A KEZDETEK Miért volt erre szükség? A kecskeméti és a kistérségi gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetből következik, hogy szükség van a lakosság általános és szakmai műveltségének emelésére. A térségben a fő gondot az aktív korú lakosság alacsony képzettségi szintje jelenti. Az itt élők egy részének a korszerű ipari és a modern kereskedelmi munkához, a magas szintű szolgáltatásokhoz ugyanis gyakran nem elegendő a tudása. Emellett a hiányszakmákban kevés a szakmunkás. Ezek az arányok annak ellenére sem javulnak kellő ütemben, hogy a városnak fejlett iskolarendszere van a mintaszerű óvodai hálózattól egészen a főiskoláig. A térségben élő társadalom sokszínű, de erősen rétegzett. A korszerű gazdaság, a kulturális élet magával hozott egy magasan művelt, nagy létszámú értelmiséget. Jelen van a hagyományos, és az új középosztály is, amelynek hétköznapi kulturális igényeit sokszor teljesen kielégíti a korábban megszerzett alap- és középfokú iskolázottság, a tömegkommunikáció, valamint a szórakozta-
Így kezdődött A tanulás élménye A Kulturális Központ 2009 márciusában nyújtotta be pályázatát a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Építő közösségek” - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért TÁMOP-2008-3-2-3-08/2 felhívására. Projektünk A tanulás élménye - az élethosszig tartó tanulás igényének terjesztése Kecskeméten és kistérségében címet kapta. Céljaink: Azzal a célkitűzéssel láttunk munkához, hogy a huszonegy hónapon át tartó projekt során a kecskemétiek és a kistérségében élők körében új, innovatív tanulási alkalmak és módszerek segítségével népszerűsítsük és elterjesszük az egész életen át tartó tanulás iránti igényt. Ennek érdekében változatos korosztályú és eltérő szocio-kulturális helyzetű résztvevők számára dolgoztunk ki szakköröket, előadássorozatokat. Úgy véljük, az általunk elindított tanulási folyamatok révén tartós életszükségletté válik a művelődés és kreativitás iránti igény.
1
A KEZDETEK tó rendezvények révén megszerezhető tudás és élmény. Ezen kívül jelen van egy alacsonyan képzett, szocio-kulturális hátrányokkal jellemezhető réteg is, amelynél elsősorban a művelődési motiváció felkeltése a feladat. A szakemberek jelzése szerint az eddigi tanulási, szocializációs szokások gátolják a fejlődést. Meg kell változtatni azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy az emberek a különböző szintű végzettségek, képzettségek megszerzésével befejezettnek tekintik a tanulást. Éppen ezért fel kell ébreszteni az új ismeretek megszerzésének élethosszig tartó igényét. Valamennyi oktatási, művelődési intézménynek keresnie kell a módszereket arra, hogyan tud eleget tenni ennek a kihívásnak.
lémát jelent, hogy azok a munkavállalók, akik korábban szerezték képzettségüket vagy át kellene alakítani a tudásukat, nagyon nehezen tudnak bekapcsolódni a programokba – hangsúlyozta az első sajtótájékoztatónkon Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere. Ez a projekt több mint ezer főt von be, akik reményeink szerint a későbbiekben zászlóvivői lesznek az élethosszig tartó tanulásnak, és sokkal értékesebb és versenyképesebb tudással rendelkező polgárai lesznek ennek az országnak – emelte ki a polgármester. Bak Lajos, a Kulturális Központ igazgatója bejelentette, hogy a 2012. február 28-ig tartó projekt programjai között szerepel többek között néptánc tábor, konfliktuskezelő tréning, emberi jogi alapismeretek, vizuális fejlesztés, de olyan praktikus ismereteket is szerezhetnek majd a résztvevők, mint az elsősegélynyújtás, a vagyonvédelem, vagy a mindennapi technikai eszközök kezelése.
