I.3 Értelmező szótár. 18 II. Küzdelmi versenyek... 19

A MAGYAR KEMPO SZÖVETSÉG SZABÁLYKÖNYVE

I. Általános rész ............................................................................................................... 6 I.1 I.1.1 I.1.2 I.1.3 I.1.4

A szabálykönyv ........................................................................................... 6 A szabálykönyv feladata........................................................................... 6 A szabálykönyv területi és időbeli hatálya ............................................... 6 A szabálykönyv személyi hatálya ............................................................ 6 Egyéb rendelkezések ................................................................................ 6

I.2 I.2.1 I.2.2 I.2.3 I.2.3.1 I.2.3.2 I.2.4 I.2.5 I.2.6 I.2.6.1 I.2.6.2 I.2.6.3 I.2.6.4 I.2.6.5 I.2.6.6 I.2.6.7 I.2.6.8 I.2.6.9 I.2.6.10 I.2.6.11 I.2.6.11.1 I.2.6.11.2 I.2.6.12 I.2.6.13 I.2.6.14 I.2.6.15 I.2.6.16 I.2.6.17

A versenyek ................................................................................................. 6 A Kempo versenyek célja ......................................................................... 6 A versenyek fajtái ..................................................................................... 6 A versenyek jellege .................................................................................. 7 Egyéni versenyek.................................................................................. 7 Csapatversenyek ................................................................................... 7 A versenyek szerkezete ............................................................................ 7 Kempo versenyszámok ............................................................................. 7 Versenyek szervezésének és lebonyolításának követelményei ................ 7 Előkészítés ............................................................................................ 8 Személyi feltételek ............................................................................... 8 Technikai feltételek .............................................................................. 9 Egyéb technikai követelmények és ajánlások ...................................... 9 Korcsoportok és indulási csoportok ................................................... 10 Övfokozatok, tudásszint ..................................................................... 10 Egészségügyi alkalmasság.................................................................. 10 Nevezés, nevezési díjak ...................................................................... 11 Regisztráció, mérlegelés ..................................................................... 11 Sorsolás ............................................................................................... 11 A verseny bírói testület ..................................................................... 111 A versenyeken tevékenykedő bírók .......................................... 122 A versenybírói testület tevékenységét segítő személyek .......... 144 Versenyzők és öltözékük................................................................... 155 Védőfelszerelések ............................................................................. 165 Küzdőtér ............................................................................................ 166 Óvás..................................................................................................... 16 Díjazás ................................................................................................. 17 Versenyjelentések ............................................................................... 17

I.3

Értelmező szótár ………………………………………………….…… 18

II. Küzdelmi versenyek .................................................................................................. 19 II.1 II.1.1 II.1.2 II.1.3 II.1.3.1 II.1.3.2 II.1.3.3 II.1.3.4 II.1.3.5 II.1.4 II.1.4.1 II.1.4.2 2

Semi contact versenyszabályok ............................................................... 19 Indulási feltételek ............................................................................... 19 Küzdőtér ............................................................................................. 20 A verseny menete ............................................................................... 20 A küzdelem időtartama, időjelzés ............................................... 20 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek ........................... 20 Találatok értékelése .................................................................... 21 Büntetések................................................................................... 22 Sérülések ..................................................................................... 23 Bíráskodás .......................................................................................... 23 Vezetőbíró................................................................................... 24 Pontozóbíró ................................................................................. 24

II.1.4.3 II.1.4.4

Bírói asztal .................................................................................. 24 Pontozás, eredményhirdetés ....................................................... 24

II.2 II.2.1 II.2.2 II.2.3 II.2.3.1 II.2.3.2 II.2.3.3 II.2.3.4 II.2.3.5 II.2.4 II.2.4.1 II.2.4.2 II.2.4.3 II.2.4.4

Light contact versenyszabályok .............................................................. 25 Indulási feltételek ............................................................................... 25 Küzdőtér ............................................................................................. 26 A verseny menete ............................................................................... 26 A küzdelem időtartama, időjelzés .............................................. 26 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek ........................... 26 Találatok értékelése .................................................................... 27 Büntetések .................................................................................. 28 Sérülések .................................................................................... 29 Bíráskodás .......................................................................................... 29 Vezetőbíró .................................................................................. 30 Pontozóbíró ................................................................................ 30 Bírói asztal .................................................................................. 30 Pontozás, eredményhirdetés ....................................................... 30

II.3

Full contact versenyek ............................................................................. 31

II.3.1 II.3.1.1 II.3.1.2 II.3.1.3 II.3.1.3.1 II.3.1.3.2 II.3.1.3.3 II.3.1.3.4 II.3.1.3.5 II.3.1.4 II.3.1.4.1 II.3.1.4.2 II.3.1.4.3 II.3.1.4.4

„A” kategóriás versenyszabályok ........................................................... 31 Indulási feltételek ........................................................................... 31 Küzdőtér ......................................................................................... 31 A verseny menete ........................................................................... 32 A küzdelem időtartama, időjelzés .............................................. 32 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek ........................... 32 Találatok értékelése .................................................................... 33 Büntetések .................................................................................. 34 Sérülések .................................................................................... 34 Bíráskodás ...................................................................................... 35 Vezetőbíró .................................................................................. 35 Pontozóbíró ................................................................................ 35 Bírói asztal .................................................................................. 35 Pontozás, eredményhirdetés ....................................................... 36


„B” kategóriás versenyszabályok ........................................................... 37 Indulási feltételek ........................................................................... 37 Küzdőtér ......................................................................................... 37 A verseny menete ........................................................................... 38 A küzdelem időtartama, időjelzés .................................................. 38 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek ........................... 38 Találatok értékelése .................................................................... 39 Büntetések .................................................................................. 40 Sérülések .................................................................................... 41 Bíráskodás ...................................................................................... 42 Vezetőbíró .................................................................................. 42 Pontozóbíró ................................................................................ 43 Bírói asztal .................................................................................. 43 Pontozás, eredményhirdetés ....................................................... 43

II.4

Chikara Kurabe versenyek ..................................................................... 44

II.4.1 II.4.1.1

Gyermek, serdülő és kadet chikara versenyszabályok ......................... 44 Indulási feltételek ........................................................................... 44 3

II.4.1.2 II.4.1.3 II.4.1.3.1 II.4.1.3.2 II.4.1.3.3 II.4.1.3.4 II.4.1.3.5 II.4.1.4 II.4.1.4.1 II.4.1.4.2 II.4.1.4.3 II.4.1.4.4

Küzdőtér ......................................................................................... 44 A verseny menete ........................................................................... 45 A küzdelem időtartama, időjelzés ............................................... 45 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek ........................... 46 Találatok értékelése .................................................................... 47 Büntetések................................................................................... 47 Sérülések ..................................................................................... 48 Bíráskodás ...................................................................................... 49 Vezetőbíró................................................................................... 49 Pontozóbíró ................................................................................. 49 Bírói asztal .................................................................................. 49 Pontozás, eredményhirdetés........................................................ 50


Junior és felnőtt chikara versenyszabályok ........................................... 50 Indulási feltételek ........................................................................... 50 Küzdőtér ......................................................................................... 51 A verseny menete ........................................................................... 51 A küzdelem időtartama, időjelzés ............................................... 51 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek ........................... 51 Találatok értékelése .................................................................... 53 Büntetések................................................................................... 53 Sérülések ..................................................................................... 54 Bíráskodás ...................................................................................... 55 Vezetőbíró................................................................................... 55 Pontozóbíró ................................................................................. 55 Bírói asztal .................................................................................. 55 Pontozás, eredményhirdetés........................................................ 55


Knock Down versenyszabályok............................................................... 56 Indulási feltételek ........................................................................... 56 Küzdőtér ......................................................................................... 56 A verseny menete ........................................................................... 57 A küzdelem időtartama, időjelzés ............................................... 57 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek ........................... 57 Találatok értékelése .................................................................... 58 Büntetések................................................................................... 59 Sérülések ..................................................................................... 59 Bíráskodás ...................................................................................... 60 Vezetőbíró................................................................................... 60 Pontozóbíró ................................................................................. 60 Bírói asztal .................................................................................. 60 Pontozás, eredményhirdetés........................................................ 61

II.6 II.6.1 II.6.2 II.6.3 II.6.3.1.1 II.6.3.1.2 II.6.3.1.3 II.6.3.1.4 II.6.3.1.5 II.6.4 II.6.4.1.1

MMA amatör és profi küzdelem versenyszabályai ............................... 62 Indulási feltételek ............................................................................... 62 Küzdőtér ............................................................................................. 63 A verseny menete ............................................................................... 63 A küzdelem időtartama, időjelzés............................................... 64 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek ........................... 64 Találatok értékelése .................................................................... 65 Büntetések................................................................................... 66 Sérülések ..................................................................................... 66 Bíráskodás .......................................................................................... 67 Vezetőbíró................................................................................... 67

4

II.6.4.1.2 II.6.4.1.3 II.6.4.1.4

Pontozóbíró ................................................................................ 67 Bírói asztal .................................................................................. 67 Pontozás, eredményhirdetés ....................................................... 68

II.7. II.7.1. II.7.2. II.7.3. II.7.3.1 II.7.3.2 II.7.3.3 II.7.3.4 II.7.3.5 II.7.4 II.7.4.1 II.7.4.2 II.7.4.3 II.7.4.4

Submission amatör és profi küzdelem versenyszabályai...................... 69 Indulási feltételek ............................................................................... 56 Küzdőtér ............................................................................................. 57 A verseny menete ............................................................................... 57 A küzdelem időtartama, időjelzés .............................................. 58 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek ........................... 58 Találatok értékelése .................................................................... 59 Büntetések .................................................................................. 60 Sérülések .................................................................................... 60 Bíráskodás .......................................................................................... 61 Vezetőbíró .................................................................................. 61 Pontozóbíró ................................................................................ 61 Bírói asztal .................................................................................. 61 Pontozás, eredményhirdetés ....................................................... 62


A fegyveres küzdelem versenyszabályai ................................................ 63 Indulási feltételek ............................................................................... 63 Küzdőtér ............................................................................................. 63 A verseny menete ........................... 6Hiba! A könyvjelző nem létezik. A küzdelem időtartama, időjelzés6Hiba! A könyvjelző nem létezik. Érvényes és tiltott technikák, találati felületek........................... 64 Találatok értékelése .................................................................... 65 Büntetések .................................................................................. 65 Sérülések ....................................................................................... 66 Bíráskodás .......................................................................................... 67 Vezetőbíró .................................................................................. 67 Pontozóbíró ................................................................................ 67 Bírói asztal .................................................................................. 67 Pontozás, eredményhirdetés ....................................................... 67

III. Formagyakorlat-, Önvédelmi-, Gyo, Bemutató-jellegű és Töréstechnika versenyek 68 III.1 Indulási feltételek ............................................................................... 68 III.2 A bemutatótér..................................................................................... 68 III.3 A verseny menete ............................................................................... 68 III.3.1 A bemutató időtartama, időjelzés ............................................... 68 III.3.2 Jelentkezés .............................................................................. 7669 III.3.3 Gyakorlatok definíciója és technikai követelmények…..…...……….70 III.3.4 Büntetések ................................................................................ ..71 III.4 Bíráskodás ...................................................................................... 7871 III.4.1 Bírói asztal .................................................................................. 71 III.4.2 Pontozás, eredményhirdetés ....................................................... 72 Zárszó…………………………………………………………………………………..72

5

I.

Általános rész I.1. I. 1.1.

A szabálykönyv A szabálykönyv feladata

A szabálykönyv elsődleges feladata az, hogy rendszerbe foglalja és szabályozza a versenyek szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. I. 1.2.

A szabálykönyv területi és időbeli hatálya

A szabálykönyv hatályba lépésének napjától kiterjed az országban megrendezésre kerülő minden olyan kempo versenyre, amelyet a Magyar Kempo Szövetség, illetve a tagjai közé tartozó egyesületek szerveznek. A szabálykönyv visszavonásig érvényes. I.1.3.

A szabálykönyv személyi hatálya

A szabálykönyv előírásai minden sportvezetőre és versenyzőre kötelező érvényűek, akik a versenyek szervezésében és lebonyolításában részt vesznek, vagy versenyzőként, edzőként, csapatvezetőként indulnak, csapatukat hivatalosan képviselik. A szabálykönyv a Magyar Kempo Szövetség által - vagy védnöksége alatt - szervezett versenyeken résztvevő más stílust képviselő sportolókra, szakvezetőkre is érvényes. I.1.4.

Egyéb rendelkezések

A szabálykönyv kiadását, módosítását a Magyar Kempo Szövetség mindenkori technikai vezetője – a Mesterek Tanácsa közreműködésével - koordinálja. A szabálykönyv egy példányát a Magyar Kempo Szövetség minden klubvezető és stílusvezető részére köteles eljuttatni, aki a szövetség tagja, illetve köteles hozzáférhetővé tenni minden vezetőnek, aki a szövetség rendszerén belül szervezett versenyeken képviselteti stílusát.

I.2.

A versenyek

I.2.1. A kempo versenyek célja A kempo versenyek rendezésének célja a sportolók fizikális, pszichikai és technikai tudásszintjének felmérése, a versenyzők szintjének összemérése más stílusok képviselőivel, a válogatott keretek tagjainak kiválasztása, a stílus megismertetése a nagyközönséggel. I.2.2. A versenyek fajtái A versenyek fajtáját minden A versenyek fajtájuk szerint lehetnek:

esetben

-

házi versenyek,

-

meghívásos / klubok közötti versenyek,

-

nyílt, vagy zárt barátságos (tét nélküli) versenyek,

-

nyílt, vagy zárt válogató versenyek,

-

nyílt, vagy zárt minősítő versenyek,

-

nyílt, vagy zárt bajnokságok,

-

nyílt, vagy zárt nemzetközi versenyek.

6

meg

kell

határozni

a

versenykiírásban.

I.2.3. A versenyek jellege A versenyek jellegük szerint lehetnek egyéni és csapatversenyek. A versenykiírásban a verseny jellegét minden esetben meg kell határozni. I.2.3.1.

Egyéni versenyek

A sportolók a viadal során egyéni helyezésekért küzdenek. Döntetlen eredmény nem születhet. I.2.3.2.

Csapatversenyek

Csapatversenyeken csapatok indulnak, olyan létszámban, amit a versenykiírás meghatároz és megenged. A cél a csapatgyőzelem kivívása. A csapatversenyek fő szabályai: -

a csapat indulóinak adatait mindig növekvő súlysorrendben kell megadni,

-

amennyiben a csapat létszáma nem éri el a kiírásban meghatározottat, abban az esetben a csapatból maximum 1 fő újra indulhat, de egy versenyző egy adott sorozatban csak egyszer ismételhet,

-

a több győzelmet elért csapat győz,

-

lehetséges döntetlen eredmény,

-

döntetlen esetén a több találatot, illetve részgyőzelmet elért csapat a győztes,

-

küzdelmi versenyek esetében, ha minden eredmény teljesen azonos, valamint pontozásos küzdelmek során az összesített pontszám egyezik, a végső döntés meghozatalához a csapatokból egy-egy fő újra megmérkőzik, s egyikük győzelméig folyik a versengés.

Az utóbbi esetben már nincs súlysorrendi megkötés (küzdelem!). I.2.4. A versenyek szerkezete A versenyek lehetnek: -

egyenes kieséses,

-

körmérkőzéses,

-

vegyes szerkezetűek. I.2.5. Kempo versenyszámok

Mivel a kempo egy összetett harcművészeti ág, ebből adódóan a rendezhető versenyformák száma nagy. A Magyar Kempo Szövetség és tagjai az alábbi fő versenyformákban rendeznek versenyeket: -

küzdelmi versenyek (II. fejezet),

-

formagyakorlat versenyek (III. fejezet),

-

önvédelmi versenyek (III. fejezet),

-

töréstechnika versenyek (III. fejezet).

A versenyek további felosztása a jelzett fejezetekben található. I.2.6. Versenyek szervezésének és lebonyolításának követelményei Versenyeket csak bizonyos feltételek megléte esetén lehet lebonyolítani. Ezek személyi és tárgyi feltételek, melyek hiányában tilos a versenyt megkezdeni. Az alábbiakban meghatározásra 7

kerülnek ezek a feltételek, csoportosítva aszerint, hogy meglétük kötelező, vagy - a jobb szervezés érdekében - csak ajánlott. A követelmények a meghívásos - klubok közötti - versenyekre nézve, ha a klubok a MKSZ tagjai teljes mértékben kötelező jellegű, más stílus klubjainál csak ajánlottak. I.2.6.1

Előkészítés

A verseny szervezőjének - miután meggyőződött arról, hogy minden feltétel adott, illetve nincs egyéb akadályozó tényező – minden esetben versenykiírást kell készítenie. A versenykiírásnak kötelezően tartalmaznia kell: -

a versenyt szervező klub adatait,

-

a verseny szervezőjének nevét, elérhetőségét,

-

a verseny fajtáját, megnevezését, időpontját és pontos helyét,

-

a lebonyolításra kerülő versenyszámokat és annak menetét,

-

az indulási feltételeket (nem, korcsoport, övfokozat, tudásszínt, stb.),

-

a nevezés módját és díját (előzetes regisztrációval, mérlegelésnél, stb.),

-

a kötelező védőfelszereléseket, eszközöket (ha a szabályzat megköveteli).

A versenykiírásban egyéb információként közölni lehet a helyszín megközelítési lehetőségeit, a versenyprogramot. Amennyiben a verseny nem szerepel az éves versenynaptárban, akkor értesíteni kell a szövetséget a szervezési szándékról. A versenynaptárba történő felvételről az elnökség dönt, majd értesíti a versenyszervezőt. I.2.6.2

Személyi feltételek

A rendező az alábbi személyi feltételeket köteles biztosítani a verseny helyszínén annak megkezdésétől egészen befejezéséig: -

sorsolást lebonyolító személy,

-

rendezőgárda egy fő vezetővel (jegyzőkönyvvezetők, időmérők, pástőr, takarító személyzet),

-

versenybírók a főbíró vezetésével,

-

versenyorvos, a szükséges orvosi felszerelésekkel (esetleg mentő→ full mérkőzés). I.2.6.3

Technikai feltételek

A verseny rendezője köteles a következő tárgyi feltételeket biztosítani a verseny lebonyolításához: -

a versenyhez igazodó küzdőteret (küzdőpást, ökölvívó szorító),

-

bírói asztalt,

-

időmérő eszközt, mely nullára állítás nélkül tovább indítható,

-

hangjelző, vagy más - a hangjelzést - helyettesítő jelzőeszközt,

-

tizedes pontosságú mérleget a mérlegeléshez,

-

piros, kék jelző övet a versenyzők megkülönböztetéséhez,

-

elsősegély felszerelést,

-

szabálykönyvet,

8

-

a verseny adminisztrálásához szükséges nyomtatványokat (mérlegelési jegyzőkönyv, nevezési lapok, sorsolási lapok, versenyjegyzőkönyvek, versenyjelentések),

-

díjakat és okleveleket a helyezettek részére,

-

asztalt a díjak részére,

-

székeket a bírák részére,

-

pontozótáblákat, piros és kék zászlócskákat (ha a szabálykönyv szerint a versenyhez szükséges),

-

tájékoztató táblát, vagy tablót, a versenyzők sorsolásának kifüggesztéséhez,

-

padokat a versenyzők és edzőik számára. Biztosítani kell hangosítást is, a versenyzők és a nézők megfelelő tájékoztatása érdekében. I.2.6.4

Egyéb technikai követelmények és ajánlások

A verseny helyszínének alkalmasnak kell lennie a versenyzők és segítőik, valamint a verseny egyéb közreműködőinek elkülönítésére a nézőközönségtől (küzdőtér, nézőtér). A verseny helyszínén kötelezően biztosítani kell: -

öltözőket,

-

egészségügyi helyiségeket,

-

mérlegelő- és sorsolási helyiséget,

-

mosdókat. A verseny helyszínén lehetőség szerint biztosítani kell:

-

zuhanyzókat,

-

pihenésre kijelölt helyiséget,

-

bemelegítő helyiséget,

-

büfét. I.2.6.5

Korcsoportok és indulási csoportok

A sportolók életkorát tagsági könyvük vonatkozó bejegyzése alapján kell meghatározni. A küzdelmi versenyek során a sportolókat az alábbi kor- és súlycsoportokba soroljuk: Egyéni versenyek (súlycsoportos) Gyerek -7 8-9 éves éves -20kg 21-25kg 26-30 kg +30 kg -

-25 kg 26-30 kg 31-35 kg 36- 40 kg +40 kg -

Serdülő 10-11 12-13 éves éves -25 kg 26-30 kg 31-35 kg 36-40 kg 41-45 kg 46-50 kg +50 kg -

Kadet 14-15 14-15 fiú leány

-30kg -50kg 31-35kg 51-56 kg 36-40kg 57-63 kg 41-45kg 64-69 kg 46-50kg 70-75 kg 51-55kg 76-81 kg 56-60kg +82 kg +60kg -

-35kg 36-40kg 41-45kg 46-50kg 51-55kg 56-60kg +60kg -

Junior 16-17 16-17 fiú leány -57 kg 58-63 kg 64-69 kg 70-76 kg 77-84 kg 85-93 kg 94-104 kg +104 kg -

-50kg 51-56 kg 57-63 kg 64-69 kg 70-75 kg 76-81 kg +82 kg -

Felnőtt 18-35 18-30 férfi női -57 kg 58-63 kg 64-69 kg 70-76 kg 77-84 kg 85-93 kg 94-104 kg 104-113 kg +113 kg

-50kg 51-56 kg 57-63 kg 64-69 kg 70-75 kg 76-81 kg +82 kg -

Senior 36-44 férfi

Senior+ +45 férfi

-63 kg -63 kg 64-69 kg 64-69 kg 70-76 kg 70-76 kg 77-84 kg 77-84 kg 85-93 kg 85-93 kg 94-104 kg 94-104 kg 104-113 kg +104 kg +113 kg -

Amennyiben az indulási csoport versenyének beindításához nincs meg a megfelelő létszám, abban az esetben az indulókkal, illetve képviselőikkel egyeztetve több súlycsoport összevonható.

