icséb Általános szerződési feltételek

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. www. cigpannonia.hu

iCSÉB Általános szerződési feltételek 1. Általános rendelkezések A jelen Egészség- és Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban együtt: biztosító) iCSÉB biztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték.

2. A biztosításban résztvevő személyek Biztosító: az a jogi személy, amely – biztosítási díj megfizetése fejében – a biztosítási kockázatot viseli és a jelen általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben, módon és mértékben szolgáltatást nyújt. A biztosító legfontosabb adatai:

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország, 1033 Budapest, Flórián tér 1. Levelezési cím: 1502 Budapest, Pf. 516. Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 01-10-046150 A biztosítót a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága tartja nyilvántartásban. Ügyfélszolgálat elektronikus címe: [email protected] Telefonszám: +36 1 5 100 100 Internetes cím: http://www.cigpannonia.hu/ Szerződő: az a természetes személy, aki a biztosítási szerződést megköti és a biztosítás tartama alatt a díjfizetést teljesíti. Biztosított: az a természetes személy, akire a biztosítási szerződés létrejött. Egy biztosítottra csak egy szerződés köthető. A szerződő és a biztosított jelen szerződési feltételek szerint csak azonos személy lehet. Kedvezményezett: az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási szerződésben megjelölt szolgáltatásra jogosult. A szerződésben kedvezményezett lehet a biztosított, a szerződő vagy a szerződésben megnevezett más személy(ek). Ha a szerződésben más kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezett jelölése hatályát vesztette, illetve érvénytelen, úgy - a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított, - a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított örököse.

3. Fogalmak Jelen Általános szerződési feltételek alkalmazása szempontjából: Biztosítási tartam: a szerződésnek a kötvényben meghatározott tartama. Betegség: az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott álláspontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat. Várakozási idő: az az időszak, amely alatt a biztosító nem, vagy csak részben szolgáltat. Baleset: a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot), és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen Általános szerződési feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be: – vízbefúlás, – égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai, – károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szervezetbe való kerülése. Jelen Általános szerződési feltételekben nem minősülnek balesetnek: ficam, rándulás, csípés, napszúrás, hőguta. A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek.

NG3011

Oldal: 1 / 14


Közlekedési baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPMBM együttes rendelet hatálya alá tartozó közlekedés során – gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasként, mozgás, elindulás vagy megállás közben levő jármű hatására – gépjárművel közvetlen okozati összefüggésben bekövetkező esemény során éri. Nem minősül közlekedési balesetnek a gyalogost vagy kerékpárost érő olyan baleset, amelyben gépjármű közlekedése nem hatott közre. Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű nem minősül gépjárműnek. Műtét: minden olyan – orvos által – orvosszakmai szempontok szerint Magyarország területén végzett sebészeti beavatkozás, ahol az adott kórképet nemzetközi kódrendszerrel azonosították (WHO-kód) és amelyet gyógyítás vagy kórmegállapítás céljából hajtottak végre. A műtétek kis-, közepes-, nagy- és kiemelt műtét kategóriákba besorolását jelen Általános szerződési feltételek 1-4. számú mellékletei tartalmazzák. A műtétek WHO kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosítónál tekinthető meg. Jelen Általános szerződési feltételek alkalmazása szempontjából nem minősül műtétnek: – a degeneratív jellegű, ortopéd típusú megbetegedések kezelése; – kizárólag a bőrt, bőr alatti kötőszövetet ért sérüléseket követő olyan beavatkozás, amely sebkimetszésből, bőrvarratból áll; – a sérült fogak eltávolítása; – a szövetelhalással nem járó és műtéti megoldást nem igénylő égési, fagyásos sérülések kezelése; – a csőtükrözéssel végzett ízületi diagnosztikus és terápiás beavatkozás (arthroscopia), ha ezen beavatkozást műtéti feltárás nem követi. Jelen feltételek értelmében nem tekinthető műtétnek, ha a sérülés ellátására ambuláns módon vagy egy napos kórházi tartózkodás formájában kerül sor. A műtéti térítés jelen feltételek 1-4. számú mellékleteiben foglalt csoportjaiba nem tartoznak bele (azaz nem minősülnek biztosítási eseménynek) azok az egyéb kórképek, melyek miatt végzett műtétek nincsenek közvetlen okozati összefüggésben az adott baleseti eseménnyel vagy betegséggel. Kórház: az egészségügyi hatóság szakmai felügyelete által engedélyezett, fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Ezek lehetnek: – kórházak, klinikák, – üzemi kórházak, – a fegyveres testületek kórházai, – minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja. Jelen Általános szerződési feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban fekvőbeteg ellátást végeznek – különösen: – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, – gyógyfürdők, gyógyüdülők, fürdő- és egyéb gyógyintézetek, utógondozó szanatóriumok, – ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, – geriátriai, „krónikus” intézetek, az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai, szociális otthonok, – alkohol- és kábítószer elvonó intézmények, – az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei, illetve – kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, feltéve, hogy a biztosított az osztály jellegének megfelelő szolgáltatásban részesül.

