MINISZTERELNÖKI HIVATAL
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
MEGÁLLAPODÁS
I. Preambulum A Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyar Tudományos Akadémia között 2003. május 5én, a stratégiai kutatások megvalósításáról aláírt Együttműködési Megállapodás első bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a Kormány programjából és kiemelt feladataiból, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete által elfogadott középtávú kutatási koncepcióból kiindulva, az Együttműködési Megállapodást végrehajtó Miniszterelnöki Hivatal, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Hivatala (a továbbiakban: a Felek), jelen Megállapodásban meghatározzák a 2004-es támogatási forrásokból elvégzendő fő feladatokat, és rögzítik a stratégiai kutatások célterületeit. A Megállapodás kiemelt figyelmet fordít az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követő társadalmi, gazdasági és technológiai felzárkózási („illeszkedési”) folyamatokkal kapcsolatos stratégiai kérdésekre, a 2007-2013 közötti EU költségvetésből várható támogatások sikeres megszerzését és hatékony befogadását elősegítő, valamint az EU lisszaboni céljainak elérését szolgáló kutatási tevékenységre és projektekre. A Megállapodás a támogatási keretek tudományterületek (társadalomtudományi, illetve természettudományi célfeladatok) közötti forrásmegosztását rögzíti. A konkrét projektek listáját és az egyes kutatási témákra nyújtandó támogatást a Felek a Megállapodás szerves részét képező „Függelék” –ben határozzák meg.
II. A rendelkezésre álló pénzügyi források és azok megoszlása A Miniszterelnöki Hivatal, forrásátadással 155 millió forintot biztosít a Megállapodásban rögzített területeken stratégiai kutatások megvalósítására és az eredmények publikálására. A fenti összegből 90 millió forint fordítandó társadalomtudományi és 60 millió forint természettudományi kutatásokra. A konkrét kutatási területeket és projekteket tartalmazó Függeléket a Felek, legkésőbb a Megállapodás aláírását követő egy hónapon belül elkészítik és aláírják. A 2003-as, illetve a 2004-es kutatások publikálására, valamint szakmai és sajtóbemutatójára évenként egyenlő arányban - összesen 5 millió forint kerül elkülönítésre.
III. A társadalomtudományi kutatások célterületei 1. Magyarország politikai, társadalmi és gazdasági illeszkedése az Európai Unióba 2004-2007 között Magyarország számára a legfontosabb kihívás egy sikeres felzárkózási stratégia megvalósítása az Európai Unióban. Ennek alapja a politikai stabilitás, a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és az igazságosabb rendszeren nyugvó társadalmi konszolidáció lehet. Mindezekhez a kereteket a csatlakozáskor érvényes fő tendenciák, a társadalmi, politikai, gazdasági állapotok, valamint a 2007-es európai költségvetés idején kívánatos fő célok és az odavezető folyamatok adják. Közép-kelet európai regionális összehasonlításban is célszerű áttekinteni a főbb politikai összefüggéseket, a lehetséges gazdasági növekedési pályákat és a súlyosabb társadalmi konfliktusok esetleges forrásait. Főbb, vizsgálandó kérdések: Magyarország és a kelet-közép-európai csatlakozó országok politikai kultúrái, mozgásai; a magyar társadalom beágyazódása az Európai Unióba: kihívások, konfliktus-pontok; Magyarország illeszkedése a világpolitikai térbe. Gazdaságpolitikai kihívások: konvergencia és versenyképességi folyamatok; középtávú makrogazdasági prognózis, a magyar pénzintézeti rendszer illeszkedése az EU-ba: állapotjellemzők, lehetőségek, követelmények; a versenyszabályozás fő tendenciái 2004-2007 között. Potenciális társadalmi konfliktus-területek: a magyar vidék, falu, agrárgazdaság helyzete az EU-ban; a roma kérdés, mint a jövő egyik lényeges társadalmi problémája, migrációs tendenciák 2004 után. 2. Globalizációs és információs társadalmi hatások a magyar társadalomszerkezetben A magyar társadalmat az elmúlt másfél évtizedben két meghatározó hatáscsomag érte. Az elsőbe a globalizáció kategóriájába sorolható hatásokat rendezhetjük. Ezek között vannak olyanok, amelyek a hidegháború végét követően a már meglévő nemzetközi munkamegosztási formák kiteljesedését jelentik. Mások a nemzetközi nagyvállalatok színre lépéséhez kötődnek. Igen sokfélék a külső kulturális hatások következményeként kialakuló új egyenlőtlenségek. Végül a szuverenitások átértékelésével és a nemzetállam szerepkörének újrafogalmazásával kapcsolatban jelentkeznek a közvetlen globalizációs hatások. A technológiai átalakulás, az információs