III. AZ ÁTALAKULÁSOK ADÓ- ÉS KÖZTEHERVONZATAI 120 perc

Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: [email protected]

III. AZ ÁTALAKULÁSOK ADÓÉS KÖZTEHERVONZATAI 120 perc

III. Az átalakulások adó-és közteher vonzatai Milyen főbb kérdésekre keressük a választ – Milyen esetekben keletkezik az átalakulásoknál adókötelezettség? – Hogyan kell azt megállapítani? (Alap és mérték) – Kit terhel az adókötelezettség? – Milyen időpontra vonatkozóan kell a kötelezettséget megállapítani? – Mikor kell a bevallási és fizetési kötelezettségnek eleget tenni?

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai Társasági adó I. ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 1. Adóhatás (adóalap korrekciók) A.) FŐSZABÁLY szerint

→ adóköteles

(nem kedvezményezett átalakulásnál Tao tv.16. § (2)d.pont alapján)

1.1 Átértékelési különbözet számítása +/- Eszközök átértékelése -/+ Kötelezettségek átértékelése + Követelések leértékelése +/- Céltartalékok állományváltozása Adóköteles átértékelési különbözet

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL Társasági adó bevallása → Tao.tv.16.§ (2)d.pont 





→ általában Jogutódnál → kiválás esetén (első évben) Vagyonmérleg tervezetben → Jogelődnél



Fedezetet kellett képezni (SZT tv.140.§(6) ;2011-től és 38.§ (3.b);2012-től megszűnt szabályok.)

B.) KEDVEZMÉNYEZETT átalakulás esetén → adóhatás nincs / Tao.tv.16.§ (9) – (11) / 

De van nyilvántartási kötelezettség!

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL Nyilvántartás tartalma kedvezményezett átalakulásnál      

}

Bekerülési érték ÁTALAKULÁS Könyv szerinti érték napjára Számított nyilvántartási érték Átalakulást követő adóalap korrekciók Bekerülési érték jogutódnál Átértékelési különbözet

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 1. 2. További adóalap korrekció: Átadott tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti és nyilvántartási értékének különbözete Tao tv. 16.§ (2) a.pont (+/-) A.) Nem kedvezményezett átalakulásnál 

Bevallása:   

Jogelődnél Kiválásnál is (átalakulás évében ) ! Jogutód részére a végleges vagyonmérleg szerint átadott eszközökre

B.) Kedvezményezett átalakulásnál

→

Nincs

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 16§ (2) a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 2. Bekerülési érték ( Tao tv. Szerint ) 

Jogutódnál az átvett eszközökre választható Tao.tv. 1.sz.melléklet 3.pont



Jogelődnél megkezdett ÉCS folytatása

Átvett eszközök vagyonmérleg szerinti értéke alapján

(Jogelődnél kimutatott bekerülési értékre vetítetten)

(ha nincs átértékelés → NETTÓ érték alapján)

De: SZT tv. szerint → minden esetben vagyonmérleg szerinti érték alapján

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 3. KÖVETELÉSEK Tao tv.16.§ (2) i.pont 

a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást követően úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás nem történt volna meg.

4. CÉLTARTALÉKOK 

nincs nevesített előírás → a fentiek értelemszerűen alkalmazandók

PÉLDA: követelések Átalakulás 2013. augusztus 31.-én Jogelőd 2012.12.31. SZTV Követelés bekerülési értéke Értékvesztés (-) Tao alap korrekció

TAO

10 000 10 000 1 000 -

1 000

Jogelőd 2013.08.31

Jogutód 2013.12.31.

SZTV

TAO

SZTV

TAO

10 000

10 000

10 000

10 000

2 000

1 000

2 000

2 000

-

-

-

-

Nyilvántartott ÉV

1 000

1 000

3 000

2 000

5 000

2 000

Könyv szerinti érték

9 000 10 000

7 000

9 000

5 000

7 000

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 5. VESZTESÉG ELHATÁROLÁS 

 



Jogutód a jogelőd elhatárolt veszteségének → Jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított részére alkalmazhatja 17.§ (7) ÚJ szabály 2012-től: A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására, a) ha az átalakulás során benne - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, ÉS

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL 5. VESZTESÉG ELHATÁROLÁS 

• •

b) ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből (ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet) bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik. 17.§ (8) A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti. 17§8()