4. A szerződés létrejötte A biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító részéről történő elfogadásával írásban jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. A távértékesítés keretében kötött szerződést a szerződő a kötvény kézhezvételének napjától számított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosító megadott címére beérkezik. Amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően a szerződés megszűnésének időpontjáig tartó kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A biztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről. A biztosítási szerződés létrejöttéről a biztosító kötvényt bocsát ki. A biztosítás akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

NG3011

Oldal: 2 / 14


Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni. A szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződést nem a biztosított köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

5. A szerződés tartama, a belépési és lejárati életkor A biztosítás határozatlan tartamra jön létre. A minimális tartam egy év. A biztosított belépési életkora 18-64 év között lehet. A biztosítás legkésőbb a biztosított 65. életévének betöltését követő díjfizetési esedékességet megelőző nappal szűnik meg automatikusan.

6. A kockázatviselés kezdete A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létrejöttekor megjelölt biztosított tekintetében az első biztosítási díjnak, a biztosító számlájára történő beérkezését követő nap 0 órája.

7. Területi és időbeli hatály A biztosítás annak tartamán belül bárhol, bármikor bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.

8. A biztosítási díj A biztosítás díja függ a biztosított életkorától. A biztosítás megkötésekor megállapított díj a biztosítás tartama alatt a biztosított aktuális életkorától függően korcsoportváltás (25-30-35-40-45-50-55-60 év) alkalmával kötelezően módosul. A biztosító az díjmódosításról az aktuális érintett évforduló előtt 60 nappal tájékoztatást küld a szerződő részére. A jelen Általános szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítás lehet havi, negyedéves és éves díjfizetésű. Az első díjat kizárólag banki átutalással vagy bankkártyával lehet fizetni A rendszeres díjat kizárólag forintban egyéni átutalással, bankkártyával vagy csoportos beszedési megbízással lehet kiegyenlíteni. A biztosítás első díja a szerződés hatályba lépésekor esedékes, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítási díj fizetése az ajánlaton megjelölt gyakorisággal és módon történik. A szerződés megszűnése esetén annak a naptári hónapnak az utolsó napjáig járó díjat kell megfizetni, amelyben a biztosító kockázatviselése véget ért. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap 24:00. órájának elteltével a Biztosítási Szerződés megszűnik, ha addig a Szerződő Fél, illetőleg a Biztosított a hátralékos biztosítási díjat nem fizette meg és arra halasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító a biztosítási díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A Biztosító a Biztosítási Szerződés e pont szerinti megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 60 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30. nap eltelte előtt - ennek a körülménynek a közlésével a Szerződő Felet, illetőleg a Biztosítottat a folytatólagos díj megfizetésére felszólította. Ha e felszólítás eredménytelen maradt, és a Biztosító nem élt a bírósági út igénybevételével, akkor a Biztosítási Szerződés az elmulasztott esedékességtől számított 60. nap 24:00. órájának elteltével szűnik meg.

9. A biztosítási esemény Biztosítási esemény a biztosított halála illetve a jelen Általános szerződési feltételek 3. pontjában meghatározott balesetből vagy betegségből eredő, illetve azzal közvetlenül összefüggő olyan esemény, amelynek bekövetkezte esetén a biztosító szolgáltatást teljesít. A biztosított halálának, illetve a biztosítási eseményhez vezető balesetnek vagy betegségnek a kockázatviselés tartama alatt kell bekövetkeznie.

10. A biztosító szolgáltatása Haláleseti szolgáltatás A biztosított tartamon belül bekövetkező halála esetén számlával igazolt temetési költségeit a biztosító fizeti a kötvényben megjelölt biztosítási összeg erejéig. A temetkezési szolgáltatásra a biztosító 3 havi várakozási időt köt ki. Baleseti,- illetve heveny fertőző megbetegedés okozta halál esetén a biztosító nem él a várakozási idő miatti korlátozással. A biztosítási szerződés megkötés jelen fedezet nélkül nem lehetséges.