és kommunikációs technológiák szerepeinek drámai felértékelése s ezzel kapcsolatban a tudásalapú gazdaság fontos sejtjeinek kialakulása Magyarországon is újrarendezte a munkavégzés rendjét, és új termelési paradigmákat szült. E két folyamat együtt nemcsak az ország intézményi rendjét, gazdasági szerkezetét és kulturális fogyasztási struktúráját alakította át, hanem jelentősen átalakította a magyar társadalom szerkezetét is. A vizsgálat célja ezen átalakulások és azok következményeinek, illetve összefüggéseinek feltárása. A magyar szociológia egyik legfontosabb hagyománya az egyenlőtlenségek kutatása volt és maradt. A társadalmi rétegződéskutatás hagyományos iskolái és azok megjelenési formái nálunk lényegében az átalakulások eredményeiként kialakuló egyenlőtlenségeket és az azokra ható alapvető makroszociológiai változók hatásait (pl. településszerkezet, vándorlás, családi meghatározottság) vizsgálták. Jelen kutatási célfeladat nem ezt a hagyományt követi, de nem is vitatkozik vele. A hangsúlyok máshova helyezendők: a magyar társadalmat elsősorban a fenti két nagy átfogó világtrend eredményeként átalakuló, változó entitásként célszerű kezelni, és tisztázni szükséges, hogy milyen új törésvonalak jelentkeztek a társadalomban ezek hatására.
2
3. A közszolgálati reform lehetőségei, dilemmái és fő kihívásai az EU-felzárkózás során Az elvégzendő feladat fontosabb célterületei: áttekinteni a radikális reform vagy a többlépcsős „kiigazítás” alternatíváit; a szakterületen érvényben lévő EU normákat és az EU-országok előremutató megoldásait. Megvizsgálandók a sikeres EU-megoldások hazai bevezethetőségének feltételei, az ezekhez szükséges lépések. A kutatási tevékenység térjen ki a reformprogresszió kérdéskörére, illetve az egyes reformkoncepciók (megoldások) mögött meghúzódó konfliktusok feltárására; konkrét alternatívák felvázolására és a reformok versenyképesség-barát (vállalkozásösztönző) hatásainak társadalomtudományi vizsgálatára. Kiemelt figyelem fordítandó az EU-csatlakozásból és felzárkózásból fakadó, a hazai közigazgatást közvetlenül érintő követelményekre az alábbi területeken: a) az intézményi kapacitások fejlesztése; b) az uniós szervezetekkel való kapcsolattartás; c) a szervezeti és eljárási feltételek kialakítása; d) a megfelelő jogharmonizáció: gazdaságjog, közigazgatásjog, magánjog; e) az uniós intézményrendszer változásait is követve a nemzeti adottságok és érdekek optimális érvényesítése. 4. A magyar választók és a politikai közömbösség A Közép- és Kelet-Európai országokban az ’90-es években lezajlott demokratizálódási folyamatok részét képezték annak a nagy nemzetközi átalakulásnak, amit a „demokratizálódás harmadik hullámának” nevezhetünk. E folyamat során a nem-demokratikus rendszereket képviseleti demokráciák váltották fel. Az „újonnan konszolidálódott demokráciáknak” van egy olyan magatartásbeli problémájuk, amely ellentétes az új rendszerek többségi támogatottságával: az érdeklődés hiánya mutatkozik bennük a politika iránt, cinizmus mindennel szemben, aminek köze van a politikához, s az elidegenedettség érzése mindentől, ami a politikával kapcsolatos. Ezt a magatartás-szindrómát lehet politikai közönynek nevezni. Hasonló magatartásbeli vonások azonban a stabil nyugati demokráciákban is megfigyelhetők, ott is általános tendencia az 1960-as évektől, hogy jelentősen csökken az állampolgári részvétel szintje. A változások mélyén a polgárok és az állam közötti kapcsolati viszonyok rejlenek. Az, hogy az új és régi demokráciákban hasonló tünetek jelentkeznek, nem szükségképpen azt jelenti, hogy az okok is azonosak. A politikai közöny forrásai az új és a régi demokráciákban alapvetően különböznek egymástól. Az új demokráciák polgárai nem rendelkeznek azzal az „újabb és hosszú” tapasztalattal, amely képessé tenné őket arra, hogy értékeljék újonnan létrejött demokratikus intézményeik működését, teljesítményét és sikerességét. Átfogó elemző munkával választ kell keresni – többek között – azon kérdésekre, hogy milyen tényezők következménye a politikai közöny Magyarországon, mint új demokráciában; milyen hatások váltják ki és melyek formálják azt; mindez milyen társadalmi csoportokra jellemző? Megvizsgálásra vár, hogy az intézményi, gazdasági és kulturális változóknak milyen magyarázó erejük van e folyamatok alakításában, továbbá hogy milyen modellekben tudunk gondolkodni a politikai részvételt illetően? A kérdés elméleti és átfogó vizsgálatához szükséges a meglévő elméleti anyagok földolgozása és új hipotézisek megfogalmazása. Ezt kiegészítendő, el kell végezni a kérdéskörben az elmúlt 10-15 évben készített adatfelvételek egységesítését. 5. A parlamenti napok politikai, szociológiai jellegzetességei A politikai kultúra vizsgálatának Magyarországon nemzetközileg is elismert, számon tartott előzményei, eredményei vannak. Az átmenet hosszú évtizedében a politikai kultúra szerkezete, tartalma, belső struktúrája alapvető pontokon változott meg, ezért kitüntetett
