IFJÚSÁGI LOKÁLPATRIÓTA és KULTURÁLIS EGYESÜLET (közhasznú társadalmi szervezet)
ALAPSZABÁLYA (a 2014. május 20-ai módosításokkal egységes szerkezetben)
Nyilvántartásba vétel száma: 8338
Budapest, 2014. május 20.
ALAPSZABÁLY amely készült a Ifjúsági Lokálpatrióta Kulturális Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) közgyűlésén az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényrendelkezései alapján.
I. AZ EGYESÜLET ADATAI I.1. Az Egyesület neve: Ifjúsági Lokálpatrióta és Kulturális Egyesület I.2. Az Egyesület rövidített neve: ILKE I.3. Az Egyesület székhelye: 1086 Budapest, Harminckettesek tere 6/b. I.4. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület közhasznú szervezet. Az Egyesület önkéntes, nyílt, demokratikus, pártsemleges és politikamentes társadalmi szervezet, amely alapítása a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1989. évi II. törvény, az 1997. évi CLVI. törvény, valamint ezen Alapszabály alapján történt. Működését Magyarország Alaptörvénye és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:63.§-3:87.§ alapján és keretei között fejti ki. Az Egyesület önálló jogi személy, amely önálló ügyintéző és képviseleti szervekkel rendelkezik. Az Egyesület céljainak és feladatainak megvalósítása során semmilyen formában nem avatkozik be tagjainak magánügyeibe, nem korlátozza önállóságukat és nem vállalja át személyes felelősségüket. A társaság időtartama: határozatlan időre alakult. I.5. Az Egyesület időtartama: Az Egyesület határozatlan időtartamra alakult.
2
I.6. Az Egyesület céljai és feladatai Az Egyesület céljai Bevezető rendelkezések: a) Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön a közhasznú szolgáltatásból. b) Kiadásait pártoló tagok tagdíjaiból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból, hozzájárulásaiból fedezi. c) Országgyűlési és önkormányzati képviselő választását nem támogatja. d) Befektetési tevékenységet csak befektetési szabályzat elkészítése után végezhet, amelyet a legfőbb szerv fogad el. e) Közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. f) Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. g) Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. h) Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. i) Önkormányzati képviselőt nem állít, nem támogat. Nem támogat munkáltatói és munkavállalói szervezeteket, érdekképviseleteket. j) A Fővárosi Törvényszék a 8338 sorszám alatt nyilvántartásba vett Egyesület 1998. december 12. napjától közhasznú szervezet Az Egyesület célja, hogy értelmi és egyéb sérült gyermekek, fiatalok számára megteremtse rendszeres és igényes testi, lelki, szellemi fejlesztésüket és szinten tartását, figyelembe véve: – a hagyományok ápolása, – a kulturált szórakozás, – az általános emberi, európai értékek ápolása és terjesztése továbbá, hogy – kiálljon az egyetemes emberi jogok, különösen a fiatalság jogai mellett. Egyesület szakmai és anyagi támogatást nyújt a fogyatékos gyermekek, fiatalok részére. Az Egyesület további célja az egészségmegőrzés, a családsegítés, a kultúra, a természetvédelem és a környezet ápolása, a gyermek- és ifjúságvédelme, ennek képviseletei ellátása, a sport és a közrendvédelem elősegítése. Közhasznúság: Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi, megjelölve azokat a közfeladatokat (és az azokat előíró jogszabályhelyeket), melyekhez kapcsolódóan végzi ezeket: Szociális és családsegítő tevékenység: A szociális szolgáltatások/ellátások közfeladatok, amelyek teljesítését a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény – többek között – a 2. §., 85/A.§, 86. §., és 88.§.-ai írnak elő.
