Idén is kihagyhatatlan a Szegedi Szabadtéri 12. oldal. Megújul a 3 éves Magyar Teátrum. A Magyar Teátrum a POSzT-on

268 Ft, határon túl:

1 €uro

IV. évfolyam, 6. szám • 2012. június

A Magyar Teátrumi Társaság havilapja

w w w.m a g ya r te at r u m.hu Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán!

Bodrogi Gyula adta át a díjakat Győrben

Varga József és Trill Zsolt Fotó: Máthé András

16. oldal

Évadzárók, évadtervek

13-14-15. oldal

A Magyar Teátrum a POSzT-on Versenyprogram, saját programok, körkérdés a válogatókhoz és a zsűrihez 3-4-5-6-7. oldal

Idén is kihagyhatatlan a Megújul a 3 éves Magyar Teátrum Szegedi Szabadtéri 12. oldal

Lapbôvítés, szakmai tematikus oldalak, formai megújulás Tisztelt Olvasóink! Lapunk, a Magyar Teátrum szeptemberben ünnepli 3. születésnapját. A Magyar Teátrumi Társaság 3 éve indította el, és tagszínházai 3 éven keresztül finanszírozták abban a gazdasági környezetben, amelyben időközben különböző más újságok is elindultak és megszűntek. A Magyar Teátrum nehézségei ellenére is állta a sarat, gyökeret eresztett, megkapaszkodott és fennmaradt. Ez köszönhető önzetlenül, többnyire anyagi térítés nélkül dolgozó munkatársainknak, tagszínházainknak, lelkes, rajongó olvasó táborunknak.

A cikk a 2. oldalon folytatódik

Magyar Teátrum . A Magyar Teátrumi Társaság havilapja . 2012. június

Megújul a 3 éves Magyar Teátrum (folytatás az 1. oldalról)

Az egyik legjelentősebb online szakfolyóirat felmérése szerint tavaly az ország legolvasottabb színházi lapja a Magyar Teátrum volt. Köszönjük Kedves Olvasóink! Köszönjük, de nem lehetünk elégedettek eddigi eredményeinkkel. Az idén a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatása segíti a Magyar Teátrum megújulását. Nem várjuk meg a születésnapot, a 3 éves kerek évfordulót, már júniustól elindítjuk a megújulási folyamatot. Formai, tartalmi, terjedelmi és terjesztési megújulásnak lehetnek tanúi Kedves Olvasóink. Megőrizzük mindazt, amit Önök lapunkban szeretnek, de formailag frissülünk, s havonta 8 oldalas bővítménnyel, benne tematikus oldalakkal jelenünk meg, amelyben aktuális színházszakmai kérdésekkel foglalkozunk. Az első bővítmény témája, a XII. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSzT) alkalmából: a fesztiválok.

Lapunk internetes változata a Magyar Teátrum Online (www. magyarteatrum.hu) is megújul. Eddig többnyire után közlő formában működött, mostantól: kattintsanak rá és meglátják! A Magyar Teátrum eddig is a legnagyobb példányszámban nyomtatott országos színházi magazin volt, mostantól valamennyi város színházába igyekszünk eljuttatni azt, s a főváros jelentősebb közforgalmú helyein, kulturális találkozási pontjain olvasópéldányok várják, szolgálják, terjesztik a színházművészet híreit. Az ország szinte összes nagyobb könyvtárában is ott leszünk. A Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak hírei továbbra is vezető helyet foglalnak el, de a lap jelentős terjedelemben „kitekint”, s az összes magyarországi és határon túli színházzal foglakozni kíván. El nem kelt, megmaradt példányainkat továbbra is díjmentesen felajánljuk a határion túli magyar színházaknak. Csak a szállításról kell gondoskodniuk külhoni barátainknak.

Tisztelt Olvasóink! Kérjük kövessék figyelemmel a változásokat, a megújulást, és azonnal írjanak, telefonáljanak, ha úgy érzik, hogy valami Önök szerint nem jó irányba megy, ha megszűnni vélnek valamit, amit szerettek a lapban, vagy olyan új dolgokkal találkoznak, amiket esetleg nem szeretnek, ami nem tetszik! Írjanak, telefonáljanak akkor is, ha tetszenek a változások, és akkor is, ha ötleteikkel, javaslataikkal hozzájárulnának azokhoz! (E-mail: [email protected], Levélcím: 1053 Budapest, Királyi Pál u. 18. tetőszint 1., Telefon: 06 (20) 390-5566). A szerkesztőségünkbe érkező javaslatokat, ötleteket, tanácsokat, bírálatokat megvizsgáljuk, értékeljük, és a hasznosíthatóakat megfogadjuk. Magyarország színházi életében először fordult elő, hogy színházak összefogásából megszületett, és hos�szú évekig életben maradt egy újság. Ez egy olyan érték, amelyet szinte történelmi felelősségünk megőrizni. Őrizzük meg együtt! Segítsenek ebben! Segítsenek a megújulásban!

Füstölgés helyett –

Dolgozunk az ügyön! A Vidéki Színházigazgatók és a Magyar Teátrumi Társaság legutóbbi ülésén is téma volt a nemdohányzók védelmében született törvény betartása és a színpadi dohányzás imitáció összehangolásának kérdése. Szabó László, a Teátrumi Társaság tikára, és Fekete Péter, lapunk főszerkesztője, a Vidéki Színházigazgatók elnöke több körben tárgyalt az illetékesekkel ez ügyben. Kialakulni látszik egy ajánlás, mely jól körülírja a színházi kellékcigaretta használatának szigorú rendjét. Erről a POSZTon részletesen hallunk majd a Magyar Teátrum sátrában.

Részletek a z ajá nlá sból: 1. Színházaink számára fontos kell, hog y leg yen a hatályos jogszabályok betartása, betartatása, a tör vényalkotók céljainak megismerése és a társadalomban azok elfogadásának elősegítése. 2. Azon színdarabok esetében, amelyekben elengedhetetlenül szükséges a dohányzás színpadi imitálása, a jogszabályoknak megfelelő megoldást kell találni.

Fekete Péter főszerkesztő

Díjesővel zárult a kecskeméti társulat évada

Eldőlt, kik a kecskeméti Katona József Színház 2011/2012-es évadjának legjobbjai! A hírös város teátruma és a Kecskeméti EST magazin már negyedik alkalommal rendezte meg az EstEm Díjátadó Gálát, ahol a legtöbb kategóriában a közönség szavazatai alapján hirdettek nyertest. Ám itt még nem ért véget az elismerések sora: másnap, június elsején Pék Matyi-díjat vehettek át azok a művészek, akiknek munká-

ját, teljesítményét a kitüntető cím alapítói a legjobbnak ítélték.

Az EstEm Díjátadó Gála legizgalmasabb pillanatai természetesen a díjátadások voltak, hiszen ezúttal is csak a borítékbontások után derült ki, kik voltak az évad legjobbjai – a nézői szavazatok szerint. A Legjobb Díszlettervező Fodor Viola lett, míg Legjobb Jelmeztervezőnek Kiss Borit választották. A Leg-

jobb Férfi Epizodistának járó elismerést Orth Péter vehette át, a Legjobb Női Epizodista Hajdú Melinda lett. A voksok száma alapján a Legjobb Kisszínházi Előadás a Bánk bán, a Legjobb Előadás a Mohácsi János rendezte Buborékok volt az idei évadban. Legjobb Férfi Színésznek Szemenyei Jánost, Legjobb Színésznőnek Bognár Gyöngyvért választották a nézők. A Város Kedvence kitüntető díjat Csémy Balázs vehette át. Már hagyomány,

hogy az EstEm Gála minden díjazottja átveheti a kecskeméti színházat ábrázoló emlékplakettet, amit ebben az évben a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely készített. Az Évad Embere Díjat az idén a társulat titkos szavazása alapján Mag Ildikó, a Szervezési- és Jegyiroda vezetője kapta, a legígéretesebb fiatal tehetségnek járó Latabár-díjat pedig Trokán Nóra vehette át Cseke Péter igazgatótól.

A június elsejei Pék Matyi Díjátadón az elismerés alapítói: Polyák Mátyás és felesége a megtisztelő címet és pénzjutalmat hét színésznek adták át: Danyi Judit, Kőszegi Ákos, Fazakas Géza, Sára Bernadette, Decsi Edit, Körtvélyessy Zsolt. Végül Szokolai Péter egyik színházon kívüli fellépéséért a megtisztelő Falu Vincéje címet és Pék Matyi Díjat vehetett át. Kép, szöveg: Bera Linda

A Legjobb Előadás, a Buborékok szereplőgárdája

Szerzőink, munkatársaink:

Elek Tibor

Csicsely Zoltán

Fekete Péter

Trombola Anita

Vidnyánszky Attila

Kulcsár Edit

Zalán Tibor

Kozma András

2.

3.


Magyar Teátrum sátor

Versenyprogram

Június 7. csütörtök 18.00 és 8, péntek 18.00 Nagyszínház

Értelem és érzelem Veszprémi Petőfi Színház Rendező: Valló Péter

A Veszprémi Petőfi Színház a magyarországi színpadon először bemutatott – Értelem és érzelem című, Jane Austen műből készült előadással szerepel a POSzT versenyprogramjában. A rendező a Kossuth-díjas Valló Péter, aki a díszletet is maga tervezte. Oberfrank Pál, a veszprémi színház igazgatója jelentős szakmai elismerésként értékeli, hogy rangos színházak társaságában Veszprém is ott lehet az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón. – A mű óriási szenvedélyei, nagy érzelmi hullámai és remek párbeszédei újból alkalmat adtak arra, hogy a Valló Péterrel végzett próbafolyamat és műhelymunka után tovább erősödjön a társulat. Ő ugyanis nem csak rendezőként, hanem társulatépítő erőként is jelen van nálunk és erre nagyon büszkék vagyunk – nyilatkozta lapunknak az igazgató, aki Edward Ferrars szerepét formálja meg az előadásban. Valló Péter, a darab Kossuth-díjas rendezője arról beszélt, hogy a színházi viszonyrendszernek megfelelő darabot sikerült létrehozniuk a nagyregényből. Az úgynevezett női regényhez Fotó: Karádi Zsolt

olyan játékteret alakítottak ki, hogy közben kultúrtörténeti utazásra is hívják a nézőket. A technikának köszönhetően korabeli angol festők képeivel és angol zenékkel, illetve a kosztümökkel is a korszellemet idézik meg. – A kultuszregény színpadi változatának hangvétele inkább anekdotikus és nem dramatikus, tette hozzá a rendező. Az előadásban Kéri Kitty és Trokán Anna testvéreket játszanak. – Szerepem szerint az értelmet próbálom megmutatni egy szerelemben, azt, hogy milyen utat jár be Elinor, míg legyőzi a saját kishitűségét, s miként meri vállalni a boldogsággal járó következményeket – nyilatkozta Kéri Kitty. – Marianne minden érzelmet megél, hajszolja magát, majdnem belehal a szerelembe, míg neki is eljön egy törés az életébe, amikor át kell menni az értelmet is előtérbe helyező lelki változáson – mondta Trokán Anna. Az Értelem és érzelem bemutatója 2011. október 21-én volt a Petőfi Színházban. Az előadás a legutóbbi kecskeméti Vándorfesztiválon a legjobb díszletnek járó díjat nyerte el.

Egy életen át kapaszkodó az élethez, ez a színház! A Széchenyi téri Magyar Teátrum gömbsátor programjai e gondolat köré szerveződnek! Délelőtt Teátrumi Mocorgóval: egyedi, különleges játszóházzal és gyermekprogramokkal várunk kicsiket és nagyokat 0-tól 99 éves korig! Délután párválasztó-show, ahol hazai színész sztárjaink kerülnek reflektorfénybe! Ezt a programot változatos, gondolatébresztő szakmai beszélgetések, színházi évfordulók ünneplései és esti színházi előadások követik! A Magyar Teátrum Sátor a POSzT ideje alatt egész napos, változatos programmal vár mindenkit. Addig kapaszkodj, míg a kedved elér! A Magyar Teátrum sátor részletes programját június 7-től 15-éig a következő oldalakon olvashatják.

Június. 07. csütörtök 18:30 és 22:00

Spiró György: Koccanás Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza Rendezte: Tasnádi Csaba

Tömör, lendületes, erős énekbetétekkel feldúsított, nagyon élvezhető előadás. A zeitstück ma is érvényes, működőképes. A dramaturgiai megoldatlanságok most is megoldatlanok. A Krúdy Kamarában a térbeli elhelyezés kisebb problémákat okoz, de más okokból is olykor leül, kiüresedik az előadás. Horváth László Attila most is egészen remek, jó Petneházy Attila és Kuthy Patrícia szomorú-humanista értelmiségi kettőse, Vicei Zsolt hajléktalanja, de mások is. Egyáltalán: színvonalas a társulat. (Zappe László)

június 8–15. Ferenczy Károly Galéria – RiPOSZT – Babusa János szobrászművész kiállítása

A Magyar Művészeti Akadémia a POSZT-on

június 7. 20.00 Magyar Teátrum Hangolódó – Balázs Csongor zenél 21.00 FÉNYSHOW – Magyar Teátrum Világítástervező Verseny

Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének a „Kortársaink voltak” című kiállítás megnyitóján mondott köszöntőjéből: „Egyéni műveinkben és közös színvallásainkban a nemzet egységét akarjuk megtestesíteni, s a kapott tehetséget olyan nemzeti tőkének tekintjük, melynek nem kamatos kamatjára számítunk, hanem annak aranyfedezetéhez kívánunk hozzájárulni. Természetesen, elsősorban tettekkel, házakkal, dallamokkal, írásokkal, képekkel, színekkel, formákkal, mozdulatokkal. Olyanokkal, melyeknek erkölcsi tartásuk van. Nem válunk divatos szkepszisek búsongó foglyaivá. Az Akadémia egyik fontos tennivalója a hitbe ágyazott örömszerzés missziója, a hazát pedig nemcsak helynek, véletlen élettérnek tekintjük, hanem eleve elrendelésnek közös sorsunk kiteljesítésére. Mindezeket a művészet felbecsülhetetlen értékű erejével, elszántan és bőkezűen. Mert a művészetek – szinte műfajaiktól függetlenül – a nemzeti önismeret és önkép lélekemelő panorámái, vonzásuk életre szól, kapcsolataik akár a szerelemhez is hasonlíthatók.

június 8. 10.00-14.00 Teátrumi Mocorgó 10.30 A nagyidai cigányok – autentikus cigány zenével – Cervinus Teátrum Szereplők: Gál Tamás, Bodonyi András 13.00 A helység kalapácsa – interaktív komédia – Cervinus Teátrum Szereplők: Gál Tamás, Bodonyi András 14.30 Párválasztó – Csarnóy Zsuzsanna, (Veszprémi Petőfi Színház) és Sághy Tamás színművész; Házigazda: Vida Péter 16.00 Beszélgetés a Magyar Művészeti Akadémia tagjaival; Vendégek: Dévényi Sándor, Fekete György, Szakonyi Károly, Vidnyánszky Attila; Házigazda: Kiss József 17.15 Jubileumok – A Veszprémi Petőfi Színház ünnepli Bujtor I s t v á n szü leté sének 70. és Latinovits Zoltán születésének 80. évfordulóját

Június 8-án 16 órakor a Magyar Teátrum sátrában Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Szakonyi Károly és Vidnyánszky Attila az Akadémia tagjai, valamint Fekete Péter, a Jókai Színház igazgatója, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke beszélget, Kiss József vezetésével. Tekintettel arra, hogy az Akadémia köztestületté vált, szerepe a színházi területen is megnő. Előzetesként álljon itt két idézet, ami tükrözi a művészeti akadémia szellemét.

A Magyar Művészeti Akadémiának a család fogalmának és mindennapjainak szinonimájaként mintaszerű életet kell élnie, s mivel ez eddig is így volt, ezután is így lesz. A művészetek világa ugyanis bármilyen mértékben is individuális zóna, a történelmi sorsközösség és a nemzeti létek és életlehetőségek megingása világszerte aligha tesz lehetővé önzésből fakadó tévedéseket, talán még kalandozásokat sem igazán. A Magyar Művészeti Akadémia a művészet szabadságának elkötelezettje. Sokfélesége közismert. Mégis csak az igaz, a jó és a szép sokféleségének vagyunk támogatói. Nem kívánunk lelkesedni a destrukcióért, a blöffért, és óvatossággal viseltetünk a napi divat celebvilága iránt. (…) …ma minden tehetséges és tisztességes embernek az élet sorsdöntő kérdéseire nem lehet többet úgy reagálni, hogy mit nem, miért nem, kikkel nem, mikor nem, hogyan nem. A mit, miért, kikkel, mikor, hogyan végiggondolásának végső ideje jött el. A Magyar Művészeti Akadémia addig érdemli meg kiemelt szerepét, amíg a művészeti közélet sorsdöntő kérdéseinek megoldásában részt vesz, a múltat őrzi, a jelent táplálja, a jövőt felelősséggel vizionálja.” Kováts Flórián, a Magyar Művészeti Akadémia felejthetetlen titkára halála előtt nem sokkal levelet írt akadémikus barátainak: „A mostani „földrengés” előtt, amikor egy csomó feladat hárul majd a tagokra is, figyelmetekbe ajánlom ezt az idézetet. (Rossellinitől való, egy sok-sok évvel ezelőtti interjúból.) Az ember ma csak társadalomban tud élni és nem közösségben. A társadalmat a törvények igazgatják, a közösséget a szeretet.”


