II-ik felér. Kolozsvárt), Április 33-én, ik szám

TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. II-ik felér. «

Kolozsvárt), Április 33-én, 1849.

Korteszeszmék a lermcpzeltudomány erdekihen.

43-ik szám.

— Dr, W a i b u r g hideglelés elleni

tincti

hullócsillagok s m e t e o i - k ö v e k . L, V. — T á i c z a .

Korteseszmék a természettudomány érdekiben. A

költőknek

is

szükséges

M i h á l y utolsó szóla :

a t e r-

sonettje

végsoraiban eképp

A szellem az örök s z e r e l e m h e z

mészetismeret.

repül

Mely karját elibe tárja a keresztrül.

Volt i d ő az egyszerű ó korban, midőn a

nem látja-é most is a természetbúvár az örök

költészet az emberiség gyermek éveinek bölcső­

kijelentést! természetben? Hát a fénylő H e 1 i o s ,

dalaiban

oly bájosan, oly szép egyszerűséggel

énekelte meg a nagy

természet

tüneményeit,

igen volt i d ő , midőn a nagy természet, istennek

Homeros Phaetonja, ki a piros hajnalból—vélt lakából

nem egyenes irányban

csakugyan

piros

szekerezik

esthajnal f e l é ,

a

hogy ott az

ezen legoknyomosabb kijelentése, a költök kezei

oczeánba lovait meghüsitse,

közt megistenült, s a nép vallásos áhitattal haj­

dusba, hónába viszszatérendő, hogy ott arany

onnan majd Kol­

lott meg tárgyai, jelenségei előtt. Állításomat

palotájába megháljon, igen ezen napistent nem

igazolnom, azt hiszem, nem szükség, csak

látjuk-é ma is mindennap szokott utján halad­

fi­

gyelmeztetnem olvasómat a régiek mythologiá-

ni ? És v é g r e , hogy az

jára, az ó kori költészet e remek müvére, mely­

említsem, D i a n a, ezen h i d e g , fagyos kisasz-

ben a természet

isteni

szony (frigida, roscida Luna) nem sok gondot

rangra emelve, testtel és különböző hatalom­

ad-é ma is a természetvizsgálóknak. Ha jelen­

mal felruházva állítódnak élőnkbe. K i az anya­

leg

természethez gyermeki hő

származás okfejének a h o l d a t

dik ,

feltűnőbb

ki a tüneményeiben

tüneményei

egész mythologiát ne

érzéssel ragaszko­ kifejezett sokat j e ­

tán egy okos ember sincs is, ki a harmat­ tartsa , (csak

a régi áichemisták származtatták a medvecsil­

lentő szavakot érti, azok hallásában élvet, gyö­

lagtól), de vannak számoson, kik osztoznak a

nyört tanai: az előtt a régiek ezen

kertészeknek ama véleményében , miszerint a

magasztas

költészete kimerithetlen gyönyörforrássá válik.

holdvilág a gyenge növényeket

A természettudósnak

l a l j a, kik tehát mint a régi költők a holdat

a mythologia hasonlithat-

lanul többet j e l e n t , mint a természetben

lai-

fagyos

szépségnek

hiszik. A

megfagy-

költők által te­

msnak. Ha levonja az istenekről a költők által

remtett , a néptől e l f o g a d o t t , a kertészekben

feladott isteni palástot,

megcsontosult holdróli hiedelem

ez alatt a természet­

nek ez vagy amaz tüneményét tanálja saját egy­

leginnepéltebb

jelenkorunk

természetvizsgáiéinak

is

igen

szerűségében. Emlitsem-é Á m o r t , a g ö r ö g ö k

sok bajt szerzett elanynyira, hogy a hibás vé­

E r o s á t, az istenek l e g ö r e g e b b i k é t , legszeb­

lemény még jelenleg is csak a szakértők előtt

bikét ,

kinek ifjúsága örökkévaló, hatalma el-

lenállhatlan 1 Minő nagy

eszme

van rectificalva. Igen az

emberiségnek gyer­

rejlik a neki

mekkorában szerzett vagy képezett természet­

tulajdonított ama munkában, miszerint ő a med­

ismeretét a költök tolmácsolták, tehát monda­

dő

ni lehet bizonyos értelemben, hogy ők voltak

chaost szerelemre gyulasztotta, hogy meg­

szülje a sötétséget,

melyből aztán a napvilá­

gosság kitörjön ! Ezen fenséges mindent élte­ tő és átkaroló s z e r e t e t e t,nielyröl A n g e 1 o

az első

természettanárok.

Az beszőve,

emberi

természetbe

erős hajlam van

mely az embert a környező termé43

670

669 szet lélekragadó

tüneményeinek

mintegy készteti.

megértésére

Ezen hajlam még az embe­

öltözteti, agyában megvillant eszméit

képek

által akarja kifejezni, képzeletébresztökké föl­

riség gyermekéveiben kezdett mutatkozni. Mit

kenni: ezen k é p e k , méhek leggyakrabban a

az emberek láttak, gondolkozásra, gyanitásra

nagy természetből költsönözvék, talpra

és következtelésekre hivta fel ő k e t : igyekez­

természetesek legyenek, ne legyenek gyalázatjára

tek a természet tüneményeit megismerni, okait

a természetismeretnek, viszszataszitók a termé­

kinyomozni

szetismerőnek, mint ez oly gyakron szokott tör­

s átalános élvekhez kötni.

