Szorongás ellen A rákbetegekben és családtagjaikban leggyakrabban felmerülà kérdésekre válaszolt Dr. Riskó Ágnes, az Országos Onkológiai Intézet szakpszichológusa. A mindennapokban is jól hasznosítható tanácsaiból válogattunk. – Mibàl lehet eràt meríteni egy betegség alatt? – Betegségben az embernek elàször a saját helyzetét, életútját érdemes átgondolni: honnan jöttünk, kik vagyunk, mit értünk el, mit szeretnénk megvalósítani – ez önmagában már adhat eràt. A másik fontos tennivaló az emberi kapcsolataink áttekintése – én mindenképp ebben keresném az eràt. Rendkívül fontos az a szociális háló, ami körülvesz bennünket: a család, a barátok mellett a munkatársak, a távolabbi ismeràsök is ide tartoznak. Senkinek sem kell ugyanakkor kibújnia a bàrébàl: aki visszahúzódóbb típus, annak nem kell hirtelen görcsösen nagyon sok barátot szerezni. – Nincs eràm, kedvem a munkához, mindennapokhoz – lehet ezt kezelni? – A kemo-, illetve sugárterápia mellékhatásaként jelentkezhet a krónikus fáradtság, ami a kezelések
után is hónapokig megmaradhat. Ezt a fajta fáradtságot pihenéssel nem lehet megszüntetni. Ehelyett a fokozatos aktivitás és mozgás felé fordulás tud segíteni, illetve abban lehet bízni, hogy idàvel enyhülnek a tünetek, ahogy kiürül a szervezetbàl az összes gyógyszer. (A szerk. megj.: érdemes például az Országos Onkológiai Intézet gyógytornászához, Szabados Mártához fordulni tanácsért a 061-224-8600/3124-es számon, illetve a
[email protected] e-mail címen.) – Senkit nem érzek elég közel magamhoz, hogy megértse, mekkora bajban vagyok. Hogy lehet a magány érzésével megküzdeni? – Ha valaki magányos, vagy azzá válik, abban saját magának is szerepe van. A magány ellen aktívan meg kell próbálni lépéseket tenni, mindenkinek az egyéniségéhez méltón. Várni nem nagyon érdemes arra, hogy „majd jön valaki, és oldja az én magányomat”. Î
2009/I. szám A tartalomból: Szorongás ellen – az onkopszichológus válaszol ................ 1 Gyógynövények a rák kezelésében – Prof. Dr. Kéry Ágnessel beszélgettünk ....... 4 A kemoterápia mellékhatásainak kezelése és enyhítése ............. 7 Fájdalomcsillapítás: „olyan nincs, hogy nem tudunk segíteni”– Dr. Embey-Isztin Dezsõ interjú ........ 8 A sugárkezelés miatti bõrpanaszokról ....... 10 Segítenek a betegszervezetek........ 10
2 A betegség az aktív megküzdés idàszakában rengeteg elfoglaltsággal jár. A vizsgálatok, a kezelések, az utánuk szükséges pihenés, feltöltàdés eléggé korlátozza az emberi kapcsolatokat. Amikor már jobban van valaki, akkor az életének ezt a részét is át kell gondolni. Több betegszervezet is tart rendszeresen klubfoglalkozásokat – igen hasznos lehet ezekbe bekapcsolódni, sorstársakkal találkozni. [A szerk. megj.: Az ország számos városában és falvában klubokkal rendelkezà két nagy szervezet a Rákbetegek Országos Szövetsége (tel. 06-1-225-7768), illetve a Magyar Rákellenes Liga, (tel. 0680-505-675)] Át lehet azt is gondolni, hogy „kik az én barátaim” és felvenni velük a kapcsolatot. Azt nem szabad elfelejteni, hogy a kívülállók bizonytalanok, nem tudják mivel tesznek jót. Érdemes tisztázni, hogy mit szeretnénk: ha telefonálnak, érdeklàdnek, vagy éppen annak örülünk, ha tapintatból csendben vannak. – „Nem akarom terhelni a családot...” – Az àszinte kapcsolatok segítenek ebben a kérdésben. Ha eleve úgy mâködtek a családi és baráti kapcsolatok, hogy tudtak az érintett felek egymásnak visszajelzést adni, hogy „ez most nekem sok”, vagy „segítséget kérek”, akkor a betegség alatt is lesznek àszinte visszajelzések. Erre érdemes törekedni. – A fájdalom jobb viselésére van pszichológiai módszer? – Feltétlenül. Elàször azt kell megvizsgálni, hogy valakinek
Mit tegyek? – Szorongás ellen a hangulati élete mennyire van rendben. Az a tapasztalat, hogy ha valakinek fel nem ismert és kezeletlen depressziós és szorongásos tünetei vannak, akkor sokkal inkább szenved ugyanattól a fájdalomtól, mint egy olyan beteg, akinek nincs ilyen lelki tünete. A technikák között szerepel a gondolat-elterelés, figyelem-elterelés, a relaxáció egy-egy részének gyakorlása. Ha az ember „nyitva hagyja az ajtót” a fájdalomnak, és engedi, hogy az teljes mértékben betöltse a gondolatait és lekösse a figyelmét, a fájdalomérzete sokkal nagyobb lesz. Ha a figyelmünket megosztjuk, több dologra figyelünk, akkor a szubjektív fájdalomérzet csökkenni fog. Emellett mindenkinek érdemes ragaszkodni ahhoz, hogy a fájdalmát a lehetà legnagyobb mértékben csillapítsák az orvosok – erre léteznek például fájdalomcsillapítással foglalkozó ambulanciák. (A szerk. megj.: az Országos Onkológiai Intézet Fájdalomambulanciájának telefonszáma: 06-1-224-8756.) – Hova fordulhat a beteg, illetve a családtagja pszichológushoz? – Kevesen tudják, hogy érdemes a daganatos beteg családjában élà, 15 év alatti gyerekeket elvinni egy nevelési tanácsadóban dolgozó pszichológushoz - ilyenekkel még mindig be van hálózva az ország. Ennek célja elsàsorban egy megelàzà jellegâ státuszfelmérés készítése: a játékteszteken kiderül, ha a gyereket – bár igyekszik nem mutatni – nagyon
