„Imádott hazám feldicsőülésére intézem minden erőmet.” (Táncsics Mihály)
Módosítva: 2007. június
TARTALOM I.
Bevezető ______________________________________________________________ 3
II.
Nevelési program _____________________________________________________ 5
1.
Személyi feltételek _________________________________________________________ 5 a) b) c) d) e)
Alkalmazottak száma: (álláshelyek száma): _____________________________________________ 5 Pedagógus álláshely szükséglet _______________________________________________________ 5 Tervezett osztályszám változás 2003 – 2008 között _______________________________________ 6 Óraszámok alakulása az engedélyezett osztályszám alapján ________________________________ 7 Óraszámok alakulása az engedélyezett osztályszám alapján ________________________________ 9
2.
Tárgyi, dologi feltételek ____________________________________________________ 10
3.
Irányítási-szervezeti struktúra ______________________________________________ 13
4.
Az iskola kapcsolatai ______________________________________________________ 20
5.
Az iskola hagyományrendszere ______________________________________________ 21
6.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ____________________ 22
7.
Főbb feladatok ___________________________________________________________ 27 a) b) c) d) e) f) g)
8.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ________________________________ 27 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok____________________________________________ 28 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység _______________ 31 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ______________________________ 36 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ___________________________________ 37 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program _________________________ 39 Szociális hátrányok enyhítését segítő program __________________________________________ 39
Eszközjegyzék ____________________________________________________________ 44
9. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztések lehetőségei ___________________________________________________ 44 10.
III.
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelés programja ____________________ 52
Az iskola helyi tanterve________________________________________________ 56
1.
Szakiskolai óratervek ______________________________________________________ 56 a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r)
2.
33 5262 01 Asztalos _______________________________________________________________ 56 33 5216 03 Villanyszerelő __________________________________________________________ 57 31 5216 14 Kőműves ______________________________________________________________ 58 33 5246 01 Ács-állványozó _________________________________________________________ 59 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó _____________________________________________ 60 33 5233 01 Fényező-mázoló ________________________________________________________ 61 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő ________________________________________ 62 31 5212 10 P é k _________________________________________________________________ 63 33 5276 05, 33 5276 01 Ruhakészítő _________________________________________________ 64 33 7512 01 Fodrász _______________________________________________________________ 65 31 5216 03 Burkoló _______________________________________________________________ 66 51 7812 01 Kozmetikus ___________________________________________________________ 67 52 5801 01 Magasépítő technikus ____________________________________________________ 68 Ruhaipari technikusképzés technológus szakirány _______________________________________ 69 52 1052 01 Műemléki felújító technikus _______________________________________________ 70 52 5411 03 Faipari technikus ________________________________________________________ 71 52 5423 02 Ipari elektronikai technikus _______________________________________________ 72 Nyelvi előkészítő osztály ___________________________________________________________ 73
Szakközépiskolai óraterv 2003-2004. tanévtől __________________________________ 74 a) b)
Elektronika – elektrotechnikai szakközépiskola _________________________________________ 74 Építészeti szakközépiskola _________________________________________________________ 76
c) d) e)
Faipari szakközépiskola ____________________________________________________________ 78 Ruhaipari szakközépiskola _________________________________________________________ 80 Általánosan képző 9. 10.osztály _____________________________________________________ 82
3.
Részletes tanagyag és követelmények (külön kötetekben) ________________________ 83
4.
Az alkalmazott tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 83
5.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ________________________________ 84
6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája __________ 85 7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya ______________________________________________ 89 8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ______________________________________________________________________ 90 9.
Középszintű érettségi vizsga témakörei (külön kötetben) ________________________ 91
10.
Szakközépiskolai és Szakiskolai közismereti programok (külön kötetben) ________ 91
11.
Szakközépiskolai és Szakiskolai Szakmai programok (külön kötetben)___________ 91
12.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek _________________ 91
13.
Szakiskola 9 -10. osztály (II. kötetben) ______________________________________ 95
2
I.
Bevezető PRAEAMBULUM (Az iskola tömör bemutatása)
Veszprém megyei jogú város az Észak-Dunántúl egyik jelentős központja. Legerősebb ma az oktatási, kutatási és a szolgáltató szektor szerepe. Veszprém számára a térségi szerepkör erősítését elsősorban a tercier szektor fejlődése, ezen belül kitüntetetten a kvalifikált munkaerőre épülő üzleti, műszaki szolgáltatások, a pénzügyi egységek, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások az oktatási és egészségügyi ágazatok jelenthetik. E szerepet erősíti a Balaton-part közelsége, hiszen a város hatása érezhető a tó egész keleti medencéjében. A város legfontosabb jellemzői a helyi polgárok szemével: műemlékekben gazdag történelmi város, idegenforgalmi centrum, fontos iskolaváros, a hazai szellemi és tudományos élet egyik központja. Ebben a környezetben működik iskolánk 1883. óta. Nevünk: Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címünk: Veszprém, Eötvös Károly u. 1. Tel: 88/420-066, Fax: 88/420-004 Az alapító okiratot Veszprém város képviselő testülete adta ki 73/1882. dec. 11. szám alatt. Az iskola fenntartója: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Intézetünk beiskolázási körzete több vonatkozásban kiterjed az egész megyére, míg több vonatkozásban elsősorban Veszprém városára ill. vonzáskörzetére. Hosszú évek átlagában 3640 % a helybeli tanulók aránya, míg a megyeszékhelyen kívüliek aránya 60-64 %. E tanulók egy része (kb. 50-55 %) bejáró, a többiek pedig (10-14 %) kollégiumi elhelyezésben részesülnek. Az osztályok száma 44-ről tervszerűen csökken és 2004-ben 38 lesz, melynek összetétele függ a mindenkori munkáltatói igényektől. Az iskolában korábban a hagyományos hároméves képzési forma volt jellemző, mely 1998-ra megszűnik. 1994-ben beindítottuk a kísérleti szakmunkásképzést, melynek fő jellemzője, hogy a képzési idő három évről négy évre változott oly módon, hogy az első két évben a tanulók túlnyomóan csak közismereti tantárgyakat tanulnak, majd ezt követően választanak szakmát maguknak, ahol újabb két év tanulás után szakmunkás végzettséget kapnak. Ez a szerkezet előremutató, hiszen a jövő szakképzését (1998. szeptember 1-től) már csak így lehet szervezni. A tanulók általános képzettsége a korábbinál magasabb színvonalú lesz, ezt célozza a NAT fokozatos bevezetése is. 1986-ban elsőként az építőipari szakközépiskolai osztályunkat indítottuk, mely mára már országos hírűvé fejlődött. Bizonyítja ezt a felvételik alapján készített rangsor, ahol az első húsz között szerepelünk öt év átlagában. A bútoripar rohamos fejlődése hívta életre 1992-ben a faipari szakközépiskolai ágazatunkat, melyet 1994-ben a villamosipari követett. Iskolánkhoz került a faipari levelező szakközépiskolai képzés is. 1998-ban beindítottuk a ruhaipari szakközépiskolát és a műemléki fenntartó technikusok képzését, mellyel jelentős hiányt pótoltunk. Folyamatosan beiskolázzuk azokat a tanulókat, akik az érettségi vizsga letétele után valamilyen szakmát kívánnak szerezni. A tehetséges, valamint a későn érő tanulók számára lehetővé tettük, hogy a szakmunkásvizsga után kétéves intenzív tanulást követően érettségi vizsgát tehessenek. Sajnos a képzési forma 2001-től jelen formájában megszűnt.
3
A jövőt illetően is alapvető célunk, hogy minél több fiatal érettségi bizonyítvánnyal és legalább egy szakmai végzettséggel rendelkezzen, amikor elhagyja iskolánkat. A kerettantervek felülvizsgálata alapján a 9. 10. évfolyamokra kidolgoztuk helyi tantervünket, mely lehetővé teszi az átjárhatóságot a különböző ágazatok között. Ezt követően a diákok OKJ szerint szakmát tanulhatnak, vagy belépnek a 11. majd a 12. osztályba, ahol már szakmai alapozó tárgyakat is tanulnak. A 12. évfolyam befejezését követően választásuk szerint - közép vagy emeltszintű érettségi vizsgát tesznek, majd továbbtanulhatnak felsőoktatási intézményben, vagy iskolánkban vesznek részt érettségi utáni szakképzésben. A képzési időbe beszámítanak a 9-12. évfolyamban már megtanult szakmai ismeretek is. Szándékaink szerint a későbbiek során részt veszünk akkreditált felsőfokú szakképzésben is. Iskolánk feladata, hogy szolgáltasson, ennek megfelelően elképzelhető, hogy az ipar és a szolgáltatás újabb képzési igénnyel lép föl. Ezeket lehetőségeinkhez mérten továbbra is igyekezünk kielégíteni, miként várhatóan részt veszünk azokban a programokban, melyek a munkaerő alap, át- és továbbképzését célozzák meg.
4
II.
Nevelési program
1.
Személyi feltételek a)
Alkalmazottak száma: (álláshelyek száma):
Megnevezés
Jelenleg (fő)
Nevelő-oktató munkát végzők száma Nevelő-oktató munkát segítők száma Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma Összesen:
A program kívánta módosítás (fő) 2003-2004.
2004-2005.
2005-2006.
2006-2007.
2007-2008.
112
117,5
118,14
118,45
118,8
119,05
3,5
3,5
3,5
3,5
3,5
3,5
52,5
52,5
52,5
52,5
52,5
52,5
168
173,5
174,14
174,45
174,8
175,5
A nevelő-oktató munkát végzők közül egyetemet 43 fő, főiskolát 48 fő végzett.
b)
Pedagógus álláshely szükséglet 20032004.
Általánosan képző IX. X.XI.XII. OKJ szakmai képzés XIXIV. Könyvtáros
Összesen: Kollégium Órakedvezmények: Ig. Igh. koll.vez, gyak.vez, gyak.vez.h. Órakedvezmények: mk.vezetői, osztályfőnöki Közalkalmazotti Tanács, Szakszervezetk Mindösszesen pedagógus álláshely Pedagógusok munkáját közvetlenül segitők Egyéb dolgozók
Iskolai összes munkatárs
20042005.
20052006.
20062007.
20072008.
51,6
52,69
53
53,35
53,6
47,75
47,75
47,75
47,75
47,75
2
2
2
2
2
101,35
102,44
102,75
103,1
103,35
6,2
6,2
6,2
6,2
6,2
6
6
6
6
6
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
1
1
1
1
1
117,05
118,14
118,45
118,8
119,05
3,5
3,5
3,5
3,5
3,5
52,5
52,5
52,5
52,5
52,5
173,05
174,14
174,45
174,8
175,05
5
Tervezett osztályszám változás 2003 – 2008 között
2006
2007
2004
2005
2006
2007
2003
2004
2005
2006
2007
Összesen
2005
Szakközépiskola
2004
Szakképzés, Érettségi utáni szakképzés
2003
Általános képzés
2003 2004 2005 2006 2007 2003
c)
9.
3
3
3
3
3
4
5
5
5
5
7
8
8
8
8
10.
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
7
7
7
7
7
11.
5 5 5 5 5 4
4
4
4
4
9
9
9
9
9
12.
5 5 5 5 5 2
4
4
4
4
9
9
9
9
9
13.
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
14.
4
3
3
3
3
4
3
3
3
3
15.
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
38 38 38 38 38 Az osztályszámon belül az osztályok összetételét a szülői, ill. munkáltatói igények határozzák meg.
6
d)
Óraszámok alakulása az engedélyezett osztályszám alapján
OKJ képzés Év
2003-2004
2004-2005
2005-2006
2006-2007
Osztály
Alapórater Pedagógus 15 % Összesen Csop. vi órák álláshely*
XI. XII. XIII. XIV. XV.
5 5 1 4 1
13 13 1 4 1
XI. XII. XIII. XIV. XV.
5 5 1 3 1
13 13 1 4 1
XI. XII. XIII. XIV. XV.
5 5 1 3 1
13 13 1 4 1
XI. XII. XIII. XIV. XV.
5 5 1 3 1
13 13 1 4 1
199,5 182 28 112 21 542,5 199,5 182 28 112 21 542,5 199,5 182 28 112 21 542,5 199,5 182 28 112 21 542,5
81,3
81,3
81,3
81,3
623,8
623,8
623,8
623,8
31,19
31,19
31,19
31,19
Összes szüks.
Gyak. csop. 7 7 1 8 1 7 7 1 8 1 7 7 1 8 1 7 7 1 8 1
Gyak. óraszám 136 147 7 56 14 360 136 147 7 56 14 360 136 147 7 56 14 360 136 147 7 56 14 360
15 %
Pedagóg Összes us Összesen álláshel álláshely y *
54
414
16,56
47,75
54
414
16,56
47,75
54
414
16,56
47,75
54
414
16,56
47,75
7
XI. XII. XIII. XIV XV.
5 5 1 3 1
13 13 1 4 1
199,5 7 136 182 7 147 28 1 7 2007-2008 81,3 623,8 31,19 112 8 56 21 1 14 542,5 360 * A számítást az érvényben lévő 20 ó/hét illetve 25 ó/hét kötelező óraszám alkalmazásával végeztük.
54
414
16,56
47,75
8
e)
Óraszámok alakulása az engedélyezett osztályszám alapján
Általános képzés 2003-2004. 2004-2005. 2005-2006. 2006-2007. 2007-2008. AlapÓra Oszt. Alap- Óra Oszt. Alap- Óra Oszt. Alap- Óra Oszt Alap- Óra óra 55 % óra 56 % óra 57 % óra 58 % . óra 59 % 70 % 71 % 72 % 73 % 74 % 110 60,5 5 137,5 77 5 137,5 78,37 5 137,5 79,75 5 137,5 81,12 120 66 110 61,6 4 110 62,7 4 110 63,8 4 110 5 4 120 84 120 85,2 4 120 86,4 4 120 87,6 4 120 64,9 4 120 84 4 120 85,2 4 120 86,4 4 120 87,6 4 120 88,8 88,8 82,5 45,4 3 82,5 46,2 3 82,5 47 3 82,5 47,85 3 82,5 48,67 90 49,5 3 82,5 46,2 3 82,5 47 3 82,5 47,85 3 82,5 48,67 642,5 389,4 23 652,5 401,4 23 652,5 407,8 23 652,5 414,4 23 652,5 420,9 5 6 1031,9 1053,9 1060,3 1067 1073,4
Oszt. Szakközépiskola
IX. X. XI. XII.
4 4 4 4
Szakiskola
IX. X.
3 3 22
Összesen Mindösszesen Szükséges álláshely szám *
51,6
52,69
53
53,35
53,6
* A számítást az érvényben lévő 20 óra/hét kötelező foglalkozással végeztük.
9
2.
Tárgyi, dologi feltételek
Intézményünk 10180 m2 hasznos alapterületen végzi a kollégiumi nevelői, a szakiskolai, a szakközépiskolai, valamint a gyakorlati oktatási tevékenységét. A Jutasi úti iskolaépületekben az elméleti oktatás, a Házgyári úton a gyakorlati oktatás folyik. A Pápai úti műhelyeinkben jelenleg nincs oktatás. Épületeink életkora 30-40 év körüli, állapotuk közepesnek mondható. A folyamatosan végzett felújítások, karbantartások biztosítják a megfelelő műszaki feltételeket. A tantermek fűtése, világítása megfelel a mai követelményeknek. Felszereltsége jónak mondható, eszközökkel jól ellátottak. A tantermekben központi stúdiónk által üzemeltetett zártláncú TV hálózat van. Rendelkezünk a szükséges számú írásvetítővel, diavetítővel, VIDEÓ-, CD- lejátszókkal, magnetofonokkal, VIDEÓ kazetta és CD lemeztárral, és egyéb az oktatáshoz feltétlenül szükséges eszközzel. Tantermeink: „A” épületben 2300 m2 13 tanterem, 3 szaktanterem, „B” épületben 1300 m2 6 tanterem, Koll. épületben. 2185 m2 5 szaktanterem, Geodézia 127 m2 1 szaktanterem, 2 „C” épületbben 423 m Tornaterem 407 m2 1 szaktanterem. Tornacsarnok 674 m2, a hozzá tartozó öltözők, WC-k 55 m2 Orvosi rendelő 47 m2 Porta 13 m2 Fodrász tanműhely 40 m2 Tanműhely 2775 m2 műhelyekkel, raktárakkal, öltözőkkel (Házgyári út) Tanműhely 634 m2jelenleg raktározási feladatot biztosít (Pápai út)
2 szükségterem, 2 szükségterem, 6 szükségterem, 2 szükségterem,
Szabadtéri létesítmények: Iskolában (udvar, sportpályák) 2715 m2 Tanműhely.(udvar, tárolóterület) 5248 m2 Tanműhely II. (udvar) 3033 m2 Alapító okirat alapján intézményünk beépített és beépítetlen hasznos alapterülete: 27832 m2. Szaktantermeink színvonalas oktatási feltételt biztosítanak, állapotukra utal az a tény, hogy ezek pályázaton nyert, vissza nem térítendő támogatásból létesültek, melyek a következők: tornaterem kémiai labor, geodéziai labor, elektronikai szaktanterem, villamos mérőterem, műemlék képzés szakkollégiuma és médiatára, számítástechnikai szaktantermek (4db).
10
Számítástechnikai szaktantermeink számítógépei hálózatba kötve működnek, tanrend szerint valamennyi tanuló, szükség szerint felnőtt dolgozóink is elsajátíthatják a kezelési ismereteket. A szükséges szoftverek jogtiszták, rendelkezésre állnak, fejlesztésük folyamatos. SULINET program biztosítja az internet hálózat ingyenes használatát a tanulók és felnőtt dolgozók munkájához. A testedzés feltételeit egy kisméretű (200 m2) tornaterem, egy tornacsarnok (674 m2) egy erősítő terem (60 m2), valamint a mai igényeknek megfelelő öltöző, fürdő biztosítja. A nemrégiben újonnan aszfaltozott szabadtéri sportpálya javítja a testnevelés tárgyi feltételeit. Az iskolai szertárakban a szükséges demonstrációs eszközök, falitáblák, modellek, makettek rendelkezésre állnak Felnőtt dolgozóink, tanulóink munkáját a több, mint 23000 kötetes könyvtár használatával segítjük. Az állomány tartalmazza a kötelező irodalmat, a szakmai irodalmat, a szakmai folyóiratokat és szépirodalmi műveket, valamint tartós tankönyveket (szótárakat, atlaszokat). A könyvtár használatot főállású könyvtáros segíti. A szabadidő eltöltésére a pinceklub áll rendelkezésre. A kollégiumi férőhelyek színvonala a folyamatos nyílászáró cserék ellenére csak közepesnek mondható. A kollégiumban 4 ágyas szobák és a folyosóból nyíló kiszolgáló helyiségek (WC, fürdő, mosdó) szolgálja 140 fő kollégista elhelyezési lehetőségét. A pihenéshez és tanuláshoz klubhelyiség és 4 tanulószoba áll rendelkezésre. A kollégisták és menzát igénybevevő tanulók kultúrált körülmények között étkezhetnek az ez évben felújított iskolai étteremben, és büfé szolgáltatást is igénybe vehetnek. Tanműhelyünk felszereltsége átlagon felüli, oktató gépparkja dinamikusan fejlődik, a mai igényeknek megfelelő korszerű, univerzális műszerekkel felszerelt műhelyei a következők: építőipari labor, hegesztő tanműhely, villanyszerelő, tanműhely kőmüves tanműhely, műemlék-építész tanműhely csőhálózat-szerelő tanműhely, asztalos tanműhely, ács-állványozó tanműhely, ruhakészítő tanműhely, fodrász tanműhely, festő-mázoló tanműhely. Tanulóink és az eszközök szállítását NISSAN teherautó, FIAT DUCATÓ és egy FORD kis tehergépkocsi, valamint HYUNDAI autóbusz biztosítja.
11
A pedagógiai program céljaihoz rendelt eszközrendszer jelenleg mintegy 126773 eFt értékben (értékcsökkenésüket leszámítva) állnak rendelkezésre. Új és használt oktatási és szemléltető eszközök Sportszer, hangszer Szellemi termékek (szoftverek) Ügyviteli és számítástechnikai eszközök Iskolai gépek, berendezések Tanműhelyi szakmai gépek, berendezések Járművek Kézi-gépi szerszámok
12790 eFt 4652 eFt 5179 eFt 14435 eFt 31857 eFt 43638 eFt 6448 eFt 7774 eFt
Feltételeink további javítását tervezzük az elkövetkezendő időszakban: számítógépek használatának bővítése (szertárak, szaktantermek, laborok) szoftverek folyamatos bővítése Internet kapcsolat fejlesztése NAT követelményekhez rendelt eszközök fölmérése, beszerzése Könyvtárunk fejlesztése A feltételek javításához szükséges források megteremtése: költségvetési támogatás Szakképzési Alap és egyéb pályázatok készítése Szakképzési hozzájárulás megszerzése a munkáltatóktól Bérbeadások Tanfolyamok szervezése Ésszerű határokon belül vállalkozások szorgalmazása Alapítvány kamatainak felhasználása Szerződés alapján eszközök átvétele Célunk: épületeink külső és belső állagának folyamatos javítása, rekonstrukciója, a környezet esztétikájának folyamatos javítása, a rongálások megakadályozása az esztétikus környezet nevelő hatásának fokozása érdekében.
12
3.
Irányítási-szervezeti struktúra
Igazgatás Igazgató Feladatköre: az iskola egyszemélyi felelős vezetője. Hatásköre: a vezetése alá rendelt iskola, tanműhely és a kollégium nevelő- oktató- képző, valamint gazdasági csoport munkájának irányítása, továbbá a munkáltatóknál folyó gyakorlati oktatásnak pedagógiai segítése. Képviseli az iskolát az állami szervek, hatóságok, intézmények, tömegszervezetek és magánszemélyek előtt. Megbízás időtartama: 5 év Megbízó: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestülete. Igazgatóhelyettesek: Általános igazgatóhelyettes: Feladatköre: Az igazgató közvetlen segítője. Közvetlenül felügyeli: - a faipar, nyomdaipar, ruhaipar, vegyes- és szolgáltatóipar az iskolánál oktatott szakmáinak szakmai elméletét tanító tanárok munkáját. - az oktatástechnológus és oktatástechnikus munkáját, - az iskola adminisztrációs nyilvántartási, statisztikai adatszolgáltatási és beiskolázási munkáit, - tanulóviszonnyal kapcsolatos feladatokat, - az iskola fegyelmi bizottságának munkáját, - a károkozók felelősségre vonását, a kár megtéríttetését, - és irányítja az iskola pályaválasztási munkáját. Hatásköre: az igazgató távolléte, valamint akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti, (kivéve a felnőtt dolgozók kinevezése és munkaviszony megszüntetése) továbbá a gazdasági igazgatóhelyettessel együttesen az iskola költségvetése terhére kötelezettséget vállalhat. Megbízás időtartama: határozatlan, a visszavonásig érvényes Megbízó:
a mindenkori iskola igazgatója
Nevelési igazgatóhelyettes: Feladatköre: az igazgató közvetlen segítője. Közvetlenül felügyeli : - közismereti tantárgyakat tanítók munkáját - a közismereti tantárgyi szakmai munkaközösségek munkáját, 13
- kulturális- nevelőmunkát, - a sportmunkát - a szakköri tevékenységeket, - a könyvtáros munkáját, - szabadidő szervező(k) munkáját - az iskola diákmozgalmat segítő tanárok munkáját. Az órarend szerkesztője, a hit és vallásoktatás tárgyi helyiségbéli, időrendbeli feltételei megteremtésének a felelőse. Hatásköre:
az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes távollétében az igazgatót teljes jogkörrel helyettesíti. (Kivéve a kötelezettség vállalás és felnőtt dolgozók munkajogi esetei.)