9

Csapatversenyek Csapatversenyeken az indulók növekvő súlycsoport (gyerek, serdülő, kadet, junior, felnőtt), ill. kor szerint kerülnek besorolásra. I.2.6.6

Övfokozatok, tudásszint

Mivel a versenyek többsége nyílt rendszerű, így olyan küzdősportok gyakorlói is indulhatnak rajtuk, amelyek szintfelmérési rendszere eltér a kempoétól, esetleg több-, kevesebb tanulófokozata van, vagy övfokozatokat sem alkalmaz. A sportolók besorolásának szabálya: az övszín, de az eltelt hónapok száma a meghatározó, az esetleges övfokozatára való tekintet nélkül. Kezdő szint = 18 hóig (fehér, citrom, narancs öv), Haladó = 18 - 40 hó (zöld, kék, lila öv), Mesterjelölt = 41- 60 hó (barna három fokozat), Mester = 60 hó feletti (fekete öv) A sportolók tudásszintjét tagsági könyvük tagsági viszonyukra vonatkozó bejegyzése alapján kell meghatározni. Ennek a szabálynak a betartása a kezdő szintű versenyzők érdekében kiemelten fontos. I.2.6.7

Egészségügyi alkalmasság

A versenyzők egészségügyi alkalmasságát a tagsági könyvükbe sportorvos által beírt, érvényes „versenyezhet”, vagy „alkalmas” bejegyzés igazolja. A sportorvosi engedélyek ellenőrzése a versenyorvos, vagy a mérlegelést ellenőrző bíró feladata a mérlegelés során. A versenyzőnél bekövetkezett 6 hónapon belüli fejen elszenvedett KO-t, a KO könyvben ellenőrizni kell. Más stílusok versenyein elszenvedett KO-ról a versenybíróságot a versenyzőnek tájékoztatni kell. Küzdelmi versenyen alkalmassági igazolás nélkül a sportoló saját felelősségének írásos kinyilvánításával sem indulhat! I.2.6.8

Nevezés, nevezési díjak

A versenyekre történő nevezésnek a versenykiírásban meghatározott módon kell megtörténnie. Fajtái lehetnek: -

helyszíni nevezés (szervezési okok miatt kevésbé javasolt),

-

előzetes nevezés, o

e-mailben.

A nevezési díjakat minden esetben a szervező határozza meg. A szervezőnek minden esetben kötelessége, hogy a szövetség tagjainak alacsonyabb díjjal határozza meg a nevezést a szövetséghez nem csatlakozott klubokkal szemben. Ha a versenyre a jelentkezést előzetesen kell leadni, abban az esetben a szervezőnek joga van a késedelmesen, valamint a helyszínen jelentkezőktől magasabb díjat beszedni. A nevezési díjakat (normál-, szövetségi tagok mérsékelt-, késedelmesen regisztrált-, helyszíni nevezési díjak) a versenykiírásban rögzíteni kell. A szervező, ha az ő hibájából eredően nem lehet eleget tenni a versenykiírásban meghatározott nevezési határidőnek (késedelmes kiértesítés), abban az esetben a jelentkezőktől csak a normál és a szövetség tagjainak megállapított nevezési díjakat szedheti be. A nevezési díjak beszedésénél mindenkor figyelembe kell venni a vonatkozó aktuális pénzügyi törvényeket és rendelkezéseket. 10

I.2.6.9

Regisztráció, mérlegelés

A versenyek előtt az indulóknak regisztráltatni kell magukat (klubvezető, csapatvezető, egyéni). Küzdelmi versenyszámok esetén a regisztráció kiegészül a mérlegeléssel. A sportolók fontosabb adatait tagsági könyvük vonatkozó bejegyzései alapján kell meghatározni. Érvényes tagsági könyv hiányában a sportoló küzdelmi versenyen nem, egyéb versenyszámokban pedig csak a főbíró külön engedélyével indulhat! A regisztrációs lapnak – a következő adatokat kell tartalmaznia: -

a versenyző nevét, születési dátumát (év-hó-nap), klubját, tudásszintjét (versenykiírásnak megfelelően), súlyát, versenykategóriák megjelölését, a nevezési díj befizetésének tényét. A mérlegelést az alábbi személyek felügyelik, illetve hajtják végre: a versenybíróság által kijelölt bíró feladata a mérlegelés hitelességének ellenőrzése (esetenként az orvosi engedélyek ellenőrzése), a versenyorvos és a főbíró feladata az orvosi engedélyek ellenőrzése, a szervező feladata a regisztrációs lapok pontos kitöltése, a nevezési díjak átvétele, nyugták kiállítása, a rendezők feladata a mérlegelés technikai lebonyolítása.

A regisztrációval egyidejűleg minden csapat kitölt egy nyilatkozatot, mely tartalmazza, hogy mindenki a saját felelősségére vesz részt a versenyen, valamint a verseny szabályzatát megismerte és magára nézve kötelezően elfogadja (minta a mellékletben). I.2.6.10

Sorsolás

A sorsolást a verseny főbírája, vagy az általa megbízott személy vezeti. A sorsolást a mérlegelési jegyzőkönyvek alapján a versenytitkár végzi. A sorsoláson való részvételre minden érintett csapatvezető részére lehetőséget kell biztosítani, abban az esetben, ha az adott versenyzőt más kategóriába kell sorolni, mint ami az általa leadott nevezésben szerepel. A szervezőnek joga van a kor és súlycsoportok összevonására. I.2.6.11

A versenybírói testület

A verseny bíróit a Magyar Kempo Szövetség delegálja a szervezők igénybejelentése alapján. A szövetség témában érintett felelőse a verseny adatainak ismeretében kéri fel és értesíti ki a versenyen közreműködő bírói kart. A versenybírói testület tagjai a szövetség által, a versenyre meghatározott egységes bírói öltözékben tevékenykednek. A bírókkal szemben felállított követelmények -

A bírók mutassanak jó példát a verseny folyamán tanúsított fegyelmezett magatartásukkal és a szabályok szellemének megfelelő viselkedésükkel.

-

A bírók számára a legfontosabb prioritás a versenyzők életének és testi épségének megőrzése.

-

Bármilyen esetleges baleset bekövetkezte esetén a bíróknak rendelkezni kell azokkal a tulajdonságokkal, hogy a lehető leggyorsabban és higgadtan meg tudják hozni a szükséges intézkedéseket.

11

-

A bírókkal szembeni legalapvetőbb követelmény a szakmai alapok megléte mellett a pártatlanság és a függetlenség. Mindenkor a szabálykönyvnek megfelelően kell eljárjon.

-

A küzdőterületen belül elkövetett fegyelmezetlen magatartás esetén a szankcionálás és döntés joga a vezetőbíró, küzdőtéren kívüli fegyelmezetlenség esetén a főbíróé.

-

Ha az egyes mérkőzések levezetésére kijelölt versenybírók feladatukat nem a szabályoknak megfelelően látják el - részrehajlást vagy szándékos szabálysértést követnek el, vagy magatartásuk ellen kifogás emelhető - a verseny főbírója, tisztségükről azonnal leválthatja őket, súlyosabb esetekben ellenük fegyelmi eljárást indítványozhat.

-

A versenybírók minősítését - elméleti es gyakorlati tudásuk, rátermettségük alapján - a kijelölt tanfolyam elvégzése után a MKSZ dan kollégiuma állapítja meg és jogában áll ezen változtatni. A bírói képzések és továbbképzések időpontját a MKSZ technikai vezetője és a főbírója határozza meg.

-

Versenybírók magatartása bírói tevékenységük közben mindig legyen határozott, egyértelmű és fegyelmezett. A bírók más tisztséget (pl. edző) a verseny ideje alatt nem tölthetnek be.

-

A bírók számára alapkövetelmény az MKSZ verseny szabálykönyvének alapos ismerete.

-

Ítélkezéskor a bírói jelzések világosak, egyértelműek és határozottak legyenek.

-

Döntéseik etikusak és a harcművész szellemmel harmonikusak legyenek. I.2.6.11.1.

A versenyeken tevékenykedő bírók

Főbíró Személyét a Magyar Kempo Szövetség jelöli ki, megbízatása visszavonásig érvényes. Feladatai a következők: -

Fő feladata a szövetség képviselete, a verseny szabályok szerinti lebonyolításának felügyelete.

-

Ellenőrzi a verseny személyi és tárgyi feltételeinek meglétét, különös tekintettel a küzdőtér kialakítására, valamint a küzdő- és nézőtér elszeparálására.

-

Beosztja a versenyen résztvevő bírókat, a bírói összejövetelen a verseny előtt.

-

A verseny megkezdése előtt és után – a verseny helyszínén - összehívja a bírói értekezletet és levezeti azt.

-

Felügyeli és szervezi a bírók tevékenységét, a verseny végén minősíti azt.

-

Ellenőrzi a mérlegelés végrehajtását, a sorsolás lebonyolítását, a versenyjegyzőkönyvek szakszerű vezetését.

-

Dönt a versenyzők vitás indulási jogosultságát illető kérdésekben.

-

Vitás kérdésekben – a szabálykönyv értelmében, annak szellemében – döntéseket hoz, mely döntések a verseny minden résztvevőjére (bírók, szervezők, versenyzők, sportvezetők) kötelező érvényűek.

-

Dönt az óvások ügyében, mely döntéséről az óvásban érintetteket a következő mérkőzés megkezdéséig értesíteni köteles (kivéve a döntőket, melyek esetében legkésőbb a díjkiosztóig kell meghoznia döntését).

-

A verseny után egy héten belül eljuttatja a jegyzőkönyveket a szövetség részére. Joga van:

12

Az alapvető rendezési feltételek hiányában a rendezőket felszólítani a hiányosságok azonnali megszüntetésére, pótlására

-

Amennyiben a rendezők az alapvető rendezési feltételeket felszólításra sem biztosítják, akkor a verseny felfüggesztésére

-

A versenyen sportszerűtlenül viselkedő versenyzőket, sportvezetőket, figyelmeztetni, súlyos esetben a további versenyzésből kizárni.

-

A részrehajló, vagy a versenyszabályokat nem kellő szakértelemmel alkalmazó bírókat leváltani, kizárni.

-

Téves értékelés, vagy eredményhirdetés esetén a döntést felülbírálni, módosítani. Amennyiben több páston folyik a verseny, abban az esetben a főbíró – a bíróhiány esetének kivételével - nem láthat el vezetőbírói, vagy bírói feladatokat. Vezetőbírók

Személyüket a főbíró jelöli ki a verseny megkezdése előtti bírói értekezleten. Minden versenypástra egy fő vezetőbírót kell kijelölni. Amennyiben csak egy páston folyik a verseny, abban az esetben a főbíró is vezetheti a versengést. A vezetőbíró feladatai a következők: -

Fő feladata a mérkőzések szabályok szerinti levezetése.

-

Felel a bíráskodás rendjéért, a zsűri asztal tevékenységéért.

-

Képzi a mellé beosztott oldalbírókat.

-

Ellenőrzi a versenyző állapotát, nem áll e drog, alkohol, anabolikum, gyógyszer befolyásoltság alatt.

-

Küzdelmi versenyszámok esetén ellenőrzi a küzdő felek, valamint azok ruházatának és védőfelszerelésének szabálykönyv szerinti alkalmasságát.

-

Elindítja és megállítja a mérkőzéseket, egyéb versenyszámok esetében engedélyt ad annak megkezdésére.

-

Összegzi a bírák, pontozóbírák által adott jelzéseket, pontértékeket.

-

Kihirdeti a részeredményeket, végeredményeket.

-

Ellenőrzi a jegyzőkönyvvezető munkáját, az elkészült jegyzőkönyveket aláírásával hitelesíti.

-

A vezetőbíró formaruhában vezeti a mérkőzéseket. Formaruha: fekete pantalló, fehér ing, nyakkendő.

-

A versenybírók a páston mezítláb, ringben teremcipőben, vezetik a mérkőzést. Bírók, pontozó bírók, oldalbírók

Személyüket a főbíró jelöli ki a verseny megkezdése előtti bírói értekezleten. A versenyszámokhoz igazodva minden versenyhelyszínre 1-4 fő bírót, illetve pontozó bírót kell kijelölni. Amennyiben egy páston folyik a verseny, abban az esetben a főbíró is részt vehet a bírók munkájában. -

A bíró elsődleges feladata a mérkőzések során a sportolók szabályok szerinti értékelése a szabálykönyv által meghatározott módon.

-

A pontozóbírók a pást szélén cipőben figyelik a mérkőzést, a vezetőbíróval karjelzésekkel, illetve ha szükséges szóban kommunikálnak.

13

Bírótanonc Azok a személyek, akik jelentkezésük után a még nem rendelkeznek megfelelő tudással a bírói teendők ellátására, ezért a bírói asztalnál elhelyezkedve időt mérnek és jegyzőkönyvet vezetnek. Figyelik a verseny menetét és az aktuális bírói döntéseket. Bírói képzésen részt vesznek, elkezdik a szabálykönyv ismeretének elsajátítását, és rendelkeznek a MKSZ által meghatározott követelményekkel. A közreműködő bírók létszámát rátartással kell meghatározni, hogy az esetleges megbetegedések, vagy egyéb akadályozó tényezők ne hiúsíthassák meg a verseny lebonyolítását! I.2.6.11.2.

A versenybírói testület tevékenységét segítő személyek

Versenytitkár Személyét a verseny szervezője jelöli ki. A versenytitkár felelőssége a következők: -

mérlegelés meglétét,

-

a verseny főbírájának segítségével elvégzi a sorsolást,

-

ellenőrzi a mérkőzések elkészült jegyzőkönyveit,

-

irányítja a rendezésben tevékenykedők munkáját. Versenyorvos

A verseny szervezőjének kötelessége a versenyhez igazodva egy, vagy több versenyorvost biztosítani. Követelmény, hogy a versenyen tevékenykedő orvosok fel tudják mérni a sérülések súlyosságát (küzdősport tapasztalat), az esetlegesen kialakuló sérüléseket orvosolni tudják, illetve el tudják látni a további beavatkozásig. A versenyorvos feladatai a következők: -

a verseny megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt, hogy az megfelel-e az egészségügyi elvárásoknak,

-

sérülés esetén, a vezetőbíró kérésére ellenőrzi a versenyző állapotát és közli, hogy alkalmasnak találja-e a további versenyzésre,

-

a verseny ideje alatt kialakult sérüléseket ellátja, súlyos sérülés esetén intézkedik a további ellátással kapcsolatosan.

-

kérésre alkohol és drogteszt elvégzése.

A versenyorvos döntését nem lehet felülbírálni! Rendezők Megfelelő létszámú rendezői gárdát - 1 fő vezetővel - a verseny szervezőjének kell biztosítania. Az aktuális igényekhez igazodó létszámú rendezői gárdának a verseny megkezdésétőlbefejezéséig rendelkezésre kell állnia. Tehát a verseny végére a rendezők összlétszáma úgy csökkenhet, hogy az a verseny színvonalas befejezését nem veszélyeztetheti. A rendezők feladatai a következők: -

részt vesznek a verseny helyszínének berendezésében (mérlegelés helye, küzdőtér, bírói asztalok, stb.),

-

segítséget nyújtanak a mérlegelésnél,

14

-

azoknál a versenyszámoknál ahol kell, a szabálykönyv előírásainak megfelelően jegyzőkönyvet vezetnek, időt mérnek és a versenyszám végét hangjelző eszközzel, vagy fizikális módon jelzik,

-

tisztán tartják a küzdőteret és annak környezetét, a vezetőbíró külön kérésére - akár mérkőzés közben is - a küzdőpástot,

-

ha van, kezelik a hangosbemondót. A rendezők munkájának összehangolásáért és az általuk végzett tevékenység minőségéért a kijelölt vezető felelős. A rendezőgárda vezetője lehet a verseny szervezője is. I.2.6.12.

A versenyzők és öltözékük

A versenyeken való részvételnek több követelménye van, melyeket a verseny megkezdése előtt a szervező által kijelölt személy vagy a főbíró kötelessége ellenőrizni. A versenyzőkkel szemben támasztott általános követelmény, hogy: -

orvosi alkalmasságát a szabálykönyv szerint igazolja, legyen tiszta, ápolt, versenyzésre alkalmas állapotban, indulási életkorát, övfokozatát és versenyzői besorolását a szabálykönyv szerint igazolja, szövetségi tagdíjának befizetését igazolja (a szövetség tagjainál), nevezési díját a verseny megkezdéséig befizesse.

Regisztrációnál, mérlegelésnél, de legkésőbb a versenyszám megkezdése előtt, nagy hangsúlyt kell fektetni a haj és a körmök méretének megvizsgálására. A veszélyesen hosszú körmöket le kell vágatni, a zavaró hajat össze kell fogatni a versenyzőkkel. Ki kell vetetni a versenyzővel a mérkőzések idejére a kontaktlencséket, a műfogsort, a test támadható felületén és a fejen lévő testékszereket, valamint le kell vetetni a gyűrűket, nyakláncokat és fülbevalókat is. Haj összefogására fémet, vagy kemény műanyagot tartalmazó csatot, pántot tilos alkalmazni. A versenyzőknek a „Felkészül” szólításra a pásthoz közel, vagy az arra kijelölt helyen kell elhelyezkednie, hogy a szólításra azonnal felléphessen a küzdőtérre. Ha kijelölt felkészülési hely van a versenyen, akkor köteles ott várakozni. Ha nincs akkor szólítás után 1 perce van arra, hogy elfoglalja a küzdőtéren kijelölt helyét. A versenyző akadályoztatása esetén azt jelezni kell az érintett pást vezető bírójánál, még a „felkészül” idejében. Amennyiben ez nem történik meg, és időben nem jelenik meg, azt a meccset elvezette. A versenyen induló személyek ruházatával kapcsolatos követelmény, hogy: -

a csapat minden tagja köteles egyforma öltözetben megjelenni, versenyezni,

-

legyen tiszta és ép,

-

csak piros és kék övet viselhetnek,

-

legyen a klub, a stílusirányzatnak, illetve az övfokozatnak megfelelő,

-

ne tartalmazzon sérülést okozó varrást (zseb), fémből-, vagy egyéb kemény anyagból készült emblémát, gombot, vagy villámzárat,

-

ne tartalmazzon olyan szöveget, ábrát, amely a verseny résztvevőit, nézőközönségét megbotránkoztathatja vagy sérti,

-

melegítő ruházatban indulni tilos!

