különösen hírhedt volt sikamlós, kétértelmű beszólásairól.) A gólyavizsga gyökerei meglehetősen régiek: már a Collegium első éveiben is kimutathatók. Ezt az eseményt egy idő után Janicsek István-emlékversenynek nevezték el. (A collegiumi folklór szerint Janicsek őrült volt. A fáma szerint a Collegium könyv- 67 tárának minden kötetét el akarta olvasni, mégpedig betűrendben. Ráadásul ha egy könyv kétszer volt meg, akkor azt kétszer olvasta el. Állítólag a B-betűig jutott. Janicsek „őrültségét” bizonyította társainak, hogy gyakran ment fel a Collegium legmagasabb pontjára, a csillagvizsgáló torony tetejére, hogy ott a tetőn meztelenül tótágast álljon. Ezt a mai lányszárnyból kimagasló toronyszobát egyébként róla nevezték el Janicsek-toronynak… A mutatvány kipróbálását azonban senkinek sem javalljuk. ;-) A tornateremben tartott gólyavizsga hangulata gyakran trágár, vagy egyenesen durva volt (ahogy manapság is), azonban a szellemesen válaszoló gólyák elismerést vívtak ki maguknak. A gólyavizsgát ünnepélyes, sörös vacsora követte, melyen ugyancsak mindenki részt vett. Az éjszaka azonban újabb meglepetést tartogatott a gólyáknak. A felsőbbévesek ugyanis éjjel maszkba öltözve és a Gumiarábikumot énekelve körbejárták a gólyaszobákat, s „Halál a gólyákra!” kiáltozással, csörömpölve és rikoltozva felverték őket. Ekkor következett a gólyák „lehúzása”, ami azt jelentette, hogy a gólyát felfektették egy íróasztalra, majd elfenekelték, amit végül a gólyának meg kellett köszönnie. (Lehúzásra a tanév során később is sor kerülhetett, ha például egy gólya nem adta meg az illő tiszteletet a felsőbbéveseknek, vagy ha azt a felsőbbévesek jónak látták.) Végezetül a megszeppent és elfenekelt gólyákat felhajították a ruhásszekrényekre (ez a mai, plafonig érő beépített szekrényekkel nyilván lehetetlen lenne). Szabó Dezső – és sok más egykori collegista is – úgy számol be e tortúráról, hogy ezután váltak a közösség igazi tagjává. A megpróbáltatásokat azonban nem mindenki viselte ilyen jól. Jékely Zoltán például saját gólyavizsgájáról úgy számolt be az otthoniaknak, hogy a diákel-

nököt „vaddisznónak” titulálta. Mások egészen egyszerűen lemondtak collegiumi tagságukról a gólyahéten őket ért sérelmek miatt. 1939-ben például nagy port kavart, hogy egyszerre négy elsőéves is így tett. A gólyavizsga és a lehúzások keménysége 1945 után sokat enyhült, 1947‑ben pedig a „gólyák lázadása” lényegében megszüntette a lehúzás szokását. A lázadás hátterében meghúzódó nagy demokratizmusnak, miszerint 68 gólyák és tanár urak egyenlők, azonban a collegiumi belső hierarchia is áldozatul esett. 1949-ben pedig végképp felborultak e viszonyok, amikor a kommunista párt által delegált elsőévesek és a még szakmai alapon felvett régiek közt már semmiféle közösség nem alakult ki. A pártdelegált elsőévesek reakciós csökevényeknek tekintették a tehetségük alapján kiválogatott (tehát „elitista”) felsőbbéveseket, akik viszont megvetették a párthűség és nem pedig a tudásuk alapján bekerült ifjú kádereket. Az pedig, hogy egy „reakciós elitista” elfenekeljen, vagy egy tréfás vizsgán ugrasson és megalázzon egy „ifjú pártkádert” – teljesen elképzelhetetlen volt már ekkor. A gólyahét is átalakult 1949-ben. Egy évvel a Collegium szétverése előtt bevezették az egyhetes nyárvégi ideológiai fejtágítót. Itt különböző potentátok, valamint „megbízható” felsőbbévesek és egykori collegisták tartottak előadásokat a „szép új világ” szellemében. (Napjaink hasonló kezdeményezésének tehát van előképe, még ha az nem is szépemlékű. ;-) Gólyatábor azonban nem volt a régi Collegiumban.) A lehúzás szokása mindenesetre a társadalmi viszonyok megváltozásával idejétmúlttá vált. Az új Kollégiumban pedig, ahol immár nem csak fiúk laktak együtt, értelemszerűen fel se merült e hagyomány újraélesztésének lehetősége.

