1 Bevezetés Üdvözöljük! Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány megrendelésére készült web-technológiai alapokon működő internet alapú Banki Hitelgarancia Rendszer (továbbiakban: iBaHiR alkalmazás) segítségével az AVHGA partnerei, a pénzügyi intézmények korszerű informatikai támogatást kaptak a kezesség igénylések kezelésére, a kezességi szerződések nyomon követésére. Az alkalmazás működését, felhasználói felületét jelen kézikönyv részletesen bemutatja.
Azok mellett a bekezdések mellett található ez a figyelemfelhívó jel, amely részeket érdemes alaposan átolvasni és megjegyezni, mert fontos vagy praktikus információt tartalmaznak.
A dokumentumban előforduló példák a leírtak jobb megértését szolgálják. Ezek a példák az oldalon beljebb kezdődnek, mint a szöveg többi része, és dőlt betűkkel meg.
1.1 Változások a Kézikönyv 2. verziójában A felhasználói kézikönyv második verziója a 2009. július 03-án fennálló funkcionalitást mutatja be. Ekkor került bevezetésre egy új nagy funkció az iBaHiR alkalmazásban, melynek ismertetését a 8. Kommunikáció az iBaHiR-ban című fejezet tartalmazza.
1.2 Változások a Kézikönyv 3. verziójában A harmadik kézikönyv verzió a második verzió átstrukturált változata, amely kiegészült a 2009. július 3. és 2010. augusztus 16. között bevezetett változtatásokkal, többek között az alábbiakkal:
Új kérelem rögzítése korábban rögzített ügylet adatainak másolásával (6.1. fejezet) Aktív ügyintéző kezelés (6.5. fejezet) Előminősítés (6.5.4. fejezet) Eseménykezelés változásai (elmaradás, előtörlesztés és egyenleg közlése) (6.7. fejezet) Annuitásos és deviza alapú kölcsönök kezelése (6.1.3.1., 6.1.4. és 6.8.6. fejezet)
1.3 Változások a Kézikönyv 3.1 verziójában A dokumentum 3.1-es verziója a 3.0 verzió kiegészített változata, amely tartalmazza az iBaHiR rendszerben 2011. január 17-én bevezetett változtatásokat. Ezen módosulásokat részben az ugyanekkor hatályba lépő AVHGA Üzletszabályzat indukálta. Eseménykezelés változásai (elmaradás, előtörlesztés és egyenleg közlése) (6.7. fejezet) Annuitásos és deviza alapú kölcsönök kezelése (6.1.3.1., 6.1.4. és 6.8.6. fejezet)
1.4 Változások a Kézikönyv 4.0 verziójában Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) termékkonstrukció bevezetése az iBaHiR két területén jelent változást: Elérhetővé vált az ASZK igénylőlap, mely az új kérelem menüben új menüpontként látható azok számára, akik jogosultak alkalmazni (6.1.1 fejezet és 2. Melléklet: ASZK kérelem rögzítésének adatfelviteli oldalai) Kialakult az Új előszűrés funkció (6.7. fejezet)
1.5 Változások a Kézikönyv 4.1 verziójában Az iBaHiR Üzenőfal funkcióval kapcsolatban két változás történt, valamint a Keresés és Kimutatás menük funkciói bővültek: A címzett típusok köre bővült. (8.2.1. fejezet) Az Intézendők típusú iBaHiR üzenetek kiegészítésre kerültek: kezességmódosítás esetén is értesítést kapnak a felhasználók a módosítás bírálatának eredményéről. (8.5.1. fejezet) A Keresés funkcióban lévő szűrési lehetőségek bővültek, valamint új Exportálás funkció segíti a felhasználókat. (6.2. fejezet) Két új kimutatás típus került bevezetésre. (6.13.1. fejezet)
1.6 Változások a Kézikönyv 4.2 verziójában Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) termékkonstrukció bevezetését követően kialakításra került a Garancia Banki Interfész, melynek kapcsán változott a hitelintézeti adatokat karbantartó felület: Egy új adat kerül bekérésre a Pénzügyi Intézményi adatok / Hitelintézetek menüpontban: Interfész ügyintéző. Az itt kiválasztott felhasználó lesz a banki interfész által átadott ügyletek aktív ügyintézője. (7.2.1. fejezet)
1.7 Változások a Kézikönyv 4.3 verziójában Az Alapítvány 2011. évtől kezdődően évente minősíti a kezességével biztosított vállalkozásokat. Ehhez kapcsolódóan egyes vállalkozások esetében – az Üzletszabályzat VIII. 8. pontja alapján – az iBaHiR rendszerben a szükséges gazdálkodási adatok felvitelére kérik a pénzügyi intézményi partnereiket. Az ezzel összefüggő fejlesztés eredménye a következő: Az évenkénti adósminősítés elvégzéséhez szükséges adatok bekérésére kialakításra került a Gazdálkodási adatok rögzítése éves adósminősítéshez új funkció. (6.9. fejezet) Amely vállalkozásokhoz gazdálkodási adatok felvitele szükséges, azok aktív ügyének kezességi ügyintézője az Üzenőfal Intézendők oldalán értesítést kap az adatfelvitel szükségességéről. (8.5.1. fejezet) Egy új esemény típussal (Éves nyilatkozat fajtája módosítás – NY) lehetőség van aktív kezességi ügyfél nyilatkozat fajtájának megváltoztatására, amennyiben az nem a valóságnak megfelelő. Az esemény hatására tehát módosul az ügyfél éves nyilatkozat fajtája (éves beszámolóról SZJA bevallásra vagy fordítva). (6.8. fejezet – eseményeket felsoroló táblázat)
2 Az iBaHiR koncepció 2.1 Kommunikáció Az Alapítvány több módon is kapcsolatot tart a hitelintézetekkel. Alapvetően kétféle kommunikációról beszélhetünk: papír alapú és elektronikus. A hitelintézetek a kezességigénylést az iBaHiR felületén keresztül kezdeményezik, de ezzel párhuzamosan el kell küldeni a kezesség igénylő lapot (továbbiakban: igénylő lap) papíron is. Az Alapítvány ezt az ügyiratot és a vele egyszerre érkező hitelszerződést használja fel arra, hogy az elektronikus úton érkezett kezességigénylést leellenőrizze. Az iBaHiR koncepciója és későbbi működése valamint a papír alapú kommunikáció nem befolyásolják egymást.
Fontos! Az Alapítvány továbbra is fenntartja a papíron is történő ügyintézést az elektronikus aláírás teljes körű bevezetéséig.
2.2 Informatikai biztonság A webes technológián alapuló iBaHiR az Internet fizikai hálózatán keresztül érhető el, az Alapítvány és a kliensek közötti virtuális privát hálózatok (VPN) kialakításával. A webes alkalmazások esetén kiemelkedő fontosságú feladat a megfelelő informatikai biztonságról való gondoskodás.
2.2.1 Hitelesítés, tanúsítás Az Alapítvány webszervere – az általa előzetesen kiadott tanúsítvány (elektronikus igazolás) segítségével – kialakít egy biztonságos adatátviteli csatornát a felhasználó böngészője és a webszerver között. Így a szerverrel folytatott kommunikáció ezen a titkosított csatornán keresztül, csak a két kommunikáló fél számára értelmezhető módon fog lezajlani. Az Alapítvány a weboldala valódiságát – a számára hitelesítés-szolgáltató által kiadott – speciális tanúsítvány használatával garantálja. A hitelességi bizonyítvány jelenlétére a webböngésző állapotsávján megjelenő zárt lakat ikonja illetve az URL címben található „http://” előtag helyett szereplő „https://” előtag utal. Tehát a HTTPS protokoll és a kikényszerített kliens oldali tanúsítvány (kétoldali hitelesítés) biztosítja, hogy az iBaHiR alkalmazás csak biztonságos környezetben legyen elindítható (titkosított kommunikáció), így a felhasználók csak hitelintézeti, fióki kliens számítógépekről jelentkezhetnek be az iBaHiR-ba. A tanúsítvánnyal, hitelesítéssel összefüggő beállítások részben az alapítványi webszerveren történnek meg, részben a kliens számítógépeken, melyet a hitelintézeti adminisztrátorok az Alapítvány munkatársai segítségével állítanak be.
2.2.2 Jogosultságkezelés, aktiválás A felhasználói jogosultság kezelésével szabályozhatjuk, hogy az iBaHiR alkalmazásban az egyes felhasználók milyen adatokhoz milyen módon férhetnek hozzá. Korlátozható az adatbázison belüli adattáblákhoz illetve akár a rekordokhoz, mezőkhöz való hozzáférés is. A hitelintézet adminisztrátora veheti fel az iBaHiR programban dolgozó felhasználókat, rendelhet hozzájuk szerepkört és hatáskört.
A hozzáférési jogosultságok tehát nemcsak a rendszer biztonsága szempontjából fontosak (belépés engedélyezése), hanem meghatározhatók vele a felhasználók számára az elvégezhető funkciók, és hogy azokat az adatok mely körén tehetik meg. Ennek megfelelően két „dimenziójú” jogosultságkezelés van az alkalmazásban: 1. Hatáskör: az ügyek mely szeletét kezelheti, látja a felhasználó fióki: egy vagy több fiók kérelmének, kezességének kezelése hitelintézeti: a bankközpont és valamennyi fiókja ügyére „rálátás” alapítványi: alapítványi felhasználó 2. Szerepkör: egyre nagyobb funkcionalitású jogok a felsorolás sorrendje szerint lekérdező: semmit nem módosít, csak megtekint, kimutatást készít kezelő: lekérdező funkciók plusz alapműveletek (felvitel, törlés, módosítás) érvényesítő: kezelő funkciók plusz kérelmek, kezességmódosítások, események érvényesítése aktív ügyintézőváltás szerepkör: érvényesítő funkciók plusz Kezesség aktív ügyintézőváltás funkció harmadik személyként adminisztrátor: jogosultságkezelés, a műveleti naplók lekérdezése 2.2.2.1 Szerepkör – funkció mátrix Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be, hogy mely szerepkörökkel mely funkciókat lehet végezni.
A hatáskör és szerepkör együtt megmutatja az elvégezhető funkciók tartományát.
Például az alapítványi adminisztrátor bármely pénzügyi intézmény adatain végezhet műveleteket, a hitelintézeti adminisztrátornak a saját hitelintézete jogosultságkezelési és naplózási feladataihoz van hozzáférése, míg egy fióki kezelő vagy érvényesítő szerepkörű felhasználó csak a hozzá rendelt fiók(ok) ügyeit kezelheti.
Az alapítványi adminisztrátor jogosultsággal lehet felvenni a rendszerbe a hitelintézet adminisztrátor jogú dolgozóját, aki a többi hitelintézeti és fióki felhasználót majd felveszi. A hitelintézeti adminisztrátor létrehozhat tehát fióki illetve hitelintézeti hatáskörű felhasználókat, de az általa kiadott érvényesítő szerepkört az alapítványi adminisztrátornak engedélyeznie kell. Új érvényesítő felhasználó engedélyezését kérni kell az AVHGA helpdesk-en.
2.2.3 Naplózás Az iBaHiR minden biztonsági és szakmai szempontból fontos eseményt, műveletet naplóz. A rendszer rögzíti a naplóban többek között azt, hogy a művelet mikor történt és melyik felhasználó végezte. Az adminisztrátornak a napló állomány megtekintéséhez jogosultsága van. A naplózás funkciót bővebben ismerteti a 7.3. fejezet.
3 Az iBaHiR elérése Az iBaHiR program eléréséhez egy webböngészőben meg kell adni az alapítványi webszerver és az iBaHiR címét: https://www.ibahir.hu. Az alkalmazás fel van készítve az alábbi webböngésző programokra: MS Internet Explorer 6 SP3, 7 és 8 verziói, Mozilla Firefox 2 és 3 verzió Google Chrome. Ahhoz, hogy az Alapítvány webszervere elérhető legyen az Interneten keresztül a hitelintézetek és fiókok számítógépeiről, előzőleg egy alapítványi tanúsítványt kell telepíteni a kliensre. A tanúsítványról bővebb információ található a 2.2.1 fejezetben. Amennyiben az iBaHiR belépési oldala betöltődik a böngészőn, akkor a hitelesítés lezajlott, és a továbbiakban csak a felhasználói név és jelszó ismeretére van szükség a bejelentkezéshez.
3.1 Alternatív megoldás – word űrlapok Alternatív lehetőségként az igénylő lapok és mellékleteik word űrlap (sablon) formában is elérhetőek. Ez a megoldás a webszerver vagy a közvetlen, védett kommunikációs csatorna kiesése esetén lehetőséget biztosít a hitelintézeteknek és fiókjaiknak az igénylések rögzítésére és Alapítványhoz történő eljuttatására. A sablonokban az igénylőlapok felépítése eltér a webes alkalmazásban található rögzítő felülettől (a sablonok formátuma elsősorban a kezességet elbírálók, míg az online rögzítés felépítése alapvetően az igénylést rögzítők munkáját támogatja), azonban a rajtuk közölhető adatok megegyeznek.
3.1.1 Az űrlapok használata Szerkesztés, beírás csak az űrlapmezőkben lehetséges, a dokumentumok többi része zárolt. A mezők lehetnek: dátum (éééé.hh.nn), szöveges, szám, lista (megadott legördülő elemekkel) vagy jelölőnégyzet. A szöveges és szám mezők hossza is lehet korlátozott, pl: az irányítószám 4 hosszú, szám mező. A jelölőnégyzetbe egérkattintással vagy szóköz billentyűvel lehet jelölést tenni. A mezők közötti közlekedés előre TAB, visszafelé SHIFT + TAB billentyűkkel praktikus, de természetesen egérrel akármilyen sorrend alkalmazható.
4 Bejelentkezés 4.1 Aktiválás Ahhoz, hogy egy felhasználó be tudjon jelentkezni az iBaHiR programba, előzőleg a hitelintézet adminisztrátorának fel kell vinni őt, rögzíteni kell a jelszavát és egyéb adatait (például szerepkört). Az adminisztrátornak egy e-mail címet is meg kell adnia, amelyre az új felhasználó aktiválási kódját automatikusan elküldi a rendszer. A felhasználó a következő képhez hasonló tartalmú levelet kap, miután az adminisztrátor felvette őt az iBaHiR alkalmazásba.
1. ábra: Aktiválási értesítés A levélben lévő linkre kattintva a webböngészőben a következő üzenetet kapjuk a rendszertől.
2. ábra: Aktiválási üzenet
4.2 Belépés Az iBaHiR alkalmazásba címsorába kell írni (https://www.ibahir.hu).
lépéshez a webböngésző az elérési útvonalát
A következő ábra szerinti képernyőn meg kell adni a felhasználó nevét és jelszavát. Ha a felhasználó elírta a nevét vagy a jelszavát, a rendszer erről üzen, és újra lehet próbálkozni.
3. ábra: Bejelentkezés
Sikeres belépést követően az üdvözlő képernyőt kapjuk, melyen a főmenüsor segíti a felhasználót a számára elérhető funkciók elindításában.
Figyelem! A menüpontok aszerint változnak, hogy a felhasználónak mi a szerepköre.
A funkciók részletes bemutatása a következő fejezetben található, az iBaHiR alkalmazás menüjében szereplő sorrend szerint.
5 Általános használati tudnivalók Az iBaHiR alkalmazás webes technológián alapul, ezért az Interneten szokásos programhasználati lehetőségekkel, és hasonló kezelőfelülettel találkozunk, mint az internetes programok esetében. A funkciókat menüpontokból tudjuk elindítani. Az alkalmazásban több helyen is találkozunk listázással, például az ügyek valamilyen szempontú csoportjának keresésekor is. Az egérmutató a találati listák valamelyik sorára állva az egérmutató kis kéz formájú lesz, és a sorok kiválaszthatók az egér bal gombjával rákattintva, ezáltal megnyitható az ügy, naplóbejegyzés vagy fiók stb. Az egy képernyőoldalnál hosszabb listák tördelve, oldalanként jelennek meg, az oldalak között navigálhatunk a lista alatt található előző, következő, első, utolsó feliratú gombokkal, illetve egy megadott oldalra (pl. harmadik) is léphetünk. A lista alján információt kapunk arról is, hogy mennyi sor van összesen. A találati listákban oszloponként rendezhetünk is úgy, hogy az oszlopfeliratra kattintunk. A sorrend (növekvő vagy csökkenő) irányának megváltoztatásához ismét ugyanarra az oszlopfejre kell kattintani. Egy kis háromszög jelzi, hogy melyik oszlop szerint és milyen irányban van rendezve az adott lista. Ezeket az eszközöket összefoglalóan mutatja be az alábbi kép.