Józsa Mihály

Kiss József

Varga Róbert

Komlósi Katalin

Mészáros István

Szabó Anikó (Szaan)

Havasi Renáta

Pottyondy Nóra

4.

Magyar Teátrum . Színházi magazin . 2012. június


21.00 Orfeum Hungaricum – színház, revü, cirkusz, tánc, zene – MACIVA produkció; Résztvevők: Berkes Gabriella, Farkas Gábor Gábriel, Gulyás Attila, Janza Kata, Duo la Vision, Jecsmen Oksana, Nagy Molnár Dávid; Sebastian & Kristina, Veres Henrik 23.00 Szarka Tamás és a színház – Vendégünk Szarka Tamás költő, zeneszerző, a Ghymes zenekar alapító tagja, a Mária című musical szerzője. Közreműködik a Máriát alakító Újhelyi Kinga (Csokonai Színház, Debrecen) június 9. 10.00-14.00 Teátrumi Mocorgó

10.30 Lázár Ervin: Dömdödöm, dől a fa! – zenés mesejáték – Mandala Dalszínház; 13.00 Lázár Ervin: Négyszögletű Kerek Erdő – zenés mesejáték – Mandala Dalszínház

14.30 Párválasztó – Tóth Auguszta (székesfehérvári Vörösmarty Színház) és Margitai Ági színművész; Házigazda: Hollós János 16.00 Színházban Szabó Zoltánnal – Budapest–Párizs– London – beszélgetés a 100 éve született Szabó Zoltánról; Beszélgetőtársak: A. Szabó Magda, Szabó Zsuzsa, Szabó Ágnes; Közreműködik: Béres Ilona színművésznő 17.15 Jubileum – Béres Ilona születésnapi köszöntése 21.00 Magyar sorstöredékek Trianon óta – borongós vallomások Adytól Csoóri Sándorig; Előadják: Kubik Anna és Blaskó Péter 23.00 Szabó Ágnes: Apámat Zoltánnak hívták (filmvetítés) június 10. 10.00-14.00 Teátrumi Mocorgó 11.00 Pécsi Stadion Pécsi Öregfiúk – Magyar Színészválogatott focimeccs 12.00 A helység kalapácsa – Kölcsey Ferenc Gimnázium (Zalaegerszeg) Ripacsok Irodalmi Diákszínjátszókör 13.00 Jevgenyij Svarc: Hókirálynő – mesejáték – a Sziporka Gyermekszínpad és a Pécsi Horvát Színház előadása; 14.30 Párválasztó – Járai Máté (Győri Nemzeti Színház) és Pásztor Erzsi színművésznő; Házigazda: Gergely László 15.00 Lábtenisz a Magyar Színészválogatott sztárjaival 16.00 Beszélgetés Rimas Tuminas rendezővel, a POSzT zsűri elnökével; Beszélgetőpartnerek: Király Nina és Kozma András 17.15 Jubileum – 25 éves az Egri Gárdonyi Géza Színház társulata. 22.00 GG Tánc Eger: Táncfantáziák június 11. 10.00-14.00 Teátrumi Mocorgó 10.30 Lázár Ervin–Szabó Attila: A kétarcú boszorkány – mesejáték – Pécsi Nemzeti Színház – Játssza: Sólyom Katalin.

Körkérdés a válogatókhoz Négy kérdést tettünk fel a POSzT versenyprogramjába előadásokat válogató zsűri tagjainak. 1. Hány előadást nézett meg válogatási céllal? 2. Milyen szempontok vezérelték a válogatásban? 3. Milyennek ítéli meg a látott előadások általános színvonalát? 4. Az Ön által látott előadások közül melyeket választotta volna még be a versenyprogramba, ha többet lehetett volna? A válaszokat az alábbiakban olvashatják.

Lőrinc Katalin táncművész, egyetemi docens (Magyar Táncművészeti Főiskola, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapesti Kortárstánc Főiskola) 1. 110 2. Három másik válogató társammal egységes szempontokat alakítottunk ki. Ezeket írták felül nem egyszer a válogatási feltételek. Szempontjaink elsődlegesen: rendezés, előadói teljesítmény, vizualitás, alapmű viszonylag egybehangzó minősége. Engem személy szerint pedig, mivel saját szakmám tárgya a test színpadi használata, különösen vezetett az a szempont, hogyan jelennek meg a játszó testek, hogyan él meg egy verbális előadás nem kizárólag a verbális közlés által. Lényeginek tartom, hogy a színpadi kommunikációnak legalább olyan kimunkált és átgondolt része legyen a nonverbális kommunikáció, mint a verbális. Nem táncot várok a színpadon, hanem a térbeli és az egyéni testen megjelenő mozgás önálló kommunikációs értékű jelenlétét. 3. Megbízható színvonal, kevés meglepetéssel, kiugrással. Az előadások sorából nehéz volt kiválogatni azt a 14et, amely nemcsak a megadott fesztivál-paramétereknek felel meg, de olyan egyértelműen magasodik a mezőny fölé, hogy nem merülhet fel a kérdés: miért nem éppen amazt, vagy emezt?... Nagyon jól éreztem magam a válogatás során, mert azt láttam, hogy a színház – országszerte – egyaránt fontos azoknak, akik nézik, és azoknak, akik azt művelik. A rizikó vállalása, hogy a nézőt kihívás elé állítjuk, munkát adunk neki elő-

adás közben (és után), de úgy, hogy közben adunk is neki, nos ilyenből kevesebb volt. 4. A székesfehérvári Csárdáskirálynő (Mohácsi fivérek) meghökkentő adaptáció, de közben szórakoztat is: az ilyen előadás lehetőség a befogadói szokások finom módosítására. Hasonló a debreceni Karrier (Bubien vendég-rendezés). A szombathelyi Zarándokének (Jeles András) költői elemeltségével döbbent meg. A pécsi Caligula (Szőcs Artúr) alternatív megoldásaival, olyan előadás, amilyet inkább a független szféra mer létrehozni. Utóbbi területről nem került be a Caligula helytartója (Szikszai Rémusz/ FÜGE produkció). Többnyire a térhasználat miatt került hátrányosabb helyzetbe néhány előadás (bár a Rosencrantz és Guildenstern halott – a Szputnyik-tól még határeset lehetett volna.

Bicskei István színészrendező-koreográfus: 1. 100 előadást néztem meg. 2. Voltak „kötelező” jellegű szempontok: az előadások férjenek be a fesztivál valamelyik színházába, opera előadás nem jöhetett számításba, a színházak által jelölt előadásokat mindenképpen meg kellett nézni és csak két (egy nagyszínpadi és egy stúdió) határon túli előadásban gondolkodni. Én igyekeztem pozitív üzenetet hordozó előadásokat ajánlani, mert úgy érzem ma az ilyenekre van szüksége a közönségnek. Egy országos fesztiválnak az lenne a feladata, hogy bemutassa hol tart a magyar színház. Ehhez ki kellett volna tágítani a lehetőségeinket. 3. A tavalyi fesztivál „évad” nagyon erős volt. Sajnos a ke-

Tarics Péter

Rockenbauer Zoltán művészettörténész: 1. Mintegy 100-at (ha jól számolom, 97-et). 2. A rendezés és színjáték minőségi szempontjai, azaz, röviden összefoglalva: milyen színvonalon sikerült színpadra állítani az adott darabot,

függetlenül attól, hogy maga az eredeti mű mennyire tetszik nekem. 3. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Számos nagyszerű előadást láttam, számos gyengét, és olyat is, ami nem volt éppen rossz, de engem nem érintett meg. Ennek alapján azt mondhatnám, hogy átlagosnak – ez viszont így nem fejez ki semmit. 4. Caligula (Kolozsvár), Tisztogatás (Kaposvár), Tarelkin halála (Örkény), Yerma (Radnóti), Billy világa (Pesti Színáz)

Zappe László színikritikus 1. Mintegy 270-et. 2. Esztétikai minőség, társadalmi fontosság, színházi jelentőség. 3. Átlagos évadot láttam, kevés kiugró, sok nagyon gyenge előadással. Inkább politikai természetű, mintsem esztétikai izgalmak jellemezték a válogatási periódust, keveselltem a kockázatvállaló merészséget, az igazán fontos újdonságokat. 4. Mivel nem egyedül válogattam, inkább azt közölném, én egyedül mit válogattam volna: Yerma (Radnóti Színház), Tarelkin halála (Örkény Színház) Vízkereszt (Zsámbék – a kaposvári Mohácsi-osztály vizsgája), Dilettánsok (Katona József Színház), Vágyvillamos (Radnóti Színház), János király (Örkény Színház), Csárdáskirálynő (Székesfehérvár) A tanítónő (Nemzeti), A mi osztályunk (Katona József Színház), Kaisers TV, Ungarn (Pintér Béla Társulat), Hedda Gabler (Kolozsvár), Éljen a szerelem (Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka), Bányavirág (Marosvásárhely) Koccanás (Nyíregyháza).

A lap tervező grafikusai:


Ferencz András

retek miatt nem kerültek be igazán jó és érdekes előadások. Egy-egy színháznak volt 3-4 rendkívüli színvonalú bemutatója, de arra is kellett figyelni, hogy egy színháztól lehetőleg csak egy előadás kerüljön a versenyprogramba. 4. A határon túliak közül az Éljen a szerelem – Kosztolányi Színház, Szabadka – Tolnai Szabolcs rendezésében, vagy szintén ettől a társulattól a Dogs & drugs Urbán András rendezésében. De a La Mancha lovagja – Békéscsabai Jókai Színház, Fekete Péter; A varázsfuvola – Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, Tasnádi Csaba–Ladányi Andrea; a Pokol – Maladype Bázis, Balázs Zoltán; a Káin és Ábel – Egri Gárdonyi Géza Színház, Blaskó Balázs; a Nóra – Tatabányai Jászai Mari Színház, Guelminó Sándor; vagy például a Sepsiszentgyörgyi Mint a fagyöngy – M-Stúdió, Gemza Péter rendező-koreográfus előadása is szerepelhetett volna a fesztiválon. Azt hiszem, ki kellene bővíteni a versenyprogramot akár 20 előadásra, persze a támogatásnak is bővülnie kellene és legalább 15 napra a fesztivál időtartamának. Lehetne még sorolni a kimaradt előadásokat és azt mondom, hál’ Istennek, hogy ennyire gazdag az ország egyetlen színházi évada!

Tompagábor Kornél

Bera Linda

Tölgyesi Tibor

Dóra-Horváth Krisztina

Schütz Péter

Lengyel Tibor

5.



Versenyprogram

Joachim József magyar hegedűvirtuóz bemutatja a fiatal Brahms-t az idősödő Schumannak, aki újjáéled a fiatal tehetség közelségétől, és feleségének, Claranak is izgalmat hoz az éleFotó: Simon Erika tébe a fiatalember. Schumann – Kuna Károly: – A szokásos stúdió színházhoz képest is sokkal lecsupaszítottabb, pőrébb az eszköztárunk. …Bentről kell, hogy igazak legyünk. … Ugyanazokat a kereteket feszegetjük, mint Schumann a darabban. Clara – Tóth Auguszta: – A ketrec, amiben élünk, az üvegkalitka a színpadon: menekülés, bezártság, intimitás, belső érzések, rejtett világ. A lélek. A kocka felszínére víziók, emlékek vetülnek. …Egyszerre vagyunk kint és bent. Brahms – Pál András: – Brahms összetett, árnyalt karakter. Ezt eljátszani, miközben nem látjuk a közönséget, nem könnyű feladat. Minden

Június 8. péntek 21:00 és 9. szombat 18:30 Kamaraszínház

Israela Margalit: Trió Vörösmarty Színház, Székesfehérvár Rendező:Galambos Péter

sóhajunk jelentésessé válik, miközben száz százalékig egymásra vagyunk utalva a kollégákkal. …Ez maga a színház. Joachim – Csizmadia Gergely: – A trió valójában kvartett. Schumann, Brahms: az átlagembernek is ismerősen csengő nevek. De Clara és Joachim története ismeretlen… Joachim teszi kvartetté a triót a maga racionalitásával. Ő a rezonőr, az összekötő kapocs a nézők és Schumann furcsa, elvont világa között. Galambos Péter rendező: – A tér: már egy előadás. …A színész és gondolata értelmezi tovább a teret. …Ez egy bizalmi játék. …És ha a bizalom megvan, megszületik a különös, bensőséges élmény. Ha így történik, a néző igazi, emberi történetet láthat a színpadon, ami talán saját konfliktusainak kezelésében, saját életében is kapaszkodóul szolgálhat. Fotó: Dömölky Dániel

Június 9. Szombat 19:00 Nagyszínház

William Shakespeare: Makrancos Kata Vígszínház, Budapest Fordította: Varró Dániel Rendezte: Gothár Péter

Legújabb fordítás. Shakespeare-t, úgy látszik, nem lehet eléggé átkölteni. Biztos van, aki összevonja szemöldökét Varró Dániel rím-cunamijának hallatán, pedig jól jön ez a nyelvi humor, mert az alaptörténetet – a nő betörésének féktelen módozatait – talán ma már nem érezzük annyira vicJúnius 10. Vasárnap 18:00 és 21:00 Nagyszínház

A filozófus Katona József Színház, Budapest Rendező: Gothár Péter

Fotó: Dömölky Dániel

Ebben az előadásban minden „mozog”. Ahogyan a rafinált elemekből épített díszletvilág megnyílik és kitárul a darab végére, ugyanabban a ritmusban az akcentusokkal nehezített nyelvezet is „kisimul”… Nincs megállás, pereg-pörög itt minden, ami csak hátára kaphatja a veretes történetet. A parádés színészi alakítások mellett nem törpülnek el az utolsó papírspárgáig szellemesen kigondolt (s szintúgy mozgatott) kellékek, bútorok, jelmezek, kiegészítők, frizurák. Abszolút színház. (Lőrinc Katalin) A kecskeméti Katona József Színház a POSzT versenyprogramjában a Bánk bánnal szerepel, amit a Ruszt József Stúdió Színházban mutattak be 2011. szeptember 21-én, Bagó Bertalan rendezésében.

Fotó: Walter Péter

A rendező gondolatai a főpróbák időszakából: – Az eredeti mű minden dramaturgiai fordulatát és jellegét, költőiségét is megtartotta a darab. Csak annyit változtattunk, hogy a nehezen érthető, számunkra már nem egyértelmű szöveget maiabbá tettük. Ezáltal könnyebben mondhatóvá és kön�nyebben érthetővé vált. …A cselekmény fordulatai megmaradnak, ám a jelenetek egy része egymásba folyik. Úgy kell ezt elképzelni, mint a filmek esetében az osztott képernyőt. …Az teszi izgalmassá a díszletet, hogy hogyan viselkedünk az egymás mellett látható terekben, kazettákba beszorítva. Azáltal, hogy egyszínű, homogén a tér, abszolút a színészi játékra, a mozgástechnikára helyeződik a hangsúlyt. Nem fontos, hogy a díszlet historizáljon vagy pszicholo-

13.00 Ki hol lakik? – Vojtina Bábszínház (Debrecen)

cesnek. Ezért csavar a rendező is egyet-kettőt e macsó tanmesén: nem szexis hisztérikát, hanem házsártos házmesternét zaboláz meg Petruchio, és végül Kata egy fémtállal jól helyrebillenti a nemek között felborult egyensúlyt. Jutalomjáték a főszereplőknek. (Rockenbauer Zoltán)

Június 11. hétfő 21:00 és 12. kedd 17:00 Nagyszínház

14.30 Párválasztó – Sztarenki Pál, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője és Schnell Ádám színművész; Házigazda: Lipics Zsolt. 16.00 Jókai Anna: Éhes élet – könyvbemutató 17.15 Jubileum – Idén 30 éves a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, színművésznője Czegő Teréz pedig 65 éves 21.00 Csak Rómeó és Júlia... – Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg – előadással egybekötött beavatóprogram.

június 12. 10.00-14.00 Teátrumi Mocorgó 10.30 Csörgőkezű, vödörjáró, dobhasú – Cinka Panna Cigány Színház.

