Ifjúsági Központ Gyergyószentmiklóson A Gyergyószentmiklósi Integrált Városfejlesztési Terv lehetıséget biztosít arra, hogy Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzata stratégiailag is foglalkozzon a város ifjúságának helyzetével, olyan projektet építsen bele ebbe a stratégiába amely az ifjúság helyzetének fejlesztését szolgálja.
Az ifjúsággal való foglalkozás fontossága A 2006-ban készült „Gyergyószentmiklós municípium fenntartható fejlesztési stratégiája1” szerint „azt mondhatjuk, hogy Gyergyószentmiklós városa jelenleg nagyon kedvezıtlen változásokon megy keresztül, ami elsısorban a lakosság számának alakulásában és a gazdaság teljesítményében válik mérhetıvé”. Közösségünk számára létfontosságú a jól képzett fiatal korosztály megléte, akik aktívan részt vesznek közösségi és gazdasági életünkben. Amint azt látjuk a város fejlesztési stratégiájában kiemelt problémaként szerepel az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, valamint a gazdasági versenyképesség hiánya. Mindezen problémákra válaszokat kell megfogalmazni, célokat és eszközöket, amelyek közül egyik eszköz lehet az Ifjúsági Központ is.
A gyergyói ifjúság helyzete, igényei A gyergyói fiatalok helyzetével kapcsolatosan még nem készült egy átfogó ifjúságszociológiai kutatás. Kisebb kutatások állnak rendelkezésünkre az elmúlt évekbıl, amelyek célcsoportja részben vagy teljesen a gyergyói fiatalok voltak. Az oktatás minıségével, a fiatalok továbbtanulási terveivel, jövıképével Papp Z Attila szociológus kutatásaiban találkozhatunk (156 személyes alminta)2, a Salamon Ernı Gimnázium diákjainak számítógép és internethasználatáról, oktatáshoz való viszonyáról, szabadidı eltöltésérıl (446 személyes majdnem teljes körő lekérdezés)3 valamint a gyergyói oktatásirányítási rendszerrıl4 Dániel Botond szociológus kutatásaiban találkozhatunk. A gyergyói fiatalokra vonatkozóan információkat nyerhetünk még a kárpát-medencei szintő ifjúságkutatásokból, a Félsziget kutatásokból, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem végzettjeinek munkaerıpiacon való elhelyezkedését vizsgáló kutatásból is5. Készült még felmérés a salamonos diákok szerhasználatáról is, egy prevenciós program keretében.6 A legfrisebb felmérések az Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért valamint Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzatának nevéhez főzıdnek. A „Légy pozitív!” ifjúsági mősor keretén belül 595 diákot kérdeztünk meg tévénézési, számítógép- és internethasználati szokásairól, az Ifjúsági Központ tevékenységeinek megtervezéséhez pedig 171 diákot kérdeztünk meg a gyergyói ifjúsági élettel kapcsolatos véleményükrıl, valamint igényeikrıl. Az Ifjúsági Központ tevékenységeinek megtervezéséhez végzett igényfelmérést 171 diák töltötte ki (magyar és román anyanyelvőek). A felmérés során használt minta iskolákra és életkorra 1
Technológiai fejlesztés: a versenyképes város – Gyergyószentmiklós municípium fenntartható fejlesztési stratégiája 2007-2013, 2006 2 Teleki László Intézet, MTA Kisebbségkutató Intézet, BBTE Módszertan Tanszék: A középfokú oktatás helyzete, problémái, 2005 3 Dániel Botond: A Salamonos diákok és az információs társadalom, 2003 4 Dániel Botond: A gyergyószentmiklósi oktatásirányítási rendszer – esettanulmány, 2005 5 Csata Zsombor-Dániel Botond: Átmenet a képzésbıl a munka világába az erdélyi diplomás fiatalok körében, 2006 6 Drogcsapda, 2007
