III. évfolyam 14. szám március április 1

III. évfolyam 14. szám. 2012. március 26 – 2012. április 1.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. április 3 Az Erzsébet-program keretében szociális táboroztatást indít a kormány…………….…....…3.oldal 2012. április 5. „A Jó tanuló – jó sportoló” pályázat győzteseit díjazta Réthelyi Miklós………………...….…4.oldal 2012. április 6. Pályázati lehetőség az iskolai közösségi szolgálat támogatására…………….…………….…4.oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Hírlap 2012-04-02 Egyetértés az alapértékekről………………………………………………………………………5.oldal Fővárosi oktatási portál 2012.04.02. Középpontban az eredményesebb nevelés és oktatás - letölthető előadásokkal ………...…6.oldal Edupress 2012-04-02. Elveszítheti függetlenségét a Szolnoki Főiskola…………………………………………...….…7.oldal Magyar Hírlap 2012-04-02 Diákhitel 2 is segítené a belső nyelvvizsgát………………………………………………...……8.oldal Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió 2012. április 03. Valódi értékekre épül az új alaptanterv + Hang…………………………………………………9.oldal Népszabadság 2012. április 4. Elbizonytalanított iskolaigazgatók…………….…………………………………………………9.oldal Magyar Nemzet 2012. április 5. 4.oldal Iskolai szaktanácsadók segítik a tanárokat …………….………………………………………11.oldal Népszava 2012. április 05. PDSZ:nagyobb beleszólást a nevelőtestületeknek az intézményvezetői kinevezéseknél!.12.oldal MTV – MR Krónika 2012. április 06. A rektorokat is nyugdíjazzák 65 év fölött – letölthető hanggal……………………...….……14.oldal

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

1

Népszabadság 2012. április 6. Baptistáké lesz a váci oktatás? …………….…………………………………………………..…14.oldal HVG 2012. április 7. 14-15. oldal Egyként törzsanyag lesz Wass Albert és Kertész Imre…………………………………………15.oldal MTV , az Este letölthető 2012. április 07. 2013-tól szaktanácsadók működhetnek a tanárok mellett – letölthető videóval………..…17.oldal Országos hírek Fn Hír 24. hu 2012.04.03. Drága lesz az iskola-einstand…………….………………………………………………………18.oldal Népszava 2012. április 03. Oktatási intézményeket vonnak össze Veszprémben…………………………………....……19.oldal Fn Hír 24. hu 2012.04.03. Készül az Agóra oktatási koncepciója……………………………………………………...……20.oldal HVG.hu 2012. április 04 Nyolcszáz borsodi pedagógus több hónapja vár a pénzére……………………………..……21.oldal HírTV Iskolapélda 2012. április 4. Utolsó interjú Kopp Máriával – letölthető interjú…………….………………………………...23.oldal Magyar Narancs 2012. április 5. 8-10. oldal "Mit írtak alá?" - Mohácsi Erzsébet jogvédő a szegregációs perekről …………………..……23.oldal Origo 2012. 04. 05. Fideszezés durvítja a szigetszentmiklósi iskolaháborút…………….……………………....…28.oldal Szakmai sajtó Fővárosi oktatási portál 2012.04.04. Húsz éves pestszentlőrinci Vörösmarty Gimnázium…………….…………………………..…30.oldal Szakmai közlemények Géniusz Portál 2012. április 4. Ismét igényelhetők a Géniusz képzések…………….…………………………………………..32.oldal 2012. 04.02. Közoktatási Szakértők Országos Egyesületének honlapja Küldöttgyűlés 2012. ………………………………………………………………………..…..….33.oldal Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2012. április 03. Lezajlott az AJTP XI. Országos Konferenciája…………………………………………….…..…33.oldal Blog …………….…………………………………………………………………………………...33.oldal


2

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. április 3 Az Erzsébet-program keretében szociális táboroztatást indít a kormány Erzsébet-program második pályázata keretében gyermekek számára szerveznek nyaralást az Erzsébet Táborokba - jelentette be Soltész Miklós szociális államtitkár Gál András Levente kormánybiztossal közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján. Soltész Miklós emlékeztetett: januárban a kormány nagyszabású üdültetési és táboroztatási programot indított a Nemzeti Üdülési Alapítvány segítségével. Első körben üdülésre szociálisan rászoruló családok, időskorúak, fogyatékossággal élők és a szociális- és gyermekvédelmi intézmények munkatársai pályázhattak. A rendelkezésre álló 2 milliárd forintból 75 ezer olyan ember pihenhet állami üdülőkben, akik egyébként nem jutnának hozzá ilyen szolgáltatásokhoz. Az Erzsébet-program második elemeként nyári táboroztatásra ír ki pályázatokat az alapítvány jelentette be Soltész Miklós. Először a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásban, nevelőszülőknél élő gyermekek, valamint általános iskolák tanulói számára hirdetnek nyári táborozási lehetőséget. A becslések szerint 20-40 ezer gyermek – június 18. és augusztus 25. között, 10 héten keresztül – elsősorban a Balaton és a Velceni-tó partján található állami tulajdonú táborokban nyaralhat egy hetet, szociális helyzettől függő önrész vállalása mellett. A pályázati keret 1 milliárd forint. Nemsokára határon túli magyar fiatalok számára is nyílik lehetőség az Erzsébet Táborokban való részvételre, valamint tematikus és sporttáborok szervezését is tervezik - mondta Soltész Miklós. Gál András Levente kormánybiztos hozzátette: a jó állam kialakítása érdekében fontos kormányzati célkitűzés, hogy kihasználják az állami üdülőingatlanok szabad kapacitásait. A kormányzati üdülők mellett a megyéktől átvett ingatlanok helyzetét is rendezni szeretnék, a rendszerváltásig visszamenőleg pedig vizsgálják majd az állami üdülési ingatlanok sorsát - húzta alá. Emlékeztetett, hogy az üdülési alapítvány létrehozásakor 365 kormányzati és szakszervezeti ingatlan került az alapítvány birtokába, ebből mára egy sincs meg. Az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálatot indított. Guller Zoltán, az Erzsébet-utalványt kibocsátó társaság ügyvezető igazgatója elmondta, az utalványt másfél millió ember használja, a törvény értelmében a forgalmazás hasznát kizárólag a közjó céljaira lehet fordítani. Az Erzsébet-programot egy tanácsadó testület is segíti – fűzte hozzá. Sunyovszky Szilvia, a testület tagja úgy fogalmazott: az a céljuk, hogy hasznos tartalommal töltsék meg a táborozás idejét. A civil tanácsadó testület tagjai különböző területekről érkeztek, így saját, szerteágazó tapasztalataikkal segíthetik a programot. A munkában részt vesz többek közt Borza Teréz porcelánművész, Németh Anna Mária gasztroenterológus, Horváth Ádám operaénekes, Lovas Pál belsőépítész, Csókay András idegsebész, Zacher Gábor toxikológus és Kovács István volt ökölvívó. http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/hirek?page=2


3

2012. április 5. A Jó tanuló – jó sportoló” pályázat győzteseit díjazta Réthelyi Miklós Nem lehetetlen többet követelni magunktól, mint a megszokott, mint az átlag – mondta a nemzeti erőforrás miniszter a budapesti Magyar Sport Házában, ahol kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket elérő diákoknak adott át elismerő oklevelet. „A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kisemberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik" – idézte a miniszter Muhammad Ali elhíresült szavait a „Jó tanuló – jó sportoló” pályázat díjkiosztó ünnepségén Az ép testben ép lélek ideálja ma is lehetséges – emelte ki Réthelyi Miklós –, hiszen egyszerre lehet valaki igazi könyvmoly és élsportoló: a kettőt nem lehetetlen ötvözni. Nem lehetetlen többet követelni magunktól, mint a megszokott, mint az átlag – mutatott rá. A NEFMI ezt a szellemiséget kívánja életben tartani, amikor minden évben kiírja "Jó tanuló – jó sportoló” pályázatát. A miniszter gratulált a 373 pályázó közül kiválasztott 94 díjazottnak, valamint szüleinknek és tanáraiknak. Nyomatékosította: mind kemény munkát végeztek, melynek nem marad el a dicsérete. „A Magyar Köztársaság jó tanulója - jó sportolója 2010” pályázat kiírásában közreműködő szervezetek: a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Diáksport Szövetség, a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/hirek

2012. április 6. Pályázati lehetőség az iskolai közösségi szolgálat támogatására A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása (tanulást segítő támogató formák bevezetése)” című könnyített pályázati kiírás. http://www.nfu.hu/palyazati_lehetoseg_a_kozossegi_szolgalat_tamogatasa_erdekeben Az iskolai közösségi szolgálatot a Nemzeti köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC. 6. § (4)) vezeti be a köznevelés rendszerébe. A pályázati konstrukció az iskolák iskolai közösségi szolgálatra való felkészülését segíti, hasonlóan a 2011 tavaszán sikeresen megvalósult TÁRsadalmi Szolidaritás (TÁRS) programhoz. Az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékek körében szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Ezzel a fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját, tanulás közben megszerzett élményeiken keresztül kívánjuk fejleszteni szociális érzékenységüket és számos olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment, felelős döntéshozatal, vezetői készségek, stb.), melyek elengedhetetlenek a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

4

A pályázat keretösszege a konvergencia régiókban 1.170.000.000 Ft, a Közép-magyarországi régióban 130.000.000 Ft. Egy fenntartó 5 és 100 millió forint közötti összeget igényelhet. http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Hírlap 2012-04-02 Egyetértés az alapértékekről Mintegy ezer konkrét és csaknem hatszázötven általánosan értékelő hozzászólás érkezett a NAThoz A magyarság eredete vagy éppen az evolúció kapcsán számos olyan javaslat érkezett a Nemzeti alaptantervhez, amelyek alapvető újragondolást igényelnének, s így tudománytörténeti viták szükségeltetnének a tantervbe történő illesztésükhöz. Nem meglepő ugyanakkor, hogy más műveltségi területekkel összevetve kiemelkedően a legtöbben a magyar nyelv és irodalom kérdésében szóltak hozzá a tervezethez. Mintegy ezer, a szövegtervezethez kapcsolódó és csaknem hatszázötven általánosan értékelő hozzászólás érkezett a Nemzeti alaptanterv (Nat) február elején közzétett tervezetéhez – derül ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet lapunknak eljuttatott összesítéséből. A szövegtervezethez megfogalmazott vélemények kiemelkedően legnagyobb része, több mint harmada a magyar nyelv és irodalom témakörét érintette, az ember és társadalom műveltségterülethez – lényegében ez fedi le a történelem tantárgyat – kapcsolódó vélemények tizennégy százalékot tettek ki. Érdekes, hogy a bevezetőhöz alig több mint nyolcvan – inkább egyetértő, mint kifogásoló – észrevételt kapott az intézet, pedig a köznevelés alapjai között bizonyos értékek megjelenítése – mint a „hazafias érzelemvilág” vagy a szilárd erkölcsi ítélőképesség kialakulása – egyes sajtótermékekben korábban gúny tárgyává váltak. A végleges alaptanterven e napokban is dolgozó szakbizottságok alapvetően három problémakört azonosítottak a magyartanításnál, az irodalmi kánon kérdése, a memoriterek szerepe és az életkori sajátosságok figyelembe vétele kapcsán. A Takaró Mihály irodalomtörténész nyomán sokak által felvetett szerzők beemelése az egyik fő kérdés, amely éppen a kánon szélesítését jelentené. Úgy tudjuk, ha a huszadik század első feléből nem is az összes, általa említett szerző, de például Wass Albert életműve valamilyen formában bekerülhet a végleges változatba. Az ember és társadalom műveltségterület esetében a nemzeti identitás erősítése, a művészeteknél a népművészet határozottabb megjelenítése, a testnevelésnél a néptánc beemelése, az ember és természetnél pedig a gyakorlatiasság nagyobb szerepe körül zajlanak főként a szakmai egyeztetések. A Nathoz ugyanakkor olyan javaslatok is érkeztek, mint például a jelenleg elfogadott evolúciós elmélet „kiiktatása” vagy a magyarság finnugor nyelvrokonságának megkérdőjelezése. Ezek kapcsán Kaposi József, a Nat-bizottság elnöke korábban azt mondta, az alaptanterv nem képes arra, hogy tudománytörténeti vitákat döntsön el. Az olyan – egyébként kifejezetten hasznos – ismeretek elsajátítása, mint a tízujjas vakon gépelés vagy a sakktanítás órarendbe emelése, esetleg a rovásírás gyerekekkel való megismertetése, pedig az időigényesség mellett azt a problémát is felveti, hogy ezek oktatásához az iskolákban nincsenek megfelelően képzett pedagógusok. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

5

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken jelentette be, hogy néhány héten belül a kormány asztalára kerülhet a végleges tervezet. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/egyetertes_az_alapertekekrol.html

Fővárosi oktatási portál 2012.04.02. Középpontban az eredményesebb nevelés és oktatás - letölthető előadásokkal Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége 2012. március 22-én tanácskozást tartott, melyen az új köznevelési törvény bevezetésével kapcsolatban az öt időpontról Szakál Ferenc, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tanácsadója tartott előadást, Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója pedig a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek újdonságait mutatta be. - Az informatika minden olyan órán jelenjen meg, ahol csak lehet. A tízujjas gépírás viszont nem vezethető be, mert ami a pedagógusok számára se követelmény, az nem lehet a gyerekeknek sem hangoztatta Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szándékainak bemutatása közben. A főigazgató kitért az iskolai munkában megvalósítandó fejlesztési területekre, a nevelési célokra is, amelyek felsorolása tartogatott újdonságokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a családi életre nevelés, a másokért való felelősségvállalás, az önkéntesség, a pályaorientáció, a fenntarthatóság és környezettudatosság, a pénzügyi nevelés, a médiatudatosság, a tanulás tanítása – ma még kevéssé vannak jelen az oktatási intézményekben. Ezzel párhuzamosan a kulcskompetenciák tartalma is gazdagodott. A digitális kompetencia, a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség, a hatékony, önálló tanulás készségeinek elsajátítása kap új hangsúlyt a jövőben. Ezek mellett természetesen a hagyományos kompetenciaterületek – az anyanyelvi, az idegen nyelvi kommunikáció, a természettudományos, a technikai és a matematikai kompetenciák sem szorulnak háttérbe. Kaposi József a vitatott kérdésekről is beszélt. Nincs egységes vélemény a szakemberek között a nemzeti alapműveltség tartalmát illetően. Emellett kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedben a legnagyobb forrásbővítést az oktatás területén az idegen nyelvi képzés terén valósult meg. Ezzel is összefügghet, hogy a tantervi javaslatban és az elérendő szintek meghatározása sem talált egységes fogadtatásra. Az új NAT a diákok számára az A2-es nyelvvizsga szint elérését célozza a 412. évfolyam végéig. Ez összesen 1000 idegen nyelvi tanórát jelent. A tapasztalatok szerint már 7800 órának elégnek kell lennie a B2-es szinthez. Ez a középfokú nyelvvizsga szintje, de a jelenlegi mutatók szerint csupán a diákok 30-35 százalékának sikerül idáig eljutnia. - Középpontban az eredményesebb nevelés és oktatás. Fontos felismerni azonban, hogy nemcsak a tanórák száma a lényeges az új NAT-ban, hanem a tanórákon belüli pedagógiai aktivitás fokozása is – emelte ki Kaposi József. Ezt követően a főigazgató ismertette a március 2-án zárult társadalmi egyeztetés eredményeit: összesen 1651 észrevétel érkezett, ebből 648 értékelő vélemény, 1055 a szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás. Az átdolgozott új NAT, amely az értékelvű és nevelésközpontú pedagógiai gondolkodás középpontra állításával az eredményesebb és hatékonyabb nevelést és oktatást állítja középpontba, néhány héten belül kormány elé kerül, és várhatóan április végén fogadják el.