Ezen

munkában pedig philosophok és költök egy­

ténni a mi költőink képeivel.

formán

kor classicus

docles

részt vettek.

Olvassuk csak E m p e-

és L u c r e t i u s

müveit és megfo­

költői közt is

kik a természetnek

gunk g y ő z ő d n i , hogy a hajdoni költök hűter-

nem avatott

mészetberátok voltak, s a költészet szivreható

t h é t,

hangjai

szép mezőt nyit

által

igyekeztek a természetismeretet

esettek,

Aztán az ujabb tanálunk olyakat,

nemcsak hű

barátjai,

ismerői voltak. Emlitsem-é

ha­ G ö-

ki oly sok műveiben megmutatta, mily a természetismeret a költői

terjeszteni. A természet a legremekebb költői

képek alkotására,

mű; benne a fenséges a hasznossal és gyönyö­

természetet s ennek

rűségessel oly bámulatos szépen, oly öszhang-

világ jelenségeivel

zólag vannak párosulva, hogy valójában a köl­

zásba hozni, ki a költészetet a természetisme­

tőnek előmintául semmi sem szolgálhat inkább

rettel párosítva elég világoson bebizonyította,

mint maga a természet.

mily nagy erőt meríthet

Ha netalán valaki azt mondaná, hogy az

tsem-é ? Aztán

vallást, bölcsészetet, természettant

a j ó l tanait képek

rolt, igen is helyén volt, hogy a költők a ter­

költőnek nem

mészet mély aknáiba

tapasztalatokkal

lebocsátkoztak,

büszke

bérczormaira felmásztak, virágboritotta téréin

tüneményeit

az érzelem­

oly szépen tudta öszhang-

ez utolsóból a költő

érzelemvilága ábrázolására, igen Göthet emli­

ó korban, midőn a költészet minden tudományt, stb. felka­

ki az általa mélyen tisztek

Shakspeare nem

csekély

műveiben is

árulják-é e l , hogy a természetből

merített

kellett birnia ? hogy

alkotó

szelleme a természet környező tüneményei kö­

mulatoztak , s itt mint amott a természet kel-

zepette is otthonosnak

lemeitől szivök húrja dalban zendült m e g ; de

angolhoni időjárás

jelenleg, midőn a tudományok határmezeje ki

ezen angol költőbe, hogy egy darabjában (Mit

van mérve, a természetismeret tömérdekre fel­

akartok ?) melynek személyeit Ilirhonba teszi át

nőtt, a költőtől balgaság volna követelni, hogy

a költő, mindőn a bolond danolja :

ő még a természetet tesség kora elmúlt;

is

ismerje ; a természe­

korunkat a mesterkéltség

j e l é n y z i ; a költőnek pedig saját korában kell élnie, müvének a korral egyenlő színezetet kell hordoznia,; igen

letükrözte magát

Míg játszi gonosz gyerköcze valók Ej haj ! esőbe viharba, Mind egyre b o h ó csínokat mivelék ; Mert untalan hull az az átkos eső. S hogy majd a gyerek kamasz ifjú lött,

„ A költőnek bányája a kebele Kincsér benne az ének és ' Dal ere.

Ej haj ! esőbe viharba, Ajló kapu csukva lön orra e l ő t t ; Mert untalan hull az az átkos eső.

Bányászlegényi: ö r ö m , bu,

Majd frissibe nőt a nyakamra vevék,

Szerelem;

Ej haj ! esőbe viharba,

Fúrni, vésni kell ezeknek Szüntelen."

Sok lakzi miatt csupa tönkre juték, Mert untalan hull az az átkos eső.

( „ H a z á n k " 147 lap.) L e g y e n , ^tolmácsolja a költő a kebel érzeteit, indulatalt

tanába magát. Igen az

anynyira

és szenvedélyeit, bányászkodjék a

sziv érzelemdús aknáiban,

nincs

semmi kifo­

S hogy k e d v e t a lágy heverésbe kapék, Ej haj! esőbe viharba, Hires boriszák követője levek, Mert untalan hull az az átkos eső.

gásunk'eltentf, csak másfelől azt kívánjuk vagy

legott ráismerünk,

igen óhajtjuk, hogy midőn gondolatait szavakba

hanem született angol, kinek hónáról még azok

hogy

emberünk nem ilir,

27a

071 is, kik az esőmenynyiséggel szűkön gazdákod­

Felhők megülnek

nak, megváljak, hogy ott nem esik mindennap,

Hol a vihar fogantatik,

csak minden héten hat nap. A mi költőinknél az ily

éjszakára,

S szül a ménynydörgés száz sajátságos

honi

hansányfiut.

melyek Rochel kárpát körüli vidékünkben tett

színezel éppen nem, vagy legalább is igen rit­

időjárási

kán tanálható, az égaly, melyben élnek, a der­

Azonban

mesztő téli h i d e g , és sorvasztó

neki sincs kellő ismerete, legalább azt mutat­

a heves nap után

nyári meleg,

k ö v e t k e z ő hives

éjszakák,

tapasztalataival ugy látszik,

egészen

egyeznek.