mélyen érinti a szülà betegsége. Gyakori jelenség egyébként, hogy csak azt látjuk, a gyerek nagyon jól viselkedik, vagy éppen fordítva: magatartászavara lesz. A beteg családtagjai külsà segítségért a háziorvoshoz fordulhatnak kérdéseikkel, aki el tudja mondani, hol van a területileg illetékes ideggondozó. Fekvàbetegekhez a pszichiáter házhoz jön – ezt is a háziorvoson keresztül lehet kérni. A kórházakban, onkológiai osztályokon is sokszor van pszichiáter illetve pszichológus, àket is meg lehet keresni. (A szerk. megj.: olvasóink e-mailben fordulhatnak Dr. Riskó Ágneshez, az Országos Onkológiai Intézet szakpszichológusához tanácsadásért az arisko@bencium. hu címen.) Ezen felül természetesen magánrendelésen is találkozhatunk szakemberrel. – Félek, hogy a kemoterápia mellett további gyógyszereket szedjek a depressziómra... – A depresszió mértékétàl függ, hogy feltétlenül kell-e gyógyszert szedni. Antidepreszszánsként én mindenkinek leginkább a mozgásterápiát tudom javasolni. Bizonyított, hogy endorfinok szabadulnak fel, ha valaki egyfolytában legalább 30, de inkább 50 percig sétál, vagy sportol hetente többször valamit. A mozgás azért nagyszerâ, mert csak azoknak nem ajánlott, akiknek lázuk van, a vérképükben komoly eltérések vannak, illetve, ha valamilyen szívbetegségük van. Az összes többi daganatos betegnek szabad mozogni – ér-
Mit tegyek? – Szorongás ellen demes az orvos tanácsát kikérni arról, hogy a mi betegségünk mellett milyen sportot szabad, illetve ajánlott végeznünk. – Kemoterápiás kezelés után vagyok, úgy érzem, hogy fokozatosan romlott a memóriám, és a koncentrációs képességem. Mit tegyek? – A kutatások és a gyakorlat is azt mutatja, hogy valóban lehetnek ilyen panaszai a kemoterápián átesett betegnek. Azt a biztató, kutatásokon alapuló hírt tudom mondani, hogy ez a kemoterápia lezárása után nagyjából egy évvel rendezàdik. – Azt mondják, a túléléshez, gyógyuláshoz fontos, hogy legyen életcél. Hogy lehet életcélt találni „mesterségesen”, ha valaki kilátástalannak érzi az életét? – A betegektàl tanultam, hogy ha valaki súlyos állapotban van, akkor egyik óráról a másikra, egyik napról a másikra él, és az az életcélja, hogy minél jobban eltöltse az idàt úgy, hogy közben gyógyuljon és pihenjen is. Az életcél tehát nagyon függ az aktuális állapottól. A betegség mindig „leltárra” kényszeríti az embereket: elgondolkodnak, hogy „hogyan éltem eddig, hogyan szeretnék élni azután, ha rendbe jövök, meggyógyulok”. A „hogyan tovább”-bal kapcsolatban többféle segítséget is lehet kapni. Azon kívül, hogy saját maga sokat gondolkozik rajta ez ember, beszélgethet róla a családdal, barátokkal, illetve
3
„Ha valakinek fel nem ismert és kezeletlen depressziós és szorongásos tünetei vannak, sokkal inkább szenved ugyanattól a fájdalomtól, mint egy olyan beteg, akinek nincsenek ilyen lelki tünetei.” Töltse ki a www.daganatok.hu oldalon is megtalálható Beck-féle depresszió tesztet, hogy hatékonyabban gyógyulhason! mâködnek például pályaválasztási tanácsadók is, ahova fàleg a fiataloknak érdemes fordulniuk. Van olyan alapítvány is – én a Motiváció Alapítványt szoktam javasolni –, ahol a rehabilitációra szoruló embereknek a tanácsok mellett gyakorlati segítséget is nyújtanak a munkakeresésben. A végzettségtàl, tapasztalattól, egyéni elképzelésektàl nagyban függ, hogy mit fog csinálni az illetà – gyakran találkozunk azzal, hogy valakinek már a betegsége elàtt is az volt a problémája, hogy tulajdonképpen nincs életcélja. A betegség, az onkológiai kezelésben való együttmâködés sokaknak segít tudatosabbá, elszántabbá válni az életcélok megtalálásában, megvalósításában. Senki sem marad ugyanaz, mint aki volt, a betegek döntà többsége kedvezàen változik. – „Haladéknak” érzem a kontrollokig tartó hónapokat – ez ellen mit lehet tenni? – Eleinte mindenki nagyon számon tartja a kontrollok idà-
pontját, és nagyon komoly szorongásokat okoz, hogy vajon mit mutatnak majd az ellenàrzà vizsgálatok. Ahogy telik az idà, és a kontrollvizsgálatok ismétlàdàen azt mutatják, hogy minden rendben van, nincs gyanú sem a visszaesésre, ez az érzés egyre inkább csökken, aztán elmúlik. Fontos, hogy a gyógyulófélben lévà beteg minél inkább vegyen részt az életben: dolgozzon, legyenek kapcsolatai, szóval „szülessen újjá”. – Nem bízom az orvosokban – ettàl kevésbé fogok gyógyulni? – Mivel a daganatos betegek kezelése általában hónapokig tart, és az orvosi kontrollra hosszú évekig kell és érdemes eljárni, törekedni kell minden betegünknek arra, hogy az orvosával jó kapcsolata legyen. Ha nem bízunk az orvosunkban, és ezen nem tudunk változtatni, akkor érdemes másik orvoshoz fordulni. A teljes cikk a www.daganatok.hu oldalon olvasható!
