Igény a hôszivattyúra. Vasdiplomát kapott Kerényi A. Ödön tiszteletbeli alelnökünk. Ívhegesztô technológiák és elektronikus áramforrásaik

Igény a hôszivattyúra Vasdiplomát kapott Kerényi A. Ödön tiszteletbeli alelnökünk Ívhegesztô technológiák és elektronikus áramforrásaik Alállomási és erõmûvi jelölések Hoor-Tempis Móric emlékezete Fejezetek az Elektrotechnika 1968 és 1978 közötti idõszakából Bárány Nándor halálának harmincadik évfordulójára Új rendelet, új probléma? Akik a jövônek ôrzik a múlt emlékeit

A VALÓDI BIZTONSÁG Statikus UPS rendszerek

Dinamikus UPS rendszerek

0,7 kVA ... 800 kVA ... 6,4 MVA Minden igényhez megoldás, és teljes körû szolgáltatások! 330 kVA ... 40 MVA Magas igényekhez a legmegbízhatóbb megoldás!

Tel.: 422 1427

Fax: 221 7406

E-mail: [email protected]

WWW.BALMEX.HU

Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] http://www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Kovács András Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Felelôs szerkesztô: Horváth Zoltán Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta

CIKKEK Komlós Ferenc Igény a hôszivattyúra

Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt

6 5, 14, 22, 23, 24, 25, 31, 32

EGYESÜLETI ÉLET

8, 9, 13, 14, 21, 25, 26

HÍREK

10, 20

VILLAMOS ENERGIA

12

VILÁGÍTÁSTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-TÖRTÉNET

15

TECHNIKATÖRTÉNET

18 23, 26, 27

SZEMLE PORTRÉ Akik a jövônek ôrzik a múlt emlékeit

28

GONDOLATOK

30

TARTALOM

Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István

3

Horváth Miklós, Dr. Borka József Ívhegesztô technológiák és elektronikus áramforrásaik

HÍRDETÔINK: BALMEX KFT., DISTRELEC GMBH, ELECTRO-COORD MAGYARORSZÁG KHT., HR-COM KFT., MVM ZRT., OBO BETTERMANN KFT., PAKSI ATOMERÕMÛ ZRT., PROLUX KFT., SPETRIS COMPONENTS KFT.

Bárány Nándor

Kerényi A. Ödön

Split - egy lépés a jövô felé

Articles Ferenc Komlós

Claim to using of heat pumps

3

Miklós Horváth, Dr. József Borka

Arc welding technologies and their electronic supply unit

6

Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA.

From our Correspondents

Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest

Lighting

12

History of Electrotechnics

15

Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest

History of Technics

15

Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708 Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: 19815754-2-41

5, 14, 22, 23, 24, 25, 31, 32 8, 9, 13, 14, 21, 25, 26

News Electrical energy

Review

10, 20

23, 26, 27

Portrait Who guide remembrances of past for the future

28

Thoughts

30

Summaries

32

CONTENTS

Advertisers: BALMEX KFT., DISTRELEC GMBH, ELECTRO-COORD MAGYARORSZÁG KHT., HR-COM KFT., MVM ZRT., OBO BETTERMANN KFT., PAKSI ATOMERÕMÛ ZRT., PROLUX KFT., SPETRIS COMPONENTS KFT.

F Ô S Z E R K E S Z T Ô I

Ü Z E N E T

BEKÖSZÖNTÔ KEDVES OLVASÓ! Rohanó világot élünk, rohannak az események mellettünk, és rohan az idõ is. Eszméletlen sebességgel szaladnak hetek, hónapok, évek. Néha szinte követhetetlen! Ilyen körülmények között jó, ha találunk valamit, valami eseményt, évfordulót, hogy egy pillanatra megállhassunk, elgondolkodhassunk, sõt, hogy büszkélkedhessünk is egy kicsit.

Kandó Kálmán! Õ az, aki révén most megállhatunk egy pillanatra, akit most ünneplünk, a fázis és periódusváltós, váltakozó áramú motorral hajtott, 50 Hz-es hálózatról üzemelõ „Kandó mozdony” üzembeállításának 75. évfordulója alkalmából. A kezdetek kezdetén a vasúti vontatás - a Kandó féle rendszert megelõzõen - egyenárammal táplált felsõvezetékrõl történt. Ezt követte, az ún. német rendszer, a 16 2/3 Hz-es váltakozó áramú nagyvasúti vontatás. Talán nem is kell külön hangsúlyozni az elõzõekben említett rendszerek hátrányait, amelyek elsõsorban az áram átalakításában jelentkeznek. Ez különösen igaz akkor, ha meggondoljuk, hogy abban az idõben áramátalakítás céljára milyen „eszközök” álltak rendelkezésre. Kandó zsenialitása abban volt, hogy felismerte: a nagyvasúti vontatás céljára is a legcélszerûbb/leggazdaságosabb a hálózati 50 Hz-es váltakozó feszültség alkalmazása. De a felismerés csak az elsõ lépcsõ volt. Hatalmas, korát messze megelõzõ mûszaki csoda volt a fázis és periódusváltós mozdony megalkotása. A vállalkozást siker koronázta! A mozdony 16 kV, 50 Hz-es váltakozóáramú hálózatról üzemel. Az áramot egy fázisváltó háromfázisú árammá alakítja át, amely a mozdony középsõ részén lévõ pólusváltós motort hajtja. A motor négy vagy hat csatolt tengelyt hajtott meg az úgynevezett Kandó-háromszögön keresztül, csatlórudakkal. A motornak négy állandó sebessége volt (V40 esetében 25, 50, 75 és 100 km/h). Az állandó sebességek között vízellenállással szabályozták a sebességet. A Kandó mozdonyoknak egy nagy, 3m átmérõjû sokpólusú aszinkron vontatómotorja volt, a mozdony közepén elhelyezve. Ez az 1620 kW névleges teljesítményû motor hajtotta az ún. "Kandó-háromszögön" keresztül az elsõ és második kerék között lévõ csatlórudat, egy ferde motorhajtórúd segítségével. A Kandó-háromszög ezenkívül lehetõvé tette a csatlórúdhoz kapcsolódó kerekek függõleges irányú elmozdulását, azaz rugózását. Ilyenkor a Kandóháromszög billenõ mozgást végzett. A mozdony Európa hírû lett, Kandó Kálmán magyar mérnök ezzel világhírnevet szerzett magának, gyárának a Ganz-nak, és hazájának, Magyarországnak. Õ is egyike azon magyar mérnöknek, tudósoknak, akikre

büszkék lehetünk! Ne feledjük, a múlt kötelez! Dr. Bencze János fôszerkesztô

2

ELEKTROTECHNIKA

2007. 10.szám

F Ô M S Z E N T E K E EG RÚ KJ EU S L ZÓ T ÔE I N EÜ RZ G I ÁE K

IGÉNY A HÕSZIVATTYÚRA Komlós Ferenc

„Haszonkeresés nélkül semmi sem történik a világon, ne is kívánjuk az emberektõl ellentétes dolgot, de nem olyan alacsony vágy ez, csak adjunk neki józan irányt, fordítsuk nemes célra, önhaszonra.” gróf Széchenyi István

Handbauer Magdolna „Az energia velünk van, fûtés/hûtés földhõvel” címû grafikája

A HÕSZIVATTYÚ RÖVID TÖRTÉNETE Az angol James Joule és William Thomson (Lord Kelvin) 1852-ben alkotta meg a hõszivattyú elvét. Az osztrák Peter Ritter von Rittinger a francia Carnot termodinamikai írásait tanulmányozva megalkotta a világ elsõ ipari hõszivattyúját. (Dr. Stróbl Alajos: Energiatakarékos környezetkímélés hõszivattyúkkal, OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1999/8.) 1938-ban Zürichben létesült az elsõ tartósan hõszivattyúval fûtött épület (a zürichi városháza). Az épület hõforrása a Limmat folyó vize lett. A hõszivattyú múltjának magyar vonatkozásával kapcsolatban jelezni kell, hogy 1948-tól a Heller László közremûködésével kidolgozott kompresszoros hõszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében.

Dr.. Heller László ó (1907–1980) A „Heller László terv, egy munkahelyteremtõ kezdeményezés” címû javaslat névadója, világhírû professzor, akadémikus. 1948-ban védte meg doktori disszertációját, amelynek témája a hõszivattyúk alkalmazásának technikai, gazdasági feltételei volt (Heller L.: Die Bedeutung der Warmequmpe bei thermischer Elektrizitadserzeugung Universitaetsdruckerei, Budapest, 1948) Ezek után teljesen új eljárások ipari megvalósítására került sor, amelyek elsõsorban a tüzelõanyagok hatékonyabb felhasználását és a környezetet szennyezõ anyagok mennyiségének csökkentését segítették elõ. A hõszivattyús technika tehát alapvetõen nem új, mégis a különbözõ országok energiaellátási politikájában az elsõ energiaválságig alárendelt szerepet játszott, számos helyen (hazánkban is) eddig jelentéktelennek tekintették. Napjainkban azonban egyre több országban nõ a korszerû hõszivattyúkra és a különbözõ rendszerekre alapozó energiaellátási megoldások száma. Az ún. földhõs hõszivattyúk erõteljes növekedése a világon az utóbbi évtizedben következett be. Piaci és környezetvédelmi

2007. 10.szám

megfontolások alapján világszerte felismerték: a hõszivattyú egyre inkább megfelel a társadalmi-gazdasági követelményeknek. Nagy elõnyük, hogy hûtésre is kedvezõen használhatók. A földhõs hõszivattyús rendszerek hûtéskor sokkal kevesebb hajtóenergiát használnak fel a hagyományos klímaberendezésekhez képest. Magyarország áramfogyasztásának már a 10%-át a klímaberendezések okozzák! Nemcsak a fejlett országokban, de már nálunk is egyre nagyobb problémát jelent a nyári villamos csúcsfogyasztás, ami az egyre növekedõ számú ún. „energiafaló-légkondiknak” köszönhetõ.

FÖLDGÁZKAZÁN VAGY HÕSZIVATTYÚ? Célszerû ezt a leegyszerûsített kérdést feltenni. Természetesen nem gondolom, hogy erre a kérdésre a tisztelt olvasóim mindannyian ugyanazokat a válaszokat adják, de azt mindenképpen remélem, hogy a mostani eszmefuttatás végére világosabban fogják látni a lényeget. Ami a jövõre nézve sokat segíthet, ugyanis az energiaárakban viszonylag rövid idõ alatt olyan jelentõs változások is végbemehetnek, ami alapvetõen megváltoztatja a jelenlegi energiapiaci helyzetet. Az energia megtakarításának több lehetõsége ismert, a legfontosabbak: • kapcsolt energiatermelés (villany és hõ egyidejû termelése), • megújuló energia hasznosítása (pl. napkollektorral, hõszivattyúval). A megújuló energiaforrásokkal a fosszilis energiahordozók jellemzõen az importált földgáz, kõolaj és szén - felhasználását csökkentjük, elõsegítve ezzel szûkebb környezetünk tisztaságának megõrzését, és globálisan mérsékeljük az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának további növekedését, hozzájárulva ezzel a kiotói célok eléréséhez (lásd az 1.. táblázatot ). VÉGENERGIA–FELHASZNÁLÁS 1. Hõ

2. Villany

3. Tüzelõanyag

4. Üzemanyag

HATÉKONYSÁGNÖVELÉS 1. Hatásfokjavítás

2. Kapcsolt energiatermelés

PRIMERENERGIA-FELHASZNÁLÁS 1. Földgáz 2. Kõolaj

3. Szén

4. Atom

3. Hõszivattyúk MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK

1. táblázat – A hõszivattyú szerepe az energiahatékonyság növelésében Forrás: Dr. Büki Gergely: „A biomassza energetikai értékelése” címû vetített képes elõadása, 2007. június 11.

Hazánkban is egyre több irodaépületnek (középületnek) a hûtési költsége haladja meg a fûtési költséget. Alapvetõ érdekünk a hûtés villamosenergia-felhasználásának csökkentése, az „energiafaló klímák” kiváltása. A hõszivattyú napjaink leghatékonyabb mûszaki eszköze annak,

ELEKTROTECHNIKA

3

M E G Ú J U L Ó

hogy energiát takarítsunk meg fûtéskor és hûtéskor, miközben a CO2 és károsanyag-kibocsátást csökkentjük. A hõszivattyú a mûködésére felhasznált villamos energia segítségével a megújuló energiát hasznosítja. Napsugárzásból, földhõbõl 35–55°C-os használati víz nyerhetõ. A hõszivattyú függõleges elrendezésû talajkollektorai (földszondái) sekély mélységbõl, a felszíntõl száz méternél nem mélyebbrõl, környezetbarát módon, zárt rendszerben, hõcserélõvel veszik fel a hõt. A helyi adottságoktól és teljesítménytõl függ a szondák darabszáma. Épületcsoportok esetén ez akár több száz is lehet. A helyi energiaforrások hasznosításának növelése iránti igénynek köszönhetõen a decentralizált energiatermelés térhódítása várható, amely jelentõs változásokat eredményez a hõellátással és a villamos energia elõállítással foglalkozó szolgáltató ágazatokban. A hõszivattyú központi szerepet tud betölteni az optimálist közelítõ decentralizáció-centralizáció kérdéskörben (lásd a 1.. ábrát).

1. ábra - Épületekben kialakuló energiafolyam

Az igények az ábra bal oldalán, az elõnyben részesülõ megújuló energiaforrások az ábra jobb oldalán láthatók. (Forrás: Andreas Bühring - Angelika Heinzel - Joachim Luther - Hans-Lorenz Fritz: A kis energia-felhasználású épületek energiaellátása. A napelemmel segített, távozó levegõ hõszivattyútól a tüzelõanyag-cellás fûtõberendezésekig Magyar Épületgépészet, LI. Évfolyam, 2002/7. szám.)

A HÕSZIVATTYÚZÁS NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL

4

A közismert három ún. „megújuló nagy", a nap-, a szél- és a vízenergia mellett a jövõben meghatározó szerep juthat hazánkban is a (környezeti) levegõ hõtartalmára és a Föld hõtartalmára, amelyek jelentõs részben a napenergia végtelen nagyságú hõtárolói. Ezek a környezetünkben lévõ megújuló energiahordozók a hõszivattyú, mint eszköz segítségével gazdaságosan hasznosíthatók. „A Föld belseje óriási hõmennyiséget tárol; a földi hõáram globálisan 40 millió MW, ami ’használatlanul’ kilép a világûrbe.” (Dr. Rybach László elõadása, ELTE, Budapest, 2005. április 5.) 2004. végére a hõszivattyúzás a közvetlen fûtési célú, földhõs energiafelhasználásnak elérte az 1/2 részét. Ez mintegy 71 országban kb. kétmillió hõszivattyús rendszert jelent, az összteljesítmény kb. 27,8 GWth.

ELEKTROTECHNIKA

E N E R G I Á K

Hõbányászattal foglalkozó hazai szakértõink európai színtû elismerését jelenti, hogy 2003. május 25–30. között Szegeden tartották az Európai Geotermikus Konferenciát. Megvalósult példaként mutatták be a berlini Bundestag épületének fûtését és hûtését. Az itt beépített hõszivattyús berendezéseket úgy alakították ki, hogy megfelelõ átkapcsolással télen fûtõ-, nyáron pedig hûtõberendezésként üzemeljenek. Az USA-beli Idaho állam kapitóliumi épületét a berlini parlamentéhez hasonlóan oldották meg, szükség szerint fûtést és hûtést szolgáltatva. A kiemelt középületekbe épített hõszivattyús rendszerek példamutató referenciáknak tekinthetõk a széleskörû elterjesztés érdekében. „Stockholmban egy 260 MW-os hõszivattyús távfûtõmû gépei a tenger vizébõl nyerik az energia 60%-át, egy másik 150 MW-os távfûtõmû pedig a városi szennyvíz-telepbõl nyeri a hõ 80%-át. … Kanadában az új lakások 95%-át már hõszivattyús fûtéssel tervezik.” (Dr. Göõz Lajos: Energetika jövõidõben, Magyarország megújuló energiaforrásai, lehetõségek - és valóság. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007.) „A svédországi Lundban, a magyarországinál kedvezõtlenebb geotermikus adottságok mellett (800 m mély kútból 23°C-os víz) épült ki egy kommunális, hõszivattyús fûtési rendszer. A 47 MW-os hõszivattyús fûtési rendszer - a leghidegebb napokon gáz ráfûtéssel és egy gázturbinás erõmû hulladékhõjének hasznosításával - a 90.000 lakosú város fûtési hõigényének 80%-át elégíti ki.” (Dr. Bobok Elemér - dr. Tóth Anikó: Megújuló energiák. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2005.) „A Harkányi Gyógyfürdõben a 32–35°C-os elfolyó vizek hõtartalmának kiaknázása zajlik két 1100 kW-os hõszivattyúval.” (Dr. Mádlné Szõnyi Judit: A geotermikus energia készletek, kutatás, hasznosítás. Grafon Kiadó, Nagykovácsi, 2006.)

A HÕSZIVATTYÚS RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A hõszivattyús technika és technológia fõ célja, hogy a kisebb hõmérsékletû, közvetlenül nem hasznosítható hõmérsékletû hõenergiát nagyobb hõmérsékletû, hasznosítható hõvé alakítsa. A hõszivattyúk így megújuló energiahordozókat hasznosíthatnak, segítve ezzel a klímavédelmet, tekintettel arra, hogy a környezetbõl „beemelt” résznek nincs helyi (lokális) szén-dioxid (CO2) és károsanyag-kibocsátása.

2. ábra - A hõszivattyús rendszer elvi vázlata

A hõszivattyús rendszerek így jól alkalmazhatók a tervezett budapesti kormányzati épületeknél, családi házaknál, irodaházaknál, önkormányzati létesítményekhez, uszodákhoz, fürdõkhöz, középületekhez, mûemlékeknél, lakó- vagy más szállásépületek-

2007. 10.szám

M E G Ú J U L Ó

E N E R G I Á K

hez (nyugdíjasházaknál, garzonházaknál, utak-, járdák-, kocsilehajtók jégmentesítésére, ipari és mezõgazdasági épületekhez: növényházakhoz, állattartási épületekhez; öntözõvíz-temperáláshoz; szárításhoz, élelmiszeripari célokra, távfûtésre és távhûtésre egyaránt).

ÖSSZEFOGLALÁS A földgáz, úgy tûnik hosszabb távon túl értékes primerenergia-hordozó ahhoz, hogy elavult vízmelegítõkben vagy kazánokban kizárólag hõtermelés céljából eltüzeljük. Nélkülözhetetlen, hogy a döntéshozók hosszútávra hozzanak megfelelõ szintû döntést arról, hogy a földgáztüzelésû kazánokat és vízmelegítõket, a villanybojlereket, valamint az ún. „energiafaló légkondikat” fokozatosan váltsák fel a tömegigényeket kielégítõ, különbözõ kivitelû és üzemmódú hõszivattyúk. Magyarországon kell gyártani és magyar munkaerõvel kell az adott helyszínekre betervezni, telepíteni, majd szervizelni, elsõsorban hazánkban és Közép-Kelet-Európában. A késõbbiekben a hõszivattyúk és a hõszivattyús rendszerek továbbfejlesztése is itthon történne. Nem terméket, hanem a szolgáltatást, a technológia megvalósítását kell támogatni, hogy késõbb máshol, pl. a környezõ

-

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

országokban versenyképesen forgalmazzuk, kivitelezzük és szervizeljük. A hõszivattyú, illetve a hõszivattyús technológiák megújuló energiahordozóink ésszerû felhasználásának eszköze elterjesztése országunk fejlõdésében kitörést hozhat. Akkor örülnék igazán, ha országunk zászlóvivõje lenne e technológia közép-európai elterjesztésének, egy nemzetközi méretekben kibontakozó, sikerre vihetõ és megvalósítható elképzelésnek Heller László nemzetközi hírû akadémikusunk születésének centenáriumi évében. AJÁNLOTT IRODALOM - Büki Gegely: Kapcsolt energiatermelés Mûegyetemi Kiadó, 2007. - Csináljuk Jól! energiahatékonysági sorozat 22. szám: A hõszivattyú (Szerzõk: Komlós Ferenc, Fodor Zoltán, Kapros Zoltán, Vaszil Lajos). Készült az Energia Központ Kht. megbízásából, UNDG/GEF ENSZ projekt keretében, Budapest, 2007. október/november (várható megjelenés).

KOMLÓS FERENC Okleveles gépészmérnök, épületgépész (BME), ny. vezetõ-fõtanácsos. MEE, MNT, ETE, MIPOET és MET Hidrogén Tagozat tagja, valamint az ÉTE Hõszivattyús Szakosztály elnökségének tagja.

