II.RÉSZ
PAKOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS SZERKEZETI TERVÉNEK MŰLEÍRÁSA
PAKOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2006.
PAKOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Pakod község Önkormányzata az 1998-ban Zalabér társközségei részére készült rendezési terv érvényét már elfogadni nem tudja, ezért új rendezési terv készítését határozta el. Megbízta az Altus Savaria Tervező Iroda Kft-t, hogy az 1999. évi CXV. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény és a végrehajtására vonatkozó OTÉK érvényes előírásainak mefelelően nyújtson segítséget a településfejlesztési koncepció tervezetének és Pakod község településszerkezeti és szabályozási tervének, valamint a Helyi Építési Szabályzat elkészítéséhez. A tervkészítés előkészítő munkálataiban résztvevők támaszkodhatnak a régi rendezési terv még felhasználható bázisadataira, a beszerzett digitalizált földhivatali térképállományra, a vizsgálati munka tapasztalataira, megállapításaira, a Zala-Kar Térségi Innovációs Társulás dokumentumaira, Pakod község történeti emlékeire, a KSH Zala megyei Igazgatóságának kiadványaira és az OTÉK előírásainak megfelelően készítendő tájrendezési, környezetalakítási, közlekedési, közművesítési, valamint a hírközlési – kötelezően előírt – alátámasztó szakági munkarészek, továbbá a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány javaslataira. A településszerkezeti terv a község Képviselő Testülete által elfogadott Településfejlesztési Koncepcióban rögzített fejlesztési célok megvalósíthatóságára készítsen döntési javaslatot. Jelen településfejlesztési koncepció a beindult fejlesztési folyamatnak a megalapozó dokumentuma, amely a meglévő adottságokból kiindulva egységes keretet teremt a jövőre vonatkozó elképzeléseknek, feltárva a követendő irányokat, meghatározva a hosszú távú, átfogó fejlesztési célokat, valamint a megvalósítást szolgáló eszköz- és intézményrendszert. A koncepció a település számszerűsíthető adataira (1. sz. melléklet) épült. A jövőépítés irányait nem elszigetelten, kizárólag a település belső folyamtai alapján határozza meg, hanem szem előtt tartja az európai regionális politika Magyaroszágot érintő hatásait, az országos terület- és vidékfejlesztési politika céljait, a regionális és a kistérségi területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott kapcsolódó célokat és programokat (2. sz. melléklet). Ezekből a kiemelt feladatok ugyan általánosítottak, ellenirányú esetleges helyi elképzelések megfogalmazásától viszont óvnak, azoknak prioritást nem adnak. A település lakónépességének több évtizeden át tartó csökkenése mindenképpen megállítandó. Ezért a fejlődést befolyásoló minden tényezőt vizsgálni szükséges. A vasúti és közúti rekonstrukció igényeinek ismeretében, a Zala folyó szabályozási viszonyainak utóvizsgálata, a K-NY irányú új kerékpárútnyomvonal helyes megválasztása, Zalaszentgróttal és Nagytilajjal, esetleg Bérbaltavárral való közúti kapcsolat megteremtése a tervezett ”borút” fejlesztése stb. mind-mind megfelelő fejlesztési következtetés levonására késztet. A község egyre javuló lakásfeltételeinek megteremtése érdekében az 1 sz. melléklet alapján indokolt mintegy 55-60 lakás építéséhez szükséges közműves telekalakítást – 20 éves időtávlatban – indokoltnak tartja. Az ehhez szükséges járulékos közműprogramokkal egyetért.
Fejlesztési elképzelései, regionális és megyei koncepcióhoz és reálisan mutatja be a Zala-Kar által összeállított és patronált helyi célkitűzéseket is.
A TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ HELYI TÉNYEZŐK
Humán erőforrások: Pakod község lakónépesség 1869-ben 864 fő volt, majd folyamatosan 1395 főre emelkedett. Ezt követően viszont csökkent. A környező települések népességcsökkenése már 1950-től mérhető volt. Itt a helyi gazdaság és a városba történő munkába járás feltételeinek biztosítása miatt az elvándorlás későbbre tolódott. Feltehetően ez az oka annak is, hogy az utolsó 7-8 évben már megszűnt a népességszám csökkenése, így a község lakossága az ezer fő körüli létszámmal reálisabb jövőkép kialakulásában bizakodhat. A község megyeszéli elhelyezkedése ellenére fejlett infrastruktúrát épített ki. A közelmúltban befejezett szennyvízcsatornázással, azt megelőzően pedig a vezetékes földgázellátással a vonalas közművek mindegyikével rendelkezik. Kábeltelevízióval az elektronikus hírközlésben is elérte a városi szintű ellátást. Azzal, hogy a vasútvonal a közeli években villamosításra, a nyomvonal pedig ívkorrekcióval gyorsítottabb pályára fog átépülni, a községnek a külvilággal való kapcsolata tovább fog javulni. A lakosság iskolázottsági szintje a községek átlaga feletti. Az egyetemet, főiskolát végzettek aránya meghaladja a 4 %-ot, a középiskolát és szakmunkásképzőt végzettek aránya pedig a 49 %-ot. Azzal, hogy az általános iskola 1-8. osztályát a rendszerváltást követően Zalabérről sikerült visszavenni, a község értelmiségi létszáma is megtudott erősödni. Pakodot is veszélyezteti a gyereklétszám rohamos csökkenése, ezért jövőt befolyásoló kérdésként vetődik fel a közeli években az óvoda-iskola fenntarthatóságának kérdése. Ez egyben azt is jelenti, hogy tartalék kapacitással rendelkeznek a gyermekellátó intézmények, vagyis a nagyobb mértékű betelepülés sem okozna gondot.
Gazdasági tényezők: Az évszázadok alatt kifejlődött árutermelő mezőgazdaságot jól tudta szolgálni mind a közúti, mind a vasúti személy- és áruszállítás. Majorépületek adtak lehetőséget a II. világháborút követő nagyüzemi mezőgazdaság zökkenőmentes kialakításához. A rendszerváltást követő privatizáció Pakod esetében is visszavetette az árutermelő gazdálkodást. Egyes alágazatok (így pl. a sertéstenyésztés) viszont jelenleg is termelni tudnak. Ez elsősorban a munkaerő helyi foglakoztatásában nyújt nagy segítséget. Emiatt a környezetvédelem korszerű követelményrendszerében is a fokozatosság a helyi vezetés reakciója. Az elnézőbb magatartást azzal lehet csak ellensúlyozni, hogy segítséget ad a gazdálkodóknak a különféle pénzügyi források pályázat útján való elnyeréséhez. Figyelemreméltó, hogy a községi vezetés a Zala-Kar Innovációs Társulás segítségével egyre inkább a termelést közvetlenebbül érintő kérdések irányába történő pályáztatásokkal próbálja erősíteni, illetve a pályázatok számát szaporítani. A környezetalakítási, a borút, hegyközség-fejlesztési, stb. pályázatok is a lakosság gazdasági érdekfeltételeit segítik. A vasúti fejlesztések a Zala vízfolyás-rendezési utómunkálatok, a kerékpárút alakítás, stb. a helyi munkafeltételek gyarapítását szolgálják. A Zala szabályozás
után fennmaradt holtág ésszerű rehabilitációja a nádtermelés, illetve haltenyésztés irányába is lehetőséget kínál.
Egészségügyi és szociális tényezők: A településen a felnőttek és gyerekek részére a háziorvosi és körzeti betegápolási ellátás biztosított. A háziorvosi ellátás keretében megjelentek, illetve meglátogatottak száma évi 12ezer fő. A járóbeteg szakellátás rendelési helye Zalaszentgróton, illetve Zalaegerszegen biztosított. A szociális ellátás keretében rendszeres az étkeztetési, a szociális segélyezési, jövedelempótlást nyújtó, az ápolási, gondozási munka. A szakellátást védőnő végzi.
Közlekedésfejlesztési követelmények: A községet átszeli a Zalaegerszeg-Sümeg közötti összekötő út, melynél a forgalom intenzitása számottevő. Ez az út nagyobb térségek feltárását és a megyeszékhelyhez való csatlakozást biztosítja. Erre az útra csatlakozik Pakodot Dötkkel és a hegyközséggel összekötő közút. A szomszédos Nagytilaj felé viszont javítandó, korszerűsítendő az összekötő út. A közlekedési ágazat legnagyobb fejlesztési programja a Zalaegerszeg-Boba közötti vasúti rekonstrukció, mely Pakod község területét illetően ívkorrekciót is kap a villamosítás felépítményrendszerét is biztosítva. Jelentős fejlesztési programmal számolnak Zalaszentgrót irányába a Zala partjának, illetve a hegyközség érintésével a kerékpárút kiépítése esetében is.