Amennyiben az alpontban felsorolt meghatározásoknak a versenyzők (vagy ruházatuk) nem felelnek meg, illetve a változtatásra való felszólításnak nem tesznek eleget, abban az esetben a versenyzésből ki kell őket zárni! 15

I.2.6.13

Védőfelszerelések

A küzdelmi versenyeken a sérülések elkerülése, illetve mérséklése érdekében a sportolók védőfelszereléseket alkalmaznak. Ezek egyik részének használata kötelező, másik részének használata ajánlott. Általános szabály, hogy csak olyan védőeszköz alkalmazható: mély és mellvédő csak az öltözet alatt viselhető. amely nem tartalmaz, fa-, fém-, vagy kemény műanyag betétet (kivéve a lágyék, illetve a mell és mélyvédőket), - amelynek felülete nem okozhat sérülést az ellenfélnek és a viselőjének, - amelynek rögzítése biztonságos. Az a sportoló, amely a tilalom ellenére keménybetétes védőeszközben jelentkezik küzdelemre - a küzdőtéren tevékenykedő bírók megítélése alapján (tudatos-nem tudatos cselekedet) – bírói felszólításra azonnal köteles lecserélni a kérdéses eszközt, ennek ideje nem haladhatja meg az 1 percet. Az egy percen túli csere esetén a vezetőbírónak jogában áll szankcionálni. (pontlevonás, leléptetés). -

A kötelező és ajánlott védőfelszerelések felsorolása a küzdelmi versenyszámokat meghatározó alfejezetekben találhatók. II.2.3.1

Küzdőtér

A versenyek a versenyszámoknak megfelelően kialakított küzdőtéren folynak. Ezek kialakításuk szerint lehetnek küzdőpástok, ökölvívó szorító, vagy ketrec. Minden esetben messzemenőkig figyelembe kell venni azt, hogy a küzdőtér kialakítása ne legyen balesetveszélyes, a jelölések jól láthatóak és minden resztvevőnek egyértelműek legyenek. Ezen felül biztosítani kell, hogy a közönség is élvezhető módon láthassa a versenyt. Amennyiben a küzdőtér kialakítása nem felel meg az előírásoknak, abban az esetben a verseny főbírája és a vezetőbíró kérheti annak átalakítását. Ha az átalakítás, hiánypótlás nem történik meg, akkor joguk van a verseny azonnali felfüggesztésére. A küzdőterek kialakítására vonatkozó részletes szabályok a versenyszámokat meghatározó alfejezetekben találhatók. II.2.3.2

Óvás

Az óvás a versenybíróság intézkedése, vagy döntése ellen irányuló, írásban benyújtott véleménynyilvánítás. Az óvást a sérelmezett intézkedést, vagy döntést követően legfeljebb 15 percen belül kell benyújtani a verseny főbírájának. Az óvás beadására csak a nevezésben szereplő csapatvezető jogosult. A bírói ítéletek – a bírói műhiba kivételével – megtámadhatatlanok és végérvényesek, azok óvás tárgyát nem képezhetik. Óvás vonatkozhat: 16

a verseny rendezésére, menetére és résztvevőire, a versenyző indulási jogosultságára, a verseny résztvevőinek magatartására, tévesen bejegyzett, vagy kihirdetett eredményre, bírói műhibára.

Az óvásnak tartalmaznia kell a sérelmezett intézkedést, döntést, vagy eseményt, valamint azt a kérelmet, hogy a versenybíróság milyen módon orvosolja azt. Az óvás elbírálásánál fel lehet használni minden olyan külső technikai segítséget (pl.video felvétel), amely az eseményekről reális képet nyújt, és a későbbi igazságos döntés meghozatalát elősegíti. Az óváshoz óvási díjat kell csatolni, melynek összege (ha a kiírás másként nem rendelkezik): -

egyéni versenyeken

2.000,-Ft,

-

nemzetközi és csapatversenyeken

5.000,-Ft.

Az elkésve beadott, tartalmilag hiányos, illetve az óvási díj nélkül beadott óvást döntés nélkül el kell utasítani. Minden esetet a verseny főbírája vizsgál ki az általa bevont bírák segítségével. Ő dönt az óvások ügyében, mely döntéséről az óvásban érintetteket a következő mérkőzés megkezdéséig értesíteni köteles (kivéve a döntőket, melyek esetében legkésőbb a díjkiosztóig kell meghoznia döntését). Abban az esetben, ha az óvás elfogadásra került úgy annak a díja visszafizetendő. II.2.3.3

Díjazás

Nemzetközi versenyen az első helyezettek kupa (vagy emléktárgy), érem, oklevél díjazásban, a második és harmadik helyezettek érem, oklevél díjazásban részesülnek. Országos versenyen az első, második és harmadik helyezettek érem, oklevél díjazásban részesülnek. Egyéb versenyeken minimálisan oklevél díjazásban kell részesíteni a helyezetteket. Összesített csapat eredmény (a kiírásnak megfelelően) I-III. helyezettek kupa és I-VI. oklevél díjazásban részesül. Számítása három féle képen történhet: 1. a csapattagok által megszerzett összes pontszám, 2. a csapatagok által szerzett összes pontszám osztva a csapat létszámával, ( a kiírásban meghatározott létszámú csapatok esetén) 3. a csapatból 5 fő megjelölésével, akik eredménye adja a pontszámot. A versenyeken a szervező egyéb díjakat is átadhat (további helyezések, tárgy-, vagy pénzjutalom). II.2.3.4

Versenyjelentések

A versenyekről a verseny szervezőjének jelentést kell készítenie, melyet a versenyt követően legkésőbb egy héttel el kell juttatniuk a szövetség részére. A versenyszervező jelentésének tartalmaznia kell: -

a regisztrációs lapokat vagy azok másolatát,

-

a sorsolási jegyzőkönyvet vagy másolatát,

-

a verseny lebonyolításával kapcsolatos egyéb anyagok – pontozólapok és összesítők - másolatát,

-

a kiadott különdíjak felsorolását a nyertesek nevével,

-

a verseny szponzorainak, védnökeinek névsorát. A főbíró jelentésének tartalmaznia kell: 17

-

a verseny bírói testület véleményét o a verseny rendezéséről, o a résztvevő versenyzők felkészültségéről, o a verseny szakmai színvonaláról,

-

a közreműködő bírók értékelését,

-

a versenyen bekövetkezett rendkívüli eseményeket a meghozott döntésekkel (fegyelmi kérdések),

-

a versenyen bekövetkezett sérüléseket és azok bekövetkezésének okait.

Az „Általános rész”-ben nevesített segédanyagok, jegyzőkönyvek mintái a mellékletben találhatók.

I.3. Értelmező szótár a szabálykönyvben előforduló kifejezések és idegen szavakhoz Ippon: Teljes értékű dobás, amelyet megfelelő dinamikával nagyívben indítva a dobott személy a hátára érkezik, úgy hogy közben mindkét lába elhagyja a talajt. Korcsoport: A születési napnak megfelelő betöltött életkor szerinti besorolás. Súlycsoport: Testsúly szerinti besorolás, kilogrammban meghatározva. Semi contact: Érintő jellegű, megállított technikai küzdelem Light contact: Félerős technikai küzdelem. Full contact: Teljes erejű küzdelem. Knock Down: Teljes erejű pusztakezes küzdelem. Chikara Kurabe: Jelentése: Erődemonstráció. MKSZ saját küzdelmi rendszere MMA(Mixed Martial Arts): Kevert Harcművészet. Teljes erejű kiskesztyűs küzdelem Submission: Állásból induló ütésrúgás nélküli birkózás TKO: Nagy pont különbségű technikai fölény. KO: Kiütés, ami után a versenyző képtelen folytatni a küzdelmet. KD: Leütés, rászámolás max. 8 számolás után újra tudja folytatni a küzdelmet. A 3. rászámolás TKO egy meneten belül. Soft: Lágy stílusú Hard: Kemény stílusú 3 ponton érintkezik a talajjal: (Fekvésnek minősül) Ha térdel mindkét lábon, ha az egyik keze és az egyik térde és a lábfej a földön van. Felállásból indított akció: Földharc közben 1 mp túli felállás, mikor megszűnik a 3 pontos érintkezés a talajjal. Leszorítás: Amikor a leszorított a hátán fekszik, úgy hogy mindkét lapockája is érinti a földet. Pást: Szőnyeggel (tatamival), vagy anélküli bemutató,- küzdőtér. Ökölvívó szorító: Ring, kialakítása négyszög, emelt szerkezetű. Super Fight: Kihívásos rendszer, ahol a versenyzők megállapodnak a szabályokban

18

II. Küzdelmi versenyek A kempoban a mozgásanyag sokrétűségéből adódóan többféle küzdelmi versenyt rendeznek, ezzel is elősegítve a sportolók tudásszintjének felmérését. A küzdelmi versenyeket az alábbiak szerint tagoljuk: -

-

-

Semi contact Light contact Full contact  „A” kategória  „B” kategória Chikara Kurabe  gyerek és kadet korcsoport  junior és felnőtt korcsoport Knock Down MMA Submission Fegyveres Kumite

(0) (II.2) (II.3) (0) (0) (II.4) (III.4.1) (II.4.2) (II.5) (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.) (II.7) (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.)

19

II.1 Semi contact versenyszabályok II.1.1

Indulási feltételek

A versenyzőknek és ruházatuknak meg kell felelniük az általános részben felsorolt, egyben rájuk nézve kötelező érvényű szabályoknak. Ruházat A versenyzők alul hosszú nadrágot, felül stílusnak megfelelő öltözéket (tradicionális, vagy bebújós gi felsőt, vagy pólót) kell, hogy viseljenek. Mezítelen felsőtesttel versenyezni tilos! Öv használata kötelező (piros, kék öv) oldalszínek megfelelően. Védőfelszerelés A versenyzők védőfelszerelésének meg kell felelnie az általános rész 0. pontjában meghatározott feltételeknek. A verseny során kötelező a használata: -

a védőkesztyűnek, 8 unciás,

-

a zárt lábfejvédőnek, ami takarja a sarkat és a lábujjakat,

-

gyermekeknél a fejvédőnek,

-

a fogvédőnek (kivéve a rácsos fejvédőt használóknál),

-

fiúknál, férfiaknál a szuszpenzornak (lágyékvédőnek), nőknél a mellvédőnek, kizárólag a ruha alatt viselve,

-

a sípcsontvédőnek. A verseny során engedélyezett, de nem kötelező a használata:

-

lányoknál a mélyvédőnek kizárólag ruha alatt viselve, a térdvédőnek, a könyökvédőnek, az alkarvédőnek, felnőtteknél a fejvédőnek. A verseny során tilos protektort (felsőtestvédőt, testpajzsot) és bandázst használni. II.1.2 Küzdőtér

Típusa:

küzdőpást, vagy ökölvívó szorító.

Mérete:

küzdőpást esetén min.6 x 6 méter, max. 8 x 8 méter, szorító esetén a szabványnak megfelelően min. 5,8 x 5,8 méter.

Kialakítása: küzdőpástnál jól látható jelzőszalaggal kialakítva, szőnyegek nélkül (tatami nélkül), vagy szőnyegekkel a rájuk felvitt jelölésekkel, vagy más színű szőnyeggel, szorítónál adott. Küzdőpást esetében jelölni kell a versenyzők és a vezetőbíró kiindulási helyét. A versenyzők helyét a bírói asztalhoz viszonyított merőleges alapvonalaktól 2 méterre befelé, azokkal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. A vezetőbíró helyét a bírói asztalhoz viszonyított távolabbi párhuzamos alapvonaltól, azzal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. 20

II.1.3 A verseny menete II.1.3.1. A küzdelem időtartama, időjelzés A küzdelem időtartama 1x3 perc futóidő Az idő mérését a bírói asztalnál ülő segítő végzi. Az idő mérése a küzdelem megkezdésére felszólító vezényszó, vagy jelzés pillanatában indul. Az időmérő órát a küzdelem alatt csak a vezetőbíró külön jelzésére szabad megállítani. A küzdelmi idő leteltét a segítő jelzi gongütéssel, vagy egyéb más jól felismerhető módon (sípszó, babzsák bedobása a küzdőtérre). A verseny megkezdése előtt a vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy az időmérést végző személy és az időmérő óra alkalmas a feladat ellátására. Küzdelem megkezdése előtt pedig szemkontaktussal, vagy rákérdezéssel kell ellenőriznie, hogy a segítő felkészült az idő mérésére. (A versenyeken használatos vezényszavakat és kézjelzéseket lásd a mellékletben!) II.1.3.2

Érvényes és tiltott technikák, találati felületek

A küzdelem során alkalmazható technikák: -

az érvényes találati felületre frontálisan, vagy körkörösen, az ököl elülső, vagy kézháti részével végrehajtott ütések,

-

az érvényes találati felületre egyenesen, vagy körkörösen, lefeszített lábfejjel, külső láb éllel, talppal, vagy lábujjpárnával végrehajtott rúgások,

-

az érvényesen végrehajtott lábsöprések (kívülről belülről).

-

Ütések fejre (csak 2 ütés lehet egy sorozaton belül) és testre.

-

comb támadása köríves rúgással. A küzdelem során tiltott technikák:

-

az ököl külső-, belső élével, tenyér részével végrehajtott ütések,

-

a csuklóval, alkarral, könyökkel, vagy vállal végrehajtott ütések,

-

a lábszárral, térddel végrehajtott rúgások,

-

a fejelés,

-

az ellenfélen végrehajtott bármilyen feszítés, fojtás vagy dobás,

-

azok az érvényes technikák, melyek szem-, illetve erőkontroll és dinamika nélkül kerülnek végrehajtásra, illetve nem felelnek meg a küzdő felekkel szemben támasztott minimális technikai követelményeknek.

-

támadási területen túlszálló ütés, rúgás.

-

frontális lábtechnikával a fej támadása,

-

kéztechnikával a comb támadása,

-

frontális lábtechnikával a comb támadása,

-

Kettőnél több ütés fejre,

-

háromnál több technika egyazon támadásban. 21

A mérkőzés során minden olyan találat értékelhető, amely -

a fej arc részére, jelzett érintőleges

-

félerővel a felsőtest övvonala, oldalvonala és nyak alatti része közé eső elülső területére esik. A mérkőzésen tiltott találati felület:

-

az arcon kívül a fej bármely része,

-

a nyak,

-

a hát,

-

az öv alatti területek (lábfejet). A mérkőzés során tiltott akció:

-

bármely tiltott technika alkalmazása,

-

bármely tiltott felület támadása,

-

szándékos erős technika használat, KO

-

az ellenfél fejének, testének, vagy kezének átkarolása,

-

a már földön fekvő ellenfél további támadása,

-

a vezetőbíró „állj!” vezényszava utáni támadás indítása,

-

kifordulás,

-

passzív védekezés kettős fedezékben, menekülés, szándékos-, ok nélküli földre esés,

-

beszéd,

-

sportszerűtlen viselkedés (akár a segítők, vagy csapattársak részéről),

-

Forgó és ejtő (kakato) rúgásnál használata. II.1.3.3. Találatok értékelése

A mérkőzések értékelése pontozásos rendszerben történik. A pontozóbírók minden akció után megállítják a menetet és az esett találat alapján értékelik a sportolókat. A mérkőzésen csak azok a találatok értékelhetők, melyek engedélyezett technika alkalmazásával érvényes találati felületre érkeztek be. Egy pontot érnek: -

az ütések fejre és testre,

-

az ugró ütések fejre és testre,

-

a rúgások testre,

-

az ugró rúgások testre,

-

a lábsöprés, amennyiben az ellenfél a földre kerül. Kettő pontot érnek:

-

a rúgások fejre,

-

a lábsöprés utáni technikák, amennyiben az ellenfél még nem érkezett a földre.

22

Három pontot érnek: -

az ugró rúgások fejre. Az „Állj!” vezényszóval egybeeső technikák, értékelhető technikák! II.1.3.4. Büntetések

Azt a sportvezetőt, vagy csapatot, amely sportszerűtlenül viselkedik, illetve azt a sportolót, aki a küzdelem során tiltott felületet támad, tiltott technikát alkalmaz, vagy tiltott akciót hajt végre, büntetéssel kell sújtani. A küzdők büntetésének fokozatai: -

bejelentett figyelmeztetés,

-

1 pontlevonás a szabálytalanság másodszori elkövetésekor,

-

3 pontlevonás a szabálytalanság harmadszori elkövetésekor,

-

negyedszeri elkövetése azonnali leléptetést von maga után,

-

leléptetés, a bejelentett figyelmeztetés után is adható.

Súlyosnak megítélt szabálytalanság esetén a vezetőbíró kezdeményezheti a büntetés súlyosbítását (pl.: figyelmeztetés helyett pontlevonás), szándékosság esetén a sportoló azonnali leléptetését vonja maga után. A pontozók a büntetőpontokat a menet összesített értékeléséből vonják le. A sportszerűtlenül viselkedő sportvezető, vagy csapat büntetésének fokozatai: -

figyelmeztetés,

-

a küzdőtértől való eltávolítás,

-

a versenyző leléptetése,

-

a csapat kizárása,

-

a verseny helyszínéről való eltávolítás. II.1.3.5.

Sérülések

A testre mért megrendítő erejű technika által okozott további harcképtelenség nem minősül sérülésnek! Ebben az esetben a küzdelmet feladó versenyzőt vesztesnek kell minősíteni, ha a technika nem volt szándékos. Amennyiben az összecsapások során valamelyik sportoló megsérül, abban az esetben a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet. Ha úgy ítéli meg, hogy szükség van a versenyorvos segítségére (sérülés megítélése, látható orvosi ellátás igénye), azonnal a küzdőtérre kéreti. A vezetőbírónak és a versenyorvosnak áll jogában megállapítani azt, hogy a sportoló alkalmas-e a küzdelem folytatására. Ha a sérülés súlyos, vagy azonnali orvosi ellátást igényel, és annak várható időtartama meghaladja a három percet, abban az esetben a mérkőzést be kell fejezni.

23

A küzdelem sérülés miatti befejezésekor a bíróknak meg kell állapítaniuk azt, hogy a sérülés bekövetkezése milyen okokra vezethető vissza. A mérkőzés győztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy: -

a sérülés szabályos küzdelem során esett és a sérült sportoló a baleset bekövetkezésig több pontot gyűjtött,

-

a sérülést az ellenfél szabálytalansága okozta. A mérkőzés vesztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy:

-

a sérülés szabályos küzdelem során esett és a sérült sportoló a baleset bekövetkezésig kevesebb pontot gyűjtött,

-

a sérülést saját magának okozta.

Amennyiben a sérülés szabályos küzdelem során keletkezett és a két sportoló elért pontjai egyenlők, abban az esetben a további küzdelemre képes versenyző a győztes. Mindkét sportoló sérülése esetén – ha egyikük felelőssége sem állapítható meg annak bekövetkezése kapcsán - az addig keletkezett pontszámok, az addig nyújtott kép alapján kell kihirdetni a győztest. Az a versenyző, akit az ellenfele által okozott sérülése miatt hirdettek ki győztesnek, csak orvosi engedéllyel versenyezhet tovább. Ki kell zárni a további küzdelemből azt a versenyzőt, akit sérülése miatt egy verseny során már kétszer hirdettek ki győztesnek. Azt a versenyzőt, aki fejen szerzett kiütést (KO) szenvedett, a versenyen további küzdelmet nem folytathat sem az érintett, sem más küzdelmi versenyszámban az aktuális versenyen. A következő fél évben a MKSZ által rendezett versenyeken csak technikai versenyszámban indulhat! II.2.1.4.

Bíráskodás

A küzdőpáston 3 bíró tevékenykedik. A vezetőbíró a küzdőpáston, 2 fő pontozóbíró a küzdőtér asztalra merőleges oldalánál helyezkedik el. Ha széken ülő (ring) pontozóbíró van, ők a küzdőtér átlós sarkaiban, vagy oldalain kell, hogy helyet foglaljanak. II.2.1.4.2

Vezetőbíró

Létszámuk küzdőpástonként 1fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék, aki lehet pontozóbíró is). II.2.1.4.3

Pontozóbíró

Létszámuk küzdőpástonként 2 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék). További feladatai: -

a vezetőbíró kérése alapján a mérkőző felek, ruházatuk és védőfelszerelésük ellenőrzése,

-

az általa észlelt szabálytalanságok jelzése a vezetőbírónak,

-

szorítónál pontozólapok szakszerű vezetése.

24

II.2.1.4.4

Bírói asztal

Létszáma küzdőpástonként 2-3 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék), melyből 1 fő a jegyzőkönyvet vezeti, 1 fő az időt méri és annak leteltekor jelez. A bírói asztaltól balra helyezkedik el a piros, jobbra a kék színjelzésű versenyző. -

Minimális eszközigény: asztal, 3-4 szék, futó idő mérésére alkalmas óra, hangjelző, vagy más - a hangjelzést - helyettesítő jelzőeszköz, a verseny lebonyolításához szükséges nyomtatványok, íróeszközök, a versenyzők jelölésére szolgáló piros, kék övek. II.2.1.4.5

Pontozás, eredményhirdetés

-

Találatok pontokkal történő értékelése.

-

a menet során több szabályos találatot elért sportoló a menet győztese.

A küzdelem végén a vezetőbíró felszólítja a pontozókat, hogy jelezzék a győztest. A pontozóbírók kezükkel a győztes oldalára mutatnak, vagy a versenyző színének megfelelő zászlót a magasba emelik (a vezetőbíró bal oldalán elhelyezkedő versenyző a kék, a jobb oldali a piros). Amennyiben minden tekintetben döntetlennek látták a mérkőzést, abban az esetben a fejük felett tartva, keresztben elhelyezett alkarral, vagy zászlóval jelzik véleményüket. Ha a végső győzelem nem állapítható meg, abban az esetben 1 perc hosszabbítás következik. A hosszabbítás után, ha ismételten döntetlen az értékelés, a vezetőbírónak extra szavazata felhasználásával döntenie kell a győztesről.