hogy a terményrajzban

ja a „Hazánk"ban közelebbről megjelent,,Han­

stb. stb. költőinkre vagy helyesebben müveik­

g y á k h o z czimü verse, hol a hangyák

re nincs semmi befolyással! A szegény szőlőtő

saságot é l ő , közösön munkáló, egymással nem

csalódása, melyei csak akkor vészen észre, mi­

versengő nép gyanánt vannak leirva. Ha „ T e r ­

dőn a téli, őshazájában nem is

köztár­

gyanított csí­

mészetbarátunk 29-ik számában m e g j e l e n t v a ­

a föld alá kell

lami a hangyákról" czimü czikket olvasta vol­

költőre nem tanált! R é g óta

na T o m p a , versét vagy nem, vagy más szel­

nyomozom költőinknél a természetből merített

lemben irta v o l n a ; igen mert a hangyák nem

pős sanyarok elől rejteznie,

még

honunkban

képeket, a költészet palástja alá rejtett termé­

democraták, hanem

szetismeretet, de nyomozásom eredménye oly

nak köztök is munkátlan, semmit nem cselek­

valóságos despoták ; van­

csekély, hogy erre fordított időmet korántsem

v ő kényurak , vannak

képes megjutalmazni. [Népköltészetünk e tekin­

uraikot

nemcsak

valódi rabszolgák, kik

fuvarozzák,

hanem éreltök

tetben valamivel k e d v e z ő b b színben mutatkozik

dolgoznak, harczolnak, egész életöket és mun­

tanúsítván, miképp a természet ölén élő falusi

kásságukat feláldozzák. J o k a y a növényvilág­

nép inkább hódol az anyatermészetnek,

ba szereti vezetni olvasóját, de ugy látszik déli

mint

az emberi zajtól füldugulást kapott városi köl­ tők. Midőn Z ö l d Marczi danolja :

Magyarhon égalyviszonyaival is ismeretes. Históriai költészetünk

meglehetős j ó lá­

Hideg szél fú észak felöl

bon áll, népünk életét a költészet ölébe emel­

A lelkem is fázik belől

ni sokak

azt hinné az ember , hogy valamely meteoro­

törekvése;

az

alföld

is

feltanálta

költőjét; azok száma, kik az emberi kebel ne­

lógus tárgyalja északi szelünk jellemét. Hát még

mes és nemtelen érzelem-tartalmáf;bányászszák,

ama régi nota :

légióra megy; csak a természet utai sírnak, hogy nincs költő , ki felmenjen

Bécs várostól nyugotról keletre

végetlen tenger, melynek kebeléből tömérdek

Zivatart hoz a magyar nemzetre

drágagyöngyöt halászhat a költészet,

Mert szárnyán felhő kél. minő jó érzést kelt föl

a

szent templomába,

p e d i g , mint már is érintők, a természet ha kell

Hidegen fú a szél (nyárban)

természetbúvárban,

látván, hogy az esőhozó nyugoti szél jellemét

ha kell

virágos mező, mely gazdag takarmányt i g é r a költői képek alkotására.

a költészet karolta ö l é b e , a dal szivreható hang­ jai által bévarázsolandó a nép v é r é b e és erébe! Ifjabb költőink közt ugy látszik és J o k a y avatottabbak

Tompa

a természetben. Az

elsőnek népregéit olvasva, bizonyos ö r ö m fo­ gott el, látván, hogy valahára van egy költőnk, ki az egen elnyúló

fátyolfelleget

I ) r . Warburg- hideglelés elleni tinctnrája. Ezen hatosnak hirdetett, csupán n ö v é ­

(cir-

n y i r é s z e k b ö 1 álló gyógyszerrel alsó Au-

rus) meglátta. Hogy ezen ifjú költő a környe­

striában számos gyógykisérleteket tevén, ered­

ző természet tárt könyvéből szeret olvasni, bi­

ményül az merült fel, hogy a nevezett

tinctu-

zonyítják k ö v e t k e z ő versei is :

rával a j ó t é k o n y g y ó g y s z e r e k

száma

A kárpát havas tetőin Mint barna csókák a téli fára Halk szárnvütéssel, a kifáradt

egygyel újra szaporodott. Daczára

azon

nagy

bizalmatlanságnak,

melylyel kénytelen tanalkozni minden titoktel-

673

674

jes szer, minthogy egy évszázad óta oly kevés

étvágyat é r e z t e k ,

titokban született gyógyszer felelt meg a ráru­

gyon örvendetes változást mutattak ábrázatjo­

házott dicséreteknek ; jónak

kon. Számos nyakas hideglelésből eredett viz-

striai kormánv Warburg

látta az alsó au-

hideglelés elleni tin-

korságos

igen jól emésztettek, s na­

esetekben,

melyekben minden más

cturáját, melynek külföldön néhány év óta oly

szer hatás nélkülinek mutatkozott, ezen tinctu-

jótékony gyógyerőt tulajdonítanak , kórházak­

rának ismételt adagai állal a hidegleléssel együtt

ban v é g b e v i e n d ő kísérletek által megvizsgálni,

a vizkorság is elmúlt. Mint a nyilvános hideg­

anynyival inkább, minthogy Dr. W a r b u r g ajál-

lelésnél éppen

kozott, hogy a próbára

ctura mindig biztoson és jótékonyon hatott.

ingyen fog orvossze­

rével szolgálni, és hogy előleges vegytani meg­

ugy a 1 o p ó n á I is

Ha valamely gyógyszert

már

ezen tin­ biz to s

vizsgálás megmutatta, miképp ezen szer semmi

gyógyhatása is

ártalmas, vagy mérges anyagot nem tartalmaz.