4. ábra: Listák kezelése A grafikus felhasználói felületen nyomógombok segítik az utasítások kiadását. A következőkkel találkozhatunk:
Azokon a felületeken, ahol a listában megjelenő adatokat különböző szempontok szerint lehet szűrni, ott a feltételek beállítása után a gombra kattintva lehet azokat érvényesíteni Az gombra kattintva vihetünk fel új elemeket, például törlesztéseket a Törlesztések oldalon, vagy üzenetet az Üzenőfal felületén. Minden adatrögzítő képernyő alján megjelenik, rákattintva menthetők az adott oldalon rögzített adatok. Olyan adatrögzítő képernyőkön jelenik meg, ahol több azonos típusú adatot lehet rögzíteni (pl. fedezetek). Olyan adatrögzítő képernyőkön jelenik meg, ahol több azonos típusú adatot lehet rögzíteni (pl. fedezetek), illetve az Üzenőfalon ezzel a nyomógombbal törölhetünk üzenetet. A dátum típusú mezők mellett lévő (Naptár) gombra kattintva megjelenő ablakban egyszerűen kiválaszthatjuk a megfelelő dátumot.
A képernyő jobb felső sarkában látható mindig. Az iBaHiR alkalmazásból léphetünk ki vele. A felirat mellett megjelenik a belépett felhasználó neve. A felirat nyomógombként működik, mert arra kattintva van lehetősége a felhasználóknak a saját jelszavuk módosítására. A (Vissza) gomb mindig az oldal jobb felső sarkában található. Ezzel az adott funkcióból tudunk visszalépni az előző szintre. Amennyiben az oldalon valamely adat módosítva lett, akkor a program üzenetben figyelmezteti erre a felhasználót és választani lehet az oldal mentése vagy a mentés nélküli kilépés között.
A képernyőkön a következő típusú adatfelviteli mezők találhatók:
szöveges numerikus dátum lista jelölő négyzet (több is választható) rádiógomb (egyikük választható) számított érték.
15
iBaHiR felhasználói kézikönyv
Hitelintézeti ügyintézői funkciók
6 Hitelintézeti ügyintézői funkciók Az iBaHiR alkalmazásban a funkciók két csoportot alkotnak. A főmenüben elérhetőek az általános programkezelői feladatok, úgymint Új kérelem, Új előminősítés, Keresés, Kimutatások, Letölthető dokumentumok, Üzenőfal, Kezesség aktív ügyintézőváltás menüpontok. Ez a menüsor szürke színű.
5. ábra: Főmenüsor Ha a felhasználó belép egy kezességi ügybe vagy egy új kérelembe, akkor a főmenü helyett egy új, megváltozott menüsort kap, amely megmutatja az ügyön végezhető funkciókat: Összefoglaló, Kezesség megtekintése vagy Kérelem szerkesztése, Kérelem vagy módosítás ellenőrzése, Módosítás, Esemény, Érvényesítés, Ügy másolása, Nyomtatvány, ELAL, PDF nyomtatványok. Ez a menüsor zöld színű. 6. ábra: Ügy menüsora Ha a felhasználó belép egy előminősítés státuszú ügybe vagy egy új előminősítésbe, akkor a főmenü helyett egy új, megváltozott menüsort kap, amely megmutatja az előminősítésen végezhető funkciókat: Összefoglaló, Előminősítés megtekintése vagy szerkesztése, Előminősítés ellenőrzése, Előminősítés végrehajtása, Kérelemmé alakítás, PDF nyomtatványok. Ez a menüsor narancssárga színű. 7. ábra: Előminősítés menüsora
6.1 Új kérelem felvitele A menüpontra kattintva egy listát kapunk a négy szerződésfajtáról:
kölcsönszerződés bankgarancia (keret) lízing faktoring Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel
Ezek valamelyikét kiválasztva megkapjuk az igénylés adatainak felvitelére szolgáló képernyőket.
Figyelem! A szerződésfajta később már nem módosítható egy felvitt ügyön. Ha nem a szükséges szerződésfajtát választottuk ki, akkor a megfelelőt kiválasztva újra kell rögzíteni annak adatait, míg az elrontott ügyet érdemes és praktikus törölni.
A szerződésfajta adatokat tartalmazó oldalon található minden olyan adat, ami szerződésfajtánként változhat, az összes többi oldal felépítése és tartalma független a szerződésfajtától. Az igénylés adattartalma – a képernyőgörgetések és a zsúfolt, átláthatatlan elrendezés elkerülése céljából – adatfelviteli oldalakra van tördelve.
8. ábra: Adatfelviteli oldalnevek Az adatfelviteli oldalak közötti közlekedés az oldal nevére történő egérkattintással lehetséges. Természetesen az adatfelvitel sorrendjét a felhasználó maga határozza meg. Az aktuálisan letöltött oldal neve félkövér. Vannak olyan oldalak, melyeken ún. „aloldalak” találhatók. A 7. ábrán például a Fedezetek bontását láthatjuk Ingatlan, Ingóság, Kezes, Egyéb oldalakra. Ilyen még a Vállalkozás adatai oldal, melyet háromfelé osztottunk, a Gazdálkodási adatok, és a Kölcsönszerződés / Bankgarancia / Lízing / Faktoring oldal, ahol a szerződésfajtára és a Törlesztésekre / Vevőkre vonatkozó adatok vannak szétválasztva, valamint az Ügylet oldal. Néhány oldalon a speciális adattartalom miatt több egyedet is szükséges lehet felvinni, ezért ezeken található egy lista a már felvittek kiválasztására, és a , nyomógombok. Ilyenek például a Gazdálkodási adatok, Ügyfélcsoport és Fedezetek oldalak. A felhasználók tájékoztatása miatt ezen oldalak neve mellett zárójelben jelzi a program a felvitt egyedek számát.
Fontos! Az új kérelem már az első, bármelyik adat beírását és annak mentését követően bekerül az adatbázisba. Akár ki is léphetünk az ügyből vagy a programból, majd visszatérve a Keresés menüpont segítségével megtalálhatjuk és megnyithatjuk a megkezdett kérelmet. Mentés történik akkor, ha átlépünk egy másik oldalra, vagy a minden oldal végén megtalálható nyomógombra kattintva.
Egy-egy adatfelviteli oldalon bármilyen sorrendben felvihetjük az adatokat az egér segítségével, de a TAB billentyű használatával a megjelenítési sorrendet is követhetjük. Az 1. Melléklet: Új kérelem rögzítésének adatfelviteli oldalai fejezetben egymás után láthatóak az oldalak, melyek mélyebb megismerése a program használatával lehetséges, a kézikönyv önmagában erre nem elegendő.
6.1.1 Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel felvitele Az ASZK Folyószámlahitel kérelem felvitelére megjelenő oldalak egyszerűsített felülettel rendelkeznek. Nem kerülnek bekérésére a Gazdálkodási adatok oldal adatsorai. Adattartalmuk szerint az ASZK hitelkonstrukcióra jellemző speciális adatokkal bővült a rögzíthető adatok köre. Működésüket tekintve nem különböznek a többi szerződésfajtához tartozó oldalaktól. A 2. Melléklet: ASZK kérelem rögzítésének adatfelviteli oldalai fejezet tartalmazza az adatrögzítés oldalait.
6.1.2 Új kérelem rögzítése korábban rögzített ügylet adatainak másolásával Egy korábban már rögzített ügylet adatai alapján létrehozhatunk egy új kérelmet az ügylet zöld menüjében található gombra kattintva. Az eredeti ügylethez tartozó adatcsoportok közül a felhasználó kijelölheti, hogy melyiket akarja az új ügybe átmásolni. Az ügy másolásával egy új kérelem létrehozása és megnyitása történik új ügylet azonosítóval, ahol a kérelem státusza 1: banki rögzítés alatti.
6.1.3 A törlesztések automatikus felvitele A kölcsönszerződés, bankgarancia és lízing szerződésfajták esetén a Törlesztések aloldalon lévő nyomógomb segítségével lehet felvinni a törlesztő részleteket. Amennyiben több, azonos összegű és gyakoriságú részlet tartozik az ügyhöz, akkor az nyomógombbal jelentősen könnyebben lehet rögzíteni ezeket. Az eljárás működése: adjuk meg az automatikusan rögzíteni szándékozott törlesztések első és utolsó dátumát, majd a törlesztő összeget és annak gyakoriságát, időszakosságát. A „Hónap végéhez igazít” funkció bekapcsolása azt jelenti, hogy az időszakon belül a hónapok utolsó naptári napja lesz a törlesztés napja, „Nem” jelölése esetén a megadott első dátum szerinti napokra esik a törlesztés. (Ez – mint a lenti példában is látszik – akár a törlesztések számában is jelenthet eltérést.) A törlesztések felvitele kombináltan is történhet, az ismétlődőek az , az egyediek az nyomógombok segítségével. A gombbal lehet kitörölni minden felvitt törlesztést, egy-egy részletet pedig a sor végén található ikon megnyomásával törölhetünk. A nyomógombsor a törlesztések elején és végén is megtalálható annak érdekében, hogy amennyiben sok törlesztés került rögzítésre, ne kelljen le-fel görgetni a műveletekhez.
9. ábra: Példák automatikus egyenletes tervtörlesztés felvitelre 6.1.3.1 Változó tőketörlesztésű (annuitásos) és deviza hitelek kezelése A változó törlesztő részletek rögzítésére az iBaHiR programba beépítésre került egy – a hitelintézetekben is alkalmazott – annuitásos képlet, melynek segítségével a tervtételek praktikus, könnyű rögzítésére egy automatizmus ad lehetőséget. A kezességi kérelem felvitelekor a Kölcsönszerződés / Törlesztések oldalon az [Automatikus] gomb megnyomása után az Annuitás aloldalt kell kiválasztani. A mezőket értelemszerűen a megfelelő értékekkel kell feltölteni. A [Mentés] nyomógombra történő kattintás után a tervadatok létrejönnek az annuitás képletének alkalmazásával. Ezt a szokásos módon lehet korrigálni érvényesítésig, ha szükséges. Lényeges előfeltétele az annuitásos tervek rögzítésének, hogy a kérelem Kölcsönszerződés oldalán „A tőketörlesztés az annuitás szabálya szerint történik?” kérdésre igen jelölést tegyen a felhasználó.
6.1.4 Devizahitelek kezelése A kezességi kérelem rögzítésekor az Ügylet oldalon található Forráskód (ügylet devizajellege) listában ki kell választani a „deviza” értéket, majd menteni az oldalt. Ezt követően a program automatikusan devizahitelként kezeli a kérelmet, mely az ügy Összefoglaló oldalán is feltüntetésre kerül (kezelés módja). Kötelezően kitöltendő még a devizanem és a devizaárfolyam, valamint a kölcsön összegének megadása forintban és devizában is. Utóbbiak egymáshoz való megfelelőségét a megadott devizaárfolyam alapján a program is ellenőrzi, és az elírást/elszámolást jelzi a kérelem ellenőrzésekor. A tervtörlesztések megadása, illetve a fennálló tőkeegyenleg közlése is devizában történik az előző pontokban leírt módon.
6.1.5 Fedezetek hozzáadása A Fedezetek oldal aloldalain – hasonlóan a Gazdálkodási adatok, Ügyfélcsoport és Törlesztések oldalakkal – több elem vihető fel az ügyhöz. A már rögzített elemek az oldalak elején található listában összegyűjtve láthatók, és valamelyik kiválaszthatása után a kiválasztott fedezet adatai betöltődnek. A felvitt elemek számát az oldal neve melletti zárójeles szám is mutatja.
11. ábra: Fedezetek megtekintése Ha még nincs az ügyhöz fedezet rögzítve, vagy egy következőt is fel akarunk vinni, akkor a nyomógombot kell használni. A helytelenül felvitt elem a nyomógombbal törölhető. A gomb megnyomására a kiválasztó lista kiegészül egy (egyelőre névtelen) elemmel, a zárójeles számérték nő eggyel, és betöltődnek az üres adatfelviteli mezők. Megadva az elem adatait, mentés után a kiválasztó listában az elem neve (ingatlannál például az irányítószám, város és helyrajzi szám összesítése) felülíródik.
6.1.6 Szöveges jelentés Az időszakos ügyletminősítéshez az Alapítvány szöveges jelentést kér a pénzügyi intézményektől azon adósokra vonatkozóan, akik összes fennálló kötelezettsége (a 43-51-es státuszú ügyeinél) meghaladja a 100 millió forintos összeget. A szöveges jelentést a kezesség zöld menüsorán lévő gombra kattintva érhetjük el azoknál az ügyleteknél, melyek ügyfelére a pénzügyi intézménynek ki kell (vagy a későbbiekben kellett már) azt tölteni, mert a vállalkozás helyzete a leírt feltételnek megfelel. A kitöltött szöveges jelentés pdf formátumban a PDF Nyomtatványok menüpont alatt kinyomtatható, és aláírását követően továbbítandó az Alapítvány számára.
A pénzügyi intézmények értesítést kapnak szöveges jelentési kötelezettségükről a minősítési időszak nyitások alkalmával az iBaHiR Üzenőfalának Intézendők oldalára. A jelentés ügyfélhez kötődik, nem ügylethez, viszont az iBaHiR „ügyletcentrikus”, ezért ha több ügylete is van azon vállalkozásnak, melyről szöveges jelentést kell kitölteni, akkor minden ügyleténél megjelenik az új menüpont, és bármelyiknél kitölthető a jelentés, mely csak az időszaki nyitás idejéig szerkeszthető.
6.2 Keresés Ha egy már megkezdett, elmentett kérelmet, vagy egy kezességet akarunk megkeresni, akkor a Keresés menüpontba lépve tehetjük azt meg. A gyors és hatékony keresés érdekében többféle paramétert is megadhatunk az ügy jellemzői közül. Néhány szűrőfeltétel esetén biztosan egy rekord lesz a találat, míg más paraméternél több ügy is lehetséges. Valamely feltétel megadása pedig túl sok találatot hozhat. Amennyiben a találati rekordok száma nagy, érdemes tovább szűkíteni a keresést más paraméterek megadásával, mivel a paraméterek természetesen kombináltan is megadhatók.
Például Státuszcsoport: aktív ügyek, Szerződés típus: bankgarancia és Kezességi levél kelte: 2007.0101-2007.12.12 szűrőfeltételek mellett a találati listában lesz az összes olyan ügy, mely mindegyik feltételnek egyszerre megfelel.
Azon kereső mezők esetén, melyek nem legördülő menü segítségével állíthatók be a keresett értékek, a kereső mindazokat a kezességi ügyeket a találati listára teszi, melyek a kereső mezőbe rögzített jelsorozattal kezdődnek.
Mint például ha a keresett vállalkozás neve Kovács Bt., és azt írjuk be a Vállalkozás neve mezőbe, hogy Kov, akkor az összes Kov kezdetű vállalkozás ügye bekerül a találatok közé, pl. Kovalszki és Tsa, Kovács Kft.
A keresési feltételek köre tovább bővült a Termékkonstrukció, Aktív ügyintéző, Módosítás állapota, Esemény állapota megadható paramétereivel. Az Aktív ügyintéző listában azon felhasználók találhatók, akik a bejelentkezett felhasználó hatáskörébe tartozó ügyekhez kapcsolódnak. Az alábbi képen láthatók a megadható keresési feltételek. Amely paraméternél beállított érték szerepel, azaz a keresés az alapján történt, annak címkéje félkövér stílusú lesz.