Az első sajtótájékoztató 2010 tavaszán végre hírül adhattuk, hogy 84.899.383 forint támogatást nyertünk el a Társadalmi Megújulás Operatív Program Építő közösségek pályázatán. Az első sajtótájékoztatón elhangzott, hogy több mint huszonöt partnerszervezet, többek között a rendőrség, a tűzoltóság, a Hunyadi János Általános Iskola és a HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda segítségével valósulhat meg nagyszabású projektünk, melynek célja az élethosszig tartó tanulás igényének elterjesztése. - Azt tapasztaljuk, hogy komoly prob2
MÉRFÖLDKÖVEK DÁTUMOKBAN A projekt mérföldkövei dátumokban 2008 nyarán Lángné Nagy Mária, a Kulturális Központ igazgatóhelyettese felhívta a figyelmünket a pályázati kiírásra. 2008 szeptemberében elkezdtük kidolgozni a pályázatunkat. 2009. február 28-án postára adtuk az elkészült pályázati anyagot. 2010. február 16-án megkaptuk az értesítést, hogy nyert a pályázatunk. 2010. április 27-én aláírtuk a szerződést. 2010. június 1-jén elindult a projekt. 2010. június 10-én elkészült a logónk. Céljaink jelképe a tudás almája lett. 2010. június19-én megtartottuk az első sajtótájékoztatót. 2010. június 21-én megnyílt az első tábor. 2010. augusztus 23-a és szeptember 1-je között csapatépítő tréningen vettünk részt. 2010 szeptemberében elkezdődtek a projekt első foglalkozásai. 2010 szeptemberében elkezdődött az első tréning az intézmény falain kívül. 2011. május 2-án megnyílt ifjú képzőművészeink tárlata. 2011. június 8-án néptáncosaink nyilvános fellépésen számot adtak tudásuktól. 2011. június 18-án foltvarróink bekapcsolódtak a Múzeumok Éjszakáján az Európai Foltvarró Nap programjaiba. 2011 szeptemberének első napjaiban bekapcsolódott a programba az 1000. résztvevő. 2011. szeptember 27-én beadtuk a kérelmet a szerződésmódosításra. 2012. január 16-án megkaptuk az engedélyt, így újabb szakköröket indíthattunk.
3
A PÁLYÁZAT SZÁMOKBAN A pályázat számokban a kiadvány nyomdába adásának napjáig • 1468-an vettek részt a projekt tanulási alkalmain • 1022 alkalommal, 3237 órán tettük élménnyé a tanulást • 56 különböző tanulási alkalommal vártuk az érdeklődőket • 370 hátrányos helyzetű fiatal, gyesen, gyeden lévő kismama, tartós munkanélküli és sajátos nevelési igényű fiatal vett részt a projektben • 755 gyerek számára tettük élménnyé a tanulást • 502 felnőtt kapcsolódott be foglalkozásainkba • 211 nyugdíjas vett részt tanulási alkalmainkon • 272 órásak voltak a projekt leghosszabb foglalkozásai: a Lurkó, a Csutri és a Suttyó néptánc szakkörök • 2 sajtótájékoztatót tartottunk • 70-nél is többször jelent meg információ projektünkről a helyi sajtó cikkeiben, tudósításaiban • 5 éves volt a projekt legfiatalabb résztvevője • 79 éves volt a legidősebb tanulni vágyó • 555 ezer darab A/4-es papírlapot használtunk fel a projekt során • 15 GB-nál is több fotót készítettünk • 20 munkatársunk vett részt a projekt előkészítésében és lebonyolításában • és 65 darab vastag lefűző mappa telt meg a projekt dokumentációjával
4
TÉMACSOPORTOK A hat témacsoport A huszonegy hónapon át tartó program hat témacsoportot ölelt fel. A népi kultúra fejlesztése, a vizuális kultúra, az érdeklődési körök, a praktikus ismeretek, az egyén és közösség, valamint a tágas Európa állt a projekt középpontjában. A program során nem csak a gyermekekre és a fiatalokra koncentráltunk, hanem a felnőtt és nyugdíjas korosztályt is megszólítottuk a tanulás élményét nyújtó programokkal. A projekt mindenféle szociokulturális csoportot érintett, többek között kiemelt figyelmet fordítottunk a hátrányos helyzetűekre és a fogyatékkal élőkre. Céljainkat 56 alprojektben valósítottuk meg. 1022 alkalommal, 3237 órán át igyekeztünk élményszerű módon tartós életszükségletté tenni a tanulás, a művelődés és a kreativitás iránti igényt. Képzéseinken összesen 1468an vettek részt. A legtöbb program a gyerekek és a fiatalok fejlődését szolgálta. Az elmúlt hónapok során ebből a korosztályból 755-en kapcsolódtak be az általunk szervezett tipikusnak gyakran nem nevezhető tanulási formákba. Külön programokat szerveztünk a tanulásban akadályozott, illetve fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok számára, valamint kísérletképpen fejlesztő foglalkozásokat indítottunk a fiatal munkanélkülieknek is. A felnőtt korosztály állandó látogatója a Kulturális Központnak, évek óta rendszeres résztvevői a nálunk elérhető tanulási, művelődési formáknak. Éppen ezért a projekt megvalósítása során rájuk is építettünk, és 502 felnőtt számára biztosítottunk tanulási lehetőséget. Ezen a korosztályon belül speciális célcso-
portot jelentettek a gyesen, gyeden lévő fiatal felnőttek, akiknek külön is szerveztünk tréningeket. A nyugdíjasok, akik ugyancsak állandó látogatói a háznak, szintén nagy örömmel kapcsolódtak be a számukra létrehozott foglalkozásokba. A projekt során 211 idős korú vett részt a nekik tervezett tanulási alkalmakon. Az előadásokon a nyugdíjasok hasznos információkat kaphattak többek között a vagyonvédelemmel vagy a mindennapi technikai eszközök használatával kapcsolatban, így például megtanulhatták a digitális fényképezőgép használatát.