Vágyvillamos

Radnóti Miklós Színház, Budapest Rendező: Zsótér Sándor Kovács Adél Blanche DuBois-ja nélkül nemigen tudtam volna elképzelni az idei POSzT-ot. Maga az előadás inkább érdekes. Zsótér Sándor szemtelen játékot űz a nézővel Ambrus Mária városi bérház belső udvarát idéző díszletében. Egyszerre kint és bent játszatja a történetet. A rendezőnek megvan a véleménye a műről, s ezt nem is rejti véka alá: a darab új magyar szövege, jelentős mértékben átirata, is igen élvezetes, és valóban új dimenziókat nyit Williams amerikai történetének értelmezéséhez. Akárcsak a szereplők kint és bent között, úgy cikázik a szöveg az amerikai dél világa és egy pesti bérházé között. (Zappe László) Június 12. kedd 17:30 és 21:00 Kamaraszínház

Katona József: Bánk bán Katona József Színház, Kecskemét

gizáljon – bár egy kicsit pszichologizál –, az a fontos, hogy a színészi jelenlét kerüljön előtérbe. …mint minden remekművet – és szerintem a Bánk bán az – azért nehéz megrendezni, mert már sokan színpadra állították. Olyan ez, mint a magyar foci: mindenki ért hozzá, és mindenkinek van róla véleménye. Úgy gondolom, Katona József műve most is időszerű, mert a magyar népről, a sorsunkról szól, és arról, hogy a magyar történelemben újra és újra ismétlődnek a dolgok. Ha a figurák, akiket játszunk, hajaznak valakire a múltunkból, akkor ki tudjuk tölteni az űrt a múlt és a jelen között. …Semmiképp nem szeretném, ha konkrét politikai személyekre hasonlítanának, ugyanakkor az események kapcsán eszünkbe juthatnak hatalmi és politikai játszmák, amelyek már megtörténtek, amelyek most történnek velünk, illetve a jövőben várnak ránk. … Annak köszönhetően, hogy stúdiószínpadon játsszuk, lecsupaszíthattuk róla a teátralitást. Nem kell hőbörögni, nem kell ágálni, hanem természetesen lehet beszélni. Azzal, hogy lefújjuk a port a Bánk bánról, mindennapi történetté válhat a nézők számára.

13.00 Cinka Panna gyermek kavalkád – Cinka Panna Cigány Színház. 14.30 Párválasztó – Kőszegi Ákos (kecskeméti Katona József Színház) és Kútvölgyi Erzsébet színművésznő; Házigazda: Márton András. 16.00 Szolgáltatás vagy szolgálat – Lehetőségek és veszélyek a vidéki befogadó színházak országos hálózatában – A beszélgetés résztvevői: Benkő Péter Pál (Soltis Lajos Színház, Celldömölk), Scherer Péter (színművész), Dr. Szabó Tamás, Jászberény Város polgármestere; Moderátor: Dr. Várszegi Tibor (Malom Színház, Jászberény). 17.15 Jubileum – 40 éve a pályán Jancsik Ferenc a Békéscsabai Jókai Színház színművésze, továbbá kereken 133 éves a színház épülete, és 100 éve újították fel. 21.00 Brestyánszki Boros Rozália: Csörte – karaoke sztárbazár – Békéscsabai Jókai Színház – Szereplők: Kara Tünde, Katkó Ferenc, Gulyás Attila, Liszi Melinda, Szabó Lajos; rendezte: Fekete Péter.

6.

Magyar Teátrum . Színházi magazin . 2012. június


23.00 Nagy József: Utolsó tájkép (portréfilm vetítés) – Beszélgetőpartner: Gemza Péter, Várszegi Tibor. június 13. 10.00-14.00 Teátrumi Mocorgó 10.30 Szille és a tavak népe – Wass Albert meséi – párbeszédes játék kisiskolásoknak – Gózon Gyula Kamaraszínház.

Körkérdés a Zsűrihez

Három kérdést tettünk fel a POSzT versenyprogramjába előadásokat válogató zsűri tagjainak. 1. Mire számít, mit vár az idei versenyprogramtól? 2. Milyen szempontok vezérlik majd a döntéseiben? 3. Az Ön által látott idei magyar színházi „termésből” a versenyprogramban szereplőkön kívül mely előadásokat nézte volna meg szívesen a POSzT-on is? A válaszokat az alábbiakban olvashatják. Lőkös Ildikó dramaturg:

13.00 Mekk mester menyegzője – Gózon Gyula Kamaraszínház.

14.30 Párválasztó – Dósa Mátyás (szolnoki Szigligeti Színház) és Mészáros Árpád Zsolt színművész; Házigazda: Kautzky Armand. 16.00 A Magyar Teátrum Díj, és -díjasok bemutatása; Házigazda: Fekete Péter. 17.15 Jubileum – Kiss Jenő a Kecskeméti Katona József Színház művésze 50 éve a színpadon, 115 éves a Kecskeméti Katona József Színház, 100 éves a szolnoki Szigligeti Színház épülete 21.00 Mészáros István: LIFT – különleges olvasó- és első rendelkező próba – Szigligeti Színház, Szolnok. 23.00 Világvége szerelem – zenés dokumentumfilm a színdarabról és a 25 éves PG Csoportról – Beszélgetőtársak: Szomjas György, a film rendezője és a PG Csoport tagjai. június 14. 10.00-14.00 Teátrumi Mocorgó 10.30 Utazás a Csacsifogaton – Békéscsabai Napsugár Bábszínház. 13.00 Vásárfiak – Békéscsabai Napsugár Bábszínház

1. Az a furcsa, hogy amikor megszületik a döntés, mindig érezni a válogatók ízlését – ám a legvitatottabb válogatás is keresztmetszete a magyar színháznak, a jókkal kevésbé jókkal együtt. Erre az összképre vagyok kíváncsi, amit a 14 előadás megtekintése után fogok látni magamban. Milyen szempontok vezérlik majd a döntéseiben? 2. Ilyenkor a legérdekesebbek a zsüritársakkal való viták, beszélgetések. Azért jó, hogy a színházi szakma több területét képviseljük, mert más-más nézőpontból indulunk – de a végére mégis összetalálkozunk. Én elsősorban dramaturgként, nyilván a szövegre figyelek, és erre próbálom a zsüritársaim figyelmét is fölhívni, legyen az fordítás, adaptáció, különleges dramaturgmunka vagy éppen új magyar dráma szövege. 3. Keveslem a kortárs drámákat, ezen belül is a kortárs magyar drámákat, pedig bőséges és színvonalas volt a termés. Az idei évad legjobb előadásának Słobodzianeknek A mi osztályunk című drámájából készült előadást tartom, Máté Gábor rendezésében a

budapesti Katona József Színház Kamarájában. Takács Katalin színművész: 1. Hogy miközben ülök az előadásokon, ne jusson eszembe, hogy zsűritag vagyok. 2. A személyiségem, a szakmai tudásom, a színház iránti szenvedélyem, kételkedéseim, kíváncsiságom. 3. Bródy Sándor: A tanítónő, Novák Eszter rendezése a Nemzeti Színházban, Pintér Béla társulatának előadása a Kaiser's TV, a Katona József Színház előadása, Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk, Máté Gábor rendezése. Szakonyi Károly drámaíró: 1. Nagyon szeretem a pécsi színházi fesztivált, kíváncsi vagyok az előadásokra. Várom, hogyan hatnak rám a színészek, a rendezések. 2. Döntéseimben csakis a művészi szempontok vezérelnek, hogy jó legyen a darabválasztás, a rendezés, a szcenírozás, hogy emóciókat váltson ki

belőlem, hogy tükrözze a kor problémáit. Semmi más nem vezérel, mint, hogy amit látok, az valamiféleképpen közelítsen a tökéleteshez. 3. Akár többet is tudnék mondani, de például az Örkény Színház Pillantás a hídról előadása. Kerényi Imre rendező: 1. Nekem az idei fesztiválban az a legérdekesebb, hogy a Magyar Teátrumi Társaság is részt vesz a rendezésben. Szerintem tanulságokkal fog szolgálni, hogy nem csak a Magyar Színházi Társaság a szervező. 2. Az, hogy az illető előadás milyen értékrendet képvisel. 3. Azért is vállaltam a zsűrizést, mert a fesztiválon olyan előadások szerepelnek, amelyeket amúgy is meg akartam nézni, például a kecskeméti Bánk bán. Koltai Tamás kritikus: 1. Jó előadásokat. 2. A minőség. 3. Nem egy-egy előadást

látnék szívesen, hanem gondolati és esztétikai értékszempontot tükröző válogatást. Szlávik István díszlettervező: 1. Arra számítok, hogy a válogatók kiváló előadásokat gyűjtöttek össze, és a versenyprogram tükrözi majd, hol tart 2012-ben a magyar színházművészet. Azt várom, hogy mindegyik produkció tanít, gyönyörködtet, szórakoztat, és ha netán arról szól, hogy a világ rettenetes – mert néha valóban az – akkor is hitet ad, hogy élni érdemes. 2. Nincsenek szempontjaim, mert hiszek abban, hogy a jó előadás, a jó rendezés, a kivételes alakítások, vagy az ezeket szolgáló látvány ismérve, hogy hat. Azt gondolom, mint a nézők többsége, hogy a színház varázsa akkor születik meg, ha nem csak fenn a színpadon, hanem lent a nézőtéren is megteremti a katarzist. 3. Bár körülbelül negyven előadást láttam az idén, ennek ellenére nem hiszem, hogy tudnék választani, bár azt tudom, hogy bő listám lenne.

Lift a Poszton

Mostanában történt, hogy – egy közelebbről meg nem nevezett intézményben – volt szerencsém megfigyelni egy ma már meglehetősen ritka foglalkozást űző úriembert, mi több, szakmájának egy színvonalas fortélyát is elleshettem tőle. Az úr liftkezelő volt. Bár reggel volt még, nyolc óra, de már igencsak unott arcát mutatta nekünk; szótlansága és erőltetett közömbössége mögött azonban meg-megcsillant az utálat zöld szeme, amellyel mindannyiónkat a pokolba kívánt. Egy sámlin ült a nyomógombokkal szemben, amiket ebből a távolságból elérni nem lehetett, csak akkor, ha felállt. Ehhez viszont nem volt kedve: egész nap ültéből felállni, a kívánt emelet hívógombját megnyomni, visszaülni, megint felállni, és így tovább; brrr! Ezt az akadályt leküzdendő – és itt a fortély –, rendszeresített magának egy kartonlapot; egy egyszerű doboz keskenyebbik hajtóját tépte le, és ezzel nyomogatta a gombokat. Mindez azért jutott most az eszembe, mert a szolnoki Szigligeti Színház most alakuló előadásában, a „Lift”-ben, amelyet a Poszt-on, a Teátrumi Sátorban, mint próbafolyamatban lévő produkciót adnak elő a színház kiváló művészei, ugyancsak szerephez jut egy liftkezelő. Minthogy sokan mások is. Tízen kényszerülnek egymást elviselni egy pár órán keresztül egy kicsinyke liftben összezárva, amely egy műszaki hiba miatt elakad ég és föld között. Tíz, egymásnak teljesen ismeretlen ember, akik mind a toronyház legfelső szintjén tartandó „Magányos Szívek Bálja” rendezvényre igyekszik, vergődik egy újságcikk jóslata, egy bankrablás, és egyéb „más bűncselekmények” szorításában. Az elszabadult gépezet által életük legizgalmasabb utazásán vehetnek részt, akaratukon kívül. A Molnár László által rendezett előadásban fellép Radó Denise, Gombos Judit, Kertész Marcella, Jankovics Anna, Kautzky Armand, Karczag Ferenc (a Liftkezelő!), Molnár László, Barabás Botond, Dósa Mátyás, Vándor Attila, Mészáros István. Ja! És a darab… Hát azt én írtam. Mészáros István

Versenyprogram

Június 10. vasárnap 20:30 és 11. hétfő 18:00 Kamaraszínház 14.30 Párválasztó – Dobó Kata színművésznő és Gulyás Levente

Egy lócsiszár virágvasárnapja

Nemzeti Színház, Budapest Rendező: Znamenák István

Müllert, az ügyvédet Rába Roland játssza. Színes keretű szemüvege mögül korunk emberének látszik kívül, belül. Nem gonosz, még csak nem is rossz. Csak praktikus, számító. Mindennel számol. Csak annyira cinikus, amennyire tapasztalatai kényszerítik rá. Tudja, hogyan mennek a dolgok. Hogyan gondolkodnak, éreznek az emberek, azok is, akik a hatalmat gyakorolják. Segíteni is akar, hisz is a sértett lókereskedő igazában, de egyáltalán nem hisz az igazság erejében. Trükkökben hisz. Meg talán abban a nagyobb igazságban, amelyet a társadalom rendje

jelent, és amely adott esetben elsöpri útjából Fotó: Horváth Judit az egyén, a kisember igazát, jogát, egyáltalán az írott jogot. A többi szereplő inkább XVI. századi. Luther korából, a reformáció és a német parasztháború korából való. No meg Sütő András drámájából. Znamenák István rendezése gondos, szép munka, bár a heves közlésvágy hiányzik belőle. (Zappe László)

7.


Versenyprogram

Június 13. szerda 17:00 és 20:30 Nagyszínház

János király


Június 14. csütörtök 19:00 és 15. péntek 18:00 Bóbita Bábszínház

Bányavirág

Örkény István Színház, Budapest Rendező: Bagossy László

Kétórányi keserű kacagás: szatíra a hatalmi játszmák terFotó: Gordon Eszter mészetéről. A rivalizáló despoták hol összecsapnak, hol összekacsintanak, de alapjában véve remekül érzik magukat e harcban, mert kiválóan értik egymást. Végtelenül cinikus világ, amelyben az alávetettek sem érdemelnek jobbat, mint ami rájuk méretett. Leleményes díszlet, átgondolt rendezés, összeérett társulat, ahol nemcsak a főhősök, a mellékszereplők is sziporkáznak. Dürrenmatt Shakespeare-parafrázisa az Örkény Színház megszokottan magas színvonalú előadásaiból is kiemelkedik ötletességével. (Rockenbauer Zoltán) Június 13. szerda 18:00 és21:00 Bóbita Bábszínház

Nordost

Katona József Színház, Budapest Rendező: Forgács Péter Mintapéldája annak, hogyan lehet egy nagyon erős szöveggel és három remek színésznővel izgalmas és felkavaró előadást akár a vizuális mutatványok totális nélkülözésével is létrehozni. Sehol egyetlen perc szürkeség vagy unalom: a csecsen terrorcselekmény története torokszorító hitelességgel jelenik meg a nézőnek: benne vagyunk magunk is, ugyanazokban a széksorokban ülünk, ahol a megtámadott színház túszai. Hihetetlenül intenzív előadás: utólag magam is ámultam, hogyan lehetséges ilyen erős hatás, ennyi – viszonylagos – mozdulatlansággal… (Lőrinc Katalin) Fotó: Dömölky Dániel

Fotó: Bartha László

Yorick Stúdió, Marosvásárhely - Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Rendező: Sebestyén Aba Székely Csaba sötét komédiájának fergeteges előadása, bár a vége felé kissé túljátsszák a temetés utáni részeg hazatérést, az ablakon való bemászást stb. Egyszerű külsőségek, egyetlen kulisszafal és a legszükségesebb berendezési tárgyak, kellékek között frenetikus játék. Ám a divatos fekete humort ritkán látni ilyen hitelesnek, igaznak. Végig érződik, hogy ugyanabban a világban járunk, amelyről Tamási Áron is írt, csakhogy meséket. Ez mintegy annak a kifordítása: szatíra. Különösen Viola Gábor robusztus alakítása idézi a székely humort, mentalitást, vagy legalábbis annak fekete lenyomatát. (Zappe László) Június 15. péntek 21:00 és 16. szombat 16:00 Kamaraszínház

Hedda Gabler Kolozsvári Állami Magyar Színház Rendező: Andrei Şerban

Fotó: Biró István

Érdekes és szép a tér, amelybe az előadást helyezi a rendező. Şerban úr mindig rendkívül izgalmasan vezeti színészeit, ezért láthatunk előadásaiban felejthetetlen alakításokat. Így van ez a kolozsvári Hedda Gablerben is. Világszínvonalú előadás! (Bicskei István)

a Békéscsabai Jókai Színház zenei vezetője; Házigazda: Beleznay Endre. 16.00 Valère Novarina és a magyar nyelv – A cselekvő szó színháza – Beszélgetőpartnerek: Valère Novarina író, rendező, Rideg Zsófia, műfordító-dramaturg, Dr. Sepsi Enikő, irodalomtörténész, műfordító, Szűcs Nelli és Jámbor József színművészek. 17.15 Kaszás Attila-díj – A jelöltek bemutatása 21.00 Papageno a metróban – Békéscsabai Jókai Színház.

23.00 MÚLTIDÉZŐ: Vérfagyasztó színpadi pillanatok – Szigethy Gábor színháztörténeti csemegéi vetítéssel június 15. 10.00-14.00 Teátrumi Mocorgó 11.00 Diák-Cirkusz – A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola növendékeinek bemutatója 13.00 Dórci és Fülesek: Pókügymester akcióban! – versek, dalok, játékok - Kvártélyház Szabadtéri Színház, Zalaegerszeg – 14.30 Párválasztó – Trill Zsolt és Szűcs Nelli a debreceni Csokonai Színház színművészei; Bevezetőt mond: Szinetár Miklós. 21.00 Paulinyi Tamás–Perjés János: A fiú a tükörből, avagy rekviem a gyerekkorért – színjáték – Turay Ida Színház Spirit Kamaraszínház.