13. ábra: Keresés szűrési lehetőségei A keresés eredményének két kimenete lehetséges: megjeleníthetjük a találati listát a képernyőn, vagy exportálhatjuk xls fájlba. (Utóbbi tulajdonképpen egy új kimutatás típust jelent.)
6.2.1 Keresés eredménye felületre A keresési feltételek megadása után a gombot meg kell nyomni. Ez követően az alábbi képen látható szerkezetű találati listát kapunk. A lista működése az 5. fejezetben leírtak szerinti. Ha úgy gondoljuk, hogy további paraméter megadása szükséges, mert túl sok találatunk van, amelyben nehéz megtalálni a keresett ügyet (mint az alábbi képen is), vagy teljesen mást akarunk keresni, akkor más szűrési feltételek beírása után ismét meg kell nyomni a gombot, és új listát kapunk. A képernyőn a keresési feltételeknek megfelelő találati lista jelenik meg.
14. ábra: Ügy találati lista A találati lista utolsó oszlopában néhány ügynél a törlést jelző ikon (piros X) látható, mellyel az adott ügy törölhető.
Figyelem! Kérelem törlése csak a rögzítés befejezését megelőzően lehetséges, tehát az 1-es státuszú ügyek esetében, mert azt követően az ügy érvényesítésre vár, és a rögzítő számára már nem módosítható, így nem is törölhető. Érvényesítést követően az ügy az Alapítvány munkatársaihoz kerül, elbírálását követően pedig kezességgé válik. Kezességet nem lehet törölni. A kérelmet csak a kérelem létrehozója törölheti ki, azaz aki elkezdte a rögzítését.
A kérelem törlése művelet természetesen naplózásra kerül.
6.2.2 Összefoglaló oldal Ha a találati lista bármely sorát kiválasztjuk egy egérkattintással, akkor belépünk az ügybe, megnyitjuk azt. Egy új menüsort kapunk (a szürke helyett zöldet), és az ügy Összefoglaló oldalán állunk. Ezen az oldalon olyan praktikus információk vannak összegyűjtve az igénylésből, melyeket megnézve rálátása nyílik a felhasználónak az ügyre, és lehetséges, hogy már innen megkapja a számára szükséges információt. Arra is alkalmas ez az oldal, hogy a felhasználó vizuálisan ellenőrizni tudja, hogy a megfelelő ügyet választotta ki (akár véletlenül is lehetséges egy másik ügyre kattintani), mielőtt elkezd azon valamilyen művelet végrehajtani.
15. ábra: Összefoglaló oldal Amennyiben az ügyről további részletekre van szükségünk, a Kérelem szerkesztése vagy a Kezesség megtekintése menübe lépve megkapjuk az adatfelviteli oldalakon az ügy összes adatát. Amíg a kérelem szerkeszthető az adott felhasználó számára, addig szerkesztés van a menüsoron, ha már nem módosítható a kérelem, vagy már kezesség, akkor megtekintés.
6.2.3 Keresés eredménye fájlba A találati listát Excel fájlba is exportálhatjuk az gomb segítségével. Hatására egy párbeszédpanelen kiválaszthatjuk, hogy a fájlt megnyitjuk, vagy mentjük a számítógépünkre.
Az Excel tábla részletes információt ad a találati lista ügyleteiről. Az alábbi ábra mutatja az átadott adatok oszlopait.
16. ábra: Találati lista export tartalma Az xls fájlban természetesen lehetőség van a részletes információk alapján a lista további rendezésére, szűrésére, ezzel újabb kimutatások készítésére a felhasználó igényei szerint.
6.3 Ellenőrzés Mint már fentebb említettük, a kérelem és kezességmódosítás bármilyen állapotában elmenthető. Nem kerül viszont addig „átadásra” az Alapítványnak (pontosabban nem látszik addig az általuk használt programban, hiszen már az adatbázisukban van az ügy), míg az érvényesítés meg nem történik. Annak viszont egyik előfeltétele a kérelem vagy módosítás ellenőrzése, illetve hogy az ellenőrzési lista üres legyen. Az iBaHiR alkalmazásba beépítésre kerültegy sokelemű ellenőrzési szempontlista, mely mezőszintű vagy több mezőt is érintő szabályokat tartalmaz. Az ezektől való eltérés többségében kizárja az engedélyezést, néhány viszont csak figyelmezteti az ügy rögzítőjét valamely hiányosságra.
Hasznos információ! Ha az összefoglaló oldalon állva lépünk az Ellenőrzés menübe, akkor a teljes ellenőrzési listát megkapjuk. Ha viszont valamelyik adatfelviteli oldalról kattintunk az Ellenőrzés menüpontra, akkor oldalanként sorolja fel a program a hibákat, tehát csak az adott oldalhoz tartozó hibákat látjuk.
Amelyik oldalon van hiba, annak a címe piros, amelyiken csak figyelmeztetés található, azt sárga szín jelöli, amelyiken nincs hiba, az szürke marad. A kizáró hiba üzenete félkövér, a figyelmeztetőé normál betűstílusú, így egy oldalon belül is megkülönböztethetjük a két típust.
17. ábra: Ellenőrzési lista Ebben a nézetben is lépegethetünk az oldalcímeken, megtekinthetjük, hogy milyen hibák vannak. Visszatérve a szerkesztésbe (Szerkesztés menüpontot választva), arra az oldalra áll a program, amelyiken az Ellenőrzésben voltunk utoljára. Ha kijavítunk egy vagy több hibát (akár több oldalon is), mentünk és ismét Ellenőrzésbe lépünk, akkor már frissített listát kapunk, amiben a javítottak nem szerepelnek. Így váltogatva a szerkesztés és ellenőrzés nézetek között elérhető, hogy a folyamat végén a kérelem hibátlan és ezzel érvényesítésre átadható legyen. Amennyiben a rögzítő úgy dönt, hogy készen van, utolsó teendője, hogy az Érvényesítés menüben bejelöli a kérelem rögzítése befejezve pontot és elmenti azt. Ezt követően a kérelem 3-as státuszú lesz.
18. ábra: Rögzítés befejezése
6.4 Érvényesítés A felvitt kérelem mindaddig nem lesz átadva az Alapítványnak, míg az érvényesítése meg nem történik. A rögzítő és érvényesítő a rendszer által kerül az üggyel összerendelésre automatikusan. Amelyik belépett felhasználó elkezdi egy új kérelem felvitelét, azt a rendszer rögzítőként menti el, aki pedig érvényesíti a kérelmet, értelemszerűen az érvényesítője lesz.
Figyelem! Rögzítő lehet kezelő vagy érvényesítő szerepkörű felhasználó is, de ügyet érvényesíteni csak érvényesítő tud. Ha a hitelintézethez be van állítva a 4 szem elv, akkor a kérelem rögzítője és érvényesítője nem lehet ugyanaz a személy.
19. ábra: Érvényesítés Amennyiben az érvényesítő a kérelemben még problémát talál, akkor a Kérelem visszaküldése rögzítésre jelölést teszi meg, mely után a kérelem a rögzítő és érvényesítő számára ismét szerkeszthetővé válik, és 1-es státuszú lesz; majd ismét jelölni kell, hogy a rögzítés befejezésre került. Természetesen a kérelemben nem lehet az ellenőrzési szabályok szerinti hiba már a rögzítés befejezésekor sem, tehát az érvényesítő nem ilyen okból adja vissza a kérelmet ilyenkor. Ha az érvényesítő szerepkörű felhasználó áttekintve a kérelmet megfelelőnek találja azt, bejelöli a Kérelem érvényesítése jelölőnégyzetet. Ezt követően a kérelem 11-es státuszú lesz. A Kérelem érvényesítése jelölését követően automatikusan bejegyzésre kerül az adott nap a Hitelintézeti érvényesítés dátuma mezőbe, amely az összefoglaló oldalon is fel van tüntetve, illetve az ügy láthatóvá válik az Alapítvány munkatársai számára. Elbírálását követően kezesség lesz, a továbbiakban már nem módosítható, csak dokumentált kezességmódosításként. Ha az ügyletre a „két szem elv” vonatkozik, tehát az ügy rögzítője egyszersmind az ügy érvényesítője is lehet, akkor a rögzítés befejezése és az érvényesítés egy lépésben végrehajtható. Ekkor az Érvényesítés menüpontra kattintva az alábbi ablakkal találkozunk.
20. ábra: Kérelem rögzítésének befejezése és érvényesítése Az érvényesítés folyamata üzenetküldéssel is támogatott, ezt ismerteti bővebben a 8.5.2 fejezet. Kezességmódosítás során az ellenőrzés és érvényesítés funkciók folyamatlépései teljesen megegyeznek.
6.5 Aktív ügyintéző kezelés Minden ügyletnek van egy aktív ügyintézője. Az aktív ügyintéző kapja meg az ügyletről szóló üzeneteket. A kérelem létrehozásakor a rögzítő lesz az aktív ügyintéző, a későbbiekben azonban ez megváltozhat.
6.5.1 Aktív ügyintéző megváltoztatása folyamathoz kapcsolódóan Az ügylettel kapcsolatos lépések során az adott lépést végrehajtó ügyintézőnek lehetősége van arra, hogy ő maga váljon az ügylet aktív ügyintézőjévé. Erre az alábbi műveletek végrehajtásakor van lehetőség:
Igénylőlap érvényesítése Kezességmódosítás rögzítése Kezességmódosítás érvényesítése Események érvényesítése.
hatáskörű aktív ügyintézőt. Mindkét hatáskörön belül elsősorban érvényesítő, ha ilyen nincs, akkor kezelő szerepkörű ügyintéző kapja az ügyet. Ez az automatizmus lép életbe akkor, ha egy aktív ügyintéző felfüggeszti, kizárja magát. Ha az aktív ügyintézőnek megszűnik a munkaviszonya, a pénzügyi intézményi adminisztrátornak gondoskodnia kell arról, hogy deaktiválandó felhasználó aktív ügyeinek továbbra is legyen aktív ügyintézője. Erről bővebben lásd a 6.5.4 fejezetet.
6.5.3 Saját ügyek átadása Az aktív ügyek kezelésére jogosult felhasználók (lásd 2.2.2.1 fejezet) jogosultak a saját ügyleteiket egyesével vagy csoportosan átadni másik aktív ügyintézőnek. Ezt a főmenü menüpontra kattintva tehetjük meg.
22. ábra: Aktív ügyintéző átadás A Jelenlegi aktív ügyintéző rovatban a belépett felhasználó szerepel. Az Átadható ügyek listából jelöljük ki és tegyük át az Átadandó ügyek listába a megfelelő ügye(ke)t. Ezután a rendszer keres olyan lehetséges új aktív ügyintézőt, akinek a hatásköre és szerepköre alapján át lehet adni az ügye(ke)t, ezért az ügyek kiválasztásáig nem választhatunk új aktív ügyintézőt. Válasszuk ki az Új aktív ügyintézőt, majd állítsuk be az érvényesség kezdetét, és ha tudjuk előre, akkor az érvényesség végét is. Az Érvényesség kezdetének megadása tehát kötelező. Ha üresen hagyjuk az Érvényesség vége mezőt, akkor mindaddig a megadott ügyintéző lesz az ügylet aktív ügyintézője, amíg az Érvényesség vége mezőbe érték nem kerül. (Vagy úgy, hogy azt utólag kitöltik, vagy úgy, hogy az ügyletet átadják másik ügyintézőnek.)
6.5.4 Kezesség aktív ügyintézőjének megváltoztatása Az erre jogosult felhasználó (2.2.2. fejezet) a hatáskörébe tartozó nem lezárt ügyleteknek megváltoztathatja az aktív ügyintézőjét. Erre szükség lehet például akkor, amikor egy ügyintézőnek megszűnik a munkaviszonya. Ekkor a felhasználó deaktiválása előtt a hozzá tartozó ügyletekhez új aktív ügyintézőt kell hozzárendelni. Ezt a főmenü menüpontra kattintva tehetjük meg. Ez a folyamat annyiban tér el a 6.5.3. fejezetben leírtaktól, hogy itt a Jelenlegi aktív ügyintéző rovatban tetszőlegesen választhatunk olyan ügyintézőt, akinek van a hatáskörünkbe tartozó ügye.
6.6 Előminősítés A funkció 2009 augusztusában került bevezetésre. Kialakítása azért vált szükségessé, mert az AVHGA olyan egyedi megállapodásokat is köt a pénzügyi intézményekkel, mely szerint csak bizonyos adósminősítésű vállalkozás esetében vállalja az Alapítvány az adott termékkonstrukcióban a kezességnyújtást, melyről a hitelintézet előzetesen az iBaHiR előminősítés funkciójában tud tájékozódni. A hitelintézeti felhasználók egy kérelem Alapítvány felé továbbítását megelőzően, az adósminősítéshez szükséges adatok megadása után tájékoztatást kaphatnak az ügyfél várható minősítési eredményéről. Ezt követően döntheti el a hitelintézet, hogy felviszi és továbbítja a kezességi kérelmet, vagy nem kéri az Alapítvány kezességvállalását. A felvitt előminősítés menthető, kereshető, módosítható, nyomtatható és törölhető a rögzítő felhasználó számára, illetve lehetőség van a mentett adatok új kérelembe történő konvertálására.
6.6.1 Új előminősítés felvitele A főmenü Új előminősítés menüpontja segítségével lehet egy vállalkozás előminősítését elvégezni az iBaHiR alkalmazásban. A menüpont működése megegyezik az új kérelem felvitelével, viszont itt csak két adatfelviteli oldal található, hiszen csupán a minősítéshez szükséges adatok bekérése elegendő. Az első adatfelviteli oldal tartalmazza a vállalkozás főbb adatait. A második oldal a Gazdálkodási adatok, mely teljesen megegyezően működik a kérelem ugyanezen oldalával. Két aloldala van, a vállalkozás gazdálkodási formájától függően az Éves beszámoló vagy az SZJA bevallás aloldalt kell kitölteni az évszám és a típus megadásával, akár több évre vonatkozóan. Az adatfelvitel az előminősítés esetében is megszakítható, hiányosan is menthetők az adatok, kiléphetünk. A Keresés funkció segítségével később ismét visszatérhetünk, vagy már egy rögzített adat, például a vállalkozás keresési feltétel megadásával, vagy a státuszcsoportban az Előminősítés alatti ügyek kiválasztásával. Az ügy megnyitásakor az Összefoglaló oldalra lép a program, melynek adattartalma jóval kevesebb, mint a kérelemé. Az előminősítés tulajdonképpen egy 0. státuszban lévő ügy. Az előminősítési ügy is törölhető a rögzítője számára a találati lista sor végén lévő piros x ikonnal, ha még sincs szükség az ügyre.
6.6.2 Előminősítés ellenőrzése Az előminősítési ügyben a vállalkozás adatainak felvitelét követően az adatok helyessége ellenőrizhető az Előminősítés ellenőrzése menüponttal. Működése, az ügy szerkesztése és ellenőrzése összefüggő alkalmazása teljesen megegyező a kérelemével. Értelemszerűen csak azok az ellenőrzési szabályok érvényesülnek itt, melyek a felvitt adattartalommal vannak összefüggésben.
6.6.3 Előminősítés eredménye Az előminősítési adatok felvitelének célja természetesen az, hogy a pénzügyi intézmény előzetes információt kapjon arról, hogy a rögzített vállalkozás várhatóan milyen adósminősítési eredményt kapna az Alapítványnál alkalmazott minősítési szabályok alapján, amennyiben a kezességi kérelem továbbításra kerülne. Az Előminősítés eredménye menüpontra kattintva az iBaHiR megjeleníti az ügyfél minősítési osztályzatát. Amennyiben az ellenőrzésben kizáró hiba van, az előminősítés nem hajtható végre.
6.6.4 Előminősítés nyomtatványa A PDF nyomtatványok menüpontban az előminősítés alatti ügy esetén csak egy elem található, az előminősítés felvitt adatait megjelenítő nyomtatvány. Választásakor egy új böngésző lapon megnyílik a dokumentum, mely menthető a kliens számítógépre vagy nyomtatható. A nyomtatványt egyébként nem kell továbbítani az AVHGA felé, használata opcionális, amennyiben a felhasználó a felvitt adatok áttekintéséhez praktikusnak találja.