3
fontosságú kérdés az új minták születésének, terjedésének, hatékonyságának a vizsgálata. 1989 után a politikai pluralizmus legfontosabb talapzatát a rohamos gyorsasággal kiépült többpártrendszer adta, illetve adja. A Parlamentbe bekerült pártok jelenítették meg a legfontosabb politikai alternatívákat, s a közöttük kibontakozó folyamatos polémia jelenti az átlagos magyar állampolgár számára a legfontosabb politikai tájékozódási lehetőséget a saját álláspontja kialakítása során. Itt termelik, finomítják, korrigálják a legfontosabb közéleti viselkedési normákat. Itt szülik meg azokat a szavakat, kifejezéseket, megközelítési módokat, amelyeket azután – a média segítségével – kénytelen elfogadni és felhasználni úgyszólván az egész civil Magyarország. A politikai kultúra változásaira az elmúlt évtizedben éppen ezért a parlamenti működés volt a legnagyobb hatással. Ezen belül is különös helyet foglal el a politikai vitanap intézményrendszere. A vitanapokon bemutatott magatartásminták elemzése semmi mással össze nem mérhető gazdagságú empirikus anyagot nyújt az új magyar politikai kultúra összetevőinek szerkezetéről. A vizsgálat „halmaza”: 1991 áprilisa és 2004 ősze között összesen 47 alkalommal tartottak a magyar parlamentben politikai vitanapot, amelyeknek már a tematikai megoszlása is számos tanulságot hordoz. Sőt az is, amiről nem tartottak vitát. A vizsgálat elvégzése nyomán egészen új szempontokkal lehet értékelni az eltelt tizennégy év parlamenti munkáját, és javaslatok fogalmazhatók meg e fontos politikai és jogintézmény továbbfejlesztését illetően. A problémakör vizsgálata során, illetve nyomán felvázolhatók az átmenet másfél évtizedének azon politikai kultúra-típusai, amelyeket az elitcsoportok felől mintaként a társadalom folyamatosan kap, és kapott, döntően befolyásolva a politikai kultúra egészének változásait. 6. Az EU lisszaboni céljai megvalósításához szükséges magyar kompetencia „térkép” megalapozása a kutatás-fejlesztés és az innováció területén A magyar innováció-politika elsődleges feladatai köze tartozik az európai kutatáspolitikában megfogalmazott „lisszaboni kritériumok” teljesítése, és a K+F ráfordítások az ország lehetőségein belüli jelentős növelése. Ez a ráfordítások megduplázását jelenheti a következő évtizedben, egy olyan megváltozott forrásszerkezetben, amelyben a versenyszektorból érkező finanszírozás a jelenlegi egyharmad alatti értekről legalább kétharmadra emelkedik. A viták eddig a kutatáspolitikában elsősorban a finanszírozás elképzelhető jellegéről és a források előteremtéséről folytak. Nem készültek még megközelítő munkaerő-előrejelzések sem a K+F szektor várható szükségleteiről, a kutatóállomány korösszetételéből következő változásokról, a nemzetközi mozgásból következő lehetséges veszteségekről és nyereségekről, „ellen-braindrain” programokról, bizonyos ipari területek változó igényeiről és a magyar doktori képzés lehetséges outputjairól, a nemzetközi vállalatok csúcstechnológiai szakértő igényeiről. Mindezek nélkül igazán azt sem tudjuk, a perspektivikus K+F források milyen rendszerben hasznosulnak majd. A projektrendszer és a pályázati mechanizmusok meghonosításának aktuális feladatai mellett-mögött elmaradt a gondolkodás az intézményépítés mikéntjeiről. Nem ismerjük igazából az idevonatkoztatható kutató munkaerő számításokat, előrejelzési módszereket. Mindeközben a képzés-ráképzés jellegéből következően idő kell a rendszer szerkezetváltozásaihoz. Megvizsgálandó a keresleti oldalon: a) a jelenlegi K+F állomány korösszetételéből következő pótlási igények; b) a különböző brain drain modellek elvándorlási arányai; c) az egységesülő európai K+F rendszer feltételezhető hatásai; d) néhány csúcstechnológiai területen a nemzetközi vállalatok innovációs tevékenységének idevonzásához elengedhetetlen kritikus szakember tömeg. Ezzel a kínálati oldalon szembeállítható: a) a doktori iskolák kibocsátó kapacitása; b) a külföldön kiképzett potenciális magyar K+F állomány visszatelepíthető része; c) a kelet- és közép-európai kutató és mérnök bevándorlás.
