III. Szakmai Hírlevél

Szakmai Hírlevél

2009/III.

Szakmai Hírlevél SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ

2009. október IX. évfolyam 3. szám

SZAKMAI HÍRLEVÉL 2009. OKTÓBER IX. évfolyam 3. szám

Tartalom FÓKUSZBAN: A költségvetési törvény tervezete ................................................. 3 HÍREK, AKTUALITÁSOK ...................................................................................... 8 Tájékoztatás jogszabályváltozásokról ................................................................... 8 Tájékoztató kiadvány az ellenőrzésekkel kapcsolatban az FSZH-tól ....................... 14 Ismételt tájékoztatás a 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti vizsgálatokról ..... 15 Érthetően - a 92/2008. ( IV.23. ) Korm. rendelet 2009.szeptember 1-jétől hatályba lépő módosításai a gyakorlatban ....................................................................... 16 ALAPSZOLGÁLTATÁSI ROVAT ........................................................................... 22 Az Integrációs Bizottság – jó gyakorlat bemutatása ............................................. 22 Az IB szerepe a helyi szociálpolitikában ........................................................... 32 SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁS ROVAT......................................................................... 34 Demens ellátás kapcsán végzett felmérések a Dél-Dunántúli Régióban ................... 37 Jó gyakorlatok demens ellátást végző idősek otthonaiban ..................................... 41 Tematikus dementált tréning ......................................................................... 41 HAJLÉKTALAN ELLÁTÁS ROVAT ........................................................................ 55 Tájékoztató a TÁMASZ Alapítvány TÁMOP 5.3.1.-08/2-2009-0094 számú programjáról .................................................................................................................... 55 Az átmeneti szállón lakó ellátottak és segítőik számára kidolgozott protokoll a havi jövedelem beosztásához .................................................................................. 56 Programok: Annak, aki nem volt ott… .............................................................. 58 „GONDOLATMENETEK” című kiállítás .................................................................. 58 Programok: Annak, aki ott akar lenni… ............................................................ 59 II. SzocioNet Regionális Szakmai Tanácskozás - Szekszárd ................................... 59 „20 éves a szekszárdi szociális munkás képzés” – Konferencia ............................... 61 Szociális EXPO 2009 ........................................................................................ 62 „Civil Sarok”- események, felhívások ............................................................... 64 A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület pécsi Jelenlét Projektje....................... 64 Könyvajánló ................................................................................................... 68 Szolgáltatástervezési Kisokos .......................................................................... 69 „Pályázzunk? Pályázzunk! - aktuális pályázati felhívások................................. 70 A szociális területet érintő / szociális területtel határos pályázatok aktuális információi .................................................................................................................... 70 FSZH felhívás fejlesztési pályázatra ................................................................... 72 Előminősítő pályázati felhívás a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtető szolgáltatók befogadására és állami támogatására ............................................... 77 Előminősítő pályázati felhívás szociális foglalkoztatást végző fenntartók befogadására és állami támogatására .................................................................................... 82 Aktuális képzési felhívások............................................................................... 87

2


Tisztelt Partnereink! Elkészítettük Szakmai Hírlevelünk 2009. évi harmadik számát. A Szakmai Hírlevél a SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ honlapjáról (http://www.cssk.hu) letölthető. Várjuk az általatok készített írásokat, javaslataitokat új rovatok indítására. A honlapunk fórum rovatába is várjuk az észrevételeket! Kérjük, hogy MINDEN E-MAIL CÍMMEL RENDELKEZŐ SZOLGÁLAT ÉS KOLLÉGA JUTTASSA EL HOZZÁNK ELEKTRONIKUS CÍMÉT! Ez megkönnyítené mind a Ti munkátokat, mind a Mi munkánkat. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a [email protected] címünkre írtok egy e-mailt. A következő számot 2009. december végén szeretnénk megjelentetni. Anyagaitokat 2009. december 15-ig juttassátok el hozzánk maximum 3 oldal terjedelemben a következő e-mail címre: [email protected], vagy a postacímünkre: 7401 Kaposvár, Pf. 150. SzocioNet DDRMHSZK, Módszertani Csoport

FÓKUSZBAN: A költségvetési törvény tervezete

Honlapunkon korábban közöltük, hogy a Parlament honlapján elérhető a T/10679 számú törvényjavaslat „A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról”, valamint a T/10554. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről. A tervezetek (hangsúlyozzuk, hogy tervezet és nem elfogadott jogszabály) szerint a következő, szociális ágazatot érzékenyen érintő változások várhatók. A normatívák várható változását a 2009. évhez képest az alábbi táblázat szemlélteti: 2010. évi terv

alap

egyházi kiegészítő normatíva(%) egyházi szociális normatíakiegészítés millió Ft for-profit társaság GYERMEKELLÁTÁSOK Nevelőszülői díj (Ft/hó/gyermek,fk) hivatásos nevelőszülői díj (Ft/hó) gyermekvédelmi kedvezményhez járó egyszeri pénzbeli ellátás (Ft/alkalom/gyermek) kiegészítő gyermekvédelmi támogatás (Ft/gyermek) fiatalok életkezdési támogatása születéskor Ft/alkalom gyermekvédelmi kedvezményben és átmeneti/tartós nevelésbe vett gyermeknél 2. utalás Ft/alkalom gyermekvédelmi kedvezményben és átmeneti/tartós nevelésbe vett gyermeknél 3. utalás Ft/alkalom

A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai TC INTFENT SZERZŐDÉS

173,10%

2009. év 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről alap A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai TC INTFENT SZERZŐDÉS 169,70%

Eltérés alapnormatíva (2010. év a 2009. év %-ában)

102,00%

6 000,00

3 992

150,30%

30%

30%

100,00%

15000

15 000

100,00%

135000

135 000

100,00%

5800

5 800

100,00%

8400

8 400

100,00%

42500

42 500

100,00%

44600

44 600

100,00%

44600

44 600

100,00%

3


kedvezményes étkeztetés óvodában, iskolában, kollégiumban Ft/fő/év 5-6. évfolyamos tanulók kedvezményes étkeztetése kiegészítő hozzájárulás Ft/fő/év(2010-ben 57.évf) ingyenes tankönyvtámogatás Ft/fő/év általános hozzájárulás tankönyvellátáshoz Ft/fő/év fogyatékos kiskorú korai fejlesztés Ft/fő/év fogyatékos kiskorú fejlesztő felkészítés Ft/fő/év GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK 2000 fő alatt Ft/fő 2000-70000 főig H=hozzájárulás, L=lakos Ft 70001-110000 főig H=hozzájárulás, L=lakos Ft 110001- fő felett H=hozzájárulás, L=lakos Ft gyermekjóléti központ Ft/központ/év Fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek kedvezményes étkeztetése Ft/fő/év Ingyenes intézményi étkeztetés Ft/fő/év Családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, helyettesszülő Ft/fő/év bölcsődei ellátás Ft/fő/év családi napközi Ft/fő/év GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Ft/017éves lakosság Gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás Ft/fő Gyermekotthoni ellátás normál elhelyezési körülmények Ft/fő utógondozói ellátás Ft/fő SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége Ft Szt.43/A. § ápolási díj szakvélemény díja Ft/alkalom közgyógyellátás egyéni gyógyszerkeret havi összege Ft/hó közgyógyellátás akut gyógyszerkeret Ft SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK 2000 fő alatt Ft/fő 2000-70000 főig H=hozzájárulás, L=lakos Ft 70001-110000 főig H=hozzájárulás, L=lakos Ft 110001- fő felett H=hozzájárulás, L=lakos Ft otthonközeli ellátás étkeztetés+házi segítségnyújtás étkeztetés+nappali ellátás étkeztetés differenciálatlan, önmagában étkeztetés jövedelem< nydmin 150% Ft/fő

22500

65 000

34,62%

19000

20 000

95,00%

10000

10 000

100,00%

1000

1 000 Ft

230000

239 000

96,23%

305000

320 000

95,31%

250 H = (L/5 000) x 3 950 000/2

1200

600

250 H = (L/5 000) x 3 950 000/2

1200

1050

400

100,00% 100,00%

H = (L/7 000) x 3 950 000/2

1200

600

H = (L/6 000) x 3 950 000/2

1200

1050

400

85,00%

H = (L/8 000) x 3 950 000/2

1200

600

H = (L/7 000) x 3 950 000/2

1200

1050

400

87,50%

2099400

2 303 300

91,15%

22500

65 000

34,62%

22500 635650

65 000 320000

160000

689 000

34,62% 320 000

220 000

92,26%

494100 268200

540 150 246 100

108,98%

650

689

94,34%

842750

935 300

90,10%

739000

807 150

91,56%

667450

669 350

99,72%

450

450

100,00%

20000

20 000

100,00%

12000

12 000

100,00%

6000

6 000

100,00%

250 H = (L/5 000) x 3 950 000/2

91,47%

320

288

250 H = (L/5 000) x 3 950 000/2

320

300

100

100,00% 100,00%

H = (L/7 000) x 3 950 000/2

320

288

H = (L/6 000) x 3 950 000/2

320

300

100

85,00%

H = (L/8 000) x 3 950 000/2

320

288

H = (L/7 000) x 3 950 000/2

320

300

100

87,50%

6500

4000

6500

4000

221450 221450 143942,5 55362

60,80%

91 050

4

6500

4500


étkeztetés nydmin 150%<jövedelemnydmin 150%a Ft/fő, vagy 3 hónapig gondozási szükséglet vizsgálat nélkül ellátott 3 hónapig gondozási szükséglet vizsgálat nélkül ellátott hajléktalanok ápológondozó otthoni ellátása, hajléktalanok rehabilitációs intézménye idősek gondozóháza fogyatékosok gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona emelt szintű ellátás térítési díj bevétel 520000-600000 Ft/év térítési díj bevétel<520000 Ft/év, akkor -1000, +800 Ft, de max térítési díj bevétel>600000 Ft/év, akkor +1000, -700, de min Hajléktalanok átmeneti szállása Ft/férőhely éjjeli menedékhely Ft/férőhely

166087,5

6500

4000

80 700

6500

4500

6500

4000

64 000

6500

4500

60000

40000

60000

40000

270 700

60 000

50000

20000

60000

40000

171 000

60 000

50000

20000

60000

40000

171 000

60 000

50000

20000

29 500

30 000

24000

8000

61,35%

állami támogatás, pályázati forma 1996550

2 202 300

90,66%

4543750

4 921 600

92,32%

88580

90000

30000

146 200

90000

64000

20000

60,59%

206100

90000

30000

214 650

90000

64000

20000

96,02%

405600

90000

30000

454 110

90000

64000

20000

89,32%

710650

787 450

90,25%

710650

787 450

180000

100000

90,25%

635650

18000

60000

635650

18000

60000

772 700

180000

100000

82,26%

635650

18000

60000

689 000

180000

100000

92,26%

635650

18000

60000

689 000

180000

100000

92,26%

635650

689 000

92,26%

635650 635650

18000 18000

60000 60000

689 000 689 000

180000 180000

100000 100000

92,26% 92,26%

635650

18000

60000

689 000

180000

100000

92,26%

635650

18000

60000

689 000

180000

100000

92,26%

309350

468350

18000

60000

543 200

56,95%

700 000

0,00%

380 000

0,00%

516 750

468350

516 750

5

180000

100000

90,63% 90,63%


bázis-szállás forint/férőhely/nap Miniszérium fejezetében SZMM milllió Ft ORSZI milllió Ft SZMI milllió Ft FSZH milllió Ft ESZA Nonprofit Kft. milllió Ft EBH milllió Ft szociális célú humánszolgáltatások támogatása millió Ft támogató szolgáltatás, közöségi ellátás finanszírozása millió Ft (2010-en + jelzőrendszeres) szociális szolgáltatások kiegészítő támogatása millió Ft szociális módszertani feladatok millió Ft megváltozott munkaképességűek bértámogatás millió Ft megváltozott munkaképességűek költségkompenzáció millió Ft szociális foglalkoztatás (intézményi) millió Ft hozzájárulás a lakosság energiaköltségeihez millió Ft gyermek és ifjúsági szakmai feladatok millió Ft gyermek és ifjúsági célú pályázatok millió Ft gyermekjóléti és gyermekvédelmi módszertani feladatok millió Ft gyermek és ifjúságvédelem intézetei millió Ft A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő programok támogatása millió Ft/év Nyári gyermekétkeztetés biztosítása millióFt/év óvodáztatási támogatás millió Ft/év A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése millió Ft/év szegregált lakókörnyezet felszámolása millió Ft/év A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatása Egyes jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása millió Ft/év Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása Ft/fő/év

500

500

100,00%

3767,3 2 859,00

3 926,3 2 779,5

102,86%

715,8 473,8

736,8 168,2

281,69%

95,95% 97,15%

791

1 050,0

75,33%

198,5 28 285,10

204,6 29 242,7

97,02% 96,73%

7 275,20

6 910,0

105,29%

824,7

0,00%

936

1 928,9

48,53%

12 000,00

12 000,0

100,00%

30 300,00

35 300,0

85,84%

3 000,00

5 600,0

53,57%

824,9

965,3

85,46%

100

228,9

43,69%

375

404,6

92,68%

3 777,70

4 052,0

93,23%

2400

2 400

100,00%

760

760

100,00%

4 350,00

4 100

106,10%

250

0,00%

113381,5

105 641,5

107,33%

9400

9 400

100,00%

20 000,00

3 650,00

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nem lesz kötelező feladata a 10.000 fő feletti önkormányzatoknak, s a közösségi ellátásokhoz és a támogató szolgáltatáshoz hasonlóan pályázati formában lehet állami támogatáshoz jutni e szolgáltatás működtetésére. A táblázatban látható, hogy ezen pályázatból finanszírozott ellátások esetében a finanszírozási keretösszeg arányosan nő. 2010-ben is rendelkezésre fog állni az az ~1 MD Ft, amit a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra fordítottak, azonban a pályázatnak megvan ugyanaz a hátránya, amely a közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás kapcsán már tapasztalható volt: ellátási „fehér foltok” keletkezhetnek.

6


A szociális foglalkoztatás normatív állami támogatását is szintén pályázati rendszer váltja fel. A legnagyobb változás a klasszikus alapszolgáltatási feladatok vonatkozásában várható, a költségvetési törvény tervezete szerint egy új finanszírozási jogcím jön létre otthonközeli szolgáltatások néven, amely a házi segítségnyújtás, étkeztetés, valamint az idősek nappali ellátása szolgáltatásokat foglalja magába. Az idősek otthonközeli szolgáltatásának normatívája 221 450 forint/fő. A fenntartó a normatív támogatást a végzett szolgáltatástípusokhoz arányosítottan hívhatja le, a különböző szolgáltatási elemek arányában. Az egyes feladatok külön végzése esetében a fenntartónak az alapnormatíva meghatározott %-a jár: 1.étkeztetés+házi segítségnyújtás 100% = 221.450 ,- Ft/fő 2.étkeztetés+nappali ellátás esetében 65% = 143,942,5 ,- Ft/fő 4.csak étkeztetés esetében 25% = 55.362,5 ,- Ft/fő 5.csak nappali esetében 40% = 88.580 ,- Ft/fő 6.csak házi segítségnyújtás esetében 75% = 166.087,5 ,- Ft/fő A jogalkotók az összetett normatíva jogcímnek a megalkotását elsősorban a források koncentráltabb és hatékonyabb felhasználásával indokolják. Azonban jelenleg az előzetes normatíva igénylés, a mutatószámok leadásának időszakában feszültségeket okoz az új jogcím. Egyrészt, mert a nappali ellátás és az étkeztetés viszonya változik. Amíg korábban e két jogcímen egy ellátott után nem lehetett igényelni egyidejűleg a támogatást, most ez lehetségessé válik. De mivel más a két szolgáltatás igénybevételének feltétele (étkeztetés esetén szociális rászorultság), illetve a szakmai végrehajtási rendelet tervezete sem jelent meg, ezért rendkívül nehéz a jövő évi tervezés. A másik probléma pedig az, hogy az étkeztetés több esetben a települési önkormányzatoknál megmaradt feladat, amíg a többi alapszolgáltatást társulásos formában biztosítják. S mivel egy fenntartó igényelheti csak együtt az étkeztetés és a házi segítségnyújtás után a 100%-os támogatást, ezért vagy forrásvesztéshez vezet a konstrukció, vagy újabb áttársulási hullámot indukál. Az otthonközeli ellátás így gyűjtőfogalomként jelenik meg, ösztönözve a fenntartókat a komplex ellátások kialakítására. Mivel látható, hogy a jövedelem alapú normatíva differenciálás megszűnik, ezért a jegyzők tehermentesítése céljából megszűnik jövedelemvizsgálat intézménye a házi segítségnyújtás és az étkeztetés esetében. Az idősek otthona viszont továbbra is megmarad a jövedelem és a vagyonvizsgálat. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés szerint Szociális Törvény az önkormányzati fenntartókhoz hasonlóan a nem állami fenntartóknak is előírja majd, hogy egyházi fenntartónak történő intézményátadás esetén térítsék meg az egyházi kiegészítő támogatás öt évre eső összegét. Mivel a nem állami fenntartó bármikor megszűnhet, és nem részesül folyamatos állami támogatásban a javaslat az esetükben egyösszegű megtérítést ír elő. A jövő évi költségvetési törvény az önkormányzatok által fenntartott intézményeket különösen negatívan érintheti, hiszen a gazdasági recesszió a fenntartó saját bevételeit (helyi adó, átengedett adók) is negatívan befolyásolja, a megyei önkormányzatoknál ráadásul kötvényekkel kapcsolatos kötelezettségek is felélednek. A fenntartóktól és az intézményektől a korábbi éveknél is komolyabb túlélési stratégiát követel a következő esztendő. Összefoglalót készítette: Erdős Zsuzsanna, SzocioNet DDRMHSZK Gesztorszervezet

7


HÍREK, AKTUALITÁSOK

HÍREK, AKTUALITÁSOK

Tájékoztatás jogszabályváltozásokról

Tájékoztatás az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésével kapcsolatos változásokról Az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet) az alábbi végrehajtási rendeleteit módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvények (továbbiakban: Szt.): 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban Szmr.) 2. A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 3. A szociális foglalkoztatás támogatásáról és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről szóló 112/2006. (V.12.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szfr.) 4. A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Fvr.) 5. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet) A módosítások egy része a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 2009. október 1-jétől hatályos szövegével való harmonizációt szolgálja, a módosítások másik része pedig gazdaságilag és szakmailag volt indokolt. Az Szmr. módosításáról Az Szmr. módosítását az országos működési engedéllyel rendelkező fenntartókkal kapcsolatos problémák generálták. Változtak az illetékességi szabályok: 2009. szeptember 1-jétől a városi jegyző nem adhat ki országos működési engedélyt. A jogszabályváltozást követően a korábbi elsődleges ellátási terület, mint illetékességet megalapozó fogalom helyett a szociális szolgáltató székhelye, telephelye (nyitva álló helyisége) szerinti illetékesség határozza meg, hogy melyik városi jegyzőnek kell az ügyben eljárnia. Az ellátási terület definíciója változott. Az ellátási terület: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás esetén az a település, más alapszolgáltatás esetén az a település, fõvárosi kerület vagy kistérség, bentlakásos intézményi ellátás esetén az a település, fõvárosi kerület, kistérség, megye, régió vagy az ország egész területe, ahonnan a szociális szolgáltató, illetve intézmény ellátási igényeket fogad. (Szmr. 1. § f) pont) Az ellátási terület szociális szolgáltatásnál, valamint szociális intézménynél mást jelent. Az országos engedéllyel rendelkezők olyan kihasználták azt a kiskaput, hogy olyan területre is kiterjesztették működési engedélyüket, ahol fizikailag meg sem jelentek, ahol

8


az ellátás tárgyi és személyi feltételeit nem biztosították. Természetesen az országos engedélyesek ellenőrzése is lehetetlen volt a korábbi feltételrendszerben. Az új szabályok szerint a városi jegyző eljárási cselekményt a szociális szolgáltató, intézmény (szolgáltatást nyújtó székhely, telephely) teljes ellátási területén végezhet. Változás a korábbiakhoz képes, hogy a szociális szolgáltató ellátási területe – a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás kivételével – legfeljebb a főváros vagy négy szomszédos – fővároson kívüli – kistérség területe lehet. A működési engedélyben ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. (Szmr. 2/B. §-a a következő (3) bekezdés) A nappali ellátás területe szintén módosult: legfeljebb a főváros vagy négy szomszédos – fõvároson kívüli – kistérség területe lehet. A működési engedélyben ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális intézmény a biztosított feltételek alapján a nappali ellátást nyújtani tudja. A szociális intézmény nappali ellátást nyújtó székhelyének, illetve – telephely engedélyezése esetén – telephelyének az ellátási területen kell lennie. (Szmr. 3. §-a a következő (8) bekezdés) A telephely fogalma bővült. Korábban a telephely fogalma a szociális intézményekre volt szűkítve: az intézmény székhelyétől és többi telephelyétől az ingatlan-nyilvántartásban különböző helyrajzi számon feltüntetett hely, ahol a szociális intézmény nappali ellátást vagy bentlakásos intézményi ellátást nyújt. A telephely új fogalma a szociális szolgáltatások vonatkozásában: a szociális szolgáltató vagy intézmény használatában álló, alapszolgáltatáshoz – ide nem értve a nappali ellátást – használt és az ellátottak számára nyitva álló helyiség, illetve – jelzõrendszeres házi segítségnyújtás esetén – szakmai központ, amelynek önálló telephelyként történő engedélyeztetését a fenntartó kéri. (Szmr. 1. § j) pont) Az Szmr. módosítása új lehetőséget ad a fenntartó részére az előzetes szakhatósági állásfoglalás megkérése, amely a működési engedélyezési eljárásban felhasználható, abban az esetben, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követõ hat hónapon belül benyújtja. Ilyenkor ezt az eljáró hatóságnak azt el kell fogadnia. (Szmr. 2/A. § (3) bekezdés) A működési engedélyek kötelező tartalmi elemei változtak házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén. Házi segítségnyújtás esetén a teljesített feltételek alapján ellátható személyek számát is tartalmazni kell a működési engedélynek. Jelzőrendszeres segítségnyújtás esetén a teljesített feltételek alapján kihelyezhetõ jelzõkészülékek számát is tartalmazni kell, a működési engedélynek. (Szmr. 2/B. § (2) bekezdés i)-j) pontok) A városi jegyző számára előírja az Szmr. a továbbiakban, hogy ha a nappali intézmény, vagy rá tekintettel más szociális foglalkoztató szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezik, a városi jegyző a nappali intézmény működési engedélyének módosításáról, ismételt kiadásáról vagy visszavonásáról szóló, jogerõs vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát közli a szociális foglalkoztatást engedélyezõ szociális és gyámhivatallal.(Szmr. 2. § (8) bekezdés) Ez a rendelkezés erősíti a kommunikációt a hatóságok közt. Az Szmr. a továbbiakban – a Ket. szabályaihoz igazodva – előírja a továbbiakban, hogy elektronikus levélben, telefonon vagy telefaxon is tájékoztatni kell a fenntartót a döntésről, a hiánypótlásra történő felhívásról, a szakhatóságot a megkeresésről, az illetékes módszertani intézményt a kirendelésről, illetve a Hivatalt a szakhatósági állásfoglalásról és a szakvéleményről. (Szmr. 8/B. § (5) bekezdés)

9


Az Szmr. módosítás a már meglévő működési engedélyek kapcsán is előír feladatokat a hatóságok számára. Azon szociális szolgáltató, valamint intézmény esetén, amely 2009. szeptember 1-jén már jogerős működési engedéllyel rendelkezik, vagy a működési engedély iránti kérelmét 2009. szeptember 1-jén már benyújtották, és az alapszolgáltatás működési engedélyben feltüntetett ellátási területe nagyobb, mint amit az Szmr. módosítás nyomán életbelépő szabályok lehetővé tesznek (4 kistérségnél nagyobb ellátási terület) további eljárásra kerül sor. A fenntartó kötelezettsége, hogy házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén 2009. november 30-áig, más alapszolgáltatás esetén 2009. december 31-éig kérelmezze a működési engedély módosítását. Ha a fenntartó az alapszolgáltatás más ellátási területre történő engedélyezése iránt is kérelmet nyújt be, erről tájékoztatnia kell az érintett működést engedélyező szerveket.(174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 35. § (5) bekezdés) Ha a fenntartó fenti módosító kérelmét határidőben nem nyújtja be, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt, a határidő lejártát követő huszonkét munkanapon belül hivatalból visszavonja. (174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 35. § (7) bekezdés első mondat) Annak a szociális szolgáltatónak, intézménynek, amely 2009. szeptember 1-jén jogerős működési engedéllyel rendelkezik, vagy a működési engedély iránti kérelmét ezen időpontban már benyújtották, 2010. június 30-áig kell megfelelnie az Szmr.-nek a székhelyre, telephelyre, ellátottak számára nyitva álló helyiségre és szakmai központra vonatkozó új szabályoknak, és kérelmeznie a működési engedély módosítását. Ha a szociális szolgáltató székhelye nem az ellátási területen van, a módosítási kérelem benyújtásáig a működési engedélyezéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben az elsődleges ellátási terület szerint illetékes városi jegyző jár el. (174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 35. § (6) bekezdés) Ha az ellátottak számára nyitva álló, székhelynek vagy telephelynek nem minősülő helyiség nem az ellátási területen van, és a fenntartó a kérelmet határidőben nem nyújtja be, továbbá a működési engedély visszavonására nincs szükség, a működést engedélyező szerv a határidő lejártát követő huszonkét munkanapon belül az ellátási területen kívül található, ellátottak számára nyitva álló helyiséget a működési engedélyből hivatalból törli. (174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 35. § (7) bekezdés) A városi jegyző, mint működést engedélyező szerv a házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást nyújtó szociális szolgáltatók, intézmények működését – ha a működési engedélyt nem kell visszavonni – az ellátható személyek, illetve a kihelyezhető jelzőkészülékek számának feltüntetése érdekében 2009. december 15-éig a helyszínen ellenőrzi, és az ellenőrzés eredménye alapján a működési engedélyt 2010. január 1-jei hatállyal hivatalból módosítja. Ha házi segítségnyújtás esetén 2009. szeptember 1-jén az ellátott személyek száma magasabb, mint amelyet a biztosított feltételek lehetővé tesznek, a fenntartó kérelmére legfeljebb az e rendelet hatálybalépésekor ellátott személyek számával megegyező ellátotti létszámra 2010. december 31-én hatályát vesztő, vagy - ha a szociális szolgáltatónak, intézménynek a házi segítségnyújtásra már az ellenőrzéskor 2010. december 31-ét követően hatályát vesztő ideiglenes működési engedélye van - az abban meghatározott időpontig hatályos ideiglenes működési engedélyt kell kiadni. (174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 35. § (8) bekezdés) A működési engedély módosítására és visszavonására a fenti esetekben a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal is jogosult. Az Szfr. módosításáról A módosítás fő oka, hogy az elmúlt időszakban egyre több visszaélés volt tapasztalható az intézményi foglalkoztatásban. A szociális foglalkoztatáshoz biztosított támogatás – amely a szociális foglalkoztatás működtetése, a foglalkoztatottak munka-rehabilitációs díja, illetve munkabére, a segítők munkabére és járulékai, továbbá egyéb költségek fedezetére szolgál – fejezeti

10


előirányzati kerete felülről nyitott. Ha a támogatott intézmény megfelelt az előírt jogszabályi feltételeknek, jogosult a támogatásra. Az engedélyezett foglalkoztatotti létszám 12135 fő, melyből 5268 fő munka-rehabilitációs, 6867 pedig fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban vesz részt jelenleg. A rendelkezésre álló keretösszeg már 2008-ban sem elégítette ki az igényeket (6,205 milliárd forint ténykifizetés realizálódott), 2009 első négy hónapjában pedig a kifizetés már 3,2 milliárd forint volt. Valószínűsíthető, hogy az éves kifizetés több mint 9 milliárd forint lesz. A többletigényre nincs fedezet. Az intézményen belüli foglalkoztatás támogatásához kapcsolódóan a nappali intézményekben az elmúlt időszakban a jogalkotói szándéktól eltérő célú szociális foglalkoztatás, illetve a szociális foglalkoztatási támogatás jogellenes igénybevétele tapasztalható, amely nagymértékben hozzájárul az előirányzat túllépéséhez, ezért a gyakorlat mielőbbi felszámolásának szükségessége indokolja a jogszabály-módosítást. A szociális foglalkoztatás gyakorlati probléma, hogy amennyiben nem bentlakásos intézményhez integrált nappali ellátásról van szó, akkor a működési engedélyt a városi jegyző, a foglalkoztatási engedélyt a Szociális és Gyámhivatal adja ki. Az Szfr. 14 §. (2) bekezdése alapján a szociális foglalkoztatási engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be a Szociális és Gyámhivatalhoz, amely foglalkoztatási helyenként és foglalkoztatási formánként külön – külön megvizsgálja az engedélyezési feltételeket. Az új szabályok, amelyek érintik a városi jegyző feladatellátását, a következők: - A Szociális és Gyámhivatal a szociális regiszteren keresztül kíséri figyelemmel a szociális intézmény (nappali ellátás) működési engedélyének – a szociális foglalkoztatást érintő – módosítását, ismételt kiadását, visszavonását, és a fenntartó adatszolgáltatását. Ezért is fontos, hogy az engedélyező hatóság eljárásában, minden esetben a rögzítések helyesen megtörténjenek. - A Szociális és Gyámhivatal a szociális foglalkoztatási engedély kiadásáról, módosításáról, illetve visszavonásáról szóló jogerős határozatát – elektronikus úton – közli a nappali intézmény működési engedélyét kiadó hatósággal. - Nappali intézmény esetén a szociális foglalkoztatási engedélyezésének feltétele – 2009. szeptember 1-jétől -, hogy az intézmény a kérelem benyújtásakor legalább 6 hónapja – jogerős működési engedély alapján – nappali ellátást nyújtson. - Ugyanezen időponttól a szociális intézmény fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra munkaszerződést, illetve munka-rehabilitációra megállapodást csak akkor köthet, ha az ellátott a munkaszerződés megkötésekor 55. életévét, illetve a megállapodás megkötésekor a 62. életévét még nem töltötte be. - A Szociális és Gyámhivatal a nappali intézmény működését engedélyező hatósággal azonos jogkörben – a hatóság egyidejű értesítése mellett – ellenőrizheti (2 évente ellenőrizni köteles), és az ellenőrzés alapján megteheti mindazon intézkedéseket, amelyre a működést engedélyező hatóság jogosult. Mindez azt jelenti, hogy a nappali ellátásra vonatkozó következményeket is, amelyek a szociális foglalkoztatás tényleges működését veszélyezteti, a Szociális és Gyámhivatalnak is jogában áll foganatosítani. Az Szfr. módosítás rendelkezik arról, hogy a Szociális és Gyámhivatalok – a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által meghatározott vizsgálati szempontok és ütemterv alapján – 2009. december 31-éig ellenőrzik az általuk kiadott engedélyek alapján, valamennyi szociális foglalkoztatást végző intézményt. Az Szfr. módosításával létrejött a szociális foglalkoztatás országos módszertani intézménye, amelyet a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet bíz meg. A szociális foglalkoztatás országos módszertani intézménye véleményezi a szociális foglalkoztatási szakmai programot, véleményt ad arról, hogy a foglalkoztatási szakmai program a külön jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel-e, a szociális foglalkoztatás céljainak megvalósulását mennyire segíti elő, valamint e célokkal és a szociális intézmény szakmai programjával mennyire áll összhangban. (Szfr. 3. §) A Szociális és Gyámhivatal által végzett szociális foglalkoztatási ellenőrzések során szintén szakvéleményt ad az országos módszertani intézmény arról, hogy az intézmény