6.6.5 Előminősítés kérelemmé alakítása Amennyiben a pénzügyi intézménnyel kötött egyedi megállapodásnak (termékkonstrukciónak) megfelel az eredményül kapott előminősítési osztályzat, akkor az itt rögzített adatokat nem szükséges ismét felvinni egy új kérelembe, hanem az előminősítési ügy kérelemmé konvertálható az Kérelemmé alakítás menüpont segítségével. A kérelemmé alakítás csak abban az esetben lehetséges, ha az ellenőrzés szempontjából az ügy adatai megfelelőek. Kérelemmé alakítás során a felhasználónak ki kell választania, hogy mely szerződésfajtájú (kölcsönszerződés, bankgarancia(keret), faktoring, lízing) kérelembe szeretné „áthelyezni” az adatokat. Az átalakítást követően az új kérelem nyílik meg, az ügy menüsora zöld, státusza 1 – banki rögzítés alatti, és a vállalkozás előminősítési adatait már tartalmazza. A kérelem rögzítése folytatható.
6.7 Előszűrés Bizonyos egyedi termék megállapodások esetében a funkció lehetőséget biztosít arra a pénzügyi intézmény számára, hogy a hitelszerződés megkötése előtt tájékozódjon egy esetleges kezességnyújtás lehetőségéről. Jelenleg egyetlen ilyen egyedi termék esetében használható az iBaHiR Előszűrés funkciója, az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel (továbbiakban ASZK).
6.7.1 Előszűrés adatrögzítés felülete Az iBaHiR új, előszűrő felületén megadhatóak a jövőbeni igénylés legszűkebb, elvárt adatköre:
igénylő alapadatai
kezes(ek) alapadatai
további fedezetek tulajdonosainak alapadatai.
A megadott információk segítségével a rendszer el tudja végezni a szükséges keresztellenőrzéseket: az adósra, kezes(ek)re és fedezettulajdonosokra vonatkozóan, a kizárások esetleges fennállását.
Az Előszűrés adatok felületen, az adatbekérő mezők kitöltését követően a {Ellenőrzés} funkciógomb megnyomásakor a rendszer elvégzi a mezőkitöltésre vonatkozó ellenőrzéseket, melyet az Előszűrés ellenőrzése/eredménye felületre való átlépéssel tekinthetünk meg. Ezen a felületen egyrészt az adatrögzítés kitöltési hibái jelennek meg, másrészt az adott termékkonstrukció szerinti tartalmi vizsgálat eredményét mutatja meg. Ez utóbbi csak akkor jelenik meg, ha kitöltési hibák már nincsenek az adott előszűrés adatkörében.
6.7.3 Előszűrés PDF Nyomtatvány Az Előszűrés során megkapott eredmények egy adott formátumú dokumentumban kinyomtathatóak. Az eredmények exportálására az Előszűrésen belül a PDF Nyomtatványok felületen van lehetőség. A nyomtatványban megjelennek: a. az előszűrés során megadott adatok, b. az elvégzett vizsgálatok eredményei is, amelyek az Előszűrés eredménye felületen megjelennek.
6.8 Eseménykezelés Az események célja, hogy azokon keresztül a hitelintézetek folyamatosan tájékoztathassák az Alapítványt az ügylettel kapcsolatban történt változásokról. Az események segítségével például naprakészen tarthatják egyenlegeiket, ügyeiket, jelezhetik az ügyfél törlesztésbeli elmaradását vagy előtörlesztését, vagy akár meg is szüntethetnek ügyletet. Az események kezelése az ügyekhez kapcsolódik, ezért az ügy menüsorán lévő Esemény menüpontból indítható. Az eseménytípusok az ügylet egy megadott fázisában értelmezhetőek, ezért az ügylet státusza meghatározza, hogy milyen típusú eseményt vihetünk fel az adott ügylethez. Az eseménytípusok három főbb csoportja létezik az iBaHiR alkalmazásban: alapítványi beavatkozás nem szükséges (automatikus) alapítványi beavatkozás, ellenőrzés szükséges (átvezetéses) alapítványi kezdeményezésű események. Működésüket tekintve: az első csoport eseményei automatikusan, érvényesítésüket követően átvezetődnek, a második csoport eseményeihez az Alapítvány valamely munkatársának kézi átvezetése szükséges (a Garancia rendszerben), a harmadik csoport eseményeit pedig csak alapítványi hatáskörű felhasználó választhatja, más felhasználó listájában meg sem jelennek. A szerepköröket tekintve: az első két csoport eseményeit kezelő és érvényesítő szerepkörű felhasználó kezdeményezheti, a harmadik csoportba tartozókat csak alapítványi hatáskörű felhasználók vihetik fel. Az Esemény menübe lépve kezdeményezhetünk új eseményfelvitelt, valamint itt nézhetjük meg az ügyhöz tartozó már felvitt eseményeket is. A listában láthatóak az esemény adatai: esemény dátuma, típusa, kapcsolódó összeg, az esemény státusza. Az nyomógombbal kezdeményezhetjük az ügyhöz új esemény felvitelét. Meg kell adnunk az esemény adatait, melyek eseménytípusonként eltérhetnek (dátum, összeg, leírás). Mentést követően az esemény bekerül a listába. A következő ábra mutatja az események egy lehetséges listáját.
Figyelem! Az eseményeket – hasonlóan a kérelemhez és a kezességmódosításhoz, és függetlenül attól, hogy melyik csoportba tartozik (tehát hogy átvezetéses vagy sem) – érvényesíteni kell, melyet természetesen csak érvényesítő szerepkörű felhasználó tehet meg az adott ügy (zöld) menüsorán lévő Érvényesítés menüpontban.
Hatása az ügyre (érvényesítés vagy átvezetés után) beillesztése új ténytörlesztési sorként, és egyenleg módosítása, valamint beillesztés új kamatfizetés sorként
esemény után 24-es státuszba kerül, majd rögzítés után 25-ös státuszba. Érvényesítés után ismét 11-es státuszba. módosul az ügyfél éves nyilatkozat fajtája (éves beszámolóról SZJA bevallásra vagy fordítva) az ügy 19 (igénylés visszavonva) státuszú lesz az ügy 74 ((kezességi levél visszavonva) státuszú lesz beillesztése új ténytörlesztési sorként, elmaradt kamat összegével kamatfizetés bejegyzés, az ügy 71 (kezességi szerződés lezárva) vagy 75 (lejárat előtt megfizetve) státuszú lesz beváltási határidő módosítása A beváltás elutasítása a pénzügyi intézettel kötött kölcsönös megállapodás alapján történt a kezelési költséggel (0Ft) csökkentett Garancia díjról 0 Ft-os díj jóváíró számla kerül kiállításra.+ Kérdés: A hitelintézet aláírta és visszaküldte a közös megegyezést? (Igen/Nem) automatikus számla az ügy 49 (hitelfelmondás bejegyezve) státuszú lesz az ügy 43 (szerződés hatályba lépett) státuszú lesz
Hatása az ügyre (érvényesítés vagy átvezetés után) A kezesség aktív státuszba <43, 49> kerül. az ügy 72 (végrehajtás után lezárva) státuszú lesz automatikus számla, az ügy 72 (végrehajtás után lezárva) státuszú lesz az ügy 77 (megszűnt hatálybalépés előtt) státuszú lesz az ügy 74 (kezességi levél visszavonva) státuszú lesz az ügy 81 (per alá vont kezesség I. fokú ítéletig) státuszú lesz az ügy 82 (per alá vont kezesség elmarasztaló ítélettel) státuszú lesz az ügy 76 (kezesség megszüntetve) státuszú lesz
6.8.1 A tőkeegyenlegek korrigálása Az Alapítvány mindenkori Üzletszabályzata meghatározza (2010 évben ÜSZ. VIII. fejezet), hogy a pénzügyi intézményeknek adatszolgáltatási kötelezettségük van az aktív kezességi ügyeikkel kapcsolatban. Kiemelkedő jelentőséggel bír a fennálló tőke- és kamategyenlegek kezelése, a valóságnak megfelelő egyenlegek folyamatos közlése, melyre az iBaHiR alkalmazásban események felvitelével van lehetőség. A pénzügyi intézmények számára – amennyiben szükséges – az ügyek tőkeegyenlegének illetve kamatelmaradásának közlésére a Tőkeegyenleg és kamatelmaradás közlése (TKE) esemény ad lehetőséget. Azoknál az ügyeknél, melyeknél a tervek szerint történik a tőke rendezése, nem szükséges esemény felvezetése, mert az időszaki zárás alkalmával (minden tárgyhónapot követő 8. munkanapon) a tervezett tőketörlesztések átvezetésre kerülnek tényként. Ez mindaddig megtörténik, amíg a pénzügyi intézmény elmaradást, vagy túlfizetést nem jelent.
Tehát mindaddig nem kell TKE eseményt felvinni, amíg az ügyfélnek nem keletkezett elmaradása, vagy nem fizetett előleget – a kezességi kérelemben megadott tervtörlesztéshez képest (kivéve, ha kamatelmaradással kapcsolatos információt akarunk rögzíteni).
37
iBaHiR felhasználói kézikönyv
Hitelintézeti ügyintézői funkciók
6.8.2 Elmaradás (nemfizetés) közlés Amennyiben az ügyfélnek az esedékességet követően elmaradása keletkezett, a pénzügyi intézménynek ezt Tőkeegyenleg és kamatelmaradás közlése (TKE) eseményben kell jelentenie az Alapítvány felé. Az eseményben a pénzügyi intézmény jelenti a fennálló tőkeegyenleget és az elmaradást. Ilyenkor az Előtörlesztés mezőbe 0-t kell írni. Ha kamatelmaradás is van, akkor azt ugyanebben az eseményben rögzíthetjük. Ekkor a Kamatelmaradás egyenleg kezdődátuma mezőben azt a dátumot kell megadni, amikortól a rögzített elmaradás fennáll.
26.
ábra: TKE esemény elmaradás esetén
Ettől kezdve a rendszer úgy tekinti, hogy az ügyfél „rossz fizető”, és a továbbiakban nem törleszt a terv szerint. Az időszaki zárás a tervezett tőketörlesztés értékével automatikusan növeli az elmaradást és a fennálló egyenleg mindaddig stagnál, amíg az elmaradás kiegyenlítését nem jelenti a pénzügyi intézmény. Amennyiben az ügyfél részéről befizetés történik, de nem egyenlíti ki a teljes elmaradását, és ezt a befizetést a pénzügyi intézmény FTE eseményben jelenti, a rendszer a továbbiakban is mindaddig „rossz fizetőnek” tekinti, amíg a teljes elmaradása befizetésre és jelentésre nem került.
Tehát mindaddig nem kell TKE eseményt felvinni, amíg a fennálló tőketartozás vagy a kamatelmaradás összege nem változik. Ilyenkor továbbra is a nem fizetést feltételezi a rendszer. Ebben az esetben a fennálló tőketartozás és a kamatelmaradás összege stagnál, és a tőkeelmaradás növekszik. Ha az ügyfél folyamatosan elmaradásban van, ezt mindaddig nem kell jelenteni, amíg az ügyfél részéről befizetés nem történik, illetve amíg a kamatelmaradása nem változik.
27. ábra: Terv Tény törlesztések rögzített esemény nélkül A januárban esedékes részletet az ügyfél nem fizette meg (sem tőkehányadot, sem kamatot nem fizetett).
Fennálló tőkeegyenlege 2011. január 12-től (az előző havi időszaki zárástól): 7 800 000 Ft. Tervezett törlesztés értéke 200 000 Ft. Törlesztés esedékessége: 2011. január 17. A jelentés időszaka: 2011. január. Az időszaki zárás napja: 2010. február 13. lesz, eddig kell jelenteni a nem fizetést Ma (rögzítés napja): 2011. január 27. Kamatelmaradás: 5000 Ft.
Az iBaHiR ügy Esemény menüpontjába lépést követően a Típus legördülő listából az TKE eseményt kiválasztva rögzítsük az adatokat. Írjuk a fennálló tőkeegyenleget a Fennálló egyenleg, az elmaradást az Elmaradás mezőbe, míg az Előtörlesztés mezőbe nullát, a Kamatelmaradás egyenleg kezdődátuma mezőbe írjuk be a kamatfizetés esedékességének napját, míg a Kamatelmaradás mezőbe a meg nem fizetett kamat összegét.
Ha az ügyfél kamatelmaradása növekszik, akkor a további TKE eseményben a jelenleg fennálló tőkeegyenleget, a felhalmozódott összes elmaradást, az aktuális kamatfizetés esedékességét és a felhalmozódott kamatelmaradást kell majd megadni. 6.8.2.1.2 Tervtörlesztés részleges és kamatelmaradás teljes megfizetésének rögzítése A fenti eset után 2011. március 3-án az ügyfél rendezi kamattartozását, és további 100 000 Ft befizetést tesz (a tervezett 200 000 Ft helyett). Törlesztés esedékessége: 2011. február 15. Jelentés időszaka: február. Időszaki zárás napja: március 10. Ma (rögzítés napja): március 4. A TKE esemény alábbi felvitelével és érvényesítésével az egyenlegek a valós állapotra állíthatóak (7 700 000 Ft illetve 0 Ft), viszont az ügyfélnek továbbra is elmaradása van (300 000 Ft), ezért a rendszer „rossz fizetőnek” tartja majd az időszaki záráskor.
Törlesztés esedékessége: 2010. március 16. Jelentés időszaka: március. 41
iBaHiR felhasználói kézikönyv
Hitelintézeti ügyintézői funkciók
Időszaki zárás napja: április 12. Ma (rögzítés napja): március 26.
TKE esemény felvitelének adatai Fennálló tőke egyenleg 7 200 000 Ft Elmaradás 0 Ft Előtörlesztés 0 Ft A fenti események a Terv Tény törlesztések ablakban így jelennek meg: esedékesség
terv
tény
dátum
egyenleg
elmaradás
előtörlesztés
2010.12.15
200.000 Ft
200.000 Ft
2011.01.12
7.800.000 Ft
0 Ft
0 Ft
2011.01.17
200.000 Ft
0 Ft
2011.02.15
200.000 Ft
2011.03.16
200.000 Ft
2011.01.27 100.000 Ft 2011.03.04 700.000 2011.03.26
7.800.000 Ft 7.700.000 Ft
200.000 Ft 500.000 Ft
0 Ft 0 Ft
200.000 Ft
A Kamat felületen ez látható: Dátum
Összeg
2011.01.17
5.000 Ft
2011.02.15
-5.000 Ft
6.8.3 Előtörlesztés (túlfizetés) közlés Ha a pénzügyi intézmény ügyfele a tervezett törlesztésnél magasabb összeget fizet be, akkor az TKE eseményt kiválasztva közölni kell a fennálló tőkeegyenleg összegét és a halmozott előtörlesztést a megfelelő mezőkben. Az elmaradás mezőbe nulla értéket kell bevinni. Ez azt jelenti, hogy az előtörlesztéssel csökken a fennálló tőkeegyenleg, és így időben hamarabb fejezi be a törlesztést.
Figyelem! Amennyiben olyan mértékű az előtörlesztés, mellyel a hitel teljes egészben megfizetésre kerül, azaz a fennálló tőkeegyenleg nulla Ft lesz, nem TKE eseményt kell felvinni (erre a program is figyelmezteti a rögzítőt), hanem Hitel teljes kiegyenlítése (HTK) eseményt, hiszen ilyen esetben – az esemény alapítványi átvezetését követően – a kezesség lezárul.