Június 13. szerda 21:00 és 14. csütörtök 17:00 Kamaraszínház

Szentivánéji álom

Fotó: Mészáros Zsolt

Weöres Sándor Színház, Szombathely Rendező: Mohácsi János Mohácsi János kijelentette, hogy nem szereti a darabot, nyilván ezért is született meg az átirat. Egy momentumot ragadott ki a szövegből, amely meghatározza az előadást és annak hangulatát: az esőt. Amely esik, ha kell, ha nem, de mégsem tudja

szürkévé és unalmassá tenni az előadást! Remek, nagyon szellemes színészi alakítások. A mai füleknek, a mai emberhez szól! (Bicskei István)

Június 14. csütörtök 21:30 és 15. péntek 18:00 Nagyszínház

Molière: Scapin, a szemfényvesztő Csokonai Színház, Debrecen Rendező: Silviu Purcărete A fergetegesen pergő Molièrevígjátékot Silviu Purcărete rendezte a Csokonai Színházban, a címszerepben Trill Zsolttal. A világhírű román rendező ajánlotta a darabot a debreceni társulatnak, miután az Armel operaversenyen 2010-ben a legjobb produkció elnyert A tüzes angyal című opera után a prózai színészekkel is szeretett volna dolgozni. – Számomra Molière egyik legjobb darabja a Scapin. Dramaturgiai felépítése tökéletes, stílusa és formája is remek – mondja Purcărete. A rendező szerint Molière reneszánsz műve ízig-vérig modern vígjáték, amely akár napjainkban is játszódhat. Két fiatalember keresi a boldogságot. Az apák szerint azonban nem jó helyen. A fiúk Scapinhez fordulnak segítségért. Az öregek meg- és legyőzéséhez a furfangok mesterének minden találékonyságára szükség van...

Trill Zsolt: – Purcărete olyan rendező, aki már sok mindenen túl van. Nincsenek benne görcsök. Nem akar mindenáron eredeti lenni, mert ő már valamilyen: Purcărete. …Scapin maga Molière. Purcărete újra és újra elmondta a próbák során, hogy Molière számára maga Molière volt a kiindulópont egy ilyen figura megteremtéséhez. Az élet nagy harcain, megpróbáltatásain, színházi sikerein és bukásain már túljutott Molière utolsó darabjainak egyike a Scapin. Így aztán beleírta ebbe a figurába minden fájdalmát, kiábrándultságát is. Scapin egy idős pacák, aki már-már bölcs, nem akar semmit az élettől, és ez az ő utolsó nagy fellángolása, utolsó nagy dobása. Bonyolítja a szálakat, élvezi is, hogy ez még megy neki, de túl van ő már ezen. Fontosabb, hogy ott van neki a zongora. Vagyis a művészet. …Az volna a jó, ha időnként egy jóízűt nevetnénk saját pitiánerségeinken. Mert az oldaná iszonyú görcseinket. Talán a színházban ez még sikerülhet. Purcărete rendezéseiben van valami ördögi, amit a Scapin esetében inkább huncutságnak kellene mondani. Ez kell ahhoz, hogy ne csak ép ésszel átvészeljük az életet, hanem élvezzük is egy kicsit. Finoman, de azért határozottan ezekkel az eszközökkel hecceli Purcărete a világot. Lejegyezte: Kornya István Fotó: Máthé András

június 15. Színház tér 15.30 Cirkuszmisszió – Cirkuszi Játszóház – a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola és a Magyar Teátrumi Társaság programja Színház tér 16.30 Oroszlán Nap – A Magyar Kaszkadőr Akadémia, és a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola tanulói látványos bemutatóval emlékeznek Pintér Tamás, Oroszlánra 21.30 Strausz-Ti-ti-tá (Pécs, Lyceum u. 4.) MAGYAR TEÁTRUM Záróest és buli – Szenesnek áll a világ – Gózon Gyula Kamaraszínház – Szenes Iván slágerei szerelemről, barátságról, életről, elmúlásról.

8.


Beleillesz a keretbe?

A Magyar Graffiti című táncszínházi előadás premierje május 4-én került bemutatásra a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban. Juhász Zsolt a darab rendezője korábban már dolgozott együtt a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház alkotóival. A Harangozó- díjas rendező-koreográfus által létrehozott előadásokban a főszereplő maga az ember, a vágyakozó, a szenvedő, a múltat átélő és a jelent megélő ember archetípusa. Remek példa erre a dunaújvárosi Bartók Táncszínházzal 2005-ben játszott Várakozók című kétrészes darab, ahol az emberi lét egzisztenciális kérdései, a személyt belülről feszítő kettősség, a múlt feltárása és a jelen valósága közötti feszültség végig vonult az előadás egészén. Hasonlóan a Magyar Graffiti című előadásban is a főszereplő maga az ember. A városban élő, szabálykövető mintapolgár, akivel csak egyetlen apró baj van, hogy az óriás léptekben haladó urbanizáció során

elvesztette önmagát. Juhász Zsolt nem egy konkrét személy sorsát mutatja be, hanem a magyar virtust, a magyar mentalitást veszi górcső alá. Az előadás címe (Magyar Graffiti) és műfaji megjelölése (táncrajz) előre sejteti az alapkonc epciót. Vajon létezik a graffitinak csak ránk jellemző nemzeti karaktere? Ha igen, akkor mennyiben képes kifejeznie a magyar mentalitást, vagy éppen a multikulturális, a modern ipari nagyvárosok falai között élő ember értékválságát. Miért születnek a város képét olykor elrondító, bemocskoló falfirkák, vagy éppen mitől válnak képzőművészeti alkotássá? Mindenesetre a megítélésük erőteljesen szubjektív, ahogyan a magyar mentalitás, a magyar tudat is. Az előadás nyitó és záró képe keretbe fogalja az eseményeket. Kintről magyar rap zene szól, a színházterembe érve fehér szőnyegen érkezik, majd távozik a közönség. A darab voltaképp már elkezdődik, miközben a nézők helyet foglalnak. Érkezésükkor táncosok fel-le sétálnak a tér két hosszanti falai között. Megelőlegezve azt az érzetet, hogy minden, ami a „zárt színházi ajtók mögött zajlódik” az velünk is megtörténhet, vagy akár már meg is történt, de a néző csak, mint a „szemlélődő szerepkörét” vállalja fel. Ezt erősíti fel az előadás folyamán gyakran visszatérő elem,

Színház a képernyôn: Könyv vagy film? Színház vagy tévé? Veszít-e egy könyv az értékéből, amikor filmre viszik? Veszít-e vagy éppen nyer egy színházi előadás az értékéből, ha televízióra adaptálják? A közszolgálati televízió

amikor az egyes szereplők a nézőközönség felé fordulnak kimerevített pózokban, kérkedően, számon kérően, olykor dühösen néznek szembe a befogadóval. Az egymástól való elzárkózás, a bezártság érzését tovább erősíti a tér kialakítása. A díszlet a panelházak borús, fojtogató „betonbörtön” jellegű világa éles ellenpólusként hat a graffitik sokszínű formakincsét ötvöző fénytechnikával. A világítás és az árnyjáték vizuális nyelve kontrasztot

és személy nélküli viszonyrendszerek problematikája végig vonul az előadás egészén. E gondolatvilágot erősíti tovább a zene lüktetése (Bakai Márton), illetve a zene hiánya a csend, a lágyabb és energikusabb táncok váltakozása. Az egymást követő epizódok nem történetet rajzolnak meg, hanem érzékileg, hangulatilag kapcsolódnak egymáshoz. Olyan benyomásokból, „megélt” élményekből jönnek létre, amelyek túlmutatnak a feltételezett magyar valóságtudaton, sokkal inkább a globális társadalomkritika fejeződik ki benne.

teremt a panelházak sivár, szürke falai között. Színes fényekkel megvilágított táncosok testének, mozdulatainak árnyjátékából születik meg a „magyar” graffiti. A magyar értéktudat, vagy éppen értékválság a szereplők árnyjátéka révén testet ölt, és szimbolikus értelemben felkerül a falra. A városi létezés problematikája, a „lakók” közötti érdektelenség a táncosok mozdulataiban, arcjátékukban erőteljesen kifejeződik. A monotonitás, a mindennapi munka képe, a sorban állás, sablonkövetés, a női - férfi kapcsolat, a veszekedés, a látszólagos egymásra találás, az arc

Legemlékezetesebb jelenetek egyike az „utcai verekedést” bemutató árnyjáték. A tér közepén álló szereplő árnyékának határozott „ütései” a fal előtt lévő szereplő testén csapódnak le. A többi táncos rezzenéstelen arccal, rideg magatartással követi az eseményeket, beavatkozás, segítségnyújtás lehetősége eleve kizárt. Ezt követően a kilátástalan és kiábrándult hangulat abszurditásig fokozódik, a táncosok egymás mellé felsorakozva a mindennapi munkából való fásultságot szimbolizáló mozdulatsorokat hajtanak végre. A sor elején álló „vezető” gesztusait másolják le a soron következő sze-

Magyar Graffiti

Stuart Mária a tévében

május 12-én mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház tavalyi évadban rögzített előadását a Stuart Máriát. A színházi előadás után (ráadásul hónapokkal) bevallom némi szkepszissel ültem a tévé képernyője elé.

Mit adhat nekem, egyáltalán adhat e bármi pluszt a televíziós feldolgozás? No, mindegy, gondoltam magamban, ha más nem, ismétlésnek jó lesz, talán visszajön valami az élő játék varázsából. Nem így történt. A történet, a szereplők, a színhely ugyanaz, mégis minden más. Ez nem egy színházi előadás közvetítése. A Jókai Színház előadása szinte csak alapanyag Gábor Péter rendezőnek, hogy egy izgalmas, feszültségekkel terhes kosztümös filmet, önálló tévéjátékot készítsen. S, hogy a televíziós produkció több egy-

szerű közvetítésnél, jelzi, hogy a felvétel kedvéért a nézőtér széksorait is kiszerelték, így alkalomadtán olyan, mintha az operatőrök a színpadon dolgoztak volna. A Stuart Máriának a színpadon sodrása volt, egy mély, mindent elsöprő lendület, amelynek az első pillanattól az utolsóig ugyanakkora az ereje, nem változik, nem ingadozik. Dobó Kata Stuart Máriaként, Kovács Edit Erzsébetként, a belső hangjaikat megszemélyesítő Tarsoly Krisztina és Komáromi Anett, Tege Antal a kegyenc Leinchesterként, Gulyás Attila tragikus Mortimerként valamennyien táplálják és sodródnak is, a maguk személyes és történelmi végzete felé, ebben az erőben. A színpadi darabot rendező Szalma Dorotty látványos tablókból és gesztusokból építette fel az előadást. A tévéjátékban szemtől szemben folyik a harc a képernyőre nagyított arcok között. A ritmust és a darab dinamikáját a kistotálok és a közeli plánok, nem ritkán hirtelen váltakozása adja, melyeket lágy ráközelítések és a

replők, míg végül a jelenet groteszk képben zárul le. A panelházak borús falai között mélyebb emberi kapcsolatok is felszínre kerülnek, mint például a szerelem, a nő és a férfi viszonya. Mennyiben hozhat ez enyhülést és feloldozást a néző elé állított „görbe tükörben”? A válasz: semennyire. Az örömteli egymásra találás és a lélekmarcangoló elválás képe a tánc és a test nyelvére lefordítva esztétikailag gyönyörű, ám önmagunkra vonatkoztatva már annál keserűbb érzést hagy maga után. Az előadásban végig jelen van az iróniával átitatott társadalomkritika. Kifejeződik a „betonrengetegből” való kitörési vágy, a tiltott graffiti által

kínált gondolati önkifejezés lehetősége. Mindez a tánc nyelvére fordítva, a „sírva vigad a magyar” létszemlélettel átitatva jelenik meg a Juhász Zsolt által rendezett előadásban. Mudra Ágnes Táncolják: Ankovics Zsuzsanna, Kiss Alexandra, Miklián Richárd, Móri Csaba, Suplicz Mihály, Szauer Szilvia, Száraz Dávid, Thiard-Laforest Csaba, Tiszolczi Lilla, Tóth Boglárka Zene: Bakai Márton Jelmez: Kiss Zsuzsanna Fény: Lendvai Károly Koreográfus- Rendező: Juhász Zsolt

szereplőket követő kameramozgások kötnek össze. A párbeszédek feszesebbé, élesebbé válnak a képernyőn, s teljesen más jelentést, más hangsúlyt kap a szöveg, pusztán azáltal, hogy Erzsébet királynő mondatai alatt a börtöne falát teleíró Mária arcát látjuk. A kamera elkap és közel hoz olyan pillantásokat, mozdulatokat, amelyek egyébként egy színházi néző előtt rejtve maradnak vagy egyszerűen a tér miatt átsiklik fölöttük a tekintet. De, mint már említettem, ez nem egy színházi közvetítés. Ez egy önálló tévéjáték, nem színházi, hanem filmes produkció. Az, hogy a felvétel színházban készült csak néhány beállításnál érzékelhető, összességében azonban nincs színház élmény, a tévé nem akar színházasat játszani. A Stuart Mária a televízióban kedvet csinál ahhoz, hogy a művet színházban is megnézzük. Talán éppen a Békéscsabai Jókai Színházban, hiszen, furcsa állapot, hirtelen újra kíváncsi lettem, hogy a társulat hogyan nyúl Schiller művéhez olyankor, mikor nem kamerák, hanem közönség előtt játszanak. Kovács Attila

9.


100 évesek lettünk!

Hát megtörtént! Megünnepeltük! Rengeteg fiatal között töltöttünk két napot. Énekeltünk velük, filmet vetítettünk nekik, körbevezettük őket a színházban, próbát nézhettek, a színház két napon át nyitva volt az érdeklődők előtt, sőt, a társulat népszerű tagjai kimentek a Tiszai hajósok terére, és rögtöHorváth László és Balázs Péter nöztek egy nagy, közös, a kiállítás-megnyitón éneklős happeninget, azaz flash mob-ot. A Szolnok TV rögzítette, aztán mindenki folytatta útját. Programokban, ünnepelni valókban nem volt hiány. Aki nem volt Szolnokon május 14-én és 15-én, igazán sajnálhatja.

A színház, a színpad Barabás Botond, Bor Panka és a nézőtér is, a gyermeki és Kertész Marcella a gálaműsorban nyitottság, kíváncsiság és szabadság kelyhe, ahová a lélek siet magát feltárni. A lélek mélyének rejtett kincsei felderengenek. A lélek legmélyén pedig az a misztikus lény lakozik, akit Istennek is szoktak nevezni. A színház a Gyermekkel, az Isteni Emberrel való találkozás helyszíne. Az Önmagunkkal való találkozás helye.” Dr. Horváth László, a Damjanich Múzeum igazgatója – mindenki nagy örömére – Szép Ernő versét idézte a megnyitón,

Tiszai hajósok tere – A flash mob fináléja

Balázs Péter ezen szavakkal nyitotta meg a színház első száz évének emlékeiből összeállított kiállítást: „100 év. Matuzsálemi kor. Mégis, ha Önök bejönnek a házba, Önök, a Közönség, éreznek valamit, ami agg korra utalna? Nem hiszem. A színház, bár épülete centenáriumot ünnepel, mégis fiatal. Örökifjú. A színház életkora ugyanis nem az épületé, hanem a benne alkotók, a díszítők, az ügyelők, a fodrászok, de legfőképp a színészek életkorával azonos. A színház emiatt nem tud megöregedni. Az itt kiállított jelmezeket sem aggastyánok testére szabták, hanem életerős, sudár fiatalemberekére. Folytonos megújulás. Ez a színház. Radó Denise és Balázs Egy 100 éves ifjú titán. Egy hős, aki Péter a flash mob-on ihatott az Élet vizéből. És ezt kötelező megosztania a hozzá erőért folyamodókkal. A színház bölcső, iskola, templom. Ahová azért tér be a megfáradt vándor, hogy erővel töltekezzék, s a sötét nézőtéren megjelenjen a vándorok között a gyermeki szellem. A gyermeki szellem jelenlétének helye a színház. A szenvedélyek, a hősiesség, a bátorság, a vágyak színtere. Magassága van. Hogy a lélek szabadon szárnyalhasson. Mi az örökké megújulni képes színész titka? A megőrzött gyermekség. A gyermekek gyakran színészek akarnak lenni, hiszen érzik: a színész testvéreik, éppen olyanok, mint ők.

melyet a nagyszerű költő és színpadi szerző az új színházépület ünnepélyes megnyitójára írt, és a színpadon fel is olvasott. Száz éve A színházavatásra 1912. április 20-án került sor. Az épületet Spiegel Frigyes és Englerth Károly budapesti műépítészek tervezték, s Bede Antal szolnoki építész vezetésével építették föl. A színházavatásra Mariházy Miklós társulatát hívták meg. A műsor a következő volt: Ünnepi nyitány; Prológ: írta és elmondta Szép Ernő költő; Himnusz, énekelte az egész társulat; a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében ünnepi beszédet mondott Gopcsa László; ezután került sor a Bánk bán II. felvonására. A címszerepet Ivánfi Jenő, Tiborcot Pethes Imre alakította. Azután Szabados Béla: A bolond című operájának ugyancsak II. felvonását játszották, majd Moliére Tartuffe-jéből szintén a II. felvonást, a vendégművészek közreműködésével. A műsort a Rákóczi-induló zárta.

