II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 38. SZÁM OKTÓBER FORINT VALÓRA VÁLTJUK OKTÓBER ESZMÉIT! ( ÁLLÁSFOGLALÁS A NOSZF 90

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 2007. OKTÓBER 18.

250 FORINT

VALÓRA VÁLTJUK OKTÓBER ESZMÉIT ! ( ÁLLÁSFOGLALÁS A NOSZF 90.

ÉVFORDULÓJÁRA )

2


BALSZEMMEL Thürmer Gyula

BALSZEMMEL

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.

DIGITÁLIS TÁBLA

BONTOTT CSIRKE, BONTOTT CSIRKE!

KÉK CIPÕ

Kezdem csípni a szocikat. Mernek álmodni, nem úgy, mint ezek a földhöz ragadt fideszesek. Rólunk, hétköznapi pondrókról nem is beszélve. Egy ország szemérõl hullott le a múlt századi elmaradottságunk hályoga, amikor egy igazi 21. századi elme, Tatai-Tóth András, az MSZP-frakció oktatási és kulturális munkacsoportjának vezetõje minap felfedte a szocik nagy ívû terveit. Digitális tábla kell nekünk minden iskolába! Mit minden iskolába, minden osztályba! A társadalmi fejlõdésben lemaradtak kedvéért mondom, hogy a digitális tábla olyan, mintha összekapcsolnád a számítógépet, a DVD-t, a TV-t és a multiplexmozit kicsiben. Cola Light-ot és popkornt nem adnak hozzá, de az minden korszerû gyereknél úgyis van. Hát igen, most már tudom, miért nem vagyunk Amerika. A tábla miatt. Mi megragadtunk a sima táblánál és a csikorgó krétánál, vagy jobb helyeken beújítottunk egy mûanyagtáblát. Digitális táblát nekünk! Igen, ez korunk mindent elsöprõ programja. Ne törõdj vele, hogy darabja 300 ezernél kezdõdik, de amit érdemes megvenni, egy millió fölött van. Ne törõdj azzal, hogy az ELTE-n nincs WC -papír sem, a falusi iskolában meg fûtés. Azzal meg végképpen ne törõdj, hogy a faluból naponta egyszer megy busz, és ha a gyerek lekési, az iskolából is kimarad. Nagyon helyes, nem kell mindenkinek tanulni!

Pénteken vásároltam be a hétvégére. Egy kiló csirkemell csont nélkül 1750 forint volt. Ugyanaz, ami egy éve 1100 forint volt. Nem lazac, nem fehérpecsenye, nem bélszín, csak egyszerû csirkemell, amibõl gyerekkoromban csongrádi nagynénémnél annyit ehettem, amennyit nem szégyelltem. De még pár éve se nagyon bántam, ha a hentes megkérdezte: lehet harminc dekával több? Lehetett! Ma nem lehet! 1750 forint nagyon sok pénz, legalábbis többségünknek az. Ezer forint alatt csak pulyka-felsõcomb volt, az is csonttal. Az idén 43 százalékkal lett drágább a liszt, s nem csak drágább, rosszabb is. Szegény anyám magyarázkodott vasárnap, amikor villa helyett kanállal kellett enni a túros lepényt: a túró is rossz, a liszt meg még rosszabb. 35 forint a tojás. Misi úr, a házmester, aki falusi rokontól vesz át tojást eladásra, már nem tud alámenni a bolti áraknak, úgy felmentek a takarmányárak. Ilyen árak még soha sem voltak. Naivan sokan azt hitték, hogy az EUcsatlakozás után lemennek az árak, mert olyan nagy lesz a verseny. Az árak nem mentek le, sõt! Persze, csirkecomb nélkül még meg lehet lenni. Feleségem mondta is, hogy vége a filékorszaknak, ezentúl bontott csirkét hozzál, a mellet kirántjuk a gyerekeknek, a többibõl meg leves lesz.

Pár hete a kínai nagykövet adott fogadást nemzeti ünnepük alkalmából. Te, ezt a Kínát meg se ismernéd! Képzeld el, a nagykövet szmokingban! Hol van már a Mao-zubbony! Szmoking, abból is a legdivatosabb, legmárkásabb! A katonai attasé a néphadsereg új díszegyenruhájában, elegáns feketében, amilyen az amerikaiknak sincs. Mindenki elegánsan, így illik, elvégre nemzeti ünnep. Hazánk vezetését két kiváló férfiú képviselte. A parlament szocialista alelnökével semmi bajom. Elegáns volt, szép beszédet mondott. Arról nem õ tehet, hogy a jelen lévõ ezer emberbõl cirka nyolcszáz csak annyit tudott róla, hogy fontos ember, mert egyébként nem ülne az elnökségben. Na de, a honvédelmi miniszterünk! Õ aztán világfi a javából! Nem hagyja magát holmi konvenciókkal megkötni. Le a konzervatív szmokinggal! Le a szellemünket bénító hagyománytisztelettel! Szekeres Imre egy új világ friss fuvallatát hozta a fogadásra. Gyönyörû szép világoskék öltönyt öltött, de abból sem akármilyent, hanem sportöltönyt. Tudod, az olyan, aminél az asszonynak nem kell élt vasalni a nadrágba, mert él nélkül gyártják. Az árát egyszerû megállapítani: minél gyûröttebb, annál drágább. A világoskék öltöny gyûröttségébõl ítélve, Imrénk nem sajnálta a napidíjat élete álmára. A fogadáson letettem a nagyesküt, hogy nem személyeskedek még a Balszemmelben sem a honvédelmi miniszterrel. Ha világoskék, hát legyen világoskék! Na de pár nappal késõbb a Honvédelmi Minisztérium hivatalos honlapján beszámoltak Szekeres Imre olaszországi útjáról. És képzeld el, ott a fénykép! Imrénk az eleganciájukról híres olaszok között kék cipõben. Világoskékben! Imrénk, úgy tûnik, kedveli a divatos színeket. Valamikor a vörösrõl álmodott, majd a rózsaszín jött, mostanság a kék. Miniszter Úr, jobb, ha tõlem tudja: a kék nem maradhat örökké divatban. THÜRMER GYULA

PER

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 2007. OKTÓBER 18

3

FOLYTATÓDIK A NEMZETKÖZI TILTAKOZÁS

NEM HAGYUNK BENNETEKET CSERBEN! A Munkáspárt Elnöksége elleni per elsõ szakasza, szeptember 21-e óta is egyre-másra kapjuk a támogató nyilatkozatokat és a szolidaritás más jeleit külföldi barátainktól. Õk pontosan értik, hogy bár a per formálisan konkrét személyek ellen folyik, és nem egy testület ellen, de mindez csak látszat. Ezek a "konkrét személyek" együttesen a Munkáspárt Elnökségét jelentik. A per a Munkáspárt vezetése, a Munkáspárt ellen folyik. Külföldi barátaink saját tapasztalataikból is tudják, hogy kapitalizmus van, és a tõke a tõkésállamot is felhasználja saját akarata érvényesítésére. Nem azon vannak megdöbbenve, hogy a Munkáspártot támadja a magyar tõkés hatalom, hanem azon, hogy Magyarországon azokat az európai demokratikus normákat sem tartják be, amelyeket más európai tõkés országokban még betartanak. Az olasz szenátorok ismert szolidaritási felhívását az elmúlt két hétben számos közéleti személyiség is aláírta. Köztük van Gigi Livio, a torinói film- és színházmûvészeti egyetem docense, Alfonso Napolitano színházi rendezõ, Federico Martino, a cataniai egyetem római jog-docense, számos olasz kommunista parlamenti és helyi képviselõ. Az Európai Parlament 22 képviselõje a mellékelt levélben tiltakozott Magyarország közjogi méltóságainál. A cseh és a szerb kommunisták a magyar nagykövetségekhez fordultak. A múlt héten az Új Japán Szocialista Párt fejezte ki támogatását. A belarusz kommunisták levelekkel árasztják el a magyar nagykövetséget. Nagy Britannia Kommunista Pártja meghívta Thürmer Gyula elnököt Londonba, hogy a szokásos évenkénti Kommunista Egyetemen ismertesse a magyarországi helyzetet. Az üzenet mindenünnen ugyanaz: nem hagyunk benneteket cserben!

AZ EURÓPAI PARLAMENT 22 KÉPVISELÕJE TILTAKOZOTT A MUNKÁSPÁRT ELLEN FOLYÓ PER MIATT Nyilvánosságra hozták azt a levelet, amelyet az Európai Parlament 22 képviselõje október 10-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és Szili Katalinhoz, az Országgyûlés elnökéhez írt. Az európai politikusok a Magyar Kommunista Munkáspárt Elnöksége ellen folyó pert az alapvetõ demokratikus jogok megsértéseként értékelik, és követelik a Magyar Kommunista Munkáspárt vezetése elleni üldöztetés azonnali beszüntetését. Gyurcsány Ferenc Úrnak, Magyarország miniszterelnökének, Dr. Szili Katalin Asszonynak, az Országgyûlés elnökének Az Európai Parlament alulírott tagjai határozottan elítéljük a Magyar Kommunista Munkáspárt vezetése elleni politikai üldöztetést. A Magyar Kommunista Munkáspárt vezetése elleni bírósági eljárás, amely Székesfehérvár magyar városban folyik, sérti az alapvetõ demokratikus és polgári jogokat, és durva beavatkozást jelent egy törvényes párt belsõ demokráciájába. Megkérdõjelezi a polgárok azon jogát, hogy szabadon kifejtsék véleményüket, és kísérletet jelent arra, hogy megsemmisítsenek egy jelentõs politikai erõt Magyarországon. Komoly támadást jelent a de-

mokratikus szabadságjogok ellen, ami kiváltja minden haladó ember aggodalmát. Újabb lépést jelent abban a kommunista- és demokráciaellenes támadásban, amelynek Európa-szerte szemtanúi vagyunk, és ami egyebek mellett táplálja a legreakciósabb elemeket és tendenciákat. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÜLÉSTERME Követeljük, hogy a magyar hatóságok minden állampolgár szá- 4. Eva- Brit Svensson mára garantálják az alkotmányos és polgári 5. Jens Holms jogokat, és szabadságokat, biztosítsák a vé- 6. Umberto Guidoni lemény szabad kinyilvánításához való jogot, 7. Roberto Musacchio valamint a szervezkedéshez való jogot, a- 8. Luisa Morgantini zonnal szüntessék meg a Magyar Kommu- 9. Kyriakos Triantafyllidis nista Munkáspárt vezetése elleni üldözte- 10. Ilda Figueiredo tést, és tartózkodjanak minden beavatkozás- 11. Pedro Guerreiro tól, ami sérti belsõ életüket és szuvere- 12. Daniel Stroz 13. Jiri Mastalka nitásukat. Követeljük, hogy azonnal vonjanak 14. Joromir Kohlicek vissza minden olyan intézkedést, amely 15. Miloslav Ransdorf tiltja, vagy korlátozza a kommunisták 16. Bairbre de Brun 17. Mary Lou Mc Donald politikai tevékenységét. 18. Marco Rizzo Brüsszel, 2007. október 10. 19. Adamos Adamou 1. Manolakou Diamanto 20. Sahra Wagenknecht 2. Pafilis Athanasios 21. Tobias Pfluger 3. Toussas Giorgos 22. Helmut Markov

4


PER

A MAGYAR NAGYKÖVET SZERINT „PÁRTÜGY“ EGY EURÓPAI ALAPJOG MEGSÉRTÉSE Október 10-én Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának küldöttsége kereste fel a prágai magyar nagykövetséget. Szabó István nagykövetnek bizonyára nem volt ínyére kommunistákkal együtt kávézni, de a cseh kommunisták - ha tetszik, ha nem - a cseh parlament harmadik legnagyobb pártját jelentik 26 képviselõvel a 200-ból. Nem beszélve arról, hogy az Európai Parlamentben a 24 cseh mandátumból a kommunisták 6 hellyel rendelkeznek. Szabó úr tehát nem nagyon tehetett mást, mint hogy fogadta a kommunistákat, köztük képviselõket.

A cseh küldöttség élén Hasan Charfoval, a külügyi osztály vezetõjével, tiltakozó levelet kívánt átadni, illetve annak továbbítását kérni a magyar miniszterelnöknek. Szabó nagykövet, aki tudta, hogy a kommunisták nem kávézni jöttek, hanem tiltakozni, egész egyszerûen nem vette át. Ez pártügy! - tette hozzá Szabó úr. A cseh kommunisták felhívták a magyar bürokrata figyelmét, hogy az alkotmányos jogok megsértése nem pártügy, hanem alapvetõ európai norma. A magyar kormány igen érzékeny, amikor másokat bírálhat, de saját országában, úgy látszik, azt tehet, amit akar.

