Illusztrációk: Horváth Ákos Fotók: 123RF, Cultiris Kulturális Képügynökség, Wikipédia Térkép: Stiefel Eurocart Kft

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet 1. melléklete Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyama megnevezésű kerettanterv 1.2.1. Magyar nyelv és irodalom tantárgy előírásainak. Tananyagfejlesztők: Jordánné Tóth Magdolna, Pirisi Anna Alkotószerkesztő: Farkas Andrea Vezető szerkesztő: Kóródi Bence Tudományos szakmai lektor: DR. Steklács János Pedagógiai lektor: DR. Gombos Péter Nyelvi lektor: Hedvig Olga Mária Fedélgrafika: Horváth Ákos Látvány- és tipográfiai terv: Dániel Andrea, Fekete Gabriella Illusztrációk: Horváth Ákos Fotók: © 123RF, © Cultiris Kulturális Képügynökség, Wikipédia Térkép: Stiefel Eurocart Kft. A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár s­ zerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet ­mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. 978-963-682-737-3 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Raktári szám: FI-501020202 Műszaki szerkesztő: Horváth Zoltán Ákos Nyomdai előkészítés: Fekete Gabriella Terjedelem: 20,6 (A/5 ív), tömeg: 406 gramm A könyvben felhasználásra került a Szavakon innen, szavakon túl Olvasókönyv 2. osztályosoknak 2. kötet című mű, Műszaki Kiadó, 2008. Szerzők: Jegesi Krisztina, N. Császi Ildikó. Grafikus: Bódi Katalin. Alkotó- és felelős szerkesztő: Kóródi Bence 1. javított kiadás, 2015 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti ­Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió ­támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Európai Szociális Alap

Kedves Gyerekek! A második féléves olvasmányok egy része gyerekekről szól. ­Olvashattok mesés történeteket, verseket a tavaszról, a nyár­ ról, a természetről. Végül szeretnénk egy kis nyári olvasmány­ ajánlóval kedveskedni nektek. Képzeljétek el a történeteket, beszélgessetek róluk! Rájöttök majd, minden történetben van valami, ami rólatok szól! Az alkotók csapata

Gyermekvilág

Ha tél van, verset olvasok, attól, mint hó, felolvadok. A vers minden jót felidéz, a múlt édes lesz, mint a méz. Ha csendes téli este van, emlékeimnek teste van. Ilyenkor bennem merítőz a forró nyár, a szelíd ősz. Kiss Ottó: Ha tél van

A Hókirálynő 1.

Látod, milyen csodálatosan pompáznak ezek a rózsák?

a) Alkossatok csoportokat és beszéljétek meg, mire van szükség ahhoz, hogy egy rózsa csodálatosan viruljon? Használjátok a következő szavakat is: napsütés, törődés. b) Mit jelenthet a következő régi mondás: Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.

2.

A csapatotokból olvassa fel hangosan egy társatok a következő szavakat! hideg

törött

szomorú

szép

jó

hosszú

a) Írjátok le a füzetetekbe a szavakat, és közösen keressétek meg mindegyiknek az ellentétpárját is! b) Versenyezzetek! Minden csapat gyűjtsön a szép és a szomorú szavakhoz hasonló jelentésű szavakat, két percen keresztül! Írjátok le ezeket is! Az a csapat győz, amelyik a legtöbbet gyűjti össze.

3.

Játsszatok! Írjátok fel kis papírdarabokra a következő szavakat: vidám

szomorú

rémült

fázik

fél

Hajtsátok össze a kis papírokat! Tegyétek az asztal közepére! Egy társatok ezek közül, szavak nélkül, csak az arcjátékával és a kezével, testével próbáljon meg minél többet elmutogatni egy perc alatt! Az a csapat nyer, amelyik a legtöbbet találja ki.

6

A Hókirálynő Mese hét képben

Első mese

egy tükörről és cserepeiről Volt egyszer egy gonosz manó. Ez a manó egy nap olyan tükröt csiszolt, ami mindent eltorzított. Ami szép és jó volt, jelentéktelen lett. A rosszat és gonoszat felnagyította mindenben és mindenkiben. Egy napon azonban ez a tükör összetört. Szilánkjai a világban széthullottak. Minden egyes darabjának szörnyű gonosz ereje volt. Ha valakinek a szívébe fúródott, annak a szíve jéggé fagyott.

eltorzít: elferdít, másnak, ros�szabbnak mutat jelentéktelen: ­értéktelen, jelentőségét vesztette

Csoportban dolgozzatok! Minden csoport olvasson el egyegy meserészletet! Készítsetek vázlatot hozzá! Válasszatok mesélőt, és játsszátok el szoborjátékkal, vagy adjátok elő a többieknek a ti meserészleteteket!

7

Második mese

egy kisfiúról meg egy kislányról Egymás szomszédságában élt egy nagyváros sűrű rengetegében egy kisfiú meg egy kislány, Gerda és Kay. Úgy szerették egymást, mintha csak testvérek volnának. Mindkettőjük szülei faládát állítottak az ablakukba, abban zöldségfélét nevelgettek, még rózsát is. Mindegyik ládában virágzott egy kis rózsatő. Nagyon szerették ezeket a rózsatöveket. A kislány énekelt is nekik. Azok meg is hálálták a törődést, gyönyörűen növekedtek, virultak. Egy hideg téli estén a kisfiú az ablakon kinézve meglátta a hóesésben a Hókirálynőt. Aztán eljött a tavasz, csodálatosan virultak a rózsák. Egy napon a gyerekek egy könyvet nézegettek éppen, amikor a kisfiú felkiáltott fájdalmában. Az összetört, gonosz tükörből egy szilánk fúródott a szívébe, jéggé fagyasztva azt. Attól a naptól egészen megváltozott. Amikor a legvakmerőbb fiúkkal szánkózott, eljött érte a Hókirálynő, és magával vitte messze-messze, jeges palotájába.

Készítsetek vázlatláncot! Játsszátok el a meserészletet!

8

Harmadik mese

a varázslóasszony virágoskertjéről Gerda nagyon szomorú volt a legjobb barátja nélkül. Mindenki azt gondolta, hogy Kay meghalt. Azt hitték, belefulladt a város szélén kanyargó nagy folyóba, de a kislány ezt nem akarta elhinni. Ki is ment a folyóhoz, hogyha mégis így történt, a kedvenc piros cipőjéért cserébe adja vissza a játszópajtását. A cipőt bedobta a folyóba, de a hullámok visszasodorták. A kislány úgy gondolta, hogy nem dobta eléggé messzire, ezért csónakba szállt. A csónak nem volt kikötve. A folyó messzire sodorta a kislányt, egészen az öreg varázslóasszony kertjéig. Ebben a csodálatos kertben mind a négy évszak valamennyi virága egyszerre pompázott. A varázslóasszony szerette volna, ha a kislány örökre nála marad. Ezért eltüntette a rózsákat, hogy ne emlékeztessék Gerdát a legjobb barátjára. Az öregasszony kalapján azonban volt egy rózsa. Erről jutott a kislány eszébe, hogyan és miért került ide. Megkérdezte a virágokat is, nem tudnak-e valamit a barátjáról. Mindegyik elmondta a saját meséjét, de egyik sem tudta, hol lehet a fiú. Ezért Gerda újra felkerekedett, hogy megkeresse őt.

Milyen szerepe van a piros cipőnek, a folyónak és a rózsáknak ebben a meserészletben?

9

Negyedik mese

a királyfiról és a királykisasszonyról Útja során Gerda egy varjúval találkozott. Ez a madár elmondta neki, hogy ebben a birodalomban épp most szeretne férjhez menni az okos királykisasszony. Ezért nyitva áll a palota ajtaja az ifjak előtt. S nemrég egy olyasmi fiúcska vetődött arra, mint amilyet Gerda keres. A varjú be is juttatta a kislányt a palotába. Gerda azt hitte, most tényleg találkozni fog a barátjával, de nem így történt. A palotában meghallgatták a történetét, de segíteni nem tudtak neki. Felöltöztették szép ruhába, adtak neki egy hintót, és útjára engedték.

Milyen szerepe van a varjúnak a meserészletben? Hogyan mesélhette el Gerda a történetüket a palotában? ­Adjátok elő!

10

Ötödik mese

a kis rablóleányról Amikor egy sötét rengetegen hajtottak keresztül, az erdei haramiák előugrottak a sűrűből, és elrabolták a csodálatos hintót Gerdával együtt. Volt egy haramiaasszony is, akinek a kislánya kiszemelte őt játszópajtásnak. Azt gondolta, hogy Gerda most már mindig vele lesz, hogy ne unatkozzon. Egy este a rablóleány vadgalambjai elmesélték, hogy ők látták Kayt a Hókirálynő palotájában.

Játsszátok el a haramiákkal való találkozást! Hogyan játszhatott együtt a haramiaasszony lánya és Gerda? Milyen lehetett ez a kislány? Adjátok elő! A vadgalambok hogyan mesélhették el, mit láttak a palotában? Játsszátok el!

11

Hatodik mese

a lapp asszonyról meg a finn asszonyról Egy nyomorúságos házikónál álltak meg. A házban egy öreg lapp asszony tett-vett. Nála megmelegedtek, kaptak enni, inni. Az asszony azt mondta, hogy hosszú út áll még előttük. Keressék meg a finn asszonyt, az majd segít nekik eljutni a Hókirálynőhöz. El is jutottak a finn asszonyhoz, aki a rénszarvasnak elmesélte, hogy Kay valóban a Hókirálynőnél van, ahol nagyon jól érzi magát, mert a gonosz tükör darabjai megváltoztatták. Elmondta azt is, hogy csak akkor válhat ismét igazi emberré, ha a szívéből valahogy kikerül a tükör darabja. A rénszarvas elvitte Gerdát a Hókirálynő kertjébe. Fájó szívvel ugyan, de ott hagyta.

Milyen lehetett a finn asszony? Hogyan mesélhetett Kayról? Adjátok elő! Írjatok vázlatláncot ehhez a részhez!

12

Hetedik mese

arról, hogy mi történt a Hókirálynő palotájában, és mi történt később Kay ezalatt egyszer sem gondolt Gerdára. A Hókirálynő jéghideg, fehéren szikrázó, hatalmas termeiben élt. A szíve már rég jégcsappá dermedt. Lapos jégdarabokból folyvást egy szót próbált kirakni: „Örökkévalóság”. A Hókirálynő azt mondta neki, hogy ha ezt sikerül kiraknia, akkor ismét a maga ura lehet. Azonban sosem sikerült. Egy napon a Hókirálynő elment, hogy megfehérítse a hegyek oldalát. Kay magára maradt a jeges palotában. Ekkor lépett be Gerda. A fiú nyakába borult, aki azonban nem mozdult, csak ült hidegen és mereven. A lány erre nagy bánatában zokogni kezdett, forró könnyei felolvasztották a fiú szívét. Kay mintha álomból ocsúdott volna, Gerdára nézett. A kislány akkor elénekelte a régi dalt, amit otthon saját rózsáiknak szokott énekelni. Ettől Kaynak végre megeredt a könnye. Mivel egy gonosz tükörszilánk a szemében is volt, így végre az is kiúszott onnan. Kay ismét a régi volt már. Együtt tértek haza kis városukba Nagyanyóhoz. Hans Christian Andersen nyomán

Játsszátok el Gerda és Kay találkozását!

Hans Christian Andersen: ejtsd: hánsz krisztián ánderszen

13

Kisbence titka 1.

Olvasd el a szavakat! Mit tudsz róluk? Szerinted melyik nem illik a sorba? Nagymedve

táltos: a magyar népi hitvilág csodás képességű alakja

14

Fiastyúk

szénakazal

Göncölszekér

2.

A csillagképek közül melyik látható ezen a képen?

3.

Olvasd el a szöveget! Mit tudtál meg belőle? A csillagok saját fénnyel rendelkező, éjszaka látható égitestek. Holdtalan, tiszta éjszakán mesebeli látvány az egész égbolton áthúzódó, felhőhöz hasonló, ezüstös, tejszerű fátyol, a Tejút. Számtalan csillag alkotja. A több csillagból álló csillagképeknek nemcsak a csillagászok, hanem a nép is adott nevet. Általában az alakjuk alapján. Ilyen a Nagymedve, a Fiastyúk vagy a Göncölszekér. A Fiastyúk egy fiakkal (vagyis fiókákkal, kicsinyekkel), azaz kiscsibékkel körülvett tyúkra emlékeztet. A Göncöl szekere valóban egy szekeret formáz. Göncöl, a gazdája pedig egy jótékony táltos volt a néphit szerint. De vannak kivételek is. Ilyen a mi Napunk, amelyet nem éjjel, hanem nappal látunk. A Nap is egy csillag. A másik kivétel a Vénusz, népies nevén Esthajnalcsillag. Ez az égitest világít ugyan, de nincs saját fénye, csakúgy, mint a Holdnak vagy a Földnek. Ezeket a saját fénnyel nem rendelkező égitesteket, mint a Vénusz és a Föld, bolygóknak hívják a csillagászok.

Kisbence titka Van nekem egy csuda-titkom. Csuda jó! Megsúgom! De el ne mondd! Az nem való! Ha nagy leszek, nem járok én autón; se vonaton, se buszon, se gőzhajón. Lesz egy kertem, kertemben egy szerkezet, ha utazom, abba titkon felmegyek. Megnyomom a titkos gombot, s hoppla hó! Mint a nyíl, úgy kiröppen az űrhajó. Lehagyja a repülőt, a verebet, a holdnál is magasabbra elvezet. Befogom az árva Göncölszekeret, állt magában eddig éppen eleget kocsikázni vigye hát az óvodát, minden éjjel a széles Tejúton át. A Fiastyúk csibéit betakarom: ne fázzanak szegénykék. S ha akarom, anyjukat az Esthajnalhoz elviszem – hadd legyen egy jószága a kertjében. S ha a csibék búsulnának, őket is, van ott hely egy egész állatkertnek is. Visszafelé a holdra is felszököm, s azt a fényes, kis csücskét ott letöröm. Itthon anyám zsebébe majd beteszem, hadd legyen egy pici holdja idelenn. Varga Katalin

1.

Mi a titka Kisbencének?

2.

Mit fog csinálni, ha nagy lesz?

3.

Szerinted megvalósíthatja Kisbence a vágyát?

15

Már iskolás vagyok 1.

Mit látsz a képen? Meséld el!

2.

Olvasd el a táblákra írt feliratokat! Mire hívják fel a figyelmet a táblák? Beszéljétek meg!

3.

Olvasd el a szavakat! Mely szavakhoz tartozik több kép is? Miért? Magyarázd el! kucsma

4.

tölcsér

cserép

Olvasd el a szavakat, szókapcsolatokat! Melyik nem illik a sorba? Válaszodat indokold! olvas fagylalt

16

bejgli

nézelődik

kibetűzi

jégnyalóka

böngészi a betűket

fagyi

málnaszörp

Már iskolás vagyok (részlet)

– És mire jó, ha ezt a sok betűt elolvasod? – kérdezte Pöszke. Kicsit megijedtem, hogy most majd azt kéri: olvassam fel neki az egész utcát, de szerencsére nem kérte. Csak egyet-­ kettőt. Egy táblára mutatott a tejbolt ajtaján.

– Itt mi van kiírva? – Zárva – olvastam egész folyékonyan. – Hát azt mindenki látja – vont vállat Pöszke –, ahhoz nem kell megtanulni olvasni! – Akkor mást olvasok neked – mutattam egy nagy táblára, amely a járdán állt három lábon. – Tudod mi van ideírva? Pöszke nem tudta. – Vigyázat! A tetőn dolgoznak! – olvastam szép hangosan. Mindenki fölnézett a tetőre, Pöszke mamája is. A tetőn nem volt senki. Pöszke rám nézett. – Hát itt nem dolgozik senki! – Azért mi még vigyázhatunk – mondtam.

1.

17

2.

3.

– Nagyon igazad van, fiacskám – mondta egy ismeretlen néni –, a múltkor nekem majdnem a fejemre esett a cserép! – Virágcserép? – kérdezte Pöszke, és ezen muszáj volt nevetni, mert elképzeltem a virágcseréppel a fején. – Tetőcserép – mondta a néni és megigazította a kucsmáját. A cukrászda elé értünk. A kirakatban egy nagy, kézzel írott tábla volt. Nagyon szerettem volna, ha Pöszke megkérdi, hogy mi van odaírva. De nem kérdezte. Én kérdeztem őt. – Tudod, mi van odaírva? Pöszke vállat vont. – Biztosan az, hogy diós-mákos bejgli kapható. Itt szoktuk venni karácsony előtt. – Nem! – kiabáltam. – Nem bejgli! Hanem az, hogy Fagylalt kapható! Pöszke nagyon megörült ennek, de a mamája nem annyira. – Télen igazán nem kell fagylaltot ennetek – mondta –, és vacsora előtt meg egyáltalán nem! De addig könyörögtünk, hogy mégiscsak vett nekünk két kis tölcsérrel. – Most láthatod, hogy mire jó, ha az ember tud olvasni – mondtam Pöszkének, és ő bólogatott. Mert jó volt a fagyi. Janikovszky Éva

18

1.

Szerinted igaza van Pöszkének?

2.

Mire hívta fel a figyelmet a járdán álló tábla?

3.

Miért nem örült Pöszke mamája annak, hogy elolvasták a cukrászda kirakatában lévő kiírást?

pr ob lé m a A

a m lé ob Pr

m eg ol dá sa

ín sz ly He

Sz er ep lő k

Egészítsd ki a vázlatkört!

AZ OLVASÁS VILÁGNAPJA 2013. szeptember 8-án rendezték meg Magyarországon először az Olvasás világnapját a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az egész napos rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az olvasás fontosságára. Szakemberek, tanítók, családok közösen vettek részt a jeles eseményen, amelyen színes programokkal várták az érdeklődőket. A helyszínen a legkisebbek is találtak olvasnivalót maguknak. Szerinted fontos az olvasás? Miért? Válaszodat indokold!

19

Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk? 1.

Olvasd el az oszlopokba írt mondatokat! Mi a nevük egy ­szóval? Szia! Csaó! Agyő! Pá! Helló!

2.

Jó reggelt! Jó napot! Jó estét! Szervusztok! Viszontlátásra!

Barátsággal köszöntelek! Szívélyesen üdvözöllek! Kezét csókolom! Mély hódolatom! Alázatos szolgája!

Tiszteletem! Hódolatom! Ég áldjon! Béke veled! Adj isten!

Olvasd el a mondatokat! Válaszd ki a szósorból a mondathoz tartozó szót! Ezt hallod, mikor ismerőssel találkozol, vagy elbúcsúztok: kérdés

köszöntés

civakodás

köszönés

veszekedés

Ezt hallod, mikor a közelben kalapáccsal szöget ütnek: zúgás csörömpölés zümmögés berregés kopácsolás Ezt hallod, mikor az erdőben sétálsz: horkolás

3.

rikkantás

sziszegés

durrogás

Olvasd el az állatneveket! Melyik állat neve lehet? Miért?

Ugrifüles

20

csiripelés

Bajuszkirály

Tüskéshátú

Brumi

Csibész

Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk? (1. rész)

Nagy kopácsolás hangja szállt a réten, ami kiverte az álmot Tüskéshátú szeméből. – Ejnye, mi az! – morgott álmosan. – Mi ez a nagy kopá­ csolás? Nézett jobbra, nézett balra, s meglátta a legkisebb Ugri­ fülest, amint épp egy nagy táblát szögelt az ajtaja fölé. Odaballagott, s kíváncsian megkérdezte: – Mit csinálsz, Ugrifüles? Mit szögelsz? Mit kopácsolsz? – Nem jó! – mondta szigorúan Ugrifüles. – Mi nem jó? – csodálkozott Tüskéshátú. – Az nem jó, ahogy kezdted! Először a köszönéssel kell kezdeni! Ha találkozunk valakivel, először köszönni kell! Borzasztó, hogy mennyire nem ismeritek az illemszabályokat! Borzasztó! Éppen ezért határoztam el, hogy megnyitom az ­illemiskolámat. Éppen ezért szögeztem ki ezt a táblát. – Aha! – mondta Tüskéshátú. – És hogyan kell köszönni? És mit kell mondani? Ugrifüles abbahagyta a kopácsolást, és felemelte az ujját. Most éppen olyan volt, mint egy tanár, mint egy illem­tanár. – Figyelj! Majd nagy levegőt vett, és egy szuszra sorolni kezdte: – Barátsággal köszöntelek, szívélyesen üdvözöllek, szervusztok, szia, csaó, jó reggelt, jó napot, jó estét, kezét csókolom, viszontlátásra, adj’ isten, tiszteletem, agyő, pá, mély hódolatom, alázatos szolgája, ég áldjon, béke veled, itt a kezem, nem disznóláb, csapj bele!

1.

2.

21

Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk? (2. rész)

Majd megint levegőt vett, mert teljesen kifulladt. – Mi az, amit itt egy szuszra elsoroltam? Ha egy csomó kifejezést ma már nem is használunk, mert idejét múlta, mindenki számára világos, hogy köszönésről, üdvözlésről van szó! Ezek 3. közül bármelyiket választhatod! Tüskéshátú elgondolkozott. – Azt választom, hogy mély hódolatom! – Jól választottál, főleg akkor mondd, ha velem találkozol! – nevetett Ugrifüles. – De figyelj tovább! – Figyelek, vagyis csupa fül vagyok! Meg tüske! – Mikor szoktunk köszönni? Ha valakivel vagy valakikkel találkozunk, vagy ha elválunk, elbúcsúzunk! Világos! Egyedül nem szoktunk köszöngetni, ugyebár? – Értem – bólogatott Tüskéshátú. – A köszönéshez legalább ketten kellenek! – Nem is hinnéd, hogy a köszönés milyen réges-régi szokás! Úgy is mondhatnám, hogy a legelső illemszabály! És men�nyi-mennyi változata volt, és van! „Ahány ház, annyi szokás!” – tartja a közmondás. – Hát nem mindenhol egyformán köszönnek? – csodálkozott Tüskéshátú. – De nem ám! Csak az az egyforma, hogy köszönnek! A legelső üdvözlés valami olyasféle lehetett, hogy amikor két vadászó ősember meglátta egymást, nagyot rikkantottak, és egymás felé lengették üres tenyerüket! Ez az üdvözlés mai nyelvre lefordítva azt jelentette: Örülök a találkozásnak, barátságos a szándékom, láthatod, hogy üres a tenyerem! Nincs benne 4. fegyver! Tüskéshátú rögtön felemelte az üres tenyerét. – Így? Így köszöntek az ősemberek?