A településfejlesztési koncepció kiemelt feladatai: A helyi fiatalok letelepítésének, helyben tartásának és a számba vehető városokból kiköltözők fogadására mintegy 60 családiház megépítéséhez szükséges lakótelepi területfeltárást kell biztosítani. Előnybe kell részesíteni és támogatni kell minden olyan fejlesztést, amely a helyben foglalkoztatás lehetőségeit bővítik. A vasút átépítése, a kerékpárútépítés, a Zala folyóval kapcsolatos, illetve a vízgazdálkodási területek feltárásával összefüggő, a hegyközségi élet körülményeit javító, a mezőgazdasági termelés és különösen a szőlő-gyümölcs termelés és feldolgozás foglalkoztatást javító lehetőségeit kiemelten kell támogatni. Figyelemmel kell kísérni a munkábajárással kapcsolatos közlekedési feltételek, menetrendi követelmények, lakossági szolgáltatás-szervezési módszerek javításához adódó lehetőségeket annak érdekében, hogy a községben lakók mobilitása mindenkor biztosítható legyen. Segíteni kell a lakossági információt, a kábeltelevízió-adta feltételek bővítését, az internet-szolgáltatást és a távmunka meghonosítását, terjedését.
1. számú melléklet MEGNEVEZÉS Területe km2 ebből belterület ha Lakónépesség fő Lakásállomány db
193 0 12,5 7 109
194 9 12,5 7 109
197 0 12,5 7 109
198 0 12,5 7 109
199 0 12,5 7 109
199 5 12,5 7 109
200 0 12,5 7 109
200 2 12,5 7 109
200 5 12,5 7 110
201 0 12,5 7 112
201 5 12,5 7 115
202 0 12,5 7 115
134 6 •
128 6 •
133 1
121 4 376
106 2 353
997
999
998
378
382
383
100 0 388
103 0 405
105 0 420
108 0 437
373 1 lakásra jutó személy fő/lakás Villamosenergiát használó háztartás db Háztartási vill.energia fogyasztás MW Közüzemi vízzel ellátott lakás db lakosságnak szolgáltatott víz 1000 m3 Közüzemi vízvezeték hálózathossza km Közüzemi szennyvízcsatornaháló zatba bekapcsolt lakás db Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat km Vezetékes gázt fogyasztó háztartás db háztartásoknak értékesített vezetékes gáz 1000m3 Kiskereskedelmi üzlet db Vendéglátóegység db
•
•
3,23
3,01
2,64
2,61
2,61
2,58
2,54
2,50
2,47
371
390
437
441
441
442
460
470
490
110 0 400
120 0 420
•
•
3,57 340
•
•
•
•
•
873
946
955
970
-
-
7
149
253
282
334
337
360
100 0 380
-
-
•
•
•
20
23
48
53
60
65
68
-
-
8,8
8,8
8,8
8,8
8,8
8,8
9,0
9,0
10,0
10,0
-
-
-
-
-
-
-
137
220
240
300
380
-
-
-
-
-
-
-
8,0
9,0
9,0
10,0
10,0
-
-
-
-
-
-
2
157
230
250
280
-
-
-
-
-
-
•
8
16
22
30
40
-
-
-
-
-
4
2
4
4
4
5
5
-
-
-
-
-
2
3
4
4
4
4
5
Működő vállalkozás db
-
-
-
-
•
•
29
33
Személygépkocsi db
•
•
•
•
•
•
176
182
Távbeszélő fővonal db
•
•
•
•
•
•
120
140
Kábeltelevízióval ellátott lakás (db)
-
-
-
-
-
•
220
240
2. számú melléklet TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ KÜLSŐ TÉNYEZŐK
Nemzetközi meghatározottság Általános világgazdasági tendenciaként érvényesül az ipar egyre fokozottabb mértékű térvesztése, amellyel párhuzamosan előtérbe kerül a tercier szektor, dinamikusan nő a szolgáltatások szerepe. A tercier szektoron belül egyre inkább kiemelkedik a turisztikai ágazat, ami összefügg azzal, hogy a jóléti társadalmakban megnövekszik a pihenésre, kikapcsolódásra szánt idő. A tercierizálódással párhuzamosan felértékelődik a humán erőforrások szerepe, megjelenik az élethosszig tartó tanulás szükségessége, amely együtt jár az oktatási-, képzési rendszerek rugalmasságának és fejlesztésének igényével. A turisztikai ágazaton belül is egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségturizmus, amelyen belül kiemelkedően fontos a termálfürdők és rekreációs központok szerepe. A gazdaságpolitikai irányok megfogalmazása és a konkrét intézkedések végrehajtása során egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható fejlődés elve, amely együtt jár a környezetvédelmi érdek fokozott érvényesítésével, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok összehangolásának igényével. Az általános globalizáció folyamatában, - a fenntartható fejlődés elvével összhangban - egyre nagyobb hangsúlyt kap a stratégiai programozás szükségessége, s ugyanakkor felértékelődik a helyi döntések szerepe is (decentralizáció), a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” - elvnek megfelelően. Az európai regionális politikában kiemelkedő szerep jut a vidékfejlesztésnek, amely részben a hátrányos helyzetű mezőgazdasági térségek felzárkóztatását célozza.