4
7. A logisztikában rejlő gazdasági és szakmai lehetőségek, illetve kihívások, különös tekintettel a globalizáció, valamint az európai integráció erősödésére Magyarország a nyugat és a kelet között, a globalizált termelési és elosztási folyamatokból következő kétirányú anyagfolyam középpontjában helyezkedik el. Ezt felismerték a szállító és termelő vállalatok is, ezért gomba módra szaporodnak az országban a logisztikai bázisok, különösebb szervezettség és a hosszabb távú gazdaságpolitikával való összhang nélkül. Egyidejűleg, a logisztika, mint fogalom, és mint szakterület is egyre komplexebb megközelítést igényel. A probléma áttekintéséhez és jövőbe mutató kezeléséhez legalább három terület szakértőinek együttműködése szükséges: a) „hagyományos” logisztika (közlekedés, szállítás); b) informatika és c) környezetgazdaság (környezetvédelem). Szükséges a „modern logisztika” ezen elemeinek és a köztük lévő összefüggések dinamikájának áttekintése, egyben az Európai Unióban és a világban folyó, meghatározó logisztikai kutatások és fejlesztések feltérképezése. Eldöntendő, hogy 5, 10, 20 év múlva mi legyen a szerepe, mik lehetnek a húzóerői a logisztikának a magyar gazdaságban, mik ebben a kormányzat feladatai, gazdasági, beruházási, infrastrukturális, környezeti és szakpolitikai vonatkozásokban.
8. Magyarország hosszú távú fejlesztési stratégiájának tudományos megalapozása A globalizáció erősödése, az európai integráció előrehaladása és Magyarország modernizációs törekvései egymással szoros kölcsönhatásban lévő folyamatok, kihívások és lehetőségek egyidejű hordozói. E fő folyamatok erőterében és eredőjeként rajzolhatók meg azok a lehetséges stratégiák, jövőképek, amelyek hosszú távon meghatározzák gazdasági és társadalmi fejlődésünket. Mindezek mellett különös figyelmet érdemel az, hogy Magyarország és két, jelentős magyar népességű szomszédos ország egyidejűleg csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Unió politikáiban és támogatási rendszerében kiemelt hangsúlyt fordít a regionális megközelítésre, illetve a határokon átnyúló régiók együttműködésére. Az Európai Unió bővítése, „keletre-tolódása” folytatódni fog, ami kihatással lesz az adott országokba irányuló külföldi tőkebefektetésekre. Mindkét folyamat új helyzetet teremt a hazai magyarság és a környező országokban élő kisebbségi magyarság kapcsolatában, és kihatással lesz a közöttük kialakuló gazdasági és kulturális együttműködésre. A fenti folyamatok fő irányainak és kihatásainak áttekintése, mélyebb vizsgálata szélesebb körű és hosszabb távon érvényes következtetések levonására és ajánlások megfogalmazására lehet alkalmas. Az eddigi magyar fejlesztési koncepciók nem építették be saját logikai rendszerükbe a határokon átívelő, több régiót felölelő együttműködések potenciális hatásait. Szervesen egymáshoz kapcsolódó elemek hiányában a következmények esetlegesek, a beavatkozások hatékonysága alacsony szintű, szinergikus hatások nem alakulnak ki, a fenntartható fejlődés esélyei kedvezőtlenek. Példaként a magyar nyelvű felsőoktatás-kutatás és a magyarok lakta térségek gazdaságfejlesztési kezdeményezései közötti összhang hiányát említhetjük. Választ kell adni, továbbá arra a kérdésre is, hogy a magyar működő tőke külföldre áramlása más térségekben, a szomszédos országokban, illetve regionálisan milyen gazdasági és kulturális lehetőségeket teremt Magyarország és a környező országok, valamint az ott élő kisebbségi magyarság kapcsolatában.