Megbízás időtartama: Megbízó:
határozatlan, a visszavonásig érvényes
a mindenkori iskola igazgatója
Műszaki igazgatóhelyettes: Feladatköre: az igazgató közvetlen segítője. Közvetlenül felügyeli: - építőipari-, és villamosipari szakközép valamint szakmunkásképző iskolai szakmai, elméleti tantárgyak tanító pedagógus munkáját, - az építőipari, a csőszerelő és a villamosipari szakmai munkaközösségek munkáját, - az érettségi, képesítő, osztályozó és különbözeti vizsgáztatást, szakmunkás vizsgáztatást, valamint a tantárgyi vizsgáztatást - a szükséges szakvélemények beszerzése után kiadja az üzembehelyezési engedélyt. - az iskola egészségvédelmét, valamint az iskolaorvos és ápoló munkáját. (Kivéve a kötelezettség vállalás és felnőtt dolgozók munkajogi esetei.) Hatásköre: Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes távollétében az igazgatót teljes jogkörrel helyettesíti. Megbízó: a mindenkori iskola igazgatója A kollégiumvezető Feladatköre: az igazgató közvetlen segítője. Közvetlenül felügyeli: - az iskolához tartozó Fiúkollégium nevelőmunkáját, - kollégiumi nevelőtanárok munkáját, - a kollégiumi fegyelmi bizottságának munkáját, - a kollégium ifjúságvédelmét, - és segíti a diákönkormányzat érvényesülését, - az állami gondozottak ellátását.
14
A gazdasági igazgatóhelyettes Feladatköre: az igazgató közvetlen segítője. Közvetlenül szervezi, irányítja: - az iskola gazdálkodását, ügyel a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök ésszerű felhasználására, az iskola épületeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használatára és gondoskodik a nevelő-oktató munka gazdasági feltételeiről. - Gazdasági ügyekben - az igazgató megbízása, illetőleg távolléte esetében - az iskolát képviseli. - Az ügyintéző, az ügyvitelt és kisegítő munkát ellátók esetében javaslattal él az igazgató felé munkaügyi kérdésekben. -Utalványozási jogköre a bér- és személyi jellegű kiadások kivételével az iskolai gazdasági tevékenység egészére terjed ki a könyvelési csoportvezető ellenjegyzése mellett. Közvetlenül irányítja a csoportvezetők és a gondnok munkáját. Hatásköre: az igazgató távolléte, valamint akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettessel együtt az iskola költségvetése terhére kötelezettséget vállalhat. Tanműhelyvezető Feladatköre: az igazgató közvetlen segítője. Közvetlenül irányítja: - az iskolai és vállalati tanműhelyekben, a csoportos oktatási és egyéni munkahelyeken szervezett gyakorlati oktatás szakmai, pedagógiai és módszertani munkáját, az építőipari, a faipari és villamosipari szakközépiskola gyakorlati képzését. - az iskolai és a vállalati állományú szakoktatók szakmai irányítását, valamint pedagógiai felügyeletét, - a szakmaorientációs gyakorlatokat, - az át- és továbbképzések gyakorlati oktatásának szervezése. - ruhakészítő szakma pedagógiai munkáját Gyakorlati oktatásvezető helyettes Feladatköre: a tanműhelyvezető közvetlen segítője. Közvetlenül irányítja: - a villanyszerelő, csőhálózat-szerelő, asztalos, szobafestő szakma szakmai, pedagógiai és termelő munkáját, - a fenti szakmák szakmunkásait, valamint a gk.vezetők, a raktáros, az adminisztrátor és a takarító munkáját.
15
Gyakorlati oktatásvezető helyettes II.: Feladatköre: a tanműhelyvezető közvetlen segítője. Közvetlenül irányítja: - az építőipari szakmák szakmai, pedagógiai és termelő munkáját, - az építőipari szakmunkások munkáját, - az orientációs képzést - a tanműhelyi karbantartást. Személyzeti- továbbképzési és munkaügyi munkatárs: Feladatköre: az igazgató közvetlen segítője. Közvetlenül szervezi, irányítja: - az iskola személyzeti- továbbképzési- munkaügyi tevékenységét, - az iskola munkavédelmi vezetői feladatait, - a beszámoltató oktatást, - az iskola ifjúságvédelmét. Az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár: Feladatköre: a nevelési igazgatóhelyettes közvetlen segítője. Közvetlenül irányítja, szervezi: - a tanórán kívüli nevelőtevékenységet, - a diákközösségek munkájának összehangolását, - tanórán kívüli tevékenységet segítő pedagógusok munkáját, felkészítésüket, továbbképzésük koordinálását, - a diákönkormányzat munkájának segítését, - a tanórán kívüli nevelési kérdésekkel foglalkozó testületi ülések és fórumok előkészítését, az ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartást. Könyvelési csoportvezető: Feladatköre: a gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen segítője. Közvetlen irányítja és ellenőrzi az anyag, eszköz és főkönyvi könyvelést. Hatásköre: a gazdasági igazgatóhelyettes tartós távolléte esetén a pénztár, a bankbizonylatok és az anyagok utalványozását ellátja, valamint teljes joggal helyettesíti. Iskolai gondnok: Feladatköre: a gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen segítője.
16
Az iskola vagyontárgyainak, valamint az oktatás tárgyi eszközeinek fejlesztése, karbantartása és pótlása, a "fejlesztési és karbantartási terv" alapján. Közvetlen irányítja: - a kisegítő és technikai személyzet valamint gépkocsivezető munkáját. Külső tagokkal rendelkező testületek: Iskolaszék: Hatásköre: az iskola működésében érintett közösségek képviselői érdekeit szervezett keretek között egyeztethessék, közös érdekeiket képviselhessék és érvényesíthessék. Mandátuma: 2004. augusztus 31-ig tart. Létszáma: 10 fő Összetétele: 1 fő fenntartói, 1 fő területi gazdasági kamarai, 3-3 fő szülői, tantestületi és tanulói képviselettel Működési rendje: adott feladattól függően évente 2-3 alkalommal ülésezik. Szülői Munkaközösség: Hatásköre: - Véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SzMSz szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos pontjait. - Véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. - Dönt a szülők képviseletéről az Iskolaszékben. Mandátuma: folyamatos, lemondás esetén választással pótolják a hiányzókat. Létszáma: osztályonként 1 fő Összetétele: Szülők és 1 fő tanári segítő. Működési rendje: Legalább évente egyszer ülésezik, de szükség szerint az elnök összehívhatja a munkaközösséget. Csak pedagógusokból álló testület: Kibővitett vezetői testület Feladatköre: az iskola működését és a nevelőtestületet érintő folyamatosan felmerülő aktuális iskolai feladatokra javaslatok előkészítése a tantestület felé. Mandátuma: folyamatos Létszáma: 26 fő Összetétele: vezetők, munkaközösség-vezetők, érdekképviseleti vezetők. Működés rendje: iskola életét érintő nevelőtestületi döntések előtt, de évente legalább 4 alkalommal Munkaközösségek: Közismereti: - Fizika - matematika - Idegen nyelvi
17
- Számítástechnika - Magyar, történelem és közművelődés - Osztályfőnöki - Testnevelés Szakmai:
- Faipari - Építőipari - Szolgáltatóipari - Villamosipari
18
Igazgató Minőségbizt. csoport
Személyzeti-Munkaü. és Továbbképz. F.tanácsos Iskolatitkár
Közismereti igh.
Általános igh.
Műszaki igh.
Kollégium vez.
Fizika mk.
Épitőipari mk. Villamosip. mk. Eü.ápoló Faipari mk Szolg.ip. mk Tan.nyilv Okt.technol
Nevelők
Idegen nyelvi mk. Magyar mk. Matematika mk. Oszt.főn. mk. Test.nev. mk. Könyvtáros
Tanműhelyvezető
Tm.vez.h.I. Tm.vez.h.II Szakokt. Szakokt. Szakmunk. Szakmunk. Gk.vezető Ép.szakk. Adminiszt. Raktáros Heg.gyak.okt. Kisegítő és minősítése
Belsőellenőr
Gazdasági igh. Könyv.csv. Gondnok Ügyv.dolg. Szakmunk. Raktáros Kisegítők
Számítástechn.mk.
19
4.
Az iskola kapcsolatai
Iskolánk jellegénél fogva rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Évente megközelítőleg 120-150 munkáltatóval állunk kapcsolatban, ahol a tanulók gyakorlati oktatása történik. Ezen túlmenően a fenntartó, irányítási és más államigazgatási, önkormányzati szervvel, a társadalom különböző szerveivel működünk együtt.
Szociális és Családügyi Minisztérium
Oktatási Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
Kamarák
Szakmai szervezetek Munkáltatók
ISKOLA
Szülők Tanulók Rendőrség Honvédség Egészségügyi intézmények Társadalombiztosítás Polgári Védelem
Nemzeti Szakképzési Intézet Országos Közoktatási Intézet Megyei Pedagógiai Intézet Megyei Munkaügyi Központ
Művelődési Intézetek (színház, mozi, múzeumok, könyvtár, stb.) Általános és középiskolák, kollégiumok Főiskolák, egyetemek
Sajtó Külföldi testvériskolák Egyesületek Egyházak Kisebbségi önkormányzatok Sportegyesületek Kulturális egyesületek
Települési önkormányzatok Gépjárművezető-képzők Karitatív szervezetek Vöröskereszt
20
5.
Az iskola hagyományrendszere
Az iskola sajátos arculatának kialakításában, rendszeres ápolásában fontos szerepe van a hagyományoknak. Ezért iskolai ünnepélyt tartunk - tanévnyitáskor, záráskor - nemzeti ünnepeken - a végzősök szalagavatásakor - ballagáskor Megemlékezünk a tanévenként személyiségekről, évfordulókról.
esedékes
jelentős
történelmi
eseményekről,
Az iskola névadójáról Táncsics Mihályról tanévenként a "Táncsics Napok" keretében - az elsős évfolyamok Táncsics Mihályról és koráról vetélkednek - rajz és termék kiállítást rendezünk a tanulók munkáiból - kulturális műsort készítünk és ezzel kapcsolódunk az évenkénti Alma Mater városi rendezvénysorozathoz - tanévenként 2-3 alkalommal iskolai discoban szórakozhatnak a diákok. Rendszeresen tanulmányi, kulturális, sportversenyeken veszünk részt, amelyet az iskola éves munkatervében rögzítünk: SZKT, OKTV, OSZTV, szavaló, prózamondó, diákszínjátszó, énekkari és majdnem minden jelentős sportágban sportversenyeken. A múzeumi világnap balácai rendezvényein aktívan részt vesznek tanulóink. - történelmi szituációs játékkal, - a pékek lepény sütéssel. A szakmai munkaközösségek szakmai napokat tartanak, ahol az ipar, a kereskedelem új technológiáit, anyagait a gyártó vagy forgalmazó képviselői mutatják be. A helytörténeti ismeretek bővítése céljából kirándulásokat szervezünk és rendszeresen segítjük a múzeumot. Ha szükséges a diákok fizikai munkájukkal vesznek részt ásatásokban, feltárásokban, felújításokban. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók és kollektívák "Táncsics dij"-ban részesíthetők. Az iskola életével kapcsolatos jelentős eredmények regisztrálására "Emlék-könyv"-et vezetünk. A jelentős tanulmányi-, kulturális és sporteredményeket elérő tanulókat az iskolarádión, időszerű kiadványokban és az iskolai hirdetőn népszerűsítjük a jó példamutatás céljából. Minden tanévben az egész iskolára kiterjedő 1-1 napos tanulmányi kirándulást szervezünk - hazánk nevezetességeinek megismerésére. (Ezzel részben pótoljuk a családi kirándulásokat.) A tantestület tagjainak is kirándulást szervezünk a tanév végén. Decemberben karácsonyi, júniusban pedagógus napi házi ünnepségen vesz részt a tanári kar. Ez utóbbin adják át a törzsgárda okleveleket.
21
A lehetőségek figyelembevételével évente megjelentetjük az iskola értesítőjét, amelyben a szokásos fejezeteken (névsorok, eredmények, igazgatói beszámoló) kívül tanárok és diákok dolgozatait adjuk közre. Kollégium Az iskolától függetlenül is meg kell tartani a kollégiumi tanévnyitó-, tanévzáró ünnepi közgyűlést, továbbá azokat az ünnepeket, megemlékezéseket, amelyek haladó hagyományként élnek. Törekedni kell arra, hogy a kollégiumi ünnepélyek szervezési és tartalmi munkájából a diákönkormányzat minél nagyobb részt vállaljon. Egyéb szervezett összejöveteleket (ismerkedési est, klubdélután) diákönkormányzat szervezze, rendezze a kollégiumvezető egyetértésével.
6.
lehetőleg
a
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei • •
•
•
• • • • • • •
• •
Pedagógiai alapelvek Nyitottság: környezetünk állandó változásokon megy keresztül, folyamatos változásoknak vagyunk tanúi nap mint nap. Ezért ezek megismerése, bennük való aktív részvétel elengedhetetlen. Nemzeti és európai identitástudat: egy időben legyen hazáját ismerő, szerető és tisztelő ember, valamint az európai népek tisztelője közös európa gondolatának aktív támogatója. Felelősségtudat: ismerje és érezze ennek a különösen fontos jellemvonásnak a szükségességét, a döntések és cselekedetek munkatársakra, közösségekre gyakorolt hatását. Kitartás: olyan jellemvonás, mely nélkül az ember tartós eredményt nem érhet el. Munkájában és tanulásban jellemezze a tanulót. Differenciált bánásmód és oktatás: a pedagógus a munkája során igazodik a tanuló személyiségéhez, az oktatás során az adottságaihoz és képességeihez. Erkölcsiség: az emberi együttélés alapvető követelményét elvben és gyakorlatban is igyekszünk megmutatni és ilyen életre nevelni tanulóinkat. Minőség: minden kornak követelménye, ma az egyik legfontosabb tényező. Nevelési célok feladatok A személyiség formálása, melynek eredményeként sokoldalúan fejletté válik az iskolai tanulmányokat befejező diák. Általános cél, hogy a gyermek a nevelés-oktatás során megértse és elsajátítsa a mobilis ember fő jellemzőit. Ennek segítségével be tudjon kapcsolódni a gazdasági élet gyorsan változó rendszerébe. Lépést tudjon tartani a változó- növekvő követelményekkel, szükség szerint önképzéssel, továbbképzéssel. A fenti célkitűzést a nevelés-oktatás során az alábbi területeken kívánjuk elérni. Az értelmi nevelés alapjául szolgáló érzékelés, észlelés fejlesztése, önálló megfigyelőképesség kialakítása a tanórai kísérleteknél, szakmai gyakorlaton, orientációs foglalkozásokon. Továbbá a szellemi fejlődéshez szükséges emlékezés, képzelet és gondolkodás fejlesztése az ok-okozati összefüggések megvilágításával, problémafelvetéssel és a tanulók aktív szereplésének elérésével.
22
•
•
• •
• • • • •
• •
•
Az erkölcsi neveléssel a közösségi viselkedés normáinak megismertetését és élethelyzeteken keresztül való gyakorlását, a tiszteletet, egymás megbecsülésének fontosságát kívánjuk hangsúlyozni, és a napi tevékenységünk során a tanulókkal közösen megélni. Az igazsághoz való következetes ragaszkodás, a tetteinkért való felelősségvállalás fontosságának megismertetése. A felelőtlenség, csalás-hazudozás negatív következményeinek a bemutatása. Fontos a rongálások elleni, a tulajdon védelméért folyó nevelő munka. Alapvető célkitűzésünk a nemzeti önbecsülés, az identitástudat erősítése, törvényeink tiszteletben tartásának hangsúlyozása. Nemzeti hagyományaink megbecsülése, ápolása, más népek tiszteletére nevelés. Felkészítjük a tanulókat a közéleti szereplésre, önálló véleményalkotásra, nyilvános állásfoglalásra. Az esztétikai neveléssel gazdagítjuk a személyiséget, fejlesztjük a szépérzéket, az esztétikum iránti igényességet. A művészetek befogadásának képességét az irodalomórákon, a képzőművészeti órák, a művészeti szakkörök, a színház-, mozi-, hangverseny-, tárlatlátogatások és múzeumlátogatások révén fejlesztjük. Tudatosítjuk, hogy mi a szerepe a művészetnek, a valóság, az élet dolgainak jobb megértésében, az egyén és környezete közötti harmonikus kapcsolat kialakításában, mi a különbség a giccs és a valódi művészet között. A művészeti ágak területén (irodalom, képzőművészet, zene, színjátszás, film) kiemelkedő képességű tanulók számára lehetőséget biztosítunk a tehetségük tudatos fejlesztésére, önálló műalkotások létrehozására, a közönség előtti megjelenítésre. A természet nyújtotta szépségek élvezésére neveljük a tanulókat túrák, kirándulások alkalmával, felhívva a figyelmet környezetünk védelmének fontosságára. Tudatosítjuk és gyakoroltatjuk velük a viselkedés és kommunikáció esztétikai követelményeit a társas együttlétek során. Megismertetjük az öltözködés esztétikumának követelményeit, a gyakorlatban bemutatjuk előnyös és hátrányos eseteit. Szeretnénk elérni tanulóinkkal az iskolai, otthoni, munkahelyi környezetük esztétikus kialakításának és ápolásának igényét. A testi nevelés folyamán megismerik a tanulók az egészséges életmód fontosabb jellemzőit, az egészségre ártalmas tényezőket. A fizikum egészséges nevelését szolgáló rendszeres testedzés mellett fontosnak tartjuk a lelki, érzelmi élet fejlesztését, a káros szenvedélyek, környezeti ártalmak és a túlhajtottság testet-lelket romboló hatásának tudatosítását. A betegségek elkerüléséhez felvilágosító tevékenységgel járulunk hozzá. A személyiség mentálhigiéniáját, lelki egészségvédelmét fontos területként kezeljük. A felnőtt kor felé közeledő korosztály számára fontos a családi életre, a nemek közötti kapcsolatra nevelés. Így a nemek közötti egyenlőség, kapcsolatteremtés a másik nemmel, a férfi-nő közötti testi-lelki különbségek, mint konfliktus források ismertetése. A családi életben felmerülő problémák megoldását elemzéssel, javaslatok kidolgozásával, az egymás iránti tisztelet hangsúlyozásával segítjük elő. A munkára nevelés: az iskolában szervesen összekapcsolódik a szellemi tevékenység (tanulás) és a konkrét fizikai munka (szakmai gyakorlat). A tanulókkal kezdettől fogva tudatosítani kell a munka társadalmi fontosságát, mint a megélhetés alapját. A munkával való nevelésnél az alkotó jellegre törekszünk, amelyben az elméleti ismereteket alkalmazhatják, az önálló gondolkodást megvalósíthatják a jövő leendő szakemberei. Ennek során külön figyelmet fordítunk a minőségre, a munkakultúra kialakítására.
23
•
• • •
• •
• •
•
• • •
• •
A közösségi nevelés kapcsán a társadalom által támasztott követelményeknek megfelelő közösségi élet kialakítására törekszünk. Megismertetjük a tanulókkal az emberi együttélés alapvető normáit, egymás eredményeinek értékelését, a különbségekből adódó nehézségek elviselését. Igyekszünk elérni, hogy ítéljék el a közösséget bomlasztó tanulókat, a deviáns magatartású társaikat próbálják a viselkedési normák betartására sarkallni. Szabadidejüket tartalmasan töltsék el egymás között, szórakozzanak, sportoljanak, kiránduljanak és igényes hobbyt műveljenek. Oktatási cél (általános) A szakközépiskola általános célja a képességek fejlesztése a közismereti és szakmai képzés szerves egységében. A követelményeiben heterogén környezetből érkező tanulók igényeinek és lehetőségeinek megfelelően felkészülhetnek az érettségit követően szakmai tanulmányokra. De lehetőséget kapnak felsőfokú tanulmányokra való előkészülésre is. Attól függően, hogy alap- vagy emelt szintű érettségire vállalkoznak a 11.évfolyamtól. Az oktatásba beépülnek a probléma megoldási módok, a folyamatos tanulásra való felkészülés, az európai uniós követelményekre való felkészülés és a stabil értékrend kialakítása egyaránt. Fontos, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntésre, érezzék a folyamatos szakmai fejlődés szükségességét. Olyan ismeretek átadása, amelyeket a további tanulmányok, ill. munka során tudnak használni. Az általános műveltség megszerzése mellett gyakorlati jártasságot is szerezzenek a szakmájukban. Olyan tanulási technikára tegyenek szert, amellyel az életük során önmaguk képzésre is alkalmasak legyenek. A szakiskola 9-10 évfolyamán továbbfejlesztjük az általános iskolában megalapozott képességeket, elsősorban általános műveltséget megalapozó oktatással. A követelményekben a több esetben hiányos felkészültségű tanulókhoz igazodunk. Pályaorientáció és közismereti tárgyak segítségével fejlesztjük a tanulók képességeit, csökkentjük a korábban kialakult tudásbeli hátrányt, előkészítve ezzel az eredményes szakmai képzést. A szakiskolai általános képzés zárását az alapvizsga letétele jelenti, amellyel lehetővé válik a szakképzés megkezdése. Oktatási célok (konkrét) Szakiskola 9-10 évfolyama A szakiskola 9-10.évfolyamának konkrét célja a tanulók a tanulók általános műveltségének megalapozása és felkészítése a szakmai képzés megkezdésére. Kiemelt terület a kommunikáció-, informatika, testnevelés és az idegen nyelv. A szakiskolából a szakközépiskolába való átvételre lehetőség van jó tanulmányi eredmény (4) esetén közvetlenül, a 9.évfolyamon évközben, vagy elölről kezdve a középiskolai tanulmányokat. Esetleg különbözeti vizsga letételével ha a pályázó eredménye nem éri el a jó rendű átlagot. Szakiskola 11-12 évfolyama A szakképzési évfolyamokon egyrészt a kerettanterv előírásainak megfelelően heti hat óra közismereti tantárggyal foglalkoznak a tanulók. Benne a testnevelés, gazdasági ismeretek, szakmai számítások vannak a súlypontban. De emellett egyes szakmákban folyik szakmai idegen nyelv, művészettörténet vagy alkalmazott számítástechnika oktatás. A képzés célja valamely, OKJ-ban szereplő szakma elméleti és gyakorlati ismereteinek eredményes elsajátítása, sikeres szakmai vizsga letétele. Fontos továbbá
24
• •
• •
az egyes szakmák fejlődési irányainak bemutatása, a folyamatos továbbképzés, önképzés igényének kialakítása. Szakközépiskola 9-12 évfolyama Szakközépiskolában a cél kettős. Egyrészt az érettségi vizsgára való felkészítés a nyelvi, matematikai és számítástechnikai oktatás előtérbe helyezésével, a kötelező érettségi tantárgyakból biztosítva az emelt szintű érettségi lehetőségét. A fizika helyett választható a biológia is a faipari és ruhaipari szakmacsoportban. Másrészt a 910.évfolyamon szakmai orientációval a 11-12.évfolyamon pedig szakmai alapozással olyan mértékű szakmai ismeretek elsajátítását tesszük lehetővé, hogy ezáltal a szakirányú technikus képzésbe 1 év beszámítható. Így annak időtartama 1 évre rövidül. Amennyiben a tanuló a 11.évfolyam megkezdése előtt úgy dönt, hogy nem kíván emelt szintű érettségit tenni mert nem a felsőfokú tanulmányok folytatása a cél, akkor a fenti két tárgyra biztosított plusz 2-2 órán sem kötelező részt vennie. Ezáltal heti egy órát kell választani a testnevelés vagy számítástechnika tantárgyból, hogy a kötelező 30 órát teljesítse. Középiskolára épülő szakmai képzés Középiskolára épülő szakmai képzés egyrészt az érettségihez kötött OKJ-szerinti szakmákra való felkészítést jelenti. Építve az alaposabb általános képességekre; a tanulók jelentős mértékben önálló tanulással sajátítják el a szükséges szakmai ismereteket. Még inkább megalapozva ezzel az „egész életen át való tanulást”. A technikusképzést az általános célok mellett egy év alatt kívánjuk megvalósítani oly módon, hogy a szakmai orientáció a 9-10 évfolyamon és a szakmai alapozást a 11-12 évfolyamon teljes mértékben beszámítjuk. Biztosítva ezzel a gyorsabb szakmához jutást. Ugyanakkor megadva a műszaki szakterületen alapvetően fontos tárgyakból (matematika, fizika) az emelt szintű érettségi lehetőségét. A közismereti tárgyak óraszámát a szabadon tervezhetőből, míg a szakmai órákat az orientációra, szakmacsoportos alapozásra biztosított órák, valamint 2-3 fakultatív óra felhasználásával tartjuk meg. Mindez a szabadon választható és a felkészítés fakultatív órák felhasználásával lehetséges.
Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármely okból, így különösen a gyermek és hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti és etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. (4 § 7.) A legfontosabb követelmény a pedagógussal szemben, hogy a tanuló képességeinek, adottságainak feltárása után megadja a segítséget a felzárkóztatáshoz. Biztosítani kell a családban kevesebb lehetőséget kapott tanulóknak, ha képességük megfelelő, az „elit” képzésben való részvételt. (4/A. §) A sajátos nevelési igényű tanulók nyilvántartását a Szakértői és Rehabilitációs bizottság Szakvéleménye alapján végezzük. Egyes tantárgyak, tantárgyrészek mentesítése iránti kérelmekről a Bizottság szakvéleményét figyelembe véve az iskola Igazgatója dönt. Szükség szerint az érintett szaktanár az osztályfőnökkel közösen egyéni fejlesztési tervet készít, illetve egyéni foglalkozást szervez a tanuló részére. (8/B § 3.) A tanulók rendszeres nevelési-oktatása, alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata.
25
A 9. szakközépiskolai és a 9. általánosan képző évfolyamokra a felvétel a felvételi eljárás keretében – a jogszabályoknak megfelelően – történik. Az iskolarendszerű szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét. Az iskolarendszerű szakképzés – jogszabály szerint – az alapfokú iskolai végzettség megszerzése előtt, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történő felkészülés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára. A szakiskola tanulója – a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából. A szakközépiskolában – fenntartói engedély alapján – megszervezzük a nyelvi előkészítő osztályt. Az évfolyam elvégzését követően a diákok választhatnak, hogy melyik szakközépiskolai képzésünkben folytatják tanulmányaikat a 9. évfolyamtól. Az adott nyelvből emeltszintű oktatás keretében felkészítjük tanulóinkat az emeltszintű érettségi vizsga letételére. (24-33. §) Iskolánk Helyi Tantervét az Oktatási Miniszter által kiadott Kerettanterv alapján készíti el, figyelembe véve az egyes tantárgyakra vagy tantárgycsoportra előírt időkeretet. Az egyes tantárgyak tananyagtervének összeállítását az illetékes Szakmai Munkaközösség készíti el, majd megvitatás után elfogadásáról a Nevelőtestület dönt. A Helyi Tanterv tartalmazza az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményét is. A Pedagógiai Programunk összeállításánál figyelembe vesszük az iskolán belüli átjárhatóság megvalósíthatóságát is. A szakmai képzés Helyi Tantervét az Országos Képzési Jegyzék alapján elkészített szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a központi programok követelményrendszere alapján készítjük el. A szakközépiskolában a 9. 12. évfolyamon a szakmai orientáció és a szakmai alapozás keretében elvégezzük a 13. évfolyamra előírt tananyagot. Így a technikusképzést a 14. évfolyamon fejezzük be. A szakiskola Helyi Tantervét szintén a szakminisztériumok által kibocsátott Szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a Központi programok alapján állítjuk össze. A programokat a gyakorlati oktatási helyekre eljuttatjuk, a követelményekről a gazdálkodó szervezeteket tájékoztatjuk. (45. § 5.) Iskolánk a Kt. Alapján egységes iskola, így nevelési-oktatási céljaink megvalósításához egy Pedagógiai Programot, valamint egységes szerkezetbe foglalt Helyi Tantervet alkalmaz. A tananyagokat, a követelményeket, a képzés feltételeit ez az egységes szerkezet tartalmazza. (Kt.48.§ 6.) Iskolánk biztosítja a felnőttoktatásban való részvételt az alábbiak szerint: nappali oktatás munkarendje szerint a 23. életév alatti tanulók esetében. Esti, illetve levelező munkarendben azoknak, akik a 23. életévüket betöltötték. Távoktatásra, illetve egyéni felkészülésre épített oktatás azoknak, akik a 23. életévüket betöltötték, és nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehetnek részt, illetve azoknak akik a 18. életévüket betöltötték, de a nappali rendszerű oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni. (78. §)
26
7.
Főbb feladatok a)
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Napjaink pedagógiai nevelőmunkája időszerűvé tette a személyiségfejlesztés gyakorlatát. Új oktatáspolitikai koncepciók születnek, változnak a tankönyvek, nőnek a követelmények és az elvárások. A személyes sorsokat is érintő változások alig regisztrálhatók, mert az új rendszer ismeret és eredményközpontú. „Az ember sohasem teljes, létezése a valamivé válásban rejlik” írta Von Hender. Tehát feladatunk nem lehet más, minthogy a tanulóink a nevelés folyamán egyre adaptívabbá, kreatívabbá, életképesebbé váljanak. A pozitív egyéni értékrend kialakítása, megszilárdulása a személyiségfejlődés legfontosabb feltétele. Eredményessége attól függ, hogy mennyire ismerjük a segítendő fejlődést, annak alapvető jellemzőit, tudva azt, hogy azonos életkorúak fejlettsége nagyon különbözhet egymástól. Különböző lehet a szabálytudatuk, önértelmezésük, szociális helyzetük. Nevelésünk folyamatos és egymásra épülő kell hogy legyen. Ezáltal személyi érettségüket serkentjük, és ma még nem értékelhető módon saját felnőttkori probléma és konfliktus megoldási módjaikat is megalapozzuk. Csak a tapasztalati személyiség kialakítását szem előtt tartó nevelés kudarcra van ítélve. Úgy kell nevelnünk, hogy a képzésből kikerülő tanulók képesek legyenek reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére, a demokrácia megteremtésére és működtetésére, a szociális beilleszkedésre. Átgondolt, az iskola minden pedagógusára, szakoktatójára vonatkozó nevelőmunkára van szükség. A személyiségfejlesztése hosszú 8-10 éves folyamat – következetes pedagógiai odafigyelést és az egyes tanulók személyes bevonását igénylő akciósorozat. Célja, hogy a tanulók saját személyiségükkel tisztába legyenek, és tudatosan alakítsák egyéniségüket. Legyenek érzékenyek egymás iránt. Olyan felismerési mechanizmust kell kiépíteni a tanulókban, amely lehetővé teszi, hogy motiválhatók legyenek a külső ingerekkel szemben (pl. kérés, ígérgetés, fenyegetés, dicséret, bírálat). A pedagógus egyéniségének, életvitelének jelentős szerepe van. Figyelmes nevelői segítség nélkül az élményszükséglet megrekedhet az üres, csupán az erejükkel ható ingerek szükségletének szintjén, szélsőséges esetben a pótszerek kínálta élményekhez való kötődés is kialakulhat. Nevelésnek csak a pozitív irányú személyiségfejlődés tekinthető. Nagy szerepet kap a folyamatban az élmény és az információ, az alkotó játék és az alkotás, a családi háttér feltérképezése és az egyéni célok ismerete. Mindezekből adódóan feladataink a következők: - gyakorlati emberismeret, önismeret kialakítása, énkép fejlesztése, ami nemcsak azt a nézetet tartalmazza, hogy „mi vagyok”, hanem hogy mivé akarok válni. A fő célok követése az, ami kialakítja a teljes életet. Azok az emberek, akiknek önismerete pontos, másokat is a legtöbb esetben pontosan értékel. - Szükségleteik, vágyaik tudatos értékelése. - Az egyén és a közösség viszonyának, szociális kapcsolatrendszerének kiépítése, a kultúrált viselkedés, magatartás kialakítása. - Empátiaképesség fejlesztése, interperszonális kapcsolatok, tolerancia. - Kommunikációs készség (verbális és nem verbális) kialakítása, megjelenés, testbeszéd stb.
27
-
Előnyös oldalaink bemutatása, jó benyomás keltés képességének fejlesztése, egészséges önbizalom formálása. Rangsorképzés sajátságának fejlesztése, szocializálása – nélküle a társadalom összeomlana, a csorda szintjére süllyedne. Mentálhigiénia tudatos formálása, testi-lelki egészség igényének felkeltése, környezet védelme. Biztos tudás megszerzéséhez szükséges tanulási módszerek elsajátíttatása. Döntéshozatal alapjainak ismerete, a jó alternatívák kiválasztása. Tulajdonosi szemlélet, vállalkozási képesség, az egész személyiség kreativitásnövekedését elősegítő nevelés
Ezeknek a pedagógiai feladatoknak a következetes megvalósításával érheti csak el az iskola a célját, azt, hogy diákjai érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére. - Egyetlen társadalom sem maradhat fenn sokáig anélkül, hogy az egyik ember tiszteletbe ne tartaná a másikat. Napjaink embere is olyan közösséget remél és tervez, ahol az egyes személyiségek méltósága és fejlődése a legmagasabbra becsült érték lesz. A középfokú nevelés-oktatás szakasza iskolánkban a kilencedik évfolyamon kezdődik, a szakiskolában a tizedik, a szakközépiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végéig fejeződik be. Szakaszai: - a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó általános műveltséget megszilárdító - a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően – elmélyítő, pályaválasztást segítő - a szakképzés, mely ezekre épül szakiskola esetén a tizenegyedik évfolyamon kezdődik, mely a tizenkettedik vagy tizenharmadik évfolyamba fejeződik be, szakközépiskola esetében a tizenharmadik évfolyamban kezdődhet és a tizenötödik évfolyamon fejeződhet be az OKJ előírásai alapján. (8. § 2-4.)
b)
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A közösségi nevelés: „A közösségfejlesztés a dolgok egymással való megosztására ösztönzi az embereket és olyan struktúrákat kíván létrehozni, amelyek valóban részvételt és az emberek bevonását eredményezik. A közösségfejlesztés során az egyén vagy csoport ereje, jártassága, tudása, és tapasztalata fejlődik, ezáltal lehetővé válik számára, hogy saját kezdeményezések útján küzdjön a társadalmi,… és környezeti problémák ellen, miközben egy valóban demokratikus folyamatban vesz aktívan részt.” (Parola 1999.1 szám) „Alapjaiban a közösségfejlesztés egy olyan társadalmi folyamat, melynek során az emberek alkalmasabbá válnak arra, hogy a kellemetlen és változó világ helyi vonatkozásaival együtt éljenek vagy valamennyire irányítsák azokat.” „Az embernek szüksége van a megértésére, arra a tudatra, hogy mások elismerik és tiszteletben tartják személyiségét, valamint olyan irányításra, amely kibontakoztatja célja eléréséhez szükséges, addig lappangó képességeit.” (Biddle könyvéből, 11.fejezet) „A közösségi nevelés kapcsán a társadalom által támasztott követelményeknek megfelelő közösségi élet kialakítására törekszünk. Megismertetjük a tanulókkal az emberi együttélés szabályait, alapvető normáit, egymás eredményeinek értékelését, a különbségekből 28
adódó nehézségek elviselését. Igyekszünk elérni, hogy ítéljék el a közösséget bomlasztó tanulókat, a deviáns magatartású társaikat próbálják a viselkedési normák betartására sarkallni. Szabadidejüket tartalmasan töltsék el egymás között, szórakozzanak, sportoljanak, kiránduljanak és igényes hobbyt műveljenek.” /”Táncsics M.Szakk.” Ped.Progr.1998.) A közösségfejlesztés színterei: Iskolai: -
elméleti oktatás: általános tanítási órák osztályfőnöki órák testnevelési órák gyakorlati oktatás: tanműhelyi vállalati
Tanórán kívüli tevékenységek: - Kollégium - Diákönkormányzat - Kulturális tevékenységek: - Szakkörök - Rendezvények (hangverseny, színház, Alma Mater stb.) - sport - szervezett iskolai kirándulások (osztálykirándulás) - egyéb Diákönkormányzat: - alulról szerveződő közösséget, tevékenységi köröket hozzon létre, működésüket támogassa - a pedagógus elsődleges feladata, hogy elősegítse a diákok kreatív, önálló szervező tevékenységét (az esetleges anomáliák kiküszöbölése) - pedagógusok segítségével iskolai rendezvények szervezése - az iskolai panaszlánc keretében a közösség nevelő hatásának gyakorlása és fejlesztése Kulturális tevékenységek Szakkörök: - a koherens érdeklődési körök interferenciájának biztosítása, illetve elősegítése - a közösség és az egyén egymásra hatása itt lehet a legerőteljesebb - Az Eu. Kapcsolatok ápolása, bővítése erősíti a nagyobb közösséghez való tartozást (Eu szakkör, cserekapcsolatok) Rendezvények: - A közös élmény biztosítása - Az embertársaink művészi teljesítményének befogadása és elismerése - Bemutatkozási lehetőségek biztosítása, a tehetséges gyerekek felfedezése és fejlesztése Sport: (Hasonló a testnevelés órai feladatokhoz)
29
Szervezett iskolai kirándulások - A közösségért való aktív tevékenység elősegítése (szervezési feladatok, az akadályok közös leküzdése) - „Egy mindenkiért, mindenki egyért” elv kialakítása. Egyéb -
Hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység Szeptemberi szakmai kirándulás (Bakony-túra) Alma-Mater napok Az újszerű diák-polgármester választás Táncsics kiállítás Értesítő
Megjegyzés: Az egyes feladatok egymástól élesen nem különíthetők el, egymással állandó kölcsönhatásba, átfedésben vannak. Feladatok: Általános tanítási órák: - egymás véleményeinek tiszteletben tartása - egymás iránt érzett felelősség - probléma érzékenység fejlesztése Osztályfőnöki órák feladata, hogy a tanulók - tetteikért felelős állampolgárrá váljanak - harmonikus társas és - harmonikus párkapcsolatok kialakítása - felelős döntéshozatalra legyenek képesek - hagyományok megőrzése és ápolása, pl. szakmatörténeti emlékek, ünnepekhez kapcsolódó népszokások - más népek, népcsoportok kultúrájának megismerése, elfogadtatása (tolerancia) Testnevelési órák során elsősorban - csapatszellem kialakítására - az egészséges szurkolói szellem fejlesztésére kell törekedni. Tanműhely, Vállalat: - A kollektív tevékenység kialakítása a gyakorlati munkák során Kollégium: - szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése (egyén – csoport - társadalom kölcsönhatásai) - környezettudatos magatartásra való nevelés (életvitel, tolerancia, stb.) - szocializáció (beilleszkedés a közösségbe Megjegyzés: A közösségfejlesztés különleges színtere a kollégium, hiszen valamennyi iskolai feladat fokozottan érvényesül a kollégium életében, ami programjukban is szerepel, így itt nem részletezzük. (Tehát a felsorolás nem teljes)
30
Iskolánk a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Ennek időkerete: - kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt - tizenegy-tizenharmadik évfolyamon hatvan - szakképzési évfolyamokon a heti kötelező tanórai foglalkozás öt százaléka. Ezt a keretet a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához és osztálybontáshoz használjuk fel. A tanórai kereteket és a csoportbontást a Pedagógiai Programunk Óratervek részében rögzítettük. (52. § 3-7.) A tanulók érdeklődése és igénye alapján tanórán kívüli foglalkozásokat is szervezünk, melyek jól illeszkednek közösségfejlesztési programjainkhoz. Ezek: - szakközök: irodalmi, rajz, történelmi. EU-ismereti, számítógép, faipari stb. - sportkör és szakosztályi foglalkozások - kulturális és sportrendezvények (városi, megyei, országos) - tanulmányi kiránydulások (egy és több naposak) - énekkar (53. § 1-2.)
c)
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Beilleszkedési és magatartási nehézségek sokféle okból származhatnak, és sokféle alakban jelentkezhetnek. Az oktatás indokolt individualizálása és differenciálása hozzájárulhat a fenti problémák sikeres leküzdéséhez – azonban a tanítás milyensége a fent említett gondoknak csupán egyik forrása. Vannak jelentős fejlettségi (pl. értelmi, érzelmi) és teljesítmény okok is (pl. túlságosan magas és merev követelményrendszer), de a családi körülmények mindig domináló szerepet játszanak. Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a gyerek családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartási problémák egy részében a gyökerek, a család érzelmi-nevelési körülményeiben kereshetők. Ezért kiemelten fontos a család és az iskola jó együttműködése, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, indokolt szituációban a megfelelő szakemberek, pszichológus, családgondozó bekapcsolása a segítő folyamatba. A tanulók kiegyensúlyozatlan érzelmi élete, magányossága, érzelmi sérülése stb. okozza igen gyakran a problematikus nevelési helyzetet. A tanároknak (és a szülőknek is) megfelelő szemlélettel, megértéssel, szeretettel, toleranciával kell fordulni az ilyen diákokhoz. A segítés és a gyógyítás legfőbb módja a bizalom és a megfelelő érzelmi kapcsolat kiépítése a tanuló és környezete között, és az egészséges érzelmi egyensúly helyreállítása. A problematikus gyermekek nevelésénél törekszünk a személyiségzavar mielőbbi felismerésére és gyógyítására. A legcélszerűbb azonban olyan pedagógiai légkör kialakítása, amely biztosítja a személyiség egészséges fejlődését, így eleve megelőzi a beilleszkedési, magatartási rendellenességek kialakulását (profila-xis). Megelőzés: lehetnek olyan jelzések, amelyek előre vetítik a gondot: közöny, passzivitás, érzelemszegénység, érdeklődés hiánya, elkülönülés, közömbösség a társak iránt, túlzott félelem, szorongás, ok nélküli sírás, irigység vagy féltékenység más gyerekkel kapcsolatban, 31
koncentrációzavar, teljesítményromlás, beszédzavar stressz-helyzetekben, apró holmik eltulajdonítása, stb. A magatartási zavarok egyik, az iskolában leginkább szembetűnő formája az agresszív megnyilvánulásokban fejeződik ki. Agressziót vált ki az agresszió látványa, a példa. A magatartási problémák egy része deviáns viselkedéssé válhat. A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái: - az együttműködési készség hiánya - durva hang, durva érintkezési mód - feltűnni vágyás, imponálni akarás - agresszivitás, kötekedés - ellenséges, tekintélyellenes viselkedés - megbízhatatlanság - felelőtlenség - peremhelyzet a csoportban - az érzelmi-indulati élet szélsőséges kiegyensúlyozatlansága - gyenge kudarctűrés Pedagógiai feladat: Az iskola egész élet- és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segítse a gyerekek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, fizikai és pszichikai teherbíró képességének növekedését. Az iskola emberközpontú légköre, az iskolai élet nyitottsága nemcsak a teljesítésre, hanem az oldott, közvetlen, bensőséges emberi kapcsolatok alakulására is hasson. Az iskola beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő programja a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program. Beilleszkedési, magatartási problémák esetén az osztályfőnök elbeszélget a tanulóval, szülővel. Kutatja a deviáns magatartás okát: • családi problémák, • tanulmányi sikertelenség, • konfliktus valamelyik tanárral, • baráti kör, • egészségügyi problémák, • drogfogyasztás, • érdektelenség, • életkori sajátosság (serdülőkori dac). Az osztályfőnök a szülővel, az osztályban tanító tanárokkal közösen keresi azt a módszert, amivel vélhetően az adott helyzet megszüntethető vagy negatív hatása csökkenthető. Súlyosabb esetben a szülőt, tanulót nevelési tanácsadóba, illetve pszichológushoz irányítja. Az osztályfőnök beszélgetése a tanulóval akkor lesz eredményes, ha • az osztályfőnök megérti őt, azonosul a problémáival és segíteni akar, • az osztályfőnök a tanuló számára hiteles, elfogadható, • az osztályfőnök a tanulóval szemben előítélet-mentes. A beilleszkedési, magatartási problémák csökkentésére, megelőzésére az osztályfőnök segítségül hívhat külső előadókat: orvos, védőnő, pszichológus, rendőr. Célszerű osztályonként és félévente két osztályfőnöki órát ilyen célra fordítani. 32
Tanulási nehézségek, tanulmányi kudarc esetén az osztályfőnök és az érintett szaktanár feltárják a kudarc okát: • rossz tanulási módszer, • rossz az alkalmazott tanítási módszer, • képességek hiánya, • szorgalom hiánya, • motiváció hiánya, • önbizalom hiánya. A hátrányos helyzet kialakulását előidéző okok: - az egyéni adottságok kedvezőtlen volta, - az érdeklődés hiánya az adott tantárgy, vagy annak egy-egy területe iránt, - a tanulni tudás hiánya, vagy annak tökéletlensége, - a tanuló nem kellő motiváltsága, nem kielégítő szorgalma, - helytelen, nem hatékony tanulási módszerek, - a sikeres továbbhaladáshoz szükséges előismeretek nem állnak megfelelő szinten, - alacsony szintű az olvasási készség, fejletlen a beszédkultúra, - a tanuló környezete, az ingerszegény miliő, - a tartós hiányzás. Feladataink: A tanulók órai szereplései, de különösen a tantárgyi felmérések értékelése vezethet a hiányosságok megállapításához, amelyek a korrekció anyagát képezik. Ezek megmutatják, hogy a pótlást az alapoknál kell-e kezdeni, vagy részletkérdésekben. A felzárkóztatás nem azonos az alkalomszerű korrepetálással, ez nem is póttanítás, annál rendszeresebb, szervezettebb és alaposabb. Ügyeljünk arra, hogy feszültségmentes legyen a légkör, hogy a szorongó tanulók gátlásai feloldódjanak, reális követelményeket támasszunk. Az osztályfőnök: •
• • • •
• • •
alakítson ki az osztállyal olyan jellegű kapcsolatot, melynek eredményeként feltárulhatnak az egyébként rejtett problémák (szükség esetén családlátogatás, kollégiumi látogatás formájában! Szervezzen közösségi programokat annak érdekében, hogy minél több oldalról való megismerés jöhessen létre! Osztályfőnöki óra keretében teremtse meg az őszinte megnyilvánulás lehetőségét! Fejlessze a kommunikációs kultúrát (Ebbe a felmerülő konfliktusok kezelése is beletartozik)! Készítsen szociometriai felmérést, melynek diagnosztizálásához vegye igénybe szakemberek, szakszolgálatok segítségét (ifjúságvédelmi felelős, nevelési tanácsadók, pszichológusok, védőnői szolgálat, drogambulancia, kórházi ellátás: szakorvos, neurológus, pszichiáter, rendőrség, lelki segély szolgálat)! Tájékoztassa a szülőket tapasztalatairól (különös tekintettel a deviáns viselkedés jeleire)! Hívja fel a figyelmet a megelőzés fontosságára, lehetőségeire! Vonja be a munkába a segítő tanulókat, akik szakirányú képzettséggel rendelkeznek!
33
• •
Osztályában hatékonyan működtesse az osztály diákbizottságát (ODB) és az szervesen kapcsolódjék az iskolai DÖK-höz! Tapasztalatai alapján tegyen javaslatot a kiscsoportos (differenciált) fejlesztő kurzusok létrehozására, a program beindulásától szorosan működjék együtt a fejlesztő koordinátorral (mentálhigiénés szakember)!
Az iskola: •
•
Építsen ki és működtessen intézményes kapcsolatokat külső szervezetekkel (egyházak, rendőrség, gyámhatóság, pedagógiai szakszolgálatok, önkormányzatok szociális osztálya, egészségügy)! Az osztályfőnökök javaslatai alapján szervezze meg a megelőzést elősegítő, személyiségfejlesztő tréningeket!
A pedagógus: • • • • • • • • • •
Legyen hiteles és következetes a nevelésben! Ismerje a részképesség-zavar tünet-együttesét! Tudjon differenciáltan oktatni, nevelni (egyéni fejlesztés, ill. bánásmód)! Semmilyen hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót! Értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit! A teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést, juttassa sikerélményhez a tanulót! A hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit! Nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására! Váljék képessé a konfliktushelyzetek kezelésére! Alakítsa ki és gyakoroltassa a pozitív magatartásformákat!