Hasan Charfo elmondta lapunknak, hogy ilyen visszautasításra nem volt még példa, és fölöttébb sérti Csehország harmadik legnagyobb pártját. Egy apró megjegyzés: amikor a magyar kommunista fiatalok tiltakoztak a budapesti cseh nagykövetség elõtt, és tiltakozást adtak át, vagy amikor a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke írt levelet a cseh miniszterelnöknek azért, hogy ne tiltsák be a cseh kommunista ifjúsági szervezetet, a cseh nagykövetség átvette a dokumentumokat. Igen, talán õk Európában vannak, eltérõen a magyar hatalmi elittõl.

CSEH- ÉS MORVAORSZÁG KOMMUNISTÁINAK LEVELE Õexcellenciája Szabó István Úrnak, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének Tájékozódtunk arról a bírósági perrõl, ami a Magyar Kommunista Munkáspárt vezetõsége ellen folyik. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjában ez az eset nagy nyugtalanságot váltott ki, mert ez a bírósági per ellentétben van a Magyar Köztársaság alkotmánya 61-ik cikkével, amely minden állampolgárnak biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát. Úgy véljük, hogy ez a per példa nélkül álló beavatkozást jelent a

Munkáspárt belsõ életébe. Célja meggyengíteni ezt a pártot és ezen belül támogatni a szakadárokat és reformistákat. A per része annak a gátlástalan antikommunista politikának, amely nem riad vissza ismert személyiségek, köztük Kádár János sírjának megszentségtelenítésétõl. Ezt a bírósági pert nem lehet másnak tekinteni, mint a mostani politikai hatalom politikai megtorlását azért, mert a Munkáspárt népszavazást kezdeményezett a kórházak privatizációja ellen. Teljes mértékben elítéljük a Munkáspárt ellen folyó pert, mint olyan aktust,

amely a demokratikus társadalom polgári jogainak durva megsértését jelenti. Ez része az összeurópai antikommunista politikának, amely megnyilvánul a mi országunkban is. Kérjük Önt, szíveskedjék ezt a tiltakozó levelet a Magyar Köztársaság miniszterelnökének, külügyminiszterének és igazságügy miniszterének továbbítani. Üdvözlettel: JUDr. Vojtìch Filip Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke

SZERBIAI KOMMUNISTÁK IS TILTAKOZNAK A magyar és a szerb kommunistákat régi internacionalista szálak kötik össze. A Munkáspárt az elmúlt két évtizedben mindig támogatta a szerb kommunistákat a Jugoszlávia és Szerbia függetlenségéért vívott harcukban. A Jugoszlávia elleni NATOagresszió idején, az amerikai bombázások kellõs közepén Thürmer Gyula és Vajda János személyesen mentek el Belgrádba és Újvidékre, és támogatták a szerb népet az igazságtalan háborúban. Most a szerb kommunisták emelték fel szavukat a magyar kommunisták érdekében. A belgrádi magyar nagykövetségnek írt levélben tiltakoztak a magyarországi jogtiprás

ellen. Idézzünk egy részletet a levélbõl: "a Jugoszláv Kommunista Szövetség Szerbiában azon a véleményen van, hogy a Magyar Kommunista Munkáspárt Elnöksége ellen indított per egy un. koncepciós per (hasonlóan az 1949 és 1953 között a munkásmozgalmi vezetõk ellen lefolytatott törvénysértõ perekhez), amelynek elsõdleges célja a Munkáspárt diszkriminálása, lejáratása és ellehetetlenítése. Másodlagosan e per szervesen illeszkedik az Európában folyó munkásmozgalom-ellenes és antikommunista kampányba (pl. az Európai Unió antikommunista kiáltványa, a csehországi kommunistaellenes fellépések, Kádár János

sírjának meggyalázása Budapesten, a tallinni Szovjet Hõsi Emlékmû meggyalázása stb.), amelynek célja a munkás- és kommunista mozgalmak kiiktatása Európa politikai életébõl, és a gazdasági globalizáció és a neoliberális eszmék térhódításának megkönnyítése. Ezért a JKSZ Szerbiában kéri és követeli, hogy a Magyar Köztársaság igazságügyi szervei a Magyar Köztársaság Alkotmánya szellemében szüntessék be az eljárást a Munkáspárt Elnöksége ellen." Az aláírók: Mira Tokanoviæ és Olajos N. Miklós. A szerbiai kommunisták velünk vannak, köztük a szerbek is, a magyarok is.

PÁRTÉLET


5

VÁROS MULTIORSZÁGON TÚL Kalocsa kiesik a multik érdeklõdési körébõl. Az autópálya közelebb kerûlt, de még így is túl messze van ahhoz, hogy a nagy külföldi cégek idetelepüljenek. Az egykori magyar vállalatok zöme tönkrement az elmúlt két évtizedben. A kalocsai paprika sem nagy üzlet azóta, hogy a spanyolok idehozták az olcsó tengerentúli paprikát. Így aztán nincs, aki adójával felpumpálná a város költségvetését. Az iskolákat pedig fent kell tartani, s egyedül a kórházra is több, mint kettõ milliárd megy el. Mindezt Török Gusztáv Andor, Kalocsa polgármestere mondta el Thürmer Gyulának a múlt szerdán. A Munkáspárt elnöke kora reggel a piacon kezdte a napot, Kiss Lászlóné megyei elnõk és Lakatos Lajos, a térségi pártszervezet vezetõje kiséretében. Részt vett Reményi László is, aki a térség KB-megbízottja. Nagy segítség volt, hogy jól ismeri Kalocsát, és láthatóan õt is ismerik. KB-megbízottunk mai is fizikai munkásként dolgozik, ismeri az emberek problémáit. A piacon mindenki panaszkodott. A vevõk, mert drága az áru, a termelõk azért, mert tönkreteszik õket a multik, - mindketten azért, hogy a kormány bevezeti a több-

REMÉNYI LÁSZLÓ, A MUNKÁSPÁRT KALOCSAI KB-MEGBÍZOTTJA

biztosítós rendszert. A párt elnökét kitüntetõ figyelemmel fogadták a városi kórházban is. Az orvosok, az ápolók nem vették tolakodásnak Thürmer Gyula jelenlétét, sõt érezni lehetett: tudják, hogy mellettük vagyunk..

A kórházban nem volt politizálás, csak szakmai véleménycsere, de manapság a kórházak sorsa a politika fõ kérdése. Az egészségügyben dolgozóknak is, a bete geknek is, a társadalomnak is.

KOMMUNISTA DÍSZPOLGÁR

LAKATOS LAJOS ELVTÁRS

- GRATULÁLUNK!

Még mindig vannak olyanok, akik félnek nyíltan vállalni kommunistaságukat.

Még többen vannak olyanok, akik gyerekeiket nem engedik a párt közelébe,

mondván, mi lesz velük, ha kitudódik. Vannak azonban, akik bátran vállalják, hogy a Munkáspárt tagjai, sõt a környezetük is éppen azt tiszteli bennük, hogy õk nem forgattak köpönyeget, kitartottak a dolgozó ember ügye mellett, egyszóval, õk kommunisták. Nincs Dunaszentbenedeken olyan ember, aki ne ismerné Lajos sógort, azaz Lakatos Lajost. Van, aki az egykori katonát, a Magyar Néphadsereg becsületes tisztjét tiszteli benne. Van, aki mint a nyugdíjas klub vezetõjének köszön elõre. De akárhogy is legyen, mindenki tudja róla, hogy Lakatos elvtárs a Munkáspárt vezetõje a térségben. Lakatos Lajos kommunistaként, a közösség lelkeként, és egész egyszerûem emberként kivívta a falu közösségének megbecsülését. Az idén lett Dunaszentbenedek díszpolgára, kommunista díszpolgára.

6


PÁRTÉLET

PEST MEGYÉBEN IS LEHET Évek óta tudjuk, hogy minden választást két helyen lehet elbukni, Budapesten és Pest megyében. A legutóbbi választásokon például Pest megye olyan fontos volt az MSZP-nek, hogy mindent megtettek azért, hogy a Munkáspártnak ne legyen területi listája. Rájöttek a Munkáspárt gyenge pontjára. Pontosan tudták, hogy a listánk kevés egyéni jelöltre épült, s ha akár egyet is kilõnek, vége. Ezt is tették. Hetekig folyt a politikai és jogi csata, aminek egy lett a végeredménye: érvénytelenítették a Munkáspárt egyéni jelöltjét, így nem lett meg a megyei lista, ennek következtében Pest megye egész területén nem lehetett a Munkáspártra szavazni. Ez a helyzet nem lesz könnyebb, ezért készülni kell. A választások óta a Munkáspárt sok mindent tett a Pest megyei munka megerõsítésére. A Nagy-Budapesti Regionális Elnökség régiókba szervezte a választókerületeket. Szorosabb lett a központ és a helyi szervezetek kapcsolata. A párt országos és regionális vezetõi elindultak a megyébe, hogy gyûléseken ismertessék meg a Munkáspártot, és hitet adjanak tagjainknak. A múlt héten Érdre és Százhalombattára látogatott Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Szula Mihály százhalombattai és Nagy János érdi elnök kíséretében felkereste a két város önkormányzati vezetõit, interjút adott a helyi média képviselõinek, és találkozott a Munkáspárt tagjaival. A látogatás központi eseménye mindkét városban a Balszemmel kötet bemutatása volt. Érzõdött, hogy bizony még szokatlan munkaforma ez tagságunk számára. Volt, aki el sem jött, de a többség kijött

GELLÉR MÁRIA ÉS THÜRMER GYULA AZ ÉRDI KÖNYVBEMUTATÓN

az utcára a párt vezetõivel, és jelenlétükkel segítették a nyilvános rendezvényt. Gellér Mária, az érdi pártszervezet régi, elkötelezett harcosa, Gellér István lánya, a párt új nemzedékének képviselõje olvasott fel a Balszemmel kötetbõl. Az emberek meg-megálltak. Tetszett nekik az is, aki olvasott, és az is, amit olvasott. Húszezer forint értékben vettek a könyvbõl, ami igen szép eredmény. Nem hittük, hogy ilyen jól fogadják a Munkáspártot! - mondták többen is az esti záró megbeszélésen. Nem hittük, de most látjuk, hogy itt is ki lehet menni az utcára. Az emberek örülnek a Munkáspártnak. Kovács István, a Központi Bizottság tagja, KB-képviselõ, aki

lelke volt az egész szervezésnek, hozzátette: mindenütt ezt lehet tapasztalni az országban. Nem szabad túlbecsülni, de az biztos, hogy lehet dolgozni, csak akarni kell. Thürmer Gyula a helyiek figyelmébe ajánlotta, hogy támaszkodjanak ezekre a tapasztalatokra. A Balszemmel könyvet máskor is lehet árulni, az utcára máskor is ki lehet menni. Mondjunk véleményt Érd és Százhalombatta gondjairól, még a legapróbb kérdésekben is lehet álláspontunk. Szula Mihály mindjárt a másnapi teendõt is megfogalmazta: Tényleg, miért ne követelhetné a Munkáspárt, hogy az uszoda késõ estig tartson nyitva, hogy a dolgozó emberek is használhassák?

AZ ARADI VÉRTANUKRA EMLÉKEZTÜNK A Magyar Kommunista Munkáspárt csepeli szervezetének tagjai is résztvettek, a csepeli önkormányzat által rendezett, az Aradi vértanuk kivégzésének 158. évfordulójára emlékezõ, október 6-i koszorúzási ünnepségen. Az ünnepi megemlékezés után az önkormányzat, a kerületi diákönkormányzat vezetõi, a kerület politikai, társadalmi szervezetei, a lakosság képviselõi helyezték el a koszorúikat és virágaikat. A Munkáspárt koszorúját Kõszeginé Benedek Anna kerületi elnök és Nagy János a pártelnökség tagjai - mindketten KB-képviselõk - helyezték el.

KÕSZEGINÉ BENEDEK ANNA ÉS NAGY JÁNOS KOSZORÚZNAK

NOSZF


I

VALÓRA VÁLTJUK OKTÓBER ESZMÉIT - KORSZERÛEN, MAGYARUL A MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK IRÁNYELVEI A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM

90. ÉVFORDULÓJÁRA

a magyar földmunkásmozgalom mártírjainak örökségét. Emlékezünk Marxra, Engelsre, Leninre, akik megálmodták a szocializmust, és tudományos választ adtak arra, hogy miként jutunk el oda. A Nagy Október emléke összeköt bennünket a mai világ más kommunistáival, a tõkés rend ellen küzdõ százmilliókkal, mindazokkal, akik a jövõt nem a multinacionális vállalatok uralmában, nem az amerikai imperializmus világuralmában, hanem a szocializmusban, a népek békés együttmûködésében látják.