6.8.3.1 Példák előtörlesztés közlésére 6.8.3.1.1 Előtörlesztés elmaradás mellett Az ügy alaphelyzete: esedékesség terv
Az ügylet tehát 200.000 Ft elmaradásban van, és februárban újabb 200.000 Ft befizetése esedékes. Az ügyfél ennél többet fizet: két befizetés történik: 2011.02.15-én 500 000 Ft és 2011.03.02-án 100 000 Ft. Mindkettőről viszünk fel TKE eseményt az alábbi adatokkal FTE esemény felvitelének adatai
Az első TKE-ben az Előtörlesztés meghatározásánál a ténylegesen befizetett összegből le kell vonni az elmaradást és az adott időszakra vonatkozó tervezett törlesztést. A Kamatelmaradás egyenleg kezdődátumának a második TKE-ben nincs jelentősége, hiszen az egyenleg nem változik. A pontos információ ilyenkor az első TKE dátuma, hiszen ettől a naptól kezdve lett 0 Ft a kamatelmaradás egyenlege, de ilyenkor a mező üresen hagyható.
Figyelem! A második eseményfelvitelkor látható, hogy az előtörlesztés összegét halmozottan kell rögzíteni.
esedékesség
terv
tény
dátum
2011.01.15
200 000 200 000 2010.12.11.
11 000 000
0
0
2011.02.15
200 000
0 2010.12.29.
11 000 000
200 000
0
500 000 2011.02.16.
10 500 000
0
100 000
2010.01.25.
200 000 100 000 2010.02.02.
10 400 000
0
200 000
2010.02.25.
200 000
egyenleg
elmaradás előtörlesztés
A Kamat felületen ez látható: Dátum
Összeg
2011.01.27
5.000 Ft
2011.02.16
-5.000 Ft
6.8.4 Egyenlegközlés Ha a pénzügyi intézmény csak egyenleget akar közölni, mert az ügyfélnek sem elmaradása, sem előtörlesztése nem keletkezett, akkor az alábbi módon kell eljárnia. A TKE eseményben csak az egyenleget kell kitölteni, az elmaradás és az előtörlesztés mezők tartalmát 0-val kell jelölni. Ez abban az esetben szükséges például, amennyiben egy előzőleg „rossz fizető” ügyfél kiegyenlíti az elmaradását (akkor is nem fizetőnek feltételezzük az ügyfelet, hogy ha csak kamatelmaradása van). A program a következő időszaki zárástól „jól fizetőnek” tekinti majd.
6.8.5 Törlesztés terv szerint történik Amennyiben a pénzügyi intézmény ügyfele a tervnek megfelelően törleszt, akkor a pénzügyi intézménynek nem kell jelentenie. A rendszer azt feltételezi, hogy az ügyfél a továbbiakban is terv szerint törleszt, így az elmaradása nulla. A fennálló tőkeegyenleg összege terv szerint csökken. Ebben az esetben az esedékes időszaki zárás a tervnek megfelelően csökkenti a fennálló tőkeegyenleget, jelzi tényként a terv összeget, és nulla lesz mind az elmaradás, mind az előtörlesztés összege.
6.8.6 Változó tőketörlesztésű, devizaalapú forint hitel és faktoring ügyletek egyenlegközlése Annuitásos és devizaalapú forint hitel, valamint faktoring ügyletek esetén a TKE eseményben a tervtörlesztéstől való eltérés közlésekor az új egyenleg és elmaradás mellett azt a dátumot is meg kell adni, amelyre ezek az adatok vonatkoznak. A dátum az utolsó esedékes törlesztés és a TKE esemény rögzítés dátuma közé eshet. Minden más tekintetben ugyanúgy kell eljárni az egyenlegközlés során, mint a fentiekben leírtak.
6.9 Gazdálkodási adatok rögzítése éves adósminősítéshez Az Alapítványnak kötelezően el kell végeznie évenként ügyfelei minősítésének felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot az aktív ügylettel rendelkező vállalkozások esetében kell elvégezni, akiknek nincs a tárgyévet megelőző év lezárt gazdálkodási adataival minősítése. Az évenkénti ügyfélminősítés elvégzéséhez az Alapítvány gazdálkodási adatokat kér a pénzügyi intézményektől azon adósokra vonatkozóan, akiknek a kezesség összege eléri az 50 millió forintos összeget, és nem rendelkeznek a tárgyévet megelőző év lezárt gazdálkodási adataival minősítéssel. A tárgyév záró napján, a zárónapi törlesztést is figyelembe véve az 50 millió forint alatti kezességi összeggel rendelkező adósoktól is kér az Alapítvány adatokat, amennyiben nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből az Alapítvány adósminősítő rendszere szerinti pénzügyi mutatókat ki lehet számolni. A pénzügyi intézmények értesítést kapnak adatszolgáltatási kötelezettségükről a minősítési időszak nyitásakor az iBaHiR Üzenőfalának Intézendők oldalára. Az adatok bekérésére vonatkozó üzenetben lévő linkre kattintva nyílik meg az ügyfélminősítéshez szükséges adatok felviteli ablaka. Az adatok rögzítéséhez szükséges ablak megnyitható az ügyfél aktív ügyleteinél megjelenő Gazdálkodási adatok rögzítése éves adósminősítéshez funkciógomb segítségével is. A funkcióra megnyíló ablakban a bekérendő adatok attól függnek, hogy az ügyféltörzsben mi szerepel az éves nyilatkozat fajtájáról. Ha az éves nyilatkozat fajtája Éves beszámoló (társas vállalkozás), akkor a bekérendő adatok a következők:
32. ábra: Éves adósminősítéshez rögzítendő adatok – Éves beszámoló (társas vállalkozás)
Ha az éves nyilatkozat fajtája SZJA bevallás, akkor a bekérendő adatok a következők:
33. ábra: Éves adósminősítéshez rögzítendő adatok – SZJA bevallás Az adatrögzítés – a kérelemhez hasonlóan – megszakítható, később folytatható, [Mentés] nyomógombbal az addig rögzített adatok mentésre kerülnek. Amennyiben minden adat megfelelően felvitelre került, akkor a „A rögzítés befejezésével az adatok véglegesítődnek” négyzetet be kell jelölni, és menteni szükséges. Ezt követően a felvitt adatok már nem módosíthatók. A már rögzített és mentett adatokat alapítványi hatáskörű felhasználó még visszanyithatja az Ügyfél adatok visszanyitása funkcióval, amennyiben a pénzügyi intézményi felhasználó a téves adatrögzítést jelzi az Alapítványnak és kéri a visszanyitást a korrekcióhoz. A funkció a rögzített adatok mentése és az Éves adósminősítés folyamat zárása között aktív, ezalatt van lehetősége a hitelintézeti ügyintézőnek az adatokban módosítást végrehajtani. A Gazdálkodási adatok rögzítése éves adósminősítéshez menüpont és a rögzített adatok az éves adósminősítés folyamata alatt láthatóak, annak zárását, azaz a minősítés tényleges alapítványi elvégzését követően már nem tekinthetők meg.
6.10 Az időszaki zárás Az időszak egy hónap. Az időszaki zárás a tárgyhót követő hónap nyolcadik munkanapján történik meg. Ezt megelőzően kell megtenni az ügyek egyenlegeinek korrekcióját. Az időszaki zárás folyamata: a program megkeresi azon ügyeket, melyeknek a tárgyhónapban van tervtörlesztésük. Ha az ügyfél elmaradásban van (akár tőke-, akár kamatelmaradásban, függetlenül attól, hogy melyik hónapban rögzítették az erre vonatkozó TKE eseményt), akkor az e hónapban esedékes tervtörlesztés nem kerül átvezetésre. Amennyiben az ügyfél nincs elmaradásban, akkor a tervtörlesztés a megadott dátummal és összeggel átvezetésre kerül tényként. A zárásra való felkészülési folyamat segítése végett elkészíthető hitelintézetenként vagy fiókonként a főoldalon lévő menüsor Kimutatások menüpontjában az „Aktív ügyek tőke- és kamategyenlegei” típusú kimutatás.
6.10.1 A kamatelmaradás, -egyenleg kezelése A hitelintézetek számára a Tőkeegyenleg és kamatelmaradás közlése (TKE) esemény lehetőséget ad az ügyek kamategyenlegének folyamatos korrekciójára is, amennyiben ez szükséges. Azoknál az ügyeknél ugyanis, melyeknek nincs kamatelmaradása, csak akkor szükséges esemény rögzítése, hogy ha az ügylete elmaradásban vagy előtörlesztésben van. Az Alapítvány a rendszerében csak a kamategyenleget tartja nyilván. (A kamatoknak nincs tervtörlesztésük, mint a tőkének.) Akkor nincs kamatelmaradása egy ügynek, ha a kamategyenlege 0 Ft. Abban az esetben kell tehát TKE eseményt felvinni, ha a kamat megfizetésében elmaradt az ügyfél. Az eseményben a kamatelmaradás egyenlegét, tehát pozitív számot, vagy nullát kell rögzíteni. Az esemény érvényesítését követően a kamategyenleg negatív előjellel jelenik meg, érzékeltetve, hogy az ügyfél elmaradásban van. Ha az ügyfél rendezi az elmaradását, azt az iBaHiR-ban szintén egy TKE eseményben nulla összeggel kell jelezni. Ha viszont még inkább elmaradása van az ügyfélnek, akkor a TKE eseményben egy újabb negatív összeggel növelhetjük a kamategyenleget negatív irányba. A TKE eseményben megadott Kamatelmaradás egyenleg kezdődátuma nem lehet régebbi, mint az ügyhöz korábban megadott Kamatelmaradás egyenleg kezdődátuma. A kamategyenleg változásairól információt az iBaHiR ügybe lépve a Kezesség megtekintése menüpontban a Törlesztések oldalon talál.
6.11 Kezességmódosítás Az elbírálást követően a kezességi igényből „kezesség” lesz, kezességi levél számot kap, a Kezességi Levél kinyomtatásra kerül. Az üggyel kapcsolatos minden változásváltozás a naplózáson kívül is dokumentált. Azt az üggyel kapcsolatos változást nevezzük kezességmódosításnak, mely változás a hitelszerződés módosítását teszi szükségessé, így módosított Kezességi Levél kiadása is szükséges. A kezességi szerződésmódosítást a hitelintézet kezdeményezi, és azt az Alapítványnak el kell fogadnia, vagyis a módosítás igénylésen szereplő adatokat ellenőrizni kell, majd a módosítást át kell vezetni. Indokolt esetben az Alapítvány azt vissza is utasíthatja. Kezességmódosítás az iBaHiR alkalmazásban kezdeményezhető a módosítani kívánt ügyön a Módosítás / Adminisztráció menüpontban. Új adminisztrációs sor rögzítésével létrejön a Módosítás menü alatt egy új almenüpont „x. módosítás szerkesztése” néven, ezt kiválasztva megkapjuk az új kérelem felvitelénél már megismert adatfelviteli oldalakat, kivéve a gazdálkodási adatok és az ügyfélcsoport adatok oldalakat, melyek ilyen módon még nem módosíthatók. Ha van az adott ügynek már kezességmódosítása, azt is a Módosítás lenyíló menüpontban tudjuk megnézni a „n. módosítás megtekintése” (n: a kívánt módosítás sorszáma) sorra kattintva. Ilyenkor az adatfelviteli oldalakon csak a módosított értékeket látjuk sárgával jelölve, amelyre állva az egérmutatóval megjelenik a jelenlegi érték is.
34. ábra: Új kezességmódosítás kezdeményezése A kezességmódosítás – a kérelem felvitelével azonos módon – bármikor megszakítható, a folyamat elmenthető és később folytatható. A folyamatban lévő módosítás a menüpont listájában szerkesztés néven található meg, míg a rögzítés befejezését követően a módosítás csak megtekinthető. (Lásd az alábbi kép zöld menülistáját.)
35. ábra: Kezességmódosítások listája A kezességmódosítás folyamata az adminisztrációs sor felvitele után megegyezik az új kérelem felviteli folyamattal, azaz az Érvényesítés menüpontban jelezni kell a rögzítés befejezését, ezt követően pedig egy érvényesítő szerepkörű felhasználónak a módosítás érvényesítését. Ezután a módosítás hitelintézeti oldalon már nem szerkeszthető, az AVHGA munkatársainak átvezetésére vár. Átvezetés után a módosított értékek a kezesség megtekintésekor láthatók, a módosítás megtekintésekor pedig a változtatott értékek jelennek meg az oldalakon. A szerkesztés alatt álló kezességmódosítást ellenőrizhetjük. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kérelem ellenőrzési szempontok mellett néhány újabb szabály kerül ellenőrzésre, melyek csak módosítás esetén érvényesülnek. A módosítás szerkesztése során, az adatfelviteli oldalakon a kezesség valamennyi adata megjelenik és szerkeszthető, változtatásuk után a mező sárga színű lesz, és az egérmutatóval felé állva az alkalmazás megmutatja a korábbi értékét. A törlesztések és a fedezetek oldalakon viszont más eljárás alkalmazandó, ezeket az értékeket az oldalakon elhelyezett nyomógomb segítségével átmásolhatjuk az ügyből.
Figyelem! Az értékek átmásolása azt jelenti, hogy az eredeti kezességből kitöröljük őket, majd az itt módosított értékek kerülnek átvezetés után ismét a kezességhez rögzítésre. Tehát ha a kezességmódosításunk nem érinti a törlesztéseket és a fedezeteket, akkor ezeken az oldalakon semmilyen teendőnk nincs.
6.11.1.1 Tervtörlesztések módosítása Ha a tervtörlesztések közül valamelyiket vagy néhányat meg szeretnénk változtatni, akár a dátum, akár az összeg tekintetében, akkor a nyomógomb segítségével másoljuk be valamennyi eredetileg felvitt törlesztést, majd ezeken hajtsuk végre a szükséges módosításokat. A meglévő sorok közül törölhetünk is, valamint újat is tudunk felvinni hozzá. A lényeg, hogy a változások eredményeképpen a tervtörlesztés lista a kívánt dátumokat és értékeket mutassa. 6.11.1.2 Fedezetek módosítása A fedezetek esetében is hasonló az eljárás. Ha bármilyen módosítást szeretnénk az ügyhöz eredetileg felvitt fedezeteken végrehajtani, akkor a – mind a négy fedezet oldalon megtalálható, (bármelyik használható) – nyomógomb segítségével töltsük be valamennyi eredeti fedezetet, és azokon módosítsunk. Itt is lehetőség van újabb fedezet felvitelére, vagy valamely törlésére. Cél, hogy valamennyi fedezettípus tekintetében együttesen az ügyhöz az itt kialakított állapot fog bekerülni átvezetés után.
Ha például az eredeti ügyön volt egy ingatlan, egy ingóság és egy kezes rögzítve, de a módosítások eredményeként az eredeti ingatlanon kívül szükséges még felvinni kettőt, viszont törlendő az ingóság és a kezes, akkor elegendő az ingatlan oldalon az nyomógombot használni. Ennek hatására az eredeti ingatlan betöltődik, az ingóság és a kezes viszont nem, tehát azok majd átvezetéskor törlésre kerülnek az ügy alól. Viszont szükséges még két újabb ingatlan felvitele, melyet az ingatlan oldalon a nyomógombbal eszközölhetünk.
6.11.1.3 Módosítás befejezése, érvényesítése A kezességmódosítás is szabadon szerkeszthető tehát az új kérelemhez hasonlóan, bármilyen részállapotban menthető, és többször is megszakítható a felvitel folyamata. Amennyiben a felhasználó úgy ítéli meg, hogy elkészült, akkor az Érvényesítés menüpontban kell a módosítás rögzítésének befejezését jelezni. Ezt követően egy érvényesítő szerepkörű felhasználónak kell szintén az Érvényesítés menüpontban a kezességmódosítás érvényesítését jelölni, mely után a módosítási kezdeményezés az AVHGA munkatársaihoz kerül. Az iBaHiR alkalmazásban felvitt kezességmódosítás mellett továbbra is szükséges papíron, aláírással ellátva is továbbítani a módosítás igénylő lapját. A kezesség módosítás igénylő lap a PDF Nyomtatványok menüpont alatt elérhető, nyomtatható, mely csak az ügy változott adatait tartalmazza.
6.12 Nyomtatványok Az iBaHiR alkalmazás pdf formátumú dokumentumokat készít, melyek letöltés után megnyithatók, kinyomtathatók. Az ügy (zöld) menüsorán két menüpontban készíthetők el az üggyel összefüggő, az abban felvitt adatokat tartalmazó nyomtatványok. A két menüpont közötti különbség a nyomtatványok előállításánál alkalmazott fejlesztői technológia.