Az osztályfőnök: • • • • •
A szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjék, foglalkozzék! A tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal! Szükség esetén forduljon szakemberhez! Kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét! Képes legyen a közösségi és az egyéni értékrend meghatározására!
Az iskola: • • • • •
Kis létszámú tanulócsoportok létrehozása, Előírt tananyag és követelményrendszer differenciálásának megteremtése (minimum követelmények felállítása) Számonkérések differenciált követelményeinek és formáinak kialakítása (minőségi körök) Lehetőség szerint egyéni tanrend kialakítása Pedagógusok mentálhigiénés képzése, illetve szakember foglalkoztatása az iskolában (pszichológus, mentálhigiénés szakember)
34
Ez a mindennapjainkat érintő állandóan jelen lévő probléma csak és kizárólag segítő szándékú összefogással oldható meg. Mindemellett a szülők felelőssége vitathatatlan, és nélkülözhetetlen. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt. Iskolánk a Szülő és az Osztályfőnök kezdeményezésére az iskolaorvos javaslata alapján keresi fel a tanuló a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságot. A Bizottság javaslata alapján az iskola Igazgatója dönt a tanuló iskolai továbbhaladásáról, a szükséges egyéni foglalkozások szervezéséről, az egyéni fejlesztési terv elkészítéséről. (30.§ 8-9.) A tanulót – kérelmére – az iskola igazgatója – a gyakorlati képzés kivételével – részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ugyancsak mentesíthető a tanuló a készségtárgyak tanulása alól, ha azt az egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A tanulónak joga, hogy magántanuló legyen. Az erre vonatkozó kérelem beérkezése után – a tanköteles tanuló esetében – az iskola igazgatójának be kell szerezni a lakhely szerinti Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat szakvéleményét. (69. § 2-3.) Azon tanulók részére, akik tanulmányaikat magántanulóként folytatják lehetővé tesszük, hogy szaktanáraikkal konzultáljanak. A konzultáció keretében tájékoztatást kapnak a feladatokról, segítséget kapnak felkészülésükhöz. Ezt a feladatot az osztályfőnök koordinálja az illetékes szaktanárokkal együttműködve. Erre a lehetőségre, ill. arra, hogy a tanuló látogathatja az iskola minden létesítményét az iskola a tanuló, ill. a szülő figyelmét határozatban hívja fel. (120.§ 1.) Egyéni fejlesztési terv - El kell készíteni a tanuló mentális térképét (megnevezni a problémát, a probléma szociális hátterének feltárása, szülőkkel felvenni a kapcsolatot; megállapítani, hogy hogyan tanul a gyermek). Fel kell venni a kapcsolatot a gyermek osztályfőnökével és szaktanáraival, hogy ők is tudjanak a problémáról. - Az egyéni terápia célja: a.) a nyelvi készség fejlesztése a hármas asszociáció elvének betartásával (látás-hallástapintás). Olvasásnál és írásnál egyaránt fontos ezen elv betartása. b.) A homogén gátlás elkerülése nagyon fontos a terápia során. – Jól érezhető differenciálásra épüljön a foglalkozás (a hosszú ~ rövid magánhangzók és mássalhangzók időtartamának kissé eltúlzott ejtése ajánlott). c.) A munka a kis lépések elvére épüljön – egyszerre csak egy feladatot adjunk a tanulónak, (egyszerű megfogalmazás – azonnali visszajelzés). d.) Okkereső és megértő gondolkodást alakítsunk ki és mi is ilyen hozzáállással közelítsünk a tanulóhoz feladatainkkal. (pl. a hibát a szókincs fejletlensége eredményezi; vagy az észlelés pontatlansága…) e.) A fejlesztés cselekvésekkel teli, pozitív légkörű legyen. – a tanár is tevékenykedjen. – Először ő mondja el a feladatot, majd csak később a gyermek. – Fontos, hogy ezáltal kialakuljon a bizalom.
35
f.) A feltétlen elfogadás elve folyamatosan legyen jelen, ami nem azonosítható a rendetlen, fegyelmezetlen magatartás elviselésével. A fenti elveket szem előtt tartva a szakember összehangolja a teendőket az illető tanuló problémájával és így körvonalazza az egyéni fejlesztési tervet, ahol csak a fejlesztendő fő területeket és azok sorrendjét (vizuális ~ akusztikus ~ észlelési …) jelöli meg. Főbb területek: - mozgásfejlesztés (pl. egyensúlyjavító gyakorlatok…) - percepciófejlesztés (vizuális, akusztikai… ) - intermodális integráció (2 terület összekapcsolása pl: vizuális-auditív) (Kt. 30 § 9.bek.; 52. § 11.e pont)
d)
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Az általános iskolából a középiskolába való átmenetkor mindenki egy új környezetbe kerül, minden átrendeződik körülötte. Ez jó lehetőséget ad annak a tehetséges fiatalnak, akinek eddig nem sikerült kitűnni társai közül. Minden évfolyamon kiderül néhány diákról, hogy az addig megismerthez képest valamely területen az átlagosnál jobb adottságokkal rendelkezik. Nekik nyújtunk segítséget azáltal, hogy a szakterületen érintett tanár külön foglalkozás keretében felkészíti a pályázatokra, versenyekre. A tanórákon differenciált feladatok segítségével lehetőséget adunk, hogy mindenki a saját, már elért szintjéről tudjon továbbfejlődni. A szakkörök keretében további lehetőség van a képességek fokozott kifejtésére. Iskolánk egyik fő célja, hogy tanulói, tanulmányaik befejeztével megállják helyüket az élet minden területén: úgy a továbbtanulás (egyetemekre, főiskolákra történő sikeres felvételi) mint a sokrétű szakképzés terén. Ez utóbbinak két fontos alappillére: a számítástechnikai és idegennyelv-képzés, hisz csaknem minden szakma – hivatás sikeres jövőtávlatát ezen területek maximális birtoklása feltételezi. A fentiek mellett a tanulók személyiségének folyamatos alakítása is igen fontos, ezért a csoportos foglalkozások témáit, az életkori sajátosságokat és a csoportösszetételt is figyelembe kell venni. A tanulók nagy része életkoránál fogva nyitott a környező világra, ugyanakkor önismereti problémákkal küszködik. A csoportfoglalkozások ezen igényeket is kötelesek kielégíteni. Iskolánk tanulói a következő szakkörökből válogathatnak: - matematika - irodalmi színpad - DE-TOK színpad - Versmondó Műhely - Rajz szakkör - EU ismeretek - Énekkar - Honismereti szakkör - Kortörténeti szakkör - Faipari szakkör - Elektronikai szakkör - Divattervező szakkör 36
-
-
Számítástechnikai szakkör Sportkör: - kosárlabda - férfi kézilabda - női kézilabda - atlétika - röplabda VÉSZ (Veszprémi Építész Szakkollégium)
Ezen szakkörök az igényeknek megfelelően minden évben bővülhetnek- változhatnak. A fenti szakkörök évente részt vesznek az Országos Kulturális rendezvényein, az ez alkalomból rendezett tanulói kiállításon, valamint a számukra meghirdetett és megszervezett pályázatokon, kulturális bemutatókon, sportversenyeken (városi, megyei, regionális, országos). A célokat és feladatokat, a munka menetét, a heti óraszámokat a szaktanárok tervezik s terjesztik elő munkaközösségen belül, hogy később az iskola igazgatója a jelen lehetőségek tükrében meghozza döntését a felsorolt tényezőket szem előtt tartva az optimális, eredményes jövőtávlatok érdekében. A szakközépiskolában és a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a heti kötelező tanóra foglalkozások öt százalékában a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására fordítandó. 2004. szeptember 1-től ezt az időkeretet évente 1-1 %-al növelni kell. A rendelkezésre álló időkeretet a szakköri foglalkozásokra (tehetséggondozás) a korrepetálásokra (felzárkóztatás) ill. az egyéni (1-3 fő) foglalkozásokra fordítjuk. Iskolánk nagy gondot fordít a tanulók idegen-nyelvtudásának, valamint a szakmai ismereteinek fejlesztésére, Ennek érdekében több külföldi iskolával, intézménnyel állunk kapcsolatban. Tanulóink eljutottak: Angliába, Németországba, Franciaországba, Spanyolországba, Görögországba, Norvégiába, Romániába. Ezek a külföldi utak 7-90 naposak voltak. Az idegen nyelv elsajátítása mellett közös szakmai programok megvalósításán volt a fő hangsúly. Ezen túlmenően megismerték a célországban élők szokásait, kultúráját. Bizonyára hasznát veszik majd a tapasztalatoknak az itthoni és a külföldi munkavállalások esetében egyaránt. A COMÉNIUS és SOKRATES programok figyelemmel kísérésével a meglévő kapcsolataink ápolásával a jövőben is folytatni szeretnénk ebbéli tevékenységünket. (52. § 11/c.)
e)
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A társadalomnak mindig vannak hátrányos helyzetű rétegei. Ebből a csoportból származó tanulók az iskolai életben is hátrányos helyzetbe kerülnek, függetlenül attól, hogy miből származik a hátrány. Súlyosabb esetben fennáll a veszélyeztetettség lehetősége. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 41.§-a előírja az iskolák számára a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását. Két fő tanár látja el iskolánkban ezt a feladatot. A szakterület feladatainak jellegéből adódik, hogy a feladatok nehezen különíthetők el. Egyik sarokpont a veszélyeztetetté válás megelőzése, és az általános prevenciót szolgáló szervezési és tájékoztatási feladatok megszervezése.
37
A gyermek jogainak, védelmének ismertetése osztályfőnököknek, szülőknek és a tanulóknak egyaránt szükséges. A szülők és osztályfőnökök szemléletformálását, tájékoztatását az adott lehetőségek szerint végezzük: nevelési értekezlet, szülői értekezlet, fogadóóra, személyes beszélgetés, előadások, fórumok jelentőségére felhívjuk a figyelmet. A tanulók körében a tájékoztatás ugyanolyan fontos. Ennek lehetséges helyszínei az osztályfőnöki órák, személyes beszélgetések. Az osztályfőnöki órákon a bemutatkozás, az ifjúságvédelmi munka megismertetése, elérhetőség, fogadóórák kerülnek előtérbe. Ismeretterjesztő előadásokra a figyelmet felhívni, szervezni is a feladatok közé tartozik. Iskolánk előadásokat szervez, osztályfőnöki órákon vetítés – beszélgetés – nyílt, őszinte vélemények formájában kerül sor a veszélyforrások feltárására. A kábítószer-ellenes program, az egészségnevelés folyamatos. Folyamatosan kell tartani a diákönkormányzattal a kapcsolatot. Segítségükkel önkéntes segítői hálózat létrehozása, szervezése, támogatása is a hatékonyabb munka feltétele. A szervezési feladatokhoz tartozik a támogatáshoz szükséges szakemberekhez való eljutás, az elérhetőség megszervezése, a folyamatos tájékoztatás, konzultációs lehetőségek feltárása, segélykérések lehetőségének ismerése és ismertetése. A gyermekjóléti szolgálatok mindenütt működnek, velük folyamatos, állandó kapcsolatot kell kiépíteni. A szolgálat felé azonnal továbbítjuk, ha az iskola kompetenciái már nem elegek a probléma megoldásához. Mindezeket esetkezelési lapon juttatjuk el, hogy a hatékonyabb segítség gyors legyen. Abban az esetben, ha nincs mérlegelési lehetőség az illetékes jegyző, gyámhivatal felé továbbítjuk a problémát. Korunk veszélyforrásai a mindennapok része. Az AIDS, a drog, az alkohol, a prostitúció, a bűnözés különböző formái állandó veszélyt jelentenek. Ellenük a harcot csak közös erővel vehetjük fel. A tájékoztatások, beszélgetések a diákokat arra kell, hogy ösztönözzék, hogy az általuk felismert veszélyeztető helyzetet felismerjék és jelezzék. Emiatt több elérhetőségi lehetőséget kell biztosítani, többek közt az anonim információ lehetőségét. Legyenek tisztában a lehetőségekkel, ne kelljen tartaniuk a hátrányos következményektől. Minden esetben figyelembe vesszük az adatvédelem, adatszolgáltatási – titoktartási és dokumentációs kötelezettségeket. Munkánkról nyilvántartást vezetünk. Iskolánkban jól felszerelt iskolaorvosi rendelőt hoztunk létre. A hozzánk beiratkozott tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát évente elvégezzük. Az iskolában belgyógyászati, szemészeti, fül- orr- gégészeti vizsgálatokon vesznek részt a tanulók. Iskolaorvosunk a szűrővizsgálatok alapján a tanulókat szakrendelésre utalja be. Évente egy alkalommal fogászati, illetve tüdőszűrő vizsgálatot szervezünk tanulóink részére a Rendelőintézet közreműködésével. A szakmai képzésre jelentkező tanulók munkaegészségügyi vizsgálatát szintén iskolaorvosunk végzi. (41. § 5-6.) Iskolánk – a szülő igénye alapján – a kilencedik-tizedik osztályba járó tanulók részére megszervezi a tanulószobai foglalkozásokat napi 2 órában. (53. § 3-4.)
38
Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. (121. § /1/ 14.)
f)
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézségekkel küzd a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Felzárkóztatás szervezhető a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni – egy-három tanuló részére szervezett – foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján. Ha a tanköteles tanuló a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második, vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskolának a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére lehetővé kell tennie, hogy az adott tantárgy(ak)ból heti két alkalommal egyéni foglalkozáson is részt vegyen. Az egyéni foglalkozáson való részvétel az érintett tanulók számára nem kötelező, az a tanuló választásától, hozzáállásától függ, az iskolának azonban fel kell ajánlani ezt a lehetőséget a tanuló részére, és erről a tanulót (szülőjét) írásban értesíteni kell. Iskolánkban a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását minden szükséges tantárgyból megszervezzük. (Elsősorban a közismereti tantárgyakból szervezünk felzárkóztatást, de igény szerint szakmai tantárgyakból is.) Minden tanév szeptember hónap közepéig felmérjük az igényeket – a tanulói igényeket és a szaktanárok javaslatait – majd ezek összesítése után szervezzük meg a felzárkóztató foglalkozásokat. Az olyan tanulókon is kívánunk segíteni, akik nem rendelkeznek a szakértői és rehabilitációs bizottság döntésével, de jelentős elmaradásaik vannak egy vagy több területen. Náluk korrepetálással, külön foglalkozással, könnyebb feladatok megoldatásával kívánjuk elérni, hogy a kívánt szakmát el tudják sajátítani. Több példa van arra is, hogy testi fogyatékos (pl. süketnéma) tanuló is sikeresen befejezte a szakmai tanulmányait. Külön figyelmet fordítunk a 9.évfolyamról a szakközépiskola 9.évfolyamára alkalmas tanulók átirányítására. Az iskola igazgatója – a tanuló részére engedélyezheti, hogy az adott évfolyamot – annak eredményes teljesítése esetén is – megismételhesse. Szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás. (71 § /4/-/7/) Iskolánkban a szociális helyzetükből és fejlettségükből hátrányos helyzetű tanulók a többi tanulóval egy osztályban vesznek részt az iskolai és tanműhelyi foglalkozásokon. Velük a pedagógusok differenciáltan foglalkoznak, fejlettségüknek megfelelő feladatot adnak. (121. § /1/ 16.)
g)
Szociális hátrányok enyhítését segítő program „Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk.” /Marie Curie/
Egy iskolakompenzáció csak akkor ér valamit, lesz hatásos, ha az iskola falai közül olyan személyiségek kerülnek ki, akiknek erkölcsi magatartása kifogástalan, ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés szabályait, toleránsak másokkal szemben, becsülik
39
népünk értékeit, harmonikus kapcsolatot képesek kiépíteni a természeti és a társadalmi környezettel. A tehetséggondozás és hátránykompenzálás, a felzárkóztatás eddig is működött. Jelentősége nőtt, hiszen iskolánk tanulói között, különösen a szakképző osztályokban jelentős a hátrányosnak mondható közeg, ugyanakkor megtalálhatóak iskolánkban a tehetséges tanulók is. A diákság egyre heterogénabb lesz, számolni kell a tanulók hozott képességeivel, készségeivel, tárgyi tudásával és motiváltságával. Ezzel a feladattal csak akkor tudunk megbirkózni, ha képesek vagyunk az intenzív differenciálásra, a tanítás-tanulás folyamatában a tanítási program követelményeit az egyes diákokhoz, csoportokhoz tudjuk igazítani. Az iskola érdeke, hogy tehetséggondozó és hátránykompenzáló programokat működtessen, melyek segítenek a szélsőséges egyének és csoportok teljesítményének növelésében. Ez segíthet a tanulók közti különbségek csökkentésében. Oda kell figyelni, hogy a tanulási problémák magatartási zavarból, vagy a valódi értelemben vett tanulási nehézségek miatt adódnak. Ennek felderítése után egyénre szabott fejlesztést kell tervezni. A tanulási nehézségek okai rész-képesség-zavarokból tevődnek össze. Ennek két oka van, az egyik szociális, a másik idegrendszeri. Az egyénre szabott segítség lehet: -
tanórai belső differenciálás külön óraszámot igénybevevő differenciált képességfejlesztés külső szakember munkáját igénybe vevő fejlesztés
A tanuló komplex vizsgálatához segítségül kell hívni fejlesztő pedagógust, iskolaorvost, nevelési tanácsadót, s állandóan figyelni kell a fejlődést, melyet a fent említett formák változatos, tudatos kombinálásával érünk el. A megfelelően tervezett, differenciált fejlesztés elősegíti a kudarcmentes fejlődést. Felzárkóztató programok tervezése iskolánkban elsősorban korrepetíciós foglalkozások keretében működik. Differenciált képességfejlesztésre a szakkörök nyújtanak lehetőséget, a tehetséggondozás leginkább alkalmazott területe, ahol a tananyag elmélyítését, ismeretbővítését szolgálják. Nagyobb a tehetséges diákok terhelése, szereplési lehetőséget biztosítunk a számukra, de mindezt úgy, hogy ne alakuljon ki bennünk a felsőbbrendűség, az önhittség, az elzárkózás. Állandóan figyelemmel kísérik a munkaközösségek, szaktanárok a nyomtatott és on line pályázatokat, a többfordulós versenyeket, s a tehetséges tanulóknak lehetőséget adnak a részvételre. Társadalmunkban rohamosan nő a kábítószer fogyasztók száma. Az iskolánkban tanuló diákok veszélyeztetettsége nagymérvű. A felvilágosító munka szerepe kiemeltté vált ezen a területen.
40
Legjobban az osztályfőnöki órák adnak teret a figyelmeztetés intenzitásának növelésére. A lehetőségek: - filmvetítés - meghívott előadó: orvos, pszichológus, additológus, drogambulancián dolgozó segítő - beszélgetések, vélemények A pályázatokon való részvétel, a sikeres pályázatok lehetőséget adnak a hatékonyabb drogmegelőzéshez. Iskolánk diákjait ösztönözni kell a megelőző, felvilágosító munkában való részvételre. A rendőrség bűnmegelőzési programját elfogadva folyamatos a tanulócsoportok részvétele az előadásokon, melyeknek színtere szintén az osztályfőnöki óra. A ma társadalmában a szakmai teljesítmény az egyedüli értékmérő, ezt képviselve tanulóink készségeinek, képességeinek és egyéb adottságainak figyelembe vételével kell a helyes pálya felé irányítani. Az esetleges problémás esetekben a Nevelési Tanácsadó, a pszichológus, a fejlesztő pedagógus segítségét kell igénybe venni a tanuló pályaorientációjánál. Szakmai órák, osztályfőnöki órák, szakmai gyakorlatok alkalmával kell a sokféleséggel megismertetni a tanulót, s az ott levő követelményekre felhívni a figyelmét. Főiskolák, egyetemek nyílt napjain való részvételre ösztönözni a diákokat, a személyes tapasztalat a gyár- és üzemlátogatások során szerzik meg. Az állásbörzék adta kínálatokat a reális lehetőségek megismerése miatt kell megtekinteni. A szociálisan hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett gyerekek részére az alábbi szociális juttatásokat lehet biztosítani: tankönyvsegély költségtérítéses menza segélykönyvtár az önkormányzat általi juttatásokra felhívni a szülők figyelmét A szülők az első szülői értekezleten, a diákok az első osztályfőnöki órán kapnak ezekről tájékoztatást. Felhívja a szükséges dokumentumok beszerzésére az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős a figyelmet. Az ifjúságvédelmi felelősök figyelemmel kísérik a pályázatokat, s erről értesítik a tanulókat iskolarádió, osztályfőnök útján vagy személyes beszélgetéssel.
41
Az országos támogatásokat az Interneten figyeljük. Iskolánk költségvetése ma még nem nyújt lehetőséget, hogy az idejáró szociálisan rászoruló diákokat anyagilag támogassuk. Iskolánk megyei beiskolázású intézmény. A kapcsolatok a kölcsönösség és a folyamatosság elvén működnek az iskola és a szakszolgálatok közt. A gyermekjóléti szolgálatok, családi házak, önkormányzatok azonnal jeleznek, s a mi kérésünk is meghallgatásra, elintézésre talál. A tankönyvtámogatás elveit és mértékét egy bizottság határozza meg. Tagjai: - iskolavezetés - osztályfőnöki munkaközösség - ifjuságvédelmi felelős - az alapítvány esetén a kuratóriumi tagok Figyelembe veszik: a család szociális helyzete az iskolába járó, eltartott gyerekek száma a tankönyvek ára A bizottságban a diákönkormányzat is delegálhat tanulót. Diákjaink ösztöndíjhoz pályázat útján juthatnak. A Megyei Közalapítvány, valamint az Esély segítségével, de megjelenő pályázatokat hirdetjük diákjaink közt. A nyomtatott és a li ne pályázatok figyelése folyamatos, az érintettek tájékoztatása rendszeres. Iskolánk szakterületenként több sikeres pályázaton vesz részt, ezt a későbbiekben még tovább kell szélesíteni. A pályázatokat a szabadidő-szervezők és a munkaközösségek egyaránt figyelemmel kíséri TÁBOROK Iskolánk évek óta táborok szervezésével próbálja diákjai szabadidejét hasznosan kitölteni. Ezek a táborok a tanév során folyamatosan szerveződnek és nagy népszerűségnek örvendenek. Programjainkba tanulóinknak minél szélesebb körét próbáljuk bevonni. Táboraink: Sí-tábor Iskolánk fontosnak tartja tanulói egészséges testi fejlődését és az egészséges életmód népszerűsítését diákjai és tanárai közt is.