anynyival növekszik az által, ha egyszersmind

A főcancellariának mult évi júliusban kelt

becsessé

teszen,

h a m a r gyógyít, minthogy

becse

még

ez által nemcsak

rendelete nyomán Bécs minden kórházaiban a

sok szenvedésektől menekül meg a beteg, ha­

Warburgféle tincturával gyógyították a hideg­

nem az orvosi költség is kissebbül, és az em­

lelősöket september és october hónapokban a

ber hamarább j ő oly állapotba, hogy munkás­

rendes orvosok, még

sága által ön és a közjót elémozditsa. Tekin­

p e d i g a feltanáló utasi-

tása szerint, mely kísérletek azon

örvendetes

tetve vévén az austriai kormánv mindazon elő­

eredményt szülték, miképp a W a r b u g f é l e

nyöket, melyek a váltó hideg

tinctura

Warburgféle tincturát becsesitik, a feltanálónak

a v á l t ó h i d e g n é l , b á r^m i-

nő t e r m é s z e t ű den

legyen

is a z ,

e d d i g ismeretes

rel, n e v e z e t e s e n

a

tétlenül

a versenyt,

k i á l l ja

mi t ö b b sága

chinával

g y ó g y e r e j é n e k

és

gyorsasága

szereket

feljül

is

min.

gyógyszer­

által

föl­

gyógyításánál a

megengedte, hogy gyógyszerét az austriai bi­ rodalom minden tartományaiban

árulhassa oly

feltétel alatt, hogy a tinctura a feltanáló köz­

sőt

vetlen felvigyázása és vezérlete alatt készüljön,

biztos­

még p e d i g oly minőséggel, milyen a bécsi kór­

minden

mul.

házakban használt v o l t ; és semmi ártalmas szer hozzájárulását meg ne szenvedje ; hogy az tin­

Ezen tincturával a bécsi korházakban ösz-

ctura a feltanáló

által

használni

szokott üve­

szesen 167 beteget éltettek , kik közül néme­

gekbe töltődjék, j ó l bé legyen dugva, pecsé­

lyek a betegség huzamos

telve s kellő ráírassál kiállítva.

tartósága következ­

tében nemcsak váltó h i d e g g e l küzdöltek, ha­

A tinctura árulása ugy történhetik , mint

nem más utólagos betegségekkel, mint például

a többi hatos gyógyszereké, mely szerint W a r ­

máj- és iépdagadással,

sárgasággal, vizkorság-

burg csak a

gyógyszerészeknek , orvosoknak,

gal stb. A gyógyszer hatása abban állott, hogy

sebészeknek, és gyógyszer kereskedésre felha­

minden h i d e g l e l ő s ö k n é l

az orvosság-

talmazott materialistáknak

boli rendes (öt könlingből álló)

adag bevéte­

le után a következő hideg-paroxismus vagy egészen kimaradt,

Noha a tinctura

árulhatja szerét.

alkatrészei

és

készítés

módja még ismeretlenek, s igv nincs sinormér-

vagy csak szembeszőkőleg

ték, melyhez árát szabni lehessen; mindazáltal

kisebb erélylyel állott elő még egyszer, a nél­

tekintve azt, hogy az előleges kísérletek által

kül,hogy a rendes diéta megtartása mellett többé

igen sok tinctura használódott fel, s hogy ezen

mutatkozott volna. A Warburgféle tinctura min­

szer által a váltó hideg orvoslásánál jóval köl­

dig és pedig b i z t o s o n

megszabadította a

szenvedőt betegségétől, s bámulatos gyorsaság­

tségesebb,

és sok időbe

kerülő gyógyítások

kimélődnek m e g , ára 2 pft 30 kr-ban lön meg­

gál viázszaállitotta a test elébbi erejét, sőt gyak­

állítva. A főraktár Bécsben Miller és társa ke­

ran az ábrázatnak viruló színét is.

reskedésükben (Spiegelgasse nr. 1111.) van.

Az oly b e t e g e k ,

kiknek

ábrázatjokon a

korházba menetelkor a szenvedés bevésve ült, egy n a p i

(néha 48 órai) c u r a után mér élénk

675

676

A hullócsillagok s meteorkövek. Alig van oly ember, ki éltében a megne­ veztük tüneményeket,

melyek ugyanazon egy

ganak

a világűrben , s földünk légkörnyével

bizonyos évszakokban tanálkozva, benne látha­ tókká lesznek, akkor

t. i. midőn földünk o h

tárgynak csak különböző jelenségei — ne látta

világtestek folyamán megyén á t ,

volna. Éjszaka látva ezen tüneményeket azt hin­

körüli pályájokon haladnak, a nappal mint kö­

né az ember, hogy valamely tűzgömb fut a le­

zépponti testtel egyesülendők.

v e g ő b e n , még p e d i g rendkivül sebessen s meg­

melyek nap­

Egy második hullócsillag jelenkezés, melv

lehetős egyenes irányban, haladtában vagy majd

szinte oly rendesen következik b é , mint a no­

hirtelen kialszik, vagy eltűnik alátkör alatt, vagy

vemberi, augustusban

pedig mint valamely rakéta szétpattan, s egyes

(9 — 14-kén) észrevehető. Ezen tüneményről, mint

darabjait

a

sz. Lőrincz napja táján

földre hullatja.