22

– Valahogy így. Folytatom! Vagy itt van például a kalapemelés! Ez a szokás onnan ered, hogy az ókorban, vagyis nagyon régen, a rabszolgáknak kopaszra volt nyírva a fejük, s a fejfedőt felemelve, ezt meg kellett mutatniuk! Ez a két mozdulat ma is ismerős, a kézemelés és a kalapemelés! Később köszöntő szavakat is mondtak hozzá. Mint például ezt, hogy itt a kezem, nem disznóláb! – Persze, hogy nem disznóláb! – nevetett Tüskéshátú. – Ne nevess, mert a disznóláb nem azt jelentette, hogy disznóláb! Hanem a kovás pisztolyt vagy puskát hívták disznólábnak! És ez a mondás azt jelentette, hogy nincs nálam fegyver! Pfű! Pihenjünk egyet. Utána folytatom!

5.

kovás: kovakő szikrájával működő

Csukás István

1.

Szerinted mi áll Ugrifüles tábláján?

2.

Mit nem ismernek Ugrifüles szerint? Te mit gondolsz erről?

3.

Melyik köszönési formát használod leggyakrabban? A felsoroltak között van-e olyan köszönési forma, amelyet nem ismersz?

4.

Mi volt a legelső köszönési forma? Miért alakult ki?

5.

Honnan ered a kalapemelés?

Illemszabályok Találkozáskor a napszakhoz igazodva kívánunk jó reggelt, jó napot, jó estét. Először a férfi köszön a nőnek, és a fiatalabb az idősebbnek. A köszönést fogadni, viszonozni kell. Köszönéskor nézzünk a másik ember szemébe.

23

Andris beszélget az állatokkal 1.

Szerinted mi történik a képen? Mesélj! Jó reggelt!

Kézcsókom!

Pussz antás !

2.

Helló!

Mikor használjuk a következő köszönési formákat? Helló!

Cső!

Hali!

Jó napot kívánok!

Sziasztok!

Jó éjt!

3.

Alkossatok csoportokat! Válasszatok ki egy üdvözlési formát az előző feladatból, majd írjatok egy rövid párbeszédet! Adjátok elő! A többieknek ki kell találni, kik szerepelhetnek a jelenetben.

4.

Csoportosítsd a szavakat, szókapcsolatokat jelentésük ­szerint! vészjóslón meló rekkenő hőség baljósan

24

Kezét csókolom!

Isten áldja!

nagyon nagy meleg lustálkodik

fenyegetően

nem teszi a dolgát lazsál

munka

Andris beszélget az állatokkal (részlet)

Elefánt úr, jó napot, folyatjuk a vízcsapot? Muszáj vagyok, sajnálom, bedugult az ormányom. Hangyász néni, kézcsókom, mért néz olyan vészjóslón? Ne is mondja, angyalom, sehol egy szép hangyanyom. Hangya testvér, hellóka, ráuntál a melóra? Nem untam, csak vasárnap a hangyák is lazsálnak. Béka úrfi, jó reggelt, mit szól, hogy a tó megtelt? Ha megtelt, nem meglepő, ez a hőség rekkenő. Gyík kisasszony, pusszantás, melyik résbe csusszantál? Nem csusszantam, fáradtam, köztudott, hogy lábam van. Lepke szomszéd, kívánok, hogy vannak a virágok? A violák virulnak, a pipacsok pirulnak. Varró Dániel

Kikkel találkozott Andris? Hogyan köszönti az állatokat? Szerinted miért? Keress rímelő sorokat! Mit veszel észre?

25

Jó leszek! 1.

Mesélj a képekről! Kik viselkednek helytelenül? Miért?

2.

Olvasd el a szópiramisokat! Válassz ki egy szót! Foglald mondatba! alkalmaz ház jog alkalmazott házi jogszabály alkalmazottait házirend jogszabálygyűjtemény

3.

Ismered iskolád házirendjét? Mi áll benne? Mondj példát!

4.

Olvasd el a házirendet! Magyarázd el a saját szavaiddal!

HÁZIREND

Iskolánk házirendje az a szabálygyűjtemény, amelynek betartása kötelező minden tanuló számára. A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon; b) eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének (rendszeres készüléssel és fegyelmezett magatartással); c) életkorához és iskolai elfoglaltságához mérten közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában; d) megtartsa a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét; e) megtartsa az iskola helyiségeinek és területének használati rendjét; f) óvja saját és társai testi épségét, egészségét; g) haladéktalanul jelentse a pedagógusnak, ha saját magát vagy társait veszélyeztető tevékenységet, illetve balesetet észlelt; f) óvja az oktatás során használt eszközöket és az iskola felszereléseit; g) tisztelje az iskola tanárainak, egyéb alkalmazottainak és tanulótársainak emberi méltóságát és jogait.

26

Jó leszek! Ezentúl jó leszek állíthatom reggeltől estig tetőtől talpig csupa jó leszek a füleimet ezentúl mindig megmosom rendbe rakom a ruhám tiszták lesznek a körmeim köszönök szépen mindenkinek azt teszem csak ami szép és jó ha már jó leszek és ezután az leszek! Nem verekszem nem húzom meg a lányok haját semmit sem teszek amit nem szabad a legeslegjobb gyerek én leszek ha majd nagy leszek mert ezt a sok jóságot észben tartani azért nem tudja egy ilyen kisgyerek! Fecske Csaba

1.

Milyen hangulatú a vers? szomorú

bánatos

derűs

tréfás

komor

vidám

2.

Melyik szó szerepelt a leggyakrabban a versben? Keress a versben a leírt szóval hasonló hangzású szót!

3.

Hogyan illik viselkedni? Keress példákat a versből!

27

Saroklakó 1.

Mi történt a képen látható kisfiúval? Mesélj! ((kép: család ül a nappaliban, minden családtag a sarok felé néz. A nappaliban jól látható, hogy egy kisfiú áll a sarokban, háttal a többieknek. Feje lehajtva, büntetésben van.))

2.

Olvasd el a szóoszlopokat! Melyik szó nem illik oda? Miért? komisz rossz engedelmes égedelem

3.

Milyen szavakat tudsz összerakni az azonos színű szótagokból? Mi jut eszedbe a szavakról? bün sa

4.

indíts néznek gyerünk nyomás

rok

meg ösz

do

bá

sze te

tö

röm

la

lom tés

Válasszatok ki az alábbi mondatok közül néhányat! Készítsetek párbeszédet! Adjátok elő! Nem én voltam!

Indíts a sarokba!

Hányszor mondjam? Miért tetted?

28

kó

Nem hallod?

Véletlen volt!

Saroklakó Azt mondják rám mind a nagyok, Éktelenül komisz vagyok. Rossz, akár az égedelem, Saroklakó lett a nevem.

égedelem: baj, veszedelem

Mikor reggel felébredek, Kiöntöm a csokis tejet. Anya már a fejét fogja; „Nyomás gyorsan a sarokba”. Ha az ebéd finom falat, Megkínálom én a falat. Apa mérges, halkan mondja; „Indíts tüstént a sarokba”. Délután a játszótéren Megdobálom kistestvérem. Nagymama a kezem fogja; „Megyünk haza, a sarokba”. A papagájt kiengedem, Fogócskázzon ő is velem. Mikor apa visszahozta, Mennem kellett a sarokba. Ha labdámmal futballozok, Kirúgom én az ablakot. Nagyapa a fülem fogva Odavezet a sarokba.

29

Tévében a mesét nézem, S összetöröm a kisszékem. Mondják megint, századszorra, „Irány oda, a sarokba!” Mivel álmos úgysem vagyok, Aludni én juszt sem fogok. Az egész család együtt mondja: Éjszakázzon a sarokba?

juszt sem: csak azért sem

Azt szeretné sok-sok gyerek, Minden szoba legyen kerek. De ha addig megjavulok, Üres lesz az összes sarok. Vesztergom Andrea

Szerinted tényleg rossz a versben szereplő gyerek? Miért szeretne minden gyerek kerek szobát? Hogyan válhat üressé az összes sarok? Adj tanácsot a gyerekeknek! Olvassátok fel hangosan a verssorokat! Tapsoljátok le! Figyeljétek meg a sorok végét! Mit vesztek észre? Beszéljétek meg!

versszak

A költői szövegeket összefoglaló néven költeményeknek, verseknek nevezzük. A versek lüktetését a ritmus adja. A rím két vagy több verssor végének ritmikus összecsengése. Ez a vers páros rímű.

30

Tévében a mesét nézem, S összetöröm a kisszékem. Mondják megint, századszorra, „Irány oda, a sarokba!”

páros rím páros rím

Olvasd el Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék című művének egy részletét! Te milyen felnőtt szeretnél lenni? Nem tudom, miért van az, hogy a felnőtt csak akkor igazán boldog, ha a gyerek jól viseli magát. Mi öröm van abban? Én egészen más felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok. Ha én felnőtt volnék, akkor sosem ülnék a széken, hanem mindig térdelnék. Fehér kesztyűs kezemet végighúznám minden kerítésen. A fogmosó pohárban csíráztatnám a datolyamagot. Megennék egy-egy nagy tábla csokit minden ebéd előtt. És valószínűleg kézzel fognám a legyeket. Persze csak akkor, ha megtanulnék legyet fogni. Ha én felnőtt volnék, akkor örökké tornacipőben járnék. A leves után mindig meginnék két pohár vizet. Hátrafelé mennék az utcán. Minden kóbor macskát megsimogatnék. És valószínűleg nagyon éleseket füttyentenék, hogy mindenki megijedjen és odanézzen. Persze csak akkor, ha megtanulnék két ujjammal a számban füttyenteni. Ha én felnőtt volnék, akkor vendégségben mindig kalimpálnék a lábammal a széken. Sose fújnám ki az orrom. Sose törölném meg az ajtó előtt a sáros lábam. Tartanék otthon egy zsiráfot, aki az ágyam előtt aludna. És valószínűleg minden kertes ház kapuján becsengetnék. Persze, csak akkor, ha már nem félnék a kutyáktól.

31

Négyeshatos 1.

Mit látsz a képen? Meséld el!

2.

Jártál-e Budapesten? Ha igen, mesélj róla!

3.

Figyeld meg a közlekedési eszközöket! Melyiket ismered? Mit tudsz róluk?

4.

Mit jelentenek ezek a szólások? Beszéld meg a pároddal! Fő a feje.

5.

32

Tátva marad a szája.

Nem győzi szusszal.

Alkossatok csoportokat! Találjatok ki egy rövid történetet, párbeszédet a 4. feladat szólásaihoz kapcsolódóan! Adjátok elő! A többiek találják ki, melyik szólásra gondoltatok!

Négyeshatos (részlet)

Akármilyen büdös-sáros, mégiscsak jó hely a város! Nem kell ide-oda futni, bárhová el lehet jutni: kész kaland az életed, ha nálad van a bérleted! Akinek bejön a retró, tessék, annak ott a metró. Aki inkább tili-toli, arra vár a teli troli. Sőt, aki nem győzi szusszal, utazhat felőlem busszal, ámde aki vakmerő és vidámságra hajlamos, annak jobban megfelel a négyes-hatos villamos! […] Egy baj van csak. Az az ábra: sokkal jobb ülve, mint állva! Téblábolunk ide-oda, hú, de leülnék! De hova? Folyton ezen fő a fejünk… Ezt a mázlit! Ott a helyünk!

33

Le is ülünk szépen, csendbe’ anya háttal… …én meg szembe’ szaladnak a fasorok én meg persze sasolok s ha tudnátok, miket látok tátva maradna a szátok! Látok ezer tarka képet, ótépét meg príma péket, látok bioboltot százat, meg egy nagyon öreg házat, mekit is meg börgerkinget, pultost, ahogy kitekintget fenn egy óriás, nagy plakátot, lenn egy alvó nagykabátot, STOP-táblához kötött tacskót, lábra kapott nejlon-zacskót látok szépet is meg rondát, lehagyjuk simán a hondát… Hogyha kérdi bárki, nos: nincs jobb, mint a villamos!

34

Erdős Virág

Hogyan kérnél útbaigazítást, segítséget? Használd a térképet! Csoportban dolgozzatok! Játsszátok el! Jó napot kívánok!

Legyen szíves…!

Megmondaná, kérem, hogy…

Elnézést kérek…!

Bábszínház

Kolibri Színház

Szépművészeti Múzeum

Hősök tere

Fővárosi Állat- és Növénykert

Holnemvolt Park

Vajdahunyad vára

Városligeti tó

Fővárosi Nagycirkusz

35

Lakóhelyeink 1.

Olvasd el a szócsoportokban a betűrendbe rendezett szavakat balról jobbra! Keresd meg minden csoportban a betűrend alapján rossz helyre került szót! Mondd meg, melyik az! jégkunyhókat, kezdetleges, fellelhető, mesterséges, természetes veremházat, hajlékául, kunyhójukat, lakóhelyek, sivatagoknak fókazsírt, kiválasztottak, környezetében, viszontagságaitól, gallyakból

2.

Figyeld meg az alábbi szavakat! Mely szavaknak nincsen ­párjuk? szélvihartól, megépítését, épületekig, településekkel, birodalmában, építőanyagnak, összeállítva

3.

megépítését, építőanyagnak összeállítva, szélvihartól, lakóhelyéül, településekkel, birodalmában

Olvasd el a szókártyákra írt szavakat! Találd meg a szóoszlopokban! téglaépületeken téglaépítményeken téglaépítményeket téglaépületeken vasbeton szerkezeteknek vasbeton szerkezeteken vasbeton szerkezetek vasbeton szerkezeteknek felhőkarcolókig felhőkarcolóig felhőkarcolókig felhőkarcolók

36

A barlanglakásoktól a felhőkarcolókig Mára a szárazföldnek igen jelentős részét borítják mesterséges lakóhelyek: falvak, városok. Az élőlények természetes élőhelyeinek, például az erdőknek, mezőknek és sivatagoknak a területe ezért rohamosan csökken. Majdnem annyi a településekkel, utakkal, gyárakkal borított terület már a Földön, mint a sivatagok területe. De nem mindig volt ez így. Az ember lakóhelyei nagyot változtak az ősidők óta. Az ember valaha a természetes környezetében fellelhető helyeket és anyagokat használta fel lakóhelyéül. Ilyen hely volt például a barlang. A barlang megvédte az embert az időjárás viszontagságaitól, erre szolgált még az ág, a levél és az állati bőrök. Ezekből egyszerű sátrat készített magának az ember. A földből, fából pedig kezdetleges földkunyhókat, faházakat épített hajlékául. A sivatagi tájakon, például Afrikában lakó emberek veremházat vájtak ki maguknak a földből. A gödör tetejét gallyakból és erős füvekből font tetővel fedték le. A tető megvédte őket a homokvihartól és a vadállatoktól. A Dél-Amerika őserdeiben élő indiánok az élő fa tetejére építették kunyhójukat. Kiválasztottak egy vastag törzsű fát. A koronáját körberakták faágakkal, és a tetejét pálmalevelekkel fedték be a trópusi eső ellen. Az örök hó és jég birodalmában, az Északi-sark közelében élő emberek, az eszkimók jégkunyhókat készítettek keményre fagyott hóból összeállítva. Ezt hívják iglunak. Az igluban halolajat vagy fókazsírt égettek. Ez bizony nem adott túl nagy meleget. A jégkunyhó viszont megvédte őket a metsző szélvihartól és a hatalmas fagytól. Hosszú út vezetett az egyszerű hajlékoktól – a fa-, kő-, vályog- és téglaépítményeken át – a nagyon magas, lakható épületekig, a felhőkarcolókig. Ezek megépítését az erős és szilárd új építőanyagnak, a vasbetonnak a feltalálása tette lehetővé. A felhőkarcolók 50, sőt, akár 100 emeletesek is lehetnek.

37

A mi utcánk 1.

Nézd meg a képeket! Milyen hasonlóságokat fedezel fel bennük? Miben különböznek?

2. Olvasd el a kisszótár szócikkeit! a) Mit jelölnek a szócikkben a dőlt betűs rövidítések? Beszéljétek meg! csizmadia elav Csizmákat készítő személy; ilyen foglalkozás. drótostót elav Edények foltozását, drótozását végző személy; ilyen foglalkozás. éléskamra Élelmiszerek tárolására használt helyiség. istálló Nagyobb háziállatok tartására használt melléképület. konyha Az a helyiség, ahol főzni szoktak.

elav: elavult, elavulóban

lugas Rácsszerűen elkészített és kúszónövénnyel befuttatott kerti építmény. pajta kissé nép Tágas gazdasági épület különböző eszközök tárolására. szűcs elav Szőméből ruházati cikkeket készít. tisztaszoba nép Parasztházakban csak vendégek fogadására használt szoba.

b) Melyik szócikk illik a képekhez? Próbáld elmondani saját szavaiddal, mit látsz a képeken!

38

A mi utcánk (1. rész)

Az én Panka lányom nagyvárosban született, és sehogy se tudta megérteni, milyen volt az a kisváros, ahol én születtem. Egyszer aztán vasútra ültettem, és hazavittem abba a kisvárosba. 1. Apám, anyám még most is ott élnek, őket látogattuk meg. Ahogy kiszálltunk a vonatból, a Panka fülét megütötte a nagy csend. – Nini, itten nem csöngetnek a villamosok? Nem ám, mert itt nem szaladgál az utcán villamoskocsi. El se férne a keskeny utcákon. Aztán meg nem is volna neki kit vinni. Ki hova igyekszik, gyalog is mindjárt odaér itten. Közel a város egyik széle a másikhoz. Mikor az alvégen elkurjantja magát a drótostót, a felvégen is lekí2. vánkoznak a polcról a repedt fazekak. Ehol ni, mi is ideértünk már a mi utcánkba, pedig alig tettünk egy-két tyúklépést. Csak egy-két csendes kis utcán kellett átjönnünk. Erre még kocsi is olyan keveset jár, hogy a kocsiút is kizöldült. Az árokparton szép fehér libák legelésznek, és kíváncsian meresztik felénk a hosszú nyakukat. Ugyan ki lehet 3. ez a pesti kislány? – Papatyi, ki-ki-ki, papatyi, ki-ki-ki? Panka barátságosan intett nekik a piros napernyőjével: – Én Panka vagyok, nagyon örülök nektek, meg a szép kék égnek, meg ezeknek a szép fehér házaknak, meg ennek a szép zöld fűnek. Pedig van ennél a sok szépségnél még szebb is: a mi utcánk. Az a legnagyobb utcája a városnak, azért hívják Nagy utcának. Ott van a városháza is, ott van a nagyapóék háza is. 1.

Ki meséli el a történetet? Kiket látogattak meg Pankáék?

2.

Mit hiányolt Panka?

3.

Miért zöldült ki a kocsiút?

alvégen-felvégen: a falu egyik és másik végén ehol ni: itt van

39

A mi utcánk (2. rész)

itten: itt

4.

5.

40

Nagyapó már kint vár bennünket a kapuban. Harmatos rózsabokréta van a kezében, azzal köszönt bennünket. – Jaj, nagyapó – tapsikolt neki Panka –, tinektek még rózsátok is van! – Van bizony, még rózsás kertünk is. Nem úgy van ám itt, mint a nagyvárosban. Nem is ház az itten, amelyiknek kertje nincsen. Nagyanyó mindjárt ölbe kapta a kis unokáját, és szaladt be vele a tisztaszobába. Ott  is a legpuhább párnás székbe ültette, azt is az ablakhoz gurította vele. – No, gyöngyvirágom, ez lesz a te ablakod. – Minek nekem az ablak, nagyanyó? – Innen nézelődsz ki az utcára, mikor unod magadat. Ellátni ám innen messzire. El bizony, mert itt emeletes házak nemigen előzgetnek az ember szemének. Nagy kőfalak nem vetnek árnyékot, nem fogják el az áldott napocskát a virágos akácok sorától. – Nagyanyó – fordult vissza Panka az ablakból –, mért nem jár itt annyi sok ember az utcán, mint minálunk? – Azért, fiam, mert itt nincsen olyan sok ember. – Gyerünk ebédelni, lelkeim – lépett nagyapó a szobába –, mert húzzák a levesnótát. Delet harangoztak a toronyban. Bim-bam-bumm, bim-bambumm – kongott nagy méltóságosan az öreg harang. – Ez is a te tiszteletedre szól olyan szépen – simogatta nagyapó a Panka aranyhaját.

Ebéd után szunnyajtott Panka egy kicsit a kertben, a hűvös lugasban. Nagy fejű mákvirágok cirógatták, pillangók legyezték, méhecskék döngicséltek neki. Aztán elmentünk nézelődni a városban. Sétálgattunk le s fel a Nagy utcán az aranyos alkonyatban. A házak előtt most már sokkal több embert lehetett látni. Dolgukat végezve kiálltak egy kicsit a kapuba, kiültek a ház elé a padra tereferélni, friss levegőt szívni. Innen is, onnan is barátságosan integettek felénk. – Ismernek ezek minket, apukám? – tudakolta Panka. – Kisvárosban mindenki ismeri egymást. Majd meglátod, egy-két nap múlva te is ismered még a szomszé­dék macskáját is. Mire hazaértünk, besötétedett. Az utcai olajlámpák nagyon gyenge világosságot vetettek. Csak mintha nagy szentjánosbogarak volnának. – Siessünk, apám – noszogatott Panka. – Nem látni ebben a csúnya sötétben. – Dehogynem, gyermekem! Nézz csak föl az égre. Százannyi csillagot látni rajta, mint Budapesten. Ezek az ég ablakocskái. A jó Isten ezeken keresztül vigyáz le a jó emberekre.

szunnyajtott: szundikált, aludt

6.

7.

Móra Ferenc

4.

Minek örült olyan nagyon Panka?

5.

Miért lehet messzire ellátni a tisztaszoba ablakából?

6.

Mit csináltak a falusi emberek estefelé?

7.

Mihez hasonlít a besötétedett utca és a csillagok fénye?

41

Farkas, város, lábas 1.

Mit látsz a képen? Meséld el!

2.

Melyik szó nem illik a sorba? Miért? származik ekkortájt

3.

4.

42

ered

történelem

ez időben

keletkezik

régen

kialakul

valaha

vár

Mit készítenek a következő mesterek? Segítenek a képek! fazekas

drótostót

csizmadia

szűcs

kovács

varga

Játsszatok „Amerikából jöttem” játékot! Válassz ki egy mesterséget, némán mutasd be a mesterfogásokat! A többiek találják ki, melyik mesterségre gondoltál! A játék a következő mondattal kezdődik: Amerikából jöttem, híres mesterségem címere… (Itt a mesterség kezdőbetűjét kell mondani!)