***

VLAGYIMIR ILJICS LENIN

(1870-1924)

1. A Nagy Október megnyitotta a szocialista forradal-

E nagyszerû korszak ma sem ért véget. Voltak és lesznek sikerek és kudarcok, egymást követik a forradalmi apály és dagály idõszakai, de e folyamat végeredményben elvezet a szocializmus világméretû gyõzelméhez. Egyre nagyobb gazdagság egyre kevesebbek kezében, egyre nagyobb szegénység egyre több embernek, egyre növekvõ lakosság és egyre pusztuló természeti környezet, egyre pusztítóbb haditechnika egyre kevesebbek kezében, egyre jobb technikai lehetõségek és egyre szûkülõ demokrácia - ezek olyan ellentmondások, amelyeket a kapitalizmus nem tud az ember érdekében megoldani. Az 1917-es oroszországi forradalom az európai forradalmak nyitánya volt. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság, a magyarországi szocializmus elsõ nagyszerû kísérlete is ebbe a dicsõséges sorozatba illeszkedett. Mi, magyarok 133 napra a világhaladás élvonalába kerültünk. A magyar munkásság nem csak társadalmi céljait váltotta valóra, de a 20. században egyedülállóan sikeresen védte a magyar hazát a külföldi agresszorokkal szemben. Az Októberi Forradalmat a kapitalizmus erõi nem tudták megsemmisíteni sem polgárháború kirobbantásával, sem külföldi csapatok intervenciójával. 1922-ben megszületett a Szovjetunió, amely közel hét évtizeden át reménységet és támaszt adott a szabadságukért küzdõ népeknek.

mak korszakát. 90 évvel ezelõtt, 1917. november 7-én gyõzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A Magyar Kommunista Munkáspárt az egyetemes történelem kiemelkedõ eseményeként ünnepli a Nagy Októbert, amely meghatározó hatást gyakorolt a világra, a nemzetközi munkásmozgalomra, és ezen belül Magyarországra és a magyar munkásság, a magyar dolgozó emberek sorsára. A Nagy Október a munkásság, az elnyomott tömegek, a parasztság forradalmi hagyományait folytatta, és a kizsákmányoltak évszázados álmait váltotta valóra. Október évfordulóján tisztelettel emlékezünk mindazokra, akik az évszázadok során életükkel és halálukkal járultak hozzá a kizsákmányolás, az elnyomás megszüntetéséhez. Ma is vállaljuk az õskereszténység harcát az elnyomottak felszabadításáért, a szolgaság megszüntetéséért. Õrizzük a középkori parasztháborúk hõseinek emlékét, Geyer Flóriántól Dózsa Györgyig. Tiszteletünk a népi forradalmároké, akik ott voltak az elmúlt századok nagy társadalmi fordulataiban. Kegyelettel õrizzük az 1871-es Párizsi Kommün emlékét csakúgy, mint

LENIN A SZMOLNIJBAN, A FORRADALOM KÖZPONTJÁBAN

II


NOSZF

Az európai forradalmakat a tõke erõi leverték, de a munkásság megértette, hogy mit jelent, ha a munkások és parasztok, dolgozók, a kizsákmányolt tömegek saját kezükbe veszik a hatalmat. Október példája és a Szovjetunió ereje elõsegítette, hogy a 20. század 20-as éveiben szinte mindenütt létrejöjjenek a kommunista pártok, megszülessen a nemzetközi kommunista mozgalom. A kapitalizmus volt az, amely kirobbantotta a második világháborút, bátorította a fasiszta Németországot, s a szocialista Szovjetunió volt az, aki a legtöbbet tette a fasizmus feletti gyõzelemért.

követelését. Biztosította a tanulás, a kulturális felemelkedés lehetõségét a társadalom elnyomott rétegei számára. A szegény ember gyereke tanulhatott, a tehetség számított, nem a pénz. A gyermek, a család a társadalmi gondoskodás középpontjába került. A szocializmus mindenki számára hozzáférhetõvé tette az egészségügyet. Nem volt olyan ember, akit azért ne kezeltek volna, mert nem volt pénze. Elõször a

2. 1945 után új lendületet vettek a szocialista forradalmak. Európa háború utáni rendjét a gyõztes hatalmak megállapodásai, köztük az 1945. évi jaltai megállapodás szabályozta. A szocialista Szovjetunió a nemzetközi jog adta lehetõséget felhasználva elõsegítette, hogy KeletEurópa népei megszabaduljanak a feudalizmus maradványaitól és a tõkés kizsákmányolástól. 1945-48 között Kelet-Európában, köztük Magyarországon gyõzött a szocialista forradalom. Új szocialista országok születtek. A magyar munkásság is megharcolta a maga forradalmát. 1945-48 között jelentõs nemzeti feladatokat teljesített: földhöz juttatta a parasztságot, választójogot adott a széles tömegeknek, létrehozta a népidemokratikus államot. Példát mutatott abból, hogy a nemzet felemelkedése érdekében lehetséges a különbözõ ideológiájú pártok együttmûködése. A magyar munkásság a szocialista forradalmat mégis szinte ajándékba kapta a történelemtõl. Sem Magyarországon, sem KözépEurópa más országaiban a szocializmus kivívása nem kapcsolódott össze olyan össznemzeti feladatokkal, mint a gyarmati sors megszüntetése, az állami függetlenség kivívása. Akönnyen kapott szocializmust könnyedén is adták fel negyven évvel késõbb. 1949-ben Kínában gyõzött a szocialista forradalom. Kína egyúttal nemzeti függetlenségét is megszilárdította. Az új, szocialista Kína egyben a független Kínát is jelentette. Ezekben az évtizedekben vitték gyõzelemre a szocializmus ügyét Vietnamban, Koreában, Kubában is, és valamivel késõbb Laoszban is. A szocializmus és a nemzeti önállóság ügye mindenütt összekötõdött, és tartós, szilárd bázist biztosított ezeknek az országoknak, amelyeket még az 1989-91. évi tõkés ellenforradalmak sem ingattak meg. A fasizmus elleni harc és a gyõzelem nagy lehetõségeket adott a munkásmozgalomnak. Ezek egy része kihasználatlan maradt. A jaltai rendszer Nyugat-Európára is érvényes volt, hiszen ezek az országok az amerikai érdekszférába tartoztak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nyugateurópai pártok nem voltak képesek kidolgozni olyan stratégiát, amely a fasizmus elleni harcot a politikai hatalom megszerzésére használta volna.

3. Mit adott a szocializmus az embereknek és népeknek? Nem fogadjuk el azokat a nézeteket, melyek szerint nem szocializmust építettek országainkban, hanem államkapitalizmust, sztálinista diktatúrát vagy bármi mást. Népeink szocializmust építettek, és történelmileg rövid idõ alatt nem kis sikereket értek el. A szocializmus - fennállásának elsõ évtizedeitõl fogva - kenyeret és munkát adott a szocialista országok lakosainak, azoknak a százmillióknak, akik sorsa korábban a nélkülözés, az éhezés és bizonytalanság volt. Megvalósította a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra kulturálódás régi munkásmozgalmi

történelemben nyugdíjat adott a társadalom legszélesebb rétegei részére, beleértve a parasztságot is. 55 éves kortól mehettek nyugdíjba a nõk, 60 éves kortól a férfiak. A szocializmus viszonylag hosszú békés idõszakokat biztosított, korlátok közé szorította a kapitalizmus agresszivitását. A szocializmus nélkül a gyarmati országok csak késõbb szabadultak volna fel, vagy talán ma is küzdenének a gyarmatosítók ellen. A tõkés országok dolgozói számára segítség volt a szocializmus léte, hiszen másként senki sem kényszerítette volna a tõkés köröket azokra a szociális engedményekre, amelyeket a jóléti államok jelentettek. A szocializmus nem oldott meg mindent. Nem tudta leküzdeni a szocialista országok öröklött fejletlenségét, bár sokat ledolgozott belõle. Társadalmasította a munkát, igazságossá tette az elosztást, de nem tudta megteremteni a minõségi munkában való folyamatos érdekeltséget, noha sok ígéretes megoldást talált. Például a háztáji gazdaság és a termelõszövetkezet összekapcsolása a magyar mezõgazdaságban kiemelte a nyomorból és elmaradottságból a magyar falut, és irigylésre méltó élelmiszerellátást biztosított az egész országnak. Aszocializmus nem tudta megoldani a nemzetiségi problémákat, így a külföldi magyarság gondjait sem, de enyhítette õket. Világossá tette, hogy magyar és román, magyar és szlovák nem akkor fog jobban élni, ha gyûlölik egymást, hanem akkor, ha mindenütt javul élet. Aszocializmus nem tudott olyan politikai rendszert létrehozni, amely automatikusan kizárja a demokrácia mindenfajta megsértését, de ennek leglényegesebb feltételét megteremtette: a hatalom a nép kezében volt. A nép érdekében kormányoztak még akkor is, ha nem mindig maga a nép vett részt az irányításban. A szocializmus bizonyította, hogy az emberért van, míg a kapitalizmus a tõkéért, a tõke gazdagodásáért. A szocializmus eddigi rövid létezése alatt nem számolhatta fel az évezredes emberi gyengeségeket, a történelmi szereplõk hatalomvágyát, az alárendeltek

NOSZF


III

szolgalelkûségét, nem akadályozta meg az erõszakot, nem zárta ki a személyes diktatúra lehetõségét, de nyilvánvalóvá tette, hogy mindez nem a lényegébõl fakad. A kapitalizmus ugyanebben az idõszakban bizonyította, hogy - hiába a nagyobb történelmi múlt, hiába a demokrácia terén szerzett tapasztalata, hiába a több pénz és a gazdagság - nem tudja, és nem akarja megakadályozni a háborúkat, a néppusztítást, a fasizmust. Éppen azért nem, mert mindez a tõke lényegébõl fakad. A szocializmust meg lehet szabadítani a lényegétõl idegen rárakódásoktól, a kapitalizmust a saját önzõ lénye fogja elpusztítani.

4. A tõke sohasem bocsátotta meg az 1917-es forradalmat. Az elsõ pillanattól arra törekedett, hogy revánsot vegyen, és visszaszerezze elveszített pozícióit. Mi, magyarok jól emlékszünk, hogy 1919ben Magyarországon vérbe fojtották a Tanácsköztársaságot, és egy negyedszázadra hatalomra juttatták Horthy Miklóst. A tõke éppen azért, hogy végezzen a Szovjetunióval, a kommunistákkal, rászabadította a világra a fasizmust. Az európai nagytõke pénze és támogatása nélkül soha nem lett volna Mussolini és Hitler. Atõke nem törõdött azzal, hogy a fasizmus háborúkhoz és tízmilliók pusztulásához vezetett. A tõke a fasizmus szellemét azóta sem zárta vissza maradéktalanul a palackba. Mindig akkor veszi elõ, amikor szüksége van rá. Atõke pénze és támogatása nélkül nem lett volna Pinochet Chilében, nem lettek volna "fekete ezredesek" Görögországban, nem fenyegetõznének szélsõjobboldali, nacionalista és fasiszta elemek napjainkban. A tõke a történelmi reváns jegyében indította el a harmadik világháborút, azaz a hidegháborút (1948-1990). A tõkés erõk elsõ kísérletei a szocialista forradalmak megállítására kudarcot vallottak, sõt a szocializmus erõi gyarapodtak. 1953-ban, a koreai háború végén Koreát ugyan sikerült két részre osztani, de nem