5
NÉPI KULTÚRA péseket sajátíthattak el a program során, hanem egy komplex ismeretanyagot kaptak néphagyományainkkal kapcsolatban. Megismerkedtek a régi paraszti társadalom mindennapjaival, az ünnepekkel és számos népi játékkal is. Emellett azért a legnagyobb hangsúlyt a tánc kapta. – Minden csoport a résztvevők életkorának megfelelő nehézségű és technikájú táncokat tanult. Megismerkedhettek székelyföldi, széki, sárközi táncokkal, legényessel, verbunkossal, páros és eszközös táncokkal is. Igyekeztünk a teljességre törekedni, ezért a tematika teljesen lefedte a magyar táncdialektusok palettáját, illetve a Kárpát-medence magyar nyelvterületének néptáncait – tette hozzá Lukács László. A témacsoport vezetőjétől megtudtuk a táncosok A tanulás élménye program során több alkalommal is számot adtak tudásukról a nagyközönség előtt, és fellépésük mindig sikert aratott.
Nemzetünk felbecsülhetetlen kincsének, a népi kultúrának az ápolása, továbbvitele évtizedek óta fontos szerepet tölt be a Kulturális Központ életében. Az óvodásoktól kezdve a nyugdíjasokig valamennyi korosztály rendszeresen részt vesz az ehhez kapcsolódó tanfolyamainkon, rendezvényeinken. A projekt ideje alatt öt néptánc szakkört indítottunk. A legfiatalabbak, a 6-8 éves gyerekek a Lurkó csoport tagjai voltak, míg a 8-12 évesek a Csutri, a 12-16 évesek a Suttyó, a 16-25 éves kor közötti fiatalok a Színe-java, a felnőttek pedig a Tűz szakkörben sajátíthatták el hagyományaink esszenciáját. - Az elmúlt huszonegy hónap elsősorban a lehetőségekről szólt. Ez alatt az idő alatt több új csoportot is indíthattunk, és a projektnek köszönhetően sok új viselettel gazdagodtak táncosaink - emelte ki Lukács László, a népi kultúra témacsoport egyik vezetője. A csoportok tagjai nem csupán néptánclé-
6
A szakkörök mellett 2010-ben és 2011-ben két-két táborban is részt vehettek az ifjú táncosok. A kiskunsági kis betyárok Lakitelken táboroztak, míg a csutrik Kalocsán. - Mindkét helyen a tánctanulás játszotta a fő szerepet, de emellett voltak kézműves foglalkozások, hangszeres bemutatók és táncház is. Több népzenész is ellátogatott hozzánk, és a táborok mindegyike gálával zárult, ahol a gyerekek megmutathatták, mit tanultak az együtt töltött idő alatt – emlékezett vissza a táborozással töltött nyarakra Lukács László. – Úgy gondolom, az elmúlt hónapok legnagyobb eredménye a jelentős létszámbővülés volt. Remélem, a projekt lezárultával is ugyanolyan sikeresen tudjuk majd végezni munkánkat, mint ahogyan az elmúlt hónapokban tettük – mondta a témacsoport vezetője.
7
VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális kultúra mindig is kiemelt szerepet töltött be a Kulturális Központ munkájában kiállítások, rajzolást népszerűsítő programok formájában. A projekt során új szakköröket, valamint új foglalkozásformákat is indítottunk, ahol a fő hangsúlyt szintén a kreativitásra helyeztük. A cél az volt, hogy a fiatalok legyenek minél bátrabbak, kihívóak, meghökkentőek, egyszóval kreatívak!
zatnak, egészen megindító megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi - tette hozzá Lángné Nagy Mária.
