II. évfolyam 11. szám, 2002. november
www.misszio.hu
Misszió Világ regionális
egészségvédelmi
havilap
Harc a daganatokkal Normális körülmények között szervezetünk sejtjei növekednek, osztódnak és életciklusuk végén elhalnak. Azonban idõnként a sejtekben mutáció jön létre, és a megváltozott sejtek a normálisnál sokkal gyorsabban növekszenek, sõt összekapaszkodnak, és ezáltal tumorokat (daganatokat) alkotnak. A tumorok egy része rákos, rosszindulatú, tehát képes megtámadni és elpusztítani a szervezet ép sejtjeibõl álló szöveteket. A rosszindulatú daganat sejtjei nagymennyiségû tápanyagot használnak fel. Ahhoz, hogy abnormális fejlõdésükhöz szükséges mennyiségû táplálékhoz hozzá tudjanak jutni, új véredényeket fejlesztenek ki, melyeken keresztül a tumor tápanyag-utánpótlása megoldódik, s nagyon gyors fejlõdésbe kezd. A daganat behatol a környezõ sejtekbe, ezt a folyamatot inváziónak nevezzük. A daganatos szövetbõl sejtek válhatnak le, és szétterjedhetnek a szervezetben a véráram és a nyirokrendszeren keresztül. Amikor a rosszindulatú rákos sejtek a számukra megfelelõ helyre érnek, ott megtelepszenek, osztódni kezdenek, újabb véredényrendszert fejlesztenek ki, és megállás nélkül fejlõdik ki az újabb daganat, az áttét. A rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek több fázisa ismert. A 0. fázis, mikor a sejtburjánzást észleltük, de még nincs áttét, az I. stádiumban a tumor mérete már centiméterekben mérhetõ, de nincs sem nyirokcsomó érintettség sem áttét., a II., III. stádium a tumor méretében és a nyirokrendszer érintettségében különbözik az elõzõektõl. A IV stádiumban már a nyirokcsomókban megtalálhatók a rákos sejtek, s áttétek fedezhetõk fel. Az idõben felfedezett rákos megbetegedés különbözõ orvosi beavatkozással jó eséllyel gyógyítható. A sebészeti megoldás mellett alkalmazzák a radiológiai és kemoterápiás módszereket. Sok betegnek jó szolgálatot tesznek ezek mellett a tudományosan megalapozott módszerek mellett a természetgyógyászat adta lehetõségek is. Olyan homeopátiás gyógyszerek, vagy gyógyhatású készítmények, melyek a szervezet ellenállóképességét növelik, az immunrendszert serkentik, erõsítik, kedvezõen befolyásolhatják a gyógyulás folyamatát. Fontos szerepe van az életmódváltásnak, az étkezési szokások felülvizsgálatának, s annak, hogy ne csak passzívan szemléljük az orvosok erõfeszítését, hanem aktívan vegyünk részt a gyógyítás folyamatában. El kell hinni, hogy a rák megbetegedés diagnózisa egyúttal nem a halálos ítélet. A daganatok többsége azonban jóindulatú, amely bár helyileg növekszik, a környezõ szöveteket nem támadja meg és áttétképzõdésre sem képes. Így elmondható, hogy a jóindulatú tumorok általában nem veszélyeztetik a szervezet egyensúlyát, ugyanakkor a fokozatosan terjeszkedõ rákos megbetegedés sikeres gyógyítás nélkül a szervezet egészének pusztulásához vezet. A rákos megbetegedéseknek igen sokféle formája létezik, de mindegyik rák alapja az abnormális, kontrolljukat elvesztett sejtek növekedése. A rák típusát az a szerv határozza meg, ahol
Életmódnapok Adácson Novemberben a Misszió Egészségügyi Központ támogatásával Adácson az általános iskolában ismét megrendezik az „életmódnapokat”. A program célja, hogy segítse a tanulókat és szüleiket az egészség helyes értelmezésében, az önmagukkal szembeni felelõsségérzet kialakításában; bemutassa a gyerekek – életkori sajátosságaikból adódó – tulajdonságait, problémáit, azok helyes kezelését; adjon javaslatot az egészséges életmód kialakítására. Segítse a káros szenvedélyek kialakulásának megelõzését, fejlessze a már kialakult higiéniás ismereteket és készségeket, hangsúlyozza az empátia fontosságát, adjon lehetõséget a helyi, az egészséget is érintõ problémák megvitatására, közös megoldási programok kidolgozására. A programra több, mint kétszáz résztvevõt várnak, gyermekeket és szüleiket egyaránt. Mûszercserék Egerben Októberben adták át a Markhot Ferenc kórház izotópdiagnosztikai osztályán az új SPECT-kamerát. Ezzel a százmilliós beruházással elsõsorban a szív-, az agyi keringési, illetve a daganatos megbetegedések korai felismerése vált könnyebbé. Ez a berendezés azt a jelenséget használja ki, hogy a szervezetbe bejuttatott ártalmatlan sugárzó anyagok különbözõ módon keringenek, raktározódnak vagy kiválasztódnak; a mûszer ezek észlelésével a szó szoros értelmében képet ad a szervezet állapotáról. Hónapokon belül le akarják cserélni a 10 éve mûködõ és mára amortizálódott computer tomográfot is. A helyére kerülõ Spirál CT mellé egyidejûleg MRI készülék telepítését is tervezik. Ezekhez a beruházásokhoz szükség van a lakosság, illetve a környék cégeinek anyagi támogatására is. A felajánlásokat a „Markhot Ferenc Kórház támogatására” kiemelten közhasznú Alapítvány számlaszámára várják: Kereskedelmi Bank Rt., Eger 10403507-35014166-00000000.