3
Egyesület tevékenysége és feladatai Az Egyesület tevékenysége: a) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, b) szociális tevékenység, családsegítés, c) képességfejlesztés, ismeretterjesztés, d) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, e) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, f) emberi és állampolgári jogok védelme, érdekvédelem, g) rehabilitációs foglalkoztatás, h) közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások, megjelölésű közhasznú tevékenységekre kiterjedően. Az Egyesület feladatai: – általános képességfejlesztés, – szocializációs készség fejlesztése, szinten tartása, – állóképesség, egészségvédelem, – szabadidős tevékenység biztosítása, – hasznos munkavégzésre való felkészítés, – támogatás minden olyan kezdeményezésnek, amely értelmi sérült gyermekek és fiatalok társadalomba való beilleszkedését segíti, – segítségnyújtás mindazon fiataloknak, akik egészségi állapotuknál, vagy családi körülményeiknél fogva magukra maradtak, munka, ellátás, gondozás biztosítása, – hajléktalan személyek nappali ellátása, – képességfejlesztés, ismeretterjesztés, – gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Az Egyesület bevételei Az Egyesület bevétele az alábbiakból tevődik össze: – a pártoló tagok által befizetett tagdíjak, – a tagok felajánlásai és egyéb hozzájárulások, – adományok és támogatások, – rendezvények bevételei, – meghatározott célra történő gyűjtések bevételei, – állami vagy önkormányzati támogatások, – folyószámlán elhelyezett pénzösszeg kamatai, – egyesületi bevételek, – az 1996. évi CXXVI. törvény szerinti az adózó által befizetett adó (SZJA) meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról, – egyéb bevételek. Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés szerint gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során keletkező nyereség kizárólag az alapszabályban meghatározott célokra, illetve feladatra használható fel. 4
Az egyesület egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, és azt a közgyűlés fogadja el. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradó vagyonról közgyűlés dönt. Az Egyesület vezetősége - jóváhagyott költségvetés alapján – az Egyesületi vagyonnal a mindenkor hatályos pénzügyi-számviteli jogszabályok rendelkezése alapján gazdálkodik. A gazdálkodás szakszerűségének és törvényességének biztosítása érdekében külső segítséget is igénybe vehet. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja. Az egyesületi tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg. Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdaságivállalkozási tevékenységet végezhet.
II. A TAGSÁGI JOGVISZONY AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI II.1. Az Egyesülethez való csatlakozás Az Egyesület nyitott, ahhoz, minden hazai és külföldi adományozó jogi-és természetes személy szabadon csatlakozhat. A tagsági viszony formái a) egyesületi tag az a természetes, vagy jogi személy, illetve szervezet, aki felajánlásaival és egyéb hozzájárulással támogatja az Egyesületet, szavazati joggal rendelkezik, b) pártoló tag az, aki a Záró Rendelkezésekben meghatározott összegű tagdíjat fizet, és szavazati joggal nem, de tanácskozási joggal rendelkezik, c) tiszteletbeli tagsági viszonnyal rendelkezik az a köztiszteletben álló tag, aki közismertsége és erkölcsi befolyása révén az Egyesület működéséhez segítséget tud nyújtani. A nyitott tagság elvének megfelelően a felvételi kérelem elbírálása során, továbbá a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál tilos bármely megkülönböztetést tenni faj, bőrszín, nyelv, vallás politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, születési helyzet szerint. II.2. A tagok jogai és kötelezettségei A csatlakozás feltétele, hogy a csatlakozó az Egyesület céljaival egyetértsen ,és azokat elfogadja. Természetes személy tagsági viszonya úgy keletkezik, hogy az Egyesületbe belépni szándékozó írásbeli nyilatkozattal közli belépési szándékát az Egyesület elnökével. A tagsági viszony megszűnésének elhatározását az elnökséghez eljuttatott írásbeli nyilatkozatban kell 5
közölni. Az egyesületi tagsági felvételről és a tagsági viszony megszűntetésről az elnökség dönt. Pártoló tagjai lehetnek az Egyesületnek mindazok az állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, intézmények, természetes személyek és az ő jogi személyiséggel nem rendelkező társulásaik, közösségek, akik tevékenységükkel, illetve vagyoni hozzájárulásukkal az Egyesület céljainak megvalósítását rendszeresen segíteni kívánják. A pártoló tag tagsági viszonya szerződéssel is keletkezhet. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai: – részt vehetnek és véleményt nyilváníthatnak az Egyesület megbeszélésein, nem választhatnak és nem választhatók. A pártoló és tiszteletbeli tagok kötelezettségei: – nincsenek. A tagsági jog keletkezése: A tagsági jog létesítése céljából jelentkező az elnökséghez címzetten nyilatkozik a belépési szándékáról és arról, hogy elfogadja az egyesület célját, vállalja az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését. A belépési kérelem elfogadásáról az elnökség határoz. A tagok önkéntes jelleggel, anyagi vagy természetben adománnyal támogathatják az Egyesületet. A csatlakozás történhet pénzbeni és/ vagy természetbeni támogatás, ill. juttatás útján és külön munkatevékenység felajánlásával. Annak csatlakozónak, aki külön kikötéssel kíván élni, kívánalmait okiratba kell foglalni. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A tagsági jog megszűnhet, ha a közgyűlés érdemtelenség miatt a tagsági jogviszonytól megfosztja. Érdemtelen az a személy lehet, aki az Egyesület céljaival ellentétes magatartást fejt ki. A pártoló tag tagsági jogviszonya megszűnhet a szerződés felmondásával. A tagsági viszony megszűnik: a) törléssel: – a tag halálával, b) kilépéssel, c) fegyelmi döntés alapján történő kizárással, d) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével, e) bűntető eljárás alá vonás elrendelésének napjától ideiglenesen, a megszüntető határozat meghozataláig, illetve amennyiben az eljárás pozitív eredménnyel zárul, véglegesen. Eljárási szabályok Az Egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet. A tag kilépési szándékát az elnöknek írásban jelenti be. A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg. A tagsági viszony megszűnése esetén az elnökség a tagot törli a nyilvántartásból. Az elnökség javaslatára, a közgyűlés minősített többséggel meghozott határozattal kizárhatja és törölheti az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. Az eljárás megindítása az elnökség hatáskörébe tartozik. Az elnökség az eljárás megindításáról és a közgyűlés döntéséről az eljárás alá vont személyt írásban értesíti. 6
A kizárt, illetve törölt tag a törlést kimondó határozat ellen 30 napon belül Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Az Egyesületi tag jogai Az egyesületi tag joga: a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a tag részt vehet az Egyesület tevékenységében, részt vehet az Egyesület megbeszélésein, véleményt nyilváníthat az Egyesületet érintő bármely kérdésben, a közgyűlésen szavazhat, választhat, és választható, tisztséget viselhet (tisztségviselő csak magyar állampolgár lehet), az alapszabályban meghatározott módon kezdeményezheti a közgyűlés összehívását, közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet, a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet, jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait, az Egyesület bármely törvénysértő határozatát 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja, Minden tag joga – az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal részt venni, – az Egyesület által szervezett rendezvényen részt venni, – a tisztségviselőktől az Egyesületet érintő kérdésekben felvilágosítást kérni és kapni, – meghatározott feltételek mellett használni az Egyesület dologi vagyonát, – a személyét térintő jogsértő határozattal szemben jogorvoslatért bírósághoz fordulni. Az egyesületi tag kötelezettsége: – vállalásának és megválasztásának megfelelően részt venni az Egyesület szerveinek tevékenységében, – betartani és betartatni az Alapszabály előírásait, – betartani és végrehajtani az Egyesület határozatait, – betartani az alapszabály rendelkezéseit, – betartani az elnökség határozatait, – nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. Minden tag kötelezettsége – részt vállalni az Egyesület tevékenységében, – védeni és gyarapítani az egyesület vagyonát. Az Egyesület képviselete Az Egyesületet annak elnöke önállóan képviseli harmadik személyekkel és hatósággal, bírósággal szemben. Kivételt képez az Egyesület számlája feletti rendelkezési jog, ahol két képviseletre jogosult személy együttesen képviselik az Egyesületet, aláírásuk csak együttesen érvényes. Az Egyesület elnökének két tanúval igazolt írásbeli felhatalmazása alapján bármely tag képviselheti az Egyesületet. Képviseleti jogköre harmadik személlyel szemben ez esetben nem korlátozható. Az elnök megbízásából képviseletet ellátó tag képviseleti joga kizárólag a megbízásban rögzített tárgykörre és esetleges területi határra terjed ki, kizárólag a megbízásban rögzített 7