Pirossal jelölt kiemelések: módosított 2013. évi szabályok Kékkel jelölt kiemelés: 2014. évi változás (de: 2013-tól alkalmazható)

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL-ADÓELŐLEG 26.§ (3) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL-ADÓELŐLEG

26. § (6) Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁL-ADÓELŐLEG

6. ADÓELŐLEG BEVALLÁS 26.§ (3) 

Jogutód → átalakulás napjától számított  30 

EGYEZŐ

napon belül adóelőleg bevallás

(bevallás esedékességétől →adóévet követő hatodik hó utolsó napjáig) ÖSSZESÍTETT

MEGOSZTOTT

Jogelőd által bevallott adóelőlegből számítva (kiválásnál → fennmaradó is !)

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOKNÁLADÓELŐLEG KIVÉVE (26.§ (6)) • Átvevő (beolvadásnál) • Fennmaradó (kiválásnál) Ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

Az átalakulás adózási szabályai Társasági adó II. Átalakulásban résztvevő társaságok tulajdonosainál A.) Nem kedvezményezett → nincs adóalap korrekció B.) Kedvezményezett átalakulásnál → CSÖKKENTŐ Tao tv. 7.§ (1) gy.pont: Átalakulás keretében kivezetett részesedés értékét meghaladóan elszámolt bevétel

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL 7§ (1)gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrésztulajdonosnál) • 1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL • 2. az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetett részesedés (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg;

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL CSÖKKENTŐ tételhez a 7.§10.pont értelmezése Részesedés értéke (7.§ (10) Részesedés bekerülési értéke

Részesedés könyv szerinti értéke (választás alapján)

Ha a tag a jogutódban nem kíván részt venni

Ha a tag a jogutódban is részt kíván venni

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL 7§ (10) Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke • a) a részesedés bekerülési értéke - de a jogelődtől átvett részesedésnek legalább a jogelődnél kimutatott bekerülési értéke azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg -, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, vagy - azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem kíván részt venni - átalakulás miatt szűnt meg, illetve csökkent, • b) a részesedés könyv szerinti értéke, vagy - a tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) választása szerint - az a) pontban meghatározott érték azon tagnál (részvényesnél, üzletrésztulajdonosnál), amely a jogutódban is részt kíván venni.

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL NÖVELŐ (8.§ (1) r.pont és (7))  Adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulással megszerzett de az adóévben kivezetett (bármilyen jogcímen) részesedésre jutó rész (7.§ (1)gy.pont szerint)  Nem kell a részesedés kivezetésekor növelő tételt elszámolni, ha újabb kedvezményezett átalakulás miatt következik be a csökkenés (7.§ (7)

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL 8§(1)r) a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,

Társasági adó ÁTALAKULÓ TÁRSASÁGOK TULAJDONOSAINÁL 8§ (7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.

Az átalakulás adózási szabályai Társasági adó: esettanulmány (1) Jogelőd társaság adatai: Eredeti Bruttó érték

Könyv Számított szerinti Nyilvántartási Leírási kulcs(%) érték érték

ÉPÜLET

10 000

6 000

KÖVETELÉS

10 000

10 000

8 400

SZTV

ADÓ

5

2

ÁTÉRTÉKELÉS adatai: A tárgyi eszközöket 10.000-el felértékelték. (telek 4.000, könyv szerinti értéke megegyezik a piaci értékkel) A követelésre 3.000 értékvesztést számoltak el. Jövőbeni kötelezettségekre 1.000 céltartalékot számoltak el.

Az átalakulás adózási szabályai Társasági adó: esettanulmány (1) Végleges vagyonmérleg Könyv szerinti

Átért.kül.