II.2 Light contact versenyszabályok II.2.1


A versenyzőknek és ruházatuknak meg kell felelniük az általános részben felsorolt, egyben rájuk nézve kötelező érvényű szabályoknak. Ruházat A versenyzők alul hosszú nadrágot, felül stílusnak megfelelő öltözéket (tradicionális, vagy bebújós gi felsőt, vagy pólót) kell, hogy viseljenek. Mezítelen felsőtesttel versenyezni tilos! Öv használata kötelező (piros, kék öv) oldalszínek megfelelően. Védőfelszerelés A versenyzők védőfelszerelésének meg kell felelnie az általános rész 0. pontjában meghatározott feltételeknek. A verseny során kötelező a használata: -

a védőkesztyűnek, zárt 10 unciás, (57 kg alatt 8 unciás engedélyezett), 25

-

a zárt lábfejvédőnek, ami takarja a sarkat és a lábujjakat,

-

gyermekeknél a fejvédőnek,

-


-

fiúknál, férfiaknál a szuszpenzornak (lágyékvédőnek), nőknél a mellvédőnek, kizárólag a ruha alatt viselve,

-

a sípcsontvédőnek. A verseny során engedélyezett, de nem kötelező a használata:

-

lányoknál a mélyvédőnek kizárólag ruha alatt, a térdvédőnek, a könyökvédőnek, az alkarvédőnek, felnőtteknél a fejvédőnek. A verseny során tilos protektort (felsőtestvédőt, testpajzsot) és bandázst használni. II.2.2 Küzdőtér

Típusa:

küzdőpást, vagy ökölvívó szorító.

Mérete:

küzdőpást esetén min.6 x 6 méter, max. 8 x 8 méter, szorító esetén a szabványnak megfelelően min. 5,8 x 5,8 méter.

Kialakítása: küzdőpástnál jól látható jelzőszalaggal kialakítva, szőnyegek nélkül (tatami nélkül), vagy szőnyegekkel a rájuk felvitt jelölésekkel, vagy más színű szőnyeggel, szorítónál adott. Küzdőpást esetében jelölni kell a versenyzők és a vezetőbíró kiindulási helyét. A versenyzők helyét a bírói asztalhoz viszonyított merőleges alapvonalaktól 2 méterre befelé, azokkal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. A vezetőbíró helyét a bírói asztalhoz viszonyított távolabbi párhuzamos alapvonaltól, azzal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. II.2.3 A verseny menete II.2.3.1 A küzdelem időtartama, időjelzés A küzdelem időtartama 1-2 x 2-3 perc futóidő lehet 1 perces szünetekkel, melyet minden esetben meg kell határozni a versenykiírásban. Az idő mérését a bírói asztalnál ülő segítő végzi. Az idő mérése a küzdelem megkezdésére felszólító vezényszó, vagy jelzés pillanatában indul. Az időmérő órát a küzdelem alatt csak a vezetőbíró külön jelzésére szabad megállítani. A küzdelmi idő leteltét a segítő jelzi gongütéssel, vagy egyéb más jól felismerhető módon (sípszó, babzsák bedobása a küzdőtérre). A verseny megkezdése előtt a vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy az időmérést végző személy és az időmérő óra alkalmas a feladat ellátására. Küzdelem megkezdése előtt pedig szemkontaktussal, vagy rákérdezéssel kell ellenőriznie, hogy a segítő felkészült az idő mérésére. (A versenyeken használatos vezényszavakat és kézjelzéseket lásd a mellékletben!)

26

II.2.3.2 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek A küzdelem során alkalmazható technikák: -


-

az érvényes találati felületre egyenesen, vagy körkörösen, lefeszített lábfejjel, külső láb éllel, talppal, vagy lábujjpárnával végrehajtott rúgások,

-

az érvényesen végrehajtott lábsöprések. A küzdelem során tiltott technikák:

-


-


-

a lábszárral, térddel végrehajtott rúgások,

-

a fejelés,

-

az ellenfélen végrehajtott bármilyen feszítés, fojtás vagy dobás,

-


-

támadási területen túlszálló ütés, rúgás.

-

frontális lábtechnikával a fej támadása,

-

kéztechnikával a comb támadása,

-

frontális lábtechnikával a comb támadása, A mérkőzés során minden olyan találat értékelhető, amely

-

a fej arc részére, jelzett érintőleges

-

félerővel a felsőtest övvonala, oldalvonala és nyak alatti része közé eső elülső területére esik. A mérkőzésen tiltott találati felület:

-

az arcon kívül a fej bármely része,

-

a nyak,

-

a hát,

-

az öv alatti területek (kivéve a combot és lábfejet). A mérkőzés során tiltott akció:

-


-


-

szándékos erős technika használat, KO

-

az ellenfél fejének, testének, vagy kezének átkarolása,

-

a már földön fekvő ellenfél további támadása,

-


-

kifordulás, 27

-

passzív védekezés kettős fedezékben, menekülés, szándékos-, ok nélküli földre esés,

-

beszéd,

-


-

Forgó és ejtő (kakato) rúgásnál sarok használata. II.2.3.3 Találatok értékelése

A mérkőzések értékelése pontozásos rendszerben történik. A pontozóbírók a menetek során esett találatok alapján értékelik a sportolókat. A mérkőzésen csak azok a találatok értékelhetők, melyek engedélyezett technika alkalmazásával érvényes találati felületre érkeztek be. Egy pontot érnek: -


-


-

a rúgások testre,

-

a lábsöprés, amennyiben az ellenfél a földre kerül és időbeli lekíséréssel. Kettő pontot érnek:

-

a rúgások fejre,

-


-

a lábsöprés utáni technikák, amennyiben az ellenfél még nem érkezett a földre. Három pontot érnek:

-

az ugró rúgások fejre. Az „Állj!” vezényszóval egybeeső technikák, értékelhető technikák! II.2.3.4 Büntetések



-


-


-


-


Súlyosnak megítélt szabálytalanság esetén a vezetőbíró kezdeményezheti a büntetés súlyosbítását (pl.: figyelmeztetés helyett pontlevonás), szándékosság esetén a sportoló azonnali leléptetését vonja maga után. A pontozók a büntetőpontokat a menet összesített értékeléséből vonják le. 28

A sportszerűtlenül viselkedő sportvezető, vagy csapat büntetésének fokozatai: -

figyelmeztetés,

-


-


-

a csapat kizárása.

-

a verseny helyszínéről való eltávolítás, II.2.3.5 Sérülések

A testre mért megrendítő erejű technika által okozott további harcképtelenség nem minősül sérülésnek! Ebben az esetben a küzdelmet feladó versenyzőt vesztesnek kell minősíteni, ha a technika nem volt szándékos. Amennyiben az összecsapások során valamelyik sportoló megsérül, abban az esetben a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet. Ha úgy ítéli meg, hogy szükség van a versenyorvos segítségére (sérülés megítélése, látható orvosi ellátás igénye), azonnal a küzdőtérre kéreti. A vezetőbírónak és a versenyorvosnak áll jogában megállapítani azt, hogy a sportoló alkalmas-e a küzdelem folytatására. Ha a sérülés súlyos, vagy azonnali orvosi ellátást igényel, és annak várható időtartama meghaladja a három percet, abban az esetben a mérkőzést be kell fejezni. A küzdelem sérülés miatti befejezésekor a bíróknak meg kell állapítaniuk azt, hogy a sérülés bekövetkezése milyen okokra vezethető vissza. A mérkőzés győztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy: -


-


-


-


Amennyiben a sérülés szabályos küzdelem során keletkezett és a két sportoló elért pontjai egyenlők, abban az esetben a további küzdelemre képes versenyző a győztes. Mindkét sportoló sérülése esetén – ha egyikük felelőssége sem állapítható meg annak bekövetkezése kapcsán - az addig keletkezett pontszámok, az addig nyújtott kép alapján kell kihirdetni a győztest. Az a versenyző, akit az ellenfele által okozott sérülése miatt hirdettek ki győztesnek, csak orvosi engedéllyel versenyezhet tovább. Ki kell zárni a további küzdelemből azt a versenyzőt, akit sérülése miatt egy verseny során már kétszer hirdettek ki győztesnek. 29

Azt a versenyzőt, aki fejen szerzett kiütést (KO) szenvedett, a versenyen további küzdelmet nem folytathat sem az érintett, sem más küzdelmi versenyszámban az aktuális versenyen. A következő fél évben a MKSZ által rendezett versenyeken csak technikai versenyszámban indulhat! II.2.3.6 Bíráskodás A küzdőpáston 3 bíró tevékenykedik. A vezetőbíró a küzdőpáston, 2 fő pontozóbíró a küzdőtér asztalra merőleges oldalánál helyezkedik el. Szorító esetében széken ülő pontozóbíró van, ők a küzdőtér átlós sarkaiban, vagy oldalain kell, hogy helyet foglaljanak. II.3.1.3.1

Vezetőbíró

Létszámuk küzdőpástonként 1fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék, aki lehet pontozóbíró is). II.3.1.3.2

Pontozóbíró

Létszámuk küzdőpástonként 2 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék). További feladatai: -


-


-

szorítónál pontozólapok szakszerű vezetése. II.3.1.3.3

Bírói asztal

Létszáma küzdőpástonként 2-3 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék), melyből 1 fő a jegyzőkönyvet vezeti, 1 fő az időt méri és annak leteltekor jelez. A bírói asztaltól balra helyezkedik el a piros, jobbra a kék színjelzésű versenyző. -

Minimális eszközigény: asztal, 3-4 szék, futó idő mérésére alkalmas óra, hangjelző, vagy más - a hangjelzést - helyettesítő jelzőeszköz, a verseny lebonyolításához szükséges nyomtatványok, íróeszközök, a versenyzők jelölésére szolgáló piros, kék övek. II.3.1.3.4


-

Találatok pontokkal történő értékelése.

-

a menet során több szabályos találatot elért sportoló a menet győztese. Amennyiben a menet során a sportolók értékelhető találatainak összege egyenlő, abban az esetben a kezdeményezőbb sportolót kell előnybe részesíteni. Amennyiben a versenyzők kezdeményező készsége is egyformának vehető, abban az esetben a jobban védekező sportolót kell előnyben részesíteni.

A küzdelem végén a vezetőbíró felszólítja a pontozókat, hogy jelezzék a győztest. A pontozóbírók kezükkel a győztes oldalára mutatnak, vagy a versenyző színének megfelelő zászlót a magasba emelik (a vezetőbíró bal oldalán elhelyezkedő versenyző a kék, a jobb oldali a piros). Amennyiben minden tekintetben döntetlennek látták a mérkőzést, abban az esetben a fejük felett tartva, keresztben elhelyezett alkarral, vagy zászlóval jelzik véleményüket. Ha a végső győzelem nem állapítható meg, abban az esetben 1 perc hosszabbítás következik. 30

A hosszabbítás után, ha ismételten döntetlen az értékelés, a vezetőbírónak extra szavazata felhasználásával döntenie kell a győztesről.

………………………………………………………………………………………………………….

II.3 Full contact versenyek II.3.1

„A” kategóriás versenyszabályok II.3.1.1 Indulási feltételek

Betöltött 16. életév és szülői beleegyezés, illetve betöltött 18. életév. Min. 30 hónap küzdősport jártasság. Egyebekben a versenyzőknek és ruházatuknak meg kell felelniük az általános részben felsorolt, egyben rájuk nézve kötelező érvényű szabályoknak. Ruházat A versenyzők stílusoknak megfelelő nadrágot kell, hogy viseljenek. A férfiak mezítelen felsőtesttel, a nők felül pólóban versenyeznek. Piros, kék öv használata kötelező az oldalszínek megfelelően. Védőfelszerelés A versenyzők védőfelszerelésének meg kell felelnie az általános rész 0. pontjában meghatározott feltételeknek. A verseny során kötelező a használata: -

a zárt védőkesztyűnek (mely 10 unciás, sarokszínek megfelelő színű kesztyű ajánlott)

-

a fogvédőnek,

-

fiúknál, férfiaknál a suspensornak (lágyékvédőnek), nőknél a mell és mélyvédőnek, kizárólag ruha alatt viselve,

-

bandázsnak. 31

A verseny során engedélyezett, de nem kötelező a használata: -

a sípcsontvédőnek, a térdvédőnek, a könyökvédőnek, a bokaguminak, A verseny során tilos protectort (felsőtestvédőt, testpajzsot) használni. II.3.1.2 Küzdőtér

Típusa:

ökölvívó szorító, vagy küzdőpást.

Mérete:

szorító esetén a szabványnak megfelelően min. 5,8-6,1 x 5,8-6,1 méter, küzdőpást esetén min.6 x 6 méter, max. 8 x 8 méter.

Kialakítása: szorítónál adott, küzdőpástnál jól látható jelzőszalaggal kialakítva, szőnyegekkel (tatamival!), Szőnyegekkel nem borított küzdőpáston versenyt lebonyolítani tilos! Küzdőpást esetében jelölni kell a versenyzők és a vezetőbíró kiindulási helyét. A versenyzők helyét a bírói asztalhoz viszonyított merőleges alapvonalaktól 2 méterre befelé, azokkal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. A vezetőbíró helyét a bírói asztalhoz viszonyított távolabbi párhuzamos alapvonaltól, azzal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. Semleges oldalnak a küzdőpást bírói asztallal párhuzamos oldalai minősülnek! II.3.1.3 A verseny menete II.3.1.3.1.

A küzdelem időtartama, időjelzés

A küzdelem időtartama min. 3x2 perc futóidő 1 perces pihenőkkel, 2 extramenet lehetséges melynek ideje 2 perc. Az idő mérését a bírói asztalnál ülő segítő végzi. Az idő mérése a küzdelem megkezdésére felszólító vezényszó, vagy jelzés pillanatában indul. Az időmérő órát a küzdelem alatt csak a vezetőbíró külön jelzésére szabad megállítani. A küzdelmi idő leteltét a segítő jelzi gongütéssel, vagy egyéb más jól felismerhető módon (sípszó, babzsák, bedobása a küzdőtérre). A verseny megkezdése előtt a vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy az időmérést végző személy és az időmérő óra alkalmas a feladat ellátására. Küzdelem megkezdése előtt pedig szemkontaktussal, vagy rákérdezéssel kell ellenőriznie, hogy a segítő felkészült az idő mérésére. (A versenyeken használatos vezényszavakat és kézjelzéseket lásd a mellékletben!) II.3.1.3.2



az érvényes találati felületre frontálisan, vagy körkörösen, az ököl elülső, kisujj felöli vagy kézháti részével végrehajtott ütések,

-

az érvényes találati felületre egyenesen, vagy körkörösen, lefeszített lábfejjel, külső lábéllel, talppal, vagy lábujjpárnával végrehajtott rúgások,

-

az érvényes találati felületre frontálisan, lefelé hatóan, vagy körkörösen bevitt könyökütések és térd rúgások, testre és fejre fogással vagy fogás nélkül,

-

fojtások és feszítések állva (a földön fekvő ellenféllel szemben is),

32

-

a teljes dobás skála, letekerés, lerántás (kivéve az ízületi hajlásiránnyal ellentétesen végrehajtott dobások),

-

páros lábfelszedéssel a támadott versenyzőt oldalirányba dobni

-

a földre levitt ellenfél támadása testre ütéssel, rúgással a bírói ítéletig max. két támadás erejéig.

A fojtásra és a feszítésre 10 másodperc idő áll rendelkezésre. A létrejött technika után újabb 10 másodperc idő van annak befejezésére, amit a bíró a felemelt kezén jelez. Amennyiben ennyi idő alatt nincs végrehajtva a technika, állásból folytatódik a küzdelem. A földre levitt ellenfél visszatámadhat bármely érvényes felületre ütéssel, rúgással, fogással is. Földön fekvés ténye: a sportoló három ponton érintkezik a talajjal. A küzdelem során tiltott technikák: -

az ököl hüvelykujj felöli élével, tenyér részével végrehajtott ütések,

-

a csuklóval, alkarral, vagy vállal végrehajtott ütések,

-

a fejelés,

-

az ellenfélen végrehajtott bármilyen feszítés vagy fojtás, rántással vagy ütésszerűen végrehajtva,

-

páros lábfelszedéssel a támadott versenyzőt előre nagyívben a hátára dobni,

-

azok az érvényes technikák, melyek szem-, illetve erőkontroll és dinamika nélkül kerülnek végrehajtásra, illetve nem felelnek meg a küzdő felekkel szemben támasztott minimális technikai követelményeknek. Mivel életszerű küzdelmeket feltételezünk, teljes erejű ütések és rúgások engedélyezettek a test érvényes felületére. A mérkőzésen tiltott találati felület:

-

a torok,

-

a szem,

-

a lágyék

-

a hátgerinc,

-

a tarkó. A mérkőzés során tiltott akció:

-


-

kifordulás,

-

menekülés; szándékos, ok nélküli földre esés,

-

az ökölvívó szorító köteleinek segédeszközként való felhasználása,

-

beszéd,

-

sportszerűtlen viselkedés (akár a segítők, vagy csapattársak részéről). II.3.1.3.3.

Találatok értékelése

A mérkőzések értékelése pontozásos rendszerben történik. A pontozóbírók a menetek során esett találatok alapján értékelik a sportolókat. A mérkőzésen csak azok a találatok értékelhetők, melyek engedélyezett technika alkalmazásával érvényes találati felületre érkeztek be. 33

Az értékelés során minden érvényes technika és a be nem fejezett földharc egy pontot ér. Kiütés, vagy feladás esetén magától értetődően a mérkőzésnek vége. Egy pontot érnek:

Kettő pontot érnek:

Három pontot érnek:

-


-

az ugró ütések fejre és testre, a rúgások testre, combra,

-

kisívű dobás,

-

a lábsöprés,

-

földre vitel.

-

a rúgások fejre,

-


-

nagy ívű dobás.

-

az ugró rúgások fejre,

rászámolás az ellenfélre. Az „Állj!” vezényszóval egybeeső technikák, értékelhető technikák! II.3.1.3.4

Büntetések



-


-


-


-


Súlyosnak megítélt szabálytalanság esetén a vezetőbíró kezdeményezheti a büntetés súlyosbítását (pl.: figyelmeztetés helyett pontlevonás), szándékosság esetén a sportoló azonnali leléptetését vonja maga után. A büntetőpontokat a menetekben a versenyzők viszik tovább magukkal. -

A sportszerűtlenül viselkedő sportvezető, vagy csapat büntetésének fokozatai: figyelmeztetés, a küzdőtértől való eltávolítás, a versenyző leléptetése, a csapat kizárása, a verseny helyszínéről való eltávolítás. II.3.1.3.5

Sérülések

Amennyiben az összecsapások során valamelyik sportoló megsérül, abban az esetben a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet. Ha úgy ítéli meg, hogy szükség van a versenyorvos segítségére (sérülés megítélése, látható orvosi ellátás igénye), azonnal a küzdőtérre kéreti.

34

Csak a versenyorvosnak áll jogában megállapítani azt, hogy a sportoló alkalmas-e a küzdelem folytatására! Ha a sérülés súlyos, vagy azonnali orvosi ellátást igényel, és annak várható időtartama meghaladja a három percet, abban az esetben a mérkőzést be kell fejezni. A küzdelem sérülés miatti befejezésekor a bíróknak meg kell állapítaniuk azt, hogy a sérülés bekövetkezése milyen okokra vezethető vissza. A mérkőzés győztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy: -


-


-


-


Amennyiben a sérülés szabályos küzdelem során keletkezett és a két sportoló elért pontjai egyenlők, abban az esetben a további küzdelemre képes versenyző a győztes. Mindkét sportoló sérülése esetén – ha egyikük felelőssége sem állapítható meg annak bekövetkezése kapcsán - az addig keletkezett pontszámok, az addig nyújtott kép alapján kell kihirdetni a győztest. Az a versenyző, akit az ellenfele által okozott sérülése miatt hirdettek ki győztesnek, csak orvosi engedéllyel versenyezhet tovább. Ki kell zárni a további küzdelemből azt a versenyzőt, akit sérülése miatt egy verseny során már kétszer hirdettek ki győztesnek. Azt a versenyzőt, aki fejen kiütést (KO) szenvedett, a versenyen további küzdelmet nem folytathat sem az érintett, sem más küzdelmi versenyszámban. A fej KO-t a Budopassba a versenyezhet, rovatba be kell jegyezni. A vezetőbírónak jeleznie kell főbírónak a KO-t, aki a KO könyvet vezeti. II.3.1.4 Bíráskodás A küzdőpáston 1 bíró tevékenykedik. A vezetőbíró a küzdőpáston, 3 fő pontozóbíró a küzdőtér sarkainál, vagy oldalánál (szorító) - ülve - helyezkedik el. II.3.1.4.1

Vezetőbíró

Létszámuk küzdőpástonként 1fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék). Feladatai: -

a versenyzők védőjének ellenőrzése,

-

meggyőződni a versenyzők szabályismeretéről, ha kell a fő szabályok ismertetése,

-

menetek elindítása, szabálytalanság észlelésekor annak megállítása, 35

-

mérkőzések során egyértelmű fölény esetében a további küzdelmet beszüntetni, technikai KO hirdetni,

-

mérkőzések során rászámolás esetében a további számolást beszüntetni, ha az ellenfél nem megy a semleges sarokba.