[email protected]

VASDIPLOMÁT KAPOTT KERÉNYI A. ÖDÖN TISZTELETBELI ALELNÖKÜNK Kerényi A. Ödön Állami-díjas mérnök egyesületünk tiszteletbeli alelnöke - gépészmérnöki oklevelét 1942-ben szerezte meg. 1992-ben aranyoklevelet, 2002-ben gyémántoklevelet kapott. Tervezõ-szerelésvezetõ mérnökként helyezkedett el a Magyar Siemens Mûveknél. A háború után a Magyar Postánál, illetve a Kecskeméti Gyufagyárban dolgozott. Villamosenergia-ipari pályafutását 1949-ben, a Mátravidéki Hõerõmûben kezdte, ahol egy év múlva már vállalati fõmérnök volt. 1953-ban nevezték ki a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Villamos energia Igazgatóság helyettes vezetõjévé, iparági fõmérnökké. Részt vett az iparág átszervezésében, az új Villamos energia Törvény elõkészítésében. 1963-tól 1984-ig a Magyar Villamos Mûvek Tröszt mûszaki vezérigazgató-helyettese, majd 1984-ben történt nyugdíjba vonulását követõen a Tröszt szaktanácsadója volt, 1991 végéig. Jelentõs szerepe volt az iparág mûszaki fejlesztésében, az erõmûi- és hálózati beruházások megvalósításában, a villamosenergia-rendszer nemzetközi kooperációs kapcsolatainak kiépítésében, az iparág automatizálásában és számítógépesítésében. Elismert szakértõként mûködött nemzetközi bizottságokban, hazai és nemzetközi egyesületekben. Tagja a Világenergia Tanács Magyar Bizottságának és az MTA Energetikai Bizottságának. Fõszerkesztõje volt a Villamos Mûvek Üzemviteli Szabályzatának és az MVMT Statisztikai Évkönyvének. 1963 óta szerkesztõje az MVMT közleményeknek. A villamosenergia-ipar témáiról szóló cikkeit több hazai és külföldi folyóirat közölte. Számos fontos OMFB tanulmány témavezetõje és több videofilm készítõje. 2006-ban jelent meg „A magyar

villamosenergia-iparág története 1888-2005” címû könyve, amely életmûvét is dokumentálja. Eredményes tevékenységéért számos magas kitüntetést kapott. Elnyerte a Déri- és Életmû-díjat, kétszer kapta meg a Munka Érdemrend arany, egyszer ezüst, illetve az Állami Díj ezüst fokozatát. Húsz éves, nyugdíjas-kori munkáját a Kormány a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje adományozásával ismerte el. Az Egyetem Szenátusa vasdiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnöksége és tagsága, valamint az Elektrotechnika Szerkesztõsége nevében nagy tisztelettel gratulálunk tiszteletbeli alelnökünknek, Kerényi A. Ödönnek, jó egészséget és még sok-sok alkotó évet kívánunk! Dr. Bencze János fõszerkesztõ 5

2007. 10.szám

ELEKTROTECHNIKA

T E L J E S Í T M É N Y E L E K T R O N I K A

ÍVHEGESZTÕ TECHNOLÓGIÁK ÉS ELEKTRONIKUS ÁRAMFORRÁSAIK Horváth Miklós - Dr. Borka József - MTA-SZTAKI Az ívhegesztés az ipar, de különösen a gépgyártás területén nagyon hatékony, régóta alkalmazott technológiai eljárás. Eszközei folyamatosan korszerûsödnek. A teljesítményelektronika meggyorsította a technológiai eljárások és kiszolgáló eszközeik fejlõdését és kiszélesítette az alkalmazási területet. A BMEn GVOP pályázati támogatással létesített hegesztéstechnológiai laboratóriuma ennek oktatására szolgál.

BEVEZETÉS Az ívhegesztésnél az anyagegyesítéshez szolgáló hegfürdõt olvadékot - létrehozó hõt az elektróda és a munkadarab között kialakuló elektromos ív szolgáltatja. Az ív elõállításához és fenntartásához hegesztõ áramforrás szükséges. A modern, teljesítményelektronikai eszközökkel kialakított hegesztõ áramforrások - akár hálózati, akár akkumulátoros energiaellátással üzemelnek - többszörös energiaátalakítást végeznek az ívfeszültség, illetve íváram kialakítása érdekében.

ÍVHEGESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK

6

duló gázok és az olvadékzónára rakódó salak megvédi az ívet és az olvadékot a külsõ levegõ hatásától. A hegfürdõ kihûlése után többletmunkával a salakot el kell távolítani. Az elektródahegesztés egyszerû és biztonságos, esõ U–I jelleggörbéjû - áramgenerátor tulajdonságú - zárlatbiztos áramforrást igényel (lásd a táblázatot). Az elektronikus MMA hegesztõ készülékeket könnyû kezelni és szállítani. Mivel nem szükséges a hegesztéshez gázt használni, a hegesztés szabadban, szélben is elvégezhetõ. Az elektródahegesztést az ipartól a kézmûvességen át a hobbybarkácsolásig minden területen használják.

MIG - MAG hegesztési technológia esetében (MIG - Metal-Inert-Gas; MAG - Metal-Active-Gas) az elektromos ív egy dobra felcsévélt és elõtoló berendezéssel automatikusan a munkadarabhoz továbbított huzalelektróda és a munkadarab között kontakt gyújtás révén alakul ki, szintén a munkadarab és a huzalelektróda érintkezése során keletkezett szikra hatására. A pozitív polaritású huzalelektróda megolvad és cseppek formájában a munkadarabra rakódik. Mivel a huzalelektróda tölti be az adalékanyag szerepét, ugyancsak “fogyóelektródás hegesztés” történik. A MIG-MAG hegesztéshez feszültségtartó U-I jelleggörbéjû, feszültséggenerátor tulajdonságú, zárlat-biztos áramforrás szükséges (lásd a táblázatot). Az ívet és a hegesztés környezetét külön odavezetett védõgáz védi a külsõ leveI. táblázat - Ívhegesztési technológiák és azok hegesztõ áramforrásainak jellemzõi gõ hatásaitól. A kétféle elnevezés a védõgáz anyaA leggyakrabban alkalmazott ívhegesztési technológiák tulajgára utal. MAG technológiához széndioxidot, MIG techdonságait és a hegesztõ áramforrásokkal szemben támasztott nológiához semleges gázok keverékébõl álló védõgázt követelményeket az I.. tábázat szemlélteti. A táblázat elsõ használnak. A MIG - MAG technológia által nagy leolvadási három oszlopában foglaltak világítanak rá a bemutatott techteljesítmény és hegesztési sebesség érhetõ el. A pálcacsere, nológiák lényegére. varrattisztítás stb. elmaradása miatt nagy termelékenységet és gazdaságosságot biztosít az eljárás, ezért közkedvelt az iparKézi elektróda ívhegesztés (MMA - Manual Metal Arc) ban. Nagy hegesztési szilárdság és kitûnõ finomlemez megesetében az elektromos ív a munkadarab és a megolvadó munkálhatóság érhetõ el általa. Acél, alumínium és rozsdaelektróda - a hegesztõpálca - között ég, a hegesztõpálca mentes acél esetében egyaránt széles területen használható. egyidejûleg adalékanyagul is szolgál (“fogyóelektródás hegesztés”). Az ív begyújtása az elektródafogóba helyezett WIG - TIG hegesztési technológia esetén (WIG - Wolframhegesztõpálca munkadarabhoz történõ érintése által keletkezõ Inert-Gas, TIG - Tungsten-Inert-Gas - mindkét elnevezés alatt szikra hatására alakul ki, a munkadarabtól kissé eltávolított azonos eljárás értendõ) az elektromos ív a volfrám elektróda hegesztõpálca és a munkadarab között (un. kontakt gyújtás). és a munkadarab között jön létre. Nem a volfrám elektróda A hegesztõpálcát megfelelõ bevonattal látják el. A hegesztõaz adalékanyag, ezért nem sorolják e technológiát a pálca többnyire pozitív polaritású, de fordított polaritást “fogyóelektródás hegesztés” körébe. Az ív begyújtása az igénylõ bevonattal rendelkezõ hegesztõpálca is létezik (pl. a egyszerûbb berendezéseknél kontaktgyújtással is történhet, bázikus). A bevonat a hegesztés közben leolvad. A felszabaezeknél a volfrámcsúcsot a munkadarabhoz érintik, majd

ELEKTROTECHNIKA

2007. 10.szám

T E L J E S Í T M É N Y E L E K T R O N I K A

hegesztési helyzetbe hozzák (Lift-Arc). Az ív a keletkezõ szikra hatására alakul ki. A professzionális berendezéseknél a volfrámcsúcs soha nem érintkezhet a munkadarabbal azért, hogy ívgyújtáskor a volfrámcsúcs ne deformálódjon és a volfrám se szennyezze a hegesztendõ felületet. Az ilyen berendezések a hegesztési helyzetbe hozott volfrámcsúcs és a munkadarab között nagyfrekvenciás, nagyfeszültségû impulzusok által keltett szikra segítségével gyújtják be az ívet. Az ív rendkívül erõteljes, és nagyon jól vezethetõ. A WIG - TIG hegesztés az elektróda hegesztéshez hasonló, esõ U-I jelleggörbéjû, áramgenerátor tulajdonságú, zárlatbiztos áramforrást igényel (lásd I. táblázat). A volfrám elektródához a hegesztõ áramforrás negatív pólusa csatlakozik. Az ívet és a hegesztés környezetét külön odavezetett argon védõgáz védi a külsõ levegõ oxidáló hatásaitól. Az adalékanyagot kézzel, vagy különleges huzaladagolóval kell a hegesztési varrathoz vezetni. Acél, rozsdamentes acél, réz, titán stb. egyenárammal hegeszthetõ, alumínium, magnézium és azok ötvözetei a felületi oxidréteg feltörése érdekében csak váltakozó árammal hegeszthetõk. A WIG - TIG hegesztés elõnye az egyszerû kezelés. A könnyen irányítható ív hatására a hegesztési zóna viszonylag keskeny, az ív fröcskölés-mentes, a munkadarabon alig képzõdik reve. Salakmentes, határozott varrat keletkezik, amely nem igényel utómunkát. Az I. táblázat bemutatja, hogy az egyes eljárásokhoz milyen jelleggörbével rendelkezõ áramforrás szükséges. A hegesztõ áramforrásnak az IW, UW munkapontokat az I hegesztõáram függvényében a feltüntetett képlet szerinti, a pont-vonallal rajzolt egyenesen kell beállítania, esõ vagy merev jelleggörbével. Az IW, UW oszlopban a 400 A-es hegesztõáramhoz tartozó munkapont adatai láthatók. Vezérlés- és szabályozástechnikai vonatkozásban az egyes technológiák egy sereg más, sajátos követelményt is támasztanak. Az impulzus üzemmód, az un. 2-4 ütemû üzem, a hegesztési „start és stop” sebesség, az alap- és hegesztõáram beállítás, a hegesztõáram di/dt szabályozása és számos egyéb - technológiai tulajdonságot befolyásoló - vezérlési és szabályozási jellegzetességet azonban az I. táblázat nem mutatja be. Ezek kifejtésérõl terjedelmi korlátok miatt eltekintünk.

A KORSZERÛ ELEKTRONIKUS HEGESZTÕ ÁRAMFORRÁSOK FELÉPÍTÉSE A továbbiakban csak a hegesztõ berendezésekben optimálisan alkalmazható áramforrások teljesítményelektronikai felépítésével foglalkozunk (1.. ábra), arra koncentrálva, hogy

miként lehetséges a bemutatott technológiák számára egyetlen közös, univerzális hegesztõ áramforrást kialakítani. A hegesztõ berendezéseket általában az egy- vagy háromfázisú kommunális hálózat, ritkább esetben aggregátor vagy akkumulátor táplálja. A betápláló és a kimeneti oldal - a hegesztõ elektródák - között 5 kV-os szigetelési szilárdságú galvanikus függetlenséget kell biztosítani. A „szigetelõ eszköz” minden esetben az energiaátvitelt és a feszültségillesztést megvalósító transzformátor, ami a tradicionális berendezésekben robosztus méretû 50 Hz-es volt, a mai korszerû berendezésekben kisméretû, nagyfrekvenciás (20-100 kHz). Az energia átvivõ frekvencia nagymértékû megnövelése lehetõvé tette a transzformátor drasztikus mértékû súly és méretcsökkenését. A nagyfrekvenciás transzformátor primer tekercsének táplálása kapcsolóüzemû energiaátalakítót igényel, ami általában egyenváltó (DC/AC) átalakító, azaz inverter. Célszerû és takarékos a hegesztõáram vagy -feszültség szabályozását is az inverter vezérlése által megvalósítani, ami általában impulzusszélesség modulációval (PWM) érhetõ el legüzembiztosabban, az irodalom az ilyen megoldású hegesztõ áramforrást primer szaggatású jelzõvel illeti. A PWM-es beavatkozás helyett a szabályozási feladat ugyan rezonáns mûködésû energiaátalakítókkal, frekvenciavezérléssel is megvalósítható, azonban a rapszodikusan, tág tartományban változó terhelés miatt az ilyen hegesztõ berendezések üzembiztonsága egyelõre nem kifogástalan. Az energiaátvivõ - feszültségillesztõ transzformátor szekunder feszültségébõl nagyfrekvenciás diódás egyenirányító és szûrõ képezi az alkalmazott ívtechnológiához szükséges egyenáramot vagy egyenfeszültséget, amely acél esetében közvetlenül, alumíniumhegesztésre szolgáló AC-TIG berendezéseknél további energiaátalakító közbeiktatásával alkalmas a hegesztõelektródák táplálására. A hegesztõ áramforrás kimeneti oldala az inverterrel együtt valójában egyen-egyen (DC/DC) energiaátalakítónak tekinthetõ. Amennyiben az energiaforrás egyenfeszültséget szolgáltat (pl. akkumulátor), akkor jó esetben a hegesztõ áramforrás további energiaátalakítót nem tartalmaz, bár elõfordulhat, hogy a betápláló körben feszültségnövelõ egyen-egyen (DC/DC) energiaátalakító is található. Az esetek többségében azonban a hegesztõ berendezést hálózati energiával táplálják, ezért az 50 Hz-es váltakozó feszültséget egyenirányítani kell az inverter táplálásához. A betápláló oldali egyenirányító leggyakrabban egy- vagy háromfázisú vezéreletlen hídkapcsolás, amelynek kimenetére nagykapacitású puffer kondenzátor csatlakozik.

1. ábra: A korszerû elektronikus hegesztõ áramforrások blokkvázlatszerû felépítése

2007. 10.szám

7

ELEKTROTECHNIKA

T E L J E S Í T M É N Y E L E K T R O N I K A

2. ábrák - Hálózatszennyezõ (a.) és “hálózatbarát” (b.) hegesztõ áramforrás hálózati árama (Ih) és feszültsége (Uh ,Uh1)

-

H Í R E K

takozó feszültségû hálózatból csak a hálózati feszültség csúcsértéke környezetében vételez energiát a berendezés, nagy felharmonikus tartalmú és effektív értékû, impulzusszerû áram formájában (2/a.. ábra). A hálózatszennyezõ hatás „hálózatbarát” egyenirányító - pre-konverter vagy PFC (PFC Power Factor Corrector) - alkalmazásával elkerülhetõ. A „hálózatbarát” egyenirányító a hálózat számára minden esetben tiszta ohmos terhelést jelent (ld.. 2/b.. ábra), függetlenül attól, hogy kimenetére milyen jellegû terhelés csatlakozik.

ÖSSZEFOGLALÁS

2/a. ábra

Az ívhegesztési eljárások megvalósításához szükséges hegesztõ áramforrásokkal szemben támasztott követelmények összehasonlításból világossá váltak a hasonlatosságok és a markáns eltérések. Ezek mélyreható elemzésébõl kirajzolódik a közös, mindhárom ívtechnológia számára alkalmas univerzális hegesztõ áramforrás felépítésének lehetõsége, aminek számos gyakorlati és gazdaságossági haszna lenne. A cikket Dr. Veszprémi Károly, a BME-VET docense lektorálta. HORVÁTH MIKLÓS Tudományos munkatárs, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Intézet. Okleveles villamosmérnök, címzetes fõiskolai docens (BMF). MEE tag.

[email protected]

DR. BORKA JÓZSEF 2/b. ábra

Tudományos fõmunkatárs, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Intézet. Okleveles villamosmérnök, a mûszaki tudományok

A hagyományos egyenirányítóval rendelkezõ hegesztõ berendezés hálózatra gyakorolt visszahatása nagyon erõteljes, mert a nagykapacitású puffer-kondenzátor jelenléte miatt a vál-

NAPELEMES EGÉR

8

A NOW kutatóközpont munkatársai a Twente-i, az Utrechti és a Delfti Egyetem szakembereivel közösen négy éven keresztül dolgoztak a Sole Mio nevû egér megalkotásán. A tudósok jelenleg 15 lépesben tesztelik, hogy a vezeték nélküli egér mûködik-e egy napon át, illetve akár egy sötét irodában is. Amennyiben a teszt sikeres lesz, úgy évente világszerte több százmillió elemet lehetne megspórolni. Az egér mûködéséhez 20 mA áramerõsségre van szükség. Az eszköz környezetbarát, a beépített akkumulátor teljes erejû napsütés esetén akár 250 mA összegyûjtésére képes. Az egér a mesterséges fényt is át tudja alakítani a mûködéséhez szükséges energiává, azonban javasolt idõnként az ablakhoz vinni, vagy a párkányra kitéve napenergiával feltölteni a készüléket. A Sole Mio akár USB-porton keresztül is újratölthetõ.

ELEKTROTECHNIKA

kandidátusa. MEE tag.

[email protected]

50 MW-OS NAPERÕMÛVET ÉPÍTENE NÉMETORSZÁG A németországi Brandenburg tartomány déli részén épülhet meg a világ legnagyobb naperõmûve. A tervek szerint a létesítmény legnagyobb teljesítménye 50 MW, alapterülete 300 hektár, amibõl a modulok 142 hektárt foglalnának el. A brandenburgi erõmû a Turnow-Preilack melletti használaton kívüli katonai gyakorlóterén épülne. A munkálatok - a szükséges engedélyek megszerzése után - a jövõ év elején kezdõdhetnek, és várhatóan 2009-ben fejezõdnek be. A naperõmû megépítése mellett szól, hogy egy év alatt közel 50.000 tonna szén-dioxiddal kevesebb jutna a légkörbe.

Horváth Zoltán Forrás: www.zoldtech.hu

2007. 10.szám

H Í R E K

-

H I R D E T É S

75 ÉVE INDULT MEG AZ ELSÕ KORSZERÛ VILLAMOS NAGYVASÚTI KÖZLEKEDÉS A BUDAPEST-KOMÁROM VONALSZAKASZON Ebben az évben a magyar vasútvillamosítás jelentõs jubileumhoz érkezett. 2007. szeptember 12-én volt a 75. évfordulója a Magyar Örökség díjas Kandórendszerû villamos mozdonyok üzembeállításának, azaz a hazai nagyvasúti villamos vontatás üzemszerû megindításának a Budapest-Komárom vonalszakaszon. A nagyvasúti villamos vontatás - Európa különbözõ országaiban - három párhuzamos „útvonalon” indult el. Ezek a megoldások ma is együtt élnek az európai vasúthálózatokon. A városi közlekedésben a XIX. század utolsó éveiben tért hódító egyenáramú rendszer nagyvasúti alkalmazásának határt szab az alkalmazható felsõvezetéki feszültség (1500 Volt). Az egyszerû villamos berendezésû jármûvet igénylõ városi közlekedésben azonban a mai napig ezt a megoldást alkalmazzák. Megmaradtak a korábban kiépített nagyvasúti egyenáramú hálózatok is (például Lengyelországban, Olaszországban, Szlovéniában és Hollandiában) de a mai, korszerû jármûvek már itt is jórészt váltóirányítóval, és a lényegesen üzembiztosabb váltakozó áramú motorokkal készülnek.

megtalálására. A Kandó-rendszerû energiaellátó rendszerhez ekkor társult a félvezetõkre épülõ áramirányítási technika és az egyenáramú soros motorok alkalmazása. A magyar vasúthálózatnak jelenleg 35 százaléka villamosított. Ezzel a meghatározó nemzetközi fõvonalak és a páneurópai korridorok vonalszakaszainak többsége villamos üzemû lett. A MÁV szállítási feladatainak jelenleg mintegy 86 százalékát villamos vontatással teljesíti. A jubileumi évfordulóhoz kapcsolódik, a MÁV História Bizottság nyilvános ünnepi ülése, melyet Egyesületünk a MEE, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE), a Magyar Közlekedési Múzeum, a MÁV Északi Jármûjavító Kft. és a MÁV Nosztalgia Kft. közremûködésével rendeztek 2007. szeptember 27-én, a Magyar Vasúttörténeti parkban.

A MÁV sajtóközleménye alapján összeállította: Dr.. Bencze János

Tovább él ugyanakkor az egykori német ipar által a XX. század elején kifejlesztett, és az általa akkoriban befolyásolt területeken kiépített 15 ezer Volt feszültségû, 16 2/3 Hz frekvenciájú váltakozó-áramú rendszer (pl. a német, az osztrák, a svéd, a norvég és a svájci vasutak hálózatán) is, de az új jármûvek hajtási rendszere ma már itt is eltér az eredeti váltakozó áramú motoroktól. A harmadik technikai lehetõség kidolgozása Kandó Kálmán és munkatársai nevéhez fûzõdik, ennek elsõ nagyvasúti megvalósítási jubileumát ünnepeljük 2007 szeptemberében. Kandó Kálmán nagyjelentõségû változtatást hajtott végre mindkét korábbi megoldáshoz képest, amikor a nagyvasúti villamos vontatást az országos villamosenergia-ellátó rendszerre telepítette. A váltakozó áramú aszinkron motorok nagyvasúti hajtómotoronkénti alkalmazása abban az idõben igen kreatív mérnöki tevékenységet igényelt, de sikerült üzemi célra elfogadható megoldást találni.