NG3011

Oldal: 3 / 14


Baleseti haláleseti szolgáltatás A biztosított tartamon belüli balesetéből eredő, a baleset bekövetkeztétől számított egy éven belüli halála esetén a biztosító a kötvényben megjelölt biztosítási összeget fizeti ki. Baleseti maradandó egészségkárosodás esetén járó szolgáltatás A biztosítottnak a biztosítás tartamán belül balesettel közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett testi sérülése esetén, mely olyan maradandó (végleges) egészségkárosodással jár, melynek mértéke eléri vagy meghaladja a szerződésben meghatározott minimális értéket a biztosító a kötvényben megjelölt biztosítási összegnek a sérülés mértékével megegyező százalékát fizeti ki. A balesetből eredő maradandó egészségkárosodás mértékét - tekintet nélkül a biztosított foglalkozására - a biztosító orvosa állapítja meg. Az egészségkárosodás mértékének meghatározásakor az orvos-szakértői vizsgálat alapján megállapított anatómiai károsodásból adódó funkciócsökkenést kell figyelembe venni, a munkaképesség csökkenéstől, munkaköri alkalmasságtól vagy sporttevékenységre képességtől függetlenül. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor már meglévő sérülés, állapot legalább 25%-os mértékben közrehatott a biztosítási eseménnyel összefüggő maradandó egészségkárosodás kialakulásában, a biztosító a közrehatás mértékével csökkentett egészségkárosodás alapján szolgáltat. A biztosítottra vonatkozóan a baleseti eredetű, maradandó egészségkárosodás térítése a 100%-ot nem haladhatja meg. A biztosító szolgáltatást nyújt a biztosított baleseti eredetű, legalább 20%-os maradandó egészségkárosodása esetén. Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ában lehet meghatározni. A biztosító a biztosított vonatkozásában az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balesetekből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható maradandó egészségkárosodást előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb következményekkel járó sérülésre teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérülésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti. A baleseti maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítására csonkolásos esetekben azonnal, egyéb esetekben a végállapot kialakulását követően, legkésőbb a baleset bekövetkezte után 2 évvel kerülhet sor. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás végleges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgáltatást fizeti ki. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal. A szerződés tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a biztosítási védelem az adott biztosított tekintetében megszűnik. A biztosítási szerződés megkötése jelen fedezet nélkül nem lehetséges. Baleseti eredetű kórházi napi térítés A biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkező balesetből eredő, annak bekövetkeztétől számított egy éven belül, orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg ellátása esetén a biztosító a kötvényben megjelölt napi térítést fizeti ki. A biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-gyógykezelésben részesül az a személy, aki napi 24 órás kórházi tartózkodást igazol. Egy balesetből eredően a biztosító összesen legfeljebb 365 nap ápolási tartamra nyújt biztosítási fedezetet. A kórházi ápolásra szóló szolgáltatás egyidejűleg csak egy biztosítási eseményre vehető igénybe. Újabb biztosítási eseményre kórházi ápolási szolgáltatás csak akkor teljesíthető, amikor az előző kórházi ápolás orvosilag egyértelműen befejeződött. Jelen biztosítás szempontjából nem minősül kórházi fekvőbeteg ellátásnak az a kórházi ellátás, amelynek célja az adaptációs szabadság eltöltése. Baleseti eredetű műtét esetén járó szolgáltatás A biztosítotton a biztosítás tartamán belül balesetből eredően szükségessé vált és végrehajtott műtéte esetén a biztosító a kötvényben megjelölt egyszeri összeget fizeti ki. A biztosítási összeg meghatározása: - kis műtét esetén a biztosító a nagy műtét esetére a kötvényben megjelölt biztosítási összeg 25%-át fizeti ki; - közepes műtét esetén a biztosító a nagy műtét esetére a kötvényben megjelölt biztosítási összeg 50%-át fizeti ki; - nagy műtét esetén a biztosító a nagy műtét esetére a kötvényben megjelölt biztosítási összeget fizeti ki; - kiemelt műtét esetén a biztosító a nagy műtét esetére a kötvényben megjelölt biztosítási összeg 200%-át fizeti ki.

NG3011

Oldal: 4 / 14


Amennyiben a biztosított esetében egy balesetből eredően több műtéti csoportba sorolható műtét elvégzésére kerül sor, akkor az egy biztosítási eseménynek számít és a biztosító a legmagasabb kategóriában elvégzett műtét után nyújtja a térítést. Ha a baleset jellegéből adódóan – akut szakorvosi ellátást igénylő helyzet következik be – az egyes csoportbeosztásokban (jelen feltétel 1-4. számú mellékletei) szereplő műtéti térítésre akkor van lehetőség, ha a baleset alkalmával elszenvedett sérülés – anatómiai elváltozás – szakorvosi lelettel igazolást nyer, és annak műtéti ellátására a szakma szabályai által megjelölt módon és időhatárokon belül sor kerül. A műtéti térítési csoportokból kizárásra kerül, ha az adott elváltozás és a műtéti lelet a klasszikusan értelmezett baleset fogalmával bizonyítható módon ellentmond egymásnak. E körbe tartoznak elsősorban azok az elváltozások, melyek meglétére egy bekövetkezett baleseti esemény hívja fel a figyelmet. Régebbi sérülés területén bekövetkező, műtétet igénylő újabb olyan baleset, mely a csoportosításokban szerepel, az adott csoport 50%-áig téríthető. Baleseti gyógyulási támogatás A biztosítottnak a biztosítás tartamán belül saját balesete miatt bekövetkező, orvosilag – traumatológus által igazolt – csonttörése, csontrepedése vagy legalább 30 nap folyamatos gyógyulási tartama esetén a biztosító a kötvényben megjelölt egyszeri biztosítási összeget fizeti ki. Azonos balesetből eredően az egymást követő többszöri, 30 napnál rövidebb gyógytartamok napjai nem adódnak össze. Egy baleseti eseményből következően adott biztosított esetében több 30 napos gyógyulási tartam esetén is csak egyszeri szolgáltatás lehetséges. Egy balesettel összefüggésben több csonttörése esetén is a szolgáltatási összeg csak egyszeresen kerül kifizetésre. A biztosító egy baleseti eseményből vagy a csonttörésre, vagy a 30 napos gyógytartamra szolgáltat. Nem biztosítási esemény a fogak törése, repedése, fogak, fogpótlások sérülése, valamint a nem baleseti eredetű, patológiás törés. Baleseti eredetű égési sérülés esetén járó szolgáltatás A biztosított tartamon belüli balesetéből eredő égési sérülése esetén a biztosító a kötvényben megjelölt biztosítási összegnek az égési sérülés súlyosságának megfelelő hányadát fizeti ki. A térítés mértéke az égési sérülés fokától és kiterjedtségétől függően a következő: Mélység Testfelület 10–19% 20–49% 50–79% 80% felett I. fokú – – – – II. fokú – 10% 25% 40% III. fokú 20% 40% 100 % 160% IV. fokú 40% 80% 200% 200% Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle fokú és/vagy kiterjedésű égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések kiterjedtségének százalékos mértékét összeadva, valamint a legmagasabb fokú sérülés figyelembevételével állapítja meg. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse. A szolgáltatás maximuma a baleset napján aktuális, égésre szóló biztosítási összeg kétszerese. Közlekedési baleset esetére szóló költségtérítés A biztosított poggyászának, ruházatának a biztosított Általános szerződési feltételek 3. pontjában meghatározott közlekedési balesetével együtt járó sérülése, vagy a biztosított poggyászának, ruházatának a járművet ért balesetből eredő megrongálódása, megsemmisülése, elveszése. A poggyászbiztosítási védelem nem terjed ki a készpénzre, készpénzt helyettesítő fizetési eszközre, ékszerekre, nemesfémekre, művészeti tárgyakra, gyűjteményekre, nemes szőrmékre, állatokra, értékpapírokra, okmányokra, menetjegyekre. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a kötvényben megjelölt biztosítási összeget fizeti ki. A biztosító poggyászbiztosítási szolgáltatásként poggyászkár esetén a jegyzőkönyvvel igazolt kárt a károsodott tárgy káridőponti avult értékét, de legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott összeget fizeti. Betegségi eredetű kórházi napi térítés A biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkező betegségből eredő, annak bekövetkeztétől számított egy éven belül, orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg ellátása esetén a biztosító a kötvényben megjelölt napi térítést fizeti ki. A biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-gyógykezelésben részesül az a személy, aki napi 24 órás kórházi tartózkodást igazol. Nem minősül biztosítási eseménynek: - a biztosított veleszületett rendellenességeivel összefüggő ellátás;