reprezentatív, összességében körülbelül minden tizedik diákot kérdeztünk meg a VIII-XII évfolyamokról. A kérdıív a gyergyói ifjúsági élettel, a fiatalok szabadidıeltöltésével, valamint egy ifjúsági központ tevékenységeivel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Az elsı kérdéskör a fiatalok ifjúsági élettel kapcsolatos véleményére vonatkozott. Megkérdeztük a diákokat arról, hogy mennyire elégedettek a város ifjúsági életével valamint írják le, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy jobban érezzék magukat a városban. Kiindulásképpen nézzük meg hány pontra értékelték a fiatalok a város ifjúsági életét. Az eredmények azt mutatják, hogy viszonylag alacsony pontszámot, 10 pontos skálán mintegy 5,16 pontos értékelést kapott a város ifjúsági élete. Korosztályok szempontjából tapasztalunk egy kis eltérést, a 15-16 évesek viszonylag magasabb pontszámot adtak (5,52-5,74), míg az idısebb korosztály alacsonyabbat 4,41-5,07-ig. A következı kérdésben megkértük a fiatalokat, hogy indokolják meg döntésüket. Ez volt az elsı olyan kérdés, amely már igazán hasznos információval szolgált számunkra. Erre a kérdésre mintegy 240 tényezıt soroltak fel a fiatalok, többségében negatívat (85,40%), de voltak olyanok is, akik pozitívumokat is megemlítettek (14,60%). A pozitív válaszokat adók a rendezvényeket emelték ki (közöttük névszerint az Ifinapokat, az ifjúsági tévémősort valamint a szemétszedı akciókat), a sportolási lehetıségeket, úgy vélik, hogy Gyergyószentmiklós elınye, hogy csendes, nyugodt hely, a fiatalok ha akarnak tudnak találni maguknak szórakozásra de önfejelsztésre is lehetıségeket. A diákok többsége azonban inkább a hiányosságokat emelte ki az adott pontszáma megindoklásakor. A legnagyobb hiányosságnak a szórakozóhelyek hiánya (31%) valamint a rendezvények hiánya (20,8%) bizonyul. Fontos kiemelnünk azt, hogy a fiatalok egy része nem csak egyszerően szórakozóhely hiányára panaszkodik, hanem nagyon sokan le is írják, hogy milyen szórakozóhelyre lenne szükségük. A fiatalok hiányolják a hangulatos szórakozóhelyeket és arra panaszkodnak, hogy kocsmán és diszkón kívül nem lehet színvonalas szórakozóhelyet találni (3,75%), nincs csak a fiatal korosztályok számára kialakított, biztonságos szórakozóhely (4,58%), ahol alkohol és füstmentes környezetben szórakozhatnának (1,25%), ahol nem csak éjjel lehet szórakozni, ahová be lehet ülni akár beszélgetni is, nem kell tartaniuk mások erıszakosságától. A szórakozóhelyek és rendezvények hiánya mellett említik a fiatalok a mozi hiányát (3,75%), sportolási lehetıségek hiányát (sportpályák, uszoda – 2,91%), a tisztaság hiányát, a közbiztonság hiányosságait, a vidék és a város közötti közlekedési kapcsolatok hiányosságait, a fiatalok alkohol, cigaretta és kábítószer fogyasztását. Arra a kérdésre, hogy mire lenne szükség a városban arra, hogy a fiatalok jobban érezzék magukat 353 javaslatot kaptunk. A válaszok egybevágnak az elızı kérdésre adott válaszokkal, hiszen itt is a legtöbben a szórakozóhelyeket és a rendezvényeket emelték ki. A válaszokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Nr. Témakör 1 Szórakozási lehetıségek, szórakozóhelyek Általánosan „szórakozóhelyek” Jobb minıségő, hagyományos diszkók, clubok, kocsmák Korosztályos szórakozóhelyek, ahova nincs mindenki beengedve
Arány 33,99 % 12,11 % 4,81% 4,81 %
2
3
4
5
6