6

Kaposi József előadásának prezentációja http://www.katedraonline.hu/sites/default/files/Nat.ppt Szakál Ferenc, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tanácsadója a szeptembertől hatályos új Köznevelési Törvény bemutatását öt kapcsoló dátum köré szervezte: 2012. szeptember 1., 2013 január 1., 2013. szeptember 1., 2014 szeptember 1. és 2016. január 1. Így az első lényegi változások fél év múlva kezdődnek, amikor a belépő osztályok már az új NAT szerint kezdik meg a tanulást. A tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok 2013. január 1-jétől érvényesek, és ekkortól lesznek az önkormányzati intézmények állami fenntartásúak. Az ingyenes tartós tankönyvek 2013 szeptemberétől lesznek hozzáférhetőek az iskolákban, szintén ekkor lép hatályba a pedagógusok előmeneteli rendszere és az új bértábla. A 3 éves kortól kötelező óvodai beíratás rendelkezése viszont 2014. szeptember 1-jén lép életbe. Az új törvény bemutatása során elhangzott, hogy az intézményrendszer is változni fog. Átnevezik a diákotthonokat, kizárólag kollégiumok lesznek. A nevelési tanácsadók az úgynevezett pedagógiai szakszolgálati intézmények részévé válnak. Számos területet kormányrendeletekkel fognak újraszabályozni. Ezeket az év során folyamatosan dolgozzák ki. Szakál Ferenc előadásának prezentációja http://www.katedraonline.hu/sites/default/files/NktBp20120322_0.ppt Az előadás végén a hallgatóságtól érkezett kérdésre adott válaszok következtek. Vajon jövő januárban az iskolák állami átvételét követően az iskolaigazgatók a helyükön maradnak-e? Vagy az ő állásaikat is megpályáztatják, úgy ahogyan a megyei fenntartású iskolák esetében is történt az idei éve elején? A minisztérium munkatársa erre azt válaszolta, hogy nem gondolja, hogy több ezer igazgató munkakörének soron kívüli pályáztatására sor kerülne. Majd hozzátette, jelenleg még tervezet szintjén sem ismert egy erre vonatkozó tervezet. Végezetül a tanácsadó felhívta a jelenlévők figyelmét az államtitkárság egy új információs e-mail címére, a [email protected] címre. Egyben bátorított mindenki arra, hogy az új törvénnyel kapcsolatos kérdéseiket tegyék fel, írják meg. Az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetségének tanácskozását a XVI. kerületi Erzsébetligeti Színházban a szervezet elnökének, Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriellának a beszámolója zárta. A szervezet éves munkája során folyamatosan véleményezte a közoktatáshoz kapcsolódó jogszabálytervezeteket. Állást foglalt az állami fenntartásba került iskolák igazgatói megbízásának újrapályáztatásával kapcsolatban. Jó kapcsolatot sikerült kialakítani az Országos Élelmezéstudományi Egyesülettel, akik ebben az évben fél millió forinttal támogatják az iskolaigazgatók szervezetét. http://www.budapestedu.hu/felsomenu/hirek/aiosz_tanacskozas.html

Edupress 2012-04-02. Elveszítheti függetlenségét a Szolnoki Főiskola Valószínűleg nem működhet tovább független intézményként a Szolnoki Főiskola - tudatta az intézmény rektora a Magyar Nemzettel. Túróczi Imre korábban Kis Norbert helyettes államtitkárral tárgyalt az intézmény jövőjét illetően. Arra vonatkozó információk még nincsenek, hogy kivel olvad össze az intézmény - a Magyar Nemzet cikkében a legvalószínűbb alternatívának a Kecskeméti Főiskolát tartja.


7

Nem biztos, hogy a következő tanévben is jelenlegi formájában működhet tovább a Szolnoki Főiskola, ugyanakkor a kormányzat számít az intézményre - derült ki Túróczi Imre rektor és Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár találkozója után. A zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésről Kis Norbert annyit árult el a Magyar Nemzetnek, hogy a főiskola hosszú távú jövőjét a júniusra előkészülő intézményfejlesztési terv fogja meghatározni, aminek kidolgozásában a Nemzeti Erőforrás Minisztérium munkacsoportja segíti a szolnoki vezetést. A minőség mellett a pénzügyi fenntarthatóság is fontos szerepet játszik abban, hogy milyen intézményi környezetben képzelhető el a folytatás Kis Norbert szerint. "Azt egyértelműsítette a tárca, hogy a főiskola nincs veszélyben, a jövőbeli szervezeti forma viszont kétséges. Valószínűsíthető, hogy az önállóságunk megszűnik, és valamelyik másik intézményhez csatlakozunk. Hogy ez melyik lesz, azt még nem tudni, egyelőre nem folytatunk tárgyalásokat nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Túróczi Imre, aki szerint sok múlik a felvételi jelentkezési arányokon is. Tavaly röppent fel először a hír, hogy az 1993 óta működő, 3000 hallgatót oktató intézmény az alig hatvan kilométerre lévő Kecskeméti Főiskolába integrálódik. Danyi József, rektor azt nyilatkozta a napilapnak: amennyiben úgy adódik, hogy az együttműködést még szorosabbra kell fűzni, akkor nem zárkóznak el, de integrációról nem tud. Egyidejűleg olyan sajtóhírek is napvilágot láttak, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megszüntetné a Nyíregyházi Főiskola önállóságát és az intézményt beolvasztanák a Debreceni Egyetembe. Erről az elképzelésről Kis Norbert, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára ezen a héten személyesen tájékoztatta a Nyíregyházi Főiskola vezetőit, akiktől április 23-ig kért állásfoglalást az intézmény jövőjével kapcsolatos tervekről - írja az infonyiregyhaza.hu. http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=26724

Magyar Hírlap 2012-04-02 Diákhitel 2 is segítené a belső nyelvvizsgát Hallgatók tízezreinek okoz problémát a diploma átvétele, mivel nyelvvizsga hiányában nem jogosultak rá. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) ajánlása szerint azonban a klasszikus főiskolai és alapképzésben részt vevők számára külön belső nyelvvizsga-lehetőséget biztosítanának a közös európai referenciakeret előírásai alapján. A felsőoktatási intézmények egy része elfogadná az ajánlást, az egyeztetéseket megkezdték. Az MRK már januárban vizsgálni kezdte, miként lehetne létrehozni olyan képzési és számonkérési rendszert a felsőoktatási intézményekben, amely megfelel a középfokú nyelvvizsga követelményeinek. Így – a múlt hétfőn konszenzussal elfogadott döntés alapján – a már végzett hallgatóknak az intézmények belső nyelvvizsgát, valamint erre felkészítő tanfolyamokat szervezhetnek, amennyiben nem rendelkeznek a diploma átvételéhez szükséges akkreditált bizonyítvánnyal. „Az ehhez szükséges forrásokat a Diákhitel 2 program biztosíthatná a hallgatóknak, erről azonban csak a szaktárcával való egyeztetés után lesznek pontos információk” – mondta Bódis József, az MRK elnöke. Hozzátette, az új szabályozás nem mentesítené a követelmények alól a középfokú nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatókat, pusztán leegyszerűsítené a folyamatot. Az ajánlás a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

8

mester- és az osztatlan képzéseket nem érinti, a diploma kiadásának feltétele ilyen esetekben továbbra is a korábbi szabályozás szerint történik – tudtuk meg. Nem kizárt, szükség lesz törvénymódosításra is a tanfolyamok finanszírozása kapcsán, hiszen a diákhitel csak aktív hallgatói jogviszony esetén igényelhető. Ezért az intézmények részképzés formájában készítenék fel a diákokat a vizsgákra – tette hozzá Bódis József. Az MRK erről, illetve egyéb stratégiai kérdésekről is egyeztetne a szaktárcával. Az érintett intézmények úgy vélik, a változtatás mindenképpen szükséges, mivel „halomban állnak” a nyelvvizsga hiányában ki nem adott diplomák. A Pécsi Tudományegyetemen évente ezer– ezerötszáz hallgató esetében merül fel a probléma, így az intézmény már megkezdte az egyeztetést az új szabályozással kapcsolatban, viszont a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen elenyésző a kérdésben érintett hallgatók száma. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/a_diakhitel_2_is_segitene_a_belso_nyelvvizsgat.html

Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió 2012. április 03. Valódi értékekre épül az új alaptanterv + Hang Nemzeti konszenzusra és állandóságra törekszik az új Nemzeti alaptanterv (NAT) – mondta Kaposi József. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igazgatója a Lánchíd Rádióban kifejtette: eddig olyan sorvezetője volt a tanároknak, amelyből kimaradtak a valódi tartalmak. Az úgynevezett NATbizottság éppen ezért kérte a szakmai testületek ajánlásait, hogy valódi értékek kerüljenek be a most készülő, új alaptantervbe. http://mno.hu/lanchidradiohirei/valodi-ertekekre-fog-epulni-1065574

Népszabadság 2012. április 4. Elbizonytalanított iskolaigazgatók Egyes önkormányzatok már nem tesznek több pénzt az iskoláikba az államosítás előtt, sok intézmény komoly megszorításokra kényszerül. De azokban az iskolákban is nagy a zűrzavar, amelyeket már átvett az állam. Két hete az iskola honlapján megjelent egy közlemény. Ebből tudtuk meg, hogy a költségvetési megszorítások miatt megváltoztak a működési feltételek. A szülői munkaközösség a jövő hétre találkozót hívott össze, itt akarjuk kitalálni, hogy miként tudjuk összefogni a saját erőinket. A megszorításoknak van érzékelhető következményük, egy hete megszűntek az ingyenes szakkörök, leálltak a sport-, az informatikai és egyéb szakkörök is. Ezek a megszorítások a fiamat is érintik – meséli egy szülő, akinek a gyereke a XII. kerületi Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskolába jár. A szülők azt találgatják, vajon miért csökkentette az önkormányzat az iskolára szánt költségvetését. Többen úgy vélik, jövőre az iskolák állami tulajdonba kerülnek, ezért a jelenleg még fenntartói szerepben lévő önkormányzatok nem érdekeltek abban, hogy szűkülő forrásaikból a korábbi KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

9

színvonalhoz szükséges pénzt kigazdálkodják. Szebedy Tas, a Városmajori gimnázium igazgatója nem tartja kizártnak ezt a lehetőséget. Az önkormányzatok egy része – így a XII. kerületi is – jó gazdája volt az oktatási intézményeinek, és a törvényhez képest többletforrásokat csoportosított az iskolákhoz. – A Hegyvidéki Önkormányzatnál csökkentek a bevételek, és el kell kerülni a csődközeli helyzetet. Nem tudnak számunkra annyi pénzt biztosítani, amennyiből az eddig megszokott magas színvonalat tartani tudjuk – mondja Szebedy Tas. – Racionális döntés, ha egy önkormányzat a nem létező bevételeiből nem költ olyan intézményekre, amelyek jövőre már nem is az ő tulajdonában lesznek. Ezt nekünk el kell fogadnunk, mert a törvényi kötelezettség feletti támogatás esetében a többletforrás fenntartói erőfeszítést igényelt eddig is, tehát örülnünk kell annak, hogy eddig volt erre mód – fejti ki, hozzátéve: szülői segítség ide vagy oda, nem fog tudni annyi pénzt biztosítani,mint a fenntartó eddigi támogatása, s ezért valószínű, hogy a megszokott magas színvonalukból kénytelenek lesznek engedni. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke nem először találkozik a problémával. Az érdekképviseleti vezető az önkormányzati zsonglőrködés számos formájával találkozik: túlélésük érdekében a települések így vagy úgy, de megpróbálnak felkészülni az államosításra. Egy részük az egyházaknak próbálja adni – vagy már át is adta – iskoláját, mások felsőoktatási intézményeknél lobbiznak. A PSZ olyan jelzéseket is kapott, hogy – hasonlóan a Városmajori gimnázium fenntartójához – az önkormányzatok nem törik magukat azért, hogy a még néhány hónapig fenntartásukban lévő intézmények költségvetését ugyanolyan színvonalon biztosítsák, mint korábban. – Olyan iskoláról is tudunk, ahol a fenntartó összevonta az osztályokat, így az egyik épülete kiürült. A felszabaduló helyiségeket az önkormányzat másra hasznosíthatja, így az épületet nem veszi el az állam – mondja Galló Istvánné. Mint ismert, a felsőoktatási intézmények fenntartásában lévő gyakorló iskolák, így az ELTE-hez tartozó Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium és a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola is jelezte a szülők és öregdiákok felé, hogy több millió forint hiányzik a tanév végéig a zavartalan működéshez. Az Apáczaiban kénytelenek voltak létszámot csökkenteni, a Radnótiban pedig a szülők jótékonysági koncertet szerveztek. És mi történik azokkal az oktatási intézményekkel, amelyeket már átvett az állam? Náluk legalább ekkora a zűrzavar. A megyék fenntartásában lévő oktatási intézményeket – szám szerint 214-et – a hatályos törvény értelmében január elsejétől átvette az állam. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló 2011. évi törvény azt is kimondja, hogy március 31-én lejárt a jelenlegi intézményvezetők megbízatása. Ezért január 20-án új igazgatói pályázatot írtak ki a kormányhivatalok. A számos szakmai szervezet – így az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Közoktatási Intézményvezetők Munkáltatói Szövetsége, az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége, a Gimnáziumok Országos Szövetsége, a Magyar Szakképzési Társaság – tiltakozott Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkárnál és Réthelyi Miklós miniszternél, hogy ne tanév közben szüntesse meg az érvényes vezetői megbízásokat. „Ez az eljárás az érintett 214 intézmény életét súlyosan megzavarja, működését veszélyezteti, továbbá a jövőre állami fenntartásba kerülő több ezer intézmény vezetését is elbizonytalanítja” – adnak hangot aggodalmuknak közleményükben. Teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a tiltakozásukat. – Egy hónapot adott a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma arra, hogy az igazgatói pályáztatás procedúrája lezajlódjék. Az érdekképviseletek és számos szakmai szervezet előre jelezte az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