KORSZERÛ VILLAMOS SZIGETELÕANYAGOK 2007. SZIMPÓZIUM Idôpont: 2007. november 20. Helyszín: MTESZ (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.), 702. sz. konferencia terem PROGRAM Megnyitó E. Bourgeois cég villamos szigetelõ anyagai az A-tól C osztályig Új öntõgyanták a Korax Kft.-tõl

A jármûvek hajtási rendszerében az elmúlt háromnegyed évszázad alatt bekövetkezett fejlõdés teljes mértékben megoldotta a kezdet nehézségeit, igazolta Kandó Kálmán és munkatársai merész és következetes fejlesztési munkáját. Ma a világon új villamosítást szinte egyeduralkodó módon csak az országos energiaellátó rendszerre alapozva építenek, ipari periódusú váltakozó áramú felsõvezetéki rendszerrel.

10.15

Az 1960-as évektõl a vasúti szállítás dinamikus növekedése Európa-szerte kikényszeríttette a villamosítás gyorsítását. Széleskörû kísérletek indultak a legjobb technikai megoldás

A részvétel díjtalan. Információ és elõzetes bejelentkezés: Korax Kft: Telefon: 311-5623.

2007. 10.szám

9.00 9.15 9.45

Kávészünet

10.30 11.00

Égésgátolt anyagok Gyanták és szálas szigetelõanyagok összeépülése

11.30 12.00

Konzultáció Állófogadás

ELEKTROTECHNIKA

9

V I L L A M O S

E N E R G I A

ALÁLLOMÁSI ÉS ERÕMÛVI JELÖLÉSEK E. Nagy János

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A magyarországi áramszolgáltatók, illetve erõmûvek elsõdleges célja - alállomási beruházásaik során - gazdasági helyzetüknek megfelelõ, mûszakilag hosszú távon megbízható készülékek kiválasztása, és üzemeltetése. A hálózati elemek megbízható azonosítása sajnos a közelmúltban nem került elõtérbe, mert a fõ szempont maximum a szabványnak megfelelés és az idõtállóság volt. Ennek megfelelõen üzemeltetõi területenként is számtalan megoldás született, amelyek az évek multával sokszor még az igényként emlegetett idõtállóság próbáját sem állták ki. A minõség és a szabványszerûség jelenleg is elsõsorban a kivitelezõk, valamint a mûszaki ellenõrök szakmai lelkiismeretén múlik.

ÜZEMELTETÔI ÉS BERUHÁZÓI IGÉNYEK • Olyan idõ- és idõjárásálló megoldásokat kell alkalmazni, melyek a szakmai és gazdasági érdekeket hosszú távon képviselik. • A megoldás 100%-ban feleljen meg valamennyi vonatkozó magyar és európai szabvány követelménynek. • A technológia legyen teljes körûen kompatibilis a hálózati engedélyes elvárásaival és a tulajdonosi elõírásokkal.

MEGOLDÁSI JAVASLATOK • A vezetékek ill. egy erû kábelszerû vezetékek mérettartománya (0,2–1000 mm2) legyen teljesen lefedve • Üzemi hõmérséklet tartomány -50ºC és +80ºC között legyen Az elmúlt 10 év technikai fejlõdésével nagyon sok jó minõségû jelölõ-azonosító termék jelent meg a hazai piacon. A különbözõ gyártók szinte minden évben bemutatják termékeiket a felhasználóknak az ipari vásárokon és az egyedileg szervezett termékbemutatókon. A megoldások vizsgálata során kiderült, hogy rendszerszinten csak néhány cég jelölõrendszere felel meg leginkább a megfogalmazott igényeknek és követelményeknek. Ezek olyan rendszerek, amelyek a villamos szerelésben minden jelölést idõtállóan megoldanak. Ezek a rendszerek az elsõk az Európai Unióban használt jelölõrendszerek között, a tanúsított minõsítések alapján. Van olyan fejlesztõ cég, amely teljes körû villamosipari jelölõrendszert ajánl, ahol egy géppel megoldható a teljes villamos rendszer jelölése! A felhasználói szoftverek könnyen kommunikálnak valamennyi tervezõszoftverrel. (OMEGACAD, EPLAN, WS-CAD, AUTOCAD…) A jelölések külalakjában pontosan olyan szabadkezet adnak, mint bármelyik ma használatos szövegszerkesztõ szoftver. A jelölõkre felírható szöveg, szám, táblázat, speciális egyedi karakter, céglogó vagy akár aláírás a szerelõtõl.

AZ EGYSÉGES BEVEZETÉS KÖVETELMÉNYEI MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEK

10

• A kültéren felhasznált anyagok legyenek UV állóak, napsugárzás hatására ne öregedjenek el, ne keményedjen ki az anyag; okozva ezzel eltörését • A változó és a szélsõséges idõjárási feltételeket is jól bírja ne fakuljon ki, és ne repedezzen be a felület • A termékcsalád rendelkezzen halogénmentes alapanyagú jelölõvel is; mivel a jövõben ez a feltétel a kezelõterekben a kábeleknél és a vezetékeknél is követelmény lesz • Különféle színekben gyártott feliratozható jelölõk legyenek, melyek megkönnyítik a feszültségszintenkénti, illetve a funkcionális megkülönböztetést • Feleljen meg a különbözõ felületek (üveg, fém, festett, porszórt, korrodált fém, mûanyag, stb.) rögzítési követelményeinek: tartós és környezetbarát ragasztófelülettel rendelkezzen, kötegelhetõ változat esetén fontos a szakítószilárdság mértéke is • Széles felirati mérettartományok legyenek: sokszor elég 3-4 karakter, más esetben pedig több sorban kell leírni az adatokat, a precíz azonosítás érdekében • A feliratok mérete olvasható legyen, illeszkedjen a környezethez; ezért a karakterek formája legyen könnyen választható (vastagon szedett, dõlt betû, stb.) • A feliratok anyaga idõtálló legyen: a felvitt karakterek mérsékelten legyenek vegyi anyag és lángállók (kisebb elektromos zárlat és tûz esetén is olvasható maradjon)

ELEKTROTECHNIKA

• Legyen kidolgozott technológia valamennyi általános hálózati elemre. • A helyi üzemeltetõi, illetve karbantartó csoportok, és a fõbb kivitelezõ cégek rendelkezzenek a rendszerrel. • Minden érintett legyen kiképezve a jelölõrendszer teljes körû használatára • Minden tervezõ (külsõ és belsõ) legyen kiképezve rendszerismeretre (rendelkezzenek technológiai mintagyûjteménnyel). • A kiviteli és karbantartási tervekben rögzíteni kell a jelölések alkalmazását. • Beszállító rendelkezzen a felhasználó által megadott jelölõk negyedéves mennyiségével.

ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLAT A helyszíni szereléseknél a szerelõk minél könnyebben kezelhetõ és lehetõleg durva kézzel is gyorsan, valamint könnyen rögzíthetõ megoldásban gondolkoznak. A kivitelezõk sajnos igyekeznek lehetõleg olcsó megoldásokat alkalmazni, amely az üzemeltetõknek azonosítási problémát okoznak, és ez jelentõsen megnöveli egy üzemzavar esetén az energiaellátás kiesési idejét. Ezért a hálózati elemek és a kapcsolatok jelölésénél a felhasználó társaságoknak elengedhetetlen meghatározni, elõírni és kontrollálni a felhasznált jelölõk pontos típusát és felhasználási területét.

2007. 10.szám

V I L L A M O S

Az áramszolgáltatók és az erõmûvek területén évek óta kizárólag minõsített kivitelezõ cégek dolgoznak. Valamennyien képzett munkaerõvel rendelkeznek, az elõírt szerszámokkal és eszközökkel vannak felszerelve, melyeket kötelesek használni. A kivitelezõk szakemberei képzettek - pl. a hálózati elemek telepítésére, feszültség alatti munkavégzésre, illetve a kábelszerelésre - azaz rendelkeznek beruházók számára nélkülözhetetlen szakmai tudással. A fentiek miatt meg kell határozni, hogy melyik területen milyen jelölõt kell alkalmazni. A jelöléseket egységessé kell tenni a társaságokon belül, és a rendszerét hasonlóan elõ kell írni a kivitelezõ cégeknek, mint az alkalmazandó készülékeket, védelmeket és technológiákat. Ki kell dolgozni, illetve a készülékkel együtt átvenni az alkalmazáshoz szükséges technológiát, valamint a jelölések egységes tartalmi elemeit vezetékjelölésre, kábelek jelölésére, készülékek jelölésére valamint berendezések feliratozására.

KIVÁLASZTÁS HÁLÓZATI ELEMEKRE (KONKRÉT JAVASLATOK)

VEZETÉKEK JELÖLÉSE ELOSZTÓN BELÜL Hõre zsugorodó sárga színû vezeték-, kábeljelölõ csõ Az elosztó-, védelmi- és vezérlõszekrények valamint HFKV szekrényekben a belsõ huzalozásra használt hajlékony vezetékekre a sárga színû, zsugorítható vezetékjelölõ csõ javasolt. Felhasználása: nyomtatás a tervezõprogramból, azonosítás, felhelyezés a vezetékre. A felhelyezett jelölõcsõ zsugorítható, de hagyhatjuk „zászlós” kivitelben. 0,5 - 2,5 mm2 Mkh vezeték: Ø 4.8 x 12,5 - 19 mm (5-6 karakter) 4 - 6 mm2 Mkh vezeték: Ø 6.4 x 12,5 - 25 mm (1 ill. 2 sorban) 10 - 16 mm2 Mkh vezeték: Ø 9.5 x 12,5 - 25 mm (1 ill. 2 sorban) 16 - 240 mm2 Mkh vezeték: Ø 12.7 x 25 - 75 mm szabadon a vezeték átmérõ és a jelölésre kerülõ karakterek nagyságának és számának függvényében KÉSZÜLÉKEK TERVJELÖLÉSE ELOSZTÓN BELÜL Öntapadó matrica (sárga színû) Az elosztó-, védelmi- és vezérlõszekrények valamint HFKV szekrények belsõ készülékeinek szabványos tervjelölésére javasolt. A sárga színû matrica lehet a megoldás, de lehetõség van fehér ill. metál szín használatára. Felhasználása: nyomtatás a tervezõprogramból, azonosítás, felragasztása a készülékre

2007. 10.szám

E N E R G I A

modulkészülékekre:: (kismegszakítók, relék, optók; azaz kis felületû alkatrészek), 15 x 5 mm (1 vagy 2 sorban 1-8 karakter) nagyobb készülékekre: (megszakítók, távadók, tápok; nagyobb egységek) 30 x 20 mm (1, 2 vagy 3 sorban 1-20 karakter) 50 x 10 mm (1, 2 vagy 3 sorban 1-30 karakter) ELOSZTÓBERENDEZÉSEK BELSÕ ÉS KÜLSÕ FELIRATI TÁBLÁI Két megoldás javasolt: paneljelölõ (vastag kiemelkedõ) gravírtábla helyett matrica (etikett) (vékony) Kezelõi felület jelölése (elosztó vagy berendezés tervjele, mezõszáma, adattábla, stb.) Funkcionális feliratként (KI, BE, AUT, II.tr., sü.tr., feszültségváltó, stb.) Szabványos tervjelölésként Gyártói és karbantartói adattáblaként (metál színû matrica javasolt) A HAJLÉKONY paneljelölõ tábla megjelenése esztétikailag karakteresebb, mint a matrica. Polifoam alapon poliészter felület, amely több színben létezik. Felhasználása: nyomtatás a tervezõprogramból, azonosítás, felragasztása az ajtóra KÁBELEK JELÖLÉSE - ALAPMEGOLDÁS Poliuretán (PUR) kötegelhetõ kábeljelölõ ALAP JELÖLÉSKÉNT javasoljuk KIF, KÖF és alállomási szekunder kábelhálózatokon kábelekre. Tervezõprogramból nyert adatok alapján nyomtatható a jelölõ, majd azonosítás után kötegelhetõ a kábelre. Méretek: 60x10, 75x15 és 75x25 mm az általánosak. A méretet az adatok mennyisége és az olvashatóság határozza meg. Színek: fehér, sárga, piros, kék, narancssárga és fekete. Feszültségszint és kábelfunkció alapján lehet kategorizálni. KÁBELEK JELÖLÉSE - HELYSZÍNI MEGOLDÁS LAMINAT kábeljelölõ, azaz védõfóliás és kötegelhetõ Kiegészítõ helyszíni jelölésként javasolt a kábelhálózatokon, hibaelhárítás ill. nem tervezett munkavégzés esetén. Felhasználása: felirat nyomtatása kézi hõtranszferes nyomtatóval vagy kézzel, majd kötegelés a kábelre Méretei 65x13, 103x15, 128x15, 178x15 mm, melyet az adatok mennyisége és az olvashatóság határoz meg. A cikkben leírtak komoly feladatot jelentenek, azonban az egységesen jelölt rendszerben nõ a hatékonyság és csökkenthetõk a kiesés miatti veszteségek.

E. NAGY JÁNOS MEE tag Tel: +36 (30) 948-4410

[email protected]

ELEKTROTECHNIKA

11

V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A

SPLIT - EGY LÉPÉS A JÖVÕ FELÉ Kovácsné Jáni Katalin Napjainkban a LED technológia rohamosan fejlõdik. Mára már számos világítási feladatra alkalmaznak világító diódákat, régen túllépve az eredeti kijelzõfény funkciót. A LED-ek fényhasznosítása és fényárama folyamatosan nõ, és ezzel együtt felhasználhatóságuk köre is. A hidegfehér fényû (76000K) világítódiódák területén az elmúlt év folyamán gyakorlatilag megkétszerezõdött a fényhasznosítás, de a sokkal jobb vizuális komfortot adó melegfehér LED-ek (;3000K) fejlõdése sokkal lassabb volt. Ez a maga 40 lm/W-os fényhasznosításával eddig nem volt alkalmas kültéri világítási feladatokra.

1. ábra

a projekt világítástervezõje és Nikola Radeljkovic tervezõ, aki a Riva látványterveit készítette. A mûszaki kihívásokról Luc Coppers tájékoztatta a hallgatóságot: létre kellett hozni egy olyan LED típust, amely melegfehér fényt ad megfelelõ megvilágítási mellett. A fehér fényt kék LED-ek és foszfor kombinálásával lehet elérni, ám a foszfor arányának növelése rontja a fényhasznosítást. Ezt az ellentétet kellett áthidalni, ami 2007 januárjára sikerült is a szakembereknek. Olyan LED-eket fejlesztettek ki, amelyeknek színhõmérséklete ;3000K, fényhasznosításuk pedig 55 lm/W. A létrehozott világítási berendezések az elõírt Emin= 15 lx helyett Eav=32 lx-ot értek el.

2006 augusztusában a horvátországi Split város vezetése részérõl felké2. ábra rés érkezett a Schréder csoporthoz, vajon megoldható-e Split nevezetes tengerparti sétányának, a Rivának köz- és díszvilágítása LED technológiával. A város legjelentõsebb nevezetessége az 1700 évvel ezelõtt épült Diocletianus palota. (1.. ábra) Az épületegyüttes elõtti, pálmákkal szegélyezett tengerparti korzó a A tervezés során a sétányt zónákra osztották, ahol különbözõ Riva, amely ezzel az újszerû világítási megoldással a múltat mértékû megvilágítási szinteket alkalmaztak. Minthogy a LEDés a jövõt köti majd össze. A kihívás óriási volt, mind a ekkel történõ világítás igen irányított, így ki kellett dolgozni mûszaki igényeket illetõen (optimális megvilágítási szint, egy pontos módszert a LED-ek pozicionálására azért, hogy 3000K körüli színhõmérséklet, dinamikus vezérlés, városképbe kiváló egyenletességet érjenek el a megvilágításban, valamint illeszkedõ design), mind a projektre rendelkezésre álló, nagyon hogy pontosan azok a területek legyenek megvilágítva, szoros - nem egész 10 hónapos - határidõ miatt. amelyeket terveztek. A Schréder K+F Központja számítási programot dolgozott ki az optimális fotometriai konstrukció A Schréder csoport szakemberei felvállalták a kihívást, amely meghatározásához. a világon eddig egyedülálló világítási megoldás létrehozására

12

szólt. Természetesen a közvilágítással együtt maga a Riva A sétány turisztikai szerepébõl adódóan igény mutatkozott sétány is megújult. (2.. ábra) dinamikus effektusok létrehozására. A tervezett DALI vezérHét hónapra volt szükség a koncepciók kidolgozásához és a lésû, dinamikus rendszer valóban igen sok világítási stílust és tervek elkészítéséhez, így mindössze három hónap maradt a ünnepi hangulatot tud létrehozni, és egyben lehetõvé teszi az gyártásra és kivitelezésre. Mindez megoldhatatlan lett volna a energiafelhasználás csökkentését is. szoros napi kapcsolat nélkül, amit megnehezített a távolság. Elmondható, hogy a rendelkezésre álló rövid idõ alatt egy Míg a lámpatesteket és a világító- és utcabútorokat horvát olyan kézzelfogható közvilágítási lámpatestet szakemberek tervezték és gyártották, addig a 3. ábra sikerült kialakítani, amely az ilyen típusú alkalLED-es világító egységek fejlesztése, termazások számára ugyanazt a fényeloszlást és vezése, kivitelezése Belgiumban folyt. Végül a ugyanazt az állandó színhõmérsékletet kínálja, Riva projekt elsõ üteme a vállalásnak mint a hagyományos közvilágítás. Az alkalmegfelelõen, 2007. május 7-én átadásra került, mazott technikának köszönhetõen mindez azzal a szaklapok meghívott képviselõinek július 5párosult, hogy a megvilágítás egyenletessége én nemzetközi sajtótájékoztató keretében kiváló lett. Meglepõ módon még a LED-eknél mutatták be. fellépõ általános problémát - a káprázást - is sikerült nagymértékben kiküszöbölni. A rendezvény házigazdája a Schréder csoport A projekt májusig lezárult szakaszában tizenöt marketingigazgatója, Luc de Lamalle volt. A lámpatest került telepítésre. Mindegyik lámpasajtótájékoztatón elõadást tartott Diana Galic,

ELEKTROTECHNIKA

2007. 10.szám

V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A

test 180 db nagyteljesítményû, meleg színû, 3000 K színhõmérsékletû fényt kibocsátó LED-et foglal magába. A lámpatestek 45 db IP67-es védettségû modulból állnak és mindegyik modulhoz 4 LED tartozik. (3.. ábra) Bár futurisztikus megjelenése megosztja a közvéleményt, vitathatatlan, hogy világítástechnikai szempontból példa értékû 4. ábra

-

H Í R E K

projekt valósult meg, mely elõrevetíti a LED-ek alkalmazásának létjogosultságát a közvilágítás területén is. (4.. ábra)

KOVÁCSNÉ JÁNI KATALIN Okleveles gépészmérnök, okleveles gazdasági mérnök, a MEE-VTT tagja, a MEE Kommunikációs- és marketingbizottságának tagja.

[email protected]

AZ MVM ÉS A MAVIR KÖZÖS GONDOZÁSÁBAN MEGJELENT A „MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER 2006. ÉVI STATISZTIKAI ADATAI” Kevés olyan érdekes és informatív könyvet fogtam/forgattam az utóbbi idõben a kezemben, mint a „Magyar villamosenergia-rendszer 2006. évi statisztikai adatai”-ról szóló kiadvány. Valami olyan hihetetlen tömörséggel, mindenre kiterjedõen ismerteti a VER adatait, hogy felsorolni is szinte lehetetlen azokat a témákat, melyet a kiadvány felölel. Foglalkozik a rendszer tulajdonosi szerkezetével, a hazai termeléssel és felhasználással, a rendszer mûködési modelljével, a nemzetközi villamos energia forgalommal, a nemzetközi együttmûködések különbözõ formáival, az országos energia mérleggel, az MVM és a MAVIR gazdasági adataival, a rendszerre csatlakozó erõmûvek legfontosabb mûszaki adataival, a megújuló energiával és annak támogatási rend-

szerével, a különbözõ üzemzavarokkal, bemutatja a hazai hálózatok nyomvonal hosszát. A hazai helyzeten túltekintve, bemutatja az EU gazdasági kulcsszámait és energetikai mutatóit összevetve hazánkéval, az EU 25 tagországok és a tagjelöltek villamos energia forrásszerkezetét, bemutatja az EU 25-ök energetikai fejlõdését, hogy csak a legfontosabb témákat említsem. Mindezen felsoroltakat számos színes ábrával, diagrammal, táblázattal az egyszerû áttekinthetõség és jól kezelhetõség érdekében. Szó ami szó, érdemes kézbe venni, nagyon tanulságos olvasmány.