Farkas, város, lábas Honnan származik a város szavunk? Hát a farkas? Vagy a lábas? A város szóban ott lapul a vár szó, ez kétségtelen. A régi embernek sokszor kellett tartania attól, hogy ellenség fenyegeti nemcsak a vagyonkáját, de még az életét is. Ezért szívesen költözött erődök, várak közelébe. Ha ellenség közeledett, gyorsan be tudott menekülni a várba, ahol a katonák megvédték. A város tehát régen várral ellátott helyet, vagyis váras helyet, váras helységet jelölt. A későbbi nagyobb városok a kézművesség és a kereskedelem fejlődésével alakultak ki. A kézművesek, mint például a fazekasok, csizmadiák, a drótostótok, a szűcsök vagy a kovácsok olyan helyen telepedtek le, ahol könnyen el tudták adni portékájukat. Ilyen hely volt a folyók torkolata vagy a nagyobb utak találkozása. Ekkortájt már nem is feltétlenül tartozott a városhoz vár. De a név maga megmaradt. Nyelvünkben az, hogy egy szókapcsolat, kifejezés vége lekopik vagy lerövidül, gyakori jelenség. A váras hely szókapcsolatban fontosabb és lényegesebb üzenet a váras, mint a hely. Ezért a hely szó idővel elmaradt mögüle. Valaha a farkast nagy, lompos farokkal rendelkező állatnak, vagyis egyszerűen farkas állatnak hívták. Az, hogy állatról van szó, elég nyilvánvaló volt. Idővel le is kopott a végéről. Csakúgy, mint a fazekakat készítő ember, a fazekas ember szókapcsolat vége. Így lett a mester­ ember és a foglalkozás neve is egyszerűen fazekas. Régen a főzőedénynek valóban volt lába. Így főzéskor kön�nyedén a tűz fölé tehették. Ezért hívták lábakkal rendelkező edénynek, azaz lábas edénynek. A kifejezéssel ugyanaz történt, mint a várossal, a fazekassal és a farkassal. A nyilvánvaló része lekopott. Ma már egyszerűen lábasnak, lábosnak ismerjük. És mára az edény szóval együtt bizony a lábasok lába is lekopott. A modern lábasoknak már nincs is lábuk! De a név maga megmaradt – régi korokat, dolgokat, történeteket i­ dézve.

43

Birs, hárs, pinty

Birs, hárs, pinty Játék 7-től 9 éves korig

Játékszabály A mókus téli álmot alszik. Ha felébred, nagyon éhes lesz. Segíts neki, hogy minél előbb eleséghez jusson! Hogy hogyan? Indulj el a állomástól, ahol a mókus alszik! Mindig két út között választhatsz. Az út végén a bekeretezett szó az állomás neve. Olvasd el! Keresd meg a térkép felett az állomáshoz tartozó állítást! Igaz vagy hamis? Ezt kell eldöntened. Ha szerinted igaz az állítás az állomás nevéről, azon az úton menj tovább! I betűvel jelöltük. Ha szerinted hamis, a másik úton haladj! H betűvel jelöltük. Jó helyre fogod vezetni a mókust, ha felébredt? A végállomáson elolvashatod. ÁLLÍTÁSOK A

kivágott fa törzse.

A

illatos gyógynövény.

A

illatos, fanyar gyümölcs.

A színes tollú, veréb nagyságú énekes madár. A

lapos testű növényevő hal.

A

lejtős oldalú kisebb völgy.

A olyan fa, aminek virágjából gyógyteát főzünk. A

vízi jármű.

A erős, sudár fa. Termése a makk, amit a mókusok nagyon szeretnek. A

44

a kutyák kedvenc csemegéje.

45

A jó orvosság 1.

Miért szomorkodhat a képen látható kislány?

2.

Mit csinál a képen lévő kislány? Válaszd ki a szavak közül! sír

zokog rí

3.

mosolyog

szomorkodik

bőg

pityereg

Párban dolgozzatok! Csak a magánhangzókat olvasd fel! A párod találja ki, melyik mondat az! Ki–ri, ki–ri, ki–ri? Jaj, apuskám, odaadnám a törött lábú babámat egy pohár friss tejért. Bizony, vérszegény ez a kislány. Áldja meg az isten azt a tudós doktor bácsit! No, de majd segítek ezen a városi kisasszonyon.

4. 46

Az eddigi feladatok alapján ítéljétek meg, hogy szerintetek milyen történet következik!

A jó orvosság Beteg volt a kislányom, pedig semmije se fájt. Csak étvágya nem volt, meg aludni nem tudott. – Bizony, vérszegény ez a kislány – veregette meg a doktor bácsi Panka sápadt képét. – No, de majd segítek ezen a városi kisasszonyon. Nem kell neki más orvosság, csak reggelire rigófütty, ebédre tücsökhegedülés, vacsorára meg kolompszó. Nagyot néztem az orvos szavaira – de aztán megértettem. Szedtük-vettük a sátorfánkat, s másnap már kint voltunk a pusztán. Sárgarigók köszöntöttek bennünket, mikor harmatos hajnalon megállott kocsink a fehér tanya előtt. S uramfia, Pankának az volt az első szava, ahogy beugrott az eresz alá: – Jaj, apuskám, odaadnám a törött lábú babámat egy pohár friss tejért.

1.

2.

47

3. ríva fakadt: sírni kezdett

4.

No, a Bimbó tehénnek még a baba sem kellett, mégis adott friss tejet. Nem is egy pohárral, hanem kettővel, örömömben visszafütyültem a sárgarigónak: – Áldja meg az isten azt a tudós doktor bácsit! Már látom, hogy használ az orvossága. Hát még ha a tücsökmuzsika megszólal ebédre! Azért persze egy kicsit messzebb kellett menni. Aranyos búzaföldeken, árnyas gyümölcsösökön, vadvirágos réteken keresztül. Messziről hallottam, hogy milliom tücsök pengeti a hegedűjét a tiszteletünkre: – Ki–ri, ki–ri, ki–ri? Ki ri? Hát bizony Panka volt az, aki majd ríva fakadt már az éhségtől. Én ugyan nemigen tudtam enni az örömtől, de ő megfelelt az én részemnek is. Öreg diófák árnyékában hevertük keresztül a délutánt, s hazafelé kolompolt a csorda, mikor a pázsiton nekiültünk a vacsorának. Biz az csak húsos szalonna volt meg friss túró. De olyan jóízűen evett belőle Panka, hogy öröm volt nézni. Két hét se telt bele, piros lett a kislányom arca, mint a rózsa. Azóta minden sápadt városi gyereknek merem ezt az orvosságot ajánlani: reggelire rigófütty, ebédre tücsökhegedülés, vacsorára kolompszó. Móra Ferenc

1.

Hogyan hívta a doktor bácsi Pankát? Szerinted miért?

2.

Mit kért Panka? Miért?

3.

Miért fakadt sírva Panka?

4.

Hol és mit vacsoráztak Pankáék?

Gondolj vissza A tücsök és a hangya című mesére! Miként vélekedtek ott a tücsökhegedülésről?

48

Barangolók Gyöngy az idő, vándoroljunk, Nincs szekerünk, bandukoljunk, Lassú folyó ága mellett Járjuk a halk fűzfa-berket. Este a láb gyönge, fáradt, Lombok alatt nézünk ágyat. Szöcske-bokán jő az álom, Száll a világ lepke-szárnyon. Weöres Sándor

49

A mindentudó kalap 1.

Mi történik a képeken? Mondd el! Fejezd be a történetet!

2.

Keresd meg a leírásoknak megfelelő szavakat! Alkoss velük mondatot! lábujjhegyen

egymagában

beleszaladt

szerkesztve

felrepülhetett

gondolkodóba

mindentudó

TUDOMÁNY

könnyűszerrel

A legnagyobb betűkkel írt szó. A legszínesebb betűs szó. Csak nyomtatott nagybetűvel írt szó. Dőlt betűkkel írt szó.

3.

Olvasd el az arasz szó jelentését! arasz: Régi mértékegység, hosszmérték. A kinyitott hü­ velyk­ujj és kisujj közötti távolság a nagy arasz. A kinyújtott hüvelykujj és mutatóujj közötti távolság a kis arasz.

4. 50

Mérd meg az araszod egy vonalzó segítségével!

A mindentudó kalap Volt nagyapónak egy sima szőrű, magas tetejű fekete kalapja. Sokszor meséltek róla. Azt mondták, hogy aki azt a kalapot a fejére teszi, mindent tud. Lám, nagyapó is milyen okos, mindenhez ért: tud olvasni az újságból, szépen szóló fűzfa sípot farag, malmot csinál a papirosból, sőt azt is meg tudja mondani, hogy hányat mutat az óra. És mindez a sok tudomány, tudjátok-e, hol van? A nagy fekete kalapban. Sokszor szerette volna a fejére tenni Pista ezt a mindentudó kalapot, de sohasem adták oda. Azt mondták neki, hogy még nem tud eléggé vigyázni a drága kalapra, majd ha nagyobb lesz! Pista csodálkozva nézte a nagy fekete kalapot. Néha megesett, hogy a saját fejére álmodta, és ilyenkor annyi mindent tudott, hogy maga is bámult rajta: házat, hajót épített könnyűszerrel, meg tudott számlálni egy zsák diót, sőt egyszer repülni is tudott a kalappal, mint a madarak. Egy délután a díványon aludt a nagyapó. Olyan mélyen aludt, hogy arra sem ébredt föl, mikor Pista kinyitotta az ajtót. A mindentudó kalap a kis asztalon feketéllett, s egy széken ott voltak nagyapó felsőruhái is. Pistának szikrázott a szeme örömében. Lábujjhegyen osont a kis asztalhoz, és a fejére nyomta a mindentudó kalapot. A kalap nagy volt. Az egész feje beleszaladt. Legelőször is azt tapasztalta, hogy sötétség van a kalapban, és hogyha a kalap mindent is tud, azt az egyet nem tudja, hogyan kell Pista fülén megállni. Végre a tarkójára támasztotta a kalapot, és így az arca szabad lett. – No, lássuk hát, mit tudok? – kérdezte Pista. Fölvett egy újságot, és olvasni próbált, de nem tudott arról egyebet olvasni, mint amit maga kigondolt.

1.

2.

3. 51

4.

5.

6.

– Bizonyosan rossz az újság – szólt a gyerek –, nem jól van szerkesztve. Megpróbálta a kártyákat: tud-e belőlük magas tornyot építeni? Az sem sikerült. – Rossz kártyák – szólt bosszankodva –, nagyapó sokszor mondta úgy kártyázás után, hogy rossz kártyák is vannak a világon. Próbáljunk hát repülni. Megfogta kezével a kalap szélét, s a két lábát emelgette. Persze nem tudott repülni egy arasznyit sem. Pista ekkor gondolkodóba esett: hol lehet a hiba? – Most már látom – úgymond –, hogy a kalap egymagában nem elég, bizonyosan a többi ruha is kell, hogy mindent tudjon az ember. Lassan, óvatosan magára vette a nagyapó kabátját, azután felhúzta a cipőjét, és hogy a siker teljes legyen, a görbe végű botot is a kezébe vette. – No, hát most legelőször is r­ epüljünk, mint a ludak. Hogy bámul majd a nagy­ apó, ha fölötte fogok röpködni! Nekiszaladt a repülésnek, mint a ludak szoktak, de ekkor jött csak a váratlan helyzet. Ahogy felrepülhetett volna, megbotlott a nagy cipőkben, és úgy elvágódott, hogy még a tenyerét is odacsapta a padlóhoz. A kalap ropogva gurult el a szobában. A bot nagyot csattant a padlón, és a cipők is leestek a lábáról. Nagyapó fölébredt. – Mit csinálsz, Pistike? – kérdezte a hason fekvő kis polgártól. – Mindent akarok tudni – felelte síró hangon. – Hogyan akarsz te mindent tudni? – Hát a mindentudó kalappal. – Jaj, kis barátom – szólt nevetve a nagyapó –, a kalap csak akkor mindentudó, mikor az én fejemen van. Gárdonyi Géza

52

1.

Mi mindent tudott nagyapó?

2.

Miről álmodott Pista?

3.

Miért nem maradt Pista fején a kalap?

4.

Mi mindennel próbálkozott Pista?

5.

Mi történt a kisfiúval?

6.

Mi volt a kalap igazi titka?

Ismered Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művét? Amikor az író hatéves volt, lerajzolt egy óriáskígyót, amint egy elefántot lenyelt. Megkérdezte a felnőttektől, nem félnek-e tőle. Azok csodálkozva néztek rá, nem értették, miért kellene félni egy kalaptól.

Antoine de Saint-Exupéry: ejtsd: ántoán dö szen egzüpéri

Rajzolj ilyen óriáskígyókat a füzetedbe „nyitva” és „csukva”. Mutasd meg a felnőtteknek, vajon mit szólnak hozzá!

53

A kis herceg nagy sikere 1.

Mire készülnek a képen látható szereplők? Mesélj!

2.

Olvasd el a szósorokat! Melyik szó illik a képhez? Mondj vele egy-egy mondatot! táncol, táncot, táncos, táncok, táncom színlap, színház, szénpad, színpad, szénlap

3.

Olvasd el a szavakat! Tapsold le! Melyik keretben van több szó? Mit veszel észre? mondás bolygót tegnap közben herceg ritmus szorgos mozgás

4.

5.

közben mondás tegnap bolygót mozgás ritmus szorgos

Mit jelentenek a felsorolt kifejezések? apró termetű

elbomlott, elporladt

bolygó

színházban a színhely tárgyainak összessége

díszlet

a nap és némely csillag körül ­keringő égitest

korhadt

alacsony, kicsiny

Olvasd el az alábbi mondatot! Szerinted mi történhetett a színpadon? Az izgalmat nem más, mint a színpad rossz állapota okozta.

54

A kis herceg nagy sikere A régi mondás így tartja: minden jó, ha a vége jó. Végül botrány nélkül zajlott le A kis herceg bemutatója tegnap délben iskolánk dísztermében. Az izgalmat a színpad rossz állapota okozta. A korhadt padlót részben ki is kellett cserélni. A heti két próbát így díszlet nélkül, egy felsős osztályteremben tartottuk. Közben izgulva vártuk, hogy a színpad időre elkészüljön. Gazdag Jázmin tanárnő, az iskolai színház vezetője szerint a próbákon minden gyermek szívvel-lélekkel vett részt. A szorgos és lelkes gyerekek megzenésítve adták elő A kis herceg történetét. A táncot is a tanárnő tanította be. Elmondása szerint a dallam, a ritmus és a mozgás is fontos része az előadásnak. A főszereplőt, Lengyel Csongor másodikos tanulót a darab rövid ismertetésére kértük: – A mese főszereplője egy apró termetű kisfiú, aki egy picike kis bolygóról érkezik a Földre. A kis herceg a történet során számtalan bolygót bejár. Ezeken a helyeken sok-sok különféle, furcsán viselkedő emberrel találkozik. Ebből sok, számára hasznos dolgot megtanul, sok fontos titkot megtud a felnőttek világáról, az emberekről. Tényleg, a többit most nem mondom el nektek. Gyertek el ti is az előadásra! A függöny jövő szombat délután hatkor gördül újra fel. A szereposztás:

55

Dühös vagyok

1.

Milyen érzelmek jelennek meg a képeken? Mesélj!

2.

Melyik szó nem illik a sorba? dühös

mérges

meghatódott

ingerült

csodálják

felnéznek rá

szeretik

csúfolják

beteg

örömteli

gondtalan

elégedett

3.

Folytasd a megkezdett mondatokat! Dühös vagyok, mert… Nem vagyok elégedett, mert…

4.

56

Figyeld meg a képeket! Mit lehet még csinálni, hogy elkergesd a dühödet?

Dühös vagyok Nem értem a felnőtteket. Azt hiszik, hogy minden gyerek egyfolytában elégedett, s dühös, csak egy felnőtt lehet. Pedig van, hogy apuk, anyuk leszidnak, bár nincs igazuk. Megtehetik, ők a nagyok, s csodálják, hogy dühös vagyok. Dühös vagyok, dühös vagyok, igenis, hogy dühös vagyok! Van úgy, hogy az iskolában nem sikerül, amit vártam ezt sem értik meg a nagyok, s csodálják, hogy dühös vagyok. Dühös vagyok, dühös vagyok, igenis, hogy dühös vagyok! Miért nehéz értenetek? Azért, mert az ember gyerek, még nem mindig elégedett, ezer gondja, baja lehet. Ne szidjatok, figyeljetek! Elűzöm én a mérgemet. Elűzöm én, elkergetem, messzi földre tessékelem! K. László Szilvia

Miről szól a vers? Hány versszakból áll a vers? Számold meg, egy-egy versszak hány sorból áll? Mit veszel észre? Figyeld meg a vers első versszakát! Keress rímelő szavakat! Mit veszel észre?

57

Óra-mese 1.

Szerinted mivel foglalkozik a képen látható férfi?

2.

Keresd meg a szósorban a kiemelt szavak rokon értelmű kifejezéseit! lustálkodik

hever mulatozik lődörög tétlenkedik lopakodik henyél

rendületlenül

kitartóan rendesen tántoríthatatlanul elszántan megrendülve

belezavarodik

3.

összezavarodik elakad belefut

belekeveredik belebonyolódik

véletlenül

ügyetlenül nem vélve akaratlanul meggondolatlanul nem szándékosan

sandít

gyanakodva néz alattomosan pillog sántít bizalmatlanul rátekint

Az óra szónak sokféle értelme van. Sorold fel őket a példamondatok segítségével! A következő óra matek lesz. Elvesztettem az órámat. Az óra mutatója. Egy óra múlva itt vagyok. Egy nap huszonnégy órából áll.

58

Óra-mese (részlet)

Kobak leült leckét írni. De ma valahogy nem volt kedve kinyitni a füzetet. – Egy kicsit lustálkodok – mondta az órának, de ahogy odanézett, látta, hogy az óra megállt. – Remek – mondta –, akkor még rengeteg időm van. Azzal elkezdett jóízűen lustálkodni. Lustálkodott, lustálkodott, de egyszerre csak nagyon furcsa lett, hogy az óra állt rendületlenül. – Hátha elromlott – nyugtalankodott. – Írok egy kicsit, hátha már késő van. Azzal írni kezdett, s ahogy felnézett véletlenül, látta, hogy az óra jár, mintha meg se állt volna. – Ejha! – kiáltott fel. – Akkor mégse romlott el. És most már azért kezdett el lustálkodni, hogy lássa: megáll megint az óra? Megállt. – Mért állsz meg? – kiabált Kobak az órára. – Bele fogsz zavarodni a végén. A végén már te se fogod tudni, hány óra van! De az óra csak állt tovább. – Na, ha nagyon akarod, írok neked egy kicsit – sandított Kobak az órára. – De csak a számtant írom le, mert az nagyon könnyű. Számolni kezdett, s az óra járt megint, mintha mi sem történt volna. – Nahát, ez jó vicc! – nevetett Kobak, de mintha nem igaziból nevetett volna. – Azért is lustálkodok még egy kicsit. Az óra megint megállt. – Majom! – nyújtotta ki a nyelvét Kobak az órára. – Utáno-

1.

59

2.

3.

4.

zó majom! Neked az a dolgod, hogy járj. Semmi közöd hozzá, hogy egy kicsit lustálkodom. Az óra most visszafelé kezdett forogni. – Rád se nézek! – toporzékolt most már Kobak. De minél jobban toporzékolt, az óra annál gyorsabban forgott visszafelé. Kobak addig toporzékolt, míg akkorát nem kordult a gyomra, hogy elfelejtett tovább toporzékolni. – Éhes vagyok, Mama! – kiabált, de Mama bejött, megnézte az órát, és azt mondta nyugodtan: – Korán van még vacsorázni! – azzal már ki is ment. Kobak ott maradt éhesen a visszafelé forgó órával. Gyorsan leült, és megtanulta a három szakasz verset. Az óra most rendesen járt, mintha sose forgott volna vis�szafelé. Megtanulom előre a második három szakaszt is – határozta el magát Kobak, s hát az óra most szaladni kezdett előre. Kobak elővette a számtankönyvet, és megoldott egy feladatot, amit föl se adtak. Az óra úgy forgott előre, mint akit kergetnek. Kobaknak erre olyan jó kedve kerekedett, hogy hangosan énekelni kezdett. – Nem vagy éhes? – jött be Mama csodálkozva. – Itt a vacsora ideje – mondta, és úgy nézett az órára, mintha egészen közönséges óra volna. De ti tudjátok, hogy nem az. Hervay Gizella: Kobak könyve

60

1.

Mikor járt és mikor állt az óra a mesében?

2.

Mikor kezdett visszafelé forogni? Hogyan viselkedett Kobak az órával?

3.

Miért nem kapott Kobak először vacsorát?

4.

Mi a bizonyíték arra, hogy nem közönséges óráról szól a mese?

Mióta mérjük, mivel mérjük az időt? A több ezer éve élt, régi babiloniak és egyiptomiak már elkezdték mérni az időt, egymástól függetlenül. Megfigyelték az évkört, és az évet 365 napra osztották fel. Az év akkora időtartam, amennyi idő alatt a Föld egyszer körüljárja a Napot.

A napot azután 24 órára osztották. Egy nap annyi idő, amennyi alatt a Föld megfordul a saját tengelye körül. Ezért váltják egymást az éjszakák és a nappalok. Az idő tehát nem más, mint ritmikus mozgás, körforgás, váltakozás. Az egy nap megméréséhez időmérő szerkezetre volt szükség. A legősibb időmérő eszköz az árnyékóra volt. Nem sokkal ezután kezdték el Egyiptomban használni a napórát. Később elkezdték használni a homokórát is. Az első, mai órához hasonló órát sok száz évvel ezelőtt, a középkorban találták fel. Az óra mutatóit egy hatalmas szerkezet hajtotta. A szerkezetet rugó vagy mozgó súly mozgatta. Templomtornyokba szerelték fel. Ez volt a toronyóra. A kis modern karórák elődje a zsebóra. A mai órák elemmel vagy villanyárammal működnek. A számlapjuk is eltérő lehet. A mutató nélküli, számkijelzős órákat digitális kijelzős órának is mondják.

napóra:

homokóra:

Nézzétek meg az Egyszer volt, hol nem volt... rajzfilmsorozatban Az idő című részt!

61

Farsangi álarcok 1.

Minek öltöznél szívesen a farsangon? Miért?

2.

Olvasd el a szavakat! Milyen álarcokat látsz a képen? Mondd ki! Tapsold le!

madarász ráfizet szakadás fazekas kalapács papagáj

3.

motoros pavilon baleset csomagol denevér muzsikus

régiség kapitány simogat vélemény feladat vezeték

vőlegény pályázat Mikulás mutogat takarít kalapos

Olvasd el a szómagyarázatokat! Válaszd ki a szavak közül azokat, amelyek magyarázatát olvastad! Szellemi vagy művészeti verseny, melynek során a benyújtott alkotásokat zsűri értékeli és díjazza. pályázat

feladat

kirakat

papiros

tudomány

Sorsoláson vagy játékban elnyerhető pénz vagy tárgy. rakomány

62

nyugalom

buborék

nyeremény

feladat

4.

Olvasd el a színes keretbe írt időpontot! Mely dátumok jelölik ugyanazt a napot? II. 14.

febr. 11.

II. 11.

feb-ru-ár ti-zen-ne-gye-di-ke február tizenegyedike

február tizennegyedike febr. 14.

5.

Alakítsatok csoportokat! Versenyezzetek! Olvassátok el a pályázati felhívást! Keressetek benne minél több olyan szót, amelyben az első két szótag két, a harmadik három betűből áll! (Figyelem! A kétjegyű betű is egy betűnek számít!) Írjátok a füzetetekbe! Melyik csoport talált többet adott időre?