2
Misszió Világ
az abnormális sejtek növekedésnek indultak. Felnõttekben a leggyakoribb rákos megbetegedések a bõrrák, a tüdõrák, a vastagbélrák, a végbélrák, az emlõrák, a méh-, a petefészek-, valamint férfiaknál a prosztatarák. Az alábbiakban összefoglaljuk a leggyakoribb felnõttkori rákos megbetegedésekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Nevezetesen: hogyan lehet elkerülni ezeket, illetve miként lehet meggyógyulni belõlük? Mi a bõrrák? A bõrrák a leggyakoribb rák. Szerencsére, a legjobban gyógyítható is egyben. Két, egymástól erõsen elkülönülõ formája létezik: a nem-festéksejtes, közönséges bõrrák, amely gyakori és jól kezelhetõ, valamint a festéksejtes bõrrák (más néven melanoma), amely sokkal ritkább, de igen veszélyes forma. Majdnem minden bõrrák kialakulásában elsõdleges szerepe van az ultraibolya sugárzásnak, amely elsõsorban az erõs napfénybõl, valamint a szoláriumok bõrbarnító lámpáiból érik a fénynek kitett területeket. Nagyon fontos, hogy a bõrrákot a lehetõ leghamarabb vegyük észre. Alapvetõen figyeljük a bõrünkön megjelenõ elváltozásokat, illetve azok változásait. Foltjaink, anyajegyeink ellenõrzésénél az alábbi jellemzõk utalhatnak bõrrákra: – asszimetrikusan növekvõ anyajegy, – az anyajegy széle csipkézett vagy elmosódott, – színváltozás a korábbiakhoz képest: besötétedés, szín egyenetlenségek, elhalványodás, több szín megjelenése, – 1 cm nagyságot megközelítõ, vagy nagyobbá váló anyajegy, – a bõr síkjából elõemelkedõ és egyenetlen felszínû elváltozás. Kockázat: ultraibolya sugárzás (napfény) Teendõ: bõr eltakarása az UV sugarak elõl (fejfedõ, ing), napvédõ krémek használata a napfénynek kitett bõrfelületeken (felnõttek 20-30, gyerekek 30-60 faktorszám!) Mi a tüdõrák? A tüdõrák a tüdõben lévõ légutak sejtjeibõl kiinduló rák. Ez szedi Magyarországon a legtöbb halálos áldozatot. Kezdeti szakaszban, amikor még jó eséllyel kigyógyítható betegség, sokszor semmilyen tünetet nem ad. Fontos emiatt a rendszeres tüdõszûrés és tüdõvel, légzéssel kapcsolatos panasz esetén (pl. vérköpés!) a gyors orvoshoz fordulás. Két fõ formája van, ezek közül a gyorsabban terjedõ kissejtes formát szinte kizárólag a dohányzás okozza. A tüdõrák kialakulásában szerepe van még a szennyezett levegõnek, az azbesztnek és más anyagoknak, valamint a családi hajlamnak is. A kockázati tényezõk sajnos összeadódnak.
A dohányzás a tüdõrákon és más rákos megbetegedéseken kívül érszûkítõ hatása miatt a szív és érrendszeri problémák kialakulásában is elsõ helyen áll, ezért ma a dohányzás számít a legnagyobb egészségromboló szenvedélynek. Ha ön dohányzik, egészségéért a cigarettáról történõ leszokással teheti a legtöbbet. Kockázat: cigaretta Teendõ: leszokás Mi a vastagbél- és a végbélrák? A bélrákok túlnyomórészt a bélrendszer utolsó harmadában keletkeznek. Az elváltozások a bél belsõ falán alakulnak ki, a betegség sokszor polipnak nevezett növedék formájában kezdõdik, amely rosszindulatúvá válik. A polipok többsége kicsi és ártalmatlan, de egy részük növekedésnek indul, rákká alakul és terjedni kezd. Ennek figyelmeztetõ jelei: a vér megjelenése a székletben (csak a friss vér piros, egyébként fekete!), a székelési szokások megváltozása (hol hasmenés, hol székrekedés jelentkezik), esetleg ismétlõdõ görcsös alhasi fájdalmak. A növényi rostok fogyasztása (sok zöldség és gyümölcs az étrendben) véd a bélráktól, a vörös húsfélék (marha, disznó) azonban kockázatot jelentenek. Kockázat: étrend, családi hajlam Teendõ: növényi rost fogyasztás Mi az emlõrák? Az emlõrák a mell szöveteinek rosszindulatú daganatos betegsége. Az emlõ elváltozásainak nagy része egyébként nem rákos, hanem jóindulatú elváltozás. A középkorú nõknél azonban az emlõrák egyre gyakoribbá válik. Az emlõrákok jelentõs része úgynevezett in-situ rák, amely nem terjed a környezetére, ezért szinte minden esetben maradéktalanul gyógyítható. A betegség súlyosabb formája az „invazív”, a környezõ szövetekhez agresszívebben viszonyuló forma. Az emlõrák sok nõt érint, de a gyógyulás esélyei évrõl-évre jobbak. Ebben egyrészt a betegség korai felismerésének van szerepe: fontos az emlõ önvizsgálata és orvosi vizsgálata, valamint a részvétel a mammográfiás centrumokban végzett szûréseken. A másik tényezõ a komplex kezelés sikere: sok esetben a betegség emlõmegtartó mûtét mellett, kiegészítõ sugárkezelési eljárások és gyógyszeres kezelések együttes hatására gyógyul meg. Kockázat: életkor ( 45+ ) Teendõ: önvizsgálat, mammográfia Mik a nõgyógyászati rákok? A nõgyógyászati rákos megbetegedéseknek 3 csoportja van: Az elsõ csoportba a méhtest rosszindulatú elváltozásai tartoznak. A betegség a változás kora körül