- A Staféta sorozat olyan előadásokat foglalt magában, melyre minden alkalommal egy-egy kecskeméti alkotóművészt hívtunk meg. Azt kértük tőlük, hogy arra az időre a Kulturális Központ legyen a műtermük, és mutassák be azokat a munkáikat, amiket ők legfontosabbnak éreznek - hangsúlyozta Lángné Nagy Mária a témacsoport vezetője. Az alkotók beszéltek többek között arról, hogy mi motiválja őket munka közben, kik hatottak művészi pályájukra leginkább, de szó esett arról is, hogy kik a kedvenc íróik, költőik, és milyen zenét szeretnek hallgatni. - Vendégeink „vallatásában” két művész volt segítségünkre: Balanyi Károly és Hollósy Katalin. Fantasztikus pillanatai voltak a soro-
A Tóth Menyhért Körbe elsősorban olyan fiatalokat vártunk, akik művészi pályára készülnek. A résztvevők elsősorban a rajzolás mesterfogásait sajátíthatták el, de foglalkoztak többek között a fotózással is. Munkáikkal több alkalommal is bemutatkoztak a nagyközönség előtt. A szakkör ideje alatt az intézményben tárlat nyílt az alkotásaikból, valamint a világszerte népszerű Nagy Rajzolás helyi programjába is bekapcsolódtak. A kreatív ipar megalapozása elnevezésű szakkörben az iparművészet területeibe kóstolhattak bele a 16 és 25 év közötti fiatalok. Ez a témakör négy modult foglalt magában. Az elsőn a résztvevők megismerkedhettek az alkalmazott grafikai technikákkal, terveztek plakátot, meghívót, CD borítót, és készítettek művészkönyvet is. A másodikon a fiatalok bepillanthattak az animáció titkaiba, és a foglalkozások során egy közös mestermunkát, egy különleges tárgyanimációt készítettek el. - A kerámia szakkörben a tárgytervezést és a díszítést is kipróbálhatták a fiatalok. A negyedik modul, a fémműves szakkör hallatlanul nagy érdeklődésnek örvendett. Itt szó esett az ősi fémművesség mellett a korszerű fémöntő 8
pedagógusainak munkája nélkülözhetetlen volt számunkra ahhoz, hogy ez a program sikeres legyen. Segítségükkel száztizenhat diák látogatott el hozzánk, akik közül sokan még sosem lépték át az intézmény kapuját. Egy-egy, mesével, zenével is fűszerezett foglalkozás során az éppen aktuális kortárs művészeti kiállításunk jelentette azt az inspiráló közeget, melyből kiindulva a fiatalok nagyon sokféle anyaggal, technikával próbálták meg továbbgondolni a látottakat. Ez különösen fontos, hiszen a tanulási nehézségekkel küzdők és a fogyatékkal élők képességeit a művészeti alkotások befogadása és feldolgozása is fejlesztheti – hangsúlyozta Lángné Nagy Mária.
módszerekről is. A résztvevők elsajátíthatták a fém megmunkálásának mesterfogásait, miközben csodaszép munkák kerültek ki a kezük közül. Többek között karkötők, csatok és tarsolylemezek – árulta el a témacsoport vezetője. Az iparművészet különböző ágainak alkotó megismerését Damó István, Szegedi Zsolt, Sári Mihály, Pál Nagy Balázs, Lakatos Pál Sándor és Kiss Tamás művésztanárok segítették. A projekt fontos része volt a kreatív vizuális fejlesztő foglalkozások sorozata is, amiben halmozottan hátrányos gyerekek és fiatalok vettek részt. - A Kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
9
ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÖK Melyik gombának milyen élettani hatása van? Milyen vadak élnek erdeinkben? Hogyan kell gondozni szobanövényeinket? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ azok, akik részt vettek az érdeklődési körök témacsoport foglalkozásain. A projekt során a felnőtteknek négyféle szakkört hirdettünk meg: a filanum, a dísznövény gondozó, az ásványismereti és a gombavilág klubot. A gyerekek és a fiatalok pedig a környezetvédelemről és az erdők, mezők vadjairól tudhattak meg többet. Az egyes résztémákra koncentráló, viszonylag szűk érdeklődési területek feldolgozása során új megközelítésekkel igyekeztünk tágítani a tudáskört.
10
a Mátrában és a Bakonyban – tudtuk meg Berei Andreától. A témacsoport legnépszerűbb foglalkozássorozata a gombavilág szakkör volt. A Kulturális Központban évek óta működő klub A tanulás élménye projektnek köszönhetően megsokszorozta taglétszámát. – A szakkör résztvevői megtanulhatták, hogy melyek az ehető és mérgező gombafajok, sőt, gyűjtőtúrákra is jártak közösen. A klub tagjai tippeket kaphattak arra is, hogyan készíthetnek ízletes ételeket a különféle gombákból – emelte ki a témacsoport vezetője. Sikeresek voltak a fiatalok számára meghirdetett foglalkozások is, olyannyira, hogy például az Erdők, mezők vadjai előadásokra a várt száz látogatóval szemben kétszázan érkeztek.