Az Országos Területfejlesztési Koncepció kapcsolódó céljai és irányelvei A területfejlesztési politika országos céljai közül itt elsősorban azok kerülnek felsorolásszerűen kiemelésre, amelyek meghatározóak a zalaszentgróti kistérség, s ezen keresztül Pakod jövőjének alakulása; alakítása szempontjából. Ennek megfelelően a jövőkép elemeként, célként illetőleg prioritásként jelenik meg az OTÉK-ban: •
A területi egyenlőtlenségek mérséklése a fejlett és az elmaradott térségek illetve települések között az életkörülmények, a gazdasági, az oktatási, a kulturális és az infrastrukturális feltételek vonatkozásában (csökkenjen a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, jelentős munkanélküliséggel súlytott térségek köre).
•
A kiváló idegenforgalmi adottságokkal, vonzerővel rendelkező, de elmaradott területek bekapcsolódása a turizmusba a komplex infrastruktúra kiépítésével.
•
Az erőforrások fenntartható használatát biztosító fejlesztéspolitika érvényre juttatása a különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben.
•
A hátrányos helyzetű térségekben a belső fejlődési lehetőségek kibontakoztatását elősegítő programok ösztönzése, az üdülésiidegenforgalmi adottságokra, vonzerőre alapozott komplex fejlesztések támogatása, a humán erőforrások fejlődését elősegítő programok végrehajtása.
•
A kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú térségekben a gazdálkodók támogatása, a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok kidolgozása és támogatása, a környezet, a természet, a táj védelmének elősegítése.
Nemzeti szinten is elsődleges fejlesztési prioritásnak számít a turizmus, ezen belül különösen hangsúlyos támogatási terület a termálfürdők fejlesztése, amelynek fontossága megnyilvánul az országos pályázati források elosztásában is (pl. Széchenyi Terv 2001.-2002-es pályázatai)
A Nyugat-Dunántúli Régió területfejlesztési céljai A Regionális Fejlesztési Tanács az alábbi stratégiai célokat fogalmazta meg a Nyugat-Dunántúl számára az 1999. őszén közzétett programdokumentumban: •
Az életminőség javítása é az EU életszínvonal közelítése.
•
A környezetvédelem és fenntarthatóság biztosítása.
•
Regionális identitás és társadalmi-gazdasági kohézió megteremtése.
• Az európai integráció elérése, előnyeinek kihasználása. A Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési programja, amely lényegében a 2000-2006. közötti időszak finanszírozási dokumentumának számít, négy fő prioritást (humánerőforrás fejlesztés, vállalkozás- és technológiai innováció, régióépítés, életminőség javítása), s ezeken belül összesen 14 operatív programot fogalmaz meg. Az operatív programok közül a település-, illetve a térség fejlesztése szempontjából különösen az alábbiak bírnak jelentőséggel: •
„Kútfő” – az innovatív közösségi kezdeményezésekért,
•
„Kilátó” – a kiemelt turisztikai vonzerők fejlesztéséért,
•
Integrált vidékfejlesztés,
•
„Háló” – egészségügyi és szociális program
•
„Örökségünk” – a kulturális örökség és az épített környezet védelméért.