Vagyonmérleg szerinti

Tárgyi eszközök

10 000

10 000

20 000

Követelések

10 000

-3 000

7 000

Egyéb

5 000

Eszközök összesen

25 000

Jegyzett tőke Eredménytartalék

-

5 000 7 000

32 000

3 000

3 000

10 000

10 000

Tőketartalék

-

6 000 (+10 000 3 000 – 1000)

Céltartalék

-

1 000

Kötelezettségek

12 000

Források összesen

25 000

6 000 1 000 12 000

7 000

32 000

Az átalakulás adózási szabályai Társasági adó: esettanulmány (1)

FELADAT 1)Nem kedvezményezett átalakulás – Jogelőd – Jogutód

2) Kedvezményezett átalakulás - Adóhatások (átalakuláskor) - Következő évek adóhatásai

Az átalakulás adózási szabályai Társasági adó: esettanulmány (1) MEGOLDÁS 1) NEM KEDVEZMÉNYEZETT átalakulás • Jogelőd záró adóbevallása a TE miatt 16.§ (2) a) alapján + 6 000 - 2 400 - 8 400 • Jogelőd záró bevallásában (kiválásnál jogutód adóbevallása lenne) → korrigált átértékelési különbözettel 16.§ (2) d) 6 000 + 3 000 + 1 000 = (+) 10 000 • Jogutód → következő években az átértékelt eszköz után – 16 000 épületre - számolja el az értékcsökkenést, az értékvesztett követelésre pedig adóalap csökkentő tétel a nyilvántartott értékvesztés összegéből évente 20%, illetve a követelés kivezetésekor a teljes összeg.

}

Az átalakulás adózási szabályai Társasági adó: esettanulmány MEGOLDÁS 2) KEDVEZMÉNYEZETT átalakulás • Jogelőd → nem számolja el (-) 2 400-at a záró adóbevallásában a TE miatt • Jogelőd a felértékelést sem számolja el adóbevallásában (kiválásnál jogutód) • Jogutód számítása a következő években: 16 000 x 0,05 = 800 SZTV szerinti ÉCS (+) 800 10 000 x 0,02 = 200 → ENNYIT lehet! (-) 200 Adótörvény szerint ADÓALAP korrekciók: (+) 600 De: jogelődtől tovább hozott nyilvántartás szerinti érték is figyelendő 8 400 / 200 = 42 év

PÉLDA: tulajdonosokat érintő SZTV és Tao hatások (2) FELADAT ÁTADÓ Kft-ből kiválnak, melynek 100%-os tulajdonosa „A” Zrt. „A” Zrt az Átadó Kft részesedését 800 eFt-ért vásárolta. Vagyonmérleg kiemelt adatai (eFt): Átadó Kft

Átadó (maradó) Kft

Jegyzett tőke

1 000

1 000

Eredménytartalék

4 000

3 000

Átadó (új) Kft 1 000 -

PÉLDA: tulajdonosokat érintő SZTV és Tao hatások (2) 1. Variáció → NINCS megszűnt részesedés → NINCS eredményhatás 2. Variáció → Jegyzett tőke arányosan számítva NINCS kivezetendő részesedés Bevétel (rendkívüli): 1 000 ??? 3. Variáció → Saját tőke arányos számítással 800 x 0,2 = 160 Rendkívüli ráfordítás: 160 Rendkívüli bevétel: 1 000

PÉLDA: tulajdonosokat érintő SZTV és Tao hatások (2) ADÓHATÁS I. NEM kedvezményezett átalakulásnál → nincs adóalap korrekció! 1) 2) 3)

II.

NINCS eredmény → NINCS adóvonzat 1 000 bevétel után Tao ??? 840 eredmény után Tao

Kedvezményezett átalakulás 1000 adózás előtti eredményhatás → adóalap csökkentő (átalakuláskor) Ha később kivezeti (részesedéssel arányos) → a korábbi csökkentő tétel növelő lesz.

Tulajdonosi követelés elengedése Sztv és Tao szerint Saját tőke javítás lehetősége különböző: • Tagi kölcsön elengedése, illetve • Osztalék elengedése esetén. További kérdés, hogy társaság, ill. magánszemély engedi el? Ha a tag elengedi a társasággal szembeni osztalékot: Szt. alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. (JE emelésnél csak következő évi ET !!!) Tao fiz kötelezettség - társaság csökkentheti a Tao alap megállapításakor az AEE-t. Illeték – NINCS 2014-től. • Itv. 17. § (1) t) pont – ellenőrzött külf. társ. kivételével mindenkire érvényes a mentesség osztalék elengedésekor. 33

Követelés elengedés szabályai Számviteli törvény 2000. évi C. tv

Elengedőnél Behajthatatlannak nem minősülő Behajthatatlannak minősülő

Rendkívüli

Egyéb ráfordítás

Társasági adó 1996. évi LXXXI. tv.