MAGYAR MUNKÁSÕRÖK HÁROM GENERÁCIÓJA

A HATVANAS ÉVEK KÉT LEGENDÁS ALAKJA: CASTRO ÉS GAGARIN

sikerült a szocialista Koreát, a KNDK-t eltörölni a Föld felszínérõl. A Szovjetunió és Kína segítségével sikerült megvédeni a szocializmust a mai KNDK-ban. A vietnami nép, a szocialista Vietnam történelmi gyõzelmet aratott a franciák felett 1954-ben, majd 1975-ben az USA felett. 1959-ben megszületett a szocialista Kuba, majd a szocialista Laosz. 1956-ban a nemzetközi tõke újra támadást indított, s most egyszerre több fronton, a Közel-Keleten és Európában. Magyarországon a nemzetközi tõke erõteljes támogatása mellett tõkés ellenforradalmat robbantottak ki. Ennek célja az volt, hogy a szocializmus, a Rákosirendszer ténylegesen meglévõ hibáit kihasználva az embereket szembe fordítsák a szocializmussal, megdöntsék a szocializmust, és visszahozzák a kapitalizmust. A szocializmus erõi Magyarországon és KeletEurópában megvédték a munkás-paraszt hatalmat. Ennek jelentõségén mit sem változtat az, hogy ez a Szovjetunió, a szovjet fegyveres erõk segítségével történt. 1961-ben az amerikai tõkés erõk a kubai szocializmust akarták megfojtani. Sikertelenül! Kuba - bár folyamatos amerikai blokád alatt - de ma is él. 1968-ban a tõkés erõk újabb ellenforradalmi vállalkozásba kezdtek. Acél a szocialista Csehszlovákia megdöntése, és ezen keresztül az egész szocialista világra kiterjedõ láncreakció elindítása volt. Ezzel üzentek saját népeiknek is, a párizsi munkásságnak és ifjúságnak is, amely 1968-ban kis híján forradalmat robbantott ki, hogy a tõke bármi áron megvédi a kapitalizmust. 1968-ban azonban ismételten sikerült megvédeni a szocializmust, és az imperializmus Európában a következõ mintegy két évtizedben nem is mert újabb ellenforradalmat kirobbantani. Miért volt képes a szocializmus ebben az idõszakban megvédeni önmagát? Mindenekelõtt azért, mert a Szovjetunió, Kína és a többi szocialista ország megteremtette a katonai erõegyensúlyt. A szocializmus legyõzése katonai erõvel a tõke számára olyan áldozatokkal járt volna, amelyet nem mert vállalni. A katonai erõegyensúly gazdasági hátterét a szocialista országok gazdasági sikerei, népeik önfeláldozó erõfeszítései jelentették. Fontos szerepe volt annak, hogy ebben az idõszakban a szocialista országok alapvetõen egy irányba haladtak, egymást segítették és támogatták. A 60-as évekig a Szovjetunió és Kína álláspontja szinte azonos volt, szövetségesek és barátok voltak. Így, az 1956-os magyarországi ellenforradalmat a más területen meglévõ különbségek ellenére azonosan ítélte meg a Szovjetunió, Kína, Jugoszlávia, ami elengedhetetlen feltétele volt az ellenforradalmi támadás elleni összehangolt fellépésnek. Nagy jelentõsége volt annak, hogy a nemzetközi munkásmozgalom pártjai a 60-as évek végéig alapvetõen egységesen léptek fel. A kommunista pártok a Szovjetuniót és Kínát barátnak, a kapitalizmust pedig ellenségnek tekintették. Ezt jelezte a munkáspártok 1957-es és 1969-es moszkvai világtalálkozója is.

IV


NOSZF

LENIN ÉS SZTÁLIN

5. 1989-91-ben a tõkés erõk hosszú elõkészítés után tõkés ellenforradalmak egész sorozatát robbantották ki. Megdöntötték a szocializmust Magyarországon és más kelet-európai országokban. Elérték a Szovjetunió feloszlatását. Ezzel megszüntették a szocialista országok integrációs szervezeteit, a Varsói Szerzõdést (19551991) és a KGST-t (1949-1991) is. Ázsiában és Latin-Amerikában nem tudták felszámolni a szocialista rendszereket, de politikai, gazdasági és katonai nyomással korlátozták mozgásterüket. Miért sikerült a tõkének átmeneti gyõzelmet aratnia a szocializmus felett? Mindenekelõtt azért, mert megszûnt a katonai erõegyensúly. A tõkés erõknek már nem volt félni valójuk egy esetleges világméretû háború kirobbantásától, mert az erõviszonyok eltolódása miatt biztosak voltak saját gyõzelmükben. A katonai erõegyensúly nem azért szûnt meg, mert a Szovjetunió és a szocialista világ nem bírta a fegyverkezési versenyt. Bírta volna tovább is, bár természetesen nehezebben, mint a nagyobb gazdasági háttérrel rendelkezõ USA. Az erõegyensúly megszûnéséhez politikai okok vezettek. A Szovjetunió vezetésében a 60-as évektõl kezdve fokozatosan kialakult az a nézet, hogy a szocialista forradalmak eredményesen folytatódnak, a gyarmati országok felszabadulnak, és ilyen helyzetben lehetõség van katonai téren, a fegyverkezésben engedményeket tenni a Nyugatnak. A szovjet vezetés elutasította a kínai vezetés véleményét, amely az imperializmus elleni határozott küzdelmet követelte. Ez volt a békés egymás mellett élés elvének téves és helytelen értelmezése. A szocializmus természetesen akkor fog világméretekben gyõzni, ha a gazdaságban többet és jobbat produkál, mint a kapitalizmus. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a katonai erõrõl le lehet mondani. ASzovjetunió a békés egymás mellett élés elvének téves és helytelen értelmezése alapján a 60-as évek elején leszerelte szárazföldi erõinek és haditengerészetének jelentõs részét. A 60-és évek végétõl pedig olyan

fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodások egész sorát kötötte az USA-val, amelyek megbontották a nehezen létrejött katonai egyensúlyt, sõt sebezhetõvé tették a Szovjetuniót. Ez nem jelenti azt, hogy nem volt szükség a leszerelési erõfeszítésekre, de tény, hogy mindez elvezetett a katonai erõegyensúly megszûnéséhez. Nem a leszerelés volt a hiba, hanem az amerikaiaknak tett egyoldalú engedmények egész sora. A katonai erõegyensúly nélkül a szocialista világ minden más területen támadhatóvá vált, hiszen éppen ezzel az eszközzel gyakorolt legnagyobb hatást a kapitalista országokra. Az 1989-91-es tõkés ellenforradalmak kiváltó okai közé tartozik az is, hogy az imperialista erõk koncentrált, gazdasági, katonai, ideológiai, politikai támadást indítottak a szocialista világ ellen. Atõkés alapítványok, mint egykor a hittérítõk, már jóval a gyarmatosítók elõtt megjelentek a szocialista országokban, és elõkészítették a szellemi ellenforradalmat. Fellazították a szocialista országok társadalmát. Az értelmiséggel, a politikai vezetõk egy részével elhitették, hogy a szocializmus hibáira nincs más megoldás, mint a kapitalizmus bevezetése. Tanulva 1956 és 1968 tapasztalataiból, az embereket nem állították választás elé, nem kellett kapitalizmus és szocializmus közül választani, nem voltak barikádok, csak békés rendszerváltásnak nevezett ellenforradalmak. Az okok között nem lehet hallgatni arról, hogy a 70-es években a kõolaj árának emelkedése miatt hatalmas pénzkészletek halmozódtak fel a tõkés világban. Ezt arra használták, hogy kölcsönök felvételére bírják rá a gondokkal küzdõ szocialista országokat. A kedvezõ kölcsönökrõl hamarosan kiderült, hogy igazából arra valók, hogy politikai engedményeket zsaroljanak ki. Ma Magyarország többel tartozik a világnak, mint 1990-ben, mégsem gyakorol senki nyomást az országra. Akkor minden millió elengedését belpolitikai engedményekhez kötötték. A tõkés ellenforradalmakat nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett volna végrehajtani, ha az egyes szocialista országokban nem lettek volna belsõ okok is. A döntõ belsõ okot abban kell keresni, hogy a szocialista országok vezetésében kialakult egy reformista-opportunista szárny, amely fokozatosan feladta a szocializmus pozícióit. E politikai vonal már az SZKP 20. kongresszusa után érzõdött, amikor a sztálini korszak hibáival való leszámolás ürügyén a szocialista építés számos értékét vetették el. Sztálin jogos és helyes bírálatát arra használták, hogy életmûve pozitív elemeit is elvessék, megfosszák a szocialista országok társadalmát a biztos történelmi tudattól. Sztálin mai viszonyoknak való értékelése, a torzítások helyrehozása a ma élõk feladata.

GRÓSZ KÁROLY ÉS KÁDÁR JÁNOS

1988-BAN AZ MSZMP

ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLETÉN

Késõbb a gorbacsovi peresztrojka, a glasznoszty, a korszerûsítés, az Európához való közeledés címén bevezették a többpártrendszert, enge-

NOSZF

délyezték, sõt támogatták a szocializmussal szemben fellépõ pártok mûködését. A depolitizálás hamis jelszavával a hadsereget, a nemzetbiztonsági szerveket kivonták a párt és a nép ellenõrzése alól. A rendszerváltásokat ezek az erõk készítették elõ és hajtották végre lényegében mindenütt. Ezek az erõk tudatosan átlépték azt a határt, amikor már nem a szocializmus reformjáról, hanem a tõkés rendszer bevezetésérõl beszélünk. Nem hallgatható el a kommunista erõk felelõssége sem. A kormányzó kommunista pártok kommunista erõi fokozatosan elszigetelõdtek. Ennek oka az is, hogy vezetõik elszakadtak a néptõl, nem érezték az emberek hangulatát. Ez tette lehetetlenné a tömegek mozgósítását Magyarországon 1989-ben, vagy Oroszországban 1991-ben. Az egykor, a munkásosztályból verbuválódott vezetõk elvesztették érzékenységüket a munkásság problémái iránt. Gyermekeik, a felnövekvõ új nemzedékek techokratákká váltak, elveszítették szüleik hitét a szocializmusban. A tõkés kulturális és eszmei offenzíva ellensúlyozására nem volt hatékony szocialista kulturális és szellemi offenzíva. Hagyták, hogy a lakosság jelentõs része a nyugati divat, a tõkés szellemi befolyások alá kerüljön. A közvéleményben nem tudatosult, hogy a nyugat-európai államok jóléti vívmányait jórészt a szocialista országok példája kényszerítette ki. A kommunista erõk nem voltak képesek megszervezni a dolgozók tömeges ellenállását az ellenforradalom támadásával szemben. Szerepe volt annak is, hogy a szocialista országok korábbi egysége megbomlott. A 60-as évektõl a Szovjetunió és Kína között ellenséges viszony alakult ki. Az imperialista erõk folyamatosan kijátszhatták a kínai kártyát a Szovjetunió ellen, az orosz kártyát Kína ellen. Jugoszlávia, Albánia, a KNDK végleg kívül maradt a szocialista országok együttmûködési rendszerén, Románia pedig különutas politikát folytatott. Nem elhanyagolható szerepet játszott az is, hogy a nemzetközi munkásmozgalom korábbi egysége megszûnt. Az 1960-as évektõl az SZKP és a Kínai KP teljes mértékben eltávolodott egymástól, és ez megosztotta a mozgalmat. A gorbacsovi vezetés nem kereste a kibékülés és a fenyegetõ ellenforradalom elleni közös fellépés lehetõségét, sõt 1989ben a kínaiakra akarták erõltetni saját peresztrojka-koncepciójukat. A szovjet politikai gondolkodás tételei dogmává váltak. A nemzeti sajátosságokra épülõ szocializmus elfogadhatatlan volt az SZKPszámára. Ez kizárta azt is, hogy a kínai, vietnami, jugoszláv és más nemzeti koncepciók egymást gazdagítsák. Ez az idõszak együtt járt a nyugat-európai kommunista pártok társadalmi bázisának átalakulásával, az értelmiségi befolyás növekedésével, a tényleges munkástömegek arányának csökkenésével. Európában kialakultak az eurókommunista pártok, amelyek elutasították a Nagy Október forradalmasító hatását, a szocialista országok tapasztalatait, abszolutizálták a nyugat-európai országok sajátosságait, és revízió alá vették az alapvetõ marxista tételeket. Ezek a nézetek mind a mai napig károsan hatnak az európai kommunista mozgalomra, akadályozzák a munkásság harcát, azt az illúziót keltik, hogy a polgári demokratikus rendszerbe való integrálódás útján el lehet jutni a szocializmusba, azaz egy szép napon polgári demokratikus választások útján be lehet vezetni a szocializmust. 1917 és az azóta eltelt 90 év példája bizonyítja, hogy ez hamis út.


kommunista mozgalmat, végleg a saját vazalussai közé akarja sorolni Oroszországot és Kínát, civilizációs háborút vívva általánossá kívánja tenni a keresztény-zsidó civilizációt. E politika legfõbb végrehajtója az Egyesült Államok, a jelenlegi világ legagresszívebb és legveszélyesebb ereje. Az amerikai tõke könyörtelenül maga alá rendel mindent. A terrorizmus elleni háború ürügyén fellép minden és mindenki ellen, ami, és aki a legkisebb mértékben is eltér az USA által elvárt magatartástól. Az Egyesült Államok új háború feltételeit teremti meg Európa keleti részén. Ennek jegyében folytatja a kelet-európai országok "demokratikus átalakítását". Ezt szolgálja az amerikai rakétarendszerek telepítése Lengyelországban és Csehországban, a NATO-radarok építése Magyarországon, az amerikai csapatok áthelyezése Romániába. Folyik egy új háború hadszíntéri elõkészítése. Ennek célja nem a terrorizmus elleni küzdelem, amit hirdetnek, hanem az Oroszország és Kína elleni fellépés. Az európai nagytõke az amerikai és kínai nyomás elleni megoldást az Európai Unió kibõvítésében látta. Átmenetileg megerõsítette pozícióit, de már most világosan látható: az EU bõvítése nem oldotta meg a régi konfliktusokat, és újakat tett a régiekhez. Az európai tõke igyekszik mindenütt felszámolni a kommunista erõket, beolvasztani õket a polgári demokratikus rendszerbe, vagy anyagilag tönkretenni, jogilag betiltani a kommunista pártokat. A tõkés erõk gyõzelmei új ellentmondásokat és konfliktusokat szültek. Az Egyesült Államok egyeduralmi törekvései kiélezték a konfliktusokat az Európai Unió és az USA között. A kapitalista erõk gyõzelme sok millió ember számára tette pokollá az életet. A volt szocialista országok társadalma a szegények nagy csoportjára és a gazdagok kis csoportjára szakadt szét. Megjelent és felerõsödött az antiszemitizmus és a cigányellenesség. 1990 óta háború háborút követ. Hol Jugoszlávia népeit, hol Irakot, Afganisztánt, hol afrikai országok népeit pusztítják. A tõkés erõk politikája egyre inkább a népek ellenállásába ütközik.