-

Kiütés, feladás esetén a mérkőzést beszüntetni, győztest kihirdetni

-

a mérkőzés végén a végső bírói összesítés után a győztest kihirdetni. II.3.1.4.2

Pontozóbíró

Létszámuk küzdőpástonként 3 fő (lehetőség szerint +2 fő tartalék). Főfeladatai megegyeznek a 0. pontban meghatározottakkal. További feladatai: -


-

a pontozólapok szakszerű vezetése. II.3.1.4.3

Bírói asztal

Létszáma küzdőpástonként 2-3 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék), melyből 1 fő a jegyzőkönyvet vezeti, 1 fő az időt méri, és annak leteltekor jelez. Feladataik megegyeznek a 0. és a II.2.3.1. pontban meghatározottakkal. Minimális eszközigény: -

asztalok,

-

3-4 szék,

-

futó idő mérésére alkalmas óra,

-

hangjelző, vagy más - a hangjelzést - helyettesítő jelzőeszköz,

-

a verseny lebonyolításához szükséges nyomtatványok,

-

íróeszközök. II.3.1.4.4


A menet során több szabályos találatot elért sportolónak 10 pont adható (lásd: II.2.3.2, II.2.3.3, II.2.3.4). Az ellenfél találatainak arányában 8-9 pontot kaphat (szintjét a menet győzteséhez mérve). Amennyiben a menet során a sportolók értékelhető találatainak összege egyenlő, abban az esetben a menetet 10-10-re kell értékelni, de a kezdeményezőbb sportolót minden esetben meg kell jelölni. Amennyiben a versenyzők kezdeményező készsége is egyformának vehető, abban az esetben a jobban védekező sportolót kell előnyben részesíteni. Egy menet alatt egy versenyzőre maximum kétszer számolhat rá a vezetőbíró. A harmadik alkalommal a mérkőzést be kell szüntetni és az ellenfelet ki kell hozni győztesként. A pontozólapokon jelölni kell a TKO (technikai KO) tényét. Leütés esetén a vezetőbíró akkor kezdi meg az 1-10-ig tartó számolását, amikor az azt okozó fél a semleges sarokba, vagy oldalra ment. Az a sportoló, aki a vezetőbíró nyolcadik számolása után nem áll és kezei nincsenek küzdelmi helyzetben, a versenyzést nem folytathatja. Ha a vezetőbíró úgy ítéli meg, hogy a további küzdelemre a külső jegyek ellenére alkalmatlan a sportoló, a sportoló 36

jelzi feladási szándékát, vagy edzője bedobja a törölközőt, a mérkőzést szintén be kell fejezni. A pontozólapokon jelölni kell a KO tényét. A győztes további meneteit a KO és a TKO esetében is 10:7 arányban kell megállapítani, ezt a pontozólapon kell jelölni. A küzdelem végén a vezetőbíró felszólítja a pontozókat, hogy jelezzék a győztest. A pontozóbírók a versenyző színének megfelelő zászlót a magasba emelik (a vezetőbíró bal oldalán elhelyezkedő versenyző a kék, a jobb oldali a piros). Amennyiben minden tekintetben döntetlennek látták a mérkőzést, abban az esetben a fejük felett tartva, keresztben elhelyezett alkarral, vagy zászlóval jelzik véleményüket. Ha a végső győzelem nem állapítható meg, abban az esetben a végső döntésig maximum 2x2 perces menetekkel hosszabbítás következik.

II.3.2

„B” kategóriás versenyszabályok II.3.2.1 Indulási feltételek

Betöltött 14-17. életév és szülői beleegyezés, illetve betöltött 18. életév. Egyebekben a versenyzőknek és ruházatuknak meg kell felelniük az általános részben felsorolt, egyben rájuk nézve kötelező érvényű szabályoknak. Ruházat A versenyzők stílusoknak megfelelő nadrágot kell, hogy viseljenek. A férfiak pólóban, vagy mezítelen felsőtesttel, a nők felül tradicionális giben, vagy pólóban versenyeznek. Piros, kék kesztyű használata ajánlott az oldalszínek megfelelően. Védőfelszerelés A versenyzők védőfelszerelésének meg kell felelnie az általános rész 0. pontjában meghatározott feltételeknek. A verseny során kötelező a használata: -

a zárt védőkesztyűnek (mely 10 unciás),

-

a fogvédőnek,

-

fiúknál, férfiaknál a suspensornak (lágyékvédőnek), nőknél a mellvédőnek, kizárólag a ruha alatt viselve,

-

bandázsnak,

-

Fej- és sípcsontvédőnek a 14-15 és a 16-17 éves korcsoportnak. A verseny során engedélyezett, de nem kötelező a használata:

-

a sípcsontvédőnek (kivéve a 14 -17 éves korcsoportnak),

-

a térdvédőnek,

-

a könyökvédőnek, 37

-

a bokaguminak,

-

nőknél a mélyvédőnek. A verseny során tilos protectort (felsőtestvédőt, testpajzsot) használni. II.3.2.2

Küzdőtér

Típusa:

ökölvívó szorító, vagy küzdőpást.

Mérete:

szorító esetén a szabványnak megfelelően min. 5,8-6,1 x 5,8-6,1 méter, küzdőpást esetén min.7 x 7 méter, max. 8 x 8 méter.

Kialakítása: szorítónál adott, küzdőpástnál jól látható jelzőszalaggal kialakítva, szőnyegekkel (tatamival!). Szőnyegekkel nem borított küzdőpáston versenyt lebonyolítani tilos! Küzdőpást esetében jelölni kell a versenyzők és a vezetőbíró kiindulási helyét. A versenyzők helyét a bírói asztalhoz viszonyított merőleges alapvonalaktól 2 méterre befelé, azokkal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. A vezetőbíró helyét a bírói asztalhoz viszonyított távolabbi párhuzamos alapvonaltól, azzal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. Semleges oldalnak a küzdőpást bírói asztallal párhuzamos oldalai minősülnek! II.3.2.3

A verseny menete

II.4.1.4.1 A küzdelem időtartama, időjelzés A küzdelem időtartama 2x2 perc futóidő 1 perces pihenőkkel, 1 extramenet lehetséges melynek ideje 1x2 perc. Az idő mérését a bírói asztalnál ülő segítő végzi. Az idő mérése a küzdelem megkezdésére felszólító vezényszó, vagy jelzés pillanatában indul. Az időmérő órát a küzdelem alatt csak a vezetőbíró külön jelzésére szabad megállítani. A küzdelmi idő leteltét a segítő jelzi gongütéssel, vagy egyéb más jól felismerhető módon (sípszó, babzsák bedobása a küzdőtérre). A verseny megkezdése előtt a vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy az időmérést végző személy és az időmérő óra alkalmas a feladat ellátására. Küzdelem megkezdése előtt pedig szemkontaktussal, vagy rákérdezéssel kell ellenőriznie, hogy a segítő felkészült az idő mérésére. (A versenyeken használatos vezényszavakat és kézjelzéseket lásd a mellékletben!) II.3.2.4




-

az érvényes találati felületre egyenesen, vagy körkörösen, lefeszített lábfejjel, külső lábéllel, talppal, sarokkal, vagy lábujjpárnával végrehajtott rúgások,

38

-

az érvényes találati felületre frontálisan, vagy körkörösen bevitt térd rúgások, testre fogással vagy fogás nélkül, fejre fogás nélkül,

-

fojtások és feszítések állva (a földön fekvő ellenféllel szemben is), leszorítás,

-


-

páros lábfelszedéssel a támadott versenyzőt oldalirányba dobni.

Fojtásra és feszítésre 10 másodperc idő áll rendelkezésre. A létrejött technika után újabb 10 másodperc idő van annak befejezésére, amit a bíró a felemelt kezén jelez. Amennyiben ennyi idő alatt nincs végrehajtva a technika, állásból folytatódik a küzdelem. Földön fekvés ténye: a sportoló három ponton érintkezik a talajjal

-

A küzdelem során tiltott technikák: az ököl hüvelykujj felöli élével, tenyér részével végrehajtott ütések, a csuklóval, alkarral, vagy vállal végrehajtott ütések, a fejelés, az ellenfélen végrehajtott bármilyen feszítés vagy fojtás, rántással vagy ütésszerűen végrehajtva, könyöktechnikák, egyenes vonalú rúgás fejre, comb belső része térd rúgással, páros lábfelszedéssel a támadott versenyzőt előre nagyívben a hátára dobni, azok az érvényes technikák, melyek szem-, illetve erőkontroll és dinamika nélkül kerülnek végrehajtásra, illetve nem felelnek meg a küzdő felekkel szemben támasztott minimális technikai követelményeknek.

Mivel életszerű küzdelmeket feltételezünk, teljes erejű ütések és rúgások engedélyezettek a test érvényes felületére.

-

A mérkőzésen tiltott találati felület: a torok, a szem, a lágyék a hátgerinc, a tarkó. A mérkőzés során tiltott akció:

-


-

kifordulás,

-


-

a földön fekvő ellenfél támadása ütő- és rugótechnikákkal,

-

földön fekvésből ütő- és rugótechnikákkal visszatámadni,

-

földharc közben ütő- és rugótechnikákat alkalmazni, 39

-

az ökölvívó szorító köteleinek segédeszközként való felhasználása,

-

beszéd,

-

sportszerűtlen viselkedés (akár a segítők, vagy csapattársak részéről). Találatok értékelése

II.3.2.5

A mérkőzések értékelése pontozásos rendszerben történik. A pontozóbírók a menetek során esett találatok alapján értékelik a sportolókat. A mérkőzésen csak azok a találatok értékelhetők, melyek engedélyezett technika alkalmazásával érvényes találati felületre érkeztek be. Kiütés, vagy feladás esetén magától értetődően a mérkőzésnek vége Egy pontot érnek:

-

az ütések fejre és testre, az ugró ütések fejre és testre,

-

a rúgások testre, combra,

-

kisívű dobás,

-

a lábsöprés,

-

földre vitel.

Kettő pontot érnek:-

a rúgások fejre,

-


-

nagy ívű dobás,

Három pontot érnek:-

szabályos leszorítás, feszítés vagy fojtás 10 mp megtartása (vezetőbíró jelzi a két pontot). az ugró rúgások fejre, rászámolás az ellenfélre.

Az „Állj!” vezényszóval egybeeső technikák, értékelhető technikák!

II.3.2.6

Büntetések

Azt a sportvezetőt, vagy csapatot, amely sportszerűtlenül viselkedik, illetve azt a sportolót, aki a küzdelem során tiltott felületet támad, tiltott technikát alkalmaz, vagy tiltott akciót hajt végre, büntetéssel kell sújtani. A küzdők büntetésének fokozatai:

40

-


-


-


-


-


Súlyosnak megítélt szabálytalanság esetén a vezetőbíró kezdeményezheti a büntetés súlyosbítását (pl.: figyelmeztetés helyett pontlevonás), szándékosság esetén a sportoló azonnali leléptetését vonja maga után. A büntetőpontokat a menetekben a versenyzők viszik tovább magukkal. A sportszerűtlenül viselkedő sportvezető, vagy csapat büntetésének fokozatai: -

figyelmeztetés, a küzdőtértől való eltávolítás, a versenyző leléptetése, a csapat kizárása. a verseny helyszínéről való eltávolítás, II.3.2.7

Sérülések

Amennyiben az összecsapások során valamelyik sportoló megsérül, abban az esetben a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet. Ha úgy ítéli meg, hogy szükség van a versenyorvos segítségére (sérülés megítélése, látható orvosi ellátás igénye), azonnal a küzdőtérre kéreti. Csak a versenyorvosnak áll jogában megállapítani azt, hogy a sportoló alkalmas-e a küzdelem folytatására. Ha a sérülés súlyos, vagy azonnali orvosi ellátást igényel, és annak várható időtartama meghaladja a három percet, abban az esetben a mérkőzést be kell fejezni. A küzdelem sérülés miatti befejezésekor a bíróknak meg kell állapítaniuk azt, hogy a sérülés bekövetkezése milyen okokra vezethető vissza. -

A mérkőzés győztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy: a sérülés szabályos küzdelem során esett és a sérült sportoló a baleset bekövetkezésig több pontot gyűjtött,

-


-


-


Amennyiben a sérülés szabályos küzdelem során keletkezett és a két sportoló elért pontjai egyenlők, abban az esetben a további küzdelemre képes versenyző a győztes. Mindkét sportoló sérülése esetén – ha egyikük felelőssége sem állapítható meg annak bekövetkezése kapcsán - az addig keletkezett pontszámok, az addig nyújtott kép alapján kell kihirdetni a győztest. Az a versenyző, akit az ellenfele által okozott sérülése miatt hirdettek ki győztesnek, csak orvosi engedéllyel versenyezhet tovább. Ki kell zárni a további küzdelemből azt a versenyzőt, akit sérülése miatt egy verseny során már kétszer hirdettek ki győztesnek. 41

Azt a versenyzőt, aki fejen kiütést (KO) szenvedett, a versenyen további küzdelmet nem folytathat sem az érintett, sem más küzdelmi versenyszámban. A fej KO-t a Budopassba, a versenyezhet, rovatba be kell jegyezni. A vezetőbírónak jeleznie kell főbírónak a KO-t, aki a KO könyvet vezeti. II.3.2.8

Bíráskodás

A küzdőpáston 1 bíró tevékenykedik. A vezetőbíró a küzdőpáston, 3 fő pontozóbíró a küzdőtér sarkainál, vagy oldalánál (szorító) - ülve - helyezkedik el. II.3.2.8.1 Vezetőbíró Létszámuk küzdőpástonként 1 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék). Feladatai megegyeznek a 0. pontban meghatározottakkal.

További feladatai: -

a versenyzők védőjének ellenőrzése,

-

meggyőződni a versenyzők szabályismeretéről, ha kell a fő szabályok ismertetése,

-

menetek elindítása, szabálytalanság észlelésekor annak megállítása,

-

mérkőzések során egyértelmű fölény esetében a további küzdelmet beszüntetni, technikai KO hirdetni,

-

mérkőzések során rászámolás esetében a további számolást beszüntetni, ha az ellenfél nem megy a semleges sarokba.

-

Kiütés, feladás esetén a mérkőzést beszüntetni, győztest kihirdetni

-

a mérkőzés végén a végső bírói összesítés után a győztest kihirdetni. II.3.2.8.2 Pontozóbíró

Létszámuk küzdőpástonként 3 fő (lehetőség szerint +2 fő tartalék). Főfeladatai megegyeznek a 0. pontban meghatározottakkal. További feladatai: -


-

a pontozólapok szakszerű vezetése. II.3.2.8.3 Bírói asztal

Létszáma küzdőpástonként 2-3fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék), melyből 1fő a jegyzőkönyvet vezeti, 1 fő az időt méri és annak leteltekor jelez. Feladataik megegyeznek a0. és a II.2.3.1. pontban meghatározottakkal. A bírói asztaltól balra helyezkedik el a piros, jobbra a kék színjelzésű versenyző. Minimális eszközigény: -

asztal,

-

3-4 szék,

-


42

-


-


-

íróeszközök. II.3.2.9


A menet során több szabályos találatot elért sportolónak 10 pont adható (lásd: II.2.3.2, II.2.3.3, II.2.3.4). Az ellenfél találatainak arányában 8-9 pontot kaphat (szintjét a menet győzteséhez mérve). Amennyiben a menet során a sportolók értékelhető találatainak összege egyenlő, abban az esetben a menetet 10-10-re kell értékelni, de a kezdeményezőbb sportolót minden esetben meg kell jelölni. Amennyiben a versenyzők kezdeményező készsége is egyformának vehető, abban az esetben a jobban védekező sportolót kell előnyben részesíteni. Leütés esetén a vezetőbíró akkor kezdi meg az 1-10-ig tartó számolását, amikor az okozó ellenfél a semleges sarokba, vagy oldalra ment. Az a sportoló, aki a vezetőbíró nyolcadik számolása után nem áll és kezei nincsenek küzdelmi helyzetben a versenyzést nem fojtathatja. Ha a vezetőbíró úgy ítéli meg, hogy a további küzdelemre a külső jegyek ellenére alkalmatlan a sportoló, a sportoló jelzi feladási szándékát, vagy edzője bedobja a törölközőt a mérkőzést szintén be kell fejezni. A pontozólapokon jelölni kell a KO tényét. A győztes további meneteit a KO és a TKO esetében 10:7 arányban kell megállapítani. Ezt a pontozólapon is jelölni kell. A küzdelem végén a vezetőbíró felszólítja a pontozókat, hogy jelezzék a győztest. A pontozóbírók kezükkel a győztes alapvonalára mutatnak, vagy a versenyző színének megfelelő zászlót a magasba emelik (a vezetőbíró bal oldalán elhelyezkedő versenyző a fehér, a jobb oldali a piros). Amennyiben minden tekintetben döntetlennek látták a mérkőzést, abban az esetben a testük előtt mellmagasságban tartva, keresztben elhelyezett alkarral, vagy zászlóval jelzik véleményüket. Ha a végső győzelem nem állapítható meg, abban az esetben a végső döntésig 1x2 perces menet hosszabbítás következik.

43

II.4

Chikara Kurabe versenyek III.4.1 II.4.2.1

Gyermek, serdülő és kadet korcsoport


A versenyzőknek és ruházatuknak meg kell felelniük az általános részben felsorolt, egyben rájuk nézve kötelező érvényű szabályoknak. Ruházat A versenyzők alul hosszú gi nadrágot, felül tradicionális gi felsőt kell, hogy viseljenek. A gi felső ujjának a az alkar közepe alá kell érnie. Mezítelen felsőtesttel, vagy pólóban versenyezni tilos! Piros, kék öv használata kötelező az oldalszínek megfelelően. Védőfelszerelés A versenyzők védőfelszerelésének meg kell felelnie az általános rész 0. pontjában meghatározott feltételeknek. A verseny során kötelező a használata: -

a zárt 10 unciás védőkesztyűnek, 57 kg alatt engedélyezett a 8 unciás,

-


44

-

kizárólag az öltözet alatt viselve: fiúknál, férfiaknál a suspensornak (lágyékvédőnek), nőknél a mellvédőnek,

-

a sípcsontvédőnek,

-

a fejvédőnek,

-

a lábfejvédőnek. A verseny során engedélyezett, de nem kötelező a használata:

-

a térdvédőnek,

-

a könyökvédőnek,

-

az alkarvédőnek,

-

nőknél a mélyvédőnek, kizárólag az öltözet alatt viselve. A verseny során tilos bandázst, valamint protectort (felsőtestvédőt, testpajzsot) használni. II.4.2.2

Küzdőtér

Típusa:

küzdőpást.

Mérete:

küzdőpást min.6 x 6 méter.

Kialakítása: küzdőpást szőnyegekkel (tatamival!), Szőnyegekkel nem borított küzdőpáston versenyt lebonyolítani tilos! A küzdőpáston jelölni kell a versenyzők és a vezetőbíró kiindulási helyét. A versenyzők helyét a bírói asztalhoz viszonyított merőleges alapvonalaktól 2 méterre befelé, azokkal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. A vezetőbíró helyét a bírói asztalhoz viszonyított távolabbi párhuzamos alapvonaltól, azzal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. II.4.2.3

A verseny menete

II.4.1.3.1 A küzdelem időtartama, időjelzés A küzdelem időtartama 3x1 perc futóidő átöltözési szünetekkel. Gyerek 9 évig Serdülő 10-12 év Kadet

13-14 év

1. menet

light

light

light

2. menet

dobásharc

dobásharc

dobásharc fogásból ütés, rúgás testre, lábra

3. menet

földharc leszorítással földharc feszítés, fojtással

földharc feszítés, fojtással, ütés, rúgással testre, lábra

Az idő mérését a bírói asztalnál ülő segítő végzi. Az idő mérése a küzdelem megkezdésére felszólító vezényszó, vagy jelzés pillanatában indul. Az időmérő órát a küzdelem alatt csak a vezetőbíró külön jelzésére szabad megállítani. A küzdelmi idő leteltét a segítő jelzi gongütéssel, vagy egyéb más jól felismerhető módon (sípszó, babzsák bedobása a küzdőtérre).