6.12.1 „Régi típusú” nyomtatványok Az iBaHiR indulásakor egy olyan technológiával készültek el a nyomtatványok, melyek felhasználói lekérésüket követően a szerveren tárolásra kerülnek. Az ilyen pdf fájl elkészítéséhez és megnyitásához egy Report Generator segédalkalmazás futtatása is szükséges a szerveren. Ezek a dokumentumok a Nyomtatvány menüpont alatt kérhetők az nyomógomb segítségével. Itt kezdeményezheti a felhasználó az üggyel kapcsolatos alábbi nyomtatványok elkészítését: Nyilatkozat – halászati vállalkozás részére Ellenőrzési lista Az iBaHiR a nyomtatványok listájában felsorolja a kérhető dokumentumokat. A Kérés létrehozva oszlopba jegyzi be a felhasználói kérést. Ha a Nyomtatvány elkészült oszlopban megjelenik egy dátum, és az utolsó oszlopban egy kis pdf ikon, arra kattintva a kész dokumentum letölthető, elmenthető a kliens számítógépre.
36. ábra: a Nyomtatvány menüpontban látható dokumentumok
Igénylőlap (együtt a fedezetekkel) Kezesség módosítást igénylő lap Nyilatkozat fiatal mezőgazdasági termelői minőségről Azonosítási checklist Módosítási azonosítási checklist Általános Szerződési Feltételek 50
iBaHiR felhasználói kézikönyv
Hitelintézeti ügyintézői funkciók
Vállalkozás nyilatkozata A felsoroltak közül mindig csak az látszik a menüpontban, melyet az ügy aktuális állapotában lehetséges előállítani. Így például a Kezesség módosítást igénylő lap és a módosítási azonosítási checklist csak azon ügyek esetén választható a menüből, ha az ügynek van folyamatban lévő (átvezetés előtti) módosítása.
37. ábra: példa a PDF nyomtatványok menüpontban elérhető dokumentumokra A dokumentumok mindkét menüpont alatt, mindkét technológiával természetesen többször elkészíthetők. Ha például a szerkesztés alatt álló igénylőlapon történt változás, és az már ki volt nyomtatva, akkor is kezdeményezhető a frissített igénylőlap elkészítése a megfelelő menüpont választásával. A nyomtatványként elkészíthető fájlok köre a kezességigénylés és módosítás valamennyi szükséges dokumentumát lefedi. A ritkán használatos, a programból még nem nyomtatható dokumentumokra az alternatív Word sablon megoldást kell alkalmazni, melyek elérhetők a Letölthető dokumentumok menüpontban. A Word sablonok alkalmazásáról bővebb információ található a 3.1 fejezetben. –– elkészítés a megfelelő menüpont választásával. A két nyomtatvány menüpontban elérhető dokumentumok az üggyel kapcsolatosak, tartalmazzák az ügy adatait is. Ezért ha egy másik felhasználó ugyanannak az ügynek bármelyik nyomtatványok menüpontjába lép, kérheti az ügyhöz ugyanolyan nyomtatvány elkészítését, vagy megnyithat egy már a szerveren tárolt dokumentumot. Mivel a szerver sok felhasználó (több hitelintézet és fiók dolgozik ugyanabba az adatbázisba) nyomtatási igényét szolgálja ki akár egyszerre, az elkészítés néhány másodpercet igénybe vehet.
38. ábra: a Nyomtatvány menüpontban látható dokumentumok
39. ábra: a PDF nyomtatványok menüpontban elérhető dokumentumok
6.13 Kimutatások Kimutatásokat az ügyek egy általunk meghatározott körére vonatkozóan készíthetünk. Az érintett ügyek körét minden esetben testre szabhatjuk szűrési feltételek megadásával. Ilyen szűrő feltételek például: dátum, státuszcsoport, szerződéstípus, termékkonstrukció. Valamennyi kimutatás esetén állandó szűrőfeltétel a pénzügyi intézmény és a fiók, mely természetesen a felhasználó hatásköre szerint engedélyezett. A hitelintézetre és fiókokra a kimutatások rendezettségében is tagolás történik.
A kimutatások a felhasználó kérésére jönnek létre, ezért a felhasználó a bejelentkezését követően ebben a menüpontban mindig megtalálja az általa kezdeményezett kimutatásokat. A felhasználók egymás elkészített kimutatásait nem látják, de akár teljesen azonosat is készíthetnek. A kért és elkészült kimutatásokból lehet törölni is, vagy ugyanabból a típusból többet létrehozni eltérő vagy azonos szűrőparaméterekkel.
A főmenüben elhelyezett Kimutatás menüpontban az nyomógombra kattintva elsőként a kimutatás típusát választhatjuk ki, majd megadhatjuk a szűrési feltételeket. A kért kimutatáshoz a felhasználó egy nevet is megadhat a leírás mezőben, ez segíti a megtalálását és egyedivé is teszi az adott lekérdezést.
40. ábra: Új kimutatás kérése A kimutatások a – „régi típusú” nyomtatványok technológiájával megegyező módon – a szerveren futó Report Generator segédalkalmazás segítségével készülnek el. A kimutatáskérés a szerverhez kerül, és megjelenik a már kért kimutatások között egy új sor a létrehozás dátumával. Ha abba a sorba bekerül az elkészültét jelző pdf ikon és a feldolgozás vége dátum, akkor a fájl megnyitható vagy letölthető a pdf ikonra történő kattintással. Valamennyi kimutatások elkészül pdf fájlformátumban.
41. ábra: Kért kimutatások listájára példa
6.13.1 Az xls kimutatásfájlok Az alábbi kimutatások xls formátumban is megtekinthetők (exportálhatók):
Aktív ügyek tőke- és kamategyenlegei Elmaradt és esedékes tőke- és kamat-törlesztések Kezességek részletező kimutatása Aktív ügyekhez tartozó Kezesség aktív ügyintézője Aktív és inaktív felhasználók ASZK ügyletekhez kapcsolódó díjak Fizetetlen számlák
A fenti kimutatástípusok valamelyikének kiválasztásakor nemcsak pdf, hanem xls formátumú fájl is készül. Az xls kimutatások a sor végén található meg vagy menthetők el.
ikonocska segítségével nyithatók
Az xls kimutatások a pdf-ektől eltérő technológiát használnak, nem kerülnek mentésre a szerveren, hanem az xls ikonra történő kattintás után készülnek el. Éppen ezért viszont – a statikus, mentett pdf-ekkel ellentétben – az előzetesen megadott paraméterek megváltoztatása után az xls fájl ismételt megnyitása esetén az újabb beállításoknak megfelelő fájlt kapunk.
Tehát például egy új kimutatás felvitelekor megadtunk egy időszakot, a pdf fájl elkészül a szerverre, az xls csak akkor, ha a sor végén lévő ikonra kattintunk. A kimutatás sorára bárhol kattintva, megnyílik az az ablak, melyen eredetileg felvittük a paramétereket. Változtassuk meg az időszakot, mentsük el. A pdf változatlan lesz, nem készül újabb, az xls viszont figyelembe veszi az új időszakot, és annak megfelelő adatokat fog tartalmazni.
Az xls kimutatások Excel programban nyílnak meg alapértelmezetten és a kliens számítógép alapbeállításától függően (hogy milyen alapprogram van hozzárendelve az xls kiterjesztésű fájlokhoz). Tartalmilag eltérés a pdf-ektől, hogy az ügyek egyszerűen felsorolásra kerülnek, nincs csoportosítás fiókonként, így segítve az állomány feltételezett további átdolgozását. Szintén ez okból mindig beillesztésre került az első két oszlopban a pénzügyi intézmény és a fiókok neve, melyek pdf esetében csak a csoportosításból derültek ki. Minden más tekintetben megegyező a két fájltípus tartalma.
Az iBaHiR továbbfejlesztése során a kimutatások valamennyi típusa elkészíthető xls formátumban, ezzel együtt megszűnt a pdf formátum alkalmazása. Ezt követően már csak a mentett régi kimutatások esetén találhatunk pdf ikont a sor végén, viszont minden esetben megtalálható az xls ikonocska.
6.14 Letölthető dokumentumok A menüpontot valamennyi szerepkörű felhasználó eléri, látja a főmenüben. Itt találhatóak az alternatív megoldásként alkalmazható igénylőlap Word sablonok, valamint azok a sablonok, melyek még nem készülnek el nyomtatványként a programban, illetve egyéb szakmai segédanyagok (például jelen kézikönyv is). Vannak dot (Word sablon) és pdf kiterjesztésű letölthető dokumentumok, előbbit választva a Wordben nyílik meg a fájl és azután menthető, a pdf-ek esetében a program egy előzetes választást kínál a felhasználónak, hogy menteni vagy megnyitni szeretné azt. A Word sablonok használatát a 3.1. fejezet részletesen ismerteti.
7 Hitelintézeti adminisztrátori funkciók 7.1 Felhasználó-kezelés A menüpont csak az alapítványi és hitelintézeti adminisztrátor szerepkörű felhasználók által kezelhető és látható. A felhasználók adatait itt lehet módosítani, és azok változásai naplózásra is kerülnek. Aktív felhasználó törlése nem megengedett! Azt a felhasználót, melynek belépését az alkalmazásba valamilyen okból tiltani kell, deaktiválni kell.
Figyelem! Hitelintézeti adminisztrátor szerepkörű felhasználót csak alapítványi adminisztrátor hozhat létre, valamint a hitelintézeti és fióki érvényesítő szerepkörű felhasználók engedélyezését csak alapítványi adminisztrátor végezheti el, addig az érvényesítők nem tudnak bejelentkezni az alkalmazásba.
A menüpontban a következő almenüpontok érhetők el: Hitelintézeti, Fióki. A hitelintézeti adminisztrátor bármelyik hatáskör esetén az nyomógombbal kezdeményezheti egy új felhasználó felvitelét. Egy új felhasználóhoz a szerepkör listából csak a lekérdező, kezelő, érvényesítő és aktív ügyintéző szerepkör rendelhető. Általánosságban igaz – az ügyek adatfelviteli oldalain kívül –, hogy a félkövér betűtípussal megjelenő mezőnevek kötelező kitöltésűek. Egy új felhasználó felvitelénél az adatok többségét kötelező megadni. Az új felhasználók felvitelét követően az alkalmazás e-mail-t küld a megadott címre, melynek segítségével tudja magát aktiválni a felhasználó. Erről szól bővebben az 4.1. fejezetrész. A Felhasználók / Hitelintézeti vagy Fióki menüpontokban természetesen a már felvitt felhasználók is listázhatók, és adataik módosíthatók.
A felhasználó felvitelénél a jelszó megadásakor a program megerősítést kér a tévesztések elkerülésére. A programban alkalmazott jelszóra vonatkozó szabályokat az Alapítvány munkatársai határozzák meg. Az aktuális szabályokról a kezdőoldalon tájékozódhatnak a felhasználók.
A felhasználó a saját jelszavát bármikor megváltoztathatja úgy, hogy a képernyő felső részén megjelenő a nyomógombként funkcionáló részre kattint, ekkor meg kell adnia a régi jelszavát, majd az újat kétszer egyformán. Amennyiben a felhasználó elfelejtette a saját jelszavát, akkor a hitelintézeti adminisztrátor tud új jelszót adni neki a felhasználó adataiba történő belépésnél a nyomógomb segítségével, ahol először a saját jelszavát kell megadnia, majd kétszer a felhasználó új jelszavát.
7.1.2 Érvényesítő felvitele és engedélyezése
Amennyiben érvényesítő szerepkörű felhasználó kerül felvitelre, azt belépése előtt engedélyeztetni kell egy alapítványi adminisztrátorral. A többi szerepkörű felhasználó már a hitelintézeti adminisztrátor általi rögzítése után engedélyezett a rendszerben, de az érvényesítő engedélyezését csak alapítványi adminisztrátor teheti meg egy nyomógomb segítségével.
Ennek célja, hogy az Alapítványnak a hitelintézetek megadják az aláírásra jogosult személyek listáját, melyet össze kell vetni az érvényesítő szerepkörű felhasználókkal, azoknak meg kell felelnie egymással. Ha az érvényesítők nem azonosak az aláírókkal, akkor is írásban kell kérni az Alapítványtól az érvényesítők engedélyezését. Tehát a hitelintézeti adminisztrátor felveheti az érvényesítőt, aktiválása is lehetséges, de addig nem tud belépni az alkalmazásba, míg valamely alapítványi adminisztrátor nem engedélyezte a szerepkörét.
7.2 Pénzügyi intézményi adatok kezelése A menüpont csak az alapítványi és hitelintézeti adminisztrátor szerepkörű felhasználók által kezelhető és látható. Új hitelintézetet csak alapítványi adminisztrátor vihet fel a rendszerbe. Ugyanakkor a hitelintézet adminisztrátora módosíthatja a hitelintézet adatait, valamint felvihet új régiót és fiókot.
A menüben tehát Hitelintézetek, Fiókok, Régiók almenüpontok találhatók. A hitelintézet adatai között lényeges a 4 szem elv jelölőnégyzet. Ha ebbe jelölést teszünk, akkor az érvényesítő szerepkörű felhasználók nem tudják a saját maguk által felvitt és kezelt ügyeket érvényesíteni. Másképpen: egy ügynek nem lehet ugyanaz a rögzítője és az érvényesítője. Ez a „4 szem elv” hitelintézeti szinten állítható be, azaz valamennyi fiókra is érvényes.
56
iBaHiR felhasználói kézikönyv
Hitelintézeti adminisztrátori funkciók
Az alábbi kép egy hitelintézet felvitelét mutatja.
43. ábra: Új hitelintézet felvitele Az alábbi kép egy hitelintézeti fiók felvitelét mutatja.
44. ábra: Új fiók felvitele
7.2.1 Interface ügyintéző kiválasztása Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) termékkonstrukció bevezetését követően kialakításra került a Garancia Banki Interfész, melynek kapcsán a következő változás történt az iBaHiR alkalmazásban. A Hitelintézetek karbantartása felületen egy új adatfelviteli mezőben: az Interface ügyintéző legördülő listában az adott hitelintézethez tartozó aktív, központi érvényesítő jogkörrel bíró ügyintézők egyike választható ki.
Az automatikusan (interfészen keresztül) felrögzítésre kerülő ASZK típusú ügyleteknek a kiválasztott felhasználó lesz az aktív ügyintézője.
Amennyiben nincs kiválasztva Interface ügyintéző, a Garancia rendszer nem tudja automatikusan a Garancia Banki Interfészen keresztül befogadni az igénylést. A Garancia Banki Interfész alkalmazása, és így az Interface ügyintéző kiválasztása nem kötelező valamennyi pénzügyi intézmény számára, csupán egy lehetőség a rendszerben.
7.2.2 Régiók kialakítása Az iBaHiR programban alkalmaztuk a régió fogalmát. Ez segíti a fiókok bármely csoportjának létrehozását, és a fióki felhasználók esetében így régiós, több fiókot magában foglaló hatáskört állíthatunk be. Értelemszerűen egy hitelintézethez több régiót is létre lehet hozni. A régiók kialakítása lehet fiktív, nem valós (földrajzi) régiókat tartalmazó csoportosítás is.
Fontos! Minden hitelintézetnél kell viszont lennie legalább egy régiónak, akkor is, ha nem szeretnék alkalmazni a fiókok régiókba való osztását. Ez esetben valamennyi fiókot ebbe az egy fiktív régióba kell rendelni, és ezen régió segítségével köthetők majd össze a fióki hatáskörű felhasználók egy vagy több fiókkal.
45. ábra: Új régió felvitele A felhasználói és a pénzügyi intézményi adatok kezelésével kapcsolatos, fentiekben bemutatott adminisztrátori feladatokat összefoglalóan mutatja be az alábbi sematikus ábra. Alapítványi adminisztrátor felvitele, kezelése Csak alapítványi adminisztrátor végezheti
46. ábra: Alapítványi és hitelintézeti adminisztrátor szerepkörök jogosultságkezelése
7.3 Naplózás Az iBaHiR egyik biztonsági intézkedése, hogy sor kerül minden fontosabb művelet naplózására. Az iBaHiR alkalmazás Naplózás menüpontjában az arra jogosult felhasználók számára jelenleg megtekinthetők, lekérdezhetők az iBaHiR-ban végrehajtott műveletek naplózási adatai. Ez lehetőséget biztosít a hitelintézeti adminisztrátorok számára is a naplózott rekordok keresésére, listázására.