időszakban. Ha a megbízás aláírási jogra nem terjed ki, akkor csak két megbízott tag együttes aláírása érvényes. Nem képviselheti az Egyesületet az, aki a kérdéses ügyben maga is személyesen érdekelt, vagy képviseleti joga egyéb összeférhetetlenségi szabályba ütközik.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSE III.1. Az Egyesület szervei és tisztségviselői a) Az Egyesület szervei (testületi szervek) Közgyűlés Elnökség b) Az Egyesület tisztségviselői: – elnök – alelnök III.2. Az Egyesület szervei A Közgyűlés a) Az egyesület legfőbb szervének megnevezése közgyűlés. b) A közgyűlés az egyesület tagjaiból áll. c) A közgyűlést évente legalább egyszer május 31-ig, össze kell hívni. d) A közgyűlést az elnök írásban - a napirendi pontok megjelölésével, igazolható módon a helyszín megjelölésével, a kitűzött idő előtt legalább 30 nappal korábban - hívja össze. e) Az elnök a közgyűlés összehívására szóló meghívót a saját honlapján teszi közzé. f) A közgyűlés székhelyén kívüli összehívására, csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával kerülhet sor. Az elnök erre vonatkozó indítványát a közgyűlés tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően - az időpont és helyszín közlésével – köteles közzé tenni. A tagok az indítvány kézbesítésétől számított 5 napon belül írásban nyilatkoznak. Amennyiben a kézbesítéstől számított 10 napon belül a tagok hozzájáruló nyilatkozatát az elnök nem kapja kézhez, a közgyűlés a közgyűlési meghívóra vonatkozó rendelkezések szerint kizárólag az Egyesület székhelyére hívható össze. g) Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagjai a közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek. h) A közgyűlés ülései nyilvánosak. i) A közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés meghívójában szerepel. j) A közgyűlés kivételesen - személyiségvédelmi illetve, adatvédelmi okokból - zárt ülést rendelhet el. k) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a plusz 1 fő legalább jelen van. l) Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlésre az eredeti közgyűléssel azonos napon és helyen, az eredeti napirendben szereplő kérdésekkel megegyező napirenddel, az eredeti közgyűlési meghívóban szereplő fél órával későbbi időpontban kerül sor. A megismételt közgyűlés összehívásának feltételeit az eredeti közgyűlési meghívóban kell szerepeltetni. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára 8
tekintet nélkül határozatképes. m) Rendkívüli közgyűlés összehívható a tagok 30%-ának az -ok és cél megjelölésévelírásbeli kezdeményezésére, a törvényességi felügyeletet ellátó szerv indítványára, az elnökség kezdeményezésére, valamint az elnökség létszámcsökkenése miatti határozatképtelensége esetén. n) A rendkívüli közgyűlést az összehívására okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 3 napon belül össze kell hívni. o) A közgyűlés határozatait - kivéve, ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik a jelenlevő szavazati joggal rendelkező tagok szavazatainak egyszerű többségével, 50 %+1 szavazattal, nyílt szavazással hozza. p) Titkosan, írásbeli szavazással dönt az elnökség tagjainak megválasztásáról. q) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. r) Az elnök a közgyűlés határozatait nyilvántartja a Közgyűlési Határozatok Könyvében, illetve a VII. kerületi Önkormányzat honlapján hozza a tagság tudomására. s) A közgyűlésen első napirendi pontként meg kell választani a levezető elnököt, a szavazatszámláló bizottságot, illetve a jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítő két tagot. t) A közgyűlésen elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amit a levezető elnök, a jegyzőkönyvkészítő, valamint a hitelesítők írnak alá. A közgyűlést össze kell hívni: a) ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került, d) az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása, b) a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, c) az éves költségvetés elfogadása, d) az elnökség tagjainak és képviseleti szerv tagjainak megválasztása, és visszahívása, e) az elnökség éves beszámolójának - ezen belül az ügyvezetésnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása az éves gazdálkodásról, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása, f) döntésmás egyesülettel való egyesülésről, megszűnéséről és a szétválásról, g) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról, h) a tagsági jogviszonnyal összefüggő viták, fellebbezések elbírálása, i) 500 000 Ft-ot azaz ötszázezer forintot meghaladó összeg esetében történő kiadás engedélyezése j) a tagdíj mértékének a meghatározása, módosítása és esedékességének megállapítása k) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az 9
egyesülettel munkaviszonyban áll, l) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt, m) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, n) a végelszámoló kijelölése. A beszámoló és a közhasznúsági melléklet: Az Egyesület beszámolója tartalmazza: – a mérleget (egyszerűsített mérleget), – az eredmény kimutatást (eredmény levezetést), – a kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletét. Az Egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Az Egyesület köteles az elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. Az Egyesület a letétbe helyezési kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Határozathozatal Az összes tag több, mint fele, a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges a) az alapszabály elfogadásához és módosításához, b) az