11


szakmai programja és a foglalkoztatásra vonatkozó szakmai program összhangja megvalósul-e. (Szfr. 6. § (1) bekezdése c) pont) A megoldásmód dilemmákat vet fel, ugyanis a teljes intézményi szakmai programot a regionális módszertani intézmény működési engedélyeztetési eljárás során véleményezi. Mivel az új szociális foglalkoztatási intézmény és a regionális módszertani intézmények közt csak informális kapcsolatok vannak és nem jogszabályi kötelmen alapuló kommunikáció, ezért gyakorlatilag előfordulhat, hogy a működést engedélyező szerv eltérő szakvéleményeket kap ugyanazon intézményi működésről. Számos olyan tényező van, amelyet a regionális módszertani intézmény ismerhet azáltal, hogy a helyszínt, a szolgáltatót ismeri, az országos módszertani intézmény viszont nem rendelkezik helyismerettel. A 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról A házi segítségnyújtás igénybevétele során a kijelölt városi jegyzők által működtetett bizottságok végzik a gondozási szükséglet vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálat díját eddig központilag finanszírozták a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezeti előirányzatából. Ezt 2009. szeptember 1-jétől a gondozási szükséglet vizsgálatát kérő szociális szolgáltató, intézmény fenntartója fogja azt megfizetni a vizsgálat kérelmezésével egyidejűleg. A vizsgálat díja 6.000,- Ft/fő. A gyakorlatban ez problémát jelent, ugyanis egy ellátott több szolgáltatótól is igénybe veheti a házi segítségnyújtást lakóhelyén. Ilyen esetben az „első” szolgáltató fog fizetni, a többi pedig „potyautas”. A 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A támogató szolgáltatásnak és a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátásoknak az ellátatlan vagy részben ellátatlan területeken történő ellátására idén újabb pályázat került kiírásra. A pályázati eljárás során további 14 ellátatlan kistérségben került befogadásra szolgáltató, s valósul meg a szolgáltatásnyújtás 2009. július 1-jével. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások működőképessége biztosított legyen, szükség van a kormányrendelet módosítására, amely az év közben megkötött szerződések alapján a támogatás soron kívüli folyósításának lehetőségét teremti meg. Az Fvr. módosításáról Az intézményi elhelyezéssel, szociális foglalkoztatatással kapcsolatos alkalmassági és alapvizsgálatok, illetve felülvizsgálatok új rendszere közel egy éves. Ennek keretében szükséges volt az elmúlt év szakmai tapasztalatait értékelni, melyben két terület vonatkozásában jelent meg módosítási szándék. Az első, hogy a szociális foglalkoztatás alkalmassági vizsgálata esetében szükséges a szociális foglalkoztatás törvényben meghatározott céljai teljesíthetőségének vizsgálata. Másrészt a tapasztalatok azt igazolták, hogy a rendszeres felülvizsgálat csak elenyésző esetszámban kíván meg ellátási változásokat. A rendszer hatalmas vizsgálati száma egyrészt megterhelő a költségvetésnek, másrészt kérdéses a szakmai szükségessége. Így a módosítás a rendszeres, legkésőbb 5 évenkénti felülvizsgálatot megszünteti, a jövőben felülvizsgálatot az ellátott, törvényes képviselője vagy az intézményvezető kezdeményezésére kell lefolytatni. A szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot az intézményvezető akkor kezdeményezheti, ha a) nappali ellátás esetén az ellátott legalább hat hónapja nappali ellátásban részesül, b) ápolást, gondozást nyújtó intézmény, ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén az ellátott az intézményben elhelyezésre került. (Fvr. 5. § (2) bekezdés) Le kell folytatni a gondozási felülvizsgálatot az alapvizsgálatot, alapvizsgálatra nem kötelezett, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet alapján súlyosan fogyatékosnak minősülő személy esetén az intézményi elhelyezést, illetve a korábbi gondozási felülvizsgálatot követően tíz évvel,

12


Az előző pontba nem sorolható személy esetén az intézményi elhelyezést, illetve a korábbi gondozási felülvizsgálatot követő nyolc évvel; a szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot a szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot, illetve a korábbi szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot követően tíz évvel; az átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot az ellátás időtartamának az Szt. 112. §-ának (2) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén, az Szt. 113. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben, azaz az átmeneti időszakot jelentő egy éves ellátási időtartam után rehabilitációs célú lakóotthonban határozatlan időre elhelyezett ellátott esetén az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot, illetve a korábbi átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot követően tíz évvel. A gondozási felülvizsgálatot, a szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot és az átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot az intézményvezetőnek az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal kell kezdeményeznie. (Fvr. 5. § (3) bekezdés) Felülvizsgálatot a fenti általános eseteken túl az ellátott, törvényes képviselője vagy az intézményvezető kezdeményezésére, naptári évenként legfeljebb egyszer kell lefolytatni. Szociális foglalkoztatási felülvizsgálat a az általános szabályban foglaltakon túl akkor kezdeményezhető, ha a korábbi szakvélemény szerint az ellátott szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre nem alkalmas vagy az ellátott szociális foglalkoztatása nem szükséges, illetve a korábban munka-rehabilitációra javasolt ellátottat fejlesztőfelkészítő foglalkoztatás keretében kívánják foglalkoztatni. (Fvr. 5. § (4) bekezdés) A szakvélemények tartalmi elemei változtak. A szakvélemény nem intézményhez, hanem ellátotthoz kötődik a továbbiakban. Azonban e módosítás sem zárja ki, hogy ugyanazon ellátottra több intézményből is kérjenek szakvéleményt országos működési engedéllyel rendelkező szolgáltatók. A szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat célja az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának, illetve készségeinek, képességeinek felmérésével annak megállapítása, hogy az ellátott alkalmas-e szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, az ellátott szociális foglalkoztatása szükséges-e, illetve - amennyiben az ellátott szociális foglalkoztatását javasolják - az ellátott számára melyik szociális foglalkoztatási forma és milyen hosszú munkaidő a leginkább megfelelő. (Fvr. 10. § (1) bekezdés) Az ellátott szociális foglalkoztatása akkor szükséges, ha a szociális foglalkoztatás a fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, hajléktalansága vagy külön jogszabály alapján korábban már megállapított egészségkárosodása miatt szociális intézményi ellátásra szoruló - fejlesztő-felkészítő foglalkozás esetén az 55. életévét, munka-rehabilitáció esetén a 62. életévét be nem töltött - ellátott esetén a szociális foglalkoztatás Szt.-ben meghatározott céljainak elérését várhatóan elősegíti. (Fvr. 10. § (2) bekezdés) A szociális foglalkoztatási alkalmassági szakvélemény tartalmi elemei szintén változtak. A szakvélemény a tartalmazza a véleményt arról, hogy az ellátott szociális foglalkoztatásban történő részvételre alkalmas-e és a korábbiak mellett azt is, hogy az ellátott szociális foglalkoztatása szükséges-e, amennyiben igen, akkor a munkaidőt és a foglalkoztatási formát is fel kell tüntetni a szakvéleményben. (Fvr. 10. § (3) bekezdés) Az ellátott szociális foglalkoztatás keretében akkor foglalkoztatható, ha a szakértői bizottság az ellátott alkalmasságát és a szociális foglalkoztatás szükségességét megállapítja. Ha a szakértői bizottság az ellátott munka-rehabilitáció keretében történő foglalkoztatását javasolja, az ellátott fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében nem foglalkoztatható. (Fvr. 10. § (3) bekezdés)

13


A foglalkoztatásra vonatkozó szakaszok a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályoknál is rendre átvezetésre kerültek. Az ellátás az Szt. 112. § (2) bekezdése szerint csak akkor hosszabbítható meg, ha a szakértői bizottság ezt javasolja. (Fvr. 12. § (8) bekezdés) Az ellátott szociális foglalkoztatás keretében akkor foglalkoztatható, ha a szakértői bizottság az ellátott alkalmasságát és a szociális foglalkoztatás szükségességét megállapítja. Ha a szakértői bizottság az ellátott munka-rehabilitáció keretében történő foglalkoztatását javasolja, az ellátott fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében nem foglalkoztatható. (Fvr. 12. § (9) bekezdés) Az Fvr. módosítása kitolta a felülvizsgálatok időpontját 2012. évre. A 2009. szeptember 1-je előtt kezdeményezett, illetve jogszabály vagy szakvélemény által elrendelt felülvizsgálatot nem kell lefolytatni, kivéve, ha azt az ellátott vagy törvényes képviselője kezdeményezte, vagy az intézményvezető a rehabilitációs intézményi elhelyezés meghosszabbítása okán, vagy a soron kívüli, átmenetileg egy évre való felvétel lejárt. 2009. szeptember 1-jét követően fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra munkaszerződés, illetve munka-rehabilitációra megállapodás csak akkor köthető, ha az ellátott a munkaszerződés megkötésekor az 55. életévét, illetve a megállapodás megkötésekor a 62. életévét még nem töltötte be. A nappali ellátásban részesülő ellátottal szociális foglalkoztatásra megállapodás, illetve munkaszerződés akkor köthető, ha az ellátott vizsgálatát az Fvr. új szabályai szerint lefolytatták. Ennek érdekében - ha a szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot e rendelet hatálybalépése előtt folytatták le - az intézményvezető térítésmentesen szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot kezdeményezhet. Összefoglalót készítette: Erdős Zsuzsanna, SzocioNet DDRMHSZK Gesztorszervezet

Tájékoztató kiadvány az ellenőrzésekkel kapcsolatban az FSZH-tól A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (továbbiakban: FSZH) honlapján elérhető egy újabb kiadvány elektronikus formában is, amelyet szolgáltatók, fenntartók és hatóságok számára is ajánlunk áttekintésre. A „Szakmai tanulmányok szociális szolgáltatások, intézmények, működési engedélyeztetéséhez, ellenőrzéséhez” címet viselő kiadványt a http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=szocell_tanulmanyok lehet letölteni. A kiadványban az alábbi szakmai anyagok olvashatók: Kovács Ibolya: A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális intézményi ellenőrzésének stratégiai terve, koncepciója Dr. Kecskés Péter: A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ellenőrzési eljárásrendje Dr. Nyitrai Zsuzsa: Összefoglaló tanulmány a szociális hatóságok és a Magyar Államkincstár ellenőrzési gyakorlatáról Dr. Kelemen Barnabás – Dr. Himics Péter: Önkormányzati társulások szociális feladatellátásának engedélyezési eljárása Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna: A kistérségi társulások jogszabályi feltételeinek és szervezeti rendszerének szakmai összegzése Dr. Németh Gabriella: Eljárásrend az ellenőrzési módszerekről, a hatósági és szakértői együttműködésről Erdős Zsuzsanna: Eljárásrend ajánlata az ellenőrzési módszerekről a módszertani intézmények számára Dr. Kecskés Péter: A szociális hatóságok ellenőrzéseinek sajátosságai, közös ellenőrzések Kulcsárné dr. Schnell Éva: Eljárásrend a csődhelyzetbe került szolgáltatások esetére Ferencz Zoltánné: Az engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatások

14


Kovács Ibolya – Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna: A szociális igazgatási bírság alkalmazásának gyakorlata Heidl Beáta: Összefoglalás az FSZH 2008. évi ellenőrzésének tapasztalatairól, az ellátotti jogok érvényesüléséről a szociális intézményekben Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

Ismételt tájékoztatás a 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti vizsgálatokról Mint arról korábbi számunkban, rendezvényeinken, köre-mailjeinkben és honlapunkon is tájékoztatjuk az intézményvezetőket, a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a fogyatékosok alap és felülvizsgálatát, valamint a szociális foglalkoztatási és rehabilitációs vizsgálatokat 2009. július 1-jétől az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (továbbiakban: ORSZI) végzi. Az ORSZI honlapján közzétette azokat az új típusú adatlapokat, melyeken a vizsgálatokat a továbbiakban igényelni kell. Több intézménytől jöttek továbbra is kérdések az adatlapok elérhetőségével kapcsolatban. Ezért ez ebben a számunkban is közöljük. Kérelem adatlapok letöltési hellyel: 1. fogyatékos személyek alapvizsgálata http://www.orszi.hu/html/K%C3%A9relem%20%C3%A9s%20vizsg%C3%A1lat%20%20alapvizsg%C3%A1lat.doc 2. Intézményen belüli szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat http://www.orszi.hu/html/K%C3%A9relem%20%C3%A9s%20adatlap%20%20foglalkoztat%C3%A1si.doc 3. Átfogó rehabilitációs alkalmassági és felülvizsgálat http://www.orszi.hu/html/K%C3%A9relem%20%C3%A9s%20adatlap%20%20%C3%A1tfog%C3%B3.doc 4. Gondozási felülvizsgálat kivételes esetben (az ellátást igénybevevő kérésére, nincs külön adatlap) Változás az eddigi gyakorlathoz képest, hogy az ORSZI megjelölte, hogy milyen dokumentumokat kér csatolni az adatlaphoz, ezek az ORSZI honlapján a http://www.orszi.hu/index.php?ID=152 címen elérthetők. Az ORSZI Dél-dunántúli Regionális Igazgatósághoz több intézményből érkeztek a második félév során vizsgálati igények; a kérelmek feldolgozása megkezdődött. A nyomtatványok, és a vizsgálatokhoz szükséges dokumentáció változása miatt több esetben kértek hiánypótlást a vizsgálatot kérő intézményektől. Az első vizsgálatok időpontjáról az érintett intézményeket és személyeket kiértesítették. A tapasztalatok eddig pozitívnak mondhatóak. Forrás: ORSZI Szerk.: Erdős Zsuzsanna, SzocioNet DDRMHSZK gesztorszervezet

15


Érthetően - a 92/2008. ( IV.23. ) Korm. rendelet 2009.szeptember 1-jétől hatályba lépő módosításai a gyakorlatban A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) megjelenése óta a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 11/2000. ( X.18.) SzCsM rendeleten kívül a pszichiátriai és szenvedélybetegek felülvizsgálatára, valamint a szociális foglalkoztatásban, rehabilitációs ellátásban lévő ellátottakra vonatkozó végrehajtási rendeletek hiányoztak. E joghézagot szüntette meg a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatáról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV.23. ) Korm. rendelet 2008. évi hatályba lépése. Az eltelt egy évben számtalan gyakorlati, szakmai, valamint jogszabályi harmonizáció hiányát jelző probléma került felszínre. Ezekről a problémákról a 2009. áprilisi hírlevélben már tájékoztatást kaphatott az olvasó. Az ágazati minisztérium a tapasztalatokat értékelve 2009.szeptember 1-jei hatállyal módosította az intézményi elhelyezéssel, szociális foglalkoztatással kapcsolatos alkalmassági és alapvizsgálatokat, illetve felülvizsgálatokat. A módosítási szándék egyrészt a szociális foglalkoztatás alkalmassági vizsgálatának, valamint az Szt.-ben meghatározott célok teljesíthetőségének összhangjára, másrészről a rendszeres felülvizsgálatok gyakoriságának csökkentésére irányult. Mindkét esetben gazdasági és a szakmai indokok támasztatták alá a jogszabályi változást. A jogalkotó további szándéka volt, hogy visszaszorítsa intézményekben tapasztalható visszaéléseket. Az a körülmény, hogy pl. egy nappali intézményi ellátott képes munkavégzésre, nem alapozza meg szociális foglalkoztatását akkor sem, ha tartósan munkanélküli, mert utóbbi esetben a szociális háló más elemei kell, hogy gondoskodjanak róla. Jelenleg sok helyütt az határozza meg a nappali ellátás iránti igényt és annak kielégítését, hogy az ellátásra jelentkező (nem ritkán érdemi tevékenység nélkül) munkajövedelemhez, a fenntartó pedig többletforrásokhoz jut a szociális foglalkoztatás megszervezésével. Hasonló jelenségek a bentlakásos intézmények gyakorlatában sem ritkák. A negatív jelenségek felszámolása érdekében a módosítás megerősíti az alkalmassági vizsgálatban a Szt. szempontjainak érvényesülését, vagyis azt, hogy az ellátott nemcsak alkalmas munkavégzésre, de arra egészségügyi okokból szüksége van, illetve hogy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatással belátható időn belül visszavezethető a munkaerőpiacra. Az intézményen belüli szociális foglalkoztatás esetében a tervezet pontosítja a célcsoportot, tisztázva, hogy ezen foglalkoztatás azoknak szól, akik csak szociális segítséggel együtt tudnak munkát végezni. Mind a gondozási ellátásban, mind a foglalkoztatásban megőrzi a felülvizsgálat lehetőségét, de nem írja elő, hogy meghatározott időközönként el kell azt végezni. Az ellátás garanciális szabályainak sérülése esetén az ellátott, törvényes képviselője vagy az intézményvezető kérésére kerül sor a felülvizsgálatra. Megszűnik azonban a jogszabály előírta felülvizsgálati kötelezettség, ha azt az érintett felek nem igénylik, és megszűnik az ehhez kapcsolódó, meglehetősen magas kapacitás- és költségvetési forrásigény is. Az intézményi felülvizsgálatok száma nagymértékben csökkenni fog, így megtakarítás keletkezik a központi költségvetés területén. A felülvizsgálatok száma évente mintegy 9000, amely a Minisztérium számításai szerint országosan mintegy 100 vizsgálatra fog csökkenni. A vizsgálatok összköltsége 8000-14000 Ft/ellátott között mozog. Ez mintegy 71,2-124,6 millió Ft éves megtakarítást jelent. (A Szerk.: Arról viszont nincs információ, hogy az ORSZI a vizsgálatokat gazdaságilag hatékonyabban végzi-e, mint a módszertani intézmények. Az ORSZI gazdálkodási adatai, közte a szerződésekre fordított összegek weben a http://www.orszi.hu/index.php?ID=139 címen érhetők el.) A vizsgálatok típusainak beazonosíthatósága, a határidők betartása eddig is több gyakorlati problémát vetettek fel. A módosítással kapcsolatos változásokat az alábbi

16


összefoglalás mutatja be azzal a céllal, hogy segítséget adjon az egyes ellátotti köröket érintő vizsgálatok azonosíthatóságában: I. A gondozási ellátást érintő felülvizsgálati rendszer átalakítása I/1. alapvizsgálatok fogyatékos személyek esetén ápolást, gondozást nyújtó intézményi, illetve ápológondozó célú lakóotthoni elhelyezéskor ideje: előgondozás I. szakasza vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat nélkül a fogyatékosok otthonába vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonba nem vehető fel az igénybe vevő I/2. gondozási felülvizsgálatok 1/2/1. fogyatékos személy esetén, amennyiben súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/ 2000. (VIII.9. ) Korm.rendelet a súlyos fogyatékosságot megállapítja, alapvizsgálatra nem kötelezett ideje: intézményi elhelyezést, illetve korábbi gondozási felülvizsgálatot követően 10 évvel vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének időpontja: az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal I/2/2. fogyatékos személy esetén ápolást, gondozást nyújtó intézményi, vagy ápológondozó célú lakóotthoni elhelyezést, illetve korábbi gondozási felülvizsgálatot követően 8 évvel vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének időpontja: az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal I/2/3. szenvedélybeteg esetén ápolást, gondozást nyújtó intézményi elhelyezést, illetve korábbi gondozási felülvizsgálatot követően 8 évvel vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének időpontja: az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal I/2/4. pszichiátriai beteg esetén ápolást, gondozást nyújtó intézményi elhelyezést, illetve korábbi gondozási felülvizsgálatot követően 8 évvel vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének időpontja: az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal I/3. átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálatok I/3/1. fogyatékos személy rehabilitációs intézményi, illetve rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezése esetén vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének időpontja: előgondozás I. szakasza I/3/2. pszichiátriai beteg rehabilitációs intézményi, illetve rehabilitációs lakóotthoni elhelyezése esetén vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének időpontja: előgondozás I. szakasza

17

célú


I/3/3. szenvedélybeteg rehabilitációs intézményi, illetve rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezése esetén vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének időpontja: előgondozás I. szakasza I/3/4. hajléktalan személy rehabilitációs intézményi elhelyezése esetén vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének időpontja: előgondozás I. szakasza I/3/5. hajléktalan személy, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, fogyatékos személy ápolás, gondozást nyújtó intézmény vagy ápoló-gondozó célú lakóotthon és rehabilitációs intézmény vagy rehabilitációs célú lakóotthon között történő áthelyezéskor vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat időpontja: áthelyezés kezdeményezését követő nyolc napon belül I/4. átfogó rehabilitációs felülvizsgálat I/4/1. rehabilitációs intézményi, ill. rehabilitációs célú lakóotthoni határozott idejű elhelyezés esetén vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének ideje: az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal I/4/2. rehabilitációs intézményi, ill. rehabilitációs célú lakóotthoni ideiglenes elhelyezés időpontjának lejártakor vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének ideje: az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal I/4/3. rehabilitációs célú lakóotthonban határozatlan időre elhelyezett ellátott esetén az átfogó alkalmassági vizsgálatot, ill. a korábbi átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot követően 10 évvel vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének ideje: az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal II. Szociális foglalkoztatást érintő felülvizsgálati rendszer átalakítása II/1. Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat Foglalkoztatható célcsoportok: - fogyatékos személyek - pszichiátriai betegek - szenvedélybetegek - hajléktalanok Foglalkoztathatóság feltétele: - Nappali ellátás esetén: az ellátott legalább hat hónapja részesül ellátásban - Ápolást, gondozást nyújtó intézményben, ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén: amennyiben az ellátott az intézményben elhelyezésre került Rehabilitációs intézményi, ill. rehabilitációs célú lakóotthon esetén: átfogó rehabilitációs vizsgálat, ill. felülvizsgálat keretében Munka-rehabilitáció esetén: az ellátott a 62. életévét nem töltötte be Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén: az ellátott az 55. életévét nem töltötte be vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető

18


II/2. Szociális foglalkoztatási felülvizsgálat ideje: a szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot, ill. a korábbi szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot követően 10 évvel vizsgálatot kezdeményező: intézményvezető vizsgálat kezdeményezésének ideje: az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal A szociális foglalkoztatásról készült célvizsgálat megállapításai szerint a szükségessé vált a foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat szempontjainak pontosítása. Ennek megfelelően került módosításra a célcsoport, mely szerint csak a fogyatékos, hajléktalan személyek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek foglakoztatása lehetséges szociális foglalkoztatási formában. Előtérbe kerültek az Szt. 99/D-99E §-ában meghatározott munka-rehabilitáció, illetve fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás céljai. A szakvéleménynek tükröznie kell a foglakoztatásban történő alkalmasságon kívül azt, hogy az ellátottnak szüksége van-e a szociális foglalkoztatásra. Ezt a kettős célt szolgálja az életkor szabályozása is. III. Felülvizsgálatok kezdeményezésének egyéb lehetőségei A jogszabály módosítása lehetővé teszi mind a gondozási ellátásban, mind a foglakoztatásban a kötelező felülvizsgálaton kívüli kezdeményezést. Szociális foglalkoztatási felülvizsgálat abban az esetben kezdeményezhető, ha a korábbi szakvélemény szerint az ellátott szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre nem alkalmas, illetve a korábban munka-rehabilitációra javasolt ellátottat fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében kívánják foglalkoztatni. Kezdeményezhet: - ellátott - törvényes képviselő - intézményvezető Az ellátott, illetve a törvényes képviselő a felülvizsgálatot az intézményvezetőnél kezdeményezheti, aki a jogszabályban előírt dokumentumokat, adatlapokat a kezdeményezés benyújtásától számított nyolc napon belül továbbítja az ORSZI illetékes kirendeltségéhez. Gyakorisága: naptári évenként legfeljebb egyszer Vizsgálat térítési díja: 4000 Ft IV.Egyéb változások 1. A vizsgálatok lefolytatást 2009.07.01-től az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladat-és hatáskörébe utalta a jogalkotó. A vizsgálatokhoz szükséges adatlapok, valamint a csatolandó dokumentációk listája az ORSZI honlapjáról letölthetők. 2. A vizsgálatokat, a kezdeményezések beérkezését követő hatvan napon belül kell lefolytatni az eddigi harminc helyett. V. Gyakorlati tanácsok A 92/2008. (IV.23.) Korm.rendelet módosítására szakmai és költségvetési okokból egyaránt szükség volt. A rendszeres felülvizsgálatok azon kívül, hogy szakmailag igen alacsony számban határoztak meg ellátási változásokat, rendkívül költségesek voltak. Az előírt vizsgálati időpontok joghézagok, pontatlanságok miatt lassan követhetetlenné váltak, s rengeteg fölösleges adminisztrációval terhelték meg az intézményeket. Az esetleges Állami Számvevőszék által, és a Magyar Államkincstár által végzett ellenőrzéseket követő visszafizetések szintén jelentősek. Az intézményi jogviszony létrehozását, majd az ellátotti körnek megfelelő állami normatíva lehívhatóságát biztosító orvosi szakvélemények, majd a későbbiekben felülvizsgálati szakvélemények rendelkezésre állása minden intézményvezetőnek kötelezettsége és érdeke.

19


Ezért fontos, hogy az esedékes vizsgálatokat az intézmény teljes ellátotti körére meghatározzuk, azokat folyamatosan figyelemmel kísérjük. A fentiekben részletezett felülvizsgálatok következő időpontjának döntő többsége 2012 utánra tolódik. A 2009.09.01. után hatályba lépő rendelet a szociális foglalkoztatás területén kíván a szakemberektől nagyobb körültekintést. A megállapodások, valamint a munkaszerződések aktualizálását az új jogszabályi feltételeknek megfelelően szükséges elvégezni. A célcsoportok, az életkor szűkítése miatt a már foglalkoztatást nyújtó intézményekben az egyes foglalkoztatási formákra engedélyezett létszám felülvizsgálata, esetleg módosított engedélyeztetése időszerű. Ebből adódóan az intézmény foglalkoztatási tervét, szakmai programját is szükséges felülvizsgálni, összehangolni. Az a fentieket a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatos formában is közreadjuk: Az intézményi elhelyezéshez szükséges vizsgálatok Ellátotti kör/Ellátási Ápoló-gondozó Rehabilitációs forma otthon intézmény Időskorúak

Fogyatékkal élők

Pszichiátriai betegek

Szenvedélybetegek

Hajléktalanok

ORSZI szakvélemény a napi legalább 4 órás ápolási szükségletről Alapvizsgálat

szakorvosi vélemény (áthelyezés: felülvizsgálati szakvélemény) szakorvosi vélemény (áthelyezés: felülvizsgálati szakvélemény) ---

---

szakorvosi vélemény Rehabilitációs alkalmassági vizsgálat szakorvosi vélemény Rehabilitációs alkalmassági vizsgálat szakorvosi vélemény Rehabilitációs alkalmassági vizsgálat Rehabilitációs alkalmassági vizsgálat

Lakóotthon Ápoló-gondozó Rehabilitációs célú célú -----

Alapvizsgálat

Rehabilitációs alkalmassági vizsgálat

---


---


---

---

Fogyatékkal élők intézményi elhelyezését érintő vizsgálatok Vizsgálat neve Vizsgálat időpontja Ápoló-gondozó otthon, ápolóRehabilitációs intézmény, gondozó célú lakóotthon esetén rehabilitációs célú lakóotthon Alapvizsgálat Előgondozás I. szakasza --Gondozási felülvizsgálat Súlyos fogyatékosság esetén: --elhelyezést, illetve korábbi gondozási felülvizsgálatot követő 10. évben Enyhe és középsúlyos fogyatékosság --estén: elhelyezést, illetve korábbi gondozási felülvizsgálatot követő 8. évben Átfogó rehabilitációs alkalmassági --- Előgondozás I. szakasza vizsgálat - ápoló,gondozó-rehab.áthelyezés esetén a kezdeményezést követő 8 napon belül Átfogó rehabilitációs felülvizsgálat --a. Határozott idejű elhelyezés esetén a megállapodás lejártakor b. Ideiglenes elhelyezés lejártakor (1 év) c. Határozatlan idejű elhelyezés esetén átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot, illetve korábbi átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot követően 10 évvel Fenti esetekben az intézményvezetőnek az esedékességet megelőzően legalább 60 nappal kezdeményeznie kell a vizsgálatok lefolytatását.

20


Pszichiátriai és szenvedélybetegek intézményi elhelyezését érintő vizsgálatok Vizsgálat neve Vizsgálat időpontja Ápoló-gondozó otthon esetén Rehabilitációs intézmény, rehabilitációs célú lakóotthon Szakvélemény A bekerülést megelőző 3 hónapnál --nem régebbi (pszichiáter) Gondozási felülvizsgálat Az elhelyezést, illetve korábbi --gondozási felülvizsgálatot követő 8. évben Átfogó rehabilitációs alkalmassági --- Előgondozás I. szakasza vizsgálat - Ápoló, gondozó-rehab áthelyezés esetén a kezdeményezést követő 8 napon belül Átfogó rehabilitációs felülvizsgálat --a. Határozott idejű elhelyezés esetén a megállapodás lejártakor b. Ideiglenes elhelyezés lejártakor (1 év) c. Határozatlan idejű elhelyezés esetén átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot, illetve korábbi átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot követően 10 évvel Fenti esetekben az intézményvezetőnek az esedékességet megelőzően legalább 60 nappal kezdeményeznie kell a vizsgálatok lefolytatását Hajléktalanok intézményi elhelyezését érintő vizsgálatok Vizsgálat neve Vizsgálat időpontja Ápoló-gondozó otthon esetén Rehabilitációs intézmény Átfogó rehabilitációs alkalmassági --Előgondozás I. szakasza vizsgálat Ápoló, gondozó-rehab áthelyezés esetén a kezdeményezést követő 8 napon belül Átfogó rehabilitációs felülvizsgálat --a. Határozott idejű elhelyezés esetén a megállapodás lejártakor b. Ideiglenes elhelyezés lejártakor (1 év) c. Határozatlan idejű elhelyezés esetén átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot, illetve korábbi átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot követően 10 évvel Fenti esetekben az intézményvezetőnek az esedékességet megelőzően legalább 60 nappal kezdeményeznie kell a vizsgálatok lefolytatását A szociális foglalkoztatást érintő vizsgálatok Foglalkoztathatóság feltétele Célcsoportok: fogyatékkal élők, pszichiátriai- és szenvedélybetegek, hajléktalanok Életkor Munkarehabilitáció Fejlesztő-felkészítő 62. életévét be nem töltött 55. életévét be nem töltött ellátott ellátott

A vizsgálat neve Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat Szociális foglakoztatási felülvizsgálat

A vizsgálat ideje Intézményi jogviszony keletkezésétől A szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot, illetve a korábbi szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot követő 10. évben Az intézményvezetőnek a szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot az esedékességet megelőzően legalább 60 nappal kezdeményezni kell.