45

A verseny megkezdése előtt a vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy az időmérést végző személy és az időmérő óra alkalmas a feladat ellátására. Küzdelem megkezdése előtt pedig szemkontaktussal, vagy rákérdezéssel kell ellenőriznie, hogy a segítő felkészült az idő mérésére. (A versenyeken használatos vezényszavakat és kézjelzéseket lásd a mellékletben!) II.4.1.3.2 Érvényes és tiltott technikák, találati felületek A küzdelem első percében alkalmazható technikák: -


-


-

az érvényesen végrehajtott lábsöprések,

-

kadet csoportban a comb támadása rúgással. A küzdelem második percében alkalmazható technikák:

-

bármilyen dobás, letekerés, ledöntés,

-

bármely technika, amellyel az ellenfelet egyensúlyvesztéssel földre kényszeríti úgy, hogy annak háta, hasa oldala földre kerüljön,

-

kadet csoportban fogásból indított szabályos ütések rúgások testre, lábra.

-

kadet csoportban páros lábfelszedéssel a támadott versenyzőt oldalirányba dobni A küzdelem harmadik percében alkalmazható technikák:

-

bármilyen leszorítás 10 másodperc időtartamig,

-

10 éves kortól bármilyen feszítés és fojtás.

-

kadetnél ütés, rúgás testre, lábra. A küzdelem első percében tiltott technikák:

-


-


-

a lábszárral, térddel, sarokkal végrehajtott rúgások,

-

a fejelés,

-

mindennemű dobás,

-

a comb rúgása gyerek, serdülő csoportoknál,

-

az ellenfélen végrehajtott bármilyen feszítés, vagy fojtás,

-

azok az érvényes technikák, melyek szem-, illetve erőkontroll és dinamika nélkül kerülnek végrehajtásra, illetve nem felelnek meg a küzdő felekkel szemben támasztott minimális technikai követelményeknek. A küzdelem második percében tiltott technikák:

-

az ütések és rúgások (kivéve a kadet),

-

földharc technikák,

46

-

ízületi hajlási iránnyal ellentétes dobások,

-

kadetnél páros lábfelszedés esetén az ellenfelet a hátára (tarkójára) dobni. A küzdelem harmadik percében tiltott technikák:

-

az ütések és rúgások (kivéve a kadet),

-

10 éves korcsoport alattiaknak feszítések, fojtások, idegpont nyomások,

-

a felállás,

-

a hirtelen rántásszerűen végrehajtott feszítések, fojtások.

A mérkőzés során minden olyan találat értékelhető, amely a menetnek megfelelő technikák alkalmazásával lett végrehajtva. A mérkőzésen tiltott találati felület: -

torok,

-

lágyék,

-

térd,

-

a hátgerinc,

-

a tarkó,

-

a szem,

-

a comb (kivéve kadet korosztály). A mérkőzés során tiltott akció:

-


-


-

egyenes vonalú (mae-, yoko-, ushiro) lábtechnikával a fej arc részének támadása,

-

köríves (ushiro mawashi, kakato) rúgások sarokkal történő végrehajtása,

-

egyenes vonalú láb és bármilyen saroktechnikával a comb támadása,

-

az ellenfél fejének, testének, vagy kezének átkarolása az 1. menetben,

-

a már földön fekvő ellenfél további támadása az 1-2. menetben,

-


-

kifordulás,

-

passzív védekezés, menekülés,

-

szándékos-, ok nélküli földre esés az 1-2. menetben,

-

felállásból indított akció a 3. menetben,

-

beszéd,

-

sportszerűtlen viselkedés (akár a segítők, vagy csapattársak részéről).

47

II.4.1.3.3 Találatok értékelése A mérkőzések értékelése pontozásos rendszerben történik. A pontozóbírók a menetek során esett találatok alapján értékelik a sportolókat. A mérkőzésen csak azok a találatok értékelhetők, melyek engedélyezett technika alkalmazásával érvényes módon történtek. Egy pontot érnek:



-


-


-

a rúgások testre,

-

kisívű dobás,

-

a lábsöprés, letekerés, lerántás.

-

a be nem fejezett 10-mp túli feszítés, fojtás technika

-

a rúgások fejre,

-


-

nagy ívű dobás,

-

leszorítás.

-

az ugró rúgások fejre.

A kadet korosztály 2-3 menetben engedélyezett ütések-rúgások nem pontértékű technikák! Tilos a KO erejű technikák alkalmazása! Az „Állj!” vezényszóval egybeeső technikák, értékelhető technikák! Mind a három menetet külön bírálják, az első menetben 6 pont a másodikban 3 pont a harmadikban 3 pont oszlik el a két versenyző között. A második és harmadik meneten belüli döntetlen esetén a versenyzők 1-1 pontot kapnak, amit az első, vagy másodok menetben szerzett pontjaikhoz kerül hozzáadásra. Természetesen a pontok az akciókban szerzett találati pontok mennyiségétől függnek. Eredményt csak a harmadik menet után hirdetnek, a többség véleménye a döntő. Ha a versenyző ippon értékű dobást hajt végre, földharcnál leszorítja, vagy feladásra kényszeríti (kadet) az ellenfelét, csak az adott menetet nyeri meg. Döntetlen esetén az első menet kerül újbóli lejátszásra. II.4.1.3.4 Büntetések Azt a sportvezetőt, vagy csapatot, amely sportszerűtlenül viselkedik, illetve azt a sportolót, aki a küzdelem során tiltott felületet támad, tiltott technikát alkalmaz, vagy tiltott akciót hajt végre, büntetéssel kell sújtani. A küzdők büntetésének fokozatai: -


-


-

3 pontlevonás a szabálytalanság harmadszori elkövetésekor, Gyermekeknél leléptetést nem alkalmazunk, ott tovább pontlevonások történnek!

48

negyedszeri elkövetése azonnali leléptetést von maga után (serdülő, kadet)

-


Súlyosnak megítélt szabálytalanság esetén a vezetőbíró kezdeményezheti a büntetés súlyosbítását (pl.: figyelmeztetés helyett pontlevonás), szándékosság esetén a sportoló azonnali leléptetését vonja maga után (gyerekeknél is!). A pontozók a büntetőpontokat a menet összesített értékeléséből vonják le. A sportszerűtlenül viselkedő sportvezető, vagy csapat büntetésének fokozatai: -

figyelmeztetés,

-


-


-


-

a verseny helyszínéről való eltávolítás. II.4.1.3.5 Sérülések

Amennyiben az összecsapások során valamelyik sportoló megsérül, abban az esetben a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet. Ha úgy ítéli meg, hogy szükség van a versenyorvos segítségére (sérülés megítélése, látható orvosi ellátás igénye), azonnal a küzdőtérre kéreti. Csak a versenyorvosnak áll jogában megállapítani azt, hogy a sportoló alkalmas-e a küzdelem folytatására. Ha a sérülés súlyos, vagy azonnali orvosi ellátást igényel, és annak várható időtartama meghaladja a három percet, abban az esetben a mérkőzést be kell fejezni. A küzdelem sérülés miatti befejezésekor a bíróknak meg kell állapítaniuk azt, hogy a sérülés bekövetkezése milyen okokra vezethető vissza. A mérkőzés győztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy: -


-


-


-


Amennyiben a sérülés szabályos küzdelem során keletkezett és a két sportoló elért pontjai egyenlők, abban az esetben a további küzdelemre képes versenyző a győztes. Mindkét sportoló sérülése esetén – ha egyikük felelőssége sem állapítható meg annak bekövetkezése kapcsán - az addig keletkezett pontszámok, az addig nyújtott kép alapján kell kihirdetni a győztest. Az a versenyző, akit az ellenfele által okozott sérülése miatt hirdettek ki győztesnek, csak orvosi engedéllyel versenyezhet tovább. 49

Ki kell zárni a további küzdelemből azt a versenyzőt, akit sérülése miatt egy verseny során már kétszer hirdettek ki győztesnek. Azt a versenyzőt, aki fejkiütést (KO) szenvedett, a versenyen további küzdelmet nem folytathat sem az érintett, sem más küzdelmi versenyszámban. II.4.2.4

Bíráskodás

A küzdőpáston 1 bíró tevékenykedik. A vezetőbíró a küzdőpáston, 2 fő pontozóbíró a küzdőpást vezetőbíróval szembeni oldalán, egyenlő oldalú háromszöget alkotva helyezkednek el. II.4.1.4.1 Vezetőbíró Létszámuk küzdőpástonként 1 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék,). Feladatai megegyeznek a 0. pontban meghatározottakkal. II.4.1.4.2 Pontozóbíró Létszámuk küzdőpástonként 2 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék). Főfeladatai megegyeznek a 0. pontban meghatározottakkal. További feladatai: -


-

az általa észlelt történések, szabálytalanságok azonnali jelzése a vezetőbírónak. II.4.1.4.3 Bírói asztal

Létszáma küzdőpástonként 2-3 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék), melyből 1 fő a jegyzőkönyvet vezeti, 1 fő az időt méri és annak leteltekor jelez. Feladataik megegyeznek a0. és a II.2.3.1. pontban meghatározottakkal. A bírói asztaltól balra helyezkedik el a piros, jobbra a kék színjelzésű versenyző. Minimális eszközigény: -

asztal,

-

3-4 szék,

-


-


-


-

íróeszközök,

-

a versenyzők jelölésére szolgáló szalagok. II.4.1.4.4 Pontozás, eredményhirdetés A menet során több szabályos találatot, pontot elért sportolónak adható.

A küzdelem végén a vezetőbíró felszólítja a pontozókat, hogy jelezzék a győztest. A pontozóbírók kezükkel a győztes versenyző színének megfelelő zászlót a magasba emelik (a vezetőbíró bal oldalán elhelyezkedő versenyző a kék, a jobb oldali a piros). Amennyiben minden 50

tekintetben döntetlennek látták a mérkőzést, abban az esetben a fejük felett tartva, keresztben elhelyezett alkarral, vagy zászlóval jelzik véleményüket. Ha a végső győzelem nem állapítható meg, abban az esetben az első menet szabályai szerint 1 perc hosszabbítás következik. A hosszabbítás után, ha ismételten döntetlen az értékelés, a vezetőbírónak extra szavazata felhasználásával döntenie kell a győztesről.

III.4.2 II.4.2.1

Junior és Felnőtt korcsoport Indulási feltételek

A versenyzőknek és ruházatuknak meg kell felelniük az általános részben felsorolt, egyben rájuk nézve kötelező érvényű szabályoknak. Ruházat A versenyzők alul hosszú gi nadrágot, felül tradicionális gi felsőt kell, hogy viseljenek. A gi felső ujjának a az alkar közepe alá kell érnie. Mezítelen felsőtesttel, vagy pólóban versenyezni tilos! Piros, kék öv használata kötelező az oldalszínek megfelelően. Védőfelszerelés A versenyzők védőfelszerelésének meg kell felelnie az általános rész 0. pontjában meghatározott feltételeknek. A verseny során kötelező a használata: -

a zárt védőkesztyűnek (10 unciás),

-


-

kizárólag a ruházat alatt: fiúknál, férfiaknál a suspensornak (lágyékvédőnek), nőknél a mellvédőnek,

-


-

a lábfejvédőnek (nem zárt). A verseny során engedélyezett, de nem kötelező a használata:

-

fejvédő,

-

a térdvédőnek,

-


-

az alkarvédőnek.

-

nőknél mélyvédőt (kizárólag ruha alatt viselve) A verseny során tilos bandázst, valamint protectort (felsőtestvédőt, testpajzsot) használni.

II.4.2.2

A küzdőtér

Típusa:

küzdőpást.

Mérete:

küzdőpást min.6 x 6 méter. 51

Kialakítása: küzdőpást szőnyegekkel (tatamival!), Szőnyegekkel nem borított küzdőpáston versenyt lebonyolítani tilos! A küzdőpáston jelölni kell a versenyzők és a vezetőbíró kiindulási helyét. A versenyzők helyét a bírói asztalhoz viszonyított merőleges alapvonalaktól 2 méterre befelé, azokkal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. A vezetőbíró helyét bírói asztalhoz viszonyított távolabbi párhuzamos alapvonaltól, azzal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. II.4.2.3

A verseny menete II.4.2.4.1


A küzdelem időtartama 3x2 perc futóidő átöltözési szünetekkel. 1-2. perc ütés-rúgás / light contact 3-4. perc földre vitelek / állóharc 5-6. perc földharc ütés-rúgással Az idő mérését a bírói asztalnál ülő segítő végzi. Az idő mérése a küzdelem megkezdésére felszólító vezényszó, vagy jelzés pillanatában indul. Az időmérő órát a küzdelem alatt csak a vezetőbíró külön jelzésére szabad megállítani. A küzdelmi idő leteltét a segítő jelzi gongütéssel, vagy egyéb más jól felismerhető módon (sípszó, babzsák bedobása a küzdőtérre). A verseny megkezdése előtt a vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy az időmérést végző személy és az időmérő óra alkalmas a feladat ellátására. Küzdelem megkezdése előtt pedig szemkontaktussal, vagy rákérdezéssel kell ellenőriznie, hogy a segítő felkészült az idő mérésére. (A versenyeken használatos vezényszavakat és kézjelzéseket lásd a mellékletben!) II.4.2.4.2


A küzdelem első menetében alkalmazható technikák: -


-

az érvényes találati felületre egyenesen, vagy körkörösen, lefeszített lábfejjel, külső lábéllel, talppal, vagy lábujjpárnával végrehajtott rúgások, kivéve fejre maegeri és yokogeri,

-

az érvényesen végrehajtott lábsöprések,

-

a comb támadása rúgással.

-

Az érvényes technikával test KO engedélyezett technika.

A küzdelem második menetében alkalmazható technikák: -

bármilyen dobás, letekerés, ledöntés,

-

fogásból történő ütés és rúgás testre. Az érvényes technikával test KO engedélyezett technika,

-

fogásból történő combrúgás, de nem lehet KO.

-

páros lábfelszedés esetén az ellenfelet az oldalára dobni.

52

A küzdelem harmadik menetében alkalmazható technikák: -

bármilyen feszítés, fojtás és 10 másodperces leszorítás,

-

ütés és rúgás a test és a comb érvényes találati felületére. A küzdelem első menetében tiltott technikák:

-


-


-

a lábszárral végrehajtott rúgások,

-

a fejelés,

-

mindennemű dobás,

-

az ellenfélen végrehajtott bármilyen feszítés, vagy fojtás,

-

azok az érvényes technikák, melyek szem-, illetve erőkontroll és dinamika nélkül kerülnek végrehajtásra, illetve nem felelnek meg a küzdő felekkel szemben támasztott minimális technikai követelményeknek. A küzdelem második menetében tiltott technikák:

-

az ütések és rúgások fogás nélkül,

-

földharc technikák,

-

ízületi hajlási iránnyal ellentétes dobások,

-

páros lábfelszedés esetén az ellenfelet a hátára (tarkójára) dobni. A küzdelem harmadik menetében tiltott technikák:

-

az ütések és rúgások fejre,

-

a felállás,

-

a hirtelen rántásszerűen végrehajtott feszítések, fojtások.

A mérkőzés során minden olyan találat értékelhető, amely a menetnek megfelelő technikák alkalmazásával lett végrehajtva. A mérkőzésen tiltott találati felület: -

torok,

-

lágyék,

-

térd,

-

a hátgerinc,

-

a tarkó,

-

a szem. A mérkőzés során tiltott akció:

-


-

bármely tiltott felület támadása, 53

-

egyenes vonalú / mae-, yoko-, ushiro / lábtechnikával a fej arc részének támadása,

-

frontális lábtechnikával a comb támadása,

-

az ellenfél fejének, testének, vagy kezének átkarolása az 1. menetben,

-

a már földön fekvő ellenfél további támadása az 1-2. menetben,

-

felállásból indított akció a 3. menetben,

-


-

kifordulás,

-


-

szándékos-, ok nélküli földre esés az 1-2. menetben,

-

beszéd,

-

sportszerűtlen viselkedés (akár a segítők, vagy csapattársak részéről). II.4.2.4.3 Találatok értékelése

A mérkőzések értékelése pontozásos rendszerben történik. A pontozóbírók a menetek során esett találatok alapján értékelik a sportolókat. A mérkőzésen csak azok a találatok értékelhetők, melyek engedélyezett technika alkalmazásával érvényes módon történtek. 1 menet: Egy pontot érnek:


-


-


-

a rúgások testre,

-

a lábsöprés, amennyiben az ellenfél a földre kerül és időbeli lekíséréssel.

-

a rúgások fejre,

-


-

lábsöprés utáni technikák amennyiben az ellenfél még nem érkezett a földre


-


Egy pontot érnek:

-

letekerés, kisívű dobás , lerántás.


-

nagy ívű dobás,


-

ipon értékű dobás

-

leszorítás, be nem fejezett10-mp túli feszítés, fojtás.

2. menet

3. menet Egy pontot érnek:

Mind a három menetet külön bírálják, az első menetben 6 pont a másodikban 3 pont a harmadikban 3 pont oszlik el a két versenyző között. A második és harmadik meneten belüli döntetlen esetén a versenyzők 1-1 pontot kapnak, amit az első és második menetben szerzett pontjaikhoz kerül hozzáadásra. Természetesen a pontok az akciókban szerzett találati pontok 54

mennyiségétől függnek. Eredményt csak a harmadik menet után hirdetnek, a többség véleménye a döntő. Ha a versenyző földharcnál feladásra kényszeríti, az ellenfelét, csak az adott menetet nyeri meg. Döntetlen esetén az első menet kerül újbóli lejátszásra. Az „Állj!” vezényszóval egybeeső technikák, értékelhető technikák! II.4.2.4.4 Büntetések Azt a sportvezetőt vagy csapatot, amely sportszerűtlenül viselkedik, illetve azt a sportolót, aki a küzdelem során tiltott felületet támad, tiltott technikát alkalmaz, vagy tiltott akciót hajt végre, büntetéssel kell sújtani. A küzdők büntetésének fokozatai: -


-


-


-


-



figyelmeztetés, a küzdőtértől való eltávolítás, a versenyző leléptetése, a csapat kizárása, a verseny helyszínéről való eltávolítás. II.4.2.4.5

Sérülések

Amennyiben az összecsapások során valamelyik sportoló megsérül, abban az esetben a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet. Ha úgy ítéli meg, hogy szükség van a versenyorvos segítségére (sérülés megítélése, látható orvosi ellátás igénye), azonnal a küzdőtérre kéreti. Csak a versenyorvosnak áll jogában megállapítani azt, hogy a sportoló alkalmas-e a küzdelem folytatására. Ha a sérülés súlyos, vagy azonnali orvosi ellátást igényel, és annak várható időtartama meghaladja a három percet, abban az esetben a mérkőzést be kell fejezni. A küzdelem sérülés miatti befejezésekor a bíróknak meg kell állapítaniuk azt, hogy a sérülés bekövetkezése milyen okokra vezethető vissza. A mérkőzés győztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy:

55

-


-


-


-


Amennyiben a sérülés szabályos küzdelem során keletkezett és a két sportoló elért pontjai egyenlők, abban az esetben a további küzdelemre képes versenyző a győztes. Mindkét sportoló sérülése esetén – ha egyikük felelőssége sem állapítható meg annak bekövetkezése kapcsán - az addig keletkezett pontszámok, az addig nyújtott kép alapján kell kihirdetni a győztest. Az a versenyző, akit az ellenfele által okozott sérülése miatt hirdettek ki győztesnek, csak orvosi engedéllyel versenyezhet tovább. Ki kell zárni a további küzdelemből azt a versenyzőt, akit sérülése miatt egy verseny során már kétszer hirdettek ki győztesnek. Azt a versenyzőt, aki kiütést (KO) szenvedett, a versenyen további küzdelmet nem folytathat sem az érintett, sem más küzdelmi versenyszámban. II.4.2.4

Bíráskodás

A küzdőpáston 3 bíró tevékenykedik. A vezetőbíró a küzdőpáston, 2 fő pontozóbíró a küzdőpást vezetőbíróval szembeni oldalán, egyenlő oldalú háromszöget alkotva helyezkednek el. II.1 Vezetőbíró Létszámuk küzdőpástonként 1 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék). Feladatai megegyeznek a 0. pontban meghatározottakkal. II.2

Pontozóbíró

Létszámuk küzdőpástonként 2 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék). Fő feladatai megegyeznek a 0. pontban meghatározottakkal. További feladatai: -


-

az általa észlelt történések, szabálytalanságok azonnali jelzése a vezetőbírónak. II.3

Bírói asztal

Létszáma küzdőpástonként 2-3 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék), melyből 1 fő a jegyzőkönyvet vezeti, 1 fő az időt méri és annak leteltekor jelez. Feladataik megegyeznek a0. és a II.2.3.1. pontban meghatározottakkal. A bírói asztaltól balra helyezkedik el a piros, jobbra a kék színjelzésű versenyző. Minimális eszközigény: 56

-

asztal,

-

3-4 szék,

-


-


-


-

íróeszközök,

-

a versenyzők jelölésére szolgáló szalagok. II.4


A küzdelem végén a vezetőbíró felszólítja a pontozókat, hogy jelezzék a győztest. A pontozóbírók kezükkel a győztes versenyző színének megfelelő zászlót a magasba emelik (a vezetőbíró bal oldalán elhelyezkedő versenyző a kék, a jobb oldali a piros). Amennyiben minden tekintetben döntetlennek látták a mérkőzést, abban az esetben a fejük felett tartva, keresztben elhelyezett alkarral, vagy zászlóval jelzik véleményüket. Ha a végső győzelem nem állapítható meg, abban az esetben az első menet szabályai szerint 2 perc hosszabbítás következik. A hosszabbítás után, ha ismételten döntetlen az értékelés, a vezetőbírónak extra szavazata felhasználásával döntenie kell a győztesről.