A kapcsolódó megyei területfejlesztési célkitűzések Zala megye 1998-ban elkészült településfejlesztési koncepciója két szinten is körvonalazza azokat a fejlesztési irányokat, amelyek igazodási pontként szolgálnak a megyében elhelyezkedő települések fejlesztési koncepciójának, programjának elkészítésénél. Egyfelől megyei szinten meghatározza a jövőépítés célrendszerét és stratégiai programjait, másfelől az egyes kistérségek szintjén is felrajzolja a lehetséges és kívánatos fejlesztési irányokat. Mindezek
figyelembevételével Pakod szempontjából az alábbi kapcsolódó célkitűzéseket szükséges kiemelni: •
A gazdaság összehangolt fejlesztése alatt szereplő célok közül mindenekelőtt a turizmus adottságainak kiszélesítése, a fogadóképesség növelése, az agrárgazdaság összehangolt fejlesztése, valamint a környezetbarát energiák kihasználása.
•
A vidékfejlesztés, térségi felzárkóztatás csoportjából a kommunális, műszakiés a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a kistérségi együttműködések és a helyi gazdaság támogatása.
•
A természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos célok közül pedig a vízbázisok védelme, a természetvédelem, valamint az ökológiai szemlélet kialakítása. A humán erőforrások fejlesztésén belül elsősorban a települések népességmegtartó képességének fokozása. Fokozni kell a megyeszékhely és a kistérségi központ részvételét a megyei és térséget érintő programokban, hiszen szinte valamennyi célkitűzés és program vezető ereje, legfőbb vonzereje. Lényeges, hogy a részvétel a partnerség elvén alapuljon, ne helyettesítse, hanem aktivizálja az össz-fejlődést szolgáló helyi kezdeményezéseket, erőforrásokat. Ez elsősorban a fejlesztési eszközök megfelelő koordinálásában valósulhat meg.
• •
Fejlesztési elképzelések a Zalaszentgróti kistérségben A megyében 6 statisztikai kistérség van, ezek közül a zalaszentgróti társadalmigazdasági szempontból az elmaradottak közé tartozik. A felzárkozó térség a megye fejlettebb térségeinek peremén, azok vonzásában van. Érdemes támaszkodnia a nagyobb térség gazdaságfejlesztési programjaira. Ezen belül leglényegesebb mozgósító erőt a ZALA-KAR Térségi Innovációs Társulás jelent, mely területileg lefedi Pakodon kívül a megye észak-keleti településeit, a megye hármas megyehatár vidékét. Pakod község szorosan kapcsolódik a társuláshoz, melynek a kistérségnél ugyan kevesebb, de mégis lényeges számú, alapításkor 14, ma viszont már 24 önkormányzat összefogásával (a Zalaszentgrót statisztikai körzet valamennyi települése) dolgozik. Legnagyobb tagja Zalaszentgrót, melynek kb. 7800 lakosa van, a legkisebb Dötk 28 fővel. A stratégiai tervezés a harmadik évtől, 1995-től vált szervezetté, azóta minden évben a polgármesterek részvételével megrendezett tréningen történik. „Pro Régió” díjjal jutalmazták. A sok új kezedeményezés közül a szociális földprogram indítása, a roma szociális foglalkoztatási program felkarolása és az új önálló szervezetek létrehozása emelendő ki. A ZALA-KAR ernyőszervezetként működik, az általa létrehozott önálló szervezetek: - Gazdálkodó Családokért Szociális Szolgáltató és Termelő KHT, - Térségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat KKt, - ZALA-KAR Vendéglátók Egyesülete, - Zala Borút Egyesület. A programok között van olyan, amelyik pénzhiány vagy egyéb feltételek hiánya miatt szünetel: - Családgazdasági támogatás (1993-1995.), - Vállalkozói, mezőgazdasági program (1993-1995.), - Szociális program, idős gondozási program (1994-1999.), - ROMA Képzési és foglalkoztatási program (1996-2000.) - Újra dolgozok program (1999-2000.), - Gyermekjóléti Szolgálat (1998-2002.). Jelenleg is folyamatos programok: - Turisztikai program (1996-tól), - Gyermek és ifjúsági demokrácia program (1994-től), - KOMA Közoktatás-fejlesztési program (1997-től), - Szociális Földprogram (1996-tól), - Ökológikus vidékfejlesztési program (199-től), - Zalai Bor út kialakítása (1999-től), - Revitalizáció a Zalakanyarban (2000-től). Pakod község Képviselő Testülete a Zala-Kar törekvéseivel egyetértve a gazdasági-, kultúrális és társadalmi élet minden területén a talponmaradásért, a falu megújulásáért dolgozik abban bízva, hogy az itt élő egyre népesebb lakosság egyre javuló életfeltételeit megteremtse.