Írta: Hollósi Gabriella szakértő, Magas Cédrus Szociális Otthon, Kőkút-Gyöngyöspuszta Szerk.: Erdős Zsuzsanna, SzocioNet DDRMHSZK gesztorszervezet

21


ALAPSZOLGÁLTATÁSI ROVAT

ALAPSZOLGÁLTATÁSI ROVAT

Az Integrációs Bizottság – jó gyakorlat bemutatása Megjelent az „Út a munkához” program feladatairól, kiemelten a közcélú foglalkoztatás jó gyakorlatairól szóló kézikönyv a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal kiadásában. A kézikönyvben lehetőséget kapott a SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ is arra, hogy egy helyi jó gyakorlatot bemutathasson. A kézikönyv anyaga elérhető elektronikusan az FSZH oldalán az Út a munkához menüben (http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_utamunkahoz&switchcontent=afsz_utamunkahoz_kezikonyv&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full). Hírlevelünkben ezen anyagot másodközlésben, rövidített formában közreadjuk remélve, hogy a gyakorlat adaptációja megvalósul a régióban több helyszínen, s ezzel hatékony segítséget tudunk adni a családsegítő szolgálatok vezetőinek, munkatársainak és a társszerveknek egyaránt. Az Integrációs Bizottság működtetésének lényege Az Integrációs Bizottság (továbbiakban: IB) egy szakértői munkacsoport, mely az aktív korú nem foglalkoztatottak számára nyújtott ellátások biztosításában érintett szervezetek együttműködését segíti és koordinálja. Az IB létrehozása a vonatkozó jogszabályok szerint nem kötelező, azonban nagyobb településeken ajánlott a működtetése. Az IB működtetése az önkormányzat helyi rendeletében szabályozott módon történhet. Az Integrációs Bizottság (vagy egyéb elnevezése is lehet, pl. szakértői csoport, szakértői team, stb.) működtetését javasoljuk nagyobb településeken, vagy ahol magas az aktív korú nem foglalkoztatottak száma. Indoka: egyrészt megkönnyíti munkaszervezést: összefogja és folyamatos információcserét biztosít azoknak a szakembereknek, akik a „kötelező együttműködés” programjainak minél hatékonyabb megvalósításáért dolgoznak. Másrészt pedig az ügyfél érdekében fontos, mivel felhasználóbarát rendszert teremt, hiszen próbálja ellensúlyozni az egyablakos ügyintézés hiányából fakadó hátrányokat. Az IB tagjai (lehetnek): - Az együttműködésre kijelölt szerv vezetője/munkatársa - az önkormányzat szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős osztályának/csoportjának vezetője/munkatársa - a Munkaügyi Szervezet illetékes helyi kirendeltségének vezetője/munkatársa - Non-profit szervezetek, akik érintettek a foglalkoztatáspolitikában, szociális szolgáltatások biztosításában - Közhasznú foglalkoztatók Az IB feladatai (lehetnek): - A beilleszkedési program elkészítésében szerepet vállal, - A résztvevők által aktuálisan szervezett programokról és az azokon való részvétel módjáról és feltételeiről való rendszeres tájékoztatást adnak - Az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében az együttműködő felek által megfogalmazott igények gyűjtése és az azokra való reagálás különösen képzés, közfoglalkoztatás szervezés, csoportmunka vonatkozásában - Együttműködés megszegése esetén a jogszabályok adta keretek közt döntéselőkészítő lehet azáltal, hogy a résztvevő szervek élhetnek véleményezési jogkörükkel a szankció meghatározása előtt.

22


Az IB célja és indokoltsága - Együttműködés kialakítása az önkormányzat, a foglalkoztatás és a szociális szektor között - Információcsere biztosítása a szakembereknek a jogszabályban előírt feladatok és a kötelező együttműködés programjainak hatékonyabb megvalósulása érdekében - A felmerülő szükségletekhez illeszkedő programok szervezése, beindítása, szolgáltatások nyújtása - Az együttműködések során jelentkező problémák megbeszélése, illetve adekvát megoldásmódok keresése - Együttműködést megszegő ügyfél esetén az együttműködésre kijelölt szerv javaslatot tesz a szankcionálásra, azonban az IB egyfajta döntés-előkészítő szerepet játszik azáltal, hogy a résztvevőknek is véleményezési joguk van a szankció kiszabása előtt. - A szakértői csoport tagjai között az ülésen kívül is folyamatos párbeszéd alakulhat ki ez által, azaz erősödhet az intézmények és ágazatok közötti partnerség, amely szolgálja a hatékony, gazdaságos és ügyfélbarát közigazgatást. - Az IB célja, hogy a részt vevő szervezetek együttesen hatékonyabb munkát végezzenek, mint az egyes szereplők külön-külön (szinergia-hatás), ezáltal a szolgáltatást igénybe vevők részére komplexebb ellátást tudjanak biztosítani. Az Integrációs Bizottság létrehozásának előzményei Az Integrációs Bizottság (továbbiakban: IB) Kaposvár Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerében 1997. óta formalizált módon működő testület, mely a munkanélküliek számára nyújtott pénzbeli ellátások, szociális szolgáltatások és a közfoglalkoztatás tekintetében tölt be koordinációs funkciót. Az IB működését Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 12/2000.(III. 20.) számú önkormányzati rendelete (továbbiakban: ÖR.) szabályozza. A nem foglalkoztatottak ellátására vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénynek két olyan jelentős módosítása volt, amely közvetlenül befolyásolta az önkormányzati segélyezés rendszerét és a nem foglalkoztatottak ellátásának szervezeti kereteit. Az egyik jelentős módosítás az Szt. az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény általi módosítása volt, melynek nyomán a rendszeres szociális segély vonatkozásában két érdemi változás történt. Az egyik, hogy kibővítették a segélyre jogosultak személyi körét. A korábbi szabályozás során az aktív korú, jövedelemmel nem rendelkező személyek csak a Munkaügyi Központtal történő egyéves együttműködést követően váltak jogosulttá a segélyre, míg 2005. szeptember 1. után a rendszeres szociális ellátás, ápolási díj, vagy gyermeknevelési támogatás, GYES illetve a megváltozott munkaképességgel összefüggő jogosultság megszűnése esetén, a kérelem benyújtását megelőző – az együttműködésre kijelölt szervvel történő – három hónapos együttműködés esetén is bekerülhetnek a támogatotti körbe. A másik változást az jelenti, hogy a törvény a nem foglalkoztatott személyek részére a segély folyósításának feltételeként – az Szt.-ben meghatározott jövedelmi, vagyoni feltételeken túl – kötelező együttműködési kötelezettséget ír elő, nevezetesen vállalnia kell az együttműködésre kijelölt szervezettel történő rendszeres kapcsolattartást, valamint az általuk meghatározott beilleszkedést segítő programban való részvételt. A Szt. korábbi szabályai is meghatároztak egyfajta együttműködési kötelezettséget a segélyben részesülők számra, azok viszont főként az önkormányzattal és/vagy az általa kijelölt szervezettekkel történő együttműködési kötelezettséget jelentettek. A változást az alábbiak szemléltetik: 2005. szeptember 1. előtti rendszer A Szt. szabályozása szerint a segélyezett - fő szabályként - köteles volt együttműködni az önkormányzattal, illetve az önkormányzat álalt kijelölt szervezettel. Az együttműködés tartalma kiterjedt az alábbiakra:

2005. szeptember 1. után A segélyezettnek csak az együttműködésre kijelölt szervezettel kell együttműködnie (A jogszabály nem nevesíti, hogy ki legyen az együttműködésre kijelölt szervezet, de a törvény és kormányrendelet szabályaiból egyértelműen kitűnik, hogy Családsegítő

23


a.) települési önkormányzatnál nyilvántartásba veteti magát, b.) segélyre való jogosultság felülvizsgálatában együttműködik, c.) az önkormányzat, ill. a Munkaügyi Központ által számára felajánlott megfelelő munkát elfogadja, d.) szociális helyzetéhez igazodó mentális programokban vesz részt. (a, és d,) pontban meghatározott együttműködési kötelezettség előírására abban az esetben kerülhetett sor, ha az önkormányzat az ehhez szükséges intézményi háttérrel rendelkezik, illetve a Munkaügyi Központtal megállapodást kötött. (A Munkaügyi Központtal a vonatkozó megállapodást önkormányzatunk megkötötte, az intézményi háttér a Családsegítő Központ meglétében adott volt.) A fentiek alapján Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrációs Bizottsága valamennyi segélyre jogosult személy számára előírta az önkormányzattal, illetve a Munkaügyi Központtal történő együttműködést. A Családsegítő Központtal történő együttműködés viszont csak a tartósan munkanélküli, leépült, szenvedélybeteg vagy mentálisan retardált személyek részére került előírásra, akiket a munkavállalás- hoz szükséges képességek felszínre hozására és önmaguk menedzselésére kellett sok esetben újra megtanítani a szociális munka eszközeivel. (Ez évente kb. 20-40 főt jelentett.)

Szervezetre gondolt a jogalkotó.) A települési önkormányzat csak a segélyre való jogosultság feltételeinek meglétéről dönt a rendszeres szociális segély megállapítása során. Határozatában tájékoztatja a segélyre jogosultat, hogy az együttműködése kijelölt szervnél 15 napon belül köteles a nyilvántartásba vétele érdekében megjelenni, a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodni, az abban foglaltakat teljesíteni, illetve hogy az együttműködési kötelezettség megszegése milyen jogkövetkezményekkel jár. A beilleszkedést segítő program tartalmáról a segélyezettel együttműködve a Családsegítő Központ dönt, azaz meghatározza, hogy ki alkalmas közcélú munkavégzésre, kinek írja elő a Munkaügyi Központtal történő együttműködést, illetve ki az, aki más élethelyzetéhez igazodó programban vesz részt.

A Szt. 37/D.§ (2) bekezdése 2005. szeptember 1-jétől kötelezővé tette az önkormányzatok számára az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő program megvalósításához szükséges intézményi háttér megteremtését, amelyről az általa fenntartott intézmény vagy más szerv útján is gondoskodhat. Kaposvár Megyei Jogú Város esetében ilyen intézményi háttérnek tekinthető a Családsegítő Központ megléte, így a feladatot célszerűnek tartották ehhez az intézményhez rendelni. A másik jelentős változás 2009. évtől következett be az „Út a munkához” programhoz kapcsolódó törvénymódosítások nyomán. Az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról 2008. évi CVII. törvény nyomán 2009. január 1től ismét változott a Szt. rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályozása. A Szt. módosítása értelmében az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek (volt rendszeres szociális segélyezettek) – amennyiben a Szt-ben foglalt feltételeknek megfelelnek – két csoportja jön létre a rendszeres szociális segélyre jogosultak és a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak köre. Rendszeres szociális segélyre jogosultak: azaz az egészségkárosodottak, az 55 év felettiek, illetve azon személyek, akik 14 év alatti gyermeket nevelnek feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül GYES-ben, GYED-ben, TGYÁS-ban és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl.: bölcsőde, óvoda, iskolai napközi stb.) nem tudják biztosítani. A rendszeres szociális segély továbbra is család típusú marad, azaz egy családból csak 1 fő részesülhet ellátásban. A segély havi összege a család szerkezetétől és jövedelmétől függően a nyugdíjminimum 90 %-ától (jelenleg: 25.650,-Ft) – a nettó minimálbér összegéig (jelenleg: 57.815,- Ft) terjedhet. A rendszeres szociális segélyben részesülők a segély folyósításának feltételeként továbbra is a Családsegítő Szolgálattal kötelesek együttműködni. Munkavégzésre nem kötelezhetők. A rendszeres szociális segélyben részesülők közül az 55 év felettiek, illetve a 14 éven aluli gyermeket nevelők dönthetnek úgy, hogy inkább dolgozni szeretnének. Ez esetben erről az önkormányzattal – ha az közcélú foglalkoztatásukat biztosítani tudja – 1 év időtartamra megállapodást kötnek, de

24


akkor már nem a rendszeres szociális segély, hanem a rendelkezésre állási támogatás illeti meg őket és az arra vonatkozó együttműködési kötelezettséget kell teljesíteniük. Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak: azok a személyek, akik nem sorolhatók az előző körbe. Ők az illetékes állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni, velük álláskeresési megállapodást kötni, illetve részükre az önkormányzat biztosítja a közcélú foglalkoztatásba történő részvételük feltételeit. Közcélú foglalkoztatásuk időtartamára munkabér, arra az időszakra, amikor közfoglalkoztatásban nem vesznek részt rendelkezésre állási támogatás illeti meg őket. A rendelkezésre állási támogatás havi összege fő szabályként a nyugdíjminimum összegével egyezik meg. (Ez alól a 2009-es év kivétel ugyanis azoknak a személyeknek, akiknek a rendszeres szociális segélye a nyugdíjminimumnál magasabb volt, részükre ez évben a magasabb összeget kell rendelkezésre állási támogatásként folyósítani.) A korábban hatályos Szt. szerint az Önkormányzatnak a rendszeres szociális segélyezettek teljes körére vonatkozóan kellett szabályozniuk az együttműködés eljárási szabályait, a beilleszkedési programok típusait, az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének eseteit, valamint kötelezettség-szegés esetén a segély csökkentett összegben történő folyósításának időtartamát, a rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formáiban történő biztosításának szabályait. A Szt. 2009. január 1-jei módosulásával ezek nagy részét maga a törvény illetve annak végrehajtási rendelete szabályozza. Az önkormányzatnak csak az új típusú rendszeres szociális segélybe részesülők vonatkozásában kell szabályoznia az együttműködés eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait, az együttműködés megszegésének eseteit, illetve a rendszeres szociális segély természetbeni juttatás formájában történő biztosításának szabályait. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításáról szóló határozatban a pénzbeli ellátás folyósításának feltételeként meghatározásra kerül az együttműködési kötelezettség teljesítése: rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult köteles az együttműködésre kijelölt szervvel (elsősorban családsegítővel) együttműködni, a RÁT-ban részesülő a munkaügyi szervezettel köteles álláskeresési megállapodást kötni és az abban foglaltakat betartani (a RÁT-ban részesülő, de a munkavállalásra, képzésbe történő belépésre még felkészületlen állapotú munkanélkülinek előírhatja a családsegítővel való együttműködési kötelezettséget). A Családsegítő Szolgálat szempontjából ez annyit jelent, hogy a korábbiakkal ellentétben két irányba kell kommunikálnia, az Önkormányzat Jegyzője és a Munkaügyi Szervezet felé is eleget kell tenni a jogszabályban előírt jelzési és együttműködési kötelezettségének. Emiatt az Integrációs Bizottság működtetésének szabályai újból – globálisan – módosultak. Az Integrációs Bizottság fogalma Az IB fogalmát az ÖR. 3. § (4) bekezdése szabályozza. Az IB fogalma két alkalommal változott az Szt. módosításai nyomán. - Az IB fogalma 2005. október 1-je előtt: „Integrációs Bizottság (továbbiakban: IB): szakértői testület, amely az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére a külön jogszabályban meghatározott együttműködési programok előírását, ellenőrzését végzi. Az IB a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) három munkatársából, a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ (a továbbiakban: Családsegítő Központ) vezetője által megbízott munkatársból, illetve a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltsége által megbízott személyből áll.” -

Az IB fogalma 2005. október 1-jétől 2009. február 28-ig a 48/2005. (IX.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a által módosított szöveggel:

25


„Integrációs Bizottság (továbbiakban: IB) olyan szakértői testület, amely az aktívkorú nem foglalkoztatott személyek (a továbbiakban: nem foglalkoztatott személy) vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szervezet, a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ (továbbiakban: Családsegítő Központ) felé az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programok tekintetében javaslatot tesz. Az IB a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) munkatársaiból, valamint a Családsegítő Központ vezetője által megbízott munkatárs(ak), illetve a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltsége által megbízott személy(ek)ből áll. Az IB-t a Családsegítő Központ működteti.” Az IB fogalma 2009. március 1-jétől a 4/2009.(II.27.) önkormányzati rendelet 2.§-a által módosított szöveggel: „Integrációs Bizottság (a továbbiakban: IB.): olyan szakértői testület, amely a Déldunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltsége) felé, az egyes rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek vonatkozásában – szociális és mentális helyzetük ismeretében – a Családsegítő Szolgálattal való együttműködésük előírására javaslatot tesz. Az IB a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) munkatársaiból, a Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltsége által megbízott munkatársakból, illetve a SzocioNet Dél-dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ (a továbbiakban: SzocioNet DDRMHSzK.) vezetője alapján megbízott személyekből áll. Az IB ülését a Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltsége hívja össze.” -

Az Integrációs Bizottság helyi rendeletben meghatározott feladatai, tevékenysége Az IB feladatait az ÖR. nem foglalkoztatottak számára nyújtott rendszeres pénzbeli ellátásra vonatkozó szakasza szabályozza. Az IB tevékenysége szintén két alkalommal változott az Szt. módosításai nyomán. - Az IB rendeletben szabályozott tevékenysége 2005. október 1-je előtt: „A rendszeres szociális segélyben részesülők aktív korú nem foglalkoztatott személy a Családsegítő Központtal és a Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltségével köteles együttműködni. Az együttműködés formájáról, tartalmáról – a segélyezett szociális, mentális helyzetének ismeretében – a szakértői testület, az IB dönt. Az együttműködés teljesítéséről a Családsegítő Központ az IB-ot az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint rendszeresen tájékoztatja. Az IB az együttműködésre kijelölt szervezet (Családsegítő Központ) jelzései alapján javaslatot tesz a Hivatalnak az együttműködési kötelezettség megszegése miatt az eljárás (szankcionálás) lefolytatásának módjára, amelyről a Polgármester dönt, és az ellátásban részesülő személyt határozatban tájékoztatja.” Az IB rendeletben szabályozott tevékenysége 2005. október 1-jétől 2009. február 28-ig: „A Családsegítő Központ családsegítésért felelős szervezeti egysége (Szociális Szolgáltató Csoport) szükség esetén, de legalább negyedévente összehívja az IB-t. A Szociális Szolgáltató Csoport az IB tagjai részére az ülést megelőző 5 munkanappal előbb megküldi az érintett nem foglalkoztatott személyek listáját: név, lakcím, kor, nem, iskolai végzettség és rövid helyzetértékelés (anamnézis) összetételben. Az IB ülésein a Szociális Szolgáltató Csoport képviselőjét a listában szereplő nem foglalkoztatott személy közcélú foglalkoztatásának lehetőségéről tájékoztatni kell.” -

- Az IB rendeletben szabályozott tevékenysége 2009. március 1-jétől: Szövegszerűen nincs. Az IB üléseit gyakorlatban nem a Munkaügyi Központ, hanem az Önkormányzat hívja össze, a rendelet módosítása e tekintetben folyamatban van.

26


Az IB létezése van csak szabályozva az ÖR.-ben, s mivel törvényi szinten kerülnek szabályozásra az IB-t alkotó szervezetek feladatai, ezért a helyi rendeletben ezek külön nincsenek nevesítve. Az Szt. 2009. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében az aktív korúak ellátására jogosult személlyel a munkaügyi központ által kötött álláskeresési megállapodásban a munkaügyi központ is előírhatja a családsegítő szolgálattal történő együttműködést (Szt. 35. § (6) bekezdése és pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 17. § (14) bekezdése értelmében) mindazok részére, akik munkaképességük miatt rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, vagy maguk vállalták – a rendszeres szociális segély helyett (kivéve az egészségkárosodottak) a közfoglalkoztatásban való részvételt, és ehhez kapcsolódó együttműködési kötelezettséget a munkaügyi központtal (amely álláskeresési megállapodás megkötését is jelenti). Mindezek alapján a korábbi szabályok szerinti együttműködésre kötelezettek köre szűkebb lett ugyan, a rendszeres szociális segélyesek teljes körére nem vonatkozik. Azzal azonban, hogy a jogszabály lehetőséget ad a munkaügyi központ számára a családsegítő szolgálattal való együttműködés előírására (és itt nem az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervet nevesíti a jogszabályalkotó, hanem konkrétan a családsegítő szolgálatot), tágabb is a kör, mivel az aktív korúak ellátására jogosultak akár teljes köre is ide tartozhat. Az Integrációs Bizottság működtetésének célja Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Népjóléti Igazgatósága Szociális és Gyámügyi Iroda (továbbiakban: Szociális és Gyámügyi Iroda), a SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ (továbbiakban: SzocioNet DDRMHSZK) és Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltsége (továbbiakban: Munkaügyi Szervezet) részvételével működtetett Integrációs Bizottság személyre szabott segítségnyújtással hozzájárulni a munkaerőpiacról tartósan kiszorult személyek élethelyzetének, életminőségének javításához. A szervezetek közti együttműködést indokolja annak a kérdésnek az eldöntése, hogy kinek és milyen szempontok figyelembe vételével írja elő a RÁT-osok körében a Munkaügyi Szervezet a családsegítő szolgálattal való együttműködést. Tapasztalatok alapján kérdéses, hogy rendelkezik-e a Munkaügyi Szervezet munkatársa az egyén élethelyzetéről, az azt befolyásoló tényezőkről és az illetékes családsegítést nyújtó szolgáltatóról (kapacitás, szolgáltatások) annyi információval, ami a foglalkoztathatóság javítását célzó együttműködés előírását megalapozza. A megfelelő információk hiányában az együttműködési kötelezettség formálisan előírható, azonban érdemi segítségnyújtás hiányában csak a szervezetek felelősségáthárítása valósul meg. A munkaerőpiacról tartósan kiszorultak foglalkoztatásba/képzésbe történő bekapcsolódását közvetlenül (iskolai végzettség, meglévő adottságok hiánya, preferenciák) illetve közvetetten (pl. egészségügyi, lakás-, pénzügyi, családi stb.) akadályozó tényezők, valamint a munkanélküli létből fakadó problémák sajátosak, személyfüggőek, így kezelésük is egyénre szabott segítségnyújtást igényel. A munkaügyi szervezet a feladatellátása során csak az érintett munkanélkülivel áll kapcsolatban, az érintett interperszonális kapcsolatrendszerében fellelhető motivációkról, és az egyén tényleges életkörülményeiről csak közvetetten rendelkezik/het információval. Az egyént körülvevő szociális, társadalmi környezet, döntően befolyásolja az egyén foglalkoztathatósági esélyeinek alakulását. A közvetlen családi, baráti, ismeretségi támogatás elengedhetetlen feltétele az inaktivitásból való kilépés ösztönzésének. Szociális környezet feltérképezésével, anamnézis felállításával illetve az életút nyomonkövetésével az aktuális problémakör azonosítására nyílik lehetőség. A megfogalmazott probléma alapján határozhatók meg a szükséges és igényelhető szolgáltatások, ellátások,

27


vehetők számba azon külső és belső erőforrások melyeknek mozgósítása a fennálló probléma adekvát kezeléséhez hozzájárulhatnak Az egyén tényleges „lakó” és lakáskörülményeinek feltárása, a családtagokkal és az egyén életére közvetlenül befolyással/hatással bíró személyekkel a kapcsolat felvétel és kapcsolattartás, ezek támogató személyi segítése, az élethelyzetből fakadó vagy a kötelezettségként előírt feladat végrehajtás során kialakuló kudarcélmények, a családon belüli konfliktus helyzetek feloldása nem a munkaügyi szervezet kompetenciájába tartozó feladatok. A RÁT-ban részesülő élethelyzetének megismerése, a megfogalmazott és észlelt gátak és akadályok feloldása csak több szolgáltatást nyújtó szervezet összehangolt tevékenysége révén valósulhat meg. Az inaktivitás feloldására irányuló szervezett segítés csak akkor lehet sikeres, ha a hátrányt okozó problémákat összefüggésükben vizsgáljuk és kezeljük. Egyetlen szervezet, csak a saját eszköz és módszertárára építve nem képes az egyéni aktivitást gátló, akadályozó tényező feloldására, ezért szükséges azon partner szervezetek felkutatása, akikkel együttműködve a lehető leghatékonyabb módon segíthető vissza az egyén a foglalkoztatásba. A különböző szervezetek megfelelő együttműködéséhez szükséges a szervezetek közötti folyamatos és zavartalan kommunikáció. Az Integrációs Bizottság működtetése a gyakorlatban Az IB tagjai A bizottsági tagjainak meghatározásakor szükséges volt számba venni mindazon szervezeteket, akik az általuk nyújtandó szolgáltatásaikkal eredményesen hozzá tudnak járulni az aktív életre való felkészítésben. Az IB-ban résztvevők köre a helyi sajátosságoknak megfelelően bővíthető, de figyelembe kell venni, hogy minél nagyobb a csoport mérete, annál nehezebben megoldható a rugalmas működtetése. A bizottság állandó tagjai a következő szervezetek: 1. a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltségének illetékes ügyintézője 2. a SzocioNet DDRMHSZK Szociális Szolgáltató Csoport (családsegítésért felelős szervezeti egység) csoportvezetője és egy – tárgyalt esetekben érintett – családgondozó 3. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Népjóléti Igazgatósága Szociális és Gyámügyi Iroda Foglalkoztatási Csoportjának ügyintézője Mivel a települési önkormányzat az összes aktív korú ellátásra jogosultról rendelkezik információval/adattal ezért a bizottság, önkormányzat általi működtetés indokolt. A bizottságba az állandó tagokon kívül más érintett szervezetek is meghívhatók a bizottságba, így például munkaerő piaci szolgáltatást nyújtó/civil szervezetek, egészségügyi szolgáltatók, oktatási ágazatban tevékenykedő szervezetek képviselői. Gyakorlatban az alábbi Szerveztek vettek részt eseti jelleggel az IB munkájában: - Szövetség a Polgárokért Alapítvány - Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete - Kaposi Mór Oktató Kórház Pszichiátriai Osztály - A tagok száma, összetétele változtatható attól függően, hogy a milyen a RÁT-sok összetétele (pl. pszichiátriai/szenvedélybetegség illetve megváltozott munkaképesség esetén indokolt az egészségügy képviselőit is meghívni). A RÁT-ban részesülő részvétele A bizottsági ülés megtartható a RÁT-ban részesülő személyes megjelenésével, vagy részvétele nélkül. Az érintett személyes megjelenése melletti érv, hogy a különböző szervezetek minden érintettel való személyes találkozását lehetővé teszi. Az összes szolgáltató képviselője

28


egyszerre találkozik a RÁT-ban részesülővel, közvetlen kommunikációt tesz lehetővé, ami befolyásolhatja az együttműködési kötelezettség tartalmának meghatározását. Az érintett nélküli bizottsági ülés tartása melletti érv: a tartós munkanélküli frusztrációját fokozhatja a bizottság elé történő behívása, ami az egyéni „teljesítmény” romlását eredményezheti (téves együttműködési tartalom meghatározásának veszélyét hordozza magában) Az érintettek meghívása külön adminisztrációs terhet jelent a bizottságot működtető szervezet számára, valamint időben elnyúlik egy-egy együttműködési tartalom meghatározása. Az IB összehívása Az IB összehívása jogszabály szerint két esetben mindenképp indokolt. 1. Az álláskeresési megállapodás megkötését megelőzően 2. Az álláskeresési megállapodás megkötését követően. Az álláskeresési megkötését megelőző összehívás A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak a megállapító határozat jogerőre emelkedést követően kötelesek a munkaügyi szervezetnél álláskeresési megállapodást kötni. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdése értelmében a munkaügyi központ álláskeresési megállapodás megkötése vagy felülvizsgálata érdekében történő felkeresésére nyitva álló, a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban megállapított határidő: - azon személy esetében - függetlenül attól, hogy rendelkezik-e érvényes álláskeresési megállapodással - akinek a jogosultság jogerős megállapítását követő 15 napon belül a közfoglalkoztatásban való részvétele biztosítható, a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 10. munkanap; - egyéb a fentitől eltérő esetben, ha a jogosult o érvényes álláskeresési megállapodással rendelkezik, és van általános iskolai végzettsége vagy a 35. életévét betöltötte, úgy az álláskeresési megállapodásában az időszakonkénti megjelenésre tűzött, a határozat jogerőre emelkedését követő soron következő időpont, o érvényes álláskeresési megállapodással nem rendelkezik, vagy ha érvényes álláskeresési megállapodással ugyan rendelkezik, de a 35. életévét nem töltötte be és általános iskolai végzettsége nincs, úgy a jogosultság jogerős megállapításától számított 10. munkanap. A határidőket az alábbi ábra szemléleti: Integrációs Bizottság

Aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító jogerős határozat+ munkaügyi szervezet megkeresésére vonatkozó határidő

ált. 30 nap+ 10 munkanap vagy soron következő megjelenési időpont Kérelem benyújtás

Együttműködési kötelezettség teljesítése

A Jegyző (azaz az önkormányzat ügyintézője) a kérelem elbírálása során, az érintettel kialakított személyes kapcsolat (a korábban megszerzett tapasztalat) valamint a közfoglalkoztatási terv alapján rendelkezik információval a közfoglalkoztatásba történő

29


bevonhatóságról. Amennyiben a közfoglalkoztatásba a kérelmező nem bevonható (megfelelő munkalehetőség számára nem felajánlatható) az Integrációs Bizottság tagjainak javaslata alapján a Munkaügyi szervezet az álláskeresési megállapodás tartalmát reálisan, egyénre szabottan határozhatja meg. Így előírhatja a Családsegítő Szolgálattal való együttműködést. A Családsegítő Szolgálat bevonásának előnye, hogy több szakterület bevonásával, több szempontú felmérés alapján kerül meghatározásra az álláskeresési megállapodás tartalma. A Családsegítő Szolgálat már a feltárás (diagnózis felállítás) időszakában kapcsolatba lép az érintettel, ami olyan szegmensek feltárását is lehetővé teszik, ami a hatósági eljárás során nem megvalósítható. Elkerülhető (személyes támogatás révén) a jogszabály alapján „munkavállalásba bevonható” kategóriába tartozók együttműködési kötelezettségének megszegése miatti ellátás megvonása (ellátatlan munkanélküliség- megélhetési problémák, adósságcsapda stb.) A Családsegítő Szolgálat bevonásának hátránya, hogy folyamatos tájékoztatást, szoros együttműködést igényel a szervezetektől, ez kapacitástól függően biztosítható csak. A Családsegítő Szolgálat számára ez plusz feladat, mivel határidőhöz kötve kell személyes kapcsolatfelvételt kezdeményezni az érintettel és kell elvégezni az egyéni élethelyzet feltárását. Ez szintén csak a megfelelő tárgyi és személyi feltételek birtokában valósítható csak meg. Az álláskeresési megállapodás megkötését követő összehívás Amennyiben a RÁT-ra jogosult a Munkaügyi Szervezettel való együttműködés során sem közfoglalkoztatásba sem egyéb foglalkoztatásba nem vonható (pl. foglalkozás egészségügyi vizsgálat során alkalmatlan „minősítés”, megfelelő munkalehetőség hiánya stb.) az Integrációs Bizottság tagjainak javaslata alapján a Munkaügyi Szervezet az álláskeresési megállapodás tartalmát módosíthatja, és előírhatja a Családsegítő Szolgálattal való együttműködési kötelezettséget. Ennek a megoldásmódnak előnye ugyanaz, mint az álláskeresési megállapodás megkötését megelőző esetben, továbbá a Munkaügyi Szervezet az álláskeresési megállapodásban előírhatja a feltárásban (diagnózis felállításban) való közreműködési kötelezettséget, majd egy újabb megállapodás módosítással – amennyiben a családsegítő szolgáltatás igénybevétele szükséges – a családsegítő szolgáltatás hosszabb igénybevételére is kötelezhet. A Családsegítő Szolgálat bevonásának hátránya, hogy nem előzhető meg (személyes támogatás hiánya miatt, pl. ismételt figyelem felhívás az álláskeresési megállapodás megkötésére), hogy a RÁT-ra jogosultak egy része a nyilvántartásba vételi kötelezettségének megszegése miatti ellátatlan munkanélkülivé válik (megélhetési problémák, adósságcsapda stb.). A késői bevonás hátránya az, hogy nem tudja felhívni az érintett figyelmét az álláskeresési megállapodás megkötésére előírt határidő betartásának fontosságára. Ezen megoldásmód is folyamatos tájékoztatást, szoros együttműködést igényel a szervezetektől, amely feltételezi a megfelelő tárgyi és személyi erőforrások meglétét az egyes együttműködő partnereknél. Az IB ülések előkészítése A Családsegítő Szolgálat bevonásának az IB ülések előkészítésében, az erre való felkészülésben fontos szerepe van. Az IB-n megbeszélendő RÁT-os „esetek” egy része a családsegítő szolgáltató által lehet ismert (pl. mert önkéntes együttműködés keretében számukra családsegítő szolgáltatás nyújtására kerül sor, mert a „korábbi” rendszerben lehettek együttműködésre kötelezettek) az „új belépőkről azonban nem biztos, hogy rendelkezik információval.