2010-től Illeték törvény 1990. évi XCIII. tv.

Nincs növelő, ha - Magánszeméllyel -NEM kapcsolt vállalkozással Szemben engedik el 8.§(1) h., ill. - Osztalék 29§(Q)

Ø

Nincs növelő

Mentes:

Kötelezettnél

Rendkívüli bevétel

Nincs csökkentő Kivétel: osztalék elengedése (2012.06.21-től)

Gazdálkodó szervek közötti ajándékozásnál (kivétel: off shore 2014) Osztalék 2014-től! Csőd/felszámolás keretében elengedett (tag kivételével) 2014től)

34

Tulajdonostól kapott kölcsön elengedésének könyvelése 45-47 / 98 86 / 463

Nyilatkozat alapján Illeték kivetés alapján

Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke (a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után) 18%. Itv. 12. § (1)

35

Illetékmentesség tagi kölcsön elengedésnél Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is útján történő megszerzése. (4) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek - nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége ………. 36

Illetékmentesség tagi kölcsön elengedésnél 17. § (4) folytatása: a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10 százalékot vagy c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó.

37

OSZTALÉK OSZTALÉK (ki nem fizetett) felhasználása tőkehelyzet javítására Saját tőke probléma esetén megoldások Apport Társaságok által NINCS Tao hatás

Magánszemélyek által SZJA 66§ és EHO kötelezettséggel jár

Követelés elengedése Társaságoknál Kapcsolt vállalkozások

Magánszemélyeknél -SZJA kötelezettség,és - Illeték van! 2014-től illeték megszűnt!

Elengedőnél adóalap növelő :- de NAV állásfoglalás Rendkívüli bevétel:

csökkentő lehet

•Tao tv 29§ (Q) szerint (2012.06.20-tól) 29/Q. § (3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az 38 megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött osztalékot külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Elengedett osztalék kötelezettség 44-47

Kötelezettsé g

98

Rendkívüli bevétel

X

Tao tv. 29/Q. § (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése; 39

Véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség 2010-től Átruházó

SZTV

TAO

ITV.

Rendkívüli ráfordítás

Nincs növelő, kivéve - Veszteséges vállalkozás részére (vagy nincs nyilatkozat), vagy - ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik (Tao. 3.sz. melléklet)

-

Nincs csökkentő

Mentes: Gazdálkodó szervek közötti ajándékozásnál

Átvállaló (kötelezettségnél) Rendkívüli

ráfordítás a tárgyévben kifizetett összeg! Átvevő

40

Rendkívüli bevétel

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény Területi és személyi hatálya: 2. § (1) Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény 2. §(2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény 2.§ (3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében - a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével - e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt. 2. § (4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény Tárgya: 18. § (1) Ingatlannak, valamint a meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is. 18§(2)h) belföldi

ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény 2014-ig érvényes előírás: 18§(2)h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény FOGALMAK: • 102§(1)e) forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető, azzal, hogy: •

102§(1)ed) a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt az o) pontban foglaltak alapján a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény •

102§(1)o) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény •

oa) mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni,

• ob) a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával, • oc) több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni,

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény • od) ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét- kell a közvetett részesedés arányának tekinteni, • oe) a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni;

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény Illetékkötelezettség keletkezése: • Vagyonszerzéskor Teljes személyes illetékmentesség ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett az alábbi szervezeteknél:

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény • a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, • az egyesület, a köztestület, • az egyházi jogi személy, • az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, • a vízgazdálkodási társulat, • a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (mentesség) 26§(1)t) ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele; 26§(1)g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés; 26§(1)o) az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek); 26.§ (20) Az (1) bekezdés g), h), q) és t) pontja szerinti mentesség a 17. § (4) bekezdésében említett feltételek fennállásakor vehető igénybe.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (mentesség) 17.§ (4) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek - nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10 százalékot vagy c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (mentesség) 2014-től: 26§ (1)z) a vagyonszerzés, ha za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, zb) házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, zc) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (mértéke) Illeték (visszterhes) általános mértéke: 4% Ingatlanoknál és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétre : 4% (1 milliárd Ft-ig)  2% (1 milliárd fölötti részre, de max.200mFt Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke: ajándék (örökség) tiszta értéke után 18%. 