10

államtitkárságnak, hogy ennyi idő alatt nem lehet 214 intézmény élére új igazgatót kinevezni, így nem fogják miniszteri aláírással április elsejétől kinevezni az új vezetőket – mondja Galló Istvánné. A PSZ elnöke hozzáteszi: a teljesen indokolatlan eljárást leállíthatta volna a miniszter, Réthelyi Miklósnak erre a döntésre lehetőséget biztosított volna a törvény. Miután a kormányban érzékelték, hogy valóban képtelenség ennyire rövid idő alatt lebonyolítani a pályázatokat, március 31-én, egy nappal az új igazgatói kinevezések hatálybalépése előtt kormányhatározatot adtak ki. Ebben a tanév végéig meghosszabbították az igazgatók kinevezését. Beigazolódott a szakma aggodalma. – Szombaton a közlönyben megjelentetni, hogy hétfőtől mégsem lesznek új igazgatók? Mindenki bizonytalan már. Ez egész jelenlegi állapotra jellemző. Az igazgatói kinevezéseknek 1987 óta jól szabályozott eljárásrendje van. Ezt dobták ki és írták felül a megyei konszolidációs törvényben. Egy kormányrendeletben, azaz egy alacsonyabb szintű jogszabályban akarnak egy törvényt felülírni. Teljesen jellemző a mai közállapotokra. Megszűnt a jog uralma – értékeli a helyzetet Szüdi János oktatási szakértő. http://nol.hu/belfold/20120404-elbizonytalanitott_igazgatok

Magyar Nemzet 2012. április 5. 4.oldal Iskolai szaktanácsadók segítik a tanárokat Hatékonyabbá tennék a pedagógusok továbbképzését Meghosszabbíthatják a tankönyv rendelési időszakot Az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan jövőre elindul a pedagógusok fejlesztő célú mentorálása, a szaktanácsadói rendszer is tudta meg lapunk. A tanácsadók egyebek mellett abban segítik majd a pedagógusokat, hogy milyen típusú és tartalmú továbbképzésre érdemes jelentkezniük munkájuk hatékonyabbá tételéért. Szaktanácsadók segítik majd a nevelők, oktatók munkáját, amelynek köszönhetően átalakul, azaz szakszerűbbé és céltudatosabbá válik a pedagógus-továbbképzési rendszer - közölte lapunkkal Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója. Elmondása szerint a szaktanácsadók az új alaptanterv bevezetése után kezdik meg munkájukat, a dolguk pedig az lesz, hogy ellátogassanak az iskolákba, konzultáljanak a pedagógusokkal, nézzék meg a tanórákat, mérjék fel, hogy az új szabályozás nyomán milyen típusú és tartalmú szakmai fejlesztésre van szükség. A vizsgálódás eredményeképp fel kell állítaniuk egy olyan "diagnózist" , amely megfelelő terápia alkalmazásával eredményesebbé teheti a nevelő-oktató munkát. - A korábbi és még a jelenlegi helyzetet is az jellemzi, hogy a pedagógusok nem feltétlenül célirányosan jelentkeznek továbbképzésekre, a programválaszték is gyakran esetlegesnek tűnik számukra. A köznevelési rendszerben megjelenő szaktanácsadó egyfajta mentorként tud majd segíteni például a tanórai munka eredményesebbé tételéért vagy az adott pedagógus számára legmegfelelőbb képzés kiválasztásában. A jó döntés nemcsak az illető tanár fejlesztését szolgálja, de az iskola eredményességét is javítani tudja. Persze a szaktanácsadói ajánlást nem lehet kötelező érvényű utasításként ráerőltetni senkire, de ha a szaktanácsadónak sikerül megfelelő szakmai hitelességet megjelenítenie, akkor miért ne fogadnák el a tanácsait, javaslatait? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

11

Valahol olyan ez, mint amikor az orvos ajánl egy gyógyszert. Nem kötelező kiváltanunk a receptet, de érdemes, hiszen attól gyógyulhatunk meg magyarázta Kaposi József az OFI keretein belül fejlesztendő új rendszer lényegét. A tantervi szabályozásról elmondta: már javában zajlik a kerettantervek kidolgozása. - Az egyes iskolatípusok céljait, feladatait tartalmazó bevezetők javasolt szövegei már készen vannak, csakúgy, mint a tantárgyi programok kidolgozását lehetővé tevő struktúra útmutatója. Ezt a sablont műveltségterületenként és tantárgyanként kell kitölteni konkrét fejlesztési feladatokkal, tananyagtartalommal, fogalmakkal, belépési és továbbhaladási feltételekkel. A kerettantervek fejlesztésének első szakasza májusban zárul, addigra készülnek el az átlagos képzési modellnek megfelelő tantervi minták, a szeptemberig tartó második fázisban pedig a speciálisak. Azért ilyen módon készülnek a tantervek, hogy a NAT -ban megfogalmazott egységesség és differenciálás elvét a gyakorlatban is érvényesíteni lehessen. A kerettantervek megjelenését követően már a bevezetéssel kapcsolatos iskolai adaptációs teendők következnek - fogalmazott. Kitért arra is, hogy a kerettantervek iskolatípusonként (pl. általános iskola, 4, 6, illetve 8 osztályos gimnázium, szakközépiskola) mappákba rendezve készülnek el, ami egyben azt is jelenti, hogy a későbbiekben minden iskolatípus számára többféle képzési célú anyag készül: lesz normál és emelt szintű oktatásnak megfelelő tantárgyi program. Emellett minden mappa tartalmazni fog olyan tantárgyi programot is, ami nem biztos, hogy minden iskolában önálló tárgyként jelenik majd meg. - A pénzügyi és gazdasági ismeretek például ilyen, mivel alapvetően a történelem és állampolgári ismeretek tárgyba épül bele, de a mappában lesz rá külön anyag, arra az esetre, ha valamelyik iskolában önálló tantárgyként szeretnék tanítani. Ilyen lesz még egyébként a médiaismeret is. Szükség van differenciálásra, hiszen a szándékok szerint egy iskolatípuson belül is elkülönülhetnek humán és reál profilú osztályok, amelyeknél értelemszerűen más-más témákra helyeződik a hangsúly. Az új kerettantervi struktúra megszünteti végre az eddigi aránytalanságot, hogy míg az általános iskolák negyvenféle tantervből választhattak, a hatosztályos gimnáziumoknak csak egy állt rendelkezésükre - emelte ki a főigazgató. A határidőkről szólva elmondta, hogy a 2012. szeptemberi tanévkezdésre a tárca szándékai szerint biztosan elkészül minden szükséges kerettanterv, így az iskoláknak december 31-ig lesz idejük arra, hogy a kiválasztott kerettanterv és tantárgyi programok alapján elkészítsék. helyi tanterveiket. - Az sem kizárt, hogy az új tankönyvek is elkészülnek 2013 tavaszára, mivel az elmúlt évtizedben a tankönyvkiadók rugalmasakká váltak, és megtanultak gyorsan reagálni a különböző tartalmi változásokból adódó feladatokra - hangsúlyozta Kaposi József, aki szerint elképzelhető - korábban is volt már erre példa -, hogy a NAT 2013. szeptemberi bevezetésében érintett 1., 5. és 9. évfolyamokon egyszerűsítik a tankönyv jóváhagyási eljárást, illetve meghosszabbítják a tankönyvrendelési időszakot. Ez a cikk nem került ki az internetre, ezért nincsen hozzá link.

Népszava 2012. április 05. PDSZ: nagyobb beleszólást a nevelőtestületeknek az intézményvezetői kinevezéseknél! A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nagyobb beleszólást kellene biztosítani a nevelőtestületeknek és a szakértőknek az intézményvezetői posztokról való döntés során. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

12

Mendrey László, az érdekvédelmi szervezet vezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek az önkormányzati szervezetekkel, az Országgyűlés szakbizottságával és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. A PDSZ elnöke a szigetszentmiklósi igazgatóválasztásnál kialakult helyzetre hivatkozva kiemelte: a vezetőválasztás "egy időzített bomba, ami minden tavasszal ketyeg, majd felrobban". A szakszervezet első embere felidézte, a rendszerváltás után egy rövid ideig a pedagógusok megkapták a jogot arra, hogy döntsenek, kit szeretnének az intézmény élén látni. Ezt követően azonban - az általa laikusnak minősített - önkormányzatok kezébe adták a kinevezés jogát, a pedagógusoknál véleményezési jogot hagyva. Mendrey László szerint ugyanakkor egy szakmai testület sokkal kompetensebb, és inkább a szakmai érvek alapján foglal állást. Az MTI kérdésére, miszerint konkrét jogszabály-módosítást kezdeményeznek-e annak érdekében, hogy a nevelőtestületek visszakapják igazgatóválasztási jogukat, azt mondta: olyan megoldásban gondolkodnak, hogy a fenntartó joga se sérüljön, de a szakértők, szakemberek véleménye is hatékonyan érvényesüljön. Az, hogy egymást kövessék a botrányok, az égvilágon senkinek sem jó rögzítette az érdekvédő, hozzátéve ez leginkább a gyermekek érdekei ellen hat. Mendrey László úgy fogalmazott: a politikának önmérsékletet kellene gyakorolnia, akarja-e, hogy kizárólag hatalmi alapon dőljön el egy oktatási intézmény sorsa, és az aktuális politikai érdekek határozzák meg, ki álljon egy-egy intézmény élén, vagy hajlandóak figyelembe venni a szakma álláspontját. (Az igazgatóválasztásról két jogszabály rendelkezik, a kétharmados önkormányzati törvény és a köznevelési törvény.) A stop.hu szerdán írt arról, hogy a pályázat érvénytelenítése után jelölt ki iskolaigazgatót a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ (PMIK) a szigetszentmiklósi gimnázium élére. Az iskola eddigi megbízott vezetője, Czita Zoltán azt mondta a honlapnak: az eredményhirdetés kijelölt napján a Nefmi közölte, hogy a pályázatot érvénytelenítik, megbízott vezetőt állítanak az intézmény élére, és új pályázatot írnak ki. Czita Zoltán arról is beszélt, hogy a megbízott igazgató "az erős fideszes kötődésű" Mede Norbert, Kövér László házelnök barátja lett. Az Országgyűlés sajtószolgálata az MTI-vel azt közölte: valótlan állítás, hogy Mede Norbert jó barátja Kövér László családjának, ezért minden alapot nélkülöz az a következtetés, hogy Mede Norbert az Országgyűlés elnökével ápolt kapcsolata miatt kapta meg az igazgatói megbízatást. Horváth Péter, a PMIK vezetője szerint a jogszabályoknak megfelelően bízta meg Mede Norbertet április 3-ával a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium igazgatói feladatainak ellátásával; a megbízás július 31-ig, az új pályázat eredményes elbírálásáig szól. Kiemelte: a jogszabályoknak mindenben megfelelő döntés született. Szerdán a gimnázium 23 pedagógusa lemondott osztályfőnöki, illetve munkaközösség-vezetői tisztségéről, arra hivatkozva, lehetetlennek tartják az újonnan megbízott igazgatóval való együttműködést. Horváth Péter ezt egyfelől a munkaköri kötelezettség megszegésének, másfelől a nyomásgyakorlás megengedhetetlen formájának nevezte. A gimnázium szülői tanácsa szerdai közleményében azt írta: olyan személyt bíztak meg az igazgatói feladatok ellátásával, akinek a kinevezését sem a tantestület, sem a diákok, sem a szülők nem támogatták, s akinek nincs intézményvezetői tapasztalata. Tiltakozásukat elküldték Réthelyi Miklós


13

nemzeti erőforrás miniszternek, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak, Aáry-Tamás Lajosnak, az oktatási jogok biztosának, Tarnai Richárd megyei kormánymegbízottnak és Horváth Péternek is. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=537622

MTV – MR Krónika 2012. április 06. A rektorokat is nyugdíjazzák 65 év fölött – letölthető hanggal Nem csak a bíráknak, hanem a felsőoktatási intézmények rektorainak is távozniuk kell posztjukról, ha 65 évesnél idősebbek. Az új felsőoktatási törvény értelmében azokra is vonatkozik, hogy távozniuk kell posztjukról, ha 65 évesnél idősebbek, akiknek egyébként még nem járt le a megbízatása. A hírek szerint 13 rektort érint az ügy. Kiss Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint egy korábban már létező szabályozás visszaállításáról van szó. Azokban az intézményekben, ahol a rektor, a rektrohelyettes, a gazdasági főigazgató, a dékánok már betöltötték a 65. életévüket, a magasabb vezetők megbízatását a törvény szünteti meg 2013. június 30-án, így az intézményeknek lesz idejük felkészülni. Ez nem jelenti azt, hogy az adott személy ne lehetne a későbbiekben az adott intézményben oktató, professzor vagy kutató, tette hozzá a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. A Rektori Konferencia elnöke szerint nem okoz fennakadást a felsőoktatási intézmények életében az, hogy a bírákhoz hasonlóan a rektorok is csak 65 éves korukig tölthetik be posztjukat. Bódis József azt mondta, van idő felkészülni, mivel az új felsőoktatási törvény rendelkezése jövő nyáron lép életbe. Patkó Gyula professzor, a Miskolci Egyetem rektora meghatározott idejű szolgálatnak tekinti a rektori megbízatást. Egy egyetemi oktatónak a pálya csúcsa a professzori cím, amit nagyon nehéz elérni, mondta. A távozó rektor hozzátette, tudomása szerint az új jogszabály miatt másoknak is távozniuk kell posztjukról a Miskolci Egyetemről http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/06/16/A_rektorokat_is_nyugdijazzak_65_ev_folott.aspx