Szép Ernô: Prológ Körülnézünk itten álmélkodó szemmel, Milyen fényesség és együtt mennyi ember, Milyen ünnepi csönd, mily rendkívüli este, Új, nagy ház, falai ragyogóra festve, Mennyezete ékes, bársonyos a párkány, Csillag ragyog, vagy maga a napsugár tán? Felzendült a villany kristály lombozatja, Szórja tündérfényét büszke, friss falakra, Páholyok fészkébe, földszint mezejére, Fel a karzatra s le az elbújt zenére, És a függönynek bezárt kapujára, Melynek kinyílását száz meg száz szem várja. Két szárnya mögött, mint mesék kapuin túl, Más világ kezdődik, csudás élet indul. Festett felhők néznek festett fűre-fára, Mennydörög, villámlik ügyelő szavára, Pamutból havazik, villanyból süt a nap, Varázscsengetésre jönnek erdők, falak, Ó, mennyi rejtelem, varázslatnak tetsző, Szuffita, kulissza, súgólyuk, süllyesztő. És ti idejöttök, mikor este vagyon, Itt leültök körbe szépen, hallgatagon, Kitágul szemetek, mind csak ide néz fel, Sóvár gyermekszívvel, hívő gyermekésszel, S e tündérvilágból a múzsának ajka Innen mesél néktek, mint régen a dajka. Hallgassátok szépen a dajka meséit, S mint gyermekkorban, úgy higgyetek nékik, Szemetek elfárad a nappali lázban, Sugározzon majd fel este a színházban. Lelketek lankasztja a gond, meg a vétek, E szebbik világban itt megfürösszétek. Nézzétek a festett eget, pingált rózsát, S higgyétek el, kérlek, hogy ez a valóság. Nézzetek szent hittel a komédiásra, Aki nektek önmagatokat játssza, Sóhajotok szálljon, könnyetek eredjen, Áldott kacagásnak gyöngyszeme peregjen, Gyönyörködjetek, ha száll a táncnak lába, Andalodjatok el bűvös muzsikába. Szívetek olvadjon szerelem dalába, Árva magyar nyelvnek gyönyörű szavába, Szálljon a magyar dal, szálljon a magyar szó, Legyen mint az erdők vihara, viharzó, Legyen komoly, mint az oltárok kótája, Legyen tüzes, mint a cimbalom nótája, Legyen édes, mint a violának méze, Legyen gyenge, szép, mint gerlice nyögése. Szóljon a magyar szó e gyönyörű házba, Nevünk trombitálva, hírünk harsonázva, Áradjon, öntsön ki innen dicsősége, Mint a Tisza, mikor kiönt, s nem látszik a vége…

Békéscsabai Ádámok és Évák Debrecenben A békéscsabai Ádámok és Évák Ünnepe díjazottjai két csoportban utaztak Debrecenbe, hogy a Csokonai Színházban megnézzék Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményét, amit ők maguk is bemutattak április 26án és 27-én a Jókai Színházban.

Az akkori előadásokban, és azok háttérmunkáiban résztvevő közel 250 diák mindegyike kapott ajándékba egy-egy – félárú bérletre és kétszemélyes színházjegyekre jogosító – pólót, a legjobb előadások szereplői, az egyéni díjazottak és pedagógusaik – közel hetvenen – pedig Békéscsaba önkormányzata és a Jókai Színház jóvoltából a debreceni előadásra szóló színházjegyeket és az oda-vissza utaztatást nyerték.

Az első busznyi „Ádám és Éva” május 24-én, a második 31-én nézte meg a Csokonai Színház Vidnyánszky Attila rendezte előadását. Kép, szöveg: Józsa Mihály

10.


A határok nem választhatnak el ősszel megrendezésre kerülő Vidéki Színházak Fesztiváljára készülnek.

– Kik pályázhattak a Határon túli magyar színházak szemléjére? – Társulattal rendelkező határon túli kőszínházakkal vettük fel a kapcsolatot, akik nem anyaországi bejegyzésűek. Az elcsatolt részekből mindenhonnan jöttek, képviseltette magát Felvidék, Délvidék, Kárpátalja és Erdély. Szerencsére az anyagiak sem gátolhattak meg senkit, hisz támogatásokból finanszírozni tudtuk a résztvevők utazását, szállását is. – Mi alapján válogattak az előadások között? – Minden színházat megkerestünk, egyeztettük az elképzeléseinket. Úgy állítottuk össze a programot, hogy aki ráért az adott időszakban, és előadása beilleszthető volt a Thália játszóhelyeink valamelyikébe, az mindenképpen itt lehessen a szemlén. Szakmai, technikai, anyagi szempontokat figyelembe véve, végül A budapesti Thália Színházban május 9-e és 14-e között rendezték meg a Határon túli magyar színházak szemléjét, a Nemzeti Kulturális Alap, és Budapest Főváros Önkormányzata kiemelt támogatásával, Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter védnökségével. A térben talán távoli, de szellemiségükben, nyelvükben magyar színházak előadásai nemzeti önképünk erősítése és az anyaországi közönséggel való találkozásokon túl elősegítették egymás szakmai elképzeléseinek megismerését is. Bereményi Géza színházigazgatóval, és Lantos Anikó fesztiváligazgatóval úgy tekintünk vissza az eseménysorozatra, hogy már az

nyolc előadásnak tudtunk bemutatkozási lehetőséget biztosítani. – Milyen látogatottsággal játszották a darabokat? – Szinte minden előadás teltházas volt, de némelyiket pótszékeznünk is kellett. Fontosnak tartottuk, hogy nagyon kedvezményes áron adjuk a jegyeket, bérleteket, hogy a kultúraszerető, a határon túli magyar színjátszás után érdeklődő nézők könnyebben juthassanak be az előadásokra. – Van olyan előadás, amit kiemelne? – Inkább úgy fogalmaznék egységes színvonalat képviseltek, mégis színes és változatos volt a kínálat, hisz különféle műfajok jelentek meg. Volt itt alternatív színház, volt klas�szikus előadás, komédiától drámáig minden, vagyis nagyon színesre sikeredett végül a repertoár. Aki mindent végignézett az egy körképet láthatott, és ez is volt a célunk. Mindvégig azt éreztük ez a hat nap nagyon

Délvidéken tíz éve összeállt néhány tenni akaró magyar színész és színházi ember, hogy mára nyugodtan mondhassák el, megtették, megteszik, ami tőlük telik. Ha más nem, akkor ők, ha másképpen nem, akkor – Reményik Sándorral szólva – ahogy lehet. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház legújabb előadása az 1918 ŐSZIRÓZSÁK – ZUHANÓ REPÜLÉS című színmű. Szerzője, rendezője Andrási Attila, a darabról pedig, a következő ajánlórészlet olvasható a színház honlapján: „A Magyar Királyság 1918-as szétesése történelmünk egyik leg-

kevés egy ilyen horderejű eseményhez. Márciusban vetődött fel a gondolat, hogy – a tavalyi év kihagyása után – megint meg kellene rendezni a szemlét. Máskor ál-

(Egy)Mással

Arany-légy

talában a szűkös anyagiak szoktak gátat szabni a szervezésnek, most azonban az idő szorítása miatt lett ennyire rövid rendezvény. Szerettünk volna többeknek, és több lehetőséget adni, sajnos most en�-

nyi adatott. – Ez a szemle lezajlott, most mire készülnek? – Szeptember 7-étől 14-éig a Vidéki Színházak Fesztiválját rendezzük meg. Tizenöt produkció színpadra állításával számolunk. A színház környékén igazi fesztiválhangulatot teremtünk majd, kitelepülésekkel, szabadtéri eseményekkel, minden korosztály számára. T. T.

nehéz, hisz a magyar történelem tele van, feldolgozatlan, apró drámákkal. Kilencvenöt helyszínen léptek fel eddig a Kárpát-medencében, több mint kétszáz előadáson vannak túl, aminek több mint fele állótapsot kapott. Ennek tán az is az oka, hogy van közvetlen kapocs a most élők, és

het át, amit talán máshol nem, hisz amiket elmesélnek, felelevenítenek nekünk, a mi történeteink, a magyar nézők apáival, nagyapáival, dédapáival történtek meg. Egyaránt színpadra visznek klasszikusokat, és szerzőik újakat is írnak. A Halottak napjától virágva-

a drámákban ábrázolt személyek között. Az eleink által megéltek feldolgozásában benne van a mi mostani sorsunk is. Ezek a darabok szervesen kapcsolódnak a mai mindennapjainkhoz, még ha ez nem is mindig tudatosul bennünk. A közönség az előadások alatt olyan dolgokat él, él-

sárnapig például, egy hatvanas évekbeli, levéltári kézirat alapján készült, amiből Siposhegyi Péter írt drámát. De feldolgozták, és színre vitték Wass Albert kisregényeit is A világ és a vége címmel. Andrási Attila visszatekintve a múltra, a kezdeti nehézségekre így

fogalmazott: „Amikor Péter Ferenc barátommal 2002-ben létrehoztuk ezt a színházat, tudtuk, hogy választanunk kell a félelem és a szabadság között, és mi választottunk. Nyolc éven keresztül Isten kegyelméből működtünk, számomra is érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogyan voltunk képesek fennmaradni. Szinte csak a jegyekből, és néhány önkormányzat önzetlen támogatásából voltak bevételeink. Ma már pályázunk is, és sokszor sikerrel. A hivatalos hatalmaktól nem kaptunk semmiféle zaklatást a környező országokban, ez hozzátartozik az igazsághoz. Sokkal erősebb volt a bennünk kialakult öncenzúra, hogy meddig mehetünk el. A félelmek nemzedékekre belénk ívódtak, ezeket próbáljuk feloldani, megmutatni, hogy nem muszáj hallgatnunk, ma már. A közönségünket igyekszünk felrázni, bátorítani a színházi előadások mondanivalóin keresztül is. A koronázó nemzetből az elmúlt száz év alatt sajnos szolganép lett. Ezt mindenképpen fel kell dolgoznunk, színpadra kell vinnünk, keresnünk kell az okát. Meg kell értenünk az elmúlt száz év történéseit és azok következményeit, és ez bizonyosan megmutatja majd számunkra a felemelkedés útját is.” Tölgyesi Tibor

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház küldetése

Andrási Attila

Tóték

meghatározóbb eseménye. Lassan már száz év is eltelt azóta a szomorú ősz óta. Más történelmi eseményekről előadások sora született, de ezt a pillanatot színházban még nem elevenítették fel. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház ennek tudatában állítja színre az őszi eseményeket, hiszen nyoma minden magyar ember lelkében ott él, és hatását a mai napig érezteti. Célunk és legfőbb feladatunk felnőni eleink legjobb erényeihez. Az előadást eleink emlékére, lelkeink üdvéért hoztuk létre.” Ebben a pár sorban a színház céljairól és szellemiségéről is meghatározó információkat kapunk. Küldetésüknek a jelenünket eredményező múltunk bemutatását tartják. S hogy ez a mondanivaló mindenhová eljusson, afféle modern Dérynéként járják Magyarországot, és a határon túli területeket. Küldetésüknek tartják, hogy az egész magyar szállásterületre, mindenhová, ahol még beszélnek magyarul, elvigyék előadásaikat. Felvállaltan politikus színház, a maguk eszközeivel tesznek a magyarságért, magyarságunk megőrzéséért. Kizárólag a magyar történelem, különösen az 1945 utáni, és az elszakítás körüli történések szerepelnek darabjaikban. Történetcserepekből állítanak össze egészet, ami nem is

Félelem vagy szabadság

11.


SZINT II. 2012 Békéscsaba

A békéscsabai Színitanház május 4-étől 7-éig idén is megrendezte a színiiskolák nemzetközi találkozóját a SZINT-et. Idén a Kijevi Színművészeti Egyetem másodéves színi növendékei, az Újvidéki színházművészeti egyetem szintén másodikos magyar és szerb színészosztályai, illetve Magyarországról a Kaposvári Egyetem és a Pesti Magyar Színiakadémia másod- illetve harmadéves színész szakos hallgatói vettek részt vizsgaelőadásaikkal a fe szt ivá lon. A rendezvényen jelen volt Oleksii Bezgin a Kijevi Egyetem rektora, Lieber Erzsébet a Kaposvári Egyetem

művészeti karának dékánja, László Sándor az Újvidéki Akadémia tanszékvezetője, Kovács Gábor Dénes a Pesti Magyar Színiakadémia igazgatója, Seregi Zoltán a békéscsabai Színitanház vezetője és Fekete Péter a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója. A programban két Csehov előadás is szerepelt, az egyik a kijeviek Csehov novelláiból dramatizált „Playing Csehov” című előadása, az újvidéki szerb osztály pedig a Sirályból mutatott be részleteket. Az újvidéki magyarok Bornemissza Péter Magyar Elektráját hozták, a kaposváriak Az ördög hárfája című Sebő koncerttel mutatkoztak be, a Pesti Magyar Akadémia pedig „Tiramisu” című vizsgaelőadásával. A házigazda Színitanház másodévesei Alexander Vampilov Kaland a főmettőrrel című darabját, az elsősök pedig Szophoklész Antigonéját adták elő. Az előadásokat a Békéscsabai Jókai Színház Ibsen kamaraszínházában láthat-

ták az érdeklődők, utána pedig a hangulatos Ibsen udvarban koncertek színesítették a programot. A Színitanház színház-technikus hallgatói kameráikkal folyamatosan felvettek min-

den eseményt, amelyeket nem sokkal később az Ibsen udvar TV falán már látni is lehetett. A rövid fil-

mes összefoglalót a Jókai Színház és a Színitanház honlapján, illetve a youtube-on is meg lehet nézni. Délelőttönként bohóc- és artista workshopokon vehettek részt a diákok, Greinfeinstein János és André Roland vezetésével. Az utolsó nap délelőttjén pedig a tanárok és a diákok részvételével beszélgetést rendeztek a különböző színészoktatási módszerekről, amelynek a végkicsengése az volt, hogy a képzésben a legfontosabb mindig a diák. Kucov Boris (Újvidék): – Érdekes megtapasztalni, hogy mindenhol másmilyen az egész tanulási metódus, ahogy a tanárok megközelítik a szakmát és erre is szolgál egy ilyen találkozó, hogy tudjunk tapasztalatokat, inspirációt szerezni egymástól. Babócsai Réka (Pesti Magyar Színiakadémia, egyébként békéscsabai): – Itthon is érzem magam, meg egy kicsit vendégnek is… mindenki nyitott mindenkire… fontos egy ilyen találkozó, hogy az ember el tudja helyezni magát, ki hol tart, és hogy kapjon egy képet az egészről… Seregi Zoltán rendező, a Színitanház vezetője: – Az iskolák között is egyre szorosabb a kapcsolat, hisz ez már a második találkozó, de a legfontosabb, hogy megmutassuk egymásnak, ki mit csinál

A Győri Nemzeti Színház nem mond le az új generációról

„Ezek a mai fiatalok, nem járnak színházba, kulturálatlanok és összességében nem érdemes velük foglalkozni.” Ezt a közhelyes ítéletet igyekszik romba dönteni a Győri Nemzeti Színház a 2012/2013-as évadában. A színház szervezése nagy erőket mozgósítva igyekszik közel férkőzni a középiskolás és egyetemista fiatalsághoz. Bérletezési kampányuk részeként szinkronshow-t rendeztek a győri Széchenyi István Egyetem diáknapjai programsorozatába illeszkedve. A formabontó rendezvényen négy népszerű szinkronszínész; Agócs Judit, Mihályi Orsolya, Forgács Péter és Járai Máté újraszinkronizálta a Helyszínelők című televíziós sorozat egy rövid részletét. A cél az egyetemista állóvíz felkavarása volt, olyan szövegekkel, mint: „Gil Grissom: – Nekem mindennél fontosabb, hogy a nyamvadt egyetemisták színházba járjanak! Sara Sidle: – Szerintem nem tudjuk áttörni a műveletlenségük korlátait. Nick Stokes: – Hogy a fe-

nébe gondolod, hogy ez sikerülhet? Catherine Willows: – Nem járnak színházba, nem érdekli őket a kultúra.” A rendezvény nagy sikert aratott, az egyetemisták értették a célzatos poénokat. Egyben meghívást kaptak a színháztól egy kifejezetten számukra rendezett színházi estére, a Győri Nemzeti Színházban öt éve töretlen sikerrel futó Portugál című Egressy darabra. A tragikomédiát rendesen a színház kamaratermében játsszák, de erre a különleges alkalomra, melyet a Széchenyi István Egyetem kihelyezett szemináriuma a Győri Nemzeti Színház auditóriumában címmel láthattak, kivételesen a nagyszínpadon került sor. A darab népszerűsítésében az egyetem rektora, Dr. Szekeres Tamás is aktívan részt vett, Forgács Péter színházigazgatóval közösen még jegyet is árusítottak az egyetem aulájában.

A Győri Nemzeti Színház kiemelt fontosságúnak tartja a középiskolás korosztály megszólítását, számukra hosszú idő óta kedvezményes árú diákbérleteket biztosít. Hagyományteremtő céllal, az évad és a tanév végének közeledtével két ingyenes nagyszínházi előadást rendeznek a színház nagyszínpadán. Győr és környéke középiskolásai a színházi délelőttökön díjmentesen tekinthették meg Háy János A Gézagyerek című drámáját. Azért esett a mai magyar kortárs irodalom kiemelkedő alakjának, Háy Jánosnak darabjára a választás, mert Forgács Péter igazgató úgy gondolja, a műben feszegetett társadalmi problémák, az elfogadás, befo-

gadás kérdésköre érzékeny, izgalmas téma lehet a középiskolások számára is. Kiváló beszélgetési témát adhat a színdarab akár osztályfőnöki órákhoz, vagy baráti beszélgetésekhez. Az előadást megelőzően videoüzenet formájában rövid bevezetőt kaptak a diákok A Gézagyerek című előadással és a

Gabnai Katalin: SZÍNHÁZAS KÖNYV Ez év áprilisában jelent meg Gabnai Katalin drámatanár, színműíró, kritikus SZÍNHÁZAS KÖNYV című munkája, melyet az alábbiakban ajánlunk olvasóink figyelmébe: Ez a könyv a színjáték világába visz.