- A Filanum szakkör a bélyeg- és érmegyűjtők közös csoportja volt, ahol az érdeklődők azokat a kapcsolódási pontokat keresték, melyek mindkét területen megjelennek – fogalmazott Berei Andrea, a témacsoport vezetője. - A dísznövénygondozók a lakásban tartható növényekről kaptak hasznos tanácsokat Ábel Győző kertészmérnöktől. Megtudhatták például, hogy honnan érdemes beszerezni, hogyan kell öntözni és szaporítani otthonunk díszeit. Az ásványismereti kör tagjai ásványhatározással foglalkoztak. A csapat összeszokott tagjai többször jártak gyűjtőtúrákon
11
PRAKTIKUS ISMERETEK A praktikus ismeretek témacsoport különleges tudásanyagot kínált az érdeklődőknek. Ezek a szakkörök és tanulási alkalmak hiányoztak eddig leginkább a Kulturális Központ kínálatából. A projekt során olyan foglalkozásokat hirdettünk meg, melyek a mindennapokban használható tudást kínáltak az érdeklődőknek. - A felnőtteket kétféle tréninggel vártuk, mindkettő nagyon népszerű volt az érdeklődők körében. Az egyiken foltvarrási praktikákat leshettek el a résztvevők egészen az alapoktól kiindulva, a másikon pedig megtanulhatták, hogyan tudnak családtagjaiknak baj esetén szakszerűen elsősegélyt nyújtani – emelte
ki Berei Andrea a témacsoport vezetője. A nyugdíjasok négyféle programon vehettek részt. Hasznos ismereteket szerezhettek a vagyonvédelemről, tanácsokat kaphattak a XXI. századi technikai eszközök (pl. mobiltelefon, CD, DVD, digitális fényképezőgép) mindennapos, készségszerű használatával kapcsolatban, megismerkedhettek a számítástechnika alapjaival, és megtudhatták ki kicsoda a kecskeméti közéletben. - A nyugdíjasok korosztálya nagyon lelkesen vett részt a nekik szóló foglalkozásokon. A vagyonvédelmi tanácsadáson a rendőrség szakembere segítségével megtudhatták egyebek mellett azt is, hogyan védhetik meg magukat a csalóktól – hangsúlyozta Berei Andrea. Népszerű volt a nyugdíjasok körében A kecskeméti arcképcsarnok előadássorozat is, ahol a város neves személyiségeit ismerhették 12
meg a résztvevők. - Vendégünk volt Kiss Jenő színművész, Dr. Török László bőrgyógyász professzor, Szekér Endre irodalomtörténész, Csatári Bálint kutató és Varga Ferencné Ilona hímző, a Népművészet Mestere is – sorolta a témacsoport vezetője. A gyesen és gyeden lévő kismamák számára is indítottunk praktikus ismereteket nyújtó foglalkozást. A kisgyermekes anyukák a foltvarrás alapjait sajátíthatták el, készítettek apró zsákocskát, neszesszert, de még edényfogót is, aminek hasznát vehetik sütés-főzés közben. A fogyatékkal élő fiatalokat szintén vártuk egy külön nekik indított szakkörbe, ahol kézműves képességeiket fejleszthették.