4
Mit tegyek? – Gyógynövények a rák kezelésében
Gyógynövények a rák kezelésében A gyógynövények pozitív és negatív hatásairól, azok rákbetegségekben való alkalmazási lehetàségeiràl kérdeztük Prof. Dr. Kéry Ágnest, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi és Farmakognóziai Intézetének docensét. Kiderült többek között, hogy kitàl érdemes tanácsot kérni a különbözà kiegészítà készítményekkel kapcsolatban, miért nem feltétlenül biztonságos, ami természetes, illetve, hogy mitàl függ, milyen formában leghatékonyabb egy-egy gyógynövény. – Kemoterápia mellett vane kifejezetten ajánlott, illetve „tilos” gyógynövény? – Mindig egyénre szabottan lehet megmondani, mi javasolható és mi nem. Mérlegelni kell a páciens állapotát, terápiáját, a betegség elàrehaladottságának fokát. Egy általában ártalmatlan gyógynövény is ronthatja például egyes rákterápiás gyógyszerek hatásosságát – ezért fontos a kezelàorvossal való egyeztetés. Fontos, hogy az onkológus közremâködésével alkalmazzák a betegek a kiegészítà és alternatív „rákellenes” gyógynövényeket, növényi
szereket, ezért alapvetà, hogy az orvos tudjon róla, milyen készítményeket szed a beteg. Ugyanaz a gyógynövény az egyik ráktípus esetében nagyon jó lehet, míg egy másiknál kifejezetten ártalmas; ugyanígy egyik fajta terápia mellett alkalmazható, másik mellett káros. Ideális az lenne, ha az onkológus orvos – ismerve a termékek sajátságait – beépítené a kezelés menetébe a gyógynövényeket: megmondaná, hogy a kemoterápia, sugárterápia elàtt, után, illetve mellett szedheti-e a beteg az adott szert, stb. – A kezelések alatti fára-
dékonyság ellen létezik természetes módszer? – Ilyenkor a szervezet általános állapotának javítása fontos: leglényegesebb a helyes táplálkozás, amit kiegészíthetünk antioxidánsokkal, az immunrendszert támogató szerekkel, vitaminokkal és ásványi anyagokkal. – Mi a teendà, ha a kezelàorvos nem ismeri a beteg által szedni kívánt készítményt? – Ez gyakori probléma - sajnos a legtöbb készítménnyel kapcsolatban igen kevés az orvosok tapasztalata, egyénenként eltérà a terápia és gyakran az orvos nem is tud arról, hogy betege növényi készítményt is alkalmaz egyidejâleg. Az orvosképzésben a gyógynövények ismerete és terápiás felhasználási lehetàségei nem szerepelnek, holott az onkológusok mellett több szakterület dolgozóinak, de legalább a családorvosoknak szüksége lenne erre a tudásra. Természetesen számos orvos felvállalja, hogy önképzésben,
Mit tegyek? – Gyógynövények a rák kezelésében továbbképzésben ismereteket szerez a témáról, de ez sok akadályba ütközik – nincs például speciálisan erre vonatkozó, megfelelà szakirodalmi anyag. – Kitàl kérhet tanácsot a beteg, illetve a kezelàorvosa egy-egy konkrét gyógynövénnyel kapcsolatban? – A gyógyszerészek általában ismerik a gyógynövényekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat, illetve tudják, hová fordulhatnak (továbbképzà közlemények, Magyar Fitoterápiás Társaság). Mindig segítünk a konkrét esetekben, és a válaszokat a gyógyszerészek továbbítani tudják a hozzájuk betérà betegeknek. – A „természetes” biztonságosabb, mint a „mesterséges”? – Máig él az a hiedelem – a ráktól függetlenül is –, hogy ami természetes, az ártalmatlan, de ez egyáltalán nem igaz! Sajnos betegen, a gyógyulásban bízva, olyan állításokat hisznek el az emberek – néha még egészségügyi dolgozók is –, amik egyáltalán nincsenek tudományosan alátámasztva. Emberileg abszolút érthetà, hogy ilyenkor az
egész rokonság „összefut”, segíteni próbál, és percek alatt tucatjával áll a beteg asztalán a sok csodaszer. Ezekkel nagyon kell vigyázni, és a legrosszabb, amit a beteg tehet, hogy elkezd összevissza, kontrollálatlanul mindenféle, akár „természetes” szert szedni. Ennyi-féle kémiai anyag együttes hatásáról nincs ember, aki igazi tanácsot tud adni. – Igaz az, hogy a távoli országokból származó növények máshogy hatnak ránk, mint az ottaniakra? – Igen – itt életmódbeli, táplálkozási, genetikai tényezàk és az enzimrendszereink különbözàsége játszik szerepet. Régóta ismert például, hogy az alkoholfogyasztás szempontjából komoly különbségek vannak a különbözà népek között, és azt is tudjuk, hogy bizonyos betegségek más arányban fordulnak elà a különbözà területeken. Épp emiatt nem helyes elgondolás célzott vizsgálatok, felmérések nélkül átemelni távoli földrészek gyógynövényeit - nem csak azért, mert kevéssé ismerjük, hanem például azért is, mert egészen mások lehetnek az étkezési szokásaink. Ennek nagyon jó