42
Ezért a testnevelők irányításával minden év február-március környékén egy hetes sítábort szervezünk diákjaink számára.(minimum 10 fő jelentkezése esetén) A részvétel önköltséges alapon történik, és a gyerekek saját maguk gondoskodnak a felszerelésről is. A tábor megszervezésében és lebonyolításában két testnevelő tanár vesz részt, akik kiküldetésben foglalkoznak a diákokkal: - síelés tanulása - kirándulás - vetélkedők, versenyek szervezése (30 fő felett +1 tanár részvétele szükséges) A táborozó tanulók vállalják, hogy a tanulásban való lemaradásokat pótolják! Vízi-tábor Lovas-tábor Kerékpár túrák Régész-tábor Természetjárás Ezeknek a táboroknak a megszervezésénél első lépés a kínálat megtekintése, majd a lehetőségek és igények felmérése. Ezután az igények és a kínálat egymáshoz közelítése történik, aminek végén kialakítunk egy olyan programtervet, amely minőségben és költségben is találkozik diákjaink igényével. Természetesen, hogy ezekben a táborokban sokan és bárki részt vehessen szükség van egy szociális támogatási rendszer igénybevételére is. Támogatási lehetőségek: 1. Pályázatok 2. Iskola Alapítványa 1. A., B.,
Az ISM és egyéb intézmények által kiírt pályázatok A helyi önkormányzat által kiírt pályázatok
Ezeknek a pályázatoknak a figyelésére és begyűjtésére egy jól kialakult rendszer működik iskolánkban, a szabadidő szervező kollégák rendszeresen figyelik a megfelelő fórumokon a megjelenő pályázatokat, s ezeket rendszerezik. Így egyetlen lehetőség sem kerüli el figyelmünket. 2. Iskolánk önmaga is az alapítványba befolyt összegek segítségével támogatja és támogathatja a szociálisan rászoruló diákjai táboroztatását. Az utóbbi években egyre inkább támaszkodunk a közismert, tiszteletben álló profit orientált cégekre, akik egyéb sportrendezvényeink szponzori támogatása címén jelentős összeget fizetnek be a Táncsics Alapítvány-nak, aminek sorsát az Iskola Vezetősége, illetve a Kuratórium is ellenőrzi. Az ide befolyt összegek egy részét tehát tanulóink táboroztatására tudjuk felhasználni. A táborokat szervező tanárok, testnevelők az első lépéstől az utolsóig mindent ingyen, társadalmi munkában végeznek. Célunk a jövőben az, hogy egyre kevesebb tanulónak kelljen a pénzre hivatkozva egy közös élményről lemondania. Ehhez csak arra van szükségünk, hogy a fent említett támogatási lehetőségeink tárházát bővítsük, újabb szponzorokat, pályázatokat kutassunk fel. 43
8.
Eszközjegyzék
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (Mellékletben) Az intézmény feladata, hogy biztosítsa a zavartalan és színvonalas oktatáshoz szükséges eszközöket. A kitűzött célok és feladatok megoldásához a már meglévő eszköztárat rendszeresen bővítjük. A folyamatos fejlesztés eredményeként kiépült két szaktanterem (fizika, kémia) mellé, a többi közismereti és szakmai tantárgy színvonalas oktatásához további korszerű helyiségek kialakítását és eszközök beszerzését tervezzük. A beszerzések a kerettantervekhez igazodó tartalmi feladatok maradéktalan elvégzését szolgálják. A rendelkezésre álló komplett multimédiás rendszer használatát folyamatosan kiterjesztjük az oktatás minden területére. A zártláncú TV-rendszer és gazdag videofilm-tár szolgálja a tananyag szemléltetését, képi megjelenítésével járuljon hozzá a téma iránti érdeklődés felkeltéséhez. A nyelvtanulás hatékony oktatása érdekében eszközrendszerét folyamatosan korszerűsítjük (magnók, kazetták, CD-k, videók stb.). Hosszabb távon cél egy számítógépes nyelvi labor kialakítása. A testnevelésből egy sportpálya egy tornaterem, a 2003-ban átadott új tornacsarnok teszi lehetővé a mindennapos testnevelést. Az iskolai könyvtár állományának folyamatos bővítésével lehetőséget biztosítunk a tanulók általános műveltségének gyarapításához, a tantárgyi tananyag kiegészítéséhez. Az építészet szakmacsoport szakmai médiatárral és speciális szaktanteremmel, az elektronikai szakmacsoport folyamatosan fejlesztett mérőteremben végzi a szakmai tanulmányait. A funkcionális taneszköz-jegyzékben, valamint kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék alapján ütemtervet állítottunk össze az évente beszerzésre kerülő eszközökről. (Önkormányzatnak leadva) A beszerzés forrása: Önkormányzati támogatás, Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány és más pályázatok, valamint az iskola költségvetése. Ezen túlmenően igénybe vesszük a Táncsics Alapítvány segítségét is. Az eszközök beszerzése a megjelent és ajánlott Taneszköz-jegyzék, a Központi Program előírt eszközjegyzéke alapján történik, a Szakmai Munkaközösségek, a Kollégium és a Tanműhely javaslata alapján.
9. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztések lehetőségei A közoktatásról szóló törvény megkívánja, hogy a szülő aktívan közreműködjön gyermeke eredményes nevelésében. A szülői kötelezettségek nem szűnnek meg azáltal, hogy rábízza gyermekét az iskolára, kollégiumra. A gondozói jogviszony teljesítésében a szülőnek is közre kell működnie, mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy elősegítse gyermeke fejlődését. Ugyancsak kötelezettségei közé tartozik, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy gyermeke beilleszkedjen a közösségbe, megismerje az iskola és a kollégium rendjét. A szülői 44
kötelezettségek közé tartozik az is, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal [Kt. 14. § (2) bek.].
Az iskola nyilvánossága A szülőkkel történő kapcsolattartást nagyon fontosnak tekinti a nevelőtestület. Mivel az iskola sokrétű képzést folytat, feltétlenül szükséges, hogy az intézmény működésének rendjét a szülők minél korábban megismerjék. Az új növendékek és szüleik már a beiratkozáskor kapnak információkat, majd a tanév kezdetekor, szeptemberben az iskolavezetés és az osztályfőnökök szülői értekezletet tartanak, amelyen tájékoztatást adnak az iskoláról, illetve sor kerül a felmerülő kérdések megbeszélésére. A tanárok heti délelőtti fogadóórájukon és a fogadónapokon tájékoztatást adnak a gyermek tanulmányi előmeneteléről. A szülők tájékoztatásának szokásos formáin túl - ellenőrző, levél, fogadóóra, szülői értekezlet, szülői közösség - fontosnak tartjuk a személyes és egyéni kapcsolat kialakítását, különösen vonatkozik ez az osztályfőnökök, a főtárgyakat tanító tanárok és a szülők viszonyára, ami a nagy tanulói létszám miatt sokszor nehezen megvalósítható. Mivel a diákok nagy része vidéki, sokuk otthona távol esik az iskolától, ezért a szülőket bármikor fogadjuk akár az iskolában, akár a kollégiumban előzetes időpont-egyeztetés után, de alkalomszerűen is, ha a helyzet úgy adódik. A szülőket - a fenti okok miatt korlátozott lehetőségek ellenére is - igyekszünk bevonni az iskola életébe. A szülői közösség elsődleges feladata a jobb információ-áramlás segítése, a döntések előkészítése, tapasztalatcsere. Részt vesznek hagyományos ünnepeink, diákprogramjaink rendezésében. Segítséget kapunk az iskolai rendezvények lebonyolításában, szervezésében - anyagilag is támogatják a rászoruló növendékeket, A szülői közösségbe minden osztály delegál 2-2 képviselőt, majd a testület maga választja meg tisztségviselőit. A szülők véleményét, állásfoglalását fontosnak tartjuk, s figyelembe vesszük. Munkatervüket a közösség választmánya, vezetősége készíti el, működésüket az SZMSZ rögzíti, módszertani levelek, útmutatók segítik Az iskola tanulóinak képviseltét a diákönkormányzat látja el, amely minden évben az osztályok illetve szakmai évfolyamok választott képviselőiből áll fel, s megválasztja vezetőit. Munkáját felelős tanár segíti, de nem irányítja. A diákönkormányzat szervezi a minden évben megrendezésre kerülő diákparlamentet, s egyéb rendezvényeket is. A diákönkormányzat külön hirdetőtáblával rendelkezik, s az iskolarádiót is használhatja a diákság tájékoztatására. A diákság megfogalmazhatja állásfoglalását és véleményét az iskolai élettel kapcsolatban, s minden ügyben joga van tájékoztatást kérni és kapni, különösen olyanokban, amelyek közvetlenül érintik. A diákönkormányzat képviselőinek lehetősége van arra is, hogy országos rendezvényeken, megyei és városi tájékoztatókon részt vegyen.
Információk, továbbképzések, kapcsolatok 1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája • osztályfőnöki órák • iskolai hirdetőtábla • iskolarádió, melyet a felelős pedagógus és a diákönkormányzat működtet • iskolaújság • iskolagyűlések, diákparlament • Iskolai Diákönkormányzat fórumai 2. Szülők és tanulók tájékoztatása
45
• • • • • •
A tanulók és a szülők az iskola életéről információkat kaphatnak: az iskolaújságból az évkönyvből szülői értekezleteken tanári fogadóórákon Web-oldalakon ellenőrző könyvön keresztül.
A legfontosabb szakmai döntéshozó szerv a nevelõtestület. A nevelõtestület szakmai egységének az alábbiakban kell, megnyilvánulnia: - a pedagógiai program, elveinek érvényesítése a mindennapi gyakorlatban - magas színtû követelmény támasztása a szakmai munkában önmagunkkal és diákjainkkal szemben - a tanulói teljesítmény szigorú, következetes és igazságos elbírálása - a határidõs és folyamatos feladatok pontos, következetes végrehajtása. • • • •
Az egy osztályban tanító tanárok évente legalább egyszer értekezletet tartanak, megvitatva az osztály tanulási és nevelési problémáit. Az iskolavezetés a munkaközösségekkel, a munkaközösségek egymással napi kapcsolatban állnak. A szülőkkel fogadóórán, szülői értekezleteken folyamatos kapcsolatot tartunk, működtetjük az Iskolaszéket. A Táncsics Alapítvánnyal a kuratóriumi üléseken keresztül tartjuk a kapcsolatot. (Az alapítvány kamataiból elsősorban a rászoruló továbbtanuló, szakképesítést szerző, nyelvvizsgára készülő diákokat támogatjuk, de segítséget adunk iskolai rendezvények, programok lebonyolításához is.)
• Az iskolában, kollégiumban eltérők lehetnek az érdekek az egyes döntések meghozatalakor attól függően, hogy milyen szemszögből, milyen oldalról érinti az érdekeltet. Nem vitathatóan szembekerülhetnek egymással a fenntartó, a helyi önkormányzat, a nevelésioktatási intézmény vezetője, pedagógusai és dolgozói, illetőleg a gyermekek ügyeiben eljáró szülők. Az iskolaszék azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegye a vélemények kicserélését, egymás álláspontjának megismerését, ütköztetését és a lehető legjobb megoldás megtalálását, kidolgozását. Az iskolaszék jogosult véleményt nyilvánítani a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, és korlátok nélküli javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény irányításával, a vezető személyével, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. E rendelkezésekből az következik, hogy az iskolaszék gyakorlatilag bármilyen ügyben és bármilyen kérdésben állást foglalhat. A széles körű egyetértési jog biztosítása garantálja, hogy a pedagógiai szakértelem és a pedagógus szemlélete mellett más nézetek és érdekek, így döntő módon a szülők nézetei is érvényesüljenek. Az egyetértési jog ugyanis annyit jelent, hogy annak hiányában a döntés nem hozható meg. Az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg a házirend elfogadásakor. A házirend a közoktatásról szóló törvény 4. §-ának (6) bekezdése szerint megállapítja a nevelési-oktatási intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket. Alapvető fontosságú ezért, hogy a szülői oldal érvényesítse a gyermekek, a tanulók érdekeit, és olyan házirendet alkossanak, amelyik segíti, megkönnyíti a nevelési-oktatási intézménnyel való azonosulást, a gyermekek, tanulók beilleszkedését a közösségi életbe. Nyilvánvaló, hogy a szülői oldal csak akkor tud eredményesen működni, ha összehangolja tevékenységét a szülői szervezettel (munkaközösséggel), ha élő kapcsolatot tart 46
fenn a választó szülőkkel, ha lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az érdeklődő szülők megismerjék az iskolaszék napirendjére tűzött anyagokat, továbbá biztosítja annak útját is, hogy a szülők az iskolaszék szülői oldalához forduljanak segítségért, kezdeményezhessék meghatározott kérdések megvitatását, javaslatok előterjesztését is. A kollégium és a szülők, valamint a vezetőség és a diákönkormányzat kapcsolata: A kollégium vezetője a szülők közösségének évente egy alkalommal tájékoztatást ad a kollégium programjáról, céljairól. Ekkor lehetőség van a szülők részére hogy esetleges igényeiket, kéréseiket előadják. Szorgalmi időszakban az iskolai szülői értekezletek idején van lehetőség érdeklődésre és tájékoztatásra. Ekkor a kollégiumban minden érintett nevelő megtalálható. Rendkívüli ügyekben a tájékoztatás és érdeklődés levél útján, illetve telefonon is lebonyolítható. A diákönkormányzat és a kollégiumvezető szükség szerint tart megbeszéléseket, amelyet bármely fél kezdeményezhet. A kollégiumközösség legmagasabb fóruma a kollégiumgyűlés, melyet kéthavonta kell összehívni. Rendkívüli ügyekben a kollégiumvezető és a diáktanács is kezdeményezheti a kollégiumgyűlés összehívását. Kapcsolattartás, információ-áramlás az iskola-szervezetben Tagjai Ideje Célja Formája Szoros vezetés Igazgató, Folyamatosan, de Az előző hét igazgatóhelyettese legalább hetente 1 értékelése, további k, gazdasági alkalommal feladatok vezető Kibővített vezetés Munkaközösség- Szükség szerint Adott konkrét feladat vezetők, megoldása Nevelőtestület Az adott évben Félévi és év végi Az eltelt félév, hónap tanító osztályozó értekezletek, értékelése, a pedagógusok illetve havonta 1 következő hónap értekezlet feladatai Nevelési értekezlet Aktuális nevelési problémák megvitatása Munkaközössége Szaktanárok Munkaközösségi Szakmai problémák k értekezletek megvitatása Egy osztályban Az ott tanító Szükség szerint, A közösség aktuális tanító tanárok kollégák félévenként osztályozó problémáinak értekezlet megbeszélése, tájékoztatás Tanárok Folyamatosan, de Tanulmányi Kollégiumi Nevelőtanárok legalább havonta előmenetel, fegyelmi nevelők egyszer helyzet, ifjúságvédelem Iskolaszék Igazgató, az Évente 2 alkalom Az igazgató iskola-szék tagjai tájékoztatást ad az intézet munkájáról Közalkalmazotti Igazgató, az Szükség szerint Az iskola dolgozóinak tanács érintett dolgozók nagyobb körét érintő 47
Szakszervezet DÖK gyűlések Diákparlament
Az osztályok Diákok
Havonta Évente
kérdések megvitatása Iskolai programok, Tanulókat érintő
A nevelőtestület kiemelt pedagógiai feladatának tekinti a tanulók olyan fejlesztését, amely megfelel az adott személy pályaesélyei maximumának, az adott személy és gondviselői elvárásainak, az iskolakörnyezet helyi társadalma normáinak. A közösséggé válás - napjaink viszonyai között - olyan egyedi, konkrét vállalkozás, gyerekek és felnőttek olyan - csakis etikai, belső késztetésből kialakuló - szövetsége, amely az iskolai szervezet működése minőségének meghatározója lehet. Akkor beszélünk iskolai önkormányzatról, ha a tanulói, szülői jogosítványokat a tanulók, a szülők és a nevelőtestület megegyezése alapján tanulói-szülői-nevelői közös testületek gyakorolják. Vannak olyan ügyek, melyek megoldásában az iskola egyenrangú polgáraként érdekelt a szülő is, tanuló is, nevelő is, ahol az érdekegyeztetésnek ez a kölcsönös tiszteletet, de kölcsönös meggyőzhetőséget is kifejező fóruma az adekvát. Fontos, hogy ez a három érdek- és döntési szféra világosan, egyértelműen, alkotmányosan legyen kijelölve és kinyilvánítva. Az iskola nevelőtestülete vallja, hogy ha önmaga megteremtésére ösztönzi egy szolidaritásra, partneri kapcsolatokra épülő iskolai mikrovilágban a fejlődő személyiséget, akkor a makrokörnyezetben, a világban gazdaként járó egyben kompetenciája határait biztosan felismerő autonóm állampolgár jöhet létre az iskola fejlesztő hatása közreműködése révén. •
1. A tanulók együttműködési kötelezettsége a továbbiakban kiterjed a saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartására is iskolában, tanműhelyben, kollégiumban egyaránt. Közreműködnek tanulóink a tantermek, tanulószobák, kollégiumi szobák tisztán tartásában tanórák, foglalkozások és egyéb rendezvények előkészítésében, lezárásában is. 2. Bővül a szülői kötelezettségek köre is azzal, hogy a Kt. 14. § (2) bek. Alapján a szülő tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, kísérje figyelemmel tanulmányi előmenetelét, fejlődését, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit. Ennek érdekében éljen a tentebb felsorolt lehetőségekkel, amit iskolánk biztosít. Mindemellett tartsa tiszteletben az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, hiszen ők közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek. 3. Természetesen a szülők alapvető joga figyelemmel kísérni a tanulói jogok érvényesülését (a szülői szervezeteken keresztül), a pedagógiai munka eredményességét (félévi és év végi beszámolók), megállapításairól tájékoztathatja a nevelőtestületet és a fenntartót. 4. A Kt értelmében titoktartási kötelezettség terheli a pedagógusokat és az oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat a tanulóval és a családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről tudomást szerzett. Iskolánk különös
48
gondot fordít arra, hogy a tanulót érintő, de az iskola által nem kezelhető adatok csak a tanuló hozzájárulásával juthassanak el a szüleihez. Kivételt képez természetesen a sürgős beavatkozást igénylő helyzet vagy állapot. A titoktartási szabályok nem akadályozzák a súlyos fegyelmezetlenség miatt szükségessé váló felelősségre vonást. Továbbra is elmarasztalhatók az iskolai házirend előírásait megsértő tanulók, ide tartoznak az egészségkárosító szereket fogyasztók, a káros szenvedélyek elterjesztésében közreműködők, a dohányzáson, italozáson, drogfogyasztáson tetten ért tanulók. E tiltott magatartásoknak és következményeinek az adatai a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak, ezért a nyilvántartott adatok részét képezik, azaz nem tartoznak a bizalmasan kezelendő személyes adatok közé. Az érintett szülők a fegyelmi eljárásra okot adó adatokat a fegyelmi eljárás során minden esetben megismerik. A tanuló kötelessége: -
részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlaton. eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. betartsa az iskola, kollégium, tanműhely használati rendjét óvja saját és társai testi épségét, haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó személynek ha balesetet észlel megóvja az iskola eszközeit, létesítményeit. az iskola, kollégium, tanműhely vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletbe tartja megtartsa a Házirendben foglaltakat.
A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítéséből származó vagyontárgy vagyoni jogait az iskola, kollégium, tanműhely szerzi meg. A tanulót díjazás illeti meg amennyiben az általa létrehozott vagyontárgy vagyoni jogát az iskola részére ruházza át. A díjazást a megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Szabályait a SzMSz-ben kell meghatározni. (12. §) A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. (16. § 3.) Az iskola, a kollégium és a tanműhely házirendje állapítja meg, hogy – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola, a kollégium és a tanműhely házirendje állapítja meg az iskolai, kollégiumi, tanműhelyi munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola, a kollégium és tanműhely helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz, tanműhelyhez tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium, tanműhely által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon, tanműhelyen kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. 49
A házirend előírja az iskolába, kollégiumba, tanműhelybe a tanulók által bevitt dolgok megőrzésének lehetőségét, a bevitel bejelentését. A házirend a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért az iskola, kollégium, tanműhely nem felel. A házirendet a Nevelőtestület fogadja el. Az iskolaszék, a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (40 § 7-9.) A pedagógiai programot nyilvánosságra hozza az iskola. Tájékoztatja a szülőket a megelőző tanév végén a tankönyvről, taneszközökről, kölcsönkönyvekről (tartóstankönyv). (44. § 2.) Az iskolai és kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai eredményességet. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, vagy helyetteseitől. A szülői szervezet vezetője meghívást kap és tanácskozási joggal részt vehet a Nevelőtestületi értekezleteken. A Szülő Szervezet tagjai tájékoztatást kaphatnak az iskolai ünnepélyeken, a szülői értekezleteken, a fogadóórákon, a pedagógusok fogadóóráin és a számukra szervezett tájékoztatókon. Ezen túlmenően az iskola vezetője és helyettesei szülők által kért tájékoztatást – a titoktartás figyelembevételével – megadja. (59. § 5.) Az iskola ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásai: - nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első és második szakképesítésre való felkészülés - felzárkóztató oktatásban való részvétel - gyakorlati képzéshez munkaruha, védőruha, tisztálkodási eszköz - kilenc-tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés - tizenegy-tizenharmadik évfolyamon és szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá a második és további alkalommal évfolyamismétlés, ha erre nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette - tanórán kívüli szervezett foglalkozások - tanulószobai foglalkozás (9., 10. évf.) - felvételi vizsga, osztályozó vizsga, köztes vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga, szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat - a tanulói jogviszony alatti alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga, az első és második szakmai vizsga, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló-vizsga és első alkalommal a javítóvizsga - az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata - kollégiumi lakhatás, kollégiumi foglalkozások, rendszeres felügyelet (114. § 1-3.) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskola magas létszáma miatt a városon kívüli kirándulást a Pedagógiai Program nem teszi kötelezővé csak akkor, ha arra pénzügyi forrást tudunk biztosítani.
50
Az iskolaszék meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. (114. § 4.) Az iskola térítési díj mellett igénybe vehető szolgáltatásai: - felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a 114. § b.c. pontjaiban felsoroltak - szakiskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor - szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően a tanulmányok nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor - a tanuló az igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. (115. § 1.) Tandíjfizetési kötelezettség Szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b.c pontjában felsoroltak. A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve – javító- és pótló-vizsgát is – továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. (116. §) 2.sz. Melléklet: Az iskola a közoktatási törvény 2.sz. mellékletében engedélyezett adatokat tartja nyilván az alkalmazottak és a tanulók esetében egyaránt. Az adatok csak a Törvényben meghatározottak szerint továbbíthatók: - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat - a diákigazolvány kezelője részére a diákigazolvány kiadásához szükséges valamennyi adat - iskolai felvétellel, átvétellel kapcsolatosan az érintett iskolához, a felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatban az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza - egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek - a családvédelemmel, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezeteknek, intézményeknek - az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. Az iskola nyilvántartja azokat az adatokat, melyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges.
51
10.
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelés programja
Cél: Az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismertetése tudatosítása(a globális gondolkodás , a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása) Az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak felismertetése (rendszeres testmozgás, túrák, betegséget megelőző tevékenységek stb.) A természeti és a mesterséges környezet ápolása és megóvása A mindennapos testedzés változatos lehetőségeinek megteremtése az iskolában. Alakuljon ki a tanulókban a szűkebb és környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny magatartása Tudatosítsuk a tanulókban, hogy ne ártsanak önmaguknak, ne tegyék ki veszélynek sem testüket, sem lelküket, kerüljenek minden olyan ártalmat amely egészségüket veszélyezteti. A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerjék a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük szempontjából. Legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, és szociális jóllét állapota, valamint, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. Csak megfelelő ismeretek, új szemlélet teszi lehetővé annak felismerését, hogy a környezetvédelem nem öncélú tevékenység, hanem önmagunk, társadalmunk, anyagi és szellemi javaink védelmére, utódaink egészségének, a jövő nemzedékek életfeltételeinek megmentésére, megjavítására irányul. A megvalósítás módjai Kiemelt szerepe van a biológia, kémia, testnevelés, szakmai ismeret, anyagismeret munkavédelem tantárgyak tanárainak a gyakorlati oktatóknak valamint az osztályfőnököknek és a kollégiumi nevelőknek. A biológia tantárgy keretén belül a tanulók elsajátítják az élőlények -közöttük az emberéletfeltételeit, a szervezetük működését, a leggyakoribb betegségeket, fertőzéseket és ezek megelőzésének módjait. A kémia tantárgy tanulása során foglalkoznak a vegyszerek legfontosabb tulajdonságaival, kezelésükkel, felhasználásukkal, tárolásukkal, környezeti veszélyeikkel, megsemmisítésük módjaival. A szakmai elméleti és a gyakorlati oktatáson a tanulók megismerkednek a választott mesterségük során alkalmazott anyagok használatával a balesetek megelőzésével a gépek szakszerű használatával, a keletkezett hulladékok tárolásával, hatástalanításával. Az iskola minden pedagógusa az oktató-nevelő munkája során minden lehetőséget kihasznál arra, hogy a diákokat egészséges életmódra és környezete védelmére, szépítésére nevelje. Az osztályfőnöki órákon a következő témakörök kapcsolatosak az egészségnevelési és a környezetnevelési programmal.