13
EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG Azok az informális tanulási alkalmak, melyek ebbe a témacsoportba tartoztak, elsősorban az önismeretet, a társadalomban és közösségben való léttel járó szabályokat, valamint viselkedésünk következményeit igyekeztek feltárni. Az általunk szervezett tréningek, foglalkozások nem csak a résztvevők személyiségfejlődését segítették elő, hanem lehetőséget kínáltak arra is, hogy megtanulják, hogyan alkalmazkodhatnak könnyebben a folyton változó világhoz. - A gyerekek számára hirdettük meg a Tükörkép kommunikációs szakkört, az önismereti táborokat, az agresszió és konfliktuskezelő foglalkozásokat, valamint a Szárnyalás fejlesztő csoportot – foglalta össze Óber Roland, a témacsoport vezetője. A szakkörökben és a foglalkozások során a fiatalok nem csak megtanulták felismerni a konfliktusok, a frusztráció és az agresszió jelenségét, hanem elsajátították azok egyszerű kezelési módjait is. - A Szárnyalás csoport 6-10 éves, tanulási nehézségekkel küzdő tagjai a foglalkozások során mozgásos feladatokkal fejleszthették képességeiket, készségeiket. A cél a beilleszkedési nehézségek
14
oldása, a tanulási problémák kezelése volt – mondta a témacsoport vezetője. A program során hatalmas élményt jelentettek a gyerekek számára a táborok. A Tükörkép kommunikációs tábornak a Kulturális Központ adott otthont, míg az Iránytű helyszíne a jakabszállási közösségi ház volt. Ezeknek a tréningeknek köszönhetően a gyerekek jobban megismerhették önmagukat és fejlődtek kommunikációs képességeik is. Csak magukra és társaikra kellett figyelniük, így sokkal intenzívebben élhették át az emberi kapcsolatok változásának szintjeit. - A hátrányos helyzetű fiatalok, a tartós munkanélküliek valamint a gyesen, gyeden lévő kismamák számára konfliktuskezelő és elemző tréningeket indítottunk. A fogyatékkal élő fiatalokat önismereti csoportmunkára vártuk. A nyugdíjasok számára két csoportban szenior tanácsadói, kortárs segítői foglalkozássorozatot szerveztünk, melynek résztvevői a témacsoport egyik legjobban összeszokott közösségévé váltak. A program lezárulása után is együtt akarnak maradni, és egy segítő hálózatot szeretnének működtetni. Céljuk, hogy hosszú időn keresztül, tevékenyen dolgozhassanak a rászorulókért – árulta el Óber Roland. 15
TÁGAS EURÓPA A Tágas Európa témacsoport csupa olyan ismeretanyagot kínált, melyek tudása nélkülözhetetlen az uniós állampolgárok számára. A hátrányos helyzetű fiataloknak meghirdetett foglalkozások a szűkebb környezetünkből a tágabb világba vezették be a résztvevőket. Feltárták előttük az Európai Unió szervezetét, demokratikus rendszerét, és az azt meghatározó szabályokat is. Emellett emberi jogi alapismereteket is szerezhettek a résztvevők. Célunk az volt, hogy az új tudásanyaggal felszabadítsuk a fiatalok alkotó energiáit, tudásvágyát. - Az időzítés nagyon jól sikerült. Talán még soha nem volt ennyire aktuális ez a tudásanyag – fogalmazott Szabó Csaba a témacsoport vezetője, a HELPI Kecskeméti Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda vezetője. – Most, amikor az európai uniós fogalmak napi szinten bekerültek a sajtóba, és ennyire az életünk részévé váltak, sokkal fogékonyabbak voltak a fiatalok ezekre a foglalkozásokra. Azt tapasztaltuk, hogy a résztvevők tudása ezen a téren még nagyon hiányos. Éppen ezért fontos cél volt számunkra, hogy dekódoljuk ezeket a nap mint
16
A projekt során kirándulásokon is részt vehettek a fiatalok. Egy részük kecskeméti intézményekbe látogathatott el, képet kaphatott az önkormányzat működéséről, és megtudhatta azt is, milyen célt szolgál a városban is működő Europe Direct hálózat. - A diákok másik csoportja Budapestre utazott, ahol megnézték többek között a Parlamentet, a Magyar Nemzeti Bankot és jártak a Legfelsőbb Bíróság épületében is. A hátrányos helyzetű fiatalok számára hatalmas élmény volt a fővárosi utazás, hiszen volt olyan köztük, aki még sosem járt Budapesten – mesélt tapasztalatairól Szabó Csaba.
nap hallható kifejezéseket, megismertessük őket az európai uniós fogalmak jelentésével – tette hozzá Szabó Csaba. A témacsoport vezetője szerint nagy érdeklődéssel fogadták az ifjú polgárok ezeket a foglalkozásokat. A tanulási alkalmakon, intézménylátogatásokon szó esett többek között az emberi jogokról, az állampolgári ismeretekről, valamint a magyar és az európai uniós értékekről egyaránt. Szabó Csaba úgy véli, mindez az ismeretanyag mára olyannyira az életünk részévé vált, hogy iskolai tantárgy keretén belül kellene közelebb hozni a felnövekvő nemzedékekhez ezeket a fogalmakat.