Biztonságos szórakozóhelyek 4,81 % Dohányfüst és alkohol nélküli szórakozóhelyek 1,41 % Ami nem diszkó, hanem normális bulizó hely 1,13 % Más megjegyzés 5,30 % Programok, rendezvények 20,11 % Koncertek 2,83 % bulik, fesztiválok, irodalmi kör, elıadások, vitakör, délutáni 1-2 tevékenységek, aktív szórakozási lehetıség, versenyek, kirándulások, megjelöléssel táborok, kézmőves körök, táncház, számítógépes játékverseny, kreatív klub, iskolák közötti programok, színjátszókör, kulturális-mővelıdési program, divatbemutató, vallásos rendezvények Különbözı helyek 17,28 % Mozi, filmvetítés 9,91 % Strand 1,69 % Kávézó, színház, vidámpark, gyorséttermek, ifjúsági központ 0,85-0,85% Állatkert, játszó termek, nagy könyvtár 1-2 megjelölés Minıségibb környezet 10,76 % Parkok, zöldterületek 2,55 % Nagyobb tisztaság, tiszta környezet 1,98 % Jobb közbiztonság 1,13 % Bicikli utak, kevesebb kóborkutya, kevesebb roma, játszóterek, 1-2 sétálóutca megjelölés Sportolási lehetıségek 8,49 % Uszoda 1,98 % Sporttermek, sportpályák, focipálya, mőjégpálya, extrém sportnak 1-2 pálya, asztalitenisz klub, sportrendezvények megjelölés Egyéb 9,37 % Jobb közösségi élet, vidék és város közötti jobb közlekedési kapcsolatok, teljes megelégedettség, érdektelenség kifejezése
A fenti táblázat azt mutatja, hogy melyek azok a tényezık, amelyeket a fiatalok maguktól kiemeltek, amelyek megléte hozzájárulna ahhoz, hogy jobban érezzék magukat Gyergyószentmiklóson. Itt kell megjegyezni, hogy a fenti arányok nem azt jelentik, hogy egy bizonyos dolog meglétét milyen arányban tartják fontosnak (nem lehet például azt mondani, hogy uszodát a fiatalok 1,98 százaléka szeretne – mivel a kérdés másra vonatkozott). Ezek azok a tényezık, amelyek a leginkább foglalkoztatják a fiatalokat, és maguktól írták le egy általános kérdésre adott válaszként. Mindezek mellett jól körvonalazódnak a fiatalok legfontosabb igényei: több szórakozóhely (33,99 százalék), több rendezvény (20,11 százalék), különbözı funkcióval rendelkezı helyek (17,28 százalék), ebbıl mozi 9,91 százalék, minıségibb lakókörnyezet (10,76 százalék), sportolási lehetıségek (8,49 százalék) Az elsı rész utolsó kérdései a szabadidı eltöltésére vonatkozott. A kérdés úgy volt megfogalmazva, hogy a fiatalok olyan tevékenységet is leírhassanak amivel szívesen foglalkoznának de nincs rá lehetıségük. A fiatalok becslése szerint hetente átlagosan 28 óra szabadidıvel rendelkeznek. A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a fiatalok ennek az idınek a nagyobb részét társaságban töltik/töltenék szívesen (15,57 %) barátokkal, sétálással, szórakozóhelyeken való beszélgetéssel, ismerkedéssel. A sportolás és kirándulás együtt 14 százalékot tesz ki a diákok kedvelt szabadidıs
tevékenységei közül. (sportolás 7,78 százalék, kirándulás-túrázás 6,23%). Ezt követi a szórakozás-bulizás (13,08 %), moziba-filmklubba járás (10,59 %). A fiatalok közel 12,5 százaléka említette a különbözı társaságban is végzett tevékenységeket – játékok, körök/foglalkozások, zenélés, tánc. Ezt követik az otthoni tevékenységek – számítógépezés, internetezés, tévézés, játszás de olvasás, rajzolás, tanulás, barkácsolás is – összesen 12,46 %-al, valamint a rendezvényekre, programokra járás 10,59 %-al. A rendezvények között a fiatalok legszívesebben koncertekre járnának, sportrendezvényekre, de említést nyertek kulturális programok is (színház, kiállítás). A sor vége felé a különbözı önfejlesztı tevékenységek (elıadások, nyelvtanulás, fejlesztı foglalkozások, képzések) állnak 5,91 százalékkal, valamint a vásárlás mint idıtöltés 2,80 százalékkal.