52
Fizikai egészség - a testi-lelki egészség és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása - a természetes és mesterséges környezet hatása az emberi egészségre, az ember pozitív és negatív hatása az ember környezetére - helyes szabadidős szokások kialakítása, mozgás és személyes higiéné - egészséges táplálkozás, egészséges ruházkodás, elsősegélynyújtás Szociális egészség - az ideális emberi kapcsolatok megvalósítása - a sikeresség biztosítéka a jól működő család - az egyén, a család és a társadalom egészséges kapcsolata - a szomatikus egészség megőrzése a saját és a társadalom által biztosított rendszerek igénybevételével (eü.-i ellátás lehetőségei) - a káros szenvedélyek - környezeti hatásuk az emberi kapcsolatok alakulására - a barátság mint a kapcsolatrendszer alapja - konfliktusok a kapcsolati rendszerben Életet veszélyeztető tényezők - másság és tolerancia, pszichés betegségek - a szenvedélybetegségek, az alkoholfogyasztás, a drogok és a dohányzás egészséget károsító hatásai Szerelem, szex - a serdülés, felkészülés a családi életre - a szexuálisan terjedő betegségek Élettechnikák - a reális önkép kialakítása, a kritikai érzék tudatos fejlesztése. - önértékelés, önismeret, önkritika mások kritikájának elfogadása alapján - az előítélet fogalma és káros következményei A témák feldolgozása különböző módszerekkel történik: (szituációs játékok, gyűjtőmunka, csoportmunka, külső előadó, film) A testi nevelés a fizikai kondíció, állóképesség javításának aktív szinterei: testnevelési órák, kondicionáló terem, iskolai sportkörök, sportegyesületek, úszás, kerékpározás, futás, iskolai bajnokságok, városi bajnokságok, túrázás A testnevelő tanárok évente felmérik a diákok fizikai erőlétét, állóképességét, teljesítményét. A társas tánc tanulásának komplex hatása van, nemcsak a tanulók mozgáskultúráját fejleszti, hanem javítja megjelenésüket, önbizalmukat, kommunikációs készségüket. Lehetőség van az iskolában gyógytestnevelési órák látogatására is.
53
A rendszeres mozgás csoportos végzése nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is erősíti a tanulókat. Baráti kapcsolatok alakulnak ki, fokozódik a felelősségérzet, javul a közösségi szellem. Fontos feladata van az egészséges életmódra nevelésben az iskolai orvosnak, a védőnőnek és a főállású ápolónőnek: -felmérik a tanulók egészségi állapotát -a beteg tanulókat megvizsgálják, szükség esetén szakorvoshoz irányítják -elbírálják a tanulók pályaalkalmasságát -beadják a kötelező védőoltásokat -propagálják a fakultatív védőoltásokat (hepatitis, influenza) -elsősegélyt nyújtanak rosszullét és baleset esetén -egészségügyi előadásokat tartanak (drog prevenció) -kortárs segítő tanfolyamokat szerveznek A testi épség megóvását biztosítják a rendszeres balesetvédelmi oktatások, a munkavédelmi felszerelések alkalmazásai. A rendszeres táplálkozás is az egészséges életmód része. Az iskolai menzán lehetőség van meleg étkezés igénybevételére. Sajnos a tanulók nem túl nagy számban élnek ezzel a lehetőséggel. Folyamatos meggyőzésre van szükség. A lelki egészség megőrzésében az osztályfőnökökön kívül az iskolai pszichológusnak van fontos szerepe Igény esetén a problémák megoldásához lelkipásztor segítségét is lehet kérni. Folyamatos a kapcsolattartás a gyermekvédelmi szakszolgálatokkal is. A környezeti nevelés nem választható el az egészségneveléstől, mert csak tiszta, gondosan ápolt, megóvott környezetben lehet egészségesen élni. A környezet védelmében a tanulók aktívan részt vesznek: • osztálytermek dekorálása, rendben tartása • építőipari szakmák tanulói végzik az évenkénti fertőtlenítő meszelést • ajtók, ablakok festését, épület átalakítását • függönyök varrását, bútorkészítést stb. • biztosítják a gyakorlati munkahelyek tisztaságát • részt vesznek a szelektív hulladékgyűjtésben (elemek gyűjtése, alumínium dobozok gyűjtése) • parlagfű írtása • városi épületek felújítása (megrendelés alapján) • környezetvédelmi versenyeken való részvétel Az aktív tevékenység hozzájárul ahhoz, hogy a diákok jobban értékeljék a szép, igényes környezetet. A természetjáró szakkör munkája, a „Bakony-túra” hagyománya, az osztálykirándulások a szabadidő hasznos eltöltése és a közösségi életre nevelés mellett a környezeti nevelést is szolgálják.
54
Az egészségnevelési programban megfogalmazottakkal egyetértek és az alábbiakkal szeretném kiegészíteni. -
tekintettel az iskolában tanulók nagy létszámára, feltétlenül szükséges lenne főállású egészségnevelő alkalmazása – a törvény 2004-től erre lehetőséget ad. Az EÜ minisztérium prevenciós normatíva bevezetését is tervezi. A főállású egészségnevelési szakember irányításával prevenciós team létrehozására nyílna lehetőségünk, amiben hatékonyabb együttműködést tudnánk megvalósítani a pedagógusokkal, az ifjúság-egészségügyi célok elérése érdekében. A prevenciós munkacsoport létrejötte az iskolában hatékonyabb egészségnevelést tenne lehetővé a Johann Béla Nemzeti Egészség-megőrzési program prioritásainak megfelelően - egészséges táplálkozás, illetve a táplálkozással összefüggő betegségek megelőzése - drog – alkoholprevenció - fiatalkori dohányzás csökkentése.
Dr. Egyházi Violetta iskolaorvos
55
III. Az iskola helyi tanterve 1.
Szakiskolai óratervek a)
33 5262 01 Asztalos szakmai képzés helyi óraterve Tantárgy Megnevezése
Sorsz.
1/11. Heti Össz
Évfolyam 1/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak Osztályfőnöki
1
37
1
33
2
70
Testnevelés +
2
74
2
66
4
140
1.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
2.
Gazdasági ismeretek
-
-
2
66
2
66
3.
Német*
2
74
2
66
4
140
Szakmai elméleti tantárgyak 4.
Munka és környezetvédelem
1
37
-
-
1
37
5.
Faipari szakmai és gépismeret
4
148
-
-
4
148
6.
Asztalos szakmai és gépismeret
-
-
2,5
82,5
2,5
82,5
7.
Faipari szakrajz
4
148
-
-
4
148
8.
Asztalos szerkezettan és szakrajz
-
-
3
99
3
99
9.
Faipari anyagismeret
2,5
92,5
-
-
2,5
92,5
10.
Asztalos anyagismeret
-
-
1,5
49,5
1,5
49,5
17,5
647,5
14
462
31,5
1109,5
17,5
647,5
-
-
17,5
647,5
Elmélet összesen: Gyakorlat 11.
Faipari szakmai alapgyakorlat
12.
Asztalos szakmai gyakorlat
-
-
21
693
21
693
Nyári összefüggő üzemi gyakorlat
-
140
-
-
-
140
Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen:
35
35 1435
70 1155
2590
+ A testnevelés heti óraszáma tartalmazza a mindennapos testnevelésre fordítható 1 órát. *Jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontást igényel.
56
b)
33 5216 03 Villanyszerelő szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz.
Tantárgy Megnevezése
1/11. Heti Össz
Évfolyam 1/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak Osztályfőnöki
1
37
1
35
2
72
Testnevelés +
2
74
2
70
4
144
1.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
2.
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
-
-
2
70
2
70
3.
Alkalmazott matematika
2
74
1
35
3
109
Szakmai elméleti tantárgyak 4.
Munka és környezetvédelem
1
37
-
-
1
37
5.
Anyagismeret
2
74
-
-
2
74
6.
Műszaki rajz
2
74
-
-
2
74
7.
Elektrotechnika
3
111
-
-
3
111
8.
Szakmai ismeretek I.
1
37
-
-
1
37
9.
Szakmai ismeret II.
-
-
8
280
8
280
10.
Villamos mérések I.
2
74
-
-
2
74
11.
Elektrotechnikai szakszámítások
0,5
18,5
-
-
0,5
18,5
Elmélet összesen
17,5
647,5
14
490
31,5
1137,5
3,5
129,5
4
140
7,5
269,5
Gyakorlat 12.
Összetett szakmai gyakorlatok
13.
Alapgyakorlatok
6
222
-
-
6
222
14.
Szakmai gyakorlatok I.
8
296
-
-
8
296
15.
Szakmai gyakorlatok II.
-
-
15
525
15
525
16.
Villamos mérések II.
-
-
2
70
2
70
17,5
647,5
21
735
38,5
1382,5
Gyakorlat Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen
35
35 1295
70 1225
2520
+ A testnevelés heti óraszáma tartalmazza a mindennapos testnevelésre fordítható 1 órát.
57
c)
31 5216 14 Kőműves szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz.
Tantárgy Megnevezése
1/11. Heti Össz
Évfolyam 1/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak Osztályfőnöki
1
37
1
33
2
70
Testnevelés +
2
74
2
66
4
140
1.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
2.
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
-
-
2
66
2
66
3.
Művészettörténet
1
37
-
-
1
37
4.
Építészettörténet
1
37
-
-
1
37
5.
Szakmai számítás
-
-
1
33
1
33
Szakmai elméleti tantárgyak 6.
Munka és környezetvédelem
1
37
-
-
1
37
7.
Építőipari anyag- és gyártásismeret
2
74
1
33
3
107
8.
Műszaki rajz
2
74
-
-
2
74
9.
Épületszerkezetek szakrajza
-
-
2,5
82,5
2,5
82,5
10.
Épületszerkezetek építési technológ.
1
37
-
-
1
37
11.
Fenntartásépítési és felúj. technológ.
-
-
2,5
82,5
2,5
82,5
12.
Kőműves szakmai ismeretek
2
74
2
66
4
140
Elmélet összesen:
14
518
14
462
28
980
Gyakorlat 13.
Szakmai alapgyakorlatok
7
259
-
-
7
259
14.
Kőműves szakmai gyakorlat
14
518
21
693
35
1211
Nyári összefüggő gyakorlat
140
Gyakorlat összesen:
21
Heti óraszám összesen:
35
Éves óraszám összesen:
917
140 21
693
35 1435
42
1610
70 1155
2590
+ A testnevelés heti óraszáma tartalmazza a mindennapos testnevelésre fordítható 1 órát.
58
d)
33 5246 01 Ács-állványozó szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz.
Tantárgy Megnevezése
1/11. Heti Össz
Évfolyam 1/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak Osztályfőnöki
1
37
1
33
2
70
Testnevelés +
2
74
2
66
4
140
1.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
2.
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
-
-
2
66
2
66
3.
Szakmai számítások
-
-
1
33
1
33
4.
Művészettörténet
1
37
-
-
1
37
5.
Építészettörténet
1
37
-
-
1
37
Szakmai elméleti tantárgyak 6.
Faipari szakmai- és gépismeret
2,5
92,5
-
-
2,5
92,5
7.
Ács-állványozó szakmai ismeret
-
-
3
99
3
99
8.
Faipari szakrajz
2,5
92,5
-
-
2,5
92,5
9.
Ács-állv. szerkezettan-szakrajz
-
-
3
99
3
99
10.
Faipari anyagismeret
2
74
-
-
2
74
11.
Ács-állványozó anyagismeret
-
-
2
66
2
66
12.
Munka- és környezetvédelem
1
37
-
-
1
37
Elmélet összesen:
14
518
14
462
28
980
21
777
-
-
21
777
-
-
21
693
21
693
Gyakorlat 13.
Faipari szakmai alapgyakorlat
14.
Ács-állványozó szakmai gyakorlat Nyári összefjüggő gyakorlat
140
Gyakorlat összesen:
21
Heti óraszám összesen:
35
Éves óraszám összesen:
917
140 21
693
35 1435
42
1610
70 1155
2590
+ A testnevelés heti óraszáma tartalmazza a mindennapos testnevelésre fordítható 1 órát.
59
e)
31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz.
Tantárgy Megnevezése
1/11. Heti Össz
Évfolyam 1/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak 1.
Osztályfőnöki
1
37
1
33
2
70
2.
Testnevelés +
2
74
2
66
4
140
3.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
4.
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
-
-
2
66
2
66
5.
Művészettörténet
1
37
-
-
1
37
6.
Építészettörténet
1
37
-
-
1
37
7.
Szobafestő-mázoló és tapétázó munkák szakszámításai Szakmai elméleti tantárgyak
-
-
1
33
1
33
8.
Munka és környezetvédelem
1
37
-
-
1
37
9.
2
74
1
33
3
107
10.
Szobafestő-mázoló anyag és gyártásismeret Műszaki rajz
2
74
-
-
2
74
11.
Szobafestő-mázoló és tap. Szakrajz
-
-
2,5
82,5
2,5
82,5
12.
Épületszerk. és építési technológiák
1
37
-
-
1
37
13.
Fenntartási és felújítási technológiák
-
-
2,5
82,5
2,5
82,5
14.
Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmai ismeret Elmélet összesen
2
74
2
66
4
140
14
518
14
462
28
980
Gyakorlat 15.
Szakmai alapgyakorlat
7
259
-
-
7
259
16.
Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat
14
518
21
693
35
1211
Gyakorlat összesen:
21
Heti óraszám összesen:
35
Éves óraszám összesen:
140 917
140 21
693
35 1435
42
1610
70 1155
2590
+ A testnevelés heti óraszáma tartalmazza a mindennapos testnevelésre fordítható 1 órát.
60
f)
33 5233 01 Fényező-mázoló szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz.
Tantárgy Megnevezése
1/11. Heti Össz
Évfolyam 1/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak 1
Osztályfőnöki
1
37
1
33
2
70
Testnevelés +
2
74
2
66
4
140
1.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
2.
Gazdasági ismeretek
-
-
1
33
1
33
3.
Vállalkozási alapismeretek
-
-
1
33
1
33
5.
Szakmai számítás
2
74
1
33
3
107
Szakmai elméleti tantárgyak 6.
Munka- és környezetvédelem
1
37
-
-
1
37
7.
Anyag- és gyártásismeret
2
74
1,5
49,5
3,5
123,5
8.
Műszaki rajz
0,5
18,5
-
-
0,5
18,5
9.
Műszaki ábrázolás, szakrajz
-
-
2
66
2
66
10.
Szakmai ismeret
2,5
92,5
2,5
82,5
5
175
11.
Német
2
74
2
66
4
140
Elmélet összesen:
14
518
14
462
28
980
Gyakorlat 12
Szakmai alapgyakorlat
4
148
-
-
4
148
13.
Fényező-mázoló szakmai gyakorlat
17
629
21
693
38
1322
Nyári összefüggő gyakorlat
140
Gyakorlat összesen:
21
Heti óraszám összesen:
35
Éves óraszám összesen:
917
140 21
693
35 1435
42
1610
70 1155
2590
+ A testnevelés heti óraszáma tartalmazza a mindennapos testnevelésre fordítható 1 órát.
61
g)
31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz.
Tantárgy Megnevezése
1/11. Heti Össz
Évfolyam 1/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak 1.
Osztályfőnöki
1
37
1
33
2
70
2.
Testnevelés +
2
74
2
66
4
140
3.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
4.
Munka és környezetvédelem
1
37
-
-
1
37
5.
Szakmai számítás
1
37
-
-
1
37
6.
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
-
-
2
66
2
66
Szakmai elméleti tantárgyak 7.
Műszaki ábrázolás
2
74
-
-
2
74
8.
Szakrajz
-
-
2
66
2
66
9.
Anyagismeret
2
74
0,5
16,5
2,5
90,5
10.
Szakmai alapismeretek
2
74
-
-
2
74
11.
Szakmai ismeret
-
-
4
132
4
132
12.
Műszaki alapismeretek
1
37
-
-
1
37
13
Irányítástechnikai alapismeretek
1
37
-
-
1
37
14.
Minőségbiztosítás
-
-
1
33
1
33
15.
Speciális víz- és fűtésvez.szer.ism.
-
-
1,5
49,5
1,5
49,5
14
518
14
462
28
980
Elmélet összesen: Gyakorlat 16.
Műszaki mérések*
2
74
-
-
2
74
17.
Szakmai alapgyakorlat*
14
518
-
-
14
518
18.
Szakmai gyakorlat*
-
-
16
528
16
528
19.
Hegesztési gyakorlat*
5
185
5
165
10
350
Összefüggő nyári gyakorlat
140
Gyakorlat összesen:
21
Heti óraszám összesen:
35
Éves óraszám összesen
777
140 21
693
35 1295
42
1470
70 1155
2450
+ A testnevelés heti óraszáma tartalmazza a mindennapos testnevelésre fordítható 1 órát.
62
h)
31 5212 10 P é k szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz.
Tantárgy Megnevezése
1/11. Heti Össz
Évfolyam 1/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak 1.
Osztályfőnöki
1
37
1
35
2
72
2.
Testnevelés +
2
74
2
70
4
144
3.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
4.
Kémia
2
74
-
-
2
74
5.
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
-
-
2
70
2
70
6.
Szakmai számítás
-
-
1
35
1
35
Szakmai elméleti tantárgyak 7.
Munkavédelem és higiénia
1
37
1
35
2
72
8.
Mikrobiológia és táplálkozás-élettan
1
37
1
35
2
72
9.
Gép és műszerismeret
2
74
-
-
2
74
10.
Technológia
4
148
3
105
7
253
11.
Szakmai gépek
-
-
3
105
3
105
14
518
14
490
28
1008
17,5
647,5
14
490
21,5
1137,5
Elmélet összesen: Gyakorlat 12.
Szakmai gyakorlat
13.
Élelmiszer vizsgálat
-
-
3
105
3
105
14.
Géptan
-
-
3
105
3
105
15
Technológiai gyakorlat
3,5
129,5
1
35
4,5
164,5
Gyakorlat összesen:
21
777
21
735
42
1512
Összefüggő nyári gyakorlat Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen:
140 35
140 35
1295
70 1225
2520
+ A testnevelés heti óraszáma tartalmazza a mindennapos testnevelésre fordítható 1 órát.
63
i)
33 5276 05, 33 5276 01 Ruhakészítő szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz.
Tantárgy Megnevezése
1/11. Heti Össz
Évfolyam 2/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak 1.
Osztályfőnöki
1
37
1
35
2
72
2.
Testnevelés +
2
74
2
70
4
144
3.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
4.
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
-
-
2
70
2
70
5.
Szakmai számítás
1
37
1
35
2
72
6.
Szabadkézi rajz
1,5
55,5
-
-
1,5
55,5
Szakmai elméleti tantárgyak 7.
Munkavédelem
1
37
-
-
1
37
8.
Ruhaipari anyag- és áruismeret
2
74
2
70
4
144
9.
Ruhaipari géptan
2
74
1
35
3
109
10.
Ruhaipari technológia
3
111
3
105
6
216
11.
Szabás szakrajz
3
111
2
70
5
181
12.
Műszaki rajz
1
37
-
-
1
37
17,5
647,5
14
490
31,5
1137,5
17,5
647,5
21
735
38,5
1382,5
Elmélet összesen: Gyakorlat 13.
Ruhaipari szakmai gyakorlat Összefüggő nyári gyakorlat Gyakorlat összesen Heti óraszám összesen: Éves óraszám összesen
140 17,5
787,5
35
140 21
735
35 1435
38,5
1522,5
70 1225
2660
+ A testnevelés heti óraszáma tartalmazza a mindennapos testnevelésre fordítható 1 órát.
64
j)
33 7512 01 Fodrász szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz.
Tantárgy Megnevezése
1/11. Heti Össz
Évfolyam 2/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak 1.
Osztályfőnöki
1
37
1
35
2
72
2.
Testnevelés
1,5
55,5
1,5
52,5
3
108
3.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
4.
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
-
-
2
35
2
70
5.
Számítógép kezelés
-
-
1
35
1
35
6.
Idegen nyelv*
1,5
55,5
1,5
52,5
3
108
7.
Művészettörténet alapjai
1
37
-
-
1
37
1
37
-
-
1
37
2,5
92,5
1,5
52,5
4
145
Szakmai elméleti tantárgyak 8.
Munka és környezetvédelem
9.
Fodrász szabadkézi rajz
10.
Hajviselet történet
1
37
1
35
2
72
11.
Fodrász anyagismeret
3
111
2,5
87,5
5,5
198,5
12.
Fodrász szakmai ismeret
4
148
2
35
6
218
17,5
647,5
14
490
31,5
1137,5
17,5
647,5
21
735
38,5
1382,5
Elmélet összesen: Gyakorlat 13.
Fodrász szakmai gyakorlat Összefüggő nyári gyakorlat Gyakorlat összesen: Heti óraszám összesen: Éves óraszám összesen:
140 17,5
787,5
35
140 21
735
35 1435
38,5
1522,5
70 1225
2660
65
k)
31 5216 03 Burkoló szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz.
Tantárgy Megnevezése
1/11. Heti Össz
Évfolyam 2/12 Heti Össz
Össz. Heti Össz
Közismereti tantárgyak 1.
Osztályfőnöki
1
37
1
33
2
70
2.
Testnevelés +
2
74
2
66
4
140
3.
Társadalmi ismeretek
1
37
-
-
1
37
4.
Gazdasági és vállalkozási ismeret
-
-
2
66
2
66
5.
Burk.munkák szakmai számításai
-
-
1
33
1
33
6.
Építészettörténet
1
37
-
-
1
37
7.
Művészettörténet
1
37
-
-
1
37
1
37
-
-
1
37
1,5
55,5
1
33
2,5
88,5
Szakmai elméleti tantárgyak 8.
Munka és környezetvédelem
9.
Ép.ip. és faip. anyag és gyárt.ism.
10.
Műszaki rajz
2
74
-
-
2
74
11.
Burk.munkák szakrajza
-
-
2,5
82,5
2,5
82,5
12.
Ép.szerk. ép.techn.
1
37
-
-
1
37
13.
Burkoló szakmai ismeretek
2
74
2
66
4
140
14.
Burkoló gépismeret
0,5
18,5
1,5
16,5
1
35
15.
Burk.munkák kitűzési és mérési ism
-
-
1
33
1
33
16.
Állványozási ismeretek
-
-
1
33
1
33
14
518
14
462
28
980
Elmélet összesen Gyakorlat 17.
Szakmai alapgyakorlat
7
259
-
-
7
259
18.
Burkoló szakmai gyakorlat
14
518
21
693
35
1211
Nyári összefüggő gyakorlat
140
Gyakorlat összesen
21
Heti óraszám összesen
35
Éves óraszám összesen:
917
140 21
693
35 1435
42
1610
70 1155
2590
+ A testnevelés heti óraszáma tartalmazza a mindennapos testnevelésre fordítható 1 órát.
66
l)
51 7812 01 Kozmetikus szakmai képzés helyi óraterve
Sorsz. Tantárgy Megnevezése Osztályfőnöki
Évfolyam 1/13. Heti Össz 0,5 19
2/14 Heti Össz 0,5 17
Össz. Heti Össz 1 36
Szakmai elméleti tantárgyak 1.
Szakmai etika
0,5
19
-
-
0,5
19
2.
Gazdasági, munkajogi ismeretek
-
-
2
70
2
70
3.
Munka és környezetvédelem
1
37
-
-
1
37
4.
Kozmetikus szakmai ismeret
3
111
3
105
6
216
5.
Kozmetikus anyagismeret
3
111
3
105
6
216
6.
Laboratóriumi gyakorlat és kémia
3
111
2
70
5
181
7.
Elektrokozmetikai ismeretek
-
-
1
35
1
35
8.
Számítógépkezelés
-
-
0,5
17
0,5
17
9.
Alkalmazott biológia
2
74
-
-
2
74
10.