Népszabadság 2012. április 6. Baptistáké lesz a váci oktatás? A következő tanévet akár már a Baptista Szeretetszolgálat fenntartásában kezdhetik el a váci oktatási intézmények. Hétfőn a város KDNP-s polgármestere, Fördős Attila a város összes oktatási intézményének vezetőjét arról tájékoztatta, hogy a Baptista Oktatási Központ, illetve a Baptista Szeretetszolgálat átvenné az óvodák, az általános iskolák és a középiskolák fenntartását. Ez a kérés a városban több óvodát, öt általános iskolát, négy középiskolát, ezer pedagógust, többezer gyereket és felnőttet érint. A helyi MSZP szerint a váltás nincs előkészítve, nincs idő a felkészülésre, s nincsenek válaszok például a következő kérdésekre: ha Vácott valamennyi iskola egyházi kezelésbe kerül, akkor azok a tanulni vágyók, akik nem akarnak felekezeti elvek szerint tanulni, ők hol tanulhatnak? Mi lesz KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

14

azokkal a közalkalmazottakkal, akik nem akarnak hitéleti szempontok alapján dolgozni vagy más hitéleti elveket vallanak? Az új köznevelési törvény szerint az egyházi fenntartásba átvett intézmény pedagógiai programjába kötelezően beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségének megfelelő ismereteket. A helyi tantervébe a fenntartó egyház tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be. Azok a tanulók, akik nem kívánják ezt igénybe venni, velük mi lesz? A középiskolákba jelentkezők pedig augusztusban, szeptemberben szembesülnek azzal, hogy akaratuk ellenére egyházi iskolába kerültek? Szalánczi Zoltán, a Baptista Szeretetszolgálat oktatási igazgatója szerint még semmi sem dőlt el. Bár számukra roppant fontos a városvezetők támogatása és bizalma, de a Magyarországi Baptista Egyház állásfoglalása alapján csak azon intézmények fenntartó átvételéről lesz lehetőségük az érdemi tárgyalásokat megállapodással lezárni, ahol az alkalmazotti közösség 2/3-a, valamint a szülői közösség 2/3-a az átalakulás mellett foglal állást. Az elkövetkező hetekben felmérik, hogy az önkormányzati oktatási intézményekben van-e igény, szándék a váltásra. Az iskolát használók véleményének ellenében a szeretetszolgálat nem vesz át intézményt. http://nol.hu/belfold/baptistake_lesz_a_vaci_oktatas_

HVG 2012. április 7. 14-15. oldal Egyként törzsanyag lesz Wass Albert és Kertész Imre Ha áprilisban sem tudja elfogadni a kormány az új NAT-ot – amire jó esély van –, szinte biztosan csúszni fog az új tanterv szerinti oktatás kezdete. Nem a pedagógiai célok és előírások voltak a legvitatottabbak a Nemzeti alaptanterv (NAT) egy hónapig tartó véleményezése során, hanem az az oktatási szempontból nem igazán kardinális kérdés, hogy mely írókat nevezze nevén a szöveg. Az összes, mintegy másfél ezer hozzászólás egyharmada a magyar irodalom kérdésével foglalkozott, a többi is jórészt egyes tananyagokkal, s elenyészően kevés a NAT pedagógiai szemléletével. Pedig fordulópontot jelent az utóbbi két évtized alaptanterveinek történetében, hogy újra a nevelés mint a közoktatás kiemelt célja került a fókuszba. „Nem véletlen, hogy az ismeretanyaggal kapcsolatosak a vélemények, a tanórák 90-100 százalékát lefedik ugyanis a tananyagok, emellett pedig aligha marad idő például az egyébként jól megfogalmazott kompetenciafejlesztésre” – mondta a HVG-nek Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke. A „mely írók tartoznak a NAT által meghatározott nemzeti kánonba” vitában lényegében két tábor feszült és feszül még mindig egymásnak. Az egyik azokat az írókat – Szabó Dezső, Tormay Cécile, Herczeg Ferenc, Nyírő József, Wass Albert – szerette volna kötelező tananyagként látni, akiknek a művei 1990 előtt meg sem jelenhettek, vagy jó időre kiestek az irodalmi emlékezetből, s akik csak szűk körben voltak ismertek. A NAT irodalmi tananyagát bíráló másik tábor a kortárs írókat hiányolta, főleg Kertész Imrét, Nádas Pétert és Esterházy Pétert, de többen felvetették, hogy akár Varró Dániel is lehetne az alsó évfolyamokon kötelező olvasmány. A HVG információi szerint a legvitatottabb kérdés úgy dőlt el, hogy Wass Albert és Kertész Imre is bekerül azon írók körébe, akiket nevén nevez majd a NAT. Persze kétséges, hogy ezzel a megoldással kibékül-e a két tábor.


15

Szabó Dezső vagy Tormay Cécile továbbra sem lesz nevesítve a tantervben, holott valóságos mozgalom indult ezért. De nem lesznek néven nevezve – Kertész kivételével – a kortárs írók sem. Ráadásul voltak még külön igények is a szerzőket illetően: akadt, aki a latin nyelvű magyar irodalmat szerette volna részletesebben taglaltatni, más az egzotikus, afrikai vagy ázsiai irodalmat kevesellte, s erőteljes volt a nyomás, hogy Isaac Singer és Bernard Malamud is a tananyag része legyen. Nem volt tehát egyszerű a magyar nyelvet és irodalmat gondozó bizottság feladata, hiszen a tananyag növelése helyett kormányzati szintről az az elvárás fogalmazódott meg a NAT-tal kapcsolatban, hogy „baltával kell megfaragni”, azaz jelentősen csökkenteni kell a követelményeket. A tananyagcsökkentés egyes információk szerint úgy is történhet majd, hogy csak szerzők szerepelnek az alaptantervben, a kötelező művek részletes felsorolása elmarad. Így viszont ismét előjöhet az a vita, hogy mindenki tanulja-e majd a János vitézt, ha csak Petőfiről tesz említést a kötelező kánon. A történelem kapcsán számos szakmai kifogást hangoztatott a TTE, ám jellemző, hogy a tantervkészítőknél nem igazán ez volt a vita tárgya. Sokkal erőteljesebben jelentek meg a tantervet készítő bizottság előtt a magyarság eredetének kérdését és a rovásírás tanításának kötelezővé tételét felvető javaslatok. Ezekhez ugyanis a Jobbik is csatlakozott, így a parlamenti oktatási bizottság NAT-ról szóló ülésének jó részét a finnugor kérdés taglalása, illetve a rovásírás propagandája kötötte le. Talán egyetlen előremutató jel, hogy az általános iskola felső tagozatának merev politikatörténeti tananyagán alighanem változtatni fognak. A parlamenti bizottságban nagy vitát váltott ki a NAT „elit jellege”, amit a leginkább a bizottság fideszes elnöke, Pokorni Zoltán nehezményezett. Az alaptanterv készítőinek nem kevesebb volt a szándékuk, mint az oktatáson keresztül meghatározni azt a tudásmennyiséget, amit a középiskolában valamennyi diáknak el kell sajátítania. A teljes tananyag azonban lényegében a gimnáziumok számára készült, s szinte kizárt, hogy a szakiskolákban, de még a szakközépiskolákban is beleférjen az óraszámba a NAT által előírt műveltségtartalom. A Hálózat a tanszabadságért nevű szervezet számításai szerint a diákoknak legfeljebb a 20 százaléka találkozik majd a teljes képzési tartalommal.


16

A természettudományos tárgyakról szóló viták nem kifejezetten a nyilvánosság előtt folynak, ám információink szerint annál élesebbek. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Pálinkás József kifejezetten elégedetlen volt például az Ember és természet címet viselő természettudományos tananyag tartalmával és a tanítás módszereivel, s szerinte a NAT nem kezeli helyén a természettudományokat. Az elnök véleménye tükröződik az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának a NAT készítőihez eljuttatott állásfoglalásában is. Ők egyenesen az alaptanterv legelhibázottabb részének nevezik a természettudományos oktatásról szólót, amelynek szemlélete szerintük teljesen idegen a természettudományos gondolkodástól. A tanterveket készítő bizottságok és az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet csapata jelenleg is gőzerővel dolgozik a tantervek átírásán. „Úgy látom, hasznos volt a véleményezés és utána az átdolgozás, javulnak az egyes műveltségterületekre vonatkozó szövegek” – mondta a HVG-nek Lányi András, a NAT bizottságának tagja. Azt azonban ő sem próbálta megsaccolni, mikorra készül el a tervezet, s mikor terjesztik a kormány elé. Ennek eredetileg március végén már meg kellett volna történnie. A múlt héten Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, hogy néhány héten belül, de még áprilisban tárgyal a kormány a viták nyomán átdolgozott anyagról. Persze, ha ott is felmerülnek kifogások, akkor már nehezen lehet tartani azt az ütemtervet, hogy az 1., 5. és 9. osztályban 2013. szeptember 1-jén már új tanterv szerint tanítsanak. Ahhoz ugyanis még ki kell dolgozni a megfelelő kerettanterveket, majd rájuk épülve – a szükséges pályázatok kiírása után – megíratni a tankönyveket, amelyeket legkésőbb jövő februárban meg is kellene rendelni a kiadóktól, hogy becsöngetéskor a címzetteknél lehessenek. (Az interneten eltérő címmel jelent meg az írás, mint a nyomtatott lapban.) http://hvg.hu/hvgfriss/2012.14/201214_vitak_a_nemzeti_alaptantervrol_otolnek_nato

MTV , az Este letölthető 2012. április 07. 2013-tól szaktanácsadók működhetnek a tanárok mellett – letölthető videóval A szaktanácsadók feladata lesz a fejlesztő beavatkozás. Segítséget nyújtanak majd, mentorálnak, értékelik a pedagógus munkáját, és tanácsot adnak – közölte az Oktatáskutatási és Fejlesztő Intézet főigazgatója. Mintegy ezer, a szövegtervezethez kapcsolódó és csaknem 750 általánosan értékelő hozzászólás érkezett a Nemzeti alaptanterv február elején közzétett tervezetéhez. A vélemények legnagyobb része, több mint harmada a magyar nyelv és irodalom témakörét érintette, a történelem tantárgyhoz kapcsolódó vélemények 14 százalékot tettek ki. Közben az is kiderült, hogy a NAT bevezetésével párhuzamosan szaktanácsadók működnének a pedagógusok mellett Kaposi József az Oktatáskutatási és Fejlesztő Intézet főigazgatója Az Estében elmondta, hogy amikor 2010 nyarán elhatározták az új NAT megalkotását, akkor két fontos cél volt. Egyrészt az, hogy az alaptanterv megfogalmazza azokat a nemzeti oktatási célokat, amelyek közül az egyik az erkölcsi nevelés, a hazafiságra nevelés, családi életre nevelés, mert ezek a korábbi alaptantervben nem voltak, vagy nem így szerepeltek. Másrészt abban is megállapodtak, hogy a Nemzeti alaptantervet ki kell egészíteni az úgynevezett közműveltségi tartalmakkal, ami azt jelenti, hogy nem csak a kompetenciák jelennek meg benne,


17

hanem azok konkrét szerzők, művek, alkotások, események, amelyek a most érvényben levő NATban nincsenek benne – mondta Kaposi József. Arra az újságírói kérdésre, hogy lehet-e már tudni, mely írók kerülnek be a szövegbe, erről Kaposi József elmondta, hogy a szerkesztés záró szakasza van hátra, de alapvetően abból indulnak ki, hogy azok a szerzők, művek, alkotások legyenek benne a magyar nyelv és irodalom műveltségterület anyagába, amelyekben egyértelműen konszenzus van – mondta. Hozzátette: „a NAT inkább a minimumhoz közelít, mint a maximumhoz. (…) Nagyon fontos szerzők és művek nem maradnak ki az alaptantervből.” Arra a kérdésre, hogy miért kellenek szaktanácsadók, erről Kaposi József elmondta: „1985-ben megszűnt a szakfelügyelet és helyét átvette az iskola belső önértékelése. De azt kellett látnunk, hogy nem működhet eredményes, hatékony, oktatási rendszer külső segítség nélkül. Ez azt jelentette, hogy a jó iskolák még jobbak lettek, a gyengébbek lefelé mentek. Ezt a rendszert szeretnék egységesebbé tenni” – mondta. A szaktanácsadók feladata lesz a fejlesztő beavatkozás. Segítséget nyújtanak majd, mentorálnak, értékelik a pedagógus munkáját, és tanácsot adnak – közölte a főigazgató, hozzátéve azt, hogy „a szaktanácsadó picit az orvos szerepét látja el, aki beszél, konzultál, tájékozódik a tanári munkáról és megpróbál fejlesztő beavatkozást nyújtani, hogy a pedagógus eredményesebben tudjon dolgozni” - közölte. A NAT bevezetését 2013-ban tervezik, az 5.-9. évfolyamon és ezzel párhuzamosan szeretnék, hogy az első felkészített szaktanácsadók is elkezdjenek dolgozni, azért, hogy a NAT céljai eredményesebben tudjanak beépülni a mindennapi oktatási gyakorlatba. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/06/21/2013_tol_szaktanacsadok_mukodhetnek_a_tanarok_mellett.aspx

Országos hírek

Fn Hír 24. hu 2012.04.03. Drága lesz az iskola-einstand Jövő januártól állami fenntartásba és tulajdonba kerülnek az iskolák, de a településekre a kormány nemhogy kisebb, jóval nagyobb terhet ró – legalábbis ez következik az „esztergomi modellből”. Az esztergomi politikai harcok (a lassan kétéves állóháborúról többször írtunk lapunkban) egyik fejezeteként decemberben a parlament elfogadta a lex-Esztergomként elhíresült törvényt. Ennek lényege, hogy – „a város polgárai közszolgáltatásokkal való ellátásának maradéktalan biztosítása érdekében” – az állam január 1-jével átvett 11 intézményt: hét iskolát, egy kollégiumot, valamint a Balassa Múzeumot, és a Vaszary Kolos Kórházat. A jogszabály szerint ezen intézmények fenntartói joga mellett, azok teljes vagyona és a tartozásai is az állam kezébe kerültek. E lépésnek, mint lapunknak kifejtette, először tulajdonképpen meg is örült Tétényi Éva polgármester, hiszen valóban nagy terhet jelentett a városnak az intézményfenntartás. Emlékeztetett arra, hogy az állam tavaly decemberben éppen azzal a "szlogennel" vette át az önkormányzati intézményeket, hogy ezzel megsegítsék Esztergomot. Igen ám, de az állami büdzsé havonta 80-90 millió forinttal terheli le azóta is a város – egyébként is kétségbeejtően szűkös – KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