Dr.. Bencze János

AZ MVM ZRT. KÖZZÉTETTE 2006. ÉVI „FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉSÉT” Az MVM csoport fenntarthatósági jelentése a 2006. év gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményérõl számol be, immáron nyolcadik alkalommal. Tudvalevõ, hogy a Magyarország nemzeti villamos cégcsoportja ezer szállal kötõdik a környezethez, természeti gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt. A jelentés e szerteágazó kapcsolati rendszerrõl ad rövid áttekintést. Kicsit közelebbrõl tekintve megtudjuk, hogy a cégcsoport erõmûveket üzemeltet (köztük hazánk egyetlen atomerõmûvét), nagyfeszültségû villamos hálózatot létesít és üzemeltet, meghatározó szerepet játszik a villamosenergiakereskedelemben. Ezek a tevékenységek mind-mind valami módon kapcsolódnak, hatással vannak a környezetünkre. Ezekrõl a hatásokról ad áttekintõ képet - a nemzetközi elõírá-

2007. 10.szám

soknak is megfelelõ - Fenntarthatósági jelentés. Mi-mindenrõl is szól tehát ez a jelentés? Bemutatja az MVM csoportot, annak integrált irányítási politikáját, a stratégiát és fejlesztéseket. Foglalkozik a csoport gazdasági teljesítményével, az emberi erõforrásokkal. Jelentõs terjedelmet biztosít a környezet védelmének, és nem utolsó sorban a társaság társadalmi szerepvállalásának. Külön felhívnám a Fenntarthatósági jelentést forgatóinak figyelmét az utolsó fejezetre, amely a rövidítéseket és a magyarázatokat, valamint a definíciókat sorolja fel, lexikonszerû precizitással. A sok színes ábra, kép és diagramm élményszerûbbé teszi a jelentést. A kiadvány - stílszerûen - 100%-ban újrafelhasznált papírra készült. Dr.. Bencze János

ELEKTROTECHNIKA

13

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

-

H Í R E K

HOOR-TEMPIS MÓRIC EMLÉKEZETE 1908-ban kivált a Ganz gyár köteEgykori elnökünk (1938-1941), Dr. Verelékébõl, és mint magánmérnök szélesbély László a Hoor-ról írt nekrológjában körû mûszaki tanácsadói tevékenységet (Elektrotechnika, 1944. március 1.) befefejtett ki, amely nevét nemcsak jezõ mondatát ekként zárta: "Emlékét a hazánkban, de külföldön is az elsõ Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakértõk közé emelte. Az integer mindig kegyelettel fogja megõrizni és Magyarországon, Ausztriában és Olaszápolni.” Ez az ígéret egymagában is országban számos hõ és vízerõmû indokolja, hogy Hoor-Tempis Móric létesítése, tervének elkészítése, vagy maradandó emlékezetû munkásságáról Nagyszeben ma üzemének megszervezése fûzõdik megemlékezzünk. nevéhez. E sokoldalú gyakorlati tevéA vízerõmû-hasznosításban játszott kenység azonban nem gátolta õt abban, szerepe ugyancsak indokolja a róla való hogy számos értékes tanulmánnyal ne emlékezést. Tapasztalatainak felhaszgazdagítsa a hazai és a külföldi szaknálása esetén bizonyára nem két kis irodalmat. Ilyen irányú érdemei elismevízerõmû mûködne a hazai folyókon. Pl.: réséül a Magyar Tudományos Akadémia Tiszalöki vízerõmû. már 1902-ben levelezõ, majd 1937-ben Dr. Hoor 1867-ben, Nagyszebenben rendes tagjainak sorába iktatta. született. Középiskoláit az aradi gimnáziTevékenyen közremûködött a Magyar umban végezte, kitûnõ minõsítésû fizika Dr. Hoor a MEE 40. Közgyûlésen, balról az elsô Mérnök- és Építész Egylet, valamint a doktori képesítését 1889-ben a Bécsi Magyar Elektrotechnikai Egyesület Tudományegyetem Bölcsésztudományi munkájában. Elõadója volt az ezredévi karán szerezte. Tanulmányai befejezését (1896) kiállítás gépészeti és elektrokövetõen a Ganz és Társa Rt. technikai csoportjának az 1900. évi Villamossági gyárának munkatársa lett. Párizsi Világkiállítás magyar ipari Kezdetben a kísérleti osztályon dolgocsoportjának. A Magyar Mérnök- és zott, a méréstechnika fejlesztése mellett Építész - Egylet Közlönyének 1896. évi értékes tudományos mûködést fejtett ki. számaiban bõ terjedelemben ismerteti a Késõbb, 1902-tõl kezdve a villamos kiállított tárgyak pl. generátorok, erõmûvek tervezését és üzemének turbinák, transzformátorok stb. legszervezését végzõ osztály vezetõje lett, Tiszalöki vízerômû fontosabb jellemzõit. A Magyar Elektroigazgatói hatáskörrel. Az Õ tervei technikai Egyesület 40. ünnepi közgyûlésén az akkori elnök szerint épült 1902-1908 között az esztergomi, váci, gödöllõi, (1943-1946), Pétery István Hoor Tempis Mórt kérte fel, hogy bártfai, nagyenyedi, székelyudvarhelyi, debreceni és a fiumei elõadásában ismertesse magyar mérnökök és vállalatok úttörõ új hõerõmû, a besztercebányai és a kolozsvári vízerõmû, szerepét az elektrotechnikában. (lásd Elektrotechnika 1943. továbbá Ausztriában az új innsbrucki, a klagenfurti és klittenjúlius 1-jei számában) feldi vízerõmû. A 30-as, 40-es évek elején tevékenyen részt vett az állami bánhidai erõmû, a mátraaljai erõmû Építési Sipos Mikló ós Bizottságának felelõsségteljes munkájában.

MAGYARORSZÁG REEEP TAGSÁGA Magyarország társult a Megújuló Energia és Energiahatékonysági Együttmûködéshez (REEEP), errõl 2007. szeptember 24én írtak alá megállapodást a budapesti Brit Nagykövetségen.

14

A brit kormány kezdeményezésére megalakult REEEP 2003 októberében kezdte meg mûködését. Az együttmûködés célja a megújuló energia és energiahatékonysági technológiák világpiaci elterjesztését célzó globális társulás. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára úgy vélte, hogy az ország csatlakozása segíthet elérni a kitûzött feladatokat. A magyar energiastratégia várhatóan októberben kerülhet az Országgyûlés elé. A keretjellegû dokumentum részstratégiák-

ELEKTROTECHNIKA

ból áll, és 2020-ig határozza meg az egyes feladatokat. A REEEP-hez csatlakozó országok amellett, hogy használhatják az együttmûködés által kifejlesztett adatbázisokat és eszközöket, promóciós lehetõségekhez is juthatnak. A REEEPpartnereknek bizonyítaniuk kell, hogy a megújuló energia-rendszerek és az energia-hatékony rendszerek térhódításának elõsegítésén munkálkodnak, biztosítva ezen energia-hasznosítási megoldások anyagilag elérhetõvé tételét - mindenki számára.

Horváth Zoltán Forrás: www.zoldtech.hu

2007. 10.szám

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIKA 1968 ÉS 1978 KÖZÖTTI IDÕSZAKÁBÓL Végigtekintve a tárgyalt idõszak számait megállapítható, hogy a mûszaki-tudományos szakcikkek tekintetében egy termékeny idõszaka volt a lapnak. Sajnos az egyesületi életrõl sokkal kevesebb hírt közöltek, de ezt ellensúlyozzák az elektrotechnika csaknem egész területét felölelõ cikkek, melyek közül is a legterjedelmesebbek az automatika, szabályozástechnika, az egyenirányítók és félvezetõk, az erõmûvek és hálózatok, valamint az elméleti elektrotechnika témakörébõl kerültek ki.

A kor reklámjai Magyarországon az 1970-es években a 400 kV-os feszültségszint fejlesztését határozták el a 220 kV-os feszültségszint helyett. „A döntést jelentõsen elõkészítette, hogy a 400 kVos feszültségszintet a villamosenergia import miatt alkalmazni kellett, és a 220 kV feszültségû belsõ hálózat még csak korlátozott mértékben volt kialakulva. (Tersztyánszky Tibor: A 750-1200 kV-os feszültségszint magyar szempontból. 1974. 225-229.o.) Ennek eredményeként készült el a gödi 400 kV-os alállomás, melynek munkálatairól, kivitelezésérõl, a kapcsolatos szakmai tapasztalatokról több cikk is megjelent. „Vállalatunk, a Magyar Villamos Mûvek Tröszt Országos Villamostávvezeték Vállalata, a 400 kV-os létesítmények beruházója és üzemeltetõje, örömmel tájékoztatja az „Elektrotechnika” olvasóit, hogy az elsõ hazai Munkács - Országhatár - Göd 400 kV-os távvezeték és a gödi 400 kV-os alállomás 1969. április 8-tól kezdõdõen, a tervezett jellemzõknek megfelelõen, folyamatosan üzemel. (Csikós Béla: 400 kV Magyarországon. 1969. 157.o.)

A távvezeték a munkácsi 400 kV-os transzformátorállomásból indult, az országhatárt Lónya község határában keresztezte, megközelítette a sajószögedi 220 kV-os transzformátor állomást, majd a Gödi 400 kV-os transzformátorállomásnál végzõdött. „A Munkács - Országhatár közötti szovjet szakasz hossza 26,7 km. A 400 kV-os távvezeték magyarországi teljes hossza 259, 5 km.” (Szigeti Jenõ: Az elsõ hazai 400 kVos távvezeték tervezés. 1970. 254.o.) Elmondható, hogy Magyarország a 400 kV-os alállomás teljes erõsáramú berendezését hazai gyártású készülékekkel oldotta meg. A gödi erõsáramú berendezések többségét a Ganz Villamossági Mûvek szállította. (Kiss László: A 400 kVos transzformátor fejlesztési kérdései. 1970. 259.o.) Pár éven belül a külföldön megvalósított 750 kV-os átvitel, valamint az 1000-1500 kV-os A 400 kV-os feszítõoszlop berendezések kutatási eredményei felvetették ezen feszültségnek távlati, hazai alkalmazását. „A 750 kV-os távvezeték célja a meglevõ négy db 400 kV-os rendszerközi távvezetékkel együtt a KGST országos villamosenergia rendszereiben a villamosenergia termelés és felhasználás költségeinek csökkentése.” (A 750 kV-os távvezetékrõl. MVMT-OVIT tájékoztatás. 1975. 238.o.) Az erõmû-építkezések is folytatódtak Magyarországon: „Az 1970-ben üzembe kerülõ Gyöngyösi Hõerõmû berendezéseire fokozott mûszaki követelményeket írtak elõ, melyek nemcsak a turbogenerátorokra, hanem a segédüzemû motorokra is vonatkoztak. Az I-V. blokkhoz összesen 800 MW teljesítményû turbogenerátor kerül leszállításra. Mindkét típus teljes egészében a Ganz szerkesztése. (Mit szállít a Ganz Villamossági Mûvek a Gyöngyösi Hõerõmû részére. 1969. 83.o.)

Tiszapalkonyai Hõerõmû

A Gödi 400 kV-os alállomás

2007. 10.szám

Egy másik hír a Tisza Erõmû beruházásáról tudósít: „…a nehézipari miniszter 1971 júliusában kiadta a Tiszai Hõerõmû I. beruházás engedélyokmányát…” (Hazai hírek. 1973. 24.o.)

ELEKTROTECHNIKA

15

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

A kutatókat, mérnököket egyéb energiaforrások hasznosításának a lehetõsége is foglalkoztatta: „A francia hatóságokat az energiaválság arra ösztönözte, hogy meggyorsítsák a napenergia hasznosításának munkálatait… Azt kívánják meghatározni…, hogy viszonylag kedvezõtlen idõjárási körülmények között is hasznosítható-e a napenergia.” (Napenergia hasznosítási próbák. Külföldi hírek. 1974. 283.o.) „...a magyar villamosenergetikának minden hazai primer energiaforrásra szüksége van és minden olyan energia importot meg kell ragadnia, amelyet felkínálnak vagy a világpiacon gazdaságosan igénybe vehet.” (Kerényi A. Ödön: A magyar villamosenergia-rendszer fejlõdése. 1975. 321.o.) Már említést tesznek a készülõ paksi atomerõmû létesítésérõl: „A szovjet – magyar kormánymegállapodás rögzíti a 4x440 MW-os VVR reaktorokkal épülõ Paksi Atomerõmû programját és kedvezõ hozzáállást tapasztaltunk a folytatás iránt is…” (Kerényi A. Ödön: A magyar villamosenergia-rendszer fejlõdése. 1975. 321.o.). A vázolt programból kiderül, hogy „a villamosenergiaipar távlati forrásoldali fejlesztésének, minden hazai energiahordozó felhasználás mellett is az atomenergia lesz legfõbb bázisa és 2000-ben közel egyharmadát adja a hazai villamos energia termelésnek.”. (Kerényi A. Ödön: A magyar villamosenergia-rendszer fejlõdése. 1975. 321.o.)

Erõmûépítési koncepció 1976-2000 között

16

A nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1976 májusában rendezte meg „Az atomenergia és a nukleáris-tüzelõanyagciklus” témában nemzetközi konferenciáját. A lapban összegezték ezen konferencia legfontosabb eredményeit: „A konferencia egyértelmûen bebizonyította, hogy a nukleáris erõmûvek gyorsütemû fejlesztése a világ energiaszükségletének kielégítése szempontjából jelentkezõ szükségszerûség, és ehhez a fejlesztéshez a technikai lehetõségek megvannak.” Tovább leszögezi: „.igényli, hogy újszerû, jelentõs mértékben nemzetközi együttmûködésen alapuló intézkedések történjenek.” (Szili Géza: Az atomenergia és a nukleáris tüzelõanyag-ciklus helyzete a világon és fejlesztési kérdései. 1978. 3.o.) Az olajválság újra elõtérbe helyezte a dunai vízlépcsõrendszer elõkészítését. Az Állami Tervbizottság által 1975. június 23-án elfogadott beruházási javaslat a vízlépcsõrendszer megvalósítási idejét kilenc évben határozta meg. „A kivitelezési munkákat 1979. július 1-én kell megkezdeni, a beruházás teljes befejezésének elõirányzott idõpontja 1987. június 30. A villamosenergia-szolgáltatás 1983-ban kezdõdik a Gabèíkovo-i

ELEKTROTECHNIKA

vízerõmû I. sz. gépegységének belépésével.” (A Duna komplex hasznosítási programja. 1976. 327.o.)

Paksi atomerõmû, modell Az Egyesület 1973-ban költözött mostani helyére: „Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a MTESZ székház átköltözése során egyesületünk is új helyiségekbe költözött. …új címe: Budapest V., Kossuth Lajos tér 6-8.” (Értesítés. 1973. 33.o.) A MEE Mûszaki Filmbizottsága 1960 óta rendszeresen filmvetítéseket rendezett, melyen a hazai és külföldi elektrotechnikai filmeket mutatták be az Egyesület tagsága és más érdeklõdõk számára. A filmvetítéseken kívül a Bizottság „minden év október második felében megrendezi a Budapesti Elektrotechnikai Filmnapokat… évenként egy ország 15-20 filmje kerül bemutatásra, az elektrotechnika és a kapcsolódó tudományok területérõl.” (BEF’69. 1970. 77.o.) A Filmbizottság Kandó Kálmán születésének századik évfordulója alkalmából filmvetítést rendezett „Kandó-rendszerû villamosKandó Kálmán 1926-ban, Saronnoban mozdonyok” tárgyú oktatófilm bemutatásával. (Gohér Mihály: Kandó Kálmán emlékezete. 1969. 364.o.) Az Egyesület több évtizedes kezdeményezése egy Elektrotechnikai Múzeum érdekében a tárgyalt idõszakra körvonalazódott ki: „A Magyar Elektrotechnikai Egyesület megkezdi a Magyar Elektrotechnikai Múzeum elõkészítését. Kérjük t. Olvasóinkat, hogy az országos érdekû célkitûzést támogassák és nyújtsanak segítséget a múzeum kiállítási anyagának felkutatásával, gyûjtésével és rendelkezésre bocsátásával…” (Felhívás. 1970. 125.o.) A kezdeti anyaggyûjtést egy budai raktárhelyiségben kezdték el, ahova nagyszámú elektrotechnikai ritkaságot: gépet, készüléket, dokumentumot, fényképet gyûjtöttek össze. A gyûjtemény az Elektromos Mûveknél mûködõ helyi csoport gondozásában gyarapodott, „…bármilyen, az elektrotechnika tárgykörébe tartozó, muzeális jellegû anyag lelõhelyét csak közölni kell az egyesülettel, minden további teendõt elvégez a múzeum szervezésével foglalkozó lelkes gárda. Ha sikerül a következõ három év alatt a múzeum anyagát teljesebbé tenni,

2007. 10.szám

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

akkor 1975-ben, egyesületünk jubileumi évében megnyílhatna az elektrotechnikai múzeum.” (Egyesületi Élet. 1972. 144.o.) Az Egyesület megalakulásának 75 éves évfordulóját „fel kívánja használni arra, hogy a sajtó, a rádió és a televízió útján széleskörû tájékoztatást adjon az erõsáramú elektrotechnika szerepérõl és jelentõségérõl és fejlõdésének irányairól.” (A MEE 75 éves jubileumi éve. 1975. 79.o.) Így a központi rendezvényeken túl több más rendezvénnyel, illetve eseménnyel is megemlékeztek a jubileumról. Emléktáblát helyezett el az egyesület, részben az illetékes nagyvállalatokkal közösen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elsõ székházának épületén, a Jókai utcában. „Ugyancsak emléktábla hívja fel a figyelmet a Rákóczi úton arra, hogy itt gyulladt fel elõször a villamos közvilágítás Budapesten…” (A MEE 75 éves jubileumi éve. 1975. 79.o.) A Magyar Posta emlékbélyeget adott ki az egyesület alapításának 75 éves évfordulójára. „Egy elektrotechnikai múzeum létrehozása céljából… szervezett gyûjtõ-munka folyik. ...Az elektrotechnikai múzeum jubiláló kiállítását a Budapesti Elektromos Mûvek üzemen kívül helyezett Kazinczy utcai alállomásában nyitjuk meg. A kiállítás bemutatja a villamos gépgyártás, készülékgyártás, a villamos energiaszolgáltatás, a fogyasztói berendezések, a villamos mûszerek és az elektrotechnika oktatásának történetét…” (A MEE 75 éves jubileumi éve. 1975. 79.o.) A „Külföldi hírek” rovatban a technikai újdonságokról számoltak be. „A színpad kulisszái mögött színes lézer-fénnyel kísérleteznek. A Müncheni Nemzeti Színházban nemrégiben balettszerû vetítést tartottak az újonnan elõállított színpadi lézerrel… egy hangerõsítõ membránján keresztül vezetett zene ritmusa és dinamikája vezérli a lézer-figurákat…” (Külföldi hírek. 1972. 211.o.)

kifejlesztett új Lehel hûtõgépcsalád mintapéldányai. A Bosch cég licence alapján évi 300 ezer új típusú kompresszoros készülék gyártását tervezik Jászberényben. A Bosch - Lehel emblémával ellátott hûtõgépeket 1976-tól gyártják, s a megállapodás szerint évente 50 ezer darabot szállítanak az NSZKba.” (Hazai hírek. 1975. 200.o.) Mint tudjuk a magyar transzformátorgyártás története azonos a Ganz gyár transzformátor gyártásának történetével. A gyár fejlesztési tervei keretében a szerzõ felsorolja, hogy „felkészülünk legnagyobb transzformátoraink lökõfeszültégpróbáira, …korszerûsítjük a szigetelõ-elemek gyártását és általában felkészülünk a … nagyobb teljesítményû és feszültségû transzformátorok korszerû gyártására. (Dr. Kiss László: A magyar transzformátorgyártás fejlõdése 1900-1975 között és a jövõ fejlesztési tervei. 402.o.)

A Ganz elsõ 400 kV-os transzformátora 1978-ban 100 éves fennállását ünnepelte a magyar erõsáramú ipar, hiszen az iparszerû elektrotechnikai tevékenység a Ganzgyár Elektrotechnikai Osztályának létrehozásával 1878-ban vette kezdetét. „Az erõsáramú villamosgép- és készülékgyártó ipar ma hazánkban több mint 78000 embert foglalkoztat és 2 önálló kutatóintézet, 17 gyártó vállalat, valamint 6 szövetkezet tartozik hozzá.” (Papp György: 100 éves a magyar erõsáramú ipar, 1978. 1.o.) Ezen 100 éves múlt tapasztalatai, s eredményei tükrében a lap már a következõ tudós-mérnök generáció felé intézett biztató szavakat: „Szeretnénk lelkesíteni azokat a fiatalokat, akik az elõttünk álló igen szép, nem kevésbé nehéz, új feladatokat fogják megoldani és a hazai gépgyártás… jövõjét kell, hogy alakítsák, szebbé tegyék.” (Papp György: 100 éves a magyar erõsáramú ipar, 1978. 2.o.)