5 példája a szója: az ázsiai népeknél – akik sok szóját fogyasztanak – megfigyelték, hogy ritkábban fordulnak elà hormonális változásokkal jelentkezà panaszok, illetve lényegesen kisebb a hormonfüggà daganatok elàfordulási aránya, mint az európai országokban. Ebbàl azonban nem helyes azt a következtetést levonni, hogy nagy koncentrátumban, kapszulában fogyasszunk szóját, hiszen az ázsiai népek gyermekkoruktól, a táplálkozás részeként veszik magukhoz a szóját, és nem ismerjük azokat a hatásokat, változásokat, amik felnàtt korukig érik àket. Egyre több adat szól arról, hogy a terápia akkor kerül majd igazán a helyére, és akkor tudjuk a legmegfelelàbb gyógyszert kiválasztani egy-egy betegnél, ha a genetikai és enzimrendszer-beli különbségeket is figyelembe tudjuk venni. – Vitaminokból létezik „ideális” mennyiség? – Van olyan irányzat a gyógyításban, hogy megadózisban alkalmaznak vitaminokat – az én tudomásom szerint nem sikerült beigazolni ennek jótékony
6 hatását. A szervezet vitaminraktárai valóban kimerülhetnek a rákterápiák és a betegség miatt is, és ezeket természetesen fel kell tölteni. Érdemes figyelembe venni, hogy a vitaminok és bizonyos ásványi anyagok együtt alkalmazva általában elànyösebbek a hasznosulás szempontjából. Ha már egyensúlyba került a szervezet, lényeges, hogy fent is tartsuk a homeosztázist – leginkább egészséges táplálkozással, szükség esetén kiegészítà szerekkel. A vitamin-túladagolásnak is lehetnek különbözà következményei, amik nem feltétlenül az alapbetegségre hatnak: például C vitamin-túladagolás következményeként elàfordulhat fokozott kàképzàdés. Ennél súlyosabb következményekkel járhat a zsíroldékony vitaminok túladagolása – óvatosnak kell lenni például, ha az A és D vitamint kapszula formájában visszük be, mert ezek elraktározódnak a szervezetben, és komoly problémákat okozhatnak. A táplálkozás során egyébként nem tudjuk túladagolni a különbözà vitaminokat – sokkal egészségesebb tehát, ha sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, és csak
Mit tegyek? – Gyógynövények a rák kezelésében betegség, extrém körülmények esetén növeljük mesterségesen a vitaminokat. – Számít-e, hogy milyen formában veszünk magunkhoz egy gyógynövényt – például teát fàzünk belàle, nyersen fogyasztjuk, krémként alkalmazzuk, stb.? – Természetesen, ez igen meghatározó. Hogy mi a leghelyesebb elkészítési mód, azt akkor tudjuk pontosan megmondani, ha ismerjük a hatóanyagot. Mivel ezt sokszor nem ismerjük, a tradicionális felhasználást vesszük alapul – ez évszázadokon, sokszor évezredeken keresztül „bizonyított”, tehát feltételezhetà, hogy így megmarad a hatóanyag. Egy növényben nagyon sokféle kémiai anyag van, és ezeknek csak igen kis része – nem ritkán csak néhány század vagy ezred százaléka – a hatóanyag. Ha kedvezek az oldószer megválasztásával ezek kioldódásának, eràsebb hatású készítményhez jutok, ami kisebb mennyiségben alkalmazva is eléri a kívánt hatást. A leghagyományosabb mód a forrázás, a teakészítés – az esetek nagy részében, szakszerâen alkalmaz-
va nem károsítja a hatóanyagokat. Az esetek más részében viszont hideg áztatásra lehet szükség, például, hogy ne oldódjon ki mellékhatásokat okozó, nem kívánatos anyag. A különbözà készítményekben a hatóanyagon kívül számos további kémiai anyag is van, és azok sem közömbösek; elàsegíthetik a hatást, hatványozhatják, gátolhatják, sàt, szélsàséges esetben olyat is el lehet képzelni, hogy maga a hatóanyag nem tud kioldódni egy adott módszerrel. Természetesen a kutatások során alakul ki az a technológia, amivel a legoptimálisabb összetételben tudjuk kinyerni az élettani hatásért felelàs komponenseket. A technológia fontosságára példa, amikor biotechnológiai eljárással készítenek speciális kivonatot a búzacsírából. Maga a búzacsíra is értékes, a gyógyászatban is használt anyag, de ebbàl ellenàrzött, biztonságos, a házi gyakorlatban nem kivitelezhetà eljárással készítenek olyan anyagot, amit daganat-ellenes kiegészítà tápszerként alkalmaznak. Legfontosabb szabály az elàírás szerinti alkalmazás. A teljes interjú a www.daganatok.hu oldalon olvasható!