5
IV. A természettudományi kutatások célterületei 1. Genomika az egészségügy szolgálatában A neuro-genomikai projekt olyan genom-módosított egerek létrehozását célozza, amelyek modellként szolgálhatnak az urbanizáció és az információrobbanás okozta neuro-pszichiátriai megbetegedések genetikai és molekuláris alapjainak megismeréséhez, és új terápiás lehetőségek kidolgozásához. A transzgenikus modellek hatékony és eredeti szorongáscsökkentő gyógyszerek kifejlesztését segítik. A genetikai hajlamosító tényezők és a környezeti hatások együttes szerepének modellállatokon történő vizsgálata hozzájárulhat a lakosság egyre növekvő részét érintő depressziós és szorongásos állapotok megelőzését szolgáló stratégiák kidolgozásához. Betegből származó klinikai biopsziák és patológiai minták genomikai analízise során a világ élvonalába tartozó DNS-chip módszert gyógyászati és diagnosztikai céllal alkalmazva, a minták aktív génállományát vizsgálják. A betegségcsoportok kialakulásáért felelős eltéréseket mint molekuláris diagnosztikai markereket elemzik. A vesegyulladásos humán vesebiopsziák és melanomák klinikai mintáin kapott eredményeket bioinformatikai eszközökkel értékelik. Folytatják olyan adeno- és herpeszvírusok genetikai analízisét, amelyek humán és állatmegbetegedések megelőzését szolgáló új típusú eljárások kidolgozását teszik lehetővé. 2. A növénytermelési szerkezet javítása, a fenntartható fejlődést biztosító termelési módok bevezetése A magyar növénytermelés fenntarthatóságának vizsgálata során tanulmányozzák a többfunkciós mezőgazdaságban felhasználható alapvető termesztési technológiákat a teljesen vegyszerhasználat-mentes organikus gazdálkodástól kezdve az extenzív (low input) technológián át a precíziós mezőgazdaságig. A vizsgálat kitér a genetikailag módosított növények jövőbeni potenciális szerepére és helyére a magyar növénytermesztésben. A termelési szerkezet korszerűsítése akkor lehet eredményes amennyiben sikerül kialakítani a különböző termelési módok együttélését az agroökológiai egyensúly és a minőség-orientált termelés prioritásának biztosításával, valamint az exportképesség fejlesztésével. 3. A hazai energiatermelés új lehetőségei A tudományos-műszaki fejlődés a villamosenergia termelés eddig nem feltárt, vagy különböző okok miatt a gyakorlatban jelenleg nem alkalmazható új lehetőségeinek valóra váltásával kecsegtet. Különösen perspektivikusnak tűnik a hidrogénenergetika bevezetése, de új lehetőségek ígérkeznek mind a fosszilis bázisú, mind az új-típusú, nagyobb megbízhatóságú nukleáris erőművek, és általában a nukleáris energetika területén is. Valamennyi új lehetőséggel szemben alapvető követelmény a környezetbarátság és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás. A munka összegzi az új lehetőségekkel kapcsolatos ismereteket, bemutatja, hogy az újfajta villamosenergia-termelési lehetőségek hogyan és milyen módon befolyásolhatják a magyarországi viszonyokat, és megalapozza a hazai alkalmazhatóság cél- és feltételrendszerét.
