ILLEGÁLIS ÉS LEGÁLIS MIGRÁCIÓ SZLOVÁKIÁBAN

ILLEGÁLIS ÉS LEGÁLIS MIGRÁCIÓ SZLOVÁKIÁBAN Kobolka István1 – Kovacsics Ferenc2 – Sallai János3 Az elmúlt időszak politikai eseményei felértékelték Szlovákia helyzetét a térségben. Szlovákia 1993-ban vált függetlenné, így a Kárpát-medence egyik legfiatalabb államának nevezhető. Szlovákia a Visegrádi Csoport (V 4) egyik tagállama, ahol élénk politikai kooperációt folytat, és a tagállamokkal konstruktív kapcsolatokat tart fenn.4 A ’90-es évek végére, a V 4-hez hasonlóan külpolitikájának középpontjába az euro-atlani csatlakozást helyezte. S bár az EU bővítés során hosszú ideig „második körös” jelöltnek számított a 2002es brüsszeli5 döntés értelmében 2003 április 16-án a szlovák kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést, amelynek értelmében Szlovákia 2004 május 1-től az EU tagjává válik. Ezzel a döntéssel kijelölték az Európai Unió új külső határait, amely a lengyel-szlovák-magyar és a szomszédai között fog húzódni. Az ismert migrációs helyzet miatt a korábbi tranzit országból folyamatos átalakulás eredményeként Szlovákia a migráció cél országává válhat. E folyamat utolsó időszakának migrációhoz kapcsolódó adatait elemeztem, megállapításaimat rögzítettem. A téma jobb megértéséhez hozzájárulhat az alábbiakban illusztrált Szlovákia térképe és az államhatár szakaszainak viszonylatonkénti bemutatása.

1

Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet, [email protected] Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet 3 Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet 4 Kobolka I. A magyar-szlovén és a magyar horvát államhatárok biztonságföldrajzi kérdései, különös tekintettel a szervezett bűnözésre. Ph. D. disszertáció Pécs 2004. pp.40-41 5 Brüsszel, 2002. október 9. - Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az EU az év végéig zárja le a csatlakozási tárgyalásokat tíz tagjelölttel, köztük Magyarországgal. A bővítési folyamat előrehaladásáról elfogadott idei stratégiai jelentésében az EU végrehajtó szerve úgy ítéli meg, hogy Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia „2004 elejétől készen áll a tagságra”. Velük 2003 tavaszán alá lehet írni a csatlakozási szerződést. Forrás: MTI 2002.X.10 2

Államhatár megnevezés

Vízi Száraz Összese

Szlovákia osztrák cseh lengyel 76,4 km 71,1 km 105,0 km 30,3 km 180,7 km 436,1 km 106,7 km 251,8 km 541,1 km

mindösszesen

Ukrán 2,3 km 96,2 km 98,5 km

magyar 299.09 km 381.86 km 680.96 km6

1679, 06 km

A szlovák állam határait a következő nemzetközi szerződések rögzítik: ¾ Ausztriával az 1919-es Sant-Germain en-Lagnebau (nagyhatalmak által is ratifikált) szerződés, ¾ Magyarországgal az 1947-es Párizsi Békeszerződés, ¾ Ukrajnával az 1945-ös CSK és SZSZSZR által kötött szerződés, ¾ Lengyelországgal az 1959-es szerződés, ¾ Csehországgal az 1992-es szétválásról kötött szerződés. A migráció nem egy új jelenség, hanem a történelmünkkel egyidős. Ma azonban az Európai Unióban az érdeklődés középpontjában áll, és a jelenlegi tagállamok polgárai valós veszélyként értékelik a csatlakozó államok irányából várható legális és illegális beutazókat, bevándorlókat. E tekintetben Szlovákia is az ukrán-szlovák határ és földrajzi elhelyezkedése miatt a migráció útvonalába esik, ezért a figyelem rá is összpontosul. A legális és illegális migrációt a következő területek statisztikai adatainak elemzéseivel mutatom be: ¾ Határforgalom alakulása ¾ Vízumpolitika érvényesítése ¾ Illegális határátlépések alakulása A határforgalom alakulása 1998-2003 között Határforgalom a magyar-szlovák határon7 Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Személy összesen 22 671 713 18 382 152 17 304 737 19 831 474 18 731 590 19 511 281