30


Ahhoz, hogy a Családsegítő Szolgálat (a vele való együttműködési kötelezettség előírása tárgyában) javaslattal tudjon élni az IB ülésen, szükséges az érintettel való személyes kapcsolatfelvétel. Kapcsolatfelvétel módja az alábbi lehet: 1. Az érintettek levélben történő tájékoztatása a családsegítő szolgáltató elérhetőségéről- ügyfél döntése a szolgáltatás igénybevétele Ennek hátránya, hogy a kapcsolatfelvételre nem kerül sor, ha az érintett a szolgáltatót nem keresi fel. 2. Családlátogatás A szolgáltató kezdeményezi a kapcsolat felvételt az igénybe vevő lakókörnyezetében. A családsegítés igénybevételétől szóló tájékoztatás közben a családgondozó alapinformációkat, benyomásokat szerezhet az érintettről. A családlátogatás előnye, hogy az érintett saját környezetében az egyénre vonatkozó információk megszerzésén túl a lakás és lakhatási körülményeiről, a vele egy háztartásban élőktől is lehet információt gyűjteni. A családlátogatás hátránya, hogy időigényes és feltételezi a megfelelő személyi feltételek meglétét a Családsegítő Szolgálatnál. Az IB ülések lebonyolítása Az Önkormányzat hívja össze az IB-t szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente. Az Önkormányzat ügyintézője az IB tagjai részére az ülést megelőző 5 munkanappal előbb kiküldi a meghívót. Az Önkormányzat ügyintézője (előzetes információi és tapasztalatai alapján a munkavállalásra nem felkészült állapotú) RÁT-ban részesülők nevét (azonosító adatokkal) tartalmazó listát megküldi a Bizottsági tagoknak, a bizottsági ülést megelőzően. Így a társzervek képviselőinek lehetőségük nyílik arra, hogy a saját adatbázisukba utána nézzenek, hogy az érintett ügyfél milyen intézményi karrierrel rendelkezik (pl. milyen hajlandóság, szolgáltatásokban részesült, korábbi együttműködési „esetfelelős/ügyfelelős” tapasztalatai). Mindez megalapozza a szolgáltatási rendszerükből a megfelelő és szükségesnek vélt szolgáltatások körének meghatározását. Tehát a tagok egy-egy ügyfél kapcsán már konkrét javaslattal érkezhetnek a bizottság ülésére. Javasolt tartalom a különböző szervezetek részéréről: Önkormányzat: - Milyen munkakör/körök betöltésére közvetítették az érintettet? - Mi a foglalkoztatás akadálya? - Milyen megfelelő munkalehetőség áll még rendelkezésre- annak várható időpontja? Személyes tapasztalatok- motivációról. Munkaügyi szervezet: - Milyen szolgáltatásban, milyen időtartamban vett részt az érintett? - Milyen szolgáltatások igénybevételét tartják az adott ügyfél számára adekvátnak? Foglalkoztatási/képzési lehetőség várható időtartama - Személyes tapasztalatok. Családsegítő Szolgálat: - a fentiek, továbbá, hogy miért érdemes a családsegítőt bevonni - a javasolt szolgáltatásunk és annak időtartama (ez az álláskeresési megállapodás módosítása miatt szükséges) Az ülések helye általában a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyisége. Az ülés bármely Szervezetnél megtartható, ahol a megfelelő fizikai infrastruktúra (tárgyalóhelyiség, bútorok, stb.) rendelkezésre áll. Az üléseken általánosan az alábbi napirendek kerülnek megtárgyalásra: 1. Nem foglalkoztatott személyekkel kapcsolatos kérdések megtárgyalása döntés előkészítő céllal 2. A napi ügyintézésben ismétlődő, gyakori problémák felvetése és megoldásmódok keresése

31


3. Jogalkalmazási problémák és azokra megoldások keresése 4. Közfoglalkoztatás: munkalehetőségek ismertetése, szükségletek és lehetőségek összevetése 5. Szociális szolgáltató által nyújtott programokról beszámoló, induló programokról tájékoztatás 6. Képzések: az induló képzésekről való tájékoztatás, szükségletek felmérése 7. Egyéb nem foglalkoztatottaknak nyújtott vásárolt szolgáltatásokról (orvos, pszichológus, jogász, stb. egyéb szakértők által nyújtott tanácsadás, stb.) való tájékoztatás. Az ülésekről az Önkormányzat minden esetben jegyzőkönyvet készít, melyet megküld minden résztvevő részére. A jegyzőkönyv tartalmazza az IB által hozott döntéseket az egyénre vonatkozó kötelezettség tartamáról, valamint az egyéb megtárgyalt napirendek kapcsán elhangzott érdemi információkat. A jegyzőkönyv alapján módosítható azon személyek álláskeresési megállapodása, melyeknél az IB tagjai a Családsegítő Szolgálattal való együttműködési kötelezettséget szükségesnek vélték. Az integrációs bizottsági ülés időtartamát döntően befolyásolja az ülésen megbeszélendő esetek száma és az egyéb (szervezetek közötti együttműködés hatékonyságát segítő) információk mennyisége. Egy-egy kötelezett kapcsán a különböző szervezetek információ cseréje a szolgáltatási sor, sorrend felállításának időtartama számítható időráfordításként. Ezt befolyásolja a rendelkezésre álló információ mennyisége és a szervezetek közötti konszenzuson alapuló „döntéshozatal”időigénye. Az eddigi tapasztalatok alapján 8-10 perc/igénybe vevő az időráfordítás számszerűen. Az IB szerepe a helyi szociálpolitikában 2008. december 31-ig az IB olyan szakértői testület volt, mely az aktív korú nem foglalkoztatott személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szervezet felé az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programok tekintetében javaslatot tett. 2009-ben az IB-nek elsődlegesen diagnosztizáló, tervező és ügyfélirányító funkciója lett. Az IB jelentősége szervezeti szinten Szervezeti szinten az IB pozitívan hat az egyes résztvevő munkaszervezésére és segíti a szervezetek közti információáramlást.

szervezetek

Munkaszervezés vonatkozásában megállapítható, hogy összefogja és folyamatos kapcsolattarást biztosít azoknak a szakembereknek/szervezeteknek, akik a munka nélkül lévők munka-erőpiaci és társadalmi integrációjának eléréséhez hozzájárulni kívánnak. Az IB közvetlen információáramlást biztosít az alábbi témákban: - résztvevők által aktuálisan szervezett programokról, szolgáltatásokról (pl. képzés, munkalehetőség, csoportfoglalkozás) és az azokon való részvétel módjáról és feltételeiről való rendszeres tájékoztatás, - az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében az együttműködő felek által megfogalmazott igények gyűjtése és az azokra való reagálás (pl. igény: Munkaügyi Központ felé adott képzés iránti igény közvetítés), visszacsatolás. Az IB idő és energia megtakarítást eredményez: nem egyedileg (a támogatásban részesülő megjelenésekor) történik a partnerszervezetekkel az egyeztetés (az ügyintézők saját belátása szerint), hanem formalizált módon, ami a szervezet működés rendjébe beépíthető. Kiszámíthatóbbá válik a szolgáltatásnyújtás. Csak azon szolgáltatások igényvételére vonatkozó kötelezés kerül meghatározásra, mely az érintett számára elérhető, a

32


párhuzamos vagy az egymást kioltó szolgáltatásnyújtás lehetősége a közösen felállított szolgáltatási tartalom miatt kizárható. Az IB egyéni élethelyzethez igazodó együttműködések megkötését eredményezi: az előre tervezett bizottsági ülések időpontjai miatt a támogatott intézményi életútjáról egyénre szabott felkészülést kíván az érintett szervezetek képviselőitől, mindez megalapozhatja az egyénre szabott további együttműködési kötelezettségek meghatározását. Felelősség áthárítása, és a támogatottak eredményre nem vezető (felesleges) együttműködésre való kötelezése kizárható lesz. A foglalkoztathatóság javítása és képzésbe való bekerülés érdekében, a szervezetek közösen határozzák meg a szükséges együttműködéseket (a szolgáltatót, szolgáltatás típusát és az igénybevétel időtartamát), tehát az elért eredmények vagy kudarcok egyetemlegesen terhelik a részvevőket. Az IB jelentősége az igénybe vevők (nem foglalkoztatott) szintjén 2009. januártól segíti a Munkaügyi Szervezet és a Családsegítő Szolgálat együttműködését a RÁT-ban részesülők azon csoportjánál, akinél elő van írva a Családsegítő Szolgálattal való együttműködés. A bizottsági ülés lehetővé teszi a kötelezettek körének pontosabb meghatározását. Cél, hogy csak azon ügyfelek esetében kerüljön előírásra a családsegítővel való együttműködés, akiknél az elérhető szolgáltatások érdemi segítséget nyújthatnak a foglalkoztatásba/ képzésbe történő belépést elősegítő felkészítéshez. Az IB segíti az egyén és az adott szervezet együttműködésének (célja, tartalma) meghatározását. Adott szervezettel való együttműködés előírása kettős szerepet tölthet be: - a diagnózis felállításához szükséges szolgáltatások körének meghatározása, az igénybevétel határidejének megjelölése. Az ügyfelek anamnézisének, helyzetének és állapotának felméréséhez (fizikai, egészségi alkalmasság, munka erőpiaci előélet, tudások, ismeretek, kompetenciák, szociális helyzet, motiváció) szükséges szolgáltatások meghatározható. - a fejlesztést szolgáló szolgáltatások körének/típusának (szolgáltatást nyújtó szervezet) meghatározása, az igénybevétel időtartamának rögzítése. Az egyén élethelyzetének több szempont szerinti feltárását követően határozható meg az a szolgáltatási sorrend, melyben a különböző szolgáltató szervezetek az általuk adekvátnak vélt szolgáltatásaikkal hozzájárulhatnak a fejlesztéshez/fejlődéshez. A különböző szervezetek által nyújtandó szolgáltatások egymásra építő, egymást kiegészítő jelleggel történő meghatározása, a szervezetekkel való együttműködésnek vagy adott szolgáltatás igénybevételének határidőhöz kötése az érintett felkészítésének folyamatát átláthatóvá és nyomon követhetővé teszi. Az IB az együttműködésre vonatkozó visszacsatolás lehetőségét hordozza magában: a fejlesztő tevékenységekben való egyéni eredmények közvetlen kommunikálását teszi lehetővé, mely megalapozhatja a társszervekkel (pl. a családsegítővel) való további együttműködés szükségszerűségének megszüntetését. Az anyag a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által kiadott kézikönyv integráns része, letölthető a következő címen: http://www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_utamunkahoz_kezik_Erdos Írta: Jászberényi Ágnes, Szabó János, Erdős Zsuzsanna, SzocioNet DDRMHSZK Gesztorszervezet

33


SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁS ROVAT

SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁS ROVAT

Tánc és dráma tábor A SzocioNet DDRMHSZK Pándy Kálmán Otthon szervezésében 2009. június 22. és június 26. között lezajlott első Tánc- és Drámatáborunk. A táborokban a régiós szakosított ellátást biztosító intézményekből 26 kolléga vett részt, 12 fő a tánctáborban, 14 fő a drámatáborban. A drámatáborokon lehetőségük volt megismerkedniük a drámapedagógia elméletével és gyakorlatával, személyiségfejlesztő játékokkal, a rendezés alapjaival, valamint a szereptanulás nehézségeivel egyaránt. A tánctábor résztvevői betekintést nyertek a mozgás lelki folyamatokra irányuló hatásaiba, a tánc a mozgáskoordinációra gyakorolt hatásaiba, a néptánc, latin és moderntánc alapjaiba. Újdonságnak számított, hogy a dráma és a tánc külön szekcióban indult, az előadás előtt egy nappal találkozott és az előadás keretében összefonódott. A nyilvános záróműsort mindenki nagy izgalommal várta, és óriási sikert aratott a nézők körében. A műhelymunkának voltak jó és rossz tapasztalatai egyaránt, mind a résztvevők, mind a szervező kollégák részéről. Negatív tapasztalatok résztvevők oldaláról: - az idő rövidsége - egy alkalmas hosszabb időtartamú, illetve több alkalmas két napos táborok szervezését javasolták a témakörökben, - hiányos tájékoztatás, információáramoltatás – tábor megnyitásának, indulásának időbeli eltolódása okán, - az elméleti anyag mennyisége – többen is jelezték, hogy nagyobb elméleti anyagrészt is szívesen elsajátítottak volna, - az elméleti anyag szakmai tartalmának, hasznosításának kihangsúlyozatlansága – a dráma és tánc szerepének, a bennük rejlő lehetőségek kiaknázási lehetőségei a fogyatékos, illetve pszichiátriai és szenvedélybeteg személyekre egyaránt, még nagyobb specifikációval, - Infrastrukturális nehézségek intézménybe való eljutás nehézsége, a tömegközlekedés hiányából adódó nehézségek. Negatív tapasztalatok a szervezők oldaláról: - feladat újdonságából adódó szervezési nehézségek - belső információáramoltatás problémái, - eltérő igényekhez történő alkalmazkodási nehézségek, - szakmai hiányosságok – több szakember bevonása az elméleti anyag interpretáláshoz - idő rövidsége - a témakörök elméleti és gyakorlati jelentőségének kifejtéséhez a rendelkezésre álló idő rövidnek bizonyult. Pozitív tapasztalatok a résztvevők visszajelzései alapján: - csoportlétszám kialakítása ideális – egyaránt lehetőséget adott az elrejtőzésre és az egyéni érvényesülésre, - gyakorlati munka mennyisége és minősége egyaránt megfelelő, - gyakorlatvezetők felkészültsége, magabiztossága meghatározta a csoportok dinamikáját, hangulatát, - oktatótermek nagysága kielégítette a gyakorlati munkához szükséges tér igényét, - szervezők segítőkészsége – igyekeztek a résztvevők igényeihez alkalmazkodni, a felmerült szükségleteket kielégíteni, - napirend összeállítása – a kötelező programok mellett számos szabadprogramból lehetett választani, mely a tábor résztvevői közötti kapcsolatok kiépítését szolgálta, - általános hangulat – mindkét táborban kellemes, mondhatni baráti légkör alakult ki, melynek köszönhetően a szakmai munka is gördülékenyebb ritmust tudott felvenni

34


-

záró produkció – a résztvevők többsége katartikus élményként jellemezte.

Pozitív tapasztalatok a szervezők részéről: - résztvevők aktivitása, rugalmassága, nyitottsága – megkönnyítette a gyakorlatvezetők munkáját, - tréningszervezésben gyakorlati tapasztalat szerzése, - a témaválasztás létjogosultsága - gyakorlati haszonnal bír mindkét témakör, - gyakorlati tapasztalat – melyet a későbbi, hasonló műhelymunka szervezése alkalmával hasznosítani tudnak, - szakmai kapcsolatok kiépülése – a kölcsönös tapasztalatcsere a szakmai elhivatottságot, hozzáállást pozitívan befolyásolja, - sikerélmény – az előkészületi nehézségek ellenére a szakmai műhelymunka eredményesnek bizonyult. Összefoglalva az elégedettségi vizsgálat alapján elmondhatjuk, hogy a résztvevő kollégák az elsajátított gyakorlatokat mindennapi munkájuk során hasznosíthatónak, adaptálhatónak; az elmélet és gyakorlat arányát megfelelőnek találták, a szervezéssel és a nap folyamán nyújtott segítségadással elégedettek voltak, a résztvevők többsége a táborok időtartamának meghosszabbítását javasolta. Elmondhatjuk, hogy a táborok általános megelégedettséggel záródtak. A jövőben mindkét tábortípus akkreditáltatását tervezzük. Írta: Czégényné Zsófi Gizella, Pándy Kálmán Otthon, Mohács

Tapasztalatok a nagyvilágból - Portugália ARCIL –Associação para a Recuperação de Cidadãos Inadaptados da Lousã – „ A lousai fogyatékos polgárok visszaszerzőjének szervezete” A szervezet 1976-ban fogyatékos személyek szülei és szakemberek összefogása révén jött létre. Jorge Carvalho adományozta a szervezetnek a most központi intézményként működő épületet a hozzá tartozó területtel. A szervezetet munkásságáért 2007-ben a portugál köztársasági elnök kitűntetésben részesítette. A szervezet munkája során ellát gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat, munkát adnak illetve tovább képeznek alacsonyan kvalifikált felnőtteket és fiatalokat, pszichiátriai betegeket. A szervezet ép gyermekek számára 18 fős létszámmal napközis otthont, valamint egy rehabilitációs intézményt működtet, ahol évenként nagyjából 1500 személynek nyújtanak segítséget. Fő tevékenységük a fogyatékos gyermekek és felnőttek oktatása, szakképzése, foglalkoztatása, valamint ellátása. Munkájuk során a fogyatékos személyek minden korosztálya számára nyújtanak különféle szolgáltatási formákat. A fogyatékos gyermekeknek 0-3 éves korig korai fejlesztést, integrált keretek között 3-6 éves kor között iskola előkészítőt, 6-16 éves korig oktatást biztosítanak. Portugáliában ez a szervezet teremtette meg elsőként az integrált oktatás lehetőségeit. A fogyatékos gyermekeknek az iskolákban gyógypedagógusok, gyógytornászok, fizikoterapeuták, pszichológusok segítenek a tananyag elsajátításban, társas kapcsolataik kialakításában.

35


A tanköteles kor betöltését követően a súlyosan halmozottan fogyatékos személyek számára foglalkoztató központot működtetnek, ahol nemcsak tartalmasan töltik ki idejüket, hanem terápiás foglalkozásokat biztosítanak fejlesztésük, illetve állapotmegóvásuk érdekében. Az ellátásban részesülő személyek a tanköteles koruk betöltése után kerülhetnek e gondozási formába. A súlyos és halmozottan fogyatékos személyek nappali ellátásában 15 főt látnak el egy csoportban napközben kettébontva. A csoport mindkét felében nappal négy-négy dolgozó látja el a feladatokat, míg éjszakára két dolgozó marad velük. Minden ellátásban részesülő személy számára nemzetközi standardra épülő felmérő teszt alapján fejlesztési tervet készítenek. A fejlesztési tervet pszichológus, gyógypedagógus és szociális gondozó közösen készíti el, évi egy alkalommal vizsgálják felül. A szervezet a fogyatékkal élő személyek, illetve pszichiátriai betegek számára szakmaszerzés lehetőségét is biztosítja. Az intézmény területén asztalos, kertész, gépkocsi szerelő, külső telephelyükön keramikus, valamint a településen integrált körülmények között szolgáltatási területen dolgozó (takarító, mosodai dolgozó, felszolgáló) szakembereket képeznek, az egyén igényekhez igazodva egyéb területen is megszervezik a képzést. A szakképzések két év elméleti és 6 hónap gyakorlati oktatásból tevődnek össze. A szakképesítés megszerzését követően a munkavállalás területén is tovább kísérik a személyeket, akik dolgozhatnak az intézmény keretein belül, illetve külső foglalkoztatóknál. A munkáltatók érdekeltek a fogyatékos személyek foglalkoztatásában, mivel utánuk nem kell adót illetve járulékokat fizetniük. A szervezet jelenleg a településükön 250 embert foglalkoztat, melyből 70 személy rendelkezik a fogyatékosság valamely tünetcsoportjával. Több védett munkahelyet működtetnek, van: kertészetük, kerámia műhelyük, mosodájuk, takarító szervizük, asztalos műhelyük, cipészet és kulcsmásolójuk, állatfarmjuk, valamint speciális műanyag kártyákat is gyártanak (kitűzők). A szervezet 75 olyan családot kísér, aki valamilyen formában érintett a fogyatékossággal. Van egy 26 főt ellátó otthonuk, valamint kis létszámú (hat fős) lakóotthonaik, ahol olyan fogyatékkal élő személyeket segítenek önálló életvitel kialakítására, akik már aktívan dolgoznak. Több fogyatékos személy is tovább tudott innen lépni és jelenleg önállóan vezeti háztartását, őket is tovább kísérik, csak szükség esetén avatkoznak be az ő életükbe. Az intézmény működtet egy 15 fős gyermekotthont, ahol a családjukból kiemelt ép gyermekeket együtt nevelik a fogyatékos gyermekekkel. A szakembereket kérdeztük, a feltett kérdéseinkre az alábbi válaszokat kaptuk: K: Van – e Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége? V: Portugáliában két nagy Érdekvédelmi Szövetség, valamint több kisebb szervezet működik. K: Milyen támogatást kapnak a fogyatékosok, illetve a szülők? V: Minden fogyatékos személynek egyformán állapítanak meg támogatást, súlyos fogyatékosság esetén ezt még egy másik támogatási formával egészítik ki. Ezt a támogatást munkavállalóként is megkapják, ha nem dolgoznak a minimálbér összegét akkor is meg kell kapniuk. K: Ki tartja fenn az intézményeket ahol dolgoznak illetve lakhatnak? V: Az Oktatási Minisztériumtól kapnak támogatást a tanárok finanszírozásához, Munkaügyi Minisztériumtól a képzésekhez és fizetések kiegészítéséhez, a Társadalom Biztosítástól a foglalkoztatásra, otthoni gondozásra, nappali és bentlakásos intézmény fenntartására. K: Hogyan kezelik a korlátozottan cselekvőképes személyeket?

36


V: A gondnokság fogalma ismert, a család kérésére, orvosi véleményre alapozva kérhetik a bíróságtól. K: Miként fizetnek térítési díjat? V: Helyzettől függően, jövedelem arányában, illetve szociális helyzet függvényében. K: Ha nem tudja megfizetni a térítési díjat kötelezik-e a hozzátartozót annak megfizetésére? V: Igen. Amennyiben nincs család akkor az intézmény a térítési díjat levonja az ellátásban részesülő személy jövedelméből. K: Kell-e kérelem a szolgáltatások igénybevételéhez? V: Írásos kérelem benyújtására szükség van az ellátás igénybevételéhez, ha aktuálisan nincs hely várólistára kerül a személy. Évente 60-70 kérelem érkezik be hozzájuk, de átlagosan 10 főt tudnak ellátásba venni. Vannak olyan családok, akik azért költöztek a településre, hogy hamarabb kerüljenek be az ellátásba. ( Az országban kb. 100 hasonló profilú intézmény működik.) Központi nyilvántartás van, melyet a TB vezet és kezel. Írta: Czégényné Zsófi Gizella, Pándy Kálmán Otthon, Mohács

Demens ellátás kapcsán végzett felmérések a DélDunántúli Régióban

2009. augusztusában kétszer is végzett demens ellátottakkal kapcsolatos felmérést a módszertan: Első ízben a gesztorszervezet telefonon kereste meg az intézményeket a demens normatíva igénybevett pontos számával kapcsolatban az intézményeket. A másik megkeresést az idősellátás módszertani intézménye kör e-mailben végezte az idősellátás munkacsoport országos felmérésének részeként. A teljeskörű adatszolgáltatás szerint 24 demens ellátást nyújtó nappali intézmény van 396 férőhellyel, és 69 idősek otthona biztosít demenseknek ellátást 1716 férőhellyel. Az e-mailben történő megkeresésre az intézmények mintegy 40%-a adott választ. Egyegy intézmény a nappali, átmeneti és idősotthoni ellátásról egyaránt szolgáltathatott adatot. Az alábbiakban 10idősek nappali intézményének, 5 időskorúak gondozóházának és 38 idősek otthonának adatait tudjuk közreadni elemzésünkben. Engedélyezett férőhelyek száma: 3584. Betöltött férőhelyek száma: 3355, a férőhely kihasználtság 93,6%-os, melyből az idősek átmeneti és tartós bentlakásos elhelyezése tekintetében és az idősek nappali ellátása tekintetében nincsen jelentős eltérés. /Előbbi 90,0%-os, utóbbi 94,1% -os./ Várakozók számának alakulása a vizsgált intézmények körében: 708 fő, mely a teljes férőhelyszám 19,8%-a - az idősek átmeneti és tartós bentlakásos elhelyezése tekintetében 22,6%-os, idősek nappali ellátása tekintetében 1,6% -os. A várakozók körének 6,6%-a rendelkezik már a várakozás időtartamában demens diagnózissal (47 fő), közülük senki nem nappali vagy átmeneti elhelyezésre vár, hanem idősek otthonába történő felvételre. Demens ellátottak száma: 1057, melyből nappali ellátásban van 49 fő, átmeneti elhelyezés alatt áll 15 fő, tartós bentlakásos intézményben él 993 fő. Ezen intézmények körében 24,6%-ban jellemző a középsúlyos demencia diagnózissal rendelkező ellátott. Az intézmények a nyitott kérdés részben leírták, hogy ezen ellátotti csoport ellátása a súlyos demensek ellátásához hasonló vagy további többletidőt, energiát igényel a gondozó személyek részéről. A kérdőív a szociális ellátásra várakozók körének másfél éves

37


tendenciájára is rákérdezett a demensek tekintetében: 24 válaszadó szerint növekedett a demens ellátottak száma, 29 válaszadó szerint nem növekedett. Növekedés mértékének a 24 intézmény 322 főt jelölt meg, ez a létszám a jelenleg betöltött férőhelyeknek 9,6%a. Jobban egyértelművé teszi a növekedést a lehívott normatívára utaló létszám megjelölése. A válaszadó intézmények köréből 646 főre kértek demens normatívát 2008ban, míg 765 főre 2009. I. félévében; a növekedés 18,4%-os. Az országos feldolgozás októberben várható, és a Nyugat-Dunántúli módszertan honlapján lesz olvasható.

2008.évre hány fő után igényelt lehívható demens normatívát

2009. I. félévben hány főre változott a demens normatíva igény

14

0

x

0

0

0

0

x

90

90

77

20

70

0

70

x

0

24

46

58

x

125

127

66

5

62

6

56

0

x

0

65

56

10

10

0

0

0

0

0

0

x

0

0

0

x

50

50

10

0

23

1

22

0

x

0

22

22

x

170

170

26

1

85

10

75

x

0

12

78

74

x x

44 48

44 37

93 10

2 0

24 11

0 0

24 11

x 0

0 x

9 0

23

x

71

61

15

0

10

0

10

0

x

0

30

30

0

0

7

0

7

0

x

0

23 10, 3 10, 3 0

24

23

4

0

10

0

10

0

x

0

9

10

30

29

0

0

0

0

0

0

x

0

0

0

x

x

x

x

38

Amennyiben növekedett a növekedés mértéke

az elmúlt időszakban a demens ellátottak száma nem növekedett

14

Középsúlyos demencia diagnózissal rendelkező

0

Demens ellátottak száma 2009.július 31.én

0

várakozók közül demencia diagnózissal rendlekező fő

20

Várakozók száma 2009.július 31.-én

20

x

Betöltött férőhelyek száma 2009.júl.31.-én

Az elmúlt másfél éves időszakban a demens ellátottak száma növekedett

"Szent Lőrinc" Gondozó Otthon Szociális Gondozási Központ - Idősek Nappali Ellátása Szociális Gondozási Központ - Idősek Otthona (M.n.) Szociális

Ellátás típusa idősidősek korúak otthon gondozó a -háza

Súlyos demencia diagnózissal rendlekező

"Szent Borbála Otthon" Szociális Ellátó Kht. "Szent Borbála Otthon" Szociális Ellátó Kht.Idősek nappali ellátása Mecsek Szíve Idősek Otthona Hotel Béda Idősek Otthona Hotel Béda Idősek Otthona Baranya Megyei Önkormányzat Kastélypark Időskorúak Otthona Dorothea Otthon Prohászka Otthon

időskorúak nappali ellátás a

Engedélyezett férőhely száma

Intézmény megnevezése

14 7


Gondozási Központ - Idősek Otthona (M.n.) Szociális Gondozási Központ - Idősek Otthona (P.v.) "Centomilla" Kht. Idősek Otthona Szociális Szolgáltató Központ (Időskorúak Otthona) Szociális Szolgáltató Központ (Időskorúak Otthona) SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény idősek nappali intézménye SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény idősek otthona SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény emelt szintű idősek otthona Bólyi Szociális Alapszolgáltatási Központ Somogy Megyei Önkormányzat Fehér Akác Szociális Otthona Somogy Megyei Önkormányzat Szeretet Szociális Otthona Evangéliumi Pünkösdi Közösség Szeretetotthona Somogy Megyei Önkormányzat Magas Cédrus Szociális Otthona Csertán Márton Otthon Ezüstjuhar Nyugdíjasház Liget Időskorúak Otthona Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona Rinyamenti Szociális Szolgáltatási

x

30

29

4

1

14

1

13

0

x

0

20

16

x

42

42

5

0

39

2

37

x

0

10

33

38

10

5

0

0

0

0

0

0

x

0

0

0

35

35

28

1

21

1

20

x

0

5

18

20

15

15

8

0

14

14

0

x

0

14

0

14

x

100

100

8

0

88

0

88

x

0

88

0

88

x

25

17

0

0

4

0

4

x

0

4

0

4

140

122

0

0

0

0

0

0

x

0

0

0

x

100

92

0

0

7

0

7

0

x

0

10

7

x

120

106

5

4

54

35

19

x

0

28

12

18

x

57

51

1

0

13

4

9

x

0

10

5

9

x

100

102

9

0

68

32

36

x

0

30

17

20

x

128

97

3

0

4

2

2

0

x

0

2

2

x

48

41

0

0

0

0

0

0

x

0

0

0

x

60

60

47

0

19

5

14

0

x

0

0

0

x

150

101

0

0

61

17

44

x

0

7

40

44

130

117

0

0

0

0

0

0

x

0

0

0

x

x

x

x

x

39


Központ Rinyamenti Szociális Szolgáltatási Központ Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Gondviselés Háza Koppányvölgye Idősek Otthona és Ápolási Központ Gondozási Központ Idősek Gondozóháza "Őszikék" Szociális Intézmény Egyesített Szociális Intézmény "Aranysziget" Idősek Otthona és "Platán" Idősek Otthona Egyesített Szociális Intézmény "Őszikék" Idősek Klubja és "Támasz" Idősek Klubja Idősek Otthona Gyulaj Evengélikus Diakóniai Otthon Dunaföldvár Ipar és Területfejlesztési Közhasznú Társaság Kht. Napsugár Idősek Otthona Akáckert Gondozóház Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága Tolna Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézmény Sárpilisi Idősek Otthona "Lórántffy Zsuzsanna" Szeretetotthon ITÁG Kht. Idősek Emeltszintű Otthona Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

x

58

58

43

0

2

2

0

0

x

0

0

0

x

42

38

13

0

7

2

5

x

0

5

0

5

x

80

66

0

0

25

0

25

x

0

6

19

25

13

13

0

0

0

0

0

0

x

0

0

0

x

35

35

2

0

15

15

0

x

0

4

0

0

x

110

109

61

0

47

7

40

x

0

21

46

40

50

50

0

0

14

5

9

x

0

2

12

12

x

18

18

4

0

0

0

0

0

x

0

0

0

x

68

67

8

0

10

0

10

0

x

0

15

12

x

118

118

2

0

13

0

13

x

0

0

13

13

13

13

1

0

0

0

0

0

x

0

0

0

40

37

0

0

0

0

0

0

x

0

0

0

4

4

0

0

0

0

0

0

x

0

0

0

x

82

84

12

0

25

5

20

0

x

0

23

22

x

70

70

17

0

13

4

9

x

0

3

6

6

x

88

79

0

0

32

14

18

x

0

6

0

0

x

55

45

0

0

23

16

7

x

0

11

15

15

x

155

155

98

6

16

6

10

0

x

0

17

16

x

x

x x

x

40


Szociális Központja "Dr Kelemen József" Idősek Otthona Tolna Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézmény Palánki Idősek Otthona Hegyhát Integrált Szociális Intézmény Platán Szociális Alapítvány Idősek Otthona Őszikék Szociális Szolgáltató Központ Idősek Klubja Őszikék Szociális Szolgáltató Központ időskorúak gondozóháza Őszikék Szociális Szolgáltató Központ Idősek Otthona

x

56

53

16

6

23

13

10

x

0

7

18

14

x

275

275

0

0

64

27

37

x

0

10

35

35

x

98

99

4

0

6

0

6

x

0

6

6

6

25

16

0

0

0

0

0

0

x

0

0

0

7

7

3

0

0

0

0

0

x

0

0

0

x

22

23

5

1

0

0

0

0

x

0

0

0

38

358 4

335 5

708

47

105 7

260

79 7

24

29

322

646

765

x

x

10

5

Írta: Pintér Györgyi módszertani munkatárs, Hegyhát Integrált Szociális Intézmény

Jó gyakorlatok demens ellátást végző idősek otthonaiban Korábbi hírlevelünkben elindítottunk egy anyaggyűjtést a régióban alkalmazott demens ellátási, foglalkoztatási gyakorlatokról. A demens ellátottak foglalkoztatására kért bevált gyakorlatok kérésére több intézmény küldött dokumentációt, melyből a Tolna Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye Sárpilisi Idősek Otthona több éves bevált gyakorlatának leírását és háttér dokumentációit adjuk közre az alábbiakban. Továbbra is várjuk a demens ellátottakkal kapcsolatos tematikus foglalkozásokat végző intézmények gyakorlatának leírásait az alábbi e-mail címre: [email protected] Hegyhát Integrált Szociális Intézmény SzocioNet DDRMHSZK 7064 Gyönk, Táncsics u. 472. Telefonon keresztül is fogadjuk kérdéseit a témával kapcsolatosan: 74/548-002 – Dénes Andrea, Pintér Györgyi. A gyakorlatok leírását november 30-ig várjuk. Egyeztetést követően a leírások számának függvényében jelennek meg közreadásaik a Szakmai Hírlevélben.