6
4. Nanotechnológiára alapuló mesterséges szerv A projekt első évében megvalósítottuk az első demonstrációs kísérleteket a szén nanocső alapú „mesterséges orr” létrehozására. Eredetileg a második évben tervezett fő feladat a nanocső környezeti hatásokra létrejövő reverzibilis változásainak (pl. vezetőképesség) technikailag és gazdaságilag legmegfelelőbb detektálási módjai közötti választás volt. Az első ilyen kísérletek igazolták, hogy a nanocsöveken végbemenő gázadszorpció elhangolja a hordozó lemezen gerjesztett felületi akusztikus hullámokat (SAW). A jelen időszakra biztosított támogatási összeg segítségével egy, SAW-detektálással működő, kisméretű, terepen alkalmazható eszköz demonstrációs példánya dolgozható ki. Ez, természetesen, megköveteli a nanocső-előállítás, -felvitel, -regenerálás feladatainak jól használható megoldását is. A kiegészítő támogatás segítségével, egy EU5 projektünk keretébenben, más elvű „mesterséges orr” kísérleteinkre megépített vizsgálórendszer ezen feladat megoldását is biztosítja. A természettudományi kutatások esetében – a szakmai, tudományos eredményeken túl – a projekteknek törekedniük kell a társadalmi/gazdasági hatások elemzésére, bemutatására, illetve olyan javaslatok megfogalmazására, amelyek segíthetik az eredmények gazdasági hasznosítását, társadalmi elterjesztését, valamint a hasonló stratégiai célzatú kutatások hazai finanszírozási rendszerének tökéletesítését.
V. A Függelék elkészítésének tartalmi és formai követelményei A konkrét kutatási projektek meghatározása és kiválasztása során figyelembe veendő, hogy •8 az Együttműködési Megállapodás keretében az elmúlt évben megkezdett, vagy befejezett kutatásokra újabb támogatás csak a szakmai beszámoló megtörténte, illetve a pénzügyi elszámolás benyújtása után adható; •8 a 2004-es támogatási keret egy részét – amennyiben szükséges - a tavaly megkezdett kutatások befejezésére, lezárására kell fordítani; •8 az újonnan induló projekteknél előnyt élveznek az EU-felzárkózással és beilleszkedéssel kapcsolatos feladatok, kutatási témák, •8 a Függelék aláírására a MeH Kormányzati Stratégiai Elemző Központjának vezetője, illetve a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese kap felhatalmazást, akik a kutatási tervek elbírálására a MeH és más kormányzati szervek, valamint az MTA képviselőiből álló bírálóbizottságot (zsűrit) hoznak létre.
VI. A kutatási projektekre vonatkozó formai és tartalmi követelmények A Függelék és a pénzügyi megállapodás jóváhagyását és aláírását követően az MTA – a lehető legrövidebb időn belül – kutatási szerződésben rögzíti a kedvezményezettekkel az egyes projektekkel kapcsolatos tartalmi, formai és pénzügyi kötelezettségeket, elvárásokat. Pénzügyi támogatás csak érvényes kutatási szerződés megléte esetén folyósítható.
7
Amennyiben ez kívánatos és megvalósítható, illetve mind tudományos, mind kormányzati szempontból hasznos és célszerű – a kutatási időszak alatt kerüljön sor a projektek eredményeinek közzétételét és szélesebb körű hasznosítását lehetővé tevő műhelykonferenciák, szemináriumok megtartására. Ezen rendezvényeket az adott kutatócsoport, a MeH és az MTA illetékeseinek egyetértésével és közös szervezésében kell megtartani. Ilyen célra a kutatási projekt költségvetésében „rendezvényi célkeret” különíthető el.
VII. A Megállapodás teljesítési kritériumai, záró rendelkezések A Megállapodásban foglalt együttműködési program kezdési időpontja 2004. szeptember 14. A program végrehajtásának befejezési dátuma 2005. november 30. A program teljesítésének tartalmi és formai kritériumai: •8 az MTA „vezetői típusú”, tömör összefoglaló jelentése a Megállapodásban foglaltak teljesítéséről, •8 a kutatási jelentések elektronikus formában (CD-n) történő átadása a MeH-nek, •8 a kutatási jelentések könyv alakban történő megjelentetése, szakmai bemutatójának megszervezése, •8 a pénzügyi elszámolás benyújtása, A Felek a Megállapodás végrehajtása során törekednek arra, hogy az együttműködési programban megjelölt stratégia fontosságú témák kutatása az adott időtávon belül hozzon konkrét, a kormányzati munkában alkalmazható és hasznosítható eredményeket. Ugyanakkor, figyelembe veszik, hogy a kutatás természetéből és a stratégiai projektek hosszú távú kihatásaiból adódóan, a tudományos gondolkodás megerősítése és a jövőbeli társadalmi közjó érdekében is szükséges az együttműködés keretében végzett kutatások megvalósítása. Budapest, 2004. szeptember 14.
….……………………… Szekeres Imre általános politikai államtitkár Miniszterelnöki Hivatal
…………………………… Kroó Norbert főtitkár Magyar Tudományos Akadémia
8