57

II.5

Knock Down versenyszabályok

II.5.1


Betöltött 14-17. életév és szülői beleegyezés, illetve betöltött 18. életév. A versenyzőknek és ruházatuknak meg kell felelniük az általános részben felsorolt, egyben rájuk nézve kötelező érvényű szabályoknak. Ruházat A versenyzők alul hosszú gi nadrágot, felül tradicionális gi felsőt kell, hogy viseljenek. A gi felső ujjának az alkar közepe alá kell érnie. Mezítelen felsőtesttel, vagy pólóban versenyezni tilos! Piros, kék öv használata kötelező. Védőfelszerelés A versenyzők védőfelszerelésének meg kell felelnie az általános rész 0. pontjában meghatározott feltételeknek. A verseny során kötelező a használata: -

a fogvédőnek

-

fiúknál, férfiaknál a suspensornak (lágyékvédőnek), nőknél a mell, és mélyvédőnek, öltözet alatt viselve.

A verseny során engedélyezett, de nem kötelező a használata: -


-

a fejvédőnek,

-

a lábfejvédőnek

-

a térdvédőnek,

-


-

az alkarvédőnek.

A verseny során tilos bandázst, valamint protectort (felsőtestvédőt, testpajzsot) használni. Kezet ragtapasszal ellátni csak orvosi engedéllyel szabad. II.5.2

Küzdőtér

Típusa:

küzdőpást.

Mérete:

küzdőpást min.6 x 6 méter.

Kialakítása: küzdőpást szőnyegekkel (tatamival!) Szőnyegekkel nem borított küzdőpáston versenyt lebonyolítani tilos! A küzdőpáston jelölni kell a versenyzők és a vezetőbíró kiindulási helyét. A versenyzők helyét a bírói asztalhoz viszonyított merőleges alapvonalaktól 2 méterre befelé, azokkal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. A vezetőbíró helyét a bírói asztalhoz viszonyított távolabbi párhuzamos alapvonaltól, azzal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli.

58

II.5.3

A verseny menete

II.5.3.1.


A küzdelem időtartama 1x3 perc futóidő. Döntetlen esetén 2 perc extra menet, ahol a bíróknak dönteni kell ki lesz a nyertes. Az idő mérését a bírói asztalnál ülő segítő végzi. Az idő mérése a küzdelem megkezdésére felszólító vezényszó, vagy jelzés pillanatában indul. Az időmérő órát a küzdelem alatt csak a vezetőbíró külön jelzésére szabad megállítani. A küzdelmi idő leteltét a segítő jelzi gongütéssel, vagy egyéb más jól felismerhető módon (sípszó, babzsák bedobása a küzdőtérre). A verseny megkezdése előtt a vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy az időmérést végző személy és az időmérő óra alkalmas a feladat ellátására. Küzdelem megkezdése előtt pedig szemkontaktussal, vagy rákérdezéssel kell ellenőriznie, hogy a segítő felkészült az idő mérésére. (A versenyeken használatos vezényszavakat és kézjelzéseket lásd a mellékletben!) II.5.3.2.


Alkalmazható technikák: -

az érvényes találati felületre frontálisan, vagy körkörösen, az ököl elülső, vagy kisujj felöli részével végrehajtott ütések,

-


-

az érvényes találati felületre frontálisan, vagy körkörösen bevitt könyökütések és térd rúgások, testre fogással (5 mp időtartamban), vagy fogás nélkül,

-


-

külső, vagy belső láb éllel a térd hátsó része taposással támadható letekerés, vagy dobás céljából,

-

földharc technikák (kar és lábfeszítések, fojtások, leszorítások) 30 mp időtartamban,

-

a földharc közben a testet és lábat támadni ütéssel, rúgással,

-

páros lábfelszedés esetén az ellenfelet az oldalára dobni,

-

Az érvényes technikával test és comb és fej KO engedélyezett technika.

Földön fekvés ténye: a sportoló három ponton érintkezik a talajjal A küzdelem során tiltott technikák: -

vállal végrehajtott ütések,

-

a fejelés,

-

az ellenfélen végrehajtott bármilyen feszítés vagy fojtás, rántással vagy ütésszerűen végrehajtva,

-

földön fekvő ember támadása ütéssel, rúgással álló helyzetből,

-

földön fekvő ember visszatámadása ütéssel, rúgással álló helyzetűre,

-

comb belső részének támadása térd rúgással,

-

5 mp túli fogás, állásban, 59

-

külső, vagy belső láb éllel a térd hátsó részét rúgásszerűen támadni,

-


Mivel életszerű küzdelmeket feltételezünk, teljes erejű ütések és rúgások engedélyezettek a test érvényes felületére. A mérkőzésen tiltott találati felület: -

torok,

-

lágyék,

-

térd,

-

a hátgerinc,

-

a tarkó,

-

a szem.

A mérkőzés során tiltott akció: -


-


-


-

kifordulás,

-


-

szándékos-, ok nélküli földre esés,

-

beszéd,

-

sportszerűtlen viselkedés (akár a segítők, vagy csapattársak részéről). II.5.3.3.


A mérkőzések értékelése pontozásos rendszerben történik. A pontozóbírók a menet során esett találatok alapján értékelik a sportolókat. A mérkőzésen csak azok a találatok értékelhetők, melyek engedélyezett technika alkalmazásával érvényes találati felületre érkeztek be. Az értékelés során minden érvényes technika pontot ér. Kiütés, vagy feladás esetén magától értetődően a mérkőzésnek vége. Egy pontot érnek:


Három pontot érnek: 60

-

a rúgások lábra, testre,

-

kisívű dobás

-

a lábsöprés,

-

földre vitel

-

a rúgások fejre,

-


-

nagy ívű dobás,

-

leszorítás

-


-

rászámolás az ellenfélre

-

menet megállítása, saját magának okozott kéz és lábsérülésnél (hüvelykujj elütése, lábfej, sípcsontsérülés)

-

harmadik rászámolás = TKO

Az „Állj!” vezényszóval egybeeső technikák, értékelhető technikák! II.5.3.4.

Büntetések



-


-


-


-



figyelmeztetés,

-


-


-


-

a verseny helyszínéről való eltávolítás.

II.5.3.5.

Sérülések

Amennyiben az összecsapások során valamelyik sportoló megsérül, abban az esetben a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet. Ha úgy ítéli meg, hogy szükség van a versenyorvos segítségére (sérülés megítélése, látható orvosi ellátás igénye), azonnal a küzdőtérre kéreti. Csak a versenyorvosnak áll jogában megállapítani azt, hogy a sportoló alkalmas-e a küzdelem folytatására. Ha a sérülés súlyos, vagy azonnali orvosi ellátást igényel, és annak várható időtartama meghaladja a három percet, abban az esetben a mérkőzést be kell fejezni. A küzdelem sérülés miatti befejezésekor a bíróknak meg kell állapítaniuk azt, hogy a sérülés bekövetkezése milyen okokra vezethető vissza. 61

A mérkőzés győztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy: -


-

a sérülést az ellenfél szabálytalansága okozta.

A mérkőzés vesztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy: -


-


Amennyiben a sérülés szabályos küzdelem során keletkezett és a két sportoló elért pontjai egyenlők, abban az esetben a további küzdelemre képes versenyző a győztes. Mindkét sportoló sérülése esetén – ha egyikük felelőssége sem állapítható meg annak bekövetkezése kapcsán - az addig keletkezett pontszámok, az addig nyújtott kép alapján kell kihirdetni a győztest. Az a versenyző, akit az ellenfele által okozott sérülése miatt hirdettek ki győztesnek, csak orvosi engedéllyel versenyezhet tovább. Ki kell zárni a további küzdelemből azt a versenyzőt, akit sérülése miatt egy verseny során már kétszer hirdettek ki győztesnek. Azt a versenyzőt, aki kiütést (KO) szenvedett, a versenyen további küzdelmet nem folytathat sem az érintett, sem más küzdelmi versenyszámban. II.5.4

Bíráskodás

A küzdőpáston 4 bíró tevékenykedik. A vezetőbíró a küzdőpáston, 3 fő pontozóbíró a küzdőpást oldalán, egyenlő oldalú háromszöget alkotva, ülve helyezkednek el. II.5.4.1.

Vezetőbíró

Létszámuk küzdőpástonként 1 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék). Feladatai megegyeznek a 0. pontban meghatározottakkal. -

a vezetőbíró nem dönt az eredményről. II.5.4.2.

Pontozóbíró

Létszámuk küzdőpástonként 3 fő, (lehetőség szerint +1 fő tartalék). Főfeladatai megegyeznek a 0. pontban meghatározottakkal. További feladatai: -


-

az általa észlelt történések, szabálytalanságok azonnali jelzése a vezetőbírónak. II.5.4.3.

Bírói asztal

Létszáma küzdőpástonként 2-3fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék), melyből 1 fő a jegyzőkönyvet vezeti, 1 fő az időt méri és annak leteltekor jelez. Feladataik megegyeznek a 0. és a II.2.3.1. pontban meghatározottakkal. A bírói asztaltól balra helyezkedik el a piros, jobbra a kék színjelzésű versenyző. 62

Minimális eszközigény: - asztal, -

3-4 szék,

-


-


-


-

íróeszközök,

-

a versenyzők jelölésére szolgáló szalagok. II.5.4.4.


A küzdelem végén a vezetőbíró felszólítja a pontozókat, hogy jelezzék a győztest. A pontozóbírók kezükkel a győztes versenyző színének megfelelő zászlót a magasba emelik (a vezetőbíró bal oldalán elhelyezkedő versenyző a kék, a jobb oldali a piros). Amennyiben minden tekintetben döntetlennek látták a mérkőzést, abban az esetben a testük előtt fejmagasságban tartva, keresztben elhelyezett alkarral, vagy zászlóval jelzik véleményüket. Ha a végső győzelem nem állapítható meg, abban az esetben 2 perc hosszabbítás következik. A hosszabbítás után a bíróknak dönteni kell a győztesről.

eddig elküldve a pecsunak netre

63

II.6 MMA versenyek Profi és amatőr versenyszabályok II.6.1


Profi versenyen betöltött 18. életév. Amatőr versenyen betöltött 16. életév és szülői beleegyezés illetve betöltött 18. életév. Továbbá a versenyzőknek meg kell felelniük az általános részben felsorolt, egyben rájuk nézve kötelező érvényű szabályoknak. A ruházatuknak meg kell felelniük az MMA versenyre vonatkozó részben felsorolt, kötelező érvényű szabályoknak. Ruházat A versenyzők - rövidnadrág (boksz, thai boksz illetve MMA nadrág) és meztelen felsőtest. - rövidnadrág (boksz, thai boksz illetve MMA nadrág) és gi felső (övvel). - teljes gi - gi alsó és meztelen felsőtest. Fontos kikötés! Az a fél, aki gi felsőt visel, alkalmazhatja a gi fojtásokat, illetve ezek rajta is alkalmazhatóak. Fogásoknál/dobásoknál egyaránt használható a gi-je. Védőfelszerelés A versenyzők védőfelszerelésének meg kell felelnie az általános rész I.2.6.13 pontjában meghatározott feltételeknek. A verseny során kötelező a használata: -

a MMA/grappling sparring kesztyűnek,

-

a fogvédőnek,

-

fiúknál, férfiaknál a suspensornak (lágyékvédőnek), nőknél a mellvédőnek, mélyvédőnek kizárólag ruha alatt viselve,

-

amatőr MMA versenyen fejvédőnek. A verseny során engedélyezett, de nem kötelező a használata:

-

birkózó cipő: használata esetén a cipő szárát ragasztó szalaggal rögzíteni kell. Ezt a mérkőzés előtt 20 perccel be kell mutatni az arra kijelölt személynek, illetve a mérkőzés előtt ellenőrzi a vezetőbíró, Amatőr versenyen engedélyezett, de nem kötelező a használata:

-


-

lábfejvédőnek,

-

a térdvédőnek,

-


-

a bokaguminak. A verseny során tilos protectort (felsőtestvédőt, testpajzsot) használni.

64

II.6.2

Küzdőtér

Típusa, mérete és kialakítása: ketrec, vagy ökölvívó szorító. amatőr versenyen, tatamival borított pást is lehet. Ketrec Lehet kör alakú, nyolcszögletű vagy hatszögletű. Átmérője minimum 5 méter, maximum 8 méteres. Ring A szabványnak megfelelően min. 5,8-6,1 x 5,8-6,1 méter. Ügyelni kell rá, hogy a borítás alatt legalább egy puzzle tatami legyen a dobások miatt. Tatami Min 8-10 x 8-10 méter. Mivel nincsen semmilyen széle, a mérkőzéseket nehéz a küzdőtéren tartani! Küzdőpást esetében jelölni kell a versenyzők és a vezetőbíró kiindulási helyét. A versenyzők helyét a bírói asztalhoz viszonyított merőleges alapvonalaktól 2 méterre befelé, azokkal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. A vezetőbíró helyét a bírói asztalhoz viszonyított távolabbi párhuzamos alapvonaltól, azzal párhuzamosan középen elhelyezett 1 méter hosszúságú vonal jelöli. Semleges oldalnak a küzdőpást bírói asztallal párhuzamos oldalai minősülnek. II.6.3

A verseny menete

II.6.3.1


A küzdelem időtartama Profi mérkőzéseken 2x5 perc futóidő 1 perces pihenővel, címmérkőzés 3x5 perc futóidő 1 perces pihenővel. Amatőr mérkőzéseken 3x3 perc futóidő 1 perces pihenővel, címmérkőzés 3x5 perc futóidő 1 perces pihenővel. Super fight mérkőzéseken minimum 2x5 perc futóidő 1 perces pihenővel, maximum 5x5 perc futóidő 2 perces pihenővel. Super Fight /Kihívásos rendszer: Az összecsapásokra kihívással lehet jelentkezni, illetve jelezni kell a szervezőségnek már a nevezésnél, hogy a versenyző már ebbe a kategóriába tartozik. A nevezés feltétele hogy csak 3 profi mérkőzésnél több meccsel lehet ide jelentkezni A Super Fight szabályai rugalmasabbak, mint a bajnokságé, itt ugyanis a két mérkőző fél közösen megállapodhat a bajnokságban tiltott technikák használatát illetően. Ezek a mérkőzések főleg a komolyabb profi tapasztalattal rendelkező versenyzők speciális verseny felkészüléseit igyekszik megkönnyebbíteni, illetve a profi rekordba bele nem számító presztízs csaták létrehozása miatt. Az idő mérését a bírói asztalnál ülő segítő végzi. Az idő mérése a küzdelem megkezdésére felszólító vezényszó, vagy jelzés pillanatában indul. Az időmérő órát a küzdelem alatt csak a vezetőbíró külön jelzésére szabad megállítani. A küzdelmi idő leteltét a segítő jelzi gongütéssel, vagy egyéb más jól felismerhető módon (sípszó, babzsák, bedobása a küzdőtérre). A verseny megkezdése előtt a vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy az időmérést végző személy és az időmérő óra alkalmas a feladat ellátására. Küzdelem megkezdése előtt pedig szemkontaktussal, vagy rákérdezéssel kell ellenőriznie, hogy a segítő felkészült az idő mérésére. (A versenyeken használatos vezényszavakat és kézjelzéseket lásd a mellékletben!) 65

II.6.3.2




-

az érvényes találati felületre egyenesen, vagy körkörösen, lefeszített lábfejjel, külső lábéllel, talppal, sarokkal, vagy lábujjpárnával végrehajtott rúgások,

-

PROFI kategóriában az érvényes találati felületre bevitt könyökütések, ejtő könyök ütés tilos!

-

térd rúgások, testre és fejre fogással vagy fogás nélkül,

-

fojtások és feszítések,

-


-

páros lábfelszedéssel a támadott versenyzőt oldalirányba dobni,

-

a földre levitt ellenfél, álló helyzetből támadható testre és lábra, ütéssel, rúgással,

-

a földre levitt ellenfél feje lábbal, csak akkor támadható, ha mindkét versenyző a földön van.

-

a földre levitt ellenfél, visszatámadhat az álló helyzetben lévőre, ütéssel, rúgással, Földön fekvés ténye: a sportoló három ponton érintkezik a talajjal. A küzdelem során tiltott technikák:

-

az ököl hüvelykujj felöli élével, tenyér részével végrehajtott ütések,

-

a csuklóval, alkarral, vagy vállal végrehajtott ütések,

-

a fejelés,

-

az ellenfélen végrehajtott bármilyen feszítés, vagy fojtás, rántás, vagy ütésszerűen végrehajtva,

-

páros lábfelszedéssel a támadott versenyzőt előre nagyívben a hátára dobni,

-

azok az érvényes technikák, melyek szem-, illetve erőkontroll és dinamika nélkül kerülnek végrehajtásra, illetve nem felelnek meg a küzdő felekkel szemben támasztott minimális technikai követelményeknek,

-

a földön fekvő ember fejét állásból lábbal támadni,

-

ejtő könyökütések,

-

gerincfeszítés,

-

testnyílásokba történő nyúlás, harapás, csípés.

Mivel életszerű küzdelmeket feltételezünk, teljes erejű ütések és rúgások engedélyezettek a test érvényes felületére. A mérkőzésen tiltott találati felület: -

a torok,

-

a szem,

-

a lágyék

-

a hátgerinc,

-

a tarkó.

66



-


-

a ketrec és ökölvívó szorító köteleinek segédeszközként való felhasználása,

-

beszéd,

-

sportszerűtlen viselkedés (akár a segítők, vagy csapattársak részéről). II.6.3.3


A mérkőzések értékelése pontozásos rendszerben történik. A pontozóbírók a menetek során esett találatok alapján értékelik a sportolókat. A mérkőzésen csak azok a találatok értékelhetők, melyek engedélyezett technika alkalmazásával érvényes találati felületre érkeztek be. Kiütés, vagy feladás esetén magától értetődően a mérkőzésnek vége. Egy pontot érnek:



-

az ütések fejre és testre, az ugró ütések fejre és testre, a rúgások testre, combra, kisívű dobás a lábsöprés, földre vitel. a rúgások fejre, az ugró rúgások testre, nagy ívű dobás. az ugró rúgások fejre, rászámolás az ellenfélre.

Az „Állj!” vezényszóval egybeeső technikák, értékelhető technikák! II.6.3.4

Büntetések


bejelentett figyelmeztetés, 1 pontlevonás a szabálytalanság másodszori elkövetésekor, 3 pontlevonás a szabálytalanság harmadszori elkövetésekor, negyedszeri elkövetése azonnali leléptetést von maga után, leléptetés, a bejelentett figyelmeztetés után is adható.