NG3011

Oldal: 5 / 14


-

a mesterséges megtermékenyítés és fogamzásgátlás valamennyi formájával kapcsolatos vizsgálat, beavatkozás, kórházi kezelés; - a 10 napos folyamatos kórházi ápolási tartamot el nem érő, terhességgel, művi terhesség megszakítással kapcsolatos kórházi ápolás; - a kozmetikai és plasztikai műtét, kivéve, ha az betegség következtében fellépő szövetelváltozások helyreállítására irányul; - a krónikus vese dialízissel kapcsolatos kórházi kezelés; - a pszichiátriai betegségek és egyéb nem organikus idegbetegségek miatti kórházi ápolás, a pszichoterápiás kórházi gyógykezelés; - az alkohol-elvonókúra, illetve a drogfüggőség megszüntetésére irányuló kezelés. A biztosító a betegség következtében bekövetkező biztosítási esemény tekintetében, az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetétől számított 3 hónap várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező megbetegedés következtében szükségessé váló kórházi fekvőbeteg ellátás nem biztosítási esemény, akkor sem, ha a megbetegedés miatti kórházi fekvőbeteg ellátás a várakozási idő letelte után is tart. Egy betegségből eredően a biztosító összesen legfeljebb 365 nap kórházi ápolási tartamra nyújt biztosítási fedezetet. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a kötvényben megjelölt biztosítási összeget (napi térítést) fizet, az arra jogosult részére az általa megjelölt módon minden olyan napra a biztosított jelen feltételekben megjelölt ellátásban részesül. A kórházi ápolásra szóló szolgáltatás egyidejűleg csak egy biztosítási eseményre vehető igénybe. Újabb biztosítási eseményre kórházi ápolási szolgáltatás csak akkor teljesíthető, amikor az előző kórházi ápolás orvosilag egyértelműen befejeződött. Jelen biztosítás szempontjából nem minősül kórházi fekvőbeteg ellátásnak az a kórházi ellátás, amelynek célja az adaptációs szabadság eltöltése. Betegségi eredetű műtét esetén járó szolgáltatás A biztosítotton a biztosítás tartamán belül betegségből eredően szükségessé vált és végrehajtott műtéte esetén a biztosító a kötvényben megjelölt egyszeri biztosítási összeget fizeti ki. A biztosítási összeg meghatározása: - kis műtét esetén a biztosító a nagy műtét esetére a kötvényben megjelölt biztosítási összeg 25%-át fizeti ki; - közepes műtét esetén a biztosító a nagy műtét esetére a kötvényben megjelölt biztosítási összeg 50%-át fizeti ki; - nagy műtét esetén a biztosító a nagy műtét esetére a kötvényben megjelölt biztosítási összeget fizeti ki; - kiemelt műtét esetén a biztosító a nagy műtét esetére a kötvényben megjelölt biztosítási összeg 200%-át fizeti ki. Amennyiben egy betegségből kifolyólag több műtéti csoportba sorolható műtét elvégzésére kerül sor, akkor az egy biztosítási eseménynek számít és a biztosító a legmagasabb kategóriában elvégzett műtét után nyújtja a térítést. A biztosító az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetétől számított 3 hónap várakozási időt köt ki. Egészségkárosodás miatti rokkantsági szolgáltatás (TB) Biztosítási esemény akkor következik be, ha a biztosított balesetből vagy betegségből eredően „D” vagy „E” kategóriás besorolású rokkantsági ellátásra való jogosultságot szerez a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, és e törvény felhatalmazásából megalkotott jogszabályok alapján. A biztosítási esemény bekövetkezésének feltétele, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, valamint az egészségi állapot mértékét a fenti jogszabályokban kijelölt szerv/szervek a baleset, vagy betegség bekövetkeztétől számított két éven belül megállapítja/megállapítják. A biztosítási esemény dátuma a határozat kiadásának napja. A kifizetés feltétele, hogy a határozat kiadásának napján a biztosított érvényes biztosítással rendelkezzen, továbbá a rokkantsági ellátás folyósítása is megkezdődjön. A biztosító az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetétől számított 3 hónap várakozási időt köt ki. Jelen szolgáltatás kifizetésével a szerződés megszűnik. Félt betegségek esetén járó szolgáltatás Jelen biztosításban biztosítási esemény a biztosítottnál a biztosítás tartamán belül a következő (a jelen pontban részletesen meghatározott) orvosi diagnózisok megállapítása: - rosszindulatú daganat (rákbetegség) - szívinfarktus - agyi érkatasztrófa - életfontosságú szerv átültetése első alkalommal.