A collegiumi népdalkincs… – Lócsi Levente sorozata Himnusz Mi más is lehetne az első dal, amit közlünk a Collegium népdalkincsét bemutató cikksorozatban, mint a Collegium himnusza. Bentlakó, bejáró, végzett és kicsapott collegisták népes serege énekli a „himnuszt” a diákság minden ünnepi alkalmán, pl. góJahétvégén, góJatáborban, 69 Janicsek emlékversenyen. Elsőként elemezzük egy kicsit a himnuszt, dallam, szerkezet és felépítés szempontjából, majd pár pillantást vetünk a szövegre, és néhány bekezdést erejéig értekezünk a szövegről, végül felelevenítünk néhány hozzá kapcsolódó történetet! Mindezek mellett természetesen a mellékelt kottát is tanulmányozzuk. A himnusz a „Megjött már a fecskemadár” kezdetű cserkésznóta dallamára íródott, melynek első versszaka megegyezik a himnuszéval. Ezt egy „obszcén” versszak követi, melynek első félsorából („Kikikukorékol már a kakas…”) még aligha érezhetők a közelgő trágárságok. A harmadik és a negyedik versszakok pedig ritkaságszámba menő módon vegyítik az első kettőt: szisztematikusan keverik a páros és a páratlan verssorokat. ( A mellékelt kotta is megpróbálja türközni ezt a sajátos szerkezetet.) A himnuszt zeneileg új stílusú népdalszerű szerkezet és dallamvilág jellemzi, hétfokú skálára épülnek hosszú négynegyedes lüktetésű sorai. Az első, a második és a negyedik sor dallamilag megegyezik, melyek közül a harmadik csúcspontként kiemelkedik, létrehozva így a kupolásnak nevezett, egy oktávot átölelő dallamívet. A harmadik és negyedik sorát ismételni szokás, a trágár szavak hagyományosan külön óriási hangsúllyal éneklendők. Egyébként érdekes, hogy a megnyugtató tonikai fokon záródó azonos dallamú sorok mellett a harmadik sor zárásához nagyon kívánkozik egy domináns (sőt domináns szeptim) hangzat, mely egyúttal átvezet a negyedik sorra, azonban népdal voltának megfelelően mifelénk a sok változatból a „mi” maradt arra a hangra, így kívánságunk nem nyerhet abszolút beteljesülést. Most pedig térjünk rá egy-egy versszak után a versszakok fölött átívelő szerkezetre! A versszakok előtt el kell, hogy hangozzék az éppen

következő versszakot megadó „címsor”, melyet mindig valamely előkelő, vagy idősebb, vagy jó zenész collegistának illik benyögni – értsd méltóságteljesen, fennhangon elszavalni –, majd a dalt megfelelő hangmagasságban elkezdeni. (Szerencsés esetben a vállalkozó, avagy felkért előénekes rendelkezik mindhárom fent említett kívánatos tulajdonsággal.) Ezek a címsorok rendre a következők: 70

„Elöl cserkész, hátul cserkész”



„Elöl obszcén, hátul obszcén”



„Elöl cserkész, hátul obszcén”



„Elöl obszcén, hátul cserkész”

Az első kettőt igen könnyű megjegyezni, a harmadik és a negyedik sorrendjét pedig igen könnyű összekeverni. Ha sikerül alkalmanként megcserélni őket, akkor esetleg az lehet feltűnő, hogy „hmm… ezzel kellett volna befejezni, ez a csattanó.” Tudniillik vegyítve is értelmes, de legalább is vicces szövegek jönnek ki… Talán az lehet egy támpont, ha valaki memorizálni szeretné a pontos sorrendet, hogy az első két versszak cserkész–obszcén sorrendben van, így a következő, harmadiknak a cserkész–obszcén versszaknak kell lennie. Esetleg arra lehet figyelni, hogy címsorok első fele invariáns a sorszám paritására nézve, magyarul cserkész–obszcén–cserkész–obszcén sorrendben van. Persze egy rutinos collegista számára felesleges minden ilyen magyarázat, mert már rég a vérében van. Persze nem csak a versszakok sorrendjével akadhat problémája egy szorgalmas góJának, hanem a szöveggel is. Az első versszakot elég nehézkesen tanulja meg az ember, legalábbis a másodikhoz képest. Említettük, hogy az első versszak egy közismert cserkésznóta szövege és dallama, azonban a második versszak keletkezési körülményeiről nem tudok pontos információkkal szolgálni. Az azonban nyilvánvaló, hogy egy collegista éjszakai élményét és ahhoz kapcsolódó sirámát, majd rálegyintését örökíti meg, hiszen a nagy elődök sem vetették meg a delíriumos bormámort és a nők karjaiban szerzett tudást. Fennáll a gyanú, hogy bizony jópár évtizedre nyúlik vissza e sorok története, no de erről írjanak majd a történészek, kérem, én csak egy egyszerű programtervező matematikus vagyok.