Néha haladtában

sz.

világló, lassan muló vonalat

hagy maga után.

régi naptárak s ős szóhagyományok mint kor

A hullócsillagok nem mutatkoznak

min­

den évszakban egyenlő menynyiségben,

noha

í

Lőrincz

„könynycsepjei 'röl az

angolhoni

szakoson eléforduló légkörnyi jelenkezésről szó­ jának, s Muschenbrock már a mult század kö­

egyet, kettőt minden éjszaka láthat a türelmes

zepén

vizsgáló;

mény gyakoriságát, de mind ezek mellett is a

de

néha mint valamely tűzeső

oly

ajálotta

figyelembe

az

augustusi tüne­

nagy mértékben szokták ínnepélyesiteni az au­

természetvizsgálók a hullócsillagoknak Lőrincz

gustusi és november közepére eső éjszakákot,

napkori korszakos jelenkesését

hogy az emberekben nemcsak bámulást, hanem

időben állították meg. Meg lehet, hogy idővel

nagy félelmet is ébresztenek jelenkezésök által. Ha mind azon eseteket elé akarnók szám­

a hullócsillagok mutatkozásának még több kor­ szakait is f e l f ö d ö z e n d i k , tán

lálni, mikor hullócsillagok és meteorkövek mu­

április 22—25-dikére, a másik

tatkoztak, egy egész

12-dikére fog esni.

Mint

igen

könyvet kellene

tanuságost az 1833-ban

Írnunk.

november

13-kán történt, Cubatól Bostonig 100,000 négy­

csak az ujabb

Mivel a fenemiitett

egy ezek közül decemben 6—

nagyszerű

csillaghul­

lásoknál azt tapasztalták, hogy az apróbbakkal

szeg mföldön bámulást és rettegést gerjesztett

együtt

tüneményt emiitjük. Az ekkori 200,000-t feljül

nagysága a hold, Jupiter és egy futó tűzszikra

oly tűzgömbök is jelenkeztek , melyek

muló hullócsillagok, melyek közül némelyek

mekkoraságaik közt v á l t o z o t t : ez által jogosít­

tetszőleg hat hüvelykes gömb nagyságúak v o l .

va vagyunk azon következtetésre,

tak és

hullócsillagok

100 vonalnyi hoszszu állandó nyomot

hagytak hátra, átalában e g y szottak eredni.

pontból

Ezen pontnak

képest állandó helye volt,

lát­

és meteorkövek

miszerint a

egytermészetü

tünemények.

a csillagokhoz

Minthogy, mind a mellett is, hogy a meg­

mely tehát a föld-

neveztük tünemények mekkorasága különböző,

kerengésében nem vett részt. K o r á b b is 1684,

a mint a vizsgáló felé közelednek m é g is csak

1781, 1791, 1799, 1803, 1818,1819. 1820,1822,

tűzgömbnek

1824, 1825

tünemények keletkeznek, melyeket meszsze tá­

években

feltűnő

csillaghullásokat

tapasztaltak. Ezek közül az 1799-beli oly nagyvolt, hogy mig Cumanában geli 2 órától

5-ig

a légkörnyöt reg­

szüntelen

szikrákat

szóró

mutatkoznak ;

ebből némely olv

volból nem lehet észrevenni; ilyenek I) A tűzgömb világossága és tüzessége a mint a g ö m b a l e v e g ő b e lentebb bocsátkozik,

tűzgömbök szeldelték, Gröndlandban a missio-

bizonyos arányban növekedni látszik, ugy h o g \

nariusok szinte igen sok tűzgolyót, W e i m a r mel­

néha sötét éjszakákon oly világos lesz, mintha

lett pedig fejéren kígyózó sugárokat és hulló­

a hold sütne, sőt ritkán

csillagokat láttak.

tana. 2) Ezen tűzesség

Mivel

már

ezen tünemény

mintha a nap világi érezhető

hőségben is

1833 óta november 12—14-dike éjszakáin 1834,

nyilatkozik, ha a vizsgáló közelében halad.

1835, 1836 s a k ö v e t k e z ő években kisebb mér­

Ha a tűzgömb a föld felett néhány száz lábnyi

tékbe ismételve eléfordult: méltán jövünk azon

magasságtól

nézetre, miképp vannak

kisebb nagyobb durranás hallszik,

tünemények, melyek

légkörnyünk műfolyamaitól függetlenül bolyon­

ugyananynyi mföldnyiig

3)

elpattan, mely néha

oly erős lehet, mintha valamely lőporraktár re-

677

678 vagy a leghatalma­

ha vájjon az ily menynyköhullások k á r t , sze­

sabb ágyukat sütötték volna el. 4) Erre oly erős

pult volna fel a l e v e g ő b e ,

rencsétlenséget, életveszeszélyt nem okoznak-é?