Szlovákiából 10791721 8989753 8200751 8482040 7427926 8086883

Szomszédos országból 6369198 5260814 4686225 5378209 6511691 7429663

Vízum nélkül 5364667 4010143 4290775 5833154 4674140 3876661

Vízummal 146127 121442 126986 138071 117833 118074

Gépjármű száma 6666797 5546871 5377472 6333020 6069237 6708612

6

A magyar-szlovák határszakasz hossza a magyar adatszolgáltatás szerint van, ezért eltérés lehet a magyar és a szlovák adatszolgáltatás által megadott határszakaszok hossza között. 7 Adatbázis: Legálnaa nelegálna migrácia v Slovenskej republika za rok 2003

2

Határforgalom az ukrán-szlovák határon8 Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Személy összesen 3 787 397 2 924 750 1 408 861 801 015 932 459 1 193 482

Szlovákiából 151756 125236 105863 107700 153234 286202


Vízum nélkül 137059 112377 106372 66778 72108 67665

Vízummal 5739 5466 26355 57373 45977 46667

Gépjármű száma 722918 504756 376455 434478 617856 659715

Határforgalom lengyel-szlovák határon9 Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003


Szlovákiából 6258984 5519207 4847237 2980961 2491338 3818885


Vízum nélkül 1491162 1194914 1055334 844805 804731 1044570

Vízummal 27048 23173 33808 71386 80188 67370

Gépjármű száma 3738597 3843759 3919472 3763110 3277495 3353798

Határforgalom cseh-szlovák határon10 Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003


Szlovákiából 21280501 20726099 20721631 19416092 18810678 17761233


Vízum nélkül 10095938 8913321 8620096 7162907 7206540 6614216

Vízummal 199152 87758 83560 85388 70979 76181

Gépjármű szám 14767580 14321683 14176875 13327313 13203117 12490044

8

Adatbázis: Legálnaa nelegálna migrácia v Slovenskej republika za rok 2003 Adatbázis: Legálnaa nelegálna migrácia v Slovenskej republika za rok 2003 10 Adatbázis: Legálnaa nelegálna migrácia v Slovenskej republika za rok 2003 9

3

Határforgalom osztrák-szlovák határon11 Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003


Szlovákiából 8 361 344 7990507 5809914 4646655 5293982 5325810

Szomszédos országból 4 061 774 3350706 1771785 1115397 1140941 1188082

Vízum nélkül 4 739 263 3562027 2021955 1479454 1872219 1745289

Vízummal 73 428 75110 92007 64553 74602 37610

Gépjármű száma 5 536 341 4779883 3283267 2744354 3401651 3045666

Határforgalom a repülőtéren12 Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Személy összesen 522 583 462 928 477 814 462 291 518 213 644 959

Szlovákiából 296765 281983 287033 291256 334416 404041


Vízum nélkül 185291 158690 170298 129499 142540 194413

Vízummal 38987 19569 19808 40799 40301 39237

Repülő száma 13787 11444 13147 12244 13729 18419

A fenti táblázatok jól illusztrálják Szlovákia szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatait. Egyértelmű, hogy továbbra is a cseh-szlovák határforgalom kiemelkedően magas, ami a közös múltra, illetve a kereskedelmi, oktatási és kulturális kapcsolatokra vezethető vissza. Az elválás tehát nem hozott magával jelentős elzárkózást. Szlovákia közlekedési fejlettségét és utazási szokásit jellemzi, hogy a hagyományos közlekedési eszközök mellett a légi közlekedés az európai országokhoz képest, még nem domináns. Ukrán-szlovák viszonylatban a számadatok jelzik, hogy milyen következménye lett a vízum bevezetésének. Egyértelműen tendenciaként jelentkezett a határforgalomban résztvevő utasok számának drasztikus csökkenése, és 2001-ben az 1 milliós forgalom alá esése. Ez a következő években kissé emelkedett, de alig haladta meg az 1 milliót. A fenti okokkal nem magyarázható, hogy miért esett vissza általában és az osztrákszlovák viszonylatban jelentősebben a határforgalom. Valószínűleg a ’90-es évek elején az utazás szabadsága magával hozta az utazói kedv megnövekedését, míg az ország állampolgárainak anyagi helyzetének romlása, és a 2001. szeptember 11. események negatív hatást gyakoroltak az utazni vágyókra. Az elmúlt időszakban az Európai Unió is újra elővette a kishatárforgalmi szabályozást. E tekintetben Szlovákiának a lengyel-szlovák viszonylatban, az alábbi határforgalmi statisztikai adatai igazolják a kishatárforgalom létét.