17
INTERJÚ Az elindított folyamatotokat továbbvisszük Fontos időszakot jelentett a Kulturális Központ életében az elmúlt huszonegy hónap. Bak Lajos ügyvezető igazgató szerint a program egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy olyan embereket sikerült elérniük, akik eddig nem vettek részt a város közművelődési életében.
számmal bővültek. A fiatalok számára indított programjaink nagy része újdonságot jelentett a ház életében, büszkék vagyunk rá, hogy ezek is nagyon népszerűek voltak – összegezte az elmúlt hónapok eredményeit Bak Lajos. Az ügyvezető igazgató elmondta, az egyik leglátványosabb fejlődést a néptánc szakkörök esetében sikerült elérniük. Új utánpótláscsoportok indultak, új koreográfiák születtek, táboroztatni tudták a gyerekeket, valamint a viselettárat is fejleszthették. – A klubok közül a gombászok voltak azok, akiknél a taglétszám leglátványosabban bővült. Míg a pályázat kezdetén tucatnyi tagot számlált a szakkör, a program végén volt olyan rendezvényük, melyen már száznál is több érdeklődő vett részt – tette hozzá az igazgató. Bak Lajos úgy véli, a projekt kapcsán sok olyan közösség jött létre a Kulturális Központ falai között, melyek nem csak a tagok életére, de a közvetlen környezetükre is kihatással vannak. Ilyen például a szenior tanácsadó klub, mely segítő szolgálatot indít. - Azon dolgozunk, hogy az elindított folyamatot tovább vihessük, hogy ezek a szakkörök, csoportok továbbra is itt maradjanak a Kulturális Központban, és ugyanolyan színvonalas szakmai munkát folytathassanak, mint a projekt ideje alatt - fogalmazott a további tervekkel kapcsolatosan az igazgató.
- A pályázatunk alapvető célja az volt, hogy az élethosszig tartó tanulást népszerűsítsük. Ehhez olyan új tanulási formákat, módszereket próbáltunk elsajátíttatni a résztvevőkkel, melyek az Európai Unióban már bevett gyakorlatok, de újdonságnak számítanak Kecskeméten - emelte ki Bak Lajos. - A programok lebonyolítása az egész intézményt igénybe vette. Nagyrészt munkaidőn túli feladatokat jelentett a kollégák számára, hiszen emellett a Kulturális Központ alapfeladatait változatlan formában és tartalommal elláttuk. Nagyon sok segítő, támogató állt mellénk a projekt során, többek között kecskeméti oktatási intézmények, a városi rendőr-főkapitányság, a HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, valamint különböző civil szervezetek – hangsúlyozta az igazgató. Bak Lajos szerint a Kulturális Központ számára sokféle hozadéka volt a pályázat kezdete óta eltelt időszaknak. – A legnagyobb eredmény az volt, hogy olyan embereket sikerült elérni a projektnek köszönhetően, akik eddig nem vettek részt a város közművelődési életében. Emellett siker számunkra az is, hogy a már évek óta működő klubjaink jelentős taglét18
RÓLUNK MONDTÁK Leviczky Józsefné: Több olyan tréningen is részt vettem az elmúlt hónapokban, amit nyugdíjasoknak szerveztek a Kulturális Központban. A mindennapi technika foglalkozásain sok olyan új ismeretet szereztem, amit a hétköznapok során is hasznosíthatok. Ilyenek például a fényképezéssel kapcsolatos tudnivalók vagy a számítógépes alapismeretek. Azóta már kaptam a családtól egy számítógépet, amin gyakorolhatom is a frissen megszerzett tudásom. A kecskeméti arcképcsarnok előadásai is nagyon érdekesek voltak. Olyan ismert emberekkel találkozhattunk, akik a városban élnek. Nagyon jól éreztem magam mindegyik foglalkozásokon, remélem, máskor is részt vehetek majd hasonló programokon a Kulturális Központban.
Szabó Istvánné Cser Judit és Vörös László - 2011 őszén indultak el az a szenior tanácsadók foglalkozásai, amelybe mindketten bekapcsolódtunk. Nagy lelkesedéssel fogadtuk a felkínált lehetőséget, és örömmel jöttünk a Kulturális Központba minden szerda délután – emelte ki Judit. László elárulta, azért jelentkezett a programra, hogy megőrizze szellemi frissességét és új információkhoz jusson. - Úgy gondolom, jól választottam. Egyrészt azért, mert kiváló előadók tartják a foglalkozásokat, másrészt pedig nagyon jó a társaság. Sok érdekességet hallottunk az emberi kapcsolatok titkairól, megismerhettünk különféle jogszabályokat, lehetőségeket, valamint társadalombiztosítási ismereteket is szerezhettünk. Ezen kívül egymásról is sokat megtudtunk, és a csoporttársak élettapasztalata is sok új ismerettel gazdagította tudásunkat – mondta László. Judit szerint nagyon sokrétű lehetőséget kínált számukra ez a nem megszokott, csoportos tanulási forma. - Gyakorlatilag majdnem mindenki más területen dolgozott, más tapasztalatokat szerzett, így néhány hónap alatt nagyon sokféle élethelyzetet megismerhettünk. Úgy vélem, ez nagyon hasznos volt a tréning során. A csoport szeretne továbbra is együtt maradni, és segíteni olyanoknak, akik rászorulnak a támogatásunkra. Szívesen tevékenykednénk idősek gondozásában. Segítenénk nekik a bevásárlásban, elkísérnénk őket orvoshoz vagy egy-egy sétára – mesélt terveikről Judit.