Súlyosnak megítélt szabálytalanság esetén a vezetőbíró kezdeményezheti a büntetés súlyosbítását (pl.: figyelmeztetés helyett pontlevonás), szándékosság esetén a sportoló azonnali leléptetését vonja maga után. A büntetőpontokat a menetekben a versenyzők viszik tovább magukkal. A sportszerűtlenül viselkedő sportvezető, vagy csapat büntetésének fokozatai: -

figyelmeztetés, a küzdőtértől való eltávolítás, 67

-

a verseny helyszínéről való eltávolítás, a versenyző leléptetése, a csapat kizárása. II.6.3.5

Sérülések

Amennyiben az összecsapások során valamelyik sportoló megsérül, abban az esetben a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet. Ha úgy ítéli meg, hogy szükség van a versenyorvos segítségére (sérülés megítélése, látható orvosi ellátás igénye), azonnal a küzdőtérre kéreti. Csak a versenyorvosnak áll jogában megállapítani azt, hogy a sportoló alkalmas-e a küzdelem folytatására! Ha a sérülés súlyos, vagy azonnali orvosi ellátást igényel, és annak várható időtartama meghaladja a három percet, abban az esetben a mérkőzést be kell fejezni. A küzdelem sérülés miatti befejezésekor a bíróknak meg kell állapítaniuk azt, hogy a sérülés bekövetkezése milyen okokra vezethető vissza. A mérkőzés győztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy: -


-


-


-


Amennyiben a sérülés szabályos küzdelem során keletkezett és a két sportoló elért pontjai egyenlők, abban az esetben a további küzdelemre képes versenyző a győztes. Mindkét sportoló sérülése esetén – ha egyikük felelőssége sem állapítható meg annak bekövetkezése kapcsán - az addig keletkezett pontszámok, az addig nyújtott kép alapján kell kihirdetni a győztest. Az a versenyző, akit az ellenfele által okozott sérülése miatt hirdettek ki győztesnek, csak orvosi engedéllyel versenyezhet tovább. Ki kell zárni a további küzdelemből azt a versenyzőt, akit sérülése miatt egy verseny során már kétszer hirdettek ki győztesnek. Azt a versenyzőt, aki fejen kiütést (KO) szenvedett, a versenyen további küzdelmet nem folytathat sem az érintett, sem más küzdelmi versenyszámban. A fej KO-t a Budopassba a versenyezhet, rovatba be kell jegyezni. A vezetőbírónak jeleznie kell főbírónak a KO-t, aki a KO könyvet vezeti. II.6.4

Bíráskodás

A küzdőpáston 1 bíró tevékenykedik. A vezetőbíró a küzdőpáston, 3 fő pontozóbíró a küzdőtér sarkainál, vagy oldalánál (ketrec, szorító) - ülve - helyezkedik el. 68

II.6.4.1 Vezetőbíró Létszámuk küzdőpástonként 1 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék). Feladatai megegyeznek a 1.2.6.11.1. pontban meghatározottakkal. Feladatai: -

MMA mérkőzések során egyértelmű fölény esetében a további küzdelmet beszüntetni, technikai KO

-

MMA mérkőzések során rászámolás esetében a további számolást beszüntetni, ha az ellenfél nem megy a semleges sarokba,

-

Ring használatakor, a küzdő felek a kötél alatt kicsúszhatnak. A küzdelmet ilyenkor meg kell állítani és azonos pozícióból a ring közepén újra indítani. II.6.4.2 Pontozóbíró

Létszámuk küzdőpástonként 3 fő (lehetőség szerint +2 fő tartalék). Főfeladatai megegyeznek a 0pontban meghatározottakkal. További feladatai: -


-

a pontozólapok szakszerű vezetése. II.6.4.3 Bírói asztal

Létszáma küzdőpástonként 2-3 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék), melyből 1 fő a jegyzőkönyvet vezeti, 1 fő az időt méri és annak leteltekor jelez. Feladataik megegyeznek a1.2.6.11.2. és a II.1.3.1.1.pontban meghatározottakkal. A bírói asztaltól balra helyezkedik el a piros, jobbra a kék színjelzésű versenyző. Minimális eszközigény: -

asztal,

-

3-4 szék,

-


-


-


-

íróeszközök. II.6.4.4 Pontozás, eredményhirdetés

A menet során több szabályos találatot elért sportolónak 10 pont adható (lásd:II.1.3.1.2, II.1.3.1.3, II.1.3.1.4). Az ellenfél találatainak arányában 8-9 pontot kaphat (szintjét a menet győzteséhez mérve). Amennyiben a menet során a sportolók értékelhető találatainak összege egyenlő, abban az esetben a menetet 10-10-re kell értékelni, de a kezdeményezőbb sportolót minden esetben meg kell jelölni. Amennyiben a versenyzők kezdeményező készsége is egyformának vehető, abban az esetben a jobban védekező sportolót kell előnyben részesíteni.

69

Egy menet alatt egy versenyzőre maximum kétszer számolhat rá a vezetőbíró. A harmadik alkalommal a mérkőzést be kell szüntetni és az ellenfelet ki kell hozni győztesként. A pontozólapokon jelölni kell a TKO (technikai KO) tényét. Leütés esetén a vezetőbíró akkor kezdi meg az 1-10-ig tartó számolását, amikor az azt okozó fél a semleges sarokba, vagy oldalra ment. Az a sportoló, aki a vezetőbíró nyolcadik számolása után nem áll és kezei nincsenek küzdelmi helyzetben, a versenyzést nem folytathatja. Ha a vezetőbíró úgy ítéli meg, hogy a további küzdelemre a külső jegyek ellenére alkalmatlan a sportoló, a sportoló jelzi feladási szándékát, vagy edzője bedobja a törölközőt a mérkőzést szintén be kell fejezni. A pontozólapokon jelölni kell a KO (knock-out) tényét. A győztes további meneteit a KO és a TKO esetében is 10:7 arányban kell megállapítani. Ezt a pontozólapon kell jelölni. A küzdelem végén a vezetőbíró felszólítja a pontozókat, hogy jelezzék a győztest. A pontozóbírók a versenyző színének megfelelő zászlót a magasba emelik (a vezetőbíró bal oldalán elhelyezkedő versenyző a kék, a jobb oldali a piros). Amennyiben minden tekintetben döntetlennek látták a mérkőzést, abban az esetben a fejük felett tartva, keresztben elhelyezett alkarral, vagy zászlóval jelzik véleményüket.

II.7 Submission versenyszabályok Indulási feltételek A versenyzőknek és ruházatuknak meg kell felelniük az általános részben felsorolt, egyben rájuk nézve kötelező érvényű szabályoknak. 10 éves kortól. (Serdülő korcsoport) Ruházat A versenyzők alul hosszú nadrágot, felül stílusnak megfelelő öltözéket (tradicionális, vagy bebújós gi felsőt ) kell, hogy viseljenek. Mezítelen felsőtesttel versenyezni tilos! Öv használata kötelező (piros, kék öv) oldalszínek megfelelően. Védőfelszerelés A versenyzők védőfelszerelésének meg kell felelnie az általános rész 0. pontjában meghatározott feltételeknek. A verseny során kötelező a használata: -


-

fiúknál, férfiaknál a szuszpenzornak (lágyékvédőnek), nőknél a mellvédőnek, kizárólag a ruha alatt viselve, .

A verseny során engedélyezett, de nem kötelező a használata: 70

-

lányoknál a mélyvédőnek kizárólag ruha alatt,

-

a térdvédőnek,

-

a könyökvédőnek, az alkarvédőnek,

Küzdőtér

Típusa:

küzdőpást,

Mérete:

küzdőpást esetén min.6 x 6 méter, max. 8 x 8 méter,

Kialakítása: Tatami, szőnyegeken kiindulási pontok a rájuk felvitt jelölésekkel, vagy más színű szőnyeggel jelőlve. Szőnyegek nélkül (tatami nélkül) versenyt lebonyolítani tilos,


A küzdelem időtartama 1x3 perc futóidő lehet. Egyenlő esetén egy extra menet adható ami 1x2 perc. Az extramenet után a bírók döntése nem lehet döntetlen. Az extramenet nem állásból kezdődik.


71

A küzdelem során alkalmazható technikák:

-

az érvényesen végrehajtott lábsöprések.

-

érvényesen végrehajtott dobások és földre vitelek

-

fojtások és feszítések

-

földharc

A küzdelem során tiltott technikák:

-

tilos a versenyzőnek saját akaratából a hátára feküdni, ha a technika nem ezt követeli (passzív játéknak minősül)

-

gerinc hajlásiránnyal ellentétes támadása.



-


-


-

beszéd,

-



A mérkőzések értékelése pontozásos rendszerben történik.

-

lábsöprés és kis ívű dobás 1 pont

-

nagy ívű dobás 2 pont

-

leszorítás ami minimum 10 másodpercig tartva van 2 pont ( a vezetőbíró ítéli meg)

72

Az „Állj!” vezényszóval egybeeső technikák, értékelhető technikák! Büntetések Azt a sportvezetőt, vagy csapatot, amely sportszerűtlenül viselkedik, illetve azt a sportolót, aki a küzdelem során tiltott felületet támad, tiltott technikát alkalmaz, vagy tiltott akciót hajt végre, büntetéssel kell sújtani. A küzdők büntetésének fokozatai: -


-


-


-


-



figyelmeztetés,

-


-


-


-

a verseny helyszínéről való eltávolítás,

Sérülések Amennyiben az összecsapások során valamelyik sportoló megsérül, abban az esetben a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet. Ha úgy ítéli meg, hogy szükség van a versenyorvos segítségére (sérülés megítélése, látható orvosi ellátás igénye), azonnal a küzdőtérre kéreti. A vezetőbírónak és a versenyorvosnak áll jogában megállapítani azt, hogy a sportoló alkalmas-e a küzdelem folytatására. Ha a sérülés súlyos, vagy azonnali orvosi ellátást igényel, és annak várható időtartama meghaladja a három percet, abban az esetben a mérkőzést be kell fejezni.

73

A küzdelem sérülés miatti befejezésekor a bíróknak meg kell állapítaniuk azt, hogy a sérülés bekövetkezése milyen okokra vezethető vissza. A mérkőzés győztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy: -


-

a sérülést az ellenfél szabálytalansága okozta.

A mérkőzés vesztese a sérült versenyző, ha a bírók úgy ítélik meg, hogy: -


-


Amennyiben a sérülés szabályos küzdelem során keletkezett és a két sportoló elért pontjai egyenlők, abban az esetben a további küzdelemre képes versenyző a győztes. Mindkét sportoló sérülése esetén – ha egyikük felelőssége sem állapítható meg annak bekövetkezése kapcsán - az addig keletkezett pontszámok, az addig nyújtott kép alapján kell kihirdetni a győztest. Az a versenyző, akit az ellenfele által okozott sérülése miatt hirdettek ki győztesnek, csak orvosi engedéllyel versenyezhet tovább. Ki kell zárni a további küzdelemből azt a versenyzőt, akit sérülése miatt egy verseny során már kétszer hirdettek ki győztesnek. Bíráskodás A küzdőpáston 3 bíró tevékenykedik. A vezetőbíró a küzdőpáston, 2 fő pontozóbíró a küzdőtér asztalra merőleges oldalánál helyezkedik el. Bírói asztal Létszáma küzdőpástonként 2-3 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék), melyből 1 fő a jegyzőkönyvet vezeti, 1 fő az időt méri és annak leteltekor jelez. A bírói asztaltól balra helyezkedik el a piros, jobbra a kék színjelzésű versenyző.

Pontozás, eredményhirdetés -

Technikák pontokkal történő értékelése.

-

a menet során több szabályos pontot elért sportoló a menet győztese. Amennyiben a menet során a sportolók értékelhető pontjainak összege egyenlő, abban az esetben a kezdeményezőbb sportolót kell előnybe részesíteni. Amennyiben a versenyzők kezdeményező készsége is egyformának vehető, abban az esetben a jobban védekező sportolót kell előnyben részesíteni.

A küzdelem végén a vezetőbíró felszólítja a pontozókat, hogy jelezzék a győztest. A pontozóbírók kezükkel a győztes oldalára mutatnak, vagy a versenyző színének megfelelő zászlót a magasba emelik (a vezetőbíró bal oldalán elhelyezkedő versenyző a kék, a jobb oldali a piros). Amennyiben minden tekintetben döntetlennek látták a mérkőzést, abban az esetben a fejük felett tartva, keresztben elhelyezett alkarral, vagy zászlóval jelzik véleményüket. 74

Ha a végső győzelem nem állapítható meg, abban az esetben 2 perc hosszabbítás következik.

III. Formagyakorlat-, Önvédelmi-, Gyo, Bemutató-jellegű és Töréstechnika versenyek III.1


A versenyzőknek és ruházatuknak meg kell felelniük az általános részben felsorolt, egyben rájuk nézve kötelező érvényű szabályoknak. Ruházat A versenyzők stílusuknak, tudásszintjüknek megfelelő – vagy a versenykiírásban meghatározott – öltözékben kell megjelenniük. Eszközök A versenyzők gyakorlatukhoz használhatnak bármilyen segédeszközt, mely lehet fegyver /életlen gyakorló/, használati tárgy, vagy zene.

III.2

A bemutatótér

Típusa:

pást.

Mérete:

min.6 x 6 méter.

Kialakítása: Gyo és önvédelmi versenyt szőnyegekkel nem borított páston lebonyolítani tilos!

III.3

A verseny menete III.3.1

Kata(soft, hard): Fegyveres kata( soft, hard): Zenés kata: Extrém kata: Önvédelem: Gyo: Töréstechnika: Bemutató jellegű:

A bemutató időtartama, időjelzés kötetlen idejű, kötetlen idejű, kötetlen idejű, kötetlen idejű, min. négy támadás, min. 40 mozdulat, kötetlen idejű, kötetlen idejű

max 2 perc, max 2 perc, max 2 perc, max 2 perc, max 2 perc, max 2 perc, max 1 perc, max 3 perc,

75

Az idő mérését a bírói asztalnál ülő segítő végzi. Az idő mérése a bemutató megkezdésére felszólító vezényszó, vagy jelzés pillanatában indul. A verseny megkezdése előtt a vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy az időmérést végző személy és az időmérő óra alkalmas a feladat ellátására. (A versenyeken használatos vezényszavakat és kézjelzéseket lásd a mellékletben!) III.3.2

Jelentkezés

A versenyző pástra szólítása után engedélyt kell, hogy kérjen bemutatója megkezdésére, melynek menete a következő: -

bemutatkozás, stílus megnevezése, egyesület megnevezése (mester), bemutató-gyakorlat neve (ha van), formális kérelem a vezetőbíró felé megkezdéséhez - „Köszönöm” III.3.3

Nevem…………………………………….… Stílusom neve……………………………..… Egyesületem, vagy Mesterem neve………….. Gyakorlatom neve…………………………… Kérem a bírók engedélyét gyakorlatom

Gyakorlatok definíciói:

Pusztakezes formagyakorlat: Soft : minden kínai eredetű kata és a kick boksz katák Jellemzői: mozdulatok lágy folyamatossága, a technikák nem határozott befejezése, állások magasságának dinamikus váltakozása. Hard: minden japán, okinawai karate jelegű katák. Jellemzői: állások mélyek, technikák határozott befejezése, sarkos haladás, irányváltásokkal. Fegyveres formagyakorlat: Softnak számit minden olyan formagyakorlat, ami folyamatos, megállást csak néha tartalmaz (legyező, kínai kard, stb). Hardnak számit, ahol az eszköz technikai sorok végén határozottan megáll és más irányba indul ( katana, nunchaku, stb). Szinkron kata: 3 főnek kell végrehajtania. Azonos gyakorlatsor egyidejű, egyszerre történő végrehajtása. Lehetnek szimetrikusak és aszimetrikusak. Extrém formagyakorlat: Minden gyakorlat, ahol a versenyző akrobatikával (ugró, pörgő, show jellegű) kombinált elemeket használ. A technikák 30%-át a levegőben kell végrehajtani. Extrém formagyakorlatnak minősülhet minden formagyakorlat függetlenül az állások mélységétől, a mozgás sarkosságától. Önvédelem: 76

Utcai szituációk életszerű megoldásai. Lassan, majd gyorsan (utcai sebességgel) bemutatva. Támadásoknak minimum 4 félének (ütés, rúgás, fogás, fegyveres) kell lennie. Gyo: Párosan végrehajtott (filmes, tartalmazhat show elemeket is) küzdelmi jelenet, aminek a vége döntetlen is lehet. Minimum 40 mozdulatból álló gyakorlat sort kell előadni. Törés: Felállított anyag eltörése meghatározott testrésszel. Bemutató: Minden olyan megjelenítés, aminek a célja a közönség tetszésének elnyerése. III.3.4

A gyakorlatok értékelése és technikai követelmények

A gyakorlatok értékelése pontozásos rendszerben történik. Az értékelés általános szempontjai: -

a versenyző megjelenése (ápolt külső, tiszta vasalt öltözet), stabilitás, a gyakorlat dinamikája, a választott zene (gyo, kata, bemutató) életszerűség (önvédelem), összehangoltság (szinkron kata, gyo, bemutató), fegyelmezettség a gyakorlat és a versenyterületre való bevonuláskor.

Technikai követelményeknek egyéni, zenés, páros és extrém formagyakorlatnál:  soft és hard katák jellegüknek megfelelő kategóriában történő bemutatása,  zárt- és nyitott kezes technikák egyértelműsége,  tekintet összpontosítása,  a mozdulatok (technikák) stílustól függetlenül minden szakértő szemlélő számára egyértelműek legyenek (ütés, rúgás, állások),  fordulásoknál, forgásoknál a fej megelőzi, vezeti a testet,  a technikát mindig a csípő indítja,  a sarok csak határozott céllal emelkedik fel  szinkron a versenyzők mozdulatai között,  látványos kivitelezés,  töréstechnikáknál az eredményesség,  extrém formagyakorlatoknál a mozdulatok 30%-át a levegőben kell végrehajtani. Önvédelem követelmények:  egy támadás egy befejezés,  az önvédelmi gyakorlatsor befejezése csak győzelem lehet,  a támadás egyértelműsége,  a hárítás folyamatossága,  elmozgás,  eszközös támadás esetén önveszélyes technikák alkalmazása kizárt,  megfelelő reakciók a támadásokra, 77



a csoportos támadásoknál a folyamatosság a támadások és a védelem között.

Követelményeknek fegyveres formagyakorlatnál:  a bemutató eszköz csak életlen és sérülésmentes lehet,  a fegyverként használt eszköz egyértelmű használata,  a vágófegyverek dinamikusan nem érinthetik a bemutató személy saját testét,  a fegyver elvesztése direkt vagy indirekt módon 1 egész mínusz pontot jelent. Technikai követelményeknek törésgyakorlatnál: Törés fajtája: Törő anyagok: Mérete:

Erőtörés Törőlap (műanyag), Fa (fenyő) Szabványméret 30 X 30 X 2,5 cm

Gyakorlat végrehajtása, értékelése:      

A végrehajtás módja: a kar és kézfej bármely felülete (könyökkel törni tilos). Minden versenyzőnek azonos anyagot (szövetség által biztosított) horizontálisan, alátámasztva kell eltörnie. A törőhelyre minden versenyző maga helyezi fel a törőanyagát. 2 db-tól indítva kieséses rendszerben történek a végrehajtások, minden kör után újabb egy lappal emelkedik a mennyiség. Az a versenyző nyer, aki a legtöbbet lapot eltöri. Esetleges döntetlen esetén a kisebb súlyú végrehajtót kell nyertesként kihirdetni. III.3.5

Büntetések

Azt a sportvezetőt, vagy csapatot, amely sportszerűtlenül viselkedik, büntetéssel kell sújtani. A sportszerűtlenül viselkedő sportvezető, vagy csapat büntetésének fokozatai: -

figyelmeztetés,

-


-

a verseny helyszínéről való eltávolítás,

-


-


III.4

Bíráskodás

A páston 4-5 bíró tevékenykedik. A vezetőbíró középen és a pontozóbírók a pást sarkaiban, ülve helyezkednek el. Törésnél egy vezető és 1 segédbíró tevékenykedik. III.4.1

Bírói asztal

Létszáma pástonként 2-3 fő (lehetőség szerint +1 fő tartalék), melyből 1 fő a jegyzőkönyvet vezeti, 1 fő az időt méri és annak leteltekor jelez. Feladataik megegyeznek a 0. és a II.2.3.1. pontban meghatározottakkal. Minimális eszközigény: 78

asztal,

-

5-7 szék,

-


-


-


-

íróeszközök. Pontozás, eredményhirdetés

III.4.2 Mindenki

számára

jól

látható

kézi

jelzőtáblán

jelzett

pontérték

alapján.

A látott gyakorlat közben fellelhető hibák figyelembe vételével és az irányadó értékek között szubjektív döntés születik. A pontozás egész és tized rendszerben zajlik. A bírók pontszámaiból a legkisebb és a legnagyobb érték nem kerül a számításba. Az előforduló egyenlőség esetén hozzáadódik a két legkisebb pontszám, ha még így is döntetlen, akkor a maradék legnagyobb pontszámokkal dől el. Ha ez sem vezet eredményre, akkor meg kell ismételni a gyakorlatot. Az a versenyző, aki rontásból fejezi be a bemutatót a pontrendszer alsó pontjait kapja eredményül. Újrakezdés esetén a kezdő gyermek kategóriákban csak egy hibapontnak számít a rontás. Kezdő szintnél Haladó szintnél

6 - 8 egész között 8 - 10 egész között

________________________________________

Zárszó A Magyar Kempo Szövetség versenyszabályzata Magyarország területén, a Magyar Kempo Szövetség által rendezett versenyek szervezési, személyi és tárgyi feltételeit tartalmazza. Meghatározza a versenyek és mérkőzések lebonyolításának módját, rendjét, szabályait, leírja a versenyen résztvevők jogait és kötelességeit, abból a célból, hogy biztosítsa a versenyek sportszerű lebonyolítását. Tisztelt bírók, mesterek, edzésvezetők és mindazok, akik olvasták szabálykönyvünket! Szövetségünk elnöksége és a Dan kollégiumunk nevében kívánunk eredményes felkészülést és sok sikeres mérkőzést versenyeinken. Köszönetet mondunk a könyv elkészítésében résztvevőknek: Erdős János, Horváth Zoltán, Móger Lajos.

Lacza Ádám Illés Elnök 79

Magyar Kempo Szövetség

Shihan Lovász Gábor Alelnök Magyar Kempo Szövetség

80

Móger Lajos Főbíró Magyar Kempo Szövetség

I.3 Értelmező szótár. 18 II. Küzdelmi versenyek... 19

Recommend Documents