2002. november jelentkezik leggyakrabban. Hasonlóan a sokkal gyakoribb, de jóindulatú miómához, itt is a vérzések megváltozása lehet figyelmeztetõ jel: elsõsorban a szokatlan, pecsételõ vérzés, és a klimax utáni ismételt vérzés hívhatja fel a figyelmet a méhrákra. A méhnyakrák a szûrésnek köszönhetõen viszszaszorulóban van. Érdemes tudni, hogy a sokpartnerûség a betegség kockázatát fokozza. A petefészek rákok nem túl gyakoriak, de sokfélék. Felismerésük sokszor nehéz a korai szakaszban, a hormonháztartásban bekövetkezõ változások és kismedencei panaszok esetén indokolt az orvoshoz fordulás. Kockázat: családi hajlam, méhráknál életkor (40+), méhnyaknál szexuális szokások Teendõ: rendszeres nõgyógyászati szûrés
VERSENYFUTÁS AZ IDÕVEL Hajdanvolt professzorom – mikor a rosszindulatú megbetegedések témakörét tárgyaltuk – legnagyobb megdöbbenésünkre mintegy vigasztalásképpen azt mondta, hogy „minden ember megéli a saját rákját, hogyha elég hosszú ideig él”. 20-21 évesen ez a mondat nagyon mellbevágó volt, de úgy tûnik igaz. Az emberi átlagéletkor növekedésével a daganatos megbetegedések száma folyamatosan nõ. Vigasztaló ebben, hogy egyre több a gyógyítható betegség közöttük. Az egészségügyben dolgozók mindig arra figyelmeztetnek, hogy ezt a fájdalom nélkül induló alattomos betegséget legnagyobb sikerrel akkor tudjuk legyõzni, ha kellõ idõben észrevesszük. Folyamatosan azt halljuk, hogy a szûrés az egyik legfontosabb eleme a megelõzésnek, s ennek kapcsán rendszerint olyan bonyolult masinákra gondolunk, amelyek képernyõkre jelzik ki a testünk mélyében zajló folyamatokat. Pedig nem csak errõl van szó, hanem a régi közmondásról „Segíts magadon s az Isten is megsegít, azaz fontos, hogy a rendelkezésünkre álló mindennapi módszerekkel is ellenõrizzük magunkat. Minél hamarabb fedezzük fel ezt a kóros, abnormális sejtburjánzást, annál nagyobb az esély a túlélésre. A daganatos betegségek terjedésével egyre nagyobb a felelõsségünk abban, hogy minél többet tudjunk és tanuljunk meg a róluk. A rákos megbetegedések egy része jó eséllyel gyógyítható, ha idõben fedezik fel, és megfelelõ információval rendelkezünk a betegség tulajdonságairól. A közelmúltban jelent meg Nancy G. Brinker – az USA budapesti nagykövete – az emlõrák leküzdésérõl szóló, saját történetét bemutató könyve. „Nyerjük meg a versenyt”. Minden nõ könyvespolcán helye van ennek a könyvnek, az egészségeseknek azért, hogy megtanulják, hogyan kell védekezniük, hogyan tudják felismerni a kórt.
3 Mik a prosztata daganatok? A prosztata – régies nevén dülmirigy – a húgyhólyag alatt, a végbél elõtt elhelyezkedõ hím ivarszervi mirigy. A prosztata daganatok a kor elõrehaladtával egyre nagyobb eséllyel alakulnak ki a férfiakban. A betegség viszonylag gyakori rákos megbetegedés, de 4 prosztatarákból 3 igen lassan nõ, nem ad áttétet, alig vagy nem okoz panaszt. Kisebb részük azonban gyorsabban nõ, és távoli áttéteket is adhat, jellemzõen a gerinc deréktáji szakaszán. Kezelésük gyógyszerekkel, sebészi és sugárterápiás beavatkozásokkal történik. Kockázat: életkor Teendõ: vizelési panasz vagy makacs derékfájdalom esetén orvoshoz fordulás Egyszerû, nem idõigényes mozdulatokra tanít meg, hogyan végezhetjük el magunkon havonta legalább egyszer az önvizsgálatot. Felhívja a figyelmet a kor elõrehaladtával egyre gyakoribbá váló – évenkénti 1-3 – szakorvosi vizsgálatok (nõgyógyászati, mammográfiai) szükségességére. A már megbetegedett társainknak reményt ad azzal, hogy megmutatja: erõs akarattal, orvosi segítséggel le lehet gyõzni a kórt. Szinte megfogja a kezét annak az embernek, aki most szembesült azzal a felismeréssel, hogy õ rákbeteg. Hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a család pozitív hozzáállása, a derû, a jókedv a depreszszióra hajlamos beteg mellett. Teljesen természetes életreakciókat mutat be. A nõknél az emlõrák még több mint betegség, a nemiségük, a nõiességük elvesztésétõl való félelem megsokszorozza az elkeseredésüket. A könyv tanácsot ad a mûtét elõtti problémák feldolgozásához, a félelmek leküzdéséhez, s a döntéshez, bármilyen nehéz is meghozni azt. Egészségesen nehéz elképzelni egy mellmûtéten átesett nõ problémáját, hisz az esztétikumon túl, az egészségügyi gondokat is meg kell oldani. Még az öltözék megválasztása is nagyon fontos, például egy jó válltöméssel ellátott könnyû blúz segít abban, hogy a friss mûtéti heg ne sajogjon olyan nagyon. A mûtét utáni kemoterápiás kezelés sok mellékhatással jár. Jóllehet mindenki bíztatja a beteget, hogy ma már olyan gyógyszerek vannak, amelyek a kezelés okozta hányást csökkentik, de teljesen mégsem múlnak el a rosszullétek. Azt is tudja a beteg, hogy a kihullott haja helyett sokkal több és szebb haja fog kinõni, de ott a kérdés, hogy mikor? Nagyon jó tanácsokat ad Nancy G. Brinker még arra is, hogy mikor és hogyan válassza ki a beteg a parókáját? A könyvben olvasható tanácsokon is érzõdik, hogy olyan ember írta ezeket a sorokat, aki legyõzte a betegséget, megnyerte a versenyt.