A főmenüben, a csak az adminisztrátorok által elérhető menüpontban az alkalmazás lehetőséget biztosít a naplózott műveletek lekérdezésére. Erre a műveletre az alapítványi és a hitelintézeti adminisztrátorok jogosultak, akik keresési feltételeket állíthatnak be a funkció kezelői felületén. A keresés eredménye a képernyőn megjelenő lista, melynek valamely sorát választva megtekinthetők az adott művelet részletes adatai. A keresési feltételeket és a találati listát mutatja be az alábbi kép.
8 Kommunikáció az iBaHiR-ban 8.1 Az Üzenőfal menüpont Az Üzenőfal egy olyan értesítési lehetőség az iBaHiR alkalmazáson belül, melynek címzettcsoportja paraméterezhető, vagyis meghatározható egyedileg, üzenetenként. Megjelenítése az alkalmazásban az menüpont, melyre mindkét felhasználói csoport, az Alapítvány és a hitelintézet munkatársai is elhelyezhetik üzeneteiket, a címzett megadása pedig meghatározza, hogy a felhasználók mely köre számára látható az üzenet, értesítés, tájékoztatás. Az Üzenőfal kommunikációs szint két rétegre, típusra osztható. Az egyik típus feladata, hogy a felhasználók által elhelyezett, „küldött” információkat jeleníti meg. Ez a funkció természetesen kiegészül új üzenetek létrehozási, „küldési” lehetőségével is. A másik típusú feladata a rendszer által automatikusan „küldött” értesítések megjelenítése, a felhasználók intézendőiről való tájékoztatás. (A küldés azért idézőjeles kifejezés, mert valójában nem történik üzenetküldés. Az Üzenőfal az iBaHiR alkalmazáson belüli kommunikációs funkció. Az üzenetek az iBaHiR adatbázisában mentésre, majd egy job által összerendelésre kerülnek a címzettekkel. A szerveren futó job néhány percenként ellenőrzi, hogy készült-e újabb üzenet, és ha igen, akkor a címzettjei számára megjeleníti azt az Üzenőfal megfelelő oldalán. Az üzenetek tehát valójában nincsenek többszörösen tárolva több címzett esetén, csak több felhasználónak van rálátása – mintegy „linkként” – az üzenetre.)
8.1.1 Az Üzenőfal felépítése A felhasználók bejelentkezését követően a főmenüsoron utolsó elemként találják meg az Üzenőfalat. Ez a menüpont – a Letölthető dokumentumokhoz hasonlóan – mindenki, bármilyen jogosultságú felhasználó számára elérhető, használható. A menübe lépve négy aloldalra osztva láthatjuk az információkat: Személyes üzenetek, Intézendők, Archívum, Elküldött üzenetek (lásd következő ábra). Mind a négy oldalon táblázatos formában kerülnek felsorolásra a kapott vagy küldött üzenetek. Ezek a táblázatok tulajdonképpen találati listák, küllemük és működésük megegyezik a Keresés menüpontéval. Ha az üzenetek mennyisége eléri azt a számot, mely után már nem fér ki egy lapra a lista, akkor az utolsó sorban lévő gombok segítségével lehet váltani a lapok között. A lista végén láthatjuk a sorok összes darabszámát. A listák tartalmazzák az üzenetek fontosabb adatait, melyek segítik egy-egy konkrét üzenet megtalálását. A megjelenítést tekintve az üzenetsorok háttere eltérő szürke színű az elkülönítés és a jó olvashatóság érdekében. A lista bármelyik sorára kattintva megnyílik a kiválasztott üzenet, elolvasható a tárgya és a szövege. A négy aloldal specialitásait és különbségét a 8.4 – 8.7 fejezetek ismertetik.
8.2 Új üzenet felvitele Új üzenet felvitelét az Üzenőfal bármelyik aloldalán az nyomógomb segítségével kezdeményezhetünk. A nyomógomb hatására egy új üzenet felviteli ablak nyílik meg. Érdemes a képernyőn fentről lefelé irányban haladni a kitöltésben.
Szöveges jelentés: a kiválasztott minősítéskor szöveges jelentés igény címzettjei lesznek az adott levél címzettjei. Termékkonstrukciós felhasználók: a kiválasztott termékkonstrukcióval rendelkező bankok összes felhasználója címzett lesz. Egy üzenetnek több címzettje is lehet, például több egyedi felhasználó is megadható, a címzett keretben lévő nyomógomb ismételt használatával. Nem lehet viszont egy üzenet címzettjeként kezesség (kérelem) típussal együtt más. A címzettek kiválasztását a címzett kereten belül lévő meg kell erősíteni.
nyomógombbal
A következő ábrák bemutatnak minden címzett típusra egy-egy példát hitelintézeti hatáskörű felhasználó esetén.
8.2.2 Tárgy A tárgy egy egyszerű, formázatlan szöveges mező. Használata éppolyan, mint egyéb internetes üzeneteknél, az üzenetküldés céljának, tartalmának rövid összefoglalása. A tárgy megjelenik a címzettek üzenetfogadási oldalain, valamint a feladó Elküldött üzenetek oldalán. A tárgy segítségével tudja megtalálni a felhasználó az adott üzenetet, ezért az legyen olyan beszédes, egyértelmű és egyedi, amennyire csak lehet. A tárgy mező nem maradhat üresen.
8.2.3 Fontosság A fontosság az üzenet egyik kötelezően megadandó jellemzője, melyet a feladó határoz meg. Az üzenetek listázásakor a Fontos oszlopban kis zászlócska ikon mutatja, amelyik üzenetnél a fontosságra igen érték volt beállítva. A listákban alapértelmezetten a fontos, kiemelt üzenetek a lista elejére kerülnek, azon belül dátum szerinti időben visszafelé sorrendben, majd a nem fontos, normál üzenetek szintén feladásuk szerint a frissebbtől a régebbiig. A „Fontos” érték megadásakor a küldőnek azt kell eldöntenie, hogy az üzenete a legelső sorba kerüljön-e, ekkor „igen”-t jelöljön, vagy nem annyira kiemelt üzenet révén inkább a többi nem fontos üzenet közé, ekkor a „nem”-et jelölje. A mentés dátuma szerint bármelyik csoporton belül az első helyen fog megjelenni az üzenete.
8.2.4 Visszavonhatóság A visszavonhatóság az üzenet másik kötelezően megadandó jellemzője, melyet a feladó állít be. Ezzel a tulajdonsággal a feladó azt határozza meg, hogy az üzenetét a későbbiekben vissza akarja-e majd vonni a címzettektől, vagy sem. „Igen” jelölésével a felhasználó később dönthet úgy, hogy az üzenetet visszavonja, ezzel ”eltünteti” a címzettektől, függetlenül attól, hogy melyik oldalon jelenik meg számukra (például archiválták-e). „Nem” jelölésekor az üzenet a feladó számára nem lesz visszavonható utóbb. Javasoljuk, hogy mindig az „igen” kerüljön jelölésre, mert ekkor nem akadályozzuk meg magunk számára, hogy később meggondoljuk magunkat és visszavonjuk az üzenetünket, hiszen idővel az üzenet lehet tárgytalan, szükségtelen, elavult. Az üzenetek visszavonását bővebben ismerteti a 8.7.1. fejezet.
8.2.5 Törölhetőség A törölhetőség az üzenet harmadik kötelezően megadandó jellemzője, melyet a feladó határoz meg. Ezzel a tulajdonsággal a feladó azt állítja be, hogy a címzettek az üzenetét törölhetik-e. Három jelölés közül kell választani: mindenki törölheti: a feladó rábízza a címzettekre, hogy az üzenet elolvasása után kitörlik azt, vagy sem, senki se törölheti: a feladó meghatározza, hogy a címzettek nem törölhetik az üzenetét, ez esetben az üzenet csak visszavonható lehet, hogy a feladó vissza tudja azt vonni, tehát valamelyik irányból „megszűntethető” legyen az üzenet, utolsó felhasználó nem törölheti: a feladó olyan speciális megoldást választ, hogy a címzettek közül az nem törölheti, amelyik utoljára próbálná, a többi címzettnek sikerül a törlés, egy címzett esetén ez megegyezik az előbbivel. A törlési műveletet a 8.3.3. fejezet ismerteti.
8.2.6 Üzenet szövege Az üzenet szövegét a szöveges, formázható mezőbe kell írni. A karaktereket kijelölésüket követően – bármelyik szövegszerkesztő programhoz hasonlóan – megformázhatjuk a szerkesztési eszköztár segítségével, mely a szöveges mező felett van.
Figyelem! Ha előre megírt hosszabb szövegünk van például Word-ben, akkor azt érdemes a Jegyzettömb (Notepad) programba átmásolni, menteni txt fájlként, majd így bemásolni az iBaHiR-ba, mert a Word tartalmazhat olyan formátumot, melyet az iBaHiR nem tud kezelni, felismerni, és ezért a megjelenítendő szöveg nem az elvárt megjelenésű lesz.
A legbiztosabb módszer, ha közvetlenül az iBaHiR szöveges mezőjében írjuk be és formázzuk meg a szövegünket. A szerkesztési eszköztár segítségével számos lehetőség van a szöveg küllemének változtatására. Az eszköztáron megtalálhatóak a hagyományos műveletek, formázási lehetőségek: kivágás, másolás, beillesztés (ezek billentyűkombinációi is működnek a mezőn belül, de az iBaHiR és más program között is); félkövér, dőlt aláhúzott; bekezdés rendezése jobbra, balra, középre, sorkizártra; betűszín és háttérszín változtatása; az utolsó művelet visszavonása stb. Egyéb lehetőség, hogy néhány felsorolt betűstílus, -formátum, -típus, -méret közül is lehet választani. A megírt, megformázott szöveg ki is nyomtatható, de egyébként ugyanolyan módon fog a címzetteknek is látszani az üzenet szövege, mint a feladó számára a szerkesztési mezőben.
Van néhány olyan művelet ikon, melyek csak egy speciális alapítványi szerepkör miatt lettek elhelyezve az eszköztáron (második sorban): a hivatkozás és a kép beillesztése. Ezeket az általános felhasználók ne alkalmazzák. Pontosabban a hivatkozás beillesztése akár mindenki számára használható, ha egy weblinket szeretnénk elhelyezni az üzenetben. A nyomógomb segítségével egy olyan új ablakot kapunk, melynek protokoll listájában a http:// vagy a https:// kiválasztása után a webcím megadásával egy előre beírt szöveg – kijelölése után használva ezt a gombot – linkké tehető az elküldött üzenetben. Ha a címzett erre a linkre kattint a megnyitott üzenetben, akkor egy új ablakban megnyílik számára a megadott weboldal.
8.2.7 Mentés Az üzenet elkészültének végén nagyon fontos az üzenet felviteli ablak végén lévő gomb alkalmazása. Ha véletlenül valamely fentiekben ismertetett, kötelezően jelölendő üzenetjellemző nem került megadásra, a program figyelmeztetést jelenít meg. Mentést követően az üzenet azonnal az Elküldött üzenetek oldalra kerül, valószínűleg az utolsó sorba, dátum szerinti megjelenítési sorrendet feltételezve. Az üzenet akkor jelenik meg a címzettek számára a Személyes üzenetek oldalon is, ha az üzenetek címzettekhez való hozzárendelését végző job lefut az adatbázis szerveren (5-10 perc). Amennyiben az üzenetet mégsem szeretné elmenteni a felhasználó, úgy a nyomógomb használatával kiléphet az új üzenet nézetből, miután egy megerősítő kérdésre „Mégse”-t válaszolt.
Az olvasottá tétel abból a szempontból lehet fontos, hogy az olvasatlan üzeneteiről az iBaHiR felhasználói e-mail-ben értesítést kapnak. Ezt a funkciót bővebben ismerteti a 8.9. fejezet.
8.3.2 Üzenetek archiválása A felhasználók által írt üzenetek a Személyes üzenetek oldalra, a program által küldött automatikus üzenetek az Intézendők oldalra kerülnek. Mindkét helyről archiválhatók azonban az üzenetek, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy az Archívum oldalon fognak azután listázódni az üzenetek. Az archiválás kétféleképpen végezhető el: az adott üzenet sora végén található archívum ikon (könyvek egymás tetején) segítségével a sor eleji négyzet jelölése után az nyomógomb alkalmazásával. Mindkét esetben megerősítő kérdést tesz fel a program, és a felhasználó válaszától függően végrehajtja a műveletet, vagy sem. Az archiválásról szól még a 8.6. fejezet is.
8.3.3 Üzenetek törlése A Személyes üzenetek oldalon lévő üzenetek törölhetősége attól függ,, hogy a feladó az üzenet megírásakor mit állított be ezzel kapcsolatban. Az Intézendők oldalon viszont a program által meghatározott, hogy melyik típusú automatikus üzenet törölhető. A törlés művelet is kétféleképpen hajtható végre: az adott üzenet sora végén található törlés ikon (piros x) segítségével, a sor eleji négyzet jelölése után a nyomógomb alkalmazásával. Mindkét esetben megerősítő kérdést tesz fel a program, és a felhasználó válaszától függően végrehajtja a műveletet, vagy sem.
Fontos! Egy üzenet törlése nem jelenti azt, hogy a levél valójában, fizikailag is törlésre kerül az adatbázisból, csak a felhasználó a saját nézetéből, a saját üzenőfaláról „tünteti el” azt. Egy üzenetnek több címzettje is lehet. Ilyen esetekben ha az egyik címzett kitörli az üzenetet, akkor az nem befolyásolja a többi címzett üzenőfalát, tehát a többi címzett számára továbbra is látható marad a levél.
8.4 Személyes üzenetek Mint arról már a korábbi fejezetekben is volt szó, személyes üzenet az Üzenőfal első oldalán elhelyezett üzenetcsoport. Azokat az üzeneteket mutatja meg itt a program, melyeknek címzettje az adott felhasználó, vagy mert közvetlenül címzettként volt beállítva egy küldött üzenetben, vagy mert hitelintézetének / fiókjának szólt az üzenet, ezáltal ő is megkapta azt. Az oldal működése megegyezik a Keresés menüpontban lévő találati listáéval. A listás megjelenítésű üzenetsorokban megtalálható az üzenetek fontosságát mutató ikon, a tárgya, elküldésének dátuma és feladója. Bármelyik oszlopfejre kattintva, arra a jellemzőre rendezhetjük az üzeneteket, így segítve egy konkrét üzenet megkeresését.
Bármely sort választva és rákattintva, az adott üzenetet nyithatjuk meg, az üzenetből a nyomógomb használatával térhetünk vissza a listához – akárcsak egy ügyből a Keresés menübe. Eltérő funkció a Keresés menüpont ügy találati listájához képest, hogy az üzenetsorok elején lévő jelölőnégyzetek arra szolgálnak, hogy egyszerre több kijelölt üzenettel is elvégezhetők legyenek a műveletek, melyeket az oldal végén lévő nyomógombok segítségével lehet végrehajtani.