Mit tegyek? – A kemoterápia mellékhatásainak kezelése és enyhítése
7
A kemoterápia mellékhatásainak kezelése és enyhítése kemoterápiás kezelés kellemetlen és káros mellékhatásainak többsége nagymértékben csökkenthetà, számos – a beteg által is könnyen megvalósítható – egyszerâ megoldással. Az utóbbi 1-2 évtizedben nagy elàrehaladás történt a mellékhatások gyógyszeres megelàzése és kezelése terén is. A gyógyszeres megelàzés és kezelés lehetàségeiràl a beteg elsàsorban orvosától kaphat megfelelà felvilágosítást és tanácsokat. Ezért inkább a mellékhatások enyhítését szolgáló egyszerâ szokások, eljárások rövid összefoglalására szorítkozunk. Ezúttal a hányingerràl és a hányásról, a hasmenésràl és a székrekedésràl lesz szó. A hányinger és hányás megelàzésére és leküzdésére többféle hányáscsillapító gyógyszer áll rendelkezésre. A gyógyszereken kívül azonban számos olyan módszer van, amelyekkel a hányinger, hányás csökkenthetà. Így mindenekelàtt ajánlatos, hogy a beteg egyszerre keveset egyék. Ezáltal a gyomor feszülése csökkenthetà. Ugyanakkor azonban a szokásosnál többszöri táplálkozás és könnyâ, de magas tápértékâ ételek fogyasztása kívánatos. Kerülendà a zsíros, a nehezen emészthetà és az erà-
A
sen fâszerezett, vagy a túl forró ételek fogyasztása is. Ajánlatos az ételek fokozott megrágása és egyáltalán, a nyugodt, lassú táplálékfogyasztás, valamint az étkezések befejezése után mintegy félórás ágynyugalom. Ha hányinger mégis fellépne, az nyugodt, mély belégzésekkel többnyire leküzdhetà.
Hasmenés kialakulása esetén mindenképpen diétát kell tartani. Különösen kerülendàk az olyan ételek, melyek önmagukban is görcsöt okozhatnak (eràsen fâszerezett ételek, káposzta, karfiol, kávé, dió és jelentàsebb mennyiségâ édesség fogyasztása). Ugyanakkor ajánlatos a bàséges folyadékfogyasztás a hasmenéssel járó nagy mennyiségâ folyadékvesztés pótlására. 24 óránál tovább fennálló has-
menés esetén gyógyszeres kezelésre is szükség van és az orvos tanácsát kell kikérni és követni. A hasmenés megszânte után is napokig rostban szegény, könnyen emészthetà ételek (rizs, burgonyapüré, kétszersült, keksz, banán, alma) fogyasztása ajánlatos. Közülük a banán, burgonyapüré fogyasztása a hasmenéssel járó jelentàs káliumvesztés pótlása szempontjából is hasznos. Tej, tejtermékek fogyasztása viszont hasmenések esetén ronthat az általános állapoton. Némely rákellenes szer mellékhatásként nem hasmenést, hanem éppen ellenkezàleg, székrekedést okoz, ezért is fontos a várható mellékhatások felàl elàre tájékozódni. A székrekedés elkerülése érdekében magas rosttartalmú ételek (barna kenyér, bab, zöldségfélék, gyümölcsök, bàséges folyadék, langyos és meleg italok stb.) fogyasztása kívánatos. Ha a beteg általános állapota megengedi, hasznos továbbá a szokásosnál több testmozgás is. Nagyfokú, tartósabb székrekedés esetén az orvos által ajánlott hashajtót alkalmazzunk. A kemoterápia mellékhatásainak kivédéséràl bàvebben a www.daganatok.hu oldalon!