Testnevelés
1
37
1
35
2
72
11.
Kozmetikumok előállítása
-
-
1
35
1
35
14
518
14
490
28
1008
24
888
24
840
48
1728
Elmélet összesen: Gyakorlat 12.
Kozmetikus szakmai gyakorlat Összefüggő nyári gyakorlat
160
Gyakorlat összesen:
24
Heti óraszám összesen:
35
Éves óraszám összesen:
1048
160 24
840
35 1566
42
1888
70 1330
2896
67
m)
52 5801 01 Magasépítő technikus képzés óraterve 2004-2005. tanévtől
Sorsz. T a n t á r g y Megnevezés Osztályfőnöki 1. Társadalmi és gazdasági ismeretek 2. Munka és környezetvédelem 3. Műszaki ábrázolás – ábrázoló geometria 4. Építőanyagok – fejújítási munkák alapján 5. Építési alapismeretek 6. Földméréstan és kitűzés 7. Magasépítéstan 8. Építészeti rajz 9. Szilárdságtan - Statika - Szilárdságtan - Tartószerkezetek 10. Építés szervezés és gépesítés Technológia és gépesítés Építés-kivitelezés Kötelező elmélet összesen 11. Alapgyakorlatok – anyagvizsgálatok* - műszeres kitűzések* 12. Szakmai gyakorlat - építési gyakorlat* Nyári gyakorlat Kötelező óraszám összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak. - Építészeti informatika* - Szakmai idegen nyelv* - Műszaki ábrázolás – szabadkézi rajz - Építészettörténet Összes óraszám •
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 2 1 3 2,5 1,5 2 3 6 3 4 2 1 19 2 1 5 160 27 2 2 2
1 4 4 1+1 2 23 7 30
Össz. 72 70 35 111 92 56 74 321 251 286 74 72 140 140 70 70 1508 74 37 430 160 2209 506
1 2 2
33
35
2715
Jelölt tárgyak tanítása csoportbontást igényel.
68
n)
Ruhaipari technikusképzés technológus szakirány óraterve 2004-2005. tanévtől
Sorsz. T a n t á r g y Megnevezés Osztályfőnöki 1. Társadalmi kapcsolatok 2. Szakmai alapozó tantárgyak - Műszaki rajz - Gépészeti alapismeretek - Szabadkézi rajz, modellrajz 3. Vállalkozási alapismeretek 4. Ruhaipari szakmai elmélet - Divatismeret - Ruhaipari anyag- és áruismeret - Szabás-szakrajz - Ruhaipari technológia - Ruhaipari gyártásszervezés - Ruhaipari géptan - Munka- és környezetvédelem - Irányítástechnika a ruhaiparban - Számítógépes gyártáselőkészítés* Kötelező elmélet összesen: 5. Ruhaipari szakmai gyakorlat Nyári összefüggő gyakorlat Kötelező összesen 6.
Szabadon választható kötelező tárgyak - Ruhaipari modelltervezés - Művészettörténet, divattörténet - Gyermekruha szerkesztés, modellezés Kirakatrendezések, reklámgrafika Számítógépes marketing ismeretek* Idegen nyelv* Összesen:
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 37 1 35 1 35 1 37 1 37 2 74 2 70
Össz. 72 35 37 37 74 70
1 2 2 4 1 16 11 27
37 74 74 148 37 592 407 60 105 9
2 2 5 2 3 1 2 1 21 8 29
37 144 144 323 107 105 35 70 35 1327 687 60 101 2074 5
1 1 2 4
37 37 74 148
2 2 1 1 -
70 70 35 35 -
128 35 1
70 70 175 70 105 35 70 35 735 280
107 37 144 35 35 148
122 5
* Jelölt tárgyak tanítása csoportbontást igényel.
69
o)
52 1052 01 Műemléki felújító technikus képzés óraterve 2004-2005. tanévtől
Tantárgy Megnevezés Osztályfőnöki óra Szabályozási és jogi ismeretek Építőanyagok-felújítási munkák anyagai Konzerválási, felújítási technológiák * Épületdiagnosztika * Dokumentálási ismeretek Komplex (szakdolgozat) Magyarországi építészettörténet Műemlékvédelem és helytörténet Szabad sáv (lásd: szabadon választható…) Kötelező elmélet összesen: 11. * Szakmai gyakorlat * Építési gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak: 12. * Kutató nap 13. Modellezési gyakorlat Összesen felhasználható: Mindösszesen felhasználható óraszám S.sz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Évfolyam 3/l5 1 1 1 3 2 1 4 1 1 (6) 15
Össz. 33 33 33 99 66 33 132 33 33 (198) 495
14 14 29
462 462 957
5 1 6 35
165 33 198 1155
A *-gal jelölt tantárgyak, valamint témák feldolgozása csoportbontást igényelnek. A **-gal jelölt gyakorlati foglalkozások elméletigényes szakmai gyakorlati tantárgyak.
70
p)
52 5411 03 Faipari technikus képzés óraterve 2004-2005. tanévtől
Sorsz. T a n t á r g y Megnevezés Osztályfőnöki 1. Társadalmi és gazdasági ismeretek 2. Munka és környezetvédelem 3. Gazdasági ismeretek Szakmai ismeretek 4. Műszaki rajz
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 2 2 2 4
Össz. 72 70 70 214
3
-
111
5. 6. 7. 8. 9.
2 4 4 3 19 12 8 160 31 5 3 2 36
6 6 2 2 25 8 8
10.
11.
Gépészeti ismeretek Faipari gépek és technológiák Faipari szerkezettan - szakrajz Faipari anyag és gyártásismeret Gyártásszervezés Kötelező elmélet összesen: Szakmai gyakorlat Faipari szakmai gyakorlat* Üzemi gyakorlat (nyári összefüggő) Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tárgy Számítástechnika* Szakmai idegen nyelv Összesen:
33 2 2 35
358 358 181 70 1578 736 576 160 2314 255 181 74 2569
* Jelölt tárgyak tanítása csoportbontást igényel.
71
q)
52 5423 02 Ipari elektronikai technikus képzés óraterve 2004-2005. tanévtől
Sorsz. T a n t á r g y Megnevezés Osztályfőnöki 1. Munka- és környezetvédelem 2. Gazdasági alapismeretek 3. Anyagismeret 4. Műszaki rajz 5. Elektrotechnika 6. Elektronika 7. Alkalmazott számítástechnika I.* 8. Alkalmazott számítástechnika II.* 9. Műszaki matematika* 10. Minőségbiztosítás 11. Technológia 12. Ipari elektronika* 13. Automatika Kötelező elmélet összesen: 14. Alapgyakorlatok* 15. Elektronikai gyakorlatok* 16. Ipari elektronikai gyakorlatok 17. Ipari elektronikai mérések Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tárgyak 18. Szakmai idegen nyelv 19. Alkalmazott elektronika 20. Számitástechnika Összesen: Nyári gyakorlat:
Évfolyam 1/13. 2/14. 1 1 2 2 2 1 4 10 2 2 2 2 3 5 3 20 22 5 6 6 3 31 31 4 6
Össz. 72 70 70 74 37 148 370 74 70 70 70 105 175 105 1510 185 222 210 105 2232 358
1 3 35 160
107 70 181 2590 160
2 2 2 37 -
* Jelölt tárgyak tanítása csoportbontást igényel.
72
r)
Nyelvi előkészítő osztály óraterve 2004-2005. tanévtől
S.sz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Tantárgy Megnevezés Osztályfőnöki óra Testnevelés Német / Angol * Informatika * Egészséges életmód Tanulásmódszertan Demokratikus állampolgárságra nevelés Matematika Magyar Kötelező összesen: Szabadon választható tantárgy: Nyilvános beszéd (Beszélő Magyarország) Idegennyelvű kommunikáció Mindösszesen felhasználható óraszám
Évfolyam 1 2,5 12 5 1 1 1 2 2 27,5
Össz. 37 92,5 444 185 37 37 37 74 74 1017,5
1 2 30,5
37 74 1128,5
* Csoportbontásban kell tanítani
73
2.
Szakközépiskolai óraterv 2003-2004. tanévtől a)
Elektronika – elektrotechnikai szakközépiskola óraterve 2003-2004. tanévtől
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolg. Ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv és szakmai idegen nyelv** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Közismeret összesen Szakmai orientáció Elmélet*** Gyakorlat** Szakmai alapozás Elmélet*** Gyakorlat** Kötelező összesen: Kötelezően választható Szakmai idegen nyelv Matematika Számítástechnika Szakmai orientáció
Évfolyamok 9. Heti 4 4 2 2 3 1 4 1 1,5 1 2 2 2
3 3 1 1,5 1 2,5 2 2
10. Heti 4 2 3 1 3 0,5
3 4
11. Heti 4 2 1 3 1 3+2*
1 2 2
1 2,5 2
1 2 2+2*
1 2,5 2
1 2 2+2*
1 2,5 2
2 2
2 2 23
19
23
19,5
7 3 33
7 3 29
7 3 33
7 2,5 29
4 2
2 25,5
2 24
22,5
22,5
3 2
3 0,5
5 3
5
30,5
27,5
30,5
27,5
1 1
1
1,5 gya
3 gyak
4 2 0,5 3 1 3
1# 1#
12. Heti 4 3
4 3
3 1 3+2*
3 1 3
1# 1#
Emelt szintű érettségi 2* 2* matematika Emelt szintű érettségi fizika 2* 2* Mindösszesen 31 31 30/ 33 30/ 33 * Emelt szintű érettségihez +2 óra Amennyiben a tanuló nem jelentkezik emelt szintű érettségire való felkészítésre, akkor a kötelező 30 órából hiányzó 1 órát informatika vagy matematika tantárgyból kell kötelezően választani. ** Csoportbontásban kell oktatni. *** Az orientációs és alapozó elméleti tárgyak közül csoportbontásban kell tanítani: 74
Szakmai informatika, # Kötelezően kell választani az egyik tantárgyat, ha a tanuló egy tárgyból sem kíván emelt szintű érettségit tenni.Az adott évfolyam baloldali oszlopa a módosítás előtti állapotot, míg a jobboldali oszlop a módosított óratervet tartalmazza.
75
b)
Építészeti szakközépiskola óraterv 2003-2004. tanévtől
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolg. ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv és szakmai idegen nyelv** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Közismeret összesen Szakmai orientáció Elmélet*** Gyakorlat** Szakmai alapozás Elmélet*** Gyakorlat** Kötelező összesen: Kötelezően választható Szakmai idegen nyelv Matematika Számítástechnika Szakmai orientáció
Évfolyamok 9. Heti 4 4 2 2
10. Heti 4 2
3 1
3
3 1
4 1 1,5 1 2 2 2
3 1 1,5 1 2,5 2 2
3 0,5
3
11. Heti 4 2 1 3 1 3+2*
1 2 2
1 2,5 2
1 2 2+2*
2 2
2 2
4 2 3
2 25,5
2 24
22,5
21,5
5
3,5
6
6
30,5
27,5
30,5
27,5
1 1
1 1
1,5 elm
2 gyak
4 2 0,5 3 1 3
12. Heti 4 3
4 3
3 1 3+2*
3
1 2,5 2
1 2 2+2*
1 2,5 2
23
19
23
19,5
7 3 33
7 3 29
7 3 33
7 2,5 29
1# 1#
3 1
1# 1#
Emelt szintű érettségi 2* 2* matematika Emelt szintű érettségi fizika 2* 2* Mindösszesen 31 31 30/ 33 30/ 33 * Emelt szintű érettségihez +2 óra Amennyiben a tanuló nem jelentkezik emelt szintű érettségire való felkészítésre, akkor a kötelező 30 órából hiányzó 1 órát informatika vagy matematika tantárgyból kell kötelezően választani. ** Csoportbontásban kell oktatni. *** Az orientációs és alapozó elméleti tárgyak közül csoportbontásban kell tanítani: Szakmai informatika,
76
# Kötelezően kell választani az egyik tantárgyat, ha a tanuló egy tárgyból sem kíván emelt szintű érettségit tenni. Az adott évfolyam baloldali oszlopa a módosítás előtti állapotot, míg a jobboldali oszlop a módosított óratervet tartalmazza.
77
c)
Faipari szakközépiskola óraterve 2003-2004. tanévtől
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolg. ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv és szakmai idegen nyelv** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika + Földünk és környezetünk Biológia + Kémia Informatika** Közismeret összesen Szakmai orientáció Elmélet*** Gyakorlat** Szakmai alapozás Elmélet*** Gyakorlat** Kötelező összesen: Kötelezően választható Szakmai idegen nyelv Matematika Számítástechnika Szakmai orientáció
Évfolyamok 9. Heti 4 4 2 2 3 1 4 1 2 1 2 2 2
3 3 1 1,5 1 2,5 2 2
2 26
2 24
4
3,5
30
27,5
10. Heti 4 2 3 1 3 0,5
3 4
11. Heti 4 2 1 3 1 3+2*
1 2 2
1 2,5 2
1 2 2+2*
2,5 2,5
3 2
(2+2) (2)
(2+2) (2)
23,5
23,5
23
19
23
19,5
4 2
4 7 3 33
7 3 29
7 3 33
7 2,5 29
29,5
4 2
27,5
1 1
1 1
0,5 elm
2 gyak
4 2 0,5 3 1 3 1 2,5 2
1# 1#
12. Heti 4 3
4 3
3 1 3+2*
3 1 3
1 2 2+2*
1 2,5 2
1# 1#
Emelt szintű érettségi 2* 2* matematika Emelt szintű érettségi fizika 2* 2* Emelt szintű érettségi biológia 2* 2* Mindösszesen 30 30,5 30/ 33 30/ 33 * Emelt szintű érettségihez +2 óra Amennyiben a tanuló nem jelentkezik emelt szintű érettségire való felkészítésre, akkor a kötelező 30 órából hiányzó 1 órát informatika vagy matematika tantárgyból kell kötelezően választani. ** Csoportbontásban kell oktatni. *** Az orientációs és alapozó elméleti tárgyak közül csoportbontásban kell tanítani: Szakmai informatika, 78
+ A 11-12. évfolyamon a tanulók választása szerint # Kötelezően kell választani az egyik tantárgyat, ha a tanuló egy tárgyból sem kíván emelt szintű érettségit tenni.Az adott évfolyam baloldali oszlopa a módosítás előtti állapotot, míg a jobboldali oszlop a módosított óratervet tartalmazza.
79
d)
Ruhaipari szakközépiskola óraterve 2003-2004. tanévtől
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolg. ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv és szakmai idegen nyelv** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia + Kémia Informatika** Közismeret összesen Szakmai orientáció Elmélet*** Gyakorlat** Szakmai alapozás Elmélet*** Gyakorlat** Kötelező összesen: Kötelezően választható Szakmai idegen nyelv Matematika Számítástechnika Szakmai orientáció
Évfolyamok 9. Heti 4 4 2 2 3 1 4 1 2 1 2 2 2
3 3 1 1,5 1 2,5 2 2
10. Heti 4 2 3 1 3 0,5
3 4
11. Heti 4 2 1 3 1 3+2*
1 2 2
1 2,5 2
1 2 2+2*
2,5 2,5
3 2
(2+2) (2)
(2+2) (2)
23
19
23
19,5
7 3 33
7 3 29
7 3 33
7 2,5 29
4 2
2 26
2 24
23,5
23,5
2 2
2 1,5
4 3
4
30
27,5
30,5
27,5
1 1
1
1,5 gya
3 gyak
4 2 0,5 3 1 3 1 2,5 2
1# 1#
12. Heti 4 3
4 3
3 1 3+2*
3 1 3
1 2 2+2*
1 2,5 2
1# 1#
Emelt szintű érettségi 2* 2* matematika Emelt szintű érettségi fizika 2* 2* Emelt szintű érettségi biológia 2* 2* Mindösszesen 31 31,5 30/ 33 30/ 33 * Emelt szintű érettségihez +2 óra Amennyiben a tanuló nem jelentkezik emelt szintű érettségire való felkészítésre, akkor a kötelező 30 órából hiányzó 1 órát informatika vagy matematika tantárgyból kell kötelezően választani. ** Csoportbontásban kell oktatni. *** Az orientációs és alapozó elméleti tárgyak közül csoportbontásban kell tanítani: Szakmai informatika, 80
+ A 11-12. évfolyamon a tanulók választása szerint. # Kötelezően kell választani az egyik tantárgyat, ha a tanuló egy tárgyból sem kíván emelt szintű érettségit tenni. Az adott évfolyam baloldali oszlopa a módosítás előtti állapotot, míg a jobboldali oszlop a módosított óratervet tartalmazza.
81
e)
Általánosan képző 9. 10.osztály óraterve 2003-2004 tanévtől fölmenő rendszerben
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szakmai alapozás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján Szabadon választható: Idegen nyelv
Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 3 3 2 2 2,5+ 2,5+ 3 3 1+ 1+ 2 1 2 1 2 2 1 1 0,5 0,5 2,5 2,5 5*+ 7**+ 1 1 27,5 27,5 0,5 0,5
* 9.évfolyam 2 óra elmélet (Műszaki rajz (lehetőleg vizuális kultúrával tanítani) 3 óra gyakorlat + 2 hetente tömbösítve (csoportbontás) ** 10.évf. 2 óra elmélet - pályaorientáció 1 óra műszaki ismeretek 1 óra 5 óra gyakorlat + csoportbontás + Csoportbontásban kell oktatni (idegen nyelv, informatika, szakmai alapozás, gyakorlat)
82
3.
Részletes tanagyag és követelmények (külön kötetekben)
A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fős csoportonként az iskola órakeretén felül – heti három óra áll rendelkezésre. A gyógytestnevelés – az orvosi szakvélemény alapján – rászoruló tanulók részére ingyenes szolgáltatásként megszervezzük. 114. § (4) Iskolánkban és az iskolával szervezeti egységben lévő kollégiumunk közös könyvtárat működtet. A jobb kiszolgálás érdekében 2 fő könyvtárost alkalmazunk. A nyitva tartás alkalmazkodik a tanulói igényekhez és szokásokhoz. A könyvtár szolgáltatása a tanulók számára ingyenes. A tanulók tanórán kívüli tevékenységének megszervezésére két fő (0,5-0,5 állású) szabadidőszervező kollégát alkalmazunk. 124.§ 24
4. Az alkalmazott tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola tanulóinak tankönyvellátási rendjét a 26/2002. (V.17.) OM rendeletben meghatározottak szerint a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként megfogalmazott szabályzat tartalmazza. Ezen szabályzat szerint a tanévenként alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásáról a szaktanárok javaslatai alapján a szakmai munkaközösségek döntenek az alábbiak szerint: - A szaktanárok a tantárgyankénti pedagógiai program, a tanítandó tananyag és az OM által kiadott tankönyv- és taneszköz jegyzék kínálatának figyelembevételével javaslatot tesznek tantárgyanként és évfolyamonként a szükséges tankönyvekre, segédletekre és eszközökre - Amennyiben az OM Tankönyv- és taneszköz jegyzékben nem szerepel a tantárgy tanításához szükséges tankönyv és segédlet, úgy a szaktanárok a tankönyvkiadók kínálatából választják ki a szükséges taneszközöket. - A szakmai munkaközösségek ezen javaslatok alapján határozzák meg a szakközépiskolai és szakiskolai évfolyamokon egységesen használandó tankönyveket és segédleteket az osztályonkénti átjárhatóság érdekében. - Az OM Tankönyv- és taneszköz jegyzékben nem szereplő tankönyvekről és segédletekről az iskolai tankönyvellátási szabályzatban meghatározott szervezetek jóváhagyása után döntenek a szakmai munkaközösségek. - A taneszközök kiválasztása a munkaközösségek feladata, beszerzéséről az anyagi lehetőségek függvényében az iskola igazgatója gondoskodik. - A szakmai munkaközösségek által meghatározott tankönyvek és segédletek megrendelését a szakmai igazgatóhelyettesek jóváhagyása után az iskola igazgatójának döntése alapján a tankönyvfelelős biztosítja. Az iskolai könyvtár is részt vesz a tanulók tankönyv és segédlet ellátásában az alábbiak szerint: - a könyvtár kölcsönözhető állományában rendelkezik kellő példányszámban a kötelező és ajánlott olvasmányokkal, értelmező kézi-szótárakkal, szinonima-szótárakkal, 83
-
-
matematikai és fizikai feladatgyűjteményekkel, idegen nyelvi kézi-szótárakkal, általános- és szaklexikonokkal, nagy-szótárakkal és kézikönyvekkel. Ezek beszerzéséhez, bővítéséhez a szakmai munkaközösségek vezetői adnak javaslatot. A könyvtár biztosítja az írásbeli és szóbeli érettségi, illetve szakmai vizsgákhoz az előírt köteteket. A tartós tankönyvek beszerzésére a szakmai munkaközösségek vezetőinek javaslata szerint a szakmai igazgatóhelyettesek készítenek tervezetet, amelynek alapján a könyvtáros rendeli meg, bevételezi a nyilvántartásba, kiosztja a tanulóknak, év végén visszaszedi. A könyvtár rendelkezik készenléti tankönyvállománnyal, amelyből a tanév közben más iskolából érkező tanulók is hozzájuthatnak az iskolánkban használt tankönyvekhez.
A Kormány 1159/2002. (IX.26.) Korm. határozata értelmében az iskola biztosítja az ingyenes tankönyvellátást a rendeletben meghatározott tanulói körben.
5.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
Az intézménybe lépés feltétele a 8. osztályos bizonyítvány megszerzése, s a 14. életév betöltése. Az általános képzésbe lépéskor nincs tandíj. Szakképzés igénybevételénél szükséges az egészségügyi alkalmasság - a gyakorlati képzéshez - valamint gyakorlati munkahely biztosítása tanulószerződéssel, és a 16. életév betöltése. Szakközépiskolában is feltétel az egészségügyi alkalmasság, és a központi írásbeli felvételi vizsga magyar és matematika tantárgyakból. A második szakma megszerzése tandíjhoz kötött. A belépéskor az intézmény figyelembe veszi a korábban megszerzett osztályzatokat, s foglalkozás közben figyeli meg a tanulót (szakmai alkalmasság). A felvételkor hozott döntéssel egyet nem értők írásban fellebbezhetnek az intézmény fenntartójához, az intézménynek címezve. Az iskola valamennyi évfolyamában a képzés a hagyományosan tanévenkénti periódusban folyik valamennyi tantárgyban, úgy a közismereti mint a szakmai tantárgyakban. A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyre csupán az igazgató adhat engedélyt abban az esetben, ha a tanuló egyéni adottságai eltérőek, ugyanez vonatkozik a magántanulókra is. A továbblépés szempontjából szükséges teljesítményt a pedagógus értékeli, a tanév folyamán figyelemmel kisérve az előmenetelt. Az értékelés folyamatos az egész periódus idején. Év végén a nevelőtestület dönt a felsőbb évfolyamba lépésről a szaktanárok által adott osztályzattal. Az év közbeni és az év végi érdemjegyeknek összhangban kell lenni. A gyakorlati képzésben résztvevő tanulót a gyakorlati oktató értékeli. Az értékelés félévkor és év végén érdemjegyekben realizálódik. Az értékelésben az óratervekben szereplő tantárgyak vesznek részt. A 10. és a 12. évfolyam végén záróvizsgával, - alapműveltségi ill. érettségi - fejezhetik be tanulmányaikat a tanulók, amelyről bizonyítványt kapnak. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tanulmányi kötelezettség teljesítése.