Minden jelentkező kap egy színezés nélküli, fehér maszkot. Egy hétig dolgozhat rajta. Az elkészült munkákból iskolai kiállítást rendezünk. Szavazás alapján kapnak díjakat a legjobbak minden évfolyamból. Szereted az élénk színeket? Érdekelnek az álarcok? Vonzanak a különös ötletek? Jelentkezz az osztályod pályázati felelősénél! Február tizennegyedikéig kell leadnod a kész álarcot. Az eszközök között nem csak színes ceruzák lehetnek. Bármilyen eljárás megengedett – a végeredmény legyen érdekes! A díjazott alkotók itt, az iskolaújságban is bemutatják művüket. A pályázatot Pereces Katalin tanárnő felügyeli. A fehér karton álarcokat a hatodik osztályos tanulók készítik. Köszönet a szorgalmukért!

63

Képeslapok

64

1.

Nézd meg a képeket! Válassz ki egyet! Ha ez egy képeslap lenne, mit írnál rá?

2.

Ezeket a régi képeslapokat szerinted milyen alkalomból küldhették?

3.

Nézd meg a képeslapokat! Melyiket ki írhatta? Először a kézírásukat nézd, aztán olvasd el a képeslapokat is!

65

Tavasz

Alighogy néhány napra elmegyünk, valaki mindent átrendez nekünk. Fűtől-fától kérdjük: – Ki az, ki az? – Ugyan ki lehetne? Hát a tavasz! Markó Béla: Ki járta fűvel, fával? (részlet)

A pitypang meséje 1.

Nézd meg a képet! Válassz ki egy virágot! Mutasd be a társaidnak! Találják ki, melyikre gondoltál!

2.

Ha te lennél a virágok tündére, hogyan gondoskodnál róluk? Meséld el!

3.

Nézd meg a virágokat! Ruházd fel őket emberi tulajdonságokkal! Például szerény, nagyravágyó, haragos.

4.

Mi a pitypang másik neve? Találd ki az összekeveredett szótagokból! -lánc-

5.

68

-mek-

-fű

gyer-

Gondolatban kapaszkodj a pitypang bóbitájának ernyőjébe! Hová repülnél szívesen?

A pitypang meséje A virágok tündére egy napon sorra meglátogatta az alattvalóit. Megkérdezte tőlük, nincs-e panaszuk, kérésük. Kapnak-e hűvös reggeli harmatot? Kedvesen játszadozik-e velük az esti szél? Fölkeresik-e őket a pillangók? A kényes kerti virágok sorra elmondták panaszaikat. A rózsa arra kérte a tündért, intézze úgy, hogy a viola illata ne legyen olyan fűszeres – mert irigy volt ez a kerti rózsa. Irigyelte a viola édes illatát. Azt szerette volna, hogy az emberek csak az ő illatában gyönyörködjenek. A virágok tündére jószívű volt, amint az egy tündérhez illik. Megszidta hát az irigy rózsát, és megsimogatta a hallgatag, csöndes violát. A százszorszép arra kérte a tündért, növesszen neki töviseket, hogy az emberek nehezebben tudják leszakítani. A liliom élesebb kardokat kért. Az estike meg azt szerette volna, ha ő nem este, hanem reggelenként nyílna, illatozna. A tündér zokon vette a virágokhoz csöppet sem illő sok kérést meg panaszt. Rosszkedvűen ment el a kertből. Elhatározta, hogy egyhamar nem látogatja meg ismét az elkényeztetett virágokat. Lehorgasztott fejjel ballagott hazafelé az erdőben.

1.

69

2.

3.

Így történt, hogy meglátta az út szélén a porban virító pitypangot. Megállt előtte: – Mondd, kedves pitypang! Nincs valami kérésed, panaszod? A pitypang csak ingatta sárga fejét, hogy nem, nincs sem kérése, sem panasza. – Nem kívánsz magadnak jó illatot? Esetleg tüskéket, hogy ne tudjanak leszakítani a gyerekek? Nem, a pitypang nem kívánt semmit. De mikor a tündér továbbment, felsóhajtott. Meghallotta a tündér a pitypang sóhaját, visszafordult: – Talán mégis szeretnél kérni valamit, pitypang? – Hiába minden, tündér, az én bánatomon te sem tudsz segíteni – mondta a pitypang. – Messze földről kerültem ide, ebbe az országba. Meggyökereztem itt. Tudom, hogy soha többet nem láthatom a hazámat. De ha eszembe jut a régi táj, mindig nagyon szomorú vagyok. Csak legalább a gyermekeim elmehetnének... De hát azoknak sincs szárnyuk! Gondolkozott egy kicsit a tündér. Mert csodatevő, nagy hatalma volt, úgy intézte, hogy a pitypang bolyhos fiacskái, leánykái – a termésbóbiták – ezentúl apró szárnyakkal szülessenek. A bóbiták apró szárnyába belekap a szél, repíti őket hegyen-völgyön át. Messzi földre elkerülnek, s ha jó szél fúj, a pitypang egyik-másik fia, lánya visszaröpülhet a régi, elhagyott hazába is. Tompa Mihály

70

1.

Milyen kívánságaik voltak a virágoknak?

2.

Szerinted mit kívánt a pitypang?

3.

Hogyan teljesítette a tündér a pitypang kívánságát?

Az alábbi szavak mind ugyanazt a növényt, virágot jelölik. Melyik elnevezés tetszik neked a legjobban? Melyik a legkevésbé? Miért? Indokold meg! bárányfejűfű

kislibavirág

pimpó

barátfejűfű

kutyatej

pipevirág

buborékfű

kikirics

pitypang

disznósaláta

lámpavirág

pongyola pitypang

ebtej

láncfű

raponc

éjjelilámpa

oroszlánfogfű

tejesfű

eszterláncfű

pampula

vadsaláta

gyermekláncfű

papatyi virág

vakulócsirke

kácsavirág

pimpiparé

zsibavirág

Pitypang Hajlítom kezem, ujjaim, gömböt formálok csendesen. Pitypangra pillantok kedvesen. Játékát utánzom szelíden: ujjaim nyitom: el nem szállnak… Pitypangra fújok: szél vagyok: repülnek ernyős csillagok. …és a pihés ernyők alatt… rejtőzik az aprócska mag. Devecseri László

71

Cseresznyevirág meséje 1.

Mit látsz a képen? Melyik évszak jut eszedbe?

2.

Olvasd el a szócikket! Mit tudtál meg belőle? kökény 1–4 méterre megnövő tövises cserje. A szilvafélék családjába tartozik, apró, kékes bogyótermése van. Szívesen készítenek belőle lekvárt, mártást.

3.

Szerinted melyik meseszereplőre mondják, hogy kökényszemű? Miért?

4.

Olvassátok el a megkezdett mondatokat! Hogyan folytatnátok? Mondd el a párodnak, utána cseréljetek! Történt egyszer, hogy… Búsult a király, … Egyszer egy erdőhöz ért, … Van egy ládika, abban van…

72

Cseresznyevirág meséje (1. rész)

Egyszer volt, hol nem, élt egy király, akinek született egy lánya, aki, mivel a cseresznyefák virágzásakor jött a világra, a Cseresznyevirág nevet kapta. A haja mézszínű, a szeme kökény, orcája piros, mint a cseresznye. A király felesége meghalt, így egyedül nevelte lányát. Telt-múlt az idő, Cseresznyevirág egyre szebb lett. Szeretett a kertben anyja virágai közt festegetni, énekelni, furulyázni. Nagyon szép képeket készített, olyan gyönyörűen énekelt, furulyázott, hogy mindenki a csodájára járt. Nőtt, nődögélt, majd kérők is megjelentek az udvarban, de a király mindegyikben talált valami kivetnivalót. Lánya orcája egyre sápadtabb, szomorúbb lett, mert már szeretett volna férjhez menni. Dalai is egyre szomorúbbak lettek, aki hallotta, szinte sírva fakadt tőle. A király el is határozta, nem lesz ilyen önző, mégiscsak elengedi a lányát, ha megfelelő kérő jelentkezik. Az udvarmester jelentett is, hogy megérkezett a Bodzavári királyfi. Hívatta is a lányát a király, aki a kertben festegetett. Cseresznyevirág épp indult be a palotába, egyszerre csak elsötétedett az ég, nagy zengés támadt, s ott termett a hétfejű sárkány. Megragadta Cseresznyevirágot és huss! elrepült vele. Hej, búsult a király, sírt, hogy most mitévő legyen. Így szólt a Bodzavári királyfi: – Felséges királyom, én megkeresem a lányát, kiszabadítom, mert amint megláttam a festményt róla, egyből beleszerettem. A király nagyon megörült, s odaadta a királyfinak Cseresznyevirág furulyáját, hogy azt vigye magával. Ezt a lánya, ha meglátja, tudja majd, hogy segíteni akar neki. Ment a királyfi, hosszú utat megtett már, de hiába kérdezősködött, senki nem tudta, hol lakik a sárkány. 1.

Miért nevezték Cseresznyevirágnak a király leányát?

2.

Miért lettek szomorúbbak Cseresznyevirág dalai?

3.

Szerinted hogyan folytatódik a mese?

1.

2.

3.

73

Cseresznyevirág meséje (2. rész)

4.

74

Egyszer egy erdőhöz ért, ahol a favágók szorgalmasan dolgoztak, és már sok fát kivágtak. Kérdezi a királyfi, miért vágják ki ezt a rengeteg fát? – Az erdőben áll egy vár, annak a gazdája a hétfejű sárkány, s ő kérte, hogy vigyünk annyi fát, amennyiből egy csodaszép vár felépülhet majd, ahova szép feleségét viszi majd. A királyfi megörült, mert tudta, jó helyen jár. Ment az erdőbe, megkeresni a várat. Ahogy odaért, bezörgetett. Az ablakon Cseresznyevirág kukkantott ki. – Jaj, menj innen, mert a sárkány, ha megjön, felfal téged! A királyfi elővette a furulyát, megmutatta, hogy őt az apja küldte, s addig el nem megy, amíg ki nem szabadítja. Cseresznyevirág beengedte a várba, beszélgettek. Aztán az erdőbe visszaküldte a királyfit, nehogy a sárkány észrevegye. Megjött este a sárkány, s azt mondta: – Phi, de emberszagot érzek! – Á, csak még mindig az én illatomat érzed – mondta Cseresznyevirág. A sárkány azt is észrevette, hogy a lány egy napocskát festett a képre, holott addig csak sötét, szomorú képeket készített, de nem szólt. Másnap újra jött a Bodzavári királyfi, és azt mondta: – Próbáld megtudni, miben tartja az erejét. Hátha így kön�nyebben legyőzhetem. Újra visszament az erdőbe. A sárkány este megint csak azt mondta: – Phi, de emberszagot érzek! Cseresznyevirág megnyugtatta, hogy csak ő van itt, nincs más. A sárkány átkutatta a palotát, de senkit sem talált. Látta, hogy aznap még vidámabb, még szebb kép készült, mint előtte. Cseresznyevirág azt mondta, hogy azért vidámabbak a képei, mert egyre jobban érzi itt magát. S ha feleségül szeretné venni, akkor minden titkát el kell mesélnie, mert egy férjnek és

feleségnek mindent kell egymásról tudnia. A sárkánynak jólestek ezek a szavak, s elmesélte, mit szeret enni, inni… – Kedves sárkányuram, és az erődet miben tartod? – Van egy ládika, abban van egy gyémántos gyűrű, aki azt az ujjára húzza, abba száll át az én erőm – válaszolta a sárkány. Másnap jött a királyfi és együtt kezdték keresni a ládikót, de nem lelték. Már esteledett, de hiába keresték, nem találták. Már majdnem feladták, amikor Cseresznyevirágnak eszébe jutott, hogy lehet, hogy a sárkány ágyában van, a matrac alatt. Hát, tényleg ott volt! A királyfi az ujjára húzta a gyűrűt, s érezte, hogy egyre erősebb lesz. Jött a sárkány, de bíz alig vonszolta magát, egyre fogyott az ereje. – No sárkány – állt elé a királyfi –, az életedet meghagyom, de Cseresznyevirágot magammal viszem. Azzal a sárkány egyik táltos lovára pattantak, s huss! elrepültek vele vissza Cseresznyevirág palotájába. Az öreg király sírt örömében, mikor meglátta a lányát. A királyfinak adta a fele királyságát is. Nagy lakodalmat csaptak. Cseresznyevirág pedig olyan szép képeket festett, hogy a csodájára jártak más országokból is, és csak vidám dalokat énekelt, furulyázott. Tán most is élnek, ha meg nem haltak. Ha látsz egy virágzó cseresznyefát, jusson eszedbe Cseresznyevirág meséje!

3

5.

6.

G. Joó Katalin

4.

Miért festett Cseresznyevirág napot a képre?

5.

Szerinted miért árulta el a titkát a sárkány?

6.

Milyennek ismerted meg Cseresznyevirágot a mese ­alapján?

75

Néma tulipán 1.

Találj ki egy történetet a képről!

2.

A fenti kép alapján mondd el sorban a virágok nevét!

3.

Olvasd fel egymás után a szavakat! suttogásnyi megérezhették hajításnyiról bazsalikomillatúvá bölcsességtől megszeppentek bazsalikomvirágok puskaporvirág szorgoskodóknak bazsalikom elbizonytalanodó csodálatosabbnál bazsalikomillat gyönyörűbbnél álmélkodástól

4.

Melyik szerszám mire való? Melyekkel gondozzuk a kerti növényeket? Mondd el! metszőolló harapófogó

csavarhúzó fűrész

kapa sarló kasza

76

kalapács gereblye

Néma tulipán Mondanom se kell, mert mindenki tudja, hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek. Amelyik virágnak nincs illata, az néma. Ilyen a tulipán is. Néma. Még suttogásnyi illata is alig van egyik-másiknak. De nem volt ez mindig így, nem bizony. Valamikor, a kezdet kezdetén, úgy illatozott s olyan különb s különb illattal minden virág, hogy a méhek már jó hajításnyiról megérezhették, „meghallhatták”, merre van a rezeda, a jácint vagy éppen a tulipán. De volt egy kertész, egy nagyon sürgő-forgó emberke. Szakálla térdét verte a fejében fészkelő nagy bölcsességtől. Volt ennek a fura kertésznek egy csodálatosan szép virágoskertje, telides-teli mindenféle-fajta, szebbnél szebb, illatosabbnál illatosabb virággal. Örült a kertész a kertjének, művelte is tőle telhetően. Öntözte, kapálta, karózta, nyeste.

1.

1.

karózta: karóval megtámasztotta nyeste: metszette, vágta

2.

77

szenvedhette: szívelte, kedvelte, szerette megszeppentek: megijedtek, megrémültek

álmélkodástól: csodálkozástól tikogni: levegő után kapkodni, levegőt venni

Csak azzal nem volt kibékülve, hogy ahány virág, annyi illat. Bántotta az orrát az illatok sokasága. Egyedül a bazsalikom illatát szenvedhette. S elhatározta, hogy bazsalikomillatúvá varázsolja az egész kertet. Bazsalikomillatúvá minden virágot. Megszeppentek a virágok, amikor kertészük szándékát megneszelték. Tudták, hogy amit a fejébe vesz, abból nem enged. 2. Tűzön-vízen keresztülviszi. De maguk a bazsalikomvirágok sem örültek. Hogy jöhet ahhoz például holmi kis, kavicsok közt kapaszkodó puskaporvirág vagy – rágondolni is rossz – a szagos müge, hogy egyszerre csak bazsalikomillatú legyen? Féltékenyek lettek az illatukra. Szomorúság szállott a kertre, amikor megjelent a kertész egy hatalmas szívókával meg egy ennél is hatalmasabb illatpumpával. Legelőször a tulipán illatát szívta ki. Majd vette a pumpát. De a tulipán ökölbe zárta a szirmait, s megrázta magát. Hiába mesterkedett a kertész, a bazsalikomillat nem fogott a tulipánon. Dühbe jött, toporzékolt a kertész. Ollóval, késsel, sarlóval, kaszával fenyegetőzött. De hiába. A tulipán inkább néma ma3. radt. De nem vette föl a bazsalikom illatát. Hanem elkezdett csodálatosabbnál csodálatosabb színekben pompázni. Illat helyett most gyönyörű színekkel mutatta az utat az elbizonytalanodó méheknek, pillangóknak és más röpdöső szorgoskodóknak. Meghökkent a kertész. Elámult, még a száját is tátva felejtette a nagy álmélkodástól. A megmaradt illatú virágok pedig valóságos illatzivatart zúdítottak rá. Tikogni sem volt ideje a kertésznek. Úgy maradt, ahogy volt, ámultában. Most is ott áll, kerti törpévé zsugorodva. A tulipánok gyönyörűbbnél gyönyörűbb színekben pompázva némán mosolyognak össze a feje 4. fölött. Kányádi Sándor

78

1.

Mi történhetett a tulipán illatával? Te hogyan folytatnád a mesét?

2.

Mi zavarta a kertészt? Mit határozott? Vajon a bazsalikomok örültek a kertész döntésének? Beszéljétek meg!

3.

Hogyan védekezett az idegen illat ellen a tulipán? Szerinted hogyan csalogatta magához a méheket, rovarokat?

4.

Mi történt a tulipánnal és a kertésszel?

Tudod, miért van a virágoknak illatuk? A virágok azért illatoznak, hogy a rovarok megtalálják őket. Ezért pompáznak különböző színekben is. A rovarok így kön�nyebben észreveszik őket, és táplálékhoz jutnak. Ez a táplálék a virág édes nedve, a nektár. Ebből a nektárból készítik a mézet a méhek. Miközben a rovarok virágról virágra szállnak, a rájuk ragadt virágporral megporozzák és megtermékenyítik őket. Neked melyik kert tetszik a legjobban? Miért?

79

Tavaszköszöntő 1.

Egészítsd ki szóban a mondatokat! Az első tavaszi hónap a… A kopasz fákon megjelennek a… A … álmot alvó állatok lassan előjönnek rejtekhelyükről. Kezdődik a … a mezőkön, gyümölcsösökben.

2.

3.

Melyik szó mit jelent? pelyhedzik

Táviratok továbbítására régebben használt vezeték az út mentén.

sürgönydrót

Pataknál kisebb, keskenyebb folyóvíz.

csermely

Finom pihék kezdenek nőni rajta.

Keresd meg az első szóval teljesen azonos szót! Hányadik a sorban? pelyhedzik pelyhezik, pelyheddzik, pehelyedzik, pehlyedzik, pelyhedzik

4.

80

Érdekelnek a gólyák? Már az interneten is figyelheted őket! Írd be a keresőbe: gólyakamerák Magyarországon!

Tavaszköszöntő Fut a felhő fent az égen Tavaszi szél hajtja Kizöldült a domb oldala Pelyhedzik a barka. Sürgönydróton fecskék ülnek Hazajött a gólya Ereszünknek, kéményünknek Újra van lakója. Csiripelnek, kelepelnek Köszöntik a tájat Csöppnyi csermelyt, békás tavat Országúti fákat. Pihenésre nincsen idő Javítják a fészket Szalmaszálat gyűjtögetnek S puha tollpihéket. László Gyula

2.

81

Madarak iskolája 1.

2.

Melyik étel melyik állat kedvence? kacsapecsenye

szúnyogpaprikás

békaleves

egérpörkölt

malacsült

vegyes magtál

Értelmezd a következő szavakat! Mutasd meg a képen! párkány tornác eresz nádtető A tetőnek a falon túlnyúló pereme. Nádkévékből készült háztető. Falusi ház hosszanti oldalának eresz alatti, nyitott része. Vízszintes rész az épületen, pl. ablakpárkány.

3.

Hogyan mondanád másképp? Beszéld meg a pároddal! A röpülés nem neki való tudomány. Elég ennyi tudomány egy napra. Kitanítja velük az iskolát.

4. 82

Olvasd el a mese címét! Szerinted miről szólhat ez a mese?

Madarak iskolája Egy kisfiú nagyon szeretett volna fecske lenni. Azt hiszitek, talán szúnyogpaprikásra éhezett? Ó, dehogy! Azért, mert azt hitte, hogy akkor nem kell neki tanulni. Nohát, szerettem volna, ha tegnap látta volna ez a kisfiú, amit én láttam. Azt láttam, hogy hogyan tanítja a nagy fecske a picit röpülni. Fecskeanya kiparancsolta a fiókáit a fészekből a tornác párkányára. Úgy gubbaszkodtak ott a buksik, mint az iskolás gyerekek a padban. Fecskeapa pedig kiült az eperfára, és onnan parancsolgatott: – Gyerekek, csak csicseri! Bátran csak, ficseri! Hárman szót is fogadtak, és átlibbentek fecskeapához. ­Hanem a negyedik buksi csak lihegett, pihegett, a szárnyát is megemelte egy kicsit, de aztán csak visszalépett a párkányra. Csicsergett keservesen, hogy a röpülés nem neki való tudomány. – Nem szégyelled magad? – koppantotta meg fecskeanya a feje búbját. És taszított rajta a szárnyával akkorát, hogy nyaklevesnek is beillett. Erre aztán mégiscsak szárnyra kapott a buksi. – Messze, messze, messze? – kiabált kétségbeesetten, ahogy a levegőben bukdácsolt. – Erre, erre, erre! – biztatták az apja meg a testvérkéi az eperfáról. Tízszer tették meg az utat egy délelőtt a kisfecskék a tornácról az eperfáig meg vissza. Akkor aztán az öregek azt mondták, hogy elég ennyi tudomány egy napra. Másnap azonban már a háztetőre is kihozták a fiatalokat. Harmadnap pedig már a szomszédban kóstolgatták a legyet, hogy ott jobb ízű-e, mint nálunk.

1.

2. 83

3.

Azt is láttam már, mikor a gólya tanította a fiát békát enni. Az anyagólya röpült előre a békával a csőrében, a fia utána. Kétszer-háromszor megkerülték a kéményt, akkor az anyamadár följebb röppent, és kiejtette csőréből a békát. A gólyafióknak röptében kellett ezt elkapni. Ha nem sikerült neki, akkor az anyja megbúbozta. Tyúkanyónak is sok baja van a csirkéivel, míg kitanítja velük az iskolát, mert a kiscsirkének is nehéz feje van kezdetben. Bizony, bizony, mindenkinek tanulni kell, ha tudni akar! Móra Ferenc

1.

Szerinted miért nem szeret valaki iskolába járni?

2.

Hogyan tanították a gólyaszülők repülni a kicsiket?

3.

Hogyan tanította a gólya a fiát békát enni? Hogyan tanulj? – Olvasd el az olvasmány címét! Gondold át, miről szólhat! – Fusd át a szemeddel a szöveget! Állapítsd meg: verset, mesét, ismeretközlő szöveget olvasol-e! – Olvasás közben az ismeretlen szavakat jelöld meg pálcikával, vagy olvasd el a szómagyarázatokat! – Rajzolj a korongodra 5 jelet! Tedd oda, amiről már tudtál! – Rajzolj a korongodra + jelet! Tedd az új ismeret mellé! – Készíts vázlatot! Lapozd fel a munkafüzet 50–61. oldalát! Dolgozz az olvasottak szerint! A füzetbe a jeleket be is rajzolhatod!