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény CÉGBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉK 45. §(4) Az átalakulás, egyesülés, szétválás, minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft. Ez az illeték magában foglalja az átalakulással, egyesüléssel, szétválással, minősített többségi befolyás létrejöttével, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés bejegyzésével egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is. (4a) Zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá történő alakulása esetén a változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 500 000 Ft, amely magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (ajándék és visszterhes vagyonszerzés bejelentése) • Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra (kérelem) • Az ingatlanügyi hatóság a bejegyzéséről szóló határozatot megküldi az állami adóhatóságnak. • Ha az illeték fizetésére kötelezett a

kérelmet 30 napon túl, illetve hiányosan teljesíti, mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (ajándék és visszterhes vagyonszerzés bejelentése) • Az ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni (30 napon belül), a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányával • Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóban is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentésről az adóhatóság igazolást köteles adni az ügyfél részére

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (ajándék és visszterhes vagyonszerzés bejelentése)

• A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének bejelentését a vagyonszerző az erre szolgáló külön nyomtatványon teheti meg. • A bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (ajándék és visszterhes vagyonszerzés bejelentése) 91. § (1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlannyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (ajándék és visszterhes vagyonszerzés bejelentése) 91. §(2) A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (ajándék és visszterhes vagyonszerzés bejelentése) 91.§ (4) A 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel teljesült. Az illetékkiszabásra történő bejelentéssel egyidejűleg a vagyonszerző közli a 18. § (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni betétekkel rendelkeznek. (5) Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik (2010-től).

Az átalakulás adózási szabályai Illetéktörvény (ajándék és visszterhes vagyonszerzés bejelentése) 18. §(4) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha • a) a vagyonszerző, illetve - magánszemély vagyonszerző esetén - annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője, • b) az a) pontban felsoroltak - önálló vagy együttes többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, • c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet, tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. Az átalakulást érintő főbb jövedelem megállapítási szabályok: Árfolyamnyereségből származó jövedelem (67.§)  Vállalkozásból kivont jövedelem (68.§)  Szokásos piaci ártól eltérő ügyletek esetén egyéb jövedelem (28.§(1) g –Egyéb jövedelem:  Ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolatos, vagy kettős egyezménnyel rendelkező alacsony adókulcsú államtól kapott jövedelem 28§ (12)-(14)  Külföldről, értékpapírból származó jövedelem adóztatható a forrás országban is a kettős adóztatási egyezmény alapján. 

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. SZJA Tv.

1995. évi CXVII. Tv.

3.§ 34. pont Értékpapír többek között a - KKT vagyoni hozzájárulás - BT vagyoni betét - KFT üzletrész - részvény

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv.

SZJA Tv. 1995. évi CXVII. Tv. 3.§ 9. pont

Szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet - Független felek - Összehasonlítható körülmények között - Egymással szemben érvényesítenek Nem független felek között a szokásos piaci árat az Üzletrész és Zrt részvény értékesítésénél alkalmazható

–

Összehasonlító NÉHA Viszonteladási árak — Költség és jövedelem Ügyleti nyereségen alapuló módszer Nyereség megosztásos módszer Egyéb GYAKRAN pl. cégértékelés módszer egyikével kell meghatározni

NINCS SORRENDISÉG

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. SZJA Tv. 1995. évi CXVII. Tv. 3.§ 69. pont Független felek fogalma - Nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, - Amely révén meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire Nem független fél pl. - Munkaviszonyos - Megbízási jogviszonyos - Közeli hozzátartozók egy vagy több társaságban együttes többségi irányítást gyakorolnak

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. SZJA Tv. 1995. évi CXVII. Tv. 9.§ (2) b. pont A jövedelem megszerzés időpontja értékpapír megszerzés esetén - A tulajdonjog megszerzésének, vagy - A birtokba vétel közül a korábbi - Dematerializált értékpapír esetén az értékpapír számlán való jóváírás napja Ha a szerzéssel egyidejűleg az alábbi jogok közül legalább egy megszerzettnek minősül - Használati - Haszonélvezeti - Rendelkezési jog

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. SZJA Tv.

1995. évi CXVII. Tv.