Tematikus dementált tréning I. Bevezetés Fejlett világunk egyik legnagyobb problémája a társadalom elöregedése, s ezzel párhuzamosan mind nagyobb teret kap az időskorú lakosság egészségügyi problémáinak, megbetegedéseinek kezelése. Az idős kor betegségei közül kiemelt jelentőségűek a demencia, a szellemi hanyatlás különböző formái és ezek kezelése.

41


A demencia olyan progresszív memóriazavar, amelyhez kognitív neurológiai tünetek csatlakoznak, a mindennapi életben, a munkában problémát okoznak, és egy megelőző, magasabb teljesítmény romlásával járnak. A demencia kialakulásához döntően visszafordíthatatlan, kisebb részben még visszafordítható, vagyis visszaállítható folyamatok vezetnek. Legtöbb előidéző okára ugyan nincs gyógymód, de kiteljesedését lassítandó kezelések léteznek már. A betegség leggyakoribb tünete a memóriazavar, főleg a rövidtávú emlékezet kiesése a hanyatlás korai jele. A betegek gyakran nehezen tudják a mindennapi, gondolkodás nélküli feladatokat ellátni. Az egyszerű szavakat is elfelejthetik, vagy helyettük egészen másokat mondanak, amitől írásuk és beszédük egyaránt nehezen érthető. A demenciában szenvedő még az ismerős környéken sem tud tájékozódni, mert kiesik, hogy éppen hol van, hogyan került oda, és merre kell hazamenni. Gyakori, hogy az éjszakát a nappallal összekeveri. Előfordulhat, hogy nem megfelelően öltözik fel. Gondot okozhat egy beszélgetés követése, mint ahogy elfelejti, hogy a számlákat be kell fizetnie. Kifejezetten szokatlan helyre rakhatja tárgyait. Minden ok nélkül hirtelen hangulatváltozások törhetnek rá. Depresszióssá, apatikussá, ingerlékennyé vagy éppen szorongóvá válhat. A szellemi hanyatlás eltérő módon hat, nincs két ember, akinek egyforma lenne a kórtörténete. A személyiség, az érintett általános egészségi állapota és társadalmi helyzete egyaránt szerepet játszik a demencia rá gyakorolt hatásának meghatározásában. II. Helyi statisztikai adatok A demencia nem egyenlő a tesztkitöltő képességgel. A tesztek lehetnek mankónk, tájékozódó eszközök, de semmiképpen nem használhatók kizárólagos diagnosztikai eszközként. A statisztika az intézményben felvett Mini Mentál Tesztek alapján készült. (70 főből 23 fő) Intézményünkben a 23 főn kívül legalább 20 fő olyan, akivel érdemes lenne felvenni a tesztet, de ez különböző okok miatt lehetetlen. („-Engem ne tesztelgessen senki!”, „ – Nem vagyok köteles/hajlandó válaszolni!”) 1. táblázat: demencia szintjei nem szerinti megoszlás alapján Nem szerinti megoszlás Demencia szintjei Férfi Nő Enyhe Közép Súlyos Nincs értelmi hanyatlás Állapota miatt nem felvehető Nem működött együtt Összesen

1

4

5

2 0

1 5

3 5

1

3

4

2

3

5

0

1

1

6

17

23

2. táblázat: életkor és nem szerinti megoszlás. Nem szerinti megoszlás Életkor Férfi Nő 65 év alatt 65-70 év 70-75 év 75-80 év 80-85 év

Összesen

Összesen

1

1

2

3 1 1 0

0 3 1 5

3 4 2 5

42


85-90 év 90 év felett

0 0

3 4

3 4

Összesen

6

17

23

Leggyakoribb tünetek, jellemzők: - Összefüggéstelen beszéd - Nehezen formálja a szavakat - Keze matat, csapkod - Tekintete egy pontra mered - Rövid ideig képes a feladatra koncentrálni - Fizikai állapota miatt nem tud írni, rajzolni - Nem tud fejben számolni - Türelmetlen Vannak ellenpéldák is. Előfordulhat, hogy nagyon élvezték a feladatokat, kérdéseket. Örültek annak, hogy foglalkoznak velük. Azonban ezeknél a személyeknél általában nincs értelmi hanyatlás, vagy csak csekély mértékű. III. Elképzeléseink Valahová tartozás: A lakó elhatárolódása, elszigetelődése ellen jó módszer a külső kontaktusok számának növelése, az új kapcsolatok építése, a környezet átalakítása, a csoporthoz kötése. A vele folytatott kommunikációban a nevén szólítjuk, rövid egyszerű mondatokat, konkrét állításokat használunk. Megismételjük mondanivalónkat, szemben állva beszélünk, normál hangtónusban. A humor sokszor segítheti párbeszédünket. Fontos az empatikus, pozitív figyelem. Próbálunk igazodni a lakó által használt kommunikációhoz, valamint az általa szívesen végzett tevékenységekhez. Szorgalmazzuk, hogy elevenítsék fel életük eseményeit. Pozitív kapcsolat: Egy ellátottnak lehetőleg ugyanaz legyen a gondozója naponta, hetente, éveken át. Ő végezze a folyamatos ellátást, tartsa a kapcsolatot a családdal. Ismerje a lakó életútját, vallási és kulturális tradícióit. Ingergazdag környezet: A környezet kialakításánál a biztonságra és a szépségre törekszünk. A dementált lakók nincsenek teljesen elkülönítve az otthon többi lakójától. Fontos a biztonságos és szép környezet, amelyben jól érzik magukat, mozgásigényüket kiélhetik. Az épületben, szobákban és az épületen kívül lehetőség nyíljon a nap bármely szakában a kellemes időtöltésre, akkor is, amikor nincs szervezett program. A biztonságba beletartozik az akadálymentesítés, veszélyeztető tárgyak eltüntetése. A szépségnél a szép, színes, ingergazdag környezet kialakítására törekszünk, amely nem gyerekes. (Falfestés, hajtogatott virágok, képek, stb.) A kertben kis pihenő-pavilonok kialakítása. Különálló padok a fák árnyékában. Színes virágok, gondozott gyep. IV. Általános célok A beteg szellemi képességeinek tréninggel történő részletes feltérképezése. Egyéni és kiscsoportos tréninggel. Az ezekben szereplő kérdéscsoportok feltárják a memória, a figyelem, a gondolkodás, mozgás-kivitelezés, stb. zavarait. A tréning segíthet a létfontosságú információk és a hétköznapi életvitelhez szükséges képességek megőrzésében. Nyomon követhető a lelki és a fizikai egészség változása is. Ellenőrízhetjük pillantnyi szellemi állapotát (Hány éves?; Hány óra van most?; jegyezzen meg 1-2 adatot!; Hol vagyunk most?; Mikor született?; Számoljon vissza 20-tól 1-ig!) Törekszünk az életminőség javítására is. Ha használja a szellemi képességeit, az sokféle öregedési folyamat ellen hat.

43


A foglalkozások hangsúlya a lakón van, a személyen és nem a fogyatkozott képességeken. Célunk a személyközpontú gondoskodás. Pozitív szemléletre törekszünk. Abból indulunk ki, mit tud a beteg. A foglalkozások egyszerű tevékenységek, az egyes lakó korábbi tevékenységére épülnek, utalnak. Próbálunk olyan tevékenységet választani, ahol a beteg minél több érzékszerve bevonódik a lebonyolítás folyamatába. Lépésenként haladunk (alapszint, közép- és felsőszint). Úgy gondoljuk, nem szükséges állandóan aktivizálni a demens beteget, elég támogatni és stimulálni őt. Lehetséges, hogy valaki semmire sem reagál, ekkor a nonverbális kommunikációt helyezzük előtérbe. V. Tréning Memória és képesség-szintentartó terápia, amely a szocializációs alapokra épít. Ezeket kell felszínre hozni és összekapcsolni valamilyen tevékenységgel. Tematikus tréningünk (számok, formák, színek, betűk, képolvasás) a mindennapi élet, a realitás elemeinek megőrzését célozza. Fontos, demens betegeinknél az állandó napirend, életritmus, a mindennapi tevékenységek során belső biztonságot, nyugalmat ad. Fontosnak tartjuk a rendszerességet is. „Világukban” lényeges szerepe van az állandóságnak (személyek, környezet). 1. téma: SZÁMOK Cél: Számok ismeretének ellenőrzése révén a hiányosságok „pótlása”. A helyes számsorrend gyakoroltatása, „rögzítése”, a számok fejben tartása. A pénz értékének gyakoroltatása. Számolás szóban Utasítás: Számoljon el ameddig tud! Számoljon el 10-ig, 100-ig, számoljon visszafelé, stb.! Számjegyek leírása, kiválogatása Eszközök: számkártyák + tábla Utasítás: Írja le a következő számjegyeket! (egy, három, hatvan, stb.) Válogassa ki a páros és páratlan számokat, vagy a megadott számokat! Számolás mozgással kombinálva Utasítás: Tapsoljon, bólintson, lépjen, stb. hármat, kettőt, nyolcat, stb. és közben számolja is! Leszámolás, elszámolás manipulációval Eszközök: pálcika, korong, játékpénz, dominó Utasítás: Úgy számoljon, hogy közben használja az ujjait is! Mutassa a számokat! Számolja össze a pálcikákat, korongot, dominót, játékpénzt. Válogasson ki három, nyolc, tíz, stb. pálcikát, korongot, dominót, stb. Számolás: „több-kevesebb” alapján Eszközök: pálcika, korong, dominó, játékpénz Utasítás: Állapítsa meg, melyikből van több, melyikből kevesebb! Alapműveletek gyakorlása manipulációval

44


Sajáteszköz készítése: virágok, nyuszik, macik, stb. Utasítás: Készítsen a műanyag forma segítségével kettő, három, stb. nyuszit, virágot, macit, stb.! Számolás játékpénzzel Eszközök: játékpénz Utasítás: Gondolatban boltba megyünk! Mondja el, mit szeretne vásárolni! Megmondom a termék árát és Ön számolja ki, van-e elég pénze rá. VAGY: Ennyi pénze van a vacsorához. Elég lesz a termék megvásárlásához? Vendégeket is tud hívni? Az időpontok gyakorlása játékórával. A pontos idő leolvasása óráról. Kérdések a napirendről. Eszközök: műanyag játékóra Utasítás: Olvassa le az óráról, hogy mennyit mutat, majd mondja el, mit csinál általában ebben az időpontban! Időkeret: 30 perc 2. téma: FORMÁK Cél: Különböző síkbeli és térbeli formák felismerése. Arányok (kisebb, nagyobb, egyforma), színek ismerete. Hétköznapi tárgyak forma szerinti beazonosítása. Rajzolásnál, gyurmázásnál és gyöngyfűzésnél a kézügyesség kifejezésre juttatása (a feladat összekapcsolása valamilyen tevékenységgel). I.feladatcsoport: Síkbeli formák kiválogatása, adott szempont szerinti csoportosítása Eszközök: színes papírból saját készítésű síkidomok Utasítás: Válogassa ki adott halmazból a háromszögeket, négyzeteket, téglalapokat, köröket, stb.! Arányok: egyforma, kisebb, nagyobb Eszközök: síkidomok Utasítás: Mondja meg, melyik milyen méretű! Melyik egyforma, melyik kisebb, melyik nagyobb? Síkidomok körberajzolása és egyéb formák körberajzolása Eszközök: íróeszköz, lap, síkidomok Utasítás: Rajzolja körbe a következő formákat! (pl. négyzet, háromszög, kör, stb.) Saját maga rajzoljon kört, háromszöget, négyzetet, stb.! Gyöngyfűzés: színritmus,formaritmus alapján, Eszközök: gyöngy Utasítás: Fűzze fel a gyöngyöket színük szerint! Világostól haladva a sötétig és fordítva! Keverje össze a színeket! Forma szerint kicsitől a nagyobbig és fordítva, majd keverje össze őket! Időkeret: 25 perc II. feladatcsoport:

45


Térbeli formák kiválogatása: hétköznapi tárgyakkal, előre elkészített idomokkal Eszközök: térbeli, előre elkészített idomok Utasítás: Válogassa ki a tárgyak közül a következő formákat: henger, kocka, téglatest, stb.! Gyurmázás: utasítás alapján és szabadon Eszközök: gyurma Utasítás: Gyúrjon a gyurmából gombócot, csigát, kígyót, stb.! Készítsen bármilyen formát, amit szeretne! Időkeret: 10 perc 3. téma: SZÍNEK Cél: Alapszínek, árnyalatok ismerete, gyakoroltatása. A festés teret ad az önkifejezésre. Ezzel a beteg közölheti aktuális hangulatát. Színritmus és formaritmus ismétlése, rögzítése. Alapszínek gyakoroltatása Eszközök: dominó, pálcika, korong Utasítás: Válogassa szét a pálcikát, korongot, dominót színük szerint! Melyik milyen színű? Árnyalatok: - öltözékben - természet színei - képeslapok színei - újságokon a színek - hímzőfonalak színei Eszközök: képeslapok, újságok, hímzőfonal Utasítás: Mondja el a ruhája színét! Milyen szín jut eszébe a télről, tavaszról, nyárról és az őszről? Mondja el, milyen színeket lát a képeslapokon! Mondja el, milyen színeket lát az újságon! Milyen színű a következő hímzőfonal? Festés vízfestékkel Eszközök: vízfesték, ecset Utasítás: Fessen a következő színekkel: piros, kék, zöld, sárga, stb.! Gyöngyfűzés: színritmus, formaritmus alapján Eszközök: gyöngy Utasítás: Fűzze fel a gyöngyöket színük szerint! Időkeret: 30 perc 4. téma: BETŰK Cél: Beszéd, beszéltetés, önkifejezés. A betűk felidézése és felismerése. Ez előkészíti az írást. Ebből következik, hogy képes legyen leírni a nevét, fontosabb adatit. Nem másodlagos szempont, hogy ezeket el is tudja olvasni. Rákérdezés az ABC-re Utasítás: Mondja el az ABC-t!

46


Betűk felismerése: - betűhalmazból adott betűk kiválogatása - szótagok összevonása - szavak összevonása Eszközök: betűkártyák, szótagkártyák, szókártyák Utasítás: Válogassa ki a betűkupacból a következő betűket: A, C, S, Z, stb.! Melyik szó kezdődik ilyen betűvel? Rakjon össze különböző szótagokat! Rakjon ki értelmes szavakat! Betűk, szótagok, szavak, saját név, fontosabb adatok leírása Eszközök: íróeszköz, lap Utasítás: Írja le a következő betűket (A, S, V, C). Melyik szó kezdődik ilyen betűvel? Írjon szavakat! Írja le a nevét, mai dátumot, születési dátumát, születési helyét, stb.! Időkeret: 30 perc 5. téma: KÉPOLVASÁS Cél: az emlékképek előhívása, ezáltal segítve a régmúlt kedves eseményeinek felidézése. A hosszú és rövid távú memória tesztelése, fejlesztése. Például: - évszakok felismerése - az öltözködés helyes megválasztása - életkor ismerete (idős, fiatal) - nemek ismerete - ételek, italok Eszközök: képeslapok, újságok, újságkivágások, kártyalapok, saját készítésű rajzok, fényképek. Utasítás: Milyen évszakra utal a kép? Hogyan öltözködik ilyen időben? Mi jut eszébe a képről? Mi az, ami tetszik Önnek a képen és mi az, ami nem? Időkeret: 20 perc Mellékletek: 1. Globális deteriorizációs skála 2. Módosított KATZ index 3. Mini Mental State Vizsgálat (MMSE) 4. Szociális helyzet felmérése

47


Dokumentumok A GLOBÁLIS DETERIORIZÁCIÓS SKÁLA GDS 1 2

3

4

KLINIKUM Nincs emlékezeti panasz - szubjektív emlékezetre vonatkozó panaszok leggyakrabban a következő területen: - elfelejti hova tette megszokott használati tárgyait - korábbról jól ismert nevek elfelejtése - klinikai vizsgálat során nem mutatható ki objektív emlékezet csökkenés - nincs objektív deficit a szociális működés terén - tünetértékelése teljesen adekvát Korai, egyértelmű deficit - tünetek észlelhetők az alábbiak egy vagy területén a. nem-ismerős helyen utazva eltévedhet b. munkatársai figyelnek fel gyengébb teljesítményére c. szótalálás, vagy személynév-felidézés zavara nyilvánvalóvá válik a közeli ismerősök számára d. egy cikk, vagy könyv elolvasása után viszonylag kevés dologra emlékezik vissza e. bemutatkozás után korábbinál nehezebben jegyzi az új ismerős nevét f. értékes tárgyat elveszít, vagy rossz helyre tesz g. klinikai teszteléskor koncentrációzavar figyelhető meg - a memóriazavar objektivitását csak részletes vizsgálatnál lehet feltárni - teljesítménycsökkenés tapasztalható magas követelményt támasztó munkakörben, vagy szociális helyzetben - a tüneteket gyakran enyhe, vagy mérsékelt intenzitású szorongás kíséri - a betegségbelátás hiánya kezd megjelenni Klinikai vizsgálattal egyértelmű deficit tárható fel - az alábbi területen: a. aktuális eseményekkel kapcsolatos ismeretanyag csökken, a közelmúltban történtekre hiányosan emlékszik b. némi deficit lehet jelen saját élettörténetére, korelőzményére vonatkozóan c. koncentráció zavar mutatható ki pl. sorozatos kivonásokkal (100tól 7-tel visszafelé számolás) d. csökkent képesség utazás, pénzügyek kézbentartása stb. terén - gyakori, hogy nincs működészavar a következő területeken: a. idő-és térbeli orientáció b. ismerős személyek és arcok felismerése c. közlekedés megszokott, ismerős helyeken - komplex feladat végrehajtására képtelen - az affektivitás elszegényedik, visszahúzódó magatartás jellegzetes a megmérettetést jelentő helyzetekben - a betegségtagadás domináns védekező mechanizmussá lép elő

48

DIAGNÓZIS Nincs hanyatlás

Korfüggő feledékenység

Enyhe kognitív hanyatlás

Mérsékelt kognitív hanyatlás


GDS 5

6

7

KLINIKUM A beteg nem képes tovább teljesen egyedül élni, némi segítséget igénybe kell vegyen - a vizsgálati helyzetben nem emlékszik fontos jelenlegi adataira pl. korábbi, elmúlt évekbeli lakcímeire, vagy telefonszámaira, közeli családtagjai nevére (pl. unokáé), nem tudja megmondani hova járt iskolába - gyakori az enyhe fokú időben (pl. dátum, a hét napja, évszak, stb.), vagy térbeni desorientatio - iskolázott személy számára gondot jelent, hogy visszafelé 40-től négyesével, vagy 20-tól kettesével visszafelé számoljon - több saját magára, vagy másokra vonatkozó jelentős tény, vagy önellátási funkció ugyanakkor megtartott ebben a stádiumban például a saját, házastársa, ill. gyerekei nevét mindig tudja, nincs szüksége segítségre étkezésnél vagy WC-használatnál, de segítségre szorulhat az időjárásnak megfelelő öltözék kiválasztásnál. - van, hogy nem emlékezik az őt folyamatosan ellátó házastársra, nevére - nincs tisztában a körülötte zajló eseményekkel, nem emlékezik a vele közelmúltban történtekre - bizonyos ismeretanyaga még megtartott lehet (pl. év, évszak, stb.) - nehézséget jelenthet, hogy egyesével 10-től felfelé vagy visszafelé számoljon - némi segítségre szorulhat a mindennapi életműködések terén a. incontinensé válhat b. közlekedéshez segítség lehet szükséges, de ismerős helyekre még nehézség nélkül közlekedhet - mindig tudja a nevét - gyakran továbbra is képes ismerősöket az ismeretetlenektől megkülönböztetni - magatartásában, vagy affectivitásában változás következhet be, pl.: a. pszichotikus tünetek befolyásolhatják magatartását. Pl. azzal vádolhatja házastársát, hogy becsapja, vagy a saját tükörképével beszélget b. kényszeres tünet jelentkezhet, pl. folyamatosan tisztálkodik c. szorongásos tünetek, agitatio, vagy agresszivitás jelentkezhet d. kognitív abulia – akaratereje elvész, pl. azért, mert a gondolkodása a célképzetet nem tartja meg annyi ideig, amennyi a célirányos cselekedet befejezéséhez szüksége lenne - minden verbális tevékenység elvész ebben a stádiumban - a stádium kezdetén egyes szavakat és kifejezéseket mond ugyan, de beszéde nagyon körülményes - végül a beszéd már nincs, csak elemi hangadás - incontinens, WC-használathoz és étkezéshez segítség szükséges - alapvető pszichomotoros képességeit (pl. járás terén) elveszíti - az agy többé már nem képes a test vezérlésére - generalizált működészavarra utaló és corticalis neurológiai jelek és tünetek gyakoriak

49

DIAGNÓZIS

Mérsékelten súlyos kognitív hanyatlás

Súlyos kognitív hanyatlás

Igen súlyos kognitív hanyatlás


Standard Gerontológiai Állapotfelmérés Elvégzett Mindennapi Tevékenységek (Módosított KATZ index) Név: _____________________ Szül. idő: 19____/___/___ TAJ: _____________________

Megszólítás: _____________________

Dátum: 200___/___/___

Dátum: 200___/___/___

Dátum: 200___/___/___

1 ½ 0

1 ½ 0

1 ½ 0

1

1

1

½

½

½

0

0

0

3. WC használat - Önállóan - Kísérettel - Dependens

1 ½ 0

1 ½ 0

1 ½ 0

4. Helyváltoztatás - Önállóan - Kísérettel - Magatehetetlen

1 ½ 0

1 ½ 0

1 ½ 0

5. Széklet, vizelet visszatartás - Kontinens 1 - Alkalmi inkontinencia ½ - Inkontinens 0

1 ½ 0

1 ½ 0

1 ½

1 ½

1 ½

0

0

0

…./6

…/6

…/6

1. Testápolás, hygiénia - önállóan - segítséggel - Dependens 2. Öltözködés - Önállóan kiválasztja a ruházatot és felöltözik - Harisnya és cipőhúzás segítséggel - Dependens

6. Étkezés - Önállóan étkezik - Hús szétvágásához, gyümölcshámozáshoz, segítségre szurol - Dependens Összesen

Mini Mental State Vizsgálat (MMSE) 1. Orientáció Milyen évet írunk? Milyen évszak van most? Hányadika van ma? Ma a hét melyik napján vagyunk? Milyen hónapban vagyunk? Milyen megyében vagyunk? Milyen országban vagyunk?

50


Milyen városban vagyunk? Meg tudja nevezni ezt a helyet? Az épület hányadik emeltén vagyunk?

Pontszám (0-10): ___________ 2. Megjegyző Kérdezze meg a beteget, hogy ellenőrizheti-e emlékező képességét, Ezután tisztán és lassan, kb. 1 másodpercenként nevezzen meg 3 egymástól független tárgyat: „citrom, kulcs, labda”. Miután mindhármat felsorolta, ismételtesse el a szavakat a beteggel. Az első ismétlés alapján értékeljen (0-3pont), de addig ismételjék a feladatot (legfeljebb 5x), amíg a beteg mind a 3 tárgyat meg tudja nevezni. Ha a beteg egyszer sem tudja mind a három tárgyat megnevezni, a feladat nem értékelhető. Pontszám (0-3): ___________ 3. Figyelem és számolás Kérje meg a beteget, hogy 100-ról indulva hetesével számoljon visszafelé. Öt levonás után (93, 86, 79, 72, 65) állítsa meg. A helyesen megadott számok alapján pontozzon. Kérje meg a beteget, hogy betűzze el a „világ” szót visszafelé. A helyes sorrendben mondott betűk alapján pontozzon (pl. gáliv=5, gáilv=3). A két teszten elért eredmények közül a magasabb pontszámot írja be. Pontszám (0-5): ___________ 4. Felidéző emlékezés Kérje meg a beteget, hogy a korábban ismételtetett 3 szót ismételje meg. Pontszám (0-3): ___________ 5. Megnevezés a) Mutassa meg a karóráját a betegnek és kérdezze meg mi az b) Ismételje meg a fenti próbát ceruzával Pontszám (0-2): ___________ 6. Ismétlés Ismételtesse meg a beteggel ezt a mondatot: „Semmi ha és semmi de.” Csak egy próbálkozás a megengedett. Pontszám (0-1): ___________ 7. 3-as parancs / utasítás Végeztesse el a beteggel a következő feladatot: „Vegyen egy papírt a kezébe , hajtsa félbe és tegye le a földre!” Minden helyesen végrehajtott feladatrész 1 pontot ér. Pontszám (0-3): ___________ 8. Olvasás Olvastassa el az alábbi nyomtatott nagybetűvel írott szöveget: „CSUKJA BE A SZEMÉT!” és kérje meg, hogy hajtsa végre. Csak akkor adható az 1 pont, ha a beteg be is csukta a szemét. Pontszám (0-1): ___________ 9. Írás Adjon a betegnek egy üres lapot és kérje meg, hogy írjon egy mondatot. Ne diktáljon, a betegnek spontán kell írnia. A mondatnak értelmesnek kell lennie, alanyt és állítmányt is kell tartalmaznia. Nyelvtani hiba nem számít. Pontszám (0-1): ___________ 10. Másolás Egy üres papírra rajzoljon két, egymást metsző ötszöget. Kérje meg a beteget, hogy pontosan másolja le a rajzot. Akkor értékelhető a feladat, ha mind a 10 szög megvan és a két pontban metszi egymást. Kézremegés vagy az ábra elfordulása nem számít. Pontszám (0-1): ___________ Összpontszám: _____/_____

51


SZOCIÁLIS HELYZET FELMÉRÉSE TÁRSASÁGI KAPCSOLATOK ÉS SEGÍTŐK 1. Milyen családi környezetben él? Egyedül él, több mint 1 éve Egyedül él, kevesebb mint 1 éve Családtagokkal él Párkapcsolatban él, partnere jól van, dinamikus Párkapcsolatban él, partnere segítségre szorul

1 0 1 1 0

2. Vannak olyanok (beleértve hivatásos segítő foglalkozásúakat is), akikre számíthat, ha segítségre van otthon szüksége? Nevezze meg Őket: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… (ha nincs, ugorjon az 5. kérdésre) Segítő van Segítő nincs

1 0

3. Milyen gyakran találkozik ezekkel a segítőkkel? Mindennap, akár többször is Hetente többször Ritkán (havonta egyszer-kétszer) Szinte soha

1 1 0 0

4. Milyen a kapcsolata a segítőkkel? Harmonikus Konfliktus, feszültség

1 0

5. Hogyan alakultak társas kapcsolatai az utóbbi időben? Új emberekkel ismerkedtem meg Nem változott Néhányan elmaradtak Szinte minden kapcsolata megszakadt

1 1 0 0

6. Meg van elégedve társas kapcsolataival és az elérhető segítséggel? Úgy érzem, figyelnek rám, szükség esetén gondoskodnak rólam Elfogadható, ez van Egyedül, elhagyatva érzem magam

1 0 0

TÁRSAS TEVÉKENYSÉG 1. Mi volt a foglalkozása? ……………………………………………………………………………………………………………………... 2. Milyen hobbija, szabadidős elfoglaltsága van, amit rendszeresen végez? Rendszeres elfoglaltság van Rendszeres elfoglaltság nincs 3. Van-e házi kedvence? (kutya, macska, stb.) 4. Milyen gyakran hagyja el az otthonát? Naponta

Igen Nem

1 0 1 0 1

52


Legalább hetente egyszer-kétszer Heti egynél kevesebbszer Szinte soha

1 0 0

5. Hogyan változott érdeklődési köre az utóbbi időben? Új tervei és programjai vannak Nem változott Kevesebb terve és programja van Szinte semmilyen érdeklődésének megfelelő programja nincs

1 1 0 0

6. Meg van elégedve jelenlegi helyzetével? Teljesen, nem érzem korlátozva magam 1 Kicsit korlátozva vagyok, de hát ez van… 0 Nem, a korom / betegségem megakadályoz sok mindenben 0 _______________________________________________________________________ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 1. Lépcső Lakás / ház földszinten, lépcső nélkül, vagy liftes házban Sok lépcső, lakás az emeleten

1 0

2. A lakóhely kényelmessége A lakás kellően tágas, egy szinten helyezkedik el, kerekes székkel bejárható Zsúfolt lakás, küszöbökkel, sok szőnyeggel Többszintű lakás / ház, kerekes szék számára alkalmatlan

1 0 0

3. Fűtés Kényelmes és hatékony (központi fűtés, gáz) Fizikai munkát igényel (szén, fa, olaj, stb.)

1 0

4. Víz Meleg víz hozzáférhető a konyhában / fürdőszobában Nincs meleg víz

1 0

5. Fürdőszoba / WC Lakáson belül, kényelmesen megközelíthető, kerekes székkel is Kis méretű, vagy nem jól megközelíthető

1 0

6. Telefon Lakásban van (vagy mobiltelefon használata megadott) Nincs

1 0

7. Világítás Folyosó, lépcsőház kellően megvilágított, jól elérhetők a kapcsolók Folyosó megvilágítása elégtelen Kapcsolók messze, vagy nehezen elérhetők

1 0 0

8. Bevásárlás A mindennapi élethez szükséges boltok jól elérhetők Korlátozott lehetőségek, pl. csak egy kis üzlet Minden bolt messze van

1 0 0

9. Tömegközlekedés Megálló 1km-en belül Nincs a közelben megálló

1 0

53


10. Mióta lakik ezen a helyen? Több, mint 5 éve Kevesebb, mint 5 éve

1 0

11. Elégedett-e lakókörnyezetével? Igen, kifejezetten elégedett 1 Megfelelő 0 Nem elégedett 0 _______________________________________________________________________ ANYAGI HELYZET 1. Elégnek ítéli-e a havonta rendelkezésre álló pénzt? Igen Igen, de be kell osztani Nem 2. Van-e saját megtakarítása, vagyona?