11 12

Adatbázis: Legálnaa nelegálna migrácia v Slovenskej republika za rok 2003 Adatbázis: Legálnaa nelegálna migrácia v Slovenskej republika za rok 2003

4

Kishatárforgalom a lengyel határon13 Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Szlovák állampolgár ki be 293 443 242480 293 828 240686 279 855 229822 180 152 138702 159 847 124292 217 945 179094

Lengyel állampolgár ki Be 346435 355361 337523 348072 297587 311207 190834 206836 156067 175017 136486 155261

Autóval ki 88328 84280 77784 72705 62399 78824

be 75802 70922 62910 62863 55814 71872

összesen 164130 155202 140694 135568 118213 150696

Visszairányíott ki 1016 906 688 628 757 1414

be 1242 1676 1942 1988 1406 1501

összesen 2258 2582 2630 2616 2163 2915

Mivel a szlovák-ukrán viszonylatban vízum került bevezetésre, ezért itt a kishatárforgalom elvesztette jelentőségét. Az elkövetkezendő időszakban az EU szabályozási terveket ismerve elképzelhető, hogy az ukrán-szlovák viszonylatban bevezetésre kerülhet a „L” (local) típusú vízum, amely a 50 km-es határmenti területsávban élőknek nyújthat átkelési lehetőséget a közös államhatárszakasz kijelölt helyein. A többi viszonylatban a schengeni csatlakozást követően a belsőhatárokon bárhol, bármikor szabad átjárhatóságot biztosítanak, ezért a kishatárforgalom intézményrendszere e viszonylatokban érdektelenné válik. Vízum kiadás alakulása 2000-2003 között, orosz, ukrán és belorusz relációban Az Európai Unióban tagállamok az egységes belsőpiac megteremtése és a személyek szabad áramlásának biztosítása érdekében a személyforgalomra vonatkozólag közösen, egységes elvek alapján szabályozták a vízumpolitikájukat. A schengeni tagállamok jól megfontolt döntést hoztak arra nézve, hogy melyik harmadik országot ítélik vízummentesnek és melyiket vízumkötelesnek. A státusz attól függ, hogy az adott harmadik ország állampolgárai milyen kockázatot jelentenek a belső biztonság és az illegális bevándorlás szempontjából. Amennyiben a schengeni tagállamok egyetértettek a harmadik ország státuszával kapcsolatban akkor felvették a vízummentes (fehér lista) országok, vagy a vízumköteles (fekete lista) országok listájára. 1998-ig létezett egy harmadik úgynevezett szürke lista is, amely azokat az országokat tartalmazta, amelyeket a schengeni tagállamok eltérően kezelnek. Az egyezmény szerint olyan külföldi állampolgárral szemben, aki nem teljesíti a vízum kiadás összes feltételeit meg kell tagadni minden tagállamnak a vízum kiállítását. Ettől kivételesen csak akkor lehet eltérni, ha emberbaráti okokból, vagy nemzeti érdekekből, illetve nemzeti kötelezettségekből adódóan egy adott nemzet szükségesnek tarja a vízum kiállítását. Ekkor azonban csak az adott tagállam területére érvényes vízum kiállítására kerülhet sor. Szlovákia az Európai unióhoz való csatlakozási folyamat részeként a térségben először vezetett be vízumot14 az orosz, belorusz és az ukrán állampolgárokkal szemben. Város Kijev Minszk Moszkva