NG3011

Oldal: 6 / 14


Valamely diagnózis megállapítása csak akkor számít biztosítási eseménynek, ha a megállapítást követően a biztosított legalább 30 napig életben van, függetlenül attól, hogy a diagnózis megállapítását követően a biztosítási szerződés akár a szerződőre, akár a biztosítottra vonatkozóan utóbb megszűnt-e. A rendelkezésre álló orvosi iratok alapján az esemény bekövetkezésének tényét és időpontját a biztosító orvosa bírálja el. A diagnózis bekövetkeztétől számított 31. és 60. nap között a biztosító orvosa megállapítja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett-e vagy sem. A biztosító jelen biztosítási eseményből eredő szolgáltatásokra 3 hónap várakozási időt köt ki. A várakozási idő alatt bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító nem fizet szolgáltatást. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a kötvényben megjelölt egyszeri biztosítási összeget fizeti ki. A jelen biztosítási szerződés alapján ugyanazon biztosítottra a biztosítási összeg a tartamon belül csak egyszer kerülhet kifizetésre, mely biztosítási eseményt követően a szerződés megszűnik. Egy időben több betegség fellépése vagy a biztosítási összeg kifizetése után bekövetkező újabb megbetegedés miatt a biztosító további kifizetést nem teljesít. Bármely diagnózis alapján igényelt szolgáltatás esetén a biztosító jogosult a biztosítottat saját orvosával is megvizsgáltatni. Jelen biztosításban:  Rosszindulatú daganat (rákbetegség) alapvető tulajdonságai: Befolyásolhatatlan növekedés és a rosszindulatú sejtek behatolása más szövetekbe. A csoporthoz tartoznak az ismert rákos megbetegedéseken kívül a leukémiák (kivétel a krónikus lymphoid leukémia) és a lymphomák. A diagnózist onkológus szakorvosnak kell igazolnia. Kockázatviseléséből kizártak: - a nem invazív, helyi (lokalizált, carcinoma in situ) rákféleségek (beleértve a CIN-1, CIN-2, CIN-3 típusú cervicalis dysplasiát is), vagy amelyeket szövettanilag rosszindulatúvá válása előtti állapotúnak írtak le; - a malignum melanoma kivételével a bőrrákok (ide értve a festékes anyajegyek rosszindulatú elfajulását is); - melanomák, amelyek a szövettani vizsgálat szerint kevesebb mint 1,5 mm vastagságúak vagy amelyek ráterjedése a „Clark Level 3” mélységet nem érik el; - a bőr valamennyi fokozott elszarusodásával járó állapota, illetve basalsejtes rákja; - a bőr valamennyi pikkelysejt karcinómája, hacsak nem más szervekre is átterjedt; - kaposi szarkóma és a HIV fertőzéshez, illetve az AIDS-hez kapcsolódó egyéb daganatok; - prosztata rák, melyet szövettanilag TNM klasszifikáció T 1-ként írtak le (beleértve a T 1 (a), vagy T 1 (b), vagy ennek megfelelő vagy más alacsonyabb klasszifikációt is).  Szívinfarktus: A vérkeringésnek egy, a szívizom körülírt részén történt elakadása következtében kialakult helyi szívizomelhalás. A diagnózist a következő tények együttes fennállására kell alapozni: - Típusos mellkasi fájdalom - Friss és bizonyító EKG eltérés - Szívizom elhalására specifikus enzimek felszaporodása a vérben A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja a szívinfarktus diagnózis felállításának napja.  Agyi érkatasztrófa: 24 órán túl is maradandó, 30 nap után is észlelhető idegrendszeri tüneteket okozó agyi értörténés, beleértve az agyszövetetek infarktusát, az agyvérzést és az agyembóliát koponyán kívüli forrásból. A tartós idegrendszeri károsodást egy neurologusnak kell megerősítenie legkorábban 6 héttel az esemény után, ennél korábbi kárigény nem fogadható el. Ki vannak zárva olyan agyi tünetek, mint például a migrén, traumából vagy a csökkent oxigéntartalomból származó agyi sérülés, a szemet vagy a látóideget érintő érrendszeri betegségek, az egyensúlyi rendszer vérellátási rendellenességei. Az ide tartozó kórképek: - Agyszövet elhalása érelzáródás következtében (trombózis) - Nem baleseti eredetű koponyán belüli vagy agyhártya alatti vérzés - Koponyán kívüli eredetű agyembólia (baleseti eredet kizárva) A biztosítási esemény bekövetkezése a bénulásos állapot végleges kialakulásától számított 60 nap után állapítható meg.  Életfontosságú szervek átültetése: Szív, szív- és tüdőátültetés, vese transzplantáció, első alkalommal, ha a szervet a biztosított kapja. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a szervátültetés napja. A szolgáltatáshoz szükséges iratok a 11. pontban megjelölt iratokon túl: - a biztosítási esemény (szolgáltatási igény) bejelentése, - a szerződő igazolása a biztosítási esemény időpontjában fennálló biztosítotti jogviszonyról, - kórházi zárójelentés(ek), továbbá az egyes diagnózisok esetében még a következő iratok szükségesek: Rosszindulatú daganat (rákbetegség):