53. ábra: A Személyes üzenetek oldal
8.5 Intézendők Az Üzenőfal másik fontos funkciója a felhasználók üzenetküldési lehetőségén kívül, hogy a rendszer automatikusan megjelenít a felhasználók számára olyan információkat, melyek arról értesítik őket, hogy milyen intézendőik vannak az iBaHiR alkalmazásban. Ezek a rendszerüzenetek nem szerkeszthetők, nem befolyásolhatók a felhasználók által. Az üzenetküldési esetek, azt kiváltó események, okok előre definiáltak az alapítványi munkatársak által. Az Üzenőfal második oldalán (Intézendők) jeleníti meg tehát a program azokat az értesítéseket, melyek a felhasználóhoz az általa a programban végzett szakmai tevékenysége és a szerepköre révén előre meghatározottak. Az üzenet annak a felhasználónak az Intézendők oldalán jelenik meg, akinek a munkáját az üzenet befolyásolja. Ez lehet az ügylet rögzítője, érvényesítője, vagy az aktív ügyintézője. Az üzenetet bizonyos esetekben csak egy, más esetekben akár mindhárom szerepkörhöz tartozó felhasználó megkapja (lásd Címzett oszlop a 8.5.1. fejezet lévő táblázatban). Üzenetet kap a felhasználó minden olyan esetben, amikor aktív ügyintézőjévé válik egy ügyletnek, illetve valamely az Alapítvány által végrehajtott tevékenység eredményeképpen automatikus üzenet generálódik. .
Ha például egy felhasználó a kérelem felvitelekor jelzi (az ügy Érvényesítés menüpontjában), hogy befejezte a rögzítést, és kiválasztja azt az érvényesítő szerepkörű felhasználót, akitől az érvényesítést várja, és akit erről értesíteni akar, akkor a kiválasztott felhasználó számára az Intézendők oldalon meg fog jelenni a rendszerüzenet, hogy érvényesítésre vár egy kérelem. Ha egy ügylet aktív ügyintézője inaktívvá válik, és az ezt kezelő automatizmus hozzárendel az ügylethez egy új aktív ügyintézőt, akkor új aktív ügyintéző erről értesítést kap az Intézendők oldalon.
A következő fejezetben egy táblázat foglalja össze az intézendő információ-csoportokat, azaz azokat az eseteket, melyek fennállása esetén értesítést küld a rendszer az érintett felhasználóknak, a szerepkörökhöz kötötten. Mint a táblázatban is olvasható, az Intézendő üzeneteknek is vannak előre meghatározott jellemzőik a fontosságra, visszavonhatóságra és törölhetőségre vonatkozóan.
Itt van igazán jelentősége például annak, ha egy üzenet az utolsó felhasználó számára nem törölhető, hiszen az Alapítvány szándéka, hogy egy ilyen típusú üzenettel legalább egy hitelintézeti munkatárs foglalkozzon.
Amelyik üzenet olyan eseményhez kötődik, melynek végrehajtása a rendszer által érzékelhető és ellenőrizhető, akkor az erről szóló, már aktualitását vesztett üzenetet a program automatikusan vissza is vonja, így nem terheli a felhasználók üzenetfalát. (Például egy kérelem érvényesítése.) A táblázatban megadott események hatására tehát automatikus üzenet készül el és jelenik meg az Üzenőfalon, melynek van tárgya, szövege. A szövegben, ha van ügyre való hivatkozás, akkor az egy link, melyre kattintva az adott ügy Összefoglaló oldalát tölti be a program. Az üzenet feladója az Intézendők oldalon mindig az iBaHiR rendszer. A címzett felhasználók az Intézendő oldalra érkező üzeneteket is archiválhatják vagy törölhetik. Törlésnél viszont több esetben az utolsó címzett nem törölheti az üzenetet. Ezzel a funkcióval lehet azt elérni, hogy mindig legyen legalább egy érintett, akinek felhívja a figyelmét a rendszer az intéznivalóra.
Fontos! Az elküldött automatikus rendszerüzenetek visszavonhatók a rendszer által (ha megoldódik az az ok, melyből kifolyólag értesítést kaptak a felhasználók), illetve amelyik üzenet nem vonható vissza, az törölhető a felhasználó által. Így csak a tényleg fennálló intéznivalókról szóló értesítések jelennek meg ezen a felületen.
68
iBaHiR felhasználói kézikönyv
Kommunikáció az iBaHiR-ban
8.5.1 Intézendők összefoglaló táblázata Az intézendő információcsoportok automatikus rendszerüzeneteinek jellemzői: F – fontosság, lehet N: normál, vagy K: kiemelt. T – törölhetőség, lehet: NT: nem törölhető, T: törölhető, UT: utolsó nem törölheti. V – visszavonhatóság, lehet V: visszavonható, NV: nem vonható vissza (ez esetben nincs visszavonási esemény). S S Z 1 .
Tárgy
Szöveg
Címzett
F
Érvényesítésre váró kérelem
a következő ügyet átadta Önnek érvényesítésre: (
).
N UT V kérelem rögzítésének befejezésekor
kérelem érvényesíté sekor, vagy kérelem visszaadása kor
E2009/ 02.
2 .
Rögzítés befejezésére váró kérelem
a következő ügyet visszaadta Önnek a rögzítés befejezésére: (
).
a rögzítés befejezésekor kiválasztott azonos hitelintézeti érvényesítő szerepkörű felhasználó a kérelem eredeti rögzítője (azonos hitelintézeti felhasználó)
N UT V kérelem visszaadásakor rögzítőnek
E2009/ 02.
3 .
Automatikusan jóváhagyott kezesség
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a (
) kérelme elfogadásra került, aktív ügyintéző kezességi levél száma: .
T NV automatikus elbírálást végző sql job végrehajtása során a negatív döntés megszületésekor K UT V manuális elbírálást végző eljárás a hiánypótlás kérése típusú elbírálási döntés megszületése után
-
E2011/ 08
E2009/ 02.
K
a hiánypótlás jelzés teljesülések or (azaz a teljesítés igazolásako r), vagy a jelzés törlésekor -
T NV manuális elbírálást végző eljárás az elutasítás típusú elbírálási döntés megszületése után
) kérelme elfogadásra került, aktív ügyintéző kezességi levél száma: .
K
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a (
) kérelme elfogadásra került, aktív ügyintéző kezességi levél száma: . A kezesség hatálybalépésének feltétele: .
K
T NV manuális elbírálást végző eljárás az elfogadás típusú elbírálási döntés megszületése után T NV manuális elbírálást végző eljárás az elfogadás típusú elbírálási döntés megszületése után, ha feltételközlő kiállítása is történt
-
E2009/ 02.
-
E2009/ 02.
71
iBaHiR felhasználói kézikönyv
S S Z 9 . a
Tárgy
Egyszeri valamint évenkénti díjfizetésű kezesség elsőévi díjfizetése
9 . b
Szöveg Első üzenet 30 napon túli meg nem fizetett számla 2011előt ti ÜSZ elbírálás esetén
45 napon túli meg nem fizetett számla 2011-es ÜSZ szerinti elbírálás esetén
Tájékoztatjuk Tisztelt Pénzügyi rögzítő, Intézményt, hogy a érvényesítő, számú kezesség kezességi díját - az aktív ügyintéző Alapítvány nyilvántartásai szerint - még nem fizették meg. Ha ezen értesítést követő 60. napig sem történik meg a díjfizetés, akkor a fenti számú kezesség nem lép hatályba és megszűnik. Amennyiben a kezességi díj már átutalásra került kérjük ezen tájékoztatást tárgytalannak tekinteni.
Tájékoztatjuk Tisztelt Pénzügyi rögzítő, Intézményt, hogy a érvényesítő, számú kezesség kezességi díját - az aktív ügyintéző Alapítvány nyilvántartásai szerint - még nem fizették meg. Ha ezen értesítést követő 40. napig sem történik meg a díjfizetés, akkor a fenti számú kezesség nem lép hatályba és megszűnik. Amennyiben a kezességi díj már átutalásra került kérjük ezen tájékoztatást tárgytalannak tekinteni.
F
T
V Kiváltó esemény Visszavoná Projek si esemény t
K UT V a számla közlését követő 31. napon, vagy amennyiben a közlés dátuma nincs rögzítve, akkor a kibocsátás utáni 41. napon, ha a számla nem került kifizetésre és az ügy 2011. előtti ÜSZ elbírálású és 42es státuszú K UT V a számla közlését követő 51. napon, ha a számla nem került kifizetésre és az ügy 2011es ÜSZ szerint lett elbírálva és 42-es státuszú
ha a kezesség díjszámlái megfizetett é válnak, vagy a kezesség státusza nem 42
T2009/ 04. 02
ha a kezesség díjszámlái megfizetett é válnak, vagy a kezesség státusza nem 42
E2010/ 26-08
72
iBaHiR felhasználói kézikönyv
S S Z 9. c
10.
Tárgy
Szöveg Másodi k üzenet: 90 napon túli meg nem fizetett számla
Évenkénti díjfizetésű kezesség második és további évi díjfizetése
Tájékoztatjuk Tisztelt Pénzügyi kérelem rögzítője, Intézményt, hogy a érvényesítője, számú kezesség kezességi díját az aktív ügyintéző Alapítvány nyilvántartásai szerint a korábbi értesítés ellenére a megadott határidőig sem fizették meg, ezért a fenti számú kezesség nem lépett hatályba és megszűnik.
Tájékoztatjuk Tisztelt Pénzügyi Intézményt, hogy az évenkénti díjfizetésű kezességek ez évi kezességi díját - az Alapítvány nyilvántartásai szerint - még nem fizették meg. Ha ezen értesítést követő 15. napig sem történik meg a díjfizetés, akkor az Alapítvány jogosulttá válik a kezességek azonnali felmondására. Amennyiben a kezességi díj már átutalásra került kérjük ezen tájékoztatást tárgytalannak tekinteni.
a pénzügyi intézmény központi ügyintézői
aktív ügyintéző
F
T
V Kiváltó esemény Visszavoná Projek si esemény t
K UT V a számla közlése + 92. napon, vagy amennyiben a közlés dátuma nincs rögzítve és az ÜSZ 2011 előtti, akkor a szla kelte + 102 napon üzenetküldés, ha a díjfizetés nem történt meg és az ügy 42-as státuszú K UT V a számla kelte+32 nap , ha a számla nem lett kiegyenlítve meg és az ügy 43-as státuszú
ha a kezesség díjszámlái megfizetett é válnak vagy a kezesség státusza nem 42
T2009/ 04. 02
ha a kezesség díjszámlái megfizetett é válnak vagy a kezesség státusza nem 43
Tájékoztatjuk Tisztelt Pénzügyi Intézményt, hogy a számú kezességhez kapcsolódó feltételt (feltételeket) a Feltételközlő Lap aláírásával és Alapítvány részére történő megküldésével - az Alapítvány nyilvántartásai szerint - még nem fogadták el. Ha ezen értesítést követő 15 napon belül sem történik meg a feltétel elfogadása és Alapítvánnyal történő közlése, akkor a kezesi szerződés nem jön létre. Amennyiben a fenti kezességhez kapcsolódó feltételt a Feltételközlő Lap cégszerű aláírásával elfogadták, s az Alapítvány részére már megküldték, kérjük ezen tájékoztatást tárgytalannak tekinteni
kérelem rögzítője, érvényesítője, aktív ügyintéző
K UT V ha egy feltételközlő lap nincs visszaigazolva, vagy a közléstől számított 31. napon vagy a kibocsátást követő 41. napon és az ügy státusza 42-es
T
V Kiváltó esemény Visszavoná Projek si esemény t ha a kezesség feltételközl ője visszaérkez ik vagy az ügy nem 42-es státuszban van (a feltételközl ő típusú dokumentu mok érkeztetése kor – számla program)
Tájékoztatjuk Tisztelt Pénzügyi kérelem rögzítője, Intézményt, hogy a számú kezességhez aktív ügyintéző kapcsolódó feltétel (feltételek) elfogadásának és Alapítvánnyal való közlésének hiánya miatt a kezességi szerződés nem jött létre. Az esetlegesen megfizetett kezességi díj visszafizetéséről - a kezelési költség levonásával - az Alapítvány intézkedik
F
T
V Kiváltó esemény Visszavoná Projek si esemény t
K UT V ha egy feltételközlő lap nincs visszaigazolva, vagy a közléstől számított 47. napon vagy a kibocsátást követő 58. napon és az ügy státusza 42-es
ha a kezesség feltételközl ője visszaérkez ik vagy az ügy nem 42-es státuszban van (a feltételközl ő típusú dokumentu mok érkeztetése kor – számla program)
T2009/ 04. 02
T2010/ 02.05
75
iBaHiR felhasználói kézikönyv
Kommunikáció az iBaHiR-ban
S S Z 15.
Tárgy
Szöveg
Címzett
F
Érvényesítésre váró esemény
<esemény rögzítője> a számú kezességben rögzített eseményét átadta Önnek érvényesítésre.
a rögzítés befejezésekor kiválasztott azonos hitelintézeti érvényesítési szerepkörű felhasználó
N UT V minden esemény rögzítésének befejezésekor (Érvényesítés menüpont), csak hitelintézeti felhasználó esetében
16.
Érvényesítésre váró módosítás
<módosítás rögzítője> a számú kezesség módosítását átadta Önnek érvényesítésre.
a rögzítés befejezésekor a kiválasztott azonos hitelintézeti érvényesítési szerepkörű felhasználó
N UT V minden módosítás rögzítésének befejezésekor (Érvényesítés menüpont), csak hitelintézeti felhasználó esetében.
V Kiváltó esemény Visszavoná Projek si esemény t ha az ügy eseménye érvényesíté sre kerül (az Érvényesíté s menüpontb an), vagy az esemény törlésre kerül érvényesíté s előtt ha az ügy módosítása érvényesíté sre kerül (az Érvényesíté s menüpontb an), vagy módosítás visszaadása kor
E2009/ 02.
E2009/ 02.
76
iBaHiR felhasználói kézikönyv
Kommunikáció az iBaHiR-ban
S S Z 17.
Tárgy
Szöveg
Címzett
F
Rögzítés befejezésére váró módosítás
<módosítás érvényesítője> a számú kezesség módosítását visszaadta Önnek a rögzítés befejezésére
a módosítás eredeti rögzítője (azonos hitelintézeti felhasználó)
N UT V módosítás visszaadásakor rögzítőnek
18.
30 napon túli tőkeelmaradású kezesség
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a számú kezességében 30 napon túli tőkeelmaradás áll fenn.
N
az ügyhöz „aktív ügyintézőként” rendelt iBaHiR felhasználó
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a számú kezességében 30 napon túli kamatelmaradás áll fenn.
kérelem rögzítője, érvényesítője, aktív ügyintéző
N
T
V Kiváltó esemény Visszavoná Projek si esemény t
T NV időszaki zárást végző eljárás lefutása során, minden olyan kezességre, amelynél a lezárást követően tőkeelmaradás van, és az előző időszaki zárásnál is volt már T NV időszaki zárást végző eljárás lefutása során, minden olyan kezességre, amelynél a lezárást követően kamatelmaradás van, és az előző időszaki zárásnál is volt már
módosítás rögzítéséne k befejezések or -
E2009/ 02.
-
E2009/ 02.
E2009/ 02.
77
iBaHiR felhasználói kézikönyv
S S Z 20.
Tárgy
Kommunikáció az iBaHiR-ban
Szöveg
Címzett
F
T
V Kiváltó esemény Visszavoná Projek si esemény t
Kezesség beváltási határidő 30 nap múlva lejár
beváltási határidő előtt 30 nappal
Tájékoztatjuk Tisztelt Pénzügyi Intézményt, hogy a számú kezesség beváltási határideje 30 nap múlva lejár. Ha az értesítést követő 30 napon belül nem kéri a beváltási határidő meghosszabbítását, vagy nem érkezik meg a beváltási kérelem akkor megszűnik a fenti kezesség beváltási lehetősége. Amennyiben időközben kérték a fenti kezesség beváltási határidejének meghosszabbítását, vagy a kezesség beváltási kérelmét megküldték az Alapítvány részére kérjük ezen tájékoztatást tárgytalannak tekinteni.
kérelem rögzítője, érvényesítője, aktív ügyintéző
N UT V
21.
Kezesség beváltási határidő lejárt
beváltási határidőt követő nap
Tájékoztatjuk Tisztelt Pénzügyi Intézményt, hogy a számú kezesség beváltási határideje lejárt, az Alapítvány a kezességet lezárja
kérelem rögzítője, érvényesítője, aktív ügyintéző
N UT NV üzenetküldés: kezesség beváltási határidejét követő nap.
22.
Kezesség beváltása
Ezúton tájékoztatjuk, hogy a számú kezessége beváltásra került.