7. A tõkés erõk általános visszavonulásra kényszerítették a szocializmus erõit, de nem tudták õket teljes mértékben felszámolni. Kína 1987-tól elindította a reform és nyitás politikáját, ami a lenini új gazdasági politika nagy méretekben történõ, sok területre kiterjedõ alkalmazását jelenti. Kínában a politikai hatalom a néptömegek kezében

6. Az 1989-91-es ellenforradalmak megváltoztatták a világot. Anemzetközi tõke elérkezettnek látta az idõt, hogy uralmát általánossá és teljessé tegye a világban. Kik készítették elõ a kelet-európai ellenforradalmakat? ASorosok, a Lauderek, a Lantosok, a Sarlósok és sok mindenki más. Túlzás nélkül állítható: kezdetét vette a negyedik világháború, amelyben a nemzetközi nagytõke a globalizációra és az informatika vívmányaira támaszkodva teljesen fel akarja számolni a

V

KÁDÁR JÁNOS ÉS DENG XIAOPING KÍNÁBAN

VI


NOSZF

van, érvényesül a kommunista párt vezetõ szerepe. A hadsereg, a nemzetvédelmi szervek a párt irányítása mellett a munkás-paraszt hatalmat szolgálják. A reform és a nyitás a gazdaságban a piacgazdaság széleskörû felhasználását jelenti. Kína a világszocializmus iránti feladatát abban látja, hogy saját országában építse a kínai sajátosságú szocializmust. A tõkés erõk tisztában vannak azzal, hogy Kína szocialista világhatalom, ezért nem adták fel kísérleteiket Kína társadalmi jellegének megváltoztatására. Vietnam az egyik legerõsebb szocialista ország, ahol a hatalom a dolgozók kezében van, de a gazdaságban a piacgazdaság számos elemét alkalmazzák. A reform bevált Vietnamban, milliók számára teremtette meg a felemelkedés útját. A vietnami kommunisták jelentõsen kiveszik részüket a kommunista pártok nemzetközi együttmûködésében. Laosz szocialista ország, ahol érvényesül a kommunista párt vezetõ szerepe, a gazdaságban pedig tudatosan felhasználják a piacgazdasági elemeket, de a reform itt sem lépi át a szocializmus kereteit. Kuba ellen jelentõs támadást indítottak a tõke erõi, amelyben sajnálatosan részt vállalnak a magyar uralkodó osztály képviselõi is. Céljuk a kubai nehézségek kihasználása, és a szocializmus megdöntése. Kuba ereje saját népe elkötelezettségében van, és bizalommal tekinthet a környezõ latin-amerikai országok, mindenekelõtt Venezuela szolidaritására. A Munkáspárt változatlanul a kubai nép, a kubai forradalom mellett van. A Koreai NDK-ban a szocialista országok összeomlása ellenére megmaradt a szocialista rendszer. Helyzetüket meghatározza, hogy még ma is nagy feladat a történelmileg örökölt szegénység leküzdése, s folyamatosan ki vannak téve az USA és más tõkés hatalmak támadásainak. Ebbõl adódnak a koreai szocializmus sajátosságai.

8. Az elmúlt két évtizedben több ország került az imperializmus elleni harc élvonalába.

Irán ma az amerikai-izraeli imperializmus, az agresszív cionizmus, és ez által az imperializmus elleni küzdelem egyik vezetõ ereje. Irán függetlenségének védelme az antiimperialista harc fontos érdeke. Szíria az amerikai-izraeli imperializmus elleni küzdelem fontos tényezõje. Az arab szocializmus építésében jelentõs sikert ért el. Szíria léte minden antiimperialista erõ érdeke. Venezuela népe a Bolivári forradalommal a neoliberális politika és a külföldi kizsákmányolás elleni sikeres példát mutatta fel a világnak. Közös érdekünk a Bolivári forradalom eszméinek terjesztése. A Venezuelával való szolidaritás az imperializmus elleni harc elengedhetetlen része.

9. A Nagy Október a munkásosztály forradalma volt. Nem egy kis forradalmi csoport államcsínye, hanem társadalmi forradalom. Bizonyította a Kommunista Kiáltvány szavait: "Valamennyi osztály közül, amely napjainkban a burzsoáziával szemben áll, csakis a proletariátus valóban forradalmi osztály. A többi osztály a nagyipar kifejlõdésével lezüllik és elpusztul, a proletariátus a nagyipar legsajátabb terméke." Az elmúlt évtizedekben jelentõsen megváltozott a munkásság szerepe. A globalizáció és az informatika individualizálja az értelmiséget, az alkalmazottak rétegét, feldarabolja és felszámolja a nemzeti kis- és középvállalkozókat, minimálissá teszi a parasztság szerepét. A széles értelemben vett munkásság, a tõkével nem rendelkezõ, saját munkaerejét áruba bocsátó társadalmi osztály a tõke elleni harc legtudatosabb ereje.

10. A világ elsõ szocialista forradalmának elõkészítõi, szervezõi és végrehajtói a kommunisták voltak.

ANagy Október bizonyította, hogy a munkásmozgalom áramlatai közül csak a forradalmi radikális áramlat, a kommunisták vállalják a felelõsséget, és képesek a szocialista forradalmat véghez vinni, csak a marxizmus-leninizmus szolgál megbízható eszmei fegyverül. A szocialista forradalmak korában végleg elvált egymástól a kommunista és szociáldemokrata irányzat. A kommunisták lettek a szocialista forradalmak hordozóivá, míg a szociáldemokrácia végérvényesen a kapitalizmus mellett kötelezte el magát. A szociáldemokrácia a 19. században a tõkés országok munkásságából, a szakszervezeti mozgalomból nõtt ki. Õk is szocializmusról álmodtak, mint a kommunisták, de csak hosszú-hosszú távlatban, és a mindennapokban a kapitalizmus igazságtalanságainak megszüntetését, a tõkés rend szebbé tételét akarták. A forradalmi marxisták ezzel soha sem értettek egyet, mivel a kapitalizmus még legjobb, legdemokratikusabb, leggazdagabb formájában is a munkástömegek kizsákmányolására épül. A forradalmi marxisták mindig is a szocializmus megteremtését tûzték ki célul. A szociáldemokrácia a 2. világháború után azonban alapvetõ változáson ment át. A2. világháború utáni általános európai gazdagodás közepette bõséggel volt pénz. Ez lehetõvé tette, hogy a tõkés szociáldemokrata kormányok többet juttassanak a tömegeknek, megteremtsék a jóléti államot. A szocialista világ léte pedig, ahol tömegek jogává vált a munka, a pihenés, az egészségügy, rákényszerítette a tõkés kormányokat erre. A80-as évek gazdasági nehézségei nyomán kevesebb lett ALEKSZANDER LUKASENKO ÉS THÜRMER GYULA TALÁLKOZÓJA MINSZKBEN a pénz. A szocialista világ is összeomlott, eltûnt a külsõ Belarusz olyan ország, amely nem fogadja el a globalizált és amerikanizált világ modelljeit, nem akar az USA csatlósa lenni, hanem a saját nemzeti útját akarja járni. Az amerikai imperializmus nem hajlandó elfogadni semmilyen önálló utat, ezért a belarusz politikai rendszer megdöntésére, Belarusz bekebelezésére törekszik. Belarusz védelme ma az antiimperialista harc egyik fõ iránya.

NOSZF

kényszerítõ erõ. A tõkés kormányok feladták a jóléti állam osztogató politikáját, és a szociáldemokrácia pedig meghirdette a harmadik út koncepcióját. A 80-as évektõl már nem csak a szocializmus nem cél, de már a szociáldemokrácia addigi hagyományos követeléseit is feladják, és a neoliberális politika megvalósítóivá váltak. A szociáldemokrácia jelentõs szerepet vállalt a volt szocialista országok fellazításában. A "keleti politika", a "leszerelés", az "európai együttmûködés" jelszava alatt aktívan részt vettek az 1989-91-es tõkés ellenforradalmak elõkészítésében. A volt szocialista országokban is több párt jött létre szocialista, szociáldemokrata néven. Ezek a pártok alapvetõen különböznek a nyugatiaktól abban, hogy nincs semmilyen szociáldemokrata múltjuk, nincs szakszervezeti hátterük, nem kötõdnek hagyományaikban sem a munkássághoz. Ezek a pártok, köztük a Magyar Szocialista Párt is, a kezdettõl fogva az 1989-91-es tõkés ellenforradalmak aktív résztvevõi voltak és a kapitalista rendszer egyik pillérévé váltak. Feladatuk a dolgozói tömegek félrevezetése, manipulálása, a kapitalizmus megszilárdítása.

KÉT ERÕS PÁRT, A GÖRÖG ÉS AZ OROSZ KOMMUNISTÁK VEZETÕJE: ALEKA PAPARIGA ÉS GENAGYIJ ZJUGANOV

Az 1917-es forradalom és azóta eltelt 90 esztendõ tapasztalatai világosan mutatják, hogy a kommunisták és a szociáldemokraták céljai gyökeresen eltérnek. A magyar történelem tapasztalatai is bizonyítják, hogy a magyar szociáldemokraták 1919-ben ugyanúgy elárulták a munkásság érdekeit, mint 1989-90-ben. A Horthy-rendszer csendõreinek is kiadták a kommunistákat, mint ahogyan ma sem riadnak vissza a kommunisták elleni jogi, hatalmi fellépéstõl. Az 1917 óta eltelt 90 év világosan mutatja: ha a kommunisták a tõkés viszonyok között stratégiai kérdésekben mûködnek együtt a szociáldemokratákkal, ha együtt kormányoznak, akkor mindig a kommunisták húzzák a rövidebbet, és õk fizetnek legtöbbet érte.

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 2007. OKTÓBER 18

szerítette Lenint és pártját. Így volt ez 1919 tavaszán, amikor a magyar tõkésosztály bebörtönözte Kun Bélát és társait, hogy így akadályozza meg a Tanácsköztársaságot. Így volt 1988-90-ben, amikor belsõ revizionista erõk segítségével platformokra osztották a Magyar Szocialista Munkáspártot. Kivonták a párt irányítása alól a fegyveres testületeket. Megszüntették a párt alkotmányosan kinyilvánított vezetõ szerepét. Végül 1989. októberében feloszlatták. Hasonló eszközökkel tették tönkre a pártokat más szocialista országokban is. A magyar munkásmozgalom legnagyobb vívmánya 1990 óta a marxista kommunista párt, a Magyar Kommunista Munkáspárt újjászervezése volt. Nem véletlenül a tõkés erõk ezt a pártot igyekeznek minden erõvel szétzúzni. Hol betiltással fenyegetõznek és állambiztonsági zaklatással, mint a 90-es évek elején. Hol a pártot igyekeznek szétszakítani, mint az elmúlt években tették. Hol a jogi eszközökkel, bírósági perekkel igyekeznek megtörni, mint manapság. A kommunista párt megõrzése, erõsítése alapvetõ feladatunk ma is. A pártnak a legkorszerûbb eszközökkel kell harcolni a tõke ellen. Lenin idejében ezt jelentette a nyomtatott újság, az Iszkra, a Pravda, a rádió és a film. A mi korunkban is megmarad az újság. Minél több elõfizetõt szerzünk A Szabadságnak, annál több emberrel kerül szoros kapcsolatba a Munkáspárt, s annál több emberhez tudjuk elvinni a párt politikáját. Az újság mellé felzárkózik az internet, a számítástechnika, a telefónia felhasználása a munkásosztály érdekében. A párt erejének alapja eszmei tisztasága és politikai-cselekvési egysége. A párt eszmei tisztaságának alapja a marxizmus-leninizmushoz való ragaszkodás. A Magyar Kommunista Munkáspárt a marxizmusleninizmus elveit alkalmazza a konkrét magyarországi viszonyok között. Ugyanakkor határozottan nyitott más nemzetek és pártok marxista útkeresései felé. A politikai egység annyit jelent, mint hogy a párt vezetése, és tagságának döntõ része az adott pillanat legfontosabb, legmeghatározóbb kérdéseiben azonosan gondolkodik, és azonosan cselekszik.