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Társasági élet (barátok, sétálás, szórakozóhelyen beszélgetés, ismerkedés) Sportolás, kirándulás Szórakozás, bulizás Moziba, filmklubba járás Társas tevékenységek (játékok, szakkörök, foglalkozások, zenélés, tánc) Otthoni tevékenységek (számítógépezés, internetezés, tévézés, játszás, olvasás stb) Rendezvényekre, programokra járás Önfejlesztı tevékenységek Vásárlás Egyéb
15,57 % 14,01 % 13,08 % 10,59 % 12,50 % 12,46 % 10,59 % 5,91 % 2,80 % 2,49 %
Az ifjúsági központ ötlete Az Ifjúsági Központ létrehozásának terve már több évre nyúlik vissza. Még 2005 tavaszán egy kolozsvári út alkalmával Péter Róbert szociálpedagógus elmesélte Dániel Botond akkori szociológushallgatónak, hogy milyen ifjúsági központban volt szakmai gyakorlaton Finnországban. Ebbıl a külföldi tapasztalatból jött az ötlet, szükség lenne egy hasonló központra Gyergyószentmiklóson is. Egy olyan helyre, amely lehetıséget ad a fiataloknak arra, hogy találkozzanak egymással, különbözı szabadidıs és fejlesztı tevékenységeken vegyenek részt, mindezt egészséges környezetben, ifjúságsegítı szakemberek társaságában. Ez a központ ugyanakkor lehetıséget biztosítana az ifjúsági és más civil szervezeteknek arra, hogy irodai infrastruktúrát kapjanak, képzéseket szervezhessenek. Azáltal pedig, hogy a civil szervezetek és a fiatalok térben is ennyire közel lesznek egymáshoz, sokkal jobb esély van arra, hogy a fiatalok bekapcsolódjanak a civilszervezeti életbe. Az ötletet késıbb Dániel Botond, Köllı Dávid és Máthé Szabolcs továbbgondolták, és 2005 novemberében elkészítették a „projektterv tervezetét”, amely az Ifjúsági és Civil Szervezeti Központ projekttervének kidolgozási folyamatát mutatja be. 2006 októberében került sor az elsı nyilvános találkozóra, amelyre a kezdeményezı csoport meghívott minden érdeklıdıt, hogy gondolkodjanak együtt a központ létrehozásáról. A találkozóra a gyergyószentmiklósi Római Katolikus Plébánián került sor 15 fiatal részvételével. Ezen a találkozón alakult ki nagyrészt az ifjúsági és civil szervezeti központ terve, valamint megvalósításának lépései. Az ifjúsági központ ügyének megvalósítása érdekében 2007 tavaszán létrehoztuk az „Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért” szervezetet. A szervezet legfontosabb célja az ifjúsági központ
létrehozása és fenntartása, valamint a gyergyói fiatalok bekapcsolása a különbözı nemzetközi programokba. Az elmúlt másfél-két évben a szervezet megerısítésén dolgoztunk, hogy képesek legyünk egy ilyen mérető feladatot ellátni. Több nemzetközi képzésen vettünk részt, több mint 27,500 eurót hívtunk le ifjúsági programokra (nemzetközi képzési program, valamint ifjúsági tévémősor megvalósítása), akkreditációt szereztünk nemzetközi önkéntes programok lebonyolítására, bıvítettük a szervezet tagságát, nemzetközi és helyi kapcsolatokat építettünk ki. Az ifjúsági központ ötletének továbbgondolására a helyi fejlesztési mőhely találkozásain került sor, ahol az Önkormányzat képviselıivel, intézményvezetıkkel, valamint különbözı szakemberekkel beszéltük meg a központ létrehozásának és mőködetetésének lehetıségeit. A néhány bekezdéssel ezelıtt bemutatott fıbb funkciók mellett még két fontos szempontot kellett figyelembe vegyünk: a fiatalok részérıl jövı igényeket, valamint a projekt fenntarthatóságát.