1 0 0

Igen, elegendő Csak kevés… Nincs

1 0 0

Igen Nem

1 0

3. Saját maga intézi anyagi ügyeit?

TÁRSASÁGI KAPCSOLATOK ÉS SEGÍTSÉGEK TÁRSAS TEVÉKENYSÉG ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ANYAGI HELYZET

_____ _____ _____ _____

/ / / /

6 5 11 3

SZOCIÁLIS FELMÉRÉS ÖSSZPONTSZÁMA

_____ / 25

Értékelés: A maximálisan elérhető pontszám: 25 17 pontnál kevesebb esetén sürgős szükség van szociális jellegű intézkedésre a páciens érdekében (pl. otthoni vizit, lakóhely szerinti önkormányzat szociális irodájával történő kapcsolatfelvétel, bentlakásos, szociális elhelyezés, stb.) A teszt eredményétől függetlenül egyéni helyzetfelmérésre szükség lehet, a teszt környezettanulmányt nem pótol. Beküldte: Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye Sárpilisi Idősek Otthona Írta: Lovász Andrea, Horváthné Holtz Márta, Németh Mária Szerk.: Hegyhát Integrált Szociális Intézmény

54


HAJLÉKTALAN ELLÁTÁS ROVAT

HAJLÉKTALAN ELLÁTÁS ROVAT

Tájékoztató a TÁMASZ Alapítvány TÁMOP 5.3.1.-08/2-2009-0094 számú programjáról A TÁMASZ Alapítvány sikeresen pályázott a TAMOP-5.3.1-08/2 pályázati kiírásra, és megkezdte a FELFELE - FELnőttek Foglalkoztatási Esélynövelő Lehetőségei című programjának megvalósítását. A projekt keretében 30 kliens képességeit tervezzük fejleszteni az egyéni és csoportos szociális munkamódszerek alkalmazásával, azokra a kulcskompetenciákra odafigyelve, amelyek a társadalomba való betagozódás során fontosak (döntéshozatal, problémamegoldás, felelősség, önértékelés, együttműködés, munkamotiváció stb.), azonban hiányosak. Az egyéni szolgáltatás tartalmát (felzárkóztató képzés /általános iskola befejezése/, OKJ-s képzés, álláskeresési technikák, kulcskompetenciák /írás, olvasás, számolás, stb/, kommunikációs tréning, egyéni és csoportos fejlesztés stb.) a projektbe bevont személy szükségletei határozzák meg. A projekt közvetlen célja, hogy a bevont ügyfelek könnyebben találjanak a lehetőségeiknek és elképzeléseiknek megfelelő munkát a nyílt munkaerőpiacon, és a megszerzett munkájukat képesek legyenek megtartani, valamint önállóan is megállják a helyüket az életben. A projekt helyszínéül a TÁMASZ - Pont Nappali Centrum (7627 Pécs, Dugonics u. 26) szolgál. A projekt célcsoportjai az aktív korú (18-60 év), alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező nem foglalkoztatott emberek: - regisztrált álláskeresők - inaktív emberek (nem foglalkoztatott és nem is regisztrált álláskereső) A célcsoportot egyrészt a TÁMASZ Alapítvány kliensei alkotják, amennyiben a velük való együttműködés nem haladja meg a 120 napot, tehát a közelmúltban váltak hajléktalanná. A programnak ugyanis nem a hajléktalanságban élő emberek jelentik elsődleges célcsoportját. Szintén célcsoport az intézményekből kikerülők: tehát azok a személyek, akik szenvedélybetegek, illetve pszichés betegek bentlakásos intézményéből, illetve büntetés végrehajtásból a programba bevonásuk előtt legfeljebb 12 hónappal kerültek ki. A résztvevők 90%-a alacsony iskolai végzettségű, tehát legmagasabb végzettsége 8 általános, vagy az alatti. Nem lehet a célcsoport tagja: - aki rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül a projekt indulásának időpontjában (2009.06.01); - aki 2008. január 1-ét követően a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó kérelmét az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon benyújtotta; - aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri a projekt indulásának időpontjában (2009.06.01);

55


- aki az elmúlt 3 évben uniós finanszírozású foglalkoztatási programban vett részt, vagy a programba bevonás idején hazai foglalkoztatási programban vesz részt. A programban jelenleg a klienseket delegáló szervezetekkel való kapcsolati háló és együttműködés kialakítása, ezen belül a toborzás megszervezése zajlik. Írta: Kövér András - projektmenedzser, Támasz Alapítvány

Az átmeneti szállón lakó ellátottak és segítőik számára kidolgozott protokoll a havi jövedelem beosztásához Az átmeneti szálló lakóinak egyik központi problémája a pénzbeosztás. A frissen bekerülők általában már megszokták, hogy kevés pénzből élnek, és a bevételeiket napnap után teremtik elő. Ennek következtében nem tudják meglévő anyagi javaikat hosszabb távra tervezni. Hiába sikerül kliensünknek havonta magasabb, biztosabb, rendszeres jövedelmet szerezni, a pénzbeosztás képességének hiányában nem tudják hasznosan felhasználni a megszerzett forrásokat. A TÁMASZ Alapítvány átmeneti szállóinak munkatársai az alábbi protokollt dolgozták ki a havi jövedelem beosztás képességének kifejlesztésére irányuló munkavégzéshez. Cél: A protokoll kidolgozásának és alkalmazásának célja, hogy a segítők egyértelműen és világosan tudják végigvezetni klienseiket azon az úton, mely a havi jövedelem hatékony és célszerű, önálló beosztásához és felhasználásához vezet. Így klienseink egyéni képességeiktől, készségeiktől függően lesznek képesek arra, hogy jövedelmüket a számukra legoptimálisabban tudják felhasználni, annak érdekében, hogy rövid és hosszú távú céljaikat elérhessék. A protokoll részei: 1. Folyamatábra 2. Folyamatábra szöveges magyarázata 3. Költségvetés táblázat 1. lépés - 1. hónap A segítő és a kliens az első hónapban közösen készítik el a következő hónap bevételeinek és kiadásainak tervezetét. A bevétel megszerzését követően a segítő heti rendszerességgel nyomon követi, ellenőrzi kliensének kiadásait. A hónap elteltével közösen megbeszélik, összegzik az elmúlt hónap pénzügyi történéseit. A segítő eldönti, hogy kliense összességében tartotta-e magát a tervhez, következhet-e a következő lépés, vagy maradnak az első lépésnél és a következő hónapban megismétlik azt. 2. lépés (ideális esetben 2. hónap) A segítő és a kliens közösen készítik el a következő hónap bevételeinek és kiadásainak tervezetét. A bevétel megszerzését követően a segítő kétheti rendszerességgel nyomon követi, ellenőrzi kliensének kiadásait. A hónap elteltével közösen megbeszélik, összegzik az elmúlt hónap pénzügyi történéseit. A segítő eldönti, hogy kliense összességében tartotta-e magát a tervhez, következhet-e a következő lépés, vagy maradnak a második lépésnél és a következő hónapban megismétlik azt. 3. lépés (ideális esetben 3. hónap)

56


A kliens önállóan készíti el a következő hónap bevételeinek és kiadásainak tervezetét. Az elkészült tervet bemutatja segítőjének. A hónap elteltével közösen megbeszélik, összegzik az elmúlt hónap pénzügyi történéseit. A segítő eldönti, hogy kliense összességében tartotta-e magát a tervhez, következhet-e a következő lépés, vagy maradnak a harmadik lépésnél és a következő hónapban megismétlik azt. 4. lépés (ideális esetben 4. hónaptól a 12. hónapig) A kliens mostantól minden hónapban önállóan készíti el a következő hónap bevételeinek és kiadásainak tervezetét. Az elkészült tervet bemutatja segítőjének. Minden hónap elteltével a kliens beszámol az elmúlt hónap pénzügyi történéseiről, segítője nyomon követi az előtakarék alakulását.

Írta: Mátyás Anita Női Átmeneti Szálló és Éjjeli Menedékhely részlegvezető, Támasz Alapítvány

57


Programok Annak, aki nem volt ott…

Programok: Annak, aki nem volt ott… „GONDOLATMENETEK” című kiállítás A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Kreatív és Művészetterápiás Műhelye és a Művészetek Palotája szervezésében került megrendezésre az Art Burt kiállítás, mely 2009. szeptember 10 és október 6. között tekinthető meg a Művészetek Palotájában. Az Art Burt jelentése: Nyers, brutális művészet. Ebbe a kategóriába tartoznak a pszichiátriai betegek alkotásai. Tévedés lenne azonban azt mondani, hogy ez az őrültek művészete, vagy „pszichopatológiás” művészet, mert megjelenési formájukat tekintve hiteles, őszinte alkotások, amelyek lehetőséget adnak az egyén pillanatnyi érzelmi állapotának non-verbális kifejezésére egy alkotási folyamat eredményeként. „Színtiszta invenciót felmutató művészet, semmi nincs benne a kulturált művészet kaméleon- vagy majomtermészetéből.”- írja Jean Dubuffet. A pszichiátriai betegek a képzőművészetekben gyakran jobban ki tudják fejezni a gondolataikat, érzelmeiket, mint szóban vagy írásban. Műveik nem csak pillanatnyi érzelmeiket, hanem rejtélyes belső világukat és világfelfogásukat is tükrözik. A képek eredetisége, stílusa a szenvedő ember élményvilágának, hallucinációinak, látomásainak, gondolatainak közlése megragadja a szemlélőt. A kiállítás a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Kreatív és Művészetterápiás Műhelyben készült alkotásokat mutatja be. A foglalkoztató 2005. elején nyílt meg, amely a Moravcsik Alapítvány támogatásával lehetőséget biztosít a betegek alkotómunkájához, valamint az alkotások alkalmankénti nagyközönségnek szóló kiállításához, bemutatásához. Intézményünket az a megtiszteltetés érte, hogy vendég kiállítónként vehettünk részt a tárlaton. A Pándy Kálmán Otthon színjátszó csoportjának jelmezei mellett, több lakó által készített kép is kiállításra került. Otthonunkban mindennapjaink jelentős részét teszi ki a kulturális élet, ebből láthattak egy rövid részletet a tárlat megnyitójának résztvevői, ahol a lakókból és segítőikből álló tánccsoportunk, valamint énekkarunk is lehetőséget kapott a bemutatkozásra. Élményeink képekben:

58


Szerkesztette: Czégényné Zsófi Gizella, Pándy Kálmán Otthon, Mohács

Programok

Annak, aki ott akar lenni….

Programok: Annak, aki ott akar lenni… II. SzocioNet Regionális Szakmai Tanácskozás Szekszárd

Tisztelettel meghívjuk Önt a SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ által szervezett II. Regionális Szakmai Tanácskozásra. Tavaly Kaposvárott, Somogy megyében került megrendezésre hagyományteremtő szándékkal regionális tanácskozásunk. Idén Tolna megyébe visszük a rendezvényt. A tanácskozás helyszíne: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar, 7100 Szekszárd, Szent István tér 15-17. „E” Épület, Konferencia terem A tanácskozás időpontja: 2009.11.19. (csütörtök) A program akkreditált, engedélyszáma: K-01-036/2008. A részvétellel 5 továbbképzési pont szerezhető! Program Érkezés, regisztráció 10.00–10.10 Megnyitó Szabó János igazgató – SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ köszönti a konferencián megjelenteket 10.10–11.00 „A szociális alapszolgáltatások és szakellátás várható változásai, és a finanszírozás alakulása 2010-ben”

59


Előadó: Farkas Attila főosztályvezető-helyettes – Szociális és Munkaügyi Minisztérium Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya 11.00–11.50 „Szociális szolgáltatások ellenőrzésének tapasztalatai 2009-ben” Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által végzett hatósági ellenőrzések értékelése Előadó: Kovács Ibolya főosztályvezető – Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Rehabilitációs és Szociális Igazgatóság Szociális Főosztály 11.50–12.00 Konzultáció 12.00–12.20 Kávészünet 12.20–13.20 „A Magyar Államkincstár ellenőrzési tapasztalatai 2009-ben” A Magyar Államkincstár által végzett ellenőrzések tapasztalatai az önkormányzati és a nem állami/egyházi fenntartású szolgáltatók vonatkozásában. Normatíva elszámolással kapcsolatos problémák. Hogyan tud felkészülni az szolgáltató a kincstári ellenőrzésekre érdemben. Leggyakoribb hibák és megoldási lehetőségek. Előadó: Jánosi Marianna irodavezető-helyettes – Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága Tolna Megyei Területi Igazgatósága Államháztartási Iroda 13.20–13.50 „A megyei önkormányzatok által fenntartott szociális intézmények működtetésének nehézségei” Előadó: Varga Zsolt elnök – Dél-Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács 13.50–14.00 Konzultáció 14.00–14.30 Büféebéd 14.30–15.00 „Szolgáltatói tapasztalatok a jogszabályváltozások tükrében az önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóknál” Előadó: Panker Mihály igazgató – Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmények, Győr 15.00–15.30 „Szolgáltatói és fenntartói tapasztalatok a jogszabályváltozások tükrében a nem állami fenntartású szociális szolgáltatóknál” Előadó: Tarnai Zoltán szakmai vezető - Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Közép-Magyarországi Régió 15.30–16.30 „Forrásteremtés: pályázati lehetőségek a szociális ágazatban” Pályázati kiírások, pályázati és forráskoordinációs lehetőségek Előadó: Oross Jolán főosztályvezető-helyettes – Szociális és Munkaügyi Minisztérium 16.30–17.00 Konzultáció A rendezvény meghívója és a jelentkezési lap letölthető az alábbi címen: http://www.cssk.hu/hirek/konferenciak_rendezvenyek/2009-10-03/meghivo__ii_szocionet_regionalis_szakmai_tanacskozas_-_szekszard_2009november_19.html További információ kérhető a program szervezőitől: Elérhetőségek: SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Gesztorszervezet, Módszertani Csoport Tel.: 82/512-157 Fax: 82/512-158 e-mail: [email protected] honlap: www.cssk.hu

60


„20 éves a szekszárdi szociális munkás képzés” – Konferencia

Tisztelettel meghívjuk Önt a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Intézet és a SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ által szervezett „20 éves a szekszárdi szociális munkás képzés” című szakmai tanácskozásra. A rendezvény helyszíne: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar, 7100 Szekszárd, Szent István tér 15-17. „E” Épület, Konferencia terem A rendezvény időpontja: 2009.11.20. (Péntek) Program Érkezés, regisztráció 10.00–10.30 Megnyitó A Pécsi Tudományegyetem, az Illyés Gyula Főiskolai Kar és Szociális Munka és Szociálpolitika Intézet vezetősége, valamint Szabó János igazgató – SzocioNet DélDunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ 10.30–13.00 Plenáris előadások 10.30-11.10 „A szakma és a képzés kapcsolata” Előadó: Vass Péter alelnök – Szociális Szakmai Szövetség 11.20-12.00 „A szociális képzések jövője” Előadó: Rádli Katalin főosztályvezető helyettes – Oktatási és Kulturális Minisztérium 12.10-12.50 „20 éves a szociális munkás képzés” Előadó: Nemes Judit elnök - Iskolaszövetség 13.00–14.30 Ebéd 14.30–17.00 Szekcióülések 1. Aktuális jogszabályi változások a szociális szférában Szekcióvezető: Dr. Nagy Janka Teodóra - Erdős Zsuzsanna 2. Új törekvések a szociális képzésekben Szekcióvezető: Kocsis Erzsébet – Benyes Rita 3. A segítők segítése: a szupervízió Szekcióvezető: Bányai Emőke – Kolutácz Györgyné 4. Szociális kutatások a képzésekben Szekcióvezető: Pattyán László – Gyurokné dr. Bódi Csilla

61


5. Útban a professzionalizálódás felé: a szakmai készségfejlesztés a képzésben Szekcióvezető: Tolácziné Varga Zsuzsanna – Goldmann Tamás 6. Hogyan tovább? Az alap- és mester szociális képzések dilemmái Szekcióvezető: Csürke József – Szabó János Közben kávészünet 17.00–17.30 A konferencia szakmai programjának zárása 18.30 A visszaemlékezés percei: a 20 éves szekszárdi szociális munkás képzés kezdetei 19.00 Állófogadás, hallgatói találkozó A vendégeket köszönti: Fusz György habil., a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója * * * A rendezvényhez kapcsolódóan megszervezésre kerül a felsőfokú szociális képzésben résztvevő hallgatók találkozója Szervező: Szekszárdi Szociális Munkás Hallgatók Egyesülete A rendezvény meghívója és a jelentkezési lap letölthető az alábbi címen: http://www.cssk.hu/hirek/konferenciak_rendezvenyek/2009-10-03/meghivo__20_eves__a_szekszardi_szocialis_munkas_kepzes.html További információ kérhető a program szervezőitől Elérhetőségek: SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. Tel.: 72/514-100 Fax: 72/514-101 e-mail: [email protected] honlap: www.ddrfk.hu

Szociális EXPO 2009 Idén is megrendezésre kerül a Szociális EXPO. A rendezvény helyszíne: Angyalföldi József Budapest, XIII. kerület József Attila tér 4. A rendezvény időpontja: 2009. november 12-13.

Attila

Művelődési

Központ,

„A SZOCIÁLIS EXPO, a Szociális Munka Napját kísérő országos rendezvény, amely alkalmat ad arra, hogy a szociális szakma és a szociális intézmények, szervezetek bemutassák a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése érdekében végzett tevékenységeiket. Fontosnak tartjuk megismertetni az általuk létrehozott szakmai értékeket, eredményeket és konkrét szolgáltatási ajánlataikat. Lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy eszmét cserélhessenek az állami- nonprofitpiaci szociális ellátás kérdéseiről.

62


Célunk, hogy a rendezvény gazdag programkínálatával, kiállításaival, találkozóival, műhelyeivel és konferenciáival: - járuljon hozzá a hátrányos helyzetű csoportokkal kapcsolatos előítéletek csökkentéséhez, - segítse elő a szociális szakma és szolgáltatásaival kapcsolatos világosabb szakmakép kialakulását a közgondolkodásban, - reális és mindenki számára érthető információkat nyújtson a szociális szakma céljairól, működési formáiról és szolgáltatási kínálatairól, - teremtsen lehetőséget a szolgáltatók és felhasználók közvetlen találkozására, a kereslet és kínálat összekapcsolására, valamint a tapasztalatok cseréjére, - adjon alkalmat a szociális szakma szereplőinek, illetve a társszakmák képviselőinek találkozására, bemutatkozására, a tudományos, szakmai-módszertani eredmények és a jó gyakorlatok megismertetésére, a különböző területek közötti együttműködések kialakítására Végül, de nem utolsó sorban, legyen ez a két nap a szociális szakemberek valódi, közös és egyéni élményeket nyújtó ünnepe, ahol pozitív módon átélhető a szakmai hovatartozás, a közösségi lét, a napi munka eredménye és értelme. 2009-ben a szolidaritásnak kiemelt fontosságot tulajdonítunk, a szociális biztonságra való törekvést kívánjuk átgondolni, a különböző identitással rendelkező felhasználók és szociális munkások közötti párbeszédek, és a szolgáltatást igénylők közvetlen javaslatai és elvárásai megismerésével. A rendezvény programjaival, nyilvánosságával szolgálja az esélyegyenlőségi elv érvényesítését, és gyakorlatának széleskörű elterjesztését, illetve lehetőséget nyújt arra is, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre.” Tervezett program Stand és poszter kiállítás Azon szociális intézmények bemutatkozása, amelyek innovatív szolgáltatási formákat hoztak létre: - Többcélú kistérségi társulások - A területet támogató, vagy ahhoz kötődő szervezetek - A szociális területen aktív kormányzati vagy ahhoz kötődő szervezetek 2009. november 12. 10 -11.30 óra Megnyitó és Szakmai elismerések átadása (Protokolláris, a sajtó nyilvánossága előtt zajló rendezvény) Kiss Péter Társadalompolitikai Miniszter, Tóth József, a XIII. ker. polgármesterének köszöntője, Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség elnöke köszöntője A Szociális Munka Napja alkalmából a Szociális Miniszter Herczog László szakmai elismeréseket ad át Korózs Lajos államtitkár köszönti a Díjazottakat (Protokolláris, a sajtó nyilvánossága előtt zajló rendezvény) Fogadás 13 – 18 óra Párhuzamos workshopok: - jó gyakorlatok bemutatása, - módszer-bemutató és vásár 2009. november 13. 10 – 12.30 óra Nemzeti Szolidaritási Csúcs. „Szolidaritás és együttműködés”

63


A Miniszterelnök, a Társadalompolitikai Miniszter, Szociális és Munkaügyi Miniszter, az érintett tárcák vezetői, a szakmai tanácsadó testületek, valamint a szakmai civil és egyházi szervezetek képviselői részvételével. 13:00 Workshopok témakörei: - Együttműködések a társszakmákkal - Nemzetközi tapasztalatok (Ausztria, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovákia) - Szegénység elleni küzdelem, megerősítés, képessé tétel (empowerment) - Szociális földprogram és szociális szövetkezetek - Kistérségi és intézményfenntartó társulások - Közösségi szociális munka - Integráció - Oktatással a migránsok integrációjáért A szakmai program kísérő rendezvényei: A tervezett program egyik sajátossága, hogy oly módon tesszük interaktívvá, hogy azok is bekapcsolódhassanak, akik csak érdeklődő látogatók, és azok is, akik a szakmát képviselik. Ehhez olyan módszertani elemek társulnak, amelyek lehetővé teszik több száz ember együttes bevonását is a programokba. A rendezvény ideje alatt a programot kulturális műsorok, előadások, performanszok színesítik. Záró-rendezvény A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb információ a www.szocexpo.hu honlapon található. Jelentkezési lap a http://www.szocexpo.hu/sites/all/modules/pubdlcnt/pubdlcnt.php?file=http://www.szoce xpo.hu/sites/default/files/uploaded/szocexpo_2009__jelentkezesi_lap_elektromos.doc&ni d=35 címen letölthető. Forrás: Szociális EXPO 2009

„Civil Sarok”- események, felhívások

„Civil Sarok”- események, felhívások

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület pécsi Jelenlét Projektje Tisztelt Olvasóink! A Szakmai Hírlevél további számaiban egy új kezdeményezést szeretnénk indítani. Minél nagyobb számban szeretnénk bemutatni a régióban működő civil, nonprofit szervezeteket és tevékenységüket.

64


Különösen ún. „jó gyakorlatokat”, innovatív kezdeményezéseket szeretnénk bemutatni, melyek mintaként szolgálhatnak más szolgáltatók számára is és akár alternatív feladatellátásról szóló diskurzust is elindíthatnak. Második alkalommal a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (Pécs) Jelenlét Projektjét mutatjuk be. Jelenlét Projekt Komplex közösségi rehabilitáció Pécsett az egykori bányászkolóniák területén kialakult telepeken Jelenlét, mivel a program lényege egy állandó jelenlét biztosítása a célcsoport részére, irodánk a telep egyik lakásában található, így könnyen megközelíthető a segítségre szorulók számára. Komplex, mivel több részterületre - szociális ellátás, oktatás/képzés, gazdaság, egészségügy, kultúra - együttesen koncentrál; Közösségi, mert a családokat és a közösséget aktivizálva felkutatja, elismeri és felhasználja a már meglévő belső erőforrásokat, és a szociális segítségnyújtást a jó célra és a konkrét és gyors problémamegoldásra törő csapatmunka húzóerejével és dinamikájával végzi; Rehabilitáció, mivel jövőképet, tartást ad, lehetővé téve azoknak az alapvető, sokszor az emberi méltósággal összefüggő igényeknek a kielégítését, amelyek az itt élők számára gyakran elérhetetlenek. A célterület rövid bemutatása: Elsősorban Pécs város erősen szegregálódott észak-keleti városrészének perifériáján fekvő György-telep, a második lépésben annak vonzáskörzete (Hősök tere, István akna, Pécsbányatelep). A célcsoport rövid bemutatása: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programjának közvetlen célcsoportja a Pécs észak-keleti városrészében lévő György-telep halmozottan hátrányos helyzetű teljes lakossága, összesen kb 90 család, azaz 500 fő. A program közvetett célcsoportját képezi az egész slumosodó észak-keleti városrész váratlanul krízishelyzetbe kerülő, azonnali szociális segítségnyújtásra szoruló, hasonlóan rossz életkörülmények között élő lakossága (Hősök tere és környéke, István-akna). A víz- és csatornaellátottság nélküli, 3-4 lakásos sorházakból álló György-telep (volt bányászkolónia) lakossága túlnyomó részt sokgyermekes, viszonylag fiatal családokból tevődik össze. A rossz életkörülmények miatt a lakosság átlagéletkora alacsony, a telepen viszonylag kevés az idős egyedülálló. A program általános céljának ismertetése: A program általános célja felkészíteni az itt élő családokat a társadalmi integráció ugrásszerű lépéseinek megtételére olyan ütemben, amelyre saját erejükből, a társadalom peremére szorult helyzet hiányainak összeadódó halmazából adódóan egyébként nem, vagy csak jóval hosszabb idő elteltével/több generáció alatt/ill. csak egyes családok lennének képesek. A program egyik fontos eleme a fiatalok és fiatal családok társadalmi

65


mobilizációjának elősegítése a telepi élethelyzetbe való beszorulás és ily módon a problémahalmaz konzerválásának megakadályozása céljából, felhasználva a náluk életkorukból, iskolai kapcsolataikból, vágyaikból adódó, a társadalmi integrációra irányuló erőteljes késztetést. A Jelenlét Program szorosan kapcsolódik a leromlott állagú keleti városrészre irányuló szociális városrehabilitációs programokhoz („Városok és változások” INTERREG III/A, „Lakóközösségek krízisben” Norvég Finanszírozási Mechanizmus, ''Nyomortanyák, gettók, telepek'' kutatási témajavaslat ill. ''Városok a társadalmi kirekesztés ellen'' INTERREG III/C). A program egyik célja a családok felkészítése a fenti programok során lehetségessé váló, esetlegesen lakhatási mobilizációval is együtt járó társadalmi beilleszkedésre. A marginalizálódott társadalmi csoportok reintegrációjának elősegítése a problémáik enyhítése révén. Az esélyegyenlőség biztosítása, amely a hátrányos helyzetben levő személyeket/csoportokat érintő olyan pozitív intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetben levők gondjait csökkenteni vagy megszüntetni lehessen. Az egyenlő bánásmód elvének érvényre juttatása a szociális biztonsági rendszerek, a szociális segélyezés, a szociális és gyermekvédelmi ellátások valamint az egészségügyi ellátások és szolgáltatások elérhetővé tételével.

A munka bemutatása: A problémák meghatározásánál először annak a felmérése történik meg, hogy az alapvető emberi szükségletek ellátása kielégítő-e egyáltalán. Lakhatás – a lakott ház/házrész/településrész felújítható, vagy hosszútávon bontás és elhelyezés szükséges? Milyen saját erőforrásokkal rendelkezik ehhez a család? Hosszútávon milyen megoldások születhetnek erre, hogyan történhet a forrásteremtés? A bennlakók együtt költöztethetők, vagy külön élettér szükséges? Képesek-e kertet művelni, állatot tartani, van-e rá személyi kapacitás? Érdemes-e esetleg ilyen típusú új lakóhelyet keresni? – van-e működő fűtési, mosási, teregetési, főzési lehetőség; megoldott-e a WC, tisztálkodás, külön alvás, van-e ágynemű, téli ruházat, cipő, ruhatárolási lehetőség, tudnak-e hol tanulni az iskolás gyerekek? Milyen azonnali beavatkozásra van szükség ezek biztosításához? Milyen gyors, hatékony megoldással javítható egy-egy problémát jelentő terület? Adósságfelmérés: van-e közüzemi díjhátralék; lakbérhátralék, (uzsorakamatra kölcsönkért pénz), bármilyen egyéb hátralék.

hiteltartozás

Jövedelem kérdése: honnan, milyen bevételekhez jut a család, ez milyen okok miatt csökkent, van-e igénybe nem vett ellátás, mik a hátráltató konkrét tényezők (képzettség, közlekedési nehézségek, nincs kire hagyni a gyerekeket, helybeni munkahelyhiány, erkölcsi bizonyítvány, jogosítvány hiánya, munkához szükséges ruházat stb.) Erőforrások felmérése a családban: ki a törekvő, küzdő a családban? Ki a potenciális kereső? Ki az, aki a hagyományos értékeket őrzi és átadja? Jelen van-e a szeretet, az összetartozás, az érzelmek, a család megtartó ereje? Megtartó erőt jelent-e a vallás, az imádkozás, a templomlátogatás, vallási ünnepek révén a gyülekezethez tartozás? Érték-e a tanulás? A diagnózis kialakítása után minden egyes család esetében egy fontossági sorrend felállítása történik, figyelembe véve a család eddigi törekvéseit, és az esetleges félbeszakadt próbálkozásokat, erőfeszítéseket. Családra szabott annak eldöntése, melyek azok a területek, ahol a legkevesebb energiaráfordítással (legyen az idő, anyagiak, személyi segítség stb.) lehet eredményt elérni a fent említett célok területén.