DR. ANTAL ILDIKÓ Kísérletek lézerfénnyel

Az OMM Elektrotechnikai Múzeum Igazgatója MEE tag

A lap többször ismertette Magyarország jelentõsebb exporttermékeit: „Elkészültek a nyugatnémet Bosch céggel közösen

2007. 10.szám

[email protected]

ELEKTROTECHNIKA

17

T E C H N I K A T Ö R T É N E T

BÁRÁNY NÁNDOR HALÁLÁNAK HARMINCADIK ÉVFORDULÓJÁRA Antal Ákos

Idén októberben lesz harminc esztendeje, hogy elhunyt Bárány Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja, a Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának egyetemi tanára, számtalan egyedi mûszerszerkezet kidolgozója, a mûszerfejlesztés nemzetközi hírû szakembere. Szakmai pályafutása csúcsát egyetemi tanárként érte el, azonban mint kutató-fejlesztõ, mint mérnök, mint katonai szakértõ, mint szakíró és mint fotómûvész [1] is egyaránt maradandót alkotott.

18

Somogyból elszármazott nemesi családban gyelet alá. Bárány Nándort 1949 végén az így született Kisbéren, 1899-ben. Középiskolai tanullétrehozott Optikai és Finommechanikai Központi mányait a budapesti Markó utcai Állami Kutató Laboratórium igazgatójává nevezték ki, Fõreáliskolában végezte. Röviddel az érettségi és ebben a beosztásában maradt 1954 végéig. után, 1917-ben katonai frontszolgálatra rendelték 1950-ben [4] illetve 1951-ben [5] törvényerejû be hadapród õrmesterként, ahonnan 1919-es rendelettel módosították az addigi tudományos visszatértekor - elsõ munkahelyén - a Székesfokozatok rendszerét, és egyúttal lehetõvé tetfõvárosi Gázmûveknél helyezkedett el. A Mûték, hogy a különösen nagyjelentõségû egyetem Gépészmérnöki Karára 1923 szeptemtudományos munkássággal rendelkezõ kutatóinberében iratkozott, ahol 1928 õszén szerzett tézeti vezetõk is folyamodhassanak a oklevelet. Az egész életére jellemzõ szakmai tudományok kandidátusa vagy a tudományok irányultságának kialakulására döntõ hatást az doktora fokozatért, melynek odaítélését a Oltay Károlynál hallgatott geodézia elõadások Magyar Tudományos Akadémia mellett mûködõ tettek. A Magyar Királyi Honvédséghez - egy Tudományos Minõsítõ Bizottságra ruházták. E Bárány Nándor vele kötött kötelezvény [1] alapján - mint mûszatestület 1952. december 31-én tartott ülésén [6] a múlt század hatvanas éveiben ki tüzér tisztviselõ került fõhadnagyi rangban, s Bárány Nándort a tudományok doktorává beosztást kapott Süss Nándor Precíziós Mechanikai minõsítette. Az Akadémia 1953. május 30-án, az évi rendes Intézetében (a késõbbi Magyar Optikai Mûveknél), ahol közgyûlésén [7] tartotta az új rendes és levelezõ tagok megszakítás nélkül tizennyolc éven keresztül dolgozott. választását, melyen az elõzetes jelölésekre alapozott szavazás Egyetemi tanulmányai alatt - elsõsorban a geodéziai mûszerek alapján Bárány Nándor ellenszavazat nélkül lett az MTA VI. területén - szerzett ismereteit itt sikerült egy életre szólóan Mûszaki Tudományok Osztályán levelezõ tag. Ajánlói között elmélyíteni. Ebben az idõszakban nyílt lehetõsége meglátogatvolt Barta István, a Távközlési Kutatóintézet alapítója, a ni az akkori európai mûszergyártás fellegvárait, ott személyes Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Kara Híradásés szakmai kapcsolatokat kialakítani. Több alkalommal járt a technikai Intézetének késõbbi igazgatója. jénai Zeiss, a wetzlari Leitz és a müncheni Steinheil-Ertel mûveknél. Ebben az idõszakban állította össze és adta ki elsõ A Budapesti Mûszaki Egyetemen a mûszerszakos mérnökök szakkönyvét [2], amely igen komoly szakmai elismerést hozott nappali képzése az 1952-53-as tanévben indult meg, az 1949számára. 1938-ban mûszaki fõtisztviselõként mérnök százaben alakult Villamosmérnöki Kar keretében. Az eredeti dossá, majd 1942-ben mérnök õrnaggyá léptették elõ. elképzelések szerint az erõs- és gyengeáramú melletti mûszer Az addigra felhalmozott katonai mûszer tudásának köszönszak idõvel önálló karrá vált volna, melyen belül négy tanhetõen a második világháború során harctéri szolgálatra nem széket állítottak volna fel, egy méréstechnikai és automatikait, rendelték, hanem mindvégig a Magyar Optikai Mûveknél telegy optikait, egy általános mûszertanit és egy finomjesített szolgálatot. 1944-ben jelentette meg második szakmechanikait. E tervekbõl mindössze annyi valósult meg, hogy könyvét „Elméleti és gyakorlati mûszertan” címmel [3], amely 1954 elején megalakult a Villamosmérnöki Kar Mûszer és már teljesen kikristályosodott formában viselte azokat a stiláris Finommechanika Tanszéke. Az egyetemi tanács [8] a kiírt jegyeket, amelyek annyira jellemzõek rá és a késõbb meghárom docensi állás egyikére dr. Bárány Nándort kinevezését jelent és a szakma számára sokkal ismertebb szakkönyveire, javasolta, melyet 1954. május 15-i hatállyal nyert el félállású illetve egyetemi jegyzeteire. Inkább leíró jellegû, rendkívül részegyetemi docensként úgy, hogy emellett az Optikai és letes és szemléletes stílusával a magyar mûszeripari szakFinommechanikai Központi Kutató Laboratórium félállású tudoirodalomban egy teljesen egyedi mûfajt sikerült kialakítania. A mányos tanácsadója maradt egészen 1956 végéig. A mûszer háború utolsó napjaiban a gyárral együtt elõször Lövõre, majd szakos hallgatók részére nagysikerû elõadások keretében az az alsó-ausztriai Gmundenbe került. 1946 elejei hazatérése optikai eszközök számítását adta elõ. 1956. augusztus 1-jétõl után a Gamma Optikai és Finommechanikai Gyárhoz került, félállású [9], majd 1957. január 1-jétõl fõállású egyetemi tanár ahol 1947 végéig tudományos tanácsadóként dolgozott. a Villamosmérnöki Kar Mûszer és Finommechanika Tanszékén. Idõközben a háború elõtti, mérnök-õrnagyi rendfokozatát elisUgyanezen év szeptemberétõl az újonnan létrehozott Finommerték, ami alapján a Katonai Átvételi Bizottsághoz, illetve a mechanika-Optika Tanszékre helyezték át, amelynek 1967-es Honvéd Haditechnikai Intézethez osztották be. nyugdíjba vonulásáig tanszékvezetõ egyetemi tanára volt. 1949 tavaszán az akkori kormány rendeletet alkotott az ipari Egyetemi pályafutása alatt az oktatás, a kutatás és rendkívül kutatás megszervezésérõl, mely keretén belül központi szerteágazó publikációs tevékenysége mellett kivette részét az kutatólaboratóriumokat rendeltek a nehézipari miniszter felüintézmény közéletbõl is, tagja volt az egyetem tudományos

ELEKTROTECHNIKA

2007. 10.szám

T E C H N I K A T Ö R T É N E T

tanácsának, szerkesztõbizottsági tagja volt a Perodica Polytechnica Villamosmérnöki Kar által gondozott sorozatának. „Elméleti és gyakorlati mûszertan” címû könyvét 1947-ben jelentõsen átdolgozott és kiegészített formában [10], az eredetileg négy kötetesre tervezett „Optikai mûszerek elmélete és gyakorlata” címû, és legjelentõsebb munkájának tekinthetõ ötrészes sorozat bevezetõ darabjaként jelentette meg. A mû hamar elfogyott, így a további kötetek szerkesztése mellett az elsõt 1953-ban átdolgozott formában [11] újra kiadták. A teljes sorozat hatkötetes lett, mert a második részt terjedelmi okokból két részre kellett bontani, és ezek külön jelentek meg. Szinte teljes leírását adta a kor hazai és nemzetközi mûszertechnikai ismeretanyagának. A sorozatnak egyediségén túl két különösen nagy értéke van: egyrészt az, hogy benne - szerényen ugyan, de beazonosítható formában - bemutatta saját fejlesztésû mûszertechnikai szerkezeteit, megoldásait, másrészt jelentõs számban helyezett el benne képeket a saját és a baráti köréhez tartozó fotómûvészek kapcsolódó munkáiból. A teljes sorozat közel négyezer háromszáz oldalon, mintegy ötezer fényképet és ábrát tartalmaz, melyek jelentõs részét eltekintve a gyári képektõl - maga készítette és rajzolta.

szervezésében megtartott Televízió-technika Szakmérnöki Tanfolyam hallgatói részére. Munkatársaival [14] 1975-ben közös szabadalmi bejelentést tett [15] televíziós felvevõkamera által felvett tárgyak kontúrrajzának képzésére alkalmas alakfelismerõ berendezés tárgyában. 1977. október 6-án halt meg [16] Budapesten, emlékét elsõsorban mûvei õrzik, melyek alapján méltán tekinthetjük a huszadik századi magyar mûszeripar egyik legkiemelkedõbb alakjának.

Bárány Nándor által tervezett és - szakmai irányítása mellett az Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratóriumban készített, a sztereoszkópikus látóképesség meghatározására szolgáló gömbtükrös berendezés elektromos bekötési vázlata

A Bárány Nándor életével és munkásságával kapcsolatos anyaggyûjtés során nyújtott segítségéért ezúton fejezem ki köszönetemet Batalka Krisztinának, Hay Dianának, dr. Kiss Mártonnak és Perjés Andreának. HIVATKOZÁSOK:

Saját készítésû ábrák az „Optikai mûszerek elmélete és gyakorlata” címû könyve elsõ kötetébõl (alsó ábra), illetve az „Elméleti és gyakorlati mûszertan”-ból (felsõ ábra)

A dinamikusan fejlõdõ magyarországi mûszeripar a szakember utánpótlást biztosító felsõoktatásra is igen komoly feladatot rótt. Ehhez kapcsolódóan a nappali illetve szakmérnöki képzés formájában zajló mûszertechnikai egyetemi oktatás tankönyv és jegyzetellátásából Bárány jelentõsen vette ki részét. Egyetemi jegyzeteire jellemzõ, hogy az elsajátítandó anyagot - a legfrissebb eredményekkel kiegészítve - közérthetõ formában adta közre. 1957-ben jelent meg a villamosmérnök hallgatók részére írt háromkötetes mûszertechnika jegyzete „Optomechanika” címen [12]. Élete utolsó szakaszában érdeklõdése az elektronikus képfelvevõk alkalmazásának optikai kérdései és az ezekhez kapcsolódó pszichológiai és fiziológiai optikai jelenségek felé fordult. E témában jelentetett meg egyetemi jegyzetet [13] 1966-ban a Mûegyetem Villamosmérnöki Kara, Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszéke

2007. 10.szám

[1] Fejér Zoltán: 100 éve született dr. Bárány Nándor, Fotómûvészet, 1999., 3.4. szám [2] rendesi Bárány Nándor: Bevezetés az optikai mûszerek elméletébe, különös tekintettel a katonai távcsöves mûszerekre és távolságmérõkre, Springer Gusztáv kiadása, 1932. [3] Bárány Nándor: Elméleti mûszertan, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, Budapest, 1944. [4] 1950. évi 44. számú törvényerejû rendelet újszerû tudományos fokozat bevezetése és elnyerésének szabályozása tárgyában [5] 1951. évi 26. számú törvényerejû rendelet a tudományok doktora tudományos fokozat bevezetése és az egyetemi oktatói, valamint a kutatóintézeti kutatói állások, illetõleg fokozatok szabályozása tárgyában [6] Közlemény a Tudományos Minõsítõ Bizottságtól, Akadémiai értesítõ, 1953. január LX. kötet – 497. füzet, 27-28. o. [7] Akadémiai értesítõ, 1955. július-augusztus LXII. kötet – 512. füzet, 307. o. [8] Az Egyetemi Tanács 1954. május 10-i ülésének jegyzõkönyve [9] Az Oktatásügyi Minisztérium 14/854-B6/3-1956 számú leirata [10] Bárány Nándor: Optikai mûszerek elmélete és gyakorlata I. kötet, Országos Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 1947. [11] Dr. Bárány Nándor: Optikai mûszerek elmélete és gyakorlata I. kötet, II. kiadás, Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Budapest, 1953. [12] Dr. Bárány Nándor: Optomechanika I.-III., Felsõoktatási Jegyzetellátó, Budapest, 1957. [13] Dr. Bárány Nándor: Optika-Fényméréstan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1966. [14] Többek között Dr. Kalló Péterrel, az egyik legjelentõsebb magyar, és nemzetközi szinten is elismert optikai tervezõvel. [15] Optoelektronikus körvonalrajz- (kontúr-) képzõ berendezés alakfelismeréshez, Szabadalmi leírás, bejelentés napja: 1975. VII. 28., lajstromszám: 171415. [16] In Memoriam Dr. Bárány Nándor 1899-1977, A Budapesti Mûszaki Egyetem Évkönyve 19977/78, 39. o.

ANTAL ÁKOS Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optikai és Mûszertechnika Tanszék MEE tag

[email protected]

ELEKTROTECHNIKA

19

V I L L A M O S

E N E R G I A

ÚJ RENDELET, ÚJ PROBLÉMA? Rejtõ Ferenc - Vincze Jánosné

A cikk a fogyasztói transzformátoroknak, illetve alállomásoknak az új EMC rendeletbõl következõ, sajátos telepítési problémáját emeli ki. Rámutat az ellentmondásosnak tûnõ helyzetre, valamint megoldási lehetõségeket is nyújt.

Az Európai Parlament 2004/108/EC irányelvében megújította az elektromágneses összeférhetõséggel (EMC) kapcsolatos korábbi, 89/336/EGK jelû határozatát. Ennek nyomán jelent meg a 62/2006. (VIII.30.) GKM rendelet, amely ez év július 20-án hatályba lépett. Bár uniós háttéranyagként 63 oldalas (!) angol nyelvû „Draft Guide…” is megjelent 2006. szeptember 25-én, vannak nyitott, vitatható problémák, sõt egyesek magát a Guide-ot is alaposan krtitizálják.

A fogyasztókat közvetlenül ellátó transzformátorok (a mindenkori terhelés mértékétõl is függõ), saját szórt tere általában csak néhány méteres sugarú, közelítõleg gömbszerû térfogatban érzékelhetõ. (1.. ábra) Ez utóbbi kijelentésünk azt jelenti, hogy a mágneses térerõsség a gömb „szélénél” eléri még az EMC szabványok „legszigorúbb”, 1…3 A/m-es értékét. (A térerõsség a transzformátor közvetlen közelében jóval nagyobb lehet, de távolodva erõsen csökken.)

A transzformátor MSZ EN 60076-1: 2003. szabványának 11. bekezdése (melynek forrása az IEC 60076-1 Edition 2.1. 2000. évi kiegészítése) szerint: „A transzformátorokat az elektromágneses zavar kibocsátását és a mágneses zavarokkal szembeni védettséget illetõen passzív elemnek kell tekinteni. Megjegyzések: 1: Egyes tartozékok érzékenyek lehetnek az elektromágneses zavaró hatásokra. 2: A passzív elemek nem hajlamosak arra, hogy elektromágneses zavarokat okozzanak…” (Dõlt betûs kiemelések a szerzôktôl.)

Jelzett térerõsség értékek az EMC elõírásaiban un. immunitási (zavar védettségi) értékként szerepelnek, tehát bizonyos, hogy az 50 Hz-es mágneses térre érzékeny berendezések (különösen az orvosi EKG, EEG, valamint általában a katódsugárcsöves készülékek, mágneses szenzorok) mûködése a határ felületen belül „kritikussá” válhat. Ilyen eset akkor következik be, ha a transzformátor tõszomszédságába történt nem kívánatos helyiség kialakítás, illetve berendezés telepítés.

A fenti, 2. megjegyzést további pontosításra szorulónak találjuk. Esetenként, néhány méteres távolságon belül jelentkezhet a transzformátor saját zavaró hatása. (Itt nehogy nagykanizsai jellegû esetre gondoljunk, hiszen ott jóval nagyobb távolságra voltak az „érintett” személyek!) A transzformátor és (meghatározóan csak a szekunder oldali) kivezetése körüli szórt mágneses tér - kisebb-nagyobb mértékben - törvényszerûen létrejön. A fõ kérdés az, hogy a még mértékadónak tekinthetõ erõsségû tér határa milyen kiterjedésû, továbbá, hogy ez mennyire a transzformátor saját szórt tere, vagy mennyire a csatlakozó nagyáramú vezetékeké. Kérdés lehet az is, hogy az ilyen, a térbeli kiterjedésében viszonylag erõsen korlátozott zavaró tér esetében mennyire lehet jogos a szabvány „passzív elem” minõsítése?

20

A transzformátor saját szórt teréhez az elrendezéstõl, a kivitelezéstõl függõen a szekunderoldali kivezetés jelentõsen, bizonyos irány(ok)ban akár meghatározóan hozzájárul. Például a teljes szekunder áramot vivõ sínek körül általában a transzformátoréhoz hasonló méretû (csak itt hengerszerû!) a mágneses tér. Az 1..3A/m térerõsség határértékekre vonatkozó hengersugár 1600 kVA teljesítmény esetén elérheti akár a 10 m-es távolságot is! Célszerû ”kábelezéssel”, valamint a fázisok egyenletes áramelosztásával viszont jóval kisebb lehet. Vajon mennyire vannak tisztában fentiekkel a telepítõ tervezõk? Tudják-e, milyen módon lehet jelentõs térerõsség csökkentést elérni? Ha nem, akkor az új rendelet rákényszeríti õket!? Az új EMC rendelet 1. §-ának (2.) pontja szerint: „A rendelet alkalmazási köre nem terjed ki arra a berendezésre, amely fizikai jellemzõi eredendõ természete miatt olyan kis mértékû elektromágneses teret, illetõleg jelszintet

1. ábra - 630 kVA-es transzformátor mágneses terének 1 A/m-es határa két nézetben a CFW EMV Consulting cég mérései nyomán.

ELEKTROTECHNIKA

2007. 10.szám

V I L L A M O S

E N E R G I A

kelt, vagy ahhoz olyan kis mértékben járul hozzá, amely a rádió berendezések és elektronikus hírközlõ végberendezések, valamint más villamos berendezések rendeltetésszerû mûködését nem akadályozza….”.

- H Í R E K

Fontos ismeret, hogy az olajtranszformátor szórt mágneses tere eleve csak mintegy fele-harmada a hasonló teljesítményû száraz transzformátorokénak.

Ha a transzformátorok közelében (tehát 1600 kVA-ig mindig 10 méteren belül) elhelyezett egyes villamos berendezések interferenciát mutatnak, akkor ezért talán a transzformátor vagy éppen passzív minõsítése „hibás”? A rendelet 12.§-ának (1.) pontja szerint: „a forgalomba hozott, helyhez kötött létesítménybe szerelhetõ készülékekre az e rendelet készülékekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.” A 12. § (3.) pontjában pedig: „A helyhez kötött létesítmény nem megfelelõssége esetén különösen amennyiben a létesítmény által keltett zavarokra érkezik panasz - a piacfelügyeleti hatóság kérheti a helyhez kötött létesítményre vonatkozó megfelelõségi bizonyítékokat, és megfelelõségi eljárást kezdeményezhet…”.

A bajok itt kezdõdhetnek (?), ugyanis a „passzív” transzformátor gyártójának az érvényben lévõ, már a bevezetõben idézett termékszabvány szerint nem kell EMC megfelelõségi bizonylatot adnia. Itt idézzük Varjú György* egyik megjegyzését: „Ez a felfogás nem mond ellene azon felvetésnek, hogy a transzformátorállomás, mint létesítmény megfelelõségét mágneses tér szempontjából igazolni kell, azonban a nem megfelelés nem (szerintünk nem csak…) magától a transzformátortól, hanem a csatlakoztatás nem megfelelõségébõl adódhat. A gyakorlat szerint a transzformátorok környezetében kialakuló zavart okozó tér orvosolható a csatlakozás megfelelõ kialakításával vagy árnyékolásával.”

2. ábra - Csökkentett mágneses tér Átalakított transzformátor állomás, a padlózaton kialakított kábeles elvezetéssel

Végül reméljük, hogy fentiek némi eligazítást adnak egészségügyi vonatkozásban is, ami az új EMC rendeletnek nem témája. (Az 1 A/m-es mágneses térerõsség immunitás határértéknek 1,26 mikroteszla indukció felel meg, ez a jelenlegi 100 mikroteszla hivatalos lakossági egészségügyi határérték töredéke!)