13 14

2000 14921 1032 2648

2001 21523 7125 20736

2002 21835 5232 20300

2003 20614 3177 16286

Összesen 78893 16566 59970


5

A vízum bevezetésének következményeit a határforgalomnál jól illusztrálja az ukránszlovák viszonylatban a határátlépők számának drasztikus csökkenése. A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a kezdeti időszak nehézségein, az újdonságon túljutva, minden viszonylatban beállt egy átlagosan kiadott vízum szám. Az jól érzékelhető, hogy valószínűleg a földrajzi közelség miatt Ukrajnában több vízumot adtak ki, mint a másik két államban. Az Illegális migráció alakulása Szlovákia geopolitikai helyzetéből és történetéből adódóan a migráció egyik útvonalának ad helyt. Az ukrán szomszédság, illetve a ma még EU közelsége, továbbá 2004. május 1. után az EU tagság, vonzóvá teszi a kelet felől nyugatra illegális eljutni kívánóknak az országot. Az alábbi táblázat is azt szemlélteti, hogy mind az országba befelé, mind Szlovákiából kifelé elfogásra kerültek illegális határátlépők. Illegális migráció iránya15 Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Kifelé 6320 5081 2239 4775 10252 6104

Befelé 1916 2969 3823 10773 4983 6389

Összesen 8236 8050 6062 15548 15235 12493

Az adatok azt is jól mutatják, hogy egy folyamatosan növekvő jelenség az illegális határsértők számai. Ez természetesen adódhat a szlovák határrendészeti szervek hatékonysági színvonalának növekedéséből, de adódhat a növekvő kísérleti számokból is. Viszonylatonként lebontva az illegális migráció az alábbi képet mutatatja: Illegális migráció viszonylatonként16 Év Ausztria Csehország Lengyelország Ukrajna Magyarország

1998 504 5247 843 365 1270

1999 1402 3485 802 1662 606

2000 1234 2190 737 1473 428

2001 6083 4098 748 1949 1703

2002 6293 3983 761 2399 1799

2003 3908 2130 599 5483 373

Az elmúlt években Ukrajna, Lengyelország és Magyarország irányából többnyire befelé, míg Ausztria és Csehország viszonylatában a kifelé irány játszik domináns szerepet. Az elmúlt két évet, az elkövetők nemzetisége szerint megvizsgálva érdekes kép alakult ki. 2002-ben az afganisztáni események miatt az afgán határsértők állnak az első helyen, míg 2003-ban az orosz nemzetiségű illegális migráns dominál. Mindkét évben meghatározó az indiai és kínai határsértők aránya.

15 16


6

Illegális migráció nemzetiség szerint 2002. év Ország kifele befele Afganisztán 1767 1021 Kína 1702 734 India 2005 427 Irak 1193 461 Banglades 976 329 Orosz 582 323 Moldáv 323 199 Lengyel 99 248 Szomál 137 136 Vietnám 132 132 Pakisztán 169 92 Slovák 185 62 Nezisten 15 160 Armén 59 103 Srí Lanka 73 56 Hontalan 835 500 Összesen 10252 4983

összesen 2788 2436 2432 1654 1305 905 522 347 273 264 261 247 175 162 129 1335 15235

2003. év Ország kifele befelé Orosz 833 2213 India 1076 443 Kína 666 654 Armén 292 704 Moldáv 528 290 Banglades 499 193 Irak 345 260 Afganisztán 328 272 Grúzia 228 339 Lengyel 129 188 Irán 194 44 Szlovák 172 62 Pakisztán 123 100 Szomál 65 94 Cseh 83 48 Hontalan 543 485 Összesen 6104 6389

összesen 3046 1519 1320 996 818 692 605 600 567 317 238 234 223 159 131 1028 12493