66


A fontossági sorrend felállítása nemcsak a család eddigi erőfeszítéseit veszi figyelembe, hanem a vészhelyzeti tényezőket is. Pl. ha a lakás még lakható, és nem téli időszak következik, de egy félbeszakadt jogosítvány megszerzése épp folyamatban, vagy pótvizsgáznia kell a családban élő gyereknek, hogy ne kelljen évet ismételnie, vagy van autó, de nincs leműszakiztatva anyagi okok miatt, vagy bármilyen más helyzet adódik, ami a fontossági sorrendet befolyásolja, pl. valamely családtagot érintő bírósági ügy van folyamatban, akkor mindezeket figyelembe véve történik a legoptimálisabb és az erőforrásokkal a legkevésbé pazarló cselekvési ütemterv felállítása. Az adósságrendezés érdekében végig kell járni minden hivatalos lehetőséget, ami a család bevételét legálisan növelheti, és amihez eddig a hivatalos eljárási rend ismeretének hiánya miatt esetleg nem jutott hozzá (megemelt összegű családi pótlék, rokkantnyugdíj, méltányossági nyugdíjemelés, gyógyszertámogatás, adósságkezelési szolgáltatás, részletfizetés, étkezési támogatás, méltányossági közműdíj elengedés, közmunkaprogramok, alkalmi munkavégzés kiskönyvvel munkanélküli járadék mellett stb.) A program személyi feltételei: A programban jelenleg két szociális munkás és egy karbantartó dolgozik. A program során kialakítottunk és működtetünk egy karbantartó műhelyt, ahol egy telepen élő férfi segíti a munkánkat. A program tárgyi, építészeti feltételei: A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatától határozatlan időre használatba kapott bérlakás – amelyben irodánk működik – a telep belső területén helyezkedik el. Komfort nélküli, mint a telepen lévő lakások nagy többsége. Két helysége alkalmas volt egy irodai rész, és egy gyermekfoglalkozásokat is befogadó szoba kialakítására. A berendezéshez szükséges bútorokat adományba kaptuk, illetve a helyi családok is hozzájárultak az iroda otthonossá tételéhez. A program ütemezése: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület által biztosított jelenlét célja elsőként, hogy a családok krízishelyzetekben ill. a saját erőfeszítéseikből adódó életminőség változási törekvéseikben egy helyben megtalálható közösségi szociális szolgáltató irodán keresztül családias, tanácsadó jelleggel azonnali segítséget kapjanak. A program második lépése egy, a területen élő családokra vonatkozó erőforrás- és szükségletfelmérés teljes körű elvégzése, majd erre alapozva a családok valós társadalmi integrációra irányuló egyéni, esetre szabott fejlesztése. Ezzel párhuzamosan a program kezdetétől megindul a társadalmi szolidaritásra és a hazai és uniós pályázati forráslehetőségekre alapozva az azonnali, gyors beavatkozást ill. a hosszú távú eredmények elérését lehetővé tévő források felkutatása, és külső pályázati összegek bevonása a programba. A program harmadik lépésében a telepi szolgáltató iroda működése kibővül. 2008. július 1-től pályázati forrásokból és a közösségi ellátások normatívából, más civil szervezetekkel együttműködve, az addigi telepi munkára alapozva az ott élők részvételével megindulna egy széleskörű közösségi program előkészítése. Ennek során egy komplex kulturális, szellemi, fizikai/egészségügyi és információs szolgáltatás kiépülése történik az oktatás (tanoda program, fejlesztő foglalkozások, felzárkóztató képzések, korrepetálás/tehetséggondozás/középiskolai felkészítés, felnőttképzés), a kultúra (roma kulturális programok, teleház, kirándulások, előadások szervezése), az egészségügy (egészségügyi szűrőprogramok, közösségi ellátások, kallódó fiatalok sporthétvégéje, kerékpárkölcsönző kialakítása, nyári sporttáborok szervezése

67


stb.) területén. Az oktatás, kultúra, egészségügy területén zajló programelemek folyamatosan valósulnak meg 2007. szeptemberétől, kiegészítve az iroda működését, amely elsősorban a foglalkoztatási és lakhatási problémahalmaz megoldására, ill. szociális információszolgáltatásra irányul. A program finanszírozása: A 2007-es évben Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az irodahelység biztosításával, ennek fenntartási költségével, illetve a programba dolgozók bérköltségeinek átvállalásával járult hozzá a program sikeres működéséhez. A Máltai Szeretetszolgálat vállalta a fennmaradó költségek fedezését, illetve valamennyi meglévő erőforrásával, infrastruktúrájával segíti a programban dolgozók munkáját. Várható eredmények: A lakhatási problémák mérséklése, a krízishelyzetbe került családok azonnali megsegítése eredményeképpen a családok anyagi, pszichoszociális állapota stabilizálódik. A közösségfejlesztés és a gyermekfoglalkozások hatására a gyerekek magatartásproblémái, tanulási nehézségei mérséklődnek, a közösségi önszerveződés előfeltételei megteremtődnek. A következő számokhoz várjuk az Önök jelentkezéseit is, ill. szívesen fogadjuk, ha Önök ajánlanak bemutatandó projektet, szervezetet számunkra. Írta: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Pécs Szerk.: Benyes Rita, Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont

Könyvajánló Kurt Lewin Alapítvány: „100 legszegényebb” A „100 legszegényebb” című kiadvánnyal a Kurt Lewin Alapítvány a hátrányos helyzet megszokott kategóriái helyett, melyek sokszor a társadalmi feszültségeket erősítik, a gyakorlati problémákban rejlő hasonlóságokra, a személyes történetek és a megismerés, megértés fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Továbbá arra, hogy a szegénységgel kapcsolatban mindannyiunknak van személyes felelőssége. „Saját problémáinkra, valamint a környezetünkben élők gondjaira mindig lehet felelős találni, mutogathatunk az államra, pártokra, kisebbségi csoportokra, a szomszédunkra vagy a házastársunkra, ezzel azonban nem mozdítjuk előre a hazai szegénység ügyét, bár az mindenkinek közös érdeke.” – mondta az alapítvány munkatársa. Illés Márton, a kiadvány szerkesztője A kiadványhoz kapcsolódó kiállítás országos körútra indul. A Kurt Lewin Alapítvány bármely közösségi ház, kiállító terem részére szívesen kölcsön adja a kiállítás anyagát. A kiadvány szeptember 19-től az Alexandra és a Líra bolthálózatában, valamint a Lapker jelentősebb üzleteiben is megvásárolható 990 Ft-os áron. Forrás: www.kla.hu Szerk.: Benyes Rita, Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont

68


Szolgáltatástervezési Kisokos

Szolgáltatástervezési Kisokos

Ahogy a Szakmai Hírlevelünk korábbi számaiban jeleztük, most a SzocioNet Regionális Szociális Módszertani Intézmény által szervezett szakmai fórumok szervezéséről adunk hírt, a szolgáltatástervezési koncepció készítését (s általában a tervezéssel/tervezhetőséggel kapcsolatos kérdéseket) segítendő. 1. A szociálpolitikai tanácsok intézményét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58. § (1) bekezdése állapította meg; alapvető feladatát ezen jogszabály 92. § (7) bekezdése rögzíti. A Dél-Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács (DDRSZT) a 2000 fő feletti települések, megyei önkormányzatok, ill. kistérségi társulások által készített szociális szolgáltatástervezési koncepciókról rendelkezésre álló információk aktualizálása céljából megkereséssel fordult a fenti szervekhez, adatszolgáltatási felhívással. A megkeresés nyomán beérkezett információk elemzésére folyamatosan sor kerül és ezek tapasztalatait a Szociálpolitikai Tanács soron következő ülésén megtárgyalja. Hírlevelünk következő számában az összesítés eredményéről tájékoztatjuk Önöket. 2. Megjelent a TÁMOP 5.4.4-09/1-2 kódszámú pályázat A) komponensének pályázati felhívása a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Szociális képzések fejlesztése, szakemberek és önkéntesek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése” címmel, melyen elsősorban települési önkormányzatok, ill. többcélú kistérségi társulások vehetnek részt főpályázóként, konzorciumi együttműködésben. Terveink szerint a benyújtott pályázatok eredményeit, megvalósítását nyomon követjük. 3. Folytatódik a SzocioNet DDRMHSZK konzorciumi partnereként a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. szervezésében megrendezésre kerülő „Szolgáltatástervezés, - szervezés és – fejlesztés” c. műhelysorozat. A módszertani intézmény módszertani segítséget kíván nyújtani a szociális szolgáltatásokat érintő tervezői tevékenységek színvonalasabb és hatékonyabb ellátásához, ennek érdekében két, regionális szintű workshop megrendezésére kerül sor. Első alkalommal – 2009. májusában - elsősorban az önkormányzati fenntartói célcsoport meghívott képviselői számára szerveztünk fórumot. Második alkalommal 2009 október második felében, kiemelten a szolgáltatói célcsoport számára kerül sor a fórum megszervezésére, „A szolgáltatástervezés és szervezés; az egyedi intézményfejlesztési tervek és szolgáltatástervezési koncepciók kapcsolata” címmel. A rendezvénysorozat várt hozadéka: - Hozzájárulás a szolgáltatásszervezés szervezeti és szakmai hatékonyságának, eredményességének növeléséhez. - A szolgáltatástervezés munkaszervezési, „jó gyakorlatainak”, modelljeinek és módszereinek bemutatása, közvetítése, szakmai párbeszéd kereteinek biztosítása. - Együttműködési lehetőségek feltárása.

69


A rendezvény előkészítése jelenleg is folyamatban van. A végleges meghívót az érintettek számára megküldjük. A rovatot szerkesztik a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont munkatársai, a jelen szám anyagát összeállította: Gyurokné dr. Bódi Csilla és Benyes Rita (Folytatjuk)

„Pályázzunk? Pályázzunk! -

„Pályázzunk? Pályázzunk! - aktuális pályázati felhívások

AKTUÁLIS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK

Hol érhetők el a pályázati felhívások? A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati felhívásai a www.szmm.gov.hu honlap jobb oldali hasábjának alsó részén jelennek meg. Egyebekben a pályázati felhívásokat tematikusan lehet keresni a www.pafi.hu, a www.nonprofit.hu holnapokon. Az uniós finanszírozású pályázatok elérhetők a www.nfu.gov.hu honlapon. A fentieken kívül folyamatosan szükséges látogatni az ESZA Kht. (www.eszakht.hu) honlapját a szociális ágazati fejlesztésekhez forrást keresők szervezeteknek.

A szociális területet érintő / szociális területtel határos pályázatok aktuális információi A családsegítő szolgálatok foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásainak fejlesztése (CSSF-8222) c. pályázat a régióban az alábbi szervezetek megvalósításában folyik: - Pécs Megyei Város Önkormányzatának Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata, Pécs - Szociális Alapszolgáltató Központként Működő Gondozási Központ, Bonyhád - Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ, Marcali - Barcsi Szociális Központ, Barcs - Komló Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálata, Komló - Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központja, Szekszárd - SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Pécs - SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ, Kaposvár A Megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt munkapiaci foglalkoztatását elősegítő tranzitfoglalkoztatási modellek támogatása program (ÚJ TRANZIT/2008-8832) pályázati megvalósítói a régióban: - MIOK Közhasznú Alapítványt, Pécs

70


-

Szigetvár Kultúr- és Zöld Zóna Egyesületet, Szigetvár (pályázati azonosító: 8832/4). Átdolgozás alatt álló pályázatok: Fonavita Szolgáltató Közhasznú Társaság, Pécs (pályázati azonosító: 8832/3) Ki-Látás Közhasznú Alapítvány, Kaposvár (pályázati azonosító: 8832/6)

A családsegítő szolgálatok beilleszkedést segítő szolgáltatásainak fejlesztése elnevezésű képzési program (CSSK/8211) keretében támogatott: Az Esély Közalapítvány Regionális Szellemi Forrásközpont és a Debreceni Egyetem nevében eljáró Debreceni Egyetem (Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke) által alapított szolgáltatásfejlesztő és képző műhely Az Esélyegyenlőség a munka világában program (=Esély/8243) eredménye - Egy Hajóban Gyermek és Ifjúságvédő Alapítvány, Pécs - Fogd a Kezem Alapítvány, Pécs - Kék Madár Alapítvány, Szekszárd - Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány, Pécs

pályázati

A "Nem mondunk le senkiről" képzési program (Kistérség-képzés-8144/2008) pályázati eredménye - Egy Hajóban Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány: "ESÉLYTEREMTŐ" projekt - ÉLETÚT Kistérségi Közhasznú Családsegítő Egyesület: INDA -Völgységi álláskeresők fejlesztő programja - Fogd a Kezem Alapítvány: Fogd a Kezem Alapítvány "Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programja Támogatói Kör kialakításával - "Kapaszkodó" Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Társulás: "Lépjünk együtt!" - az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai Dombóváron - MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány: Első lépés Dél-Baranyában Nagydobszától Csányoszróig - Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás: "Új esély a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra történő visszaintegrálásához" - Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás: Startállás - TÁMASZ Alapítvány: FELFELE - FELnőttek Foglalkoztatási Esélynövelő Lehetőségei - Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság: Együtt a társadalmi és munkaerő-piaci integrációért Folyik az Integrált mikrotérségi központok kialakítására kiírt DDOP 3.1.3. pályázat 2. fordulós pályáztatása, melyben az alábbi régiós szereplők vesznek részt: - Böhönye Község Önkormányzata: Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Központ létrehozása a Böhönyei mikrotérségben - Gyönk Város Önkormányzata: "KÖZösségi-PONT" - Integrált Mikrotérségi Alapfokú Egészségüyi és Szociális Szlgáltató Közont kialaktása és működtetése a Gyönki mikrotérségben - Iregszemcse Község Önkormányzata: Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális szolgáltató központ fejlesztése Iregszemcsén - Kaposszerdahely Községi Önkormányzat: Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális szolgaltató központ létrehozása Kaposszerdahelyen - Mecseknádasd Önkormányzata: Mecseknádasdi Integrált Mikrotérségi Alapfokú Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Központ - Segesd Község Önkormányzata: Integrált alapfokú egészségügyi és szociális szolgáltató központ a Segesdi mikrotérségben - Somberek Község Önkormányzata: Esély a segítségre - A Sombereki Caritas Központ bővítése a Csele völgyében

71


-

Somogyjád Községi Önkormányzat: Egyenlő esély Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális szolgáltató központ Somogyjád

FELHÍVÁS! A pályázati projekt témakörben a régiós módszertani intézmény negyedévenként megjelenő Hírlevelében fórumot szeretne teremteni a régió szociális szereplőinek a hazai és uniós pályázati rendszerben szerzett tapasztalataik, szakmai eredményeik megosztására. Szeretnénk ezért felhívni Önt is arra, hogy ha pályáztatással kapcsolatban jó/rossz tapasztalatai, örömei, hasznos információi, jó gyakorlatai vannak, amelyet szívesen megosztana kollégáival, kérjük, küldje meg számunkra a [email protected] címre, legkésőbb 2009. november 30-ig, hogy a következő Hírlevelünkben közreadhassuk. Írta: Gyurokné dr. Bódi Csilla és Benyes Rita

FSZH felhívás fejlesztési pályázatra

A támogató szolgáltatást, pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi ellátást, szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátást és alacsonyküszöbű szolgáltatást működtető szolgáltatók tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésére A Szociális és Munkaügyi Miniszter a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) alapján fejlesztési pályázatot hirdet támogató szolgáltatás, pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi ellátás, szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátás és alacsonyküszöbű szolgáltatások tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésére. A Szociális és Munkaügyi Miniszter a pályázat teljes lebonyolításával a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt (továbbiakban FSZH) bízza meg. 1. A pályázat célja Az általános pályázat elbírálását követően ellátatlanul vagy részben ellátatlanul maradt területek ellátása érdekében fejlesztési pályázat nyújtása, amelynek során fejlesztési támogatást biztosítunk a szolgáltatások tárgyi és szakmai feltételeinek javításához. 2. A rendelkezésre álló keretösszeg A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvény SZMM fejezetében erre a célra meghatározott éves előirányzatnak az általános pályázat elbírálását követően fennmaradó része. A pályázati programban való részvételhez önerő biztosítása nem szükséges. 3. Támogatásban részesíthetők köre Az FSZH-val kötött finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltatások fenntartói. A pályázatot a szolgáltató fenntartója nyújthatja be. 4. A pályázat tárgya: A fejlesztési pályázat keretében a nyertes pályázók egyösszegű vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, amelynek összege 100.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedhet. Egy pályázaton belül több fejlesztési forma is megjelölhető, de több

72


fejlesztési forma megjelölése esetén sem lépheti át a támogatásra igényelt végösszeg a maximumként meghatározott 500.000 Ft-ot. A pályázati programban való részvételhez önerő biztosítása nem szükséges. A támogatás összegéből az alábbi fejlesztések megvalósítása támogatható: A.) épületek akadálymentesítése, átalakítása A támogatás összege a működési engedélyében feltüntetett szolgáltató székhelyének, telephelyének vagy nyitva álló helyiségének akadálymentesítésére, átalakítására vagy felújítására használható fel. Fordítható többek között rámpa kialakítására, akadálymentes közlekedést lehetővé tévő ajtók cseréjére, mozgáskorlátozott vizesblokk kialakítására, küszöbök megszüntetésére, helyiségek kialakítására és leválasztására, nyílászárók cseréjére, belső és külső felújításra. B.) gépkocsi akadálymentesítése, átalakítása A szolgáltatásnál használt, kizárólag a fenntartó tulajdonában álló gépjármű akadálymentesítésére, korszerűsítésére használható fel. Akadálymentesítés során felhasználható mobil rámpa beszerzésére, emelőszerkezet beszerelésére, 4+3 pontos rögzítés kialakítására. Korszerűsítés esetén GPS rendszerrel való ellátására, a mozgó ellátás során nyújtott egészségügyi szűrések megvalósítására alkalmas berendezések beszerzésére és beszerelésére. C.) informatikai fejlesztés, informatikai eszközök beszerzése Az adott szolgáltatás informatikai eszközrendszerének beszerzésére, cseréjére, korszerűsítésére fordítható. Többek között számítógép és tartozékai (billentyűzet, egér, monitor), nyomtató, laptop, fénymásoló költségeinek fedezetére, egyéb informatikai eszközök, felszerelések beszerzésére. D.) képzések, továbbképzések részvételi díjának biztosítása Az adott szolgáltatásban, a szakdolgozók részére használható fel olyan képzések és továbbképzések költségfedezeteként, amelyek a szakmai munkához kapcsolódnak. Előnyben részesülnek a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzésére akkreditált programok, valamint a speciális ismeretet adó, az ellátás típusához igazodó képzési témakör. Felhasználható többek között: - a jogszabályi kötelezettségként megadott támogató szolgálati képzésre, - a jogszabályi kötelezettségként megadott közösségi pszichiátriai ellátással kapcsolatos képzésre, - továbbképzési kötelezettség teljesítését biztosító képzésekre, tanfolyamra, - egyéb, a szakmai személyiség fejlesztését szolgáló, a szolgáltatás típusával összefüggő képzésekre, - a szolgáltatás részére nyújtott szupervízió megtartására, a szupervízor költségeinek fedezetére. 5. A pályázat benyújtásának kezdőpontja és határideje A pályázat kiírásának időpontja 2009. szeptember 22. A benyújtás határideje: 2009. október 21. 24 óráig. 6. Támogatási időszak Jelen pályázati kiírásra benyújtott pályázatok esetében 2010. január 01.-től 2010. május 31. napjáig terjedő időszak, amennyiben a pályázó folyamatosan teljesíti a finanszírozási szerződésben foglalt szolgáltatás nyújtását. 7. A pályázat benyújtásának módja és helye A fenntartónak minden szolgáltatásra külön pályázatot kell benyújtania. Amennyiben a fenntartó több szolgáltatásra vonatkozóan rendelkezik finanszírozási szerződéssel, akkor minden szolgálat esetében külön-külön szükséges a pályázatát elkészítenie.

73


A pályázatot elektronikus úton kell benyújtani a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal pályázatkezelő rendszerén keresztül, melybe az adatokat 2009. október 1-től lehet berögzíteni. A pályázó a https://finanszirozas.afsz.hu honlapra való belépése után a Szociális Regiszter használatához megadott felhasználónevével és jelszavával válik jogosulttá a pályázat beadására. Az internetes pályázati adatlapot a pályázati kiírásban közölteknek megfelelően hiánytalanul, azaz minden kérdésére választ adva kell kitölteni, és a 8. pont szerinti mellékleteket elektronikus becsatolni. Benyújtottnak csak az a pályázat minősül, amely az FSZH internetes pályázatkezelő rendszerében a megadott határidőig véglegesítésre került. 8. A pályázathoz csatolni kell: A felsorolt dokumentumokból csak megfelelőeket kell becsatolni.

a

pályázatban

megjelölt

fejlesztési

célnak

A.) épület akadálymentesítése, átalakítása esetén: - az A. jelzésű mellékletet hiánytalanul kitöltve (a melléklet tartalmazza az ingatlan adatait, a kívánt átalakítás és korszerűsítés részletes adatait, költségeit) - építési beruházás támogatása esetén az illetékes hatóság igazolása arról, hogy a pályázatban jelzett beruházási tevékenység nem engedély-köteles - engedély-köteles átalakítás és akadálymentesítés esetén a jogerős hatósági engedélyek és igazolások, vagy - engedély-köteles átalakítás és akadálymentesítés esetén a jogerős hatósági engedélyek és igazolások hiányában a pályázatot benyújtó fenntartó nyilatkozatát arról, hogy vállalja ezek beszerzését a munkálatok megkezdéséig, továbbá vállalja a bemutatását legkésőbb a fejlesztési támogatás elszámolásának határidejéig - nem saját tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonos hozzájárulását az átalakítás, felújítás engedélyezéséről - a fenntartó nyilatkozata arról, hogy a támogatással felújított, korszerűsített, átalakított ingatlannak a működtetési kötelezettség időtartama alatt történő elidegenítése, bérbeadása, illetőleg megterhelésére vonatkozó rendelkezéseket megismerte és elfogadja. B.) gépkocsi akadálymentesítése, átalakítása esetén:

- a B. jelzésű mellékletet hiánytalanul kitöltve (a melléklet tartalmazza a gépkocsi/k adatait, a kívánt átalakítás és korszerűsítés részletes adatait) - az átalakítani vagy korszerűsíteni kívánt gépjármű forgalmi engedélyének másolata - a fenntartó nyilatkozata arról, hogy a támogatással felújított, korszerűsített, átalakított gépkocsinak a működtetési kötelezettség időtartama alatt történő elidegenítése, bérbeadása, illetőleg megterhelésére vonatkozó rendelkezéseket megismerte és elfogadja.

C.) informatikai fejlesztés, informatikai eszközök beszerzése esetén: a C. jelzésű mellékletet hiánytalanul kitöltve (a melléklet tartalmazza a jelenleg rendelkezésre álló informatikai eszközöket, a beszerezni kívánt eszközök és szoftverek adatait, költségeit) D.) képzések, továbbképzések részvételi díjának biztosítása esetén:

- képzéseken és tanfolyamokon való részvétel megpályázása esetén a D. jelzésű

mellékletet hiánytalanul kitöltve (a melléklet tartalmazza a képzéseken részt vevők és a képzések azonosító adatait és költségeit) - a jogszabályi kötelezettség alapján szervezett támogató szolgálati képzés és közösségi ellátással kapcsolatos képzés esetén a képzésre történő jelentkezés NSZFI (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) által történő visszaigazolását, visszaigazolás hiányában a jelentkezési lapok másolatát és a postai feladást igazoló tértivevény másolatát,

74


- képzéseken és tanfolyamokon való részvétel megpályázása esetén a képzésben részt

vevő munkatársak szakmai végzettségét igazoló dokumentumok másolatát, szakmai végzettség hiányában a munkáltatói felmentést, - képzéseken és tanfolyamokon való részvétel megpályázása esetén a továbbképzési tervet, a szolgáltatásban dolgozókra vonatkozóan, - szupervízió esetén a szupervízorral kötött megállapodást, amely tartalmazza a szupervízió gyakoriságát és költségeit is. 9. A pályázatok érvényességi ellenőrzése A benyújtott pályázatokat az FSZH iktatja, és pályázati azonosítóval látja el. A pályázatokat a formailag ellenőrzi a beadási határidő lejártát követő 5 munkanapon belül. A pályázatokat a formai ellenőrzésének kritériumai az alábbiak: - a pályázat kitöltöttsége, megfelelőssége, - a pályázó szervezetnek a pályázat benyújtására való jogosultsága. 10. Hiánypótlás módja A pályázat benyújtásának határidejétől számított 5 napon belül az FSZH a pályázat hiányossága esetén – amennyiben a hiányosság pótolható – a hiányosságok kijavítására, pótlására, csak egy alkalommal, 5 napos határidővel felszólítja a pályázót. A felszólítás elektronikus formában kerül megküldésre a pályázónak. Az értesítésben megjelöli az összes hiányt, valamint a hiánypótlás módját. Hiánypótlásnak nincs helye, a pályázat érvénytelen, ha nem a fenntartó nyújtotta be a pályázatot. Határidőben benyújtottnak minősül az a hiánypótlás, amely legkésőbb a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 5 napon belül (a határidő utolsó napján 24.00 óráig) elektronikus úton az FSZH részére a pályázatkezelő rendszeren keresztül benyújtásra került. Amennyiben a pályázó nem pótolta a hiányosságokat vagy azoknak nem a hiánypótlási felhívásban meghatározott módon tett eleget a felszólításban megjelölt határidőre, úgy további hiánypótlásra nincs lehetőség, az FSZH megállapítja a pályázat érvénytelenségét és az érvénytelenség okát, melyet átad a Pályázati Bizottságnak, és az érvénytelenség okának megjelölésével elektronikus értesítést küld a pályázónak. A Pályázati Bizottság a miniszter számára továbbítja az érvénytelenné nyilvánítást, s a miniszter dönt. Az érvénytelenné nyilvánítás ellen jogorvoslatnak helye nincs. 11. A pályázat elbírálásának menete A pályázat elbírálása bírálati bizottság javaslata alapján történik. A beérkezett pályázatokat az FSZH a Pályázati Bizottság elé terjeszti. A Pályázati Bizottság nem javasolja támogatásra azon szervezetet, amely - nem felel meg a jogszabályokban és a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek, - nem megalapozott költségvetési tervet nyújtott be, a megjelölt felhasználás nem áll összhangban a beszámolóban bemutatott személyi és tárgyi feltételekkel - a benyújtott támogatás iránti kérelmében megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott, - a korábban nyújtott állami vagy európai uniós támogatásokkal az előírt határidőre nem számolt el, - korábbi pályázati program megvalósítása során, illetve a működtetés alatt engedély nélkül eltért a támogatási szerződésben foglaltaktól, - korábban a támogatóval valótlan, megtévesztésre alkalmas adatokat közölt a támogatás felhasználásával kapcsolatban, - szervezetnek adótartozása, illetve adók módjára behajtható köztartozása van, - csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt áll, vagy a szervezet bírósági nyilvántartásból való törlését az ügyészség kezdeményezte, - korábban megítélt támogatásáról szóló beszámolóját a pályáztatók visszautasították, vagy lejárt esedékességű, elszámolatlan vagy visszafizetetlen kintlévősége van velük szemben,

75


-

a pályázóval szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6.§ bekezdése szerint foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és ezen körülmény közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg, vagy ha érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, 8 munkanapon belül nem kezdeményezi.

A Pályázati Bizottság a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelően javaslatot tesz a támogatandó pályázatokról. A bizottság javaslatát az FSZH 8 napon belül döntésre terjeszti fel a miniszternek. A miniszter 8 napon belül dönt a támogatandó pályázatokról. Az FSZH a döntést követő 8 napon belül értesítést küld a pályázat elbírálásáról, és az eredményeket közzéteszi. Elutasítás esetén az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás indokait. A pályázatkezelő az érvényes, befogadott pályázatok alábbi adatait a www.afsz.hu és a www.szmm.gov.hu honlapon közzéteszi: ‐ pályázati azonosító ‐ pályázó neve ‐ pályázó székhelyének település és megye adata ‐ megjelölt fejlesztés ‐ jóváhagyott összeg. A döntés ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának helye nincs. 12. Szerződéskötés A támogatási döntéséről szóló értesítések tartalmazzák a szerződéskötés feltételeit. A támogatás igénybevételére a megkötött támogatási szerződés alapján van mód. Érvényét veszti a támogatási döntés, ha a szerződés a támogatásról szóló értesítésben megjelölt határidőn belül a pályázó mulasztásából, vagy neki felróható egyéb okból nem jön létre. A támogatási szerződést az FSZH köti meg. 13. A támogatás elszámolása és ellenőrzése A folyósított támogatási összeg felhasználásának határideje 2010. május 30. A támogatási összegre vonatkozóan a pályázónak 2010. június 15-ig kell a teljes körű elszámolását benyújtania az FSZH részére. Az elszámolást a támogatási szerződés mellékletét képező adatlap kitöltésével és a felhasználást igazoló bizonylatokkal, engedélyekkel együttesen kell benyújtani. A benyújtott elszámolásokat a beérkezéstől számított 10 napon belül megvizsgálja, és az elfogadásról vagy elutasításról szóló értesítőt a fenntartó részére megküldi. Az elszámolásról, az ellenőrzésről és a visszafizetési kötelezettségről szóló rendelkezéseket a támogatási szerződés erre vonatkozó pontjai tartalmazzák. 14. További információk A pályázati felhívás letölthető http://www.afsz.hu és a http://szmm.gov.hu honlapokról. A pályázattal kapcsolatban további információ kérhető az FSZH munkatársaitól az alábbi elérhetőségeken: Név Telefonszám E-mail Farkasné Farkas Gyöngyi (06-1) 459-1025 [email protected] Utassyné Kovács Anita (06-1) 459-1022 [email protected] Velkei Mariann (06-1) 459-1023 [email protected] Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szerk.: Erdős Zsuzsanna, SzocioNet DDRMHSZK gesztorszervezet

76


Előminősítő pályázati felhívás a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtető szolgáltatók befogadására és állami támogatására A Szociális és Munkaügyi Miniszter előminősítő pályázatot hirdet 2009. évben jogerős működési engedéllyel rendelkező jelzőrendszeres házi segítségnyújtást végző szolgáltatók működésének támogatására. Továbbá az előminősítő pályázat keretében lehetőséget nyújt azon szervezetek regisztrációjára is, melyek Európai Uniós, vagy hazai pályázati forrásokból jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása céljából pénzügyi támogatásban részesülnek 2009. évben, az ellátást új szolgáltatóként (vagy új ellátási területen) kívánják megszervezni 2009. hátralévő részében, vagy 2010.évtől és működési engedély iránti kérelmük folyamatban van. A Szociális és Munkaügyi Miniszter a pályázat teljes lebonyolításával, lefolytatásával a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt (továbbiakban FSZH) bízza meg. 1. Cél: Magyarország közigazgatási területén működő jelzőrendszeres házi segítségnyújtást végző szolgáltatók előminősítése, valamint a szolgáltatást újként működtetni kívánó (különböző pályázati forrásokból eszközberuházással bíró, folyamatban lévő működési engedélyezési kérelemmel rendelkező) szolgáltatók regisztrációja, 2010 évtől a fenntartókkal közvetlenül kötendő finanszírozási szerződés és állami támogatás elnyeréséhez. Háttér információk: A folyamatban lévő szociális törvény módosítása alapján a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2010-től nem lesz kötelezően ellátandó feladata a települési önkormányzatnak. A szociális szolgáltatás működésének támogatása állami feladattá válik, melyre pályázati forrást a jövő évtől a minisztérium fejezetében fog biztosítani a költségvetés. A befogadott szolgáltató fenntartója részére várhatóan három évre megkötött finanszírozási szerződést ajánlunk, 2010. évre meghatározott keretű támogatással. A pályáztatási eljárás megegyezik a támogató szolgáltatás és közösségi ellátás 2009-től bevezetett gyakorlatával, mely jogszabály módosításokat von maga után. Tekintettel az idő rövidségére és arra a kormányzati szándékra, mely folyamatos ellátást kíván lehetővé tenni a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetésében, előminősítő rendszerben várjuk a szolgáltatások értékeléséhez szükséges pályázat beadását a fenntartók részéről. A pályázat tárgya – kistérségi finanszírozási keret alapján - azon érvényes működési engedéllyel rendelkező jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító fenntartók támogatása, melyek a szolgáltatás területi lefedettsége érdekében, szükség szerint ellátási hiányt pótolva is- a hatályos jogszabályokban foglalt feltételek szerint, hatékony szervezeti működés keretében szolgáltatnak. Jelen pályázati kiíráson sikeres előminősítést elért, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító fenntartó illetve a szolgáltatást új belépőként ellátni kívánó - sikeres regisztrációval rendelkező –fenntartó egy következő finanszírozási pályázat keretében nyújthatja be a számára megítélt jelzőkészülék számhoz a működési támogatási igényét. A finanszírozási pályázat a 2010. évi költségvetés elfogadását követően jelenik meg. A finanszírozási pályázat meghívásos, kizárólag a sikeres előminősítést elért pályázó, illetve regisztrált szervezet vehet rajta részt. 2. A pályázók köre

77


I. kategória: Pályázatot nyújthat be azon állami, nem állami és egyházi fenntartó, aki 2009-ben érvényes működési engedéllyel rendelkezett és legalább hat hónapig jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtetett és ezen jogcímen normatív állami hozzájárulásban részesült. II. kategória: Azon - 2010-ben jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosítani kívánó - állami, nem állami és egyházi fenntartó regisztrálhat, aki Európai Uniós (pl.: Regionális Operatív Program) vagy nemzeti pályázati forrásból jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás nyújtására pénzügyi támogatásban részesülnek (pl.: jelzőkészülék beszerzésére, beruházásra működtetésére) és működési engedély iránti kérelmük folyamatban van. 3. A pályázóval szembeni elvárások Az a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást végző, a fentiekben részletezett I. és II. kategóriába tartozó fenntartó pályázhat, amely vállalja a minimális teljesítményhatár éves átlagban 40 ellátott - ellátását, valamint - a pályázati űrlap szerinti adatok pontos szolgáltatását. Egy ellátási területen egy fenntartó egy szolgálattal pályázhat. Ugyanakkor egy ellátási területre több szolgáltató is befogadást nyerhet. I. kategóriában pályázóval szembeni részletes elvárások: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működési engedéllyel végző fenntartó házi segítségnyújtásra is kell, hogy működési engedéllyel rendelkezzen, vagy együttműködési megállapodás keretében biztosítja a jogszabály által előírt házi segítségnyújtás ellátási formát. A pályázati elbírálás során előnyt jelent, ha minél kisebb a két ellátotti kör közötti arányszám. Azon fenntartónak, aki az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 35. §. (5) bekezdése alapján 2009. november 30.ig a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén kérelmezi a működési engedély módosítását, a pályázatot úgy kell elkészítenie, hogy abból egyértelműen látható legyen, hogy 2010. január 1-ét követően milyen ellátási területen kívánja a szolgáltatást működtetni. Így a fenntartónak a pályázatra 2010.-től várható szolgáltatásonként kell benyújtania az igényét. Szakmai cél azon fenntartó támogatása, mely: - valós szükségletet elégít ki, - elsősorban szociálisan rászorult idős embernek, fogyatékos személynek, pszichiátriai betegnek biztosít ellátást, - legalább az ellátottak 20 %-a esetében, olyan gondozási szükségletvizsgálattal rendelkező személyeknek nyújt szolgáltatást, akik napi 2 órát meghaladó gondozást igényelnek, illetve idősek otthonába várakoznak elhelyezésre, - rugalmas, az ellátás terület adottságait figyelembe vevő, hatékony szolgáltatást nyújt, - integrált formában működve több szociális alapszolgáltatást/intézményt is biztosít, - nyitott és együttműködő más szolgáltatóval való közös feladatvégzésre a szociális ágazaton belül és azon túl egyaránt, - együttműködési megállapodást kötött a székhelyen, telephelyen, nyitva álló helyiségben szakmai központ helyén lévő települési önkormányzattal, - megállapodás alapján együttműködik támogató szolgáltatással, illetve pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. Célcsoport: Az a szociálisan rászorult személy, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatást, továbbá: - egyedül élő 65 év feletti idős ember,

78


-

egyedül élő súlyosan fogyatékos személy, egyedül élő pszichiátriai beteg, kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti idős ember, súlyosan fogyatékos személy, pszichiátriai beteg.