77/A.§ (1) Ha az értékpapír szerzésére fordított érték < értékpapír szokásos piaci érték, akkor a különbözet jogcímét a jogviszony tartalma szerint kell meghatározni - Lehet összevonandó jövedelem - Nem lehet természetbeni juttatás

(2) Nem minősül bevételnek többek között -

A jegyzett tőkén felüli vagyonból történő alaptőke emelés Az átalakulás révén jogutódban szerzett értékpapír Öröklés esetén a hagyatéki végzésben szereplő érték Házassági vagyonközösség felbontása esetén a házastárs szerzési értéke www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. SZJA Tv.

1995. évi CXVII. Tv.

77/A.§ (4) Átalakulás esetén a jogutód magánszemélyenként –adóévet követő január 31-ig adatot szolgáltat az Adóhatóság felé a megemelt névértékű részesedés ügyletéről.

(7) a) b)

Kedvezményezett részesedés csere (KRCS) esetében a bevételből a jövedelmet az árfolyam nyereségre vonatkozó szabályok szerint (67.§) kell megállapítani KRCS révén kapott pénzösszeg megszerzésekor árfolyamnyereség módjára adózik A KRCS révén szerzett értékpapírból származó – a.)pont alá nem tartozó - jövedelem választás szerint, vagy -

Az ügylet időpontjában adómentes, (elidegenítéskor adóköteles) Vagy árfolyamnyereség szerint adózik www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. SZJA Tv. 1995. évi CXVII. Tv. 77/A.§ (8) A (7)/b szerinti választásról az értékpapír átruházás időpontjában nyilatkozni kell a kifizetőnek.

(9) KRCS fogalmi kritériumai ld. Tao-nál

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. 10.§ (1) A magánszemély az 5.sz.melléklet szerinti nyilvántartást köteles vezetni   

Időrendben, Folyamatosan, Minden olyan adat rögzítésével, ami adókötelezettség teljesítéséhez szükséges

5.sz.melléklet II. 5/b.pontja Az értékpapír (ép.) nyilvántartás főbb adatai: 



ép.kód, ép.megnevezése, típusa, fajtája, kibocsátó, kibocsátás időpontja, ép. Névértéke, ép. Szerzésének időpontja, ép. Megszerzésére fordított érték, ép. Átruházás, átalakítás időpontja, ép. Átruházás bevétele, ép. Átruházás bevétel szerzés időpontja Értékpapír átruházásból származó jövedelmet a szerződés napjára vonatkoztatva kell megállapítani.

Az adókötelezettség azonban a bevétel szerzés napján keletkezik. www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. SZJA Tv. 1995. évi CXVII. Tv. • Az árfolyamnyereségből származó jövedelem adója 2011-től 16%. • Az árfolyamnyereség külföldön megfizetett adója a belföldi adókötelezettséget csökkenti, de- ha nincs nemzetközi szerződés-, akkor a külföldön megfizetett adó beszámításával sem csökkenhet a belföldön fizetendő adó a jövedelem 5%-a alá.

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai SZJA tv. 1995.évi CXVII.tv. SZJA Tv. 1995. évi CXVII. Tv. 67.§ (5) A bevételből a jövedelmet a magánszemély által igazolt szerzési érték + járulékos költség figyelembevételével a kifizető vonja le, vallja be, fizeti meg. Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, a magánszemély az adót az SZJA bevallásában állapítja meg és fizeti meg.

68.§ (10) A kifizetői adókötelezettség az előző ponthoz hasonló a vállalkozásból kivont jövedelem esetén

• 62/A§ (2) Speciális jövedelem megállapítási szabály 2012-től a termőföldből átminősített ingatlannal rendelkező társaságok tulajdonait érintően. A szokásos hozamot meghaladó árfolyam nyereség kétszeresével kell az adóalapot megnövelni.

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai ART Tv. 2003. évi XCII. Tv 6.§ (3) Jogutód(ok) teljesítés hiányában, a jogelőd átalakulásáig keletkezett tartozásaiért egyetemlegesen felelősek.

31.§ (2) / 21p Kifizetői bevallási kötelezettség tárgy hót követő 12.-ig az értékpapírral kapcsolatos jövedelemből levont adóról.