A nemzetiségek mellett feltűnően sok a hontalan száma, akik a térségben kóborolnak, és valamelyik országban tervezik a letelepedést, ám megfelelő okmányok és lehetőségek híján sorsuk kedvezőbbre fordulását valamilyen idegenrendészeti, menekültügyi gyűjtőállomáson várják. Összegezve megállapítható, hogy földrajzilag Szlovákia hazánkhoz hasonlóan kedvezőtlen helyzetben van, tranzit országként, az illegális migráció útvonala megy rajta keresztül. Az illegális határátlépők nemzetisége egyértelműen illusztrálja, hogy a keleteurópai és ázsiai állampolgárok kísérlik meg Szlovákián keresztül az Európai unióba való bejutást. Az illegális határátlépőket jól szervezett embercsempészek segítik céljaik elérésben. Az illegális bevándorlást döntően nemzetközi szervezett bűnbandák irányítják. Az embercsempészés kiváló üzleti lehetőséget kínál, mivel minél inkább erősítik az illegális bevándorlókkal szemben hozott intézkedéseiket a cél országok hatóságai, annál inkább növekszik azoknak az illegális bevándorlóknak a száma, akik a csempészbandák segítségét veszik igénybe. Világszerte megfigyelhető, hogy az embercsempész tevékenység egyre inkább hivatásszerűvé válik és specializálódik. A jelenség leginkább abban figyelhető meg, hogy e tevékenység során a bűnszervezetek: - igénybe veszik a legmodernebb technikát, - felhasználják az utazási- és fordítóirodák tevékenységét, - egyes tagjaikat légitársaságok, teher- és személyszállító cégek alkalmazottjaiként dolgoztatják, - szállás- és lakáslehetőségeket kínálnak fel az illegálisan kivándorlók számára, és a csempészetük előkészítésére, - együttműködnek a korrupt vám- és határőr-tisztviselőkkel, a súrlódásmentes határátlépés végrehajtása érdekében.

7

A szakosodást jól jellemzi, hogy az embercsempészet különböző fázisait a bűnszervezethez tartozó specialisták hajtják végre, mint például a hamisított okmányok készítését, a szállítás előkészítését, megszervezését. Sok esetben különböző országok embercsempész szervezeteinek együttműködése tapasztalható, így például az Ázsiából és a Közel-Keletről Nyugat-Európába irányuló embercsempészetben közösen vesznek részt iráni, afgán, török és albán szervezett bűnözői csoportok. Az embercsempész bűnszervezetek éves bevételeiről származó információk elég erős szórást mutatnak. Reálisnak tekinthető összege az elmúlt évre vonatkozóan kb. 5 milliárd USA dollárra becsülhető. A szlovák kormány kiemelt figyelmet fordít Schengeni Egyezmény követelményeinek való megfelelésére, ezért folyamatosan modernizálja és átszervezi a határőrizetet végrehajtó szervezetét. Különös hangsúlyt helyeznek az ukránszlovák és szlovák-magyar határra, ahol legjelentősebb számban az illegális határátlépők a bejutással próbálkoznak. Várhatóan szervezetük átalakításában az új a díszlokációban is az ukrán-szlovák külső határra összpontosítanak. Eredményes, színvonalas munkavégzés érdekében az alábbi szervezetekkel működnek17 együtt: y Nemzetközi Határrendőrség Konferencia (Siófok) részvevőival y

1999-től a Visegrádi Négyek rendvédelmi szervezeteivel,

y

VISA Csoport tagjaival,

y

CIREFI-vel

y

Budapest Csoport tagjaival

y

szomszédos országok hatóságaival

A térség határőrizetére, legális és illegális migrációjára döntő hatással lesz Szlovákia és három szomszédos országa (Lengyelország, Csehország és Magyarország) EU-s tagsága, majd várhatóan a Schengeni Övezethez való csatalakozás, ami kb. 20106-2007-re tehető. A tanulmány "A magyar-ukrán határ, mint az EU külső határa..." című, OTKA T 046120 nyilvántartási számú kutatási programhoz is kapcsolódik

FELHASZNÁLT IRODALOM Falsovanie a pozmenovanie cestovnych dokladov a ich vyuzitie pri nelegálenej medzinárodnej migrácii Bratislava. MEPA 2004 Fórizs Sándor: A Szlovák Köztársaság határőrizete. BM Szemle 1999/3. sz Kobolka István: A magyar-szlovén és a magyar horvát államhatárok biztonságföldrajzi kérdései, különös tekintettel a szervezett bűnözésre. PhD. disszertáció Pécs 2004. Sallai János: Szomszédok határőr szemmel: Szlovákia. BM Szemle 1995. 1-7. sz. Siposné dr Kecskeméthy Klára – Nagy Miklós: Szomszédolás, Szlovákis: Új ország a Kárpátok vonulata között

17

Határrendészet Európában, Nemzetközi Migrációspolitikai Központ (ICMPD) Bécs 1999.

8

9

ILLEGÁLIS ÉS LEGÁLIS MIGRÁCIÓ SZLOVÁKIÁBAN

Recommend Documents