Jegyzőkönyvi kivonat
Készült: Pakod község Képviselő Testületének ………..………………..…-én megtartott üléséről.
Pakod község Önkormányzatának Képviselő Testülete a község településfejlesztési koncepcióját ………./2004. (……..) Képviselő Testületi határozattal jóváhagyja.
Kmf.
………………………… polgármester
………………………… jegyző
………………………… jkv.vezető
PAKOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MŰLEÍRÁSA
BEVEZETÉS
Pakod ősi magyar település, a Zala folyó bal partján fekszik a vasi határ szélén Zalabértől dél-nyugatra. Az első írásos emlék 1211-ből származik, akkor még Pocud néven említve. Az első település a maitól dél-nyugatra terjedt el, a Pókaszepetkre menő út mentén. Erre az is enged következtetni, hogy a későbbi papföldek és uradalmi táblák területén sok épület maradványát és cserepeket forgattak ki az ekék. Ennek a határrésznek is megmaradt a neve : Pusztapakod. Az évszázadok során a település számtalan természeti és mesterséges csapást élt meg, és élt túl. A tűzvészek, árvíz, földrengés komoly erőpróbaként álltak a pakodiak elé, akik ragaszkodásuk, és kitartásukról tanúbizonyságot téve itt maradtak, gyarapodtak. 1690-ben már “rég leégett” a falu, de a szőlőhegyen tovább folyt az élet. 1697ben Nagypakodon már éltek, de Pusztapakod már nem épült újjá. A szőlőhegy a mai napig is fontos szerepet tölt be a falu életében; a Zalai Borvidék részeként a Zalai Borút része is. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FŐBB CÉLKITŰZÉSEI
•
A helyi fiatalok letelepítésének, helyben tartásának és a számba vehető városokból kiköltözők fogadására mintegy 60 családiház megépítéséhez szükséges lakótelepi területfeltárást kell biztosítani.
•
Előnybe kell részesíteni és támogatni kell minden olyan fejlesztést, amely a helyben foglalkoztatás lehetőségeit bővítik.
•
A vasút átépítése, a kerékpárút-építés, a Zala folyóval kapcsolatos, illetve a vízgazdálkodási területek feltárásával összefüggő, a hegyközségi élet körülményeit javító, a mezőgazdasági termelés és különösen a szőlő-gyümölcs termelés és feldolgozás foglalkoztatást javító lehetőségeit kiemelten kell támogatni.
•
Figyelemmel kell kísérni a munkábajárással kapcsolatos közlekedési feltételek, menetrendi követelmények, lakossági szolgáltatás-szervezési módszerek javításához adódó lehetőségeket annak érdekében, hogy a községben lakók mobilitása mindenkor biztosítható legyen.
•
Segíteni kell a lakossági információt, a kábeltelevízió-adta feltételek bővítését, az internet-szolgáltatást és a távmunka meghonosítását, terjedését.
A RENDEZÉSI TERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE
A rendezési terv készítése során az épített környezet alakításáról és védelmérőlszóló 1997. évi LXXVIII. törvény és a vonatkozó további országos szintű jogszabályokon túl figyelembe vettük a jóváhagyás előtt álló Zala megyei Területrendezési Terv (továbbiakban: ZmTrT) övezeti előírásait is. A megyei terv és a pakodi településrendezési terv viszonyát a mellékelt ábrasor szemlélteti. Megállapítható, hogy a településfejlesztési koncepció a megyei ajánlásokkal ellentétes elemeket nem tartalmaz. A „hagyományosan vidéki” , szőlőhegyét tekintve „tájképvédelmi, kertes” jellegének megőrzése a terv alapvető célkitűzése. A ZmTrT legtöbb „problémás” övezete szerencsésen elkerüli a település közigazgatási területét – így: bányaterület, régészeti érintettség, stb. Pakod szőlőhegyét csúszásveszélyes területbe sorolta a ZmTrT, ezért a lakóterület rehabilitációnál csak a régóta hagyományosan beépített telkekkel számoltunk. Néhány további elemet helyismeretünk által korrigáltunk: Bár a vízek védelménél a TrT-ben nem szerepel a Zala pakodi szakasza, a terv helyi védelmével számol (amúgy is a NATURA 2000. hálózat része). Ugyanakkor a szőőhegy területét is magába foglaló „térségi hulladéklerakó helykijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület” kategóriát nem tekintettük megfontolásra érdemesnek.