84

Állatkerti útmutató (részlet) „Apám – így szól a kis bálna –, hadd mehessek el a bálba.” „Nem mehetsz el, fiam, Péter, nem vagy még egy kilométer.” Mért tanulnak a kis vércsék? Azért, hogy a leckét értsék. Tanítójuk egy hasas, pápaszemes, lomha sas. Mért cikáznak a kis fecskék? Hogy az eget kékre fessék. S ha mindenütt van már festék, „Kész a tavasz” – jelenthessék. „Ne ugrándozz, ne táncolj, ne bomolj, az iskolás fiúcska mind komoly.” Garázda kölykét inti így a moly. Fekete az ablakpárkány, rákönyököl a kis sárkány; hat feje néz az utcára, egy a leckét bent biflázza. Devecseri Gábor

85

A tulipánná változott királyfi 1.

Te milyen jót tettél már másokkal? Beszéljétek meg!

2.

Olvasd fel hangosan a szópiramisokat! Takard le! Próbáld meg elmondani emlékezetből! két kétség kétségbe kétségbeesetten

86

szabad szabadul szabadulhat szabadulhatott

mer merít merítőháló merítőhálóval

3.

Jótett helyébe jót várj! Mit jelent ez a közmondás?

4.

Ez egy varázserejű toll. Mit gondolsz, mire használhatnád?

5.

Ha pici lennél, hová bújnál az osztályteremben, hogy ne találjanak rád?

6.

Ha óriás lennél, hová bújnál a világban?

7.

A kártyák alapján meséld el, miről szólhat a következő történet!

A tulipánná változott királyfi Volt egyszer egy király, annak volt egy fia. Azt mondta egyszer a fiú az apjának: – Édesapám, én most elmegyek, és addig vissza sem jövök, míg meg nem találom a legszebb lányt a világon. – Menj, édes fiam – mondta az apja –, és járj szerencsével. Ment a királyfi, ment, mendegélt, útjában sűrű erdőbe tévedt. Egy tüskebokorban varjú károgott kétségbeesetten, sehogy sem szabadulhatott a sűrű, tüskés ágak közül. Jószívű volt a királyfi, kiszabadította a varjút, s az meg így szólt hozzá: – Húzz ki egy tollat a szárnyamból, s ha valaha bajba kerülsz, röpítsd a levegőbe a tollat, nyomban ott leszek, és segítek rajtad. A királyfi eltette a varjútollat, s ment tovább. Most országútra ért, s egyszer csak látja ám, hogy halacska vergődik az egyik kiszáradt keréknyomban. A királyfi megszánta a halacskát, elvitte a tóhoz, beledobta. Az meg így szólt hozzá: – Vegyél le a hátamról egy pikkelyt, s ha valaha bajba kerülsz, dobd vízbe a pikkelyt, nyomban ott leszek, és segítek rajtad. Ezután meg egy öregembert látott meg a királyfi, szomjas volt az öreg, meg éhes is; a királyfi jó szívvel megitatta, megetette, az pedig így szólt hozzá: – Tépd ki két hajszálamat s ha valaha bajba kerülsz, ereszd szélnek, nyomban ott leszek, és segítek rajtad. Ment tovább a királyfi; harmadnapra egy falu határába ért. A falusiaktól meghallotta, hogy lakik itt egy öreg király, van annak egy világszép lánya, de ha azt valaki feleségül akarja venni, a kérőnek háromszor úgy el kell bújnia, hogy a királylány ne találja meg.

1.

2.

87

3.

4.

– No, ezt én megpróbálom – gondolta a királyfi. El is ment a királykisasszonyhoz, feleségül is kérte, az pedig megmondta neki, hogy bújjon el háromszor; ha egyszer is el tud bújni úgy, hogy ő nem találja meg, hát a felesége lesz. No, a királyfi levegőbe dobta a varjútollat. Jöttek a varjak seregestül, fölvitték egy magas hegy tetejére. De a királylány egyenesen odament, meg is találta, ki is nevette a királyfit. Másnap tóba dobta a pikkelyt. A partra úszott egy hatalmas hal, annak a hasában bújt el a királyfi. De jött ám a királylány, merítőhálóval kifogta a halat meg a királyfit, és még ki is nevette. Harmadnap szélnek eresztette a két hajszálat. Jött az öregember, megcirógatta a királyfit, az nyomban tulipánná változott, és az öregember a kalapja mellé tűzte. Kereste a királylány a kérőjét, de hiába kereste. Estére ki is hirdette, hogy ő bizony nem találja. Akkor a szépséges lány elé állt az öregember, a kezébe adta a piros tulipánt. A szép lány meg is csókolta a virágot, s nyomban újra királyfi lett. – Te az enyém, én a tied – mondta a királylány, s mindjárt meg is tartották a lakodalmat. A királyfi így hát megtalálta, haza is vitte a falujába a világ legszebb lányát. Magyar népmese

88

1.

Milyen céllal indult el a királyfi? Miért kapta a varjútól a tollat?

2.

Mit tett a királyfi a halacskával? Mit kapott a jótettéért?

3.

Mit kellett tennie a királyfinak, hogy elnyerhesse a királylány kezét?

4.

Hová bújt el háromszor a királyfi? Elnyerte-e a királylány kezét?

Nemzeti ünnepünk: Március 15. Március 15-én az 1848-as forradalomra emlékezünk Nemzeti dal (részlet)

Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Petőfi Sándor

Zichy Mihály: Nemzeti dal

Zichy: ejtsd: zicsi

89

Szabadidős programok 1.

Nézd meg a plakátot, és válaszolj az alábbi kérdésekre! Hol található a Kalandvárkastély? Milyen rendezvény kezdődik 3 órakor? Hány helyszínen zajlanak az események? Ha beneveztél az építőkocka-versenyre, indulhatsz-e a főzőversenyen is? Szombaton délelőtt van-e rendezvény? Miért Tücsökzeneszó a zenekar neve? A kézműves-foglalkozáson nagyobbak is részt vehetnek-e?

2.

Melyik foglalkozást nem hirdeti a plakát az alábbiak közül?

3.

Mi helyett javasolják ezt a programot?

4.

Igaz vagy hamis? A várépítési verseny a Kalandos teremben lesz. Pónilovon lovagolhatunk. A koncert után ki lehet próbálni a hangszereket. A dzsesszbalett-bemutatót felnőtt versenytáncosok adják elő.

90

AHOL SOK KALAND VÁR!

Beleuntál a számítógép-monitor bámulásába? A videójáték-nyomogatás sem érdekel egy ideje? A gyerektelevízió-csatornák meg már rég nem kötnek le? Akkor gyere el hozzánk! A szabadidő-eltöltés számtalan érdekes lehetőségét kínálja NEKED is a KALANDVÁRKASTÉLY! Kopogtass be TE is a KALANDVÁR kapuján! Rengeteg kaland vár minden vasárnap délután! Gyerekhobbi-ajánlások és szabadidőprogramok! 2 óra: Mozogj a dallamra és a ritmusra! Nagycsoportosok dzsesszbalett-bemutatója, utána moderntánc-verseny mindenkinek; helyszín: nagyterem 3 óra: Próbáld ki a hangszereket! A Tücsökzeneszó fúvós- és vonószenekar koncertje, utána ismerkedés a hangszerekkel; helyszín: nagyterem 3 óra: Készítsd el magad! Kézműves-foglalkozás kicsiknek és nagyobbaknak; helyszín: KALANDVÁR-terem 4 óra: Ki a legjobb? Kalandvárkastély-építési verseny építőkocka-játékból; helyszín: KALANDVÁR-terem 4 óra: Tényleg az éhség a legjobb szakács? Babfőzőverseny családok között. Nevezni a következő ételekkel lehet: szárazbableves és zöldbableves. Alapanyagot biztosítunk! Helyszín: nagyterem 4 óra: Ki a szabadba! Lovaglókaland pónilóháton; helyszín: a KALANDVÁRKASTÉLY kertje Cím: KALANDVÁRKASTÉLY Közösségi Ház, 3112 Kisújháza, Nagydiófa u. 2. Mobiltelefonszám: 0690-333-0000

91

Húsvét Miért ünnepeljük más-más naptári napon a húsvétot? A húsvét időpontja évről évre változik: március 22-től április 25-ig tartó időszakon belül minden évben más napra esik, a holdtöltétől függően. A magyar elnevezés a húsnak nagyböjt utáni első fogyasztására, azaz magunkhoz „vételére”, megevésére utal. Ebből lett a hús vétele, és innen rövidült hús + vét-ra a húsvét magyar elnevezése. Húsvétkor általában jellegzetes ételeket fogyasztunk. Ilyen például a bárány, amely az ártatlanság és a tisztaság, illetve a tojás, amely a születés, az élet, a tavasszal újjászülető természet ősi jelképe. A füstölt sonka később került a húsvéti ételek sorába.

Mit ünneplünk húsvétkor?

böjt: étkezésekről, illetve bizonyos ételek, italok fogyasztásáról való lemondás rövidebb-hosszabb ideig

92

A húsvét egybeesik az ősi termékenységi ünnepekkel. Ezek az ünnepek a tavasz beköszöntét, a feltámadást és a megtisztulást, az újjászületést ünneplik. A húsvéti tojás és a locsolkodás hagyománya is ezekre az időkre nyúlik vissza. A húsvét eredetileg a zsidók ünnepe. A zsidók hajdan Egyiptomban rabszolgaként tengődtek. Ebből az egyiptomi fogságból való szabadulást ünneplik húsvétkor. A húsvétot pászkaünnepnek is nevezik. A pászka vagy macesz a kovásztalan, kelesztés nélkül sütött, lepény formájú kenyér. A ropogós kétszersültre emlékeztet. A zsidó embereknek ugyanis nem volt idejük megkeleszteni a kenyeret menekülés közben. Amíg karácsonykor a kis Jézus születését ünnepli a keresztény világ, addig húsvétkor Jézus Krisztusnak a kereszthalála utáni feltámadását. Jézus ezzel megváltotta a világot és az embereket a bűntől és a haláltól a keresztények hite szerint. A zsidók és a keresztények is böjtöt tartanak húsvét előtt.

Locsolóversek Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár egy puszi.

1.

Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ideszálltam. Tessék hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom!

2.

Rózsa, rózsa, szép virágszál Szálló szélben hajladozzál Napsütésben nyiladozzál Meglocsollak: illatozzál. Népköltés

93

Mesés természet

„Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.” Wass Albert: Erdők könyve (részlet)

Kedves Dönci! 1.

Olvasd el a szólépcsőket! Folytasd szóban! délután Vidámpark csigavér utánfutó parkerdő vérnyomás futórózsa erdőtűz nyomásmérő rózsafa tűzjelző mérőpohár faház jelzőlámpa pohártartó

2.

Keresd meg a szókártyákra írt szavak helyét! A szókártyákra írt szavak alkossanak értelmes szót az előttük álló és az utánuk következő szóval is! fürdő nagy

3.

4.

háza

irány

szúrás

tű gyógy

kád

Ki kicsoda a rokonságban? nagyapa

Valamelyik szülőnk anyja.

nagynéni

Valamelyik szülőnk fiútestvére.

nagybátya

Valamelyik szülőnk apja.

nagymama

Valamelyik szülőnk lánytestvére.

Mit ábrázolnak a bélyegek?

Gellérthegy Lánchíd Halászbástya

96

város

gyógyfürdő erődrendszer szélerőmű

Mosonmagyaróvár Várhegy Országház

97

A hegy meg az árnyéka 1.

Melyik szó nem illik a többi közé? hajdanában régen

most

azelőtt

csupálta

tépázta

cibálta

simogatta

álmélkodott csodálkozott szomorkodott meglepődött

2. Tudod-e? A Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb pontja, magassága 559 méter. A csúcsán egy dagadó vitorlára emlékeztető kilátó épült. Nézd meg a kilátó emléktábláját! Mit tudtál meg róla?

Csergezán PÁL-kilátó 559 mBfm a kilátótorony magassága 23,50 m

Építtette: P  ilisi Parkerdő Rt. Budakeszi erdészete Az F.V.M. Erdészeti Főosztálya támogatásával Tervezte: B  asa Péter építész, Czér Péter szobrász, dr. Jordán László statikus Épült:

3. 98



2005

Mit gondolsz, hogyan lehet egy fákkal, bokrokkal benőtt hegycsúcsból kopasz?

A hegy meg az árnyéka Hol, merre, nem tudom, volt egyszer egy hegy, úgy hívták, hogy Nagy-Kopasz. A kerek világon nem akadt csúfabb hegy nála. Semmi sem ékeskedett rajta, se fa, se bokor, de még egy kóró sem, csücskétől a lábáig kopasz volt. Úgy festett, mintha mindennap újra borotválkozott volna. Csakhogy ez nem volt ám mindig így. Valamikor hajdanában erdő borította, s annyi madár lakta, hogy a népek mind csudájára jártak. – Mennyi gyönyörűséges fa! – mondták. – Mennyi gyönyörűséges madár! A hegy hallgatta, hallgatta a sok lelkendezést, tetszett is neki, nem is – de nem szólt. Egyszer az oldalából kicsi forrás buggyant elő; már nagyon unta magát a sötétben, hát előjött, hadd süsse a nap. Egykettőre takaros patakocska lett belőle, s attól kezdve valahány vándor arra járt, mind az ő vizéből ivott, az asszonyok a korsajukat ott merítették meg. – Csuda víz ez! – mondták. – Csuda víz! És vitték a hetedik határba. A hegynek ez már aztán sehogy se tetszett. Hogyan, hogy mindenki csak a fákat, madarakat meg azt a fecsegő patakot dicséri? Hát nem ő tartja, neveli őket? Nem ő görnyed alattuk?

1.

2.

99

3.

4.

S már pukkadt a haragtól, ha valaki odament, és azon álmélkodott, hogy ez milyen szép, az milyen szép – s róla meg csak ennyit: Huj, de magas! Huj, de meredek! – No, várjatok csak! – morgott. – Majd láttok ti még engem! És szólt a Szélnek, hogy minden fát, minden bokrot borotváljon le róla. A Szél persze örült, hogy végre akad egy kis neki való munka, s álló hétig egyebet se csinált, csak a hegyet csupálta. Elöl, hátul, fönt, lent – ahol érte. A fákat tövestül, a madarakat fészkestül, mindent elsöpört. A forrást pedig betemette, ami locs­ pocs víz maradt benne, azt a Nap szárította föl. A hegy pedig elégedetten pöffeszkedett.  Most aztán – gondolta – senki más, csak ő! S várta izgatottan, ki hogyan bókol neki. Hát hiszen várhatta. Se ember, se állat nem kívánkozott a közelébe, olyan haszontalan földkupac lett belőle. Csak egy szegény, világtalan koldusember pihent meg a tövénél, hálásan az sóhajtott fel: – Be jó ez a kis árnyék! És ott üldögélt estig a kellemes hűvösben. Nagy-Kopasznak bezzeg nem kellett több. Hogyan? Most meg az árnyékát dicsérik? S rettentő dühösen ismét a Szélhez fordult: – Hallod-e, te Szél! Fújd el az árnyékom, íz se maradjon belőle. A szél furcsállta kicsit a dolgot, de azért nekigyürkőzött. Végre is az a tiszte, hogy fújjon. S fújt, fújt olyan szörnyűségesen, hogy csakhamar fele maradt a hegynek. Aztán a negyede. Aztán már annyi se. Aprócska domb lett a hegyből – akkora, mint egy fűben heverő szamár. Éppen csak két füle nem volt. Mészöly Miklós

100

1.

Miért hívták a hegyet Nagy-Kopasznak? Mit gondolsz, ez mindig így volt? Milyen lehetett a hegy korábban?

2.

Szerinted tetszett a hegynek a sok dicséret? Gyűjtsetek érveket mellette és ellene is!

3.

Miért végeztette ezt a pusztítást magán a hegy? Szerinted mi történt ezután?

4.

Miért gondolkodott tévesen a hegy?

Figyeld meg alaposan a térképet! ­a) Keresd meg a Nagy-Kopaszt! ­b) Melyik településtől indul a kirándulás a Nagy-Kopaszra? ­c) Milyen látnivalók vannak a közelben? ­d) Hová érdemes hosszabb kirándulást tenni?

101

Hány véka a Gellért-hegy? 1.

Mit tudsz a következő budapesti nevezetességekről? Melyiket láttad?

2.

Olvasd el a következő lexikonrészletet! Melyik képhez illik? véka rég Tárolóedényből alakult mértékegység. Főleg búza, rozs, árpa mérésére, mint edényt termények tartására használták. Nagysága vidékenként különbözött, általában 25–35 liter között váltakozott.

3.

102

Olvasd el a mondatokat! Keresd meg a jelentésüket! Megfosztja őket a rangjuktól.

Nem volt már miben reménykedniük. Megoldhatatlan volt a helyzet.

Reményük el volt veszve.

Nagy nehezen mégis megtette.

Mégis elszánta magát.

Elveszi az eddig kapott, kiérdemelt elismerést, tisztséget.

Hány véka a Gellért-hegy? Mátyás király feladta a mérnökeinek, hogy mérjék fel a Gellért-hegyet, hogy hány vékával lenne. Egyhónapi időt adott nekik, különben megfosztja őket a rangjuktól, ha nem tudják ­kimérni. Az utolsó napon, mikor mentek mérni, találkoztak egy cigánnyal. Persze a reményük el volt veszve. Azt mondja a cigány: – Hej, uraim, adjanak egy kis szivardarabot! Azt mondja a főmérnök: – Van is nekünk kedvünk szivarozni! Nemhogy szivarunk volna! Azt mondja a cigány: – Mi bántja az urakat, hogy olyan szomorúak, talán tudnék segíteni. A főmérnök mégis elszánta magát, s elmondja, hogy Mátyás király milyen föladatot adott nekik. Azt mondja a cigány: – Ó, uraim, egyszerű az egész. Mondják Mátyás királynak, ha nagyobb lesz a véka, mint a hegy, akkor eggyel se lesz. Persze erre előkerültek nemcsak a szivardarabok, hanem az egész szivarok is. Jelenti a főmérnök Mátyás királynak, hogy végeztek a méréssel. – No, hát ha végeztek, mondják meg, hány vékával lesz. Azt mondja a főmérnök: – Felséges királyom, ha a véka nagyobb lesz, mint a hegy, akkor eggyel se lesz. – No, tudom, valami cigánytól tanultátok ezt!

1.

2.

3.

Baranyai népmonda nyomán

1.

Milyen büntetés várt a mérnökökre, ha nem teljesítik Mátyás feladatát?

2.

Mit tanácsolt a cigány?

3.

Milyennek ismertétek meg a történetben szereplő cigányt?

103

A Balaton születése 1.

Szerinted melyik nagy tavunk látható a képen? Jártál már ott?

2.

Olvasd el a szavakat! Melyik nem illik a sorba? Beszéljétek meg, miért! felcseperedett

felnőtté vált

felnézett rá

felnőtt

kinőtt a gyermekkorból

3. Tudod-e? A Balaton északi partján látható a csaknem kör alakú tanúhegy, a Badacsony. Valaha hatalmas, működő vulkán volt. Mára a csúcsa lekopott. Lankás lejtői kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztésre. 4.

Olvasd el a szócikket! Mit tudtál meg belőle? monda Valós és csodás elemek keveredéséből álló történet, amely sokszor természeti jelenséghez kapcsolódik. Előfordul, hogy egy ismert táj keletkezését magyarázza. Általában szomorúan végződik.

104

A Balaton születése A legenda szerint réges-régen, óriások lakták be a tájat, amit a Jóisten is örömében teremtett. A Badacsony tágas fennsíkján élte mindennapjait Balaton, az utolsó óriás a lányával, akit Halápnak hívtak. Jó viszonyban voltak a hegy lábán elő emberekkel, Haláp játszótársra is akadt közöttük. A fiatal emberleány azonban gyorsan felcseperedett, és végleg elhagyta óriás játszópajtását. Halápot hamar elemésztette a bánat, amit az egyedüllét miatt érzett. Miközben Balaton leánya síremlékét építette, egy nagy kőre lelt. Fel akarta emelni, de amint megemelte, elveszítette egyensúlyát, és a súlyos teher maga alá temette. Az elmozdított kő alól víz tört föl, és csak folyt megállíthatatlanul. Míg egy napon az emberek arra ébredtek, hogy a hegy lába előtt szelíden hullámzó tó ringatja lágyan a Nap sugarait. A nagy vizet azóta is Balatonnak hívják.

1.

2.

3.

Magyar népmonda nyomán

1.

Hol élt Balaton?

2.

Miért vált bánatossá Haláp? Mi történt vele?

3.

Honnan tört fel a víz?

Milyen valós dolgokat olvastál a történetben? Sorold fel! Milyen mesés elemekkel találkoztál?

105

A Szent Anna-tó legendája 1.

Hallottál már Erdélyről? Mit tudtok róla? Beszéljétek meg!

2.

Olvasd el a szómagyarázatot! Melyik térkép illik hozzá? Erdély: Romániában lévő terület, tájegység. Nagyon sok magyar lakosa van. Régen Magyarország része volt.

3.

Melyik kifejezéshez melyik kép illik? égbenyúló bérc sötét vizű tengerszem

106

A Szent Anna-tó legendája A néphagyományban mai napig élő mese szerint a tó helyén valamikor égbenyúló bérc emelkedett. Vele szemben egy másik hegy kopár sziklái ostromolták az eget. A két hegy csúcsára két gonosz testvér, Gáspár és Sándor grófok építettek várat, egyikük ezüstből, a másik pedig aranyból. Az egymással versengő, veszekedő grófok állandó rettegésben tartották a környékbeli lakosságot. Egy alkalommal egy gazdag utazó, aki gyönyörű négylovas hintón érkezett Sándor úr várához, éjjeli szállást kért a vár urától. A kapzsi gróf, miután nem tudta rábeszélni vendégét az irigyelt fogat eladására, kockajátékon elnyerte tőle. Eldicsekedett szerzeményével Gáspár grófnak, és az fogadást ajánlott, miszerint, ha ő egy nap leforgása alatt sokkal szebb és drágább fogatot nem szerez, akkor vagyonát öccsének adja. Gáspár ördögi tervet eszelt ki: a környék falvaiból összeszedette a nyolc legszebb leányt és gyönyörű lószerszámmal ellátva befogta őket a legszebb hintójába. A szerencsétlen teremtések azonban meg sem bírták mozdítani a kocsit. Erre Gáspár gróf – szörnyű haragjában – ostorával rávágott a fogat élén levő legszebb lányra, akit Annának hívtak. Isten meghallgatva a fájdalomtól térdre rogyott Anna könyörgését, szörnyű ítéletet hozott: megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, s a grófok várai a várhegyekkel együtt, nagy zajjal a mélységbe zuhantak. Helyükön másnapra egy sötét vizű tengerszem tükrözte vissza a felkelő nap sugarát. Így nyerte el a tó a Szent Anna-tó nevet.