4
Misszió Világ
Rákmegelõzés a konyhában Jelenlegi ismereteink szerint a genetikai örökségünk mellett a táplálkozási tényezõk játsszák a legnagyobb szerepet a rákbetegség kialakulásukban. Ami egyben azt is jelenti, hogy mi magunk nagyon sokat tehetünk a megelõzés érdekében. A tudatosan választott egészséges táplálkozás 25-30 százalékkal csökkentheti a megbetegedés esélyét. Azt, hogy a különféle táplálkozási szokások, illetve bizonyos élelmiszer-alkotórészek milyen arányban járulnak hozzá akár a daganatok kialakulásához, akár azok megelõzéséhez, nehéz pontosan megmondani. Az egyértelmû tanácsadást az is nehezíti, hogy a kutatások elõrehaladtával napról-napra változnak a tudományos vélemények is. Így lehet, hogy ami ma nyilvánvalóan hasznos vagy káros, az holnapután már nem teljesen látszik annak. (Például néhány évvel ezelõtt valóságos hadjárat indult a sertészsír ellen, mert egyértelmûen egészségtelennek tartották. A tudomány mai állása szerint viszont mind az állati zsírokra, mind a növényi olajokra szükségünk van, csak a fogyasztási arányokra kell figyelni.) Mindezek ellenére a táplálkozástudomány szerint vannak olyan szokások és élelmiszerösszetevõk, amelyek bizonyítottan, vannak, amelyek valószínûleg és vannak, amelyek feltételezhetõen elõsegítik a rákos betegségek kialakulását.
• A bõséges cukorfogyasztás (fõleg a kristálycukor, sütemények, édességek) feltételezhetõen növelik a vastag- és végbélrák kialakulását. • A túlzott zsiradékbevitel (elsõsorban az állati telített zsírok) feltehetõen növeli a tüdõ, vastagbél, végbél, mell és prosztata daganatos megbetegedések kialakulását. • A túlzott konyhasó és tartósítószer-fogyasztás fokozza a gyomorrák kialakulásának veszélyét. Magyarországon a férfiak csaknem négyszer, a nõk mintegy két- és félszer több sót fogyasztanak az ajánlott napi 6 grammnál. • A bõ zsírban sütés, a „pörzs-anyagok” keletkezésével járó gyakori sütések, a pácolás, füstölés, nitrit-sós tartósítási módszerek szintén a kerülendõ módszerek közé tartoznak. • A jódhiány a golyva kialakulásán keresztül játszhat szerepet a pajzsmirigyrákban. Ezért ahol közismert ez a probléma, ott legalább jódozott sót használjanak ételkészítéshez az ott élõk. • A szükségesnél alacsonyabb szelénbevitel is szerepet játszhat bizonyos daganatok kifejlõdésében, de mivel olyan nagy mennyiségben nem fogyaszthatjuk a szelént, mint amennyi megelõzné a daganatokat, így fõleg a szelénhiányos területeken kell ennek pótlásáról gondoskodni.
A daganatok kialakulását segítõ táplálkozási problémák mindenek elõtt a következõk: • Az elhízás bizonyítottan növeli a méh, valószínûleg növeli a vese és feltehetõen a vastagbél daga nat veszélyét, a változás kora után kialakuló hízás pedig valószínûleg fokozza a mellrák kockázatát.
A daganatok kialakulását gátló vagy hátráltató táplálkozási tényezõk: • Ide tartoznak az úgynevezett antioxidáns vegyületek, mint a vitaminok, közülük is fõleg a C-, E-vitamin, a béta-karotin, az ásványi anyagok közül pedig a szelén, kalcium, jód.