A TERÜLETHASZNÁLATI EGYSÉGEK ISMERTETÉSE
A településszerkezeti terv meghatározza a község teljes közigazgatási területén az egyes területek: rendeltetését, jövőbeni sorsát, szerepét. Lehetőséget biztosít azok fejlesztésére, segítségével lehet pályázatokat benyújtani.
A terv megkülönböztet beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket, jelzi a jelentősebb közlekedési nyomvonalokat, illetve azok továbbfejlesztési lehetőségeit, feltünteti a fontosabb intézmények és közművek helyét a település közigazgatási területén, mutatja a beépítésre szánt területek szintterület sűrűségét, illetve tartalmaz egyéb kiegészítő információkat.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
LAKÓTERÜLET
FEJLESZTÉS:
Pakod község lakóterületei leginkább falusias jelleget mutatnak, lakóterület fejlesztésre kijelölt területek a település dél-nyugati és keleti – észak-keleti részén találhatók, melyek beépítési paramétereiket tekintve illeszkednek a környezetükben megszokott oldalhatáros településszerkezethez. Kialakításukat az érintett földterületek belterületbe vonásával célszerű kezdeni, a belterületi határvonal terv szerinti rendezésével. A lakóterületfejlesztés ütemezését a szerkezeti terven jelöltük. A szőlőhegyi lakóterületek gázzal, telefonnal, villannyal el vannak látva, a vezetékes víz- és a szennyvízcsatornahálózat a későbbiekben fog elkészülni.
Településközpont fejlesztés: “A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociáles épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.” ( OTÉK 16.§ (1) ) Ilyen terület három helyen ágyazódik a falusias lakószövetbe lehetőséget biztosítva a magasabb beépítési százalék és szintterületsűrűség megközelítése által a vegyes központi funkciók megjelenésének elősegítésére.
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK FEJLESZTÉSE:
A település központjában lévő magtár műemlék épület, és annak környezetét fejlesztési tervre alapozott részletes szabályozási terv alapján rehabilitálható csak. A lakóterület által körbezárt a Béke, Petőfi, Kisfaludy utcákkal határolt belterületi rét a távlati elképzelések szerint sportcentrummá fejleszthető. A különleges beépítésre szánt területként megjelölt temető nem kerül bővítésre.
GAZDASÁGI-KERESKEDELMI
TERÜLET FEJLESZTÉSE:
“A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.” ( OTÉK 19§ (1) ) Itt kap lehetőséget a szőlőhgyre vezető út menti parkoló, pihenőhely, stb., kihasználva a Borút adta lehetőségeket, valamint a Dötk felőli településkapu kiépítésének ad teret. A vasútvonal korrekciójával kialakuló, de még a zajzónába tartozó területek egy része is hasoló besorolást kapott.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FEJLESZTÉSE
Pakod lakott, illetve beépítésre szánt területét övező mezőgazdasági területen a településszerkezeti terv megkülönböztet mezőgazdasági védő területeket, amelyeken a településen élők védelmében korlátozott mezőgazdasági tevékenység folytatható. A szőlőhegy egykori zártkerti területe természetesen továbbra is szőlőtermesztő, gyümölcstermesztő, legelő, kaszáló mezőgazdasági, és lakó területeket tartalmaz, pince, illetve présház építési lehetőséggel. Ugyanakkor a szőlőhegyet övező mezőgazdasági területeken is mezőgazdasági védőterület segíti a szőlőhegy nyugodt használatát.
ZÖLDTERÜLETEK FEJLESZTÉSE:
Pakod község nem csak földrajzi elhelyezkedésének, hanem az ott élők szépérzékének köszönhetően is megőrizte gazdag zöldfelületeit.
A falu belsejében sportolásra kijelölt terület zöldfelületeit beültetési kötelezettség biztosítja. A Zala völgye természeti kincsekben pancsol.