8
Mit tegyek? – Fájdalomcsillapítás
Fájdalomcsillapítás: „olyan nincs, hogy nem tudunk segíteni” A daganatos betegek fájdalomcsillapítására a gyógyszeres megoldásokon kívül is számos kezelési forma létezik, melyekràl sokan nem tudnak, illetve alig néhány helyen elérhetàk. Az Országos Onkológiai Intézet fájdalomambulanciáján sok reménytelennek tânà esetben tudtak már segíteni. Az osztály alapítójával és vezetàjével, Dr. Embey-Isztin Dezsàvel beszélgettünk. – Mely ráktípusokban, illetve milyen kezelések után milyen fájdalmak jellemzàk? – A daganat okozta fájdalmak tekintetében elsà helyen a csontot érintà elváltozások, leginkább csontáttétek állnak. Szintén maga a daganat okozza a fájdalmat, amikor az elhelyezkedése miatt idegeket nyom – ez rendkívül kínzó fájdalommal jár. A nyálkahártyák fekélye vagy a lágyrészekben lévà daganatok, a csonthártya érintettsége szintén igen kellemetlen tüneteket okoznak. A daganatok sebészi eltávolítása során bizonyos idegek sérülhetnek, illetve átvághatják àket. Ez az oka például az emlàmâtött betegek gyakori panaszának, hogy kellemetlen, égà érzés jelentkezik a hónaljtájon, illetve a felkar belsà oldalán. Sugárkezelés után nagyon gyakori a hegesedés, és a hegesedés érintheti az idegeket. Ez ideg-eredetâ fájdalmat okoz-
hat, sàt, szerencsétlen esetben akár gerincvelài sérülés is kialakulhat a sugárkezelés miatt. Kemoterápiánál nagyon gyakori az ún. poli-neuropátia, tehát több ideg károsodása, ami nagyon kellemetlen égà jellegâ fájdalommal jár, hosszú hónapokig fennáll, és nehéz enyhíteni. – Elérhetà teljes fájdalommentesség a daganatos betegeknél? – Olyat soha nem mondhatunk, hogy nem tudunk segíteni, de azt sem lehet mondani, hogy mindig teljesen fájdalommentessé tudjuk tenni a beteget. Ha egy daganatos beteg a fájdalmával orvoshoz fordul, annak általában az az oka, hogy már hetek óta nem tud aludni, teljesen kimerül, étvágytalan és részben depresszióssá is válik. Az elsàdleges cél tehát – amin le tudjuk mérni, hogy tudtunk segíteni –, hogy a beteg tudjon nyugodtan aludni 6-7 órát. A következà cél az, hogy lehetàleg
nappal se legyen fájdalma, legalább nyugalomban. Azután persze az lenne az ideális, hogy mozgás, séta közben közben se jelentkezzen fájdalom. Ezt nehéz elképzelni olyankor, ha valakinek szinte minden csontján áttét van, és netán el is törnek a csontjai – a csigolyacsontok és a csöves csontok törése igen gyakran elàfordul. Ugyan ilyen esetekben is jelentàsen tudunk segíteni, és nyugalomban valószínâleg elérhetà a fájdalommentesség, de egész nap nem feküdhet vagy ülhet valaki. Ha mozogni kell, átütà fájdalom jelentkezhet, aminek a kezelése egyelàre nincs megoldva Magyarországon. Remény van rá, hogy hamarosan változik a helyzet, ugyanis folyamatban van néhány olyan gyógyszer engedélyezése, amik a nyelv alól vagy az orr nyálkahártyáról szívódnak fel, rendkívül gyorsan – 2-3 perc alatt –, és a hatásuk fél-egy órán keresztül tart. – Mit jelent a kiegészítà kezelés a fájdalomcsillapításban? – Bizonyos fájdalmak enyhítésére nem elég az eràs hatású fájdalomcsillapítók alkalmazása, hanem két-három olyan, idegrendszeren keresztül ható gyógyszer adására is szükség van, melyeket eredetileg nem
Mit tegyek? – Fájdalomcsillapítás fájdalomcsillapításra, hanem például epilepsziás roham kezelésére használnak. Fàképp csont- és idegi eredetâ fájdalmaknál alkalmazzuk ezeket az ún. adjuváns, vagy kiegészítà szereket, melyek sokszor jobban enyhítik a fájdalmat, mint az igazi fájdalomcsillapítók. – Az ún. „invazív” fájdalomcsillapító eljárások hazai bevezetése az Ön nevéhez fâzàdik – mit jelent ez és mikor alkalmazzák? – A rendelkezésre álló fájdalomcsillapító gyógyszerek és kiegészítà analgetikumok alkalmazásával a betegek 70-75 százalékán tudunk tartósan segíteni – így még mindig marad 25-30 százalék, ami rendkívül sok. Ezekben az esetekben, bizonyos daganatfajtáknál jöhetnek szóba az ún. invazív beavatkozások, ami elsàsorban idegblokád alkalmazását jelenti. Valóban mi végeztünk ilyet elàször, 1981 óta létezik ez a megoldás az Országos Onkológiai Intézetben. Bizonyos esetekben mindenképp érdemes a fájdalomcsillapításnak ezt a módját választani, akár már a gyógyszeres kezelések elàtt. – A különbözà gyógyszereknek milyen mellékhatásai lehetnek? – Van egy elv a fájdalomcsillapítókkal kapcsolatban: addig kell emelni a dózist, amíg a betegnek megszânik a fájdalma; elvi felsà határ nincs.
A dózis emelését legtöbbször az elviselhetetlen mellékhatások korlátozzák. Kezdetben nagyon gyakori a hányinger és a hányás, amit azért általában gyógyszerekkel lehet enyhíteni, illetve egy-két héten belül magától elmúlik. Szintén gyakori – fàleg idàs betegeknél – valamilyen idegrendszeri mellékhatás: hallucináció, zavartság, túlzott aluszékonyság, de bizonyos idà után hozzá lehet szokni a gyógyszerhez, és ezek a tünetek nem zavarják a beteget. Van viszont egy olyan mellékhatás, ami gyakorlatilag addig fennáll, amíg ezeket a gyógyszereket szedi valaki: a székrekedés. Ezzel kapcsolatban hatalmas elàrelépést jelent egy új gyógyszer, ami kizárólag a bélben függeszti fel az ópioidok hatását, az idegrendszerbe nem jut be, így megszünteti a székrekedést, anélkül, hogy a fájdalomcsillapító hatás megszânne. Egyelàre az
9
Egyesült Államokban és Kanadában regisztrálták ezt a szert, de hamarosan Magyarországon is minden bizonnyal törzskönyvezik – kérdés, hogy hogy alakul majd a támogatása. – Az invazív beavatkozásoknak milyen veszélyei lehetnek? – Lehetnek súlyos szövàdmények: például a felsàhasi daganatoknál a vérzéstàl, vesesérüléstàl, bélsérüléstàl, idegsérüléstàl kezdve a végleges bénuláson keresztül sok minden felléphet. Megnyugtatásul annyit szoktunk tudni elmondani a betegeknek, hogy 26-27 éve végezzük az Országos Onkológiai Intézetben ezeket a beavatkozásokat, és a több száz eset során sikerült elkerülni a szövàdmények kialakulását. Ez arra enged következtetni, hogy ha nagyon odafigyelünk, és maximális gondossággal járunk el, akkor nagy valószínâséggel ki lehet védeni ezeket a szövàdményeket.