Olyanoknak szól, akik érdeklődnek a színházcsinálás gyakorlata iránt, színházba járnak, vagy szeretnének színházba járni. Azoknak lesz igazán érdekes, akik maguk is megpróbálkoztak már színielőadás létrehozásával. Alapozó tudnivalókat, bevezető ismereteket kínál, de nem tankönyv. Olvasókönyv inkább, ami adalékokat szolgáltat – hogy kedves mesteremet, Keleti Istvánt idézzem

– családi és baráti, netán iskolai „szép beszélgetésekhez”. Nem akar előadáselemző irányzatoknak megfelelni, de mindent megtesz azért, hogy hozzásegítse élményük kifejezéséhez az azt megosztani vágyókat. Kerül minden fölösleges idegen szót, de nem kerülheti el a szakszavak időnkénti használatát. Nem igényel előképzettséget, egész fiatalon is meg lehet érteni a lé-

nyegét. De reméljük, hogy lapozása közben nem unatkozik az sem, aki azért veszi kézbe, mert sokkal később jött rá, hogy érdekli a mímeléssel járó öröm, izgatja a szertartások feszültsége vagy a lassú bámészkodások birodalma. A könyv több helyen is kapható, keressék személyesen, vagy internetböngészővel! (-)

és hogyan, és megtapasztaljuk azokat a jellegzetességeket, amelyek a különböző iskolák sajátosságai, hiszen mindenütt

egy kicsit, vagy nagyon más a módszer. Ezekből aztán mindenki elvisz magával valamit, va la men ny it, amivel gazdagabb lesz és talán még jobb színész lesz majd belőle.

kortárs magyar dráma műfajával kapcsolatban, ami segíthet a mű befogadásában, illetve fogódzót kínálhat a kortárs színházi irodalom értelmezéséhez. A programon 1500 középiskolás diák és tanár vett részt május végén. A színház tervei szerint ezentúl minden tanév és színházi évad végén, hagyományszerűen megismételnék ezt a gesztust Győr és környéke középiskolásai irányába. P.N. Fotó: Fehér Alexandra


Idén is kihagyhatatlan a Szegedi Szabadtéri

5 produkciót 4 műfajban, ebből 3 magyar művet és 2 ősbemutatót láthatnak 1 színpadon a Szegedi Szabadtéri Játékok nézői nyáron. Vidnyánszky Attilától Kerényi Miklós Gáborig ismét a legnevesebb hazai alkotók viszik színre az előadásokat.

Idén is csábító programot ígér a több mint nyolcvan éves múltra visszatekintő Szegedi Szabadtéri Játékok, az ország legnagyobb nyári zenés színházi fesztiválja. A klas�szikus népszínházi vonulat ezen a nyáron is meghatározza a Dóm téri műsort. A közönségnek így igazán színes programmal tudnak kedveskedni. Idén a fővároson át, nyugattól keletig – Győrtől Debrecenig – ível a meghívott alkotók sora, akik Szegeden, „a hazai színházi élet olvasztótégelyében” találkoznak.

JEKYLL ÉS HYDE – szabadtéri ősbemutató a legendás előadás szereplőivel Szabadtéri ősbemutatóként kerül színre és indítja az évadot Molnár László rendezésében a Jekyll és Hyde, méghozzá a legendás, több mint tíz éve bemutatott hazai feldolgozás szereplőgárdájának egy részével. A Játékok és a Győri Nemzeti Színház koprodukciójában megvalósuló előadás főszerepét most is a rendező alakítja, Lucy Janza Kata, Emma Tunyogi Bernadett lesz. Három előadásban, július 6-án, 7-én és 8-án láthatja a közönség a jónevű angol elmeorvos kísérletével elszabadult vérfürdőt. Molnár László leszögezte: egy teljesen új produkciót lát majd a közönség, hiszen hatni fog a darabra a Szabadtéri hatalmas tere és természetesen az idő múlásával benne is megfogalmazódtak új gondolatok a történettel kapcsolatban. Két gyönyörű, eddig nem hallott dallal is bővül az előadás.

Jelenet a Mária című musical-ből

A borzongatóan démoni műhöz méltó, lenyűgözően ötletes látványvilágot Kentaur álmodta színpadra. „Mágikus dobozra emlékeztet leginkább – fogalmaz a tervező. – Az apró trükkök, amiket elrejtettünk a díszletben, a varázslatos világítástechnika olyan különleges, intenzív látványt nyújt, amivel eddig még nem nagyon találkozhattak a nézők Szegeden.” Rengeteg grandiózus, nyitott kép tárul majd a közönség elé, például londoni utcaképek, de lesznek intimebb jelenetek is az előadásban. A kettő kombinációja adta pulzálást követi a díszlet is.

verbunk vagy máshonnan származó csárdás, kalotaszegi legényes. A produkció egy gyerekjátékkal, tréfás lakodalommal kezdődik.” Kárpát-medencei lakodalmat láthat a közönség. A Bihari János Táncegyüttes és a Vasas Művészegyüttes jön Budapestről, Szegedről pedig az összes csoport, emellett érkezik szlovák, román, szerb és horvát együttes is. Nagyjából háromszázan ropják majd a színpadon, kiegészülve olyan népszerű művészekkel, mint Novák Péter, Csuja Imre és Herczku Ágnes. Az előadást két alkalommal, július 13-án és 14-én láthatja a közönség.

HEGYEN-VÖLGYÖN LAKODALOM – születésnapi ajándék Novák Ferencnek

PA R A SZT BEC SÜ L ET/BAJAZZÓK – vágyoperák crossover szereposztásban

Az ördögi sztorit a Kossuth-díjas Novák Ferenc koreográfus-rendező

Kerényi Miklós Gábor rendezésében mutatja be a szabadtéri a két egyfelvonásos operát, méghozzá összművészeti élményt nyújtó koncepcióban. A művek színpadra állításával nem csupán a vájt fülű operakedvelőknek, hanem egy sokkal szélesebb közönségnek szeretne kedvezni a rendező. „Két különleges operáról van szó. Mindkettőre rendkívül illik a „vágyopera” jelző, mert elementáris és őrült vágyak feszítik a szereplőiket – árulja el, miért ezt a fantázia-alcímet adta idei Dóm téri rendezéseinek. – Nem leplezek le titkot azzal, hogy gyilkossággal végződő szerelmekről szól a Parasztbecsület és a Bajazzók is, ám a brutális tettig vezető út, az a gyötrelmes, kétségbeejtő és mégis gyönyörűséges szerelem, ami életünket olyan csodálatosan széppé és olyan hihetetlenül keserűvé teszi.” Kero® két évvel ezelőtt bemutatott és tavaly is hatalmas sikert aratott Carmen-rendezése Dél-Amerikában játszódott, ez a két verista opera is valamilyen latin környezetért kiált. Egy szicíliai bányászfaluba képzelték az eseményeket. M i nd két darab remek alkalom arra, hogy különböz ő izgalmas színházi

új bemutatója követi, akit több mint negyven évre visszatekintő szakmai kapcsolat fűz a szabadtérihez. 80. születésnapja alkalmából kérte fel őt a fesztivál igazgatója, hogy rendezze meg a Dóm tér legújabb néptánc előadását. „A máig legendás, 1972-es előadás címét megőriztük. – mondja Novák Ferenc. – Természetesen ugyanazokkal a lakodalmi szituációkkal, dramaturgiai pontokkal állítjuk színre: ugyanúgy láthatnak a nézők legényés leánybúcsút vagy épp menyasszony kikérést. Annyiban azonban mégis más lesz a negyven évvel ezelőttihez képest, hogy azóta számos új ismeretanyag, táncgyűjtés gyülemlett fel. Mivel Szegeden vagyunk, a fináléban látható tánc dél-alföldi lesz. Emellett elkerülhetetlen, hogy ne legyen

effektek jelenjenek meg bennük. Számíthatnak a nézők artistákra, akik különleges produkciókkal kápráztatják el őket. Ezen kívül tűzeffektusok, kötéltáncosok színesítik majd az előadásokat, melyek érdekessége lesz még, hogy egyedülálló, crossover és ráadásul nemzetközi szereposztásban láthatjuk őket. A kiváló operisták, többek között Frankó Tünde, Perencz Béla, Mester Viktória és Szegedi Csaba mellett Dolhai Attila, a hazai musical-élet egyik legnépszerűbb énekese is színre lép a Parasztbecsületben. A nemzetközi szereposztásban – Avgust Amonov, Asmik Grigorian és Boris Grappe közreműködésével – színre vitt Bajazzókban pedig Kerényi Miklós Máté is szerepet kapott, akit eddig szintén leginkább musicalekben láthattunk. MÁRIA – lenyűgöző színházi látomás

A Csokonai Színházzal közösen létrehozott, új magyar musical-előadás a debreceni hangos siker után először a Dóm téren látható, augusztus 3-án és 4-én. Egyedülálló zenei élmény Szarka Tamás műve, pályájának első musicalje, amely Vidnyánszky Attila rendezésében modern kori problémákra, így például az abortusz kérdésére is reflektál a felemelő Mária-történeten keresztül. „Szarka Tamással három éve ismerkedtünk meg – vázolja fel Vidnyánszky, hogyan indult a Mária előadás története. – Elkezdtünk beszélgetni arról, hogy alkotna valami egészen különlegeset. Olyat, ami könnyebb mint az opera műfaja, de komolyabb a musicalnél. Valami „szarkatamásosat”, „ghymeseset”. Már akkor elárulta, hogy Mária-témában már van egy vázlata.” A rendező és a szerző megfogalmazása szerint minden gyerek Jézus, vagyis: egy lehetőség. Az előadás a szeretet himnuszával ér véget, a szeretet mindenekfeletti győzedelmeskedésével. A reményt kapjuk vissza: Mária „a fény lánya, a fény anyja”reményt hoz. Az előadásban színre lép többek között Újhelyi Kinga, Bakos-Kiss Gábor, Mészáros Tibor, Pápai Erika és Földes László Hobo is. Olekszandr Bilozub tavaly, Az ember tragédiája díszletével már bizonyította a Dóm téren, milyen magasztos látvánnyal képes kiegészíteni a rendezői mondanivalót, most ismét ő alkotta meg a pazar, monumentális díszletet és a jelmezeket. Gemza Péter pedig gyönyörű koreográfiával gazdagította az amúgy is sűrű színházi szövetet.

MÁGNÁS MISKA – Cintányéros cudar világ a Dóm téren Augusztus 17-én, 18-án, 19-én és 20-án Alföldi Róbert rendezésében Szirmai Albert és Bakonyi Károly Mágnás Miskáját láthatják a nézők. „Ha ezt a darabot jobban megnézzük, elég bonyolult ügyről szól. Arról, hogy szegény nagyképű emberek hogyan szeretnének másnak látszani, és miként hisznek el a külcsín miatt bármit, ami egyébként a valóságban nem úgy van. Emellett nagyon sok humor van a Mágnás Miskában. Az általunk belecsempészett fricskák egyébként igazán a műfajnak szólnak, de nagyon fontos, hogy nem kigúnyoljuk az operettet, hanem egy picit még csavarunk rajta. Nem akarom elsütni előre a poénokat. Nagy vonalakban legyen elég egyelőre an�nyi: az első rész egy konyhában játszódik, a második egy kertben.” Ismét egy igényesen kivitelezett, ugyanakkor szórakoztató operett előadásra lehet számítani, nem kisebb nevekkel a színpadon, mint Stohl András, Molnár Piroska, László Zsolt, Znamenák István, Hirtling István, Rácz Rita, Haja Zsolt, Náray Erika, Radnay Csilla és Szatory Dávid.

12.

13.


Kőszegi Ákos Pilátus szerepében

A kecskeméti Katona József Színház Újvilág Passiója új oldalról közelíti meg Jézus Krisztus szenvedéstörténetét, kereszthalálát, hiszen a zenés szabadtéri játék Amerikába is elkalauzolja nézőit, és a magyarság históriájából is mesél. Az ősbemutató június 8-án lesz a kecskeméti arborétumban, szeptembertől pedig a Nagyszínház színpadán, a bérletes előadások között szerepel majd a darab. A szerzők szándéka, hogy hagyományt teremtsenek, s ezután minden nyáron látható legyen a hírös városban az Újvilág Passió. Az előadás próbái közben az egyik főszereplővel, Kőszegi Ákossal beszélgettünk. – Miért vállaltad el Pilátus szerepét?

– Nyáron ritkán vállalok színházi munkát – igen kimerítő évadjaim vannak, ezért igyekszem pihenéssel tölteni az évadok közti hónapokat. Ám ezúttal nagyon megfogott az Újvilág Passió terve, amit Cseke Péter igazgató úr vázolt nekem, s örömmel fogadtam, amikor Pilátus szerepére felkért. Nagyon fontosnak, már-már küldetésnek tartom, hogy egy színház megjelenítse Krisztus szenvedését és kereszthalálát. Pilátust eljátszani pedig kifejezetten izgalmas feladat. A Szentírásból tudjuk, hogy Pilátus a zsidó főpapok nyomására, kételyei és szándéka ellenére ítéli halálra Jézust. Ezért a szerep megformálásakor elsősorban a vívódását, az aggályait szeretném láttatni a nézők számára. – Keretjáték is lesz, abban milyen szerepet alakítasz? – A keretjátékban Columbus ha-

jóit látjuk, fedélzetükön ott vannak a magyar pálos szerzetesek is, hogy az úton tartsák a matrózokban a lelket, az őslakosoknak pedig hirdessék az evangéliumot, a keresztény hitet. Ebben a részben én Don Espagna-t, a hajóskapitányt alakítom. Amikor a darab története szerint a pálosok elhatározzák, hogy eljátsszák Jézus Krisztus életét és szenvedéstörténetét, a hajósokból lesznek a zsidó főpapok, a szerzetesekből az apostolok, az őslakók közül választanak Máriát és Mária Magdolnát, míg Don Espagna elvállalja, hogy Pilátus bőrébe bújik. Így kapcsolódik össze a két szerep. Nagyon érdekes dolog, ami ebből a szakaszból kiderül, hogy Amerika – oly sok minden más mellett – a kereszténységet is nekünk, magyaroknak köszönheti. Ez még izgalmasabbá teszi az előadást.

– Milyen látványvilág tárul majd a nézők szeme elé? – Nagyon szépek a jelmezeink, és igazán frappáns a díszlet is, amely az első részben egy hajót ábrázol, később átváltozik a Koponyák hegyévé. A hajó árbocaiból lesznek a keresztek. Mindehhez a két szabadtéri előadáson csodálatos helyszínt nyújt majd a kecskeméti Arborétum Mária-kápolna melletti része. – Milyen a darab nyelvezete és zenéje? – A szerzőpáros, Kocsis L. Mihály és Cseke Péter sajátos, verses formába írta a történetet. Talán úgy lehetne jellemezni ezt a művet, mint egy naiv festő képét, az egyszerűsége teszi igazán nagyszerűvé. Az aláfestő zene pedig azért izgalmas, mert hatásában Vangelis műveihez hasonlít, ugyanakkor magyar népdalok motí-

vumait fedezhetjük fel benne. Már a szövegben is sok az áthallás, ami a magyarokra, a pálos rendre utal. Így a zene és a szöveg együtt erősíti bennünk az összetartozást, a magyarságérzetet, amire manapság – valljuk be – nagyon nagy szükség van! Bera Linda

Új műsor és új férfi Sopronban

Mindenkihez szóló színházat szeretne Pataki András igazgató Mindenkihez szóló színházat, nem rétegszínházat szeretne létrehozni Pataki András, a Soproni Petőfi Színház új igazgató-főrendezője. Kinevezése mellett hét pályázó közül döntöttek, megbízatása meghatározatlan időre szól – hangzott el május 23-án az új igazgató bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette: népszerű, populáris, ám művészi igényű színházat akar felépíteni. A soproni színház 21. évadját önálló társulattal kezdi meg ősszel. A társulat felépítése már folyamatban van, több pályakezdő művész kapcsolódik be a teátrum munkájába, míg mások, köztük Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai-díjas, Kézdy György érdemes művész, Koncz Gábor Kossuth- és Jászai-díjas vendégként lépnek fel majd Sopronban. A tánctagozat létrehozásával Demcsák Ottó Harangozó-díjas balettművészt bízták meg. Első lépésben nyolc táncossal – négy fiúval és négy lánnyal – kezdi meg a munkát a táncműhely. Katona Imre rendező, a soproni színház vezető dramaturgja azt hangsúlyozta, hogy nem lehetetlen népszerű és mégis művészszínházat csinálni.