1.

2.

3.

Magyar legenda nyomán

1.

Miből építettek várat a gonosz testvérek?

2.

Kihez érkezett a vendég? Mi történt vele?

3.

Mi történt a grófok váraival? Mi lett a helyükön?

107

A gombakirály 1.

108

Nézd meg alaposan a gombákat! Olvasd el a nevüket! Jegyezd is meg! Csukd be a könyvet! Mondj el minél több fajtát emlékezetből!

káposztagomba

őzlábgomba

galambgomba

szegfűgomba

vargánya

pöfeteg

tölcsérgomba

kucsmagomba

rókagomba

2.

Olvasd össze az azonos színű gombákon található betűket! A kapott szavakat foglald mondatba!

3.

Szerinted ki lehetne a király a gombák között? Miért?

4.

Mikor mondjuk? Megemelem a kalapom előtte.

5.

Milyen a kedve annak, aki a kalapját a földhöz vágja? Játs�szátok el!

A gombakirály Volt egyszer egy sűrű, sötét, öreg erdő. Ebben az erdőben temérdek mindenféle gomba nőtt. Egyszer elhatározták: királyt választanak maguknak. Igen ám, de kit? Tanakodtak, tanakodtak, ki lenne a legalkalmasabb, végül kisütötték, hogy maga az erdész. El is mentek hozzá követségbe, és szépen megkérték, hogy legyen a királyuk. Hanem az erdész csak a fejét csóválta. – Köszönöm a tisztességet, de hát nekem egyéb dolgom van az erdőben. Meg aztán túl nagy is vagyok hozzátok. Újra összeültek a gombák tanakodni, végül abban állapodtak meg, hogy közülük való legyen a király. No, de melyik a sok közül? A barna tinóru? Vagy a rizike? A rókagomba? Vagy a kucsmagomba? A csiperke? Vagy a pöfeteg? ... Abban megegyeztek, hogy az lesz a király, aki a legméltóbb az uralkodásra. De ki a legméltóbb? – Én! – kiáltotta a légyölő galóca. – Senkinek sincs ilyen gyönyörű, gyöngyös skarlátkalpagja! És nekem mindenki engedelmeskedni fog, mindenki tudja, hogy a mérges gomba – veszedelmes! – Épp ezért nem lehetsz király! – intették le a többiek a hencegő galócát. S ekkor a fák árnyas rejtekében hirtelen megpillantották a barna sapkás, egyszerű, sose hivalkodó, halk szavú vargányát, aki mindig csak mindenkinek örömöt szerzett. – Ő a legméltóbb! – kiáltozták a gombák, és szégyellték, hogy szerény külseje miatt már előbb nem gondoltak rá. Így lett a vargánya a gombák királya. Mindenki örült – az erdész, a nyuszi, a mókusok meg a békák –, minden teremtett lélek a sűrű, sötét, öreg erdőben. Csak a galóca mérgelődött. Még gyönyörű gyöngyös kalpagját is a földhöz vágta volna – ha tehette volna. Lengyel népmese

109

A piros kalapos békák 1.

Döntsd el a kép alapján, hogy igazak vagy hamisak az állítások!

A légyölő galóca nem az utolsó. A katicabogarak a légyölő galóca után mennek. A bóbitás harkályok az elsők. A légyölő galócát megelőzik a katicabogarak. A bóbitás harkályok előtt érkeznek meg a katicabogarak. A légyölő galócát a gólya követi.

2.

Keresd a szóoszlopokban a megkopott szavakat! Hol találtad meg? Így határozd meg például: a 2. oszlop 2. sorában!

kiakasztunk büszkélkedett ezüst foltokkal mulatságtokon

3.

110

kiakasztották vendégségbe vidámságukat hancúroztak

kalpagjában fehér pontokkal szökdécseltek elégedetlenkedett

Keresd a szómagyarázatokat! beleolvad

Táncra csábító, ütemes zene.

sopánkodik

Apró, ügyetlen léptekkel megy, lassan lépeget.

talpalávaló

Tehetetlenül, erőtlenül panaszkodik, aggodalmaskodik.

totyog

Alkalmazkodik a környezetéhez, abba beilleszkedik.

A piros kalapos békák (1. rész)

Két kis béka élt a Zöld Völgyben. Kutykurutty, a kisebbik, folyton elégedetlenkedett. Morcosan nézte a zöld füvet, a zöld vizet és a saját zöld kabátját. – Csúnya a kabátom! – nyafogta durcásan. – Ugyan miért? – álmélkodott Brekeke, a nagyobbik. – Az is zöld, mint minden. Jaj, de unalmas! – Tudod mit? Kiakasztunk egy meghívót, hogy akinek csak piros valamije, jöjjön hozzánk vendégségbe. Hej, de vígan leszünk majd! Kiakasztották a meghívót. Nagy, öreg béka totyogott a fűz alá. – Hát ez meg mire jó? – csóválta a fejét. – Vendégség. – Hogy jól mulassunk! – Ej, csak aztán sírás ne legyen a vége! – intette őket az öreg.

1.

111

2. 1.

2.

De már ekkor, kop-kop-kop, kopogtak is a vendégek. Két piros bóbitás harkály jött elsőnek, utánuk a katicabogarak, mögöttük meg a légyölő galóca ballagott, különleges, fehér pontokkal, ezüst színű foltokkal díszített piros kalpagjában. A kis békák irigyen sóhajtozva nézték őket. Mindenki valami pirosban büszkélkedett. Kínálgatták a vendégeket gyöngyvirág poharakból hajnali harmattal, tücskök húzták a talpalávalót. Remekül mulattak. De jaj, miféle hang zavarja meg vidámságukat? Mivel volt elégedetlen Kutykurutty, a kis béka? A piros kabátjával.

A zöld vízzel.

A zöld fűvel.

A zöld kabátjával.

Kiknek rendeztek vendégséget a kis békák? Az állatoknak.

A barátaiknak.

Akinek van piros valamije.

A békáknak.

A piros kalapos békák (2. rész)

– Kelep! Kelep! Itt vagyok! – bólogatott jókedvűen a gólya. – Piros a csizmám, piros a csőröm is, nekem is szól hát a meghívás, igaz? Táncolni akarok a mulatságotokon! Hanem a kis békáknak ekkor már hűlt helyük volt. Zsupsz! Fejest ugrottak a vízbe, s kereket oldottak, a gólya meg kénytelen-kelletlen hazament. De a kis békák nem okultak az esetből. Piros kabátkát, kalapkát szabtak-varrtak maguknak, ab3. ban szökdécseltek a tóparton. Látta ezt a bölcs, öreg béka, és így sopánkodott: – Jaj, csak baj ne legyen belőle! A gólya meg a fészkéről lelátott a Zöld Völgybe, s észrevette az ugrándozó kis piros a ­ lakokat.

112

„­ Maguktól sétáló kalapok?” – csodálkozott, és nyomban odasietett. Közelebb érve látta, hogy a kiöltözött kis békák hancúroznak ott, a legteljesebb nyugalomban. – No, már most nem bújtok el előlem! – rivallt rájuk. – Idepiroslik a kalapotok! Ekkor rettentek csak meg a kis békák! Akárhova ugrottak, felhangzott a gólya kelepelése: – Nem bújtok el, itt piroslik, ott piroslik a kalap! – Dobjátok le gyorsan azokat a piros holmikat! – kiáltott rájuk egy nagy, zöld levél rejtekéből a bölcs, öreg béka. Jobbra röppent a kabát, balra a kalap, s a két kis béka a zöld kabátjában máris besurrant a zöld fűbe, máris beugrott a zöld vízbe. – Hová lettetek? – bökdöste csodálkozva a kalapokat a gólya. Bizony, hiába bökdöste, nem menekültek a kalapok. Hű, de mérges volt! A két kis béka pedig ott csücsült a zöld víz mélyén, ott kuksolt a zöld kabátban, beleolvadva a sok-sok zöldbe. Aligha kívánnak maguknak egyhamar piros kalapot, piros kabátot!

4.

Lengyel népmese – Sebők Éva átdolgozása

3.

4.

Ki érkezett meg a vendégségbe piros csizmában? A harkály.

A légyölő galóca.

A katicabogarak.

A gólya.

Hogyan tudtak elrejtőzni a békák a gólya elől? Szóltak az öreg békának.

Ledobták a piros holmikat.

Megbeszélték a gólyával. Melyik közmondás kapcsolódik a meséhez? Okos enged, szamár szenved. Jó az öreg a háznál. Többet ésszel, mint erővel.

113

Anyám tyúkja 1.

Milyen házi kedvenceket és ház körüli állatokat ismersz? Ki melyikből tud többet felsorolni? Versenyezzetek!

2.

Keresd meg a színes szavak megfelelőjét! Hányadik a sorban? Beszéljétek meg! szaladgál zsaladgál

saladgál

szaladgál

szalabgál

szalapgál

tyúkagyó

tyúkanyo

tyúkanyó túkanyó

tyúkanyó

3.

Miért tartja az ember a tyúkot, kakast? Beszéljétek meg!

4.

Olvasd el a szavakat! Szerinted miért vannak nagy kezdőbetűvel írva? Morzsa

Tarajos Morzsi

5.

Zsemle Pelyhes

Figyeld meg a mondatokban a kiemelt szavakat! Mi a jelentésük? Mondd el! Merre járt kend?  A zsemlét is kend meg!

114

tyúkapó

A vajat ne nagyon vastagon kend! Édesapám! Kend nem éhes?

Anyám tyúkja Ej mi a kő! tyúkanyó, kend A szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, Még a ládára is fölszáll, Eszébe jut, kotkodákol, S nem verik ki a szobábol. Dehogy verik, dehogy verik! Mint a galambot etetik, Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él jobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát Jól megbecsűlje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Tojás szűkében az anyám. Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Hadd beszélek mostan veled, Régi cseléd vagy a háznál, Mindig emberűl szolgáltál. Ezután is jó légy, Morzsa, Kedvet ne kapj a tyúkhusra, Élj a tyúkkal barátságba’... Anyám egyetlen jószága.

kotkodákol: kotkodácsol szobábol: szobából

megbecsűlje: megbecsülje

emberűl: emberül, derekasan, jól

tyúkhusra: tyúkhúsra

Petőfi Sándor

115

Anyák napja Anyámnak Hogyha virág lennék, ölelnék jó illattal; Hogyha madár lennék, dicsérnélek zengő dallal; hogyha mennybolt lennék, aranynappal, ezüstholddal, beragyognám életedet csillagokkal. Virág vagyok: ékes piros szirmú, gyönge rózsaág; madár vagyok: fényes dalt fütyülő csöpp rigócskád; eged is: szépséges aranynappal, ezüstholddal, beragyogom életedet csillagokkal. Pákolitz István

Édesanyámnak Ha csak egy virág volna, én azt is megkeresném. Ha csak egy csillag gyúlna, fényét idevezetném. Ha csak egy madár szólna, megtanulnék hangján. Ami csak szép s jó volna, édesanyámnak adnám. Létay Lajos

116

Serkenj fel Serkenj fel, kegyes nép, Mosolyog az hajnal, Aranyszál tollakkal Repdes, mint egy angyal. Ingó-bingó zöld fűszál Szépen felöltözik, Liliom, rózsával Meg is törülközik. Amennyi fűszál van A tarka mezőbe, Annyi áldás szálljon Jó anyánk fejére. Köszöntő

Május első vasárnapja:

Anyák napja

117

Darázs-garázs 1.

Melyik állatra igaz? Pici, sárga-fekete csíkokkal mintázott. Átlátszó szárnyai vannak. Hatlábú, fullánkos.

füstifecske

nagy szarvasbogár

fekete harkály

fürkészdarázs

fehér gólya

Vékony és hegyes szárnyai vannak. Kékesfekete a feje és a háta, világos a hasa, vöröses árnyalattal.

2.

3.

118

Egészítsd ki a hiányos mondatokat a szókártyákra írt szavakkal! Elbűvöl és megbabonáz. Ez a …

parázs

Izzik, pirít, éget is. Ez a …

darázs

Autó, motor alvóhelye. Ez a …

varázs

Fullánk, csípés, úgyhogy vigyázz! Ez a…

garázs

Melyik szónak melyik a párja? lappang

felkutatták

beköltözött

betelepedett

megcélozták

rejtőzik

kifürkészték

célba vették

Darázs-garázs Volt egyszer egy darázs-garázs. Élt benne négy Fürkészdarázs. Ahogy jött a tavasz-varázs, kiszállt a négy fürkészdarázs. Füstifecskék ott cikáztak: megcélozták mind a négyet… megcélozták: …hamm… bekapták… – Üres lett a darázs-garázs. Egy ötödik fürkészdarázs fürkészútján kifürkészte: hol lappang egy üres lakás. Beköltözött családostul. És kiírta nagybetűvel: ÉN LAKOM ITT, DARÁZS BALÁZS! Így hát újra, így hát újra – teli lett a darázs-garázs! Tamkó Sirató Károly

119

Meddig ér a rigófütty? 1.

Olvasd fel! Jegyezd meg! Mondd egyre gyorsabban! Répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó.

2.

3.

Melyik kártyának melyik a párja? legyeskedik

keveset beszél

illan

megméri a hosszát

szűkszavú

eltűnik

mértéket vesz

ott van körülötte

Melyik mi lehet? gyülekezet

4.

120

kopár

berek

lankás

Vizek partján sűrű erdő.

Dombos, lejtős.

Nincs rajta falevél.

Sokan összegyűlve.

Hány rigó bújt el a fán? Találd meg mindegyiket!

Meddig ér a rigófütty? Megjött a tavasz, leterítette köpenyét, s leült a dombra. Végignézett a berkeken, a kerteken, a lankákon s a réteken, a csupasz-kopasz fák és bokrok kopárló gyülekezetén. – No, amíg ezeket felöltöztetem… – szaladt ki a száján, de már mosolyogva szólt oda a körülötte legyeskedő szellőnek: – Eredj, szolgám, suttogd közhírré a fák és a bokrok között, hogy aki megmondja, meddig ér el a rigófütty, azt elsőként s tetőtől talpig aranyvirágba öltöztetem. Illant is már a szellő, térült-fordult, s egy pillantás alatt szétsuttogta a suttognivalóját. Nagy mozgás támadt a szellő nyomában. Minden fa és bokor azt hitte, hogy ő aztán meg tud felelni a tavasz kérdésére. A parti füzek kihúzták öreg derekukat, és legényesen kezdték pödörgetni pelyhedző barkáikat. A rekettyebokrok sem akartak lemaradni. Nem is beszélve a gyümölcsfákról. A ­meggy, a cseresznye, a szilva, az alma, a körte, de kiváltképpen a dió, akin egész nap füttyögni szokott a rigó, ő ne tudná, hogy meddig ér el a rigófütty? De bizony nem tudták. El is csendesedtek valamennyien. – Hát ennek fele sem tréfa – gondolta az alma s a körte. – Kemény dió! – sóhajtotta el magát a vén diófa. A szilva meg se mukkant. – Ha legalább egy rigónk volna – savanyodott el a meggy –, akinek a hangjáról mértéket vehetnénk.

1.

2.

121

3.

4.

5.

6.

7.

– Egy rigó, egy rigó. – Bár egy rigófiú. De nem volt. S mert tudták, hogy a rigó a lombos fákat kedveli, elkezdtek csöndben rügyezni, levelezni. – Mi az a nagy csönd odalent? – kapaszkodott a fölfelé igyekvő szellőbe a sombokor a domboldalon. – A töprengés csöndje. – Miféle töprengésé? – Azt kell kitalálni, hogy meddig ér el a rigófütty. – S aki kitalálja? – Aranyvirág lesz a jutalma – mondta a szellő szűkszavúan, s azzal már föl is szusszant a dombra a tavasz mellé. Ültek és várták az eredményt. Napok vagy talán hetek múltán, amikor már szépen zöldellt a környék, megjelent az első rigó is. És hova szállt volna másra, mint a diófára. El is füttyentette magát. Hegyezték a fülüket a fák, de mind hegyezhették, mert abban a pillanatban innen is, onnan is felharsant a rigófütty. Zavartan álltak a fák a nagy rigófüttyögésben. A tavasz kacagott, kacagott a tréfán, a szellő meg táncot járt örömében. Ekkor megszólalt a sombokor a domb oldalában: – Én megmondom, meddig ér a rigófütty. – Kicsoda mondja meg? – néztek föl a kicsi sombokorra. – Én mondom meg – húzta ki magát a sombokor. – Rigótól rigóig ér. És ilyenkor körbeéri a földet. Nagyot néztek a bölcs fák, hümmögtek, de aztán belátták, hogy a bokornak igaza van. Annál is inkább, mert látták, hogy maga a tavasz is helyeslően bólogat a sombokor válaszára. S láthatták azt is, amint elnyeri méltó jutalmát, mert abban a minutumban tetőtől talpig aranyvirágba borult. Kányádi Sándor

122

1.

Milyen jutalmat ígért a tavasz annak, aki a kérdésre tudja a választ?

2.

Milyen növények hitték azt, hogy tudnak válaszolni a kérdésre?

3.

Hogyan tanakodtak a fák? Mire jöttek rá?

4.

Ki érdeklődött a szellőnél?

5.

Mire vártak a fák?

6.

Ki válaszolta meg a kérdést a nagy hangzavarban?

7.

Hogyan nyerte el jutalmát a sombokor?

Rigóünnep Tegnap óta szól a nóta, rigóéknál nagy a móka. Rigó papa rigó mama csöpp kis rigók aprók s nagyja tele csőrrel mind azt mondja: Elolvadt a csúnya hó, jó meleg lett, kedvünk jó, tavasz elmúlt, jön a nyár, gyere hamar, nagyon várunk Aranyszemű Napsugár! Őri István

123

Pünkösd Pünkösd A pünkösd a húsvét utáni 50. napon, a 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep. A pünkösd idegen nyelven annyit tesz: 50. Olvasd el az internetről gyűjtött csokrot a pünkösdről! Nézz utána te is az ünnepnek könyvtárban vagy a világhálón!

Pünkösdi néphagyományaink A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük nagyon régre vezethető vissza. Például az ókori Rómában olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt, a növényvilág és a virágok istennőjét köszöntötték. Az istennő neve görög nyelven Zöldellőt, Virulót jelent.

Tavaszköszöntés Már kora hajnalban zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) tűznek az ablakokba vagy a ház kerítéslécei közé, nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhány helyen a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi rózsa A pünkösdi rózsa vagy kerti bazsarózsa 40–80 centi magas növény. Fényes levelei és mélybordó, piros, rózsaszínű vagy fehér, illatos virágai vannak.

Pünkösdi király A pünkösdi király választása a középkor óta ismert szokás. Ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette. A pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket.

124

Pünkösdi királynéjárás Szokás volt ilyenkor, hogy pünkösdi királynét is választottak. Ilyenkor négy nagyobb lány körbevitt egy ötödiket. Ő volt a legkisebb és a legszebb. Énekeltek, jókívánságokat ismételgettek. Megálltak udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

Pünkösdölés Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Mi van ma, mi van ma? Pi-ros pün-kösd nap - ja.

Hol-nap lesz, hol-nap lesz,

A má-so-dik

nap - ja.

125

Nyár

Homokvárhoz: kupacot, horgászoknak: kukacot, hegymászóknak: nagy hegyet, hűs fagyihoz: friss jeget, folyópartra: fát, nagyot, vakációt – száz napot! T. Horváth Imre: Mit kívánjak nyárra?

A tizenkét hónap 1.

Olvasd el a szavakat! Keresd az ellentétpárokat! vénasszony lány

gonosz

csúnya

fiú fekete

vénember

fehér jószívű

2.

Hány évszak van egy évben? Hogyan követik egymást?

3.

Vezesd az ujjad a vonalon! A színes szótól indulj! Olvasd el a szavakat! Mik ezek? január

február március

április

december

4.

szeptember

augusztus június

május

128

gyönyörű

október július november

Az öreganyó és a vénasszony szavunk alig különböznek ­értelmileg egymástól. Miben különböznek mégis? Beszéljétek meg!

A tizenkét hónap Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreganyó, aki gyógynövényeket gyűjtött az erdőben. Egy nap egy barlangra lett figyelmes. Óvatosan, vigyázva bedugta a fejét, s uramfia, ugyancsak elcsodálkozott. Tizenkét egyforma fiatalt látott ott egy padkán ülni egymás mellett, szép sorjában. Voltak köztük lányok és fiúk, az egyik fehérben volt, a másik zöldben, a harmadik aranysárgában: ők voltak a tizenkét hónap. Meg is kérdezték az öreganyót: – Mondd csak meg nekünk, melyik hónapot tartod a legszebbnek?

padka: támla nélküli ülőbútor

Az öreganyó végignézett rajtuk, és ezt válaszolta: – Mind a tizenkét hónap igen szép. Januárban hullik a hó, februárban esik az eső, márciusban bimbóznak a rügyek – mind a tizenkét hónap egyformán gyönyörű! Akkor a tizenkét ifjú színültig telerakta az öreganyó kosarát ragyogó arany- és ezüstpénzzel. Az öreganyó kedvesen megköszönte jóságukat, és elindult hazafelé. 1. Ennek az öreganyónak a szomszédságában egy gonosz vén­ asszony élt, aki folyton ott sündörgött a házuk táján. Most is bekopogott hozzájuk. – Ejnye, ejnye, hogy jutottál, lelkecském, ehhez a sok pénzhez? – érdeklődött ravaszul.

129

lóca: támla nélküli hosszú ülőbútor, pad zsémbeskedve: morogva, elégedetlenkedve, zsörtölődve

2.

Az öreganyó jószívű volt, és mindent elmondott a szomszéd vénasszonynak. A szomszédasszony azonnal útnak indult, és egy nagy-nagy puttonyt is kötött a hátára. Megtalálta a barlangot, s ott bent egymás mellett ült a lócán szép sorjában a tizenkét fiatal. Megkérdezték őt is, hogy mi járatban van erre, s arról is faggatták, hogy melyiket tartja a legszebb hónapnak. A vénasszony zsémbeskedve felelt kérdésükre: – Egyik sem ér semmit sem, rossz valamennyi hónap! Az ifjak erre elkérték a puttonyát, és megtöltötték valamivel. Hogy mivel, azt nem tudta a vénasszony, mert egy kendővel letakarták. Nagy nehezen sántikált haza a vénasszony, mert a puttony alaposan nyomta a vállát és a hátát. Ahogy hazaért, rikoltozva szólította valamennyi gyermekét. Nekiestek mohón a puttonynak, hogy könyökig vájkáljanak a drága ezüst- és aranypénzekben, de mindannyian sziszegve és jajgatva kapták vissza a kezüket, mert csak a tetején volt néhány aranypénz, a többi bogáncs volt, szamárkóró és tüske. A vénasszony méltatlankodva szaladt át az öreganyóhoz: – Mit tettél velem? Elmentem én is a barlangba, de pénz helyett nekem szamárkórót, tövist és bogáncsot adtak! Az öreganyó magyarázta a pórul járt vénasszonynak: – A tizenkét hónap mindenkihez jó vagy rossz – aszerint, hogy ki mit vár tőlük. Görög mese – Végh György átdolgozása

1.