18

számláját. (Februárban kiderült, hogy nincs is a város számláján ennyi pénz.) Először valamilyen technikai hibára gyanakodott mindenki, de Matolcsy György egy, a költségvetési törvényt módosító javaslata tisztázta a dolgot: Esztergomot idén összesen 1,18 milliárd forint befizetésére kötelezi az állam a város által már átadott intézmények után. A – Fidesz-KDNP-n kívül gyakorlatilag minden párt és civil szervezet által támogatott – független polgármester az FN24 kérdésére elmondta, hogy a 11 esztergomi intézmény tavalyi fenntartói költsége összesen mintegy másfél milliárd forintra rúgott. Ennek – intézménytől függően – a felét fizette normatíva formájában az állam, a másik felét, 7-800 milliót a város állta. Most az a helyzet, hogy az intézmények teljes – több milliárdos – vagyona már az államé, a fenntartás kötelezettsége szintén, de Esztergomnak ezen túl 3-400 millióval több pénzt kell fizetnie. Tétényi szerint ez olyan, mintha valakitől elvennék a lakását, oda kijelölnek egy bérlőt, ám továbbra is a korábbi tulajdonosnak kellene fizetnie a rezsit, sőt még főznie is kellene az új lakónak. A közoktatási intézmények fenntartása az Oktatáskutató Intézet által nemrégiben kiadott Jelentés a közoktatásról 2010 szerint 2009-ben országosan 872,5 milliárd forint volt. Ennek több mint egyötödét az – új törvények szerint is a településeknél maradó – óvodák fenntartására fordították, de így is 685,5 milliárd forintba került az iskolarendszer, amelynek több mint felét, 430 milliárdot az önkormányzatok állták. (Ezekbe az adatokba nem tartozik bele az alapítványi és egyházi iskolafenntartók további mintegy 100 milliárdos tétele. ) Nyilván a különböző anyagi helyzetben lévő települések fenntartói különböző mértékben járultak hozzá a fenntartáshoz, a kistelepülések alig tudtak pénzt fordítani az oktatási intézményekre, a nagyobb települések pedig jóval több mint felét fizették az iskolák összköltségeinek. Ha azonban az „esztergomi modellt” vesszük alapul, akkor összességében az eddigi 430 milliárd helyett – miután einsatndolta az iskolákkal kapcsolatos elképesztő nagyságrendű települési vagyont – mintegy 600 milliárddal fogja leterhelni az önkormányzatokat 2013 januárjától az állam. Esztergom az intézkedéssel mindenesetre valószínűleg egy újabb adósságrendezés elé néz, amit most maga az állam idéz elő. Ha a módszer nem változik, akkor amellett, hogy kiüresedett feladatrendszerrel, vagyonától megfosztva működhet a jövőben, az egész magyar önkormányzati rendszer a kerülhet adósságrendezési eljárás alá. Hacsak a jogszabály nem egy újabb lexEsztergom, és az általános államosításra más szabályokat hoz a parlament. Lapzárta után: Az esztergomi "államosításról" megkérdeztük Czunyiné dr. Bertalan Judit fideszes képviselőt, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját is, aki válaszait a cikk megjelenése után küldte meg. Ebben hangsúlyozza, hogy az esztergomi intézményeket nem tulajdonba vette az állam, hanem csak a fenntartást vette át. A Tétényi Éva által említett adatokkal kapcsolatban pedig azt írta, hogy az intézményekre jutó összes működési kiadás tavaly 2,06 milliárd forint volt, "amellyel szembe figyelembe vételre került 80 millió forint működési bevétel, 968 millió forint normatív állami támogatás, valamint 1 milliárd 13 millió forint egyéb önkormányzati forrás, ide értve a közvetlenül feladatmutatóhoz nem köthető állami támogatást is". A fennmaradó 106 millió forint a kórház működtetési költségeihez biztosít hozzájárulást. Zárszámadási rendelet, valamint a kincstárhoz benyújtandó adatszolgáltatás hiányában a számok csupán becsült adatok. A képviselő szerint egyébként a város 2012. évre jelentősen drágább költségvetést állított össze – természetesen megmaradt intézményeit tekintve – mint azt 2011-ben tette. Megmaradt intézményeit, illetve polgármesteri hivatalát több mint 1 milliárd forinttal drágábban tervezi üzemeltetni, mint ahogy azt tavaly ilyenkor tervezte. Azokat a szükséges ésszerűsítési KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

19

intézkedéseket, melyeket meg kellett volna tennie – kiadási előirányzataiból – úgy tűnik, hogy nem tette meg. "Abban sem tudunk segíteni, hogy bevételeit tekintve pesszimizmusából felrázzuk. Helyi adó és gépjárműadó előirányzatait igen borúlátóan tervezte, közel negyed milliárddal kevesebbre, mint ahogy a 2011. évit lezárta". http://fn.hir24.hu/itthon/2012/04/02/draga-lesz-az-iskola-einstand/

Népszava 2012. április 03. Oktatási intézményeket vonnak össze Veszprémben Két veszprémi szakközépiskolában megszűnik a gimnáziumi képzés, két másik oktatási intézmény pedig egy épületben folytatja működését - mondta a város alpolgármestere kedden az MTI érdeklődésére. Némedi Lajos (Fidesz), a koncepció előterjesztője gazdasági okokkal és a csökkenő gyerekszámmal indokolta a döntést. Kiemelte: számítások szerint évi 40-50 millió forintot takarítanak meg az intézményrendszer tervbe vett átalakításával. Hangsúlyozta: szeretnék elkerülni az oktatásban a létszámleépítést, és ha a megtakarítások meghozzák a megfelelő eredményt, reményei szerint ez nem történik meg. Az átalakítás keretében 2012. szeptember 1-jétől az Ipari Szakközépiskola és Gimnáziumban és a Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskolában a gimnáziumi profil kifutó jelleggel megszűnik. A Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium 2012. szeptember 1-jétől öt évfolyamos, nyelvi előkészítő és emelt szintű sportosztályt indítana - az MKB Veszprém Kézilabda Klub támogatásával. 2012. augusztus 1-jétől a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon a Csermák Antal zeneiskolába költözik, ezzel párhuzamosan a Csermák Antal Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézménnyé válik. A határozatot márciusi ülésén elfogadta a közgyűlés, és a tervezet részletes kidolgozása után, májusban hozza meg a végleges döntést. Az önkormányzata a város legnagyobb intézményfenntartója. Fenntartásában működik hat körzeti óvoda (hét tagóvodával), tíz általános iskola, hét középfokú intézmény, egy önálló kollégium, egy alapfokú művészetoktatási intézmény és a Nevelési Tanácsadó. A városi fenntartású iskolákba járó diákok száma az elmúlt években (az óvodákat kivéve) csökkent. A közoktatásban tanulók létszáma a 2007-ban 9216, 2011-ben 8679 fő volt. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=536833

Fn Hír 24. hu 2012.04.03. Készül az Agóra oktatási koncepciója 2013 közepéig egy hosszú távú, akár 20-30 évre szóló, politikai ciklusokon átívelő, széles szakmai konszenzusra épülő oktatásfejlesztési koncepció kidolgozását tűzte ki célul a március 31-én megalakult Agóra Oktatási Kerekasztal.


20

Mint arról korábban is beszámoltunk, a szakmai konzultáció-sorozat kezdeményezői különböző pedagógiai és oktatásügyi szervezetek, az Agóra-tagok azonban magánszemélyek, akik a közös munkát szervezeti hovatartozástól függetlenül, szakmai alapokon kívánják megszervezni. A munkában olyan oktatáskutatók, pedagógiai szakértők, tanárok, szülők, intézményfenntartók, oktatáspolitikusok, diákok, valamint az oktatás-nevelés iránt elkötelezett laikusok vesznek részt, akik tenni szeretnének a magyar közoktatás modernizációjáért. A közel 180 regisztrált tagnak nagyjából a fele volt jelen az alakuló ülésen, melyen megvitatták és elfogadták a működést szabályozó alapdokumentumokat, valamint megkezdték az érdemi munkát azzal, hogy áttekintették azokat a területeket, melyekkel a jövőben foglalkozni kell. A résztvevők fontosnak tartják, hogy minél szélesebb körben vitassák meg a közoktatást bármi módon érintő, foglalkoztató problémákat az óvodai neveléstől kezdve a szakképzésen át a pedagógusképzésig, a fenntartási kérdésektől az esélyegyenlőségig. Egy szélesebb társadalmi párbeszéd előkészítése érdekében ütköztetni szeretnék a különböző álláspontokat, véleményeket, teret adva különféle nézetek kifejtésének, hangsúlyozva, hogy a vita az eredményes munka természetes velejárója. A szakmai összejövetelek mellett az érdemi munka jelentős része internetalapú kommunikációra épül majd, hogy olyanok is bekapcsolódhassanak, akik nem tudnak a programokon személyesen megjelenni. A kerekasztalhoz még bárki csatlakozhat itt. https://sites.google.com/site/agoraoktatasikerekasztal/ http://fn.hir24.hu/itthon/2012/04/03/keszul-az-agora-oktatasi-koncepcioja/

HVG.hu 2012. április 04 Nyolcszáz borsodi pedagógus több hónapja vár a pénzére Több óraadó tanár és oktató hónapok óta nem jut munkabéréhez Borsod középiskoláiban. Mindezt tetézi, hogy sok ösztöndíjra jogosult tanulónak sem érkezett meg a pénze. Nem megy tehát zökkenők nélkül az önkormányzati iskolák állami kézbe vétele. Március közepén Nyakó István MSZP-s országgyűlési képviselő az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnál járt azt tudakolva: miért nem kapják meg a halmaji és a Putnok környéki közmunkások a havi 47 ezer forint munkabérüket. Akkorra már hét hete dolgoztak ingyen a vízfolyások és árkok takarításán az emberek. A politikus közbenjárását követően az érintettek többsége pénzéhez jutott. Nem úgy Borsod-Abaúj-Zemplén megye több száz oktatási szakembere, akik százszor meggondolják, amíg egyszer a nyilvánossághoz fordulnak, mert a választások óta számos önkormányzati cégtől rúgtak ki embereket. Kötelező - szerződés nélkül? Az ózdi Bolyai Farkas Szakképző Iskola nyugalmazott pedagógusa viszont úgy érzi, nincs félnivalója. Kormos Józsefné óraadóként tanít építőipari tanulóknak szakismeretet, anyagismeretet és szakrajzot, vagyis kötelező tantárgyakat. Vele – több évtizedes tanári múlttal a háta mögött – az idei tanévben fordult először elő, hogy a ledolgozott hónap után nem kapta meg időben a fizetését. Szeptembertől december végéig nem érkezett pénz a számlájára, majd december 30-án egyben kapta meg járandóságát. Ezt megelőzően, novemberben már reklamált a munkáltató KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

21

képviselőjénél, Tuza Ottó főigazgatónál, akinek Kormosné elmondása szerint az volt a válasza, hogy nincs munkaszerződés. Akkor viszont hogy dolgozhatott? – tette fel a kérdést. Január elsejétől ismét ingyen állt a katedrán, hiszen azóta megint nem érkezett számára fizetés. Kormos Józsefné a problémák gyökerét abban látja, hogy az intézményekből sorra számolták le a gazdasági szakembereket, a leépítések után pedig nem biztos, hogy szakmailag alkalmas dolgozók maradtak a területen. „A fejetlenség soha nem érzékelt szintre jutott” – mondta. Van például olyan kolléganője, akinek 2011 tavaszáról van elmaradt munkabére, de többen is hiába várnak pénzükre a Bolyaiban. Tetézi a problémát, hogy sok diák nem kapja meg az ösztöndíját, ami elveszi a kedvüket a tanulástól. Állítása szerint az ózdi József Attila Gimnáziumban – akikkel egy tagintézményt alkotnak – már tavaly is voltak ilyen problémák, de ott a pedagógusok nem mertek szólni a saját érdekükben. Bóta Zoltán hasonló cipőben jár. Amikor már négy hónap bérhátraléka gyűlt össze a CNC-eszterga kezelést és -karbantartását oktató mérnök-tanárnak, reklamált a Bolyai szakképző részlegének igazgatójánál. Akkor megkapta a január-februári munkabért, de a november-decemberivel még adós a munkáltató. Amikor Tiszavölgyi István faipari oktató bejelentette, hogy másik munkahelyet keres, pár nap múlva megkapta a pénzét. Ő hiányszakmát tanít és pótlása megoldhatatlannak látszott. A problémával kapcsolatban hiába kerestünk meg helyi érdekképviseleteket, vezetőik nem mertek véleményt mondani a hvg.hu-nak a kialakult helyzetről. Megvan a pénz? Bodolay Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke hajlandó volt megszólalni: mint mondta, hiába írják sorban a leveleket és az emaileket a munkáltató, vagyis a megyei kormányhivatal intézményfenntartó központjába, ahol a bérszámfejtést végzik, rendre azt a választ kapják, hogy hamarosan megtörténik az adósságrendezés. Tudomása szerint a megyében mintegy 800 főt érint a fizetéselmaradás, főként a túlórapénzeket és a helyettesítésért járó összegeket tartják vissza, illetve a nyugdíjasként óraadói állást vállalók pénzét. Feltettük a tartozásokkal kapcsolatos kérdést az intézményfenntartó központ vezetőjének is. Nagy András írásban azt válaszolta: „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK) 2012. január 1-jei hatállyal kezdte meg működését. Az elmúlt rövid időszakban a feladatok átadás-átvételével, az átvett intézmények fenntartható működésének biztosításával, továbbá a működéshez szükséges munkaszervezet folyamatos üzemeltetést biztosító kialakításával összefüggő feladatainak felelt meg”. De ezzel együtt a jogszabályon alapuló juttatások teljesítését is megkezdték, így „a hvg.hu által felvetettek áttekintése már a megkeresést megelőzően megindult”. A tanulók részére 2011. december-2012. január hóra járó ösztöndíjak kifizetése 2012. március 5-20. között történt meg. Ennek elszámolását követően a 2012. február hótól esedékes ösztöndíjak kifizetéséhez szükséges fedezet is biztosított, így „a kifizetések folyamatossá válhatnak”. Nagy András szerint már számfejtették a pedagógusok túlóradíját is, és a következő hónapokban a MIK biztosítani fogja az erre fedezetül szolgáló pénzt is. http://hvg.hu/itthon/20120404_borsod_pedagogus_ber