*A szerzõk ezúton is köszönik prof. Varjú György észrevételeit, melyek nyomán az eredeti megfogalmazásukat módosították, kiegészítették. Varjú György ajánlója: „A finomított fogalmazás megfelelõen tükrözi vissza a helyzetet és kellõ figyelem felhívást is tartalmaz, ezért minden bizonnyal hasznos lesz a közlése.” DR. REJTÔ FERENC Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék MEE tag

[email protected] VINCZE JÁNOSNÉ

Nézzük, hogy ezek után milyen megoldások jöhetnek szóba: 1. Az illetékes villamos tervezõknek mindenképpen tájékozódniuk kell az alállomások sajátos zavarhatásairól, ezek eredetérõl, kiterjedésérõl. Így elkerülhetõ az a furcsa helyzet, amikor például transzformátor kamra fölé orvosi vizsgáló helyiséget, vagy számítógép(ek)et kívánnak telepíteni. 2. A legolcsóbb megoldás (ha van lehetõség) a zavarforrástól a zavarnyelõ berendezések kellõ eltávolítása. Akár méterek is segítenek! 3. Szükséghelyzetben mágneses árnyékolást kell beépíteni. (Ez fõként utólagos intézkedésként meglehetõsen drága megoldás lesz.) 4. Léteznek különleges, a szokásosnál kisebb szórt mágneses terû transzformátor (és kivezetés) konstrukciók. A szekunder oldali (kábeles) csatlakoztatás pl. nem a tetõlapon, hanem az oldalfelületen, alul vagy felül helyezkedhet el. (További finomítás érhetõ el az üzemeltetésnél az egyenletes fázisterhelésekkel.) A fényképeken látható transzformátorok „hagyományos” sínes és a célszerûen vezetett kábeles kivezetései közül utóbbi lényegesen elõnyösebb (2.. ábra).

2007. 10.szám

ELMÛ Hálózati Kft. fõmunkatárs MEE tag

[email protected]

VÁLTOZÁSOK A MEE VILLAMOS ENERGIA TÁRSASÁGÁNÁL 2007. szeptember 1-jétõl a MEE-VET titkára, Vagács István leköszönt tisztségébõl. 2007. október 1-jétõl a MEE-VET szervezési feladatait Kunyik Sándorné látja el, aki több éves tapasztalattal rendelkezik a Társasággal kapcsolatos tevékenységekben, hiszen eddig is aktívan részt vett annak mindennapjaiban. A MEE-VET ezúton köszöni meg Vagács István eddigi, egy éves munkáját.

Horváth Zoltán

ELEKTROTECHNIKA

21

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

KIEGÉSZÍTÉS KEDVES OLVASÓ! 2007/9. számú lapunk 10-13. oldalán angol nyelvû cikket közöltünk „Universal Conveyor - Novel Active Device suitable for Analog Signal Processing” címmel. A rövid bevezetõben tájékoztattuk Olvasóinkat a cikk megjelentetésének elõzményeirõl és körülményérõl. Elkövettük azonban azt a hibát, hogy nem adtunk rövid magyar összefoglalást a cikkrõl, ahogy azt a magyar cikkekkel szoktuk angol nyelven. Most (Horváth Miklós ny. tud. munkatárs, címzetes fõiskolai docens tollából) pótoljuk. R. Sponar - K. Vrba - D. Kubanek: „Universal Conveyor Novel Active Device Suitable For Analog Signal Processing” címû cikkének magyar címe: „Univerzális átalakító – egy új aktív elem analóg jelek feldolgozására” A szerzõk nagyon tömör formában megfogalmazott cikke valószínû, hogy az Elektrotechnika folyóirat olvasótáborának érdeklõdési körétõl kissé messzebbre esõ témával foglalkozik. Egyébként a közreadott újdonság - az univerzális konvejor IC kifejlesztése és gyártása - nagyon figyelemreméltó. Az analóg jelprocesszorok területén használatos univerzális áram- és feszültség konvejorok felépítése és alkalmazási területe a mûveleti erõsítõk alkalmazásával behatóan foglalkozó fejlesztõmérnökök számára szolgáltat hasznos információt. Azok számára, akik megismerték a negatív impedancia konverterek (NIC), rotátorok, girátorok, cirkulátorok szerepét és alkalmazását [1] (induktivitás elektronikus elõállítása kondenzátorral, elektronika által változtatható értékû kondenzátor, feszültség- és áramvezérelt áram-, vagy feszültségforrás, aktív szûrõk [2], oszcillátorok, hullámforma generátorok stb. [3]). Ezeket korábban csak diszkrét mûveleti erõsítõk sokaságából, bonyolult kapcsolásokkal kényszerültek a tervezõk elõállítani. Amint a cikk magyar nyelvû ajánlása is rávilágít, a szerzõk és az AMI együttmûködése révén kifejlesztett univerzális konvejor IC-k alkalmazási köre nagyon sokrétû. Egyetlen IC és néhány diszkrét alkatrész felhasználásával, nagyon nagy sávszélességben elõállíthatók az említett eszközök. Még 100 MHz-es DC/DC buck konverter vezérlésére szolgáló elrendezésrõl is beszámol a szakirodalom [4] - és ez már közelebb áll a folyóirat olvasótáborának érdeklõdési köréhez.

[1]

VISSZATÉRVE AZ 54. VÁNDORGYÛLÉSHEZ Az Elektrotechnika 2007/9. számának 18-19. oldalán, „Egy sikeres vándorgyûlés margójára” címmel - Tóth Péterné tollából - sok fényképpel illusztrált beszámolót közöltünk Vándorgyûlésünk legfontosabbnak ítélt momentumairól. Egy dolog azonban ebbõl a beszámolóból kimaradt. Nevezetesen: Dr. Kocsis István, az MVM Zrt. vezérigazgatójának jókívánságai, szó szerint idézve: „Bízva társaságunk és az Egyesület további eredményes együttmûködésében; sok sikert kívánok a Vándorgyûlés munkájához. Budapest, 2007. 08. 17. Dr. Kocsis István, vezérigazgató” A jókívánságon túlmenõen Dr. Kocsis István vezérigazgató 70 db, a „Villamosenergia-ipar története 1888-2005 - Tények és személyes élmények” címû könyvet adományozott a Vándorgyûlés elõadóinak és kitüntetettjeinek. A könyv Magyarország villamosításának eseményeit foglalja össze, és tanulságul szolgál a jövõ energetikai feladatainak megoldásához is. Szerzõje Kerényi A. Ödön, a MEE tiszteletbeli alelnöke. A könyv értékes melléklete egy DVD lemez, amely a 100 éves magyar közcélú villamosítást mutatja be 75 percben. Mindazok, akik ezt a könyvet mellékletével kézhez kapták, értékes és érdekes információkat kaptak az adott idõszakról. Köszönjük!

Dr.. Bencze János fõszerkesztõ

HELYREIGAZÍTÁS Elõzõ számunk (Elektrotechnika 2007/9.) 3. oldalán szereplõ „Szélerõmû csatlakoztatása az ÉMÁSZ Hálózati Kft. közcélú hálózatán” címû cikkének „A kiserõmû csatlakozási feltételei” fejezete 10. sorában a csatlakozási igényt 1,8 kW-nak jelölte a szerzõ. A helyes érték természetszerûen 1,8 MW. Tévedésünkért olvasóink szíves elnézését kérjük. (A hibát Kerényi A. Ödön, a MEE tb. Alelnöke vette észre).

U. Tietze - Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök. Mûszaki

Szerkesztõ õséég

Könyvkiadó, Budapest, 1974. [2]

R. Massara - J.W. Steadman - B.M. Wilamowski - J.A. Svoboda: Active Filters. CRC Press LLC, 2000.

[3]

J.A. Garcia Rivera: Design and Implementation of a Four Terminal Floating Amplifier and Its Application in Analog Electronics. Master of Science in Electrical Engineering, 2005.

[4]

(SZAK)MAI HUMOR „A feszültség alatt lévõ sín ugyanúgy néz ki, mint amelyik nincs feszültség alatt, csak más a tapintása.”

J. Masciotti - L. Luu - Czarkowski: CMOS Current-Mode Analog Circuit Building Blocks for RF DC-DC Converter Controllers.

Beküldte: Nagyy János,, VTT

22

ELEKTROTECHNIKA

2007. 10.szám

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

-

S Z E M L E

EGYÜTTMÛKÖDÉS KAPCSÁN… VISZONTLÁTOGATÁS BÉKÉSCSABÁN A MEE Szegedi Szervezetének nyugdíjasai baráti találkozón vettek részt Békéscsabán. A két szervezet között az elmúlt idõszakban az együttmûködés különbözõ formái valósultak meg. Ennek kapcsán került sor a békéscsabaiak 2006. szeptember 14-i szegedi látogatására, 2007. június 29-én pedig a békéscsabai Szervezet viszontlátogatására.

Klub” Panzióban ismerkedtünk meg a helyi ízekkel és szokásokkal. A „savanyú” orja leves, valamint a „házi” disznótoros bizony nehéz feladat elé állított valamennyiünket. A meghitt beszélgetés ebéd után még jó ideig folytatódott. Láthatóan eközben senki sem vette észre az idõ vészes múlását, a beszélgetést Dobi László köszönõ szavai szakították meg, aki valamennyi jelenlévõ meghívott nevében megköszönte vendéglátóink vendégszeretetét, és a bõséges vendéglátást.

„Vendéglátók és vendégek együtt”

A DÉMÁSZ Békéscsabai Fõmérnökségének épületébe a délelõtti órákban érkezett meg a kis csapat. Ott a békéscsabai Szervezet vezetõi és tagjai fogadtak bennünket meleg szeretettel. A bensõséges köszöntések után gyorsan kialakultak a kisebb-nagyobb beszélgetõ csoportok, hiszen vendéglátóink valamennyi képviselõjét jól ismerték jelenlévõ tagtársaink is. Ennek megfelelõen mindenkinek sok-sok mondanivalója volt az újabb személyes találkozás örömére. Természetesen néhányan már a beszélgetés elején eljutottak szeretett szakmájuk egyes „kulcs” kérdéseihez, többen pedig a családjukban bekövetkezett változásokról adtak egymásnak számot. Volt olyan is, aki az épületben még mindig aktívan dolgozó volt munkatársát is megkereste, annak nem kis örömére. Különösen megörültünk azoknak a békéscsabai tagtársaknak, akik jelenlétét éppen mi kértük, illetve kezdeményeztük. Így jó volt ismét találkozni Kelemen Sándorral, Horváth Károllyal, Imrovicz Andrással, Almási Istvánnal és Leszkó Pállal. Természetesen megtiszteltetésnek vettük a békéscsabai elnök Köles Zoltán és Balogh János, titkár urak jelenlétét is, akik nagymértékben hozzájárultak a két szervezet, immár többirányúnak nevezhetõ „élõ” együttmûködéséhez. A köszöntések után és a frissítõ elfogyasztása után vendéglátóink meghitt belvárosi sétára invitáltak bennünket. Az Andrássy úton gyönyörködhettünk a szépen kiépített díszburkolattal ellátott sétányon, a szépen rendbe hozott lakó és középületeken, a virágos parkokban és a Jókai Színház elegáns, környezetébe jól illeszkedõ épületében. Kísérõink alapos felkészülését és városuk iránti szeretetét mutatta, hogy a várossal kapcsolatosan felvetett egyetlen kérdés sem maradt megválaszolatlanul. Sétánkat a verõfényes napsütéses idõ talán még szebbé, még emlékezetesebbé tette. Nehéz volt megválni a szép belvárostól, de az idõ gyors múlása a tervezett program folytatását kívánta. Békéscsaba zöldövezetében, az Ifjúsági Tábor és a Parkerdõ közvetlen szomszédságában megépült „Mester

2007. 10.szám

„Séta a belvárosban”

Hangot adott annak a reményének is, hogy az elmúlt idõszakban megindult együttmûködés a két szervezet között lehetõség szerint még tovább bõvül, egymás rendezvényein való kölcsönös részvétellel, esetenkénti közös munkavégzésben, vagy éppen a szabadidõ közös eltöltésében. Az elmondottakkal kapcsolatos egyetértésüket a vendégek hosszan tartó tapsukkal fejezték ki. A vendéglátók nevében Köles Zoltán, elnök köszönt el a résztvevõktõl, hangsúlyozva a mielõbbi viszontlátás reményét. Aranyy László ó Szegedi Szervezet

ÚSZÓ ATOMERÕMÛ Oroszország elsõ úszó atomerõmûvét a Sewmas vállalat építi. A nem önmozgó platformon egy KLT-40S típusú energiablokk van elhelyezve. A blokkba két darab, összesen 70 MW teljesítményû reaktor került. A 414 millió svájci frank összköltségû létesítményt az Archangelsk melletti Sewerodwinskben építik fel. Ez az újszerû létesítmény is bizonyítja, hogy Oroszországban reneszánsza van az atomerõmû iparnak. Ábránkon a jeges tengeren úszó atomerõmû modellje látható. Az erõmû energiáját a tengervíz sótalanítására fogják felhasználni. BULLETIN 16/2006. Szepessy Sándor

ELEKTROTECHNIKA

23

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

A TECHNIKATÖRTÉNETI BIZOTTSÁG LÁTOGATÁSA TISZAÚJVÁROSBAN Egyesületünk Technikatörténeti Bizottsága (TTB) 40 fõs részvétellel 2007. június 5-én meglátogatta a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. (TVK) kombinált ciklusú erõmûvét, az AES Borsodi Energetika Kft. Tiszapalkonyai Hõerõmûvét és végül kulturális programként a Tiszaújváros Polgármesteri Hivatal szervezésében ismerkedett a várossal.

A tiszaújvárosi program immár az ötödik volt a TTB évenként szervezett, általában a villamos energetika helyi évfordulóihoz kötõdõ, a TTB tavaszi üléseivel összekapcsolt látogatásai közül. A tiszaújvárosi látogatás a Tiszapalkonyai Hõerõmû elsõ blokkjának 50 évvel ezelõtt történt üzembe helyezéséhez kapcsolódott. Emellett a TVK–nak és a Polgármesteri Hivatalnak a „Tiszaújváros Jövõjéért” alapítvány keretében adott támogatása lehetõséget biztosított egy igen korszerû erõmû és egy egészségesen fejlõdõ város megismerésére is. A szerteágazó program sikeres elõkészítését és lebonyolítását jelentõsen segítette a TTB tiszaújvárosi tagjának, Major Lászlónak és a TVK nyugdíjas vezérigazgató helyettesének, Szénási Tibornak önzetlen munkája. A TTB és a helyi tagok a TVK területén levõ, Laza Plaza elnevezésû klubházban találkoztak. A továbbiakban a TVK által szervezett autóbusz segítette a program lebonyolítását. A klubházban rövid, de nagyon jó elõadások hangzottak el Szénási Tibortól és Tartó Róberttõl, a TVK Erõmû Kft. mûszaki vezetõjétõl, amelyek bemutatták a TVK múltját és jelenét, valamint a kombinált ciklusú erõmû mûszaki adatait. Az ismertetõket követõen érdekes vita alakult ki az energia-termelés jövõjérõl, különösen a megújuló és a hagyományos, illetve nukleáris energiaforrások felhasználásáról. A TVK kombinált ciklusú erõmûvét Czibere Zsoltnak, a TVK Erõmû vezetõjének irányítása mellett három csoportban tekintettük meg. Az elsõsorban földgáz bázisú erõmû többféle hõ- és villamos energia szolgáltatást lát el, ezek közül kiemelkedik a TVK új polietilén gyárának gõzzel történõ ellátása. A gázturbinával és gõzturbinával hajtott generátorok villamos többletteljesítményét az RWE–ÉMÁSZ hálózatba továbbítják. A TTB tagjai igen fejlett módszerekkel tervezett és kis területen megvalósított, minimális létszámmal üzemeltetett erõmûvet ismerhettek meg, amely a kapcsolását és feladatait tekintve hazánkban egyedülálló.

24

A TTB szintén a Laza Plaza-ban tarthatta meg tavaszi ülését. Dr. Jeszenszky Sándor elnök, az Országos Mûszaki Múzeum (OMM) Elektrotechnikai Múzeumához kapcsolódó ez évi eseményeket ismertette, kiemelve a november 14-re tervezett, a BMGE-vel közösen szervezendõ TTB emlékülést, amely a 100 éve született Eisler János és Taky Ferenc professzorok mûszaki tevékenységét foglalja majd össze. Megemlítette a június 21én nyíló orsós magnetofon kiállítást és a június 23-24-i múze-

ELEKTROTECHNIKA

umi éjszakát is. Dr. L. Kiss László titkár szólt a június 10-i „Villamosság Nemzetközi napjáról”, amely Ampere halálának évfordulója és az EUREL felhívására a MEE nevében a TTB minden évben megemlékezik arról. A titkár a távollevõ Fojtán István tagtársunk kérésére felhívta a figyelmet a Vasúttörténeti Parkban ez év szeptemberében megnyíló Kandó Kálmán emlékkiállításra is. Autóbuszunk a „Laza Plaza”-ból Tiszaújváros egyik régi részébe, Tiszapalkonyára szállította a résztvevõket. Az AES tulajdonában levõ, valamikor Tiszapalkonyai Hõerõmû Vállalatként létesült, elsõ kiépítésben 4x50 MW-os, akkor borsodi eredetû szénpor tüzelésû erõmûben Szabó István üzemeltetési és karbantartási vezetõ fogadta a csapatot. Tömören ismertette az erõmû történetét, az 1954-1957-es kezdeti építési idõszaktól napjainkig. Az erõmû fénykorában a kondenzációs egységek mellett hõszolgáltató egységekkel is bõvült, de ezeket kiváltotta a városnak az utóbbi években épített külön fûtõ erõmûve. A Tiszapalkonyai Hõerõmû egyes egységeinek kondenzációs kazánjait biomassza (fûrészpor, és zúzott farönkök) tüzelésére állították át az elmúlt években, de jelenleg a biomassza költséges beszerzése miatt szénportüzelésre tértek vissza egy-két blokkal. Meglepetésünkre Lengyelországból és Oroszországból szállított jó minõségû szénnel tüzelnek most. A termelt villamos energiát a liberalizált „spot” áras rövidtávú lekötésû piacon adják el, valamint igény esetén szabályozási energia formájában a MAVIR Zrt. felé értékesítik. A bevezetõ után a csoport Szabó István vezetésével tekintette meg az erõmûvet. A látogatásunk során megbizonyosodtunk az erõmû 50 éves fennállását biztosító áldozatkész tevékenységrõl és a MEE, mint elsõ külsõ szervezet nevében gratuláltunk az évfordulóhoz. A MEE-TTB látogatásának harmadik eseménye Tiszaújváros szépen felújított Polgármesteri Hivatalának képviselõtestületi üléstermében kezdõdött. Itt Bráz György alpolgármester, Kostyó Lajos polgármester és országgyûlési képviselõ nevében - köszöntötte a csoportot, és röviden összefoglalta a város múltját és jelenét. A jelenleg kb. 18000 lakosú város létrehozója és jelenleg alapvetõ fenntartója az ipar. A város átgondolt vezetésének köszönhetõen az ipar és a kapcsolódó kereskedelem jelenleg is fejlõdik, amit többek között a még mindig továbbépülõ ipari park biztosít. Itt kell megemlíteni, hogy a helyi újság, a „Tiszaújvárosi Krónika” már beharangozta látogatásunkat. A helyi „Rádió 35” és a „Tisza TV” pedig riportot

2007. 10.szám

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

- H Í R E K

készített a MEE-TTB vezetõivel. Így nekünk is alkalmunk nyílt arra, hogy technikatörténeti munkánkon kívül, az Országos Mûszaki Múzeum és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tevékenységét bemutassuk. Dr. Jeszenszky Sándor elnök még a Polgármesteri Hivatalban megköszönte a város és a TVK vendégszeretetét, amit a „Tiszaújváros Jövõjéért” alapítvány keretében kifejtettek. Egyúttal meghívta a város valamennyi technikát szeretõ polgárát az OMM és a MEE rendezvényeire. A látogatás Tiszaújváros autóbuszos megtekintésével fejezõdött be. A látogatók megcsodálhatták a termálvizû uszodát és strandot, a Mûvelõdési Központot, a sok szép parkot és nem utolsó sorban az utóbbi években sorozatosan épült és épülõ családi házakat. A városnézõ túrán Bitó Barnabás, a Polgármesteri Hivatal munkatársa gyakorlott idegenvezetõként magyarázta a látnivalókat.

A MEE-TTB-nek a tiszaújvárosi látogatáson megjelent valamennyi tagja nevében a már név szerint említett vendéglátókon kívül köszönetünk szeretnénk kifejezni Olvasó Árpád úrnak, a TVK Nyrt. vezérigazgatójának, Kelly Otting asszonynak, az AES Borsodi Energetika Kft. karbantartási és üzemeltetési vezetõjének és Kostyó Lajos polgármester úrnak azért, hogy személyesen és további munkatársaik révén is (Baranyi Beáta, Halász Zoltánné, Pálffy Gábor, Soltész Péter a TVK-ból, Bátori Imréné a Polgármesteri Hivatalból, Kostenszky István a Tiszapalkonyai Hõerõmûbõl) nagy mértékben segítették a MEE-TTB látogatásának elõkészítését és lebonyolítását.