Kikkel találkozott az öreganyó? Mit kérdeztek tőle?

2.

Mit válaszolt a gonosz vénasszony az ifjak kérdésére? Mi volt a jutalma? Osszátok két részre az osztályt! Az egyik csoport 12 főből álljon, fiúk és lányok vegyesen! A 12 fő ossza ki egymás között a hónapok neveit! Mutatkozzon be egyenként úgy, hogy a nevét nem mondja! Melyik hónap ő? A többiek találják ki! Állítsátok sorrendbe a kitalált hónapokat!

130

Tanulmányozzátok a naptárt! a) Mikor van a születésnapod? b) Keresd meg nemzeti ünnepeinket, jeles napjainkat! c) Hány piros betűs napot találsz a naptárban? Melyek estek hétköznapra 2014-ben? Számold meg!

2014 Január H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4

5 6 7 8 9 10 11

12 13 14 15 16 17 18

Február 19 20 21 22 23 24 25

26 27 28 29 30 31

H K Sz Cs P Sz 1 V 2

Április H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4 5 6

7 8 9 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20

1 2 3 4 5 6

7 8 9 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20

H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19

17 18 19 20 21 22 23

24 25 26 27 28

H K Sz Cs P Sz 1 V 2

3 4 5 6 7 8 9

1 2 3 4

5 6 7 8 9 10 11

12 13 14 15 16 17 18

H K Sz Cs P Sz V 1

2 3 4 5 6 7 8

21 22 23 24 25 26 27

28 29 30 31

4 H 5 K 6 Sz 7 Cs P 1 8 Sz 2 9 V 3 10

11 12 13 14 15 16 17

18 19 20 21 22 23 24

26 27 28 29 30 31

27 28 29 30 31

H K Sz Cs P Sz 1 V 2

3 4 5 6 7 8 9

10 11 12 13 14 15 16

17 18 19 20 21 22 23

17 18 19 20 21 22 23

24 31 25 26 27 28 29 30

9 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22

23 30 24 25 26 27 28 29

Szeptember 25 26 27 28 29 30 31

H K Sz Cs P Sz V

November 20 21 22 23 24 25 26

10 11 12 13 14 15 16

Június 19 20 21 22 23 24 25

Augusztus

Október H K Sz Cs P Sz V

10 11 12 13 14 15 16

Május 21 28 22 29 23 30 24 25 26 27

Július H K Sz Cs P Sz V

3 4 5 6 7 8 9

Március

24 25 26 27 28 29 30

1 2 3 4 5 6 7

8 9 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21

22 29 23 30 24 25 26 27 28

December H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4 5 6 7

8 9 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21

22 29 23 30 24 31 25 26 27 28

131

Pinokkió és Kanóc titokban útra kel 1.

Mi mindent látsz a képen? Te mivel szeretsz játszani?

a) Ha van rá lehetőséged, kérdezd meg nagyszüleidet, hogy ők és az ő szüleik milyen játékokkal játszottak gyermekkorukban? b) Szerinted miért ezek voltak a gyerekek játékai?

2.

Hallottál-e már Pinokkióról? Mit tudsz róla?

3.

Miért fontos, hogy betartsuk az ígéretünket? Beszélgessetek! Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó.

4.

Olvassátok el a következő párbeszédet! Beszéljétek meg, mit jelentenek a kékkel kiemelt szavak, kifejezések! – Egy órán belül itthon leszek – fogadkozott Pinokkió. – Csak nehogy ez is olyan üres szó maradjon, mint a többi! – Ha én mondok valamit, akkor állom is! – Majd meglátjuk. Ha nem fogadsz szót, magad iszod meg a levét.

5. 132

Pinokkió és a barátja, Kanóc a világ legszebb országába készül. Te milyennek képzeled a legszebb országot a világon?

Pinokkió és Kanóc titokban útra kel Pinokkió arra kérte a Tündért, hadd hívhassa meg ő maga a vendégeket. – Nem bánom, elmehetsz – mondta a Tündér. – De vigyázz, itthon légy, mire beesteledik! Megértetted? – Egy órán belül itthon leszek – fogadkozott Pinokkió. – Csak nehogy ez is olyan üres szó maradjon, mint a többi! – Ha én mondok valamit, akkor állom is! – Majd meglátjuk. Ha nem fogadsz szót, magad iszod meg a levét. Tudni kell, hogy Pinokkiónak volt egy igen-igen szívbéli barátja; valamennyi pajtása közt ezt szerette a legjobban. Rómeó volt az igazi neve, de társai csak Kanócnak hívták, mert olyan vékony volt, és hozzá olyan hórihorgas, mint egy igazi, lámpába való kanóc. Lustább és rakoncátlanabb gyerek nem is akadt az egész iskolában; Pinokkió azonban sülve-főve együtt volt vele. Elsőnek most is hozzájuk szaladt, de nem találta otthon; másodszor is visszament, de ismét hiába; harmadszor is csak ugyanúgy járt. Most aztán hogyan kerítse elő? Kereste itt, kereste ott; végül egy parasztház tornáca alatt bukkant rá. – Hát te mit csinálsz itt? – kérdezte tőle. – Az éjszakát várom, hogy útnak indulhassak. – Hová? – Elköltözöm egy olyan országba… A legszebb országba a világon… – Mi a neve? – Játékország. Nem jönnél velem? – Dehogy megyek! – Kár. Hidd el nekem, előbb-utóbb megbánod. Nincs annál gyerekeknek valóbb ország sehol a földön. Nincsenek ott se iskolák, se tanítók, se könyvek. Tanulásnak meg még a hírét se hallották.

1.

kanóc:

2.

133

3.

4.

134

Minden áldott nap szünet van, kivéve a vasárnapot, amikor úgyse kell iskolába menni; a nagyvakáció meg január elsején kezdődik, és december harmincegyedikéig tart. Ez aztán a fogamra való ország! Így kellene lennie másutt is. – De hát akkor mivel töltik az időt abban a Játékországban? – Játékkal! Reggeltől estig egyebet se csinálnak, mint játszanak és szórakoznak. Este lefekszenek, jól kialusszák magukat, és másnap reggel kezdik elölről. Mit szólsz hozzá? – Hm… – dünnyögte Pinokkió. – Nem rossz… – Akkor meg miért nem jössz velem? Vagy mégis? Határozz gyorsan. Igen vagy nem? – Nem, nem és nem. Megígértem a Tündérnek, hogy rendes gyerek leszek, és meg akarom tartani az ígéretemet. Különben is alkonyodik, haza kell mennem. Kellemes utat kívánok! – Hová rohansz? – Haza. A Tündér meghagyta, hogy napszállat előtt legyek otthon. – Várj még egy percet! – Elkésem. – Csak egy percet. – Megszid a Tündér. – Hadd szidjon! Ha megunta, úgyis abbahagyja – mondta a mihaszna Kanóc. – Eleget időztem már. A Tündér még aggódni fog miattam. – Szegény Tündér! Nyilván attól fél, hogy megesznek a denevérek. Tudod, azért én nem sokat gondolkodnék a helyedben. – Hiába is csalogatsz. Ha egyszer megígértem, hogy jó leszek, jó is maradok. – Hát akkor csak menj! Ég veled, Pinokkió! – Ég veled, Kanóc! Jó utat, és gondolj néha a barátaidra! Azzal a bábu lépett egyet, lépett még egyet, de a harmadik lépés helyett megállt és visszafordult. – Egész biztos, hogy abban az országban reggeltől estig mindenki csak játszik? – kérdezte. – Egész biztos – felelte Kanóc.

– Szép ország, jó ország – bólogatott Pinokkió elismerőleg. – No, ég veled! – Ég veled! – Mikor is indultok? – Két óra múlva. – Kár. – Miért? – Mert ha csak egy órát kellene várni, esetleg itt maradnék. – És a Tündér? – Már úgyis elkéstem. Most már mindegy, egy órával előbb vagy később megyek-e haza. – De mi lesz, ha megszid a Tündér? – Hadd szidjon! Majd abbahagyja, ha megunta. 5. Közben beesteledett, és leszállt a sűrű sötétség. Egyszerre csak fény lobbant a távolban, imbolyogva közeledett; csengők csilingeltek és trombita is szólt, de csak mintha szúnyog döngicsélne. – Itt vannak! – mondta izgatottan Kanóc. – Mi van itt? – kérdezte suttogva Pinokkió. – A kocsi! Jössz, vagy nem jössz? – Üsse kő, megyek! – mondta a bábu. 6. Írta: Carlo Collodi, fordította: Rónay György, részlet

1.

Hová indult Pinokkió? Mit ígért meg a Tündérnek? Szerinted miért kételkedett a Tündér Pinokkió szavában?

2.

Ki volt Pinokkió legjobb barátja? Miről kapta a nevét?

3.

Hol talált rá Pinokkió a barátjára? Hová készült Kanóc? Miért csodálatos szerinte Játékország?

4.

Miért áll ellen Kanóc hívásának Pinokkió?

5.

Keresd ki a szövegből, mit mond Pinokkió, miért mehet el mégis Játékországba! Szerinted helyes a magyarázata?

6.

Milyen napszakban indult el Játékországba Pinokkió és Kanóc? Honnan tudod?

Carlo Collodi ejtsd: kárló kollódi

135

Ottó, Emma 1.

Olvasd el a meghatározásokat! Válaszd ki a szósorokból a meghatározásoknak megfelelő szavakat! Tapsold le! A szemedből folyik, amikor sírsz: csöpp

sakk

forr

gally

könny

meggy

Az erdőben láthatod ezt a madarat: balett

szűkebb

kakukk

korall

nagyobb

tágabb

A sötét égen fényes pontoknak látod: csillag

mellény

csillám

függöny

hullám

forrás

A kutya rövid, ugató hangot ad, más szóval: biccent

2.

csettint gyullaszt robbant vakkant

Mit látsz a képen? Olvasd el a szóoszlopot! Hányadik szó tartozik a képhez?

lobban dörren robban roppan

3.

dobban reccsen rezzen koppan

pottyan fröccsen loccsan rottyan

Figyelmesen olvasd el a szavakat! Próbáld megjegyezni őket! Mit jelentenek a szavak? Játsszátok el egymásnak! Melyik szó értelmét mutatta be társatok? Találjátok ki közösen! guggol

136

dobbant

kukkol

fülel

ballag

felfigyel

4.

Fusd végig a szemeddel a Fura hangok című szöveget! Mely nevekkel találkoztál ezek közül?

Kamill Gellért Lotti Mirella Dzsenna Gizella Dorottya Anna 5.

Lilla Ditta Nelli Ottó

Attila Ottokár Larissza Emmi

Letta Emma Donna Babett

Olvassátok fel a verses formában íródott történetet kétsoronként felváltva a padtársaddal! Amikor te olvasod, akkor a társad ismételje el a hosszú mássalhangzót tartalmazó szavakat! Azután cseréljetek!

Fura hangok Hallgatózott Ottó, Emma, Felfigyeltek furcsa zajra. Mi lehet ott, hogy így roppan? – Tanakodtak ketten hosszan. Nemcsak roppan, hanem robban! Reccsen, roggyan, pottyan, koppan! Rottyan, fröccsen, löttyen, lottyan! Mi lehet az? Miért loccsan? Emma guggolt, széjjel kukkolt, De mit hallott, elhallgatott. Ottó sem hall immár semmit, Pedig fülelt, de még mennyit! Kész az ebéd, Ottó, Emma! – Szólt be anya a szobába. Kész a polcod, Ottó, Emma! – Szólt be apa a szobába. Lógó orral, lassan ballag A konyhába Ottó, Emma, Rájöttek már könnyen akkor, Honnan jöttek fura hangok. Kóródi Bence

137

Misi Mókus kalandjai 1.

Te is szeretsz utazni? Nézd meg a fotókat! Milyen közlekedési eszközöket látsz?

a) Melyik közlekedési eszközzel utaznál a legszívesebben? b) Hová szeretnél eljutni? Miért? c) Mit gondolsz, milyen közlekedési eszközökkel érkeznek hozzánk gyümölcsök (pl. banán) távoli tájakról?

2.

Melyik gyümölcs nem illik a sorba? Miért? kivi körte

3.

banán ananász

gránátalma

datolya

narancs

citrom

Misi mókus olyan távoli tájra is eljutott, ahol a datolya is megterem. Szerinted hol terem? Jellemezd az időjárást a kép alapján!

Ettél már datolyát? A datolya nemcsak finom, de nagyon egészséges is. Hazánkban nincs elég meleg ahhoz, hogy megteremjen. Távoli országokból (pl. Marokkóból, Egyiptomból) szállítják Magyarországra. A legtöbbször szárított formában lehet hozzájutni. A datolyapálmát az élet fájának is szokták nevezni. Élőhelyén a fa árnyékot ad a perzselő nap forrósága elől. Leveleit tárgyak készítésére és háztetők befedésére is használják.

4.

Ismered-e a következő szavak jelentését? Beszéljétek meg! potyautas

138

himbálózás

pálmafa

platángubó

Misi Mókus kalandjai Hosszú ideig volt Misi Mókus a ládában a hajó potyautasa. Ki-kinézett búvóhelyéből, néha látta az utasokat is. Egyszer kis híja volt, hogy meg nem fogta a hajóskapitány foxikutyája, és föl nem fedezték ugatására Misi búvóhelyét. De ezt a veszedelmet is szerencsésen kikerülte. Egy szép napon nagy tülkölés és zakatolás után a hajó kikötött valahol. A matrózok megint fölemelték a ládát. Az emelődaru a hajóból kitette a ládát Misivel együtt a szárazföldre. Kutya baja sem esett. Még csak tengeribetegséget sem kapott a hajó ringatásától, mint más utasok első hajóútjukon. Hiszen Misi Mókus a szélfújta fák ágain futkosva megszokta a himbálózást. A hosszú út alatt mégis okosodott Misi Mókus, és az első kínálkozó percben, mikor már semmi gyanús neszt sem hallott a láda körül, fölnyomta a fedelét, és uzsgyé, kimászott a szabadba. Eddigi tapasztalataiból okulva Misi Mókus tudta már, hogy az emberek közelléte ránézve kockázatos: könnyen elcsípik. Hát azon volt, hogy minél távolabb jusson onnan, ahol sok ember mozog. Itt pedig úgy, mint minden kikötőben, ember ember hátán tolongott. Misi Mókus észrevett a közelben egy nagy fát. Sohasem látott még ilyet. A törzse olyan volt, mintha nagy pikkelyek borítanák. A koronáját pedig akkora levelek alkották, mint egy-egy kisebb lepedő. Alighanem pálmafa volt. Misi Mókus sebes iramban elérte a nagy fát, fölkúszott a törzsén, és elbújt a levelei közé. Az egyik levél alatt nagy, fürtös gyümölcs lógott. Tapasztaljuk csak meg, ehető-e. Vagy az is olyan, mint a vadgesztenye meg a platángubó? Misi leharapott egy gyümölcsgubót a fáról. Ilyen édes, ilyen zamatos, ilyen illatos gyümölcsöt még nem ízlelt sohasem. Nosza! Nem kellett biztatni Misit. Úgy jóllakott a kitűnő datolyából, hogy a füle is kétfelé állt.

1.

kockázatos: veszélyes

139

2.

3.

lesunyított: észrevétlenül lebújt kutyagolnia: sétálnia, bandukolnia

4.

Hát ennél kitűnőbb tanyát aztán a világon nem talál! Az biztos! Ezt meg kellett állapítania Misinek. A nagy levelek remek szállást biztosítanak. Odú? Mit kell itt odú? Amikor olyan meleg van, hogy szinte perzsel. Élelem elsőrendű! Hátha ez a bizonyos örökké termő fa. Erről regélt neki Szajkó néni. Azám! De hát arról is volt szó, hogy a fán mókusrokonok élnek. Akármennyire kellemes otthona lenne is itt, mégiscsak egyedül van. Tehát meg kell keresnie azokat a mókusokat, akik itt élnek az örökké termő fákon. Ha ugyan ez az! Misi Mókus máris döntött. Kipiheni magát a pál­ mafán, jól teleeszi a bendőjét. Aztán mégiscsak nyakába veszi a világot újra. És megy mindig arra, ahol melegebb van, ahogy Szajkó néni mondta. Így is cselekedett. Ott töltötte a fán a napot. Ott pihent éjjel. Pirkadatkor-virradatkor, amikor a kikötő, a tájék fölött csönd honolt, Misi Mókus lesunyított a nagy fáról, és útnak indult. Hát bizony ezen a vidéken kevés olyan vidékre talált, ahol fáról fára vándorolhatott mókusszokás szerint. Nagyokat kellett közben kutyagolnia is. Váltig fújhatta magában a csavargók dalát, amivel elindult Misi Mókus, hogy: Teremtette faszekere, Se feneke, se kereke. Ne ülj bele, feldűlsz vele. Sáron-vízen lábad viszen, Rúgjad a port máris, Így fut a szamár is. Tersánszky Józsi Jenő

140

1.

Hogy utazott Misi mókus?

2.

Miért igyekezett Misi gyorsan elinalni az emberek közeléből? Milyen fán pihent meg?

3.

Miért gondolta úgy, hogy mégis tovább kell indulnia?

4.

Keresd ki a szövegből, hogy mikor indult útnak! Miért nem tudott mókusszokás szerint fáról fára vándorolni?

Mit szállított a hajó? Találd ki!

Szemétdombon hetykén állok, virradatkor kiabálok.

Zöld burokba születtem, mikor aztán nagy lettem, a zöld burok kifeslett, és az úrfi kiesett.

Csúszik, mint a csiga bőre, tiszta lesz a kezed tőle. Hogyha vizes, nagyon habos, minden holmit tisztára mos.

Koronás, de nem király, még csak nem is hercegnő, Törzse vastag, ága sok, évek alatt nagyra nő.

Zöld vagyok tavasszal. nyáron pedig sárga, fehéren kerülök malomban a zsákba.

141

Vasúti menetrend 1.

Magyarországon rengeteg izgalmas, szép hely van. Nézd meg a fotókat, olvasd el, hol készültek!

Budapest, Hősök tere

Pécs, Török dzsámi

Gyulai vár

Szilvásvárad, Kisvasút

a) Jártál már ezek közül valamelyik településen? b) Milyen városban, faluban voltál a lakóhelyeden kívül?

2.

Írd le a füzetedbe betűrendben a következő nagyvárosok ­nevét! Eger, Debrecen, Miskolc, Szombathely, Pécs, Sopron

a) Beszélgessetek arról, hogy a lakóhelyetek közelében milyen nagyvárosok vannak! b) Milyen közlekedési eszközzel utazhattok a legkönnyebben nagyobb távolságra?

3.

Olvasd el figyelmesen a versrészletet a másik oldalon!

a) Miért jó szerinted vasúton utazni? b) Keress olyan szavakat a versben, amelyekből tudod, hogy a vonat gyorsan megy! c) Tudod, mi a különbség a képeken látható mozdonyok között? Melyikhez hasonló közlekedik a környéketeken? Vajon miért?

142

Vasúti menetrend Budapest–Pécs 2014. 03. 06 Indulás

Át­ Érkezés szállás

Idő­ tartam

Összes km

4:08

228 km

04:55 Budapest-Déli

09:03

05:45 Budapest-Keleti

08:41

2:56

228 km

07:15 Budapest-Déli

11:03

3:48

228 km

07:45 Budapest-Keleti

10:41

2:56

228 km

08:55 Budapest-Déli

13:03

4:08

228 km

09:45 Budapest-Keleti

12:41

2:56

228 km

10:55 Budapest-Déli

15:09

4:14

228 km

1

1

1

Kocsiosztály 1.

2.

1980 Ft 3625 Ft

—

P

2. 1.

—

2635 Ft 1980 Ft

2. 1.

2635 Ft 1980 Ft

3625 Ft

Leg­ magasabb kocsi­ Pótjegy osztály

2635 Ft 2335 Ft

3625 Ft

Helyjegy

2. 1.

—

2.

Böngésszétek a menetrendet! a) Beszéljétek meg, hogy mennyi mindent lehet leolvasni a táblázatról! b) Olvasd el, mit mutatnak meg az oszlopok! c) Nézd meg figyelmesen, hogy miről tájékozódhatunk! d) Válaszd ki, hogy te melyik vasúti járattal szeretnél utazni! Jegyezz fel róla minden fontos adatot a füzetedbe! Szerinted miért jó utazni? Beszéljétek meg! Jön a kocsi, fut a kocsi: patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön, hegyen át! Weöres Sándor: Kocsi és vonat (részlet)

143

Az erdő fái alatt 1.

Nézd meg a képet! Voltál már erdei kiránduláson? Miért jó az erdőt járni? Beszélgessetek róla!

a) Hogyan kell viselkedni az erdőben? b) Tudod-e, miért kell az embernek óvnia, vigyáznia az erdőt? c) Te mit tudsz tenni az erdőkért? Hogy tudsz vigyázni rájuk?

2.

Mit vinnél magaddal a képen látható tárgyak közül a hátizsákodban egy kirándulásra?

a) Mi az, amit biztosan otthon hagynál? Miért?

b) Mi az, ami nem látható a fotókon, de te mindenképpen magaddal vinnéd?

3.

Találd ki, melyik hazánk erdeiben lakó állat mutatkozik be! Vörös bundám, lompos farkam az erdő fái között csak ritkán pillanthatod meg. Ravaszul rejtőzködöm. Csörtetek az erdőn át, akár veszélyes is lehetek. Kicsinyeim csíkosak. Szeretek dagonyázni. Kipp-kopp-kopp! A fák törzsén kopogok. Ha valamit találok, mindig megállok. Aztán megint tovább kopogok.

144

Milyen más állatokkal találkozhatsz még hazánk erdeiben?

Turistajelzések Biztosan te is láttál már különböző érdekes, színes jeleket a fák törzsére felfestve. Ezek a turistajelzések. Segítenek az erdőben való tájékozódásban, és hogy ne térj le a választott ösvényről. A különböző jeleknek más és más a jelentése. Itt van közülük néhány. Nézd csak! A sávjelzések a fontosabb kiindulási pontoktól (pl. vasútállomás) hasonlóan fontos végpontokhoz vezetnek. Van kék, piros, sárga és zöld sávjelzés. Ezek közül a kék a legfontosabb. Ez a túraút­vonal az egész országon átvezet. Általában összekötő utakat jelöl fontosabb pontok között. Forrásokhoz vagy ivóvízvételi lehetőséghez vezet. A hegytetőkre (csúcsokra), kilátókhoz vezető utakat jelöli. Olyan rövidebb kirándulásokat jelöl, amelyek vis�szatérnek a kiindulóponthoz, tehát oda, ahonnan elindultatok. Hogy nevezik a fák törzsére felfestett jeleket? Miért van ezekre szükség szerinted? Lehet csak ezek alapján tájékozódni az erdőben? Mi kell hozzá még? Milyen színű sávjelzések vannak? Mit jelöl a kék kör turistajelzés? A sárga kör is ezt jelenti szerinted? Melyik jelzés vezet hegytetőkre, kilátópontokhoz?