Az önálló társulat felépítésének városi támogatásáról Fodor Tamás polgármester az MTI kérdésére válaszolva elmondta: ugyanannyi forrás jut a színháznak az idén és jövőre is, mint amennyi eddig volt: 100 millió forint, ehhez jön az állami támogatás. Pataki András a következő évad programjáról elmondta: a nagyszínházban bemutatják Steinbeck Egerek és emberek című színművét, a Kabarét és a Sing, sing, sing című musicalshowt, Petőfi Sándor Tigris és hiéna című színművét és a Tamási Áron Ördögölő Józsiás című művéből készült zenés tündérjátékot Kakasok az édenben címmel. A stúdiószínház a színpadon elnevezésű sorozatban egyebek között Bornemisza Péter Magyar Elektráját és Voltaire Candide című interaktív kalandozását játsszák. A pódiumbérletben lép fel Kézdy György Ákombákom című estjével és ebben a szériában viszik színre Darvasi László A titokzatos világválogatott című zenés játékát. A legkisebbeknek a Szivárvány szép kapujában és a Székely betlehemes mesejátékot adják elő, az idősebbek egyebek között Arany János A nagyidai cigányok című vígeposzát tekinthetik meg. A tervek szerint az operaműfaj is helyet kap majd a programban Oberfrank Péter Liszt-díjas zongoraművész-karmester zenei vezetésével. (MTI) MTI Fotó: Nyikos Péter

w w w . l o g o m o t i v . h u

Fizessen elő a Magyar Teátrum című színházi havilapra! Amennyiben 3000 forintért 10 hónapra előfizet lapunkra (július, augusztus nyári szünet), akkor a postaköltséget levonva Ön 200 forintért juthat hozzá egy-egy lapszámhoz. A megrendelőlapot internetről letöltheti online oldalunkról: www.magyarteatrum.hu, vagy kérheti e-mailben a: [email protected] címen, vagy levelezőlapon, a következő címen: Magyar Teátrum szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. Számoljon, hogy olvashasson! Csak 3000 forint. Megéri!


Zenés és klasszikus, szórakoztató és családi Mit nézzünk jövôre a Budaörsi Játékszínben? www.budaorsijatekszin.hu, facebook.com/budaorsijatekszin

Bár ezekben a napokban tartottuk meg az idei évad utolsó bemutatóját, Egressy Zoltán 4x100 című népszerű komédiáját, a Budaörsi Játékszín már teljes gőzzel készül a 2012/2013-as évadra. Áruljuk a bérleteinket. Sokféle lesz, melyek közben egymást is kiegészítik. Lesz közte zenés, klasszikus, szórakoztató, magyar és családi. Készül egy „retro-előadás” egy régi filmsiker színpadi változatából, Gyárfás Miklós Tanulmány a nőkről című zenés játékából, melyet a hatvanas évek táncdalfesztiváljainak népszerű dalaival tűzdelünk tele, mint a Nem leszek a játékszered, Gedeon bácsi, Csak egy tánc volt, Valaki kell nekem is stb. Az előadás főbb szerepeiben Pikali Gerda, Vándor Éva, Magyar Attila. Szép Ernő két egyfelvonásosa is műsorra kerül, a bájos-kesernyés Tűzoltó és a furcsán humoros Fiú, leány. A gyerekeknek Szabó T. Anna írt/ír kedves, mai verses mesejátékot a jól ismert történetből, a borsószem-királykisasszonyból. Az örök-kortárs román Caragiale fergeteges vígjátékának, a Micsoda éccaká!-nak a központjában féltékenységek és ebből adódó félreértések – egy kisváros

Tóth Sándor és Magyar Attila

szövevényes kapcsolatrendszerében. A darab főszereplői Gáspár Sándor, Klem Viktor. És egy igazi csemegének ígérkezik Tóth Roland és Szakács Tibor Howard Ahman és Alan Menken horrormusica lvígjátékja, a Rémségek kicsiny boltja. Félelmetes szóra kozás, fülbemászó dallamokkal! Színház a szomszédban! -li-

Verebes István és Benedek A következő évad meséi Miklós Kecskeméten rendez A Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színházban

Bertold Brecht:

Tolcsvay László - Müller Péter - Bródy János:

Carlo Goldoni:

Ray Cooney:

William Shakespeare:

Vitéz Miklós - Vadnai László:

Heltai Jenő:

Kaffka Margit:

Nemes Nagy Ágnes - Novák János:

zenés mesejáték

Pierre Notte:

Németh Virág:

mesejáték

BÉRLETEZÉS: 2012. MÁJUS 22–JÚNIUS 29-IG

Nyitva tartás: május 22–május 31-ig: kedd-péntek 9-19 óráig, szombat-vasárnap előadások előtt két órával június 1-június 29-ig: hétfő-péntek 9-18 óráig

A régi bérlők helyeit 2012. június 29-ig tartjuk! A határidő lejárta után a megmaradt helyek értékesítésre kerülnek!

BÉRLETEZÉS A SZABAD HELYEKRE: 2012. AUGUSZTUS 22-TŐL Nyitva tartás: augusztus 22-től szeptember 20-ig hétfő-péntek 9-18 óráig A bérletek megvásárolhatók a SZÍNHÁZ SZERVEZÉSI- ÉS JEGYIRODÁJÁBAN: Kecskemét, Katona József tér 5. Telefon: 76/501-174, 501-177 [email protected]

Réczei Tamás:

Október

Kocsis L. Mihály - Cseke Péter:

A 29-es buszon utaztam. A szüksége van az olyan közös progDzsungel könyve délelőtti előadását ramokra, amikről aztán beszélgetni szándékoztam megnézni az Óbudai tudnak a szüleikkel. A közös élmény Kulturális Központban. Közel ötven mindig összekovácsolja a családokat. Ugyanitt a Haller utcában az Ifjúévesen engem még mindig érdekel a mese, mert szeretem! A buszon egy sági bérletben meghirdetett előadások osztály is utazott, kirándulni vitték már valóban minden korosztálynak őket. Mögöttem egy tíz éves forma valók, ahogy azt néhány társasjátékon kislány mesélt a mellette ülő kisfiú- lehet olvasni, a nyolc évestől a nyolcnak, miközben egymás kezét fogták: vannyolc évesekig. Móricz Zsigmond: „Az anyu meg az apu mindig olyan Sári bíró című vígjátéka kötelező fáradt, hogy nem visznek sehova, olvasmányként könnyebben megértha mégis elmegyünk, akkor min- hető a színészek, mint például Benkő dig valami wellnes-be visznek, ahol Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Mikó István, fürdünk. A nagyi meg a nagypapi Nagy Gábor, Boros Zoltán tolmácsoláviszont állandóan színházba járnak. sában. A Cseke Péter rendezte Indul a Képzeld, van olyan előadás, amit bakterház című vígjáték Mikó István, már többször is megnéztek. Néha Nemcsák Károly, Boros Zoltán és Tóth elvisznek magukkal és tudod, a szín- Judit főszereplésével igazi csemegének ígérkezik. Szigligeti Ede: Liliomfi cíház az csodálatos!” Abban a pillanatban „meg tud- mű vígjátékát pedig nem hagyhatja tam volna zabálni” ezt az édes gyer- senki figyelmen kívül, hiszen valóban meket, akinek a fürdésnél többet egy minden korosztályt szórakoztató jelent a színház. Mert azt nem lehet műről van szó. Ami összeköti őket, megunni! Őrájuk gondolt a Magyar nem más, mint a szerelem, ami minNemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház den történet befejezését képes befoőszi bérletének meghirdetésénél a Fe- lyásolni. Shirley rencvárosi Művelődési Központban. A Haller utcában kedMagyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház di napokon láthatják 2012-es ÔSZI, GYERMEKSZÍNHÁZI BÉRLETE a gyerekek A négy év1096 Budapest, Haller u. 27. Elôadások: kedd 10.00 és 14.00 szak című orosz népzenés orosz népmese egy részben mesét a becsületről, a szeretetről, az önfeláldozásról, Kipling: A dzsungel könyve című zenés vadkalandját az Rendezô: Nyírô Bea állatok birodalmában, A dzsungel könyve valamint Csajkovszkij világhírű zenéjére íródott mesejátékot, A hattyúk tavát. Ugyanzenés vadkaland az állatok birodalmában akkor megteremtették Rendezô: Borisz a lehetőségét annak, hogy a gyermekek a szüleikkel együtt jöhessenek színházba, ezért meghirdették a családi vasárnapot Bérletár: 2 400 Ft Jegyár: 1 000 Ft 1096 Budapest, Haller utca 27. (FMK) délelőtt 10 óra 30 Tel.: 06 23 428-470, Mobil: 06 30 562-26-99 Jegypénztár a helyszínen: hétfô-kedd-szerda-csütörtök: 15.00-18.00 percre. A gyereknek Internetes bérlet és jegyvásárlás a www.nemzetigyermekszinhaz.hu weboldalon lehetséges

A négy évszak

November

pedig Heltai Jenő Naftalin című, elsősorban felnőtteknek szóló bohózatát játsszuk majd. És lesz még egy nagyszínházi produkciónk, az Operett-musical gála. – A kisszínházakban milyen előadások lesznek? – Elsőként a Ruszt József Stúdió Színházban lesz látható Kaffka Margit Hangyaboly című apácatörténete,

R.Kipling-Topolcsányi Laura

December

idős hölgy keresi édesapja sírját, hogy elhunyt édesanyjukat mellé temethessék. Végül Réczei Tamás, színházunk művészeti vezetője írja és rendezi a Vasárnapi gyerekek című családregényt. – A gyermekeknek és az ifjúságnak mit játszanak? – A legkisebbeknek a Mátyás király meséit ajánljuk. A középiskolásokat pedig a Doctor Herz című darabunkra várjuk. Elképzelhető, KECSKEMÉTI hogy a középső korosztály– Milyen darabokat látKATONA JÓZSEF nak ezen kívül még egy ifjúhat a közönség a következő SZÍNHÁZ sági előadást készítünk. évadban? 2012/2013 – Milyen kísérő rendezvé– Nagy hangsúlyt fekKELEMEN LÁSZLÓ NAGYSZÍNHÁZ nyeket terveztek a következő tetünk arra, hogy a minőség KAMARASZÍNHÁZ évadra? mellett közkedvelt is legyen ÚJVILÁG PASSIÓ passiójáték II. EDWARD – A színész szakos hallgaa műsorterv. A következő királydráma tók találkozóját, a SZÍN-TÁR szezont a közönség áltaDOCTOR HERZ musical CHIOGGIAI fesztivált biztosan ismét meglunk feltételezett igényeiCSETEPATÉ rendezzük. Feltétlenül folynek megfelelően állítottuk vígjáték PÁRATLAN PÁROS bohózat tatni szeretnénk a Mű-Érték össze. A nagyszínházban című előadássorozatunkat az első előadásunk szepMESEAUTÓ A VIHAR zenés játék is, melyet a Tanítóképző Főtember 21-én az Újvilág színmű iskolai Karral közösen azért Passió, amelynek premierje RUSZT JÓZSEF NAFTALIN STÚDIÓ SZÍNHÁZ indítottunk, hogy segítsük az júniusban, az arborétumbohózat GYEREKELŐADÁS általános és középiskolai peban lesz szabad téren, és HANGYABOLY apáca-történet dagógusok felkészülését. Újbenti változatával nyitjuk BORS NÉNI donság a palettánkon viszont meg az új évadot a Magyar KÉT NÉNI, a már említett Újvilág Passió, Dráma Napján, hiszen ez is MÁTYÁS KIRÁLY HA ELINDUL groteszk utazás MESÉJE amelyet minden nyáron szemagyar mű: az evangéliumi retnénk bemutatni a gyönyörű passióhoz a kerettörténetet w w w . k e c s k e m e t i k a t o n a . h u VASÁRNAPI kecskeméti Arborétumban. Kocsis L. Mihály írta az én GYEREKEK családregény Biztos vagyok benne, hogy ez segédletemmel. A második a nagyszabású produkció évbemutatónk a Doctor Herz című musical, amelyet közel huszonöt melyet a kecskeméti társulat mutat be ről-évre egyre több zarándokot, érdekévvel ezelőtt mutattak be először a Ma- először színpadon. Majd a Kelemen lődőt vonz majd Kecskemétre. – Mikor indul a bérletezés? dách Színházban. A zenéjét Tolcsvay László Kamaraszínházban egy király– A régi bérlők helyeit június László és Müller Péter, szövegét pe- dráma következik: Brecht II. Edward dig Bródy János írta. A címszerepben című művét Zsótér Sándor rendezi. 29-éig tartjuk fenn, a határidő lejárta Szemenyei Jánost láthatják a nézők, Még a nyári időszakban lesz a premierje után a megmaradt helyeket értékesítmellette Simon Boglárka, Egyházi a Gyulai Várszínházzal közös produkci- jük. A bérleteket első körben május Géza és Ganxsta Zolee is játszik. Ismét ónknak, a Chioggiai csetepaténak, ezt 22-e és június 29-e között, majd a lesz szilveszteri premierünk: egy régi a darabot decembertől a Kamaraszín- nyári szünet után augusztus 22-étől fővárosi sikerdarabot, Ray Cooney Pá- házban láthatják a kecskeméti nézők. A szeptember 21-éig lehet megvenni a ratlan páros című művét mutatjuk be Meseautó című zenés játékot Benedek színház Szervezési- és JegyirodájáSzerednyey Bélával és jómagammal. Miklós állítja színpadra, aki első alka- ban. Érdeklődni a 76/ 501-174, illetAzután ismét a már házi rendezőnek lommal rendez Kecskeméten. Igazi kü- ve 76/ 501-177-es telefonszámokon számító Bagó Bertalannal dolgozunk, lönlegesség lesz Verebes István rende- lehet. E-mail címünk: jegyiroda@ aki Shakespeare csodálatos meséjét, A zése is a Ruszt Stúdióban. A Két néni, kecskemetikatona.hu B. L. vihart állítja színpadra. Az évad végén ha elindul című groteszk játékban két

Doctor Herz és Páratlan páros! Brecht és Kaffka Margit ősbemutató a kisszínházakban. Egyházi Géza, Dunai Tamás, Ganxsta Zolee ismét a színen! A 2012/2013-as évadban is nagyszerű művészek és különleges előadások várják a nézőket, az előkészületek már javában zajlanak. A részletekről Cseke Péter színházigazgatót kérdeztük.

Gyerek szoro.indd 1

5/29/2012 8:13:26 AM

14.

15.


A sztepptől a néptáncig élőzenével A Turay Ida Színház

2012-es ÔSZI SZÍNHÁZBÉRLETE

Írók: Peter Stone, Robert Thoeren, Zene: Jule Styne, Versszövegek: Topolcsányi Laura

Van, aki forrón szereti

(az azonos címû film színpadi változata)

musical

Fordította: Bátki Mihály Tervezett szereposztás:

BÓDI BARBARA/LADINeK JUDIT, KISS ZOLTÁN, WeIL RÓBeRT, NYÍRÔ BeA, GYÔRI PÉTeR, MIKÓ ISTVÁN, BOZSÓ JÓZSeF, NAGY GÁBOR Nôi zenekar: Borbély Krisztina, Germán Lívia,

Tébi Márta, Virga Tímea Gengszterek: Tóth Alex, Merk László, Bedics Richárd, Bácsatyai Gergô Közremûködik a Bíró Band Zenei vezetô: Bíró Péter Rendezô: BOZSÓ

JÓZSeF

Tervezett szereposztás:

Nóti Károly - Nádassy László - Nemlaha György

Maga lesz a férjem

SÖVeGJÁRTÓ ÁRON, RÁRÓSI ANITA, TeReMI TRIxI, BOZSÓ JÓZSeF, SZAcSVAY LÁSZLÓ, HÛVÖSVÖLGYI ILDIKÓ, GeRMÁN LÍVIA, MIKÓ ISTVÁN, ZSOLNAY ANDRÁS, NAGY GÁBOR

zenés vígjáték Zene: Márkus Alfréd

Közremûködik: Váradi Katalin és zenekara Rendezô:

Paul Schurek

Aszfaltmuzsikusok

vidám, nagyvárosi életkép zenével három felvonásban

SZIRTeS GÁBOR

Átdolgozta, zenéjét szerezte és a dalszövegeket írta: Mikó István Tervezett szereposztás:

KURKÓ JÓZSeF, GeRMÁN LÍVIA, MIKÓ ISTVÁN, RUSZ MILÁN, SUHA KÁLMÁN, SZABÓ ANIKÓ, BeNKÔ PÉTeR, ZSOLNAY ANDRÁS Rendezô: MIKÓ ISTVÁN

Helyszínek: ÓBUDAI KULTURÁLIS KÖZPONT 1032 Budapest, San Marco utca 81., Telefon: 06 1 388-23-73 Körmendi bérlet: szombat 15.00 Turay Ida bérlet: szombat 19.00 Bérletárak: 6 900 Ft, 5 700 Ft, 4 800 Ft Jegyárak: 2 800 Ft, 2 500 Ft, 2 000Ft TURAY IDA SZÍNHÁZ (FMK) 1096 Budapest, Haller utca 27., Tel.. 06 23 428-470 Kabos bérlet: szombat 19.00 Ráday bérlet: vasárnap 15.00 Bérletárak: 6 600 Ft, 6 000 Ft Jegyár: 2 600 Ft, 2 400 Ft Kedvezményes nyugdíjas- és diákbérlet ára: 5 700 Ft, 5 100 Ft Kedvezményes nyugdíjas- és diákjegy ára: 2 100 Ft, 1 900 Ft

www.turayidaszinhaz.hu

„Lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve és mindent vissza lehet szerezni.'” – vallotta Gróf Klebelsberg Kuno, egykori kultuszminiszter, ugyanakkor

3:56:47 PM rámutatott arra is, hogy5/25/2012 politikai és gazdasági felemelkedésünket mindig a kulturális felemelkedésünk előzte meg. A kultúra elhanyagolását pedig mindig bukás követte. Ezért nem szabad az egyre több nehézséggel küzdő színházakat veszni hagyni.