Nem is vesztegetnék több szót a különálló versszakokra, azonban talán érdemes kiemelni a vegyített versszakokból a poénosabban alakuló sorokat, részleteket. Vannak itt fészket rakó kakasok; a napsugár, amely arra hív, hogy bemenj; nyíló virágok segge alatt lévő párna stb. (A javát persze kihagytuk. Házi feladat. Mindenki rakja össze, ismételje át ezeket magának, szobaszinten, kiscsoportosan stb.) Lehet, hogy egyszer érdemes lenne végig leírni a szöveget, bár lehet, hogy ez 71 inkább egyfajta szentségtörésnek minősülne, hiszen olyan jó nézni a friss collegákat, illetve átélni azt, amint enyhe alkoholos befolyás alatt minden szellemi erőnket megfeszítve próbáljuk kisebb-nagyobb botlásokkal a nemrég megtanult versszakokból összekombinálni a megadott szabály szerint az újabb sorokat. (Sőt igaziból a szabály sincs explicit kimondva, le kell esnie.) Különösen jópofa, amikor a kedves és ártatlan góJalányok belemelegedve, a harmadik versszakban nyomatékosan elkezdik a csúcspontot jelentő sort téves szöveggel, miközben mások virágokról énekelnek… Jómagam a himnusszal 2003 góJahétvégéjén találkoztam először, ahol csapattársaim csodálkoztak, hogy én ezt még nem tudom, ezért a Bartók Béla úton sétálgatva gyorsan átismételtük. Azóta is emlékezetes ez az est, amit Sági, Gyöngyössy és Hackl tanár urakkal töltöttem a Collegium epszilon sugarú környezetében bóklászva. Azóta persze ez a mű rengeteg helyen elhangzott, ahol én is együtt fújhattam a collegákkal. Volt, hogy gitárkíséretre is igény támadt, ha már volt ott olyan.

1. Elöl cserkész, hátul cserkész Megjött már a fecskemadár, Fészket rakott nálunk. Hívogat már a napsugár, Nagytáborba szállunk. 72 Virág nyílik a hegyoldalon, Nincs szebb annál semmi. Harsan a kürtszó, indulj cserkész, Táborba kell menni! 2. Elöl obszcén, hátul obszcén Kiki-kukorékol már a kakas, Hajnal akar lenni. Zingi-zongoráznak a kipi-kuplerájban, Bé kellene menni. Basznak a kurvák a bőrdíványon, Seggük alatt párna. Elbasztam a havi ösztöndíjam, Lófasz aki bánja! 3. Elöl cserkész, hátul obszcén 4. Elöl obszcén, hátul cserkész

73

Éliás próféta

74

A következő dal, amelyet a collegiumi népdalkincset bemutató cikksorozatban – rögtön a Himnusz után – közlük, nem lehet más, mint az Éliás próféta. Bentlakó, bejáró, végzett és kicsapott Collegisták népes serege énekli fennálva ezt a nótát egyfajta „szózatként” a diákság minden ünnepi alkalmán – pl. góJahétvége, góJatábor, Janicsek emlékverseny. Elemezzük kicsit e nótánk dallamát, szövegét, felépítését, és tanulmányozzuk közben a mellékelt szöveget és kottát is! (Lásd az írás végén.) Az Éliás próféta a közismert „Ha én rózsa volnék” kezdetű ének dallamára íródott. (Bródy János – Koncz Zsuzsa – Illés együttes.) Ennek a dalnak a dallama és gitárkísérete egy az egyben alkalmazható esetünkben is. Viszont az Éliás prófétát talán kicsit elbeszélõbb stílusban (rubato, parlando) szokás énekelni, melyhez a kíséretnek is igazodnia kell. Mivel a dallam igen közismert, nagyon könnyen elsajátítja minden góJa pályafutása elején. A szöveg sem okoz tipikusan nehézséget, ugyanolyan okoknál fogva, mint himnuszunk második versszaka. (Nevezetesen: tele van trágársággal. A baszni ige összesen 4-szer fordul elő benne, különféle ragozott alakjaiban; ami a mű terjedelmére való tekintettel nem kis teljesítmény.) A dal Éliás próféta siralmait örökíti meg, midőn úgymond nem adatott meg neki a mindennapi kenyér. A tanulságos példázat egy 10 soros páros rímű költeményben öntetett eleink által formába. Mivel a dallam pedig alapvetõen 4 soronként tagolódik versszakokra, ezért marad 2 sorunk (a tanulság, ha úgy tetszik a csattanó), aminek dallamát a versszakok második fele adja. Talán a bibliai ihletésű, ámde obszcén megfogalmazású téma nagy elődeink világfájdalmát és életük sivársága felett érzett búját volt hivatott a világba kiáltani? Nem hiszem. No de erről majd írjanak inkább irodalomtudósok, esztéták, kérem, én csak egy egyszerű programtervező matematikus vagyok. Sajnos közös éneklésekkor az a hangnem, amelyben az eredeti gitárkíséret van, igen nehezen énekelhető. Vagy túl magas, vagy (egy oktávval lejjebb) túl mély. Ezért ha gitárkíséret nélkül énekeljük, akkor érdemes valamely köztes, kényelmes hangfekvésben énekelni. Az elõadásával kapcsolatosan elmondhatjuk ugyanazt, mint a himnusz esetében: ha-