NG3011

Oldal: 7 / 14


- orvosi diagnózis, amelynek felállítása szövetminta vizsgálata alapján történt, - az ezt igazoló szövettani vizsgálat leírása. Szívinfarktus: - típusos mellkasi fájdalom leírása a vele járó kísérő tünetekkel, - friss és bizonyító EKG eltérés, - a szívizomelhalás igazolása, specifikus enzimek felszaporodása a vérben. Agyi érkatasztrófa: - 30 napon túl is fennálló idegrendszeri károsodás kimutatása, melyet szakorvos szakvéleménye igazol. Életfontosságú szerv átültetése: - indikációt igazoló vizsgálati eredmények, - a szervátültetéssel kapcsolatos valamennyi orvosi dokumentáció.

11. A biztosító teljesítése A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül személyesen vagy írásban a biztosító bármely szervezeti egységénél, honlapján be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Amennyiben e bejelentés nem történik meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be. A szerződés szerinti dokumentumok benyújtására a biztosító esetenkénti elbírálás alapján haladékot adhat. A biztosított életben léte esetén a szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan, a biztosítás megkötésekor felmentést adott az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelték és felhatalmazza a biztosító(ka)t, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a szükséges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek értelmében: – A betegség első orvosi diagnosztizálását követően, illetve a baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell. – Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról és általában törekedni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti elhárítására, illetve enyhítésére. Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amennyiben a biztosított mulasztása közrehatott állapotának súlyosabbá válásában. A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentumok bemutatását kéri a biztosítási esemény (annak jellegétől függően) bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához: - a biztosító által kiadott szolgáltatási igénybejelentő; - orvosi titoktartás alóli felmentési nyilatkozat; - TB rokkantság esetén az illetékes társadalombiztosítási szerv jogerős határozata; - a biztosítási kötvény és az esedékesség szerinti utolsó díjfizetést igazoló irat; - személyi igazolvány vagy más személyazonosításra alkalmas okmány, lakcímkártya másolata; - kedvezményezetti jogosultságot bizonyító okirat (mint pl. a jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) másolata, amennyiben a kedvezményezett a szerződésben név szerint megnevezésre nem került; - a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló dokumentumok, a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok másolata (mint pl. a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy, tanúk nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata, boncolási jegyzőkönyv másolata, munkahelyi, iskolai, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv másolata, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos szakértői vélemények másolatai); - ittasság, illetve bódító, kábító vagy hasonló hatást kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat; - a biztosított érvényes vezetői engedélyének másolata, ha gépjármű vezetőjeként érte baleset; - amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, tűzvédelmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok másolata (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény/szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll); - a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel, valamint a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumainak másolata (mint pl. házi- vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett

NG3011

Oldal: 8 / 14


iratok, kórházi zárójelentések, a műtétről szóló orvosi dokumentáció, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, szövettani vizsgálati eredmények, ideértve CT, MRI és röntgenfelvételek és azok vizsgálati eredményeit is); - balesetbiztosítási esemény esetén az első, akut orvosi ellátást igazoló dokumentáció; - a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok, szakvélemény a rokkantsági csoportba sorolásról (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján); - a biztosított halála esetén a halotti anyakönyvi kivonat, halott vizsgálati bizonyítvány, halál utáni orvosi jelentés, boncolási jegyzőkönyv, a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok másolat, korábbi orvosi dokumentáció; - idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű hitelesített fordítása, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli; - továbbá a biztosítási összeg kifizetéséhez szükség esetén be kell nyújtani - az eljáró törvényes képviselő jogosultságát igazoló dokumentumot; - a gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozatot; - jogszabályi rendelkezés esetén a gyámhivatali engedélyt. A bemutatott dokumentumok mellett a biztosító orvosa további vizsgálatok elvégzését is kezdeményezheti. A biztosító által kezdeményezett orvosi vizsgálatok költsége a biztosítót terheli. A jogos szolgáltatást a biztosító az igényelt összes dokumentum benyújtásától számított 15 munkanapon belül teljesíti. A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvényes fizetőeszközben, a szolgáltatásra jogosult által megjelölt módon, banki átutalással vagy postai utalványozással történik. Amennyiben a közlési, illetve a változás-bejelentési kötelezettségsértés ténye a szolgáltatási igény elbírálása során igazolást nyer, úgy a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, azaz az adott biztosítási szolgáltatást nem teljesítjük, kifizetés nélkül zárjuk le az igényt.