Súlyosan fogyatékos: a szociális törvény szerint meghatározott fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. Pszichiátriai beteg: a szociális törvényben meghatározott és a gondozási szükséglet, valamint az egészségügyi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007.(XII.22.) SzMM. rendeletben kimondottak szerint pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményében rögzített igazolással rendelkező személy. Kötelező tevékenységek: - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő 30 percen belüli megjelenése, - a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtétele, - a segélyhívás továbbításához, kezeléséhez szükséges műszaki rendszer működtetése, - szakmai központ/ok működtetése legalább 40 kihelyezett jelzőkészülékkel és legalább két szociális gondozó készenléti rendszerben való foglalkoztatásával. II. kategóriában (regisztrációs) pályázóval szembeni részletes elvárások: A regisztrációban részt vevők esetében azonosak a célcsoport, szakmai célmeghatározások, kötelező tevékenységek tekintetében az elvárások, mint ami az I. kategóriában résztvevők esetében feltüntetésre került. Esetükben azonban kizárólag a regisztrációs űrlap kitöltése, valamint a 7/II. pontban felsorolt mellékletek elektronikus becsatolása szükséges. 4. A pályázat és a regisztráció benyújtásának határideje A pályázat benyújtásának határideje: 2009. november 6. 24 óráig. 5. Minősítés érvényességének időszaka 2010. január 01.-től 2012. december 31. napjáig terjedő időszak. 6. A pályázat benyújtásának módja és helye A pályázatot elektronikus úton kell benyújtani a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal pályázatkezelő rendszerén keresztül, melybe az adatokat 2009. október 15-től lehet berögzíteni. A pályázó a https://finanszirozas.afsz.hu honlapra való belépése után a Szociális Regiszter használatához megadott felhasználónevével és jelszavával válik jogosulttá a pályázat beadására. Az internetes pályázati adatlapot az I. vagy a II. kategóriában a pályázati kiírásban közölteknek megfelelően hiánytalanul, azaz minden kérdésére választ adva kell kitölteni, és a 7. pont szerinti mellékleteket elektronikusan becsatolni. Benyújtottnak csak az a pályázat minősül, amely az FSZH internetes pályázatkezelő rendszerében a megadott határidőig véglegesítésre került. 7. Az előminősítő pályázathoz elektronikus úton csatolni kell: I. kategóriában pályázóknak: - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra vonatkozó érvényes működési engedély másolatát, illetve a működési engedély módosítása, ismételt kiadása iránti kérelemnek a működést engedélyező szerv által érkeztetett példányát, - a házi segítségnyújtásra vonatkozó érvényes működési engedély másolatát, illetve a működési engedély módosítása, ismételt kiadása iránti kérelemnek a működést

79


engedélyező szerv által érkeztetett példányát. Ennek hiányában csatolni szükséges a települési önkormányzattal kötött megállapodást a házi segítségnyújtás szolgáltatásra vonatkozóan. - a szakmai programot (a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.)SzCsM rendeletben foglaltak szerint), - 2010. évre vonatkozó szolgáltatás szakmai tervét (milyen szervezettséggel és milyen készülékszámmal kívánja a feladatot ellátni) - előző évről, 2008-ról szóló szakmai, működési és pénzügyi beszámolót, - 2009. évi és 2010. évi költségvetési tervet, - munkatársak szakmai végzettséget igazoló okmányait, tanúsítványait - támogató szolgálattal és/ vagy pszichiátriai közösségi ellátással kötött együttműködési megállapodást/megállapodásokat (amennyiben rendelkezik vele a fenntartó vagy szolgáltató). II. kategóriában (regisztrációs) pályázóknak: - a működési engedély iránti kérelemnek a működést engedélyező szerv által érkeztetett példányát, - a házi segítségnyújtásra vonatkozó érvényes működési engedély másolatát, illetve a működési engedély kiadása iránti kérelemnek a működést engedélyező szerv által érkeztetett példányát. Ennek hiányában csatolni szükséges a települési önkormányzattal kötött megállapodást vagy a megállapodás megkötésére irányuló szándéknyilatkozatot a házi segítségnyújtás szolgáltatásra vonatkozóan. - 2010 évre vonatkozó szolgáltatás szakmai tervét (milyen célcsoportra vonatkozóan, milyen szervezettséggel és milyen készülékszámmal, milyen ellátási területen kívánja a feladatot ellátni) - 2010. évi költségvetési tervet. - támogató szolgálattal és/ vagy pszichiátriai közösségi ellátással kötött együttműködési megállapodást/megállapodásokat, ezek hiányában szándéknyilatkozatot arról, hogy kivel milyen tartalmú megállapodást kíván kötni (amennyiben tervezi ennek megkötését a fenntartó vagy szolgáltató). 8. A pályázatok/regisztrációk érvényességi ellenőrzése A benyújtott pályázatokat/regisztrációkat az FSZH iktatja, és pályázati azonosítóval látja el. A pályázatokat, regisztrációkat formailag ellenőrzi a beadási határidő lejártát követő 3 munkanapon belül. A pályázatok/regisztrációk formai ellenőrzésének kritériumai az alábbiak: - a pályázat kitöltöttsége, megfelelőssége, kötelező mellékletek megléte, - a pályázó szervezetnek a pályázat benyújtására való jogosultsága. Amennyiben a pályázat/regisztráció érvényességi ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek, a pályázót egy alkalommal 3 napon belül teljesítendő hiánypótlásra hívja fel. Hiánypótlásnak nincs helye, ha a pályázat/regisztráció érvénytelen, ha nem a fenntartó nyújtotta be a pályázatot. 9. Hiánypótlás módja A pályázat/regisztráció benyújtásának határidejétől számított 3 munkanapon belül az FSZH a pályázat hiányossága esetén – amennyiben a hiányosság pótolható – a hiányosságok kijavítására, pótlására, csak egy alkalommal, 3 napos határidővel felszólítja a pályázót/regisztrálót. A felszólítás elektronikus formában kerül megküldésre. Az értesítésben megjelöli az összes hiányt, valamint a hiánypótlás módját. Határidőben benyújtottnak minősül az a hiánypótlás, amely legkésőbb a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül (a határidő utolsó napján 24.00 óráig)

80


elektronikus úton az FSZH részére a pályázatkezelő rendszeren keresztül benyújtásra került. Amennyiben a pályázó/regisztráló nem pótolta a hiányosságokat vagy azoknak nem a hiánypótlási felhívásban meghatározott módon tett eleget a felszólításban megjelölt határidőre, úgy további hiánypótlásra nincs lehetőség. Ebben az esetben az FSZH megállapítja a pályázat/regisztráció érvénytelenségét és az érvénytelenség okát, majd a pályázatot/regisztrációt a megállapításaival együtt átadja a pályázati bizottságnak. A pályázati bizottság a Miniszter számára továbbítja az érvénytelenné nyilvánítást, s a Miniszter dönt a végleges érvénytelenítésről. Az érvénytelenné nyilvánítás ellen jogorvoslatnak helye nincs. 10. A pályázat elbírálásának menete A pályázat/regisztráció elbírálása bírálati bizottság javaslata alapján történik. A beérkezett pályázatokat/regisztrációkat az FSZH a pályázati bizottság elé terjeszti. Az elbírálás szakmai szempontrendszere: - Az ellátási terület szolgáltatási jellemzői, a célcsoport minőségi megjelölése alapján a szolgáltatásra az ellátási területen élő rászorultak érdekében szükség van-e? Ennek során vizsgálandó szempont a 65 év feletti lakosok száma, a súlyos fogyatékosok száma, a pszichiátriai betegek száma, a két óránál nagyobb gondozási szükséglettel rendelkező ellátottak száma, bentlakásos intézményi ellátásra várakozók, várólistán lévők száma, a szolgáltatás ellátórendszerre gyakorolt várható hatása. - A megjelölt ellátottak számának, körének, s a nyújtott szolgáltatásnak a megalapozottsága. - A havi hívások száma, valamint a riasztás folyamatának részletes leírása (figyelemmel az ellátott lakásában történő bejutásra). - A szolgáltatás hatékonyság mutatóinak, adatoknak a bemutatása - A szakmai követelmények milyen módon jelennek meg a szakmai programban és a pályázatban leírt szakmai tartalomban. - Működő szolgáltatás esetében a szolgáltatásnyújtás eddigi időtartamának bemutatása (hány éve működik). - A szakmai, hatósági ellenőrzés eredménye (ahol megtörtént). - A munkatársak rendelkeznek-e a végzettséget igazoló okirattal. - A szolgáltatás integráltsága, illetve kapcsolódása, vagy együttműködése más szolgáltatásokkal. - Azon pályázatok előnyben részesítése, amely a szolgáltatás területi kiegyenlítése értelmében szükséglet alapon hiányt pótol. (Az ellátási területen működik házi segítségnyújtás, de jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nem.) A pályázati bizottság nem javasolja támogatásra azon szervezetet, amely a) nem felel meg a jogszabályokban és a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek, b) nem megalapozott költségvetési tervet nyújtott be, a megjelölt felhasználás nem áll összhangban a beszámolóban bemutatott személyi és tárgyi feltételekkel, c) a benyújtott támogatás iránti kérelmében megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott, d) a korábban nyújtott állami vagy európai uniós támogatásokkal az előírt határidőre nem számolt el, e) korábbi pályázati program megvalósítása során, illetve a működtetés alatt engedély nélkül eltért a támogatási szerződésben foglaltaktól, f) korábban a támogatóval valótlan, megtévesztésre alkalmas adatokat közölt a támogatás felhasználásával kapcsolatban, g) szervezetnek adótartozása, illetve adók módjára behajtható köztartozása van, h) csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt áll, vagy a szervezet bírósági nyilvántartásból való törlését az ügyészség kezdeményezte,

81


i) korábban megítélt támogatásáról szóló beszámolóját a pályáztatók visszautasították, vagy lejárt esedékességű, elszámolatlan vagy visszafizetetlen kintlévősége van velük szemben, j) a pályázóval szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6.§ bekezdése szerint foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és ezen körülmény közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg, vagy ha érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, 8 munkanapon belül nem kezdeményezi. A pályázati bizottság a felhívásban foglalt feltételeknek megfelelően javaslatot tesz a támogatandó fenntartókról, és azok szolgáltatásairól. A bizottság javaslatát az FSZH 5 napon belül döntésre terjeszti fel a miniszternek. A miniszter 5 napon belül dönt a támogatandó pályázatokról. Az FSZH a döntést követő 3 napon belül értesítést küld a pályázat elbírálásáról, és az eredményeket közzéteszi. Elutasítás esetén az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás indokait. A pályázatokkal kapcsolatos döntések a http://www.szmm.gov.hu, valamint a www.afsz.hu honlapon kerülnek közzétételre. A döntés ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának helye nincs. 11. További információk A pályázati felhívás letölthető http://www.afsz.hu és a http://szmm.gov.hu honlapokról. A pályázattal kapcsolatban további információ kérhető az FSZH munkatársaitól az alábbi elérhetőségeken: Név Telefonszám E-mail Györe András 06-1-299-1060/521 [email protected] Dr. Kecskés Péter 06-1/299-1060/507 [email protected] Kovács Anita 06-1/459-1022 [email protected] Paári Angéla 06-30/584-6706 Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szerk.: Erdős Zsuzsanna, SzocioNet DDRMHSZK gesztorszervezet

Előminősítő pályázati felhívás szociális foglalkoztatást végző fenntartók befogadására és állami támogatására A Szociális és Munkaügyi Miniszter előminősítő pályázatot hirdet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99/B., 99/D., valamint a 99/E. §-okban meghatározott szociális foglalkoztatást közvetlenül végző, vagy külső foglalkoztatón keresztül működtető szociális intézmények szociális foglalkoztatási támogatására. A Szociális és Munkaügyi Miniszter a pályázat teljes lebonyolításával a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt (továbbiakban FSZH) bízza meg. 1. A pályázat célja: Magyarország közigazgatási területén érvényes szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szociális foglalkoztatást végző szociális intézmények előminősítése a szociális foglalkoztatás állami támogatásának elnyeréséhez. Háttér információk A folyamatban lévő szociális törvény módosítása alapján a szociális foglalkoztatás működésének támogatását a költségvetés 2010-től pályázat útján kívánja biztosítani, a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatából erre a célra elkülönített összegből. A befogadott szolgáltató fenntartója részére várhatóan három évre megkötött finanszírozási szerződést ajánlunk, 2010 évre meghatározott keretű támogatással.

82


A pályáztatási eljárás megegyezik a támogató szolgáltatás és közösségi ellátás 2009-től bevezetett gyakorlatával, amely jogszabály módosításokat von maga után. Tekintettel az idő rövidségére és arra a kormányzati szándékra, amely folyamatos ellátást kíván lehetővé tenni a szociális foglalkoztatásban, előminősítő rendszerben várjuk a szolgáltatások értékeléséhez szükséges pályázat beadását a fenntartók részéről Jelen pályázati kiíráson sikeres előminősítést elért szociális foglalkoztató fenntartója egy következő finanszírozási pályázat keretében a részére megajánlott, az ellátottakkal, illetve törvényes képviselőjükkel szociális foglalkoztatás céljából kötött megállapodások (munka-rehabilitációra), illetve munkaszerződések (fejlesztő- felkészítésre) száma és a szociális foglalkoztatási támogatás éves keretösszege alapján válnak jogosulttá állami támogatásra. A szociális foglalkoztatási támogatás mértéke évente kerül meghatározásra. A szociális foglalkoztatási támogatás mértéke függ: A.) A szociális foglalkoztatásban résztvevőket illetően: − a szociális foglalkoztatás formájától (munka-rehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő), − a szociális foglalkoztatásban támogatni kívánt ellátottak létszámától, − a foglalkoztatás munkaórájától, − a támogatásban részesülő foglalkoztatottak részére kifizetésre kerülő munkarehabilitációs díjak, illetve munkabérek és járulékai összegétől. B.) A szociális intézménynek a foglalkoztatással összefüggő kiadásaira tekintettel: − a külön jogszabályban előírt segítők munkabére és járulékai, − anyagköltség, − közüzemi költség, − adminisztrációs költség, − és eszközbeszerzés költségeitől, illetve: C.) A szociális foglalkoztatásból származó bevétel összegétől (amely kiegészítheti a szociális foglalkoztatás költségeit). A finanszírozási pályázat a 2010. évi költségvetés elfogadását követően jelenik meg. A finanszírozási pályázat meghívásos, kizárólag a sikeres előminősítést elért pályázó vehet rajta részt. 2. Pályázók köre A pályázat beadására azon állami, nem állami és egyházi fenntartású szociális intézmény fenntartója jogosult, amely a pályázat kiírásának megjelentetésekor érvényes szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezik és szociális foglalkoztatási támogatásban részesült. A fenntartónak minden szociális foglalkoztatást nyújtó intézményére vonatkozóan külön – külön kell pályázatot benyújtania. Ilyen esetben a fenntartó több pályázattal vesz részt a pályázati eljárásban. Amennyiben egy intézményen belül több külső foglalkoztatóval van megállapodása szociális foglalkoztatás biztosítására, akkor azt az intézményenként beadott pályázatán belül szükséges feltüntetni. 3. A pályázóval szembeni elvárások Az a szociális intézményt fenntartó pályázhat, amelyik a pályázat kiírásának megjelentetésekor rendelkezik jogerős működési engedéllyel szociális foglalkoztatásra (továbbiakban intézményi foglalkoztató), vagy megállapodást kötött szociális foglalkoztatásra szóló jogerős működési engedéllyel rendelkező személlyel, illetve szervezettel (továbbiakban külső foglalkoztató). A pályázó a szociális foglalkoztatás céljából 2009 évre kötött egyidejűleg fennálló szerződések valamint megállapodások számára és az abban megjelölt munkaidő összesítésére figyelemmel kap szociális foglalkoztatási támogatást, figyelemmel a szociális foglakoztatás típusára, arányaira, az ellátás szakmai sajátosságaira, a 2010

83


évre elkészített foglalkoztatás szakmai tervre, valamint az adott ellátási típusra eső költségvetési keretre. 4. A pályázat benyújtásának határideje A pályázat benyújtásának határideje: 2009. november 06. 24 óráig. 5. Minősítés érvényességének időszaka 2010. január 01.-től 2012. december 31. napjáig terjedő időszak. 6. A pályázat benyújtásának módja és helye A pályázatot elektronikus úton kell benyújtani a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal pályázatkezelő rendszerén keresztül, melybe az adatokat 2009. október 15-től lehet berögzíteni. A pályázó a https://finanszirozas.afsz.hu honlapra való belépése után a Szociális Regiszter használatához megadott felhasználónevével és jelszavával válik jogosulttá a pályázat beadására. Az internetes pályázati adatlapot a pályázati kiírásban közölteknek megfelelően hiánytalanul, azaz minden kérdésére választ adva kell kitölteni, és a 7. pont szerinti mellékleteket elektronikus becsatolni. Benyújtottnak csak az a pályázat minősül, amely az FSZH internetes pályázatkezelő rendszerében a megadott határidőig véglegesítésre került. 7. A pályázathoz elektronikus úton csatolni kell: - a szociális foglalkoztatásra szóló jogerős működési engedélyt, továbbá folyamatban lévő módosítás esetén a működést engedélyező hatóság által érkeztetett kérelmet, - a szociális ellátásra szóló jogerős működési engedélyt, továbbá folyamatban lévő módosítás esetén a működést engedélyező hatóság által érkeztetett kérelmet, - külső foglalkoztatóval kötött megállapodást, amennyiben azon keresztül történik a szociális foglalkoztatás, - előző évről, 2008-ról szóló szakmai, működési és pénzügyi beszámolót, - 2010. évi foglalkoztatás szakmai tervét, amely tartalmazza: a foglalkoztatott célcsoport megjelölését, bemutatását és foglalkoztathatóságának minősítését, a foglalkoztatási tevékenységet, foglalkoztatottak tervezet létszámát és megoszlását, tervezett éves munkaidőt - foglalkoztatási típusonként, az intézmény szakmai programjának és a foglalkoztatás szakmai programjának kapcsolódását, szinergiáját - 2009. évi és 2010. évi költségvetési tervét, - a szociális foglalkoztatásból származó pénzügyi bevételek visszafordításának tervezetét annak módját és formáját, - munkatársak szakmai végzettséget igazoló tanúsítványait, - az intézmény nyilatkozatát arról, hogy a pályázati program végrehajtását – sikeres pályázat esetén - vállalja. 8. A pályázatok érvényességi ellenőrzése A benyújtott pályázatokat az FSZH iktatja, pályázati azonosítóval látja el, majd formailag ellenőrzi a beadási határidő lejártát követő 5 munkanapon belül. A pályázatok formai ellenőrzésének kritériumai az alábbiak: - a pályázat kitöltöttsége, megfelelőssége, kötelező mellékletek megléte, - a pályázó szervezetnek a pályázat benyújtására való jogosultsága. Amennyiben a pályázat érvényességi ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek, a pályázót egy alkalommal 3 napon belül teljesítendő hiánypótlásra hívja fel. Hiánypótlásnak nincs helye, a pályázat érvénytelen, ha nem a fenntartó nyújtotta be. 9. Hiánypótlás módja A pályázat benyújtásának határidejétől számított 3 napon belül az FSZH a pályázat hiányossága esetén – amennyiben a hiányosság pótolható – a hiányosságok kijavítására,

84


pótlására, csak egy alkalommal, 3 napos határidővel felszólítja a pályázót. A felszólítás elektronikus formában kerül megküldésre a pályázati űrlapon megadott fenntartói e-mail címre. Az értesítés tartalmazza a hiányosságokat, valamint a hiánypótlás módját. Határidőben benyújtottnak minősül az a hiánypótlás, amely legkésőbb a hiánypótlási felhívás megküldésétől számított 3 napon belül (a határidő utolsó napján 24.00 óráig) elektronikus úton az FSZH részére a pályázatkezelő rendszeren keresztül benyújtásra került. Ezúton hívjuk fel a pályázatot benyújtani kívánó fenntartók figyelmét arra, hogy az eredményes pályázatok érdekében a pályázati időszakban elektronikus üzeneteket folyamatosan kövessék nyomon. Amennyiben a pályázó nem pótolta a hiányosságokat vagy azoknak nem a hiánypótlási felhívásban meghatározott módon tett eleget a felszólításban megjelölt határidőre, úgy további hiánypótlásra nincs lehetőség. Ebben az esetben az FSZH megállapítja a pályázat érvénytelenségét és az érvénytelenség okát, majd a pályázatot a megállapításával együtt átadja a pályázati bizottságnak. A pályázati bizottság a miniszter számára továbbítja az érvénytelenné nyilvánítást, s a Miniszter dönt a végleges érvénytelenítésről. Az érvénytelenné nyilvánítás ellen jogorvoslatnak helye nincs. 10. A pályázat elbírálásának menete A pályázat elbírálása bírálati bizottság javaslata alapján pályázatokat az FSZH a pályázati bizottság elé terjeszti.

történik.

A

beérkezett

Az elbírálásnál figyelembe vett szakmai szempontrendszer: - Az intézmény szakmai programja és a foglalkoztatási szakmai program egymásra épülése, azok mennyire segítik elő az egyéni fejlesztést, illetve rehabilitációt, valamint a szociális foglalkoztatás törvényben megjelölt céljait, ezek mennyiben vannak összhangba a 2010. év foglalkoztatás szakmai tervével. - Munka-rehabilitáció esetében a foglalkoztatás mennyiben segíti elő a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzését, illetve fejlesztését, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítést. - A munka-rehabilitációs tevékenység megválasztásánál a szociális intézmény vezetője figyelembe veszi-e az ellátott testi és szellemi képességeit, és speciális szükségleteinek megfelelően biztosítja-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. - A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás mennyiben segíti elő az önálló munkavégző képesség kialakítását, helyreállítását, fejlesztését, valamint az ellátott felkészítése hogyan valósul meg a védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. - A fenti szakmai követelmények milyen módon jelennek meg a szakmai programokban és a pályázatban leírt szakmai tartalomban. - A foglalkoztatás során mennyiben jelenik meg azon célcsoport választása, munkarehabilitációja, vagy fejlesztése, amely a nyílt munkaerőpiacon más foglalkoztatási formában nem tud megjelenni. - Lehetőséget teremt-e a szolgáltató a helyettesíthetőségre, a munkából időszakosan kiesett (pl. betegség) megállapodással vagy munkaszerződéssel rendelkező személyek helyettesíthetőségére, időszakosan más ellátottak alkalmazására. - A pénzügyi mutatók megalapozottsága, a foglalkoztatásból származó bevétel arányos visszaforgatása a szociális foglalkoztatás fejlesztésébe és működtetésébe. - A szociális foglalkoztatás szociális hatósági ellenőrzésének tapasztalatai. - Előnyben részesülnek a komplex rehabilitációs programok, valamint a költséghatékony foglalkoztatási programok. - Továbbá előnyben részesülnek azok a szociális foglalkoztatók, amelyek törekednek piacképes termékek előállítására vagy tevékenységek megszervezésére, erőfeszítéseket tesznek megfelelő piacok felkutatására.

85


-

Ugyanígy előnyben részesülnek az elbírálás során azok a szociális foglalkoztatók, amelyek a kimutathatóan képesek a foglalkoztatásban részesülőket a védett foglalkoztatásba, vagy nyílt munkaerőpiacra juttatni.

A pályázati bizottság nem javasolja támogatásra azon fenntartót, amely a) nem felel meg a jogszabályokban és a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek, b) nem megalapozott költségvetési tervet nyújtott be, a megjelölt felhasználás nem áll összhangban a beszámolóban bemutatott személyi és tárgyi feltételekkel c) a benyújtott támogatás iránti kérelmében megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott, d) a korábban nyújtott állami vagy európai uniós támogatásokkal az előírt határidőre nem számolt el, e) korábbi pályázati program megvalósítása során, illetve a működtetés alatt engedély nélkül eltért a támogatási szerződésben foglaltaktól, f) szervezetnek adótartozása, illetve adók módjára behajtható köztartozása van, g) csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt áll, vagy a szervezet bírósági nyilvántartásból való törlését az ügyészség kezdeményezte, h) korábban megítélt támogatásáról szóló beszámolóját a pályáztatók visszautasították, vagy lejárt esedékességű, elszámolatlan vagy visszafizetetlen kintlévősége van velük szemben, j) a pályázóval szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6.§ bekezdése szerint foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és ezen körülmény közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg, vagy ha érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, 8 munkanapon belül nem kezdeményezi. A pályázati bizottság a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelően javaslatot tesz a támogatandó pályázatokról. A bizottság javaslatát az FSZH 5 napon belül döntésre terjeszti fel a Miniszternek. A Miniszter 5 napon belül dönt a támogatandó pályázatokról. Az FSZH a döntést követő 3 napon belül értesítést küld a pályázat elbírálásáról, és az eredményeket közzéteszi. Elutasítás esetén az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás indokait. A pályázatokkal kapcsolatos döntések a http://www.szmm.gov.hu, valamint a www.afsz.hu honlapon kerülnek közzétételre. A döntés ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának helye nincs. 11. További információk A pályázati felhívás letölthető http://www.afsz.hu és a http://szmm.gov.hu honlapokról. A pályázattal kapcsolatban további információ kérhető az FSZH munkatársaitól az alábbi elérhetőségeken: Név Telefonszám E-mail Györe András 06-1-299-1060/521 [email protected] Velkei Mariann 06-30/432-6877 [email protected] Heidl Beáta 06-30/584-9946 Farkasné Farkas Gyöngyi 06-30/584-5606 [email protected] Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szerk.: Erdős Zsuzsanna, SzocioNet DDRMHSZK gesztorszervezet

86


Aktuális képzési felhívások

Aktuális képzési felhívások

Képzési aktualitások Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a SzocioNet DDRMHSZK azon akkreditált szakmai továbbképzéseire vonatkozó legfontosabb információkat, melyeket még 2009. évben tervezünk indítani: Képzés címe

Résztvevők száma (fő)

Képzés típusa

A továbbképzése n való részvétellel szerezhető pontok száma:

Várható helyszín

Várható indítási időpont:

„Financial Education” Pénzügyi képzés szociális szakembereknek a lakossági eladósodás megelőzése és kezelése érdekében A 12 lépéses önsegítő csoportok kultúrája Kommunikációs tréning

25-30

Szakmai műhely

25 pont

Pécs

2009. szeptember 18.

50 -00

Szakmai tanácskozás

6 pont

Pécs

18-22

Szakmai személyiségfejlesz tés

25 pont

Pécs

2009. szeptember 25. 2009. október 7.

„Financial Education” Pénzügyi képzés szociális szakembereknek a lakossági eladósodás megelőzése és kezelése érdekében Pszichiátriai és szenvedélybetegek testi - lelki segítése professzionális módon

25-30

Szakmai műhely

25 pont

Balmazújvár os

2009. október

30-35 fő

Tanfolyam

40 pont

Pécs

2009. október

II. Regionális Módszertani Konferencia Demens ellátottak a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben Hálózatépítés a szociális szférában.

50-100

Szakmai tanácskozás

5 pont

Szekszárd

30-35 fő

Tanfolyam

45 pont

Nagyatád

35-40

Tanfolyam

30 pont

Gyönk

87

2009. november 1920. 2009. ősz

2009. ősz


Folyamatban levő képzéseink: Képzés címe

Résztvevők száma (fő)

Képzés típusa

A továbbképzésen való részvétellel szerezhető pontok száma:

Várható helyszín

Kezdési időpont:

Szociális Szakemberek Kávéháza Demens ellátottak a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben

30 fő

Szakmai műhely

10 pont

Pécs

2009. január 15.

38 fő

Tanfolyam

45 pont

Berzence

2009. május 21.

A képzések szervezésére alapvetően a jelentkezők létszámától függően kerül sor, tehát elsősorban azok a képzések kerülnek megszervezésre, amelyekre a szükséges létszámú jelentkező jelzi részvételi szándékát. A képzések helyszínének kialakítására is a jelentkezők által megjelölt, igényelt helyszínek alapján kerül sor, a legidálisabb megoldást keresve. Lehetőség van továbbá - megfelelő számú jelentkező esetén – ún. kihelyezett képzés szervezésére. Ennek feltétele egy minimális létszám a fogadó intézményből, helyszín biztosítása, ill. a további jelentkezők toborzásában való közreműködés. Ez esetben a részvételi díjból kedvezmény biztosítására van lehetőség. Felhívás Szeretnénk bemutatni Önöknek a Dr. Keserű Tanácsadó és Fejlesztő Iroda Betéti Társaságot. Az Iroda, mint társaság 1999-ben alakult ugyan, de tevékenysége, mivel lényegében (szakmailag) a mai napig egy személyhez kötődik, összekapcsolódik Dr. Keserű Károly (1999-et megelőzően egyéni vállalkozó, majd azt megelőzően úgynevezett „szellemi szabadfoglalkozású”) tanácsadói-tréneri munkájával. Az Iroda cégszerű működését mégis az indokolja, hogy az elmúlt évek során, a különösen nagyobb „lélegzetű” megbízások esetén, természetes módon vonódtak be a fejlesztői munkákba részben juniornak tekinthető (volt tanítvány) trénerek, részben pedig ez adott megfelelő keretet ahhoz, hogy más tanácsadókkal, tanácsadó cégekkel szakmai networkként tudjunk együttműködni. Amennyiben igénybe kívánja venni a társaság szolgáltatásait, az alábbi elérhetőségeken veheti fel a kapcsolatot: Dr. Keserű Károly, 30/236-1989 [email protected] A szervezet aktuális képzési felhívása: Szupervízió – csoportos szakmai személyiségfejlesztő folyamat A továbbképzés célja, tartalma: A szakmai személyiség fejlesztése és a mindennapi (szakmai) tapasztalatból való tanulás elősegítése. Együttdolgozó munkatársak jelentkezése esetén: a szakmai személyiség fejlesztésén túl a team együttműködésének (kölcsönösség, egymásra hatás stb.) fejlesztése, az esetek szervezeti kontextusának intenzívebb tudatosítása. A résztvevő által fizetett részvételi díj: Tervezett létszám: A továbbképzés időbeosztása: A továbbképzés helyszíne: A továbbképzés pontértéke: A továbbképzés engedélyszáma:

48.000.-Ft/fő 6-8 fő, ill. team-szupervízió esetén 14 fő 6 x 5 óra (öszesen 30) Pécs, Kaposvár, Budapest 30 pont S-05-134/3008

88


A program fókusza a szupervíziós esetfeldolgozásokon van, azonban időt és figyelmet szentelünk a csoportalakulás folyamatának, a csoportdinamikai tényezőknek, és megfelelő, de a továbbképzés gyakorlati és sajátélményű jellegét nem befolyásoló elméleti megalapozásnak is. Együtt, egy szervezetben dolgozó munkatársak által igényelt szupervízióban az egyéni esetfeldolgozás mellett a közös munka és a szervezeti kapcsolatok – maga az együttműködő team – is egyre inkább fókuszba kerül. Ilyen helyzet azt is megköveteli, hogy a munkatársak együttesen legyenek jelen a folyamatban, így viszont létszámban is eltérhet a team-szupervíziós csoport az ideálistól (6-8fő). (Ezen felül a szituáció komplexitása is megköveteli, hogy 8-14 fő közötti team-szupervíziós fejlesztési folyamatot ketten vezessenek.) A team-szupervízió másodlagos, de ugyanolyan fontos hatása, hogy a munkatársak közösen vesznek részt egy olyan probléma-feldolgozó folyamatban, amely konkrét szakmai témák feldolgozásán keresztül segíti a működés megújítását, a viszonyok tisztázását, és a team-munka hatékonyságát. A SzocioNet képzéseiről részletesebben a www.ddrfk.hu és www.cssk.hu weboldalakon tájékozódhat. Írta: Benyes Rita, Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont

SzocioNet Regiszter

A SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ elkészítette Baranya, Somogy és Tolna megye területén működő szociális szolgáltatások jegyzékét. A kiadvány nyomdai formátumával megegyező elektronikus formában letölthető a http://www.cssk.hu/modszertani_informaciok/modszertani_hirek/2009-0826/szocionet_regiszter_2009.html címen.

89

III. Szakmai Hírlevél

Recommend Documents