Kiadó: Daganatok.hu Média Kft. / 1039 Budapest, József A. utca / Postacím: 1311 Budapest, Pf. 78. Szerkesztà: Flanek Éva /
[email protected] / www.daganatok.hu Nyomdai elàkészítés: Deák Péter • Nyomda: Pauker Nyomdaiprai Kft. • Terjesztés: +36-20-522 7406
10
Mit tegyek? – Hasznos információk
Mit tegyek? – Hasznos információk
11
A tudatos betegnek jobbak a gyógyulási esélyei
Miben segítenek a betegszervezetek, az önsegítà csoportok?
A gyógyulás folyamatában a betegnek is aktívan részt kell vennie – ehhez viszont tájékozottságra van szükség. A Magyar Rákellenes Liga tevékenysége a széles körâ felvilágosításra és a személyes tanácsadásra irányul, ezzel segítik a rákbetegeket a gyógyulásban, illetve az egészséges embereket a rák megelàzésében.
Érdemes kihasználni a civil szervezetek által ingyenesen nyújtott segítséget, az önsegítà csoportokhoz való tartozás elànyeit. A több tízéves tapasztalattal rendelkezà Rákbetegek Országos Szövetségének elnöke, M. Bodor Mária foglalta össze a betegszervezetek jelentàségét. A legelsà és legfontosabb a lelki támogatás: a szervezetek, az önkéntesek segítenek feldolgozni a betegséggel járó félelmeket, aggodalmakat a hozzájuk fordulóknak. A gyakorlatban ez úgy mâködik, hogy nem csak a csoportvezetà támogatja a friss betegeket, hanem azok a régebbi tagok is, akik több éve túl vannak a betegségen. Az önsegítà csoportoknak pontosan az a jelentàsége, hogy ki tudják egyensúlyozni a hangulati, érzelmi, lelki állapotbeli viszonyokat egy csoporton belül: mindig van, aki egy kicsit gyengébb, esendàbb, bátortalanabb, rosszabb helyzetben van a betegségével – ilyenkor ott állnak a többiek, akik eràsek, egészségesek, meggyógyultak és segítik az arra rászorulót. Ezen kívül a csoportok és a vezetàk – helyi tájékozottságuk miatt – a betegségen túlmenàen a családdal, munkahellyel kapcsolatban is tudnak segíteni. A leginkább rászorultaknak akár megírják a segélykérelmüket, „kijárnak” valami rendkívüli segélyt, vagy eljárnak az ügyükben a szociális osztályon. A Rákbetegek Országos Szövetségének központi telefonszámán (06-1-225 7768) információt adnak az országszerte mâködà területi irodák és Napforduló Szolgálatok elérhetàségéràl.
A Magyar Rákellenes Liga következetesen figyelemmel kíséri a daganatos betegek ellátását. Felvilágosító kampányaiknak köszönhetàen a betegek és hozzátartozóik mindinkább megértik a centrumok létjogosultságát. Egyre világosabb az érintettek számára is, hogy célszerâbb olyan helyen kezeltetni daganatos betegségüket, ahol annak gyógyítására megvannak a megfelelà személyi és tárgyi feltételek, ahol napi szinten gondoznak onkológiai betegeket. Az „edukált” beteg rendkívül fontos a gyógyulás folyamatában, hiszen tudatosan képes aktív részesévé válni a kezeléseknek. A megnövekedett információ-dömpingben nehéz az eligazodás, sokan visszaélnek a daganatos betegek szorult helyzetével, kihasználva „csodavárásukat” – a Magyar Rákellenes Liga ebben a témakörben is megpróbál hiteles adatokkal szolgálni a betegeknek. A Magyar Rákellenes Liga anonim, ingyenesen hívható Lelkisegély Telefonszolgálata felkészült ügyelàkkel segít a betegek és hozzátartozók problémáinak megoldásában. Hívható: H-P 9-20 óráig, SZ 9-15 óráig. Telefonszám: 06-80-505 675
A sugárkezelés miatti bàrpanaszokról ugárkezelés kapcsán a besugárzott bàrfelületen elàbb-utóbb jelentkeznek a sugárzás hatásai: a bàr vörössé, sérülékennyé, majd barnásan elszínezetté válik, olyan, mintha eràsen napbarnított lenne. Egyidejâleg igen száraz lesz, és bàrégés érzése jelentkezik. (Az orvos vagy nàvér által ajánlott kezelésmódot alkalmazzuk a kellemetlen tünetek enyhítésére.) Különös gondot kell fordítani a bàr besugárzott területének ápolására. A besugárzott bàrfelülettel nagyon tapintatosan, gondosan bánjunk, mosakodáskor langyos vizet és neutrális (semleges) szappant használjunk, ne dörzsöljük, vakarjuk és különösen vigyázzunk arra, hogy meg ne sértsük az érzékeny területeket. Nem helyes sem hideg, sem meleg borogatás vagy jégzacskók felhelyezése. A kezelés alatt hintàporok, krémek, dezodorok, parfümök használata is kerülendà, néhány hétig még a kezelés befejezése után is. Azt, hogy milyen bàrápoló szerek alkalmazása célszerâ, legjobb, ha orvosával beszéli meg a beteg. Fontos, hogy a besugárzásban részesülà