A
KÖZSÉG ÚTHÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSE:
A 7328. jelű Sümeg - Zalaegerszeg település összekötő útnak Pakod község közigazgatási területén, a község belterületét elkerülő, azt tehermentesítő szakasza jelentős változást okoz. A TERÜLETHASZNÁLAT TERVEZETT VÁLTOZÁSA ÉS ANNAK NATURÁLIS MUTATÓI
A területhasználat változásának mellékelt tervlapja alapján kimutatható, hogy településrendezési terv a közigazgatási terület egy részének, kb. 3,6%-nyi területnek területhasználati változásával számol. (Beépített terület: 32,76 ha ha – 2,6%; nem beépített terület: 12,78 ha - 1%). A 9 kategóriában megkülönböztetett intézkedések jellegének elemzése azonban érzékelhetővé teszi, hogy a tervezett folyamatok iránya részben a természeti környezet rehabilitációját, az értékes tájkép megőrzését, a hagyományos tájhasználati elemek fejlesztését kívánja előmozdítani. Ennek aránya a teljes közigazgatási területre vetítve 1,3% (12,78 ha). Még az olyan, építési övezetek kijelölésével járó kezdeményezések is ebbe az irányba hatnak, mint a szőlőhegyi hagyományos „kinntlakást” legalizáló lakóterület kijelölése. Hiszen ez egy több százados hagyomány továbbélésének feltétele. Ezen területek aránya a teljes közigazgatási területre vetítve 1%, a szőlőhegy területére vetítve: 4,8 % (11,7 ha). A településmag változással érintett területeire a differenciálódás jellemző: Az infrastruktúra környezetében az idegenforgalmi, turisztikai és oktatási-igazgatási funkciók erősödése településközponti szerepkör felvállalásával jár. A közlekedési hálózatok differenciálódása (vasút, országos főút fejlesztés), valamint a munkahely teremtő beruházások a gazdasági területek fejlesztését vonzza maga
után. Az új építési területek aránya: 16,7%, míg a minőségileg változó, korábban is beépített területek aránya a belterületre vetítve: 30 %.
A TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁSÁNAK IDŐBENI ÜTEMEZÉSE A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK VISZONYLATÁBAN
Településpolitikai döntés értelmében településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat Pakod teljes közigazgatási területére, míg szabályozási terv csak a belterületi és a külterületi, beépítésre szánt területekre készült. A döntés meghozatalakor nemcsak a külterületi ingatlanok bizonytalan alaptérképi- és tulajdonviszonyai, hanem a fejlesztéseket koordinálni kívánó tudatos elemek is szerepet játszottak. Ezáltal vált ugyanis lehetővé, hogy a fejlesztések ellenőrzött, ütemezett módon valósulhassanak meg.
A településrendezési eszközök hierarchiája szerint az ütemezésnek két szintje létezik:
I.
Településszerkezeti tervben (önkormányzati határozattal elfogadott) övezeti besorolás, szabályozás nélkül vagy a beépítési terven alapuló részletes szabályozást előírva.
II.
Szabályozási tervben (önkormányzati rendelettel megállapított) övezeti/építési övezeti besorolás megállapítása.
Az I. esetben valójában egy olyan jövőkép felvázolásáról van szó, amely a megyei (országos)
törekvésekkel összhangban lévő
fejlesztés megvalósításának
lehetőségét kínálja a község közigazgatási területén belül. Bár részletes szabályozás és az ezzel járó építési jogok alapítása ebben az esetben nem történik, az alátámasztó szakági munkarészek alapján a fejlesztés volumene igazolható, annak akadályoztatásával már a későbbiekben sem kell számítani.
A II. esetben, szabályozási eszközökkel, azonnali építési jogok keletkeznek. Még ebben a jogilag „konkrét” esetben is van azonban mód a fokozatosság elvének érvényesítésére. Ha figyelembe vesszük ugyanis az infrastruktúra kiépítésének fajlagos költségeit, valószínűsíthető, mely területek esetében várható a fejlesztések gyors realizálódása.
Jegyzőkönyvi kivonat
Készült:
Pakod Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2006. szeptember 11-én megtartott üléséről
63/2006.(IX.11.) számú képviselőtestületi határozat: Pakod
községi
Önkormányzat
képviselő
testülete
Pakod
község
településszerkezeti tervét az Altus Savaria Tervező Iroda Rk06 törzsszámon kibocsátott T-1 jelű tervén feltüntetettek és a hozzá csatolt műszaki leírásban részletezettek szerint elfogadja.
Felelős:
Martincsevics István polgármester Németh Károlyné jegyző
Határidő:
folyamatos
....................................
....................................
polgármester
jegyző
A kivonat hiteléül: ..................................... jkv. vezető