33.§ (1) A magánszemély az SZJA Tv. szerint állapítja meg adóját, nyújtja be adóbevallását (pl. nem kifizetőtől származó értékpapír jövedelem esetén)

33.§ (8) Az adóévben átalakuló, átalakulással létrejövő adózó (átvevő és fennmaradó) Gt. is az átalakulás napjától számított 30 napon belül Tao előleg bevallást tesz.

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai ART Tv. 2003. évi XCII. Tv 35.§ (2)/c Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, s azt tőle nem is lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal a jogutód(ok) kötelezhetők. ART. 1.sz. Melléklet A/4.pont Valamennyi adóról, kivéve (ÁFA) jogutód(ok) a jogelőd bevallási gyakorisága szabályai szerint (3.pont) teljesítenek bevallást. (Beolvadásnál az átvevő gyakorisága érvényesül) B/3/b.pont ÁFA bevallás gyakorisága jogutódok esetében a jogelődökével egyezik meg. Összeolvadásnál a gyakoribb bevallású jogelőd szabályai érvényesülnek. 

www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai ÁFA Tv. 2007. évi CXXVII. Tv. Az átalakulás Áfa mentessége nem automatikus 17.§ (2) Nem áll be az értékesítéshez fűződő joghatás jogutódlással történő megszűnés esetén, ha az a 18.§ (1),(2) és (3)bekezdés szerinti feltételek szerint történik.

18.§ (1) a) b) c)

az átalakulás révén szerzett vagyon szerzője (jogutód) belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen A jogutód az áfával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket megörökli A jogutód sem szerzéskor, sem később nem válik olyan jogállásúvá, amelyek a szerzéskori kötelezettség teljesítésére nem teszik alkalmassá www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai ÁFA Tv. 2007. évi CXXVII. Tv. ÁFA Tv. 2007. évi CXXVII. Tv. 18.§ (2) /b A szerzésig (átalakulásig) felmerülő áfa kötelezettség a jogutód(ok)at, és ha fennmaradnak, a jogelődöket egyetemlegesen terhelik.

18.§ (3) Az 1 – 2 bekezdésben foglalt feltételek bármelyikének nem teljesülése esetén beáll az értékesítéshez fűződő joghatás pl. - megszűnés - alanyi mentes (187-196.§) - Mg. Tevékenységű (197.§) adóalannyá válás - utazásszervező (205.§) www.correct.hu

Az átalakulás adózási szabályai EHO tv. 1998.évi 66.tv. 2.§ %-os mértékű EHO fizetési kötelezettség terheli az ART szerinti kifizetőt a Tbj. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, 3.§ (1) bekezdésében, belföldi magánszemélyt az általa megszerzett 3.§ (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után 3.§ (1) A kifizető, vagy ha ő nem köteles, a jövedelmet szerző magánszemély 27% EHO-t fizet a., összevont adóalapba tartozó jövedelme után 3.§ (3) A magánszemély az adóévben megszerzett a., vállalkozásból kivont jövedelem (SZJA tv. 68.§) d., árfolyamnyereségből származó jövedelem (SZJA tv.67.§) után 14% EHO-t fizet 450 e Ft-ig. (Összevont jövedelem után fizetendő természetbeni és pénzbeni ebj., együttesen jelenleg 7% beleszámít.)

www.correct.hu

1. Példa „A” Kft-t „B” és „C” magánszemély készpénz-hozzájárulással 2–2 mFt, azaz 4 mFt jegyzett tőkével alapította. • •

1. Az alapítást követően „B” megvásárolta „C” üzletrészét (névérték 2 mFt) 4 mFt-ért. 2. Ezt követően a már egyszemélyes „A” Kft-ből kiválással létrejön „D” Kft., a 34. táblázatban látható vagyonmérleg szerinti adatokkal. A kiválás könyv szerinti értéken történik.

Megnevezés

Jogelőd „A”Kft.

Rendezés

Jogelőd „A”Kft rendezés után

Kiváló „D”Kft. jogutód

Fennmaradó „A” Kft.jogutód

4 000

2 000

2 000

Jegyzett tőke

4 000

Eredménytartalék

8 000

4 000

12 000

6 000

6 000

Mérleg szerinti eredmény

4 000

- 4 000

-

-

-

–

3. „A” fennmaradó Kft.-t „B” magánszemély eladja 10 mFt-ért „E”-nek.