beteg kerülje a szâk, szoros ruházat használatát, különösen a besugárzott terület felett. Lehetàleg laza, bà, puha, vászon ruházatot viseljen a beteg. Leukoplasztot, ragasztószalagot ne alkalmazzunk a besugárzott bàrfelületre. Ha a besugárzás borotvált területet érint, az orvos vagy nàvér tanácsát kell követni, hogy mikor lehet újra borotválkozni. Ilyenkor is célszerâ villanyborotva használata, mert azzal kisebb a bàrsérülés kockázata. A besugárzott bàrfelületet a napsugárzástól is óvni kell: a besugárzott területet közvetlen nap- vagy UVsugárzásnak évekig nem szabad kitenni. A test, ill. bàr egyéb területeinek „napoztatásával” kapcsolatban
S
is óvatosnak kell lenni. Célszerâ, ha orvosától megkérdezi, hogy napsugárzás ellen milyen fényvédà krémet vagy rázókeveréket használhat. Legalább 15 faktorszámú fényvédà termékek használata kívánatos. Szabadban való hosszabb tartózkodás esetén a fényvédà krémet gyakrabban alkalmazza a besugárzott beteg még akkor is, ha bàre már teljesen gyógyultnak látszik. A besugárzás okozta bàrreakciók többsége a kezelés befejezése után néhány héten belül elmúlik. Az esetek egy részében azonban a besugárzott bàr tartósan sötétebb marad, mint a besugárzást megelàzàen volt. A sugárterápia mellékhatásainak kivédéséràl bàvebben a www.daganatok.hu oldalon!
12
Aki a rákkal kapcsolatba kerül... Kevesen mondhatják el magukról, hogy nincs az ismeràseik, vagy akár a családtagjaik között olyan, aki már szembesült a rákkal. A „Mit tegyek?” kiadvány épp ezért jött létre: szinte mindenkit érint, hogy mit kell, mit lehet tenni rákbetegként, illetve rákbeteg hozzátartozójaként. A www.daganatok.hu 2003 óta látja el gyakorlati tudnivalókkal a betegeket és családtagjaikat. Az elmúlt hat évben olyan tudásbázis halmozódott fel a honlapon, hogy az a témában érintettek egyik legfàbb internetes információforrásává vált. Bár a hazai otthonokban az internetelérés terjedése örvendetes mértékâ, sajnos épp a daganatos betegek körében – például életkorukból adódóan – még nem tekinthetà mindennaposnak az interneten keresztüli informálódás. Épp emiatt, a betegekkel való személyes beszélgetések tapasztalata alapján határozott úgy a honlap szerkesztàsége, hogy létrehozza a „Mit tegyek?” címâ, papír alapú idàszaki kiadványt. A füzetet elérhetàvé kívánjuk tenni nem csak az onkológiai ellátóhelyeken, hanem az orvosi várókban, patikákban, és egyéb, az érintettek által látogatott helyeken. A „Mit tegyek?” természetesen nem vállalhatja, hogy az elektronikus Daganatok.hu oldalon összegyâlt minden írást közöljön, de igyekszünk a legfontosabb, a betegek hétköznapjait leginkább segítà anyagokat kiválogatni és megjelentetni. Bár a füzet önmagában is teljes értékâ újságként mâködik, a részletesebb, széleskörâbb ismeretek megszerzése érdekében ajánljuk a www.daganatok.hu megtekintését is. Flanek Éva szerkesztà
Önnek is elküldjük! Betegtájékoztató kiadványunkat igyekszünk az onkológiai ellátóhelyek mellett minél több háziorvosi rendelõben és patikában is hozzáférhetõvé tenni. Bárkinek ingyenesen elpostázzuk a lap további számait, ha igényét jelzi e-mailben, a honlapon vagy levélben, az alábbi megrendelõlap elküldésével. E-mail:
[email protected]. Postacím: 1311 Budapest, Pf. 78. www.daganatok.hu
MEGRENDELÕLAP
Kérem, hogy ingyenesen postázzák számomra a www.daganatok.hu portál ingyenes betegtájékoztató kiadványait. Megrendelõ neve: .................................................................................................................... Intézmény neve: ...................................................................................................................... Postázási cím: ......................................................................................................................... Telefon / e-mail: ............................................. Aláírás: ...........................................................
Orvosként, gyógyszerészként, egészségügyi dolgozóként ................ példányt igényelek. Vállalom, hogy az átvett kiadványokat hozzáférhetõvé teszem/átadom a betegek és érdeklõdõk részére. Az adatlap kitöltésével hozzájárul, hogy adatait a Daganatok.hu Kft. nyilvántartsa és kiadványait postázza. Adatainak törlését bármikor kérheti – írásban – az adatkezelõnél.