dörrenés következik, mintha néhány ezred tü­

Ezen kérdést illetőleg azt gondolhatnók, h o g y

zelt volna a levegőben, vagy mintha tűzlármát

az 1799- és 1833-beli nagy terjedelemben mu­

dobolnának, mi levegőbeli sípolással v é g z ő d i k ,

tatkozott csillaghullásnál

s végre

lenségnek kellett történnie. S még is, noha azon

5) a legközelebbi

vizsgáló k ö z e l é b e

tömérdek szerencsét­

nappal füstülő, éjszaka világló tüzgőinb-darab,

eseteknél ugy tetszett, mintha az ég tűzzápor-

ugy nevezett meteorkő esik a földre, ebbe vagy

ral akart volna öszszeomlani, tudomás szerint

bésülyed néhány lábnyira, mely a legott felke­

semmi szerencsétlenség sem történt, mit abból

resőnek szétmorzsálható, kénszagu, néha még

lehet megfejteni, hogy a tűzgömbök lehalad-

meleg, sőt lágy, kivül barna, ragacsos

tukban elaluttak,

kéreg­

gel bevont anyagnak mutatkozik, belől a töré­

csak a l e v e g ő b e n pályáztak,

a nélkül, hogy a földdel erülköztek volna. De

sinél szürkének látszik, s érez részecskéket tar­

másképpen történik akkor, ha

talmaz, melyek a mágnes felé vonszódnak. Rit­

légkörnyünk alsóbb

ka esetekben az ily darabok ugy nevezett me-

le, s itt ez által utjokban

leorvasból állanak,

nak szét kisebb tűzgömbökre, a földre

melynek belső szerkezete

igen sajátságos.

sürü

a hullócsillagok

rétegeibe

hatolnak

meggátlódva, omla­ kárté.

konyon lehullandók.

Tiszta napokon lát néha a figyelmes vizs­

Ilv események

nyomai már az őskorban

gáló az e g e n valami fekete, pirosas, vagy szür­

mutatkoznak.

ke, igen ritka esetben

melyek a Farao szolgáit agyonsulytolták. T o ­

valamenynyire

világló,

Itt csak

azon köveket emiitjük,

kerek felleget, melynek részecskéi mozogni lát­

vábbá a koránba is

szanak ; éjjel azon egész felleg világlik, mely­

melletti ütközetben, mintegy 571 évvel Kristus

ben a szétpattanások

születése után isten az ellenséget az által pusz­

történnek, s melyből a

hogy a B e d e r

eléfordul ,

romdarabok nappal ritkán , de éjszaka mindig

tította

világolva hullnak ki. Igen jelényzö az, hogy bár

rakat, melyek szájokban

mily

veket vittek, azokkal agyon hajgálandók az el­

sebes

szétpattanás

legyen is a tűzgömb haladása, a pillanatában

jait egyenesen hányja le

megáll, s romdarab­ a földre ,

ez által a

e l , hogy seregenkint küldött oly mada­ és

körmeik közt kö*

lenséget. Ily forma bal hiedelem még napjaink­ ban is mutatkozik a nép között,

mely azt hi­

szemlélőnek valóságos festői szépséget tüntet­

szi, hogy a megboszontott gólyák üszköt visz­

vén elébe.

nek körmeik közt a boszantó épületére.

Bármily származásúaknak meteorköveket, anynyi kisült,

tekintsük is

a

hogy a bennök

Hogy a hullócsillagok á l l a t o k a t tettek

meg,

históriai

adatok

tanálható 18 alkatrész közül egy sincs, melyet

Ugyan is, hogy többet

a földön is tanálni ne

tűzgömb esett az égből N a g y

kotrészek

lehetne; csupán az al­

közti viszony , jelesen a magnesia-

ne

sér.

tanúsítják.

emlitsek ,

812-ben

Károly

lova

mellé, ugy hogy a császár lovával együtt föld­

föld dúsbősége, a kova-föld ritkasága, meg az

re hullott, s kardját eltörte ; s példa van arra

agyagföld és lugsók kovácsainak (silicatjainak)

is, hogy ily tűzgömbök egész

kicsi menynyisége különböztetik meg a földön

tattak tönkre.

Továbbá

sereg juhot jut­

a hullócsillagok általi

levő sziklanemektől, melyekben éppen ezen u-

g y ü j t o g a t á s t, emberi é l e t

tolsók és a k o v a f ö l d

is számos adatok

teszik a nagyobb meny-

kiirtását

erősítik.

Emlékezzünk csak

nyiséget. Valamenynyi meteorkő mind megegye­

Sodorna és Gomora tűzeső

általi elpusztulásá­

zik egymással alkatrészeire n é z v e , csupán há-

ra.

romban tanáltak e d d i g elé kevés magnesiát és

tűzesőtt lőtt a városra

sok kova-földet s éppen mely utolsó soha

semmi

sem szokott

termésvasat,

bennök hiány-

zani.

József

legalább tisztán mondja „isten és Sodorna

együtt e l é g e t t , hihetőleg ,

lakosaival

mert már akkor is

áspháltot használtak mész helyett építésre, mint jelenleg. 1810-ben e g y nagy kiterjedésű niete-

A hullócsillagok és meteorkövek szokásos jelenkezését megfontolva , méltán

kérdhetjük?

orkőhullás által őt falu égett el Keletindiában. 1835-ben Frankhonban

hasonlólag hullócsillag

697

680

gyújtott meg egy szalmás épületet. 1521-ben a

állócsillagok légkörnyében foglalnak helyet, hon­

mailandi várót tűzgömb ágyúzta le, még pedig

nan mihelyt ez vagy amaz határt tul lépik, anya­

oly kíméletlenül, hogy benne 113 ember vesz­

guk egy részét

tette el életét, stb. Hasonló eseteket nagy szám­

minthogy ezen nap ,

mal sorolhatnánk elé, hanem a helyett inkább

erejének hódolnak.