12. Kapcsolattartás a Biztosító és a Szerződő között A jelen biztosítás kizárólag e-kommunikációval jön létre. A Biztosító elektronikus portálján (Pannónia Portálon) keresztül a Szerződő/Biztosított valamennyi a szerződése szempontjából lényeges adatot, dokumentumot, információt elér. A Biztosító a biztosítási szerződés felmondása kivételével minden a szerződést érintő körülményt (pl. díjtartozás; kárösszeg, kifizetés közlése) elektronikus úton közöl a Szerződővel (Biztosítottal).

13. Közlési kötelezettség A szerződő (biztosított) a biztosítási szerződés megkötésekor, folyamatosan köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő írásbeli válaszokkal a szerződő (biztosított) közlési kötelezettségének eleget tesz.

14. Maradékjog és értékkövetés Jelen Általános szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződések nem rendelkeznek maradékjogokkal, kötvénykölcsönre, a szerződés díjmentesítésére, valamint visszavásárlására nincs lehetőség. A biztosítások többlethozam-visszatérítéssel nem rendelkeznek.

15. Független orvosi bizottság Azokban az esetekben, amelyekben a biztosító (vagy általa kijelölt) orvosának hatáskörébe utal, a biztosított (vagy a kedvezményezett) panasszal élhet, és a döntés független orvosokból álló bizottság általi felülvizsgálatát kérheti. Független orvosi bizottság vizsgálatát és állásfoglalását a biztosító is kérheti. Az orvosi bizottság létszáma változó, azt az eset körülményei alapján a biztosító állapítja meg. Összetételére mindkét fél javaslatot tesz a létszám 50–50%-a erejéig, elnökét a felek közös megegyezéssel bízzák meg. Az orvosi bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. A bizottság működéséről jegyzőkönyvet készít, döntéséről határozatot hoz. E dokumentumokba az ügyfél betekinthet. Az orvosi bizottság működésének költségeit (az érvényes tarifák alapján) maga állapítja meg. Az orvosi bizottság eljárásával kapcsolatos költségeket az a fél viseli, akinek érdekében állt az összehívása. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított kezdeményezte az eljárását, és az orvosi bizottság a javára döntött, a költségeket a biztosító fizeti.

NG3011

Oldal: 9 / 14


16. Kizárások A biztosító – amennyiben a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem nyújt szolgáltatást: - ha a biztosítási esemény a szerződő, a biztosított vagy a kedvezményezett szándékos, súlyosan gondatlan vagy jogellenes magatartásával összefüggésben következett be; - ha a biztosítási esemény a biztosított folyamatos biztosítási jogviszonyának keletkezését követő két éven belül elkövetett öngyilkossága, illetve öngyilkossági kísérlete miatt következett be, még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el; - öncsonkítással, vagy annak kísérletével összefüggő eseményekre; - a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre; - ha a biztosítási esemény ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű vezetése közben, vagy azzal okozati összefüggésben következett be; - arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli vasúti, légi, vízi, közúti jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is; - ha a betegség tünetei a kockázatviselés kezdetén már fennálltak; - kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre; - ha a biztosítási esemény a biztosítottnak háborús cselekményekben, valamelyik fél mellett történő aktív részvétele miatt következett be. Háborúnak minősül: háború (hadüzenettel vagy anélkül), határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés, vagy be nem jelentett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás, vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény; - az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási eseményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indító ok biztosítási esemény; - a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény; - mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre, kivéve az üzemi balesetre, foglalkozási betegségre közvetlenül visszavezethető mentális és viselkedészavarokat; - az orvosilag nem indokolt műtétekre, kórházi ápolásokra és gyógyító eljárásokra; - ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta; - ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén általi kezeléssel összefüggésben következett be; - ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult; - a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasaként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi járművön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez; - a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetekre, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is; - az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre; - a biztosított szívinfarktusa és agyvérzése miatti halálos balesetekre; - akik nyugdíj-, rehabilitációs- vagy rokkantsági ellátásban részesülnek, illetve akiknél ezek megállapítása folyamatban van; - azon biztosítási eseményeket, melyek az alább felsorolt extrém sportok végzése alatt következett be: A káresemény bekövetkeztekor az extrém sportok tekintetében az aktuális besorolás az irányadó. Az OEP listája alapján jelenleg extrém sportnak minősülő sporttevékenységek a következők: vízisízés, jet-ski, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, mélybeugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (aut-crash) sport, rally, hőlégballonozás, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés;

NG3011

Oldal: 10 / 14


-

-

a biztosítási eseményt előidéző betegség diagnosztizálása előtt, illetve az adott baleset előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészekre, már meglévő egészségkárosodásokra (és az ezekkel közvetlenül összefüggésbe hozható biztosítási eseményekre); a biztosított versenyszerűen, díjazásért űzött sporttevékenységére, függetlenül attól, hogy az adott tevékenységre a társadalombiztosítási védelem kiterjed-e vagy sem; mandulaműtétre, és az ezzel összefüggésben bekövetkező, illetve ehhez szükséges beavatkozásokra.