145

A rét muzsikál 1.

Mit tudtok a szöcskékről? Gyűjtsétek össze párokban! Ezután olvassátok el részletenként a szöveget!

A szöcskék Ahhoz, hogy szöcskéket lássunk, nem kell sokat utazni. Elég, ha csendben kifekszünk a fűbe. Megfigyelhetjük, miként ugrik hirtelen a levegőbe a kis aprócska rovar. Hosszú lábaival fűszálról fűszálra ugrik, és hatalmas lendülettel szökell tovább. A szöcske hátsó lábát úgy hívják, hogy ugróláb. A hallószerve pedig a mellső lábain helyezkedik el. A hímeknek a szárnyukon ciripelőszervük van. Ezt dörzsölgetve keletkezik a ciripelő hang. A szöcskék többsége növényevő, de vannak közöttük ragadozók is. Ezek elpusztítják a haszonnövényeinkre káros rovarokat. Ezért őket hasznosaknak tekintjük. A fűrészlábú szöcske nagy testű rovarnak számít. Teste közel 10 cm hosszú. Csápja is igen hosszú, majdnem eléri a teste hosszúságát. Magas fűvel benőtt réteken él. Zöld színével nagyon jól tud rejtőzködni. Lábait akár össze is tévesztheted a fűszállal. Mellső lábai feltűnően fogazottak. A nevét is innen kapta. Ragadozó állat, főleg kisebb sáskákkal táplálkozik. Zsákmányát lassú, imbolygó mozgással cserkészi be, és tüskés elülső lábaival, majd éles rágóival ragadja meg. Érdekes, hogy csak nőstény fűrészlábú szöcskék vannak. A nőstény hím nélkül, petékkel tud szaporodni.

2.

146

Melyik állat milyen hangot hallat? dongó

dong

méh

zsong

darázs

duruzsol

tücsök

ciripel

fürj

pitypalattyol

fülemüle

csattog

A rét muzsikál Nyár derekán, nap hevében, Virágtenger közepében Szól a muzsika. Eláll a szél lélegzete, Elhallgat a fülemüle, Oly harmónia! Dongó dongja, Méhraj zsongja, Darázs lágyan duruzsolja, Tücsök cérnahangon cirpel, A fürj pitypalattyol szépen. Virágszirmon lepke ámul, Fűszálon a bogár bámul, Szöcske táncot jár. Verőfényes nyári délben, Mindenkinek örömére, A rét muzsikál. M. Simon Katalin

Mi a vers címe? Ki a szerzője? Hány versszakból áll? Mit gondolsz a vers címe alapján, miről fog szólni? Adjátok elő a versben szereplő hangokat!

147

Várom már a vakációt 1.

Te hol töltöd a nyarat? Beszélgessetek nyári terveitekről!

2. Játsszatok! Most mutasd meg! Gondolj egy szabadidős tevékenységre! Állj ki a többiek elé, és mutogasd el némán, szavak nélkül nekik, hogy mire gondoltál! Aki a többiek közül elsőnek kitalálta, már gondolhat is egy következő remek szabadidős elfoglaltságra! Ő következik…

148

3.

Két perc alatt melyik csapat gyűjti össze a lehető legtöbb sportág nevét?

4.

Készítsetek csoportban szóláncot! Kezdőszó: lepke.

5.

Készítsetek ti is papírsárkányt! Alkossatok csoportokat! Készítsétek el a saját papírsárkányotokat!

Várom már a vakációt Várom már a vakációt, Hogy úsztassak papírhajót, Eregessek sárkányokat, Szél útján csavargókat. Másszak fára, dombra, hegyre, Utazhassak a tengerre: Fogjak rákot s fürge halat, Hűs árnyékú füzek alatt. Víg csapatban focizhassak, S lepkék után rohangáljak, A tisztáson vagy a réten Lebarnulva, jókedvűen. Késő estig csatangoljak, Bogarásszak, madarásszak Nem gondolva évkezdésre, Csengőszavú szeptemberre. Mészely József

149

Finomságok 1.

Te is szeretsz finomakat enni? Legyél kisszakács!

a) Olvassátok végig a recepteket! Idézzétek föl az elkészítés folyamatát emlékezetből! b) A pároddal tegyetek fel egymásnak kérdéseket a receptekről! Nyáron, amikor az iskolában szünet lesz, neked is lesz lehetőséged a konyhában ügyeskedni. Segíthetsz anyának, vagy egyszerűbb recepteket akár egyedül is elkészíthetsz. Azt viszont soha ne felejtsd el, hogy a konyhában is sok minden lehet veszélyes, ezért amikor szükséges, mindig kérj segítséget!

Jégkrém

Hozzávalók: 2 kis pohár natúr joghurt, 2 maréknyi málna, 1 teáskanál málnaszörp Elkészítés: Öntsd a joghurtokat a tálba! Keverd jól össze! Öntsd hozzá a málnát, majd ezt az egészet pépesítsd botmixerrel! Ha az nincs, akkor villával is összenyomkodhatod a gyümölcsöt. Tedd hozzá a szörpöt, keverd el ezt is! Tehetsz hozzá mézet, hogy édesebb legyen, vagy csavarhatsz bele egy citromot, ha savanyúbb ízre vágysz. A gyümölcsös joghurtot öntsd bele a jégkrémkészítő formákba, nyomd bele a pálcikákat! Aztán mehetnek máris a mélyhűtőbe!

Kókuszgolyó

Hozzávalók: 50 dkg háztartási keksz, 10 dkg vaj, 2 evőkanál kakaó, 20 dkg porcukor, 1 csomag kókuszreszelék, meggybefőtt leve Elkészítés: Először a vajat vedd elő a hűtőből, hogy felmelegedhessen egy kicsit! Daráld le a háztartási kekszet! Tedd egy tálba, és keverd össze a porcukorral és a vajjal! Egy kis pohárból kezdd el óvatosan hozzáönteni a meggybefőtt levét! An�nyit kell beleönteni, hogy a kakaós massza olyan legyen, mint a gyurma, azaz könnyen formálható. Nedvesítsd be a kezed, és gömbölyíts nagyjából egyforma méretű golyókat! Ha ezzel is elkészültél, akkor már nincs más dolgod, mint hogy meghengergesd őket egy tányéron a kókuszreszelékben!

150

Fekete bodza A fekete bodza vagy más néven festőbodza május-június környékén virágzik. Figyeld az út szélén, árokparton, mert sokfelé terem, könnyen hozzá lehet jutni! A terebélyes cserjén megjelenő apró, krémfehér virágok jellegzetes illatot árasztanak. Termése fekete színű bogyó. Régen ennek a növénynek minden részét felhasználták. Ágai­ból ásó- és lapátnyelet készítettek, illetve hangszereket, például furulyát. Az egyszerű nép számára a bodza sok mindenre gyógyírt jelentett. Hasfájásra vagy gyomorfájásra, szemgyulladás gyógyítására, fájdalomcsillapítónak vagy köptetőnek is használták. Bogyójából lekvárt főztek. A leveléből zöld festőanyagot készítettek, de arra is használták, hogy távol tartsák a kamrától az egereket. Kedvelt üdítő a virágjából készülő ital vagy tea. Frissen leszedett virágzatát palacsintatésztába mártva ki is lehet sütni.

Bodzás limonádé Készíts bodzás limonádét! Könnyű és finom! Ügyelj arra, hogy a bodzát olyan helyről szedd, ami a forgalmas úttól távol esik. Hozzávalók (6 adaghoz): 10 db bodzavirág, fél kilogramm cukor, 1 db citrom, 3 liter víz Elkészítés: 1. Mosd meg a citromot! Karikázd fel! 2. A bodzát alaposan nézd át! Ha találsz rajta apró rovarokat, szedd le! Ne mosd meg, hogy a virágpor is benne maradjon! 3. A vízben keverd el a cukrot úgy, hogy teljesen feloldódjon! 4. A bodzavirágot és a citromot tedd bele egy edénybe, öntsd rá a cukros vizet! Fedd le! 5. Tedd be a hűtőbe 2–3 napra, hogy összeérjenek az ízek! 6. Mielőtt tálalod, szűrd le!

151

Könyvajánló Csukás István

Pom Pom meséi Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismertek? Hohó! Igazán senki sem ismer, mert hol ilyen vagyok, hol olyan. Bámulatosan tudom változtatni az alakomat: ha akarom, olyan vagyok, mint egy szőrpamacs, vagy paróka, vagy egyujjas kifordított bundakesztyű, vagy szobafestőpemzli, vagy papucs orrán pamutbojt. Most leginkább szőrsapkához hasonlítok, ahogy ülök az ágon, egy szép hosszú ágon, föl-hehe-he, le-he-he-he, mivel egy szellő hintáztatja az ágat…

Csukás István

A téli tücsök meséi A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó, és minden fehér, ha kinéz az ablakon, látja jól, hogy minden fehér, az ágak, a villanydrót, a háztetők. Az a tücsök mesél nektek érdekes és mulatságos történeteket, aki egy terepszínű hátizsák zsebében megbújva került be a szobába. A történeteiből megtudhatod, mi lett a legkisebb ugrifüles és a siklókígyó versenyfutásának a vége. Megismerheted a hőscincért, aki a világon a legszebb, legokosabb, legdélcegebb. Legalábbis szerinte, tehát valószínűleg a legönteltebb is széles e világon a hőscincérek közül. Sőt, rajtuk kívül számos más szereplővel is megismerkedhetsz még, ha bekukkantasz a téli tücsök emlékei közé.

152

Geronimo Stilton

A nevem Stilton, Geronimo Stilton Hogy kicsoda Geronimo Stilton? Hát én vagyok! Be kell vallanom, elég szórakozott pacák, akarom mondani, pocok vagyok, mindig egy kicsit a fellegekben járok... Egy kiadó vezetőjeként és főszerkesztőjeként dolgozom, de igazi szenvedélyem az írás. Itt, Rágcsáliában, Egér-sziget fővárosában a könyveim mind bestsellerek! Nem olvastátok még őket? Pedig igazán mulatságos történetek: könnyebbek, mint a friss mozzarella, kívánatosabbak, mint az edami, és ízesebbek, mint az érett parmezán... Igazán bajuszemelő történetek, szavamra!

Geronimo Stilton ejtsd: dzseronimo sztilton

Astrid Lindgren

Astrid Lindgren ejtsd: asztrid lindgren

Juharfalvi Emil Emil egy igazi csibész. Szinte nap úgy nem múlhat el, hogy ne történne vele valami említésre méltó. Folyton valamilyen kalamajkába keveredik. Hol a feje szorul be le a családi levesestálba, hol a spórolt pénzt nyeli le. Még ahhoz is veszi a bátorságot, hogy egyes-egyedül, lóháton induljon a szü­lei után egy népünnepélyre, ahol egy félelmetes rablóval is találkozik. Emil azonban nem hátrál meg, bátor és leleményes, mint mindig.

153

Astrid Lindgren

Harisnyás Pippi hajóra száll Pippi a világon a legfurcsább, a legtalálékonyabb és a legszeleburdibb kislány. Apukáját, a vén tengeri medvét, elvesztette egy viharban. Azóta egyedül él egy hatalmas villában a lovával. Mindig azt teszi, amihez kedve van. Számára nincs lehetetlen. Hatalmas erejével egy lovat is fel tud emelni. Nem jár iskolába, még olvasni se nagyon tud. Mégis mindenki imádja, mert szórakoztató, és hatalmas szíve van. – Én sose kapok levelet – mondta Pippi bánatosan. – No persze, ha sohasem írsz senkinek – mondta Annika. – Csak az kap levelet, aki maga is ír. – És ez azért van, mert nem jársz iskolába – tette hozzá Tomi. – Mert csak ott tanul meg az ember írni. – Igenis tudok írni – fortyant fel Pippi. – Egész sok betűt ismerek. Fridolf, aki matróz volt a papa hajóján, egy rakás betűre megtanított. Aztán, ha az ember megszorul a betűkkel, lehet őket számokkal helyettesíteni. Bizony, hogy tudok írni! Csak azt nem tudom, miről írhatnék! Miről szoktak írni egy levélben? (…) Épp akkor ment el a postás a villa előtt. – Legyen szíves, vigye el ezt a levelet azonnal Harisnyás Pippinek – mondta. – Sürgős. A postás először a borítékra nézett, aztán Pippire. – Hát, nem te vagy Harisnyás Pippi? – Naná, hogy én vagyok. Mit képzelt, ki vagyok, az abesszin császárné? – Jó, de akkor miért nem viszed el a levelet te magad? – Hogy miért nem viszem el én a levelet? Talán nekem magamnak kéne elvinnem? Ez már mégiscsak sok. Akkor mire valók a postások?

154

A postás úgy gondolta, jobb, ha kedvére tesz a gyereknek. Odament a levélszekrényhez, és bedobta a levelet. Alig koppant a levél a szekrény alján, Pippi már ki is kapta mohón. – Olyan izgatott vagyok – mondta Tominak és Annikának. – Még soha életemben nem kaptam levelet! Ez volt a levélben: IETLEN PIPPIM REM ÉLEMHOTYJÓL VADJ NEKEM KETŐL 2L FÁLYT A HASAM MÁR LYOL VAGYOG DE ETY 7IG NEM EHETEK CUKROTT AZ IDŐ IT SZÉP A KEDVENNC PO3 ELTÖRTT A TOMI MEG ÖLT EGY NATY EGERT TÖB 5LETEM MA NINT EN 10TELETEL PIPPI Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi, fordította: Tótfalusi István, részletek

Fésűs Éva

A palacsintás király Palacsinta! Ki ne szeretné! Biztosan Te is szereted! Tóbiás király azonban mindenkinél jobban szereti. Szerinte a legfontosabb dolog a világon, hogy az ember pocakja tele legyen, lehetőleg palacsintával. Rendez is egy palacsintasütő versenyt. Úgy gondolja, annak a lánynak adja a fiát, aki ezt megnyeri. Kökényszemű Katica lesz a győztes. Ekkor kezdődnek a bonyodalmak Dínom-dánom országban. Derelye, a szakács szörnyen gonoszul viselkedik, azonban Éliás királyfi az útjába áll. A végén természetesen minden jóra fordul.

155

Marék Veronika

Kippkopp mesék Kippkopp és Tipptopp a két gesztenye­ gyerek. Bizony, jól olvastad, gesztenye­ gyerekek, különleges lakói ők az erdőnek. Sok nehézséget, bonyodalmat küzdenek le együtt…

Lackfi János

Apám kakasa Lackfi János és Vörös István gyermekkoruk legkedvesebb versei által ihletett alkotásokat gyűjtötték össze egy kötetben. Az alábbi vers alapjául például Petőfi Sándor Anyám tyúkja című verse szolgált. Lapozd fel a kötetet! Biztosan megtalálod a kedvencedet!

156

Ej, mi a szösz, kakas szaki, csak nem a szobában lakik? Megzakkant tán az öregem, s beengedi ide nekem?

Becsüld meg magad, öregem, mert hát úszni nem tudsz te sem, s ha levesben kötsz ki végül, tarajod is belekékül!

Ide repül, oda kotor, tele önnel minden bokor, bár nincs is bokor a házban, s a kakast se kell magázzam.

Macska, téged arra intlek, ne lépj túl bizonyos szintet! Kakasnak erős a csőre, vagdos vele nyakra-főre.

Kukorékolsz, mint az ágyú, az agyunk is belelágyul! Mint a postás a levelet, padlónk telepecsételed!

Láttam már félszemű kandúrt, biztosítlak, jól elrandult! S ha a harcban nem nyuvadsz ki, hát apám fog agyoncsapni!

Mai mesemondóktól

Autósmesék Csak az tudja, milyen nehéz egy kukás­ autó élete, aki volt már kukásautó. Sötét hajnalban, még madárcsicsergés előtt, sokszor motorvacogtató hidegben kell elindulnia, és az álmosságtól pislákolva kanyarognia utcáról utcára, háztól házig, kukától kukáig. Elindulni, megállni, megint elindulni, és megint megállni. Mire félig felébred, már félig tele a hasa lyukas, törött, piszkos, összegyűrt, megmaradt, megpenészesedett, megkeményedett vagy megpuhult, üres vagy felesleges dolgokkal. A KUK 055 jelzésű kukásautó sokáig nem örült neki, hogy kukásautó lett. Nézte az autóbuszokat, akiknek nem csak két kukás kapaszkodik a hátára, hanem tömve vannak emberekkel: ősz hajú, szemüveges nénikkel és bácsikkal, iskolába tartó gyerekekkel, aktatáskás, ideges felnőttekkel. Ott utazik a jégkorongos, a pék, a parlamenti képviselő, a hegedűművész, a doktornő, a varrónő, a pap vagy a bicikliszerelő. Vagy a cukrász. A villamoson pedig ott ül a jégkorongos felesége, a pék lánya, a parlamenti képviselő üzletfele, a hegedűművész tanítványa, a doktornő betege, a varrónő elkészült nadrágja, a pap orgonistája és a bicikliszerelő nagymamája. És így van ez a trolikon, a metrókon is, a földalattin, a HÉV-en, még a Libegőn és a Budai Várba fölkúszó Siklón is, nem beszélve a hosszú vonatokról, a vizeken billegő hajókról és az égen szálló repülőgépekről. Czigány Zoltán: KUK-055

157

Tartalom Kedves Gyerekek!����������������������������������������������������������� 3

Gyermekvilág

Ha tél van (Kiss Ottó) ������������������������������������������������������� 5 A Hókirálynő (Hans Christian Andersen nyomán) ������������� 6 Kisbence titka (Varga Katalin) ��������������������������������������� 14 Már iskolás vagyok (Janikovszky Éva, részlet)��������������� 16 Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk? (Csukás István) ������������������������������������������������������������� 20 Andris beszélget az állatokkal (Varró Dániel)������������� 24 Jó leszek! (Fecske Csaba) ����������������������������������������������� 26 Saroklakó (Vesztergom Andrea)�������������������������������������� 28 Ha én felnőtt volnék (Janikovszky Éva, részlet) . . . . . 31 Négyeshatos (Erdős Virág, részlet) ��������������������������������� 33 Lakóhelyeink (Kóródi Bence) ����������������������������������������� 36 A mi utcánk (Móra Ferenc) ��������������������������������������������� 38 Farkas, város, lábas (Kóródi Bence) ����������������������������� 42 Birs, hárs, pinty ���������������������������������������������������������� 44 A jó orvosság (Móra Ferenc)������������������������������������������ 46 Barangolók (Weöres Sándor) ������������������������������������� 49 A mindentudó kalap (Gárdonyi Géza)��������������������������� 50 A kis herceg nagy sikere (Kóródi Bence)���������������������� 54 Dühös vagyok (K. László Szilvia)������������������������������������� 56 Óra-mese (Hervay Gizella)����������������������������������������������� 58 Mióta mérjük, mivel mérjük az időt?������������������ 61 Farsangi álarcok���������������������������������������������������������� 62 Képeslapok ������������������������������������������������������������������ 64

Tavasz

Ki járta fűvel, fával? (Markó Béla)��������������������������������� 67 A pitypang meséje������������������������������������������������������ 68 Pitypang (Devecseri László)����������������������������������������� 71 Cseresznyevirág meséje (G. Joó Katalin)��������������������� 72 Néma tulipán (Kányádi Sándor)������������������������������������� 76

158

Tavaszköszöntő (László Gyula)��������������������������������������� 80 Madarak iskolája (Móra Ferenc)������������������������������������� 82 Állatkerti útmutató (Devecseri Gábor, részlet)���������� 85 A tulipánná változott királyfi (Magyar népmese) ������� 86 Nemzeti ünnepünk: Március 15. ������������������������������� 89 Nemzeti dal (Petőfi Sándor)��������������������������������������� 89 Szabadidős programok���������������������������������������������� 90 Húsvét (Kóródi Bence) ����������������������������������������������������� 92 Miért ünnepeljük más-más naptári napon a húsvétot?���������������������������������������������������������������� 92 Mit ünneplünk húsvétkor? ������������������������������������� 92 Locsolóversek����������������������������������������������������������� 93

Mesés természet

Erdők könyve (Wass Albert, részlet) ������������������������������� 95 Kedves Dönci! ��������������������������������������������������������������� 96 A hegy meg az árnyéka (Mészöly Miklós) ��������������������� 98 Hány véka a Gellért-hegy? (Baranyai népmonda nyomán)������������������������������������� 102 A Balaton születése (Magyar népmonda nyomán) ����� 104 A Szent Anna-tó legendája (Magyar legenda nyomán)������������������������������������������� 106 A gombakirály (Lengyel népmese) ������������������������������� 108 A piros kalapos békák (Lengyel népmese, Sebők Éva átdolgozása) ���������������� 110 Anyám tyúkja (Petőfi Sándor)�������������������������������������� 114 Anyák napja���������������������������������������������������������������� 116 Anyámnak (Pákolitz István)�������������������������������������� 116 Édesanyámnak (Létay Lajos)���������������������������������� 116 Serkenj fel (Köszöntő) �������������������������������������������� 117 Darázs-garázs (Tamkó Sirató Károly) �������������������������� 118 Meddig ér a rigófütty? (Kányádi Sándor) ������������������� 120 Rigóünnep (Őri István) ��������������������������������������������� 123 Pünkösd ����������������������������������������������������������������������� 124

159

Nyár

Mit kívánjak nyárra? (T. Horváth Imre) ����������������������� A tizenkét hónap (Görög mese, Végh György átdolgozása)����������������������� Pinokkió és Kanóc titokban útra kel (Carlo Collodi, Rónay György fordítása, részlet)������������� Ottó, Emma ����������������������������������������������������������������� Fura hangok (Kóródi Bence) ������������������������������������� Misi Mókus kalandjai (Tersánszky Józsi Jenő)������������� Vasúti menetrend������������������������������������������������������� Kocsi és vonat (Weöres Sándor, részlet)������������������� Az erdő fái alatt����������������������������������������������������������� A rét muzsikál (M. Simon Katalin)��������������������������������� Várom már a vakációt (Mészely József) ��������������������� Finomságok����������������������������������������������������������������� Könyvajánló�����������������������������������������������������������������

127 128 132 136 137 138 142 143 144 146 148 150 152

A szerző nevének feltüntetése nélkül közölt ismeretközlő szövegek Jordánné Tóth Magdolna, Pirisi Anna és Farkas Andrea munkái.

Jelmagyarázat

160

Mondd ki!

Olvasd el!

Tanuld meg! Jegyezd meg!

Hallgasd meg!

Tapsold le!

Párban vagy csoportban dolgozz!

Játsszunk!