a hullócsillagok futó

eredetére , pályájokra

vetünk

pillanatot. Előre

a legközelebbi napnak adják, vagy is állócsillag vonzó Azon anyag pedig, melyet

ezen világűrbéli fellegek költsönöznek nem egyéb, mint a hnllócsillagok, melyek a föld la­

megjegyezzük ,

hogy az oly tüne­

kóinak csak alkalomszerüleg

lesznek láthatók,

ményeket, melyeknek meszsze tájékokbani szár­

akkor t. i. midőn a föld Iégkörnye pályájukban

mazása a kényállilmányoknak tagos mezőt nyit, s

meggátolja, s abba leomlanak.

melyeknek hirtelen jelenkezése a csendes kísér­ letet kizárja, az ily tüneményeket, mondom, csak

Minthogy

pedig az ily fellegek pályája a

világűr, s a nap körül gravitálnak : vagy egye­

akkor fejthetjük meg kellőleg, ha a kegyes ter­

nesen kell napjokfelé

mészet föllebbend elöltünk a takarót, mely alá

mint földünk

oly igen szereti titkait rejteni. Már H o m e r o s

nap körül, mint az üstökösök ;

haladniok ,

vagy pedig

is ellipticus pályán kerengnek

a

miből megfej-

említést teszen az ily tűzgömbökről, azokat fu­

lenék aztán, hogy a hullócsillagok az oroszlány

tó csillagoknak nevezvén, a g ö r ö g philosophu-

jegyből

sok

novemberben a föld ezen jegyben van.

már

theoriát is alkottak ,

mely szerint a

csillagok lehullott darabjai gyanánt tekintették. Ezen nézetet, mely nálunk

látszanak a földre

Mivel

hullani ,

pedig a hullócsillagok

minthogy

legnagyobb

még ma is uralko­

része, mint említettük, haladlukban kialszanak,

dik a nép között — senki sem vonta kétségbe,

s tisztán mutatják , hogy a föld előtt csak át­

annál kevésbé

mennek ; ebből

pedig

az ily

mely iránt csak az ujabb

kövek létezését,

kor

némely tudósai

kezdettek kétséget támasztani, mi a hires

de

közvetlen

számítás szüksége , mely

keletkezett egy oly tisztába hozza, hány

ily test veszi uiját a napnak, s legalább is meny­

L u c-ben akkorára n ő t t , hogy nem átalta állí­

nyinek kell abba

tani ,

miképp

tűnt, hogy a nap tüzelő szereinek

akkor

sem hinné el , ha az ég

a

meteorkövek

létezését

még

éppen szeme

elébe hullatna köveket. Azok, kik a

létezését elis­

merték, származásuk helyét is igyekeztek kiku­ tatni, mely

alkalommal

némelyeknek legelébb

másodperczben

Ezen éghető világtestek eredeti származá­ a világtestek képződése el, részint pedig azon

szomszédja földünknek ,

égitestekből menekülnek

tokra

támaszkodva

lította azon

meglehetős

nézetet,

miszerint

gok a n a g y v i l á g ű r b ő l tehát az ő

szép

g á c s o k " nem

számos tapasztala"

kifejezése

még

nem fogyasztott

anyagokból, melyek az a világűrbe.

Minthogy mind a z ,

mit a hullócsillagok­

erős lábra ál­

ról és meteorkövekről mondánk, a tapasztalás,

a

kísérlet és szoros számítás eredménye, kivilág­

hullócsilla­

származnak, szerint

„világfor­

pedig holdbeli kövek, vagy pe­

dig a tűzokádó hegyek által

hulló­

sát részint az ős chaosból hozhatni le, melyet

is a h o 1 d tűnt szemökbe, melyről egy elmés

kel hajgálja. De C h l a d n i

négyszáz ezer

csillagot hódit meg.

német iró azt jegyezte m e g , hogy udvariatlan minthogy ezt kövek­

legnagyobb

részét ily hullócsillagok teszik, minthogy a nap minden

meteorkővek

béomlania ; miből aztán ki­

levegőbe

lik, hogy ezen bámulást és rettegést tárgyak

ismeretében

már is szép

tett az emberiség.

gerjesztő

eléhaladást L.

V.

lökött

kődarabok. Chladni

nézetének

lágűrben ködnemü

takarót

Tárcza.

nevezetes erőssé­

gül szolgál az, hogy némely csillagászok a vi­ vettek é s z r e , me­

(A

szappanfogyasztás

tségsinormértéke).

a mivel-

A hires L i e b i g

lyek nem észrevehető világosság, hanem az ál­

azon tételt állította fel, miszerint a kisebb vagy

tal tűnnek ki, hogy az álló csillagok igen nagy

nagyobb

részét elfedik, hogy lassanként változnak , az

j ó l é t és mivekség mérlege gyanánt tekinthetni,

menynyiségü

szappanfelhasználást

a

682 minthogy ezen tisztító szer használata nem függ

esett, s ekkor ís csekély menynyiségü viz. Az

a divattól vagy a csiklandós

időjárás a termesztvényekre igen rosz volt. A z

száj

nyalánkságá­

tól, hanem azon szépnek, jóllétnek, és kellem­

árpa és kukoricza

nek é r z e t é t ő l ,

sen, a burgonya igen kicsiny

mely a tisztaságból

származik.