12. A Nagy Október példája is arra tanít, hogy a kapitalizmusban csak az a munkásé, amit kiharcol magának.

11. Az 1917-es Nagy Október egész története azt bizonyítja, hogy a dolgozói tömegek szervezett, fegyelmezett, a demokratikus centralizmusra épülõ, marxista-leninista párt nélkül nem képesek gyõzni, nem képesek a hatalmat a megtartani, és másokat is gyõzelemre segíteni. A néptömegek akarata ellenére - akármilyen szervezett is legyen egy kis forradalmi csapat - nincs és nem is lehetséges gyõztes forradalom. De akármennyire is vágyják a tömegek a forradalmi változást, szervezett és fegyelmezett párt nélkül nem lehet azt valóra váltani. Atõke erõi mindig a kommunista pártot támadják. Így volt ez a Nagy Október elõestéjén, amikor a tõkés orosz kormány illegalitásba kény-

VII

HUGO CHÁVEZ VENEZUELAI ELNÖK BESZÉDET MOND

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 35. SZÁM

VIII 2007. OKTÓBER 18.

NOSZF

A tõke és a munka ellentéte a mai korban sem szûnt meg. Sem az informatika, sem a globalizáció, sem a multinacionális tõke kialakulása nem változtatja meg a munkás és a tõkés közötti tulajdonbeli különbségeket. A munkás az érdekeit csak a tõkéssel szembeni osztályharcban érvényesítheti. A nemzetközi tõke ma mindent megtesz azért, hogy a kommunista erõket kiszorítsa a polgári demokratikus struktúrákból, a parlamentekbõl, önkormányzatokból, sõt megakadályozza részvételüket még a választásokon is. A tõke elleni osztályharc nem lehet csak védekezõ jellegû. A munkásmozgalom nem korlátozódhat meglévõ vívmányok védelmére. Új területeken, a tõke által nem várt területeken kell harcot folytatni.

13. ANagy Októberés az azóta óta eltelt évtizedek bizonyítják, hogy szükség van a kommunista pártok nemzetközi összefogására és egységes harci szervezetére. A III. Kommunista Internacionálé 1919-1943 között a kommunista pártok hatékony harci szervezete és együttmûködési fóruma volt a tõke elleni nemzetközi méretû harcban. Miért? Elõször is azért, mert a szervezetben kommunista pártok tömörültek, és nem vehettek részt reformista, netán szociáldemokrata erõk. Másodszor, az Internacionálé mögött a Szovjetunió Kommunista Pártja, és a Szovjetunió ereje és támogatása állott. A Kommunista Internacionálé feloszlatása súlyos történelmi hiba volt. Ma a kommunista erõknek nincs nemzetközi szervezetük, és egyetlen ország sem áll gazdasági és politikai erejével a kommunista mozgalom mögött. A nagyobb kommunista pártok nem vállalják a kommunista erõk összefogását. Indokul az egykori Kommunista Internacionálé hibáit hozzák fel, illetve azt, hogy a mai világban a baloldali jellegû szervezetek lehetõ legszélesebb együttmûködése szükséges. Ennek a magatartásnak súlyos következményei vannak. A kommunista és munkáspártok semmit sem tudtak tenni az 1989-91-es ellenforradalmak ellen. Nem tudtak együttmûködni a Jugoszlávia elleni 1999. évi NATO-agresszió megakadályozásában. Szavakon és nyilatkozatokon kívül gyakorlatilag semmit nem tesznek a kommunista mozgalommal szembeni jelenlegi általános tõkés támadással szemben. Szükség van a lehetõ legszélesebb értelemben vett baloldali erõk pragmatikus együttmûködésére.

HU JINTAO, A KKP FÕTITKÁRA A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKE

Ennek nem mond ellent, sõt feltételezi, hogy létre kell hozni a kapitalizmus ellen ténylegesen küzdõ, marxista-leninista pártok új nemzetközi harci szervezetét. Nem csupán arra van szükség, hogy a kommunisták a szélesebb baloldali mozgalmon és szervezeteken belül önálló pólust képezzenek, hanem arra is, hogy önálló erõvé szervezõdjenek. Ez lehetõvé tenné a kommunista mozgalomnak károkat okozó reformista erõk elleni fellépést. Elõsegítené az erõk koncentrált és hatékony felhasználását, a kommunista mozgalom anyagi bázisának megteremtését. Ha nem teremtjük meg a kommunista erõk nemzetközi szervezetét, a kommunista pártok egymás után morzsolódhatnak fel a hazai és a külföldi burzsoáziával - nemzeti keretekben folytatott - egyenlõtlen harcban.

14. AMagyar Kommunista Munkáspárt tisztában van saját és a nemzetközi kommunista mozgalom nehézségeivel. Meggyõzõdésünk, hogy a dolgozóknak, a munkásságnak, a dolgozó embereknek szükségük van ránk, a mi ügyünk igaz, és harcunk sikeres lesz. A Magyar Kommunista Munkáspárt a mozgalom további létezésének zálogát abban látja, hogy ragaszkodjunk a marxizmus-leninizmus elveihez, legyünk nyitottak más kommunista pártok elméleti és politikai újításai iránt, a realitásokból induljunk ki, maximálisan vegyük figyelembe történelmi tapasztalatainkat, használjuk ki a nemzeti sajátosságokat, kössük össze a nemzeti feladatokat a munkásság küldetésével, és teremtsük meg a kommunista mozgalom új egységes együttmûködési szervezetét. Budapest, 2007. szeptember 8.

A MUNKÁSPÁRT KAMPÁNYZÁRÓJA

2006-BAN

Elfogadta a Magyar Kommunista Munkáspárt Központi Bizottsága

PÁRTÉLET


7

LÁTOGATÁS A XI. KERÜLETBEN

PIKÁNS TALÁLKOZÓ ÚJBUDÁN Régen nem látott találkozóra került sor a múlt pénteken Újbudán. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke hivatalában kereste fel Molnár Gyulát, Újbuda MSZP-s polgármesterét. A Hír TV rá is készült az eseményre, miután napok óta tudni lehetett, hogy Molnár Gyula, a budapesti XI. kerület, azaz Újbuda polgármestere nem rajong Gyurcsány Ferenc "fõállású képviselõség"-ötletéért. Ráadásul a kommunista politikussal való találkozóra éppen az MSZP parlamenti frakciójának múlt szombati ülése elõtt került sor. A találkozó pikáns és titokzatos voltát csak

BESZÉLGETÉS A FEHÉRVÁRI ÚTI PIACON

növelte, hogy a polgármesteri hivatal õrsége igyekezett távol tartani a televíziósokat, mondván, nincs is itt találkozó. Thürmer Gyula nem az MSZP frakció ülése iránt érdeklõdött, hanem a városrészben lakó emberek életérõl. Újbuda elismerésre méltóan fejlõdik, és ez a mostani vezetés érdeme is - hangsúlyozta a Munkáspárt elnöke. Az ország általános gondjai, a tömegek elszegényedése azonban Újbudát sem kerüli el. Ebben egyet- MOLNÁR GYULA POLGÁRMESTER ÉS THÜRMER GYULA értett a pártelnök is, a polgármester is. A Munkáspárt vezetése egri várvédõkkel - mondta a Munkáspárt arra biztatja a helyi tagjait, hogy kapcso- elnöke. A törökök idõrõl-idõre belõttek nyíllal lódjanak be a kerület életébe. egy-egy üzenetet a várba. Ott ugyan nem Most nem vagyunk bent az önkor- olvasták el, de tudták, hogy van ilyen. mányzatban, de évekig ott voltunk, és Mi, kommunisták is belõjük üzeneteinket vannak tapasztalataink - mondta Thürmer az "MSZP-várba", s persze elmondjuk azoknak Gyula. az MSZP-s polgármestereknek is, akikkel A helyi politika volt a fõ kérdés, de találkozunk. szóba került az országos is. Az MSZPMindenki jobban járna, ha az ország vezetésével ma annyi kapcsolatunk van, vezetése odafigyelne arra, ami az utcáról jön mint Eger ostrománál a török seregnek az hangsúlyozta a Munkáspárt elnöke.

MILLIOMOSOK KERÜLJENEK! Az újbudai program a lebontott Skála melletti vásárcsarnok elõtt folytatódott. Farkas Ferenc, a fáradhatatlan kerületi elnök mellett itt volt Benyovszky Gábor, KB-képviselõ is. Természetesen nem hiányozhatott egy ilyen rendezvényrõl Székely Péter budapesti elnök és helyettese, Kajli Béla sem. Némi izgalom elõzte meg a rendezvényt, senki sem tudta pontosan, hogy lehet-e péntek délután Balszemmel-bemutatót tartani egy budapesti kerületben. Kiderült, hogy lehet, s nem is akárhogyan. Fogarassy Zsuzsa, a Központi Bizottság tagja olvasott fel részleteket a könyvbõl, és bizony, az emberek kezdtek odafigyelni. Thürmer Gyula beszédénél a könyvbemutató már-már politikai gyûléssé vált, de senki se bánta. Ajárókelõk kíváncsiak voltak

a Munkáspárt elnökének szavaira. Milliomosok ingyen könyvet olyanok, akiknek ugyan nincs kerüljenek! - mondta Thürmer Gyula. Ez a pénzük erre sem, de biztosan elolvassák, hiszen könyv nem róluk szól, hanem rólunk, a szegé- róluk szól. nyekrõl. Itt az ideje, hogy felébredjünk! Felébredjünk a pártok ígéreteibõl, a kapitalizmus hazugságaiból. Ez a könyv segítség az ébredéshez. Nagy volt az érdeklõdés bent a vásárcsarnokban is, a vásárcsarnokon kívül is. Nem kellett bemutatkozni, mindenki tudta, hogy a Munkáspárt van itt. S, az emberek mertek kérdezni, mertek véleményt mondani. Nem utolsó sorban vitték a könyvet is. Mintegy 10 ezer forint értékben sikerült eladni, de sokan kaptak THÜRMER GYULA EGYETEMISTÁKNAK DEDIKÁL

8


KÁDÁR JÁNOS

NEVESSÜNK EGYÜTT KÁDÁRRAL

KÁDÁR ÉS A MAGYAR CÍMER Sorozatunkhoz sokféle írást kapunk, humorosakat, kedveseket, szomorúakat, meghatókat, és olyanokat is, amelyek kevésbé ismert oldalról világítják meg Kádár Jánost. Ilyen az írás, amely dr. Freud Gézáné tollából származik. A szerzõ aranydiplomás fizikus és elektromérnök, az egykori Magyar Szabványügyi Hivatal mérnök fõelõadója. Férje, Freud Géza a matematika ismert magyar mûvelõje, Kossuth díjas tudós volt. A szerzõ - ahogyan maga is írja - nem kommunista, érthetõ, hogy történelmünk egyes szakaszait, így 1956-ot is másként látja, de most nem errõl van szó. A történet, amelyet dr. Freud Gézáné megírt arról szól, hogyan is viszonyult Kádár János a magyar címerhez. 1946-ban a Horthy-korszak koronás címerét felváltotta a Kossuth-címer, amely valószínûleg a legmagyarabb címerünk, anélkül, hogy ideológiai tartalma lenne, vagy utalna az államformára. Nincs benne se korona, se vörös csillag, csak a történelmi jelképek. 1949-ben nem csak az alkotmány lett új, a címer is. Akkoriban sok minden "szovjetesre" sikerült a katonák egyenruhájától a tanácsok elnevezéséig, s ez alól a címer sem volt kivétel. Az 1956-os ellenforradalom idején újra

AZ

1956 ELÕTTI CÍMER PUSKÁS FERENC MEZÉN

elõhozták a Kossuth-címert. A címer jó volt, de ez az asszociáció, meg a szomszédok érzékenysége megkötötte Kádár kezét, aki, mint tudjuk, 1956 novembere után a párt és a kormány elsõ számú vezetõje volt, s így nélküle nem születhetett döntés ilyen fontos kérdésben. Errõl szól dr. Freud Gézáné története. (szerk.) KÁDÁR JÁNOS MEG AKARTA TARTANI A KOSSUTH-CÍMERT