RITKÁBBAN ÉS GYAKRABBAN FOGYASZTANDÓ ÉLELMISZEREK Ritkábban javasolt Fehér kenyér Finom lisztbõl készült ételek Kis rost-tartalmú cereáliák Hántolt fehér rizs Hámozott gyümölcsök Sült burgonya Zsírral, olajjal, vajjal készült fõzelékek Teljes, zsíros tej, tejszín, tejföl Vaj, margarin Zsíros, sózott füstölt sajt Zsír, étolaj Majonéz, olajjal készült mártások Mindenfajta zsíros hús – elsôsorban disznóhús, kolbász, pácolt, füstölt vagy erõsen megsütött, illetve sózott ételek Zsírban sütött, grillezett, szabad tûzön sütött ételek Sütemények, édes tészták, édességek
Helyette javasolt Teljes kiõrlésû lisztbõl készült kenyér Teljes kiõrlésû lisztbõl készült ételek Nagy rost-tartalmú gabonafélék: zab-, rizs-, kukoricapehely, korpa, stb. Hántolatlan barna rizs Héjas gyümölcsök Héjában sült burgonya Párolt vagy mikrosütõben készült zöldségek Kis zsírtartalmú tej, író, sovány joghurt Dzsem, lekvár, joghurt Sovány sajtok Olívaolaj Zöldségmártások, citromlé, joghurt Sovány borjú, marha, bárányhús, esetleg sovány disznóhús, bõr nélküli szárnyasok, halak Fõzött, párolt, mikrosütõben készített ételek Friss gyümölcsök
2002. november • A C- és E-vitamin segíthet az emésztõrendszer daganatainak azon típusai ellen, amelyek kialakulásában a táplálékkal felvett nitriteknek, illetve az ezekbõl képzõdõ komponenseknek tulajdonítanak szerepet, mert mindkettõ megköti e káros anyagokat. • A béta-karotin az emésztõ- és légzõrendszer daganatos megbetegedéseinek kialakulását képes gátolni, illetve késleltetni, de az 50 év feletti dohányosok esetén a béta-karotinban gazdag táplálkozás nem csökkenti a tüdõ-, a gyomor-, a húgyhólyag-, a vastagbél- és a prosztatarák elõfordulási gyakoriságát. • Kalciumban gazdag táplálkozással egyes vastagbél-tumorok képzõdését lehet gátolni, vagy késleltetni. • Egyértelmû, hogy a növényi magvakban, rostokban, friss gyümölcs- és zöldségfélékben gazdag táplálék fogyasztása csökkenti bizonyos daganatos megbetegedések kialakulását (pld.: tüdõ-, vastagbélrák). A szójababból néhány éve olyan anyagokat izoláltak, amelyek bizonyítottan daganatellenes hatásúak. Bizonyított, hogy a kelbimbóban, kelkáposztában, karfiolban és fehérrépában olyan növényi anyagok vannak, amelyek a rákos elfajulásért felelõs anyagokat képesek a sejtekbõl eltávolítani. Komoly megelõzõ hatásúak még a paradicsom, zöldpaprika, sárgarépa, ananász, földieper, cékla, valamint a citrusfélék (grapefruit, ananász, mangó), továbbá a kék szõlõ héja, a sütõtök, az áfonyafélék, a kínai zöld tea, a diófélék, a hüvelyesek, a teljes értékû gabonafélék és a csíráztatott magvak. Tehát a betegség megelõzéséhez a változatos, rostés vitamindús étrendet, a rendszeres (fõleg nyers) zöldség- és gyümölcsfogyasztást kell elõnyben részesíteni. Szükséges az esetleges túlsúly csökkentése, s általában is az alacsony zsírtartalmú (2530%) étrend. Kívánatos a heti többszöri halfogyasztás, a vörös húsok helyett inkább szárnyasok, fehérhúsok fogyasztása. Hasznos a hidegen sajtolt növényi olajok gyakoribb használata, illetve a cukorfogyasztás csökkentése. A rántás, bõ zsírban sütés helyett inkább a párolás, fõzés, s a mikrohullámú sütõ alkalmazása javasolt. Kerülendõk a forró vagy erõsen fûszerezett ételek, italok, valamint a tartósítószereket, adalékanyagokat tartalmazó ennivalók. A sok só helyett inkább a só nélküli fûszer-keverékek és zöldfûszerek használata javasolható. Ha ezeket a javaslatokat betartjuk és még kiegészítjük megfelelõ mennyiségû rendszeres testmozgással, már biztosan sokat tettünk egészségünk megõrzése érdekében. Varga Terézia dietetikus
5
Beteg a családban A betegségben nemcsak a testünk mûködése változik meg, hanem érzéseink, a világhoz való viszonyunk is. Különösen így van ez a daganatos megbetegedéseknél. Az orvostudomány hiába nyer fontos csatákat a gyógyítás területén, hiába harcol eredményesen a rák ellen, a közhiedelmek nagyon lassan változnak, így ezt a diagnózist általában még ma is halálos ítéletnek tekintik. A beteg emberben sokféle érzés, indulat kavarog. Errõl elõször Elisabeth Küblet-Ross svájci származású pszichológus írt, õ öt fázisra osztotta a daganatos betegeknél jelentkezõ lelki változásokat: elutasítás – düh – alkudozás – depresszió – elfogadás. Ezeken a változásokon a beteggel együtt élõ családtagok is átmennek. Onkológián dolgozó nõvérként gyakran tapasztalom a bezárkózást. A beteg merev, lárvaszerû arccal ül velem szemben. Az elsõ mondatok után a szembenülõ fegyelmezett arca megrándul és a kétségbeesés könnyei jelennek meg. Hasonlóan kétségek közt vergõdnek a családtagjai is: mit tud tenni a beteg önmagáért és mit tud tenni érte a család? Valójában nagyon sokat! Elõször is hagyni kell, hogy jól kisírja magát a beteg. Ez ugyan nem oldja meg a problémát, de csökkenti a benne lévõ feszültséget. Azután olyan célokat kell kerestetni vele, amiért érdemes