egyesület megszűnésének elhatározásához. c) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához, d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondásához, e) Amennyiben a szavazati arány nem éri el a minősített többséget, az elnök köteles a közgyűlést a napirend közlésével ismételten összehívni, és a beszámolót újra szavazásra bocsátani. A megismételt szavazás alkalmával a beszámoló elfogadásához az egyszerű szótöbbség elegendő. Az összes tag több mint fele szükséges a) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához, b) megismételt közgyűlésen az egyesületnek más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről szóló határozat meghozatalához. A tagok 20%-ának indítványára el kell rendelni az írásban történő titkos szavazást. III.3. Az Elnökség a) Az Egyesületet a közgyűlések közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség kettő tagból álló szervezet, elnökből, alelnökből áll. Tagjait az Egyesület tagjai közül kell álasztani. 10
b) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. c) A közgyűlés öt évre választ elnökséget. d) Az elnökség legalább félévente egyszer ülésezik. e) Az elnök az elnökségi ülésre írásban, névre szóló meghívót küld a napirend közlésével az ülés előtt legalább 15 nappal. f) Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel (50%+1 szavazattal) nyílt szavazással hozza. g) Üléseiről a jegyzőkönyvet készít és az elnökségi tagok írják alá. h) Az elnökség tevékenységéről éves beszámoló készít. i) Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen mindegyik tag megjelent. j) Az elnökség tagjait a határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülésre az elnök az ülés előtt 15 nappal az eredeti meghívóban szereplő napirend közlésével írásban hívja ismét össze. k) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján – kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy – bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. l) Az elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe. m) Az elnökség az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít és azt a közgyűlés elé terjeszti. n) Az elnökség megalkotja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát és szavazásra a közgyűlés elé bocsátja. o) Tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős. p) Az elnökség gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. q) Az elnökség döntéseit nyilvántartja az Elnökségi Határozatok Könyvében, valamint az érintettekkel közvetlenül közli, illetve döntéseiről a közgyűlésen beszámol. r) A működés során keletkezett iratok nyilvánosak. Az elnökség az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba a Közgyűlési Határozatok Könyvébe és az Elnökségi Határozatok Könyvébe való betekintést az Egyesület székhelyén biztosítja, amennyiben az erre vonatkozó kérést, a betekintés időpontját megelőzően legalább 10 nappal korábban írásban megkapja. A közgyűlési határozatokat a tag kérésére a tag által megadott e-mail címre megküldi. s) Az elnökség tagja és közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont] ugyanannál az egyesületnél a Számvizsgáló Bizottsága tagjává nem választható meg. t) Az elnökség hoz döntést tagfelvétel és tagsági jogviszony megszüntetése, ill. kizárás kérdésében. u) Az elnökség dönt az egyesület rendezvényeinek szervezéséről és megtartásáról. v) Az alelnök helyettesíti az elnököt távolléte idején, a titkár segíti az elnök adminisztratív és szervezési munkáját. 11
w) Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja. x) Elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételek teljesíti, és nem esik kizáró ok alá. y) Az elnökségi tagság megszűnik a tisztségről való lemondással, kilépéssel – a kilépést az elnökség ülésén kell bejelenteni jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy – a kilépést írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel, visszahívással, a határozott idő lejártával, ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól, a törvényben meghatározott ok bekövetkeztével. z) Az elnökség bármely tagját az egyesületi tagok 50 %-ának indítványára vissza kell hívni, ha az elnökség tagja az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat,de egyidejűleg az új elnökségi tagot meg kell nevezni, és a két kérdésről egyszerre kell határozni. Az Egyesület tisztségviselői Az Egyesület elnöke Az Egyesület képviselőjének neve: Juhász Andrea (születési hely, idő: Budapest, 1969.december 6.; anyja neve: Rabnecz Ágnes; lakcím: 1158 Budapest, Pestújhelyi út 89.) a) Az elnök képviseli az egyesületet külső személyek és szervezetek felé. b) Az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban. c) Az elnök gondoskodik írásban, igazolható módon az elnökség összehívásáról,valamint a határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés összehívásáról. d) Össze kell hívnia az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik. e) Az