22

HírTV Iskolapélda 2012. április 4. Utolsó interjú Kopp Máriával – letölthető interjú Az Iskolapélda mai adásában egy nappal a halála előtt készült beszélgetést láthatnak Kopp Máriával a gyermekkori stressz okairól, tüneteiről, kezeléséről. A hétfőn este rögzített műsorral Kopp Máriára emlékezünk. http://mno.hu/iskolapelda/utolso-interju-1066050

Magyar Narancs 2012. április 5. 8-10. oldal "Mit írtak alá?" - Mohácsi Erzsébet jogvédő a szegregációs perekről Illetékes állami hivatal híján az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kénytelen vinni azokat a szegregációs ügyeket, amelyek sokszor végződnek pereskedéssel. Mohácsi Erzsébet, a kuratórium elnöke szerint az állam nélkül e mind súlyosabb probléma nem rendezhető. Magyar Narancs: Milyen célból és mikor hozták létre az alapítványt? Mohácsi Erzsébet: 2oo4-ig azon országok sorába tartoztunk, amelyeknek nem volt antidiszkriminációs törvényük. Nagyon beszédes, hogy egyidősek vagyunk a törvénnyel. Az alapítók azt gondolták, kell, hogy legyen egy olyan szervezet, amely megpróbálja figyelemmel kísérni az egyenlő bánásmód törvényének a betartását. Azóta sincs más szerv, sem állami, sem civil, amely az iskolai szegregációt, az oktatásra adható normatívák felhasználását, valamint a szakmai feladatok megvalósulását ellenőrzi. Ma a fenntartó önkormányzat, alapítvány vagy egyház ellenőrzi a saját iskoláját. MN: Hány szegregált iskoláról tudnak? ME: A 2005-benpublikált Havas-Liskó-féle kutatási adatokat alapul véve 178 szegregált iskola van Magyarországon, további 700 pedig iskolán belül különít el külön épületben, külön szinten, tagozattal vagy csak C osztály létesítésével. A 178 homogén cigányiskola elsősorban a nagyvárosokban működik, ahol több iskola van, de léteznek kistelepüléseken is. A 2010-ben megismételt kutatás szerint a szegregáció az erőfeszítések ellenére nőtt. A kutatási adatok szerint a roma diákok kétharmada tanul valamilyen elkülönítő gyakorlat szerint. Csak egyharmadukat veszik emberszámba, ők normáliskolákban, integráltan tanulhatnak. MN: Hogyan lépnek fel a homogén cigányiskolák esetében? ME: Úgy, hogy be kell őket záratni, mert más módja az integrációnak nincsen. Technikailag kivitelezhetet1en másképp, mert a nem roma gyerekek nem fognak bejönni. Következésképpen a roma gyerekeket kell kivinni, hogy találkozhassanak nem roma gyerekekkel. Első körben a roma szülőket és gyerekeket kérdezzük meg a helyszínen. Ha beigazolódnak a kutatási adatok, akkor elmegyünk az iskolába, és megnézzük, hogy oda valóban cigánygyerekek járnak-e. MN: Van erre kialakult gyakorlat? A szociális helyzet, a lakóhely vagy külső jegyek alapján állapítják meg a gyerekek cigányságát? ME: Sokféle vita van erről, hogy az a roma, aki annak vallja magát, vagy hogy az, akit a környezete annak tart. Amikor elkezdtük az első ügyünket Miskolcon, akkor azt mondta a miskolci megyei bíró: köztudomású tény, hogy a József Attila telepen cigányok élnek, és a telepi iskolába cigány gyerekek járnak. Ez vicc, hogy ezt kell bizonyítani, hogy egy cigánytelepen cigány emberek élnek. Egyébként minden szükséges esetben nyilatkoztatjuk a szülőket. Gyöngyöspatán például csak azért nem kellett nyilatkoztatni, mert ott korábban ombudsmani jelentés készült, és az minden KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

23

szükséges adatot tartalmaz. MN: A polgármester azt állítja, önök attól tették függővé a gyöngyöspatai iskola elleni perindítást, hogy ki nyeri meg az időközi választást ME: Ez duma! Mi az ombudsmani vizsgálat után kerültünk a képbe Gyöngyöspatán. Láttuk, hogy az ajánlásoknak nem tesznek eleget, és akkor indítottunk pert. Egyébként a perindítás előtt megkerestem az iskolát, de nem reagáltak. MN: Mi alapján döntik el, hogy ebből a közel ezer, ilyen-olyan formában szegregáló iskolából mely iskolák ellen indítanak pert? ME: Képtelenek lennénk az összes iskolát perelni, nem is akarjuk, nem ez a célunk. Az állam feladata, hogy ellenőrizze az iskolák törvényes működését. Mi szegregáció típusonként választjuk ki az ügyeket, hogy legyen fogyatékossá nyilvánítás, legyen iskolán belüli tipikus elkülönítés, nagyvárosi homogén cigányiskola, kisvárosi kétiskolás település, alapítványi és egyházi iskolák. Minden típusra precedenst szeretnénk teremteni, elrettentésül a többi elkülönítő gyakorlatot folytató iskolafenntartónak. MN: Melyek a leggyakoribb módszerek, amelyekhez az iskolák folyamodnak? ME: A szegregáció legaljasabb formája az indokolatlan fogyatékossá nyilvánítás. A roma gyerekeknek még mindig az egyharmadát érinti, miközben nem biztos, hogy oda valók. Ilyen esetben már nyertünk egy-egymillió forint kártérítést két nyíregyházi roma gyereknek. Heves megye és a megyei tanulási képességeket megállapító szakértői bizottság ellen is folyik jelenleg perünk, amelyben próbáljuk bizonyítani, hogy Heves megyében indokolatlanul magas a fogyatékossá nyilvánított roma gyerekek száma. Taktaharkányban arra használták fel a tehetségprogramot, hogy elkülönítsék a roma és nem roma gyerekeket. A tehetséggondozó programba jártak a nem roma gyerekek, a felzárkóztatóba pedig roma társaik. Éles vonalat lehetett húzni, nem volt átjárás egyáltalán. Ez régi módszer, de ilyen a nívócsoportos oktatás, a nyelvi tagozat indítása, az alapítványi iskola létrehozása, vagy az iskola átadása az egyháznak. MN: Az érintett iskolákban tanító pedagógusok azt mondják, a telepi gyerekeknél sok esetben nem a tehetség, hanem a szociális és kulturális háttér hiányzik. ME: De ezért ne kerüljön már kisegítő iskolába! Sokszor halljuk, igen, a gyereknek a legfontosabb közege a család kellene, hogy legyen. De mi van, ha nincs? Akkor arról a gyerekről lemondunk? Egy jó pedagógus megpróbálja, amennyire tudja, fejleszteni, felhúzni a gyerek tudását. Ha nincs a kortárs csoport húzóereje, ha a telepi gyerek az óvodában, majd az általános iskolában csak telepi gyermekkel találkozik, akkor annak katasztrófa lesz a vége. Azokban az iskolákban, ahol felveszik a fejlesztésért járó dupla fejkvótát, a fejlesztőszakember, logopédus foglalkoztatása törvényi kötelezettség. Mi próbáljuk a fenntartókat arra szorítani, hogy tartsák be a törvényt, és adják meg a gyereknek azt, ami jár. Találkoztunk olyan gyerekkel egy vidéki városban, akit év eleje óta nem láttak az iskolában, de a tavalyi papírja át volt másolva, mintha ott lett volna. Az iskola kiállította róla a jellemzést, hogy problémás a magatartása, és nem mehet vissza a normálosztályba, miközben kiderült, hogy a gyerek már nem is ott lakott, hanem rokonnál egy másik városban. Az iskolák többsége nem tart lépést azzal, hogy változnak a gyerekek tanulási szokásai, és ez nem kedvez az esélyegyenlőségnek. MN: Erre lehetnek jók a tanodák. ME: Sajnos veszélybe kerültek vagy megszűntek az ösztöndíjprogramok, a tanodaprogramok is. Ahol az utóbbi még működik, ott is bizonytalan, hogy a következő évben is kap-e pénzt. Pedig a tanoda arra lett kitalálva, hogy a család hiányosságait pótolja. MN: Az oktatási intézmények tervezett államosítása segít vagy ront a helyzeten? ME: Eddig is nagyon lyukas volt az oktatási rendszer, de most az államosítással teljesen szétzilálják. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

24

Eddig legalább a fenntartók érdekeltek voltak abban, hogy az iskolájukat normálisan működtessék, de ez most megszűnik, nem az övék lesz a normatíva, a pedagógusok kinevezésének a joga, és a feladat. MN: Igaz, hogy átadják az Országos Roma. Önkormányzatnak a 178 teljes egészében szegregált iskolát? ME: Igen, erről hamarosan megállapodás születhet. Ez önmagában vérlázító, bele sem merek gondolni. így kívánják ezeknek az iskoláknak a létét legalizálni, és kipipálják a problémát: kínlódjanak a cigányok a saját iskoláikkal. De hát az ORÖ ennél jelentéktelenebb feladatokkal sem tud megbirkózni, mert se ember, se pénz, se tudás nincsen a szervezetnél. MN: A pedagógusokkal való beszélgetések során gyakran elhangzik, hogy felnek a szülők vagy épp a gyakran túlkoros diákok haragjától. ME: Van ilyen, biztosan, de mi többször ennek az ellenkezőjével találkozunk, amikor a szülő mindent elfogad, fenntartás nélkül, mert mindent felülír, hogy a "tanító néni mondja". Így íratnak alá velük mindenféle papírokat. Mi nem az öntudatos szülőket képviseljük, hanem a telepi, iskolázatlan szülőket, akiknek azért kerül fogyatékos iskolába a gyerekük, mert aláírták a papírt, hogy ezt elfogadták, de nem tudják, mit írtak alá, mert nem tájékoztatták például arról, hogy fellebbezhet ez ellen. MN: Egyfajta elvándorlás zajlik azokból az iskolákból, ahová nagy számban járnak hátrányos helyzetű gyerekek. A tehetősebb cigány családok ilyenkor épp úgy viselkednek, mint a többségi szülők: átíratják a gyereküket olyan iskolába, ahol biztosítva látják a személyi biztonságát és a színvonalas oktatását. ME: Olyan helyeken lépünk fel, ahol még lehet valamit tenni. Ahol már mondjuk 90 százalékban elcigányosodott az iskola - ami jogszerűtlen lenne a törvény szerint -, ott nincs kihez integrálni őket, és nem tehetünk semmit. Az elvándorlás nem önmagában a cigány gyerekek száma miatt történik. Gyöngyöspatán nem elsősorban azért vittek el gyerekeket, mert a roma gyerekek száma ugrásszerűen megnőtt, hanem azért, mert romlott az oktatás színvonala. Úgy tudom, már szerveződik az alapítványi iskola. A középosztály így próbálja megvédeni és a leszakadó rétegtől minél távolabb tartani magát. MN: A középosztály az ilyen helyzetben azt mondja, ő fizet adót,ő támogatja az iskolát, és mégis az ő gyereke szorul ki az iskolából. ME: Ez a probléma tovább fog mélyülni. Nem látják át ennek a hosszú távú következményeit: ők most meg tudják fizetni a külön szolgáltatást vagy a gyermekük alapítványi iskolában való elhelyezését, de amikor felnő, és az a másik gyerek, aki nem jutott plusz szolgáltatáshoz, mert nem tudta megfizetni, segélyre fog szorulni, az ő gyereke fogja megint csak segélyezni. Borítékolható ugyanis, hogy ez a szegregált csoport munkanélküli lesz. Most már felnőtt egy szegregáltan oktatott generáció a rendszerváltás óta, amelynek a többségéből munkanélküli lett, és a telepen ragadt. Azt kell megérteni, hogy ebben minden család érintett, nem csak a borsodiak, a szabolcsiak, és nem csak a romák. MN: Hajdúhadházon a CFCF pert nyert a főként felzárkóztató osztályokba járó cigány gyermekek külön épületben való oktatása miatt. Az önkormányzat megszüntette a szegregációt, ennek hatására több száz gyermeket elvittek az iskolából. Ön szerint megoldhatja a problémát a cigány-nem cigány ellentétekkel terhelt településeken a tűzzelvassal kikényszerített integráció, miközben egyre kevesebb a felzárkóztatásra is felhasználható pénz az oktatásban? ME: Ha felkavarjuk a negyvenéves szutykot, az biztos, hogy jót tesz egy közösséggel. Változásokat csak így lehet elérni. Visszanéztem egy videót Hajdúhadházról, amelyen az egyik tanárnő azt mondta, a cigánygyerekeket nem lehet egyik napról a másikra bevinni a központi épületbe. De hát KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