gyományosan a trágár szavak külön óriási hangsúllyal éneklendõk. Egy szellemes e dalhoz kapcsolódó történet a következõ. Talán a 2006-os collegiumi góJatáborban történt (Pálkövén), hogy egy kicsi keresztény csapat ugyanott és ugyanakkor táborozott. El is nevezték a szobáikat különböző szentekről. Ahogy az ember sétált a faajtók elõtt, megcsodálhatott egy-egy „Szent Pál”, vagy „Szent Margit” feliratot. Majd később megakadhatott a szeme Végh Zoltán tanár úr (VoZo) 75 alkotásán egy collegistaszoba ajtaján: „Éliás próféta”. Egyébként ugyanezen csapat szerény kritikájának köszönhetõ (amelyet a 10 parancsolatra hivatkozva fogalmaztak meg a Collegisták irányában), hogy a dalszöveg utolsó sorára a hagyományos szexuálteológiai imperativus mellett egy szelídebb változat is napvilágot látott és elkezdett terjedni – hogy a dalszöveg népdalokhoz hasonlóan formálódjon, alakuljon (sőt egyes dögészek szerint: konvergáljon) az idõk folyamán. Magyarul az utolsó sor második fele „bassza meg az Isten” (n.b.: szexuálteológiai imperativus) helyett néha a „hol teveszar sincsen” formulával élve hangzik. Ez egyfajta keretes szerkezetet is ad(hat) a szövegnek. Ha már a népdalok különféle változatainál tartunk, akkor jegyezzük meg, hogy az Éliás próféta esetében szintúgy felfedezhetõ több szövegváltozat is. Például az itt közölt szöveghez viszonyítva, annak 6. sora a „Basznék én itt nektek prófétátok lenni” alakban is ismert (nektek–néktek, prófátának–prófétátok), illetve máshogy variálva is. Valamint az utolsó sor első fele „itt vagyok próféta” mellett a „vagyok hát próféta” szöveggel is elõfordul. Jómagam Éliás prófétával 2003 góJahétvégéjén találkoztam először… a múlt alkalommal már részletezett körülmények között. Népdalgyûjtésünk 2009 nyári alkalmával pedig több felvétel is készült az Éliás próféta elõadásáról – melyek a releváns honlapról letölthetõk. Elõször a felsőbbévesek bemutatták a dalt, majd a tanítás után már a frissen felvettek is velük együtt zengték azt a tábortûz körül. A harmadik felvétel pedig a szakdolgozatok védésének lezárása alkalmával való éneklést rögzíti, immár a nagyrabecsült „szakállas vegyész” jelenlétében, akinek szólóit meg is csodálhatjuk.