A SZOCIALISTA HAZÁÉRT ÉRDEMREND AZ ÚJ CÍMERREL

Szokás Kádár Jánosra, mint az 1956-os forradalom elfojtójára, zsarnokra emlékezni. Nekem más személyes élményeim vannak. Igen áttételesen, de személyes kapcsolatban voltam vele annak ellenére, hogy sose voltam se párttag, se ügynök (…) 1954-ben négy hónapos terhesen racionalizáltak, vagyis elvesztettem az állasomat (…) Az Élet és Tudomány szerkesztõségében dolgozott rovatvezetõként Fenyõ Béla, és odavett maga mellé újságírógyakornoknak. Ez volt az egyetlen reális lehetõségem, és így én szerkeszthettem a fizikai, mûszaki és történelmi cikkeket (…) Kádár János meg akarta tartani a Kossuth-címert, de

Jugoszlávia tiltakozott ellene a négy folyó miatt, Csehszlovákia meg a hármas halom miatt. Kerestem egy heraldikust, aki megírta a címer történetét, és bebizonyította, hogy csak utólagos belemagyarázásokról van szó. A cikk megjelent valamikor januárban. A lapot a fõszerkesztõ utasítására elvittem mindkét ország követségére, hogy megvédjem a magyar címert. Mindkét helyen azt kérdezték: "Maga kedves, hogy tanulta?" Hiába érveltem azzal, hogy "ne a kis-antant írja elõ, hogy milyen legyen a magyar címer", nem értem el sikert. Még az ajtót sem sikerült magam után csendbe behúzni, olyan mérges lettem. Vissza kellett mennem mindkét helyre bocsánatot kérni. Nem tudtam megállni, hogy ne jelentsem ki: "1956-ban az volt a hiba, hogy a magyarok bele mertek szólni saját belügyeikbe." Ezek után csak otthon kezdett reszketni a lábam, hogy mit tettem. KÁDÁR KÖSZÖNETE

Másnap hivatott bennünket a fõszerkesztõ, hogy közölje velünk Kádár köszönetét, amiért olyan "színvonalasan" védtük az õ álláspontját, és elnézést kért, hogy ebben a mindannyiunk érzései számára olyan fontos ügyben nem tudja magát tovább exponálni, de olyan sok más fontos témában kell eredményt elérni, hogy ezt az ügyet nem erõlteti tovább. DR. FREUD GÉZÁNÉ

KÜLFÖLD


9

MEGNYÍLT A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT 17. KONGRESSZUSA: TOVÁBB A REFORMOK ÚTJÁN Október 15-én, lapzártakor megkezdte munkáját a Kínai Kommunista Párt 17. kongresszusa. A kongresszus a központi szervek beszámolóinak megvitatása után dönt a párt további feladatairól, módosítja a szervezeti szabályzatot és megválasztja az új vezetést. 2213 küldött képviseli a 73,76 millió párttagot. 2002 óta 13,16 millió új tagot vettek fel. Jelenleg a tagság 23.7 százaléka 35 évnél fiatalabb, 36-59 év között van a tagok 52,9 százaléka. A kommunisták 10,8 százaléka munkás, 31százaléka paraszt, 29 százaléka termelésirányító. A nyugdíjasok aránya 18,8 százalék. ÓRIÁSI FEJLÕDÉS JELENTÕS GONDOK MELLETT

Hu Jintao, a párt fõtitkára tartotta meg a Központi Bizottság beszámolóját. Kína az elmúlt négy évben óriásit lépett elõre. A GDP éves növekedése 10 százalék. Az emberek életkörülményei lényegesen javultak. Hu Jintao szólt a kínai fejlõdés ellentmondásairól is. A gazdasági fejlõdéshez ma még rendkívül sok nyersanyag és energia kell, és a környezeti károk is jelentõsek. Ehhez párosul egy másik óriási probléma: a falu még mindig jóval szegényebben él, mint a város. Sok a gond a "foglalkoztatás, a jövedelmek elosztása, az oktatás, az egészségügy, a lakásépítés, a munkavédelem, a közbiztonság terén". Hu Jintao értékelése mögött az áll, hogy az elmúlt években a gazdasági reform már nem csak az óriási ipari parkokat jelentette, ahol a tõke állami támogatással használhatta az olcsó kínai munkaerõt, hanem az állami tulajdonú vállalatok átalakítását is. A mintegy 1,2 millió állami vállalat racionalizálása nagyon sok ember számára a munkanélküliséget hozta magával. "Több erõfeszítésre van szükség az ideológiai és erkölcsi fejlõdés terén" - hangsúlyozta a pártfõtitkár, utalva arra, hogy a gazdaság átalakulása megváltoztatta a kínai társadalmat is. A jobb élet, a több pénz megváltoztatta az emberek szemléletét. Az érvényesülés, a karrier, a pénz elõtérbe került a hagyományos értékekkel szemben. Új nemzedékek nõttek fel, akiknek már nem sokat mond Mao Zedong egykori felszabadító háborúja, vagy akár a "Kulturális Forradalom". A fiatalok tömegével kerülnek a mai nyugati divatok hatása alá. Az emberek tömegével kezdtek el utazni Kínán belül, és külföldön. Rengetegen kívánnak az USA-ban tanulni, sõt ott érvényesülni.

A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT

17. KONGRESSZUSÁNAK MEGNYITÓJA

ÜDVÖZLET A MAGYAR KOMMUNISTÁKTÓL

emberek évrõl-évre jobban élnek. Világraszóló sikereket érnek el az ûrkutatásban és a tudomány más területein. Érvényesül a nép hatalma, fejlõdik a demokrácia. Kína nemzetiségei otthonukként építik és szépítik az országot. A nép élhet szabadságával és alapvetõ emberi jogaival. A magyar kommunisták nevében gratulálunk a szocialista jóléti társadalom építésében elért sikerekhez." A Munkáspárt levele szól a kínai út nemzetközi jelentõségérõl is. "AKínai Kommunista Párt tapasztalatai a nemzetközi kommunista mozgalom egésze számára felbecsülhetetlen értéket jelentenek." "Örömmel állapítjuk meg, hogy az elmúlt négy évben eredményesen fejlõdtek a Magyar Kommunista Munkáspárt és a Kínai Kommunista Párt kapcsolatai. Pártunk a közös ideológia, a kölcsönös megértés alapján a jövõben is mindent megtesz barátságunk és együttmûködésünk elmélyítéséért, a kölcsönös szolidaritás erõsítéséért Kifejezzük meggyõzõdésünket, hogy ez szolgálja népeink nemzeti érdekeit, és értékes részét képezi a magyar és a kínai nép közötti sokrétû viszonynak. Kívánjuk, hogy a 17. Kongresszus segítse elõ a szocializmus erõsítését Kínában, Kína nemzetközi pozícióinak megszilárdítását, a kínai nép boldogulását." - fejezõdik be a Munkáspárt levele.

A Munkáspárt levélben köszöntötte a kínai párt 17. kongresszusát. A levél kiemeli, hogy a Munkáspárt értékelése szerint a "kínai nép óriásit lépett elõre a harmonikus, korszerû szocialista társadalom építésében. A kínai

*** A Kínai Kommunista Párt kongresszusainak történetével foglalkozó cikksorozatunk következõ részeit olvasóink a 17. kongresszus befejezése után ismerhetik meg.

A KÍNAI SAJÁTOSSÁGÚ SZOCIALIZMUS FOLYTATÓDIK

Hu Jintao a kínai sajátosságú szocializmus további építését hirdette meg. Kiemelte, hogy a kínai párt a marxizmust alkalmazza a konkrét nemzeti viszonyok között. Támaszkodik Mao Zedong tanításaira, Deng Xiaoping gondolataira, a korábbi fõtitkár Jiang Zemin nevével fémjelzett "három képviselet" elvére. Amostani vezetés új elméleti hozzájárulását a "tudományos szemléletû fejlõdés" elvének nevezték el, A kongresszuson várhatóan sok szó esik arról, hogy a reformgazdaság viszonyai között megerõsödött a kínai vállalkozói osztály, ami lényegét tekintve ugyanolyan tõkésosztály, mint bárhol másutt a világon. A vállalkozói osztály a 16. kongresszuson már politikai lehetõséget is kapott, hiszen beléphet a pártba, sõt vezetõ is lehet. 134 ezren jelentkeztek a pártba az "új társadalmi rétegbõl", azaz a tõkés-vállalkozói osztályból, és 64 ezret vettek fel. A kínai becslések szerint az "új társadalmi réteg" létszáma 50 millió körül lehet, és mintegy 1,3 milliárd dollárnyi vagyon felett rendelkeznek. A mostani 17. kongresszus elõtti helyi választások világosan jelezték, hogy a kínai pártban most markánsan jelen van egy fiatal, pragmatikus nemzedék.

10


ELMÉLET

ELMÉLETI SAROK: VIGYÁZAT, VESZÉLYES! nak, és ilyen helyzetben lehetõség van katonai téren, a fegyverkezésben engedményeket tenni a Nyugatnak. A szovjet vezetés elutasította a kínai vezetés véleményét, amely az imperializmus elleni határozott küzdelmet követelte. A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS HELYTELEN ÉRTELMEZÉSE

RENDSZERVÁLTÁS -

EGYENLÕ

-

ELLEN-

FORRADALOM

A tõke több dolgot megtanult az 1956-os magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai eseményekbõl. Egy, a tõkés ellenforradalom lényegét el kell homályosítani, az embereknek nem szabad tudni, hogy a szocializmus ellen megy a játszma. Kettõ, a hatalmat gyakorló vezetõk egy részét be kell vonni, és utcai ellenforradalom helyett csendes hatalomátadást kell szervezni. Három, a szocialista országokat szembe kell egymással állítani. 1989-91-ben ezt a tervüket végre is hajtották. Megdöntötték a szocializmust Magyarországon és más kelet-európai országokban. Elérték a Szovjetunió feloszlatását. Ezzel megszüntették a szocialista országok integrációs szervezeteit, a Varsói Szerzõdést (1955-1991) és KGST-t (1949-1991) is. Ázsiában és LatinAmerikában nem tudták felszámolni a szocialista rendszereket, de politikai, gazdasági és katonai nyomással korlátozták mozgásterüket. Az egészet demokratikus átalakulásnak, rendszerváltásnak titulálták, ami nem volt más, mint tõkés ellenforradalom. A SZOVJET VEZETÉS FELADTA AZ ERÕEGYENSÚLYT

Miért sikerült a tõkének átmeneti gyõzelmet aratnia a szocializmus felett? Mindenekelõtt azért, mert megszûnt a katonai erõegyensúly. A tõkés erõknek már nem volt félni valójuk egy esetleges világméretû háború kirobbantásától, mert az erõviszonyok eltolódása miatt biztosak voltak saját gyõzelmükben. A katonai erõegyensúly nem azért szûnt meg, mert a Szovjetunió és a szocialista világ nem bírta a fegyverkezési versenyt. Bírta volna tovább is, bár természetesen nehezebben, mint a nagyobb gazdasági háttérrel rendelkezõ USA. Az erõegyensúly megszûnéséhez politikai okok vezettek. ASzovjetunió vezetésében a 60-as évektõl kezdve fokozatosan kialakult az a nézet, hogy a szocialista forradalmak eredményesen folytatódnak, a gyarmati országok felszabadul-

Ez volt a békés egymás mellett élés elvének téves és helytelen értelmezése. Lenin nem azt tanította, hogy a szocializmusnak az idõk végezetéig együtt kell élni a kapitalizmussal. Lenin azt tanította, hogy a világforradalomnak le kell gyõznie a kapitalizmust. Amíg létezik egyetlen tõkés ország is, a szocializmus elleni fenyegetés létezik. A Szovjetunió a békés egymás mellett élés elvének téves és helytelen értelmezése alapján a 60-as évek elején leszerelte szárazföldi erõinek és haditengerészetének jelentõs részét. A 60-as évek végétõl pedig olyan fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodások egész sorát kö-

ország a tõkés világba is tudjon szállítani. A Nyugat azonban feltételeket állított. Látszólag technikai követelményeket. Meg kellett felelni bizonyos mûszaki követelményeknek, amelyeket csak úgy tudtunk kielégíteni, ha Nyugatról hoztunk be alkatrészeket. ANyugat erre is adott kölcsönt. Amásik tényezõ, amit a Nyugat kihasznált, ez a Nyugat technikai fölénye. Például: a Nyugat kijelentette, hogy az európai repülõterekre csak ilyen-olyan paraméterû repülõket fog beengedni. Aszovjet TU 154-es ennek nem felelt meg. Magyarország elkezdett érdeklõdni a Boeingek iránt, s rákényszerült amerikai gépek vásárlására, mivel a szovjet ipar akkor még nem tudott korszerûbbet adni. A Nyugat azt mondta: vegyetek fel kölcsönöket, nagyon olcsón adjuk! Magyarországon meg akadtak politikusok és bankárok, akik ebbõl ideológiát formáltak: nem baj, ha eladósodunk. Gyakran éri vád a szocializmust, hogy a kölcsönöket csak az életszínvonal fenntartására fordították. Az igazság az, hogy a kölcsönök egy részének felvételét a Nyugat a fenti módon