25

az 12 évvel ezelőtt volt, és semmi sem változott! Könyörgöm, meddig várjunk? Nincs már több idő, nem lehet több generációt elpazarolni erre. Hajdúhadházon negyven éven keresztül nyomon követhető, hogyan különítették el a cigány gyerekeket. Azt kéne végre felfogniuk az önkormányzatoknak, hogy nem a személyüket pereljük és nem is az iskolában tanító pedagógusokat, hanem ezt a rendszert szeretnénk megváltóztatni, azért indítunk pert a fenntartó vagy akár a minisztérium ellen. A cigány gyerekek után negyven évig sok-sok milliárd felzárkóztató, majd később integrációs normatívát felvettek az államtól. Azt hova tették? Ha utat építettek, akkor ott van, ha szobrot állítottak belőle a főtéren, akkor ott. MN: Hajdúhadházon megvalósult az integráció? ME: Részben. A belvárosban lévő régi épületet, ahová korábban csak roma gyerekek jártak, most átvette a református egyház, miután előtte szépen felújította neki az önkormányzat. És most odamenekítették ki a nem cigány gyerekeket, akit tudtak. MN: Pozitív példát is tud az iskolai deszegregációra? ME: Igen, a Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen két évig készítették elő az integrációt, és most szüretelik a gyümölcsét. Azonosan beosztották a beiskolázási körzeteket, mindenki kap hátrányos helyzetű gyereket, mert nem a roma gyerekek integrációját vállalták, hanem a halmozottan hátrányos helyzetűekét. Megszüntették a cigányiskolát, megszüntették a tanyasi gyerekek iskoláját. Őket bebuszoztatják a központba, és minden iskola kapott külső körzetet, s az önkormányzati és az egyházi iskolának is kötelező felvennie a megállapított arányban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. így a hódmezővásárhelyi nem roma szülők nem tudnak hová menekíteni, mert minden iskolában azonos számú hátrányos helyzetű gyerekkel találkoznak. És ezt meg lehet oldani minden nagyvárosban, és a nem elcigányosodott kisebb településeken is. Hadd említsem a Barcs mellett fekvő kétújfalui iskolát, ahol hat másik településsel fogtak össze, mert rájöttek, hogy tönkremennének a kisiskoláik fenntartásában. Bezárták á helyi iskolákat, és egy iskolát tartanak fenn közösen. Ezt az iskolát jobban lehet fejleszteni, futja az iskolabuszoztatásra, a roma és nem roma gyerekek megférnek egymással. Itt van fejlesztőpedagógus, és hajlandók voltak a pedagógusok új módszereket bevezetni. MN: Kanyarodjunk vissza a problémás esetekhez Győrbe. A roma szülők állítólag könyörögtek önöknek, hogy ne indítsanak pert, mert nem akarják elvinni gyermekeiket a jelenlegi iskolából. ME: Ez forgatókönyvszerűen minden perünkben benne van, hogy amikor megjelenünk a településen, és hírét veszik, hogy rosszalljuk a cigányiskola létét, a pedagógusok beindulnak, elkészítik az aláírásgyűjtő ívet, és aláíratják a szülőkkel, hogy "mi nem akarjuk, hogy a cigányiskola bezárjon" . Ez történt Hajdúhadházon, Nyíregyházán, Kaposváron, Győrben, Miskolcon. Ez a per kimenetelét nem befolyásolhatta, hiszen a szülő sem kérhet olyat, ami jogsértő. MN: Tiszavasváriban a nagyobbik, az oláh cigányok lakta cigánytelep mellett működő Magister iskolába több száz gyerek jár a szülők megelégedésére. Önök mégis perelnek. ME: Mi meg akartuk akadályozni, hogy négy évvel ezelőtt az önkormányzat lepasszol ja az egyik cigányiskoláját a Magister Alapítványnak. Elmagyaráztuk a Magister vezetőjének, hogy egy színtiszta cigányiskolát vesz át, és ezzel átvállalja az önkormányzat felelősségét. Ezt akartuk megakadályozni, de ez egyelőre még nem sikerült. Jelenleg is folyamatban van a per az önkormányzat és az Egyenlő Bánásmód Hatóság között. MN: Gyöngyöspatán azért perlik a fenntartó önkormányzatot, mert a földszinten többségében roma osztályok vannak. Kaptak magyarázatot az iskolától az elkülönítés okára? ME: Egyelőre egyetlen érvet sem sikerült emellett felsorakoztatni. Mert az, hogy menjek a testvérem után Kanadába, az nem válasz. És az sem igaz, hogy hatezer forintot fizetünk a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

26

szülőknek, hogy eljöjjenek a tárgyalásra. Az igaz, hogy kifizettük a benzinpénzt azoknak, akik el akartak jönni az első és a második tárgyalásra is. A többi perünkben is próbáltuk megszervezni, hogy a roma szülők eljöhessenek a tárgyalásra. MN: Gyöngyöspatán a földszinti osztályokba járó gyerekek nem használhatják az uszodát. Állítólag azért, mert nincs úszófelszerelésük. Az önök honlapján azt láttam, hogy gyűjtést szerveznek úszó-cuccéra. Hol tart az akció? ME: Még csak két napja raktuk ki a felhívást, máris jelentkezett egy sportruházatot forgalmazó cég, amely biztosítaná az összes fürdőruhát. Ez egy kísérlet arra, hogy mennyi jóérzés van az emberekben,-és ha sikerül begyűjteni a szükséges úsz6felszerelést, akkor mit fog lépni az iskolavezetés. MN: A Gyöngyöspatán kialakult konfliktus számtalan végzetes félreértést hordoz. A felnőttek és a gyerekek egymásnak ellentmondó történetekről számolnak be. Az iskolában állítólag fekete mellényesek kísérték a vécére a földszinten tanuló roma gyermekeket, beleköptek a levesükbe, a gyerekek most is rettegnek, mások ugyanilyen szenvedéllyel állítják, hogy soha nem láttak egyenruhást az iskolában, és a zöld mellényes jogvédők tanították őket erre. ME: Tudja, az az elképesztő, hogy ez a kérdés felmerül. Az ombudsman vizsgálata erre is kiterjedt, de nem tudta kideríteni hitelt érdemlően sem ezt, sem az ellenkezőjét. MN: Előfordulhat, hogy bárki befolyásolná a nyilatkozókat a véleményalkotásban? ME: Ha egyszer ezt mondják, másszor azt mondják, akkor rosszul sikerült a befolyásolás vagy betanítás. De ez vonatkozik a romákra éppúgy, mint a nem romákra. Ezt firtatni fölösleges. MN: Hallott róla, hogy Gyöngyöspatán cigánygárdát szerveznek? ME: Mondanak sok mindent Ezt a romagyilkosságok óta folyamatosan hallani lehet. MN: Amennyiben megnyernek egy pert, figyelemmel követik az ítélet betartását? ME: Nagyon jó visszajelzés a szülő, mert az önkormányzatok nem adnak ki információt. Nekünk a pereskedés nem célunk, hanem a végső eszközünk. Amennyiben egy ügy egyezséggel zárul, akkor a fenntartóval is kapcsolatban maradunk. De nem minden esetben jutunk el a perig. Kerepesen a korábbi iskolaigazgató idejében előfordult, hogy nem engedtek be 30 gyereket az iskolába, mert rosszak voltak. Gárdatüntetéssel indult, amelyen pedagógusok is részt vettek. Másnap elmentünk a telepre, és kiderültek olyan dolgok, amiket nem hittünk el. Voltak gyerekek, akiket bezártak az alagsorba, egy másik nyolc tantárgyból pótvizsgázott, majd átengedték, annak ellenére, hogy még szeptemberben fogyatékosnak akarták nyilvánítani, így próbáltak megszabadulni tőle. Elképesztő dolgok történtek, amik az iskolaigazgató agyából pattantak ki, és az önkormányzat szemet hunyt felettük. Az új igazgatóval egész jól együtt lehet működni, ezek a gyerekek újra járnak iskolába. Itt is elindult az elvándorlás, már csak egy osztály volt évfolyamonként, meglepő módon azonban tavaly három első osztályt indítottak. MN: Milyen eredményekkel volnának elégedettek? ME: A konkrét ügyeinkben olyan eredményekkel, mint a hódmezővásárhelyi és a kerepesi, de vannak nagyobb terveink. Szeretnénk elérni, hogy legyen állami irányítású felügyelet, egy hatóság, és ez ne a mi munkánk legyen. A megoldáshoz vezető út: jól felszerelt, logopédussal, fejlesztő pedagógussal, családgondozóval működtetett óvodákba és iskolákba járatni a roma gyerekeket, együtt a nem romákkal. Ehhez kellene elsősorban a fenntartó szándéka, az állam intézkedése és némi pénz az átszervezéshez, ami már rövid távon is megtérül, de hosszú távon sokszorosan. Állami intézkedés híján a szándék és az igény önmagában kevés. http://magyarnarancs.hu/archivum_reszletes/2012/14


27

Origo 2012. 04. 05. Fideszezés durvítja a szigetszentmiklósi iskolaháborút Összefogtak a tanárok, a szülők és a diákok a szigetszentmiklósi iskola váratlanul és akaratuk ellenére kinevezett új igazgatója ellen. A szerdai iskolai fórumon elszabadultak az indulatok, az igazgató még a rendőrséget is kihívta. Sokak szerint politikai oka van az igazgatóváltásnak, egyesek Kövér Lászlót, a parlament elnökét sejtik a háttérben, de néhány szülő szerint azért indult be a fantáziálás a politikáról, mert a döntés teljesen érthetetlen "Úgyis kirúgnak" - fordult a társához egy diák csütörtök délelőtt a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium előtt. Az iskola a tavaszi szünet miatt zárva van, mégis több diák állt a kapu előtt egy aláírásgyűjtő ívvel, amelyre a folyamatosan felbukkanó szülők és diáktársaik rendre odaírták a nevüket. "Éppen most sétált el itt az új igazgató" - mondta az egyik diák, kirúgni pedig szerinte azért fogják őket, mert pont őellene gyűjtenek aláírásokat. A gimnáziumban azóta forrnak az indulatok, hogy az iskola fenntartója, a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ (PMIK) kedden bejelentette, hogy leváltja az augusztus óta megbízott igazgatóként dolgozó Czita Zoltánt, a helyére pedig az egyik tanárt, Mede Norbertet nevezi ki. Az ügy előzménye, hogy március végén megszűnt azoknak az igazgatóknak a megbízatása, akik a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerülő középiskolákat vezették. Ezért a fenntartó, azaz az állam szűk határidővel pályázatot írt ki az április elsejével megüresedő iskolaigazgatói pozíciók pótlására. Czita és Mede is megpályázta a gimnázium igazgatói posztját. A pályázat részét képezte, hogy a jelöltek programjáról az iskola is véleményt mond. A tantestület, az alkalmazotti közösség és a szülők tanácsa is meggyőző többséggel az augusztus óta hivatalban lévő Czitát támogatták, a 41 tanárból mindössze egyvalaki szavazott ellene. A pályázatot azonban pár nappal az eredmény kihirdetése előtt a Pest Megyei Kormányhivatal érvénytelenítette. Ennek okai egyelőre nem világosak, de az iskolában többen is azt mondták, hogy egy formai hiba miatt volt rá szükség, ugyanis a pályázatot három nap késéssel jelentették meg a hivatalos fórumon, ez alapján pedig támadható lett volna az eredmény. Czita megbízatása árpilis elsejével lejárt, a PMIK pedig nem hosszabbította meg, hanem ideiglenes megbízással kinevezte igazgatónak Mede Norbertet. Horváth Péter, a PMIK vezetője szerint a jogszabályoknak megfelelően bízták meg Mede Norbertet a gimnázium igazgatói feladatainak ellátásával, amely július 31-éig, az új pályázat eredményes elbírálásáig szól. Horváth közleményében hangsúlyozta, hogy Mede a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem szakos tanári, illetve magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész- és tanári diplomát, és ez megfelel az adott vezetői megbízáshoz szükséges szakvégzettségnek, a figyelembe vehető szakmai gyakorlata pedig 12 év. Emellett több nyelven beszél, osztályfőnöki és érettségiztető tapasztalattal is rendelkezik. Ellenállást mutatnak "Rohadtul meglepett" - mondta az [origo]-nak az egyik aláírásgyűjtő diák, és undorítónak nevezte, hogy annak ellenére lett Mede az igazgató, hogy a tanári kar és a szülők tanácsa is Czitát választotta. A gimnázium tantestülete még a kinevezés napján nyílt levélben tiltakozott az új igazgató ellen. "Végsőkig és egységesen kitartunk korábban kialakított álláspontunk mellett, amely szerint oktatási és nevelési feladataink ellátása kizárólag magas színvonalú szakmai irányítás alatt történhet meg, ezt pedig az újonnan kinevezett intézményvezető személye a legkisebb mértékben sem garantálja" - írták. Szerdán Mede bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani az igazgatói megbízatásáról. Ez után a gimnázium 22 tanára az iskola honlapján megjelentetett közleményében tudatta, hogy az újonnan KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

28

kinevezett igazgatóval való együttműködést lehetetlennek tartja, és ezért az osztályfőnöki, illetve munkaközösség-vezetői megbízatásukról lemondanak. "Bejöttek szerdán a tanárok, de csak felügyeletet tartottak" - mondta a diák, és hozzátette, hogy szerinte a tanárok "ezzel mutatnak ellenállást". Az iskola előtt aláírásokat gyűjtő diákok mind egyetértettek a tanárok tiltakozásával. Minden aláírás után egy papírt nyomtak az aláíró kezébe, amelynek első mondata a tanári kar és Czita Zoltán volt igazgató támogatására szólít fel. A petíciót szerintük eddig több mint háromszázan írták alá a hatszáz fős iskolából, bár az aláírók között szülők is vannak. Ottjártunkkor többen is a gyerekeikkel együtt írták alá a papírt. A megpödört bajusz "Érettségi előtt egy hónappal egyáltalán nem helyes megváltoztatni egy iskola vezetését" - mondta az [origo]-nak az egyik szülő. Szerinte azokra a gyerekekre nem gondolnak, akiknek egy hónap múlva felvételi vizsgát kell tenniük. "A többi tanárt ismerjük, hosszú-hosszú évek óta" - mondta. Medéről annyit mondott, elgondolkodtató, hogy egy pedagógus, "aki elmegy négy évre egészen mást csinálni, miért akar rögvest iskolaigazgató lenni". "Tavaly még segédmunkás volt Írországban, ma pedig igazgató" - mondta az [origo]-nak Koós Ferenc, a gimnázium címzetes igazgatója, aki 2006-ban vonult nyugdíjba. Koós arra utalt, hogy Mede bár 2000-től 2007-ig tanár volt a gimnáziumban, az utóbbi négy évet külföldön töltötte, és csak szeptemberben tért vissza tanítani. "Csak politika van benne" - mondta Koós Mede kinevezéséről, amihez szerinte a polgármesternek van köze és annak, "aki őfölötte van" - majd látványosan megpödörte a bajszát. Az iskolában ugyanis az a szóbeszéd járja, hogy Mede kinevezése mögött a Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez fűződő barátsága áll. "Szerintem csak azért keveredhetett bele Kövér László neve, mert ő is ebben a városban lakik" - mondta az egyik diák, és azt állította, hogy a házelnök gyerekei szintén az iskolában tanulnak. Szerinte ez egy összeesküvés-elmélet lehet, ugyanis olyan nyilvánvalóan hamis pletykák is terjednek, hogy a feleségeik barátok, ráadásul ő úgy tapasztalta, hogy Kövér gyerekeit is megviseli a szóbeszéd. Volt orbánozás és fideszezés "Politika úgy keveredhet bele, hogy ennek a váltásnak semmiféle szakmai indoka nincs" - mondta az egyik megkérdezett szülő. Szerinte ugyanis nem arról van szó, hogy a régi vezető alkalmatlan, vagy nem vállalja tovább a megbízást, hanem "nincs indok". "Nekem nincsenek politikai kapcsolataim" - mondta az [origo]-nak Mede Norbert. Hozzátette azt is, hogy soha nem találkozott Kövér Lászlóval, csak tanár-diák viszonyban van a házelnök gyerekeivel. Az Országgyűlés sajtószolgálata szerdán közölte, hogy Kövér László semmilyen személyes ismeretségi kapcsolatban nem állt és nem áll Medével. "A polgármester urat is csak onnan ismerem, hogy kértem a segítségét" - mondta Mede. Ezt azzal magyarázta, hogy miután ismét megkezdte a munkát a középiskolában, anyagi segítséget kért az önkormányzattól, hogy elvégezhessen egy közoktatás-vezetői képzést. Ezt a támogatást akkor meg is kapta, így a képzésének első két félévét 240 ezer forint értekben a szigetszentmiklósi önkormányzat állta. "Arra gondoltam, hogy lennének jó ötleteim" - mondta arról, hogy miért indult az igazgatói posztért. A kinevezése utáni első meglepetés akkor érte, amikor a keddi fogadóórán több tanár és szülő is megkereste azzal, hogy beszélni akarnak vele. "Nem a véleményemre voltak kíváncsiak, hanem nekem szegeztek kérdéseket" - mondta Mede. Szerinte aznap este "orbánozás, fideszezés" is volt, végül azonban megállapodtak abban, hogy fognak tartani egy fórumot szerdán. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. április 10.