76

1848-ban nem így volt Haladjunk tovább a Himnusz és az Éliás a után a collegiumi népdalkinccsel való ismerkedésünkben, és térjünk rá annak következő gyöngyszemére, az „1848-ban nem így volt…” kezdetű nótára. Az előzőekhez képest – amik mintegy himnuszként és szózatként rendszeresen elhangzanak a diákság ünnepi alkalmain – ez a dal keve- 77 sebbszer csendül fel immáron 100 éves épületünkben (vagy kihelyezett rendezvényeken). Azért enyhén alkoholos befolyás alatt álló tanár urak ritka, de megérdemelt dorbézolásuk közben talán illő mértékben előveszik. Viszont ez az a nóta, amelyben többek szerint a collegiumi népdalkincs talán legszebb költői képe elhangzik. („Megy az Isten, porzik az út utána”) Ismerkedjünk meg tehát e nótánkkal, és tanulmányozzuk közben a mellékelt szöveget és kottát is! (Lásd az az újság végén.) Vigyázat! Az előző írásainkban ismertetett dalokkal rokon módon ez is igen könnyen megfeküdheti egy-egy istenfélő Collegista gyomrát. Éneklése csak „tanár úr” felügyeletében ajánlott. Kezdjük tehát a száraz tényekkel. Ez a dal felépítését tekintve egy új stílusú népdal 3 versszakkal, 4 hosszú sorral, enyhén kupolás dallamvonallal, páros rímekkel, talán a parlando stílusjelzést kaphatná. A 3. versszak 2. két sora a nyomatékosítás (a trágár csattanó megismétlése) kedvéért duplán énekelendő. Hagyományosan a trágár kifejezések helyét külön nagy hangsúllyal illik jelezni. Egyébként a mű Rózsa Sándor balladájának („Esik eső, szép csendesen csepereg”) dallamára íródott. Közepesen ismertnek titulálnám ezt a dallamot: talán vannak, akik egyből felismerik, talán vannak, akik még nem is hallották. Poénosabb, hogy vannak collegisták, akik előbb hallják collegista szöveggel a dalt, és csodálkoznak, amikor hallják az eredetit, hogy jé, ez az 1848-ban dallamára megy. Foglaljuk össze röviden a dalban elmondott történetet. Nevezetes szentek egy helyre mennek, mely helyen vedelhetnek, ez nem tetszhet Legemelkedettebbnek, s ez lett egyetlen gyermeke veszte. Talán az előző mondat se semmi, de sokkal költőibb maga a vers, a dalszöveg;

mindenek felett javaslom annak tanulmányozását. Talán ezen verssel szándékoztak nagy Collegista elődeink ivászatukat isteni ihletésű tevékenységgé emelni egyfajta humoros legendát kreálva? Nem hiszem. No de erről majd írjanak avatottabb szakértők, kérem, én csak egy egyszerű programtervező matematikus vagyok. Hadd ragadjak ki pár szót, illetve kifejezést a szövegből. Még egyszer: 78 többen az egyik legszebb költői képnek a „Megy az Isten, porzik az út utána” verssort tekintik a collegiumi népdalkincsben. „Gyöngyszem” - mondják. Továbbá ebben a dalban megfigyelhetjük a korábban már megismert jellegzetes szexuálteológiai imperativus egy rövidebb, tömörebb változatát: „Bassza Isten”. Nem lehet népdal szövegváltozatok, szájról szájra terjedés miatt bekövetkező ferdülések nélkül. Ebben a dalban tudtommal a faluszéli csárda válik néha faluszéli kocsmává: „Be is tér a faluszéli kocsmába”; illetve a lóra néha nem felpattan, hanem felkap az Úr: „Felkapott a kesely szőrű lovára”. Jómagam ezzel a népdallal – mivel tényleg nem hangzik el olyan gyakran – valahogy harmadéves koromtól átlagosan kétévente találkoztam egyszer. Népdalgyűjtésünk 2009 nyári alkalmával pedig erről a dalról is készült több felvétel – melyek a releváns honlapról letölthetők, a kottával együtt. Előbb az aranytorkú idősebb collegisták gyújtottak rá a nótára, azt a góJatábor tüze körül gyülekező góJajelölteknek elővezetendő, majd megtanulván azt, mind együtt énekelték, mint egy nagy család. Gitárkíséret is járulhat a dalhoz, lehet például alkalmazni ezeket az akkordokat: d (g) A d / F B F C F / d g d C d / B A d. Természetesen a kísérettel is érdemes alkalmazkodni a dal elbeszélő, szabad stílusához.

79

Keresztrejtvény

80

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Ma a Pető Intézetben dolgozik, a Collegium igazgatója volt. A Collegium 1. igazgatója volt. Kísérleti nyúlorr címen jelent meg verseskötete. Lélektan-logika szakon kezdte az egyetemet, a Collegium igazgatója volt. A Collegium igazgatója volt, a két szárny elválasztásának tervéről ismert. A Bekecs együttes szólóénekese, magyar-könyvtár szakon volt collegista. A Kilencek tagja volt, tavaly hunyt el. 1928-ban született, eleinte irodalmár, ma szociológusként ismert. Arisztotelész Retorikájának fordítójaként ismert.