17. A biztosítás megszűnése A biztosítási szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése megszűnik: - a biztosítás tartamának lejártakor, ha a biztosítás nem került meghosszabbításra; - a biztosítási díjrendezettségtől számított 60 nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő arra halasztást nem kapott, illetve a biztosító követelését bírósági úton nem érvényesítette; - a biztosítási szerződés évforduló előtt 30 nappal történő felmondásával; - a biztosított 65. életévének betöltését követő díjfizetési esedékességet megelőző nappal; - a biztosított halálát követően a biztosítási összeg kifizetésével; - a biztosított 100%-os rokkantsága esetén a biztosítási összeg kifizetésével; - a biztosított Félt betegsége esetén a biztosítási összeg kifizetésével; - a biztosított TB rokkantsága alapján történő szolgáltatás kifizetésével.

18. Elévülés A biztosításból eredő igények elévülnek, a biztosítási esemény bekövetkezését követő 3 év elteltével.

19. Egyéb rendelkezések A jelen Általános szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog Magyarország joga. A jelen Általános szerződési feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók. A biztosítási szerződésből eredő perek eldöntésére az általános illetőséggel rendelkező bíróságok jogosultak.

20. A jognyilatkozat hatálya A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban teszik és az a biztosító tudomására jut. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozatokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály. Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a biztosítóval szemben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.

21. Az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók - az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Érintett: bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy. Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat; az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; A biztosító az ügyfelek adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján kezeli, és ez alapján végeztet más szolgáltatókkal adatfeldolgozást. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az adatszolgáltatás önkéntes.

NG3011

Oldal: 11 / 14


Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban „Bit.”) értelmében az ügyfél hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatoknak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja. A biztosító és biztosításközvetítője a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és biztosításközvetítője köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni. A fentiekben megjelöltektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, és a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. A Bit. 157. § (1) bekezdésének (o) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn – többek között – a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzőkkel szemben. A biztosító a biztosítási szerződésben foglalt adatokat adatkezelési, ügyféltájékoztatási céllal az Uno-Soft Kftnek (székhely:1096 Budapest, Telepy u 24.; adószám: 10934225-2-43; cégjegyzék szám: 01-09-563260), a FOLD-R Első Magyar Külsőerőforrás Biztosító és Adatfeldolgozó Zrt-nek (székhely: 1116 Budapest, Építész u. 26.; adószám: 11866684-2-13; cégjegyzék szám: 13-10-040593) és a Díjbeszedő Holding Zrt-nek (székhely: 1119 Budapest, Vahot u. 8.; adószám: 10805246-2-43; cégjegyzék szám: 01-10-042094) átadja. A Bit 157. § (3) bekezdése alapján a kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az Ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez posta útján történő utalás vagy banki utalás esetén a Magyar Posta Zrt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A kiszervezett tevékenységet végzők a biztosító adatfeldolgozóinak minősülnek. Ezen cégek listáját a biztosító a honlapján teszi közzé.

22. Az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók - a biztosítási titokkal kapcsolatos rendelkezések Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. A biztosító saját, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat a Bit.-ben meghatározott eseteket kivéve, csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat bocsát az alábbi szervek rendelkezésére: - a feladatkörében eljáró felügyelet, - a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, - büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, - a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző,

NG3011

Oldal: 12 / 14


-

-

-

-

az adóhatóság abban az esetben, ha adóügyben az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat, biztosítóval, a biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal, feladatkörében eljáró gyámhatóság, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság, a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv, a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók, a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szerv, az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosító, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelő szervezet, a Nemzeti Iroda, a levelező, az Információs Központ, a Kártalanítási Szervezet, kárrendezési megbízott és kárképviselő, illetve a károkozó, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző, fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó, feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosa, feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét: - az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, - fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

NG3011

Oldal: 13 / 14


-

a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatok átadása, a biztosító összevont alapú pénzügyi felügyeletére vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adat átadás.

Fenti pontokban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások teljesítése során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.

23. Panaszok kezelése Jelen általános feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő szolgáltatásokkal és annak feltételeivel kapcsolatban a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Irodájához (1033 Budapest, Flórián tér 1., telefonszám: +36 1 5 100 100, e-mail-cím: [email protected]) fordulhat. A biztosító panaszkezelési szabályzata a biztosító honlapján (www.cigpannonia.hu) tekinthető meg. A biztosító felett a szakmai és a fogyasztóvédelmi felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1535 Budapest, 114 Pf. 777.) gyakorolja. Az ügyfél panaszával közvetlenül ide, de a fogyasztónak minősülő ügyfél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172), is fordulhat. Az ügyfél jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti. A biztosító minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy az ügyfelek gondjait peren kívül orvosolja.

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

NG3011

Oldal: 14 / 14

icséb Általános szerződési feltételek

Recommend Documents