29

"Próbálták lekönyörögni az elefántcsonttoronyból" A szerda estére meghirdetett fórumra tanárok, diákok és szülők is elmentek, és jelen volt a fenntartó PMIK képviselője is. Az [origo]-nak nyilatkozó diákok szerint a PMIK képviselője mondott beszédet, amelyet azonban a szülők hangos fújolással fogadtak. "Teljesen jogos volt, mert azt mondta, hogy a mi érdekeinket képviseli azzal, hogy Mede lesz az igazgató, pedig ezt senki nem szeretné" - mondta az egyik diák. Mede szerint a PMIK képviselője elkezdte felolvasni a hivatal sajtóközleményét, de "belefojtották a szülők", végül pedig a hangzavar miatt abbahagyta, és elment. Az ezek után történteket Mede, és a fórum más résztvevői némiképp eltérően rekonstruálták. Mede szerint "abban a hangzavarban értelmes párbeszédet nem lehetett folytatni", és ezért felment az irodájába, és ott várakozott, miközben a résztvevők "már demonstrációjellegűen" közölték, hogy addig nem mennek haza, amíg le nem mond. Amikor pedig páran beültek a szobájába, kihívta a rendőrséget. „Próbálták lekönyörögni Mede tanár urat az elefántcsonttoronyból" - mesélték a diákok, hozzátéve, hogy mindez csukott ajtón keresztül történt. Szerintük a szülők azt sérelmezték, hogy Mede a fórumon nem mondott semmit, csak egy idő után felment az irodájába, majd pedig rendőrt hívott azzal, hogy a szülők fenyegették őt. "Ez abban állt, hogy megmondták neki, ameddig ki nem jön, addig ott maradnak" - mondta az egyik diák. Szerinte négy rendőrautó is az iskolához jött. Mede szerint a rendőrök közvetítettek közte és a szülők között, így végül lement a fórumra. "Pezsgett a hangulat, de nem volt olyan hangzavar, mint korábban" - mondta. A fórumnak ezután nem sokkal vége szakadt, a diákok szerint nem kaptak lényegi választ a kérdéseikre, de az kiderült, hogy Mede nem akar lemondani. "Kollégáim túlnyomó része ellenem van" "Én kaptam már egy évet bizonyításra, és most Mede úrnak is adni akarnak 4 hónapot, hogy bizonyíthasson" - Czita Zoltán szerint ezzel indokolta a fenntartó Mede kinevezését. Czita az [origo]-nak azt mondta, "nevetséges" ez az indoklás, a helyzet pedig a szakmailag tarthatatlan. A PMIK közleménye szerint a fenntartó a 22 tanár lemondását a munkaköri kötelezettség megszegésének, másfelől a nyomásgyakorlás megengedhetetlen formájának tartja. Czita úgy véli, hogy kollégái csak felajánlották a lemondásukat, "amit az igazgató vagy elfogad, vagy nem". "Ez a tiltakozásnak egy formája" - mondta. Azt is hozzátette, hogy az új pályázati eljárásra is be fogja adni a pályázatát. Mede ugyanerre a kérdésre azt felelte, még nem döntötte el, hogy indul-e. "Kollégáim túlnyomó része ellenem van" - mondta. http://www.origo.hu/itthon/20120405-a-szigetszentmiklosi-batthyany-kazmer-gimnazium-tortenete.html

Szakmai sajtó Fővárosi oktatási portál 2012.04.04. Húsz éves pestszentlőrinci Vörösmarty Gimnázium 1991 tavaszán engedélyezték a pestszentlőrinci Vörösmarty Gimnázium alapítását az illetékesek. Az eltelt húsz évben az iskola tanári gárdája kimagasló szakmai tekintélyt vívott


30

ki magának, melyet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elismerő oklevéllel jutalmazott 2012. március 27-én az Operett Színházban tartott jubileumi gálaesten A rendezvényt követően készült az alábbi interjú a Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorlóhelye igazgatójával, Járainé Dr. Bődi Györgyivel. - A rendszerváltás után két évvel, 1991-ben, miért kezdeményezték egy új gimnázium alapítását Pestszentlőrincen? Mi volt a céljuk? - 1991 körül középiskolás korba léptek a „Ratkó-gyerekek” gyermekei. Akkoriban nem volt elég gimnázium, és emiatt az országban sok helyen alapítottak gimnáziumot. A mi nyolcadikosaink közül gimnáziumot választottak a legtöbben. Nálunk egy jó szakember gárda állt rendelkezésre, ezért kezdeményeztük a gimnázium alapítását. Az akkori önkormányzat engedélyezte, hogy az 1991-92-es tanévet két középiskolai osztállyal elindítsuk. Az egyik osztály - a szülők kérésérenémet- angol nyelvi tagozatosként kezdett. A másik ének-zenetagozatos lett az iskola hagyományai miatt, mivel az általános iskolánk már 1958. óta ének-zenetagozatos iskolaként működött. Ezt követően felmenő rendszerben feltöltöttük az új gimnáziumi évfolyamokat és az általános iskolából, először tizenkét, majd tizenhárom évfolyamos intézményt hoztunk létre. - Hogyan oldották meg azt, hogy a bővülő feladatkörhöz, a bővülő intézmény nem kapott új infrastruktúrát? Vagyis sem akkor, sem azóta nem építettek és nem kaptak önálló használatra új épületet? - Ez a legnagyobb fájdalmunk, legnagyobb bánatunk. Szükségünk lenne nyolc új tanteremre, egy tornateremre és egy nagy előadó teremre . Több építési terv készült húsz év alatt. A fenntartó háromszor próbálkozott különböző pályázatokon, azzal hogy fejlesztési pénzt nyerjen, de ez egyszer sem sikerült. Mi közben alkalmazkodtunk a feltételekhez azzal, hogy az általános iskolában az évfolyamonkénti három osztály helyett csak kettőt indítottunk. 8x3 ugyanannyi, mint 12x2. Így szűkösen elférünk a meglévő iskolaépületben. Az évek során a struktúraváltás következtében senkit sem kellett elküldeni a tanári karból feladatmegszűnés miatt. A helyhiány miatt az iskolai ünnepségeket a Kondor Béla Művelődési Ház előadótermében tartjuk meg három szakaszban. Külön az alsósoknak, külön a felsősöknek és külön a gimnazistáknak. Jelenleg 665 gyereket tanítunk, ezt úgy oldjuk meg, hogy a közeli Csontváry Általános Iskolától kapunk három tantermet a gimnáziumi idegen nyelvi előkészítős osztályaink számára. - A jubileumi gálán megköszönte a kollégáinak, hogy húsz éve vállalták egy gimnázium alapításának keserves- gyönyörű feladatát. 1991-ben 16-an alapították az új középiskolát. A tantestületben öten dolgoznak ma is az alapítók közül. Hogy látja, miképp valósultak meg az akkori terveik? Mennyiben lett olyan az iskola, mint amilyet elképzeltek? Mennyiben lett teljesen más, mint amilyet szerettek volna? - Elit iskolát szerettem volna létrehozni. Hasonlót, mint a Radnóti, mint a Fazekas vagy az Arany János Gimnázium. Meggyőződésem azóta is, hogy pedagógiai szempontból a leghatékonyabb és egyben a leggazdaságosabb a 12 évfolyamosként működő iskola. Én akkor hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumot képzeltem el, de a körülmények nem úgy alakultak. A húsz év során a gimnáziumunk a közismereti tárgyakból is átlag feletti teljesítményt nyújtott. Viszont az informatikai, az idegen nyelvi, a kommunikációs, a poétikai képzésünk egészen egyedi és magas színvonalú lett. Mindamellett az ének és a karének területén kimagasló eredményeket értünk el a gyerekkel és a kollégákkal közösen. Munkánkkal, nem várt eredményként, a későn érő gyerekek számára egy esélyt jelentő, tehetséggondozó iskola hiányát pótoltuk. Mindamellett - velünk együtt is - Budapesten ma már csak négy ének-zenetagozatos gimnázium működik. Alig maradtunk néhányan, akik a zenetanításban a Kodály-módszer hagyományait még tovább viszik.


31

- Az intézményben sikeresen végzik a zenei tehetségek kibontakoztatását a kimagasló szakértelemmel rendelkező zenetanárok segítségével. Ezt bizonyítja az elmúlt húsz évben zenei pályára lépett egykori diákok sokasága. Mennyire jellemző az iskolára, hogy a gyerekek 6 évesen belépnek az intézménybe, és 18-19 évesen lépnek ki? A zenei tehetségeken kívül kiknek előnyös pedagógiailag az, hogy 12 éven át egy intézménybe járhatnak? - Azoknak a gyerekeknek és azoknak a szülőknek előnyös a gimnáziumunkat választani, akik az iskola konzervatív szellemiségét, a humán és művészeti tárgyak nevelési értékeit helyeslik, támogatják. Mi a gyerekek számára szilárd erkölcsi normákat igyekszünk közvetíteni. Az is nagyon lényeges, hogy a zene, mint nevelési eszköz, megtanítja a diákokat a szépre, a jóra, a kötelességre, az együttműködésre, mások megértésére, a segítőkészségre és a felelősségtudatra. Például egy fellépés során nem lehet a társak munkáját elrontani hanyagsággal, nemtörődömséggel. A gimnáziumban minden harmadik diák ide járt már általános iskolába is. - Az Ön által vezetett intézmény általános iskolájában idén 55 esztendeje, a gimnáziumban 20 éve folyik a nevelő-oktató munka. Hogyan képzeli az iskola jövőjét? Bár a jubileumi gála köszöntő beszédében kitért arra, hogy nem jós, így nem lát a jövőbe. „Az iskolák állami kézbe adásával kapcsolatban pillanatnyilag meglehetősen sok kérdés merül fel. Egy ilyen szép napon azonban csak bizalommal tekinthetünk a jövőbe.” – mondta köszöntőjében. Mi a vágya az iskola jövőjével kapcsoltban? - Azt szeretném, hogy azok a pedagógiai célkitűzések, amelyeket hosszú éveken át megvalósítottunk, ne vesszenek kárba, magas színvonalon folyjék tovább a munka. Ha a képzeletemet is szabadon engedhetem, akkor arra vágyom, hogy ebben az iskolában lehessen DélPest zenei-művészeti nevelésének a központja. A jövőben épüljön a kerületben egy olyan koncert terem, a komolyzene számára is alkalmas színpad, ahol a tanulók és a vendégművészek megmutathatják tudásukat, tehetségüket. Ugyancsak a kerületben működik és alkot a Dohnányi Ernő Zeneiskola, a Botafogó és a Tébláb Táncegyüttes. Számukra is biztosítva lenne az állandó fellépési lehetőség. Ebben az elképzelésben a Vörösmarty a magas színvonalú nevelés-oktatás, közismereti képzés mellett, a művészeti alapozó tárgyak tanításában és a kóruséneklésben vezető szerepet kapna. http://www.budapestedu.hu/szunidore/20_eves_pestszentlorinci_vorosmarty.html

Szakmai közlemények

Géniusz Portál 2012. április 4. Ismét igényelhetők a Géniusz képzések Az érdeklődők 89 féle akkreditált felnőttképzés és 27 féle akkreditált pedagógus-továbbképzés közül választhatnak. A képzéseket önköltségi áron kínálja a Nemzeti Tehetségpont. Ismerje meg részletes képzési ajánlatunkat! Tovább a linken: http://geniuszportal.hu/content/ismet-igenyelhetok-geniusz-kepzesek


32

2012. 04.02. Közoktatási Szakértők Országos Egyesületének honlapja Küldöttgyűlés 2012. Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete 2012. március 31-én megtartotta évi rendes közgyűlését a Budapest XVII. kerület Vigyázó Sándor Művelődési Ház Fórum termében Tovább a linken: http://koszoe.hu/news.php?extend.127

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2012. április 03. Lezajlott az AJTP XI. Országos Konferenciája Fenntarthatóság és nyomon követés – Lezajlott az AJTP XI. Országos Konferenciája Szeged tőle szokatlan borús idővel, a házigazdák viszont annál derűsebben fogadták a XI. AJTP Országos Konferencia résztvevőit az elmúlt hét végén. A konferenciát megtisztelte részvételével Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár és Prof. Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke is. Tovább a linken: http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/lezajlott-ajtp-xi

Blogok OcpolCafe.hu 2012.04.02. Bevezetés az oktatáspolitikába: az oktatás funkcióiról Ebben a bejegyzésben folytatom az oktatáspolitika alkotás fundamentumairól szóló, a közpolitikákkal szembeni alapkövetelményekről (eredményesség, minőség, méltányosság, költséghatékonyság) írt előző bejegyzésemmel elkezdett minisorozatot. Most az oktatás funkcióiról osztok meg egy a téma összetettségéhez képest rövid, ennek megfelelően a leegyszerűsítések kockázatát vállaló vázlatot. Tovább a linken: http://oktpolcafe.hu/bevezetes-az-oktataspolitikaba-az-oktatas-funkcioirol-5813774


33

III. évfolyam 14. szám március április 1

Recommend Documents