Szűcsi bohóc, Ada k irá lynő, Mátyás király és az igazmondó juhász is felbukkant a Veszprémi Petőfi Színház gyermeknapján május 26-án. A színes programkavalkád hatalmas sikerrel ért véget, kicsik és nagyok remekül szórakoztak a teátrum előtti téren. Oberfrank Pál igazgató köszöntőjével kezdődött a hagyományos gyermeknap a színházkertben. A Csetényi Meseszínház Mátyás király és az igazmondó juhász című előadására teljesen megtelt a színpad előtti tér. A Kőris zenekar muzsikájára vidáman ropták

a táncot fiatalok és idősek egyaránt. Nagy sikere volt a színházi műhelyek dolgozói vezette aszfaltrajzolásnak, kézműves foglalkozásnak, arcfestésnek, jelmezes fényképezkedésnek. A Várfok Alapítvány mini játszóházába is sokan betértek, csakúgy, mint a Mesekuckóba, ahol népszerű gyermekfilmeket, rajzfilmeket lehetett megnézni. Természetesen idén is eljöttek a rendőrség és a tűzoltóság munkatársai, hogy bemutatójukkal színesítsék a színházi gyermeknapot. Szűcs László, a társulat színésze, Szűcsi bohócnak öltözve invitálta a közönséget a különböző programokra, Halas Adelaidával, a népszerű veszprémi színésznővel Ada királynőként találkozhattak az érdeklődők a Mesekvíznél. Perjési Hilda színművésznő játékos verstanulásra invitálta a gyerekeket, Máté P. Gábor A szerenád című mesejáték írója

_A5 hirdetes.indd 1

Szűcsi bohóc

A Turay Ida Színház tizenkét éves működése során nagyon sok előadást állított színpadra, java részt magyar szerzőktől. Ilyen például Móricz Zsigmond: Sári bíró című vígjátéka, amit továbbra is műsoron tart a színház. A Ferencvárosi Művelődési Központban (IX. ker., Haller u. 27.) a 2012-es őszi felnőtt bérletekben – amik szombatra és vasárnapra esnek – olyan előadások lesznek láthatóak, mint például a most készülő Van, aki forrón szereti című musical. Az azonos című film színpadi adaptációját Bozsó József színművész rendezi. Az előkészületekről az alábbiakat nyilatkozta lapunknak: – A szereplőknek már egy hónapja tanítom a szteppet. Mindent az alapoktól kezdtünk. A főszereplők, Kiss Zoltán és Weil Róbert kivételével, mindenki kifejezetten ennek az előadásnak a kedvéért tanulja ezt a nem könnyű táncot. – A nevezett két főszereplő nem szteppel? – Dehogynem! Csak ők már mindketten profik ebben a műfajban. Ugyanakkor kitűnően énekelnek és komédiáznak, akárcsak a Virágot játszó Bódi Barbara és Ladinek Judit. A fiúkon egyébként istenien áll a női ruha, no meg a magas sarkú cipő. Nem bírunk velük nevetés nélkül dolgozni. – Miért pont a szteppre esett a választás? – Mert a darab az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején játszódik Amerikában, amikor is fénykorát élte ez a táncműfaj. A jelmezek is ezt a korszakot idézik. A sztepp még korábban alakult ki. Az amerikai rabszolgák eleinte dobjaik segítségével kommunikáltak egymással elég nagy távol-

A Turay Ida Színház 2012-es ôszi bérletes elôadásai

ságokra. Az rabszolgatartók félvén a szervezett lázadástól, megtiltották a dobok használatát, amiket ezek után a rabszolgák a lábukkal helyettesítettek. Tehát a sztepp legkorábbi elődje, nem más, mint egy kódsor, mellyel a fekete rabszolgák fejezték ki gondolataikat és érzéseiket. Később az ír és angol bevándorlók fapapucsos táncával keveredve alakult ki a mai modern sztepp. A speciális, vassal ellátott cipő csak az 1910-es évektől jelent meg. A mi előadásunkban egyszerre tizennégyen is szteppelnek, de nem egy ritmusban, hanem úgynevezett elcsúsztatott szteppel. Szóval nagyon izgalmas és látványos produkcióra készülünk. – A bérlet másik előadása a Maga lesz a férjem című zenés vígjáték, amit Szirtes Gábor rendez. Ebben Te is játszol. Ott is szteppelsz? – A darab – amit annak idején filmen is játszottak Jávor Pállal, Kiss Manyival, Kabos Gyulával és Csortos Gyulával a főszerepben – az 1940-es években játszódik Magyarországon. Mivel szerepem szerint Amerikából jöttem, természetesen belecsempésztem a táncomba a szteppet is, mellettem a partnerem, Teremi Trixi pedig magyar népi táncot jár ugyanarra a ritmusra. Csodálatosan megfér egymás mellett a két tánckultúra. – A bérlet harmadik előadása az Aszfaltmuzsikusok – fordulok Mikó István felé, aki átdolgozta a zenéjét, aki a dalszövegeket is írta, és rendezi is... – Sőt játszom is benne – veszi át a szót Mikó István. – Szeretem az olyan előadásokat, ahol egy színész több oldalát, többirányú tehetségét tudja megmutatni. Ebben a darabban is azokkal a kollégákkal dolgozom, akik

énekben és zenészként is megállják a helyüket. Mi nem „kamuzzuk” a hangszerek megszólaltatását, valóban belecsapunk a „húrokba”. Egyébként a Sári bíróban már zenéltünk együtt Kurkó Józseffel, Rusz Milánnal és Suha Kálmánnal. Ugyanakkor a két női szereplője a darabnak, Szabó Anikó és Germán Lívia már ugyan játszott együtt korábban a Balfácánt vacsorára és a Sári bíró című vígjátékokban, de még soha nem volt közös jelenetük a színpadon. Most itt van számukra a nagy alkalom. Ugyanezeket az előadásokat hirdette meg a Turay Ida Színház a másik játszási helyen, a III. kerületi San Marco utca 81. szám alatti Kulturális Központban is. A nyugdíjasokra is gondoltak. Számukra egy testreszabott bérletet állítottak össze. A Ferencvárosi Művelődési Központban Topolcsányi Laura: A holló árnyékában című történelmi krimijét izgulhatják végig Árkosi Árpád rendezésében. Sárból, napsugárból című műsorában Huszti Péter Kossuth-díjas Érdemes művésszel találkozhatnak, és egy nosztalgikus utazást tehetnek a kabaré világában Pásztor Erzsi Kossuth-díjas Érdemes művészünkkel, valamint Csere Lászlóval és Nyírő Beával. A Turay Ida Színház egyébként minden előadását műsoron tartja. Aki a továbbiakra is kíváncsi, az kattintson a www. turayidaszinhaz.hu című honlapra, ahol sok érdekesség várja az érdeklődőket. Hogy tizenkét éven át működő képes maradhatott ez a nem államilag fenntartott színház, ezt Önöknek, nézőknek is köszönheti. Shirley

Nagy színházi gyermeknap Veszprémben A gyermeknapot A szerenád című előadáshoz kiírt rajz és verspályázat eredményhirdetése zárta, melyet Kéri Kitty színművésznő konferált. A rajzpályázaton a Haribo ajándékaként díjat kapott az Jelenet A szerenádból óvodások közül: Kőhegyi Péter, Nagy Luca és Varga Rozanna. Az iskolásoknál első lett Veenstra Csenge, második Lükő Eszter, harmadik pedig Kocsis Dorottya és Serfőző Borbála. Különdíjban részesült: Bernát Eszter, Burza Éden, Németh Györgyivel – együtt énekelt is a csalá- Vanda, Palatinusz Rebeka és Szabó Bendoknak. Módri Györgyi mindemellett degúz. A verspályázat nyertese Farkas a Csetényi Hagyományőrző Íjászegyesület Réka, különdíjasa pedig Makarész Dótagjaival közösen tanította a sportág ra. A Mesekvíz győztesei – sorsolás után fortélyaira a vállalkozó kedvű gyereke- – Lőrincz Csaba és Keller Márton. Oberfrank Pál igazgató sikeket, felnőtteket.

társasjátékkal várta a kicsiket, majd a darab szereplőivel - Keresztes Gáborral, Dobra Máriával, Szili Péterrel, Tóth Loonal, Szűcs Krisztinával, Dominek Annával, Baranyi Péterrel és Módri

Gyerekek a színpadon

Gyerekek Kéri Kittyvel

resnek ítélte a gyermeknapot, mint mondta, örül annak, hogy egyre többeket vonz Veszprémben ez a rendezvény, így a gyerekek a szüleikkel együtt közelebb tudnak kerülni a színházhoz és ez segíthet abban, hogy a jövőben nézőként is visszatérjenek majd az előadásokra. (-) Gyerekek a nézőtéren

16.


Egy bolond…

Nem százat, tizenkétezret csinál! Ennyi bérlője van ugyanis a Szigligeti Sz í n h á z na k, s ennyien vesznek részt örömmel Balázs Péter színházi kalandjaiban évről-évre. Nevetnek, sír-

nak, álmodoznak, merengenek a színészekkel együtt, estéről-estére, évről-évre. Bolondok? Inkább boldogok, reménykedők, romantikusak, örökifjak, tiszták… Emberek. Balázs Péter rendezőt kérdeztük a próba rövid szünetében a darabról és Járai Mátéról, a „főbolond”-ról: – Járai Mátét Győrben ismertem meg, amikor Forgách Péter meghívásának eleget téve Neil Simon Pletyka című darabját rendeztem a Nemzeti

Taps-díj Győrben

(Folytatás az 1. oldlaról)

Első alkalommal adtak át közönségszavazatok alapján művészeti díjakat Győr városában. A helyi napilap kezdeményezésében 12 témakörben szavazhattak a nézők a legjobbakra. A megyei művészeti intézmények; Győri Filharmonikus Zenekar, Vaskakas Bábszínház, Győri Balett és Győri Nemzeti Színház legjobb színészei, táncosai, rendezői és előadásai közül a közönség szavazhatta meg kedvenceit. Voksolni a megyei napilapban megjelent szavazó íveken, illetve az újság internetes oldalán elektronikus lap kitöltésével lehetett. A Taps-díjak tökéletességet szimbolizáló gömbjeit Bodrogi Gyula,

adta át a legjobbaknak. A Nemzet Színésze a Taps-díj átadó bevezetőjében elmondta, a színház azért kipusztíthatatlan és örökéletű, mert a művészeti ágak közül egyedül a színházban teremtődik meg olyan helyzet, ahol a színpadon játszó szereplők együtt játszanak a nézőtéren helyet foglaló nézőkkel. Az első győri Taps-díjat színész kategóriában Járai Máté, a színésznők között Szina Kinga és a rendezők versengésében Forgács Péter nyerte el. A színdarabok között Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiája lett a győztes, ezt a darabot 5 éve játssza a Győri Nemzeti Színház. A zenés produkciók közül a közönség legtöbb szavazatát az idei évadban

Színházban. Lenny szerepét alakította a fiatal művész. Magával ragadó volt, meghívtam hát az Egy bolond százat csinál főszerepére, Szolnokra. Nagyszerűen illeszkedett be a szolnoki társulatba, mindenki kedveli. Ez egy bérleten kívüli előadás lesz, a színház legnépszerűbb művészeit foglalkoztatja. Kertész Marcella, Molnár Niki, Dósa Matyi, Horváth Gábor játsszák a főbb szerepeket, és magam is játszom benne. Októberben lesz a premier, de már most el kellett kezdenünk próbálni. Az Imádok férjhez menni-t is nagy szeretettel, lelkesedéssel fogadta a kö-

zönség, remélem, úgy fogadják ezt a bemutatót is. Két órányi kacagással frissítjük majd fel őket. Visszatérve Járai Mátéra: kiváló ritmusérzéke van, hajlékony, jól táncol. Speciális figura. Nem szokványos színész. Telibe kell találni a szereppel. Jól állnak neki azok a figurák, melyek egészen különlegesek, a szokásostól elütnek. Vígjátéki színész. Olyan mozgáskultúrája van, ami nem mindennapi. És még valami: végtelenül felkészült, teljes szövegtudással jött a próbára. Nagyon várom Máté őszi találkozóját a szolnoki közönséggel. (kájé)

A díjazottak Bodrogi Gyulával, a Nemzet Színészével

bemutatott Aranycsapat című musical gyűjtötte be. „A színházat a közönségnek érdemes csinálni, nekik játszunk, nekik énekelünk, nekik tán colunk, mind az, amit ők adnak, vissza, számunk ra a legnagyobb öröm” – nyilatkozta Forgács Péter. A rendezvénynek otthont adó Győri Nemzeti Színház igazgatója elmondta, a Taps-

díjat jövőre Oscar-díj átadó gálához hasonló látványos, szórakoztató eseményként izgulná végig a legszívesebben, ezt a kezdeményezést a

többi művészeti intézmény vezetője is támogatta. P.N. Fotók: Fehér Alexandra

„Tetthely” a kecskeméti színházban

Rendhagyó előadás helyszíne volt május 22-én, kedden a Katona József Színház Kamaraszínháza. Elkezdődött ugyanis a teátrum és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Tetthely sorozata, mely az országban egyedülálló kezdeményezés. Milyen veszélyeket rejt magában az internet? Miért baj, ha túl sok információt adunk ki magunkról a közösségi oldalakon? Kihez fordulhatunk segítségért, ha baj van? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a

Kodály Zoltán Énekzenei Iskola diákjai a Kamaraszínházban, akik elsőként láthatták a teátrum és a rendőrség bűnmegelőzési előadását. A színház és a rendőrség közötti együttműködés 2012. január 18-án kezdődött, ekkor íra alá Cseke Péter, a teátrum direktora és Dávid Károly megyei rendőrfőkapitány a megállapodást. A közös munka első lépéseként március óta a nagyszínház közönsége az előadások előtt és a felvonások közötti szünetekben bűnmegelőzési tartalmú kisfilmeket láthat. A következő állomás az az előadássorozat, melynek tartalmát a színház művészei a rendőrség szakmai közreműködésével állították

retnénk megszólítani. Nem csak a diákok, hanem többek között az időskorúak is komoly veszélynek vannak kitéve – tette hozzá a megyei rendőrfőkapitány. A Tetthely sorozat első előadásán négy jelenetet láthattak a diákok. A Réczei Tamás

össze. – Nagy öröm számunkra, hogy egy olyan kezdeményezés született meg, mely az országban egyedülálló. Reményeink szerint más városok számára is példaéktékű lesz ez a sorozat – emelte ki az első előadás előtt Cseke Péter. – A rendőrség bűnmegelőzési tevékenységének ezzel az előadással országosan is egy új felvonásához érkeztünk – hangsúlyozta Dávid Károly. – Újabb sorozattal is készülünk, hiszen más korosztályokat is sze-

Impresszum: Magyar Teátrum – színházi havilap, Online: www.magyarteatrum.hu – Alapította a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület, Levelezési cím: 1053 Budapest, Királyi Pál u. 18. Telefon: 06 (20) 500-2714 – Kiadja a Magyar Teátrum Kft. Felelős kiadó a Kft. ügyvezetője. – Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 3. Telefon: 06 (20) 390-5566, Olvasói e-mail: [email protected] – Főszerkesztő: Fekete Péter – Lapszerkesztő: Józsa Mihály – Főmunkatársak: Elek Tibor, Zalán Tibor – Korrektor: Komlósi Katalin – A SZÍNTÉZIS tematikus melléklet szerkesztője: Kornya István Munkatársak: Kozma András, Kulcsár Edit, Szász Zsolt - nyomdai előkészítés: Inform-Line Stúdió - grafikai terv: Kónya Ábel– Színházi adatbázis/hirdetési e-mail: [email protected] – Előfizetés-megrendelés e-mail: [email protected] – Terjeszti a Lapker Rt. Előfizetéses terjesztés: Magyar Posta Zrt. Terjesztéssel kapcsolatos e-mail: [email protected] – Grafika: Lengyel Tibor, Logomotív Kreatív Műhely, 9701 Szombathely, Puskás T. u. 15. Pf.: 455, Tel: 06 (94) 511-350, e-mail: [email protected] – DTP: Dóra-Horváth Krisztina – Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Ügyvezető igazgató: Szammer István – Online szerkesztés: Aradszki Zoltán – Online: www.magyarteatrum.hu – ISSN 2061-1501

ókban a teátrum művészei olyan történeteket adtak elő, melyek a valóságban is nap mint nap megtörténhetnek. Minden jelenet végén interaktív módon, szakemberek segítségével beszélték meg a diákok a látottakat. Szóba kerültek a közösségi oldalakon felelőtlenül kiadott adatok, a chatelés veszélyei, de a fiatalok megtudhatták többek között azt is, hogy mit kell tenniük olyan esetben, ha a közvetlen környezetükben nincs kitől segítséget kérniük. Gál Orsolya

által rendezett szituáci-

Támogatónk:

Idén is kihagyhatatlan a Szegedi Szabadtéri 12. oldal. Megújul a 3 éves Magyar Teátrum. A Magyar Teátrum a POSzT-on

Recommend Documents