Görög Anna Judit és Urbán Szabolcs Anna és Szabolcs a Kisbetyár táborban kaptak igazán kedvet a néptánchoz. - A Suttyó néptánc szakkörben rengeteg féle táncot tanultunk, többek között somogyi, kiskunsági, szatmári, mátyusföldi és moldvai táncokat. Ezen kívül sok néphagyományt és népi játékot is megismertünk. Egyrészt ezért is jó ebbe a szakkörbe járni, másrészt pedig a csapat is nagyon összetartó – tudtuk meg Judittól. - Fontosnak tartom, hogy megismerjük dédszüleink szokásait, hagyományait. Sok ebből már kezd elveszni, de mi továbbvisszük, hogy ne merüljenek végleg feledésbe. Ezen kívül a néptánc sportnak sem utolsó – tette hozzá Szabolcs.
19
RÓLUNK MONDTÁK Horváth Lászlóné Terike, a gombavilág szakkör vezetője: A szakkör kezdetekor felülmúlta a várakozásunkat a jelentkezők száma. Volt olyan foglalkozás, ahol közel száz érdeklődő gyűlt össze. A korosztályt nézve általános iskolás volt a legfiatalabb résztvevő, a legidősebb pedig elmúlt hetven. A szakkör információs anyaga a gombaszakellenőri tanfolyam 196 gombafaja körül forgott. A foglalkozásokat színessé tettük élményt adó tanulmányi kirándulásokkal, jártunk Kecskemét környékén, valamint hegyvidéki túrákat is tettünk Bükkszentkereszten és Aggteleken. A gombavadászat nagyon érdekelte a résztvevőket, és nagy sikert aratott a közös főzésünk is, ahol természetesen gombás ételt készítettünk. 2011 őszén egy színvonalas kiállítást is rendeztünk a Kulturális Központban. Számomra az elmúlt huszonegy hónap legnagyobb kihívása az volt, hogy a sok jelentkezőt együtt tartsam. Úgy érzem sikerült is, hiszen a foglalkozásoknak köszönhetően több mint hatvanan beléptek a gombász klubba. Tehát a munka nem ért véget, folytatjuk tovább a gombász klubban!
Millenáris Parkban és az Európa Pontban is. Igyekeztünk bővíteni az ismereteiket. Kecskeméten egy másik csoporttal, szintén hátrányos helyzetű fiatalokkal tettünk látogatást a városháza épületében, ahol a város történetéről és az önkormányzat működéséről hallhattak a diákok. Utána elmentünk a Europe Direkt irodájába, ahol az Európai Unióról beszélgettünk, majd a Kecskeméti Ifjúsági Otthon pinceklubjában a diákönkormányzatok munkájáról hallhattak a fiatalok. Homoki Márta intézményegység-vezető helyettes, Kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény A Kecskeméti Módszertani Központ több mint száz sajátos nevelési igényű tanulója 13 alkalommal vehetett részt kreatív-vizuális foglalkozásokon a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ jóvoltából. Gyerekeink tapasztalatokat gyűjthettek, megismerkedtek több kortárs képzőművész alkotásával és ezekből ihletet merítve maguk is átélhették az alkotás, tárgyalkotás örömét. Különböző ábrázoló eszközökkel elsajátították a vizuális közlő nyelv használatát, megtanultak rácsodálkozni a szépre, fejlődött esztétikai érzékük. A pályázat nyújtotta lehetőségek ötvöződtek a gyógypedagógusok speciális terápiás eszközeivel és módszereivel, így a személyiségfejlesztés még hatékonyabban valósulhatott meg a tanítási órákon kívüli foglalkozásokon. A kiállításokon való részvétel nagyban hozzájárult a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadásához, a szociokulturális hátrányok kompenzálásához, csökkentéséhez.
Koncz Diána, a Helpi Kecskeméti Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda munkatársa A Tágas Európa egyik tréningjének részeként kísértem el hátrányos helyzetű fiatalokat egy budapesti kirándulásra. Úgy éreztem, jutalomként fogják fel az utat, hiszen volt köztük olyan, aki sosem járt még a fővárosban. Nagy élmény volt számukra maga az utazás is: a vonat, a villamos, de még a metró óriási mozgólépcsője is. Megnéztük velük a Parlamentet, jártunk egy ifjúsági irodában, a 20