FELHÍVÁS

SZENTENDREI HAJÓKIRÁNDULÁS

dr. L. Kiss László a MEE-TTB titkára

Tájékoztatjuk az Olvasókat, hogy 2007. november 1-jén a Magyar Szabványügyi Testület kiadja az MSZE 19410:2007 „Villamosenergia-rendszerek vezetékes távközlési létesítményekre gyakorolt elektromágneses indukáló hatásának menedzselése” c. elõszabványt. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (az ITU) K.68 ajánlásán alapuló magyar elõszabvány a villamosenergia-rendszerek és a váltakozó áramú villamosvontatási rendszerek által a vezetékes távközlési létesítményekben okozott elektromágneses hatások menedzselésével foglalkozik. Meghatározza az elektromágneses indukálás elfogadhatóságának megállapítására vonatkozó eljárást, és megadja azokat a kritériumokat, amelyek a vizsgálandó indukálási körülményeket meghatározzák. Megadják továbbá az alkalmazandó menedzsment-feszültségeket és a villamosenergiarendszerekre, a villamosvontatási rendszerekre és a vezetékes távközlési létesítményekre vonatkozóan azokat a létesítési feltételeket, mértékadó hatótávolságokat, amelyek esetén a menedzsment-feszültségek alkalmazhatók. A Magyar Szabványügyi Testület ennek az új szemléletû - a nemzetközi ajánlással teljes összhangban lévõ - elõszabványnak a részletes ismertetése, gyakorlati alkalmazhatóságának segítése céljából szakmai fórumot kíván rendezni. A Magyar Mérnöki Kamara Továbbképzési Bizottsága a szakmagyakorlók részére a szakmai fórumon való részvételt kreditpontos továbbképzésként is tervezi elfogadni. Kérjük azon Kollégákat, akik részt vennének ezen a szakmai fórumon, szíveskedjenek a www.mszt.hu internet címen megtalálható igényfelmérést célzó „Elõzetes jelentkezési lap”-ot kitölteni és az ott megadott címre elküldeni. Szerkesztõség

2007. 10.szám

A MEE Elektromos Mûvek Nyrt. Szervezete, valamint a MEE Villamos Energia Társasága 2007. július 28-án rendezte meg immár hagyományossá váló Juliálisát. A Budapest nevû hajó a Lánchíd pesti hídfõjétõl indulva szállította a mintegy 230 fõt Szentendrére. Ezután a hajóállomásról Szentendre Fõterére sétáltak a vendégek, ahol a Szentendrei MikroCsodák Múzeumát tekinthették meg. A Fõtéren táncos, zenés, játékos magyar mûsor várta a látogatókat, többek között pásztortánc, asszonytánc, bravúros üvegtánc, férfitánc, legényes és verbunk bemutató. A talpalávalót biztosító Tápiómente Táncegyüttes zenéje mellett a népi játékokra is sor került (ostoros próba, székestánc, kanál rapszódia). A nem mindennapi látványosság után a résztvevõk a helyi éttermekben vacsorázhattak. A jó hangulat a hajón folytatódott, amihez Kemény Kázmér elõadómûvész és a „Canada Dry” zenekar biztosította a muzsikát.

Horváth Zoltán

ELEKTROTECHNIKA

25

H Í R E K

-

S Z E M L E

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET ÁTVESZI A VILLAMOSENRGIA-MINÕSÉG TANFOLYAMOK SZERVEZÉSÉT Az LPQIVES szakoktatási programról 2005-2006-ban a Magyar Rézpiaci Központ egy tíz részbõl álló oktatási programot szervezett nagy sikerrel. A program célja villamosmérnökök, kivitelezõk és egyéb szakemberek szaktudásának további bõvítése a villamosenergia-minõség és az elektromágneses összeférhetõség (EMC) területén. Az oktatási program vizsgával zárult, melyet a Magyar Mérnöki Kamara is elismert, a kötelezõ mérnök továbbképzés részeként, a maximális 10 kreditponttal. A díjnyertes Leonardo Power Quality Initiative (LPQI), az Európai Bizottságtól kapott támogatást oktatási anyagainak terjesztésére, és egy európai szintû villamosenergia-minõség (PQ) tanúsítási rendszer kidolgozására és bevezetésére. A program kidolgozói európai egyetemek, de háttér információkat adott többek között az amerikai EPRI intézet is. A szakképzési és oktatási program neve LPQIVES (Leonardo Power Quality and EMC Vocational Education System). Részletesen megtekinthetõ a www.lpqi.org weboldalon. A villamosenergia-minõségi problémák viszonylag újak, a villamosmérnökök csak az utóbbi években kell, hogy rendszeresen foglalkozzanak azok elemzésével és megoldásával. Az LPQIVES program célja kettõs - bõvíteni a szaktudást a villamosenergia-minõség (PQ) és az elektromágneses összeférhetõség (EMC) területén a villamosmérnökök körében, valamint tanúsítani a megszerzett ismereteket. A tanúsítás egy európai tanúsítási rendszeren keresztül történik, amely meghatároz egy új kategóriát: "Villamosenergia-minõség szakértõ” (Power Quality Expert). A villamosenergia-minõség szakértõk illetékessége a szakképzés után kiterjed a PQ problémák beazonosítására és megoldására. Az LPQIVES szakoktatási program újraindítása A kezdeményezés magyarországi partnere a Magyar Rézpiaci Központ, a sikeresen lebonyolított képzési sorozat újraindítását és gondozását átadta a MEE részére. A program a már elkészített képzési dokumentumok (elõadás anyagok, segédletek) felhasználásával, egyetemi oktatók bevonásával folytatódik. A szakoktatási program tíz modulból áll, mindegyik modul egynapos, általában öt elõadásból áll. A minõsítõ vizsgát az tehet, aki legalább nyolc modul elõadásain részt vett.

A program ismételt mérnökkamarai elismertetését a MEE kezdeményezi. A program 2007 novemberében indul, havi egy, vagy két alkalommal úgy ütemezve, hogy 2008 júniusában lehessen minõsítõ vizsgát tartani. A • • • • • • • • • •

programban tervezett modulok címei: Feszültségletörés/emelkedés Harmonikusok és közbensõ harmonikusok Elektromágneses összeférhetõség (EMC) / Nagyfrekvenciás zavarok / földelés Túlfeszültségek és túlfeszültség védelem A villamosenergia-ellátás megbízhatósága Lassú feszültségváltozások / villogás Statikus átalakítók és a hálózat kölcsönhatása Meddõenergia-kompenzálás és energiamérés a torzított hálózatokon Elosztott energiatermelés és hatásai a villamos energia minõségére Áramszolgáltatói csomag: Frekvencia változások, feszültségváltozások, az ellátás minõsége, szerzõdések, DSM tarifák, hatékony energiafelhasználás

Jelentkezés és egyéb tudnivalók: A tanfolyamot csak kellõ létszám esetén indítjuk el. Elõzetesen jelentkezni a MEE titkárságán lehet név, cég név, levelezési cím, számlázási cím, telefonszám megadásával a következõ elérhetõségek egyikén: • postai úton: Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1372 Bp. Pf. 451. • faxon: 353-4069 • e-mailben: [email protected] Egy modul részvételi díja: 13.000 Ft+Áfa, amely magába foglalja a CD formájú szakmai anyagot, a szervezés, a kávészünet és az ebéd költségeit. A jelentkezést számlával igazoljuk vissza. További információk: Asbóth Zsuzsanna, Tel.: 353-0117, 312-0662. www.mee.hu

1000 MILLIÁRD EURÓ ÚJ ERÕMÛ PROJEKTEKHEZ

26

Drezdában 20 ország 1300 résztvevõjével a villamos energia elõállítás aktuális kérdéseit vitatták meg. A konkrétan már megkezdett és a tervezés stádiumában lévõ európai erõmûtervek kerültek napirendre. A tárgyalt projektek összvolumene 130.000 MW teljesítmény, ami Németország jelenlegi villamos erõmû összteljesítményének felel meg. Németország maga 20.000 MW teljesítménnyel szerepel ebben az erõmûprojektben. Az erõmûpark modernizációjában minden energiahordozó és a legkorszerûbb technológiák szerepelnek. Ezzel a folyamattal jól láthatóan megindult Európa biztonságos és stabil energiaellátása. Az EU-Zöldkönyv szerint ez mintegy 1000 milliárd Euró beruházást jelent a következõ

ELEKTROTECHNIKA

20 évben. Az energiaelõállítók részére ez mind financiálisan, mind szakember és gyártáskapacitás tekintetében nagy kihívást jelent. A beruházásoknak egyrészt nem szabad a mai lehetõségekrõl elszakadni, másrészt a holnap erõmûveit kell kifejleszteni. Minden rendelkezésre álló energiaforrást és technológiát be kell vinni, hogy egy széles bázisú energiamix-szel a szükséges modernizációt, és az EU által 2030-ra prognosztizált mintegy 35%-os villamos energia növekményt el lehessen érni. Összhangba kell hozni a konkurencia képességét, a klímakímélést és az energiaforrás takarékosságot a biztonságos energiaellátással. Az ábrán a Vattenfall keletnémetországi Boxbergben felépített legújabb erõmûve látható. BULLETIN 24/25 2006. Szepessy Sándor

2007. 10.szám

S Z E M L E

-

H I R D E T É S

VÁLOGATÁS KÜLFÖLDI MÉDIÁKBÓL HOLLAND ATOMERÕMÛ POLITIKA

ZWENTENDORF ÚJRA INDUL?

.A holland kereszténydemokrata liberális kormány új feltételeket állapított meg az atomerõmûvek építéséhez és ezzel megerõsítette atomerõmû-barát politikáját. Új atomerõmû a bonyolult engedélyezési eljárások miatt azonban legkorábban 2016-ban kerülhet a hálózatra. 2025re stratégiát kell kidolgozni a már felhalmozott és erõsen radioaktív hulladékok, és a továbbiakban keletkezõ kiégett nukleáris fûtõrudak biztonságos sugárzásmentes elhelyezésére. Hollandiában az országos, biztonságos végsõ nukleáris elraktározás költségeit két milliárd svájci frankra becsülik. A szükséges költségeket a szennyezést elõidézõ vállalatoknak kell fizetni. Hollandiában jelenleg egyetlen atomerõmû van üzemben, ennek üzemben tarthatóságát 2033-ig hosszabbították meg. Az ábra a Borsselebenben mûködõ 450 MW-os atomerõmûvet mutatja.

Atomerõmûvek építésérõl szóló szemelvénycsomagunk nem lenne teljes, ha nem említenénk az 1978-as osztrák népszavazás óta üzembe nem helyezett alsó-ausztriai Zwentendorfban felépült atomerõmû sorsát. Az elmúlt közel 30 év alatt számos meg nem valósított ötlet merült fel az erõmû hasznosítására. Most komoly törekvések vannak arra, hogy az erõmûvet valamilyen klasszikus üzemanyaggal megfelelõ átalakítás után üzembe helyezzék. Gáz és szén helyett szívesebben vennék az ökoenergia termelésének tekintett pelett tüzelést. Az elmúlt években sem volt az atomerõmû teljesen kihasználatlan. Német atomerõmû mérnökök és technikusok igazi atomerõmûben kaptak oktatást, és gyakorlási lehetõséget. Az ábra a jó állapotban lévõ, használaton kívül álló Zwentendorf erõmûvet szemlélteti.

BU ULLETIN 24/25 2006..

BU ULLETIN 16/2006.. Szepessyy Sándor

27

2007. 10.szám

ELEKTROTECHNIKA

V I L L A P M OO RS

T E R N ÉE R G I A

AKIK A JÖVÕNEK ÕRZIK A MÚLT EMLÉKEIT 2007. az Elektrotechnika centenáriumi éveként szakmai múltunk felidézésének ideje. Hónapról hónapra olvashatunk a lap hasábjain dr. Antal Ildikónak, az OMM Elektrotechnikai Múzeum igazgatójának feldolgozásában érdekes szemelvényeket e jelentõs iparág történetébõl. Rovatunk ennek kapcsán rendhagyó módon most nem egy személyt, hanem a múzeum 11 fõbõl álló csapatát mutatja be, akik nagy odaadással és elszántsággal gyûjtik, dolgozzák fel és gondozzák ezt az igen gazdag gyûjteményt. Nem is találhattunk volna alkalmasabb idõpontot a beszélgetésre, hiszen a múzeum rendkívül színes programmal készül az õszi eseményekre. A rövid portrék készítésekor is hatalmas munka folyt az intézményben, a munkatársak a közeljövõben nyíló kiállítás rendezésén dolgoztak. Eközben azért mindegyikük szakított arra idõt, hogy meséljen szakmai múltjáról, a múzeumban eddig eltöltött évekrõl, feladatokról, célokról, családról. Dr. Antal Ildikó már egyetemistaként tudta, hogy számára a múzeumi munka jelenti az igazi hivatást. Július 15. óta pedig már õ tölti be az intézmény igazgatói tisztségét. 1989-ben Király Árpád, a Múzeum alapítója vett fel ide egyetemistaként. Gépészmérnök hallgató voltam és közben egy évet Prágában töltöttem ösztöndíjasként. Egyetemi tanulmányaim mellett célirányosan múzeumban akartam dolgozni. Mindig is érdekelt a technikatörténet. Az ELMÛ ösztöndíjasaként az egyetem mellett itt maradtam. Múzeumi pályafutásomat segédmúzeulógusként kezdtem. Ahhoz, hogy tudománytörténeti tudásomat elmélyítsem a Mûszaki Egyetem technika, mérnök és ipartörténeti fakultásán doktori címet szereztem. 1990 óta vagyok MEE tag. Két óvodáskorú kisfiú édesanyja vagyok és egy rendkívül türelmes férjnek köszönhetõen végezhetem munkámat - sokszor otthon is - amely egyben a hobbim. Ha van egy kis idõm, akkor szívesen olvasok. Férjem nem szakmabeli, a Bábszínház bábkészítõje, ami a gyermekeink számára is nagy öröm. Garas Ági villamosmérnökbõl lett múzeulógus, szintén Király Árpád hívására jött a Múzeumba, s a hosszú évek alatt sokféle szerepben kipróbálhatta magát. 1965-tõl dolgoztam villamosmérnökként a budapesti Elektromos Mûvek Luspay Ödön által vezette próbaállomáson, ahol mérõtechnikusként kezdtem pályafutásomat, a Mûszerrészleg vezetõje voltam távozásomkor. Második gyermekem születése után, 1989-ben Király Árpád - aki fõosztályvezetõnk volt - keresett meg, hogy egy múzeulógusra lenne szüksége az Elektrotechnikai Múzeumnak. Gyûjteménykezelõként kezdtem és a jó légkörnek köszönhetõen itt maradtam. Ebben a házban mindig csapatmunka folyt: az anyaggyûjtést, a kiállítás megtervezést, a rendezést az ötlet megszületésétõl a teljes kivitelezéséig mi végeztük. Ugyanannál az asztalnál ülve több pozíciót is betöltöttem, voltam gyûjteménykezelõ, múzeulógus, rövid ideig igazgató helyettes is. Csak két hónap esett ki ebbõl az idõszakból a tulajdonosi átszervezés miatt. Jelenleg nyugdíjasként, mint múzeulógus dolgozom és már a kezdetektõl, 1965-tõl természetesen MEE tag is vagyok. Két felnõtt gyermekem van, egy lányom és egy fiam. Mind a ketten a filmszakmában dolgoznak. Családi indíttatásból is leginkább színházba és moziba szeretek járni, emellett szabadidõmben szívesen kertészkedek. Dr. Jeszenszky Sándort sokan ismerik, hiszen hosszú ideig volt az Elektrotechnikai Múzeum igazgatója.

28

Villamosmérnökként végeztem a Budapesti Mûszaki Egyetemen, majd a VILLATI-hoz kerültem mint fejlesztõ mérnök. Ennek az intézménynek voltam aztán több mint 33 évig a mûszaki igazgatója. Még „villatisként” a múzeum tudományos tanácsában az intézmény létrejöttét kísértem figyelemmel. A szakmatörténet mindig is érdekelt. Kandidátusi disszertációm is ilyen vonatko-

ELEKTROTECHNIKA

zásokat tartalmazott. 1991-tõl mint fõmúzeulógus dolgoztam itt, majd 1995-tõl lettem igazgatója a Múzeumnak. A technikatörténet egyetemi elõadója vagyok a mai napig. Külföldi múzeumokkal, kutatóhelyekkel sikerült jó kapcsolatot és tudományos együttmûködést kialakítani. Rendszeresen tartok elõadásokat nemcsak itthon, hanem külföldön is. Követendõ példaképnek tartottam a Deutsches Museumot, mivel kezdettõl az volt a célkitûzésem, hogy ne holt tárgyakat, hanem lehetõleg mûködõ tárgyakat mutassunk be, s ezt már itt is sikerült megvalósítanunk. A MEE tagja vagyok, és a MEE Technikatörténeti Bizottság elnöke. Nekem is a munkám a hobbim, amit négy unokámmal is sikerült már megszerettetni. Õk iskolatársaikkal együtt rendszeres látogatói a múzeumnak. Ács Lajosné, akit mindenki leginkább Riaként ismer. Õ az a munkatárs, aki a múzeum életében szinte annak születésétõl jelen van. Még GYES-en voltam 1974-ben, amikor Király Árpád megkeresett, hogy könyvtárosra lenne szükség. Gyermekeim születése elõtt - a fõiskolán - könyvtárosi szakon végeztem, ezért szerinte alkalmas voltam erre a feladatra. Ekkor már a Múzeum nyitását tervezték. Kaszásdûlõben már volt egy jelentõs gyûjtemény, amely - 1975. június 8-án - a jelenlegi épületegyüttesben megnyíló Elektrotechnikai Gyûjtemény alapja lehetett. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület alapításának 75. évfordulójára nyitotta meg kapuját az épület. Akkor kerültem át az Elmûbõl, az intézmény minden adminisztrációs feladatát én végeztem Király Árpád vezetésével. Kezdetben a különbözõ iparági területekrõl 7-8 nyugdíjas mérnök, valamint az oktatás részérõl Dr. Horváth Tibor professzor végezte a szakmai munkát. 1976-ban nagy átalakításon ment át az épület, valamint a kiállítás teljes egészében is. Létrejött a könyvtár az ELMÛ leselejtezett dokumentumainak állományából és az Elektrotechnikai Egyesület pincéjében még meglévõ könyvekbõl, folyóiratokból. A gyûjtemény 1982-ben emelkedett múzeumi rangra. Attól kezdve én már csak a könyvtárral foglalkoztam. Feladatom a fotótár, dokumentumok, katalógusok, könyvek és a folyóirat állomány kezelése. 1984-tõl Király Árpád nyugdíjba vonulása után itt dolgozott, akkor állandó fõmunkatársakkal is kiegészült a csapat. A könyvtár vezetése mellett a Jedlik Társaság adminisztratív ügyeit is én intézem. Kezdetektõl fogva tagja vagyok a MEE-nek. Nagyszerû kihívás számomra és örömmel tölt el, ha a kutatók nem mindennapi kívánságait sikerül teljesítenem. Emellett ha van egy kis szabadidõm a két lányom és hat unokám mellett, szívesen kézimunkázom és kertészkedem. Szilágyi László évek óta új életet ad a múzeum régi készülékeinek, pályája azonban egészen máshogy indult. Egy kicsit kacskaringós az az út, amelyen ide jutottam. Újpesten az Egyesült Izzó Vákuumtechnikai Gépgyárában esztergályosként dolgoztam, miközben sportlövészettel foglalkoztam és segédedzõ is voltam. Húsz évig

2007. 10.szám

P

O

R

versenyeztem, légpisztolyban országos bajnokságon 2. helyezést értem el. Király Árpád nevelt fia kérdezte egyszer tõlem, hogy tudok-e valakit ajánlani, aki eljönne a Múzeumba takarítani. Tudok- válaszoltam, és magamat ajánlottam. Így kerültem 1992-ben ide. A takarítás mellett elvégeztem minden szükséges karbantartási és javítási munkát is. 1995-ben, amikor dr. Jeszenszky Sándor a Múzeum igazgatója lett, arra kért, hogy hagyjam a takarítást és foglalkozzam inkább a tárgyakkal. Azóta készítek demonstrációs eszközöket, valamint a régi készülékeket tesszük kollégáimmal mûködõképessé. Régi és új technológiákat is ötvözünk. Ez különösen fontos, mivel a „nyitott kapuval” az iskoláknak tartunk rendhagyó fizika órákat, amikor bemutatjuk a különbözõ tárgyakat mûködés közben is. Házon kívül is tartunk bemutatót, ilyenkor kivisszük az eszközöket. Három gyermekem van. Két fiú és egy kislány, akik természetesen érdeklõdnek a Múzeum iránt. Egyébként is nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni. Elsõ feleségem elvesztése után a második kívánságára abbahagytam a versenyszerû lövészsportot, de a gyermekeimmel azért igyekszem annak minden szépségét megismertetni. Dr. Kiss László Iván ugyan hosszú ideje vesz részt tevékenyen a Múzeum munkájában, érdeklõdése azonban máig sem csökkent az elektrotechnika iránt. Közel 40 éves munkaviszony után, mint nyugdíjas mérnök tanácsadó dolgoztam tovább 2000-tõl az MVM Országos Villamos Teherelosztójánál. Már a 90-es években Király Árpád munkáját segítettem társadalmi munkában. Dr. Jeszenszky Sándor hívására 2000-tõl egyrészt felmérést végeztem az energiaiparban még található régi berendezésekrõl, másrészt listát készítettem azokról a tárgyakról, amelyeket védelem alá kívántunk helyezni, majd megküldtük azokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak. Párhuzamosan részt vettem kiállítások szervezésében és értékeltem a beküldött tárgyakat. 2003-ban megszûnt ez a tevékenység, de egyéni vállalkozóként heti egy alkalommal több nyelven tárlatvezetést végeztem. 2007. szeptember 1-jétõl az OMM Elektrotechnikai Múzeumban - félállásban - tárlatvezetõ vagyok. A MEE Technikatörténeti Bizottságának 2000-tõl látom el a titkári feladatait. Nemcsak budapesti üléseket, hanem vidéki üzem-, erõmû-, stb. látogatásokat is szervezek. Kedvenc idõtöltésem a klasszikus zene hallgatása és az elektrotechnika történetének kutatása. De a legújabb eredmények is foglalkoztatnak. Elsõ feleségem halála után második is támogatja munkámat. Két felnõtt lányom és két unokám van, akik már többször jártak itt és egyelõre nagyon szeretik az elektrotechnikát. Jarosievitz Zoltán egyike azoknak, akik nem túl régen, de annál nagyobb lelkesedéssel dolgoznak itt. Matematika-fizika tanár voltam Budapesten, Székesfehérváron, Nagyenyeden. Itt megtaláltam azt, ami engem igazán érdekel. 2006 óta vagyok tagja a múzeumi csapatnak. Feladatomnak tekintem azt, hogy egyszerû, kézzelfogható látványos kísérleti fizikával a gyermekeket úgy motiváljam, hogy megszeressék a fizikát. Maguk is állítanak elõ nálunk eszközöket, amelyeket hazavihetnek, kísérleteket végeznek és magyarázatot találnak ezek gyakorlati hasznára. A rendkívüli fizikaórák a Jedlik teremben nemcsak általános iskolásoknak, hanem gimnáziumi és egyetemi hallgatóknak egyaránt maradandó élményt jelentenek és egy-egy látogatás után a diákok rendszeresen visszatérnek. Ezen kívül tárlatokat vezetek, magyar és idegen nyelven.