küzdenie. Tapasztalataim szerint a betegek jelentõs hányada „szégyelli a betegségét”, ezért nem szeret társaságba járni. Ez hiba. A daganatos betegség nem fertõz, ezért nem is kell elkerülni az embereket. Ha kizárjuk a külvilágot az életünkbõl, a külvilág is elfelejt minket. A rák általában az „egész család betegsége”. Nem csak a daganatos családtagot érinti a testi-, lelki-, szociális változás, hanem a család többi tagját is. Ahogy van betegszerep, úgy van betegápolói szerep is. Gyakran tapasztalom, hogy a beteget körbeöleli, szinte fojtogatja a család a gyöngédségével. Ha a beteg kétségbeesett, akkor a család sajnálata gyerekszerepbe kényszeríti. A családban korábban elfoglalt pozíció (szerepek és feladatok) elvesztése gátolja az aktivitást, a betegség elleni küzdeni akarást. Hosszú évtizedeken keresztül úgy gondolta a világ, hogy a gyógyítás az orvos dolga, a beteg pedig betartja gyógyítója utasításait. Ma már tudjuk, hogy a beteg tehet legtöbbet önmaga gyógyulásáért. Merjen és akarjon a beteg kérdéseket feltenni orvosának, merjen és akarjon segítséget kérni nõvértõl, pszichológustól, lelkipásztortól. Ahol kérdések vannak, ott válaszok is születnek. A daganatos beteg gyógyítása csapatmunka, s ennek a csapatnak a „fõnöke” maga a beteg. Székely Judit
6
Misszió Világ
Az állatok is tudnak gyógyítani A szakemberek szerint egyes állatok kedvezõen befolyásolják az emberek egészségi állapotát. A kutya például segíthet megelõzni a szív és érrendszeri betegségeket, bizonyos esetekben pedig a roham elõtt tízhúsz perccel jelzi epilepsziás gazdájának a görcsök közeledtét. Az állattartás bizonyítottan kedvezõen befolyásolhatja az emberek egészségi állapotát. A legtöbb tudományos vizsgálat ugyan a kutya és a macska emberre gyakorolt hatásával foglalkozott, de meglepõ eredmények születtek az akváriumokkal, illetve a delfinekkel és a lovakkal végzett kísérletekben is. Ezek alapján az orvosok a világ számos országában használnak állatokat a hagyományos gyógyítási eljárások kiegészítésére. E mellett a gazdák is találékonyak, például a macskatartók állítják: a macska képes enyhíteni bizonyos fájdalmakat, így például a fogfájást, ehhez a jószágot mindössze közel kell tartani a fájdalmas területhez. A szív- és érrendszeri betegségek megelõzésére például kifejezetten ajánlott a kutyatartás. Egy ausztráliai kísérletbõl kiderült, hogy a magas rizikó csoportba tartozók közül azok vérnyomása, akik kutyát kaptak, néhány hónap alatt a normális értékre állt be. A jelenség magyarázata egyszerû: a kutya rendszeres sétáltatása, gondozása a szokottnál jóval több mozgásra késztette a betegeket, ez pedig segítette a kockázat csökkentését. Az epilepsziában szenvedõ emberekkel szoros kapcsolatban élõ ebek képesek gazdájuknak a roham elõtt tíz-húsz perccel jelezni a görcsös állapot közeledtét. Ennyi idõ pedig elegendõ arra, hogy az illetõ gyógyszerrel vagy más módon felkészülhessen rohamra. Lovakat, azaz úgynevezett hipp-terápiát alkalmaznak az orvosok az értelmi fogyatékosok, és bizonyos izomgyengeségek gyógyítására is. A lovaglás a mozgáskoordináció javítása
mellett kedvezõ hatású beszédhibák, például a dadogás kezelésében. Svájcban az autista (saját belsõ világukban élõ) gyerekek gyógyítására delfineket használnak. Az orvosok állítják: az ilyen közös úszás megnyitja, ingergazdagabbá teszi az autista gyerekek számára a külvilágot. Feszültség csökkentésre ajánlják például az akváriumot. A szobába telepített parányi vízi világ kedvezõ hatását elõször egy fogorvosi váróban ismerték fel: hatékonyan oldotta a kezelésre várakozók feszültségét. Ezt a kísérletet az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársai is elvégezték. Õk a balassagyarmati kórház pszichiátriáján helyeztek el egy akváriumot. A vizsgálatban résztvevõ depressziós betegek 70 százaléka arról számolt be, hogy gyakran megálltak nézni a halakat, s közben egymással is szóba elegyedtek. Állították: jobb lett a hangulatuk, vidámabbnak, szabadabbnak érezték magukat. Az akvá-
rium csökkentette tüneteiket is, így kevesebb ideig volt szükségük a gyógyszerekre illetve rövidebbé válhatott a kórházi kezelés is. Kovács Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának orvosa lapunknak elmondta: õk is egyre gyakrabban alkalmaznak a gyógyításhoz állatokat. Például kutyával gyógyítanak skizofrén betegeket. Az állatok simogatása, foglalkoztatása kizökkenti a beteget, újraéleszti a leépült kommunikációt. A kéz finom mozdulatainak javításában sokat segítenek a kacagó gerlék, mert ezek etetése az apró magvakkal meglehetõsen nagy pontosságot kíván az embertõl. Az orvosoknak lógó fülû nyúl segít az idõsek otthonában, az érdektelenség, a szociális kapcsolatok végletes leépülésének leküzdésében. A kis állatot ölbe lehet adni, simogatható. Vannak olyan öregek, akiknek a külvilághoz ezek jelentik az egyetlen kapcsolatot.