MIKOR és MENNYI adófizetési kötelezettsége keletkezik? (Eho-kötelezettséggel nem számolunk.) www.correct.hu

1. Példa megoldása •

„C” részére az üzletrész-értékesítés adókötelezettséget jelent, melynek mértéke 4-2=2 mFt után 16%-os szja-kulccsal számítva 320 eFt. „B” részére az üzletrész megszerzése adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet, azonban módosítja az „A” (jogelőd) Kft-ben már meglévő üzletrészének nyilvántartási értékét, ami az immár 100%-os tulajdoni hányad mellett 6 mFt (2+4 mFt).

•

„D” Kft. kiválása kapcsán „B” magánszemély kivezeti az 1. pont szerinti egyesített üzletrész felét, azaz a nyilvántartási érték ½-ét, 3 mFt-ot. Ez a 3 mFt lesz a „D” Kft. 2 mFt névértékű 8 mFt-os saját tőkéjű üzletrész nyilvántartott bekerülési értéke, az „A” (fennmaradó) Kft-ben lévő üzletrész nyilvántartási értéke szintén 3 mFt.

•

„A” (fennmaradó) Kft. értékesítéséből „B”-nek 10 mFt bevétele származott, mely üzletrész nyilvántartási értéke 3 mFt. Az értékesítéssel szerzett jövedelem 10–3=7 mFt, mely után az adófizetési kötelezettség 16%-os szja-kulccsal számítva 1120 eFt.

www.correct.hu

2. Példa „A” Zrt-t „B” és „C” magánszemély készpénz hozzájárulással 4–4 mFt, 8 mFt jegyzett tőkével alapította (két részvény lett kibocsátva 1. és 2.). •

1. Az alapítást követően „B” megvásárolta „C” 2. sorszámú részvényét (névérték 4 mFt) 8 mFt-ért. 2. Ezt követően a már egyszemélyes „A” Zrt-ből kiválással létrejön „D” Zrt., a 35. táblázatban látható vagyonmérleg szerinti adatokkal. A kiválás könyv szerinti értéken történik. Kiváláskor „A” Zrt. 2. sorszámú részvényét bevonják, megsemmisítik. „D” Zrt. részvénytőke névértéke 2 mFt.

•

Megnevezés

Jogelőd „A”Zrt.

Jegyzett tőke

8 000

Eredménytartalék

4 000

Mérleg szerinti eredmény3.

4 000

Rendezés

Jogelőd „A”Zrt rendezés után

Kiváló „D”Zrt. jogutód

Fennmaradó „A” Zrt.jogutód

8 000

2 000

6 000

4 000

8 000

6 000

2 000

- 4 000

-

-

-

Kiválást követően az „A” Zrt-t „B” magánszemély eladja 9mFt-ért „E”-nek.

MIKOR és MENNYI adófizetési kötelezettsége keletkezik? (Eho-kötelezettséggel nem számolunk.)

www.correct.hu

2. Példa megoldása „B” adókötelezettsége tranzakciónként a következők szerint alakul: •

„A” Zrt. 2. sorszámú, 4 mFt névértékű részvényének vételára 8 mFt, ez lesz a részesedés bekerülési értéke. Adókötelezettség a beszerzéssel összefüggésben nem keletkezik.

•

A „D” Zrt. kiválás révén „A” Zrt. 2 sorszámú részvényét megsemmisítik, helyette 100%-os 2 mFt névértékű részvényt kap. A bekerülési érték ugyanannyi lesz, mint az „A” Zrt. 2. sorszámú részvényéé, mivel azt „cserélte” el.

•

Kiválást követően eladja „A” Zrt-t. „A” Zrt. jegyzett tőkéje mögött az 1. sorszámú 4 mFt névértékű részvény áll, eredeti 4 mFt bekerülési értéken.

•

Az „A” Zrt. eladása révén realizált jövedelem 9–4=5 mFt, mely után a 16%-os szja-kulccsal számítva 800 eFt adófizetési kötelezettség keletkezik.

•

Részvény esetén a magánszemély nem választhat FIFO vagy átlag szerinti nyilvántartást, csak egyedi értékelést. Az Sztv. rá nem vonatkozik. A magánszemély nyilvántartási kötelezettsége e tekintetben tehát részletesebb, mint a társaságoké.

www.correct.hu