2007. 10.szám

T

R

É

Két új munkatárs bemutatása a következik, akik ez év szeptemberében léptek be ebbe a közösségbe. Szûcs László a Magyar Rádió múzeumából jött ide. 1984-tõl vezettem a Rádió múzeumát. Mint sok helyen, itt is ennek az ügynek a támogatása nem volt leszabályozva, pedig a gyûjtemény igen gazdag. A rádió technikatörténeti részével ketten foglalkoztunk, emellett tanulmányokat is írtam. Most a múzeumban tárlatvezetõ vagyok. Rendkívül szeretem a természetfotózást. A Foto-klubbal rendszeresen indulunk pályázatokon. Már eddig is sok díjat nyertünk. Két természetfotó albumunk jelent már meg. Jelentõs a zenei gyûjteményem, régi fényképezõgépeket is gyûjtök, valamint 3000 darabra tehetõ könyvtáramban szívesen olvasgatok. A fiam informatikus, négy unokám van. Alig egy-két hete dolgozik még csak itt Kastner László. Mikor megkérdeztem, hogy a nevét is úgy írja-e, mint Erich Kastner az író, kiderült, hogy az írónak egyenes ági rokona. A múzeum igazgatónõjének megkeresésére jöttem ide. Feladatom a múzeumi anyagoknak, dokumentumoknak, fotóknak digitális feldolgozása, a könnyebb hozzáférhetõség és felhasználhatóság érdekében. Korábban a Pannonia Szinkron Stúdióban, majd a SZÁMALK ÍTV Stúdió videó technikusaként dolgoztam. Mielõtt idejöttem, a Budapest Bábszínház hangmestere voltam. Szerencsés ember vagyok, mert nekem a munkám a hobbim is és emellett a zene, amiben „mindenevõ” vagyok. Szalai Judit egy vibráló fiatal egyetemista lány, akinek munkájával a Múzeum meghívóin és plakátjain már találkoztunk. A BME Gépészmérnöki Karon az Ipari termék és formatervezõ szakra járok. Egy kiállítás kapcsán kerültem kapcsolatba a múzeum munkatársaival. Több mint egy éve dolgozom itt az egyetem mellett. Tervem az, hogy annak elvégzése után a múzeum csapatát erõsítsem. A régi tárgyak szépsége teljesen elvarázsol, mert gyönyörûek. Különösen szeretem a régi és az új együttes hatását. Szívesen veszek részt kiállítások szervezésében és rendezésében. Selyem Barbara parókakészítõbõl lett múzeumi munkatárs. Elég különös út az, amikor valaki ilyen messzirõl érkezik a mûszaki tárgyak világába. Parókakészítés a tanult szakmám. Mielõtt 2006-ban idejöttem, dolgoztam színháznál, irodaházban, idõsek otthonában gazdasági vezetõként. Korábban többször jártam a múzeuban és nagyon tetszett az itteni nyüzsgés, az iskolák látogatásai, a kiállítások rendezése. Úgy gondoltam, hogy itt mindenkinek a segítségére lehetek, legyen az berendezési tárgyak takarítása, terem rendbetétele, stb. Szeretek nélkülözhetetlenné válni.

Csodálatos dolognak érzem azt, ahogy az élet különbözõ területekrõl - a szakmai múlt tisztelete, megbecsülése és annak az utókor számára történõ megõrzése - összehoz egy ilyen elkötelezett csapatot. Maradandó élményben lesz része azoknak, akik figyelemmel kísérik és ellátogatnak a Múzeum most is készülõ rendezvényeire és kiállításaira. Tóth Éva KMB elnök

ELEKTROTECHNIKA

29

G O N D O L A T O K

FLUKTUÁCIÓ A szó, a jelenség valamennyiünk elõtt régrõl ismert. A közelmúltbeli társadalmi berendezkedésünkben is létezett, igaz nem olyan mértékben, mint napjainkban. Akkor is alakultak, átalakultak és megszûntek munkahelyek. A múltban is voltak elégedetlen munkahelyi vezetõk és elégedetlenkedõ munkatársak, voltak nézeteltérések, úgy emberi, mint szakmai vonatkozásban egyaránt. Mindezek ellenére létezett a törzsgárda tagság, melyet még valamilyen mértékben jutalmaztak is. Az, hogy a viszonylag állandó munkatársi közösség mennyire volt hasznos, vagy mennyire nem egy vállalatnak, egy munkahelynek, a vélemények megoszlanak. Van, aki az állandóság, más pedig a változatosság mellett teszi le voksát. Akkor inkább az állandóságot díjazták. Napjainkban úgy tûnik, hogy az utóbbit. Bár ismerek olyan multinacionális cége(ke)t, ahol a kor szellemével ellentétben még mindig a munkatársi közösség állandóságát részesítik elõnyben, de így van ez Japánban is. Több, elsõsorban külföldi érdekeltségû munkahelyen a határidõs munkaszerzõdések a megszokottak. Úgy tûnik, hogy az utóbbi kezd egyre nagyobb teret nyerni valamilyen oknál fogva. Ám ennek egyenes következménye az intézményesített fluktuáció.

30

Hányan vannak akik vándormadárként egyik munkahelyrõl a másikra igazolnak át, keresik a boldogulásukat boldogtalan világunkban. A remény, amely belekergeti az állandó vándorlásba, a „talán ott jobbak a feltételek”, vagy az „úgy hallottam, hogy jobban megy, mások a munkaviszonyok”… Sorolhatóak tovább azon megfogalmazások, melyek motivációként szoktak elhangzani az éppen elmenõben vagy érkezõben levõ kolléga szájából. Nos, a gyakori munkahely-változtatással önmagában nincs is semmi baj - kivéve a bonyolult adminisztrációt, amely a munkáltatót terheli az állammal szemben - csak az a tapasztalat, hogy van, aki már szinte sportot ûz belõle, illetve valamilyen szinten életformájává vált az újabb és újabb munkaközösségbe történõ beilleszkedés. Egy idõ után már nem érzi jól magát, mennie kell, szinte teher az állandóság, s az, hogy környezetében ismerõs minden és mindenki. Talán azért, mert nem látja az elõlépési lehetõséget vagy a monotonitás, az elvégzendõ feladat mindennapi azonossága, változatlansága feszélyezi, teszi unalmassá munkahelyét. Ilyenkor szokás az új kihívásokat keresni, ami önmagában nem baj. Ám hányan vannak olyanok, akiket a szép ígéretek csábítanak el - akár a konkurenciához is - holott azonos piaci és gazdasági körülmények között kell itt is, ott is dolgozni. Majd a tények másról szólnak: a beígértek elmaradnak, másképpen értelmezik, a piaci és munkakörülmények sem a megálmodottak, így aztán következik a csalódás. A munkáltató is olykor csalódik, mert nem egy esetben a remélt teljesítmény messze elmarad. A csalódottság - bármelyik fél részérõl is legyen az - megadja a menlevelet az újabb munkahely keresésére. Jól tudjuk, a rendszerváltásnak nevezett korszakban bizony sok

ELEKTROTECHNIKA

munkahely megszûnt, karcsúsodott, átalakult. Ez a folyamat valamennyi esetben érintette a munkavállalókat, volt, aki kapun belül maradt, más pedig kint rekedt. Így aztán nem kevés honfitársunk lába alól csúszott ki a talaj, ezáltal elveszítette önbizalmát, létbizonytalanságba került. Mások közülük sikeresen váltottak, feltalálták magukat, meggazdagodtak, jó pozícióba kerültek, külföldre mentek, esetleg kényszervállalkozók lettek. A végtelenségig sorolhatók azon emberi sorsok, amelyek ugyan a múltba gyökereznek, de napjainkban is meghatározzák életüket, társadalmunk helyzetét. Olykor bizony a szerencse szegõdött egyik-másik embertársunk mellé, és az mentette meg a kétségbeeséstõl, a kiúttalannak látszó reménytelenségbõl. Szerencsére! Ugyancsak munkahely-változtatásra kényszerít nem egy munkatársat a kellõ nyelvismeret hiánya. Fõleg a külföldi tulajdonba került cégeknél fordul ez elõ. Olykor nagy szaktekintélynek számító, komoly tudással és tapasztalattal rendelkezõ szakember kerül elbocsátásra nyelvismeret hiánya miatt. Bizony a szakismeret sok esetben nem elég, legyen az bármennyire is magas. Tehát jöhet a következõ munkahely. Mi a helyzet a fiatalokkal, azzal a generációval, amelynek felhalmozódott munkahelyi tapasztalatainkat, szakmai tudásunkat szeretnénk átadni? Mondhatni esete válogatja: van, aki igyekszik minél elõbb beilleszkedni egy adott munkaközösségbe, más pedig nem találja a helyét, a számítását, és még meg sem száradt a tinta a munkaszerzõdésén, máris új munkahely után kutakodik. Kétségkívül a karriervágy, az alkat, a családból hozott nevelés és a haveri kör befolyásolása mind-mind hozzájárulnak a gyakori munkahely-változtatási készség kialakulásához. Tény, hogy a mai fiatalok sokkal gyorsabban cserélik munkáltatóikat, mint az egy-két generációval idõsebbek. Igaz, napjainkban mások a gazdasági és társadalmi viszonyok, valamint a pályaválasztási lehetõségek. A karrierépítés, a több diploma megszerzése, a külföldi elhelyezkedés, mind-mind olyan adottságok napjainkban, amelyeket több fiatal szakember nagyon ügyesen ki is használ. Kétségkívül azzal is számolniuk kell, hogy egy-egy borsosan fizetõ pozíció ma már nem a nyugdíjba vonulásig szól. Az „egyszer fent, majd máskor lent” esete ma már sokkal gyakoribb, mint az hajdanán volt. Sajnos egyesek az iskolapadból téves álmokkal távoznak, úgy gondolják elég a diplomát megszerezni, máris beültetik egy luxuskocsiba, kezébe adják a mobil telefont, és a havi több százezres fizetés is dukál. No, azért nem ennyire egyszerû a helyzet! Vágyálma persze mindenkinek lehet. Nem sok olyan munkahelyet ismerek, ahol keveset kell dolgozni (lehetõleg semmit!), és sokat lehet keresni. A teljesítményt globalizálódó, profitorientált világunkban mindenfele megkövetelik. Már olyan hangokat hallani, hogy az állami szférában is a teljesítménymérést- és értékelést kívánják bevezetni. Megállapítható, hogy amíg az iskola pad-

2007. 10.szám

G O N D O L A T O K

-

jaiban elég volt a ketteskét megszerezni, a mindennapi életben, a gyakorlatban édes kevés a kettes teljesítmény. Ezt nem sokáig díjazzák, következésképpen jöhet a következõ munkahely. Ami a gyakori vándorlásnak hátulütõje lehet az, hogy a szakismeretekben egyetlen szakterületen sem tud elmélyülni kellõképpen. Ugyanakkor az is igaz, hogy sokrétû tapasztalatra, felületes ismeretre tesz szert az évek során. A fluktuációt valamilyen szinten a fejvadász cégek is generálják: megbízóiknak próbálnak a követelményeknek megfelelõ munkatársat keríteni. Ez nem könnyû dolog, hisz a cégek között úgy munkaszervezési és vállalatirányítási, mint infrastrukturális különbségek is vannak. Nem egy esetben az új helyen, a fejvadász által ajánlott - amúgy elõzõ munkahelyén kitûnõen teljesítõ munkatárs - nem bírja felvenni az elvárt ütemet, nem felel meg az elvárásoknak. Mindez történik annak ellenére, hogy a fejvadászoknak ma már kifinomult módszereik vannak a munkaerõ kiválasztására, az egyéni képességek és tulajdonságok megállapítására. Sikertelenség esetén próbaidõn belül vagy azt követõen - jöhet az újabb próbálkozás máshol. A „munkakönyv” eltörlésének megvan az a hátránya, hogy a munkáltató nem tud tájékozódni a jelölt munkavállalási szokásairól, stabilitásáról, így aztán azt kell elfogadnia, amit az illetõ bevall. Bizony nem egy esetben még fele sem kerül említésre a munkáltatónak leadott önéletrajzban. A vándorlás okáról faggatva, természetesen mindig a munkaadó volt a hibás.

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

A fluktuáció befolyással van egyesületünk életére is. Ha csak az utóbbi évekre tekintünk vissza, vajon hány tehetséges, a MEE-ben aktív kolléga tûnt el sorainkból, szakította meg velünk a kapcsolatot? Valamennyi területi szervezetbõl és szakosztályból egyaránt sodort el az élet kollégákat más szakterületre, vagy éppen külföldre. Sajnos többen azért léptek ki sorainkból, mert munka nélkül maradtak, amit szégyelltek, vagy azért, mert egyesületünk megfeledkezett róluk. Mindannyian jól tudjuk, hogy egyesületünkben mindenkire egyformán szükség van! És mégis! Hányan ma már csak névleg tagok, aktív szerepet nem tudnak vállalni munkáltatójuk „jóvoltából”, vagy munka-, illetve családi körülményeik megváltozása miatt. Természetesen az okok tovább sorolhatóak. Az viszont tény, hogy a tagság emberi és szakmai kapcsolatainak ápolásában, fenntartásában és erõsítésében jelentõs szerep hárul egyesületünkre. Teszünk valamit ezen a téren? Senki nem pótolhatatlan, állítják a fluktuáció hívei. Hogy errõl meggyõzõdjek, egy jó ismerõsöm a következõt ajánlotta nekem: amikor reggel felkelek, dugjam bele az ujjamat egy csésze vízbe, majd miután kivettem, nézzem meg ott maradt-e a helye. Ha látom az ujjam helyét, azt jelenti, hogy pótolhatatlan vagyok munkahelyemen, amennyiben nincs nyoma a vízben, akkor rám sincs különösebben szükség. Tessék kipróbálni, meglepõt tapasztalnak!

Z. Nagy János

RÖVID BESZÁMOLÓ A „TRANSZVILL TÖRTÉNETE” CÍMÛ ELÕADÁSRÓL

A nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezetének június 5-i ülésén érdekes beszámolót tartott a TRANSZVILL Zrt. történetérõl Tálosi István, vezérigazgató. A vállalatot a Rotschild pénzcsoportot képviselõ bécsi Credit Bank alapította, a magyar iparhatóságok 1905-ben cégjegyezték. Az AEG-vel való szoros együttmûködés következménye volt, hogy 1926. augusztus 5-én megalakult az AEG-Union Magyar Villamossági Rt., AEG részvénytöbbséggel. A cég a továbbiakban, mint az AEG magyarországi léányvállalata mûködött. 1930-tól a gyár sorozatban készített különbözõ kapcsoló-készülékeket, szakaszolókat, olajkapcsolókat, transzformátorokat és mérõtranszformátorokat. A gyár 1952-tõl szovjet kézbõl a magyar állam tulajdonába került. A Központi iparszervezés keretében 1959. január 1jén csatolták hozzá a Kaposvári Vas- és Fémipari kombinátot, amely 7 éven át a Transzvill gyár-egységeként mûködött. 1964. január 1-jén megalakult a Villamos Berendezés és Készülék Mûvek (VBKM) ipari nagyvállalat.

2007. 10.szám

Megalapításakor - a céggel együtt - nyolc gyár és egy fejlesztõ intézet tartozott hozzá. A VBKM átszervezése után a Transzvill és a VÁV összevonásra került. 1991-ben privatizációval Kft.-vé alakult, majd tõkeemeléssel jött létre a Transzvill Rt. 2006-tól, mint Transzvill Mérõváltó Gyártó és Forgalmazó Zrt. mûködik. Tevékenységi köre - az elmúlt évtizedekhez viszonyítva - az 1990-es évek elején változott. Termékpalettájának elsõ helyén szerepel a mérõváltók gyártása, melyeket a piaci igényeknek megfelelõen folyamatosan fejlesztik. Jelenleg 0,72 - 40,5 kV-os feszültségû beltéri és szabadtéri áramés induktív feszültségváltókat, valamint különféle mûgyanta szigetelõket gyártanak. A meglévõ gyártmányaik mellé többek között két új szabadtéri mérõtranszformátor típust fejlesztettek ki, melyek elsõsorban a távmûködtetésû oszlopkapcsolók lényeges elemeit alkotják. Az elmúlt években több ezer darab mérõtranszformátort értékesítettek hazánkban és külföldön.

Philippovich Gyõzõ õ Nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezete

ELEKTROTECHNIKA

31

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

-

H I R D E T É S

OLVASÓI ÉSZREVÉTEL Tisztelt Bencze János! Lapunk szeptemberi számában megjelent, Szepessy Sándor „tb” elnökünk szakmai pályafutását bemutató remek cikkedhez gratulálok. Mindez engem is egy versre ihletett, melyben Sándor érdemeit próbáltam nagyon röviden rímekbe önteni. Íme a vers: Szepessy Sándor 85 éves Kimagaslott a mezõnybõl, - és nem csak a termetével! de tudását magas szinten hasznosító szellemével. Nemcsak szakmánkban volt profi, ha szót kapott, sziporkázott, Rá mindig figyelni kellett, agya szellemesen vágott. 25 évig volt MEE megválasztott fõtitkára, Az érdemei miatt lett „tb” elnök Õ itt mára. S mivel 85 évesen „gyémántdiplomát” most kapott gratulálunk! Egészségben éljen még sok boldog napot!

Elektrotechnika és egyéb MEE hírek, információk - az interneten is!

Tudását és tanácsait igényeljük továbbra is, MEE jövõnk jobbítandó, nagy szükségünk van rá ma is!

Keresse fel Ön is! www.mee.hu Madarász Tibor

SUMMARY Ferenc Komlós: Claim to using of heat pumps

Miklós Horváth - Dr. József Borka: Arc welding technologies and their electronic supply unit

The heat pump is the most energyefficient heating and cooling technology, the key tool in energy saving and in reducing carbon dioxide emission as known significant worldwide. As a matter of course reducing the energy consumption of buildings is necessary also because of the need for improving the energy balance of Hungary and for reducing urban (community) air pollution. Related to the technology of today - and of tomorrow - it is important to mention as well, that not only the heat source but also running of the heat pump and the input energy can originate from non-fossil sources.

The paper summarises the requirements for welding supply units implementing the arc welding procedures. The similarities and sharp deviations are shown clearly by comparing the above requirements. Analysing them thoroughly, the possibility for building-up a common, universal welding unit for all three arc technologies can be seen which results in numerous practical and economic advantages.

32

ELEKTROTECHNIKA

SUMMARY 2007. 10.szám

DISTRELEC az Ön elektronikai disztribútora bemutatja az idei ElektroFair szakkiállításon (Budapest, 2007. október 11-13.), elektronikai katalógusát - bôvült termékkínálattal és alacsony árakkal. A DISTRELEC terjedelmes minôségi termékprogrammal - több mint 600 neves márkagyártótól - átfogó kínálattal rendelkezik az elektronika, elektrotechnika, méréstechnika, automatizálás, pneumatika, szerszámok és segédanyagok terén. Az egyes termékcsaládok skáláját bôvítettük és a bevált kínálatot új termékcsoportokkal gazdagítottuk. Szállítási határidô 48 óra. A szállítási költség-rendelésenként-mennyiségtôl és súlytól függetlenül 5,-EUR +ÁFA. A DISTRELEC új, magyar nyelvû honlapján minden héten kiemelt vásárlási tippeket találnak, rendkívül kedvezô áron. A nyomtatott elektronikai katalóguson kívül,a teljes program természetesen CD-ROM formátumban és a DISTRELEC honlapján (www.distrelec.com) is megtalálható. E-commerce megoldásainkkal vállalata teljes vagy akár egyéni igényeihez igazított elektronikai katalógushoz juthat,mellyel pénzt és idôt takaríthat meg.