Az ifjúsági központ a fiatalok szemszögébıl Az igényfelmérés legutolsó kérdése foglalkozott az ifjúsági központ szerepével, mőködési módjával valamint a benne megvalósuló tevékenységekkel. A fiatalok úgy képzelik el az ifjúsági központot, mint egy olyan hely, ahol a fiatalok együtt lehetnek, jobban megismerhetik egymást, szórakozhatnak, hangulatos, jól felszerelt helyiségek vannak, biztonságosak a körülmények, ahol a fiatalok szórakozhatnak, segítséget-tanácsokat kaphatnak szakképzett személyektıl, különbözı tevékenységeken vehetnek részt akár vakációban is. A tevékenységeket illetıen a következı sorrend alakult ki a válaszokból:
szórakozni mozi, film sportolás, sportversenyek társalogni, beszélgetni programok, rendezvények buli játékok, társasjátékok zene, zeneterem kirándulás elıadások büfé, ebédlı, étkezési tanulás, képességek csocsózás, biliárd, asztalitenisz úszni számítógépezés ismerkedni, barátokat szerezni játékgépek, kaszinó üzletek, vásárlás táncolni könyvtár, könyvklub internetezni (akár ingyen is) csoportos tevékenység 0,00
5,00
10,00
15,00
20,00
Az ifjúsági központ tervei, elképzelések A különbözı fórumokon, mőhelymunkákon körvonalazódott egy ifjúsági központ terve. Az ifjúságsegítık és ifjúsági szervezetek képviselıi szerint egy olyan helyre lenne szükség, amely alternatívát nyújt a kocsmázásra, lehetıséget ad arra, hogy a fiatalok találkozzanak egymással, különbözı szabadidıs és fejlesztı tevékenységeken vegyenek részt. Mindezt egészséges környezetben, ifjúságsegítı szakemberek társaságában, akik reálisan segíteni tudnak a fiatalok különbözı problémáin, képesek megszervezni a közösségi életet. A fiatalok kifejezett igényei visszaigazolták ezeket az elképzeléseket. A leginkább színvonalasabb szórakozásra, társasági életre vágyó fiataloknak igényük van egy ilyen helyre. A fiatalok legnagyobbrészt ezen igényekre adott választ látják egy ifjúsági központban. Mindezek mellett az ifjúságsegítı szakemberek véleménye az, hogy az ifjúsági élettel kapcsolatos más dimenziókat is figyelembe véve még több (fiatalok elıtt sok esetben rejtett) funkciót lát majd el az ifjúsági központ: a biztonságos környezetet, alkohol-, dohány- és kábítószer-prevenciót, közösségfejlesztést, személyiségfejlesztést, képességfejlesztést, információhoz való hozzájutást. Egy ilyen központ lehetıséget ad ugyanakkor az ifjúsággal foglalkozó szervezeteknek és más civil szervezeteknek, hogy közelebb kerüljenek a fiatalokhoz, be tudják ıket vonni a különbözı egyesületek tevékenységébe. A központ lehetıséget teremt a szervezetek számára irodai infrastruktúra igénybevételére, képzések szervezésére. Azáltal pedig, hogy a civil szervezetek és a fiatalok térben is ennyire közel lesznek egymáshoz, sokkal jobb esély van arra, hogy a fiatalok bekapcsolódjanak a civil-szervezeti életbe, aktívabb tagjaivá válnak a közösségünknek. A Gyergyószentmiklósi Integrált Városfejlesztési Tervbe és pályázatba a város fıterén található volt Mozi épülete kerül be mint az Ifjúsági Központ helyszíne. Az ingatlan számos lehetıséget biztosít a különbözı közösségi terek létrehozására, különbözı tevékenységek megvalósítására. Ugyanakkor méreteibıl adódóan mőködtetése magas fenntartási költséggel is jár. A mőhelymunkákon többször is foglalkoztunk a fenntarthatóság kérdésével. A központ mőködtetéséhez szükséges erıforrások csupán egy része pályázható a jelenlegi pályázati rendszerek keretei között. Ezek a források elsısorban a különbözı programok megvalósítására hívhatók le. Az infrastrukturális és személyzeti költségekre más forrásokat kell találni. A jelenlegi pályázati kiírás keretei között igen nehéz profitot hozó és ezáltal a fenntarthatóságot erısítı tevékenységet is beilleszteni a központ tevékenységei közé. A leginkább járható útnak egyes felületek bérbeadása tőnik. Az elkövetkezı idıszak legfontosabb tevékenységei az épület megtervezése, a gazdasági számítások elvégzése, megvalósíthatósági tanulmányok készítése, amelyekbıl választ kapunk arra is, hogy milyen konkrét formában tud létezni az Ifjúsági Központ a volt Mozi épületében. Az ifjúsági központ életet visz a város fıterére, egy olyan helyet teremt, ahol a fiataloknak lehetıségük van a fejlıdésre, a közösségbe való beilleszkedésre. Az Ifjúsági Központ egyik fontos feladata pontosan az kell legyen, hogy képességbeli-tudásbeli tıkét, valamint közösségikapcsolati tıkét adjon a gyergyói-gyergyó-medencei fiataloknak. Ezáltal tud hozzájárulni ahhoz, hogy tanulmányaik befejezése után a fiatalok ezekre a képességekre, valamint az itthoni közösségi kapcsolataikra támaszkodva tudják itthon folytatni életüket, a hazatérést válasszák, és közösségünk aktív tagjaként segítsék gazdasági és társadalmi életünk fejlıdését. Dániel Botond, szociológus