fizetett

csupán

meglehető­

volt és csak ott

Egy oly ország, melyben egyenlő számú lakó­

adott középtermést, hol october utolsó napjai­

sok mellett hasonlithatlanul több szappant fo­

ban

gyasztanak, mint egy másban : jogosít azon kö­

nézve

vetkeztetésre, miszerint ama lakosainak állapot-

mely september v é g é n és october elején ásó-

ja anyagilag jobb, miveltebb,. mint ezen mási­

dott éretlenül ki, elrohadt s o k , mely lapályon

ké, hol kevesebb szappant használnak fel. Sőt

termett vagy a föld árviz állal bár rövid i d ő r e

nem csak

a külső,

szedték

ki a f ö l d b ő l ,

ez sem

de

liszttartalmára

a legjobb : vizenyős mind az,

az anyagi állapotra nézve

elbontva volt. Azonban ez nem azon rothadás

érvényes ezen következtetés , hanem a sziv és

fajt mutatta, mely oly pusztitólag uralgott kül­

lélek belső képzettségére, az ember belső jól­

országokban.

létére vonatkozólag is. Egy mult századbeli hit­

den

tudós is azt állitá,

mett. Ez igen sok esőt , (Cuba szig.

miszerint a tisztátalan em­

Roszszul fizetett a buza

hüvelyes

vetemény.

Dohány

s min­

alig

ter­

évenkint

b e r nem keresztyén, s a belsőleg j ó keresztyén

118—130") s nagy hőséget kivan, mert csak igv

a külső tisztátalanságot

nyer erőt és szamatot (aroma). Egyedül a sző­

sem szenvedheti meg.

S valójában amaz igazság, hogy az ember tes­

lőtőkére v o l t az időjárás

te arra van hiva,

hogy isten templomává vál­

csak a must minőségére n é z v e . Jó b o r t csak

j é k , nem kívülről ránk erőltetett parancsolat,

oly i d ő b e várhatni , hol a Réaum hvm. közép

hanem lényegünk természetes szükségéből fej­ lik ki. "Vannak szegény kunyhók , melyek bel­ seje tiszta, minthogy a lakók belsejében is szivtisztaság

és szellemi miveltség uralkodik; el­

lenben vannak

szépen épitett házak,

melyek

belső állapotja az elébbivel ellenkezőt mutat. (Az ben

időjárás

Tolnavármegyé­ 4 5

1846 ban.) A mult l 8 /

4 6

évi időjárás min­

den tekintetben szerfölött rendkívüli volt. Szá­

téli állása—2° _f- 18 Az

kedvező ,

de ez is

f- 2°; a tavaszi-j-11°; a nyári

1- 20°; az őszi p e d i g - ( - 1 0

állat-tenyésztésre

volt az időjárás.

szinte

rosz

(-12°.

befolyással

Ember kevesebb született az

előbbi évekhez képest. (Az e g é r k ö

( a r s e n i k s a v a c s ) je-

l e n l é t é t i g e a k ö n y n y e n son

és

bizto­

f e l f ö d ő z h e t n i ) az által, ha egy p o ­

hárba oly saletromsavanyt (tiszta választóvizet)

4 4

mítani lehetett 17 tiszta, ( l 8 / - b e n 51), 60 fél

tölt az ember, mely öt anynyi tiszta, lejártatott

tiszta (40), 86 borult, (110),

vizzel van feleresztve ; belé egy zink vagy réz

4 5

48 v á l t o z ó , (52),

37 erős, (60) 2 havas, (10) 12 k ö d ö s , (11), 59

rudacskát állit; aztán olvasztott

szeles. (50) napot. L e g m e l e g e b b nap volt július

a pohárba, ugy, hogy ez

hó 25-én a Réaumurféle h é v m é r ö - f - 3 0 ° /

rül s a pohárba l e v ő folyadék

oo

állá­

fagygyut tölt

az érezrudacska felett

kö­

mintegy

sánál; l e g h i d e g e b b pedig január 8-án a Réaum.

fedőt képezzen. Ily előleges eljárás

hm. — l 0 ° /

folyadékot, melyben az e g é r k ő jelenlétét gya­

o o

állásánál. A hévmérő egész éven ál­

után azon

o

tali állását öszszevevén közép állása v o l l - | - 1 0 / Réaumur.

A légsulymérőben

0 0 0

a higany legma­

nítjuk, rátöltjük

a fagygyufedélre ; néhány órai

állás alatt a galvános műfolyam következtében

1

gasabban állt január 8-kán és pedig 28" 6"' 6 ' '

az e g é r k ő

b . m. azaz 342"' 6""; legalsóbb állása volt de­

fog ülepedni az érez rudacskára,

cember 2-dikán 2 7 "

képződött

6 " ' = 3 3 0 " ' . — Az.,éy kö­

termés

arsenikké

arseniktükör

által

reducalodva, le­ s az eképp

magát

elárulja.

zépállása volt 335"' 6" (0-ra nem reducálva !) Az

Ezen

évet rendkívülinek tette főképp az eső csekély

kély menynyiségü e g é r k ö v e t is felfödőzhetni.

m ó d által, mint állítják , rendkívül cse­

menynyisége, ugy hogy april hónapban csak 2májusban csak

].

s

júniusban is

Szerkesztik

csak 1 nap

B e r d e i r o u é s T a k á c » János.

Kolozsvártt a kir. Lyceum betűivel.