elnök kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol, kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait. f) Az elnök önállóan jogosult pénzügyi kötelezettségvállalásban 500 000 Ft azaz ötszázezer forint értékhatárig dönteni, a közgyűlésnek való utólagos beszámolási kötelezettség mellett. g) Az elnök vezeti az egyesület tagnyilvántartását és gondoskodik a közgyűlési határozatok nyilvántartásának (Határozatok könyve) vezetéséről az elnök gondoskodik oly módon, hogy abból megállapítható legyen a döntés tartalma, időpontja, helye és hatálya, valamint a döntést támogató és ellenző személyek neve és száma. h) Az elnök az elnökség döntéseiről a közgyűlésen beszámol, vagy az érintettekkel közvetlenül közli. Gondoskodik arról, hogy évente nyilvánosságra hozza az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint az Egyesület beszámolóiról szóló közlést a saját honlapján. Az alelnök jogai és kötelességei a) az alelnök eljár az elnök teljes hatáskörébe tartozó, illetve az elnök által meghatározott tárgykörökben. b) jogosult az elnök akadályoztatása esetén a helyettesítésre. c) az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges. 12
d) tevékenységéért a közgyűlésnek felel. Vezető tisztségviselők Az Egyesület vezető tisztségviselői; az Egyesület elnöke, alelnöke. a) Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. b) A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. c) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. d) A vezető tisztségviselőnek egy tag csak egy tisztségre választható. e) A vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik a megbízatás időtartamának lejártával, a tisztségviselő halálával, a tisztségviselő lemondásával, a közgyűlés által történő felmentésével, az erről szóló határozatban megjelölt naptól tagsági viszonyának megszűnésével. Összeférhetetlenség Az Egyesületvezető tisztségviselői nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói és élettársai. a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a) -c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. Jegyzőkönyv, határozatok, nyilvánosság A jegyzőkönyv Az Egyesület testületi üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen történtekre való utalást, a nyilatkozó nevét, az elhangzottak lényegét, valamint az év és sorszám meghatározásával a testületi ülés döntéseit, határozatait. Az egyes döntések mellett fel kell tüntetni a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai, taggyűlés esetén a levezető elnök és az egyesület két erre kijelölt tagja írja alá és két tag hitelesíti. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét, ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba. A jegyzőkönyv készítéséhez elektronikus hangrögzítő készülék is használható, a jelenlévők és a hozzászólók hozzájárulásával.
13
Határozatok Az Egyesületi testületi üléseken hozott határozatokat a jegyzőkönyvből kiemelten a Határozatok Tárában, évenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva és az ülés dátumával törve külön is nyilván kell tartani, amelyből kitűnik a döntések tartalma, a döntés meghozatalának időpontja, hatálya, a támogatók és az ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A határozatot hozó testület elnöke 15 napon belül gondoskodik a határozatok érintettekkel való közléséről oly módon, hogy a határozatot tartalmazó iratnak a címzett által történő átvétele igazolható legyen. A határozatok az egyesület székhelyén, a tagok által hozzáférhető helyen történő kifüggesztéssel, vagy az egyesület honlapján is közzétehetők. Nyilvánosság Az Egyesület közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, arról a saját költségén másolatot készíthet. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik, ha: a) feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja; b) a bíróság feloszlatja; c) más egyesülettel egyesül; d) a bíróság az Egyesület megszűnését megállapítja.
IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK a) Az Egyesület a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásba vételével jön létre, ezzel nyeri el jogi személyiségét és közhasznú besorolását. b) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tag csak a tagdíjat köteles az Egyesületnek megfizetni, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A tagdíj mértéke: pártoló tagok esetében: 500 Ft/év c) Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente egyszer a saját honlapján nyilvánosságra hozza. d) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései az irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat. e) Ezt az alapszabályt az Egyesület 2014. év május 20. napján összehívott közgyűlésen fogadta el. Budapest, 2014. május 20.
14
…………………………………………… Juhász Andrea Elnök
Előttünk, mint tanúk előtt: név: …………………………..
név: …………………………..
lakcím: ……………………….
lakcím: ……………………….
aláírás: ………………………..
aláírás: ………………………..
15