Kedvencek és veszélyek A háziállatokról emberre terjedõ betegségek egy részét régóta és jól ismeri az emberiség. A mezõgazdasági haszonállatokra mindig is nagyon figyeltek, hiszen bajaik súlyos anyagi veszteségeket is okozhattak. E figyelem gyakran az embergyógyászatra is hatott, elég talán csak a tehénhimlõt említeni, melyet – enyhe lefolyású betegségként – az ember is megkaphat, s ennek a felismerése vezetett a himlõ elleni védõoltás kidolgozásához. Sõt, egy idõben – a fertõzött tej révén – a szarvasmarha-tbc volt az emberi tüdõbaj terjedésének egyik fõ forrása. Addig nem is lehetett az
emberi tbc-t eredményesen leküzdeni, amíg a fertõzött teheneket ki nem iktatták. A haszonállatok tartására azonban általában csak felkészült emberek vállalkoznak, jobbára ismerik a veszélyeket is, így védekezni is tudnak ellenük. Ezzel szemben a hobbiállatok – kutyák, macskák, különféle madarak, rágcsálók, halak és hüllõk – gyakran hirtelen elhatározás eredményeként kerülnek a családba. A gyerek „kisírja” a befogadásukat, de a normális tartási körülményeik megteremtésére már nem jut különösebb
2002. november figyelem. Így kerülnek például nagyra növõ kiskutyák egy-egy lakótelepi lakásba. A felkészületlen gazdák rendszerint a háziállatok okozta esetleges veszélyekkel sincsenek tisztában. Ha van is valami elképzelésük, az nem feltétlenül fedi a valóságot. A kutyákkal kapcsolatban a leggyakoribb veszélyként az – olykor tragikus végû – harapást szokták említeni. Ám sokkal gyakoribbak azok a kis sérülések, amelyeknek általában nem tulajdonítanak különösebb jelentõséget, pedig könnyen elfertõzõdnek. Mivel a kutya szája földdel érintkezik, fontos, hogy kicsi harapás esetén se maradjon el a tetanusz elleni védõoltás, még ha a sérülés nagysága miatt egyébként nem is fordulnánk orvoshoz. A kutya sok egyéb betegség forrása is lehet. Vizsgálják szerepét a folyton kiújuló torokgyulladásokban épp úgy, mint a bõrgombásodásban. Kicsiny élõsködõ, a Toxocara canis, mely szemgyulladással, látásromlással, súlyos esetben vaksággal is járó betegség okozója. Ez különösen azért veszélyes, mert nehéz idõben felfedezni: a kórt leginkább a kisgyermekek kapják meg, akik a látászavarukat nem észlelik, és így nem is panaszkodnak. Fõleg azért a kicsik a veszélyeztetettek, mert gyakran kerülnek kapcsolatba a szennyezett földdel, illetve mindent megfogdosnak, vagy a szájukba vesznek. A macskaharapás ritkább, mint a kutyáé, ugyanakkor gyakrabban fertõzõdik el. Macskához kötött megbetegedés a karmolási (harapási) láz, mely leginkább hõemelkedéssel és a sérüléskörnyéki nyirokcsomó megnagyobbodásával jár. Veszélyesebb a Toxoplasma gondii által okozott betegség, mely a fertõzött macska székletével kerül az emberi szervezetbe. Elsõsorban terhesség esetén veszélyes, mert fejlõdési rendellenességeket, idegrendszeri eltéréseket (például elbutulást) is okozhat. Kisgyermekekre is veszélyes, mert szemgyulladást, idegrendszeri tüneteket, vérszegénységet okozhat.
MÉDIAAJÁNLAT A Misszió Világ minden hónap elején 40 ezer családhoz, 150 ezer emberhez jut el Pest és Heves megye 34 településén. Hirdetési árak: 1/8 (81 x 61 mm) 36.000,1/4 (81 x 122 mm) 65.000,1/2 (168 x 122 mm) 120.000,1/1 (168 x 244 mm) 220.000,(az árak forintban és áfa nélkül értendõk) A hirdetések megrendelése ügyében Ivicsics Viktort, Varga Teréziát vagy Kárpáti Gyulát keressék, tel.: (06-28) 389-618, fax: (06-28) 386-795.
7 TIPPELJEN ÉS NYERJEN! Miben található több C vitamin? 1 10 dkg narancs 2 10 dkg savanyú káposzta X 10 dkg sárgarépa Mennyi idõnként ajánlatos kicserélni fogkefénket? 1 ha már tönkre ment 2 félévenként X 3 havonta Mennyi a haj PH értéke? 1 2-3 2 4,5-5,5 X 7-8 Hány féle, a szervezetre ártalmas anyag található a cigarettában? 1 1200 féle 2 320 féle X 17 féle Általában hány tejfoga nõ egy gyereknek? 1 18 2 20 X 24 Mikor ne vigyük ki a szabadba a csecsemõt? 1 ha a levegõ hõmérséklete 0 °C alá esik 2 szmogban, füstben X esõ esetén Mi 1 2 X
a daganat latin neve? stroke fractura tumor
Vágja ki a kitöltött tippszelvényt, s – neve, címe feltüntetésével – november 30-ig küldje el a Misszió címére. A hibátlan válaszokat beküldõk között „Missziós” – pólókat sorsolunk ki. Az elõzõ havi helyes válaszok: a szemizmok rendellenessége miatt áll elõ a kancsalság; egy felnõtt ember kb. 16-20-szor vesz lélegzetet percenként; az ember egyensúlyszerve a belsõfülben helyezkedik el; a nevetéshez 43 izmot használunk; a máj betegsége okoz sárgaságot; az energiaszegény habaráshoz kefirt, joghurtot, vagy zsírszegény tejfölt használunk. Szeptemberi kvízünk nyertesei: Adácsi Györgyné (Vámosgyörk), Kriván Gábor (Eger). Nyereményüket postán küldjük el.