84
A 10. évfolyam befejezése után lehetőség van a szakmai képzés elkezdésére az előirt feltételek teljesítése mellett. 10. évfolyam teljesítéséhez kötött szakmák: ács-állványozó, asztalos, fényező-mázoló, férfiruha-készítő, fodrász kádár, kárpitos, nőiruha-készitő, órás, villanyszerlő, műemléki helyreállító restaurátor Ha a tanuló 10. évfolyam teljesítése nélkül kíván szakmai tanulmányokat folytatni az alábbi szakmákban teheti meg: burkoló, kerámiakészítő, kőfaragó, kőműves, pék, szobafestő-mázoló tapétázó, vasbeton- és műkőelőkészitő, vízvezeték- és kp.fűtés szerelő, gázvezeték- és készülékszerelő, varrómunkás. A középiskolára épülő szakképzésben történő felvétel alapfeltétele az OKJ-ben az adott szakmára előirt képesítési szint, választható szakmák: (fényképész, kozmetikus, látszerész és fotocikk-kereskedő, ötvös, rádió- és hangtechnikai műszerész, televízió és videotechn. műszerész, elektronikai műszerész, ívnyomó gépmester, kézi könyvkötő). A technikusi képzésre pedig a szakközépiskolai érettségi után jelentkezhetnek a tanulók. A továbbhaladásról döntő személyek a tantestület adott csoportja, a tanulót tanító tanárok, az iskola vezetősége, a szakoktatók. Az egyes tantárgyakból az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a minősítés formáit, és a magasabb évfolyamra lépés feltételeit a helyi tantervben az egyes tantárgyaknál részletezzük. Iskolánk Helyi Tanterve lehetővé teszi, hogy a – szakképzés kivételével – a tanuló iskolát vagy iskolatípust váltson. A tanuló átvételekor a tanuló által tanult tantárgyakat, azok óraszámait összehasonlítjuk. Ennek eredményeként döntünk a továbbhaladásról az alábbiak szerint. - a tanuló az adott évfolyamba lép - a tanuló részére tanterv-különbözeti vizsgát írunk ki - a tanuló az adott évfolyamot megismétli. Felkészüléséhez, beilleszkedéséhez segítséget nyújtunk. 27.§ 15, 46.§ 1
6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája A tanulónak az adott tantárggyal összefüggő minden lényeges megnyilvánulását, szóbeli, írásbeli és gyakorlati munkáját folyamatosan kell értékelni. a./ Az elméleti oktatás tantárgyaiban az egyes tantárgyak esetében - a tanulót a heti óraszámnak megfelelő arányban
85
- heti 1-2 óra esetében félévente 3-4 - heti 3-4 óra esetében 6-7 érdemjeggyel kell minősíteni, amelyből - heti 1-2 óra esetén 1 - heti 3-4 óra esetén 2 önálló összefüggő szóbeli teljesítmény legyen. b./ A gyakorlati oktatás tantárgyaiban a tanulót minden új alapművelet, technológia stb. tanulásának és minden összetett munkának a befejezése után érdemjeggyel kell minősíteni. Az érdemjegyek meghatározásánál a tanuló tárgyi ismeretét, az ismeretek önálló alkalmazásának fokát / az adott teljesítmény objektív értékét/, illetve a fejlődés irányát / szubjektív érték / együttesen kell figyelembe venni. Az érdemjegy megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor fegyelmezési eszköz nem lehet. A pedagógus joga, hogy értékelje, minősítse a tanuló tudását. A tanuló joga, hogy tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel, ezért: - a tanulókkal tantárgyanként ismertetni kell a velük szemben támasztott követelményeket tanév elején, az első héten - ez a szaktanár feladata, - a szülőknek megismerés céljából hozzáférhetővé kell tenni a követelményeket szaktanár, ig.helyettes és osztályfőnök feladata A tanuló tudásának elbírálása öt érdemjeggyel történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A munkaközösségek közösen kidolgozott, egységesen megállapított, egyhangúan megszavazott írásos tájékoztató értékelést alkalmaznak: a./ a félévi osztályozás, illetve az év végi osztályzatok megállapítása előtt - az elégtelenre, bukásra álló tanulók esetében. b./ Az évközi évfolyami dolgozatoknál, valamint a tanév végi,egész éves tananyagot átfogó dolgozatoknál: a szaktanár írásos pár mondatos, összefüggő, segítő szándékú, előre mutató minősítést köteles alkalmazni. A szóbeli feleleteket a tanárnak a tanórán - szóban kell értékelnie a tanuló számára is érthető, meggyőző módon. - A tanár alkalmanként kérje ki 1-2 tanuló véleményét az elhangzott feleletről. Egy bizonyos tantárgyból állandó jelleggel felmentett tanulót osztályozni nem kell. Az érdemjegyeket az elbírálás időpontjában az osztály/csoportnaplóba, az ellenőrző könyvbe folyamatosan kell bejegyezni. A gyakorlati oktatás havi osztályzatait az osztályfőnök vezeti át az osztálynaplóba a munkanaplókból.
86
A szaktanárok az értékelés rögzítésére tanév közben a naplót, amelybe a tanár, szakoktató ír, az értékelés közlésére az ellenőrző könyvet, amelybe a tanár, oktató ír, s a szülőt láttamozásra kérik - használják elsősorban. Az adott tantárgyat tanító szaktanárnak a házi füzeteket, illetve az otthoni házi feladatokat rendszeresen kell ellenőriznie. Ezt a füzetben névjegyével jelezni kell. A szorgalmi idő befejezése előtt legalább egy hónappal értesíteni kell azokat a szülőket (ellenőrző, levél útján), akiknek gyermekei valamely tantárgyból elégtelen osztályzatra áll. Ebben személyes találkozást kellkérni a szülőtől. Az egyes tanulók félévi/év végi osztályzatát a szaktanár végzi. Ezeknek az osztályzatoknak tükrözniük kell a tanuló tudását. Az év végi osztályzatok a tanévközi értékelési formák együttes számbavételén alapulnak. Az osztályzatok jellegüknek megfelelő súllyal, ill. arányban szerepelnek az év végi osztályzat megállapításánál. Az év végi osztályzat nem térhet el lényegesen az évközi osztályzatoktól. Az a tanuló, aki az emeltszintű nyelvi érettségin megfelelő pontszámot elér, automatikusan nyelvvizsgát szerezhet. Osztályozó vizsga: Az a tanuló, aki hiányzás vagy egyéb okból nem osztályozható a tanév végén, a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, vagy évfolyam ismétlésre utasítják. Az a tanuló, aki az egész éves óraszám 50%-ának megfelelő testnevelés órán nem vesz részt, és ezt év végéig nem pótolja, akkor mulasztás miatt nem osztályozható minősítést kap és osztályozó vizsgát sem tehet. Az osztályozó vizsga két napos. A két nap során a tanulónak az egész éves anyagból kell számot adnia. Az osztályozó vizsga akkor sikeres, ha a tanuló a követelmények legalább 50%át teljesíti, és az érdemjegyek átlaga 1,7. Beszámoltató vizsga: - A beszámoltató oktatásban résztvevő tanulók a félév, illetve évvége előtti időszakban beszámoltató vizsgán adnak számot tudásukról egy háromtagú vizsgabizottság előtt. Ennek tagjai illetékes igazgatóhelyettes, szaktanár és osztályfőnök. Az itt kapott osztályzat egyenértékű a folyamatos értékelés során szerzett félévi, illetve év végi osztályzatokkal. A tanuló nem tehet beszámoltató vizsgát, ha a konzultációk 50 %-án nem vett részt. Az osztályozó értekezlet áttekinti, ill. dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indoklásával nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. 87
Az érdemjegyet a tanuló hátrányára nem lehet megváltoztatni. Az egységes követelményszinthez, értékeléshez elengedhetetlen, hogy a tanulók félévente egy-egy belső, központi, munkaközösség által kidolgozott, összeállított tesztet írjanak. Ennek összeállítását a munkaközösség annak minden tagja bevonásával végzi. Ezeket osztályzatokkal (5, 4, 3, 2, 1) és írásbeli értékeléssel is el kell látni. Egyes tantárgyaknál a munkaközösség dönthet, hogy az adott tantárgy jellegéből adódóan szóbeli vizsgát ír-e elő. Az írásbeli dolgozatokat meg kell őrizni, azokat szükség esetén hozzáférhetővé kell tenni. A munkaközösség dönti el, hogy hány házi, ill. hány iskolai dolgozatot irat. A 10. osztályban év végén a tanulók alapműveltségi vizsgát tehetnek: a./ a NAT műveltségi területeit érintő tantárgyakból b./ erről a tanulók bizonyítványt kapnak kitűnően megfelelt / jelesen megfelelt jól megfelelt közepesen megfelelt megfelelt nem felelt meg minősítéssel. c./ Az alapműveltségi vizsgát bizonyító okirat megszerzése előfeltétele a tanuló szakképzésbe való bekerülésének. Az egységes értékelési rendszer, a tanulók tudásának objektív megmérettetése előfeltétele a tanulócsoportok közötti átjárhatóságnak, illetve a tanuló magasabb szintű képzésben való részvételének. Az írásbeli tesztek három fajtáját alkalmazhatják a munkaközösségek évenként váltakoztatva: a./ Teljesítményteszteket: központilag kidolgozott és bemért teljesítményteszteket, amelyek országos átlagokhoz viszonyítanak. Ezeket + írásos értékeléssel kell ellátni. b./ Diagnosztikai teszteket: amelyek objektív képet adnak a tanárnak arról, hol tartanak tanítványai a tananyag elsajátításában egy adott időpontban. Erről osztályzatot kapnak a tanulók plusz írásos értékelést. A tanulókat érintő értékeléseknek építő jellegűeknek, segítő szándékúnak kell lenniük, és világossá kell tenniük a tanuló számára, hogy a tanulási folyamat adott szakaszában milyen szinten felel meg a követelményeknek. A tanuló továbbhaladását, életútját meghatározó döntéseknek, értékeléseknek nyilvánosaknak, az értékeltek által ismertnek kell lenniük. A szakképző évfolyamok a II. évfolyam végén szakmunkásvizsgát tesznek. A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása eltér a tantárgyi jegyektől. A magatartás értékelésénél a szaktanárok véleménye mellett figyelembe kell venni a gyakorlati munkahely és az osztály véleményét is. Továbbá a házirendben meghatározottak szerint az igazolatlan mulasztásokat, valamint az iskola közösségi életében végzett munkát.
88
A szorgalom minősítésekor a tantárgyi érdemjegyeken kívül figyelembe kell venni a tanulónak az adott eredmény elérése érdekében tett erőfeszítéseit. A tanuló testnevelés órai teljesítményének értékelési szempontjai Az a tanuló, aki a tantervben szereplő követelményszinteket nem teljesíti és emiatt a szaktanár nem tudja leosztályozni, elégséges osztályzatot csak abban az esetben kaphat, ha a testnevelés órák 100%-án aktívan részt vesz. Elégséges osztályzatot kaphat még az a tanuló is, aki a tantervben szereplő követelményeket teljesíti, jegyei alapján elégséges illeti meg és az évi testnevelés óraszám minimum 70%-án aktívan részt vesz. Közepes osztályzatot az a tanuló kaphat, aki a tantervben szereplő követelményeket teljesíti, jegyei alapján közepes illeti meg és az évi testnevelés óraszám minimum 80%-án aktívan részt vesz. Jó osztályzatot az a tanuló kaphat, aki a tantervben szereplő követelményeket teljesíti, jegyei alapján négyes illeti meg és az évi testnevelés óraszám minimum 85%-án aktívan részt vesz.
Jeles osztályzatot az a tanuló kaphat, aki a tantervben szereplő követelményeket teljesíti, jegyei alapján jeles illeti meg és az évi testnevelés óraszám minimum 90%-án aktívan részt vesz. A gyógytestnevelés foglalkozásokon résztvevő diákokra is a fent rögzített szabályozás érvényes. A bármilyen ok miatt elmulasztott órákat (felszerelés hiány, időszakos felmentés, hiányzás) a tanuló hétfőtől-csütörtökig 14. 30-16.oo között pótolhatja be az iskola tornatermében tanári felügyelet vagy tanári irányítás mellett. Ha a pótlás nem történik meg a tanuló évvégén mulasztás miatt nem osztályozható minősítést kap. Ebben az esetben a tantestület dönthet úgy, hogy a diák az évfolyamot megismételheti vagy az évfolyamot ismételni köteles.
7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya
89
a) az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,
1. Az írásbeli beszámoltatás formái: a) röpdolgozat, b) témazáró dolgozat, c) házi dolgozat, 2. A röpdolgozat néhány óra tananyagának írásos (rövid) számonkérése. A röpdolgozat írását előre nem kell bejelenteni, néhány rövid kérdést tartalmazhat. Megoldására – a kérdések számától függően- megfelelő idő biztosítandó. A kérdéssor lehet egy irodalmi mű (regény) rövid tartalmának leírása, egy megtanult vers leírása, lehet egy kitöltendő teszt kérdéssor, szó-dolgozat, de lehet a (tankönyvhöz rendszeresített) munkafüzetben megjelölt feladatok megoldása. A röpdolgozatot a tanár köteles a következő tanórára kijavítani, az osztályzatokat az osztálynaplóba beírni. A röpdolgozat jegy egy szóbeli felelethez hasonló súlyú a tanuló tudásának értékelésében. 3. A témazáró dolgozat egy nagyobb tananyagrész, egy fejezet végén a tananyag elsajátítását ellenőrző dolgozatforma. A témazáró dolgozat írását a tanár köteles legalább egy héttel (lehetőség szerint) korábban -a megfelelő felkészülés érdekében- előre jelezni. A dolgozatban szereplő feladatok, kérdések számától, súlyától függően, a megoldásra a tanár által szükségesnek időt kell biztosítani. A témazáró dolgozat írását megelőzően a tanár köteles jelezni a dolgozat írásánál használható segédeszközöket. Például, szöveggyűjtemény, függvénytábla, számológép. A témazáró dolgozatot a tanár köteles 10 napon belül kijavítani, az értékelés, az osztályozás szempontjait ismertetni. A témazáró dolgozat osztályzata a tanuló tudásának értékelésénél súlyozottan számít (tekintettel egy nagyobb tananyagrész elsajátítását méri). A tanár az osztálynaplóban a témazáró dolgozat jegyeit megkülönböztetett színnel (például piros) köteles bejegyezni. Egy osztályban egy tanítási napon két témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanár ezt a szándékát az osztálynaplóban előre köteles bejegyezni, és az osztályban tanító tanárokkal, vagy az osztályfőnökkel az időpontot egyeztetni. A témazáró dolgozatokat a tanár köteles a tanév végéig megőrizni. 4. A házi dolgozat egy a tananyaghoz kapcsolódó, a tanár útmutatásai alapján otthon elkészítendő feladat. Lehet egy irodalmi mű (esszé) értelmezése, egy szakrajz elkészítése. A házi dolgozat osztályzatát, a tanuló tudásának értékelésénél, a témazáró dolgozathoz hasonlóan, súlyozottan kell figyelembe venni.
8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. Az otthoni felkészüléshez a tanár a tanórán tanult tananyag elsajátításához írásbeli és szóbeli feladatokat adhat meg. - az írásbeli feladat lehet: a tananyaghoz kapcsolódó számításos feladat megoldása (például a tankönyvhöz rendelt munkafüzetben), az előre megadott tananyaghoz kapcsolódó kérdés írásban történő megválaszolása. Az írásbeli otthoni, tanulószobai feladatok megoldása nem igényelhet (átlagos tanulási teljesítmény figyelembevételével) tantárgyanként 30 percnél nagyobb időráfordítást. - a szóbeli felkészülés a tanórán vett tananyag megtanulásához, elsajátításához szükséges. A tanár a tananyag pontos megjelölésével jelezze (például tankönyv oldaltóloldalig anyagrész) az elsajátítandó tananyagot.
90
Egy tantárgyból az otthoni, tanulószobai felkészülésre fordítandó átlagos időtartam, összességében: az írásbeli és a szóbeli felkészülés faladata együttesen (átlagos tanulási teljesítmény figyelembevételével) nem haladhatja meg az egy órát.
9.
Középszintű érettségi vizsga témakörei (külön kötetben)
10. Szakközépiskolai és Szakiskolai közismereti programok (külön kötetben)
11. Szakközépiskolai és Szakiskolai Szakmai programok (külön kötetben)
12.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
1. Bevezetés A XXI. Században érvényesülő tendencia a technika rohamos fejlődése mely együtt jár az emberek mozgási mennyiségének-igényének- csökkenésével. Ez a jelenség tapasztalható a középiskolás gyerekek körében is. A testnevelő tanárokban jogosan merülhet fel az a kétely, hogy a rendelkezésre álló testnevelési óraszám és az órák hatékonysága megfelel-e, a felnövekvő nemzedékekkel szemben támasztott sokoldalú követelményeknek. Komoly gondot jelent az, hogy heti kéthárom testnevelés órában kell kialakítani, befolyásolni a tanuló ifjúság életmódját, mozgásműveltségét, testi kulturáltságát. A cél az urbanizált világban élő ember egészséges, sportszerető életmódjának kialakítása. Probléma felvetése A kondícionális képességek mérésével tapasztalatokat gyűjthetünk a tanulók képességeiről, önmagunkhoz mért fejlődésükről, sőt a saját munkánk eredményességéről is. Korunkban sokan foglalkoznak e képességek mérésével ország és világszerte, mi azonban konkréten arra akartunk feleletet kapni, hogy egy iparilag fejlett város –Veszprém- szakiskolájában tanuló diákok milyen motoros képességekkel rendelkeznek és milyen mértékben fejlődnek. Komoly atlétikai (VEDAC) és sportmúlttal (MKB Veszprém) rendelkező város középiskolás ifjúságának a vizsgált rétege, rendelkezik-e olyan képességekkel, melyekkel méltó képen tudja e hagyományt folytatni.
91
A vizsgálat célja, tárgya Felméréseink során a motoros képességek tömbjéből a kondicionális képességekről próbáltunk átfogó képet alkotni. Érdeklődésünk tárgyát nem csupán egy-egy képesség részletes elemzése képezte, hanem több olyan mérési gyakorlatanyaggal dolgoztattuk a diákokat, melyek minden oldalról tájékoztatást nyújtottak a képességeikről. A testi jellemzők figyelembe vételét is fontosnak tartottuk, annak érdekében, hogy a mérések objektív képet nyújtsanak. Két évszak állt rendelkezésünkre, hogy elvégezzük vizsgálatainkat, egy őszi és egy tavaszi. Nagyon jó lehetőséget adott ez a két mérési időszak annak összehasonlítására is, hogy a nyári szünet után ősszel, illetve a folyamatos testnevelés órákat követően tavasszal milyen teljesítménybeli eltérések jelentkeznek. Átlagos diákok képezték a vizsgálatok tárgyát, miden személy Veszprém megyei lakos, az osztályok közt nincs kiemelt testnevelés tagozat. A vizsgálatunk érdekességét fokozza az, hogy a felmérésünkben szakmunkás tanulók eredményeit összehasonlíthatjuk a szakközépiskolás tanulókéval is. 4. Anyag és módszer 4.1. A vizsgált személyek, dolgok általános jellemzői Minden vizsgált tanuló ugyanabba az iskolába jár. Nincs kiemelt testnevelés tagozatos osztály, az osztályok tanulói nincsenek válogatva teljesítőképességeik alapján. A testnevelés órák száma minden 9.-es osztályban heti 2 óra, 10.-es osztályban egységesen heti 2 óra, a szakmunkás osztályokban 1.-, 12.-es osztályok) kéthetente 3 óra. A mérések korcsoportjait a 15-19 évet (+1, 2 év bukások áthelyezések… esetén) tanulók alkotják. Testnevelés oktatása 9.-es osztályokban úszással bővült. Ez azért fontos, mert az úszásnak köszönhetően a tanulók megfelelő keringési-állóképességi fejlődésben részesülhetnek. A vizsgálatok helye: Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 8200 Veszprém Vizsgált évfolyamok: 9, 10, 11, 12, 13. Körülmények: műanyag, parkettás borítású tornaterem, távolugró gödör, aszfaltozott kézilabda pálya. Eszközök: stopper, kiegészítő tornakészlet, mérőszalag, személymérleg, ◦
Általános mérési szempontok
1. A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal 2. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. 3. A motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani. 4. Valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni.
92
5. A próbákat – még a csoportos mérés esetén is, ha mód van rá egy – három napon belül el kell végezni. 6. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. 7. Az aerob állóképesség mérésére kiválasztott próba megkezdése előtt ajánlatos még egyszer felhívni a próbázó figyelmét, hogy a tőle telhető legnagyobb – közel azonos – intenzitással fusson/haladjon előre úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki olyan nagymértékű oxigénadósság, hogy le kelljen állni, illetve idő előtt be kelljen fejezni a próba elvégzését, ha ez mégis bekövetkezik, rövid ideig sétáljon, vagy gyalogoljon tovább mindaddig, amíg az oxigénadóssága el nem múlik. 8. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor minden próbában minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni. 9. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a vizsgált személy elméletben és gyakorlatban is megszerezze azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy egyre aktívabban (vagy önállóan), tudatosan vehessen részt fizikai állapotának ellenőrzésében, szinten tartásában, szükség esetén fejlesztésében, szintjének ellenőrzésében. Mért adatok, próbák: Testmagasság, testtömeg, helyből távolugrás, törzsemelés, felülés, fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás, 2000 m síkfutás. Az alkalmazott próbák leírása: 2000 méteres teszt: a tanuló állórajttal indulva 2000 méter a lehető legrövidebb idő alatt teljesítse a kijelölt futópályán. A teszt során megengedhető, hogy amennyiben a próbázó kifullad egy időre, lelassítson, esetleg csupán gyalogoljon. Ezt követően kezdjen tovább futni, és igyekezzen minél rövidebb idő alatt a távot teljesíteni. A táv teljesítésével minden tanuló az általa elért eredményt megtudja, valamint rögzíti a testnevelő. A legegyszerűbb mérési módszer a körök számolására, ha minden körben célvonalnál elhaladva bemondja hányadik körét futja, a tanár pedig jegyzeteli a megtett köröket (pl.: körönként egy darab szívószál v. gyufa). Helyből távolugrás: az alsó végtag dinamikus erejének (explóziv erő) mérésére alkalmazzuk. A vizsgált személy az elugróvonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti, majd térdhajlítással – és ezzel egyidejű páros karlendítéssel hátra, hátsó rézsútos mélytartásban, előzetes lendületszerzéssel – erőteljes páros lábú elrugaszkodást és elugrást végez előre. Az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük cm-ben. Hasonfekvésből törzsemelés és –leengedés folyamatosan: a hátizmok dinamikus erőállóképességének mérésére alkalmazzuk. A vizsgált személy hason fekszik úgy, hogy az állával megérinti a földet. A karok könyökben hajlítva, oldalsó középtartásban vannak – a tenyér azonos oldali fülön – az ujjak a tarkó felé mutatnak. A társ az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. A vizsgált személy az 1. ütemre törzs- és karemelést végez. A 2. ütemre karleengedéssel összeérinti a könyökeit az álla alatt. A 3. ütemre visszaemeli a könyökben hajlított karját oldalsó középtartásig. A 4. ütemre törzsét és karját leengedve
93
visszafekszik a földre. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A cél az adott időhatáron belül minél több folyamatosan végrehajtott szabályos ismétlés. Maximális időtartam: 4 perc. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan: a csípőhajlító és a hasizmok erőállóképességének mérésére alkalmazzuk. A vizsgált személy hanyatt fekszik a tornaszőnyegen úgy, hogy a lába túlnyúlik a szőnyegen. Behajlítja a térdét, hogy sarkával éppen a tornaszőnyeg széléhez érjen. A lábfejek egymástól kb. 30 cm-re vannak. A társ lefogja a lábfejet és a talajhoz szorítja. A vizsgált személy keze a tarkón van, mindkét könyök előre néz. Úgy kell felülnie, hogy könyökével érintse meg mindkét térdét. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. A cél az adott időhatáron belül, minél több, folyamatosan végrehajtott szabályos felülés. Maximális időtartam: 4 perc. Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan: a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére alkalmasak. A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és –nyújtást végez. Mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól (kéztámasz előrenéző ujjakkal történik), a törzs egyenes, a térd nyújtott, a láb zárt, a kar a törzs síkjában merőleges. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A cél az adott időhatáron belül minél több, folyamatosan végrehajtott szabályos ismétlés. Maximális időtartam: 4 perc.
94
13.
Szakiskola 9 -10. osztály (II. kötetben)
95