Lenin azt tanította, hogy a világforradalomnak le kell gyõznie a kapitalizmust. Amíg létezik egyetlen tõkés ország is, a szocializmus elleni fenyegetés létezik. tötte az USA-val, amelyek megbontották a nehezen létrejött katonai egyensúlyt, sõt sebezhetõvé tették a Szovjetuniót. A tõkés Nyugat viszont pontosan tudta: amíg létezik egyetlen szocialista ország, addig a tõkés világ elleni fenyegetés létezik. A tõkés világ ezért fegyverkezett és fegyverkezik ma is. GAZDASÁGI NYOMÁSSAL POLITIKAI ENGEDMÉNYEKET

Az okok között nem lehet hallgatni arról, hogy a 70-es években a kõolaj árának emelkedése miatt hatalmas pénzkészletek halmozódtak fel a tõkés világban. Ezt arra használták, hogy kölcsönök felvételére bírják rá a gondokkal küzdõ szocialista országokat. Hogy mûködött ez? Vegyük Magyarország példáját! Magyarország érzékeny a külgazdaságra. Ez azt jelenti, hogy bármihez, amit itthon elõállítunk, külföldrõl kell nyersanyagot, energiát, gépet behozni, és bármit, amit ebbõl gyártunk, döntõen külföldön kell eladni, mivel kicsi a magyar piac. Mivel sok mindent csak nyugati valutáért lehetett beszerezni, alapvetõ érdek volt, hogy Magyar-

kikényszerítette. A dolog másik oldala az, hogy a kölcsönök döntõ része valóban az embereket szolgálta, lakótelepek, iskolák, kórházak építésére ment, azaz a humán erõforrások gyarapítására. Ha jobb a lakás, jobb az egészségügy, jobban megy a termelés is. Ez volt a logika. Ha összevetjük az 1989 elõtti magyar adósságot a mostanival, két dolgot rögtön látunk. Egy, ma Magyarország többel tartozik a világnak, mint 1990-ben. Ma azonban senki sem gyakorol nyomást az országra, mivel már nem vagyunk szocialista ország. Akkor minden millió elengedését belpolitikai engedményekhez kötötték. Kettõ, 1989-ben a felvett kölcsönök döntõ része itt volt nálunk, beépítve a nemzeti vagyonba, a lakótelepekbe, gyárakba, kórházakba. Mára a nemzeti vagyon minimálissá vált, mivel az állami vagyon privatizálásából származó bevételeket használták az adósságok törlesztésére. A hazai beruházásokra viszont újabb kölcsönöket vettek és vesznek fel. A szocializmusban tehát minden külsõ nyomás mellett gazdálkodtak a felvett kölcsönökkel, ma minden felvett kölcsön az ország további eladósodását szolgálja.

VÉLEMÉNY


11

KINEK CSÍPI A SZEMÉT? A világ kereskedelmi televíziói szívfacsaró filmeket mutogatnak bárgyú hírességekrõl és a legkülönfélébb csacskaságokról. A harcos esélyegyenlõségi aktivisták el vannak foglalva a menedzsernõk fizetésével. Ezzel szemben a világon 200 milló gyermek a napi megélhetésért dolgozik. Errõl ritkán és alig beszélnek. India, Brazília és Peru jár az élen, de az Egyesült Államok sem panaszkodhat a gyermekkizsákmányolás terén. A kapitalista kizsákmányolás legmélyebb bugyraiban ajándéktárgyakat és ruházati

cikkeket gyártanak, de dolgoznak gyerekek háztartási alkalmazottként, és még sok más területen. A Save the Children nevû nemzetközi szervezet szerint Indiában több mint 12 millió 6 éven felüli kiskorú keresi nehéz fizikai munkával a kenyerét. Sokukat éheztetik és kínozzák. Mi a megoldás? Az EU bölcsei Kubán kérik számon az emberi jogokat, Magyarország kubai menekülteket fogad rejtélyes körülmények között. Embargó embargó hátán különbözõ országok ellen, akik nem tetszenek az USA-nak... Álszent szavak

és adommányok az operabálok és egyéb flancos cirkuszok meghitt bûzében... Ahol nincsenek milliárdosok, ott nincs gyermekmunka! És ez a szocializmus. A világcsendõr mikor indít háborút a szegénység ellen? Nem feledkezhetünk meg a hazai alultáplált gyerekekrõl sem, akikrõl Ferge Zsuzsa csak beszél, beszél, beszél... A szociálisan mélyen érzékeny, magát baloldalinak nevezõ kormány pedig nem tesz semmit. FOGARASI ZSUZSANNA

1956, AZ ÖTVENHATOSOK SZEMÉVEL Egyelõre fülsértõ csinnadratta nélkül, de készül az elit az l956-os ellenforradalomról való megemlékezésre. Mint tavaly és tavalyelõtt, most is fogadkoznak a parlamenti pártok vezetõi: mindent elkövetnek, hogy a megemlékezés méltó legyen az esemény pátoszához, hogy kifejezésre jusson az a nemzeti egység, mely 5l évvel ezelõtt oly "naggyá" tette a "forradalmat". Ezúttal nem szállnék vitába a történelemhamisító historikusok és politikusok álláspontjával, miszerint, az l956 októberében lezajlott felkelés (pontosabban: lázadás!) forradalom volt Magyarország szabadságáért, és a kommunista "diktatúra" felszámolásáért. A mi véleményünk éppen annyira ismert és szilárd, mint ellenségeinké. Mindkét fél ezen nézetét már számtalanszor kifejezésre juttatta. Az állandó ismételgetés, az imamalom-effektus nem visz bennünket elõre a kérdés elfogulatlan és szakszerû megoldásában. Látni kell, a jobboldal állásfoglalása e témakörben nagyon is a napi politika és a hatalmi harc eszköze. A progresszív folyamatok láncolatában egyszer majd könnyebb lesz a tudományos-tárgyszerû rendezés. Mi, szerény marxista módszereinkkel elõlegezzük a választ. A rendszerváltás eseményei ékesen mutatják, hová jutott az ország a kapitalista restauráció következtében.

Miután élõ tanúja voltam a félévszázados tragédiának, meggyõzõdéssel állítom: szó sem volt nemzeti egységrõl és a lakosság többségének aktivizálódásáról. Ahány párt és politika követelt magának helyet az eseményekben, annyiféle elképzelés szerepelt "programjukban". Amiben találkoztak, az a régi polgári világ restaurálására irányuló közös törekvés volt. Ezután a "merre", a "hogyan" kérdésében ég és föld választotta el a küzdõ feleket egymástól. Nagy Imre népi-koalíciós demokráciája nem volt azonos a szociáldemokrata Kéthly Anna demokratikus szocializmusával, Tildy Zoltán nyugatias polgári demokráciája jelentõsen eltért a klerikális erõk teokráciájától (Mindszenty), a konzervatív és a különbözõ színezetû szélsõjobboldali, fasiszta-fasisztoid szervezetek, valamint az elõbbiek, továbbá az egymás közötti rivalizálások ugyancsak a sokat hangoztatott egység hiányát bizonyítják. A sors iróniája, hogy ez a paródia az l989-es "békés" ellenforradalmat követõ rendszerváltás-teremtette "konszolidációs" idõszakban folytatódott, sõt túlzás nélkül kimondhatjuk: kiélezõdött. Ennek az átkos belháborúnak vagyunk szenvedõ részesei. Kiderült, a neoburzsoázia még arra sem alkalmas, hogy megvédje önmagát és a tõkés

rendszert, helyette a szûk, önös érdekeit helyezi elõtérbe. Jánosi Katalin, Nagy Imre, l956-os miniszterelnök unokája, a naiv asszony ismét összehívta a polgári elit egymással acsarkodó vezetõit, hogy most még formálisan, de október 23-án ténylegesen - kéz a kézben - tartsanak össze az egyetértés jegyében. Ismerve a díszes társaságot, ilyen idillre nem számíthatunk, mert, a szélsõjobb (MIÉP, Jobbik Magyarország, és más neonácik) mindent el fog követni, hogy ellenõrizhetetlen nemzetellenes zavarkeltéssel, destabilizálja az amúgy is képlékeny viszonyokat. 1956 nem a miénk, de a fasiszták (akár ideig-óráig tartó) randalírozásban sem vagyunk érdekeltek. Ma nem az a kérdés, hogy kapitalizmus, vagy szocializmus, hanem az, hogy Fidesz, vagy MSZP. Ebben a helyzetben kétfrontos harcot kell folytatnunk, hiszen bármelyik fél gyõzelme nem hozna lényeges változást a nép életében. Ám az elõretörõ fasizmussal szemben felemeljük a szavunkat. Természetesen nem szabad részt vennünk 1956 megünneplésében, az ellenforradalom igazi arcának leleplezését azonban össze kell kapcsolnunk a fasizmus vandalizmusa elleni harccal. HEGEDÛS SÁNDOR

12

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 2007.OKTÓBER 18.

HÍREK

LEZÁRULT A SZOLIDARITÁSI HÓNAP

SZABADSÁGOT AZ ÖT KUBAI HAZAFINAK! Október 8-án zárult le az a szolidaritási hónap, amely az Egyesült Államokban bebörtönzött öt kubai hazafi kiszabadítása érdekében folyt a világ számos országában. A magyaroszági kampány záróeseménye az a rendezvény volt, amit Kuba magyarországi nagykövetsége szervezetett október 8-án, hétfõn a nagykövet rezidenciáján. Ide meghívást kaptak mindazok, akik valamilyen formában szolidaritásukat fejezték ki az öt bebörtönzött kubai ügyével. A rendezvény megnyitásaként Soraya Elena Álvarez Núnez asszony, a Kubai Köztársaság új magyarországi nagykövete felolvasta Fidel Castro levelét, amely eme ügy fontosságát hangsúlyozta. Ezt követõen Kupi László, a MagyarKubai Szolidaritási Társaság elnöke, a Munkáspárt Központi Bizottságának tagja ismertette azt a felhívást, amit a Szolidaritási

KUPI LÁSZLÓ OLVASSA FEL A MAGYAR-KUBAI SZOLIDARITÁSI TÁRSASÁG FELHÍVÁSÁT A MAGYARORSZÁGI KUBAI NAGYKÖVETSÉG RENDEZVÉNYÉN

Társaság ebben az ügyben közzétett, és elmondta, hogy sikerült összegyûjteni és átadni az elsõ ezer magyarországi aláírást, amely az öt kubai kiszabadítását követeli. Végül a résztvevõknek alkalma nyílt meg-

tekinteni az „El proceso“ (Az eljárás) címû dokumentumfilmet, ami azon igazságtalanságok sorát mutatja be, ami öt kubai hazafi meggyanúsítását, elítélését és már kilenc éve tartó fogvatartását övezte és övezi.

EMLÉKEZZÜNK KÖZTÁRSASÁG TÉRI MÁRTÍRJAINKRA! A Magyar Kommunista Munkáspárt Nagy-Budapesti Regionális Elnöksége idén is megemlékezést szervez az 1956 október 30-án, a Köztársaság téren, az ellenforradalmárok által legyilkolt pártház védõirõl. Megemlékezésünket 2007. október 30-án, kedden 15.00 órai kezdettel tartjuk a fiumei úti sírkertben, az „56-os“ emlékehelynél. Hagyományainknak megfelelõen erre az ünnepségre is rendbe akarjuk hozni, meg akarjuk tisztítani a mártírjaink sírjait. A takarítást 2007. október 27-re, szombatra, 10.00 órai kezdetre hírdettük meg. Kérünk mindenkit, hogy jöveteli szándékát jelezze a helyi pártszervezetnek! Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

KÖZLEMÉNY! AHOGY AZT MÁR JELEZTÜK LAPUNK A JÖVÕ HÉTEN NEM JELENIK MEG. A SZABADSÁG ÚJSÁG KÖVETKEZÕ LAPSZÁMA OKTÓBER 31-ÉN, A SZOKÁSOSTÓL ELTÉRÕEN SZERDAI NAPON FOG

MEGJELENNI.

HIRDETÉS DÍJMENTES

Teljeskörû pénzügyi tanácsadás, pénzügyi stratégia tervezés! Európai színvonalú nyugdíj- és egyéb célú megtakarítások!! Hitelügyintézés barlistásoknak is! Érdeklõdni lehet Gellér Mária elvtársnõnél: 06-23371-716 vagy 06-70-773-49-34-es telefonszámokon. A NÉV KÖTELEZ!!

A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja Fõszerkesztõ: Székely Péter Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423 A Szabadság e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató ISSN 0865-5146

A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 38. SZÁM OKTÓBER FORINT VALÓRA VÁLTJUK OKTÓBER ESZMÉIT! ( ÁLLÁSFOGLALÁS A NOSZF 90

Recommend Documents