8
Misszió Világ
Súlykontroll az iskolában Magyarországon az elhízás gyakorisága korosztálytól függõen 5-15 százalék. Az elhízott gyermekek 40-60 százaléka felnõtt korára is kövér marad, így növekszik a szív-érrendszeri, mozgásszervi elváltozások, illetve cukorbetegségük kialakulásának kockázata. A serdülõk különösen érzékenyek alakjukra, önértékelésüket, beilleszkedésüket, kapcsolataikat nagyban befolyásolja a külsõjük. Ezért igyekeznek is csökkenteni a testsúlyukat. Olyannyira, hogy sok – az egészségre ártalmas – gyorsfogyókúrás módszert is kipróbálnak. Életmódváltozás nélkül azonban csak átmeneti eredményt lehet elérni, gyakori a visszaesés, a lekínlódott kilók gyorsan visszajönnek. Ezért Eger 11 középiskolájában a 2001/2002. tanévben egységes gondozási módszert vezettünk be az elhízott tanuló számára. Elsõdleges célunk a helyes életmód és a táplálkozási szokások kialakítása volt. Étkezési napló vezetésére kértük meg a fiatalokat, amibe részletesen beírták, hogy a nap melyik szakában mennyi és milyen élelmiszert fogyasztottak, milyen folyadékot ittak, mennyit mozogtak. 10 szempont szerint értékeltük az étkezési szokásaikat, és mindegyiküknél kiválasztottunk egyet, a legkönnyebben korrigálható hibás szokást. Egy hónapig csak az volt a feladatuk, hogy ezt a hibát kijavítsák. Ha ez sikerült, továbbléptünk egy következõre, amíg ki nem alakultak a megfelelõ táplálkozási szokásaik. A testsúly tekintetében megelégedtünk a súlytartással, illetve a lassú, mérsékelt fogyással. Hangsúlyt fektettünk viszont a családban elõforduló betegségek és az egészségmagatartás részletes feltérképezése mellett a szövõdmények, pszichés tényezõk felkutatására is. Súlyosabb önértékelési zavarok, depresszió, anorexiás vagy bulimiás tünetek esetén pszichológus segítségét kértük. Az egyénre szabott gondozás mellett támogattuk a mozgás minden formáját, szükség esetén gyógytestnevelésre irányítottuk a fiatalokat. Közös beszélgetéseket, fõzést szerveztünk. 211 tanuló vett részt a programban, több mint 10 százalékuknál magas vérnyomást, 20 százalékuknál mozgásszervi eltérést is találtunk. A lányok közül többen küzdöttek pszichés problémákkal, mint a fiúknál. 80 tanulónál kértünk laborvizsgá-
latot, közel negyedüknek magas volt a vérzsírszintje, s minden hatodiknál a normálisnál magasabb vércukorszintet találtunk. A tanév végére a fiúk és lányok többségének testsúlya nem változott, vagy mérsékelten – 2-4 kilogrammot – csökkent. Fõleg azoknál tapasztaltunk mérsékelt hízást, akik kevésbé mûködtek együtt a gondozás során. A fiatalok által fogyasztott táplálék összetétele általában javult. Az étkezési magatartásban talán a leggyakoribb probléma az étkezések nem megfelelõ elosztása volt. Sokan kihagyták a reggelit, ebédet, az energiabevitelük legnagyobb része a délutáni és esti órákra maradt. Sikerült ebben is 30-35 százalékos javulást elérnünk. A fizikai aktivitás szintén nõtt. Az önmagukkal szembeni elégedettséget 100 pontos skálán értékeltettük a tanulókkal. Bár ez szubjektív volt, és függött a napi eseményektõl is, mankót jelentett számunkra az önértékelési problémákkal küzdõk kiszûrésében. Az elhízás elleni eredményes küzdelemben fontos szerepe van a családnak is, hiszen a gyermekek táplálkozási szokásai szorosan összefüggnek a család szokásaival. A szülõk általában partnerek gyermekük életmódjának javításában, s ennek érdekében saját szokásaikon is hajlandóak változtatni. Összefoglalva: az iskola-egészségügyi gondozás belesimul a tanulók mindennapjaiba, s hosszú távon is segítséget ad nekik. Az eredménye jól mérhetõ, s közben kiszûrhetõk a táplálkozási és pszichés zavarok is. Ha a gondozás folyamatos, az elért eredmények megõrizhetõk, sõt tovább javíthatók. Dr. Mezei Éva Terjed a szûrés A közeli hetekben a Veresegyházon, a Misszió Egészségügyi Központban mûködô mintára Turán és Hévizgyörkön is elindul az emlô önvizsgálati program. A lányoknak, asszonyoknak képzett szakdolgozók tanítják meg a szükséges fogásokat, s kívánságra mód van a jelentkezôk komplex nôgyógyászati szûrésének elvégzésére is.
IMPRESSZUM A Misszió Világ havilapot szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Kiadja a Misszió Egészségügyi Központ Kht. Felelõs kiadó: Jobban Eszter ügyvezetõ igazgató. Tipográfia és nyomdai elõkészítés: Graphisto Kft. Nyomás: Front Kiadó és Nyomda, felelõs vezetõ: Szalay András igazgató. Hirdetési képviselet: Ivicsics Viktor (telefon: 06-28-389-618, fax: 06-28-386-795). Megjelenés: minden hónap elején. Példányszám: 40 ezer. A szerkesztõség és a kiadó postacíme: Misszió Világ, 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. Drótposta:
[email protected] Internet: http://www.misszio.hu ISSN: 1587-9186
